Közösségi programok, támogatások áttekintése

MUNKAANYAG – 2010. FEBRUÁR 5.

1. sz. melléklet

Közösségi programok, támogatások áttekintése 1. Európai Területi Együttműködés Fő célja, hogy elősegítse az Unió területének erőteljesebb integrációját, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését. E célkitűzésen belül háromféle programtípus került meghatározásra, így határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések. 1.1 Határmenti együttműködési programok (forrás: ERFA) A határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezeti tevékenység fejlesztése, a fenntartható területi fejlesztés közös stratégiái által. 1.1.1

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 Átfogó, stratégiai cél:  A határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítése. Specifikus célok:  a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése  az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése  a határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása  a természeti értékek védelme Prioritások (együttműködési területek):  1. Prioritás: azon együttműködéseket ösztönzi, melyek a gazdaság és társadalom integrált fejlődéséhez járulnak hozzá;  2. Prioritás: az együttműködések fizikai feltételeinek javítását célozza, elsősorban a közlekedési és kommunikációs, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra terén A program hivatalos honlapja: http://www.husk-cbc.eu/hu

1.1.2

Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 A program célja az osztrák-magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése, és ez által a regionális versenyképesség erősítése és az egyenlőtlenségek enyhítése. Prioritások (együttműködési területek):  1. Prioritás: Innováció, integráció és versenyképesség  2. Prioritás: fenntartható fejlődése és elérhetőség

A program hivatalos honlapja: http://www.at-hu.net/


1.1.3

Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 A határmenti program célul tűzte ki a lisszaboni (versenyképesség) és göteborgi (fenntarthatóság) stratégiák és célkitűzések megvalósításának a támogatását, egy kulturális, természeti, egészségi szempontból élhető, gazdasági - szociális szempontból kiegyensúlyozott határmenti régió létrehozásán keresztül. Prioritási tengelyek: 1. PRIORITÁSI TENGELY AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLET VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE Közös idegenforgalmi desztináció növelése Kultúra megőrzése és fejlesztése Határon átnyúló közlekedési kapcsolatok javítása

2. PRIORITÁSI TENGELY FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Területfejlesztési együttműködés Megelőző egészségápolás Környezetvédelem és gazdálkodás, hatékony energiafelhasználás

A program hivatalos honlapja: http://www.si-hu.eu/start_sl/ 1.1.4

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 A Program hosszú távú átfogó célkitűzése, hogy elősegítse a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést. Specifikus célok: 1. A Dráva-völgy és az ahhoz kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonzerejének növelése 2. A Mura-Dráva-Duna területből és az azt körülvevő természeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása 3. A két oldal szinergikus és együttműködő gazdaságai 4. A közös kulturális örökség fejlesztése és fenntartása a kulturális értékek és a hagyományok népszerűsítése, valamint a turizmus fejlesztése céljából 5. Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok előnyeinek kihasználása  

1. Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus 2. Prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrásfejlesztés

A program hivatalos honlapja: http://www.hu-hr-ipa.com/

2


1.2 . Transznacionális programok A transznacionális együttműködési programok lényege: egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhető, több országból álló területek közösen keresnek megoldást a térséget érintő problémákra. E projektek általában a programtér 5-7 országának 10-15 partnerének részvételével valósulnak meg, és leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttműködési jellegűek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak. 1.2.1. Közép-európai Transznacionális Együttműködési program - CENTRAL Programtér: EU tagállamok: Ausztria, Csehország, Németország (nem teljes területével), Magyarország, Olaszország (nem teljes területével), Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Nem EU tagállamok: Ukrajna (nem teljes területével)

3


Prioritások, intézkedések: Cél: a területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése Közép-Európában Prioritások Az innováció Közép-Európa külső A környezet Városok és régiók támogatása és belső elérhetőfelelősségteljes versenyképességének, ségének javítása használata vonzerejének növelése  Az innováció keret-  Közép-Európa  A környezetminő A policentrikus telepüfeltételeinek javítá„összekapcsolhatós ség javítása a terlésszerkezet és terülesa á-gának” javítása mészeti erőforrásti együttműködés fejok és örökség melesztése  Kapacitásbővítés  Multimodális logisznedzsmentjén ke A demográfiai és táraz innováció eltertikai együttműködés resztül jedésének és alkialakítása sadalmi változások kalmazásának ér A természeti és város- és regionális  A fenntartható és dekében ember-okozta vefejlődésre gyakorolt biztonságos mobiliszélyek, hatások területi hatásainak ke A tudásfejlesztés tás támogatása csökkentése zelése erősítése  Informatikai és al A megújuló ener A kulturális erőforráternatív megoldások giaforrások és a sok hasznosítása a a hozzáférés javítáhatékony energiavárosok és régiók sára gazdálkodás vonzerejének növelésében  Környezetbarát tevékenységek és technológiák támogatása Technikai segítségnyújtás Intézményrendszer: Irányító Hatóság: Bécsi Regionális Önkormányzat Igazoló Hatóság: Bécsi Regionális Önkormányzat Audit Hatóság: Osztrák Szövetségi Kancellária Közös Szakmai Titkárság: Bécsi Regionális Önkormányzaton belül elkülönített szerv Monitoring Bizottság Forrás: Tervezett teljes ERFA-költségvetés: 246 M € Ebből magyar ERFA-allokáció: 16 M € A program ERFA-forrásainak 94%-át tervezik projektek finanszírozására fordítani 85%-os támogatási intenzitás mellett. A fennmaradó 6% a technikai segítségnyújtás forrása 75%-os támogatási intenzitással. Program hivatalos honlapja: http://www.central2013.eu/

4


1.2.2. Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program Programtér: EU tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Olaszország (nem teljes területével) Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia (FYROM), Szerbia, Montenegró, Törökország (nem teljes területével) Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével)

5


Prioritások, intézkedések: Cél: a kohézió, versenyképesség és stabilitás erősítése, valamint a területi, gazdasági és társadalmi integráció javítására irányuló transznacionális együttműködés Prioritások Az innováció és a Környezetvédelem, a Az elérhetőség A fenntartható vállalkozások támokörnyezet állapotájavítása növekedési területek gatása nak javítása transznacionális szinergiáinak erősítése  Technológiai és in Integrált vízgazdál Az elsődleges és  A regionális telepünovációs hálózatok kodás, árvízvédemásodlagos közlelésrendszereket és fejlesztése meghalem kedési hálózatok nagyvárosi területetározott területeken tervezésében és ket érintő legsúlyo Környezeti kockázaműködtetésében sabb problémák ke Megfelelő környezet tok megelőzése történő együttműközelése kialakítása az inno Együttműködés a dés javítása vatív vállalkozások  A vonzó és jól megtermészeti értékek  A digitális szakadék számára közelíthető területek és védett területek kezelését célzó fejkiegyensúlyozott fej Az innováció keretmegőrzése területén lesztési stratégiák lesztése feltételeinek javítása  Az energiahaté A multimodális plat A kulturális értékek konyság javítása formok keretfeltémegőrzése teleinek javítása Technikai segítségnyújtás Intézményrendszer: Irányító Hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Igazoló Hatóság: Pénzügyminisztérium Audit Hatóság: Pénzügyminisztérium – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Közös Szakmai Titkárság: Váti Kht-n belüli funkcionálisan elkülönített szerv Monitoring Bizottság

6


Forrás:

Tervezett teljes ERFA-költségvetés: ~207 M € Ebből magyar ERFA-allokáció: ~21 M € A program ERFA-forrásainak 94%-át tervezik projektek finanszírozására fordítani 85%-os támogatási intenzitás mellett. A fennmaradó 6% a technikai segítségnyújtás forrása 75%-os támogatási intenzitással. Program hivatalos honlapja: http://www.southeast-europe.net/hu/

Magyarország és a szomszédos országok részvétele a transznacionális programokban Közép-európai Magyarország Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria

   (nem teljes terület)

 

Dél-keleteurópai    (nem teljes terület)     

7

Interreg IVC

Egyéb transznacionális

    

Alpok-térség Alpok-térség


1.3.

Interregionális programok

1.3.1. Interregionális Együttműködési Program (INTERREG IVC) Az INTERREG IVC program az INTERREG IIIC program folytatása. Célja, hogy a strukturális alapok felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcsere támogatásával növelje azok hatékonyságát. Az együttműködések keretében a tapasztalt felhasználók átadják tudásukat olyan intézményeknek, amelyek a későbbiekben hasonló jellegű fejlesztéseket fognak megvalósítani uniós finanszírozással. Programtér: A programban az EU 27 tagországa, valamint Norvégia és Svájc vesznek részt. Ez utóbbi 2 ország a program költségvetéséhez saját forrással járul hozzá. Prioritások, intézkedések: Cél: a regionális fejlesztéspolitika hatékonyságának javítása, hozzájárulás a gazdasági modernizációhoz, a versenyképesség növeléséhez, az innováció, a tudásgazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelőzés területén az interregionális együttműködés eszközeivel Prioritások Innováció és tudásgazdaság Környezetvédelem és kockázatmegelőzés  innováció, kutatás és technológiafejlesz természeti és technológiai kockázatok, tés,  vízgazdálkodás,  vállalkozásösztönzés, KKV-fejlesztés,  hulladékgazdálkodás,  információs társadalom,  biológiai sokféleség,  foglalkoztatás,  a természeti örökség védelme,  képzés  energia,  fenntartható közlekedés,  kulturális örökség Technikai segítségnyújtás Intézményrendszer: Irányító Hatóság: Conseil Regional Nord – Pas de Calais, Franciaország Igazoló Hatóság: Caisse des Dépots et Consignation, Franciaország Audit Hatóság: Commission Interministérielle de Coordination des Controles des actions confinancées par les Fonds Structurels (CICC), Franciaország Közös Szakmai Titkárság: Lille, Franciaország Információs pontok: Lille, Katowice, Valencia, Rostock Monitoring Bizottság Forrás: € Teljes költségvetés

Ebből ERFAtámogatás 408.094.936 321.321.762

Nemzeti társfinanszírozás 83.773.174

Norvégia 3.000.000

Svájc n.a

Az uniós társfinanszírozás mértéke a projektek esetében átlagosan 80%, a technikai segítségnyújtás tekintetében 70%. A magyar projektpartnerek esetében az

8


uniós társfinanszírozás 85% lesz mindkét prioritás vonatkozásában. A magyar társfinanszírozás összege várhatóan 170.000 €.

1.3.2. ESPON 2013 operatív program Az ESPON Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat egy olyan kisméretű, horizontális jellegű szakmai kezdeményezés, amelynek célja a területfejlesztéssel kapcsolatos kutatási, tervezési együttműködésen keresztüli kapcsolatteremtés a területfejlesztés szakmai szervezetei között. A programban Magyarország egész területe részt vesz. Az ESPON 2006 Program Irányító Hatósága szakértők bevonásával kidolgozta az ESPON 2013 program tervezetét, majd a Monitoring Bizottsággal egyetértésben 2007 januárjában az ESPON 2013 Programtervezet „Területfejlesztés és kohézió európai megfigyelő hálózata” alcímmel benyújtotta a Bizottsághoz jóváhagyás céljából. Az eljárással párhuzamosan elvárt, hogy a tagországok csatlakozási szándékukról előzetes formális nyilatkozatot tegyenek. A tervezet elfogadását követően a Bizottság felhívja a tag- és szomszédos országokat a Programhoz való csatlakozásra, illetve az IH-val „Egyetértési Megállapodás” aláírására. A csatlakozás feltétele pénzügyi hozzájárulás vállalása. A program időszaka alatt Magyarország várhatóan 294.000 € hozzájárulást fizet. Programtér: A program a korábbi ESPON tevékenységek folytatását jelenti, és az ETE részeként betölti az európai területfejlesztés és kohézió megfigyelői hálózatának szerepkörét. Az együttműködés résztvevője a 27 tagállam mellett Svájc, Norvégia, Liechtenstein és Izland (más országok meghívással). Prioritások, intézkedések: Cél: a stratégiaalkotás támogatása az európai területi kohézió, harmonikus, fenntartható és kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a versenyképesség javítása érdekében Prioritások Kutatás a területfej- Célzott, a felhasznáTudományos platNyilvánosság, tudalesztés, versenykélói igényeknek meg- formok és eszközök: tosság és részvétel: pesség és kohézió felelő elemzések: az területi adatok és képességépítés, területén: területfej- egyes területtípusok indikátorok, elemzépárbeszéd, hálózalesztési trendek, jöeurópai fejlesztési si eszközök és tutosodás vőbeni kilátások, hairányai dományos megalatásvizsgálatok pozás  tematikus és több  integrált tanulmá ESPON adatbázis  média és publikáciterületet átfogó nyok, tematikus és adatfejlesztés, ók, elemzések, területi elemzések,  területi indikátorok,  európai szemináritrendvizsgálatok, jö-  a kísérleti és innoeszközök, indexek, umok, workshopok, vőkutatás, vációs akciók tudo területi monitoring transznacionális há az uniós politikák temányos támogatárendszer és jelenlózatok rületi hatásainak felsa, tés, tárása,  közös akciók más, a  célzott akciók az in tudástámogató strukturális alapokdikátorok és térkérendszer ból támogatott fejpek fejlesztésére lesztésekkel kapcsolatban Technikai segítségnyújtás

9


Intézményrendszer: Irányító Hatóság: Luxembourg Ministry for the Interior and Spatial Development Igazoló Hatóság: Budgetary Unit of the Ministry for the Interior and Spatial Development Koordinációs Egység: Centre de Recherche Public Henry Tudor (CRP-HT) Audit Hatóság: Inspection Générale de Finance of the Ministry of Finance Monitoring Bizottság Forrás:

1.3.3. INTERACT II operatív program

INTERACT 2002-2006 Az INTERACT program az INTERREG Közösségi Kezdeményezés része volt, amely fő célja az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés, valamint a határ menti-, transznacionális- és interregionális együttműködések terén felhalmozódott sokrétű tapasztalat átadása, hasznosítása. A programot az INTERREG IIIC keretéből finanszírozták, ami e programok minőségének javításához kívánt hozzájárulni a különböző országokban/régiókban található intézmények és szakemberek közötti tapasztalatcsere elmélyítésének, példaértékű menedzsment módszerek bemutatásának ösztönzésével, valamint egységesen szabályozott végrehajtási eljárások és "standard" dokumentumok kidolgozását lehetővé tevő platform létrehozásával. INTERACT 2007-2013 Az INTERACT II programozási folyamat a Monitoring- és Irányító Bizottság (MSC) 2005 decemberében tartott ülésén javasolt ütemezésnek megfelelően, az IH közreműködésével, 2006-ban vette kezdetét Bécsben, egy szakértői csoport által a program folytatására tett javaslatok kidolgozásával. Az MSC döntése értelmében

10


létrehozták a programozás koordinálását végző 6 fős munkacsoportot (Ausztria, Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Olaszország és Svédország 1-1 képviselője), amely 2006 novemberében véglegesítette az OP-t. Az érintett tagállamok MSC- képviselői „bővített munkacsoport” ülés keretében fejtették ki véleményüket. Az OP addig nem kerül benyújtásra a Bizottsághoz, ameddig valamennyi részt vevő állam nem küld támogató nyilatkozatot. Magyarország ex-ante hozzájárulása a 2007-2013-as periódusban 292.199 €. Programtér: Az együttműködés résztvevője a 27 tagállam mellett Svájc és Norvégia (más országok meghívással). Prioritások, intézkedések:

   

       

Cél: a területi együttműködés hatékonyságának és eredményességének növelése Prioritások Szolgáltatásfejlesztés és ismeretátadás 1. intézkedéscsoport: Információs források Tudásbázis Eszközök a kormányzati területi együttműködés jó példáinak  eszközök és eljárások fejlesztéösszegyűjtése tudástranszfer- és terjesztési céllal, se a területi együttműködés javítása céljából, adatbázis és IKT-alkalmazások létrehozása a tudásmenedzsment és az eredmények felhasználása érde-  célcsoportok aktív részvétele a kében, fejlesztésben, pilot kezdeményezések információk aktualizálása az ETE trendjeiről, kutatások a sikeres példák elemzése és a gyakorlat folyamatos javítása érdekében 2. intézkedéscsoport: Együttműködés Hálózati együttműködés Információcsere, transzfer a teljes INTERACT-hálózat és a regionális hálózatok  konferenciák, szemináriumok, erősítése, workshopok szervezése tematikus hálózatok támogatása (pl. pénzügyi me igények szerinti képzések, nedzsment, értékelés)  tanácsadó szolgáltatások 3. intézkedéscsoport: Tájékoztatás, nyilvánosság az INTERACT-honlap fejlesztése, annak érdekében, hogy teljes körű áttekintést adjon az ETE kérdéseiről a célcsoportoknak, érdekhordozóknak, tájékoztatás az elkészült anyagokról, eseményekről, felhívásokról stb. 4. intézkedéscsoport: Minőségmenedzsment magas színvonalú minőségi követelmények a készült anyagok, szolgáltatások, akciók számára, önértékelési és fejlesztési mechanizmusok, az INTERACT-stáb magas színvonalú, egyéni és csoportos készségeinek fenntartása képzéssel, a minőségi színvonal ellenőrzése Technikai segítségnyújtás Intézményrendszer: Irányító Hatóság: Austrian Federal Chancellery Igazoló Hatóság: ERP-Fonds Audit Hatóság: Austrian Federal Chancellery, Division IV/3 INTERACT Pontok: Valencia (ES), Viborg (DK), Vienna (AT), Turku (FI) Monitoring Bizottság

11


Forrás:

1.3.4. URBACT II (2007-2013) operatív program A program 2003-tól kezdődően olyan nagyvárosokra és azokkal szomszédos területekre terjed ki, ahol nagy a munkanélküliség, szegénység, bűnözés, és a közösségi szolgáltatások alacsony színvonalúak. Az URBACT az URBANprogramok tapasztalatainak átadására, a legjobb gyakorlat megismertetésére törekszik. A 2006. utáni folytatásra való felkészülés 2006 márciusában indult. A Monitoring Bizottság felügyeletével, külső szakértők bevonásával a Titkárság elkészítette az URBACT 2007-2013 program tervezetét, amely a Bizottság kezdeményezésére elinduló „Régiók a gazdasági változásért” programelem révén átdolgozásra került. A programot 2007. I. negyedévében nyújtják be a Bizottsághoz jóváhagyásra. Elvárják, hogy a tagországok előzetes nyilatkozatot tegyenek a program elfogadásáról, az abban való részvételi szándékukról, és az ex-ante hozzájárulás vállalásáról. A program elfogadását követően kétoldalú megállapodásokat írnak alá, egyrészt a tagországok, másrészt a program végrehajtásáért felelős francia IH részéről. A végrehajtáshoz való ex-ante hozzájárulás összege magyar oldalról 72.038,79 €. Programtér: Az együttműködés résztvevője az EU 27 tagállama, Norvégia saját költségen ERFA-támogatás nélkül, az IPA-országok IPA-támogatással ERFA nélkül, más országok saját támogatással ERFA nélkül. Prioritások, intézkedések: Cél: a fenntartható, integrált városfejlesztési politika hatékonyságának javítása Európában a Lisszaboni és Göteborgi stratégiával összhangban Prioritások A városok, mint a növekedés és foglalVonzó és összetartó városok koztatás motorjai  vállalkozásfejlesztés,  a hátrányos helyzetű térségek integrált fejlesztése,  az innováció és a tudásgazdaság erősítése,  társadalmi integráció,  foglalkoztatás és humánerőforrás  környezeti kérdések,  irányítás és várostervezés Technikai segítségnyújtás

12


Intézményrendszer Irányító Hatóság: Ministère français en charge de la politique de la ville Igazoló Hatóság: Caisse des Dépôts et Consignations Audit Hatóság: Financial Control Group (comprising a representative of each Member State participating in the operational programme) Monitoring Bizottság Forrás: (b) Eligible expenditure in € (a) Total (c) Norway Programme Budget (g) National contribution in non eligible (f) AverProgramme (d) Total in € € (h + i) budget in € eligible ex- (e) ERDF age ERDF contribution (ERDF at 78,62%) penditure funding in € cofin. (b + c) in € (h) Central (i) Local contr. in € (e + g) rates in % contr. in € in € AXE-PRIORITY 1 Cities, Engines of 29 045 993 28 882 993 23 462 849 Growth and Jobs AXE-PRIORITY 2 Attractive and 33 298 278 33 111 278 26 657 170 Cohesive Cities AXE-PRIORITY 3 Technical Assis5 857 070 5 823 604 3 199 151 tance TOTAL

68 201 341 67 817 875 53 319 170

13

44,00%

1 238 299

4 181 845

163 000

50,00%

1 311 128

5 142 980

187 000

6,00%

2 624 453

0

33 466

78,62%

5 173 880

9 324 825

383 466


2. Más közösségi programok (2007-2013) 2.1. Adózás 2.1.1.

Fiscalis 2013

Időtáv

2008-2013

Költségvetés

156,9 M €

Leírás

Közösségi cselekvési program a belső piac adózási rendszerei működésének javítására. A program általános célja az adózási rendszerek belső piacon való szabályszerű működésének javítása azáltal, hogy fokozzák a részt vevő országok, azok közigazgatásai és egyéb szervei közötti kooperációt az alábbiak szerint:  hatékony, eredményes és átfogó információcsere, közigazgatási együttműködés,  lehetőség a tisztviselők számára, hogy elsajátíthassák a közösségi jog és annak a tagállamokban történő végrehajtása magas szintű ismeretét,  a közigazgatási eljárások tökéletesítése a jó közigazgatási gyakorlat kialakítása és elterjesztése révén, a közigazgatás és az adóalanyok szükségleteinek figyelembevételével.  kommunikációs és információcsere-rendszerek,  többoldalú ellenőrzések,  szemináriumok és projektcsoportok,  munkalátogatások,  képzési tevékenységek,  más, a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges tevékenység.

Célok

Intézkedések

2.2. Agrár- és vidékfejlesztés 2.2.1.

Egységes Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (2007-2013)

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

77,7 Mrd €, ebből 28,5 Mrd € konvergenciaterületeken

Leírás

A közös agrárpolitika (CAP) reformja óta a vidékfejlesztés egyre növekvő szerepet játszik abban, hogy a vidéki területek megfeleljenek a XXI. sz. gazdasági, társadalmi és környezetei kihívásainak, összhangban a Lisszaboni és Göteborgi stratégiával. A 2007 és 2013 közötti vidékfejlesztési politika 3 területre összpontosít:  a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén,  a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén,  az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. A 4. pillér a LEADER, amely a helyi, alulról felfelé építkező, integrált tevé-

14


Célok

Intézkedések

kenységeket tartalmazza.  azon területek kiválasztása, amelyek fejlesztése Európai szinten is hozzáadottérték-növelést eredményez,  kapcsolat és összhang teremtése az EU más, főbb prioritásaival (Lisszabon, Göteborg) és politikáival, különösen a környezeti és kohéziós feladatokkal,  az új piacorientált CAP alkalmazásának, újrastrukturálásának támogatása.  a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása,  a környezet és a vidék fejlesztése,  a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának erősítése,  a helyi foglalkoztatási és diverzifikációs kapacitások felépítése,  a célok programokká alakítása,  kiegészítő jelleg biztosítása más közösségi eszközökkel kapcsolatban.

2.3. Audiovizuális technológiák, kommunikáció 2.3.1.

Média 2007

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

755 M €

Leírás

Az audiovizuális ágazat kulcsfontosságú szerepet játszik az európai polgárság kialakulásában, mivel az állampolgárok - különösen a fiatalok - számára az Unió közös társadalmi és kulturális értékeinek egyik fő közvetítője. A támogatás célja, hogy az audiovizuális ágazatot képessé tegye a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására, az európai kultúrák egymás általi elismerésére, politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági teljesítőképességének növelésére. A támogatás a versenyképesség fokozását, továbbá az európai alkotások piaci részarányának növelését tűzi ki célul.

Célok

 az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, a filmművészeti és audiovizuális örökség megőrzése és bővítése, annak elérhetővé tétele a közönség számára, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása,  az audiovizuális alkotások forgalmának, közönségének bővítése az EU-n belül és kívül a piaci szereplők fokozott együttműködése révén,  az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javítása olyan nyitott versenypiac keretében, amely - többek között az audiovizuális szakemberek közötti kapcsolatok előmozdításával - a foglalkoztatásnak kedvező feltételeket teremt.

2.4. Belügyi, igazságügyi és polgárjogi együttműködés 2.4.1.

AGIS

Időtáv

2003-2007

Költségvetés

65 M €

Leírás

Rendőrségi és igazságügyi együttműködést célzó keretprogram, amelyet 2002-ben hoztak létre.

15


Célok

Intézkedések

A program hozzájárul ahhoz az általános célhoz, hogy biztosítsa az EU polgárainak magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul. Céljai különösen:  az e téren érvényesülő európai politikák fejlesztése, végrehajtása és értékelése,  a hálózatépítés és a kölcsönös együttműködés előmozdítása és erősítése a tagállamok számára közös érdekű kérdésekben, az információk, tapasztalatok és a legjobb gyakorlat cseréje, helyi és regionális együttműködés, a képzés, valamint a műszaki és tudományos kutatás javítása és adaptálása,  a tagállamok bátorítása arra, hogy fokozzák az együttműködést a csatlakozni kívánó államokkal, más harmadik országokkal, regionális és nemzetközi szervezetekkel. A program a következő területeken támogatja a projekteket:  általános és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, beleértve a képzést is,  a bűnüldöző szervek közötti kooperáció,  együttműködés a bűnüldöző szervek, illetve a tagállamoknak a szervezett vagy egyéb bűnözés megelőzésében, továbbá az az elleni küzdelemben érintett más köz- vagy magánjogi szervezetei között,  a tagállamok együttműködése a sértettek érdekeinek hatékony védelme érdekében a büntetőeljárásokban. A program a következő típusú projekteket tartalmazza:  képzés,  csere- és kihelyezési tervek kialakítása és beindítása,  tanulmányok, kutatás,  a program nyomán elért eredmények terjesztése,  a tagállamok bűnüldöző szervei és igazságügyi hatóságai, illetve a szervezett vagy egyéb bűnözés megelőzésében és az az elleni küzdelemben részt vevő más, köz- vagy magánjogi szervezetek közötti együttműködés ösztönzése, pl. a hálózatok kialakításához nyújtott segítséggel,  konferenciák, szemináriumok. A projekteknek legalább három EU-tagállamból érkező partner között kell megvalósulniuk. A program a következő célcsoportokra irányul:  gyakorló jogászok: bírák, ügyészek, ügyvédek, minisztériumi köztisztviselők, nyomozóhatósági tisztek, bírósági végrehajtók, szakértők, bírósági tolmácsok, az igazságszolgáltatással kapcsolatban álló más szakemberek,  bűnüldöző szervek tisztjei és alkalmazottai: a tagállamokban a nemzeti jog alapján a bűnmegelőzésért, a bűncselekmények felderítéséért és a bűnüldözésért felelős közjogi szervek,  más hatóságok alkalmazottai, a szervezett vagy egyéb bűnözés megelőzésében és az az elleni küzdelemben érintett egyesületek, szakmai szervezetek, a kutatás és az üzleti élet képviselői,  a sértetteket támogató szolgálatok képviselői, beleértve a bevándorlás és a szociális szolgáltatások terén felelős közhivatalokat is.

16


2.4.2.

Alapvető jogok és igazságügy

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

543 M €

Alprogramok

2.4.3.

    

Erőszak elleni küzdelem Drogmegelőzés és informálás Alapvető jogok védelme és állampolgárság Bűnügyi igazságszolgáltatás Polgárügyi igazságszolgáltatás

Biztonság és a szabadság védelme

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

745 M € A biztonsági és a szabadság védelme keretprogram Európa hatóságai közötti együttműködést ösztönzi a bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem területén.

Leírás

2.4.4.

Európa a polgárokért

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

215 M €

Leírás

A program megteremti a jogi keretet a polgároknak és a civil társadalmi szervezeteknek az európai integráció folyamatában való szerepvállalását előmozdító tevékenységek és szervezetek széles körének támogatásához.  együttműködési és részvételi lehetőség biztosítása a polgárok részére egy összetartó, demokratikus, a világ felé nyitott Európa építésében, amelyet a kulturális sokszínűség egyesít és gazdagít,  az uniós állampolgárság fejlesztése,  közös értékeken, történelmen, kultúrán alapuló identitás kialakítása,  az EU iránt érzett tulajdonosi szemlélet erősítése a polgárok körében,  a polgárok közötti kölcsönös megértés erősítése, tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi sokszínűséget, hozzájárulva a kultúrák közötti párbeszédhez.  1. terület: Aktív polgárokat Európának: a polgárok bevonása a testvérváros-programokhoz kapcsolódó tevékenységek vagy más típusú, állampolgári projektek segítségével.  2. terület: Aktív civil társadalmat Európában: a civil társadalmi szervezeteket célzó, az európai szintű munkatervük alapján nyújtott strukturális támogatás, vagy a transznacionális projektekhez adott hozzájárulás révén.  3. terület: Együtt Európáért: Nagy nyilvánosságú események, tanulmányok és tájékoztató eszközök.  4. terület: Aktív európai megemlékezés: a deportálásokhoz kapcsolódó helyszínek és archívumok megőrzése, a nácizmus és a sztálinizmus áldozatairól való megemlékezést célzó intézkedések, hozzájárulás a gyökerekkel és az európai integráció jövőjével foglalkozó gondolkodáshoz.

Célok

Intézkedések

2.4.5.

17


2.4.6.

Szolidaritási és migrációkezelési program

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

5,866 Mrd €

Leírás

Négy program esik a Keretprogram alá:  Európai menekültügyi alap  Külső határok alapja  Harmadik országból származók integrációja  Visszafizetési alap.

2.5. Energia 2.5.1.

Intelligens Energia – Európa II (IEE II)

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

55 M €

Leírás

Az EU energiahatékonysági, diverzifikációs és a megújuló energiákat ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja, amely a Versenyképesség és innováció keretprogram részét képezi. (L. alább) Az IEE II program az előző, 2003-2006 évi IEE I programhoz hasonló rendszerben működik. Hozzájárul a biztonságos és fenntartható energiaellátáshoz, és fokozza a versenyképességet. A társfinanszírozás mértéke az indokolt költségek maximum 75 %-a, tehát nő a korábbi, legfeljebb 50 %os támogatáshoz képest. A program célkitűzése olyan tevékenységek támogatása, amelyek  az európai energiapiaci feltételeket ésszerűbbé teszik,  az innováció és jó irányú változások katalizátorai,  biztosítják a tapasztalatok átadását, a „best practice” terjesztését, az oktatást és képzést, az intézményi kapacitás növelését és az új európai szabványok kifejlesztését. A 2007. évi munkaprogram három témát tartalmaz:  SAVE (energiahatékonyság),  ALTENER (megújuló energiaforrások),  STEEER (közlekedés), valamint ötfajta energiapolitikai célkitűzésre koncentrál:  felkészítő politikák,  a piac átalakítása,  a magatartás megváltoztatása,  tőkéhez való hozzáférés,  képzés. A program nem támogat hardware jellegű beruházást, továbbá technológiai kutatást és fejlesztést célzó projekteket.

Célok:

Intézkedések

18


2.6. Ifjúság 2.6.1.

Cselekvő ifjúság

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

915 M €

Célok

A program általános célkitűzései a következők:  a fiatalok általános és különösen európai vonatkozású állampolgári részvételének előmozdítása,  a szolidaritás és a tolerancia erősítése a fiatalok között, különösen a társadalmi kohézió javítása érdekében,  különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítése,  hozzájárulás az ifjúsági projekteket támogató rendszerek minőségének és az ifjúságpolitika területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek lehetőségeinek javításához,  az európai együttműködés előmozdítása az ifjúságpolitika területén.

2.7. Információs társadalom 2.7.1.

Biztonságosabb Internet plusz

Időtáv

2005-2008

Költségvetés

45 M €

Célok

   

2.7.2.

a jogellenes tartalom elleni küzdelem, a nem kívánt és az ártalmas tartalom elleni fellépés, egy biztonságosabb környezet előmozdítása, a tudatosság erősítése.

eContentplus program

Időtáv

2008-2013

Költségvetés

149 M €

Célok

A program általános célja a digitális tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tétele az EU-n belül, megkönnyítve közösségi szinten a közérdekű információk létrehozását és terjesztését.  a digitális tartalomhoz való hozzáférés, annak felhasználásának és hasznosításának megkönnyítése közösségi szinten,  a digitális tartalom, illetve a minőség javításának elősegítése, a legjobb gyakorlat erősítése a tartalomszolgáltatók és -felhasználók, valamint az ágazatok között,  a digitális tartalom területén érdekelt felek közötti együttműködés és a tudatosság erősítése.

Intézkedések

19


2.7.3.

E-kormányzat (IDABC)

Időtáv

2005-2009

Költségvetés

148,7 M €

Célok

Az IDABC program az IDA program követője. Célja az e-kormányzati szolgáltatások és tematikus hálózatok fejlesztésének támogatása.

2.8. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2.8.1.

A KKV-k támogatásának formái

Az EU különböző formákban biztosít támogatást európai KKV-k számára (támogatások, hitelek és bizonyos esetekben garanciák), közvetlenül vagy nemzeti, ill. regionális szinten kezelt programokon keresztül. A KKV-k számos, nem pénzügyi jellegű támogatásban is részesülhetnek programok és vállalkozástámogatási szolgáltatások formájában. A támogatási programok az alábbi négy kategóriába sorolhatók: 2.8.2.

Tematikus támogatási lehetőségek

A finanszírozást az EB különböző szervezeti egységei dolgozzák ki és működtetik, s azok általában tematikus jellegűek, és konkrét (környezetvédelmi, kutatási, vagy képzési) célokhoz kapcsolódnak. A KKV-k vagy egyéb szervezetek rendszerint közvetlenül pályázhatnak a programokra, általában azzal a feltétellel, hogy ezek fenntartható, hozzáadott értéket jelentő és több országra kiterjedő projekteket jelentenek. A programtól függően a pályázók ipari csoportokat, üzleti társulásokat, üzleti támogatást nyújtó szolgáltatókat és/vagy tanácsadókat is bevonhatnak. Az általános szabály a társfinanszírozás: az EU támogatása rendszerint olyan szubvenciókból áll, amelyek csak a projekt költségeinek egy részét fedezik. Az anyag más részeiben ismertetett közösségi programok közül KKV-specifikus intézkedéseket tartalmaznak:  LIFE+,  CIP,  7. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram,  Marco Polo,  eContentplus,  LLL,  Kultúra 2007,  Média 2007. Ezek mellett az alábbi tematikus programokban is érdekeltek lehetnek a KKV-k:  EUREKA – a piacorientált kutatási és fejlesztési hálózat Az Eureka a piacorientált ipari kutatási és fejlesztési szervezetek páneurópai hálózata, amely innovációs kapcsolatok és hálózatok létrehozásával 36 országban támogatja az európai vállalatok versenyképességét. Az Eureka Európa-szerte gyors hozzáférést biztosít a projektpartnereknek a tudás, a jártasságok és a szakértelem tárházához, és segíti a nemzeti, állami és magánfinanszírozási programokhoz történő hozzáférést.  Innovációközvetítő Központok (IRC-k) Az IRC-k az EU-ban és azon kívül is olyan központok hálózatát képezik, amelyek helyben nyújtanak segítséget a technológiai partnerséghez és a technológia átadásához. Az IRC-k főképpen állami szervezeteken belül működő olyan innovációs támogatást nyújtó szolgáltatók, amelyek elősegítik és támogatják az innovatív technológiák átadását az európai KKV-k között. Az IRC-hálózat jelenleg 33 országban 71 IRC központból és 236 regionális irodából áll.

20


 Információ, konzultáció és társadalmi párbeszéd Külön költségvetési tétel szolgálja az olyan intézkedések társfinanszírozását, amelyek az európai üzemi tanácsok működéséhez, az Európai Vállalkozásban és az Európai Szövetkezeti Társaságban való munkavállalói részvételhez, a munkavállalóknak informálásához, a számukra történő tanácsadáshoz, valamint a korlátolt felelősségű társaságok határokon átnyúló egyesüléséhez kapcsolódnak.  Munkahelyi egészségügy és biztonság Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek emelik a KKV-k egészségvédelmi és biztonsági szabványainak színvonalát. 2.8.3.

Strukturális alapok

A strukturális alapok a KKV-kat támogató legnagyobb közösségi finanszírozási eszközök, amelyek különböző tematikus programok és a regionális szinten megvalósított közösségi kezdeményezések révén nyújtanak támogatást. A kedvezményezettek közvetlen hozzájárulásban részesülnek projektjeik finanszírozásához. A programok kezelése és a projektek kiválasztása nemzeti és regionális szinten történik. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni azt a tényt, hogy a KKV-k saját beruházásainak közvetlen támogatása csak a gazdaságilag kevésbé fejlett (úgynevezett „konvergencia”) régiókban lehetséges. Más régiókban az egyes KKV-knek adott közvetlen támogatásokkal szemben a nagy horderejű akciók részesülnek előnyben (pl. vállalkozói képzés, támogató szolgáltatások, üzleti inkubátorházak, technológia-átadási mechanizmusok, hálózatépítés, stb.) Az ERFA a KKV-kat támogató legnagyobb közösségi finanszírozási eszköz. A KKV-k létrehozásának és versenyképességének támogatása érdekében az ERFA tevékenységek széles körét társfinanszírozza:  A KKV-k vállalkozói szelleme, innovációja és versenyképessége (pl. vállalkozási mentoring, a KKV-k keretei között alkalmazott innovatív technológiák és irányítási rendszerek, ökoinnováció, az információs és kommunikációs technológiák sikeresebb felhasználása),  A KKV-k regionális és helyi környezetének fejlesztése (pl. tőke biztosítása a kezdeti és a növekedési szakaszban, üzleti infrastruktúra és támogatási szolgáltatások, regionális és helyi kutatás- és technológiafejlesztési, valamint innovációs kapacitások, üzleti együttműködés),  A KKV-k interregionális és határokon átnyúló együttműködése,  Az emberi erőforrásokra irányuló befektetés (az ESZA támogatása mellett).  Közös európai források mikro- és középvállalkozások számára (JEREMIE) A JEREMIE az EB, az Európai Befektetési Alap és az Európai Befektetési Bank közös kezdeményezése. Célja, hogy javítsa a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit, különös tekintettel a mikrohitelre, a kockázati tőke finanszírozására vagy garanciákra és egyéb innovatív finanszírozási formákra. Külön figyelmet szentelnek a vállalkozásindítás, a technológiaátadás, a technológia- és az innovációs alapok, valamint a mikrohitel támogatásának. A JEREMIE irányítása az ERFA programjainak szerves részeként történik, és a projekteket a megfelelő nemzeti és regionális szinten választják ki. 2.8.4.

Pénzügyi eszközök

A legtöbb pénzügyi eszköz csak közvetetten, nemzeti pénzügyi közvetítőkön keresztül érhető el. Ezek közül sokat az Európai Beruházási Alap kezel.  Az Európai Beruházási Alap (EBA) saját beruházásai Az EBA tevékenysége két eszközön alapul:

21


Kockázatitőke-eszközei különösen az újonnan létrehozott és technológiai orientáltságú KKVkat támogató kockázati tőkealapokba és üzleti inkubátorokba történő tőkeberuházásokból állnak. Garanciaeszközei a KKV-knak hiteleket nyújtó pénzintézeteknek szóló garanciákból állnak.  Gate2Growth (Kapu a növekedéshez) kezdeményezés: Hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz Az EB által támogatott portál a vállalkozók, befektetők, szolgáltatók és tematikus hálózatok közötti kapcsolatépítést szolgálja. A G2G kezdeményezés elsődleges célja az innovatív európai vállalkozók támogatása. A G2G eszközöket és infrastruktúrát biztosít, támogatja az innovatív vállalkozóknak, valamint az ő segítőinek szóló szolgáltatásokat, és különösen az üzleti terv összeállításában nyújt segítséget. Egyik legfőbb célja, hogy egy adatbázison keresztül segítse a kapcsolatok kialakulását a befektetők és az innovatív vállalkozók között. 2.8.5.

Támogatás a KKV-k nemzetközivé tételére

E programok általában közvetítő szervezeteknek és/vagy állami hatóságoknak adott támogatásokból állnak, amelyek célja a KKV-k EU-n kívüli piacokhoz történő hozzájutásának a segítése. 2.8.5.1. Időtáv Országok Célok A támogatás típusa

2.8.5.2. Időtáv Országok Célok A támogatás típusa

Asia Invest 2003-2007 Ázsia (Közép-Ázsia kivételével) Vállalatközi partnerkapcsolatot építő tevékenységek, az ázsiai magánszektor fejlődésének gyorsítása, intézményi kapacitások bővítése, hálózatépítés és párbeszéd. Ezek a programok nonprofit üzleti közvetítőket finanszíroznak (beleértve a KKV-ket képviselő közvetítőket). A vállalkozások közvetlenül részt vehetnek az eseményeken és profitálhatnak a program piackutatásából. AL-Invest III 2004-2007 Latin-Amerika Európai és latin-amerikai piaci szereplők hálózata, amely az Atlanti-óceán mindkét partján működik annak érdekében, hogy találkozókat szervezzen az azonos ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére. A finanszírozás nonprofit szervezeteknek (pl. kereskedelmi kamaráknak) szól, és az együttműködést segítő partnerkereső események megtartását támogatja. A társaságok az eseményeken történő közvetlen részvételből profitálhatnak.

22


2.8.5.3. PRO€INVEST Időtáv Országok Célok

2002-2008 Afrikai, karibi és csendes-óceáni térség A PRO€INVEST az AKCS-országok gazdaságaiban a kulcsfontosságú növekedési ágazatok vállalkozásait támogatja a beruházások és a technológiaátadás területein. Célja a közvetítő szervezetek és szakmai szövetségek támogatása, valamint az észak-dél és a dél-dél partneri kapcsolatok kialakítása a vállalkozások között. Egyaránt biztosít közvetlen és közvetett finanszírozást a KKV-k számára: közvetett támogatás partnerkereső események szervezésével a vállalkozások közötti együttműködés elősegítésére; közvetlen támogatás és technikai segítségnyújtás AKCS/EU-vállalkozások számára.

A támogatás típusa

2.8.5.4. Időtáv Országok Célok

Harmadik "Az EU Japánra nyíló kapuja" program

2003 - 2007 Japán Európai termékek bevezetése a japán piacra, az egyes EU-tagállamok által vállalt exporttámogatási tevékenységek kiegészítése, illetve értékük növelése az EU olyan ipari ágazataiban, amelyeket Japánban magas potenciállal rendelkezőnek tekintenek (egészségügy, építőanyagok, információs és kommunikációs technológia, környezeti technológiák, outdoor életstílus, fiatalok divatja, élelmiszerek és italok). Közvetett támogatások biztosítása kereskedelmi küldöttségek szervezésén keresztül az együttműködés elősegítésére, amelyet a részt vevő KKV-knek nyújtott konkrét logisztikai támogatás kísér.


2.8.5.5. Időtáv Országok Célok

Vezetőképző program (ETP): Japán és Korea

Folyamatos Japán és Korea Az ETP célja, hogy segítse az európai vállalkozások vezetőit a japán és a koreai piacra történő belépésben. Az adott országban sorra kerülő képzési program nyelvtanfolyamok, az üzleti környezetről szóló szemináriumok és a helyi vállalatoknál első kézből megszerzett munkatapasztalatok kombinációja. A Japánban/Koreában aktív vagy ide exportáló, illetve az ezen országokba irányuló exporttal vagy beruházási stratégiával rendelkező, bármelyik EU- vállalkozás támogathat egy jelöltet. Közvetett támogatást biztosít díjtalan képzési program szervezésén keresztül, amely ösztöndíjat is tartalmaz a résztvevők számára.


2.9. Környezetvédelem 2.9.1.

LIFE+ (Környezetvédelmi pénzügyi eszköz)

Időtáv

2007-2013

Költségvetés

1,911 Mrd €

Leírás

A LIFE-III programot a 2007-2013. közötti programozási időszakban a LIFE+ program váltja fel, amely olyan tevékenységeket támogat, amelyek  európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, és a tevékenységek európai

23


Célok

Intézkedések

szinten járulnak hozzá a méretgazdaságossághoz,  kiegyenlítő vagy multiplikátor hatással járnak: a program a tagállamokkal, a regionális vagy helyi hatóságokkal és egyéb, az állami vagy magánszférába tartozó szereplőkkel együtt társfinanszírozási mechanizmust biztosít,  katalizátor vagy demonstratív jellegűek: a LIFE+ olyan intézkedéseket támogat, amelyek újszerűen közelítenek a környezetvédelmi politikához és annak végrehajtásához,  hosszú távú kilátásokkal rendelkeznek, azaz a jövő befektetései, a fenntarthatóság biztosítását célozzák. Az eddigi LIFE programok centralizált programként futottak, tehát nem voltak nemzeti kvóták, így azonos eséllyel indult minden projekt, függetlenül attól, hogy melyik tagállamból származott a pályázó. Ez azt jelentette, hogy minden beadott pályázattal esélyünk volt arra, hogy az EU-s forrás Magyarországra kerüljön. Ezt a lehetőséget hazánk csak részben tudta kihasználni, hiszen míg 2000 és 2005 között (a 2006-os pályázatok hivatalos eredményeit még nem hozták nyilvánosságra) összesen 12 db LIFE NATURE és 15 db LIFE ENVIRONMENT magyar projekt részesült támogatásban (utóbbiak közül 2 nem vette igénybe a támogatást), addig pl. az olaszok esetében ez a szám 57, illetve 93. A LIFE+ programot a Bizottság a részben centralizált programok közé helyezte át, ami annyit jelent, hogy a pályázatok kiírásában, elbírálásában és koordinálásában szerepet kapnak a tagállamok ún. „nemzeti ügynökségei” is. Ezeknek az ügynökségeknek a feladata az EB által készített többéves stratégiai programok alapján az éves nemzeti programok elkészítése, amelyekben meghatározzák azokat a prioritások, amelyek a nemzeti környezet- és természetvédelmi érdekeket legjobban segítik. A LIFE+ általános célja a közösségi környezetpolitika és a környezetvédelmi jogszabályok fejlesztése, végrehajtásának ellenőrzése, értékelése és kommunikációja, hozzájárulva az EU fenntartható fejlődéséhez. A LIFE+ különösen a 6. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását támogatja, amelynek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a természeti állapot hanyatlásának és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a környezet, az emberi egészség és az életminőség javítása, a természeti erőforrások és a hulladékok fenntartható használatának és kezelésének előmozdítása, és stratégiai megközelítések kifejlesztése a politikaalakításhoz, végrehajtáshoz és információs kampányokhoz, valamint a tudatosság fejlesztéséhez. A LIFE+ program részei:  LIFE+ Természet és biodiverzitás EU-direktívák alkalmazása,  LIFE+ Környezetvédelmi politika és irányítás,  LIFE+ Információs és kommunikáció környezetvédelmi területeken.

24


2.10.

Közegészségügy, fogyasztóvédelem

2.10.1. Közegészségügyi cselekvési program Időtáv

2003-2008

Költségvetés

353,77 M €

Leírás

A program kiegészíti a nemzeti politikákat; célja az emberi egészség védelme és a közegészség javítása. A program a következőkhöz járul hozzá:  az emberi egészség magas szintű védelme valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározásánál és végrehajtásánál, egy integrált és ágazatközi egészségügyi stratégia támogatása révén,  az egészségügyben tapasztalható egyenlőtlenségek megszüntetése,  a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése a Szerződés 152. cikkének hatálya alá tartozó területeken. A program általános célkitűzései a következők:  tájékoztatás, az ismeretek javítása a közegészségügy-fejlesztés érdekében,  az egészségügyi veszélyekre való gyors és összehangolt reagálás képességének erősítése,  az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése valamennyi politikában és tevékenységben.

Célok

2.10.2. Közösségi cselekvési program a fogyasztóvédelem területén Időtáv

2003-2007

Költségvetés

156,8 M €

Leírás

A program kiegészíti a tagállamok politikáit, értékteremtő intézkedések révén hozzájárul a polgárok biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez. A program céljai:  a fogyasztók és a piacok jobb megértése, kiemelt figyelmet fordítva a különböző korcsoportok eltérő szükségleteire,  jobb fogyasztóvédelmi szabályozás, amelyet a KKV-k be tudnak tartani, és amelynek megalkotásába fogyasztói érdekképviseleteket, más civil társadalmi szereplőket és kutatócsoportokat is fokozottabban bevonnak,  jobb jogalkalmazás, felügyelet és peres vagy peren kívüli jogérvényesítés egyének és közösségek számára,  tájékozottabb és felelős fogyasztók.

Célok

2.11.

Közlekedés

2.11.1. Marco Polo II. program Időtáv

2007-2013

Költségvetés

400 M €

Leírás

A program olyan akciókat foglal magában, amelyek hozzájárulnak a mérhető és fenntartható forgalmi eltereléshez, jobb együttműködéshez az intermodális piacon és a nemzetközi közúti áruszállítás tényleges csökkenéséhez.  katalizációs akciók – különösen azok, amelyek a meglévő infrastruktúrák jobb kihasználása által a vasúti, belföldi vízi úti, rövid távú tengeri szállítási (beleértve a tengeri gyorsforgalmi utakat is) ágazatban meglévő kap-

Intézkedések

25


csolódási pontok fejlesztését szolgálják,  a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akciók (az EU-n belül ezeknek az akcióknak a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által meghatározott transzeurópai hálózatok nyomvonalát kell követniük),  forgalmi elterelési akciók,  forgalmat kiküszöbölő akciók,  közös tanulási akciók. 2.12.

Kultúra

2.12.1. Kultúra 2007 Időtáv

2007-2013

Költségvetés

408 M €

Leírás

A program az alkotók, a kulturális élet szereplői és a részt vevő államok kulturális intézményei közötti együttműködés fejlesztésével hozzájárul az európai polgárok közös kulturális térsége és az európai polgári azonosságtudat kialakításához, a kultúra területén dolgozók határokon átívelő mobilitásán, a művek, a művészeti és kulturális termékek országok közötti áramlásán és a kultúrák közötti párbeszéden keresztül.  a kulturális szektorban dolgozók mobilitásának ösztönzése,  kulturális és művészeti termékek nemzetközi áramlásának segítése,  az interkulturális párbeszéd előmozdítása.  1.1 terület: Többéves együttműködésre irányuló projektek  1.2.1 terület: Együttműködési tevékenységek  1.2.2. terület: Irodalmi fordítások

Célok Intézkedések

2.13.

Kutatás-fejlesztés, innováció

2.13.1. 7. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram Időtáv

2007-2013

Költségvetés

50,5 Mrd €

Leírás

A Bizottság a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos közösségi együttműködések támogatására keretprogramokat hozott létre. A 7. keretprogram a 6. lezárását követően, 2007. január 1-jén indult el. A pályázatokat négy specifikus program keretében írják ki.

Intézkedések

I) Együttműködés A program célja a határokon átívelő európai és Európán kívüli együttműködések támogatása, mind közös kutatási tevékenységek, mind a kutatási programok koordinációja által. 32,365 Mrd €-s költségvetésével a 7. Keretprogramban nyújtható támogatások majd 60%-át ez a program biztosítja. Kutatási területek:  Egészségügy  Élelmiszer, mezőgazdaság, biotechnológia  Információs és kommunikációs technológiák  Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudományok és új gyártási technológiák  Energia

26


    

Környezetvédelem és éghajlati változások Közlekedés és repüléstechnika Társadalom-gazdasági tudományok és humán tudományok Biztonság Űrkutatás

Kutatási együttműködések: kutatási együttműködések építésére projektek, kiválósági központok, koordináló és támogatási akciók által kínált eszközök vehetők igénybe. Olyan kutatási-innovációs témákban, ahol Európa versenyképessége, gazdasági növekedése és jóléte kutatási és technológiai fejlesztéshez kötött, létrehozták az Európai technológiai platformokat, amelyek a következőképpen csoportosíthatók:  Új technológiák, amelyek egy szektor átalakítását eredményezhetik (pl. Ipari biztonság platform)  Különböző politikák célkitűzéseinek egyeztetése, tekintettel a fenntartható fejlődésre (pl. Nanotechnológiák orvosi alkalmazása platform)  Új, technológia alapú áruk és szolgáltatások magas piacra lépési korláttal, bizonytalan jövedelmezőséggel, de széles társadalmi és gazdasági hatással (pl. Mobil és vezeték nélküli kommunikációs platform)  Kiemelkedő stratégiai és gazdasági jelentőségű, technológiai áttörést biztosító hi-tech platformok (pl. Űrtechnológiai platform)  Új technológiák alkalmazása a hagyományos iparágakban (pl. Acéltechnológiai platform) Közös technológiai kezdeményezések: Bizonyos technológiai témákban és kutatási célterületeken a köz-és magánszféra partnerségén alapuló együttműködésekre van szükség, ezek a Közös technológiai kezdeményezések. Ezen projektek anyagi hátterét részben magánbefektetők, részben a nemzeti és európai szinten közcélú kutatási programok részére nyújtott támogatási összegek, illetve az Európai Befektetési Banktól kapott kölcsönök biztosítják. Nemzeti programok koordinációja: A nemzeti programok koordinációja az ERA-NET, illetve az EU támogatásával létrejött közös projektek révén valósul meg. Az ERA-NET célkitűzései:  Együttműködési keret biztosítása közcélú kutatási programok résztvevői számára koordinációs céllal (új és meglévő, továbbfejleszthető ERANET-ek támogatása).  A nemzeti és regionális programok számára létrehozandó közös pályázati felhívások meghirdetését vállaló pályázók számára többlettámogatás biztosítása (ERA-NET Plus). II) Ötletek A program célja az alapkutatás/felderítő kutatás erősítése és támogatása, az európai kutatás dinamizmusának, kiválóságának előmozdítása. A program költségvetése 7,46 Mrd €. A program alapelvei:  Az egyes kutatócsoportok támogatása minden tudományterületen, beleértve a mérnöki, társadalmi és humán területeket is.  Versenyszellem kialakítása.  Kiválóság támogatása.  Kreativitás, új tudás létrehozása a társadalmi, gazdasági kihívások kezelésére. A program végrehajtásáért a Tudományos Tanács a felelős. Elkészíti az európai szintű tudományos stratégiát, éves munkaprogramot állít össze, meghatározza az értékelési folyamatokat, nyomon követi a programok megvaló-

27


sítását, és minőségellenőrzést végez. Az alapkutatások területén végzett tevékenységek végrehajtásáért európai szinten az Európai Kutatási Tanács a felelős, amelynek feladatai: a Tudományos Tanács által kidolgozott éves munkaprogram megvalósítása, a szakmai értékelési és kiválasztási folyamatok végrehajtása, a támogatások pénzgazdálkodásának biztosítása. III) Emberi erőforrások (Marie Curie akciók) A program a kutatói mobilitás és a kutatók továbbképzésének középpontba állításával négy főbb területre összpontosít:  Kezdő kutatók továbbképzése Marie Curie hálózatok keretében, amelyek a tudás- és technológiatranszfer útján egy kutatási tématerületen képeznek tovább kutatókat.  Élethosszig tartó tanulás (LLL) és karrierfejlesztés: egyéni ösztöndíjak keretében európai és nemzetközi kutatóintézetekben van lehetőség kutatásokat folytatni és a kutatási időszak után visszatérni a küldő intézménybe.  Az ipar hatékonyabb bevonása a kutatási együttműködésekbe a humánerőforrás-fejlesztés területén.  Nemzetközi dimenzió megerősítése: kiváló harmadik országbeli kutatók Európába hívása. A Marie Curie akciók célja továbbá, hogy a tehetséges kutatók továbbképzésén keresztül népszerűsítése a kutatói életpályát, és ösztönözze mind a fiatal, mind a tapasztalt kutatókat az Európán belüli és nemzetközi tapasztalatcserében való aktív részvételre. A Marie Curie hálózatok keretében létrehozott szellemi termékek hasznosítása a Közösség versenyképességének növeléshez járul hozzá. A program költségvetése 4,728 Mrd €. IV) Kapacitások A program az európai kutatási és innovációs kapacitások és lehetőségek maximális kihasználását tűzte ki célul. A program költségvetése 4,217 Mrd € és 6 főbb területet foglal magában:  A kutatási infrastruktúra javítása  A kis-és középvállalkozások javára végzett kutatások  Tudásrégiók kialakítása, regionális kutatási ’klaszterek’ támogatása  A kutatási potenciál kiaknázása az átalakuló régiókban  Tudomány a társadalomban  Nemzetközi együttműködés A program elő kívánja segíteni az Együttműködésekhez és a közösségi döntéshozáshoz kapcsolódó politikák összehangolt fejlesztését. A regionális és kohéziós politikákhoz, az oktatáshoz, képzéshez, illetve a Versenyképesség és innováció keretprogramhoz való illeszkedés is a célok között szerepel. Kapcsolódó tevékenységek:  a kutatáshoz kötődő politikák és ipari stratégiák nyomon követése, elemzése,  a kutatási politikák koordinációja államközi szinten. A Közös Kutatási Központ (JRC) nem nukleáris célú akciói 1,751 Mrd € támogatásra számíthatnak. Hivatalos honlap: http://cordis.europa.eu/fp7/ 2.13.2. Versenyképesség és innováció keretprogram (CIP) THE COMPETITIVENESS AND INNOVATION FRAMEWORK PROGRAMME (CIP) 2007-2013 Időtáv

2007-2013

28


Költségvetés

3,196 Mrd €

Leírás

A CIP egyesít néhány, korábban létező, az európai termelékenység növekedését elősegíteni hivatott közösségi programot:  Vállalkozások és vállalkozók többéves programja,  Intelligens energia - Európa program,  A Life program környezeti technológiák promóciós és demonstrációs intézkedései,  Modinis, e-Content, e-TEN programok,  A kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok bizonyos innovációhoz kapcsolódó intézkedései. Ezek a továbbiakban nem mint önálló programok, hanem mint a CIP résztevékenységei működnek.  Európa versenyképességének és innovációs kapacitásai kihasználásának elősegítése,  a kutatás és az innováció közötti szakadék áthidalása,  a KKV-k kiemelt támogatása,  a kapcsolódó információk és pályázati feltételek könnyű elérhetőségének biztosítása,  az innováció előmozdítása, beleértve az ökoinnovációt is,  a versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása,  az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is. A keretprogram 3 fő területen, 3 egyedi programon keresztül valósul meg:

Célok

Intézkedések

1) Vállalkozási és innovációs program - különös tekintettel a KKV-kra  a KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint az innovációs tevékenységekbe - beleértve az ökoinnovációt is - történő befektetések,  a KKV-k közötti együttműködés kedvező feltételeinek megteremtése,  a vállalkozások innovációja, beleértve az ökoinnovációt is,  vállalkozói és innovációs kultúra,  a vállalkozáshoz és az innovációhoz kapcsolódó gazdasági és igazgatási reform. 2) IKT-politika támogatásának programja - új IKT technológiák átvétele az üzleti, igazgatási és közszolgálati szektorokban  az egységes európai információs tér kialakítása, az információs termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése,  az innováció ösztönzése az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházáson keresztül,  integrált információs társadalom és a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása, az életminőség javítása. 3) "Intelligens energia - Európa" program  az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása,  az új és a megújuló energiaforrások előmozdítása és az energiadiverzifikáció támogatása,  az energiahatékonyság, az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának előmozdítása a közlekedésben. A CIP keretprogramban részt vehetnek a következő EU-n kívüli országok is:  azon EFTA országok, amelyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodásban

29


megállapított feltételeknek megfelelően,  az előcsatlakozási stratégiákból részesülő tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodás és a társulási tanácsi határozatok által az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban,  a nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások létrehozását követően az ezen országokkal meghatározott rendelkezésekkel összhangban,  más, harmadik országok, amennyiben megállapodások ezt lehetővé teszik. Program hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/cip/index_en.htm 2.14.

Oktatás, szakképzés

2.14.1. Erasmus Mundus Időtáv

2004-2008

Költségvetés

230 M €

Leírás

Együttműködési és mobilitási program a felsőoktatás területén, amely az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait ösztönzi, és az európai felsőoktatás színvonalát növeli. Kiváló minőségű mesterkurzusokat támogat, és célja az európai egyetemek és főiskolák vonzerejének növelése harmadik országokban is. 4 akciójából 2 kínál egyéni ösztöndíjakat európai és harmadik országból származó hallgatók és oktatók mobilitásának elősegítésére.

2.14.2. Lifelong Learning Integrált Akció Program (LLL) Időtáv

2007-2013

Költségvetés

6,2 Mrd €

Leírás

Az LLL négy „szektoriális” programból áll, amelyek az oktatás és képzés egyegy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius a közoktatást támogatja egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatáson kívül eső szintjén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás területén biztosít forrást. Az említetteken kívül létrehozták a program „transzverzális” részét is, amely 4 kulcstevékenységből áll. Ezek lefedik a szakmapolitikai célokat, különösen a nyelvoktatás és az új technológiák alkalmazása területén, ahol ezek kívül esnek a négy fő pályázati akció által támogatott tevékenységeken, és gondoskodnak az eredmények hatékonyabb terjesztéséről. A Jean Monnet programon keresztül támogatják az európai integráció megvalósulását az oktatás és képzés területén.  A LLL révén hozzájáruljon a Közösség, mint fenntartható gazdasági fejlődésű, több és jobb munkahellyel, nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet megfelelő védelmét a jövő generációk számára. Elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak.  A pályázatok konkrét célja, hogy a programban részt vevő, az adott okta-

Célok

30


tási szinten tanuló diákoknak, hallgatóknak, pedagógusoknak, oktatási szolgáltatóknak és döntéshozóknak több és jobb mobilitási lehetőségük legyen a következő tevékenységekben való részvételre: o egyéni mobilitás oktatóknak vagy tanulóknak, o partnerségek (nemzetközi együttműködés két vagy több különböző országban működő oktatási intézmény között) ezek jellemzően decentralizált, azaz nemzeti szinten kezelt pályázatok, o többoldalú projektek (nemzetközi intézményi együttműködés, de a hangsúly a projekt konkrét eredményén, termékén van) ezek jellemzően centralizált, azaz európai szinten kezelt pályázatok, o tematikus szakmai hálózatok (nagy létszámú, sok európai ország részvételével zajló, más intézmények által létrehozott együttműködések támogatása, a jó gyakorlatok összegyűjtésére és terjesztésére). Intézkedések

COMENIUS PROGRAM A Comenius a közoktatásban részt vevő tanulókat, közoktatási intézményeket, pedagógusokat és az iskola más dolgozóit célozza, továbbá civil szervezeteket, kutatóintézeteket, a helyi, regionális, nemzeti szinten működő, a közoktatás működtetésével foglalkozó személyeket és intézményeket, valamint a pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó testületeket. A program a tagállamok közoktatási intézményei közötti nemzetközi együttműködések megvalósítását támogatja, célja, hogy 2013-ig legalább 3 millió tanulót vonjanak be a programba. Ennek érdekében négyféle tevékenységtípus megvalósításához járul hozzá 2007-től.  Egyéni és csoportos mobilitásra a Comenius program költségvetésének legalább 80 %-át kell fordítani (tanulók és pedagógusok csereutazása, tanulók külföldi tanulmányútja, tanárok külföldi szakmai gyakorlata vállalkozásoknál, pedagógusok külföldi szakmai továbbképzése, tanulmányutak és előkészítő látogatások a mobilitási és a nemzetközi együttműködési projektekhez).  Nemzetközi iskolai együttműködések (iskolai projektek: közös tanulási projektek iskolák között, régió partnerségek: a közoktatás bármely területéért felelős szervezetek közötti együttműködés, a regionális együttműködés előmozdítása érdekében).  Többoldalú projektek (az innováció és a jó gyakorlatok létrehozása, átvétele érdekében indított projektek, amelyek hozzájárulnak az oktatási rendszerek fejlesztéséhez különösen a tanárképzés és továbbképzés területén).  Hálózatok létrehozása és működtetése. ERASMUS PROGRAM Az Erasmus program a felsőoktatást célozza, ezen belül a hallgatókat, a felsőoktatási intézményeket, azok oktatóit és egyéb oktatási személyzetét, civil szervezeteket, kutatóintézeteket, a helyi, regionális, nemzeti szinten működő, a felsőoktatással foglalkozó köz- vagy magánintézményeket, pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó testületeket. A program célja az európai hallgatói és oktatói mobilitás növelése és minőségének a javítása úgy, hogy 2012-re a hallgatók száma elérje a 3 milliót (az Erasmus korábbi szakaszaival együttesen). Az Erasmus a következő tevékenységtípusok megvalósítását támogatja:  Egyéni mobilitás (Az Erasmus költségvetésének legalább 80%-át kell mobilitásra fordítani.) o hallgatói ösztöndíjak tanulási, képzési céllal egy másik EU-tagállam felsőoktatási intézményében, illetve szakmai gyakorlatok vállalatoknál, képzőközpontokban, kutatóintézetekben vagy más szervezeteknél,

31


oktatói mobilitás egy másik tagállam felsőoktatási intézményében oktatási vagy képzési céllal, o a felsőoktatási intézmények egyéb munkatársainak és vállalatok dolgozóinak mobilitása tanítási, képzési céllal, o többoldalú intenzív programok szervezése.  Többoldalú projektek, amelyek az innováció és a jó gyakorlatok átvétele érdekében hozzájárulnak a felsőoktatás fejlesztéséhez.  Tematikus szakmai hálózatok. o

LEONARDO DA VINCI PROGRAM A Leonardo a felsőoktatáson kívüli szakképzés együttműködési programja. Célcsoportját a szakképzésben tanulók, a tanárok és oktatók, a képzőintézmények és a tanári, tanulói, szülői szervezetek jelentik, a munkaerő-piaci szereplőkkel, vállalkozásokkal, munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, kamarákkal, pályatanácsadással foglalkozó szervezetekkel, kutatóintézetekkel és a helyi, regionális, nemzeti szintű szakmapolitikai döntéshozókkal együtt. A célcsoporthoz tartoznak a felsőoktatási intézmények és a nonprofit szervezetek is. A program célja a szakképzés minőségének fejlesztése, az innováció támogatása, a szakképzés vonzóvá tétele, a munkavállalók és gyakornokok mobilitásának elősegítése. A program célul tűzi ki, hogy 2013ra évi 80 ezer főre emelkedjen a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevők száma. A program jelenlegi, népszerű pályázattípusai folytatódnak, a támogatható tevékenységek a következők:  Mobilitás A külföldi szakmai gyakorlatok, a tanárok és oktatók, humánerőforrásfejlesztési szakemberek külföldi továbbképzését szolgáló csereprogramok támogatása még hangsúlyosabb á válik, a teljes Leonardo költségvetés 60%-át teszi ki.  Kísérleti projektek Megújult formában folytatódnak a fejlesztő típusú, a szakképzési innovációt támogató projektek. A másutt bevált modellek adaptálását elősegítő ún. innovációtranszfer pályázattípusok nemzeti hatáskörbe kerülnek, míg az európai szinten újítást jelentő innovációfejlesztések a Bizottság hatáskörében maradnak.  Tematikus hálózatok  Partnerségek 2008-tól új pályázattípussal, a Comenius és Grundtvig jelenlegi szakaszában már bevált, az intézmények közötti együttműködést és tapasztalatcserét támogató tevékenységtípussal egészül ki a pályázati lehetőségek sora. GRUNDTVIG PROGRAM A Grundtvig a felnőttoktatás szereplőit célozza meg, ezen belül a felnőtt tanulókat, a számukra tanulási lehetőségeket nyújtó intézményeket és szervezeteket, ezek oktatóit és egyéb munkatársait. A célcsoportba tartoznak még a felnőttoktatásban érdekelt egyesületek és képviselők, a pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadással vagy tájékoztatással foglalkozó testületek, a helyi, regionális, nemzeti szinten működő, a felnőttoktatással foglalkozó intézmények, kutatóintézetek. A program célja, hogy a felnőttoktatásban résztvevők mobilitási létszáma 2013-ra elérje az évi 7000 főt. A Grundtvig programban a következő tevékenységtípusokat támogatják:  Egyéni mobilitás (pl. tanulmányutak, látogatások, tanárasszisztensi ösztöndíjak, a felnőttoktatásban résztvevők csereutazása, ide értve az oktatókat is), különösen a nemzetközi együttműködések és projektek keretében.

32


 Partnerségek (a korábbi Grundtvig tanulási kapcsolatok projektek tartoznak ide). A Grundtvig költségvetésének legalább 55%-át kell majd mobilitásra és partnerségekre fordítani.  Többoldalú projektek (az innováció és a jó gyakorlatok átvételével hozzájárulnak a felnőttoktatási rendszerek fejlesztéséhez).  Tematikus hálózatok. TRANSZVERZÁLIS PROGRAM A transzverzális program ösztönözni kívánja az európai együttműködést azokon a területeken, amelyek egynél több szektorális programot érintenek, és hozzá kíván járulni a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek átláthatóságához, minőségük javításához. A program konkrét céljai és a támogatott tevékenységtípusok a következők:  az európai szintű politikafejlesztés és együttműködés támogatása az egész életen át tartó tanulás terén (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, a bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai) - egyéni mobilitás, többoldalú projektek és hálózatok tevékenységtípus keretében,  összehasonlítható adatok, statisztikák és elemzések biztosítása az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztására tanulmányok és összehasonlító kutatás, mutatók és statisztikai felmérések kidolgozása, Eurydice Naric, Ploteus, Europass,  a nyelvtanulás előmozdítása és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása - többoldalú projektek az új nyelvtanulási segédanyagok és tanártovábbképző kurzusok kidolgozására,  az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása - többoldalú nemzetközi projektek, hálózatok az egész életen át tartó tanulás program eredményeinek széles körű terjesztésére és hasznosítására, egyoldalú és többoldalú nemzetközi projektek a már lezárt projektek eredményeinek hasznosítására, referenciaanyagok létrehozására. JEAN MONNET PROGRAM A Jean Monnet programban rész vehetnek az Unió területén felsőoktatás hallgatói és kutatói, az európai integráció kérdéseivel foglalkozó, az EU-n belüli és kívüli kutatóközpontok és szervezetek. A program kiválóságra ösztönöz az integrációs tanulmányokkal kapcsolatos kutatásban, bővíti az integráció kérdéseivel kapcsolatos ismereteket, és erősíti a tudatosságot az erre szakosodott felsőoktatási szakemberek és az európai polgárok körében. Támogatja az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kulcsfontosságú európai intézményeket, az oktatás és képzés területén tevékenykedő, kiváló minőséget képviselő európai szövetségek fennállását. A tevékenységek a következő formákban valósulhatnak meg:  Egyoldalú és nemzeti projektek (Jean Monnet tanszékek, kiválósági központok és tanítási modulok).  Az európai integrációra szakosodott professzorok és más, a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók szövetségei és fiatal kutatók támogatása.  A Közösséghez kapcsolódó tájékoztatási és kutatási tevékenységek az integráció folyamatáról szóló vita, reflexió és ismeretek ösztönzése céljából.  Többoldalú projektek és hálózatok, amelyek magukban foglalhatják többoldalú kutatócsoportok létrehozásának támogatását.  Működési támogatás az európai érdekeket szolgáló intézményeknek: Európa Tanulmányok Szakkollégiuma, Európai Egyetemi Intézet, Európai Közigazgatási Intézet, Európai Jogi Akadémia.

33


Program hivatalos honlapja: http://eacea.ec.europa.eu/llp/index_en.php 2.15.

Szociális politika, antidiszkrimináció

2.15.1. PROGRESS Időtáv

2007-2013

Költségvetés

743,25 M €

Leírás

Korábban 4 közösségi akcióprogram létezett, amelyek antidiszkriminációt, a nemek közötti esélyegyenlőséget, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet és foglalkoztatást serkentő intézkedéseket foglalták magukban. A PROGRESS program a 2007-2013-as időszakban veszi át az előzőekben hatályban lévő, foglalkoztatással, szociális ügyekkel, munkakörülményekkel foglalkozó közösségi programok szerepét, és kiegészíti az Európai Szociális Alap által lefedett területeket. A program európai szintű hálózatoknak kínál társfinanszírozást. Átfogó célja, hogy az EU foglalkoztatáspolitikai, szociális és esélyegyenlőségi célkitűzéseinek megvalósulását támogassa, és hozzájáruljon az EU szociális programjához. A program 5 alterületet foglal magában: foglalkoztatás, társadalmi integráció és védelem, munkakörülmények, antidiszkrimináció, nemek közötti esélyegyenlőség. Elemző tevékenységeket, kölcsönös tanulást, tapasztalatcserét, információterjesztő tevékenységeket támogat maximum 80%-os hozzájárulással. Az alterületek közötti megoszlás:  Foglalkoztatás – 21 %  Szociális védelem és szociális integráció – 28 %  Munkakörülmények – 8 %  Antidiszkrimináció – 23 %  Nemek közötti egyenlőség – 8 %

Intézkedések

2.16.

Vámügyek

2.16.1. Customs 2013 Időtáv

2008-2013

Költségvetés

323,8 M €

Leírás Célok

A Vám 2013. program a 2007 végéig tartó Vám 2007. program utódja. A program általános célkitűzései az alábbiak:  biztosítani, hogy a vámügyi tevékenységek megfeleljenek a belső piac szükségleteinek,  a vámigazgatási szervek olyan módon történő működése, mintha egyetlen igazgatás részét képeznék,  a Közösség pénzügyi érdekeinek szükséges védelme,  a polgárok biztonságának és védelmének fokozása. Ezeket és a konkrétabb célkitűzéseket a gyakorlatban többek között operatív kommunikációs és információcsere-rendszerek, a legjobb gyakorlatok meghatározását célzó összehasonlító teljesítményértékelés, képzések, közös projektek és nyomon követési tevékenységek segítségével kell megvalósítani.

34

Közösségi programok, támogatások áttekintése

Recommend Documents