KILÁTÁSOK AZ ORSZÁGOS TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS SZERKEZETÉRE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ VIZSGÁLATAI ALAPJÁN THE PERSPECTIVES OF THE STRUCTURE OF THE NATIONAL EXPLOITATION OF THERMAL WATER BASED ON THE SURVEYS MADE IN THE NORTHERN GREAT PLAIN REGION Kulcsár Balázs adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar, 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4., Tel: +36 30 743 68 67, E-mail:
[email protected] 1. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország mintegy 70%-án tárható fel 30°C-nál magasabb hőmérsékletű rétegvíz, melynek hasznosítására közel 1500 fúrást mélyítettek. A létesítési célok és a jelenlegi hasznosítás gyakran nem egyezik, a hasznosítási prioritások sok esetben megváltoztak. A gazdasági szerkezet és helyzet a felhasználói kört erősen átalakította, illetve csökkentette, mely a rendelkezésre álló kapacitások nagy részének kihasználatlanságához vezetett. E kihasználatlan kapacitások többsége rejtve marad, így a potenciális geotermikus energia és termálvíz hasznosítók sokszor a helyi lehetőségekkel sincsenek tisztában. A hosszútávú vizsgálatok első lépése az Északalföldi régió kapacitási lehetőségeire világít rá, mely előre vetíti az országos vizsgálatok várható eredményeit is. 2. SUMMARY Water-layers that are warmer than 30°C can be found on almost 70% of the territories of Hungary and around 1500 boring was deepen in order to their exploitation. The purposes and the current exploitation are often not in alignment, the priorities of the exploitation had been changed in lot of cases. The structure and state of the economy have reshuffled and decreased strongly the user group, which resulted an under-utilization at the majority of the capacities on hand. Most of these capacities under-utilized stays hidden therefore those who could potentially utilize the geothermal energy and the thermal water, are not aware of even the local opportunities. The first phase of the long term investigations demonstrates the capacity potentials of the Northern Great Plain Region, which predicts the results of the national researches too.
3. BEVEZETÉS A geotermikus energia hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata során, a Magyarországon 2010ig létesített 1439 hévízkútból felmérésre került az Észak-alföldi régió területén fúrt mintegy 312 létesítmény. A műszaki, technikai paraméterek mellett kiemelt hangsúlyt kapott a 2011. évi hasznosítási szerkezet megállapítása, összevetve az eredeti létesítési tervekkel. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy mekkora a mintaterületen álló kihasználatlan kapacitás, illetve a működő létesítmények mekkora hányadánál hasznosítják a hordozó közeg energia tartalmát. Az Észak-alföldi régióban kapott eredményekhez hasonló helyzetképet vetít előre az ország egész területének kutatása is. A legszélesebb körű felhasználás, a legjobb geotermikus adottságú dél-alföldi térségben várható, míg az ország többi preferált területén előre láthatólag a fürdőhasznosítás fog dominálni. Az egyéb – ipari, agrárgazdasági, kommunálishőhasznosítási – felhasználásra csak elszórtan várhatók példák. 4. ANYAG ÉS MÓDSZER Az Észak-alföldi régió területén létrehozott termálkutak technikai paramétereinek, tulajdonosi viszonyainak, a kiépítési céloknak és azok területi vonatkozásainak vizsgálata során átfogó
képet alakítottam ki a régió termálvíz és geotermikus energia helyzetéről, ezzel meg tudtam határozni a kihasználatlan kapacitásokat, amelyek – elsősorban az agrárgazdaság számára – geotermikus energiahasznosítási lehetőségeket kínálnak, újabb termálkutak létesítése nélkül is. Az átfogó helyzetkép kialakításához részletes adatgyűjtést végeztem, ami a területi vízügyi igazgatóságok (FETIKÖVIZIG, TIKÖVIZIG, KÖTIKÖVIZIG 1) és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI) adatbázisain, valamint személyes adatgyűjtésen alapult. Az adatgyűjtés során az állami vízgazdálkodási szervek által rendelkezésre bocsátott Termálkút katasztereket, Vízföldtani naplókat, a kutak üzemeltetőitől származó rendszeres adatszolgáltatásokat, Kódszámos táblákat, üzemi méréseket, hévízkút adatokat, valamint a termálkutak termelési adatait használtam fel. A hiányzó és aktuális adatokat telefonos, valamint személyes megkeresés alapján a kutak üzemeltetői bocsátották rendelkezésemre. 5. A TERMÁLKUTAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Az Észak-alföldi régióban, 1915 óta 312 termálkutat mélyítettek, melyek széleskörű felhasználási célokat szolgáltak a fürdőhasznosítástól az agrárgazdasági, ipari célokon keresztül a kommunális vízellátásig. A régióban a legjelentősebb felhasználó a balneológia volt a kutak 34 százalékával, ezt követte a kommunális vízfelhasználás 26 százalékkal, az agrárgazdaság 21 százalékkal, valamint az ipar 10 százalékkal. Az agrárgazdasági-fürdő, valamint a monitoring és gyógyászati felhasználáson kívül a különböző kombinált és geotermikus energia hasznosítására egy-két példa volt jellemző a régióban (FETIVIZIG, 2009; KÖTIKÖVIZIG, 2009; TIKÖVIZIG, 2009 adatai alapján). 2011-re a gazdasági berendezkedés, az állami szerepvállalás és a közigazgatás átalakulása miatt a termálkutak 30 százaléka használaton kívül áll lezárták vagy eltömték. A hasznosítási súlypontok áthelyeződtek, a felhasználás szerkezete némileg átalakult. 2011-ben a legnagyobb felhasználó továbbra is a balneológia 22 százalékkal, ezt követi a kommunális vízellátás kiszolgálása 17 százalékkal, majd az agrárgazdasági hasznosítás 14 százalékkal. Ezek az ágazatok sorrendiségüket ugyan megőrizték, azonban a régió átlagához hasonlóan közel 30 százalékkal csökkent a használatban álló kútjaik száma. Pozitív változás, hogy a termálvíz hordozta geotermikus energia hasznosítása egyre népszerűbb alternatív energiahasznosítási mód, azonban e felhasználás szinte csak a fürdőkomplexumokra jellemző. Átlagosan a legnagyobb visszaesést az ipari termálvíz alkalmazása szenvedte el, mely regionálisan elérte az 50 százalékot. A gyógyászati és különböző többlépcsős hasznosítási módokra továbbra is kevés példával szolgál a régió (1-2. ábra). A régió megyéiben a termálvíz hasznosítás területén a gazdasági ágazatok különböző súllyal szerepelnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén a fürdőhasznosítás a legjelentősebb vízfelhasználási mód, melyet alárendelten az ivóvízellátás követ, ami megfelel a gyenge adottságoknak. Energetikai hasznosítására elsősorban az agrárgazdaságban – istálló és egyéb épületfűtés – nyílhat lehetőség. Hajdú-Bihar megyében a felhasználás szinte teljes mértékben a fürdőhasznosításnak van alárendelve. A kitermelt hőfokok jelentős geotermikus kapacitástartalékkal rendelkeznek. Jász-Nagykun-Szolnok megye, kedvező adottságaiból adódó, magas 1
FETIKÖVIZIG – Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; TIKÖVIZIG – Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; KÖTIKÖVIZIG – Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
termálkút-száma – a jó vízadó képességű rétegösszletek okán – a kommunális vízfelhasználást teszi dominánssá, azonban e kutak tartalék vízellátási célokat szolgálnak, jelentőségük csak bizonyos területeken magas. A legtöbb működő kút így az agrárgazdaság és a fürdők igényeit elégíti ki. A megye területén alacsony a kombinált hasznosítás, viszont itt és a hajdúsági fürdővárosokban a legmagasabb a termálvíz fűtési célú alkalmazása (Lorberer, 2004, 2003, 2009).
1.
ábra: Az Észak-alföldi régió termálkútjainak hasznosítási szerkezete 2011-ben
A további – folyamatban lévő országos adatgyűjtés – eddigi adatai alapján az már megállapítható, hogy a 2010-ig létesített mintegy 1439 termálkút 68 százaléka működött ebben az évben, 11 százalékát eltömték (azaz végleg felszámolták) valamint 21 százaléka lezárt állapotban, de működőképesen hasznosításra várt. A hasznosítási szerkezetre vonatkozóan a termálkutak 21 százalékát kizárólag fürdők ellátására működtetik, 13 százalék a mezőgazdaságot szolgálja, valamint 6 százalék kombinált hasznosítású.
21. ábra: Az Észak-alföldi régió termálkútjainak hasznosítási megoszlása a gazdasági ágazatok és felhasználási módok között a létesítés évében, valamint 2011-ben
6.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az Észak-alföldi régió a meglévő kapacitások tekintetében jelentős, kihasználatlan termálvíz és geotermikus energia tartalékokkal rendelkezik. A hőfelhasználás tekintetében két terület látszik ígéretesnek. Egyrészt olyan agrárgazdasági szövetkezetek és részvénytársaságok, amelyek nem bomlottak fel, korábbi gazdálkodási területüket meg tudták őrizni és széles agrárgazdasági profilt működtetnek. Az ilyen gazdasági szervezetek megfelelő szaktudással és jelentős forrással rendelkeznek a folyamatos modernizáláson keresztül, az energiatakarékos és megújuló energiára alapozó beruházások finanszírozására, valamint az ilyen irányú pályázati lehetőségek kihasználására. Továbbá olyan családi agrárvállalkozásoknak van lehetősége a geotermikus energia alkalmazására, ahol a vállalkozás profiljának magas hozzáadott értéket – élelmiszer ill. iparinövény értékszinten – kell előállítania és ebből jelentős bevételhez kell jutnia. A másik terület a kisvárosias települések, ahol a lakosság- és a vállalkozásszám már olyan mértékű bevételekhez képesek juttatni az önkormányzatot, hogy az a megújuló energia pályázatokon sikeresen indulhat, továbbá olyan mennyiségű intézmény van a fenntartása alatt, melyek fűtési igénye a rendelkezésre álló termálvíz kapacitásokat le tudja kötni. A további extenzív fürdőfejlesztést nem látom tarthatónak, a meglévő kapacitások minőségének javítását és a többlépcsős hasznosítást – amely lehet kommunális lakossági fűtés és agrárgazdasági – viszont igen. Így a hőkereskedelemmel további források jelennek meg a rentábilis működtetés biztosítására. A fentiek alapján megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban közel száz éve létesített termálkutak széleskörű célokat szolgáltak, több gazdasági ágazat igényeit elégítették ki. A térségben kiemelkedő a termálvíz fürdők által végzett hasznosítása, valamint a kommunális vízfelhasználás és az agrárgazdasági alkalmazás. A globális környezeti problémák súlyosbodása, a hazai energiafüggőség és a fosszilis energiaforrások árának emelkedése a hazai figyelmet is egyre élénkebben fordítja a helyben elérhető megújuló energiaforrások kiaknázása felé. Ennek ellenére a termálvíz hordozta geotermikus energia hasznosítása
korántsem elterjedt a régióban, szinte kizárólag a fürdőkomlexumokra koncentrálódik, annak ellenére, hogy a régióban létesített termálkutak 30%-át jelenleg nem hasznosítják. Azaz jelentős kihasználatlan kapacitás áll rendelkezésre – többnyire külterületi fekvéséből adódóan – elsősorban a agrárgazdaság számára. 7. IRODALOMJEGYZÉK 1. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság FETIKÖVIZIG, (2009): Kútkataszter, Nyíregyháza 2. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság FETIKÖVIZIG, (2009): Vízföldtani naplók, Nyíregyháza 3. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. VITUKI, (2009) adatai 4. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KÖTIKÖVIZIG, (2009): Kútkataszter, Szolnok 5. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KÖTIKÖVIZIG, (2009): Vízföldtani naplók, Szolnok 6. Lindal B. (1973): Industrial and other applications of geothermal energy. In: Armstead, H.C.H., ed., Geothermal Energy, UNESCO, Paris, pp.135 – 148. 7. Lorberer Á. (2003): A hazai mezőgazdasági hévízhasznosítás hidrogeológiai alapjai és vázlatos vízkészletgazdálkodási állapot-értékelése. VITUKI, Budapest 8. Lorberer Á. (2004): A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési Koncepciója 2010-ig, Jelentés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére, VITUKI, Budapest, pp. 19-27 9. Lorberer Á. (2009): Termálfürdők hévízkútjai a Tiszántúl K-i részén. VITUKI, Budapest 10. Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság TIKÖVIZIG, (2009): Kútkataszter, Debrecen 11. Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság TIKÖVIZIG, (2009): Vízföldtani naplók, Debrecen
Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.