Közlemények
A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása
Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani a következők szerint: – az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; – az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész; – a joghallgatói tagozatra egyetemi képzésben jogi tanulmányokat folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató adhat be magyar nyelvű pályázatot. Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani: Büntetőjogi terület Büntető anyagi jog 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény új intézményei és várható hatásuk a joggyakorlatban 2. Az elkövető életkorához kapcsolódó változások a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben 3. A büntetőjogi szankciók változásai a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben 4. A jogos védelem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben 5. A büntethetőségi korhatár változása a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben 6. A gazdasági bűncselekmények szabályozásának lényeges tartalmi és szerkezeti változásai a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben 7. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új tényállásai, a felmerülő jogértelmezési kérdések 8. A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények megváltozott szabályai a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben, az ezekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdések 9. Az elektronikus út, mint a bűncselekmények új elkövetési formája, minősítési, bizonyítási, illetékességi problémák 10. A családon belüli erőszak visszaszorítása és az áldozatok védelme
2 11. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény “katona” fogalmának jogértelmezési problémái 12. A katonai büntetések és mellékbüntetések alkalmazásának gyakorlati kérdései 13. A költségvetési csalás halmazati kérdései 14. Az emberrablás, a személyi szabadság megsértése és az önbíráskodás elhatárolásának gyakorlati problémái 15. A csődbűncselekménnyel kapcsolatos jogalkalmazási problémák, a törvényi tényállás módosításainak hatása a hitelezők érdekeinek védelmére 16. A bűnszervezet a bírósági gyakorlat tükrében 17. Az élet elleni bűncselekmények minősítési kérdései 18. A közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazás elemzése 19. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának magyarországi kockázata 20. Kínzás és más embertelen bánásmód megelőzése 21. A kulturális javak hamisítása elleni fellépés jogi eszközei 22. Az erőszakos bűncselekmények és a fiatalkorúak 23. A roma és nem roma együttélést zavaró bűnözés 24. A fiatalkorúak bűnözése, szankcionálása és büntetés-végrehajtása Magyarországon 25. Büntetés, intézkedés vagy elterelés – a jogkövetkezmények alkalmazásának gyakorlata a fiatalkorúak ellen indult büntetőügyekben 26. A fiatalok szórakozásának biztonsági kérdései, a sporthuliganizmus visszaszorítása 27. A fiatalkorúak ügyészének komplex feladatai a gyermek- és ifjúságvédelemben Büntetőeljárás 28. A kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályainak elméleti és gyakorlati kérdései 29. Tárgyalási tapasztalatok a kiemelt jelentőségű ügyekben 30. A családon belüli erőszak bizonyíthatósága 31. Az erőszakos többszörös visszaesővel szembeni ügyészi indítványozás és a büntetéskiszabás tapasztalatai 32. A rendkívüli jogorvoslatok helye és szerepe a jogrendszerben 33. A vagyonelkobzás alkalmazásának gyakorlata 34. A bűncselekményből eredő vagyoni előny elvonásának anyagi és eljárásjogi eszközei 35. Ügyészi jogkörök gyakorlása a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszak miatti távoltartási ügyekben 36. Az információs önrendelkezési jog, a személyes adatok védelme a büntetőeljárásban 37. Az igazságügyi szakértői vélemény, mint bizonyítási eszköz alkalmazásának lehetőségei és korlátai a nyomozás során 38. A szakértői bizonyítás nehézségei az „orvosi műhibák” miatt indult büntetőügyekben
3 39. Az eljárási jogsegély útján beszerzett bizonyítékok bírósági eljárásban történő felhasználhatósága 40. Bizonyítás a másodfokú eljárásban 41. Jogorvoslat a büntetőeljárás nyomozati és vádelőkészítési szakában 42. A sértetti jogok érvényesülése, az okozott kár megtérítésének lehetőségei 43. A tárgyalásról lemondás szabályainak alkalmazása 44. A büntetőeljárást egyszerűsítő intézmények összehasonlító vizsgálata és hatékonyabb összehangolásuk lehetőségei 45. A büntetőeljárás további gyorsításának lehetőségei 46. A büntethetőség elévülésének megelőzésével kapcsolatos ügyészi feladatok 47. Milyen változást hozott a Be. 54/M. és N. §-a az ügyész tárgyalási részvételében? Büntetés-végrehajtás 48. A javítóintézeti nevelés jogintézményének történeti áttekintése, összehasonlítása az európai jogrendszerekben ismeretes hasonló, nevelő jellegű, szabadság-elvonással járó intézkedésekkel. A javítóintézeti nevelés elrendelésére vonatkozó ítélkezési gyakorlat elemzése 49. Aktuális jogalkalmazási problémák a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában 50. A személyi szabadság korlátozása az idegenrendészeti eljárásban 51. Fogva tartással kapcsolatos „magyar ügyek” az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában 52. Az ügyészi törvényességi felügyelet eszközrendszerének változása és ennek hatása az ügyészi gyakorlatra 53. A magyar ügyészség eredményei a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosításában 54. A közérdekű munka végrehajtásának jelenlegi helyzete hazánkban 55. A zsúfoltság hatása a hazai börtönkörülményekre, és a bánásmód törvényessége Kriminalisztika 56. A szervezett bűnözés nyomozása 57. Eredményes bizonyítási taktikák a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében 58. Mobil informatikai eszközök megjelenése a bűnözésben és a bűnüldözésben Európai büntetőjog 59. „Gyermekbarát igazságszolgáltatás” – magyar jogi szabályozás a nemzetközi egyezmények tükrében 60. A büntetőeljárás gyorsítása, hatékonyságának növelése Európában, ügyészi szerepvállalás 61. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények hazai és Európai Uniós tagállamokbeli szabályozásának összevetése
4 62. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra 63. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok gyakorlati alkalmazásának problémái 64. A vagyon-visszaszerzés és a sértettek kártalanítása a nemzetközi bűnügyi együttműködésben 65. A vagyonmegosztás jelene és jövője a nemzetközi bűnügyi együttműködésben 66. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban 67. Az európai bűnügyi együttműködés fejlődése és tendenciái különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre 68. A bűnügyi igazságügyi együttműködéssel foglalkozó Európai Uniós szervek jelene és jövője 69. A nemzetközi és az európai elfogatóparancs a gyakorlatban Büntetőjogon kívüli terület Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége 70. Az új, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti hatékony ügyészi intézkedések tapasztalatai, gyakorlati alkalmazásának nehézségei, sikeres alkalmazási területei 71. A perbeli illetékesség megítélése a bíróságok gyakorlatában a budapesti székhelyű, de országos szolgáltatást nyújtó multinacionális vállalkozások ellen indított közérdekű keresetek benyújtásánál 72. Az ügyészi keresetindítás gyakorlata fogyasztóvédelmi ügyekben 73. Elvi és gyakorlati kérdések az ügyész polgári perbeli jogállásával kapcsolatban 74. Perelhárító ügyészi kezdeményezések, felhívások gyakorlati kérdései és eredményei a környezet védelmében 75. A franchise tulajdonos perlésének lehetőségei a franchise partnere által felhasználásra kerülő általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló perben 76. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat a közigazgatási hatósági eljárásban 77. A külföldi tulajdonba került magyar termőföld tulajdonjogának visszaszerzésére irányuló ügyészi intézkedési lehetőségek 78. A közlekedési szabályszegések miatt alkalmazható joghátrányok rendszere 79. A szabálysértések számítógépes feldolgozásának gyakorlati tapasztalatai 80. Az egyházak jogi szabályozásának változásai, az egyházként való elismerésre irányuló eljárások problémái, figyelemmel a 2011. évi CCVI. törvény rendelkezéseire 81. Az alapítvány és az egyesület tervezett szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben, összehasonlítása a jelenlegi rendszerrel
5 82. A nonprofit gazdasági társaságok közhasznú jogállásával és tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok és problémák a bírói és ügyészi jogalkalmazói gyakorlatban, megoldási lehetőségek Az ügyészi szervezetet érintő peres és nem peres eljárások 83. A polgári per bíróságának vizsgálati lehetőségei – az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntetőügyek tekintetében – az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései 84. Egyetemleges felelősség a rendőrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. Az államigazgatási jogkörben okozott kárfelelősség szabályozásának változásai és várható iránya 85. Az ügyész és a bíró igényérvényesítési lehetősége a hivatala ellátása során jóhírnevének, becsületének, emberi méltóságának megsértése esetén, és ennek gyakorlata 86. Személyhez fűződő jogok megsértése miatt igényelt nem vagyoni kártérítés megállapításának gyakorlati kérdései az ügyészséggel szemben indult polgári perekben 87. Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 88. Az ügyész egyéni felelősségének a megállapítása az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben, összevetve hazánk és a nemzetközi jog gyakorlatát Az ügyészi szervezet működése 89. Az informatikai eszközök térnyerése az ügyészségi munkában 90. Az internet elterjedése, felhasználhatósága az ügyészi munkában 91. Az elektronikus iratkezelés bevezetésének várható hatásai az ügyészségi munkarendben 92. A statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás elektronizálásának gyakorlati következményei PÁLYADÍJAK Valamennyi tagozaton – külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban – egységesen: 1-1 első díj 150.000 – 150.000 Ft 1-1 második díj 100.000 – 100.000 Ft 1-1 harmadik díj 80.000 – 80.000 Ft adható ki. A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
6 Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438.). Postára adási határidő: 2013. március 1. A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot kettő – tűzött vagy bekötött – példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni: – a jeligét; – a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); – a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli); – azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt A/5- ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: – a jeligét; – a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); – a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli); – azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában, illetve a témakör téves megjelölése esetén a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró, a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat); továbbá – nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2013. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. A pályadíjak kiosztására 2013 júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.
7 A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők – a díjkiosztás után 2 évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható. *** A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. Korábban írt szakdolgozattal vagy évfolyamdolgozattal a pályázaton nem lehet részt venni. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet. *** A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny, valamint az ügyészség honlapja (www.mklu.hu).
