LABORATÓRIUMI MUNKAREND

A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban és partnerintézményeiben

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

LABORATÓRIUMI MUNKAREND

TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1.

Alapismeretek a laboratóriumi munkavégzéshez

1.1 Biztonságtechnikai tudnivalók 1.2 Laboratóriumi munkarend 1.2.1 Általános munkavédelmi, laboratóriumi szabályok 1.2.2 Általánosan tűzvédelmi szabályok 1.2.3 Tűzvédelmi szabályok a baboratóriumban 1.2.4 A tűzoltó készülékek jelei 1.2.5 A tűzoltó készülék használatáról 1.2.6 Biztonsági táblák Irodalom

Pécsi Leőwey Klára Gimnázium Szabó Attila Természettudományos Labor Cím: H-7621 Pécs, Szent István tér 8-10 Telefon: +36 (72)518-460, Fax: E-mail: [email protected] Honlap: www.leoweypecs.hu


TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

Előszó Minden laboratóriumi munka balesetveszélyt rejt magában. Mivel a diákok többsége először vesz részt ilyen munkában, a biztonságtechnikai alapismeretek, a munkavédelmi és tűzvédelmi rendszabályok tárgyalására mindenképpen sort kell keríteni. Jelen dokumentum a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium Szabó Attila Természettudományos Laboratóriumának munkavégzési szabályait teszi közzé a Partnerintézményei számára.

1. Alapismeretek a laboratóriumi munkavégzéshez

1.1. Biztonságtechnikai tudnivalók A kémiai laboratóriumi gyakorlat során vegyszerekkel kerülhetnek kapcsolatba a munkában résztvevők. A vegyszerek a szervezetbe kerülve veszélyesek lehetnek, bejuthatnak a bőrön át felszívódva, szájon át vagy a légzőrendszeren keresztül. Az anyagokat az alábbi kategóriák szerint szokás csoportosítani: 1. Fizikai-kémiai tulajdonságok alapján 1.1. Robbanásveszélyes 1.2. Égést tápláló, oxidáló 1.3. Tűzveszélyes 1.4. Kevésbé tűzveszélyes 1.5. Fokozottan Tűzveszélyes 1.6. Egyéb tényezők 2. Toxikológiai sajátosságok alapján 2.1. Nagyon mérgező 2.2. Mérgező 2.3. Ártalmas 2.4. Maró 2.5. Irritatív 2.6. Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) 2.7. Specifikus egészségkárosító sajátosságok: szerv vagy szervrendszer specifikus hatások heveny, félheveny vagy idült mérgezésben vagy azt követően, amelyek súlyosak és nem súlyosak, reverzíbilisek vagy irreverzíbilisek lehetnek. Pécsi Leőwey Klára Gimnázium Szabó Attila Természettudományos Labor Cím: H-7621 Pécs, Szent István tér 8-10 Telefon: +36 (72)518-460, Fax: E-mail: [email protected] Honlap: www.leoweypecs.hu


TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

2.8. Rákkeltő 2.9. Mutagén 2.10. Reprodukciókárosító (szaporodást károsító) 2.10.1. fertilitást (nemző- és fogamzóképességet) károsító 2.10.2. utódkárosító (teratogén, embriotoxikus) 2.10.3. (utód)generációkárosító 2.10.4. egyéb reprodukciót károsító hatás 2.11. Egyéb jellemző tulajdonságok 2.11.1. bőrön át felszívódik 2.11.2. kumulálódik 2.11.3. egyéb (pl. átmenetileg vagy tartósan hatástalan szöveti raktározás, tárolódás) 3. Ökotoxikológiai, környezetkárosító, környezetszennyező sajátosságok A) A veszélyes anyagokkal végzett műveleteket mindenütt rendeletekkel szabályozzák. Az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó egységes bejegyzési, értékelési és engedélyeztetési rendszere, a REACH (Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals) 2007. június 1. napjától érvényes. Az anyagokat osztályozzák és címkézik, egyben ezzel jelzik a készítmény veszélyességét. A veszélyes anyagok kockázataira utaló egymondatos információk az R- mondatok (a Risk rövidítéséből). A veszélyes anyagokkal kapcsolatos óvintézkedéseket az S-mondatok (a Safety rövidítéséből) jelzik. A veszélyes anyagok jelöléséhez ezen felül hozzátartoznak a veszélyjelek, és a piktogramok is. Példa a biztonsági adatlapon szereplő R és S mondatokra Univerzális nitrohigító esetén: R típusú mondatok: R11 Tűzveszélyes R36 Szemizgató hatású R38 Bőrizgató hatású R48/20 hosszabb időn át belélegezve ártalmas, súlyos egészségkárosodást okozhat. R63 A születendő gyermeket károsíthatja. ….. S típusú mondatok: S16 Gyújtóforrástól távol tartandó- tilos a dohányzás. S24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezését és a szembejutást. S 26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni ……. B) Másik szabályozási rendszer a CLP (Classification, Labelling and Packaging of Substances and Mixtures). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretében dolgozták ki a



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

nemzetközi kereskedelem megkönnyítése érdekében, így a CLP alapján az adott anyagok az egész világon ugyanazzal a veszélybesorolással és címkével vannak ellátva. A CLP osztályozásban figyelmeztető, H-mondatokat (Hazard statements) és óvintézkedésre vonatkozó P-mondatokat (Precautionary statements) kell használni. Ez egy H vagy P betűből és három számjegyből áll; egy, a veszély típusát jelző számjegy és két, a veszélyek sorszámozásával megegyező szám. CLP (1272/2008 EK) rendelet szerinti címkézés

1. ábra

http://www.molar.hu/?min=2&page=csomagol&language=2

Veszélyszimbólumok és jelek Régi jelzés

Jelzés jelentése Robbanásveszélyes (E) Az anyag a levegő oxigénje nélkül képes hőfejlődés és gyors gázkibocsátás közben robbanásszerűen reagálni Égést tápláló, oxidáló (O) Az anyag többnyire nem éghető, de az égésveszélyt és az égés hevességét növeli (Többnyire oxigént bocsát ki) Fokozottan tűzveszélyes (F+) Az anyag lobbanáspontja 0 ᵒC alatti, és forráspontja kisebb 35 ᵒC-nál


Új jelzés (GHS)


TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

Tűzveszélyes (F) Az anyag lobbanáspontja 21ᵒC-nál alacsonyabb Nagyon mérgező (T+) Az anyag belélegezve, lenyelve és bőrön át felszívódva akut, vagy krónikus egészségkárosodást illetve halált okozhat Mérgező (T) Az anyag belélegezve, lenyelve és bőrön át felszívódva akut, vagy krónikus egészségkárosodást illetve halált okozhat Ártalmas (Xn)

Maró (C) Az anyag érintkezéskor az élő szöveteket elpusztíthatja Irritatív (Xi) Az anyag bőrrel vagy a kötőhártyával érintkezve gyulladást idézhet elő. Az egyen bőrön keresztül, belégzéssel vagy a gyomorbéltraktuson keresztül felszívódhat Környezeti veszély (N) Az anyag veszélyezteti a környezetét



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

Veszélyt jelző piktogramok piktogram jelentése Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagyást vagy sérülést okozhat Oldott gázt tartalmaz robbanóanyagokat, önreaktív anyagokat és olyan szerves peroxidokat jelöl, amelyek hevítésre robbanhatnak tűzveszélyes gázokra, aeroszolokra, folyadékokra és szilárd anyagokra figyelmeztet: Önmelegedő anyagok és keverékek Piroforos folyadékok és szilárd anyagok, amelyek levegővel érintkezve meggyulladhatnak Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek Önreaktív anyagok és szerves peroxidok, amelyek hevítés hatására tüzet okozhatnak oxidáló gázokon, szilárd anyagokon és folyadékokon látható, amelyek tüzet vagy robbanást okozhatnak, vagy fokozhatják a tűz intenzitását keverékeken helyezik el, amelyek egy vagy több alábbi tulajdonsággal rendelkeznek: Karcinogén Hatással van a termékenységre és a születendő gyermekre Mutációt okoz Légzőszervi szenzibilizáló, amelynek belégzése allergiát, asztmát vagy légzési nehézséget okozhat Egyes szervekre nézve mérgező Aspirációs veszély, lenyelve vagy a légutakba jutva halálos vagy ártalmas lehet akut toxicitású vegyi anyaggal dolgozik, amely belégzés vagy lenyelés esetén akár halálos is lehet. maró hatású és súlyos égési sérülést a, szemkárosodást okoz, továbbá fémre korrozív hatású. Ez a piktogram olyan anyagokon és keverékeken látható, amelyek az alábbi tulajdonságok legalább egyikével rendelkeznek: Akut toxicitású (ártalmas) Bőrszenzibilizációt, bőr- és szemirritációt okoz Légúti irritáló hatású Narkotikus hatású, álmosságot vagy szédülést okoz Az ózonrétegre veszélyes Ez a piktogram arra figyelmeztet, hogy egy adott anyag veszélyes a környezetre és vízi toxicitást okoz.

Forrás: http://osha.europa.eu/hu



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

1.2. Laboratóriumi munkarend A balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson a labormunka előtt mindenkinek részt kell vennie, amit aláírásával igazolnia kell. Laboratóriumi munkát a balesetvédelmi és tűzvédelmi rendszabályok ismerete nélkül senki sem végezhet. Azok ismeretének hiánya, valamint be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A gyakorlatok célja az előzetes tudás kísérleti igazolása. Az eredményes gyakorlati munkához így elengedhetetlen az elméleti felkészültség. 1.2.1. Általános munkavédelmi, laboratóriumi szabályok 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok során kizárólag a gyakorlatvezető tanártanárok, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő diákok tartózkodhatnak. 2. A diákok a laboratóriumba csak a munkájukhoz szükséges eszközöket vihetik be (jegyzet, íróeszköz, számológép…). Védőszemüveg és munkaköpeny viselése kötelező! 3. A táskákat, kabátokat, az erre a célra kijelölt szekrényekbe kell elhelyezni. 4. A laboratóriumi edényekből enni, inni, a vegyszereket megkóstolni, a laboratóriumba ételt, italt elvinni szigorúan tilos. 5. A laboratóriumból eszközt, kísérleti végterméket, mellékterméket kivinni tilos. 6. A pontos munka egyik feltétele a tisztaság, és a rend. Ha folyadék, vegyszer ömlik ki, azt azonnal töröljük fel törlőronggyal. 7. A gyakorlat végén az asztalunkon tegyünk rendet, az eszközöket tisztán tegyük a helyükre, ha egyéb utasítást nem kapunk a laboránstól, vagy a gyakorlatvezetőtől. A szárítószekrényben, vízfürdőn, vegyifülkében ne hagyjunk semmiféle anyagot. 8. A laboratóriumi berendezéseket csak rendeltetésszerűen használjuk, a laboratórium nem játszótér. 9. Mérgező, gyúlékony anyagokkal csak vegyifülke alatt dolgozhatunk. Ha vegyifülkében végzünk munkát, a fülke ablakát olyan magasságig húzzuk le, hogy az szemünket, arcunkat védje. A munka megkezdése előtt ellenőrizzük a fülke elszívásának működését. 10. Ha tömény savat, lúgot hígítunk, a savat öntsük a vízbe, és ne fordítva. 11. Vegyszerek elegyítésekor sose hajoljunk az edény fölé. Tömény savakat és lúgokat tilos elegyíteni! Tilos alkohol és salétromsav, továbbá klorátos oldatok és tömény kénsav elegyítése. Ha kémcsőben oldatot melegítünk, vigyázzunk, a hirtelen kifutó oldat leforrázhat minket vagy társunkat. 12. Tömény savat, lúgot vagy mérgező anyagot szájjal pipettázni tilos. Ilyen anyagok esetén mérőhengerrel, bürettával mérjük ki a szükséges mennyiséget, vagy használjunk pipettázólabdát (Griffin-ballont). Erős sav vagy bázis gyomorba jutása esetén hánytatni tilos, mert hánytatáskor gyomor-, illetve nyelőcső perforációt okozhatnak. A gyomorba került anyagokat fel kell hígítani tej vagy víz itatásával. Azonnal orvost kell hívni!



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

13. A legtöbb vegyszer, de különösen a tömény savak és lúgok bőrre vagy szembe kerülve az érintett felületet súlyosan felmarják. Nehezen gyógyuló az égéshez hasonló sebeket okoznak. A sav- vagy lúgmarás esetén a laboratóriumban erre az esetre speciális, mentesítő oldatokat helyeznek el. Elsőként a bő csapvizes lemosást alkalmazzunk, ezután a megfelelő mentesítő oldattal kezeljük a sérült testfelületet. (A gyomorba jutott a sav semlegesítése céljából MgO szuszpenziót itatunk; bőr savmarásakor 2%-os NaHCO3, sav szembefröccsenése esetén 2%-os bóraxoldatos lemosást használunk; lúgmarás esetén 0,5%-os ecetsavoldattal mossuk le a szennyezett bőrfelületet, ha szembe fröccsent a lúg, bő csapvizes lemosás után 2%-os bórsavoldattal öblítjük le.) A laborvegyszereket elsősegélynyújtásra ne használjuk! 14. Ha egy anyag szagát szeretnénk megtudni, ne szívjuk közvetlenül a gőzét orrunkkal a tárolóedényből, hanem kezünkkel enyhe légáramot hajtva, óvatosan szagoljunk. 15. Az üvegedények esetleges törésekor keletkező szilánkok sérüléstokozhatnak, ha nem bánunk velük óvatosan. A törött üvegedényeket, papírt stb. a szemetesvödrökbe dobjuk. Azokat a lefolyóba dobni tilos. 16. A lehető legkevesebb vegyszerrel kísérletezzünk, ha nincs előírás a minimális mennyiségére. A kísérletek végén megmaradt vegyszert visszatenni a tárolóedénybe visszatenni tilos. Meg kell semmisíteni, vagy gyűjtőedényekbe kell önteni. A vegyszer kivétele után az üveget saját dugójával azonnal zárjuk le, a dugókat összecserélni tilos. 17. Külön gyűjtőedényt rendszeresítünk a vízzel nem elegyedő szerves oldószerek, környezetszennyező és tűzveszélyes anyagok gyűjtésére. Az alábbi veszélyes anyagokat külön gyűjtőedényekben gyűjtjük: cianidok, higany-, ólom-, arzén-, bárium-, nikkel-, réz, antimon-, ón-, bizmut-, króm-, kobalt-, ezüstvegyületek, halogénezett oldószerek, aromás-alifás oldószerek (ARAL). A lefolyóba csak hígítás után szabad önteni töményebb savat, lúgot. 18. A higanygőz mérgező, a véletlen folytán kiömlött higanyt haladéktalanul gyűjtsük össze, az apró, szemmel nem látható higanycseppecskéket kénporral leszórva semmisítjük meg. 19. A laboratóriumi munkában az eszközök használata elengedhetetlen. Azokat csak akkor használhatjuk, ha tudjuk, hogyan kell őket a mérés, kísérletezés során alkalmazni. A gondatlanság nagy károkat okozhat. A meghibásodás után kijavított eszköz nem olyan pontosságú, mint az eredeti, javítatlan sérülésmentes. Durva mechanikai sérülés, túlfeszültség- túláram alkalmazása, tisztaság hiánya nagy pontatlanságot okozhat. Csak gyakorlatunkhoz szükségesek eszközt használjuk. A mérés során más, „felesleges” berendezés csavarjait ne forgassuk! 20. A műszerekkel való durva bánásmód törést, műszerhibát okoz. Ezeket elkerülendő finoman kezeljük őket. Amennyiben valamely mozgó alkatrész akadozik, azt megerőltetni tilos! Keressük meg a hiba okát, szüntessük meg, ha tudjuk. (Laborgyakorlaton szóljunk a szaktanárnak, laboránsnak-ez nem a mi feladatunk lesz!) A műszerek beállítását sosem vaktában végezzük, mindegyiknek van megfelelő algoritmusa.



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

21. Kezünk bármennyire is tisztának tűnik, zsírréteg van rajta. Éppen ezért a pontosan munkált felületeket kézzel ne érintsük, vagy csak frissen mosott kézzel nyúljunk hozzájuk, pl. csavarmikrométer, mérlegkar, tolómérő. Az optikai felületek kiváltképp érzékenyek a tisztaságra, ezeket a portól csak tiszta ecsettel vagy puha ronggyal tisztíthatjuk meg. 22. A mérőműszerek skálájára ne tegyünk jelet semmilyen módon. 23. Az elektromos eszközök bekapcsolása előtt ellenőrizzük, hogy megfelelő áramforrásra csatlakoztatjuk-e őket, mekkora az üzemi feszültségük. Fölöslegesen ne üzemeltessük őket, de a gyakori ki- és bekapcsolásokat is kerüljük. 24. A műszert az alján, vagy a gyárilag rászerelt fogónál fogva szállítsuk. 25. A műszerek részletes kezelési utasítása az egyes mérőhelyeken megtalálhatók. Használat előtt ezeket gondosan tanulmányozzuk át! 26. Bármilyen rendellenesség, baleset stb. esetén azonnal jelezzük a gyakorlatot vezető személynek, laboránsnak az eseményt. 27. A laboratóriumi munka csendjét feleslegesen ne törjük meg, viselkedjünk kis tudóshoz méltóan! 1.2.2. Általános tűzvédelmi szabályok Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) tűzveszélyességi szempontból öt tűzveszélyességi osztályt különböztet meg. Ezek a következők: „A” - „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” „B” „Tűz- és robbanásveszélyes” „C” „Tűzveszélyes” „D” „Mérsékelten tűzveszélyes” „E” „Nem tűzveszélyes” Az osztályba sorolás alapja az anyagok tűzveszélyességi jellemzői: a gyulladási hőmérséklete, a lobbanáspontja, az alsó és felső robbanási határértéke, Gyulladási hőmérséklet: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az anyagból felszabaduló gyúlékony gázok vagy gőzök láng vagy gyújtószikra hatására meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek. A gyulladási hőmérséklet magasabb, mint a lobbanáspont. Lobbanáspont: a folyadék- és/vagy olvadékállapotban levő anyagoknak az a legalacsonyabb hőmérséklete, amikor az anyagból olyan mennyiségű gyúlékony gáz vagy gőz keletkezik, hogy a folyadék felszínén levő levegővel elegyedve gyújtóforrás közelítésére az anyag egész felületére kiterjedően belobban. Az égés megszűnik, mihelyt a gyújtóforrást eltávolítjuk.



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

Minél alacsonyabb a lobbanáspont, annál nagyobb a gyulladásveszély. Néhány anyag lobbanáspontja: szén-diszulfid -30 °C; aceton -18 °C; toluol +4 °C; izopropanol +12 °C; dietiléter 45 °C, n-butanol +37 °C). Öngyulladás hőmérséklet: ezen a hőmérsékleten a gyúlékony anyag levegőn magától, gyújtóforrás nélkül képes meggyulladni. (dietil-éter 180 °C, n-heptán 204 °C, etil-alkohol 360°C). Rendkívül gyúlékony anyagok: azok az anyagok, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatti és forráspontjuk < 35 °C. Ezen anyagok címkéjén a lángot ábrázoló piktogramon kívül az F+ = rendkívül gyúlékony jel is van. Könnyen gyulladó anyagok: a 21°C-nál alacsonyabb lobbanáspontú anyagok. Ezen anyagok címkéje a lángot ábrázoló piktogramon kívül az F = könnyen gyulladó jelet is tartalmazza. Ebbe ide tartoznak a levegőn maguktól gyulladó szilánok, foszfánok, fém-alkilek, hidridek, fémkarbonilok, nitridek. Ezeket az anyagokat csak nitrogénatmoszférában veszélytelen tárolni. Gyúlékony anyagok: a 21 - 55 °C közötti lobbanáspontú anyagok. A címkéjükön a „gyúlékony” felirat olvasható. Alsó és felső robbanási határérték: az a koncentrációtartomány (φ℅), amelyen belül az anyag a levegővel robbanóelegyet képez. A robbanás megfelelő láng, gyújtószikra hatására jön létre. Az éghető porszerű termékekből keletkező aeroszolok is robbanékonyak (pl. korom, alumínium). Az égés bekövetkezéséhez és fenntartásához szükség van az éghető anyag, az égést tápláló közeg jelenlétére (levegő, oxigén), valamint a gyulladási hőmérsékletre. A tűzoltásnál elégséges az égés egyik feltételét kell megszüntetni. Az éghető anyagokat tűzosztályokba soroljuk: Tűzosztály Égő anyagok szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, A amelyek lángolás és/vagy izzás kíséretében égnek B

folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei

C

éghető gázok tüzei

D

fémek, fémötvözetek tüzei


Piktogram


TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

Tűzoltás: A készülékek típusai: - Habbal oltó: a hab vízzel kevert oltóanyag, elektromos tüzek oltására korlátozottan, 1 méternél nagyobb távolságból alkalmas. Áramtalanítás előtt alkalmazni tilos. Oltásmechanizmus a kiszorítás és hűtés elvén alapul, azaz megakadályozza a gázok, gőzök kijutását az égő anyag felületéről. A felületről elpárolgó víz csökkenti az égő anyag hőmérsékletét. C osztályú tüzek oltására nem alkalmas, D osztályú tüzeket oltani tilos vele. - Porral oltó: megakadályozza az éghető gáz és az oxigén reakcióját, és a gázok, gőzök kijutását az égő anyag felületéről; elválasztja az égő felületet a levegőtől. A, B, C típusú tüzek oltására alkalmas. Az éghető fémek ("D" tűzosztályú tüzek) oltására alkalmasak a D porok. Specifikusak, különböző hatóanyagúak, az éghető fémek bizonyos csoportjának oltására alkalmazhatók. D oltópor pl.: PULVEX 7000 D, META-TROXIN D. - Gázzal (szén-dioxiddal) oltó: az oltás a kiszorítás és hűtés elvén alapul, megakadályozza az égő anyag felületéről kijutott gázok találkozását az oxigénnel, és expanzió miatt az égő környezet hőmérsékletét csökkenti. B és C típusú tüzek oltására alkalmas, zárt térben. Oltóanyagok és alkalmazhatóságuk:

A tűzoltásra alkalmas anyagok, egyéb eszközök: - vizes zuhany, - impregnált tűzoltó pokróc, - tűzoltó homok, - hordozható tűzoltó készülékek, a habbal, porral és gázzal oltó készülékek



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

Tűzoltóeszközök



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

1.2.3. Tűzvédelmi szabályok a laboratóriumban 1. Gázégők kezelése: a gázvezeték főelzáró csapjának megnyitása előtt ellenőrizzük, hogy az egyes égők csapjai zárva legyenek; ezután helyezzük üzembe az égőt. A munka befejezésekor ellenőrizzük, hogy az asztalokon lévő gázégő csapja és a főelzáró csap is zárva legyen. 2. Tűzveszélyes anyagokkal csak a vegyifülke alatt dolgozhatunk! Nyílt láng a közelben nem lehet. 3. Könnyen párolgó, tűzveszélyes anyagot nyílt lángon melegíteni szigorúan tilos. Víz, olaj vagy elektromos melegítőt használjunk ebben az esetben. 4. Munka közben a gázégő fölé hajolni veszélyes és tilos. 5. Amennyiben valakinek a ruhája vagy a haja meggyullad, használjuk a zuhanyzót! Tűzoltó készülékkel tilos embert oltani! Égő ember ruházatát oltani tilos műanyagból készült anyaggal. 6. Elektromos tűz oltása vízzel tilos, áramütést, halált okozhat. Elektromos tűz esetén az oltás megkezdése előtt mindenkor áramtalanítsunk a biztosítékszekrény/főkapcsoló segítségével. A legtöbb szerves oldószer oltására a víz nem alkalmas, mert ezek az oldószerek a víz felszínén úszva tovább égnek. 7. Égési sebeket folyó vízzel hűtsük (3-5 percen keresztül közepes vízárammal), majd égési seb kezelésére alkalmas kenőccsel vagy spray-vel kezeljük. Indokolt esetben forduljunk orvoshoz. Az égési sérülések bekövetkeztéről minden esetben tájékoztassuk a labor gyakorlatvezetőjét, vagy a laboránst. 8. Szükség esetén használjuk a laboratóriumban elhelyezett poroltó készüléket, mely mindenfajta tűz oltására alkalmas. Azok használatáról az 1.2.2 pont ad felvilágosítást. 9. Rosszullét, bármiféle sérülés esetén azonnal forduljunk a gyakorlatvezető tanárhoz, vagy a laboránshoz!



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

10. Munkánk befejezése után a gázvezeték csapjait zárjuk el, az elektromos berendezéseket kapcsoljuk ki. 1.2.4.Tűzoltókészülékek biztonsági jelei: A biztonsági jelek rendszere a tűzoltó készülék rendeltetését, az eszköz elölnézetét, alkalmazási területét, alkalmazás formáját teszi közzé.

1.2.5. A tűzoltókészülék helyes használata: A laboratóriumban hiába van elhelyezve tűzoltó berendezés, ha annak használatával nem vagyunk tisztában. Az alábbi ábrasor segítségével lépésről lépésre nyomon követhetjük a helyes alkalmazásukat.



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

1.2.6. Biztonsági jelzőtáblák A biztonsági jelzőtáblák biztonsági szín- és alakjelek, melyek az általános veszélyhelyzetre, balesetre, egészségkárosodásra, tűzmegelőzésre felhívó, figyelmeztető, tiltó rendelkezéseket és egyéb információkat tartalmazzák. A laboratóriumi munka során előforduló legfontosabb biztonsági jelzőtáblák a következők:

Fontosabb telefonszámok: Mentők 104 Tűzoltók 105 Rendőrség 107 Segélyhívó: 112



TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0010

A fenti telefonszámok hívásakor meg kell megadni: 1. A hívó nevét-egyszer, de érthetően. 2. Mi történt-eseményleírás, röviden, legfeljebb néhány mondatban 3. Helyszín- pontos cím, (Város, utca, házszám) megközelíthetőség. 4. A sérültek száma, állapotuk- a legsúlyosabbal kezdjük 5. Milyen egyéb segítségre van szükség (műszaki mentés, rendőrség, tűzoltóság).

Felhasznált irodalom: Szakács Péter: Címkézési előírások Magyarországon; 2012. Toxichem kft http://www.tkjkft.hu/tuzolto-keszulekek/oltoanyagok/ Országos Tűzvédelmi Szabályzat http://www.dunamenti.hu/Hordozhato-tuzolto-keszulekek-139 http://hesztia.hu/ www.munkavedelemtuzvedelem.hu/pdf/segedlet.pdf www2.u-szeged.hu/biztonsag/htm/tuz.ppt http://www.fonixtuzvedelem.hu/ http://old.pte.hu/files/tiny_mce/File/szabalyzatok/PTE%20Tuzvedelmi%20Szabalyzat%208.%20 melleklet.pdf http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0028_KovacsI_Altalanos-kemiailabgyak/adatok.html http://cheminst.emk.nyme.hu/gyakorlat/01-munka.pdf http://cheminst.emk.nyme.hu/gyakorlat/04a-03b-eszkoz.pdf http://elfiz2.kee.hu/jegyzet/physics2/egyeb%20segedanyagok/labor_gyakorlatok_rovid.pdf http://harmatv.web.elte.hu/AltKemII/munkavedelem.pdf http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/veszelyessegi-piktogramok-veszelyjelek http://www.szechenyi-szolnok.sulinet.hu/labor/lfizika.html http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0028_KovacsI_Altalanos-kemiailabgyak/adatok.html http://www2.sci.u-szeged.hu/physchem/altkem/kbn004/munkarend.html


LABORATÓRIUMI MUNKAREND

Recommend Documents