NAGY
SÁNDOR DOMBÓ
KÖVEK
Szerkesztő Bizottság: Bori Imre Burány Nándor Tornán László
NAGY SÁNDOR
DOMBÓ
r F O R U M KÖNYVKIADÓ
BEVEZETŐ
S z e r é m s é g i m m á r ö t e z e r e s z t e n d ő ó t a emberlakta t e r ü l e t , m i k é n t azt a S z á v a p a r t j á n , H r t k o v c i n á l feltárt leletek is b i z o n y í t j á k . Ennek legalsó rétege az ú j a b b k ő k o r b ó l s z á r m a z i k ( i . e. 3000—2500), felette r é z k o r i település, melyet a bronz k o r és a k o r a i vaskor e m l é k e i k ö v e t n e k (hallstatti k u l t ú r a ) , erre k e l t á k majd r ó m a i a k t e l e p ü l t e k , a legfelső r é t e g b e n pedig k ö z é p k o r i település n y o m a i t a l á l h a t ó k : t ű z h e l y e k , k e m e n c é k , 250 c s o n t v á z a s t e m e t ő X I — X V .
századi
anyaggal. A táj t ö r t é n e t é b e n a k e l t á k megjelenése az első, v a l ó b a n nagy e s e m é n y . I . e. 300 k ö r ü l h ó d í t o t t á k meg a k e l t á k S z e r é m s é g e t , s m i u t á n 280-ban D e l p h i nél a g ö r ö g ö k e l l e n é b e n vereséget szenvedtek, egyes t ö r z s e i k a S z e r é m s é g b e n telepedtek le. A szkordiuszoknak nevezett k e l t á k h a s z n á l t á k e l ő s z ö r a vasat, ő k k é s z í t e t t e k l á b k o r o n g segítségével é g e t e t t c s e r é p e d é n y e k e t , vertek p é n z t , és m u n k á l t á k meg a f é m e k e t . B e l g r á d (Singidunum) a l a p í t á s a is az ő n e v ü k h ö z fűződik. A r ó m a i a k i d ő s z á m í t á s u n k első s z á z a d á b a n h ó d í t o t t á k meg
Szerémséget
és a l a p í t o t t á k meg S i r m i u m o t ( M i t r o v i c a ) ; innen s z á r m a z i k a S z e r é m s é g n é v is. S i r m i u m o n kívül r ó m a i a l a p í t á s ú a D u n a p a r t j á n M a l a t a - B o n o n i a , a k ö z é p k o r i K ő , k é s ő b b B á n m o n o s t o r , melyet ma B a n o š t o r n é v e n i s m e r ü n k . A I I . s z á z a d ban S z e r é m s é g P a n n ó n i a része, a m i k o r pedig a r ó m a i a k P a n n o n i á t k é t r é s z r e osztják, S i r m i u m székhellyel P a n n ó n i a Secunda lesz, és a r ó m a i b i r o d a l o m h a t á r a i n a k v é d e l m é r e k é s z ü l t limes része, e r d ő k , ő r t o r n y o k , hadi utak rend szere. A I I I . s z á z a d t ó l kezdve S i r m i u m szerepe m i n d nagyobb, s Diocletianus c s á s z á r idején a n é g y r é s z r e osztott b i r o d a l o m I l l y r i c u m n e v ű e g y s é g é n e k szék helye, a I V . s z á z a d b a n pedig a dunai front m ö g ö t t i t e r ü l e t e k f ő v á r o s a . E k k o r i -
ban tesz szert j e l e n t ő s é g r e a k e r e s z t é n y e g y h á z é l e t é b e n is, m i n t h o g y A r i u s híveivel S z e r é m s é g b e n telepszik meg, s ö t v e n éven á t S i r m i u m az arianizmus központja. A I V — V . s z á z a d b a n a r ó m a i b i r o d a l o m egyik legfejlettebb, leggazdagabb t a r t o m á n y a , s nem véletlen, hogy a k e l e t r ő l é r k e z ő n é p e k nemcsak á t v o n u l n a k rajta, hanem h o s s z a b b - r ö v i d e b b ideig i t t meg is telepszenek. A h u n o k a keleti g ó t o k leverése u t á n 433-ban foglalják el S z e r é m s é g e t , és A t t i l a h a l á l á i g (453) t a r t j á k u r a l m u k alatt, a z u t á n pedig e t e r ü l e t b i r t o k l á s á é r t g ó t o k ,
gepidák
harcolnak. A g ó t o k e l v o n u l á s a u t á n S i r m i u m a g e p i d á k k i r á l y a i n a k székhelye, b á r n é v l e g e s e n e k k o r i b a n a k e l e t - r ó m a i b i r o d a l o m h o z t a r t o z i k . Justinianus c s á s z á r egyik i n t é z k e d é s e é r t e l m é b e n S z e r é m s é g e g y h á z i s z e p o n t b ó l B á c s h o z t a r t o z o t t (De privilegiis archiepiscopi primae Iustinianae). S z e r é m s é g é r t a V I . s z á z a d b a n g e p i d á k és l o n g o b á r d o k k ü z d e n e k . Ezekbe a harcokba avatkoznak az avarok, a k i k n e k segítségével a l o n g o b á r d o k elfoglalják S z e r é m s é g e t , m í g S i r m i u m o t a g ö r ö g ö k szállják meg 568-ban. A v á r o s 582-ben k e r ü l t avar k é z r e . A z ezt k ö v e t ő é v t i z e d e k h á b o r ú i b a n az avarok u r a l m a a l á k e r ü l t n é p e k é is v o l t , amelyek
az avar s z á l l á s t e r ü l e t e k e t k ö r n y e z ő v i d é k e k e n t e l e p ü l t e k le. A dél
nyugat felé t a r t ó a v a r o k k a l
érkeztek
a s z l á v o k is, a k i k n e k szállásterületei
g y ű r ű s z e r ű é n v e t t é k k ö r ü l az a v a r o k é t , e l s ő s o r b a n a B i z á n c c a l
szomszédos
t e r ü l e t e k e n . 584-ben t ö r t é k á t a b i z á n c i v é d e l m i rendszert, s e k k o r k e z d ő d ö t t meg a szláv t ö r z s e k m e g t e l e p ü l é s e is a B a l k á n
félszigeten.
S z e r é m s é g ezekben a k o r a k ö z é p k o r i i d ő k b e n is s ű r ű n l a k o t t t e r ü l e t v o l t ; az avar b i r o d a l o m s z é t h u l l á s a u t á n , a I X . s z á z a d 30-as éveiben b o l g á r o k fog lalják el S i r m i u m o t és B e l g r á d o t ; I I . A d o r j á n p á p a 870-ben M e t ó d o t s i r m i u m i p ü s p ö k k é és ezzel p a n n ó n i a i é r s e k k é nevezte k i , m i n t h o g y a s z e r é m s é g i b á c s i püspökség
területén
avar-szláv,
később
bolgár-szláv
népek
éltek.
Ezeket
i g á z t a le I I . Basileios b i z á n c i c s á s z á r 1014-ben, és e k k o r vált a D u n a a b i z á n c i birodalom A
határfolyójává
magyarok
Bíborbanszületett munkájának
is.
megjelenése
Szerémségben
Konstantin császár A
a
948—952-es é v e k r e
birodalom kormányzásáról
42. fejezetében í r a m a g y a r o k r ó l és l a k ó h e l y ü k r ő l ,
tehető. szóló
mondván,
hogy a „ t ü r k ö k a D u n a folyón t ú l , M o r á v i a földjén laknak, de azon innen is a D u n a és a S z á v a f o l y ó k k ö z ö t t . . . " ( M o r a v c s i k - G y u l a f o r d í t á s a ) . Ezt bizo n y í t j á k a régészeti leletek is, t ö b b e k k ö z ö t t a V o j k a melletti 102 c s o n t v á z a s h o n f o g l a l á s k o r i t e m e t ő ( D a n i c a D i m i t r i j e v i ć r é g é s z adatai szerint), a Batajnic á n á t a l á l t c s o n t v á z a s s í r o k I . I s t v á n k i r á l y pénzeivel. D e e r r ő l v a l l a
Popin-
c i n á l t a l á l t , X . s z á z a d első feléből s z á r m a z ó arab arany d i r h e m , melyek a h o n foglaláskori
magyar
temetők
leletanyagában
a tarsolylemezek
darabjaival
együtt kerülnek elő. B i z á n c n e m t u d o t t belenyugodni S z e r é m s é g elvesztésébe, és e g é s z e n a X I I . s z á z a d végéig a b i z á n c i - m a g y a r c s a t á r o z á s o k t u l a j d o n k é p p e n S z e r é m s é g föld j é n j á t s z ó d t a k le, 1164-ben pedig B i z á n c n a k s i k e r ü l t é v e k r e b i z t o s í t a n i a u r a l m á t felette. V i r á g z á s n a k
a
vidék
I I I . B é l a idején i n d u l t i s m é t . A b i z á n c i
t ö r t é n e t í r ó k szerint „ M a g y a r o r s z á g l e g t e r m é k e n y e b b része a S z á v a és a D u n a k ö z ö t t t e r ü l e l " , melyet s ű r ű n l a k o t t f ö l d n e k tartanak. Hetven év v i r á g z á s a u t á n a t a t á r o k f ő serege 1242-ben égeti fel S z e r é m s é g e t , mely a D u n a m e n t é n , B u d á t , T o l n á t , B a r a n y a v á r t é r i n t v e haladt d é l felé, hogy a M o r a v a v ö l g y é b e n t a l á l k o z z é k K á d á n seregével. A t a t á r o k elől m e n e k ü l ő n é p elrejtette kincseit, m i k é n t azt sok, e l s ő s o r b a n I I I . B é l a e z ü s t p é n z é t t a r t a l m a z ó lelet is b i z o n y í t . A t a t á r seregek e l v o n u l t á v a l m e g k e z d ő d ö t t az újjáépítés m u n k á j a : az e l k ö v e t k e z ő s z á z a d o k b a n S z e r é m s é g i s m é t gazdag, k i t ű n ő b o r á r ó l h í r e s v i d é k , ahol a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i viszonyok l e h e t ő v é t e t t é k m i n d a p é n z g a z d á l k o d á s k o r a i megjelenését, m i n d a m ű v e l ő d é s i i g é n y m e g n ö v e k e d é s é t . A X V . s z á z a d b a n e z é r t v á l h a t o t t S z e r é m s é g a m a g y a r o r s z á g i huszitizmus egyik k ö z p o n t j á v á is.
DOMBÓ O k l e v é l e l ő s z ö r 1237-ben említi D o m b o t : a I V . B é l a a l a p í t o t t a (péterváradi) apátság javainak felsorolásakor a d o m b ó i apátsággal
szomszédos
birtokost
bélakúti
kolostort mint
az
emlegeti.
D o m b o n Szent G y ö r g y t i s z t e l e t é n e k szentelt b e n c é s a p á t s á g állt, de a for-
r á s o k emlegetik a B o l d o g s á g o s S z ű z r ő l elnevezett t e m p l o m o t is, a m i b ő l arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy D o m b o n n ő i b e n c é s k o l o s t o r is volt. 1247-ben a d o m b ó i a p á t a p a n n o n h a l m i és pilisi a p á t o k t á r s a s á g á b a n a kalocsai és pécsi egy házmegyék
határainak
megállapítására
kiküldött
b i z o t t s á g tagja.
A XIV.
s z á z a d elején M i k l ó s a d o m b ó i k o l o s t o r feje. V a l ó s z í n ű l e g ő az, a k i t 1309-ben j o g b a n , b o n y o l u l t peres ü g y e k b e n j á r t a s f é r f i ú k é n t emlegetnek. Gergely a p á t r ó l csak a n n y i t t u d u n k , hogy 1332—1335 k ö z ö t t 5,5—15 m á r k a p á p a i tizedet fizetett. Gazdag lehetett t e h á t az a p á t s á g , hiszen j ö v e d e l m é n e k
középértéke
300 aranyra t e h e t ő . 1348-ban a kalocsai é r s e k U l r i k o t szenteli d o m b ó i a p á t t á . A X V . s z á z a d elején J á n o s az a p á t , a m i k o r is az a p á t s á g a B á c s megyei Szent M á r t o n v á m j á n a k j ö v e d e l m é t kapja meg M a r ó t h i J á n o s m a c s ó i b á n t ó l , k i er r ő l 1406. j ú l i u s 2 8 - á n rendelkezett a bácsi k á p t a l a n előtt, meghagyva, hogy maga és ősei lelki ü d v é é r t a d o m b ó i k o l o s t o r tagjai napi z s o l o z s m á j u k a t Szent G y ö r g y tiszteletére végezzék. 1416-ban a d o m b ó i G y ö r g y a p á t , t ö b b magyar ú r r a l e g y ü t t f o g s á g b a esik. A d o m b ó i a p á t s á g é l e t é n e k h a n y a t l á s a a t ö r ö k megjelenésével vette k e z d e t é t , elannyira, hogy a s z á z a d d e r e k á n m á r a p á p á h o z kellett v é d e l e m é r t f o r d u l n i a . I I . P á l p á p a 1467-ben D o m b ó v é d n ö k é v é a m u r a k e r e s z t ú r i a p á t o t nevezi k i tíz e s z t e n d ő n y i i d ő r e , majd a s z e r é m i p ü s p ö k s é g h e z csatolják. 1473-ban D o m b ó m á r a s z e r é m i p ü s p ö k v á r a , v á r n a g y a i C s e r ö g ö n (Cserevics) hatalmaskodnak.
Nyilván ekkoriban építik át a kolostort várrá,
falakkal, t á m a s z l o p o k k a l e r ő s í t v e meg a k o l o s t o r k ü l s ő falát, a nyugati o l d a l o n pedig a kis k a p u t o r o n y is e k k o r i b a n é p ü l h e t e t t . A z á s a t á s o k s o r á n ezen a
he
lyen egy kis á g y ú is e l ő k e r ü l t . 1525. j ú l i u s 25-én I b r a h i m n a g y v e z é r serege é r k e z i k P é t e r v á r a d a l á , és h á r o m napig t a r t ó o s t r o m u t á n a v á r a t elfoglalja, majd nyugat felé haladva sorra p u s z t í t j a a v á r o s o k a t és a v á r a k a t , k ö z t ü k B á n m o n o s t o r t , C s e r ö g ö t és Ú j l a k o t . D o m b o t harccal kellett a t ö r ö k n e k bevennie. H a r c o k r ó l vallanak az á s a t á s o k s o r á n e l ő k e r ü l t fegyverek i s : a v á r a t ö v e z ő falakon kívül és a s á n c á r o k b a n sok számszeríjas nyílvessző k e r ü l t e l ő ( 1 . k é p ) (ilyeneketa t ö r ö k ö k nem hasz n á l t a k ) , de e l ő b u k k a n t egy magyar szablya, (2. k é p ) t ö b b ú g y n e v e z e t t c s i k ó zabla (3. k é p ) és egy feszítőzabla is (4. k é p ) , m í g az á g y ú a k a p u t o r o n y l ő r é -
se előtt állt. (5. k é p ) és á g y ú g o l y ó k
(6. 7. k é p ) . K e r e k a b l a k ü v e g - t ö r e d é k e k ,
megszenesedett g e r e n d á k , sok h a m u vallanak a r r ó l , hogy az o s t r o m idején, vagy azt k ö v e t ő e n a d o m b ó i v á r leégett. A t ö r ö k i d ő k b e n is l a k o t t k ö z s é g volt, egy i d ő b e n a p é t e r v á r a d i Hajvaz a g á n a k fizették a lakosok az a d ó j u k a t (8. k é p ) . A t ö r ö k kiűzését k ö v e t ő k a r l ó c a i b é k e s z e r z ő d é s (1699) é r t e l m é b e n a bécsi h a d i t a n á c s a d ó m b ó l v á r l e r o m b o l á s á t is vállalta, á m csak 1792-ben robban t o t t á k be a v á r megmaradt falait, a l a k o s s á g pedig v é d e t t e b b helyre k ö l t ö z ö t t . A X V I I — X V I I I . s z á z a d b a n így t e l e p ü l t Rakovac falu és é p ü l t g ö r ö g k e l e t i k o lostor. A v á r r á á t a l a k í t o t t egykori k o l o s t o r n a k viszont nyoma veszett, b e n ő t t e a fű, a v a d r ó z s a , a k ö k é n y , a szeder és a som. Csak a falu n é p e gradina
emlegette
szó ő r i z t e e m l é k é t .
A DOMBÓI ÁSATÁSOK A t ö r ö k kiűzése u t á n é p ü l t Rakovac és kolostora a D u n á t ó l 4 k i l o m é t e r nyire a hegyek k ö z ö t t fekszik. Ezt é g e t t é k fel az u s z t a s á k a I I . v i l á g h á b o r ú idején. A h á b o r ú u t á n azonban nem a régi h e l y é n é p ü l t fel az új
Rakovac
1946—1947-ben, hanem a D u n a - p a r t o n , azaz a k ö z é p k o r i D o m b ó t e r ü l e t é n . Egyik u t c á j a lenne a D o m b ó
( D u m b o v o ) patak v ö l g y é b e n , a m á s i k
része
a hegyoldalon. A falu k é t részét ö s s z e k ö t ő ú t m e n t é n van az iskola, s vele szemben a G r a d i n á n a k nevezett, b o z ó t t a l s ű r ű n b e n ő t t téglákból épült falmaradványok látszottak, római
erődként
tartották
számon.
azt is j e l e z t é k , hogy a r ó m a i t é g l á k k a l
t e r ü l e t , ahol r ó m a i
s ennek a l a p j á n m é g 1962-ben is
A figyelmesebb együtt
vizsgálatok
árpádkori
1963-ban
p o l y v á s t é g l á k is
vannak a falakban, ami k é t s é g t e l e n n é tette, hogy k ö z é p k o r i r o m o k r ó l van s z ó . A rendszeres á s a t á s o k 1963-ban k e z d ő d t e k , s r ö v i d i d ő alatt k i d e r ü l t , hogy széles k ö z é p k o r i v á r f a l a k vannak a föld alatt. A k ő f a r a g v á n y o k a l a p j á n pedig r é g e b b i k u l t ú r á k m e g l é t é r e is k ö v e t k e z t e t h e t t ü n k . A k u t a t á s o k szerény k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t , 4—5 m u n k á s s a l , 1964 és 1966 k ö z ö t t folytak, melyekkel p á r huzamosan t ö r t é n e t i és levéltári k u t a t á s o k a t is v é g e z t ü n k . így vált l e h e t ő v é ,
hogy a G r a d i n á t a d o m b ó i a p á t s á g g a l a z o n o s í t s u k , és t ö r t é n e t é t a r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó f o r r á s o k és a feltárt anyag a l a p j á n v á z o l j u k , azzal, hogy m á i g sem j u t o t t u n k el a t e m p l o m belső szintjéig és a feltételezhetően létezett é p ü l e tekig. A z eddigi k u t a t á s o k
során
f e l t á r t u k a v á r v é d ő f a l á n a k k ü l s ő részét,
melynek r ó m a i t é g l á k b ó l é p ü l t m a r a d v á n y a i v a l ó j á b a n egy g ó t stílusú t e m p l o m falát a l k o t t á k . Ez a X I I I . s z á z a d v é g é n vagy a X I V . s z á z a d elején é p ü l t . M a g a s s á g a m a is h á r o m m é t e r . 1970-ben s i k e r ü l t a g ó t stílusú t e m p l o m északi f a l á v a l p á r h u z a m o s a n f u t ó , r o m á n stílusú t e m p l o m n a k a falát is feltárni. K ü l s ő részét egy tégla szélességben v a k o l t t é g l á k a l k o t j á k , a k ö z e p é t pedig s z á r a z , v a k o l a t l a n f a l t ö r m e l é k képezi. M i v e l ez a fal k i akart d ő l n i , e z é r t m á r a k ö z é p k o r b a n k é t helyen 2,7 m é t e r széles és 3 m é t e r h o s s z ú k ő f a l l a l t á m a s z t o t t á k meg. E r o m á n stílusú t e m p l o m f a l nyugati részét teljesen l e r o m b o l t á k . A keleti fal félköríves a p s z i d á v a l v é g z ő d i k , és ö s s z e é p ü l t a g ó t s t í l u s ú t e m p l o m a p s z i d á j á v a l . A r o m á n stílű t e m p l o m f a l belső o l d a l á n a v a k o l a t o t é p e n t a l á l t u k , egyes helyeken pedig al secco m ó d o n k é s z ü l t faldíszek n y o m a i r a b u k k a n t u n k (9. k é p ) . Ezeket a V a j d a s á g i
Műemlékvédelmi
Intézet konzerválta.
E
falakat
k í v ü l r ő l 5 0 x 3 0 cm-es t á m o s z l o p o k t a r t o t t á k , e g y m á s t ó l 2,5 m é t e r e s t á v o l s á g b a n . Ezeken a pilasztereken fehér m é s z k ő b ő l faragott p a l m e t t á s és ember fejes o s z l o p f ő k á l t a k .
A két templomfal közötti távolság 1 méter. A g ó t
stílusú t e m p l o m északi falán k í v ü l r ő l v a k o l a t n y o m a i r a nem b u k k a n t u n k , m í g a r o m á n stílusú t e m p l o m f a l k í v ü l is belül is v a k o l t volt. A g ó t stílusú t e m p l o m o l t á r á n a k déli oldala alatt m e g t a l á l t u k a r o m á n k o r i k ö z é p s ő és déli m e l l é k apszida részeit, illetve a félköríves a p s z i d á k v é g z ő d é s e i t ( l O . k é p ) . M é r é s e i n k szerint a g ó t stílusú t e m p l o m b e l s ő m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k : hossza 32 m é t e r , szélessége 10 m é t e r , a szentélyé 8 m é t e r ( 1 1 . k é p ) . Nincs m é g f e l t á r v a a nyugati b e j á r a t , s az á t é p í t é s e k m i a t t a t o r n y o k fekvése sem v i l á g o s m é g . Ellenben a t e m p l o m déli b e j á r a t a m á r n a p v i l á g r a k e r ü l t , i t t egy s z é p oszloptalapzatot is t a l á l t u n k (12. k é p ) .
DOMBÓ TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI L E L E T E K TÜKRÉBEN A d o m b ó i k o l o s t o r t ó l 300 m é t e r r e északi i r á n y b a n egy k o r a v a s k o r i , ovális a l a k ú f ö l d v á r állt, melynek á t m é r ő j e 2 0 0 x 1 5 0 m é t e r volt. Ezen a t e r ü l e t e n ma h á z a k és utcák
vannak,
a kertekben a föld felszínén m é g most is találni
k o r a v a s k o r i , r ó m a i i d ő k b ő l s z á r m a z ó és k ö z é p k o r i e d é n y t ö r e d é k e k e t . D o m b ó t e h á t a k o r a v a s k o r t ó l kezdve l a k o t t t e r ü l e t v o l t , s egyik v i r á g k o r a a r ó m a i i d ő k b e n lehetett, a m i k o r a limes r é s z e k é n t l ó g i ó s o k t a n y á z t a k földjén.
Ezt
b i z o n y í t j a a k o l o s t o r t ó l nyugatra és keletre h ú z ó d ó r ó m a i fal, a h á z a k pincéjé ben feltárt r ó m a i v í z v e z e t é k c s ö v e k , a rossz m i n ő s é g ű t é g l á b ó l k é s z ü l t s í r o k (13. k é p ) . D e m á r 1909-ben e l ő k e r ü l t e k egy gepida harcos s í r m e l l é k l e t e i : ezüst f i b u l a ; k o v á c s o l t a c é l k a r d bronz m a r k o l a t g o m b b a l ; e z ü s t v e r e t ű , egyik olda l á n aranyozott és b o r d á z o t t k a r d h ü v e l y ; k é t bronz ö v c s a t , k ö z ü l ü k az egyik e z ü s t ö z ö t t . Ezeket V I . s z á z a d i a k n a k m i n ő s í t h e t ü n k (Régészeti M ú z e u m , Z á g ráb).
A z újvidék-beocsini
országút
dombói
szakasza m e n t é n viszont V I I I .
s z á z a d i c s o n t v á z a s s í r o k k e r ü l n e k felszínre, a m á s o d i k avar p e r i ó d u s e m l é k e i k é n t . Ilyen s í r m e l l é k l e t a t é g l a l a p a l a k ú griffes bronz ö v v e r e t (14. k é p ) , egy t r a p é z a l a k ú bronz ö v c s a t , egy harci fokos (15. k é p ) , egy k o p j a (16. k é p ) és üvegpasztából készült b ü t y k ö s gyöngyök. E V I I I . századi sírmező nagyságát m e g á l l a p í t a n i nem s i k e r ü l t , m i n t h o g y az é p í t k e z ő l a k o s s á g g y a k r a n nem jelenti be, hogy s í r o k r a b u k k a n t . C s u p á n a s í r m e z ő h o s s z á r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k : k b . 300 m é t e r r e
tehető.
1963-ban a d o m b ó i k o l o s t o r t e m p l o m t ó l alig 50 m é t e r r e egy 30 sírból álló t e m e t ő k e r ü l t felszínre. I n n e n e z ü s t és b r o n z S v é g ű h a j k a r i k á k
(17. k é p )
s egy m á r v á n y kereszt (18. k é p ) k e r ü l t e k e l ő , melyeket X I . s z á z a d i a k n a k kell t a r t a n u n k . K ö z é p k o r i az a d o m b ó i k o l o s t o r t ó l k b . 2 km-re, a hegyoldalban t a l á l t 2,10 m é t e r széles, r ó m a i és á r p á d k o r i p o l y v á s t é g l á k b ó l é p í t e t t fal is, mely egy nagyobb é p ü l e t része lehetett. H a s o n l ó k é p p e n k ö z é p k o r i , és v a l ó színűleg
a B o l d o g s á g o s S z ű z r ő l elnevezett n ő i b e n c é s k o l o s t o r helyét jelzi
a feltárt t e m p l o m t ó l 200 m é t e r r e t a l á l h a t ó f a l m a r a d v á n y , melyet eddig anyagi ak h i á n y á b a n feltárni n e m t u d t u n k . A helyi l a k o s s á g ezt a t e r ü l e t e t K l i s a d ű l ő
nek, az é p ü l e t r o m o k helyét pedig C r k v i n á n a k nevezi. A z ilyen j e l l e g ű n é v a d á s ról í r t a I v á n y i I s t v á n t ö r t é n é s z : a klisa s z ó a „ t ö r ö k h ó d o l t s á g k o r á b a n ecclesia, eklézsia (azaz t e m p l o m ) s z ó b ó l s z á r m a z h a t o t t és e g y é r t e l m ű a t e m p l o m hely e l n e v e z é s s e l ; n a g y o b b r é s z t oly helyeket j e l ö l n e k vele, amelyekben hajdani é p ü l e t r o m o k t a l á l t a t n a k , melyeket e g y k o r i t e m p l o m n a k t a r t a szerb l a k o s s á g . " P r ó b a á s a t á s u n k is ezt látszik b i z o n y í t a n i , m i n t h o g y a felszínre k e r ü l t t ö r m e l é kek k ö z ö t t p a l m e t t á s díszítésű f a r a g v á n y o k darabjai k e r ü l t e k e l ő . Ilyen az az o s z l o p f ő is, amely D o m b ó r ó l k e r ü l t , k ö z v e t l e n ü l a f e l s z a b a d u l á s u t á n , a m i t r o vicai m ú z e u m b a (56. k é p ) . 1963-ban k e r ü l t felszínre, nem messze a k o l o s t o r t ó l , a d o m b ó i leletek egyik l e g é r d e k e s e b b j e : egy ö t v ö s m ű h e l y e l á s o t t kincse. A t i z e n h é t d a r a b b ó l
álló
bronz lelet v á s z o n b a v o l t g ö n g y ö l v e , a m i t a z ö l d b r o n z o x i d á t i t a t o t t és így nem r o t h a d t el. Bizánci stílusú ö n t ö t t és p r é s e l t d o m b o r m ű v e k r ő l van s z ó , melyek - h á r o m kivételével - f o g a d a l m i - á l d o z a t i i k o n o k . H á r o m
különböző
n a g y s á g ú i k o n az O l t a l m a z ó I s t e n s z ü l ő t egyforma k á n o n i t e s t t a r t á s b a n á b r á zolja: M á r i a a t r ó n o n ül, k a r j á n a kis J é z u s . A h á r o m k ö z ü l k é t i k o n n a k kerete is van. A legkisebb (19. k é p ) és a legnagyobb (20., 2 1 . k é p ) i k o n k e r e t é n e k sima felületén g ö r ö g n y e l v ű , Krisztus és M á r i a beszélgetését t a r t a l m a z ó s z ö v e g o l v a s h a t ó . A negyedik i k o n o n a „ H e l y e t t e s í t ő " ( K é p v i s e l ő ) I s t e n s z ü l ő k é p e v a n (22. k é p ) , melynek k e r e t é n az a m a z o k é v a l azonos g ö r ö g s z ö v e g o l v a s h a t ó : - Mit kérsz
anyám?
-
az
Üdvösséget
embereknek.
- Haragra
bőszítettek
- Könyörülj
rajtuk,
- De nem térnek -
Uram, mentsd
- Kegyelemből
engem. fiam.
meg. meg
őket.
megváltást
nyernek. (Karsay Orsolya f o r d í t á s a )
Az ötödik ikon
ugyancsak
négyszegletes ö n t ö t t bronzlap, kerettel, mely
Krisztus P a n t o k r a t o r t t r ó n o n ülve, á l d á s r a emelt kézzel á b r á z o l j a (23. k é p ) . A h a t o d i k keret nélküli bronzlap Szent M i k l ó s (Nikolaosz) és Szent Vazul (Vaszileosz) alakjával (24. k é p ) . Préselt v é k o n y és h o s s z ú k á s , keret
nélküli
bronz lap a hetedik i k o n , melyen Szent Prokopiusz alakja l á t h a t ó (25. k é p ) . A nyolcadik i k o n Szent Panteleimon m e l l k é p é t á b r á z o l ó kis kerek ö n t ö t t bronz medailon (26. k é p ) , a kilencedik i k o n is ö n t ö t t lap Szent G y ö r g y (Georgiosz) keretes m e l l k é p é v e l . A szent p á n c é l i n g b e n , bal k e z é b e n pajzzsal, j o b b k e z é b e n k o p j á v a l l á t h a t ó (27. k é p ) . K e r e t é n e k g ö r ö g n y e l v ű felirata van, ennek magyar f o r d í t á s a így hangzik: Sokat
szenvedő
vértanú!
Szolgád
(hogy ez a k é p ) sok áldást
ezüstből
készítette
szerez a földnek.
el képmásodat.
Hiszem,
Amen. (Karsay Orsolya f o r d í t á s a )
A tizedik t á r g y lovas harcos o r o s z l á n n a l folytatott k ü z d e l m é t á b r á z o l ó kerek medailon (28. k é p ) . A tizenegyedik i n d a s z e r ű m i n t á v a l díszített, nyelv a l a k ú , h o s s z ú k á s préselt v é k o n y
bronzlemez (29. k é p ) , m í g az u t o l s ó szimbolikus
á l l a t a l a k o k a t i n d a d í s z e k k ö z ö t t á b r á z o l ó v é k o n y bronzlemezbe
préselt
fríz
(30. k é p ) . Ez a lelet k é t s é g t e l e n ü l egy g ö r ö g ö t v ö s m ű h e l y e l á s o t t é r t é k e s mintadarabjait tartalmazza. A figyelmesebb vizsgálat az i k o n o k r ó l k i d e r í t e t t e , hogy a szentek á b r á z o l á s á b a n f e l t ű n ő egyezés v a n : Szent G y ö r g y , Szent Panteleimon és Szent Prokopisz kifejezéstelen a r c v o n á s a i k ö z ö t t alig van k ü l ö n b s é g , ugyanannak a k é z n e k g y a k o r l o t t m u n k á j a m i n d a h á r o m . K i l é t ü k r ő l vagy a b e v é s e t t feliratok, vagy a k e z ü k b e n t a r t o t t t á r g y a k t á j é k o z t a t n a k . A z e g y k o r i mesternek j ó ö n t ő m i n t á i v o l t a k , az ö n t v é n y e k e t azonban cizellálással u t á n a d o l g o z t á k , és bevés t é k a s z ü k s é g e s feliratokat. J e l l e m z ő , hogy az I s t e n s z ü l ő t á b r á z o l ó i k o n csi szolatlan maradt (20. k é p ) , m í g a m á s i k I s t e n s z ü l ő i k o n j á n a k (22. k é p ) k i d o l g o z á s a gondos. A p r é s e l t t á r g y a k b ó l viszont arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy
a p r é s e l ő m i n t á k k i d o l g o z á s a f i n o m v o l t , á m a p r é s e l t t á r g y a k a t is csizellálni kellett. N e m e l l e n t m o n d á s azonban a Szent G y ö r g y i k o n felirata ( „ S z o l g á d e z ü s t b ő l készítette el k é p m á s o d . . . " ) és
az
i k o n bronza, m i k é n t azt Franjo
állítja, a k i a felirat e m o n d a t á t az e z e k r ő l í r o t t t a n u l m á n y á b a n tartja. A r r a kell ugyanis g o n d o l n u n k , hogy ezek a
Barišić
homályosnak
bronztárgyak tulajdonkép
pen az ö t v ö s m ű h e l y m i n t a p é l d á n y a i lehettek, de az sem v a l ó s z í n ű t l e n feltevés, hogy ezek a bronzban maradt i k o n o k m é g e z ü s t ö z é s r e v á r t a k . H o g y a m ű h e l y ben e z ü s t ö z é s f o l y h a t o t t , a b b ó l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy az egyes d a r a b o k o n e z ü s t cseppek n y o m a i maradtak meg, m i n t p l . a 20., 30. k é p e n , melynek h á t l a p j á n is r á c s ö p p e n t e z ü s t n y o m o k vannak, sőt a p r é s e l t fríz h á t l a p j á r a c s ö p p e n t e z ü s t a p r é s e l é s r e p e d é s e i n a m á s i k oldalra is átfolyt. V a l ó j á b a n t e h á t r é s z b e n félkész t á r g y a k r ó l , r é s z b e n nem sikerült p é l d á n y o k r ó l és ö n t v é n y e k r ő l , rész ben pedig az ö t v ö s m e s t e r m i n t a p é l d á n y a i r ó l van
s z ó , ami azt is jelenti, hogy
a kész i k o n o k e z ü s t ö z ö t t e k lehettek. M e g k e l l m é g j e g y e z n ü n k , hogy ezek az i k o n o k
nemcsak
görög nyelvű
f e l i r a t a i k k a l jelzik b i z á n c i e r e d e t ü k e t , hanem azzal is, hogy az á b r á z o l t szentek jellegzetesen a keleti k e r e s z t é n y e g y h á z szentjei. K e l e t k e z é s i i d e j ü k a X I I . század,
magyar-bizánci
kapcsolatok,
S z e r é m s é g t ö r t é n e l m i m ú l t j a és a keleti k e r e s z t é n y e g y h á z n a k a
s Dombon
kereszténység
terjesztésében
kifejtett
való
felbukkanásukat
a
úttörő munkája magyaráz.
K ü l ö n figyelmet
érdemel
a Szent G y ö r g y - i k o n . I t t Szent G y ö r g y a f ö l m ű v e l é s v é d ő s z e n t j e , á m az is f e l t ű n ő , hogy a X I I I . s z á z a d i b e n c é s e k d o m b ó i t e m p l o m u k a t Szent G y ö r g y tiszteletének s z e n t e l t é k . K ü l ö n b e n a d o m b ó i ötvöslelet p á r h u z a m a i t
elefánt
csont f a r a g v á n y o k o n f e d e z h e t j ü k fel, m i t ö b b , a D o m b o n e l ő k e r ü l t e k is tulaj donképpen
csontfaragványok
másolatai.
Á s a t á s a i n k s o r á n k ő f a r a g v á n y t egykori r e n d e l t e t é s i h e l y é n csak egy esetben t a l á l t u n k : a g ó t stílusú kolostor b e j á r a t á t (31. k é p ) , m í g a csúcsíves a j t ó b o l t o z a t egy részét k é s ő b b a b e j á r a t e l ő t t t a l á l t u k meg. A t ö b b i f a r a g v á n y r a m á s o d l a g o s helyén,
falakba é p í t v e b u k k a n t u n k . I l y e n a g ó t stílusú t e m p l o m a p s z i d á j á n a k
f a l á b a n (32. k é p ) a p a l m e t t á s pilaszter oszlopfeje, egy m á s i k , t u l i p á n o s d í s z ű
fríz a kolostorfalba épült (33. k é p ) . M i n d a k e t t ő a falak k ü l s ő részén van, de t ö b b e t m a g á b ó l a falból e m e l t ü n k k i . Egy m ű v é s z i f a r a g á s ú fehér
márványból
készült p a l m e t t á s díszítésű függőleges fríz a fal tetején k e r ü l t n a p f é n y r e egy tavaszi napon, m i u t á n a téli fagyok a habarcsot r ó l a felszívták. (34. k é p ) . A l e g r é g i b b faragott k ő a
g ó t stílusú t e m p l o m s z e n t é l y é n e k l e r o m b o l t déli
falából k e r ü l t e l ő . Ez egy I V . V . s z á z a d b e l i r ó m a i p á r k á n y k ő része (35. k é p ) . M i n t h o g y m e g t a l á l t u k a r é g e b b i , r o m á n k o r i h á r o m h a j ó s bazilika alapfalait, feltételezhetően f e l t á r h a t ó lesz egy V . s z á z a d i r ó m a i é p ü l e t alapja is, hiszen az e l ő k e r ü l t p á r k á n y k ő t ö r e d é k nem katonai é p ü l e t e t r ó m a i , vagy ó k e r e s z t é n y t e m p l o m b a n
d í s z í t h e t e t t , hanem vagy
állhatott.
A m á s o d l a g o s a n b e é p í t e t t f a r a g v á n y o k nem egységes stílust jeleznek, s nem is egy i d ő b e n k é s z ü l t valamennyi. A díszítések m o t í v u m a i a l a p j á n k é t csoportra oszthatjuk ő k e t : szalagfonatos és p a l m e t t á s f a r a g v á n y o k a t meg. M i n d a k é t csoport eredete a k é s ő
különböztethetünk
a n t i k , az ó k e r e s z t é n y , illetve a n é p
v á n d o r l á s k o r á b a n y ú l i k vissza, amely egy egységes, S z e r é m s é g r e j e l l e m z ő stílus b ö l c s ő j e volt. A m o t í v u m o k alapelemeit tekintve, k i a l a k u l á s u k n y o m o n kísérhető a népvándorlás k o r á n a k művészetében,
Bizánciban
p o s t s z a s z a n i d a - e l ő á z s i a i elemekkel v a l ó ö t v ö z ő d é s é t figyelhetjük
pedig keleti, meg.
Ezek
a l k o t t á k azt az alapot, amelyre az avar, szláv, frank, g e r m á n , b o l g á r és magyar díszítőelemek
épültek. Tükrözik
ezt a D o m b o n e l ő k e r ü l t
faragványok
is,
amelyeknek az a j e l l e m z ő j ü k , hogy b e n n ü k az egyes m ű v é s z e t i i r á n y o k nem keveredtek, hanem e g y m á s mellett jelentek meg. E z é r t t a l á l u n k m i n d szalagfo natos, m i n d p a l m e t t á s elemeket D o m b o n is. A szalagfonatos díszítések a I X . századi Itáliában
tűntek
fel, s innen D a l m á c i á n k e r e s z t ü l j u t o t t a k el hoz
z á n k . V i d é k e i n k e n a h á r o m t a g ú h u r k o l t s z a l a g f o n a t ú díszítés a X I . s z á z a d i g v i r á g z o t t , és t u l a j d o n k é p p e n a r o m á n k o r t e l ő z t e meg. M e g t a l á l h a t ó E u r ó p a és a K ö z e l - K e l e t
művészetében
egyaránt.
vegyesen jelenik meg a p a l m e t t á s
Szerémségben
a román
korban
díszekkel.
A szalagfonatos f a r a g v á n y o k k ö z ü l D o m b o n egy fehér m á r v á n y l a p d o m b o r m ű a l e g r é g i b b , melynek r e n d e l t e t é s e egyelőre nem eléggé v i l á g o s . L e h e t s é g e s , hogy s z e n t é l y e l z á r ó lap v o l t (36. k é p ) . D í s z í t é s e h á r o m t a g ú , széles szalag,
amelynek k ö z é p r é s z é t k é t keskeny sáv fogja k ö z r e , ezért a h á r o m r é s z r e tagolt sáv k ö z é p s ő része szélesebb. A z ilyen m e g o l d á s jellegzetesen b i z á n c i ízlésre v a l l , ellenben a s z ő l ő f ü r t ö k és az i n d á s levelek rajta k é s ő r ó m a i k o r i eredetre m u t a t n a k . I t t a r ó m a i és a bizánci stíluselemek k e v e r e d é s é t figyelhetjük
meg
tehát. A d o m b ó i szalagfonatos szalagfonatú,
nagy
leletek k ö z ü l kiemelkedik k é t h á r o m t a g ú h u r k o l t
szemcséjű
fehér
márványból
faragott
dombormű
(37.
38. k é p ) , v a l a m i n t egy fehér m é s z k ő b ő l faragott t ö r e d é k . M i n d a h á r o m nega tív d o m b o r m ű (relief eu ereux): a m i n t á k a b e m é l y í t e t t alap révén k a p j á k meg p l a s z t i k u s s á g u k a t . Egy fehér m é s z k ő b ő l faragott h á r o m t a g ú szalagdísz t ö r e d é k e k é n t (39. k é p ) maradt fenn. A két k ö r ö s szalag k ü l s ő h u r k a v á l t a k o z i k szintén
háromtagú
szalagszerű
négyzetekkel.
Jellemző
erre a
dombormű-
t ö r e d é k r e , hogy m o t í v u m a i n a k p á r h u z a m a i az Adriai-tenger p a r t j á n b u k k a n nak fel, egy I X . s z á z a d i pontos m á s a pedig K o t o r b a n t a l á l h a t ó . H á r o m t a g ú h u r k o l t szalagfonat díszít k é t fehér m é s z k ő l a p o n készült d o m b o r m ű t ö r e d é k e t (40. k é p ) . A nagyobbik bal o l d a l á n egy halfej, a j o b b o n pedig egy r a g a d o z ó m a d á r t o l l a i és a n y ú l h á t á b a v á j ó d ó k a r m a l á t h a t ó . A kisebbik t ö r e d é k e n h á r o m t a g ú szalagkeretben Ezek a szalagfonatos
egy kis m a d á r
látható.
faragványok D o m b o n Szerémség bolgár
fennhatósá-
s á g á n a k idején k é s z ü l t e k , és i s m é t csak e t e r ü l e t e k oly gazdag és v á l t o z a t o s t ö r t é n e l m i m ú l t j á r a figyelmeztetnek. F e l t e h e t ő , hogy ez a I X . s z á z a d b a n , M e t ó d p ü s p ö k s é g e idején ú j a b b l e n d ü l e t e t k a p o t t k e r e s z t é n y s é g h a t á s á t is t ü k rözi. A d o m b ó i á s a t á s o k s o r á n a l e g t ö b b feltárt f a r a g v á n y p a l m e t t á s díszítésű. Ez a d í s z í t ő m o t í v u m a postszaszanida o r n a m e n t u m o k k é s ő - g ö r ö g , k o p t és b i z á n c i t o v á b b é l é s e k é n t m á r a V I . s z á z a d t ó l kezdve f e l b u k k a n . S z e r é m s é g b e n B á n m o n o s t o r o n és D o m b o n a X I . s z á z a d b a n
szalagfonatos
motívumokkal
vegyesen t ű n i k fel. Ezt a j e l e n s é g e t azzal lehet m a g y a r á z n i , hogy errefelé a pal m e t t á s díszt egy ú j , k e l e t r ő l é r k e z ő n é p , a magyar hozta m a g á v a l , s ez kevere d i k az i t t t a l á l t szalagfonatos díszítési s z o k á s s a l . A D o m b o n találtak közül kiemelhetjük
azt a fehér m á r v á n y b ó l
készült
p a l m e t t á s t ö r e d é k e t ( 4 1 . k é p ) , amelynek mesteri f a r a g á s a h á r o m t a g ú szalagfonat és palmetta (életfa) k o m b i n á c i ó j a . V a l ó s z í n ű l e g k a p u b é l l e t h e z t a r t o z o t t egy féloszlop l á b a z a t (12. k é p ) . F e l s ő részét h á r o m t a g ú szalagfonat,
illetve
motring-fonat díszíti. A l s ó részén i n d a d í s z e s fríz fut. Ennek az i n d a d í s z n e k a párhuzamát
a magyar h o n f o g l a l á s k o r i
tarsolylemezdíszeken
fedezhetjük
fel. A z o n o s ezzel a dísszel a m e z ő z o m b o r i karperec p á n t j á n k a n y a r g ó palmettaleveles inda, a k ö z ö t t ü k m u t a t k o z ó természetéből
különbség
viszont anyaguk ( k ő , f é m )
adódik.
A d o m b ó i p a l m e t t á s f a r a g v á n y o k z ö m e a r o m á n stílus f é n y k o r á b a n , a X I I . s z á z a d b a n készült. K é t s é g t e l e n az ilyen f a r a g v á n y o k keleti eredete és a hon f o g l a l á s k o r i magyar f é m m ű v e s s é g g e l v a l ó kapcsolata, á m fontos k é r d é s ugyan a k k o r , hogyan vált az eredetileg f é m m ű v e s dísz é p ü l e t p l a s z t i k á v á .
Nyilván
v a l ó a n a faépítészet kínálja a k e t t ő k ö z ö t t i ö s s z e k ö t ő kapcsot. Ezt b i z o n y í t j a a szalagfonatos díszítések t ö r t é n e t e is. A d a l m á c i a i s z a l a g f o n a t r ó l
értekezve
L j . K a r a m a n kizárja annak l e h e t ő s é g é t , hogy D a l m á c i á b a n a faépítészet is h a s z n á l t volna szalagfonatot. N e m r é g e n azonban a zadari Szent D o n a t temp l o m k o n z e r v á l á s a s o r á n egy emeleti befalazott ajtó b o n t á s a k ö z b e n k é t t ö l g y fa g e r e n d á r a akadtak, amelyeket szalag-, illetve m o t r i n g f o n a t díszített, piros, fekete és s á r g a s z í n ű festés n y o m a i v a l . így a z u t á n lezárult egy sokat v i t a t o t t k é r d é s . H a s o n l ó f o l y a m a t j á t s z ó d h a t o t t le a magyar h o n f o g l a l á s k o r i
fémmű
vesség d í s z í t m é n y e i v e l is: a p a l m e t t á s m o t í v u m megvolt ugyan a t e x t í l i á k o n és a f a é p í t é s z e t b e n is, de a szerves anyagok elrohadtak, és csak a fém és a k ő maradt A
meg.
dombói románkori
t e m p l o m ledőlt északi hosszanti fala m e n t é n
hat
pilaszter oszlopfejet á s t u n k k i (42. k é p ) . K ö z ü l ü k négyet csak p a l m e t t á s m o t í v u m o k d í s z í t e n e k (43., 44., 45. k é p ) , k e t t ő n emberalak l á t h a t ó . A z egyiknek j o b b és bal o l d a l á n p a l m e t t á s f a r a g v á n y van (46., 47. k é p ) , elöl k é t ember feje l á t h a t ó . (48. k é p ) . A d o m b o r m ű sima, b o r o t v á l t , széles a r c ú , f e l t ű n ő j á r o m c s o n t ú , h a j a d o n f ő s , m o n g o l t í p u s ú embereket á b r á z o l n a k . A m á s o d i k pilaszter oszlopfőjén egy ember felsőteste l á t h a t ó , k é t kezével egy kos s z a r v á t A z oszlopfő
fogja.
sarkain kosfej l á t h a t ó , oly m ó d o n , hogy a l e g ö r b ü l ő szarvak k é t
o l d a l o n és k ö z é p ü t t g ö m b ö l y ö d n e k le. F e l t é t e l e z h e t ő e n J é z u s t , a j ó p á s z t o r t á b r á z o l j á k (49. k é p ) . A t e m p l o m déli f a l á n á l is k i á s t u k k é t pilaszter o s z l o p f ő j é t . A z egyiket ugyancsak p a l m e t t á s m o t í v u m díszíti, a m á s i k o n elöl egy gro teszk emberalak l á t h a t ó , a k i kezével kosszarvat ragad meg. A z o s z l o p f ő a l s ó részén k é t g ö r ö g kereszt l á t h a t ó . A j o b b és a bal o l d a l o n a p a l m e t t á k j ó l láthatók,
m í g az emberalak
megrongálódott.
Egy p a l m e t t á s p á r k á n y k ő (50. k é p ) v a l ó s z í n ű l e g s a r o k k ő k é n t s z o l g á l h a t o t t , mert k é t oldala van csak megfaragva. D í s z í t é s e : i n d a s z e r ű e n futó h á r o m t a g ú szalagfonat p a l m e t t á s levelekkel. A k ő s z ü r k e , rossz m i n ő s é g ű , s z e m c s é s m é s z k ő . A hosszabbik oldala k ö z e p é n a d o m b o r m ű m e g s é r ü l t , k ö z é p s ő része h i á n y zik. Egy t ö r e d é k e t (57. k é p ) vízszintes i r á n y b a f u t ó p a l m e t t á s fríz díszít. A n y a g a j ó m i n ő s é g ű m é s z k ő . T a l á l t u n k h á r o m o s z l o p f ő t (52, 53, 54. k é p ) k ö z ö s j e l l e m z ő j ü k , hogy a p a l m e t t á k életfát á b r á z o l n a k . V a n egy t é g l a l a p a l a k ú
vállkő
(55. a, b , c, d k é p ) , melynek h á r o m o l d a l á n egyforma p a l m e t t á s k o m p o z í c i ó van. K ö z é p e n a t é g l a l a p a l a k ú m e z ő t sarkain n é g y palmetta fogja k ö z r e . Ezek t ő l eltér a hosszabbik o l d a l o n l á t h a t ó k o m p o z í c i ó . I t t a k ö z é p s ő
palmettát
m e d a i l o n s z e r ű e n h á r o m t a g ú , négy helyen h u r k o l t szalag fogja k ö r ü l . Mesteri f a r a g v á n y egy p a l m e t t á s t ö r e d é k is (34. k é p ) . E l ő k e r ü l t e k olyan f a r a g v á n y - t ö r e d é k e k is, amelyeket sem a szalagfonatosok, sem a p a l m e t t á s o k c s o p o r t j á b a nem sorolhatunk.
Ezek a k ö v e t k e z ő k :
Egy
nem eléggé világos r e n d e l t e t é s ű m é s z k ő l a p t ö r e d é k e . L e h e t s é g e s , hogy s í r f e d ő lap v o l t . F e l s ő részét széles keret zárja le, alatta k ö z é p ü t t kereszt, rajta a fel feszített J é z u s , á m v a l ó j á b a n csak a kezek vannak a kereszthez szegezve, J é z u s alakja
egy i o n o s z l o p f ő n áll. A j o b b o l d a l o n e s k ü r e emelt j o b b k é z n e k az ujjai
v e h e t ő k k i , a bal oldalon is egy b a l k é z ujjbegyei r a j z o l ó d n a k k i . (57. k é p ) Ezek az ujjak s o k k a l nagyobb m é r e t b e n vannak á b r á z o l v a ,
összehasonlítva
J é z u s a l a k j á v a l a k e r e s z t f á n . É r d e k e s m é g az, hogy J é z u s n e m meztelen, hanem s z o k n y a s z e r ű p á n c é l b a n , m o n d h a t n i , hogy egy b i z á n c i harcos
öltözékében.
Ez az egész lap, illetve a f a r a g á s k o m p o z í c i ó j a , sokban e m l é k e z t e t az
aracsi
k ő r e , csak azzal a k ü l ö n b s é g g e l , hogy az aracsi k ő f a r a g á s i t e c h n i k á j a s o k k a l kezdetlegesebb,
primitívebb.
J ó m i n ő s é g ű m é s z k ő f a r a g v á n y (58. k é p ) . A t ö r e d é k sokkal kisebb, m i n t hogy meg lehetne á l l a p í t a n i a r e n d e l t e t é s é t . Ez is a lap felső része, a b a l o l d a l o n t e t ő s z e r ű é p í t m é n y l á t h a t ó , k ö z é p e n oszlopfej, melyre á r k á d í v t á m a s z k o d i k . A z á r k á d alatt egy fél emberfej, az ember e s k ü r e emelt j o b b keze és vállrésze l á t h a t ó . Papi személyt á b r á z o l h a t , m e r t a n y a k á b a n j ó l l á t h a t ó a stóla. H á r o m kis t ö r e d é k b ő l ö s s z e r a g a s z t o t t
m é s z k ő f a r a g v á n y (59. k é p ) . S z i n t é n
lap v o l t a h á t s ó része s i m á r a faragva. Egy n ő i fej, szája, o r r a , j o b b s z e m é n e k a része és h á r o m t a g ú szalagfonat részei l á t h a t ó k . A f a r a g á s magas s z í n v o n a l ú , m ű v é s z i a l k o t á s , semmi k ö z ö s v o n á s a nincs az e l ő z ő k b e n felsorolt f a r a g v á n y o k kal. Kerubot ábrázoló faragvány
t ö r e d é k . K é t d a r a b b ó l van
összeragasztva,
nagyon rossz m i n ő s é g ű nagy s z e m c s é s m é s z k ő f a r a g v á n y . H á r o m t a g ú szalagkeretben lábakkal
angyal ( K e r u b ) emberfeje,
és f a r o k k a l .
Faragása
nagyon
szív a teste
kerek
madárszárnyakkal,
kezdetleges, gyerekesen
primitív.
(60. k é p ) Egy l a t i n feliratú faragott m é s z k ő t ö r e d é k viseli:
—
MULIER BENEDICTA (S)ANGVI IC N A T A (L)ORE T A N T A (I)ACUIT Kolba
Judit
MARINA
DO
WIDONIS
MERÍTI fordításában:
A widoni vértől született Szenvedésből annyi Érdemmel áldott Marina asszony...
(61. kép) a következő
feliratot
G ó t i k u s é p ü l e t p l a s z t i k á t a t e m p l o m r ó z s a a b l a k á n a k k é t t ö r e d é k é n és egy k ő b o r d á z a t n é h á n y d a r a b j á n kívül nem t a l á l t u n k . Ellenben a k o l o s t o r k ö z e p é n c s e r é p k á l y h a s z e m e k r e akadtunk., (62. k é p ) , melynek segítségével egy XVII.
századi kályha
rekonstruálható.
XVI—
FORRÁSMUNKÁK
ALFÖLDI András: Budapest története az ókorban. Budapest története I . 2. 1942. (673. 679. 1.) BARIŠIĆ Franjo,: Grčki natpis na ikonama ostave u Rakovcu. Zbornik Filozofskog fakul teta, knjiga X—1, Beograd, 1968. (214—215. 1.) BRUNŠMID, Josip: Kameni spomenici hrvatskoga narodnoga muzeja u Zagrebu I I . , Vjesnik X I I , Zagreb, 1912. I. CINNAMI ed. Bonnae M D C C C X X X V I . CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza II., Budapest, 1894. (243. 1.) DIENES István: A honfoglaló magyarok, 1972. DERCSÉNYI Dezső: A románkor művészete. A magyarországi mű\észet története. Buda pest, 1970. (15—98. 1.) ÉRDÚJHELYI Menyhért: Pétervárad hadászati jelentősége. Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve, VIII. Zombor, 1892. (29—30. 1.) ÉRDÚJHELYI Menyhért: Újvidék története. Újvidék, 1894. ENTZ Géza: Un chantier du X I siécle á Zalavár. Bulletin du musée Hongrois des beauxarts JV° 24. Budapest, 1964. ENTZ Géza: Deux pierres sculptées a décor de palmettes de Szöd, Bulletin, JSs 15. Buda pest, 1959. FEHÉR GÉZA, id.: Avar-bizánci kapcsolatok és a bolgár államalapítás. Arch. Ért. 82. 45. F E R E N C Z Y E . : A magyar föld népeinek története a honfoglalásig. Gondolat, Budapest 1958. (82. 1.) GARAŠANIN, Milutin: K a imenu Singidunuma. Zbornik filozofskog fakulteta VII—1. Beograd, 1963. (51. 1.) G E R E V I C H Tibor: Magyarország románkori emlékei, 1938. GRANIĆ, F . : Vojvodina u vizantisko doba. Vojvodina I. Novi Sad, 1939 HÓMAN Bálint: Magyar történet I. Budapest, 1941. (271. 1.) HORVÁT, Angelo: Rudine u požečkoj kotlini - klučni problemi romanike u Slavoniji, Peristil. 1962. 5. (21 1.) HORVAT, Angelo: Die Skulpturen mit Flechtbandornament aus Syrmien. Siidost-forschungen. Band XVIII, 1959. IVÁNYI Iván: Bács-Bodrog Vármegye földrajzi és történelmi Helynévtára I . Szabadka, 1889. (84. oldalon Klisza) e
KALMÁR János: Régi magyar fegyverek, Budapest, 1971. K A R A M A N , Ljuba: Iz koljevke Hrvatske prošlosti. Zagreb, 1930. L. K O V R I G Ilona: Adatok az avar megszállás kérdéséhez. Arch. Ért. 1955. 82. (39. 1.) MARCZALI Henrik: Bíborban született Konstantin császár. A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 1900. (90—110. 1.) MÓCSI András: Acta archeologica Academiae scientiarum Hungarieae. X I . 1959. (305. 1.) MORAVCSIK Gyula: Bizánc és a magyarság. Budapest, 1953. N A G Y Lajos: Budapest története az ókorban. Budapest története I. 2. (616. 1.) NAGY Sándor: Zaštitno iskopavanje na Gomolavi kod Hrtkovaca. Rad Vojvodjanskih Muzeja 9. Novi Sad, 1960. (112—129. 1.) OSTROGORSKI, Georgije: Istorija vizantije. Beograd, 1969. PETRICOLI, Ivo: Pojava romaničke skulpture u Dalmaciji. Zagreb, 1960. ŠIŠIĆ, Ferdo: Povjest Hrvata u vreme narodnih vladara. Zagreb, 1925. SÖRÖS Pongrác: Elenyészett bencés apátságok. Budapest, 1912. (432. 1.) STOJANOVIĆ-MAKSIMOVIĆ, J : O srednjovekovnoj skulpturi Boke Kotorske. Spome nik CIII. Beograd, 1953. (104—107. 1.) TÓTH S.: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai. A veszprémi megyei múzeu mok közleményei I. Veszprém, 1963. TÖRÖK L . : X I . századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkő. A szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeum Évkönyve I. (15—98. 1.) VESELINOVIĆ, Rajkó: Nalazi iz Rakovca u Sremu, Rad Vojvodjanskih muzeja 1, Novi Sad, 1952 (124—129. 1.). W I N K L E R Pál: Monostoraink a mohácsi vész előtt, a kalocsai egyházmegyében. Kalocsa, 1933.
1
2
3
4
5
10
12
13
14
15
16
17
19
28
30
32
33
35
36
37
38
40
41
43
45
46
47
48
49
50
53
54
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
KÉPEK JEGYZÉKE
1. A körülkerített Gradina lelőhely, illetve Dombó kolostorvár ásatási területe keletről nézve. 2. Számszeríj nyílhegyek. Hadi célokat szolgáló nyílhegyek, egységesen rombusz kereszt metszetűek, négyélűre formálva. A nyílhegyek hátsó vége kúpos köpűvé szélesedik, amelylyel fából faragott nyílvesszőre erősítették. A nyílhegyek hossza 7,2—8,2 cm. 3. Szablya a XV.századból. Lapos markolat gombbal. A fekvő S alakú keresztvasnak az egyik szára letörött. Pengéje egyélű, de csak 55 cm hosszan, ettől lefelé kétélű 24 cm hosszú ságban, a hegye hiányzik. 4. Csikózabiák, csuklósan összekapcsolt két tengelyrészbőlál Inak, melyek végébe gyeplő szárkarika kapcsolódik. Hossza 23 cm. 5. Magyar feszítőzabla. Jellemző a XVI—XVII. századra. Kéttagú kúpos zablatengely, a hosszú feszítőszárú zablát azért használták, mert vele jobban lehetett a ló felett ural kodni. Hossza 22 cm, a feszítőszár hossza 18,5 cm. 6. Ágyú (,,Serpentinel"). Hossza 26 cm. Torokbősége 3,7 cm. Vasgolyót lőtt ki. Kovácsolt vasból készített kis bástyaágyú. A kolostor falához kívülről utólag hozzáépített kis szög letes bástya lőrése előtt ástuk ki. 7. Az ágyú rekonstrukciója. Fagerendába beágyazva, pánttal és szögekkel jól odaerősítve. A talpazaton forgatva lehetett megtölteni. 8. Vasgolyók, tűzcsiholó acél és övcsatok. Együtt találtuk a vársáncban, a nyugati várfalon kívül. 9. Kőből faragott kisebb-nagyobb ágyúgolyók. A vár területén mindenütt találtunk ilyent. 10. Részlet Magyarország térképéből, 1570 után. Wolfgang Lazius térképe a Cartographia Hungarica I (Magyar Helikon - Cartographia kiadása, 1972. 11. A románkori templomfal festett motívuma. Világos alapon vörösbarna színnel szabad kézzel, keskeny ecsettel festett három koncentrikus kör. A középső körben kereszt alak ban festetlen maradt. Ugyanúgy az egymás mellett és felett érintkező körök között X kereszt, orosz András kereszt. Ez a freskó (al secco) a románkori templomban az északi mellékhajó falának az alsó részét díszítette. 12. A dombói kolostor templomának alaprajza. Az ásatásokkal eddig feltárt falak: a vonala zott rész a románkori falmaradványok, az egyszínű sötétszürke a gótikus templom falai, a pontokkal jelzett rész a még meg nem határozott falak. 13. Fotó a kiásott templomról délkelet felől nézve. Előtérben a déli bejárat.
14. Féloszlopláb, kapu bélletéhez tartozott. A felső részt háromtagú szalagfonat díszíti, az alsó részen indadísz. Kemény mészkő. A lábazat átmérője 96 cm, magassága 36 cm. 15. Nyitott bronz karperec stilizált kígyófej végződéssel a IV. századból. Nagyméretű téglák ból épített sírban egy női csontváz karján volt a karperec. Átmérője 5,6 cm. Lelőhelye Rakovac, Fruska gorai utca. 16. Téglalap alakú öntött bronz övveretek griffalakkal és egy trapéz alakú bronz övcset (VIII. század). Lelőhelye Rakovac, az újvidék-beocsini országút mellett. 17. Vas harci fokos (VIII. század). Ugyanabban a sírban találtuk, mint az övveretet. Hossza 13,7 cm. 18. Tokos vas kopja. Rakovacon, az országút mellett, építkezés alkalmával a partoldal ból szakadt le a csontvázas sírral együtt. Hossza 30,1 cm. 19. Bronz S végű hajkarikák (XI. század). Lelőhelye Rakovac, Fruska gorai utca. 20. Márványkőből faragott kereszt (XI. század). Ugyanabban a sírban találtuk, mint a haj karikákat. Hossza 26,5 cm, szélessége 20,2 cm. 21. Oltalmazó Istenszülő ikonja (XII. század). Bronz. Lelőhelye Rakovac, V,. Paunovié utca 3. Kincslelet. Hossza 8 cm, szélessége 4 cm. 22. Oltalmazó Istenszülő ikonja (XII. század). Bronzból. A kereten görög felírás (kincslelet). Hossza 8,8 cm, szélessége 7 cm. 23. Oltalmazó Istenszülő ikonja (XII. század). Bronz. A kincslelethez tartozik. Hossza 7,1 cm, szélessége 5,1 cm. 24. Helyettesítő (Képviselő) Istenszülő ikonja (XII. század). Bronz. A kincslelethez tartozik. Hossza 6,5 cm, szélessége 6,2 cm. 25. Krisztus Pantokrator, trónon ülve áldásra emeli kézzel (XII. század),. Bronz. A kincs lelethez tartozik. Hossza 6,1 cm, szélessége 5,4 cm. 26. Szent Miklós (Nikolaosz) és Szent Vazul (Vasziliosz) ikonja (XII. század). Bronz. A kincs lelethez tartozik. Hossza 6,9 cm, szélessége 5,4 cm. 27. Szent Prokopiosz ikonja (XII. század). Vékony bronzlemezből préselve. A kincslelethez tartozik. Hossza 6,6, cm, szélessége 3,2 cm. 28. Szent Panteleimon ikonja. Kis kerek öntött bronz medalion (XII. század). A kincslelethez tartozik. Átmérője 4 cm. 29. Szent György (Georgiosz) ikonja (XII. század). A keret sima lapján görög felirat. Bronz. A kincslelethez tartozik. Hossza 7,2 cm, szélessége 6,5 cm. 30. Lovas harcos oroszlánnal vívott küzdelmét ábrázoló medalion. (XII. század),. Bronz. A kincslelethez tartozik. Átmérője 4,1 cm. 31. Nyelv alakú, hosszúkás préselt vékony bronzlemez, indaszerű mintával díszítve (XII. század). A kincslelethez tartozik. Hossza 6,6 cm, szélessége 2,9 cm. 32. Vékony préselt bronzlemez fríz. Indadísz között szimbolikus állatalakok: oroszlán, sas és griff (XII. század). A kincslelethez tartozik. Hossza 8,5 cm, szélessége 3,2 cm. 33. A délnyugati részen a kolostor udvar felőli bejárata. Faragott kőtömbökből építették (XIII—XIV. század). 34. A gótikus templom falába másodlagosan beépített X I I . századi pilaszter oszlopfej.
35. Másodlagosan beépített köfaragvány, a keleti udvari részen a kolostor falában (XII. század). Hossza 49,5 cm, szélessége 18,5 cm. 36. Palmettás márványkő faragvány, a palmetta és szalagfonat kombinációja (XI. század). Hossza 40 cm, szélessége 21 cm. 37. Római párkánykő faragvány (IV—V. század) puha homokkőből, az oldalán másodlago san faragott ovális női fej. Hossza 61 cm, szélessége 55 cm. 38. Faragott márvány dombormű, szentélyt elzáró lap. Hossza 63,5 cm, szélessége 25 cm. 39. Háromtagú hurkolt szalagfonatú dombormű, nagy szemcséjű fehér márványkőből (XI. század). Mérete 29x24 cm. 40. Háromtagú hurkolt szalagfonatú domborműtöredék, fehér mészkőből (XI. század). Méret 28 x 14,5 cm. 41. Háromtagú hurkolt szalagfonatú fríz (IX—XI. század). Fehér mészkő. Mérete 24 x 17 cm 42. Két domborműtöredék. Fehér mészkőlapok (XI. század). 43. Szalagfonat-palmettás faragványtöredék. Fehér mészkőlap (XI. század). Hossza 25 cm, szélessége 22 cm. 44. Palmettás faragású pilaszter oszlopfej, a helyszínen, ásatás közben, a feltáráskor. 45. Palmettás faragású pilaszter oszlopfej. Fehér lyukas mészkő (XII. század). Mérete 56x32x55 cm. 46. Palmettás faragású pilaszter oszlopfej. Fehér mészkő (XIII. század). A palmettás faragás másodlagos, mert az oszlopfő felső részén római faragványok vannak. Római sírkő lehe tett. Méretei: 55x32x26 cm. 47. Palmettás pilaszter oszlopfej. Fehér lyukacsos mészkő (XII. század). Méretei: 51 x33 x61 cm. 48. Palmettás pilaszter oszlopfej. Bal oldalán palmetta. 49. Palmettás oszlopfej jobb oldala. 50. Palmettás pilaszter oszlopfej elölről, két emberfejet ábrázoló faragás. Fehér mészkő. (XII. század). Méretei: 61 x39x26 cm. 51. Pilaszter oszlopfej. Embert ábrázol két kosfejjel. Fehér mészkő (XII. század). Méretei: 53 x25 x48 cm. 52. Palmettás párkánykő (XII. század). Szürke homokkő. Méretei: 53 x30x 19 cm. 53. Palmettás faragvány. Vízszintesen futó fríz töredéke (XII. század). Jó minőségű fehér mészkő. Méretei: 37x25x19 cm 54. Palmettás oszlopfő. Stilizált életfát ábrázol (XI—XII. század). Jó minőségű fehér mészkő. Magassága 23,5 cm, szélessége 27 cm. 55. Palmettás oszlopfő. A stilizált életfát ábrázolja (XI—XII. század). Fehér mészkő. Magas sága 28,5 cm, szélessége 26 cm. 56. Palmettás oszlopfő. A stilizált életfát ábrázolja (XII. század). Magassága 40 cm, szélessé ge 30 cm. 57. Vállkő szalagfonat-palmetta díszítési elem kompozíciójával, mind a négy oldalán faragás sal (XI—XII. század). Fehér mészkő. Mérete: 53 x35,5 x27 cm. 58. Vállkő
59. Vállkő 60. Vállkő 61. Pilaszter oszlopfej. Két oldalán palmettás faragvány. Elöl emberfejet ábrázol (XII. század). Lyukacsos, rossz tartású mészkő. Ez az oszlopfej a mitrovicai múzeumba került. 62. Kőlap dombormű, Jézust a kereszten ábrázolja (XI—XII. század) Fehér mészkő. Méretei 43 x 42x10 cm. 63. Kőlap faragvány töredék. Áldásra emelt kezű papi alakot ábrázol stólával a nyakában (XI—XII. század). Méretei: 17,5x 13X 12 cm. 64. Kőfaragvány-töredék, három töredékből összeragasztva, a faragásból szalagfonat és női fej része látható (XI. század). Fehér mészkő. Mérete: 26x18 cm. 65. Faragványtöredék. Kerubot ábrázol (XII. század). Homokkő. Mérete: 35x18 cm. 66. Latin feliratú faragott mészkötöredék (XIV. század). Mérete: 79x36x16 cm. 67. Kályhaszemek a XVI—XVII. századból.
Nagy Sándor DOMBÓ
Szerkesztő: Tornán László A fedőlap- és sorozatterv Kapitány László munkája Fotó: Boldizsár József, Nagy Sándor, Papp Júlia Képszerkesztő: Kapitány László Műszaki szerkesztő: Illés Lajos Korrektor: Piszár Hona Készült a Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat nyomdájában Újvidék, 1974
HIBAIGAZÍTÁS
A kötet Bevezetőjében legnagyobb s a j n á l a t u n k r a tévesen jelent meg a képmellékleteik száma. A z a l á b b i a k b a n közöljük a Bevezetőben emlí tett képek pontos számozását. 8. oldal: 1. k é p helyett 2.; 2. helyett 3.; 3. helyett 4.; 4. helyett 5. kell. 9. oldal: 5. k é p helyett 6.; 6., 7. helyett 7., 9. kell. 10. oldal: 9. k é p helyett 11.; 10. helyett 12.; 11. helyett 13.; 12. helyett 14. kell. 11. oldal: 13. k é p helyett 15.; 14. helyett 16.; 15. helyett 17.; 16. helyett 18.; 17. helyett 19.; 18. helyett 20. kell. 12. oldal: 56. k é p helyett 6 1 . ; 19. helyett 2 1 . ; 20., 21. helyett 22., 23.; 22. helyett 24. kell. 13. oldal: 23. k é p helyett 25.; 24. helyett 26.; 25. helyett 27.; 26. he lyett 28.; 27. helyett 29.; 28. helyett 30.; 29. helyett 3 1 . ; 30. helyett 32.; 22. helyett 24.; 20. helyett 22. kell. 14. oldal: 20. és 30. k é p helyett 22., i l l . 32.; 3 1 . helyett 33.; 32. helyett 34. kell. 15. oldal: 33. kép helyett 35.; 34. helyett 36.; 35. helyett 37.; 36. helyett 38. kell.
16. oldal: 37. és 38. k é p helyett 39., Hl. 40.; 39. helyett 41.; 40. helyett 42. kell. 17. oldal: 41. kép helyett 43.; 12. helyett 14.; 42. helyett 44.; 43., -14., 45. helyett 45., 46., 47.; 46., 47. helyett 48., 49.; 48. helyett 50. kell. 18. oldal: 49. kép helyett 51.; 50. helyett 52.; fentről a 11. sorban 57. helyett 53.; 52., 53., 54. helyett 54., 55., 56.; 55. a, b, c, d helyett 57., 58., 59., 60.; 34. helyett 36.; alulról a 7.sorban 57. helyett 62. kell. 19. oldal: 58. kép helyett 63.; 59. helyett 64.; 60. helyett 65.; 61. helyett 66. kell. 20. oldal: 62. kép helyett 67. kell. A 9. oldalon fentről a 6. sorban 1792-ben helyett 1702-ben kell.