Következik a 187. oldal.
A díszkiadás képei
M
agyarország Alaptörvénye jelen díszkiadásának szövegét a magyar történelem, illetve a történelmi emlékezet többnyire jeles, olykor pedig tragikus pillanatait megidéző, négy nagy csoportba osztható képek kísérik. Az első csoportba a kötet borítója és az első hat oldal képei sorolhatók – ezek a magyar történeti emlékezet kiemelkedő elemeit idézik fel. A könyv tábláját a magyar koronázási palást öleli körül, ahogy egykor a trónra lépő uralkodókat. A szkíta aranyszarvas a csodaszarvas legendáját idézi, a Képes krónika lapja a honfoglalást, a Szent Korona az évezredes magyar államiságot, a nagyszentmiklósi kincs aranykorsója Emese álmát, Hunyadi Mátyás trónkárpitja pedig az ezeréves állam egyik legfényesebb korszakát szimbolizálja. A második csoport ötven képe az 1900-ban Budapesten megjelent, Nemzeti dicsőségünk című díszmű képeit, illetve azok részleteit reprodukálja. Az album lapjain a kor legjobb írói a magyar történelem félszáz kiemelkedő epizódját idézték fel, a magyar historizmus, a történelmi festészet legszebb 19. századi darabjainak úgynevezett fénynyomatú, fotomechanikai eljárással készült reprodukciói kíséretében. Az ötven metszet Ősi erény címmel önálló albumban is megjelent. A két pompás kiadvány lenyomata, egyben alakítója is volt a magyar történelmi tudatnak, olyan sikerrel, ami máig érvényessé teszi a gyűjteményt. A Magyar
Alaptörvény jelen díszkiadása mind az ötven képből egy-egy karakteres részletet kiemelve közli újra a képsorozatot. A harmadik csoport képei, tovább kísérve az Alaptörvény szövegét, kifejezetten e kiadvány számára készültek. A magyar történelem nem ért véget a millenniummal, felemelő és tragikus eseményekben bővelkedik azóta is. A képek sorozatát is folytatni kellett tehát, kortárs magyar festők megfogalmazásában. A kötet szerkesztői – tudva jól, hogy mások más listát is összeállíthattak volna – tizenöt eseményt választottak a millennium óta eltelt bő évszázadból, és azok megfestésére tizenhat alkotót kértek fel. Alkotásaik a 116.-tól a 144. oldalig találhatók, kiegészítve a jövő generációjának alkotóerejét mintegy megelőlegező gyermekrajzzal. E rajz kíséretében az Alaptörvény szövege is véget ér. A képek negyedik csoportja az Alaptörvény szövegét követő, A magyar alkotmány előzményei című fejezet illusztrációjául szolgál. Magyarország új Alaptörvénye ugyanis nem légüres térben született, hanem – amint szövegében maga is utal rá – évezredes közjogi hagyomány szerves folytatója. A kötet szerkesztői ennek a hagyománynak a legjelesebb elemeit választották. A fejezet képei a magyar közjog jeles alkotásaihoz kapcsolódnak, azok tárgyi emlékeit és korabeli dokumentumait idézik. A kötetet képjegyzék zárja, ahol megtalálható valamennyi kép kisméretű, de teljes reprodukciója, valamint lényeges adataik.
187
I. A kötet borítója és az előzék 1. A magyar királyok koronázási palástja
2. Az Ősi erény című kiadvány előzékének reprodukciója
II. A bevezető rész 1. A zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas 2. A magyarok bejövetele Pannóniába – Képes krónika 3. A Szent Korona
4. Mátyás király trónkárpitja 5. A Parlament kupolája alulnézetből 6. A koronázási palást
III. A millenniumi kiadvány képei korabeli fénynyomatok alapján, és a 2011-ben készült festmények színes reprodukciói A millenniumi kiadvány képei 1. Than Mór: Attila lakomája 2. Vágó Pál: A magyarok Kijev előtt 3. Kovács Mihály: Árpád pajzsra emeltetése 4. Munkácsy Mihály: A magyar honfoglalás 5. Lotz Károly: A kereszténység hirdetése 6. Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése 7. Lotz Károly: Szent István kora 8. Pállya Celesztin: A cserhalmi ütközet 9. Weber Xavér Ferenc: Szent Lászlónak felajánlják a keresztes hadak fővezérségét 10. Lotz Károly: Kálmán király kora 11. Than Mór: Imre király elfogja pártütő Endre öccsét 12. Liezen-Mayer Sándor: Magyarországi Szent Erzsébet 13. Iványi-Grünwald Béla: A tatárjárás
188
14. T han Mór: Kun László és Habsburg Rudolf találkozása a morvamezei csatatéren 15. Orlay Petrich Soma: Zách Felicián 16. M olnár József: Dezső hősi önfeláldozása királyáért, Róbert Károlyért 17. Lotz Károly: Nagy Lajos kora 18. Jan Matejko: A várnai csata 19. Bihari Sándor: Zsigmond a nagyváradi székesegyházban Ulászló lengyel királyt fogadja 20. Székely Bertalan: V. László udvara 21. Wagner Sándor: Dugovics Titusz 22. Tornai Gyula: Hunyadi János halála 23. G yárfás Jenő: V. László esküje a Hunyadiháznak 24. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja
25. Madarász Viktor: Hunyadi László ravatala 26. Wagner Sándor: Mátyás viadala a cseh Holubárral 27. Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt 28. L igeti Antal és Wagner Sándor: Mátyás király hazatér a vadászatból Hunyadvárába 29. Lotz Károly: Mátyás király kora 30. Székely Bertalan: A mohácsi vész 31. Székely Bertalan: II. Lajos holttestének feltalálása a Csele pataknál 32. Madarász Viktor: Martinuzzi bemutatja a gyermek-királyt a töröknek 33. Wagner Sándor: Izabella búcsúja Erdélytől 34. Székely Bertalan: Dobozy 35. Than Mór: Nyáry és Pekry elfogatása a török által 36. Székely Bertalan: Az egri nők 37. Székely Bertalan: Zrínyi Miklós, kirohanása Szigetvárából 38. Lotz Károly: A hitújítás
39. K örösfői-Kriesch Aladár: A tordai országg yűlésen kimondják a vallásszabadságot 40. M adarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között 41. Lotz Károly: Zrínyi Miklós a költő 42. M adarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben 43. M adarász Viktor: Zrínyi Ilona Munkács várában 44. Székely Bertalan: Thököly Imre menekülése 45. Dudits Andor: Az ónodi országgyűlés 46. Than Mór: Mária Terézia kora 47. H olló Barnabás: Az akadémia megalakítása 48. Than Mór: Széchenyi, Kossuth, Deák 49. Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál 50. P ataky László: A király a szegedi árvíznél
A 2011-ben készült festmények 51. Szinte Gábor: A dualizmus kora (1867–1918) 52. Somogyi Győző: Az első világháború (1914–1918) 53. Filep Sándor: A tanácsköztársaság (1919) 54. Kiss Tibor: Trianon (1920) 55. Incze Mózes: Horthy Miklós kora (1919–1944) 56. Bráda Tibor: A második világháború (1938–1945) 57. Gyémánt László: A holokauszt (1944–1945) 58. L ászló Dániel: Rákosi Mátyás kora (1949-1953) 59. Kocsis Imre: Forradalom és szabadságharc (1956)
60. Rényi Krisztina: Kádár János kora (1956–1989) 61. Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetése (1989) 62. Atlasz Gábor: Nemzeti Színház (1837–2002) 63. Korényi János: Lovasroham (2006) 64. Szentgyörgyi József: A vörös iszap (2010–2011) 65. Szkok Iván: Új alkotmány születik (2011. április 25.) 66. Barta Réka (14 éves): Egy család Magyarországon
189
IV. A befejező rész 1. A Himnusz kottája Erkel Ferenc kézírásával 2. A Magyar Királyság középcímere 3. Honfoglalás kori tarsolylemez 4. Honfoglalás kori hajfonatkorong 5. Szent István a koronázási paláston 6. Zára késő középkori képe 7. A ranyból készült pecsét, azaz bulla II. András 1224-ben kelt oklevelén 8. Képek egy 17. századi erdélyi viseletkódexből 9. A Corpus Juris Hungarici 1751. évi kiadásának címlapja 10. Dávid Ferenc: Rövid Magyarázat 11. II. Rákóczi Ferenc
12. Mária Terézia magyar koronázási díszben 13. Egy kunsági paraszt 14. A Nemzeti dal első lenyomata 15. Deák Ferenc korabeli ábrázolása 16. A Tanácsköztársaság kikiáltása 17. Horthy Miklós kormányzói esküje 18. Rákosi Mátyás beterjeszti az Alkotmányt 19. A Nemzeti Kerekasztal ülése 20. Schmitt Pál köztársasági elnök aláírja az Alaptörvényt 21. A z égberagadási jelenet (Emese álma) a nagyszentmiklósi kincs 7. korsóján 22. Hunor és Magor a Képes krónikában
Hunor és Magor űzi a csodaszarvast – iniciálé a Képes krónikából
190
K épek jegyzéke
A címoldalak képei
Borító Koronázási palást
Eredetileg miseruha. Latin nyelvű felirata magyar fordításban: „Ez a casula Szűz Máriának Fejérváron levő egyháza számára készült és adatott Krisztus megtestesülésének 1031. évében, a XIV. indikcióban, István király és Gizella királyné által.” Gallérja 12. század végi kiegészítés, feltehetően ettől az időtől fogva használták koronázási palástként. Legkorábbi írásos említése II. (Kis) Károly (uralkodott 1385–1386) koronázásával kapcsolatos. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Előzék Végtelenített díszítő motívum a magyar címer elemeinek felhasználásával
Reprodukció az 1900-ban megjelent Ősi erény című kiadványból
191
1. oldal A zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas
A zöldhalompusztai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szkíta fejedelmi sír 1928-ban került elő, benne a leroskadó, fejét hátrafelé fordító, aranylemezből domborított 37 cm-es szarvasalak. A hiányzó középső rész a feltáráskor veszett el. A szarvas készítése a 6–7. századra tehető, eredetileg valószínűleg fejedelmi pajzsdíszként szolgált. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2. oldal A magyarok bejövetele Pannóniába
A 75 pergamenlap (150 oldal) terjedelmű Képes krónika minden bizonnyal Nagy Lajos király megbízásából készült 1360 körül. A Kálti Márk által írt szöveget 147 miniatúra díszíti. Az egyik legszebb oldal a 21., amelyen felül a magyarok Pannóniába érkezése látható, a két iniciáléban pedig valószínűleg Álmos és Árpád. A piros színű fejezetkezdő szöveg magyar fordítása: „Kezdődik az előszó a magyarok második bejöveteléhez, a velük történt szerencsés és kedvezőtlen eseményekhez.” Őrzési helye: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
3. oldal
M agyar Szent Korona
A magyar Szent Korona a középkor óta a koronázási jelvények (korona, palást, jogar, országalma, kard, korábban lándzsa, kesztyű, lábbeli) kitüntetett darabja. Az azzal való megkoronázás nélkül az uralkodókat nem tekintették legitimnek, mert a magyar közjog magát a Szent Koronát tekintette az uralkodói jogok birtokosának. A királyra ez a birtoklás a koronázás aktusával háramlott át. Őrzési helye: Magyar Országgyűlés
192
4. oldal
M átyás király trónkárpitja
Aranybrokát, zöld bársonykontúrokkal. Firenzében szőtték Francesco Malocchi műhelyében, tervét Antonio Pollaiuolo készítette. Hossza: 252 cm, szélessége: 162 cm.
6. oldal A magyar Országház
Steind Imre tervei alapján 1885 és 1904 között, kizárólag hazai anyagokból épült fel a magyar Országház, amely közel tizennyolcezer négyzetméter alapterületével Magyarország legnagyobb épülete. Ma is meglévő két ülésterme eredetileg a kétkamarás parlament képviselőházának és felsőházának adott otthont, több mint kétszáz irodájában az Országgyűlés és a Miniszterelnökség hivatalai találhatók. Fotó © Naatsita (Dreamstime.com)
193
A millenniumi díszalbum képei
12. oldal A lkotó: Than Mór (1828–1899) Cím: Attila lakomája K észítés dátuma: 1870 Technika: olaj, vászon M éret: 176×255 Falkép a Pesti Vigadó Csemegetárában; a második világháborúban elpusztult.
14. oldal A lkotó: Vágó Pál (1853–1928) Cím: A magyarok Kijev előtt K észítés dátuma: 1885 Technika: olaj, vászon M éret: 152×251,5 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
16. oldal A lkotó: Kovács Mihály (1818–1892) Cím: Árpád pajzsra emeltetése K észítés dátuma: 1854 Technika: olaj, vászon M éret: 67×100 cm Egykor a Szépművészeti Múzeumban, a második világháború során megsemmisült.
18. oldal A lkotó: Munkácsy Mihály (1844–1900) Cím: A magyar honfoglalás – részlet K észítés dátuma: 1893 Technika: olaj, vászon M éret: 459×1355 cm Tulajdonos: Magyar Nemzeti Galéria Őrzési helye: Magyar Országház
20. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: A kereszténység hirdetése K észítés dátuma: 1874 Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest
194
22. oldal A lkotó: Benczúr Gyula (1844–1920) Cím: Vajk megkeresztelése K észítés dátuma: 1875 Technika: olaj, vászon M éret: 358×247 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
24. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: Szent István kora K észítés dátuma: 1888 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest
26. oldal A lkotó: Pállya Celesztin (1864–1948) Cím: A cserhalmi ütközet K észítés dátuma: nem ismert Technika: nem ismert M éret: nem ismert Őrzési helye: nem ismert
28. oldal A lkotó: Weber Xavér Ferenc (1829–1887) Cím: Szent Lászlónak felajánlják a keresztes hadak fővezérségét K észítés dátuma: 1873 Technika: olaj, vászon M éret: 85×115 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
30. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: Kálmán király kora K észítés dátuma: 1888 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest
195
32. oldal A lkotó: Than Mór (1828–1899) Cím: Imre király elfogja pártütő Endre öccsét K észítés dátuma: 1857 Technika: olaj, vászon M éret: 132×198 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
34. oldal A lkotó: Liezen-Mayer Sándor (1839–1898) Cím: Magyarországi Szent Erzsébet K észítés dátuma: 1882 Technika: olaj, vászon M éret: 262×186 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
36. oldal A lkotó: Iványi-Grünwald Béla (1867–1940) Cím: A tatárjárás K észítés dátuma: 1896 Technika: olaj, vászon M éret: 262×186 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
38. oldal A lkotó: Than Mór (1828–1899) Cím: Kun László és Habsburg Rudolf találkozása a morvamezei csatatéren K észítés dátuma: 1873 Technika: olaj, vászon M éret: 255×421,5 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
40. oldal A lkotó: Orlay Petrich Soma (1822–1880) Cím: Zách Felicián K észítés dátuma: 1860 Technika: olaj, vászon M éret: 157×221,5 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
196
42. oldal A lkotó: Molnár József (1821–1899) Cím: Dezső hősi önfeláldozása királyáért, Róbert Károlyért K észítés dátuma: 1855 Technika: olaj, vászon M éret: 153×187 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
44. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: Nagy Lajos kora K észítés dátuma: 1888 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest
46. oldal A lkotó: Jan Matejko (1833–1893) Cím: A várnai csata K észítés dátuma: 1879 Technika: olaj, fa M éret: 58×91 cm Őrzési helye: Szépművészeti Múzeum, Budapest
48. oldal A lkotó: Bihari Sándor (1855–1906) Cím: Zsigmond a nagyváradi székesegyházban Ulászló lengyel királyt fogadja K észítés dátuma: 1898 Technika: olaj, vászon M éret: nem ismert Őrzési helye: Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad
50. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1835–1910) Cím: V. László udvara K észítés dátuma: 1870 Technika: olaj, vászon M éret: 122×222 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
197
52. oldal A lkotó: Wagner Sándor (1838–1919) Cím: Dugovics Titusz K észítés dátuma: 1859 Technika: olaj, vászon M éret: 168×147 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
54. oldal A lkotó: Tornai Gyula (1861–1928) Cím: Hunyadi János halála K észítés dátuma: 1897 Technika: olaj, vászon M éret: 311×488,5 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
56. oldal A lkotó: Gyárfás Jenő (1857–1925) Cím: V. László esküje a Hunyadi-háznak K észítés dátuma: 1895 Technika: olaj, vászon M éret: 220×300 cm Őrzési helye: Temesvári Szépművészeti Múzeum, Temesvár
58. oldal A lkotó: Benczúr Gyula (1844–1920) Cím: Hunyadi László búcsúja K észítés dátuma: 1866 Technika: olaj, vászon M éret: 146×120 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
60. oldal A lkotó: Madarász Viktor (1830–1917) Cím: Hunyadi László ravatala K észítés dátuma: 1859 Technika: olaj, vászon M éret: 243×312 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
198
62. oldal A lkotó: Wagner Sándor (1838–1919) Cím: Mátyás viadala a cseh Holubárral K észítés dátuma: 1865 Falkép a Pesti Vigadó Csemegetárában; a második világháborúban elpusztult
64. oldal A lkotó: Koroknyai Ottó (1859–1898) Cím: Mátyás Bécs előtt K észítés dátuma: (1896) Technika: olaj, vászon M éret: körülbelül 5×3 méter Őrzési helye: Püspöki palota, Nagyvárad
66. oldal A lkotó: Ligeti Antal (1823–1890) és Wagner Sándor (1838–1919) Cím: Mátyás király hazatér a vadászatból Hunyadvárába K észítés dátuma: Technika: olaj, vászon M éret: 152×223 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
68. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: Mátyás király kora K észítés dátuma: 1891 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest
70. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1835–1910) Cím: A mohácsi vész K észítés dátuma: 1866 Technika: olaj, vászon M éret: 174×285 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
199
72. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1835–1910) Cím: II. Lajos holttestének feltalálása a Csele pataknál K észítés dátuma: 1860 Technika: olaj, vászon M éret: 140×182 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
74. oldal A lkotó: Madarász Viktor (1830–1917) Cím: Martinuzzi bemutatja a gyermek-királyt a töröknek K észítés dátuma: 1879 Technika: olaj, vászon M éret: 195×253 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
76. oldal A lkotó: Wagner Sándor (1838–1919) Cím: Izabella búcsúja Erdélytől K észítés dátuma: 1863 Technika: olaj, vászon M éret: 128×167 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
78. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1835–1910) Cím: Dobozy K észítés dátuma: 1861 Technika: olaj, vászon M éret: 133×155 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
80. oldal A lkotó: Than Mór (1828–1899) Cím: Nyáry és Pekry elfogatása a török által K észítés dátuma: 1853 Technika: olaj, vászon M éret: 138×215 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
200
82. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1935–1910) Cím: Az egri nők K észítés dátuma: 1867 Technika: olaj, vászon M éret: 227×176 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
84. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1935–1910) Cím: Zrínyi Miklós kirohanása Szigetvárából K észítés dátuma: 1885 Technika: olaj, vászon M éret: 197×350 cm Őrzési helye: Déri Múzeum, Debrecen
86. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: A hitújítás K észítés dátuma: 1891 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest
88. oldal A lkotó: Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) Cím: A tordai országgyűlésen kimondják a vallásszabadságot Körösfői-Krieschnek van egy ilyen témájú, gyakran reprodukált képe, amely Tordán található, de az Ősi erény fénymetszete egy másik képről készült, amelynek holléte, adatai ismeretlenek.
90. oldal A lkotó: Madarász Viktor (1830–1917) Cím: Bethlen Gábor tudósai között K észítés dátuma: 1870 Technika: olaj, vászon M éret: 73×106 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
201
92. oldal A lkotó: Lotz Károly (1833–1904) Cím: Zrínyi Miklós a költő K észítés dátuma: 1891 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest
94. oldal A lkotó: Madarász Viktor (1830–1917) Cím: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben K észítés dátuma: 1864 Technika: olaj, vászon M éret: 176×236 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
96. oldal A lkotó: Madarász Viktor (1830–1917) Cím: Zrínyi Ilona Munkács várában K észítés dátuma: 1859 Technika: olaj, vászon M éret: 147×185 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
98. oldal A lkotó: Székely Bertalan (1835–1910) Cím: Thököly Imre menekülése K észítés dátuma: 1873 Technika: olaj, vászon M éret: 159×222 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
100. oldal A lkotó: Dudits Andor (1866–1944) Cím: Az ónodi országgyűlés K észítés dátuma: 1895 Technika: Olaj, vászon M éret: 130×200 cm Őrzési helye: Hadtörténeti Múzeum és Intézet, Budapest
202
102. oldal A lkotó: Than Mór (1828–1899) Cím: Mária Terézia kora K észítés dátuma: 1873–1876 Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest
104. oldal A lkotó: Holló Barnabás (1865–1917) Cím: Az akadémia megalakítása K észítés dátuma: 1893 Technika: bronz relief M éret: 170×440 cm Dombormű a Magyar Tudományos Akadémia Akadémia utcai homlokzatán, Budapest
106. oldal A lkotó: Than Mór (1828–1899) Cím: Széchenyi, Kossuth, Deák K észítés dátuma: 1873–1876 Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest
108. oldal A lkotó: Zichy Mihály (1827–1906) Cím: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál K észítés dátuma: 1877 Technika: olaj, vászon M éret: 450×347 cm Őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (feltekerve, restaurálásra vár)
110. oldal A lkotó: Pataky László (1857–1912) Cím: A király a szegedi árvíznél K észítés dátuma: 1896 Technika: Olaj, vászon M éret: 131×220 cm Őrzési helye: Móra Ferenc Múzeum, Szeged
203
A 2011-ben született történelmi tárgyú festmények jegyzéke (Fehér Katalin reprodukciói)
112. oldal A lkotó: Szinte Gábor Cím: A dualizmus kora (1867–1918) Technika: olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
114. oldal A lkotó: Somogyi Győző Cím: Az első világháború (1914–1918) Technika: tojástempera; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
116. oldal A lkotó: Filep Sándor Cím: A Tanácsköztársaság (1919) Technika: ezüstvessző, grafit, akril; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
118. oldal A lkotó: Kiss Tibor Cím: Trianon (1920) Technika: olaj; falemez M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
204
120. oldal A lkotó: Incze Mózes: Cím: Horthy Miklós kora (1919–1944) Technika: olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
122. oldal A lkotó: Bráda Tibor: Cím: A második világháború (1939–1945) Technika: pasztel; rétegelt lemezen papír M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
124. oldal A lkotó: Gyémánt László Cím: A holokauszt (1944–1945) Technika: olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
126. oldal A lkotó: László Dániel Cím: Rákosi Mátyás kora (1949–1956) Technika: olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
205
128. oldal A lkotó: Kocsis Imre Cím: Forradalom és szabadságharc (1956) Technika: vegyes M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
130. oldal A lkotó: Rényi Krisztina Cím: Kádár János kora (1956–1989) Technika: kréta, olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
132. oldal A lkotó: Galambos Tamás Cím: Nagy Imre újratemetése (1989) Technika: olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
134. oldal A lkotó: Atlasz Gábor Cím: Nemzeti Színház (1837–2002) Technika: akriltempera; rétegelt lemez M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
206
136. oldal A lkotó: Korényi János Cím: Lovasroham (2006. október 23.) Technika: Olaj-lüszter; fémfólia vásznon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
138. oldal A lkotó: Szentgyörgyi József Cím: A vörös iszap (2010–2011) Technika: akril, kréta; farostlemez M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
140. oldal A lkotó: Szkok Iván Cím: Új alkotmány születik (2011 április 25.) Technika: olaj; vászon M éret: 150×108 cm Őrzési helye: Országház
142. oldal A lkotó: Barta Réka (14 éves) Cím: Egy család Magyarországon Technika: olajpasztel M éret: 29×42 cm Felkészítő tanár: Murányi József Iskola: Mezőkövesd , MÁAMIPSZ Mező Ferenc Tagiskola Őrzési helye: Országház
207
A Himnusz kézirata
144. oldal H imnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményéhez írott dallam kottája, Erkel Ferenc kézírásával. Őrzési helye: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Az Országos Széchényi Könyvtár hozzájárulásával.
A magyar alkotmány előképei című fejezet ábráinak jegyzéke
147. oldal A M agyar K irályság középcímere A magyar állam címere hosszú fejlődés során, számos változaton át alakult. Az angyalos középcímer az 1868-as horvát kiegyezés után jött létre, 1874-ben kibővült Fiume jelképével, végleges formáját pedig az 1896-os címerrendelettel nyerte el. Alkotóelemei: középen Magyarország korona nélküli kis címere, bal oldalon Dalmácia és Szlavónia, jobb oldalon Horvátország és Erdély, legalul Fiume.
148. oldal Tarsolylemez Galgócról (Nyitra megye), életfadíszítéssel. Előkerült 1868-ban. K észítési ideje: a 10. század eleje. M érete 13×11,2 cm A nyaga: aranyozott ezüst. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával.
208
150. oldal H ajfonatkorong Ibrányból (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), előkerült 1984-ben. K észítési ideje: 10–11. század. Átmérője: 7,3 cm A nyaga: aranyozott ezüst. Őrzési helye: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza A Nyíregyházi Jósa András Múzeum hozzájárulásával.
152. oldal Szent István kortárs ábrázolása a koronázási paláston A palást ismertetését lásd a Képek jegyzéke 1. alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával.
154. oldal Zára késő középkori képe Zára (ma Zadar) képe Sebastian Münster Cosmographiájából, 1580-ból. A félsziget valójában nyugati irányban áll. Zárában található a magyar– horvát közös múlt egyik legnagyszerűbb alkotása, az aranyozott ezüst Szent Simon-koporsó, rajta gyönyörű domborművek, mások mellett a magyar király párról. A műalkotást 1380-ban ajándékozta Nagy Lajos felesége, Kotromanics Erzsébet a városnak.
156. oldal A nagybetűvel írt A ranybulla eredetileg hét példányban készült, mára azonban egy eredeti sem maradt fenn. A szöveget későbbi oklevelek őrizték meg. Maga az aranyból készült pecsét sem maradt fenn, helyette II. András egy két évvel később, 1224-ben kibocsátott oklevelének a korábbihoz minden bizonnyal nagyon hasonló aranypecsétjét, azaz bulláját reprodukálják – ez függ az alkotmánybírók díszláncán is. A Magyar Országos Levéltár hozzájárulásával.
209
158. oldal Erdély népei a 17. században Részletek egy 1690 előtt, Apafi Mihály fejedelem uralkodásának végén keletkezett viseletkódexből, eredetije az Országos Széchényi Könyvtárban, jelzete Quart. Germ. 892. Közreadta: Oborni-Tompos-Bencsik: A régi Erdély népeinek képeskönyve, Budapest, 2009. Föntről lefelé, balról jobbra haladva: magyar grófné, székely leány ünneplőben, szász falusi iskolamester, román marhapásztor.
160. oldal A Corpus Juris Hungarici 1751-ben, Nagyszombatban megjelent kiadásának címlapja.
162. oldal Dávid Ferenc: Rövid magyarázat, miképpen az Antikrisztus az igaz Istenről való tudományt meghomályosította. Gyulafehérvár, 1588.
164. oldal II. R ákóczi Ferenc Mányoki Ádám portréja, 1724. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
166. oldal
M ária Terézia magyar koronázási díszben Reprodukció Martin Meytens egykorú festménye nyomán, Marczali Henrik Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig című kötetéből. Budapest, 1898.
210
168. oldal Egy kunsági paraszt Bikkessy Heinbucher József: A Magyar és Horváth országi Leg nevezetesebb Nemzeti Öltözetek Bécs, 1816
170. oldal A Talpra M agyar első nyomtatott példánya, Petőfi Sándor kézírásával. Eredetije az Országos Széchényi Könyvtárban. Az Országos Széchényi Könyvtár hozzájárulásával
172. oldal Deák Ferenc 1861-ben Grimm Vince kőnyomata.
174. oldal A Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke és Kun Béla külügyi népbiztos kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Korabeli fényképfelvétel.
176. oldal Horthy M iklós leteszi a kormányzói esküt a magyar Parlamentben 1920. március 1-jén.
211
178. oldal R ákosi M átyás beterjeszti az A lkotmányt 1949. augusztus 17-én.
180. oldal Nemzeti K erekasztal, 1989. június 13. A politikai egyeztető tárgyalás résztvevői a Parlament Vadásztermében. Háttal az elnökség, balra a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) képviselői, szemben a társadalmi szervezetek delegációja, jobbra az Ellenzéki Kerekasztal küldöttsége foglalnak helyett.
182. oldal A z új A laptörvény Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én a Sándor-palotában aláírja Magyarország Alaptörvényét. Az MTI felvétele.
184. oldal A z égberagadási jelenet a nagyszentmiklósi kincs 7. számú korsójáról A nagyszentmiklósi kincs a Kárpát-medence egyik leggazdagabb középkori kincslelete. Legvalószínűbb készítési ideje a 8. század vége, néhányan azonban a honfoglaló magyarsághoz kötik. A 7. számú korsón egy asszonyt égbe ragadó sas (turul) látható, ami Emese álma képi megfogalmazásának is tekinthető. Őrzési helye: Kunsthistorisches Museum, Bécs
190. oldal Hunor és M agor űzi a csodaszarvast A-iniciálé a Képes krónika 5. oldaláról.
212
A kötetben közölt idézetek forrásai
1827. évi 9. törvénycikk – lásd Corpus Juris Hungarici 1848. évi III. törvénycikk – lásd Corpus Juris Hungarici 1923. évi XXXIII. Törvénycikk, közli http:// www.1000ev.hu (2011. november 3.)
Corpus Juris Hungarici – Magyar Törvénytár. Először megjelent: 1584-ben. A többek által fordított millenniumi kiadás alapján a szöveget átdolgozta és közreadta Bencsik Gábor, Budapest, 2006. Döbrentei Gábor: Dugovics Titus, ki magát, csak hogy Nemzete győzzön, halálra szánta. Tudományos Gyűjtemény, 1824. évfolyam, 8. füzet.
Acsádi Ignác: Magyarország három részre oszlásának története. A Szilágyi Sándor szerkesztette, A magyar nemzet története című Frangepán Ferenc búcsúlevele feleségének. Olaszból fordította és közli Thallóczy Lajos, tízkötetes sorozat V. kötete, Budapest, 1897. Történelmi Tár, 1896. Anonymus: Gesta Hungarorum. A mű 1200 Hármaskönyv, bővebb címén Nemes Makörül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, gyarország szokásjogának Hármaskönyve, 1977. Latinból fordította Pais Dezső. melyet Werbőczy István készített. Először von Apolda, Dietrich: Szent Erzsébet élete. A megjelent: latinul 1517-ben, magyarul 1556mű 1289-ben keletkezett. Az idézett kiadás: ban, horvátul 1574-ben, németül 1599-ben. A Árpád-kori legendák és intelmek II., Budapest, kötetben a Corpus Juris Hungarici (lásd ott) alapján idézzük. 2001. Latinból fordította Bellus Ibolya. Bonfini, Antonio: A magyar történelem tize- Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak doldei. A mű kódex alakban 1496-ban készült el, gairól. Első kiadás Kolozsvár, 1575. Az idézett nyomtatásban az első részlet 1543-ban, a tel- kiadás Budapest, 1981. jes könyv először 1568-ban jelent meg. Az idézett kiadás Budapest, 1995. Latinból fordította Hérodotosz: A görög–perzsa háború. Az idézett kiadás Budapest, 2004. Görögből fordítotKulcsár Péter. ta Muraközi Gyula. Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Elő- Horváth Mihály: Magyarország történelme. ször megjelent: 1527-ben. Az idézett kiadás Bu- Pest, 1871. dapest, 1983. Latinból fordította Kardos Tibor.
213
Horváth Mihály: A magyarok története rövid előadásban. Először megjelent 1866-ban. Az idézett kiadás Budapest, 1887.
Küküllei János: Lajos király krónikája, készült 1365 körül. Az idézett kiadás Budapest, 2000. Latinból fordította Kristó Gyula
István király nagyobb legendája. A mű 1080 Mária Terézia hitlevele – lásd Corpus Juris körül keletkezett. Az idézett kiadás Árpád-kori Hungarici legendák és intelmek I. Budapest, 1999. LatinMarzio, Galeotto: Mátyás királynak kivából fordította Kurcz Ágnes. ló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló Istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt latin könyv. Az idézett kiadás Budapest, 1979. Lanyelvű históriája Tállyai Pál XVII. századi for- tinból fordította Kardos Tibor. dításában. A szerző Bonfinit folytatja 1606-ig, nyomtatásban először 1622-ben jelent meg. Az Mikszáth Kálmán: Királyi ajándék – cikk a Szegedi Naplóban, 1879. április 17. idézett mű Budapest, 2001. Jordanes (Iordanes): Getica. A 6. században Ónodi országgyűlés határozata – közli: élt itáliai gót történetíró művében maradt fenn http://mek.niif.hu/05800/05832/html/2kotet/ Priszkosz rétor leírása a hunoknál tett látoga- images/67-032b.jpg (2011. november 5.) tásáról. Az idézett kiadás Budapest, 1999. GöPacta Conventa – Szeberényi Gábor: A Pacta rögből fordította Szilágyi Sándor. Conventa és a középkori horvát társadalom. Keserűi Dajka János: Bethlen Gábor nemzet- Középkortörténeti Tanulmányok 5. Szeged, sége, jelleme és tettei. A mű, eredetileg Patreus 2007. Dávid heidelbergi professzornak írott levél 1618ban keletkezett. Közli: Makkai László szerk: Piccolomini, Enea Sylvius (a későbbi II. Piusz pápa): Historia Friderici imperatoris. Az idéBethlen Gábor krónikásai, Budapest, 1980. zett kiadás Budapest, XXXX. Latinból fordíKépes krónika. A mű 1360 körül keletkezett. totta Szilágyi Sándor Az idézet kiadás Budapest, 1987. Latinból forPragmatica Sanctio – közli: dította Bellus Ibolya. http://www.1000ev.hu (2011. november 3.) Kézai Simon krónikája. A mű 1280. körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Priszkosz rétor – lásd Jordanes Latinból fordította Császár Mihály. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. Rákóczi az emKisfaludy Károly Mohács című verse először lékiratait eredetileg magyarul írta, ez elveszett, 1824-ben jelent meg, a 19. század második fele a franciaországi emigrációban ezért újra megóta iskolai tananyag, az újraközlése folyamatos. írta franciául. A mű először Franciaországban jelent meg, 1739-ben. A hivatkozott kiadás Budapest, 1979. Franciából fordította Vas István.
214
Tinódi Lantos Sebestyén versei Cronica: Tinodi Sebestien szoerzese cím alatt jelentek meg először 1554-ben Kolozsváron, majd Heltai Gáspár (lásd ott) Cancionalejában 1575-ben. Mindkettő hasonmás kiadása megjelent a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban, Budapest, 1959. Redemptio – Mária Terézia diplomája 1745- és 1962. ben kelt, magyar fordítása dr. Kele József: A Jász-Kunság megváltása című könyvében, Tordai országgyűlés. Az idézett részletet közreadja az Erdélyi Múzeum, 56. kötet, KolozsBudapest, 1903. vár, 1994. 3–4. füzet. Schmitt Pál köztársasági elnök beszéde, közli Tripartitum – lásd Hármaskönyv http://www.keh.hu (2011. november 3.) Ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hunga ricarum (A magyarok történetének rövid foglalata). Készült 1490 körül. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet.
Sylvester János: Új testamentum. Először Vasárnapi Újság – képes hetilap, megjelent megjelent 1541-ben, hasonmása 1960., Buda- 1854–1922. között Budapesten. pest (Bibliotheca Hungarica Antiqua I.). Verancsics Antal: De situ Transsylvaniae, Tanácsköztársaság – A Magyarországi Szo- Moldaviae et Transalpinae. A részletet közli cialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkot- Nagy Gábor szerk: Magyar História, Debremánya. Közli: http://hu.wikisource.org (2011. cen, é.n. 93–94. november 3.) Zrínyi Ilona levele Franciaországba. KözTemesvári János deák: A Béla királyról, mint li Angyal Dávid: Magyarország története jöttenek be a tatárok és elpusztították mind II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. A magyar egész Magyarországot. Először megjelent nemzet története 1–10. szerk Szilágyi Sándor, Budapest, 1897, VI. kötet. Heltai Gáspár Cancionalejában, 1574-ben. Thököly Imre levele Teleki Mihályhoz. Közli Zrínyi Miklós verseinek válogatása, köztük Deák Farkas: Gróf Thököly Imre levelei. Bu- a Szigeti veszedelem először 1651-ben jelent meg Bécsben, Adriai tengernek Syrenaia cím dapest, 1882. alatt. Ennek hasonmása 1981., Budapest. A TöThuróczy János: A magyarok krónikája. Elő- rök áfium első kiadása (Symbolum illustrissimi ször nyomtatásban megjelent 1488-ban, lati- Domini Comitis Nicolai Zrinyi) 1705. Bártfa, a nul. Az idézett kiadás Budapest, 2001. Latinból második (Ne bántsd a magyart) 1790. Marosvásárhely, ennek hasonmása és szövegkiadása fordította Bellus Ibolya. 2009., Budapest.
215
Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Vörösmarty Mihály: Szózat
