Debreceni Egyetem Közgazdaság Tudományi Kar 4028 Debrecen, Kassai út 26. ÖKOTURIZMUS

Debreceni Egyetem Közgazdaság Tudományi Kar 4028 Debrecen, Kassai út 26.

ÖKOTURIZMUS

Készítette: Pallagi Adrienn Belsı konzulens: dr. Szász Tibor Külsı konzulens: dr. Lopota Viktor, Debreceni Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási osztály Osztályvezetı

Debrecen, 2007

TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK: ...........................................................................................................2 BEVEZETÉS..............................................................................................................................3 1. AZ ÖKOTURIZMUS.........................................................................................................5 1.1. A turizmus történelmi háttere ..........................................................................................5 1.2. Az ökoturizmus fejlıdésének szakaszai, kialakulásának folyamata ..............................6 A 80-as évek: az ökoturizmus újdonsága............................................................................6 A 90-es évek: az ökoturizmus térhódítása ..........................................................................6 A 90-es évek vége: kollektív együttmőködés szükségességének felismerése.......................6 Hivatalos politikai állásfoglalások, nyilatkozatok: ............................................................7 1.3. Az ökoturizmus fogalmának meghatározása a különbözı nézetek szerint .....................8 1.4. Az ökoturizmus alapelvei ................................................................................................9 1.5. Az ökoturizmus mely problémákra nyújthat megoldást, elınyeinek kifejtése..............10 1.5.1. Gazdasági hatások és elınyeik ...............................................................................10 1.5.2. Társadalmi-kulturális hatásai ..........................................................................13 1.5.3. Környezeti hatásai ............................................................................................13 1.6. Az ökoturizmus hibái, hiányosságai, tévhitei................................................................14 1.7. Trendek, mutatók az ökoturizmust illetıen ...................................................................15 1.8. Az ökoturizmus fejlıdése Magyarországon ..................................................................16 1.9. A magyar állami szervek és az ökoturizmus kapcsolata ...............................................19 1.10. Az Európai Unió és az ökoturizmus............................................................................20 1.11. Európai Uniós támogatások és a hazai támogatások ...................................................21 1.12. A Natura 2000 rövid bemutatása .................................................................................22 2. A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK BEMUTATÁSA ......................................24 2.1. Történelmi események fıbb vázlata ..............................................................................24 2.1.2 A BfNP területi elhelyezkedése ................................................................................26 2.2. Fıbb tevékenységi köreinek bemutatása ......................................................................27 2.2.1. Természetmegırzési tevékenység............................................................................27 2.2.2. Vagyonkezelési tevékenység ...................................................................................28 2.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység .................................................................29 2.2.4. Hatósági tevékenység .............................................................................................29 2.2.5. Természetvédelmi ırszolgálati tevékenység ...........................................................30 2.2.6. Tájvédelmi, építészeti felügyeleti tevékenység........................................................30 3. KÖLTSÉGVETÉS ÉS VAGYONI HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA ..............................32 3.1. Pénzügyi háttér ..............................................................................................................32 3.2. Pályázatok......................................................................................................................40 4. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................42 FÜGGELÉK: ............................................................................................................................43 IRODALOMJEGYZÉK ...........................................................................................................47

2

BEVEZETÉS A turizmus fejlıdésének, mint a világ egyik elsı gazdasági szektorának, szüksége van minıségi környezetre és a környezetet tisztelı emberi tevékenységek által védett természetre. Komplementaritásuk által, turizmus és a mezıgazdaság kulcselemek lettek, kihívások a vidéki térség fenntartható fejlıdésének esélyei és tétjei számára. 1 Mindazért gondolom aktuálisnak és frissnek a témát, mert a mai, globalizált és egyre erısebben városiasodó világban az ökoturizmus és a vidéki turizmus lehet az egyik megmentıje a vidéki falvaknak, a vidéki életnek. Az ökoturizmus mindazonáltal, hogy segíti a vidék életbetartását, a városi embereknek is lehetıséget nyújt, hogy újra közel kerülhessenek a természethez, gyökereikhez, hagyományainkhoz és azokat követve szolgálhat kikapcsolódásul. Valamint a vidék az oda érkezı turisták által nem szorul annyira ki az ország gazdasági vérkeringésébıl, nem kerül annyira hátrányos helyzetbe. Az ökoturizmus által állások teremtıdnek, hagyományos mesterségek maradhatnak meg, falvak mentıdhetnek meg a végleges elnéptelenedéstıl és alkalom nyílhat az infrastruktúra javulására is. Mindezen elınyök miatt az ökoturizmus az egyike a fent említett problémáknak. Nem hiába, hogy az Európai Uniós is kiemelten kívánja támogatni ezt a célterületet a most kezdıdı 2007-2013-as tervezési ciklusban. Diplomamunkám témáját, az ökoturizmust, a fent említett tényeken kívül azért választottam, mert úgy éreztem, hogy a környezet megóvása hazánkban is az aktualitások körébe került az Európai Unióhoz való csatlakozás után. A hazai jogszabályok és intézményi rendelkezések sajnos nem rendezettek a természetvédelemmel kapcsolatosan. Ahogy a hazai sajtóban publikált hírekben is láthatjuk Magyarország joghézagai lehetıséget nyújtanak a feketegazdasággal vissza élıknek is, melyek a természet rovására is lehetnek. Több BácsKiskun megyei településen bukkannak illegálisan lerakott bálás szemétre. A préselt szemétbálákat régi telephelyeken, tanyákon és elhagyott ingatlanokon pakolták le feltehetıen osztrák kamionokból - írja a Népszabadság. A szakértık szerint a lerakott szemét környezetre nem veszélyes, közönséges kommunális hulladék. Az Európai Unióban lévı országok környezettudatossága sokkal erısebb, s így hazánk engedékenységét sokszor kihasználják. A természet megóvása nem csak a szemetelés és a környezetszennyezés csökkenésével lehetséges. A turisták által is rengeteg kár keletkezik, így a turizmus megszelídítése fontos 1

http://www.zoldpiheno.hu/project.htm

3

feladattá vált a természet megırzése érdekében.

A környezetvédelem hazánkban igen

kezdetleges, melynek támogatásához az állam nem rendelkezik megfelelı anyagi forrással, így a nemzeti parkok és a civil szervezetek feladataikat Európai Uniós támogatásokkal tudják ellátni. A környezetvédelem jelentıs fejlıdésen ment keresztül a magyarnál szigorúbb uniós környezetvédelmi elıírások hazai bevezetése révén. Mindazonáltal, mint ahogy a világon mindenhol, úgy az Európai Unióban is szükség van további intézkedésekre. A világon évrılévre egyre nagyobb teret hódít a környezetvédelem, napról-napra nı az aktualitása a témának romló környezeti állapotunk, fokozatosan kimerülı természeti kincseink és az immár érezhetı üvegházhatás miatt.

4

1. AZ ÖKOTURIZMUS 1.1. A turizmus történelmi háttere A modern turizmus kialakulásának kezdeteit az ipari forradalom kora jelentette. Az iparosodás és a városi lakosok számának növekedése, a természettudományok fejlıdése következtében megváltozott az emberek természethez való viszonyulása. A városi emberek távol kerültek a természettıl, és ez volt a turisztikai programok iránti igény kialakulásának fı oka. Az emberek igényei elıtérbe hozták a természeti és épített környezet megırzésének szükségességét, fontosságát. Késıbb már politikai szempontból is szükségessé vált a természet védelme, melynek elérése érdekében több politikai mozgalom is indult. Az 1990-es évekre már nemzetközi szinten is megoldandó problémává vált a környezet tudatos megóvása, a szennyezés mértékének csökkentése.2 A természet jobb megismerésére irányuló emberi törekvés hozta létre azokat a turisztikai termékeket, amelyek a természeti folyamatokat a lelıhelyükön való megfigyelését teszik lehetıvé. Ilyen termékek: természeti turizmus, ökoturizmus, faluturizmus, örökségturizmus és borturizmus. A turisztikai kereslet szerkezetének változásához hozzájárul a természeti környezet és a kulturális örökség felértékelıdése az egész világon melynek védelmére, és megırzésére létrehozták a világörökség-egyezményt. A világörökség-egyezményt az UNESCO hozta létre 1972-ben. Az egyezmény alapvetı célja az egyetemes értékek védelme, megırzése, bemutatása. Külön hangsúlyt fektet a kulturális örökségek és természeti örökségek fogalmának meghatározására. A világörökség részébe tartozó helyszínek kiemelkedı univerzális értéknek számítanak, mind kulturális, mind pedig gazdasági szempontból. Magyarországon 2000 júliusáig öt helyszín kapta meg a világörökség címet: Hollókı, Budapest, a Duna-part és a Budai várnegyed, az Aggteleki-karszt, a Pannonhalmi Millenniumi Bencés Apátság és természeti környezete, továbbá 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park. A legtöbb világörökség helyszíne jelentıs turisztikai szerepet tölt be, mely automatikusan következik a világörökség cím megszerzésébıl.3

2 3

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus , Magosfa Alapítvány Puczkó László: A turizmus hatásai 318.o.

5

1.2. Az ökoturizmus fejlıdésének szakaszai, kialakulásának folyamata Az ökoturizmus már az ókorban megjelent, de tömegeket csak a XX. században kezdett el vonzani, melynek hátterében az életszínvonal növekedése és a közlekedés vívmányainak megjelenése volt. Míg 1950-ben a turisták száma mindössze 25 millió volt, a fejlıdésnek köszönhetıen az 1970-es évek végére elérte a 200 millió fıt. A turizmus ily mértékő növekedésének köszönhetıen annak negatív és pozitív hatásai is megjelenhettek. A turizmus növekedésének mértékét csak az 1973-as és 1979-es olajválság törte meg, mely a fejlıdésben stagnálást hozott, amin csak 1980-ban tudott a világ túllépni. A 80-as években a turizmus nem csak a stagnálás idıszakából tör ki, de észleli azon igényeket is, amelyek ekkor még kielégítetlenek voltak. Az emberek egyre tudatosabban szervezték utazásaikat, a hetvenes évek végén megjelent az igény a szelíd turizmusra.4 A 80-as évek: az ökoturizmus újdonsága Az ökoturizmus kifejezés Észak-Amerikából indult, melynek jelentése ekkor még csak a természettel kapcsolatos utazást jelentette. A turizmus ekkorra már inkább tömeges mértéket öltött, ami erısen környezet romboló hatást vont maga után, de volt azonban néhány utazó, aki a kényelemrıl hajlandó volt lemondani a természet megismerésének, felfedezésének érdekében. A vállalkozói réteg felismerte a még idáig kielégítetlen igényt, s befektetéseit egzotikus tájakra vitte, ahol ökoszállásokat hoztak létre. A helyi lakosok a turizmusból nem sokat tudtak profitálni, ugyanis nem voltak felkészülve a turisták fogadására, és az infrastruktúra sem volt megfelelı erre a célra. A 90-es évek: az ökoturizmus térhódítása A vállalkozók a profit növelése érdekében a turistákat egyre messzebb utaztatták, egyre távolabb épültek fel az ökoturisztikai központok. A kínálat növekedésével a kereslet is ugrásszerően növekedni kezdett, s az egészséges életmód megjelenésével egyre több család kívánt eljutni a még érintetlen területekre. A 90-es évek vége: kollektív együttmőködés szükségességének felismerése Ezen idıszak alatt alakult ki az a nézet, miszerint a helyi lakosoknak, a vállalkozóknak, a természetvédıknek és

a turistáknak össze kell hangolniuk a

tevékenységüket a legnagyobb nyereség és a természet megóvása érdekében. A projektek 4

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus

6

kialakításában megnıtt a helyiek szerepe, munkahelyet kaptak a terület biztosításáért cserében, a természetvédık pedig megosztották a tıkéjüket és tapasztalataikat a befektetıkkel.5 A XXI. századi ökoturizmus rendszerének kialakítása a természet megırzésének érdekében történik. Az ökoturisztikai fejlesztések arra összpontosítanak, hogy az eredeti természeti értékek és kultúrák sértetlenül fennmaradhassanak, különösen azokon a területeken, ahol ezek veszélyben vannak. Az ökoturisztikai lehetıségek köre egyre szélesedik, a nemzeti parkokon kívül a legtöbb ökotúra a helyi közösségek tulajdonában lévı területekre is kiterjed. Hivatalos politikai állásfoglalások, nyilatkozatok: Az ökoturizmus kialakulásának fejlıdési szakaszai a szakmapolitikát is erıteljesen érintették. Az 1990-es években az ökoturizmus nem jelent meg az akcióprogramokban, de több olyan elvet tartalmaztak mely az ökoturizmus jellemzıi közül kerültek ki. Ezek közül megemlíteném a turisztikai világszervezet (WTO) Manilai Nyilatkozatát, melyben annak létrehozói kijelentették, hogy a turizmus nem kizárólag gazdasági kategória, hanem jelentıs társadalmi, politikai, kulturális és nevelési tényezı. Megfogalmazták továbbá a turizmus környezeti hatásait is, mely befolyásolja az élet minıségét is. Az Interparlamentáris Unió és a WTO közös Hágai nyilatkozatában javasolja, hogy kísérjék figyelemmel a fejlesztéseket, s javaslatot tesz arra, hogy a turizmus tudatos fejlesztése a nemzeti fejlesztési terv része legyen.6 A WTO, a WTTC és a Föld Tanács kialakította az „Agenda 21 az utazásról és a turizmusról” akcióprogramot, melynek két fı része volt: a turisztikai helyzetjelentés, valamint a turizmus ágazatának fenntarthatóbbá tételének elınyeinek hangsúlyozása. Fontos megemlíteni a WTO Közgyőlése által 1999-ben elfogadott Turizmus Globális Etikai Kódexét. Nemzetközi nyilatkozatok, akcióprogramok szintjén az ökoturizmus itt jelent meg elsıként igazán hangsúlyosan. A Kódex megfogalmazza azon elveket, etikai szabályokat, melyek betartásával a turizmus szervezıi a lehetı legjobban szolgálják a közösségek és népek közötti egyetértést, barátságot, a fenntartható fejlıdést, a kulturális örökség megırzését, a helyi közösségek fejlıdését s az egyéni és kollektív jogok és kötelezettségek érvényesülését.

5 6

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus Puczkó László: A turizmus hatásai 314.o.

7

2002 az ökoturizmus éve volt. Québecben köz- és magánszféra és a civil társadalom képviseletével ökoturisztikai világtalálkozót hirdettek. A világtalálkozó alkalmával olyan dokumentumot fogalmaztak meg és fogadtak el, melyben ajánlásokat fogalmaznak meg az ökoturizmus és általában a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos felelısségrıl, feladatokról, lebontva az egyes szektorok szereplıire.7 1.3. Az ökoturizmus fogalmának meghatározása a különbözı nézetek szerint Bár a kifejezés már a 80-as években megjelent, s több szakértı megfogalmazta már, mégis máig nem született pontos fogalom meghatározás. Dolgozatomban szeretnék több meghatározást is leírni, hogy a számos definíció segítségével teljes körő, minden részletre kiterjedı képet adhassak, s végül megmutassam ezek mely pontokban térnek el egymástól. Az 1999-ben alapított athéni székhelyő Ecoclub honlapján a következıket olvashatjuk: „Az Ecoclub úgy határozta meg a turizmust, mint ökológikus turizmust. Másokkal ellentétben, az Ecoclub az ökoturizmusra nem úgy tekint, mint turisztikai ipar egy szegmensére, hanem mint egy folyamatra, amely megváltoztatja az egész turizmust. Részleteiben úgy határoztuk meg az ökoturizmust, mint a turizmusnak az ideális állapotát, amely minimalizálja a saját környezeti hatásait, pénzügyi alapot hoz létre a környezet védelméhez, s pénzügyi alapot jelent a különbözı projekteknek, ezáltal támogatja az egyenlıséget, csökkenti a szegénységet a helyi közösségekben, növeli a környezetvédelmi és kulturális tudást, valamint a kultúrák közötti megértést, mindenki számára elérhetı és nyitott.”8 Az ATEC: a Costa Ricai ökoturisztikai hivatal meghatározása szerint: „Az ökoturizmus együttmőködés a nem vagyonos helyi közösségek és az ıszinte, nyitott turisták között, aki jól akarja érezni magát….”9 Az ökoturizmus a The Ecotourism Society meghatározása szerint: „természeti területekre történı céltudatos utazás a természeti és kulturális környezet megismerése érdekében, oly módon, amely nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját, és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erıforrások megırzése anyagilag is hasznos legyen. (Epler Wood, 1991)10

7

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus www.ecoclub.com oldalán található definíció 9 www.atec.com honlapon található definíció 10 Kelemen Zoltán: Ökoturizmus 8

8

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megfogalmazásában: „Az ökoturizmus komplex megoldási lehetıséget kínál a védett természeti területek kezelıi számára a vendégforgalom ellenırzött keretek között tartására úgy, hogy a fejlesztésekbıl származó elınyökbıl a természet védelem szervezetei mellett a helyi közösségek is részesülhetnek a felek kölcsönös megelégedésére (…) az ökoturizmus egyaránt jelent egy győjtıfogalmat és egy szemléletet.”11 A meghatározások egyes részletei eltérhetnek egymástól attól függıen, hogy a definíciók megalkotói mely kontinensen illetve mely szektorban tevékenykednek, de az okok közé sorolhatóak az eltérı érdekeik és elvárásaik az ökoturizmust illetıen. A különbözı vonások után észrevehetjük, hogy a meghatározásoknak sok közös vonása is van, melyek segítenek alapot teremteni, és összefogni a témával foglalkozó szakértıket. Ezen pontokban minden szakértı egyet ért, mely szerint az ökoturizmus természeti területre irányuló, hozzájárul a helyi értékek megırzéséhez, minimalizálja a turisták negatív hatásait, és erısíti a pozitív hatásokat, s egy olyan komplex fogalom, mely sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál. A turizmus ezen fajtája tehát csak azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek estében a turistát a környezet megismerésének vágya, a tanulásvágy, illetve a környezet megırzésére való törekvés motiválja.12 1.4. Az ökoturizmus alapelvei Az ökoturizmus alapelvei tulajdonképpen azt határozzák meg, hogy mitıl lesz „öko” egy turista, s milyen elveket kell betartania, s az ökoturizmusban részt vevı vállalkozóknak hogyan kell viselkedniük. Az ökoturizmus fı jellegzetessége, hogy fejlesztését integrált tervezés elızi meg, mely a különbözı szakterületek sokszor eltérı pontjait, érdekeit hozza közös nevezıre. Fontos továbbá a helyi lakosok és civil szervezetek, vállalkozók bevonása a tervezés és a megvalósítás folyamatába. Az ökoturisták alapelvei: -

tudatosan megválasztják úti céljukat

-

kis létszámmal simulnak a helyi környezet mindennapjaiba és a helyi közlekedést választják

11 12

www.kvvvm.hu- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium oldaláról származó információ Puczkó László: A turizmus hatásai 312.o.

9

-

a helyi közösségek által nyújtott szolgáltatásokat fogyasztják, kiadásaikkal hozzájárulnak a közösségek fejlıdéséhez, fennmaradásához

-

helyben elıállított termékeket fogyasztanak, vásárolnak

-

törekednek arra, hogy a kiadásaik helyben maradjanak

-

környezetet kímélı szolgáltatásokat részesítik elınyben, helyi értékırzı akciókat támogatnak adománnyal vagy önkéntes munkával

-

a helyiek szokásait tiszteletben tartják, amely iránt érdeklıdnek s ezzel segítik erısíteni a helyiek identitását

-

mély ismeretet szeretnének szerezni a helyi nevezetességekrıl, hagyományokról, meg akarják figyelni a helyiek életvitelét, nyitottak az új megismerésére

-

az átlagos turistánál hosszabb ideig tartózkodnak egy helyen, és mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a helyi emberekkel

-

az egészséges életmód hívei, melyet tudatosan követnek.13

1.5. Az ökoturizmus mely problémákra nyújthat megoldást, elınyeinek kifejtése Az ökoturizmus mint a turizmus többi ágazata profitorientált, de hatásait nem csak a gazdaság területén, hanem környezetében, közösségekben és kultúrákban is érezteti. Az ökoturizmusnak, mint fenntarthatóság mintájának három területe van: a természeti környezeti, a társadalmi és a gazdasági. Az ökoturizmus számos olyan területnek nyújthat megoldást ahol a turizmuson kívül semmilyen gazdasági ágazatot nem lehet létrehozni, s fennmaradását csak e turizmusfajtának köszönheti. Amennyiben ezeken a területeken az ökoturizmus teret hódít, és fejlıdik az infrastruktúra, a turisták a helyi termékek fogyasztásával növelik a helyi hagyományos gazdasági tevékenységére irányuló fejlesztéseket ezáltal életben tartva ıket. Az ökoturizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásai között sokszor átfedések vannak. A következıekben részletezzük a három szegmensen bekövetkezı változásokat és azok elınyeinek meghatározását. 1.5.1. Gazdasági hatások és elınyeik Az ökoturizmus gazdasági hatásai alatt a küldı és a fogadó területek gazdaságában bekövetkezı változásokat értjük. Sokan nem is gondolnák, hogy a küldı területeken is vannak hatásai, melyek közvetett és közvetlen folyamatokon keresztül változtatják gazdaságát. Az 13

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus

10

ökoturizmus számos gazdasági fejlıdési lehetıséget biztosít, persze csak abban az esetben, ha a turisták jól informáltak, az utazásszervezık szakmailag megfelelıen járnak el és a turisztika szektorában dolgozók mentalitása is megfelelı. Az alternatív turizmus pozitív hatásai azonban nem mindig egyértelmőek. A gazdaság számára jelentıs pozitívum a turistáktól származó bevétel, viszont a természetvédık nem mindig értenek egyet ezen pozitív hatás feltétlen fontosságáról. Sokszor a bevételek nem tudják kompenzálni a turisták által okozott károkat. A bevételeket fordíthatják a védett természeti területek fejlesztésére, de egyben a turizmus növekedése a természeti értékek romlásához, esetleg visszafordíthatatlan káros hatások kialakulásához vezethet. Talán éppen ezen érvek miatt az ökoturisztika nem törekszik tömegturizmusra, a kulturális adottságokat és természeti értékeket próbálja úgy bemutatni az embereknek, hogy azok ne sérüljenek. A szektor egészének kell fenntartható módon fejlıdnie, így sikerülhet csak megteremteni az összhangot a turisták, az iparág és a helyi közösségek érdekei között. A turizmus kedvezı gazdasági hatásai az alábbiak lehetnek: -

munkahelyteremtés

-

szolgáltatásbıvülés

-

a hagyományos tevékenységek támogatása

-

területfejlesztés

-

külsı források bevonása

-

sokszorozódó hatás

-

infrastruktúra-fejlesztés

-

adók, árbevételek növekedése

-

gazdaság szerkezeti változása.14

A turisták a helyi közösségek által megtermelt javakat fogyasztják (jótékony hatás a vendéglátással foglalkozó cégekre), így a bevételek a helyi gazdaságokban maradhatnak. A kedvezı hatás nem csak a termelıkre érvényes, akik közvetlenül tudják termékeiket eladni, hanem a helyi önkormányzatokra is, hisz a megnövekedett turizmusból származó bevételek csökkentik a szociális támogatások mértékét, s a bevételek adójából pénzt tudnak fordítani a közszolgáltatásokra, infrastrukturális beruházásokra. A közszolgáltatások fejlesztése visszahat az ökoturizmusra, hiszen ezáltal a turisták elégedettsége nı, s fogyasztási lehetıségeik is szélesebb skálákon mozoghatnak. Az ökoturisták átlagosan 30%-al hosszabb ideig 14

Puczkó László: A turizmus hatásai 201.o.

11

tartózkodnak a területen, így fajlagosan több bevételt eredményeznek, s hozzájárulnak a közszolgáltatások igénybevételével azok megmaradásához, fejlesztéséhez. Több kutatás bizonyítja, hogy az ökoturisták helyi fajlagos költése magasabb egy turista napra lebontva, mint a tömeges turizmusban részt vevıké. Az ökoturizmus továbbá kevésbé szezonális, mint a tömegturizmus, így az évnek egy sokkal rövidebb idıszakában esnek el a turistáktól származó bevételtıl. Ami a befektetéseket illeti megfigyelhetı, hogy az ökoturisztikai befektetések hamar megtérülnek, ugyanis az ökoturisták nem követelızık, alacsony infrastruktúrát igényelnek, kevesebb kényelemmel is beérik, ezáltal a helyi lakosok is könnyen be tudnak kapcsolódni a fejlesztésbe, beruházásokba. A fejletlen területeken az ipar elmaradott, nincs jelentıs ipari és mezıgazdasági tevékenység, ezért is marad el az iparos területektıl, s egyetlen megoldás van a fennmaradásra a természeti adottságait felhasználva a turizmus fejlesztése. Az elmaradt területek hamar felzárkózhatnak a környezetben lévı fejlettebb térségekhez az ökoturizmus bevezetésének segítségével, hiszen kevésbé inputigényes, s így mondhatjuk hogy ez a hatás nem csak gazdasági, de egyben társadalmi hatás is. Jótékony hatása továbbá, hogy hozzájárul a gazdasági szerkezet változásához, korszerősödéséhez, fejlıdéséhez, mivel a turizmus fejlesztésével a legfejlettebb húzó ágazat a szolgáltató szektor lép elıtérbe. A bevételek fajlagosan magasabbak, rugalmasabbak a változásokkal szemben és a környezeti hatásai is kedvezıbbek a többi szektorhoz képest. Az emberi erıforrás-fejlesztés kiemelkedı, a lakosságnak folyamatosan szaktudást és különféle technológiákat kell elsajátítani, melyek nem csak a turizmusban használhatók, hanem a megszerzett tapasztalatokat más ágazatokban is kamatoztathatják. Az ökoturizmus legkiemelkedıbb pozitív hatása, hogy nem jelentkeznek a tömegturizmus által okozott negatív hatások folyamatai, így nem sérül a gazdaság sem. Nem növekednek meg a termékek árai, nem szöknek a magasba az ingatlanok értékei, nem alakul ki a „turizmusfüggıség” sem. A turizmusfüggıség igen nagy károkat tud okozni azokon a területeken, melyek erısen támaszkodnak a tömegturizmus által megszerzett jövedelmekre, a szállodaturizmus által realizált profitra és munkaerı-szükségletre.15 Az ökoturizmus bevezetése, mint a fenti érvekben is láthattuk, szinte csak pozitív hatással van a gazdaságra ugyanúgy, mint a többi szegmensre is, melyeket a következı pontokban fogok bemutatni.

15

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus

12

1.5.2. Társadalmi-kulturális hatásai A társadalmi és kulturális hatások megmutatják, hogy a turizmus milyen mértékben befolyásolja a helyi lakosok életminıségét, életstílusát, értékrendjét, egyéni és közösségi viselkedését, családi kapcsolatait, közösségi szervezıdéseit, biztonságát valamint a hagyományok ápolásában végbemenı változásokat. Igen nehéz vizsgálni ezen folyamatok változásának miértjét, hiszen a szokások és a társadalom kultúrája az idı múlásával magától is folyamatosan változik, mindenféle környezeti hatás hiánya mellett is. A hatások vizsgálata során különféle kérdéseket tehetünk fel, melyek segítenek a válasz megoldásában. Vajon a pozitív folyamatokat segíti az ökoturizmus megjelenése, esetleg a negatívakat erısíti, vagy talán semleges a hatása? Az ökoturisták sokban különböznek a tömegturistáktól, s az egyik fı eltérés a két csoport között pontosan a helyi lakossághoz való viszonyulásuk, beilleszkedésük. Az ökoturista csoportok a helyiekkel megismerkednek, mélyebb kapcsolatokat alakítanak ki, nagymértékben hozzájárulnak a lakosok életminıségének javulásához, növelik önbecsülésüket. Idınként csak az ökoturizmus segíti a helyi szokások felelevenítését, életben tartását. Gyakran mondják, hogy a turizmus a béke iparága, akkor bátran állíthatjuk az ökoturizmus a béke igazi szolgálója, az alapos megismerés és megértés által. A társadalom szerkezeti rendszere egyensúlyban marad, hiszen az ökoturizmus nem indít el bevándorlási folyamatokat, nem változtatja meg az életstílusokat, s nem torzítja a hagyományokat. A lakosok nem érzik a nyomást, mely szerint a turisták kedvében kell járni, nem kell elvárásaikhoz idomulniuk. A tömeges turizmussal ellentétben itt nem jelenik meg a bőnözés, az élvezeti cikkek korlátlan fogyasztása, nem zsúfolódik tele a terület a turisták szórakozni vágyó tömegétıl. Összességében kijelenthetjük, hogy az ökoturizmus társadalmi-kulturális hatásai is pozitívak, s jó hatással vannak a helyi emberek számára.16 1.5.3. Környezeti hatásai A környezeti hatások alatt azt vizsgáljuk, hogy az ökoturizmus hogyan befolyásolja a környezeti állapotban történı változásokat, folyamatokat. Csökken-e a világ lég-, víz-, és talajszennyezettsége, sérülnek-e természeti értékek vagy épp az ellenkezıje történik: az ökoturizmus segíti megırzését, helyreállítását. Az ökoturizmus fogalmának meghatározásakor láthattuk, hogy kulcs fontosságú elınyként jelennek meg a természetben okozott pozitív hatásai. Az ökoturizmus fı alapelve a természet épségének megırzése, a turizmusból befolyt 16

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus

13

összegekbıl

a

természeti

kincsek

helyreállítása.

Az

ökoturisták

közlekedése

is

környezettudatos, a helyi közlekedési eszközöket használják oda- és visszautazásuk során, s az oda-vissza út között hosszabb idı telik el, ezáltal az utazásaik számának csökkenésével alacsonyabb környezetszennyezési mutatókat okoznak a természetben. A szabályokat szigorúan betartják, s elıszeretettel kapcsolódnak be a helyi értékteremtı programokba is. Az ökoturizmus pozitív hatásai közé tartozik, hogy a természet iránti fokozódott érdeklıdés a kormányokat ösztönzi az értékes természeti területek védett területekké, nemzeti parkokká nyilvánítására.17 Összességében megállapíthatjuk, hogy az igazi ökoturizmus számos gazdasági, környezeti és társadalmi-kulturális hasznot hoz a célterületen élık számára, s ami a legfontosabb mindezen hatásaival az egész világ számára. 1.6. Az ökoturizmus hibái, hiányosságai, tévhitei Az ökoturizmus számos elınyös hatása miatt sok mindenre jelenthet megoldást, viszont mint az alternatív turizmus többi formája, nem nyújthat minden problémára megoldást, nem szőnhet meg minden negatív hatás. A mai világban különbözı szükségletek alakultak ki, így nem lehet minden turistából ökoturista, és ha az emberek többsége az ökoturizmus mellett dönt, akkor is a számuk több millió lenne. A több millió ökoturista viszont együtt már nem tudja betartani az ökoturizmus alapelveit, károkat okozhatnak ilyen nagy számban a természetben. Az ökoturizmus egyik fı hiányosságai közé tehát elsıdlegesen az a tévhit sorolható, hogy teljesen természetbarát, hiszen ha teret hódít, akkor a tömeges turizmus hatásai ugyanúgy megjelennek az ökoturizmusban is. A hirtelen megnövekedett ökoturisztikai kereslet megoldásának problémája a fı hiányosságai közé sorolható. Az ökoturizmus egyszerősége miatt nem tud majd minden igényt kielégíteni, ezért továbbra is lesz igény a tömeges turizmus által nyújtott szolgáltatásokra, viszont az eddigiekkel ellentétben a tömegturizmus is válhatna környezetkímélıbbé, hiszen a luxus szállodák is tudnának

szemetet

szelektíven

győjteni,

napkollektorokat

felhasználni

alternatív

erıforrásként. A másik fı hibaforrás lehet az ökoturizmus, vagy akár a természetbarátabb turizmus kialakításban, hogy sokszor a fejlesztésekhez szükséges erıforrás nem minden esetben áll rendelkezésre egy összegben. A fejlesztéseket kis lépésekben kell végrehajtani, folyamatos

17

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus

14

lépcsızetes taktikákkal lehetne céljaikat elérni. A kis lépések taktikájának célja a befektetések megtérülése, hogy a következı befektetés elıtti idıszakban már ne kelljen az elızı befektetés terheit viselnie. Ilyen apró lépés lehetne a kerékpárbérlés biztosítása, ökoturisztikai információk összegyőjtése, továbbadása, és a helyi termékek megjelenítése a vendéglátásban. A lényeg minden fejlesztési ütemnél egy maradna: az elırehaladás az ökoturizmus felé. Az ökoturizmust gyakran éri az a vád, hogy a turisták tönkre teszik az érintetlen természeti értékeket.

Ennek a vádnak azonban nincs alapja, hiszen a vád nem is az

ökoturizmus felé irányul, hiszen amit támadnak nem is ökoturizmus. Az a probléma, hogy rengeteg az ökoturizmus köntösébe bújtatott tömegturizmus, melyek az eladhatóság szempontjából a jelzıt használják, viszont az alapelveket nem tartják be. Az érintetlen természeti területekre szervezett utazásokhoz egyelıre igen magas áron juthat hozzá a turista, így a szolgáltatás magas szintjét ajánlják cserébe. Viszont ha a szolgáltatáshoz repülıgépekkel viszik a turistát, majd terepjárókkal, nem pedig helyi járatokkal utaztatják turistáikat, akkor már nem is beszélhetünk ökoturistákról.18 Sajnos az emberek tévhitei gyakran segítik a profitot hajtó utazásszervezıket a tévhiteikkel. Sokan nem tudják, hogy ha egy tevékenység a természetben zajlik, mint például a golf, attól még nincs köze az ökoturizmus szolgáltatásához. A golf pályák mesterségesen kialakított környezetben vannak kialakítva, melynek területeihez a természet rombolása, átformálása révén juthattak. Sajnos ezen tévhitek is közre játszottak ahhoz, hogy míg az ENSZ 2002-ben az ökoturizmust ünnepelte, addig a globalizációellenes tüntetık és civil szervezetek az ökoturizmus megállítása mellett harcoltak. 1.7. Trendek, mutatók az ökoturizmust illetıen Az elmúlt években az ökoturizmus gazdasági hatását legjobban úgy tudom megvizsgálni, ha megnézem, a világ össztermelésének hány százalékát teszi ki a turizmus. Manapság ez a szám már a 12%-ot is elérte egyes országoknál, így vezetı ágazattá nıtte ki magát- különösen melyeknek a turisztikai látványosságai jelentısek. Egy 2000 júliusi felmérés szerint a népesség 30 százaléka rendszeresen kirándul, s ezen csoport 73-78 százalékának a kirándulás, a természetjárás a legnépszerőbb utazási és idıtöltési tevékenység.19 A hazai kutatások egyértelmően kimutatták, hogy a magyaroknak egyre nagyobb az igényük az ökoturizmus alapjául szolgáló természetjárásra és a nemzeti 18 19

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus www.ksh.hu oldalán megtalálható adatokból. Lásd függelék 5,6 táblázata

15

parkok, természetvédelmi területek felkeresésére. Magyarország kapcsolata nagyon szoros az Európai Unió idegenforgalmával, hiszen a magyar turisták fele az EU-tagországokba utazik. A hazánkat felkeresı turisták több mint fele, közel 60 százaléka uniós állampolgár.20 Jelenleg a turizmus közvetlen, vagy közvetett formában az Unió gazdasági teljesítményének 10,9 százalékát biztosítja, és 23,8 millió személynek ad munkát. Sokak szerint a turizmus az EU vezetı üzleti ágazata. A szolgáltatásokra jellemzı, hogy 90 százalékát kis és középes mérető vállalatok állítják elı, s ezen vállalkozások foglalkoztatják a helyi lakosságot. Magyarország a folyamatosan felzárkózó országok közé tartozik a turisztikai fejlesztések terén is. A Magyarországon mőködı nemzeti parkok évente átlagosan 4,5 milliárd forinttal gazdálkodtak, melyet körülbelül ugyanennyi európai uniós támogatás egészített ki. 2007 évtıl bıvülnek a természetvédelemre fordítható EU-források, melyeket pályázat alapján lehet majd elnyerni. A helyettes államtitkár bejelentette, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetıen folyamatosan élénkül a nemzeti parkokba irányuló ökoturizmus. Amíg 2002ben csupán 600 ezren látogattak el a tíz nemzeti parkba, addig 2005 júliusáig már 950 ezer érdeklıdı volt. Ebben a felmérésben nem voltak benne azon turisták, akik külön szervezésben keresték fel a nemzeti parkokat, így becslések szerint közel 2 millióan fordultak meg a legszigorúbb oltalom alatt álló területeken. Haraszthy László elmondása szerint az ökoturizmus további fejlesztése a cél, a látogatók számának emelkedését tekintve a természetet még nem terhelı növekedési ütem a kívánatos.21 A külföldi tendenciát figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az európai uniós országokban a tudatos természetvédelem sokkal nagyobb méreteket ölt, mint hazánkban. 1.8. Az ökoturizmus fejlıdése Magyarországon Magyarországon a szervezett turizmus mintegy 130 éve van jelen. Az ökoturizmus tudatos fejlesztése azonban, csak a 90-es évek elején indult el hazánkban. Az általános fejlesztések és az egyéb környezettudatos fejlesztések a nemzeti parkokra és a civil szervezetekre hárult. Szintén fontos lépés volt a 90-es években elkezdıdı ökoturizmus oktatása, melyet elsınek a székesfehérvári Kodolányi János Fıiskola vezetett be, majd követte a veszprémi egyetem és a gyöngyösi fıiskola. A hazai ökoturizmus kiépítésének gyorsaságát mutatja, hogy 1996-ban Budapesten tartották a nemzetközi Naturexpo konferenciát, a biológiai erıforrások fenntartható 20 21

Ua. Lásd függelék 1,2,3,4 táblázat www.kvvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról származó információ

16

hasznosításáról. Az állami szervek tekintetében 1998 volt a mérföldkı, amikor a Környezetvédelmi

és

Tájfejlesztési

Minisztérium

Természetvédelmi

Hivatalának

kezdeményezésére megalakult az ökoturizmus fejlesztésével foglalkozó szakmai csoport. A szakmai csoportnak több éven át a Környezetgazdálkodási Intézet nyújtott szakmai segítséget. 1999. október 20.-án megalakult a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) ökoturizmus tagozata. Késıbb a győlésein csatlakoztak a Környezetgazdálkodási Intézet és a nemzeti parkok dolgozói s aktívan részt vettek a tagozat munkájában. A MATUR konferenciák, fórumok és bemutatók szervezésével pótolhatatlan szerepet töltött be az ökoturizmus szakmai hátterének erısítésében és a népszerősítésében. A nemzeti parkok is sorra megalakultak hazánkban, ahogy nıtt az ökoturizmus vonzereje. A nyolcvanas években számuk csupán négy volt, 2002-ben már tíz ilyen területe volt az országnak. A nemzeti parkok igazgatóságai a 90-es évek végétıl folyamatos lépéseket tesznek az ökoturizmus fejlesztésének érdekében és az ökoturizmus formájának jobb megismertetésének érdekében. Magasabb szintő kiadványok, programajánlatok és szórólapok kibocsátásával próbálják elérni a lakosságot. 2003-tól a nemzeti parkok együtt mőködnek a Suli Net programmal. A program honlapján ismeretterjesztı anyagokat tettek elérhetıvé, s a portál cserébe jelentıs anyagi segítséget nyújt a szakpedagógusok természetismereti, terepgyakorlati programjaihoz.22 Az üzleti szektor fejlıdése is a 90-es években kezdıdött. Létrejöttek az ökotúrákat szervezı utazási irodák, sorra alakultak az ökoturisztikai szolgáltatásokat is nyújtó vállalkozások melyek lehetıvé tették a kerékpár- és kenukölcsönzés, a túravezetés lehetıségét. Infrastrukturális fejlesztésekben meghatározó szerepe az 1992. évi útalap törvénynek volt, melyben elıírták, hogy az útalap hány százalékát kell kerékpárutak építésére, karbantartására fordítani. Sajnos ez az összeg évrıl évre csökkentve lett és a rendszer is elég sok hibával küzd. A nemzeti parkok is jelentıs lépést tettek az infrastruktúra fejlesztésének érdekében, megnyitották elsı látogatóközpontjaikat, bemutatóhelyeiket. A magyarországi ökoturizmus 90-es években bekövetkezett látványos fejlıdésének sajnos az új évezred véget vetett. Megtorpantak az ökoturisztikai fejlesztések, az ökotúrákat szervezı vállalatok fejlıdése megállt és a fejlesztésekre fordított összegek is jelentısen megapadtak. A gondok mögötti problémák egyike talán, hogy a fejlesztéseket nem erısítették 22

Kelemen Zoltán: Ökoturizmus

17

rendeletekkel. Noha hoztak néhány olyan törvényt, mellyel védték a nemzeti parkokat s rendeleteket is hoztak a természetvédelem érdekében, az ökoturizmusra vonatkozó konkrét programok elmaradtak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002 januárjában elıterjesztést készített az ökoturizmus fejlesztési programjáról majd az Országos Idegenforgalmi Bizottság 2004. január 22-én állásfoglalást adott ki, amelyben javasolta, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához kapcsolódóan készüljön ökoturisztikai program, ám ezen két lépés nem vezetett eredményre. Az elmúlt években sajnos tovább romlott az ökoturizmus helyzete, mert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon belül is meggyengült a szakmai háttér. A Természetvédelmi Hivatal keretén belül dolgozó, elismert ökoturisztikai szakemberek is távozásra kényszerültek az állami igazgatásból, így jelentısen sérülhet a szakterület érdekérvényesítı képessége a közigazgatásban is.23 Történtek azonban pozitív elırelépések is: minden nemzeti parki igazgatóság rendelkezik már képzett ökoturisztikai szakemberrel, kiadvánnyal és széles körő szolgáltatással. Tovább segíti a fejlıdést az Európai Unió által nyújtott támogatások. Kiemelkedı a ROP 1.1-es intézkedés, amelynél jobbára ökoturisztikai, vagy ökoturizmushoz köthetı projektek nyertek.24 A tíz nemzeti parkban több milliárdos ökoturisztikai fejlesztéseket terveznek. A nemzeti parkok megpróbálnak szorosan együtt mőködni a kis- és középvállalkozásokkal így eredményeiket meg tudják többszörözni. Azokban az idıszakokban, amikor az állami szektor szerepe meggyengül, akkor megnı a civil szervezetek szerepe megnı, s próbálják pótolni az állam szerepét mely részben sikerül is nekik. Ilyen például a Nimfea egyesület „Turizmus és természetvédelem” szeminárium sorozata, melyet 2003 óta minden évben megrendeznek. Az ökoturizmus zöldszervezetek éves szakmai találkozói is egyre nagyobb figyelmet kapnak, egyre többen vesznek részt rajta. A szekciók alkalmával egy-egy állásfoglalást is elfogadnak a fejlesztések érdekében.25 Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy hazánkban az ökoturizmus még igen fiatal, hiszen csak tíz-tizenöt éves múltra tekint vissza. A lehetıségeket sikerül jól kiaknázni a kedvezıtlen fejlemények ellenére, s az ország adottságai továbbra is az ökoturizmus fejlesztésére ösztönöznek, hiszen van remény a nagyobb siker elérésére. 23

www.kvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról származó információ www.bfnpi.hu A Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján található információ 25 www.nemzetiparkgov.hu 24

18

1.9. A magyar állami szervek és az ökoturizmus kapcsolata Az

állami

szervek

ökoturisztikai

fejlesztésekben

nyújtott

segítsége

igen

ellentmondásos. Egyrészt igen nagy elırelépés történt a nemzeti parkok esetében - mára mind a tíz igazgatóságnál dolgozik ökoturisztikai referens. 2004-ben minden nemzeti park elkészítette a hat évre szóló, átfogó fejlesztési tervét melyben egy-egy fejezet szólt az ökoturisztikai szemléletformálásról. Nagy elırelépésnek számít továbbá, hogy a nemzeti parkok együtt, közösen összefogva jelennek meg a piacokon egymás programjait erısítve, így próbálva

tudatosan

elérni

a

legnagyobb

célcsoportot.

Létrehozták

2006-ban

a

www.nemzetiparkgov.hu portált. Az érem másik oldala viszont sajnos az, hogy a nemzeti parkok marketingje még így is jóval gyengébb versenytársaiéhoz képest. A probléma megoldása az lehetne, ha a nemzeti parkok marketing szakembereket is alkalmaznának az igazgatóságaiknál. A nemzeti parkok szolgáltatásai továbbra is inkább oktatási, szemléletformálási célzatúak, s ezzel kevésbé szolgálják a hétköznapi turista igényeit. Az állami szervek jogszabályok és országos tervek segítségével szeretnék az ökoturisztikát tovább fejleszteni hazánkban. Ilyen programok például az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv vagy a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program.26 „A szemléletformálásban és ismeretterjesztésben nagy jelentıségő ökoturizmus elterjesztése

érdekében

gondoskodni

kell

olyan

bemutató

létesítmények,

oktatói

látogatóközpontok kialakításáról, amelyek- elsısorban a nemzeti parkok területén- a természetvédelem, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, különféle korosztályoknak szóló oktatás, a modern szemlélető agrárgazdálkodás és a vidékfejlesztés szellemi bázisaként mintaszerően szolgálhatják a fenti célokat.” részlet a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programból.27 Sajnos a fejlesztési programok és jogszabályok nem oldják meg teljesen a problémákat, hiszen nem elég megalkotni, be is kell tartani ıket. A fejlesztési programok elırehaladása pedig fontos lenne az állam számára is, hiszen az ökoturizmus által kínált attrakciók tulajdonlása szerint három csoportba sorolható: állami/ önkormányzati; alapítványi; magántulajdon. Magyarország területén az attrakciók többsége állami vagy önkormányzati tulajdonban van, s a védettség alá tartozó építmények felügyelıje az Országos

26 27

www.kvvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja Ua.

19

Mőemlékhivatal, míg a védett természeti értékek az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz tartoznak.28 Az ökoturizmus elıretörésének egyik fı gátja az üzleti szektor kis mértékő bekapcsolódása a programokba. A szolgáltatók számára a mai napig nem tisztázott milyen elınyei származhatnak az ökoturizmusból, s rengeteg tévhittel rendelkeznek az ökoturizmus iránt érdeklıdıkkel kapcsolatosan. Az egyik fı tévhitük, hogy az ökoturizmust választó csoportok fizetı képessége alacsony. A programcsomag összeállításában ezért nem tartják az ökoturisztikai csomagot a jövedelmezıek között, így elmarad az ajánlatok száma is. A külföldi

ökoturisták

kis

száma

látogatja

meg

hazánkat,

ezért

egy

erıteljesebb

országkampányra lenne szükség, melyben kihangsúlyozhatnánk hazánk kiemelkedı ökoturisztikai látványosságait.29 Sajnos a hazai turisták is igen kevés számban keresik az ökoturisztikai szolgáltatásokat. Akik igazán ökoturizmusra vágynak csalódhatnak, hiszen az állam nem alakította ki az ökoturisztikai minısítırendszert, így sok vállalkozás zöldre festheti magát. Sajnos a minısítı rendszer hibája nem csak az államot terheli, mert a vállalatok is kialakíthatták volna azt, de ez nem szolgálta érdekeiket. 1.10. Az Európai Unió és az ökoturizmus Az Európai Uniónak nincs sem közös, sem közösségi turizmuspolitikája, azt a tagországok hatáskörébe utalták. Sokak számára ez meglepı lehet, ha csak arra gondolunk milyen jelentıs szektora ez az Európai Unió bevételének és foglalkoztatottságának. A döntésük fı érve, hogy a turizmus szektora (HORECA: Hotel, Restaurant, Café) alapvetıen vállalkozói alapon mőködik, s ezért az EU intézményeknek nem feladata beavatkozni az ágazatba. További érvelésük, hogy nem lehet egységes intézkedési, szabályozási rendszert létrehozni, hiszen a vendéglátást nehéz meghatározni, problémás határait meghúzni.30 Az utóbbi egy-két évben viszont módosult az EU döntéshozói szerveinek véleménye, és egyre többen gondolják azt, hogy az Uniónak nagyobb szerepet kellene vállalni a turizmus fejlesztésében. Véleményük megváltozásának fı oka, hogy a többi kontinens turistáinak száma dinamikusabban növekedett. Az Európai Bizottság döntött: új turizmuspolitikát hirdet.

28

Zubreczki Dávid: Ökoturizmus 5.o. Kelemen Zoltán: Ökoturizmus 30 Ua. 29

20

Javaslatokat fogalmaz meg a turizmus fenntarthatóságával kapcsolatosan, nem hagyja továbbra is magára a turizmust, nem engedi át teljesen a piacnak. A piac ugyanis számos esetben csak utólag szabályoz, így ez jelentıs környezetvédelmi, szociális és kulturális problémákat okozhat. Az EU megpróbálja elejét venni a visszafordíthatatlan folyamatoknak, hiszen utóbb már nincs mód a beavatkozásokra. 1993-ban megszületett az elsı, három éves akcióterv a vendéglátásra, melynek elsıdleges célja a tagországok turizmuspolitikájának összehangolása volt. A 2002. év nagy áttörés volt: az Európa Tanács az Unió történelme során elsınek fogad el kifejezetten turizmussal kapcsolatos rendeletet „Az európai turizmus jövıjéért” címmel. Ebben a rendeletben már szerepel az Agenda 21 alkalmazásával, és meghatározásával elı kell segíteni a fenntartható európai idegenforgalmi fejlıdést. A rendelet egyik eredménye, hogy 2005. februárjában magalakult a Turizmus Fenntarthatósági Munkacsoport. A szervezet feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az idegenforgalom fenntarthatóságára az Agenda 21 szellemében.31 Az Unió turizmus politikája jelenleg is folyamatosan változik, így most még lehetıség van a döntési folyamatok befolyásolásán keresztül az ökoturizmus jelentısebbé tételére. 1.11. Európai Uniós támogatások és a hazai támogatások Az Európai Uniónak nincs specifikus, turisztikai célú projektekre létrehozott támogatási rendszere, de ugyanakkor sok turisztikai célt is tartalmazó program kapott támogatást az Európai Uniós alapokból. A legtöbb támogatás a Strukturális Alapokból érhetı el a kevésbé fejlett régiók számára. Ez hazánkban a Humánerıforrás Operatív Programot, Regionális Operatív

programot,

az

Agrár-

és

Vidékfejlesztési

Programot

és

a

Gazdasági

Versenyképesség Operatív Programot jelenti. A támogatások számát növelik a közösségi támogatások

is,

melyek

turisztikai

célokra,

mint

például

kutatás,

fejlesztés

és

környezetvédelem témakörére pályázhatóak.32 Magyarország a 2004. május 1.-tıl 2006. végéig tartó idıszakban várhatóan 20 milliárd forint Európai Uniós támogatáshoz jut, melyhez hozzá adódik a hazai 8 milliárdos támogatás. Ezen összegbıl az ökoturizmus projektek több milliárd forint értékő támogatást kaptak. A 2007-2013-as költségvetési idıszakban hazánk várhatóan 140-160 milliárd forintnyi támogatást kap turisztikai célokra az Uniós forrásokból. Láthatjuk, hogy a támogatások nagysága folyamatosan növekszik. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja a Nemzeti Fejlesztési 31 32

Rácz Tamara: A turizmus hatásai 314.o. www.kvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja

21

Terv II.-t, és a hozzá kapcsolódó operatív programokat, úgy a turizmus-szektor és azon belül az ökoturisztikai ágazat jelentıs támogatásokhoz juthat. A támogatásoknak mind szélesebb körő kihasználása érdekében érdemes idıben kidolgozni a projekt ötleteket és benyújtani azokat.33 1.12. A Natura 2000 rövid bemutatása Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba megfelelı igazításokkal beépíti. Így Magyarországra is érvényes a két direktíva a Madárvédelmi- és az Élıhelyvédelmi Irányelv is. Hazánk köteles volt közösségi jelentıségő természetes élıhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni. Ezen területek az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatának a részévé váltak. A területekre jellemzı, hogy értékes természeti területek, élıhelyek többé-kevésbé összefüggı láncolata, amelyek az eredeti európai élıvilágot hivatottak védelmezni. A kijelölés megtörténte után hazánknak közel 21%-a lett Natura 2000-es terület. Az eredeti védett területek mindegyike bekerült a hálózatba, s ezen kívül még körülbelül 1,2 hektár terület kap uniós védettséget. A területek nagy százaléka mezıgazdasági terület, gyepek, tavak, folyók, amelyeken már évszázadok óta gazdálkodás folyik, így a gazdálkodóknak a fenntartható, hagyományos gazdálkodási módszerrel kell gazdálkodniuk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerő védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerülhet elıtérbe.34 Natura 2000 területekre a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban is van példa, mely nemzeti parkkal a dolgozatom további részeiben részletesen fogok foglalkozni.

33 34

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hatéves fejlesztési terve (2003-2008) www.kvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

22

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Natura 2000 területei35

35

www.bfnpi.hu A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hivatalos oldala

23

2. A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK BEMUTATÁSA Diplomadolgozatom elsı részében az ökoturizmus kifejtésével foglalkoztam, melyben láthatjuk, hogy magyarországi viszonylatban az ökoturizmus leginkább a nemzeti parkokban van jelen. A dolgozatom további pontjaiban egy nemzeti parkot szeretnék bemutatni, hogy szemléltessem, hogy a nemzeti park hogyan is valósítja meg a turisztikai fejlesztéseit, gazdasági rendszere hogyan tevıdik össze. Sajnos külön ökoturisztikai gazdasági adatokra nem tudok hivatkozni, mert minden nemzeti park titkosan kezeli ezen témakörbe tartozó adatait. Vizsgálatom alapjául a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot választottam, tekintve, hogy ennek a nemzeti parknak jelentıs ökoturisztikai tapasztalata van, és elsık között volt az ökoturisztikai fejlesztésekben, így talán az általános gazdasági adataiból is láthatjuk, hogyan csoportosítja pénzeszközeit az ökoturizmus védelmére. Az elmúlt években elıadássorozatot tartott a többi nemzeti parknak, hogy megossza velük tapasztalatait, és ezzel segítse a fejleszteni kívánó parkok törekvéseit, munkáját. 2.1. Történelmi események fıbb vázlata A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (késıbbiekben BfNP) 1997-ben alakult meg. A Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatósága és jogelıdje az 1990-ben alapított KözépDunántúli Természetvédelmi Igazgatóság mindig is a védett természeti értékek megırzését tartotta a legfontosabb feladatának. A BfNP területén megalakulásakor 56.900 hektáros nemzeti park terület mellett, két tájvédelmi körzet és huszonkét természetvédelmi terület állt az igazgatása alatt.

Késıbb a természetvédelmi területek közül tizenegyet Gyır-Sopron

megyéhez csatoltak, így mára húsz maradt a BfNP igazgatóság illetékességi területén. A nemzeti park fejlesztési ütemének második szakaszában a védett területek nagysága 7.000 hektárral bıvült, s immár az Igazgatóság a tájvédelmi körzetekkel és a természetvédelmi területekkel együtt 68.856 hektár kiterjedéső. A BfNP Igazgatósága elvégezte a Natura 2000 hálózatba történı területek felmérését, és azok kihirdetése után jelentısen növekedni fog a természeti értékek védelmét megnyugtatóan biztosító ökológiai hálózat. Az Igazgatóság a hatósági jogkörök gyakorlásán túl a védett természeti területek vagyonkezelıje is, és természetvédelmi kezelést is végrehajthat területein. További fontos szerepe, hogy folyamatosan támogatja az ökoturizmus kiépítését, a fejlesztéseken túl még a helyi idegenforgalommal foglalkozó szervezetekkel és vállalkozásokkal is együtt mőködik. Természetvédelmi İrszolgálatot hozott létre, mely mind a hatósági, mind a vagyonkezelési

24

feladatok végrehajtásában részt vesz. Az İrszolgálat egy 20 fıbıl álló jól képzett ırökbıl és területi felügyelıkbıl álló szervezet, mely sajnos nem elégséges feltételek megléte mellett kénytelen feladatát folyamatosan ellátni.36 A BfNP székháza a veszprémi várban volt megtalálható, mőemlékvédelmi környezetben. Az épület a megyeszékhelyen való elhelyezkedése miatt rengeteg elınnyel járt az igazgatóságnak, de hosszú távon nem tudta kielégíteni az igényeket. Az új székház a Csopak nevő községbe került. A csopaki ingatlan területe két hektár, természetközeli állapotú parkkal, természetes vízfolyással, sok koros fával és gyümölcsfával rendelkezik. A parkban 9 épületet újítottak fel különbözı minıségő szerkezetekkel, így a nemzeti parki fejlesztései közül az egyik legnagyobb összegő fejlesztés volt.37 1. Az Igazgatóság szerkezeti felépítése:38 Igazgató Belsı ellenırzési vezetı Belsı ellenır

Gazdasági igazgató-helyettes

Pénzügyi és Számviteli Osztály • osztályvezetı • számviteli ügyintézı • pénzügyi ügyintézı • bér-és munkaügyi üi. • Pénztáros • gazdasági adatbázis kezelı

Vagyongazdálkodási Csoport • területvezetı • majorságvezetı • gépkocsivezetı • gondnok • asztalos • takarító • segédmunkás • munka-és tőzvédelmi referens • kertész

Szakmai igazgató-helyettes

Turisztikai és Oktatási Osztály • osztályvezetı • oktatási felügyelı • turisztikai felügyelı • turisztikai ügyintézı • turisztikai munkatárs • turisztikai menedzser • szakvezetı • gondnok • pénztáros

Természetvédelmi İrszolgálat • ırszolgálat-vezetı • ırszolgálatvezetı-helyettes • tájegységvezetı • terület-felügyelı • ırkerület vezetı • területır • arborétumvezetı

Jogi és Birtokügyi Osztály • osztályvezetı • mezıgazdasági felügyelı és ÉTT koordinátor • birtokügyi felügyelı • tájvédelmi és építészeti felügyelı • közberszerzési referens • esélyegyenlıségi referens • adatvédelmi referens • szabálysértési elıadó • informatikus • titkárnı • iratkezelı Természetmegırzési Osztály • osztályvezetı • geológiai felügyelı • erdészeti felügyelı • ökológiai felügyelı • zoológiai felügyelı • botanikai felügyelı • tájvédelmi felügyelı • NBmR koordinátor • sugárvédelmi referens

Az Igazgatóság szervezeti felépítése

36

www.bfnpi.hu Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának 2004-es évi gazdasági jelentése 38 www.bfnpi.hu Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja 37

25

2.1.2 A BfNP területi elhelyezkedése Az Igazgatóság mőködési területe, mely a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet értelmében Veszprém és Zala megyékre, valamint a Kis-Balatoni védett természeti terület Somogy megyébe átnyúló néhány részére terjedt ki, 2004. január 4.-tıl azonban bıvült Somogy-megye északi részével, megközelítıen a Balatoni Üdülıkörzet Somogy-megyei területével. A mőködési terület így már 1.004.664 hektár lett. Jelenleg ennek mintegy 8,5%-a áll országos védelem alatt. Saját kezeléső területek körébe szántó, gyep, kert, szılıs, gyümölcsös, nádas, halastó és erdı sorolható. Terület nélküli értékei is számottevıek, ide tartoznak a természeti emlékek, források, barlangok, víznyelık, kunhalmok és földvárak.39

39

www.bfnpi.hu Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja

26

2.2. Fıbb tevékenységi köreinek bemutatása A következı pontokban a feladatkör rövid leírása mellett megpróbálom bemutatni az egyes tevékenységi körök gyengeségeit és erısségeit, így teljesebb képet kapunk arról, hogy mely pontokon kell fejlesztéseket bevezetni. 2.2.1. Természetmegırzési tevékenység A természetmegırzési és területfenntartási részterületeket érintı ügyek száma folyamatosan növekedik. A hatalmas feladatmennyiség és ügyiratszám következtében a hatósági és a területkezelési, - fejlesztési ügyekben a természetmegırzés szempontjait nem mindig lehet teljes mértékben érvényesíteni. Megoldást erre a problémára a növekvı szakemberlétszám és a munkafeltételek javulása jelentené. Az Igazgatóság hatósági jogkörén kívül esı helyi jelentıségő védett természeti terület 124 helyen van a két megyében. Az elmúlt években a védetté nyilvánítási eljárások lassabban haladnak, de ez nem a nemzeti park hibájából adódik. A nemzeti park további nehézségei, hogy az Európai Uniós feladatok és a nemzetközi kötelezettségek elvégzéséhez további erıforrás átcsoportosítás kellene a létszám bıvítése mellett. A kutatási és fejlesztési tevékenységben az elmúlt években több fejlesztési program valósult meg. Ilyen fejlesztés volt: a természeti állapot-felmérés, fenntartási-fejlesztési tervek, a védetté nyilvánítások megalapozása és a fajvédelmi programok is. A

természeti

értékek

megırzését

szolgáló

kutatási

tevékenységekhez

elengedhetetlenek a stabil pénzügyi feltételek, ami az Igazgatóságnak az elmúlt években nem állt rendelkezésre. A komplex állapot-felmérést szolgáló keret megszőnt, illetve csak pályázati úton volt elérhetı. A támogatások elnyeréséért sokféle eltérı kutatás versenyez, és a megnyert pénzek nagy csúszással érkeztek, így a költségvetésbe biztonságosan beépíteni nem lehetett azokat. A Minisztérium szervezetén belül sajnos nem mőködik olyan intézmény, amely aktív kutatásszervezési tevékenységet végezne, s amely koordinálhatná az igazgatóságok ilyen irányú tevékenységét. Tovább nehezíti a fejlıdést, hogy kevés kutatóhely, szervezet és egyetem mőködik hazánkban. A kutatások számának és arányának növelése érdekében ezért az Igazgatóság több egyetemmel is felvette a kapcsolatot, hogy nyári- és terep gyakorlatot biztosítson, és segítséget nyújthasson a diplomamunkák elıkészítésében. Az adatok begyőjtésével nem fejezıdött be a teljes munkafolyamat. Az adatok megfelelı adatbázisba való bevitele legalább

27

olyan

fontos,

mint

az

összegyőjtésük.

Egyelıre

nem

létezik

olyan

elfogadott

természetvédelmi adatbázis, amely a szakmai tevékenységek alapját képezné. A kataszterezési-felmérési munkák részbeni kezelését a Természetvédelmi Hivatal központi koordinálása mellett az BfNP Igazgatósága végzi: természeti területek kijelölése, „ex-lege” védett természeti értékek, objektumok kataszterezése, állapotfelvétele, külszíni bányasebek feltárása, egyedi tájértékek felmérése, Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölése. Központi költségvetési támogatásokból, pályázatokból, illetve saját erı felhasználásával az Igazgatóság évek óta folytatja az élıhely-rehabilitációs és élıhely-fenntartási munkálatait.

Védett,

fokozottan védett növény- és állatfajok fenntartása érdekében fajvédelmi programokat is létre hoztak a nemzeti park területén.40 2.2.2. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés egyre nagyobb szerepet kap a nemzeti park tevékenységében. Az Igazgatóság elsıdleges célja a természeti értékek megırzése és gyarapítása. A gazdálkodás kiemelten hangsúlyozott kérdés, hiszen a BfNP Igazgatóság tulajdonában évrıl évre gyarapodó állatállomány található. A park a szükséges szálastakarmányt és ökológiai módon elıállított abraktakarmányt a saját vagyonkezelésében lévı területekrıl biztosítja. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén gazdálkodók egy részét az Igazgatóság hatósági munkája során kikötéseivel és elıírásaival jelentısen korlátozza, másik részével felbontotta a bérleti jogviszonyt. A gazdálkodók egy része ezért kártérítést követel az elmaradt haszon megtérítésének jogcímén. A vagyonkezelésben lévı területek mővelését saját tulajdonban lévı traktorok, gyepkezelési gépsorok, kisebb részben kézi kaszálással, legeltetéssel végzik. Néhány vizes élıhely esetében a megfelelı kezelés a mővelés teljes hiánya. Az országban ez az egyetlen nemzeti park, mely a legnagyobb állatállománnyal rendelkezik és a gyepterületek kezelését is vállalja. A gyepterületekkel határos szántókat sajnos az Igazgatóság már nem megfelelıen kezeli, ezért 2002-ben elkezdıdött a szántók gyepesítése így az állatállomány élelmezése is biztonságosabbá vált.

A vagyonkezelési

tevékenységhez

és

szorosan

hozzátartozik

a földterület-nyilvántartás

a birtokügyi

nyilvántartás földhivatali friss adatbázissal való folyamatos egyeztetése. A feladat jobb ellátása

érdekében

a

földhivatali

TAKAROS

rendszer

használatához

csatlakozási

megállapodást kötöttek. A Balaton-felvidéken jelentıs kiterjedéső, egybefüggı erdıterületek

40

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2003-2008)

28

találhatók. Az igazgatóság kezelésében is van erdımővelési ágba tartozó ingatlan. Tervei között szerepel néhány gazdasági szempontból nem jelentıs, de nagy természeti értékkel bíró erdırészlet gazdálkodóktól való átvétele. A természetvédelem szempontjainak jobban megfelelı, korábban gazdálkodói oldalon alig alkalmazott megoldásokat kell a folyamatosan készített erdıtervekben megjeleníteni. 2.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység 2000-ben elkészült az Igazgatóság turisztikai hasznosítási koncepciója, mely az adottságok értékelését és azokat a stratégiai feladat megfogalmazásokat tartalmazza, amelyek következetes végrehajtása várhatóan középtávon hozzájárul a nemzeti park turisztikai kínálatának eredményes kialakításához. A bemutatóhelyei „mozaikosan” helyezkednek el, így a nemzeti park sokszínő arculatát a különbözı élményeken keresztül bemutathatják. A régióban egyre több utazási iroda propagálja a park bemutatóhelyeit kiegészítı programként. 2000-ben készült el továbbá a Balaton turizmus fejlesztési koncepciója, amelyben az Igazgatóság az ökoturizmus fejlesztésének feladatkörében fontos partnerként szerepel. Kialakításra került a Turisztikai és Oktatási Osztály, mely speciális idegenforgalmi, ismeretterjesztési és bemutatási feladatokra hivatott. A park infrastrukturális kiépítettsége jónak mondható, a látogatások szervezése évrıl évre egyre sikeresebb. Az oktatási tevékenységet folyamatos fejlesztik és az erdei iskolával is együttmőködési szerzıdést kötött, melynek keretében a fiatal generációt szeretnék környezettudatos életre nevelni. Az oktató központok fejlettsége biztosítja az oktatás magas színvonalát, a helyiekkel való együttmőködés segíti az étkeztetési problémák megoldását.41 2.2.4. Hatósági tevékenység A BfNP hatósági tevékenysége jogszabályokkal szinte teljes mértékben szabályozott, a természetvédelemrıl szóló 1996. évi LIII. törvény alapján végzi.42 A szabálysértési jogkört a természetvédelmi bírság kiszabására szóló kormányrendelet szabályozza, mely megadja a jogot az Igazgatóságnak, hogy ki is szabja annak mértékét. Az Igazgatóság feladata a hatósági határozatok és a szakhatósági állásfoglalások elkészítése, a szabálysértési eljárások lefolytatása, a természetkárosítások esetén természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások kezdeményezése és nyilatkozatok kiadása a védett természeti területekre vonatkozó 41 42

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2003-2008) www.kvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja

29

a Magyar Államot illetı elıvásárlási jog gyakorlásáról. A növekvı számú hatósági ügyiratok szükségessé teszik az iktatási rendszer lecserélését a jelenlegi elvárásoknak megfelelı elektronikus iktatási rendszerre. Az elmúlt idıszak egyik legjelentısebb feladata, hogy az Európai Unió Madárvédelmi és Élıhelyvédelmi irányelveinek a hazai jogrendbe történı beépítése megtörténjen, s a hazai védett fajok jegyzéke kibıvüljön a közösségi jelentıségő védett állatok és növények felsorolásával. Mindent egybevéve az Igazgatóság szakhatósági munkája rendkívül megbízható, melyet bizonyít, hogy a másodfokú hatóság; a Környezet- és Természetvédelmi Felügyelıség az állásfoglalások 95 százalékát megfelelınek, indokoltnak találta. 2.2.5. Természetvédelmi ırszolgálati tevékenység A BfNP ırszolgálatának létszáma alacsony az ellenırizendı területek nagyságához képest, mely a megfelelı koordinálással sem megoldható. Szükséges lenne az ırszolgálaton belül az ügyeleti ellenırzı csoport létrehozása, mely bevethetı lenne a szezonális vagy ad hoc jellegő munkáknál. A fajvédelem körébe tartozó gyakorlati feladatok elvégzése az elmúlt idıszakban jelentıs mértékben javult, színvonala emelkedett, de ugyanakkor számottevı területi különbségeket mutat. Az eltérı eredmények az eltérı védett természeti mennyiségeknek, illetve az aránytalanul nagy ellenırizendı területnek köszönhetıek. Az ırszolgálat hatékonyságának javítása érdekében kommunikációs eszköz bevezetésére lenne szükség. Az eszközök technikai fejlıdését illetve a fokozatos amortizációjából eredı veszteségek folyamatos pótlására is szüksége volna az ırszolgálatnak.43 2.2.6. Tájvédelmi, építészeti felügyeleti tevékenység A tájvédelmi és építészeti tevékenység Veszprém és Zala megye illetékességi területén a tájvédelemmel, építéssel kapcsolatos feladatok mellett a területhasználattal foglalkozó szakhatósági munka keretében kiterjed az élıhelyek megırzésére is. A zöldmezıs beruházások évrıl évre növekednek, a földterületek felértékelıdése és az ezzel párhuzamos beruházások is élénkülnek. Kiemelkedı feladatot jelent a Balaton partközeli településein a kikötıfejlesztésekkel és a parti ingatlanok hasznosításával kapcsolatos ügyek kezelése. A kormány által a törvényben elıírt feladatok ellátása anyagi források nélkül nem valósítható meg. Az indokolatlanul nagy területigényő beruházások és a hazai táji adottságoktól eltérı 43

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2003-2008)

30

léptékő, klimatikus feltételekben vagy megjelenésben idegen létesítmények kiszőrése a munkában számos konfliktus forrása. A BfNP létesítésének egyik alapvetı célja a térség tájértékeinek megırzése volt. A gazdálkodás területeinek szakhatósági felügyeletét és az azt alátámasztó szakmai munka végzését igen kis létszámmal kell megoldaniuk. A természetvédelem e tevékenységében külsı segítségre nem számíthatnak a létszámhiánnyal küzdı építési hatóságok problémái és az építésügyi lakossági jogkövetés közismert hiányai miatt. Szoros azonban az együttmőködés a mőködési terület társadalmi és civil szervezeteivel, polgáraival. Fontos feladata továbbá a természeti területek kihirdetésének elıkészítése és az egyedi tájértékek felmérése. Az Igazgatóságnál a saját kezeléső épületek létesítésével, felújításával kapcsolatban jelentkezı beruházói feladatokat a Tájvédelmi és Építési Osztály végzi.44

44

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2003-2008)

31

3. KÖLTSÉGVETÉS ÉS VAGYONI HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA 3.1. Pénzügyi háttér A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága feladatainak ellátásához az alábbi bevételek biztosítanak forrást: •

költségvetési támogatás,

•

alárendelt pénzeszközök,

•

saját bevételek.45

Az BfNP gazdasági tevékenységérıl az elmúlt háromévi adatok állnak rendelkezésemre. A 2004-es és 2005 évi eredményeit egy rövid összegzésben, a 2006-os gazdasági adatait kicsit részletesebben mutatom be. Az Igazgatóság gazdálkodása 2004.-ben kiegyensúlyozottnak tekinthetı. A pénzügyi helyzete stabil volt, mivel a kiadások megfelelı módon ütemezetten voltak finanszírozva, és a saját bevételi elıirányzat is túl lett teljesítve. A pályázati finanszírozás alkalmazása azonban számtalan nehézséget is okozott az Igazgatóság vagyonkezelésében. A pályázati összegeket késıbb utalják, így a kivitelezık kifizetéseit az Igazgatóságnak kellett átmenetileg finanszíroznia. A parknak a 2004. évi összes bevétele 1.016.215 eFt volt, mely 30%-kal haladta meg a 2003-as bevételeket. A 4 darab Széchenyi-tervforrásból megvalósult beruházási támogatást azonban nem kapta meg a park, így mivel a jogos követeléseihez nem jutott hozzá, addig a 2005. évben jelentıs likviditási problémák jelentkeztek. Tovább csökkentette továbbá a bevételi oldalt, hogy a központi költségvetésbıl származó bevételeket is csökkentették. A kiadások a 2004. évben 28,3%-kal haladták meg az elızı éviekét. Mőködési költségei csak az aktuális 6,2%-os infláció mértékével növekedtek, ami a költséghatékony gazdálkodásnak volt

köszönhetı.

A

vagyon

tekintetében

az

Igazgatóság

folyamatosan

növekvı

eszközállománnyal rendelkezik, nettó 2,1 Mrd forint nagyságrendő állami vagyon kezelıjeként gazdálkodik. Beruházásokra 292.047 eFt költöttek 2004-ben, mely 14%-kal növekedett 2003-hoz képest.46

45 46

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2004-es gazdasági tevékenység jelentése Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2004. évi tevékenységérıl

32

2005-ben nagy változások mentek végbe a nemzeti parkoknál. A nemzeti parkok igazgatóságai a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésrıl szóló 2004. évi CXXXV. Törvénybe foglaltak alapján 2005. január 1-tıl nem látnak el természetvédelmi hatósági feladatokat. Ebben az évben a kiegyensúlyozott gazdálkodást csak komoly erıfeszítések árán sikerült fenntartani. A pénzügyi helyzet továbbra is stabil maradt, azonban a dologi kiadások alulteljesítése és az utófinanszírozásos pályázatok miatt voltak olyan idıszakok, amikor a likviditásmenedzsmentre –a likviditás folyamatos fenntartása érdekében- komoly figyelmet kellett fordítani. A gazdálkodást nehezítette, hogy a 3,1 MFt tartalékot, illetve a fejezet által meghatározott 4,9 Mrd Ft maradványt kellett képezni. A dologi kiadások növekedése a saját bevételek utáni költségvetési befizetési kötelezettség 5%-ról 15%-ra növekedett abban az évben. A saját bevételeit 2005-ben is sikerült túltejesíteni, viszont a többletbevételt teljes egészében felemésztette az Igazgatóság. Kiadások tekintetében 2005-ben 29,92%-kal kevesebbet költöttek, mint 2004-ben. A mőködési kiadások összesítve 19.912 eFt-tal, azaz 3,7%-kal növekedtek melyben a személyi kiadások csökkentek, köszönhetıen a 2005. január 1-i létszámcsökkentésnek. A mőködési kiadások 134%-kal növekedtek, mely az új székhelyre való költözés miatt következett be. A felhalmozási kiadások csökkentek, mivel 2005-ben központi beruházás egyáltalán nem történt. Az Igazgatóság összes bevétele a 2005. évben 803.183 eFt, amely 21%-al maradt el a 2004. évitıl, s mindezek ellenére pozitív eredménnyel zárta a mérlegét. A saját bevételeik a bemutatóhelyi tevékenységébıl, földterületek haszonbérbe adásából és állatértékesítésbıl származtak.47 A mőködési célú pénzeszköz átvételek összegszerően növekedtek, a költségvetési támogatások azonban csökkentek a 2004-es éviekhez képest. A vagyon tekintetében a park 2005-ben tovább növekedett 0,2 Mrd Ft értékkel. A befektetett eszközökön belül meghatározó az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok állománya, amely a befektetett eszközök 91,6%-át teszi ki. Az áruk, készletek az Igazgatóság oktatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai tevékenységéhez kapcsolódó készletek állományát mutatja, mely a 2005. évben csökkent, köszönhetıen a hatékonyabb készletgazdálkodásnak.48 A 2006. év az Igazgatóság gazdálkodása szempontjából ellentmondásos és bizonytalan esztendı volt, de ennek ellenére sikerült megvalósítani a céljukat, hogy fejlıdése beruházásokkal biztosított legyen. 2007. január 1. napján hatályba lépı Kormányrendelet 47 48

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2005. évi tevékenységérıl Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2005. évi tevékenységérıl

33

rendezik

a

nemzeti

parkok

igazgatóságainak

jogállását,

állami

feladataikról

és

alapfeladataikról, valamint mőködési területeikrıl is. 2007-ben várhatóak azok a miniszteri rendeletek kihirdetése is, melyek tovább rendezik a nemzeti park igazgatóságok, mint a védett természeti területek kezeléséért felelıs szervek feladatait,lehetıségeit. A költségvetésrıl általánosan elmondható, hogy a mérlegfıösszege 2005. évhez képest 11,2%-os növekedést mutatott. Kiadási oldalon a személyi juttatások csökkentek, s ezzel összhangban a járulékok fizetései is mérséklıdtek. A személyi juttatások mérséklése komoly problémát okozott, mert a költségvetési törvény a köztisztviselık bérének 5,4%-os kötelezı jellegő emelését írta elı. A problémát egyetlen módon tudta megoldani a park, a többletbevételeik terhére a személyi erıirányzatot növelte így teremtve meg annak megfelelı nagyságát. A dologi kiadások elıirányzata 54,8%-kal nıtt, melyre azért volt szükség, mivel 2005ben az eredeti elıirányzat kétszeresét használta fel. A park helyzetét tovább rontotta, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 15% maradványképzési kötelezettséget írt elı. Gazdálkodásának szempontjából pozitívumként értékelhetı, hogy a saját bevételek utáni költségvetési befizetési kötelezettség mértéke 15%-ról 5%-ra, vagyis egyharmadára csökkent. A beruházási kiadások elıirányzatának a 2005. évi szintje 2006-ban 0-ra csökkent, azonban 2007-ben a kiadásokra 6 Mrd Ft áll majd rendelkezésre. A felújítási irányzott összeg 2004. évtıl folyamatosan csökken, s csak kisebb felújítási tevékenységei lesznek. A fejlesztési források mértéke csak az éves amortizáció elenyészı részére nyújtanak fedezetet, így a beszerzések és az eszköz állomány szinten tartását is már forrásokból kell finanszírozni. Az Igazgatóság jövıbeni fejlesztési elképzelései így csak pályázati forrásokból lesznek megvalósíthatók. A mőködési bevételek 2005. évi szinthez képest 23,3%-kal nıttek. A mőködési bevételi tervet a park 150.000 eFt-ra irányozta elı, de a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Pénzügyminisztérium részére csak a 135,6 Mrd Ft-os összeget továbbította.49 A nemzeti parkok igazgatóságainak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bevételi tervéhez kellett visszaalakítani a bevételi oldalukat. A fenti okok miatt azonban már az év elején a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának bevételi tervét 41%-kal növelnie kellett, melyre az engedélyt is megkapta. A költségvetési támogatás folytatta a csökkenı tendenciáját, összege 4,2%-al csökkent. Az átvett pénzeszközök az eredeti elıirányzathoz 49

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységérıl

34

képest 8-szorosára nıttek, mely immár az állatállomány után igénybe vehetı normatív támogatást is tartalmazza. A támogatás összege ebben az évben folyt be teljes egészében. Összegezve látható, hogy 2005-höz képest 2006-ban az Igazgatóság több pénzeszközbıl gazdálkodott ugyan, de e mögött a saját bevételek és az átvett pénzeszközök jelentıs mértékő emelkedése illetve a költségvetési támogatás csökkenése állt. 1. táblázat: 2005. és 2006. évi kiadások50 Teljesítés (e Ft) 2005

2006

230.915

262.077

Járulék

71.755

79.365

Dologi

210.539

230.434

Egyéb

42.763

23.284

Mőködési kiadások összesen

555.972

595.160

Intézményi beruházás

238.051

61.604

6.088

4.183

Egyéb felhalmozási kiadás

0

0

Egyéb központi beruházás

0

0

244.139

65.787

Kölcsönök nyújtása

0

3.000

Függı, átfutó és kiegyenlítı kiadások

0

4.698

800.111

668.645

Mőködési kiadások

Felhalmozási kiadások

Személyi juttatás

Felújítás

Felhalmozási kiadások összesen

Kiadások összesen

Az elızı ábrából az alábbi megállapítások következnek: - Az Igazgatóság kiadása 2006-ban 16,4%-kal kevesebb, mint az elızı évben. A személyi juttatások növekedtek a béremelés következtében és a létszámleépítés egyszeri kiadásai révén. Ennek hatásaként természetesen a járulékok is nıttek. - A dologi kiadások összege 9,5%-kal növekedett, melynek legjelentısebb tétele a szakmai célú szolgáltatások igénybe vétele volt. Az egyéb dologi kiadások 45,5%-kal csökkentek, a saját bevételek utáni befizetéseinek százalékos aránya lecsökkent 5%-ra.

50

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2005.,2006. évi tevékenységérıl

35

- A dologi és egyéb folyó kiadások együttesen szinte alig változtak (még az infláció mértékével megegyezı nagysággal sem), szinten maradtak. - 2006-ban az Igazgatóság költségvetésében a fejezet intézményi beruházás eredeti elıirányzataként nulla forintot hagyott jóvá. Központi beruházási elıirányzattal szintén nem rendelkezett 2006-ban. - Az Igazgatóság 32,3 Mrd Ft-ot költött földterületek visszavásárlására, s a gépjármőpark felújítására is 10.617 eFt-ot ruházott be. - A felújításokra 31,3%-kal tudott kevesebb forrást csoportosítani, így inkább a gépjármőveken végeztek felújításokat. - A többletbevétel terhére a park 3.000 eFt-ot az OTP-nél vezetett dolgozói lakásalap számla feltöltésére utalt át. 2. táblázat: 2005. és 2006. évi bevételek51 Teljesítés (eFt)

Bevételek

Mőködési Felhalmozási Kölcsönök visszatérülése Bevételek összesen

Átvett pénzeszközök

Mőködési Felhalmozási Átvett pénzeszköz összesen

Elızı évi ei. maradvány

Elızı évi ei. maradvány

átvétel

átvétel

Költségvetési támogatás

Mőködési Felhalmozási Támogatás összesen

Bevételek összesen:

2005

2006

186.415

264.019

54.197

1.229

0

0

240.612

265.248

71.254

48.110

120.063

3.204

191.317

51.314

0

5.105

306.543

328.159

64.711

27.867

371.254

356.026

803.183

677.693

Az elızı táblázatból a következık láthatók: -

Az Igazgatóság összes bevétele 125.490 eFt-al, azaz 15,6%-kal marat el az elızı évi bevételétıl.

51

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2005.,2006. évi tevékenységérıl

36

-

Saját bevételei tekintetében a Nemzeti Park eredményesen zárta. Saját bevételei elsısorban továbbra is a belépıjegyek értékesítésébıl és a földterületei haszonbérbe adásából származik. Az elızı évekhez képest újdonság, hogy növényi anyag értékesítésébıl, szakvezetésbıl is származtak bevételei.

-

A saját bevételek nagysága nagymértékben függenek a látogatottság megoszlásától. Az Igazgatóság egész évben állandó programokkal próbálja a folyamatos látogatottságot szinten tartani. A látogatók megtartása érdekében, pedig folyamatos beruházásokkal akarják szinten tartani és tovább fejleszteni a bemutató helyeik minıségét, a tanösvényeik kiépítettségét, és a programok színvonalát.

1. diagramm: A látogatottság megoszlása 2006-ban52

Látogatottság megoszlása 2006.

Csodabogyós-barlang 0,33%

Bivalyrezervátum 15,09% Erdık Háza 2,26%

Tapolcai-tavasbarlang 39,12%

Arborétum 11,12% Kotsy vízimalom 1,75%

Lóczy-barlang 4,97%

52

Tájház 0,33%

Major 12,28%

Diás-sziget 0,38%

Hegyestő 12,38%

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységérıl

37

2. diagramm: A belépıjegyekbıl származó bevétel 2006-ban53

Belépıjegy bevétel megoszlása 2006.

Tájház 0,05%

Csodabogyós-barlang 3,14%

Bivalyrezervátum 11,16%

Erdık Háza 0,86% Arborétum 7,53% Kotsy vízimalom 0,77% Hegyestő 6,86%

Tapolcai-tavasbarlang 60,70%

Major 6,64%

Diás-sziget 0,21%

-

Lóczy-barlang 2,06%

A mőködési célú pénzeszköz átvételek 2005. évihez képest 32,5%-kal csökkentek. A felhalmozási célú pénzeszközök átvételek esetében is csökkenés következett be, ami viszont jóval jelentısebb mértékő -97,3% volt. Ebben az évben az Igazgatóság nem nyert el olyan hazai pályázatot, melynek pénzügyi jóváírása is megtörtént volna, viszont Európai Uniós pályázatok közül a LIFE pályázat keretében az „Élıhelyhelyreállítás és gyepkezelés a Felsı-Kongó-mezın” címmel Natura 2000 élıhelyeknek helyreállítására támogatást nyert. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium társfinanszírozóként növeli az Európai Uniós támogatás mértékét 120.000 eurós hozzájárulással.

-

A mőködési költségvetési támogatás 7%-kal növekedett, viszont a mőködési költségvetési támogatás 56,9%-kal csökkent.

-

A fejlesztési források mértékének csökkenése az Igazgatóság hosszú távú mőködését teszi kétségessé.

53

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységérıl

38

3. Táblázat: Befektetett eszközök 2006.12.31.-i állománya eszközcsoportonkénti bontásban54 Bruttó érték Értékcsökkenés Megnevezés

(eFt)

Vagyoni értékő jogok

(eFt)

Nettó érték (eFt)

1 202

388

814

11 584

10 373

1 211

1 215 207

0

1 215 207

telek

86 617

0

86 617

épület

762 024

58 426

703 598

építmény

163 224

23 062

140 162

0

0

0

67 378

50 801

16 577

170 791

91 509

79 282

3 190

0

3 190

157 957

105 701

52 256

28 658

8 825

19 833

Beruházások, felújítások

2 500

0

2 500

Tartósan adott kölcsönök

17 261

0

17 261

2 689 963

349 085

2 340 878

Szellemi termékek Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok

földterület

erdı Gépek, berendezések, felszerelések

ügyviteli és számítástechnikai eszközök egyéb gép, berendezés képzımővészeti alkotások

Jármővek Tenyészállatok

Összesen

Vagyon tekintetében az Igazgatóság eszközállománya az elmúlt években folyamatosan nıtt, csak a 2006. volt az elsı olyan év, amikor a vagyon értéke stagnált. Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok állománya a befektetett eszközök 91,7%-át teszi ki. A gépek, berendezések avultsági foka 59%, a jármőveké 67%, ami a fejlesztési források hiányából elmaradó beruházásokra vezethetı vissza. Folyamatban lévı beruházások címén a tihanyi Levendula-ház látogatóközpont tervezési költségei kerülnek kimutatásra. A tartósan adott kölcsönök között az idegen helyen tárolt tenyész- és növendék állatok átsorolásából adódó követelés, valamint a dolgozóknak nyújtott munkáltatói kölcsönök állománya került bemutatásra. 54

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységérıl

39

4. Táblázat: Forgóeszközök 2006.12.31.-i állománya eszközcsoportonkénti bontásban55 Érték Megnevezés

(eFt)

Vásárolt anyagok

0

Áruk, készletek

22.134

Saját termeléső készletek

35.861

Követelések

19.634

Pénztárak és betétkönyvek

531

Elszámolási számlák

15.118

Idegen pénzeszközök

20.023

Függı, átfutó, kiegyenlítı kiadások Összesen

4.698 117.999

A táblázat sorai részletezve: -

Az áruk, készletek az Igazgatóság oktatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai tevékenységéhez kapcsolódó készletek állományát mutatja. Értékük az elmúlt évben 21,22%-kal nıtt, mai az új kiadványok forgalmazásba történı bevonásának köszönhetı.

-

A saját termeléső készletek a növendék állatokat, szénabálákat és a Zirci Arborétumban szaporított facsemetéket tartalmazzák.

-

A követelések állománya 9.207 eFt-al (46,9%-al) volt magasabb a 2005. évinél, amely nagy részben az év végén kiszámlázott ingatlan haszonbérleti díjak, és állateladások ellenértékét tartalmazza.

-

Az elszámolási számlák és a pénztár egyenlege 15,8 Mrd Ft-os intézményi elıirányzat-maradványképzési kötelezettség fedezete.

-

Az idegen pénzeszközök között 15.042 eFt a 2005. novemberében az Európai Uniótól LIFE pályázatának támogatási elılege, míg 4.981 eFt az OTP-nél vezetett munkáltatói lakásépítési számla egyenlege.

3.2. Pályázatok A dolgozatom elızı fejezetében már tettem utalásokat az Igazgatóság finanszírozási lehetıségeinek nehézségeinek egyik megoldására, amely a pályázatok mind szélesebb körő kihasználása lehetne. A pályázati finanszírozás azonban két nehézséget állít az Igazgatóság 55

Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységérıl

40

elé. Egyrészt meg kell teremteni az önrészt, másrészt az utófinanszírozás miatt a bevétel a kiadásokat követıen keletkeznek, így megoldást kell találni a vállalkozók kifizetésére. A pályázatok elnyerését tovább nehezíti, hogy szakember segítsége kell a megfelelı pályázati anyag beadásához. Sajnos a pályázat elnyerése után az a tapasztalat, hogy a már kifizetett számláknak a támogatást nyújtó szervekhez történı benyújtást követıen több hónap is eltelik, mire a támogatási összeg megérkezik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak 4 elnyert Széchenyi-tervforrásból származó támogatást nem utaltak (összegszerően 100 Mrd Ft-ot), így az Igazgatóság következı évi költségvetésében komoly finanszírozási nehézségei adódtak. Sajnos a hazai pályázatok száma igen kevés, s az utófinanszírozási probléma is megoldatlan, így a nemzeti parkok csak az Európai Uniós támogatásra számíthatnak igazán. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága az Unió által nyújtott ROP 1.1-es pályázatot fogja 2007-ben megpályázni, hiszen ez az egyetlen lehetıség ökoturizmusra történı támogatás elnyerésére.

41

4. ÖSSZEFOGLALÁS Mintahogyan fentebbiekbıl kitőnik diplomamunkámnak két fı része van: elsı részben az ökoturizmusról írok általában, taglalva a magyarországi sajátosságokat is, úgymint annak helyzetét, kiépítésének fejletlenségét. Ezután térek rá dolgozatom másik fı részére, amely egyben a fı témáját is adja munkámnak: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának gazdasági helyzete. Célom az volt, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gazdasági helyzetén keresztül bemutassam, hogy az ökoturizmus rendkívül fejletlen ágazatok körébe tartozik hazánkban. Magyarország a környezettudatosság tekintetében is igen gyerek cipıben jár. Az emberek nem érzik a természet fenyegetettségét, s így csak kis mértékben járulnak hozzá annak megóvásához. A nemzeti parkok – jelen esetben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is – az alábbi nehézségekkel küszködnek: ökoturizmus jogszabályi lefedettségének hiánya, nincsenek pályázati lehetıségek, kommunikáció, valamint információ hiánya. A kommunikáció, valamint az információ hiánya alatt azt értem, hogy sem az emberek, sem a vállalkozók, potenciális befektetık nincsenek megfelelıen informálva az ökoturizmus jellemzıirıl, szabályairól, esetleges elınyeirıl, amely miatt érdemes odafigyelni erre az ágazatra. Az

emberek,

sem

általában,

sem

mint

turisták,

nem

tudnak,

képesek

környezettudatosan élni. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben nem vagyunk megfelelıen informálva arról, hogy hogyan vigyázhatunk, hogyan ırizhetjük meg a minket körülvevı környezet épségét. Elég, ha csak a szemetelés problematikáját említem. De sajnos ennél csak súlyosabb problémát tudnék említeni: jogszabályi hiányosság, pályázati lehetıségek hiánya. Álláspontom szerint az ökoturizmus fejletlenségének problematikájára megoldást jelentene az információs hálózat kiépítése, vagyis ismeretterjesztı mősorok, reklámok, esetleges felhívások erre a területre vonatkozóan a médiában. Fontosnak tartom a jogszabályi rendszer fejlesztését, értem ezalatt, annak szankcionálását, hogy a vállalkozók ne tudjanak az ökoturizmus köpenyébe bújtatott visszaéléseket elkövetni. Pályázati lehetıségek számát növelném és lehetıvé tenném, hogy a pályázatok azonnali finanszírozásúak legyenek. Remélem, hogy a diplomamunkámmal hozzájárulok ahhoz, hogy az ökoturizmus területe ( természetvédelem) nagyobb érdeklıdést, kiemelt figyelemben részesüljön a jövıben.

42

FÜGGELÉK: 1. Táblázat56

2. Táblázat57

56 57

www.ksh.hu Ua.

43

3. Táblázat58

4. Táblázat59 A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazási célja szerint, 2005

58 59

www.ksh.hu www.ksh.hu

44

5. Táblázat60 A belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, 2005

60

www.ksh.hu

45

6. Táblázat61 A belföldi utazások többnapos utazások száma, és idıtartalma, 2005

61

www.ksh.hu

46

IRODALOMJEGYZÉK Balog Ágnes: Ökoturizmus: álom és valóság. Öko/Ökológia *Környezetgazdálkodás* Társadalom, 1995.(6évf), 1-2.sz. 25-35p. Barcsay László: Az ökoturizmus. Természet világa: természettudományi közlöny 1998. (129.évf.),9.sz.,408-410.p. Boros Tiborné: Ökoturizmus és gazdasági tevékenység. Környezetvédelem 2001.3-4.szám, 513.p. Ritchie, J. R. Brent (2003): The competitive destination. Owon, UK. CABI Pub. Aylward,Bruce A.(2003): Nature tourism, conservation, and developement.Washington. International Bank for Reconstruction and Development Press. Csányi Vilmos (2007): A természettudományos gondolkozásról. Magyar tudomány 2007.2.sz. Duhay

Gábor

(2003):

Ökoturizmus

a

védett

természeti

területeken.

Budapest.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala Fejıs Zoltán- Szijártó Zsolt (2000): Turizmus és kommunkiáció. Budapest. Tabula Könyvek Gonda Tibor (2004): Esélyek és veszélyek a turizmusban: A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia társadalmi vitája. Pécs. Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Hoffmann András (2000): A fenntartható turizmus fejlesztése: irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek. Budapest. Geomédia Kiadó Ivány Anna (2006): Ökoturizmus. Nimfea kiadó Jandala Csilla: A természeti és kulturális alapú ökoturizmus Magyarország turizmusfejlesztésének egyik lehetséges útja. Kereskedelmi szemle. 2004.5.sz.,30-33.p. Kapocsi István (2002): Karcag és környéke természeti értékei. Karcag. Karcag Város Önkormányzata Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. (2006) Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kelemen

Zoltán

(2006):

Ökoturizmus.

Vác.

Magosfa

Alapítvány

Kiadó

.

http://okoturizmus.hu/hu/node/367 Kocsis Anikó (2001): Gondolatok az ökológikus vidékfejlesztésrıl. Budapest. Agroinform. László Péter (2001): Ökoturizmus-bioturizmus. Székesfehérvár. Kodolányi János Fıiskola László Péter (2003): Vadvizektıl sasbércekig: Ökoturizmus és természet. Székesfehérvár. Kodolányi János Fıiskola Magyarország Nemzeti parkjai és a Nemzeti Parkok Igazgatóságainak mőködési területe. Turizmus Bulletin. 1999.4.sz.,58.p.

47

Miklay Frigyesné: Falusi turizmus- ökoturizmus: fogalmak, jogi szabályozás. Biokultúra. 2000.(11.évf.),1.sz.,7.p. Nánási István (1999): A természet és ember viszonyának történetisége, fordulópontok a természet rendjében. Medicina kiadó Nagy Gyuláné - Marján Zsuzsa: Ökoturizmus - ahogy ezt Brüsszelbıl látják. Biokultúra 2001.(12.évf),4.sz.,33.p. Palancsa Attila: Ökoturizmus a változó Magyarországon. Comitatus önkormányzati szemle 2004.(14.évf.),1.köt.,4.sz.,66-73.p. Polgár Judit: Beszámoló-Moszkvai nemzetközi ökoturizmus szeminárium. Turizmus Bulletin. 2002.2.sz.,57-60.p. Puczkó László –Rátz Tamara (2005): A turizmus hatásai. Budapest. Aula Rakonczai János (2003): Globális környezeti problémák. Lazi könyvkiadó Sipos Jánosné: Agroturizmus- ökoturizmus Európában. Biokultúra. 2000.(11.évf.),2.sz., 89.p. Skaliczki Dóra: Az ökoturizmus szerepe a fejlıdı iparágban. Környezetvédelem 2005. (13.évf), 4.sz.,28.p. Sulyok Judit: Ökoturizmus Németországban. Turizmus Bulletin. 2002.2.sz.,25-28.p. Sulyok Judit: Ökoturizmus. Turizmus Bulletin 2001.(5.évf),4.sz.,17-20.p. Székelyhidi Tamás (2003): Alternatív vidéki vállalkozások szervezése. Budapest. Szaktudás Kiadó Tájgazdálkodás és ökoturizmus. Magyar mezıgazdaság. 2007.(62.évf.),8.sz.,41.p. Veréczi Gábor: A turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja. Turizmus Bulletin 2004.(7.évf.),3.szám.19-24.p. Vissza

a

természethez:

új

lehetıségek:

az

ökoturizmus.

Természetbúvár.

1994.(49.évf.),5.sz.,9-12.p. Vofkori László (2004): Falusi turizmus Erdélyben. MTA Társadalomkutató Központ Zubreczki Dávid (2005): Ökoturizmus. Budapest. Elgoscar-2000 Internetes irodalomjegyzék: - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának hivatalos honlapja: www.bfnpi.hu - Újonnan megalakuló oldal a nemzeti parkokról: www.nemzetiparkgov.hu -Ökoturisztikai nemzetközi konferenciákról információk:www.ecoturismglobalconference.org - EU turizmushoz kapcsolódó támogatásai: http://ec.europa.eu/enterprise/services/turism

48

- Athéni székhelyő ökoklub honlapja: www.ecoclub. - Statisztikai adatok: www.ksh.hu - Ökoklub honlapja: www.ecoclub.com - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja: www.kvvvm.hu

49