KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. május 13.

Közgazdasági-marketing alapismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1021

KÖZGAZDASÁGIMARKETING ALAPISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Közgazdasági-marketing alapismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladatmegoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikai vagy számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. 3. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 4. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat, a felhasznált képleteket is fel kell tüntetni. 5. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az I vagy a H megjelöléséért 1 pont jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 1 pont adható. (A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogástalan indoklásért is teljes pontszám adható.) 6. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

írásbeli vizsga 1021

2 / 12

2011. május 13.



Mikroökonómia I. Feleletválasztós

3 pont

Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ! 1. Az átlagtermék nő, amíg a. a termelés is nő. b. meg nem egyezik a határtermékkel. c. a termelés gyorsuló ütemben emelkedik. 2. A felvett hitel kamata a vállalkozásnak elszámolhatóság szempontjából a. explicit költség. b. elszámolható implicit költség. c. el nem számolható implicit költség. 3. Az egyéni munkakínálati függvény a. minden esetben pozitív meredekségű függvény. b. egyenletesen növekvő függvény. c. úgynevezett „visszahajló” függvény. II. Igaz - hamis állítások

8 pont

A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz válasz esetén is! 1. Ha a vállalkozás gazdasági profitja nagyobb, mint nulla, akkor megérte belefogni a vállalkozásba.

...I..

Igaz. A gazdasági profit a számviteli profit és a normálprofit különbsége, vagy az árbevétel és a teljes gazdasági költség különbsége. Ha a gazdasági profit pozitív szám, akkor a tőkebefektetés gazdaságilag eredményes, mivel akkor a vállalkozás hozama nagyobb, mint a korábban megszerezhető jövedelem. (Illetve nagyobb, mint minden más reálisan elképzelhető lehetőség.)


3 / 12

2011. május 13.



2. Tökéletesen versenyző piacon, amikor a vállalkozás célja a veszteség minimalizálása, akkor a határbevétel az átlagköltség minimuma és az átlagos változó költség minimuma között van.

....I...

Igaz. Ha a vállalkozás határbevétele (a termék piaci ára) a fedezeti pont alá süllyed, akkor a vállalkozások még termelnek, mivel a bevétel fedezetet nyújt a változó költségekre és a fix költség egy részére is. A vállalat célja ekkor a veszteség minimalizálása, ami így megvalósul, mivel a fix költségek egy részére is fedezetet kap. Nagyobb lenne a vesztesége, ha egyáltalán nem termelne, mivel akkor a veszteség a fix költség teljes összege lenne. 3. Egy befektetést akkor nevezünk kifizetődőnek, ha a belső kamatláb kisebb, mint a piaci kamatláb.

....H...

Hamis. Egy befektetés akkor kifizetődő, ha a belső kamatlába magasabb, mint a piaci kamatláb, hiszen a piaci kamatlábbal egyenértékű hozamra akkor is szert tehetne a befektető, ha a bankban kamatoztatná tőkéjét és nem kellene a befektetéssel járó kockázatot viselnie. 4. A föld bérleti díja meghatározza a földön termelt jószágok piaci árát.

.....H....

Hamis. Az összefüggés épp fordított. A földön termelhető termékek piaci ára határozza meg a föld bérleti díját. III. Definíciók

4 pont

Határozza meg a következő fogalmakat! Származékos kereslet:

2 pont

Egy termelési tényező kereslete az általa előállított javak keresletétől függ. A vállalat azért keres input tényezőket, mert a vásárlók meg kívánják vásárolni a terméket, és ettől profitot remél. Holtteherveszteség:

2 pont

A fogyasztói többlet egy része úgy veszett el a társadalom számára, hogy a monopólium miatt meg sem termelődött.


4 / 12

2011. május 13.



IV.1. Számítási és geometriai feladat

15 pont

A piacon a mikroökonómia tankönyv keresletét a QD = 10 000 – 2 P függvény írja le. A kínálati függvény egyenlete QS = 4 000 + P. (A Q egy egysége darabot jelent) Feladat: 1. Határozza meg az egyensúlyi mennyiséget és egyensúlyi árat, majd a fogyasztói többlet mértékét, ha a piaci ár megegyezik az egyensúlyi árral! 2. Ha a tankönyv árát 1500 Ft-ban maximálják, akkor mi jellemzi a mikroökonómia tankönyv piacát? Állapítsa meg az eltérés mértékét! 3. Mekkora ártámogatást kell, hogy kapniuk (az államtól) a termelőknek, ha az a cél, hogy az 1500 Ft-os ár mellett a teljes piaci keresletet kielégítsék? Számítását értelmezze! Megoldás 1. Egyensúlyi ár D=S 10 000 – 2 P = 4 000 + P 6 000 = 3 P 2 000 = P

2 pont

Egyensúlyi mennyiség: 10 000 – 4 000 = 6 000

1 pont

Fogyasztói többlet kiszámítása Rezervációs ár: 0 = 10 000 – 2 P P = 5 000 Fogyasztói többlet =

2 pont

(5 000 − 2 000 ) ⋅ 6 000 = 9 000 000 2

3 pont

2. Túlkereslet D = 10 000 – 2 P = 10 000 – 3 000 = 7 000

1 pont

S = 4 000 + P = 4 000 + 1 500 = 5 500

1 pont

A túlkereslet mértéke: 1 500 darab

1 pont

3. A kérdés az, hogy a termelők hány Ft-os ár mellett hajlandóak 7 000 db előállítására, mivel 1 500 Ft-os áron a piacon ennyi lenne a kereslet. 7 000 = 4 000 + P P = 3 000

2 pont

Árkiegészítés: 3 000−1 500 = 1 500 Ft/db


1 pont

5 / 12

2011. május 13.



Az árkiegészítésnek darabonként 1 500 Ft-nak kell lennie ahhoz, hogy a keresletet 1 500 Ft-os piaci ár mellett teljes mértékben kielégítsék a termelők. (Vagy: Az árkiegészítésnek darabonként 1 500 Ft-nak kell lennie ahhoz, hogy a kínálat elérje a 7 000 darabot.)

1 pont


10 pont

Egy bőrdíszműves vállalkozás kimutatásai szerint a bőr laptoptáska kereslete visszaesett. Míg 2009-ben 17 800,- Ft áron értékesített mennyiség 2 956 db volt, 2010-ben 22 200,- Ft/db-os áron már csak 1 890 darabot tudtak értékesíteni. Feladat: 1. Állapítsa meg az árrugalmassági együtthatót, majd értelmezze egy mondatban a kapott eredményt! Kerekítési pontosság: 2 tizedes. ⎛ p1 − p0 ⎜⎜ 1 890 − 2 956 = E xp = : q1 + q0 p1 + p0 ⎜ 1 890 + 2 956 ⎜ 2 ⎝ 2 2 q1 − q0

⎞ ⎞ ⎛ ⎟ ⎜ 22 000 − 17 800 ⎟ ⎟ = − 0 ,44 : 0 ,22 = − 2 ,0 ⎟ :⎜ ⎟ ⎜ 22 200 + 17 800 ⎟ ⎟ ⎟ ⎜ 2 ⎠ ⎠ ⎝

4 pont

A mutató értelmezése: a laptoptáska árának egy százalékos növekedése a keresletét két százalékkal csökkenti. A termék kereslete rugalmas, mert a mutató abszolút értéke nagyobb, mint 1.

1 pont

2. Állapítsa meg, hogy várhatóan hogyan fog alakulni az értékesített mennyiség 2011ben, ha az árakat a tanácsadók javaslatára 18 900 Ft-ban határozzák meg, és az árrugalmasság állandó! A kapott eredményt fogalmazza meg! Kerekítési pontosság: 2 tizedes, tervezett mennyiségnél egész db. 2011:

⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎜ q − 1 890 ⎟ ⎜ 18 900 − 22 200 ⎟ ⎟ :⎜ ⎟ − 2 ,0 = ⎜ 1 ⎜ q1 + 1 890 ⎟ ⎜ 18 900 + 22 200 ⎟ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ 2 ⎠ 2 ⎝ ⎠ ⎝ az egyenletet rendezve megkapjuk, hogy q1 = 2 611 db

4 pont

A tervezett 18 900 Ft-os áron várhatóan 2 611 darab laptoptáskát fognak értékesíteni.

1 pont


6 / 12

2011. május 13.



V. Kifejtős kérdés

10 pont

Jellemezze a föld és ingatlanpiacot, ábrázolja annak keresletét és kínálatát, fejtse ki mi a bérleti díj, mi határozza meg nagyságát, mi a földjáradék, mi határozza meg a termőföld árát! A föld piaca igen sajátos jellemzőkkel bír. A földet nem lehet elszállítani, összmennyisége állandó, tehát kínálata rugalmatlan, így az nem függ az ártól.

1 pont

A föld piacának ábrája: (szabályos D és S függvény, a tengelyek megnevezése)

3*1 pont

bérleti díj S

D „X” termék

a föld mennyisége A bérleti díj a kölcsönvett földért fizetett díjak, a földjáradék és a kamatok összessége. 1 pont A bérleti díj mértéke a föld minőségétől, termőképességétől, a rajta termelhető termékek piaci árától függ, azaz a föld bérleti díját, tényezőárát tehát a származékos keresleti tényezők határozzák meg. (Képletben: bérleti díj = határtermékbevétel, azaz MFCA = MRPA)

1 pont

A földjáradék a földtulajdonos jövedelme, a bérleti díj egy része. A legrosszabb minőségű földek átengedése esetén is fizetni kell.

1 pont

A földjáradék nem minden földön azonos, a kedvezőbb feltételekkel bíró föld esetén magasabb. Ilyen kedvezőbb tulajdonság pl. a föld termőképessége vagy távolsága a piactól. Emiatt azonos termékeket különböző átlagköltséggel tudnak előállítani. Az így keletkező földjáradékot különbözeti járadéknak nevezzük. (Vagy: A különbözeti földjáradék a gazdasági profit egy különleges formája: az átlagköltség és az ár különbözetéből ered.)

1 pont

A termőföld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg.

1 pont

Kiszámítása:

1 pont

PA= realizálható földjáradék piaci kamatláb


7 / 12

2011. május 13.



Makroökonómia I. Feleletválasztós

3 pont

Az alábbi feladatoknál húzza alá a helyes választ! 1. A bruttó beruházás a. bruttó kategória, mivel tartalmazza az áfát. b. tartalmazza a pótlást és a bővítést is. c. csak a pótlást tartalmazza. 2. A fogyasztási határhajlandóság kifejezi, a. hogy a többletjövedelemnek mekkora hányadát fordítjuk fogyasztásra. b. hogy a jövedelemnek mekkora hányadát fordítjuk fogyasztásra. c. hogy a háztartások maximálisan mennyit fordítanak fogyasztásra. 3. Ha az árszínvonal emelkedik, akkor ceteris paribus a. a reálpénzkínálat csökken. b. a munkanélküliség csökken. c. az a. és a b. válasz is igaz.


8 / 12

2011. május 13.



II. Igaz - hamis állítások

8 pont

A következő állításokról el kell döntenie, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! Írja a megfelelő betűt az állítás mellett lévő kipontozott helyre! Válaszát röviden indokolja, igaz válasz esetén is! 1. Az állam folyótétel számláján soha nem szerepelhet negatív megtakarítás.

....H...

Hamis. Ha az állami költségvetés deficites, akkor az SÁ negatív, azaz nagyobbak az állam kiadásai, mint a bevételei. 2. Kétszereplős gazdaságban, ha a kamatláb emelkedik, akkor nő az egyensúlyi jövedelem. ....H.... Hamis. Ha a kamatláb nő, akkor csökkennek a beruházások, így a C+I egyenes párhuzamosan lefelé tolódik el, az egyensúlyi jövedelem pedig csökken. 3. Az import független a makrojövedelemtől.

....H...

Hamis, mivel az importnak csak egy része autonóm, a másik része jövedelemfüggő. A jövedelem és az import kapcsolatát az import határhajlandóság jelzi. Az importfüggvény egyenlete: IM(Y) = IM0 + m * Y 4. A forint leértékelése növeli a tőkeimportot.

.....I...

Igaz. A hazai valuta leértékelődése fékezi az áruimportot, de növeli a tőkeimportot, mivel a beáramló valuta hazai valutára átváltva már nagyobb összeget eredményez, mint korábban. Ez ösztönzi a külföldi befektetőket. III. Definíciók

4 pont

Határozza meg a következő fogalmakat! Adómultiplikátor:

2 pont

Kifejezi, hogy egy egységnyi adónövekedés hány egységnyi jövedelemcsökkenést von maga után. Képlettel: adómultiplikátor = ĉ / 1- ĉ A deviza:

2 pont

A nemzetközi elszámolásokban a külföldi valutára szóló követelést jelenti.


9 / 12

2011. május 13.




15 pont

Egy háromszereplős gazdaságban a következő adatok ismertek: Az autonóm fogyasztás 100, a megtakarítási határhajlandóság 0,2, a kormányzati kiadások összege 500, az adó 300, a transzfer 200, a beruházás pedig a 400−15i függvénnyel írható le. A pénzkínálat 3200, a pénzkeresleti függvény: Y−100i, és az árszínvonal 1. A gazdaság jelenleg egyensúlyban van. Feladat: a. Állapítsa meg az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat! Y=C+I+G Y = C0 + ĉ(Y − T + Tr) + I + G Y = 100 + 0,8 * (Y − 300 + 200) + 400 − 15i + 500 02Y = 100 − 80 + 900 − 15i Y = 4 600 − 75i

3 pont

Ms / P = 3 200 MD = Y − 100i 3 200 = 4 600 − 75i − 100i

− 1400 = − 175i i=8

3 pont

innen visszahelyettesítve: Y = 4 600 – 75 * 8 = 4 000

2 pont

(Ha a megoldási sorrend más, akkor a pontszám értelemszerűen egyenletrendszer felírása 3 pont, Y = 4 000 3 pont, visszahelyettesítés I függvénybe 2 pont.) b. Milyen az állami költségvetés egyenlege, mekkora az összege? Deficites.

1 pont

Összege = 300 − 200 − 500 = − 400

1 pont

c. Határozza meg, hogy egyensúly esetén mekkora a fogyasztás és a beruházás értéke! I = 400 − 15 * 8 = 280

1 pont

C=Y−I−G C = 4 000 − 280 – 500 = 3 220


1 pont

10 / 12

2011. május 13.



d. Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a kamatláb 10%-ra emelkedik? I = 400 − 15 * 10 = 250 Y’ = 100 + 0,8 * (Y − 300 + 200) + 250 + 500 0,2Y = 770 Y’ = 3 850

2 pont

Az egyensúlyi jövedelem csökken 150-nel.

1 pont


10 pont

Ábrázolja külön koordináta-rendszerben az árszínvonal növekedésének és a jövedelem növekedésének hatását a pénzpiacra! Nevezze meg a tengelyeket és a függvényeket, valamint jelölje a bekövetkező változást!

Árszínvonal növekedésének hatása

Jövedelem növekedésének hatása

Értékelés: Mindkét szabályos ábra 5-5 pontot ér az alábbiak szerint: - tengelyek megnevezése:

1 pont

- szabályos pénzkeresleti és pénzkínálati függvények a megnevezésükkel

2 pont

- a kamatláb változásának helyes bemutatása (i0 és i1 helyes megjelölése)

2 pont

Így a feladat összpontszáma 2 * 5 = 10 pont


11 / 12

2011. május 13.



V. Kifejtős kérdés

10 pont

Fejtse ki a munkanélküliség fogalmát, mérésének módját, fajtáit, kapcsolatát a jövedelemmel és az árszínvonallal! Munkanélküliségről akkor beszélünk, amikor a munkapiacon a munkaerő kínálata meghaladja a keresletet.

1 pont

Mérése a munkanélküliségi rátával történik, ami megmutatja, hogy az aktív népesség hány százaléka munkanélküli. Kiszámítása: munkanélküliek / aktívak.

1 pont

A munkanélküliség természetes rátája az a szám, amely a munkapiac egyensúlya esetén is fennálló munkanélküliséget jelenti. Fajtái: Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, amikor a munkavállaló az adott reálbérszinten hajlandó lenne elhelyezkedni, de az elégtelen kereslet miatt ez nem sikerül. Önkéntes munkanélküliség: amikor az emberek az adott reálbérszint mellett minden kényszerű ok nélkül nem hajlandóak munkát vállalni.

1 pont

A kényszerű munkanélküliség lehet: - Konjukturális: amikor a gazdasági ingadozások, a keresletváltozás miatt változik meg a munkaerő kereslete is, míg a kínálata állandó vagy nő, s ez okozza munkanélküliséget.

1 pont

- Strukturális (vagy szerkezeti) munkanélküliségről beszélünk, ha a munkaerő kereslete és kínálata szerkezetében tér el egymástól.

1 pont

- Technikai, technológiai munkanélküliségről beszélünk, ha a munkaerő iránti kereslet azért csökken, mert az élőmunkát gépekkel helyettesítik.

1 pont

- Súrlódásos (vagy frikciós) munkanélküliség. amikor a munkanélküliség ténye rövid ideig áll fenn és elsősorban a munkahely vagy lakóhely változtatásához köthető.

1 pont

A munkanélküliség és a jövedelem között fordított arányosság van: csökkenő jövedelem mellett nő a munkanélküliség, és növekvő jövedelem mellett csökken a munkanélküliség. Okun törvénye kimondja: Ha a jövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-ponttal csökken.

1 pont

Az árszínvonal és a munkanélküliség közötti összefüggést a reálbérre gyakorolt hatásán keresztül vizsgálhatjuk meg. Ha nő az árszínvonal, akkor a reálbér csökken, ennek hatására nő a munkaerő kereslete és csökken a munkaerő kínálata, tehát csökken a munkanélküliség. Ha az árszínvonal csökken, akkor nő a reálbér értéke, csökken a munkaerő kereslete, nő a munkaerő kínálata, tehát növelően hat a munkanélküliségre.

1 pont

A fenti összefüggések miatt tehát az inflációt csökkenteni, a munkanélküliséget csökkenteni és növekvő makrojövedelmet elérni egyszerre nem lehet, mert a két feltételből egyszerre csak kettő tud megvalósulni. (Bűvös háromszög elmélete.) írásbeli vizsga 1021

12 / 12

1 pont 2011. május 13.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Recommend Documents