Közétkeztetés minősége – gyermekeink jövője?!
Komárom-Esztergom megyében 2008–2009. években országos felmérés részeként 35 óvoda, és 85 általános- és középiskola táplálkozás egészségügyi környezetének, a közétkeztetésben biztosított ételek minőségének, illetve mennyiségének vizsgálata történt meg. A felmérés alapján megállapítható volt, hogy az egészséges táplálkozás irányelveinek az esetek többségében sem az étkeztetés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége és minősége nem felelt meg. Diétás étkeztetésre az intézményekben szinte nincs lehetőség. Az önkormányzatok által üzemeltetett gyermekintézményekben az étkeztetés biztosítására egyre kevesebb a pénz, a norma értékek nem követik az élelmiszerek és energiahordozók áremelkedését, a legtöbb helyen stagnál az értéke. Ebből következően kétféle tendencia látható: - A sok intézménnyel rendelkező városokban az egyes intézményekben zömében tálaló konyha üzemel és a beszállító valamely nagyobb közétkeztetési szolgáltató vállalat. A községekben gyakori, hogy a falu egyetlen vendéglátóipari egysége (étterem) szolgáltatja a gyermekeknek az étkezést, a legtöbb esetben kevés szakértelemmel. - A nagy gyermekétkeztetők általában megfelelő felkészültséggel látják el feladataikat, de nagyok az ételek minősége közötti különbségek (íz, küllem, mennyiség, alapanyag minőség). A gyermekek oktatására területünkön több egyházi fenntartású intézmény is van. Intézményeikben az étkeztetési körülményekre (mit, hogyan, hol fogyasztanak a gyermekek) nagy hangsúlyt helyeznek. Ennek keretében a norma értékeik többnyire magasabbak az államinál és törekednek a jó minőségre. 2010-ben fenti intézménytípusokon kívül egy, az illetékességi területünkön üzemelő bölcsőde étlap értékelése is megtörtént. A 10 napos anyag- kiszabat alapján megállapítható volt, hogy valamennyi tápanyag beviteli mennyisége magas volt. Kiugróan magas értékek kerültek megállapításra a hús (155%), húskészítmény (192%), egyéb tejkészítmény (251%), főzőzsiradék (244%), kenőzsiradék (202%), cukor, méz (174%), cereáliák (300%), gyümölcsök (170%), lekvár (200%), olajos mag (292%) tekintetében. Ugyanakkor a tojás (66 %), a burgonya (63 %) mennyisége kevés volt. A tápanyagszámítások alapján elmondható, hogy mind az óvodák, mind pedig az iskolák étrendje túl sok szénhidrátot (hozzáadott cukrot), zsiradékot és koleszterint tartalmazott, Komárom-Esztergom Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya
oldal 1
ugyanakkor kevés volt az élelmi rost, kevés a C-vitamin és kevés a Kalciumtartalom. Az ételkészítés során a nagy sótartalmú kényelmi termékek felhasználása mellett jellemző volt az ételízesítő és a só együttes alkalmazása is (háromszorosa a korcsoportos ajánlásnak). Az óvodákban a folyadékpótlásra az elhízás és fogszuvasodás kockázatát növelő, nagy cukortartalmú ital volt biztosítva. A tápanyagszámítás eredményét, valamint a dietetikus által készített értékelést - minden esetben megküldtük a főzőkonyha vezetőjének, valamint az üzemeltetőnek. Az Egészséges Iskolabüfé Program teljes egészében sehol sem valósult meg. Némi javulás tapasztalható ugyan a büfék árukínálatában, de a magas cukortartalmú, szénsavas üdítőitalokból, kólákból még mindig nagy a kínálat, kevés helyen árusítanak idényjellegű gyümölcsöt, és rendkívül kedvezőtlen, hogy az iskolabüfékben energiaital is kapható. Az iskolák több mint egyharmadában van italautomata, viszont gyümölcsautomata és ételautomata sehol nincs. Az egészséges iskolai környezet jelentős tényező a gyermekek egészségmegőrzése, egészségmagatartásának fejlődése szempontjából, ezért szükséges a menzák, büfék és iskolai automaták felmérési eredményei alapján az egészséges táplálkozási ajánlásokban foglaltak gyakorlati érvényesítése.
Javaslat: A közétkeztetés minőségi és mennyiségi javítása érdekében a következő javaslatokat tesszük: A közétkeztetési szolgáltatásban fennálló egészségügyi kockázati tényezők csökkentéséhez szükség van megfelelő szakképzettségű élelmezésvezetőre, a szükségletnek megfelelő energia- és tápanyagtartalmú étrend összeállítására, melyhez az OÉTI által 2011. évben kidolgozott ajánlás nyújt segítséget. („A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi ajánlás közétkeztetők számára”) A nyersanyag választásánál, valamint a konyhatechnológiai eljárás során elsődleges szempontként a táplálkozás-egészségügyi szempontok érvényesüljenek. Ehhez szükséges: o magas sótartalmú kényelmi termékek, ételízesítők, és feldolgozott élelmiszerek felhasználásának korlátozása, o a tej és natúr tejtermék mennyiségének növelése, o előnyben kell részesíteni az alacsony zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszereket, o a cukrozott italok (tea, szörp, stb.) helyett folyadékpótlására csapvíz, illetve ásványvíz szükséges o naponta legalább egyszer friss zöldséget, gyümölcsöt előírásszerűen biztosítani kell. Nélkülözhetetlen a közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi követelményeinek korcsoportos előírása. A megfelelő mennyiség tálalásához adagolási útmutató kihelyezése szükséges. Az orvosilag előírt diétás étkeztetést kötelezően biztosítani kell. Komárom-Esztergom Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya
oldal 2
Szükséges az étkezés finanszírozásának felülvizsgálata, a nettó nyersanyagnorma minimális összegének meghatározása. A gyermekbarát étkező kialakítás (tiszta, világos, szellős, kényelmes, szépen terített asztal, tiszta evőeszköz, dekoráció), ötletláda, valamint az elégedettségi szint rendszeres monitorozása hozzájárul a gyermekek táplálkozási kultúrájának formálódásához. A büfék, és automaták kínálata további szabályozásra szorul: a gyermekek számára hozzáférhető egészséges élelmiszerek választékának bővítésével és az egészségre ártalmas ételek és italok iskolából való kiszorításával Iskolai oktatás keretein belül a tanulók figyelemfelhívása az egészséges táplálkozás fontosságára. A közétkeztetés minőségének javítása fontos szerepet játszik a gyermekkori elhízás megelőzésében. Az elhízás korunk népbetegsége, amelynek prevalenciája egyre fokozódik, és „járványszerű" méreteket ölt a fejlett országokban, de hasonló tendencia indult meg egyes fejlődő országokban is. A kövérség szignifikáns rizikófaktora számos kórállapot kialakulásának, ez által jelentősen növeli az egészségügy kiadásait. Leghatásosabb kezelése a prevenció. A lakosság egészségi állapotának teljes körű elemzéséhez - a felnőtt lakosság megbetegedési viszonyainak ismeretén kívül - a gyermekkorú populáció megbetegedési mutatóinak megismerése is szükséges. A gyermekkori betegségek 13%-ért a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek felelősek, melyen belül jelentős a kalóriatöbblet miatti elhízás magas előfordulása, a betegségcsoport több mint felét képviselve! Felnőttek körében mindkét nem esetében az elhízás az, mely a leggyakoribb táplálkozási betegséggé válik már gyermekkorban. Ezt követően is jelentős mértékű növekedést mutat az életkor előre haladtával. A 2009. évben elvégzett országos növekedésvizsgálat (OTÁP) eredménye alapján elmondható, hogy a gyermekkori elhízás, illetve túlsúly kihat a felnőttkorra. Életkor
Felnőttkori elhízás aránya
0-6 hó
15%
1-5 év
>25%
3-9 év
>33%
10-13 év
>80%
Tudományos tény, hogy ha mindkét szülő kövér, gyermekeik kétharmada elhízott lesz. Ha az egyik szülő túlsúlyos, a másik átlagos alkatú, akkor a gyermekek fele lesz obes. Ha mindkét szülő normális alkatú, a gyermekeik közül csak 9% lesz kövér. A jelenleg ismert „gén jelöltek" feltehetőleg a humán elhízás kevesebb mint egy százalékáért felelősek A környezeti tényezők közül fontosak a táplálkozási szokások. Az egyenletesebb energia bevitel és a változatosabb étrend kevésbé fokozza a lipogenesist, mint a naponta ritkán fogyasztott nagy mennyiségű szénhidrát. Az életmód szerepe is lényeges. Az elhízott gyermekek általában kevesebbet mozognak, és csökkent a fizikai teljesítőképességük. A kövér gyermekek egy része pszichés okból táplálkozik bőségesen. Az elhízás folytán elkülönül a társaitól, és evéssel vigasztalja magát.
Komárom-Esztergom Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya
oldal 3
Elhízásra hajlamosító táplálkozási szokások •
Reggeli elhagyása: Ajánlás: napi 5 x étkezés a reggelit fogyasztók körében kisebb az elhízás aránya
•
Cukros, szénsavas üdítőital fogyasztás: a 7 évesek 68 %-a >0,5 liter cukros, szénszavas üdítőitalt iszik naponta (elérheti a 2 liter/nap mennyiséget is). A napi átlagos üdítőital fogyasztás növekszik. Az iskolai büfékben a forgalmazott italok ¾-e szénsavas, ¼-e pedig energiaital.
Elhízásra hajlamosító életmódbeli szokások •
TV és számítógép használata: ajánlás max. 2 óra/nap Megállapítható, hogy a 7 évesek 60,8 %-ánál a saját szobában is van TV, ezért a képernyő előtt töltött idő hétköznap és hétvégén is meghaladja az ajánlott időintervallumot. Az elhízott gyermekek készülék előtt eltöltött idejével arányosan nő a cukrozott, szénsavas üdítőitalok fogyasztásának mennyisége is.
•
Testmozgás: ajánlás: min. 1 óra/nap Az iskolától való csekély távolság (≤1-2 km) ellenére sokan gépkocsival járnak.1 km = 10-12 perc séta
Szövődmények A gyermekkori elhízás minden formájában számos másodlagos anyagcsere eltérés mutatható ki. • szénhidrát-anyagcsere zavara • hypertonia • ischaemiás szívbetegségre hajlamosító multimetabolikus szindróma, • emelkedett szérum transzamináz értékek (máj jóindulatú elzsírosodása) • ortopédiai szövődmények, az elhízott gyerekek alsó végtagjait terhelő extrém súlytöbblet következtében • obstruktív alvási apnoe, amely független az elhízás mértékétől • önbecsülés hiánya Az obesitas leghatásosabb kezelése természetesen a kialakulásának megelőzése. A primer prevenció célja, hogy a gyermek súlyfejlődése harmonizáljon az életkorával, illetve magasságával. Ennek alapvető tényezője az életkornak megfelelő étrend, mind az energia-bevitelt, mind a tápanyagok arányát illetően. Fontos a rendszeres mozgás és sporttevékenység elősegítése naponta legalább félóra időtartamban, lehetőleg játékos formában. A családnak kiemelt szerepe van a gyermekkori elhízás megelőzésében, ezért szükséges a szülői példamutatás és felelősség. Különösen a túlsúlyos szülők figyelmét kell felhívni a helyes életmódra. Az alapellátásban dolgozó orvosok és védőnők kiemelt Komárom-Esztergom Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya
oldal 4
feladata, hogy időben észrevegyék a gyermek fokozott mértékű testtömeg gyarapodását, és beszéljenek erről a szülőkkel. Az iskolában is fontos lenne az egészséges táplálkozás és életmód tanítása. Az iskola ugyanis ideális helyszíne a prevenciónak, hiszen egyszerre sok gyermeket ér el, és a gyermekek sok időt töltenek ott életük azon szakaszában, melyben a szokásaik nagy része kialakul. Az iskola elsősorban három területen tud hatékonyan beavatkozni: 1. egészséges étkezés – iskolabüfé, automaták, menza; 2. egészségnevelés – egészséges életmód oktatása a tanterv keretein belül; 3. aktivitás növelése – rendszeres sportolási lehetőség biztosítása minden tanuló számára a testnevelés órák, illetve a tanórákon kívüli sportkörök által A szekunder prevenció az előbbiek mellett tartós magatartás-változtatást jelent, amit nem csak a kövér gyermek, hanem a szülők és az egész család oktatásával kell elérni. Videózás, tévézés helyett mozgás, sportolás legyen a fő szabadidős tevékenység! A főbb diétás célkitűzések során először a növekedésben lévő gyermek esetében az aktuális testsúly megtartása és nem a csökkentése javasolt. Serdülőknél kívánatos a dohányzás abbahagyása a fokozott cardiovascularis rizikó miatt. Tercier prevenció a már kialakult obesitas szövődményeinek a kezelése. Csökkent glukóz tolerancia esetén elengedhetetlen a megszabott szénhidrát-bevitel, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása, ami által csökken az inzulin rezisztencia, és persze az életmódváltás, rendszeres mozgás is szükséges. Hypertonia esetén a testsúlynövekedés megállítása, rendszeres mozgás mellett Na-szegény étrend bevezetése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a túlsúlyos, illetve 2-es típusú cukorbeteg szülők gyermekeire, mert ezek a gyermekek később nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak. Diéta esetén a fogyás mértéke: 0,5 kg/hét Javaslat A gyermekkori elhízás mérsékelése érdekében a közétkeztetéssel foglalkozó nevelési–oktatási intézmények élelmezésvezetői részére fokozottan szükséges az egészséges táplálkozással kapcsolatos korszerű ismeretek átadása. Az információátadás során javasolt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ajánlásainak közzététele. A tavaszi és őszi időszakban célszerű minél szélesebb körű tápanyagszámítások végzése, tápanyag kiszabatok értékelése. Tekintettel arra, hogy a gyermek- és felnőttkori krónikus betegségek és vezető halálokok többségének kialakulásában számottevő szerepe van az életmódnak, így prioritást élvez az egészséges életmód alapelveinek népszerűsítése. Fel kell hívni a figyelmet a helyes étkezési szokásokra, a rendszeres testmozgás fontosságára és ezek elsajátítására, továbbá a dohányzás káros hatásának következményeire. Hangsúlyt kell helyezni az aktív testmozgás megelőzésben játszott szerepének fontosságára. A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatású a testsúlyra, a vérnyomásra, továbbá a szénhidrát anyagcserére. Ezen túl a rendszeres testmozgásnak kedvező pszichológiai hatása is van. Az önkormányzatok és családsegítő szolgálatok együttműködésével a hátrányos helyzetben élők felvilágosítása is megvalósulhat. Támogatjuk, hogy a nevelési- oktatási Intézmények beépítsék programjaikba az egészséges életmód alapvető szabályait, az egyes oktatási szinteknek megfelelő ismeretanyaggal (személyi hygiene, egészséges táplálkozás, mozgás, dohányzás, Komárom-Esztergom Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya
oldal 5
alkohol mellőzése, drog-tagadás, betegségek megelőzése, együttműködés az egészségügyi ellátó rendszerrel stb.).
Tatabánya, 2011. augusztus 23.
Összeállította: Kéri Istvánné közegészségügyi – járványügyi felügyelő
Komárom-Esztergom Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztálya
oldal 6
