KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2010. május 14.

Közgazdasági-marketing alapismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0921

KÖZGAZDASÁGIMARKETING ALAPISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Közgazdasági-marketing alapismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikai vagy számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén! A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni! 3. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 4. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat, a felhasznált képleteket is fel kell tüntetni! 5. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az I vagy a H megjelöléséért 1 pont jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 1 pont adható. (A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogástalan indoklásért is teljes pontszám adható.) 6. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

írásbeli vizsga 0921

2 / 16

2010. május 14.



MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

3 x 1 = 3 pont

Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ! 1. A felvett hitel kamata a. feláldozott haszon (opportunity cost) mint olyan jövedelem, amelyhez nem jutunk hozzá. b. a normálprofittal egyezik meg. c. explicit költség.

2. Egy vállalkozás munkaerő-keresleti függvénye megegyezik a. a munkaerő határköltség függvényével. b. a munkaerő határtermék-bevétel függvényével. c. a határtermék függvénnyel.

3. Ha a belső kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb, akkor a befektetést a. érdemes volt megvalósítani, mivel magasabb hozamot biztosít. b. hiba volt megvalósítani, mivel lassabb megtérülést mutat. c. nincs összefüggés a két kamatláb és a befektetés értékelése között.


3 / 16

2010. május 14.



II. IGAZ − HAMIS ÁLLÍTÁSOK

4 x 2 = 8 pont

A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz válasz esetén is! 1. Ha a termelési lehetőségek határa függvény területén belül választunk ki egy pontot, akkor ott nem használjuk ki maximálisan a rendelkezésre álló erőforrásokat. …..I… Igaz. A termelési lehetőségek határa függvény olyan görbe, amely a modell adott feltételei mellett két termék esetében megmutatja, hogy ha egy gazdaság az összes erőforrását felhasználja, mennyi terméket tud előállítani. A görbén belül elhelyezkedő pontok esetében a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használják ki teljesen, tehát ezek a pontok nem hatékonyak, vannak felesleges vagy szabad kapacitások a rendszerben. 2. Ha egy tökéletesen versenyző piacon működő vállalkozás az átlagköltség minimuma alatti áron értékesíti a termékeit, akkor racionálisabb lenne szüneteltetnie a termelést.

…..H…

Hamis. Az átlagköltség minimuma és az átlagos változó költség minimuma közötti piaci ár esetén a vállalkozás veszteségminimalizáló stratégiát folytat, azaz ha értékesíti a termékeit, akkor azok a változó költségeket még fedezik, sőt a fix költség egy részét is, s így kisebb a vesztesége, mintha nem termelne, mivel akkor a teljes fix költséget veszteségként számolná el. Az üzemszüneti pont az átlagos változóköltség minimumában van. 3. Azért magas a mezőgazdasági termékek ára, mert magas a föld bérleti díja. …..H… Hamis. Az összefüggés éppen fordított: azért magas a föld bérleti díja, mert magas az azon előállított termékek ára. A föld kínálata rugalmatlan, állandó, a keresletét pedig a rajta előállítható termények iránti kereslet határozza meg. 4. Amikor a termelési függvény csökkenő ütemben nő, akkor a határtermék függvény csökken.

…..I…

Igaz. A határtermék függvény ott veszi fel maximumát – addig nő és onnan csökken –, ahol a termelési függvény inflexiós pontja van, azaz ahonnan a termelési függvény már lassuló ütemben nő.


4 / 16

2010. május 14.



III. DEFINÍCIÓK

2 x 2 = 4 pont

Definiálja a következő fogalmakat!

1. Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. (Másként az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó addig növelheti összhasznát, ameddig a nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Az ideális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlítődnek.)

2. Pozitív externália: Pozitív externáliáról akkor beszélhetünk, amikor a társadalmi határhaszon magasabb, mint az egyéni határhaszon. Pozitív externália esetén a külső gazdasági hatás által befolyásolt egyén számára az externália kedvezően befolyásolja a környezetet.

IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK

25 pont

1. feladat

14 pont

Egy tökéletesen versenyző piacon működő vállalat következő adatai ismertek: MRPL=VMPL

L (fő)

Q (db)

APL (db)

MPL (db)

0

0

-

-

-

1

10

10

10

11 500

2

24

12

14

16 100

3

36

12

12

13 800

4

42

10,5

6

6 900

5

46

9,2

4

4 600

6

48

8

2

2 300

7

49

7

1

1 150

8

48

6

-1

- 1 150

(Ft)

Az egyetlen változó input a munka, amelynek költsége 6 900 Ft/fő.


5 / 16

2010. május 14.



Feladat: 1.1. Számítsa ki a táblázat termelés, átlag- és határtermék oszlopainak hiányzó adatait! (Számításait jelölje ki!) Bármely két helyes megoldás 1 pontot ér.

8 x 1 = 8 pont

APL = Q / L = 10 / 1 = 10 MPL = ΔQ / ΔL = 10 / 1 = 10 Q = APL x L = 12 x 2 = 24 MPL = ΔQ / ΔL = 14 / 1 = 14 Qn = Qn-1 + MPL = 24 + 12 = 36 APL = Q / L = 36 / 3 = 12 Qn = Qn+1 – MPL = 46 – 4 = 42 APL = Q / L = 42 / 4 = 10,5 MPL = ΔQ / ΔL = 6 / 1 = 6 APL = Q / L = 46 / 5 = 9,2 Qn = Qn-1 + MPL = 46 + 2 = 48 APL = Q / L = 48 / 6 = 8 Qn = Qn-1 + MPL = 48 + 1 = 49 APL = Q / L = 49 / 7 = 7 Qn = Qn-1 + MPL = 49 + ( −1) = 48 APL = Q / L = 48 / 8 = 6


6 / 16

2010. május 14.



1.2. Mennyi az output piaci ára? Határozza meg a munka határtermék-bevételének értékeit! MRPL = MPL x PX

2 pont

4 600 = 4 x PX PX = 4 600 / 4 = 1 150 VMPL értékek:

2 pont

(Legalább három helyes megoldásért 1 pont adható és legalább 6 helyes megoldás esetében 2 pont adható.) 10 x 1 150 = 11 500 14 x 1 150 = 16 100 12 x 1 150 = 13 800 6 x 1 150 = 6 900 2 x 1 150 = 2 300 1 x 1 150 = 1 150 −1 x 1 150 = − 1 150 1.3. Mennyi lesz a munkafelhasználás az optimumban? Optimális munkaerő felhasználás feltétele: MFCL = VMPL

1 pont

Tehát az adott vállalatnál az optimális munkaerő felhasználás ……4…. fő.

1 pont

2. feladat

5 pont

Egy vállalatnak két gép beszerzése között kell döntenie. A két gép hozama az első 4 évben azonos, de az első gép 4 évig képes üzemelni, míg a második, amely 400 ezer €-val drágább, 5 évig. Ez utóbbinak a hozama az ötödik évben 600 ezer €. A piaci kamatláb 10%-os.


7 / 16

2010. május 14.



Feladat: 2.1. Adjon tanácsot a vállalkozónak, melyik gépet vásárolja meg! Számításait írja le és válaszát indokolja! (A kamattényezőt kéttizedesre az euro értékeket egy tizedesre kerekítse!) A kerekítési hibákért összesen egy pontot kell levonni. A második gép 5. évi hozama jelenértéken = 600 / 1,15 = 600 / 1,61 = 372,7 ezer €.

2 pont

A többletbefektetés 400 ezer €, a többlethozam jelenértéken: 372,7 ezer €, tehát a nettó jelenérték: − 27,3 ezer €

1 pont

Mivel a nettó jelenérték negatív, ezért nem éri meg a drágább gépet megvenni.

1 pont

2.2. Mekkora az az összeg, amennyivel többet még érdemes kifizetni a drágább gépért?1 pont Maximum az ötödik év hozamának jelenértéke, azaz 372,7 ezer €. Így az NPV = 0, a befektetés épp megtérülne. 3. feladat

6 pont

Az alábbi koordináta-rendszerben ábrázoltuk a tökéletesen versenyző piac és a monopolpiac határköltség és keresleti függvényeit! Jelölje be mindkét ábrán a fogyasztói többlet területét! Nevezze meg a monopolpiac esetében a berajzolásra kerülő függvényeket, nevezetes pontokat, az így keletkező egyes területeket! Igyekezzen pontosan ábrázolni!

P

P D

D

Fogyasztói többlet Monopólium

Fogyasztói többlet

p

extraprofitja Holtterher veszteség .

MC

MC

Q

q

Tökéletesen versenyző piac

Q

MR

Monopolpiac

Fogyasztói többlet a tvpiacon: 1 pont Határbevételi fv. a monopolpiacon: 1 pont Optimális termelési mennyiség és piaci ár megállapítása a monopolpiacon: 1 pont Fogyasztói többlet, extraprofit és holtteher veszteség a monopóliumnál: 3 x 1 = 3 pont


8 / 16

2010. május 14.



V. KIFEJTŐ KÉRDÉS

10 pont

Fejtse ki a kereslet rugalmasságáról tanultakat! Térjen ki a különböző rugalmassági mutatók tartalmára, kiszámításukra, értelmezésükre! A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy 1%-os árváltozás hatására hogyan változik a termék keresett mennyisége.

(q

Kiszámítása:

1

1 pont

− q0 )

(p

:

1

(p

(q + q ) 1

1

0

2

− p0 )

1 pont

+ p0 ) 2

Az együttható értelmezése: Normál jószágok esetében a mutató előjele negatív, mivel az ár emelkedése csökkenti a keresletet és fordítva. Pozitív előjele van az árrugalmassági együtthatónak a presztízsjavaknál, az értékpapíroknál, a nemesfémek vagy műalkotások esetében stb. Rugalmas keresletű a termék, ha az együttható értéke 1 vagy 1-nél nagyobb, és merev vagy rugalmatlan a kereslete, ha 1-nél kisebb.

1 pont

Az árrugalmasságot befolyásolják -

a termék tulajdonságai, eltarthatósága, szerepük a fogyasztásban,

-

a helyettesítő termékek léte: minél több helyettesítő terméke van egy jószágnak, annál rugalmasabb a kereslete,

-

a helyettesítő termékek ára,

-

a termék ára a fogyasztó jövedelméhez képest.

1 pont

A kereslet kereszt-árrugalmassága: kifejezi, hogy az egyik jószág árának változása milyen mértékben befolyásolja a másik jószág keresett mennyiségét. Kiszámítása:

A(q1 − q0 ) A (q1 + q0 ) 2

:

1 pont

B( p1 − p0 ) B( p1 + p0 ) 2

1 pont

Az együttható értelmezése: Itt az együttható előjele számít, ha negatív, akkor a két termék kapcsolódó, kiegészítő keresletű, míg ha pozitív az előjel, akkor a két termék kereslete helyettesítő keresletűek, és ha a kereszt-árrugalmasság értéke 0, akkor a két termék kereslete egymástól független.


1 pont

9 / 16

2010. május 14.



A kereslet jövedelemrugalmassága: kifejezi, hogy hány %-kal változik egy jószág keresett

mennyisége, ha a fogyasztó jövedelme 1%-kal változik. Kiszámítása:

(q

1

− q0 )

:

(j

1

− j0 )

(q + q )

(j + j )

2

2

1

0

1

1 pont 1 pont

0

Az együttható értelmezése: Az együttható értéke normál jószágok esetében pozitív, mivel a

jövedelem növekedése jellemzően növeli a keresletet is. Ez alól kivételek az ún. alsóbbrendű javak vagy inferior jószágok, melyek kereslete akkor nő, ha a fogyasztó jövedelme csökken, ill. ha a fogyasztó jövedelme nő, akkor ezen jószágok kereslete csökken. A luxusjavak kereslete nagyon rugalmas, ezért az együttható értéke esetükben 1-nél magasabb.


1 pont

10 / 16

2010. május 14.



MAKROÖKONÓMIA VI. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

3 x 1 = 3 pont

Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ!

1. A fogyasztási hányad kifejezi, hogy a. a jövedelemnek hány %-át fordítják fogyasztásra.

b. a többletjövedelemnek hány %-át fordítják fogyasztásra. c. hogyan aránylik egymáshoz a fogyasztás és a beruházás.

2. Ha változik a jövedelem %-ában meghatározott adó, akkor ennek hatására a. az összkeresleti függvény meredeksége változik.

b. az összkeresleti függvény az eredetivel párhuzamosan eltolódik. c. a beruházási függvény eltolódik.

3. Ha nő a foglalkoztatás, akkor ennek hatására a. az infláció is nőni fog. b. a makrojövedelem is nőni fog. c. az infláció és a makrojövedelem is nő.

VII. IGAZ − HAMIS ÁLLÍTÁSOK

4 x 2 = 8 pont

A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak-e (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz válasz esetén is! 1. A pénzmennyiség növekedése keresleti inflációt idéz elő.

…I…

Ha nő a forgalomban lévő pénzmennyiség, akkor az összkereslet is emelkedni fog, a makrokeresleti függvény jobbra, felfelé tolódik el.


11 / 16

2010. május 14.



…H…

2. Az import nem függ a jövedelemtől.

Hamis. Az import egy része az autonóm import, ami nem függ a jövedelemtől, de a másik része a jövedelemtől függő rész, amit az import határhajlandósága és a makrojövedelem határoz meg. IM = IM0 + m*Y

3. Ha az állam megtakarítása negatív előjelű, akkor az államnak tartozásai, hitelei vannak a belföldi és/vagy a külföldi gazdasági szereplők felé.

…I…

Igaz. A negatív megtakarítás minden esetben azt jelenti, hogy a bevételek kisebbek, mint a kiadások. Az állam esetében ezt a deficitet külföldi és belföldi hitelekkel finanszírozzák.

4. Pénzteremtésre a központi bank és a kereskedelmi bankok is képesek.

….I...

Igaz. A pénzteremtés lényege, hogy hiteleket nyújtanak a monetáris pénzintézetek. Erre képesek a kereskedelmi bankok és a központi bank is. Az emisszió, a bankjegyek és érmék kibocsátása viszont a központi bank monopóliuma.

VIII. DEFINÍCIÓK

2 x 2 = 4 pont

Definiálja a következő fogalmakat! 1. Gazdasági szektor:

Olyan gazdasági alanyok összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel kell számoljanak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak. 2. Rugalmas vagy lebegő árfolyam:

Az az árfolyam, amikor a valuta árfolyamát az adott valuta iránti kereslet és kínálat alakulása határozza meg.


12 / 16

2010. május 14.



IX. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK

25 pont

1. feladat

14 pont

Egy makrogazdaság adatai a következők: Jövedelem

Fogyasztás

Megtakarítás

1000

1200

−200

1500

1600

−100

2000

2000

-

2500

2400

100

3000

2800

200

Feladat: 1.1. Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! Mennyi a fogyasztási határhajlandóság, az autonóm fogyasztás, a megtakarítási határhajlandóság és az autonóm megtakarítás összege? Számításait jelölje ki!

C = Y – S = 1000 − (−200) = 1200

1 pont

ĉ = ΔC / ΔY = 1600 / 2000 = 0,8

2 pont

1200 = 0,8 x 1000 + C0 C0 = 400

2 pont

(vagy 2800 = 0,8 x 3000 + C0 C0 = 400) ŝ = 1 − 0,8 = 0,2

1 pont

S0 = − 400

1 pont

C(1500) = 1500 x 0,8 + 400 = 1600

S(1500) = 1500 – 1600 = −100

2 x 1 = 2 pont

C(2000) = 2000 x 0,8 + 400 = 2000

S(2000) = 2000 – 2000 = 0

2 x 1 = 2 pont

C(2500) = 2500 x 0,8 + 400 = 2400

S(2500) = 2500 – 2400 = 100

2 x 1 = 2 pont

C(3000) = 2800

S(3000) = 3000 – 2800 = 200

1 pont


13 / 16

2010. május 14.



2. feladat

5 pont

Tegyük fel, hogy egy háromszereplős gazdaságban az egyensúly Y = 5000-es szintnél alakul ki. Tudjuk továbbá azt is, hogy a háztartások minden újabb megszerzett jövedelemegység 75%-át fordítják fogyasztásra. A kormányzat a munkapiac élénkítése érdekében 150 egységgel növeli a kormányzati kiadások összegét. Feladat: Mennyivel fog emelkedni az egyensúlyi jövedelem? Mennyi lesz az új egyensúlyi jövedelem értéke?

Kiadási multiplikátor = 1/(1 − ĉ) = 1 / 0,25 = 4

2 pont

Kiadási multiplikátor = ΔY / ΔG 4 = ΔY / 150 ΔY = 600

2 pont

Y’ = 5000 + 600 = 5600

1 pont

3. feladat

6 pont

Egy ország munkaerőpiacát a következő függvényekkel írhatjuk le: LD = 1600−3w/p, és LS = 300 + 2w/p. P = 2 és L minden egysége ezer főt jelöl. Feladat: 3.1. Határozza meg az egyensúlyi reálbért és a foglalkoztatotti létszámot!

LD = LS 1600−3w/p = 300+2w/p 1300 = 5w/p 260 = w/p

1 pont

Lf = 1600−3 x 260 = 820 ezer fő


1 pont

14 / 16

2010. május 14.



3.2. Mekkora lenne a kényszerű és önkéntes munkanélküliek száma, ha a w = 660, és az aktív népesség száma 1200 ezer fő?

LD = 1600 – 3 x 330 = 610 ezer fő

1 pont

LS = 300 + 2 x 330 = 960 ezer fő

1 pont

Túlkínálat (munkanélküliség) van a piacon. A kényszerű munkanélküliek száma ebben az esetben: 960 – 610 = 350 ezer fő

1 pont

Az önkéntes munkanélküliek száma: 1200 – 960 = 240 ezer fő

1 pont

X. KIFEJTŐ KÉRDÉS

10 pont

Fejtse ki a költségvetési (fiskális) politikáról tanultakat! Térjen ki az adók, transzferek és kormányzati kiadások szerepére! A költségvetési politika az állami kiadások és bevételek nagyságát és összetételét

meghatározó gazdaságpolitikai célok és eszközök rendszere.

1 pont

Az állam a költségvetési politikában szabályozza, hogy milyen alapú és mértékű adókat és egyéb bevételeket kíván szerezni, és hogy ezeket milyen arányban és mire kívánja fordítani. A költségvetési politika legfőbb célja a kibocsátás szabályozása. Ezt a kereslet befolyásolásán keresztül éri el.

1 pont

A költségvetési politika célja lehet a kereslet növelése: expanziós gazdaságpolitika (eszköze az adók csökkentése és/vagy a kormányzati kiadások és transzferek növelése, deficites költségvetés), vagy annak visszafogása: restrikciós gazdaságpolitika (az adók növelése, a kormányzati kiadások és a transzferek csökkentése).

1 pont

A költségvetési politika eszközei tehát az adók, a transzferek, a kormányzati kiadások, ill. az állam megtakarításai, más néven a költségvetés egyenlege. Az adó az állam kényszer útján behajtott jövedelme. Az adónövelés csökkenti az

áruvásárlási keresletet, s így az összpiaci keresletet is. A változás hatására változik az egyensúlyi jövedelem is. Egységnyi adó hatását az egyensúlyi jövedelemre az adó multiplikátor írja le. (ĉ /1− ĉ ).

2 pont

Az adók lehetnek: - jövedelemtől függőek vagy autonóm adók, - fogyasztáshoz vagy forgalomhoz kapcsolt adók, - közvetett vagy közvetlen adók, - vagyonhoz, felhalmozáshoz kapcsolt adók, - egyéb jogcímeken beszedett adók. írásbeli vizsga 0921

15 / 16

2010. május 14.



A transzferek hatásának mértéke az egyensúlyi jövedelemre megegyezik az adómultipliká-

toréval, de ellentétes a hatása, a transzferek növelése növeli az összpiaci keresletet és az egyensúlyi jövedelmet.

1 pont

Ha a kormányzati kiadásokat növelik, akkor az az összkeresletre is növelően hat. A kormányzati kiadások növekedésének hatására az összjövedelem is nő. Az egységnyi G változásának hatását az egyensúlyi jövedelemre a kiadási multiplikátor (1/1 − ĉ) határozza meg. 1 pont Mivel a kiadási multiplikátor magasabb értékű, ezért a kormányzati kiadások befolyásoló hatása is erősebb, mint az adók változtatásának hatása.

1 pont

Haavelmo tétele:

Ha a kormányzati kiadások nagysága megegyezik az adók összegével, akkor az egyensúlyi jövedelem változása megegyezik a kormányzati kiadások összegével. Ilyenkor a kormányzati kiadások multiplikátora 1.


2 pont

16 / 16

2010. május 14.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Recommend Documents