közösségben a közönséggel

2014/2015 március

...közösségben a közönséggel...

Örkény István

KulcsKErEsőK színdarab két részben

„Arról írok, hogy ilyenek vagyunk mi, magyarok. Van úgy, hogy alábecsüljük magunkat, és akkor elfog egy kisebbrendûségi érzés, van úgy, hogy túlbecsüljük magunkat, és akkor azt álmodjuk, hogy mindent jobban tudunk mindenki másnál...egyetlenegy van nekünk: a tehetségeink. Na már most, hogy ezekkel a tehetségekkel mit kezdjünk, hogy ezekkel jól gazdálkodunk-e, vagy elpocsékoljuk-e, errõl szól ez a darab. Pontosabban és konkrétan, hogy az lesz-e minálunk pilóta, aki pilótának való, és fölveszik-e a rádióhoz azt, akit az isten is rádióriporternek teremtett. Errõl szól a Kulcskeresõk.” /Örkény István/ Örkény azt írja, álmodó nép vagyunk. Kulcskeresõi sem a saját, sem a helyzetük kulcsát nem találják. Végtelen humorral, szeretettel, megértõen kezeli hõsei álmodozását és önbecsapását, ami egyben nemzeti sajátosságunk. A kudarcainkat feledve vígan kapaszkodunk abba, aki jobb jövõt ígér nekünk, és bukásunkat gyõzelemmé változtatja át. (Kéri Kitty rendezõ)

2

nagyszínház - Előadások

Szereposztás Fóris Nelli, a felesége Katinka, a lánya Bolyongó Erika A Bodó Benedek Gyászhuszár I., szerelõ Gyászhuszár II.

Oberfrank Pál Jászai-díjas Palásthy Bea Déryné- és Domján Edit-díjas Trokán Anna Kõrösi Csaba Módri Györgyi Nagyhegyesi Zoltán Keresztes Gábor Szûcs László Madár K. Zoltán

Cziegler Balázs Díszlettervezõ: Madár K. Zoltán Ügyelõ: Pápes Mónika Súgó: Rendezõasszisztens: Magyar Kinga Rendezõ, dramaturgia, jelmez: Kéri Kitty

A mû a Proscenium Szerzõi Ügynökség Kft. engedélyével kerül bemutatásra.


Az elõadást a Balaton Bútor Kft. támogatja.

3

Kéri Kitty szeretné, ha a közönség nagyon sokat nevetne az előadáson, miközben szembesülne gyengeségeivel és önbecsapásaival. Az emberek hozzászoktak a dobozokhoz. Dobozokban élünk, dobozokban dolgozunk, dobozokat vezetünk, az ételeinket is dobozokban tároljuk, esténként dobozokban nézzük, hogy mi történik a nagyvilágban, dobozokba fekszünk le aludni, dobozokban imádkozunk és életünket is egy dobozban fejezzük be. Dobozokba soroljuk egymást és magunkat. S, ha már egyszer bent reked egyben, nagyon nehezen törhet ki belõle az ember. De az esetek többségében saját döntéseink alapján vállaljuk, hogy inkább a dobozunkon belül maradjunk, mert a dobozon túl mutató világ és a szabadság túl bonyolult, túl kockázatos, túl sok felelõsséggel járna. Örkény István „álmodó” magyarjainak története egy lakásban, tehát egy dobozban játszódik, ahonnan nincs kiút. Majd amikor mégis ott a szabadulás lehetõsége, õk mégis azt választják, hogy a dobozon belül maradnak. A közönség, amely remélhetõleg jó humorérzékkel szembesül saját gyengeségeivel és önbecsapásaival, szintén egy dobozban ül, a színházban. Ha ki akarunk szakadni saját, megszokott dobozainkból, akkor felcseréljük egy másik dobozra. Ez a szórakozás, a változás illúziója. Hogy önmagunkban keressük az igazi változás lehetõségét, hogy szembesüljünk magunkkal és a kudarcainkkal, és esetleg így tanuljunk belõlük, ahhoz már jóval nagyobb bátorság szükségeltetik. A Kulcskeresõk díszlete egy doboz. Épp ezért. – többek között errõl beszélt Kéri Kitty rendezõ, aki az elõadás dramaturgja, és õ alakította ki a produkció jelmezvilágát.

a vesztesek győztesek Nelli, Fóris felesége szerepében Palásthy Bea lép színpadra az elõadásban. Ezzel az Örkény idézettel ajánlja a darabot a nézõknek: „Mindnyájunknak saját kudarcunk a legsúlyosabb. Hogy szervezetünk a betegség párjaként magában hordja a gyógyulás erõit, akként mûködnek lelki életünk fehér vérsejtjei, melyek megölik a kórokozót, feledtetik a vereséget, s varázsolnak vesztesbõl gyõzõt.” /Örkény István/ 4


…de van-e pótkulcs az életünkhöz?... Fóris szerepében Oberfrank Pál látható a darabban. Õ így ajánlja az elõadást a közönségnek: Olykor eljön a pillanat, amikor számot kell adnunk életünkrõl, szembe kell néznünk önmagunkkal, elõfordul, hogy a végsõ számvetés elõtt, idõben történik mindez. Hogy minek nevezzük önmagunkban azt a mozzanatot, amely egy bizonyos szituációban, az utolsó pillanatokban végzetes döntést indukál bennünk, az Ördög kísértése-e, játék a tûzzel, ösztönös kockázatkeresés, hiúság vagy csak egyszerûen felelõtlen kivagyiság, netán az igazi tehetség hiánya-e? – nem tudom. „Ne fogjon senki könnyelmûen a húrok pengetésihez” – írta Petõfi Sándor. Egyáltalán semmihez ne fogjunk könnyen… de könnyû ezt mondani! Néha bennünk él a kockázatvállalás merészsége, ahogy egy kisgyerekben is ott a kíváncsiság az új, az ismeretlen iránt. Ugyanakkor megint felmerül a felelõsségünk… a mások, a másik élete… még ha teher is, ha alkalmatlan is, de ott van… és így a döntés, amelyet meg kell hoznunk, amelyre lehetõséget, sõt megbízást kaptunk, amellyel élhetünk vagy visszaélhetünk, építhetünk vagy dönthetünk oltárokat… a mi kezünkben van…

„a bezártság szabadsága” Trokán Annát Katinka szerepében láthatja a közönség. Így ajánlja az elõadást a nézõknek: Ez a darab nagyon frappáns és éles humorral világít rá arra, hogy mennyire nem tudunk es nem akarunk szembenézni a problémáinkkal, és folyamatosan homokba dugjuk a fejünket. Ezzel évek mennek el, és mikor öregek leszünk, késõ, ezért jobb inkább bezárkózni, és hagyni mindent a szõnyeg alatt. Jelen esetben egy nem mûködõ ajtózár ad erre lehetõséget. Az én szerepem Katinka, egy kollégista lány, aki nem bírta az otthoni állandó feszültséget anyja es apja között, ahol azt látta, hogy két ember teljesen elbeszél / elérez egymás mellett, és azt gondolja, hogy megoldotta az életét azzal, hogy elköltözött otthonról, pedig jó úton halad, hogy ugyanolyan helyzetbe kerüljön elõbb utóbb, mint az édesanyja. Ördögi kör, amire már csak egy ajtó teszi fel a koronát.


5

Friedrich Dürrenmatt

a FIzIKusOK komédia Egy fizikusokról szóló dráma természetszerûleg képtelenség. A dráma a fizika tartalmi kérdéseirõl nem szólhat, csupán a hatásáról. A fizika tartalmi kérdése a fizikusok ügye. A fizika hatása: mindannyiunk ügye. Közös ügyeinket csak együttesen oldhatjuk meg. A közös ügyek egyéni megoldására minden kísérlet hiábavaló. – írja Friedrich Dürrenmatt 1962-ben megjelent komédiája befejezéseként. Egyben hangsúlyozza, hogy „egy történetet akkor gondolunk végig következetesen, ha a lehetõségek közül a legrosszabb következik be. Ez a lehetõség szerinti legrosszabb fordulat sohasem látható elõre. Véletlenül következik be. A drámaíró mûvészete nem más, mint, hogy ezt a véletlent a lehetõ leghatásosabban juttassa érvényre a cselekményben.” Ez a valóságában „fekete” komédia, égetõ, lényegi kérdéseket jár körül. Tanulságos szórakozásként mindenféleképp szükséges mai mindennapjainkban is. Az elõadás a Diogenes Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével kerül színpadra.

6


Fordította: Ungvári Tamás Szereposztás Dr. Mathilde von Zanhd, Palásthy Bea Déryné- és Domján Edit-díjas ideggyógyász Martha Boll, fõnõvér Módri Györgyi Monika Stettler, ápolónõ Kéri Kitty Uwe Siewers, fõápoló Szeles József Mcarthur, ápoló Gadácsi Tamás Murillo, ápoló Rákos Attila Herbert Georg Beutler, Szilágyi Tibor más néven Newton, páciens Kossuth és Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes mûvész Ernst Heinrich Ernesti, Kiss Jenõ Jászai-díjas más néven Einstein, páciens Johann-Wilhelm Möbius, páciens Oberfrank Pál Jászai-díjas Oscar Rose, misszionárius Baranyi Péter Lina Rose, a felesége Terescsik Eszter Iréne Straub, narrátor Dominek Anna Adolf-Friedrich, Lina Rose fia Orosz Milán Wilfred-Kaspar, Lina Rose fia Hörömpöli Zalán Jörg-Lukas, Lina Rose fia Orosz Gergõ Richard Voss, detektívfelügyelõ Kõrösi Csaba Törvényszéki orvos Nagyhegyesi Zoltán Guhl, rendõr Fehér Szabolcs Blocher, rendõr Keresztes Gábor Dömölky Dániel Díszlet: Tolmár Kata Jelmez: Balázs Éva Súgó: Magyar Kinga Ügyelõ: Rendezõasszisztens: Péti Krisztina Dömölky János Rendezõ: Balázs Béla-díjas, Kiváló és Érdemes Mûvész


7

ifj. Johann Strauss

BÉcsI VÉr nagyoperett három felvonásban Kellemesen szórakoztató, ironikus operett a Bécsi vér, melynek szerelmet kergetõ fõhõsei a boldogságra törekszenek. Gróf Balduin Zedlau és felesége Gabrielle, valamint Franziska (Franzi) Cagliari táncosnõ, továbbá a fiatal Pepi Pleiniger modell, Ypsheim-Gindelbach herceg és Jozef, a gróf inasa olyan sikeresen kuszálják össze a szálakat, hogy a második felvonásra a nézõ csak kapkodja a fejét és nem érti: ki kinek udvarol. Vajon egy téves bemutatkozás és a feleség szeretõvé degradálása miatt kialakult helyzet miként fokozódik? Megoldódik-e egyáltalán? A szereplõk nem elégedettek jelenlegi választottjukkal, mindenki mást akar, ám egy váratlan leleplezés, valamint titkos találkozók tömkelege után helyreáll a rend. ifj. Johann Strauss, a keringõkirály gyönyörû, bohém és kedves dallamai elrepítenek minket a XIX. századvégi bécsi hangulatba, a „Kelet Párizsába”, a bécsi operett születésének korába.

8


Szereposztás Gabrielle Zedlau grófné Halas Adelaida Balduin Zedlau gróf Vadász Zsolt / Domoszlai Sándor Franziska Cagliari Lukács Anita / Geszthy Veronika Jozef Bozsó József Pepi Pleiniger Teremi Trixi Ypsheim – Gindelbach herceg Szeles József Kugler Kõrösi Csaba Madame Beaujolais Csarnóy Zsuzsanna Jászai-díjas Bitowsky gróf Nagyhegyesi Zoltán Pincér Vajda Károly Anna Perjési Hilda Tánckar: Vajda Ádám, Németh Lehel, Balogh Fanni, Kálmán Péter, Pásztor Richárd, Sümegi Petra, Tolner Zsófia, Túrós-Máté Kinga, Vágási István, Zsár Melinda Kórus: Bakonyvári Sándor, Kusnyér Anna, Lechner András, Nagy Viktória, Sipos Ferenc, Somos Zoltán, Csizmadia Sándor, Tüskés Bernadett, Farkas Ágota, Wolford Alexandra Közremûködnek a Savaria Szimfonikus Zenekar szólistái. Libor Katalin Díszlettervezõ: Harák Judit Jelmeztervezõ: Hábel Ferenc Koreográfus: Szentmiklósi Ildikó Magyar Teátrum-díjas Ügyelõ: Horváth Katalin Súgó: Gyõrfi Judit Korrepetítor: Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas / Bíró Péter Karmester: Rendezõasszisztens: Pápes Mónika Bozsó József Rendezõ: nagyszínház - Előadások

9

Henrik Ibsen

a VadKacsa Színmû két felvonásban A darab témája voltaképpen az életet átszövõ élethazugságok problematikája. A szereplõk önámító szerepeket játszanak, amelyek leleplezõdése törvényszerû, hiszen az igazság egyszer mindig a felszínre kerül, csupán az a kérdés, mekkora árat kell fizetni annak halogatásáért. Ezeket a kérdéseket boncolgatja Ibsen örökérvényû mûve. „Az embereket nem lehet kívülrõl megváltoztatni. Legkevésbé az igazsággal. Nemcsak azért, mert gyengék, hanem mert jelen életük a hazugságokkal fertõzött múltban gyökerezik. S, ha a gyökérszálakat elszakítjuk, nincs honnan táplálkozzanak. Halottak és kísértetek irányítják az élõk sorsát. Hazajáró lelkek, akik halhatatlanok. A vadkacsával zárul Ibsen társadalmi drámáinak realizmusának, igazságkutató vágyának korszaka.” (1928. április 12. Kárpáti Aurél In: Fõpróba után)

10


Szereposztás Werle, nagykereskedõ Gregers Werle, a fia Öreg Ekdal Hjalmar Ekdal, a fia, fényképész Gina Ekdal, Hjalmar felesége Hedvig, a lányuk Sörbyné, a nagykereskedõ házvezetõnõje Relling, orvos Molvik, volt teológus Graberg, könyvelõ Pettersen, a nagykereskedõ komornyikja Jensen, pincér Balle, igazgató Flor, igazgató Kaspersen, igazgató Díszlettervezõ: Jelmeztervezõ: Ügyelõ: Súgó: Rendezõasszisztens: Rendezõ:

Eperjes Károly Kossuth- és Jászai-díjas Almási Sándor Nyirkó István Haumann Máté Kéri Kitty Bábinszki Ágnes Csarnóy Zsuzsanna Jászai-díjas Tóth Loon Nagyhegyesi Zoltán Baranyi Péter Benczédi Sándor Madár K. Zoltán Máté P. Gábor Szûcs László Keresztes Gábor

Horesnyi Balázs Jászai-díjas Kárpáti Enikõ Madár K. Zoltán Balázs Éva Péti Krisztina Guelmino Sándor


11

Fred Ebb – Bob Fosse – John Kander

chIcagO musical Maurine Dallas Watkins „Chicago” címû színdarabja alapján A musical a húszas évek közepének nagysikerû „vígjátékából” készült. A Chicago története két lány, Velma Kelly és Roxie Hart sorsát mutatja be, akik gyilkosság miatt halálbüntetésre várnak, és a börtönben találkoznak. Velma, a hivatásos táncosnõ és Roxie, a színészi ambíciókat dédelgetõ háziasszony egymással küzdenek a hírnévért, azért, hogy az ördögi Billy Flynn ügyvédi fondorlataival megmentse õket a haláltól. – Ha a darabot ajánlanám, minden körülmények között azt mondanám, hogy ez egy klasszikus, vérbõ amerikai musical. A vérbõt külön is hangsúlyoznám. A darab születése óta mutatja, hogyan mûködik a való világ és mi vezérli azt. Ezt a jelenséget és valóvilágos látleletet szeretném megmutatni. Egy általam figyelmeztetõ jelnek szánt elõadás készülhet reményem szerint – mondta a Kossuth-díjas Eperjes Károly, az elõadás rendezõje. Fordította: Prekop Gabriella A dalszövegeket fordította: Eörsi István A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre

Szereposztás Billy Flynn Velma Kelly Roxie Hart Morton mama Amos Hart (Celofan) Mary Sunshine Fred Konferanszié Kihallgató rendõr Rendõr Lize Annie June Katyerina Hulanova Mona

Miller Zoltán / Szeles József Trokán Anna Halas Adelaida / Szûcs Krisztina Csarnóy Zsuzsanna Jászai-díjas / Módri Györgyi Máté P. Gábor / Nagyhegyesi Zoltán Haumann Máté Nagyhegyesi Zoltán / Máté P. Gábor Tóth Loon Nyirkó István Benczédi Sándor Szûcs Krisztina / Halas Adelaida Fõzõ Ditta Soltis Eleonóra Perjési Hilda Dominek Anna

Tánckar: Balogh Fanni, Kincses Vivien, Hajdu Anita, Nemcsók Nóra, Pálfi Gabriella, Balázs Dávid, Bartha László, Bokor Attila, Kálmán Péter, Vágási István

Ügyelõ: Súgó: Rendezõasszisztens:

Horesnyi Balázs Jászai-díjas Rátkai Erzsébet Ferenczy Noémi- és Jászai-díjas Kováts Gergely Csanád Bartha László Fekete Mária / Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas Szentmiklósi Ildikó Magyar Teátrum-díjas Pápes Mónika Péti Krisztina

Rendezõ:

Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas

Díszlettervezõ: Jelmeztervezõ: Koreográfus: Koreográfus asszisztens: Karmester:


13

Pécsi Balett

hóFEhÉrKE És a hÉt törpE mesebalett egy részben Volt egyszer egy gyönyörû hercegnõ, Hófehérke, akinek pokollá tette életét féltékeny mostohája, a királynõ. A királyi kastélyból elûzött Hófehérke szerencsére hamarosan otthont talált az erdõ mélyén lakó hét kedves törpe házikójában. A gonosz bûbájjal rendelkezõ mostoha továbbra sem tett le arról, hogy Hófehérkét félreállítsa útjából. Különbözõ praktikákat eszelt ki, de a véletlen különös fordulatával Hófehérke megmenekült és a mese boldog véget ért... A humorral átszõtt táncjátékot egyaránt ajánljuk gyermekeknek, felnõtteknek.

14


Zeneszerzõ: Díszlet- és jelmeztervezõ: Dramaturg: Koreográfusok: Rendezõ:

Riederauer Richárd Andrea T. Haamer Uhrik Dóra Czebe Tünde Harangozó-díjas, Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Liszt-díjas Érdemes mûvész

Táncolják: Hófehérke Ujvári Katalin Királynõ, Hófehérke mostohája Nagy Írisz Harangozó-díjas Öreg király Kerekes Soma Lõrinc Herceg Schrott Dániel Vadász Harka Máté Tudor Kerekes Soma Lõrinc Vidor Kócsy Mónika Szende Tuboly Szilárd Szundi Koncz Péter Morgó Molnár Zsolt Hapci Szabó Márton Kuka Matola Dávid Holló Madonia Florence Katica Keresztes Patrik/Dér Dalida Mókus Czebe Tünde Nyuszi Tóth Klaudia Medve Harka Máté Valamint Bálint Adél, Szécsi Theodóra

A székesfehérvári Vörösmarty Színház elõadása

a padlás félig mese - félig musical 9-99 éves korig Szerzõ: Presser Gábor - Sztevanovity Dusán Szövegkönyv: Horváth Péter - Sztevanovity Dusán Rendezõ: Lendvai Zoltán Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható, ahol nem fáznak a csillagok, ahol emlékünk majd élni fog – ez a hely pedig A padlás! Herceg, Kölyök, Lámpás és Meglökõ, a négy kósza szellem évszázadok óta kísért a Földön. Eszeveszetten és fáradtan bolyonganak. Révészt keresik, aki elviszi õket arra a csillagra, ahol az álmok és az emlékek élnek. Az egyik padlásról különös hangot hallanak: végre egy hely, ahonnan nem küldik el õket! A szellemeket azonban csak azok láthatják, akiknek szíve olyan tiszta és romlatlan, mint a gyerekeké. Rádiós, Süni, Mamóka és a fényév távolságokat megjárt Robinson vajon segíthet nekik hazatalálni? Vagy Témüller, a Detektív és az Üteg útjukat állja? A padlás csoda ég és föld között, ahol a szilvásgombócnak is lelke van.

16


Szereposztás Rádiós Süni Mamóka Barrabás B. Barrabás, a gengszter Révész, aki külsõleg azonos Barrabással Herceg, szellem, 550 éves Kölyök, szellem, 530 éves Lámpás, szellem, 670 éves Meglökõ, szellem, 560 éves Témüller, önkéntes Detektív Üteg Robinson, a gép

Keller János Ostorházi Bernadett Závodszky Noémi Sághy Tamás Kelemen István Törõcsik Franciska Lábodi Ádám Kricsár Kamill Kozáry Ferenc Tûzkõ Sándor Kuna Károly Juhász Illés

Díszlet- és jelmeztervezõ: Túri Erzsébet Bóbis László Koreográfus: Réti Anikó Korrepetitor: Weil Szilvia Súgó: Kalmár Johanna Ügyelõ: Németh Mariann Rendezõasszisztens: Lendvai Zoltán Rendezõ:


17

2015. március 24. 19 óra

WIlhElm-dalOK A Jel Színház vendégjátéka Tolnai Ottó azonos címû kötetének versei alapján. "végsõ ideje azon vitatkoznak van-e a márványra ragasztott biliárdposztóban klorofill kecsenovics azt mondta jobb lesz ha most néhány évig nem forszírozzátok a zöld posztót meg a piros és fehér golyókat ne gondoljátok hogy a hatalom hülye ha államosította is a fapapucsgyárat serfõzõ szerint nincs benne klorofill a kétméteres bába jancsi szerint viszont igen azért nyugtat mint a rét meglátjátok egy napon felfúrnak a biliárdasztalon is a vakondok márványban nem él vakond vannak vakondok amelyek márványban élnek szeretnek felfúrni a fekete márványban meglátjátok egy napon ha nem lesz éppen éjszaka gyémántkupacokat kell kerülgetnetek elefántcsont labdáitokkal szóval van klorofill a márványra ragasztott posztóban vagy nincs végsõ ideje eldönteni" /Tolnai Ottó/

18


Elõadják:

Bicskei István Nagy József

Mûszaki munkatárs: Dobó László Nagy József Rendezõ:

Fotók: Henning János


19

asszOOOny! népmese A Csavar Színház vendégjátéka A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nõ kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más, tisztelni a másik másságát nehéz feladat. A mesék eltûnt korok bölcsességével megmutatják nekünk, hogy mindezt lehet jól is csinálni, noha ez még a mesehõsöknek sem könnyû. A mesehõs nem más, mint mintaadó személy, aki megmutatja nekünk a nehéz helyzetekbõl kivezetõ utat, a mesemotívumok pedig olyan képi szimbólumok, amelyek megdöbbentõ erõvel nyitnak meg elõttünk addig ismeretlen, elgondolni sem mert lehetõségeket. Két mesét dolgoztunk fel: egy magyar (Buták versenye) illetve egy ráadás-meglepetés cigány (Tél) népmesét, melyek segítségével rendkívül humoros megközelítésben mutatjuk be a férfi és nõ közti állandó konfliktust, lélekfrissítõ képet tárva a nézõk elé, amelyek nemcsak a másik megértéséhez és elfogadásához segítik hozzá a nõt vagy férfit, hanem kapcsolatuk szebbé, jobbá tételéhez is, vagyis végsõ soron a szerelem gyõzelméhez. Ennek elsõ lépése, hogy a férfi megértse és elfogadja a nõt, a nõ pedig értse és fogadja el a férfit. Még a mesék sem állítják, hogy ez könnyen megvalósítható! Díszletes, kosztümös, zenés, táncos, interaktív elõadás, mely kicsiknek vidámságot és jó kedvet csinál, nagyoknak pedig gyógyírként is szolgál: utat találni a másikhoz.

Elõadják: Kiss Szilvia Gál Tamás Mester László Látvány: Õry Katalin Rozália Zene: Gál Tamás, Bodonyi András Rendezõ: Gál Tamás

JátÉKszín - Előadások

21

színházJEgyEtEm 2.0 színházi szatíra egy részben Tasnádi István Nézõmûvészeti Fõiskola címû mûvét átdolgozta: Tóth Loon A Minisztérium bezáratta a színházakat, mert a nézõk egyre kényelmetlenebbnek találták az elõadásokat. Úgy viselkedtek, mint a moziban, vagy mint otthon a tévé elõtt – popcornnal, kólával ültek be a nézõtérre, csevegtek, telefonáltak. Ez egyre több színészt háborított fel. 21 Kossuth-díjas mûvész bejelentette, hogy nem hajlandó tovább ilyen körülmények között színpadra lépni. A Hamletet játszó színész a hangosan telefonáló nézõt fejbe dobta Yorick koponyájával. A Nemzeti Színházban a Koldusopera alatt a minõsíthetetlenül viselkedõ szakközépiskolások közé dobtak egy kandelábert: az eredmény 2 halott, 12 sebesült... 50 év telt el azóta. Engedélyezték, hogy megnyissuk a SZÍNHÁZJEGYETEM-et, ahol diplomás nézõket képezhetünk a hibernált utolsó élõ színész és nézõ segítségével... A tét nagy – az elsõ évfolyam sikerén múlik, megnyithatjuk-e újra a színházakat.

22


Szereplõk VANCSÓK MÁRIÓ, Tóth Loon a SZÍNHÁZJEGYETEM alapító tanszékvezetõje SZAGOLNYÁK IMRE, Máté P. Gábor az alternatív dekódolás docense, az utolsó színész SZÍNHÁZI LACIKA, tanársegéd, Szûcs László az utolsó nézõ Kiss Sándor Vizuális effektek: Balázs András Szcenikus: Péti Krisztina Dramaturg: Kottyán Edina Pszichológus szakértõ: Ügyelõ, rendezõasszisztens: Kovács Noémi Zsuzsanna Tóth Zsanett Aliz Súgó: Díszlet, jelmez, rendezõ: Tóth Loon


23

rendhagyó zenés irodalmi mûsor

az igazat mondd, ne csak a valódit Eperjes Károly önálló estje

Összeállítás a XX. századi Istent keresõ magyar költõk mûveibõl, Babits Mihály, Ady Endre, József Attila, Pilinszky János és más költõktõl egy rendhagyó zenés irodalmi mûsor keretében. Az összeállítás formája erõsen táplálkozik Latinovits Zoltán Balassi estjének a szerkezetébõl és Mensáros László A XX. század címû legendás mûsorából, amelyek hasonló céllal kerültek a közönség elé. Eperjes Károly estjét hosszú évtizedek óta láthatja a közönség az országban és a határokon túl is. Ezidáig száznegyvennégy verset gyûjtött össze az évek alatt. Ezekbõl mennyit mond el egy esten, mindig függ a közönségtõl és az õ igényeiktõl, de a mûsor hármas szerkezetén sohasem változtat. „Jó keresztény apa és színész igyekszem lenni Magyarországon, magyarul, mindannyiunkért. Így tudnék a legjobban szolgálni az Úrjézusnak, a családomnak, a hazámnak és az egységnek.” (Eperjes Károly) Szereposztás Eperjes Károly Kossuth- és Jászai-díjas Közremûködõk Négyessy Katalin gordonka 24


Albert Camus

a pEstIs A Szakkör, a Vígszínház és a Francia Intézet vendégjátéka.

A Nobel-díjas Albert Camus a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent regényének monodráma változatában egyetlen színész tucatnyi alak sorsát játssza el a pestis sújtotta Oránból. A több mint négyszáz elõadást megélt párizsi bemutató után a darab magyar változatát Hegedûs D. Géza adja elõ. „– Miért beszél velem ilyen haragosan, Rieux? Én sem bírtam nézni. - Bocsásson meg, atyám. Ilyen lesz az ember, ha napi húsz órán át kell kibírnia, hogy embereket lát meghalni, akiket életre teremtettek. Vannak pillanatok ebben a városban, amikor nem érzek mást, csak lázadást.” (részlet a mûbõl)

Létkérdés ,,Ha van színházi elõadás, amelyben színész és zenész elválaszthatatlan egységet alkot, A pestis az. Márkos Albert zeneszerzõ-csellistaként finom hálót szõ a szöveg köré. Hol ábrázol, hol aláfest, hol utasít - állandóan jelen van. Ráadásul Márkos mindent csinál csellójával, azt is, amit nem lehet: játszik húron, lábon, testen, nyakon; penget, preparál, sivít és nyekerget.” (Sztrókay András, szinhaz.net)

Elõadja: Hegedûs D. Géza Zeneszerzõ és csellón közremûködik: Márkos Albert Produkciós munkatárs: Horgas Péter Rendezõ: Dömötör András A. Camus regényét színpadra alkalmazta: Francis Huster Fordította: Márton László (Párizs)

Támogatók: Francia Intézet, AKKU, Füge Produkció, Vígszínház JátÉKszín - Előadások

25

www.volkswagen.hu

Pont olyan dinamikus, mint Ön.

2015. márcIusI műsOr nagyszínház 3. 4. 5. 6. 13. 14. 16. 17. 18.

k sze cs p p szo h k sze

17.00 19.00 19.00 19.00 19.00 19.00 19.00 19.00 14.00 18.00 20. p 19.00 22. v 18.00 24. k 19.00 25. sze 19.00 27. p 19.00 28. szo 19.00 30. h 15.00 31. k 15.00

A fizikusok A fizikusok A vadkacsa A vadkacsa Kulcskeresõk Kulcskeresõk Kulcskeresõk Kulcskeresõk A padlás A padlás A fizikusok Kulcskeresõk Wilhelm-dalok Bécsi vér Kulcskeresõk Chicago Hófehérke és a hét törpe Hófehérke és a hét törpe

Vetési bérlet Kolontár bérlet Simon bérlet Csokonai bérlet Petõfi bemutató bérlet Bakony bérlet Németh L. bérlet Kisfaludy bérlet Padányi bérlet Ujhelyi bérlet Sík bérlet Déryné bérlet Bérletszünet Dobák bérlet Latinovits bérlet Bérletszünet Nemtudomka bérlet Pinokkió bérlet

JátÉKszín 3. 4. 6. 7. 16.

k sze p szo h

14.00 17.00 19.00 19.00 14.00 17.00 17. k 14.00 17.00 18. sze 14.00 17.00 19. cs 17.00 25. sze 15.00 30. h 14.00 17.00 31. k 14.00 17.00

SzínházJegyetem 2.0 Az igazat mondd, ne csak a valódit A pestis A pestis Asszooony! Asszooony! Asszooony! Asszooony! Asszooony! Asszooony! SzínházJegyetem 2.0 SzínházJegyetem 2.0 Asszooony! Asszooony! Asszooony! Asszooony!

Bérletszünet Bérletszünet III. bérlet I. bemutató bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Bérletszünet Bérletszünet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet Ifjúsági bérlet

nagyszínház, JátÉKszín - havi műsor

29

2014/2015

támOgatóK

Fenntartó: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Támogató: Emberi Erõforrások Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alap Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magyar Mûvészeti Akadémia Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány OTP Bank Ring-Autó Kft.

A Veszprémi Petõfi Színház együttmûködõ partnerei: Betekints Wellness és Konferencia Hotel Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmûvelõdési Intézet Gourmandia Étterem Hotel Historia & Historante**** Mackó Cukrászda és Snack Nyomdakész Kft. Villa Medici Hotel & Étterem

A Veszprémi Petõfi Színház médiapartnerei: Napló, Veszprémi 7 Nap, Veszprém TV, Füred TV, Magyar Színházi Portál, vehir.hu, Egyetem TV, Lénia Kft. (Pláza rádió), iveszprem.hu, Observer, Regina TV, TV2, Méz Rádió, MTI, Szentgál TV, Színház.hu, Lánchíd Rádió

30

2014/2015 - támogatók

2014/2015

JEgyáraK

helyszín

Jegyárak Prózai

I. helyár II. helyár III. helyár

3 500 Ft 3 200 Ft 3 000 Ft

Premier, zenés és vendégjáték Színház

Játékszín

I. helyár

3 800 Ft

II. helyár

3 600 Ft

III. helyár

3 300 Ft

Nyugdíjas

2 800 Ft

Diák

2 500 Ft

Gyermekelõadás jegyár

1 600 Ft

Felnõtt Diák/nyugdíjas BonBon matiné jegy

2 500 Ft 2 000 Ft 1 200 Ft

Jegyár kedvezmények nappali tagozatos tanulóknak diákigazolvánnyal, valamint nyugdíjasoknak nyugdíjas igazolvány felmutatásával vehetõ igénybe.

Felelõs kiadó: Nyomdai munka: Szerkesztõ: Grafikai munkák:

Oberfrank Pál Nyomdakész Kft. Halmay Gábor X-Impress

2014/2015 - Jegyárak

31

Jegyiroda (a színház fõbejáratától jobbra): VESZPRÉMI PETÕFI SZÍNHÁZ 8200 Veszprém, Óvári Ferenc utca 2. Telefon/fax: +36 88 422 440 E-mail: [email protected] Nyitva: hétfõtõl csütörtökig 8–16 óráig, pénteken 8–14 óra között.

Jegypénztár (a színház elõcsarnokában): Telefon: +36 88 424 235 E-mail: [email protected] Nyitva: hétköznap 10–13 óráig és 14–18 óráig, illetve az elõadások napján az elõadások elsõ szünetének végéig. Hétvégén elõadás elõtt egy órával nyit pénztárunk.

Nyitvatartási idõn kívül hívható mobilszám: +36 30 237 63 82

Az elõre lefoglalt és az interneten vásárolt jegyeket fél órával az elõadás kezdete elõtt szíveskedjenek átvenni. A színház a mûsorváltoztatás jogát fenntartja!

w w w. p e t o f i s z i n h a z . h u

közösségben a közönséggel

Recommend Documents