I. évfolyam 1.szám
KÜ RT Ö S
Közéleti havilap
A M E G TALÁLT H A Z A M AGA S Á BA N (Gondolatok e lap indítása kapcsán) Közel tíz év telt el azóta, hogy magyar nyelvû járási hetilapunk, a PA L Ó C megszûnt. Szomorú évforduló, melybõl nagyon sok van, volt a magyar történelemben a felvidéki magyarság életében. Vesztett csaták, megalkuvások sora, hontalanság, és egyre fogyó, lemorzsolódó maroknyi nép egy haldokló tájhaza árnyékában. Mégis mindig voltak, vannak maroknyian, akik felálltak a sárból, a kisemmizettségbõl, hogy hitet tegyenek önmaguk, sorstársaik, Isten elõtt, bebizonyítva, hogy nemcsak a multinacionális cégek mindent bekebelezõ futószalagjai mellett termelõ szolgák vagyunk, hanem mi
Egy
kis
magunk is tudunk teremni, teremteni. A legnagyobb palóc, Mikszáth, aki nemcsak író, de kitûnõ újságíró is volt, azt állította, hogy az újságírás a világ legkönnyebb dolga. Csak egyetlen dolgot kell betartani: a szívünkre hagyatkozva az igazat írni. Az igazság azonban sokszor fájdalmas felismeréseket szül, ezért van, aki egész életében hiába keresi, nem találja meg azt. A tökéletesre való törekvés, az igazság keresése azonban életünk része, s csak remélni merjük, hogy többen hisznek ebben, mint az ellenkezõjében. (Folytatás a 2. oldalon)
2003. december
Ára 10,- korona
Tisztelt olvasó! Hol volt, hol nem volt... - nagyon sok magyar népmese kezdõdik ezekkel a szavakkal. A régiónkban megjelenõ magyar újságokra is ez a jellemzõ mind a mai napig. Sokan emlékezünk még az elsõ magyar lap megjelenésére, melyet aztán a pénztelenség és az érdektelenség folytán sorra követett a többi, itt-ott feltámadva majd megszûnve. Mostohán bánunk gyermekeinkkel, pedig ragaszkodnunk kellene hozzájuk, hisz a mieink. Mindaddig, amíg azt várjuk, hogy mit tud más nekem nyújtani, és nem azt, hogy én mit tudok tenni a javulásért, a szebbé tételér t, az elfogadhatóságért, az agónia tovább fog tartani, és mi szegényebbek leszünk egy olyan
sajtótörténet
LAPVISSZATEKINTÕ Szûkebb pátriánkban, a Nagykürtösi járásban kereken harminc évvel ezelõtt, 1973. decemberében jelent meg az elsõ magyar nyelvû helyi lap, a HALADÁS. Az egykori járási nemzeti bizottság és a járási pártbizottság adta ki a POKROK szlovák nyelvû hetilap magyar mutációjaként megjelenõ Haladást, amely 17 év után 1990. december végén szûnt meg. Mivel az újság kiadója, a Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság nem vállalta tovább sem a szlovák, sem a magyar hetilap kiadását, az addig közös szerkesztésben megjelenõ POKROK-HALADÁS szép csendben elvált egymástól, és 1991 januárjától P A L Ó C néven látott napvilágot a Nagykürtösi járás hetilapja, amely a 2 0 . l a p s z á m m e g j e l e n é s é t k ö v e t õ e n ( 1 9 9 1 . j ú n u i s 1 3 . ) egy ún. (Folytatás a 2. oldalon)
tájékoztatóval, mely rólunk is és nekünk is szól. Ha valami nincs, akkor kezdjük érezni hiányát. Sokszor, sok helyen megfogalmazódott, hogy szükséges lenne a ma is rohanó, de fõleg átalakuló világunkban egy olyan hírforrásra, amely mindenkihez eljuthatna elfogadható áron. Ki más kezdményezhette volna újra egy ilyen újság megjelenését, mint az a szervezet, amely a közeljövõben lesz 55 éve, hogy felvállalta, és azóta is szívén viseli külhoni magyarságunk gondjait, tartja életben reményeit egy jobb sorsért való küzdelmünkben. Havilapként indulunk (Folytatás a 2. oldalon)
Lapunk tartalmából: - Közigazgatási reform - 3. oldal - Vidékfejlesztés - 4. oldal - Eseménynaptár - 5. oldal - Beíratkozási program - 6. oldal - Szövetség a Közös Célokért - 8. o - Krúdy Gyula (125) - 10. oldal - Falusi színjátszás - 11. oldal - Egészségünk érdekében - 12. old. - Adventtõl karácsonyig - 14. oldal
KÜRTÖS
2
A MEGTALÁLT HAZA MAGASÁBAN (Befejezés az 1. oldalról)
Reméljük, hogy ez a havilap megtöri e szivárvány alatt bujdokló tenyérnyi haza csendjét, megérinti az embereket, róluk és nekik fog szólni, hogy a hónapok teltével egyre többen lesznek olyanok is, akik tollat ragadnak, hogy megírják és megosszák velünk fájdalmaikat és örömeiket, mert az együvé tartozás érzése közösségépítõ, megtartó erõ. Mint e lap fõszerkesztõje, egy megújuló, értéket teremtõ és õrzõ közösség szellemi védnökeként teszek hitet most önök, olvasók elõtt, akik nem csupán olvasói lesznek e lapnak, de sorstársaim i s egyben, ami sokkal n a gyobb felelõséget ró
2003. december
Tisztelt olvasó! (Befejezés az 1. oldalról)
nemcsak rám, de a havilap alkotói közösségére is. Tíz évnyi hallgatás után újra rendezve sorainkat elindultunk hát, hogy megkeressük egy elveszettnek hitt, de a lelkekben mindig féltve õrzött haza széthordott, szétlopott darabjait, hogy ismét felépíthessük igazi, lélekemelõ otthonává az itt élõknek. Talán azért is, hogy ráébredjünk a XXI. század küszöbén, Európa szívében senkiért és semmiért, hanem önmagunkért legyünk végre - amivé születtünk - magyarok. A hazát, így tarthatjuk meg tisztán, ragyogón: Szél el ne hordja, esõ el ne mossa, tenger magába ne nyalogassa... Hrubík Béla
Egy kis sajtótörténet LAPVISSZATEKINTÕ (Befejezés az 1. oldalról) búcsúszám kiadásával anyagi okok miatt megszûnt. Egészen pontosan átmenetileg szünetelt a kiadása. Majd egy éves kényszerpihenõ következett a magyar helyi sajtó életében, amikor is 1992. május elsõ hetében megjelent a Honti-nógrádi PALÓC c. regionális közéleti hetilap ingyenes hírvivõje a Balassagyarmaton megjelenõ Ipoly címû polgári hetilap segítségével és ajándékaként. Hetente nyolc oldalon került az olvasók kezébe a lap, melynek karácsonyi (33.) számában Miért szívügye a Palóc? címmel egy összeállítást olvashattunk. Ennek bevezetõjébõl idézünk: Majd egy évi kényszerszünet után ez év májusában indult az immár regionális hetilapként jegyzett P A L Ó C . A lap nyomásához szükséges kedvezõ feltételek megteremtéséhez nagy segítséget kaptunk Ádám Tamástól, az IPOLY c. polgári hetilap igazgató-fõszerkesztõjétõl és Hajdú Józseftõl, a Cserhát Print nyomda vezetõjétõl. A lapterjesztés megszervezésébõl oroszlánrészt vállaltak magukra Balázs Éva és Zatyko Mária, a csábi alapiskola magyar tagozatának pedagógusai. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy határtalan segíteni akarásukkal és tettekben megnyilvánuló, példamutató igyekezetükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy különösebb fennakadások nélkül útjára indulhatott és olvasókra talált a Palóc. A lap szerkesztõi ebben bizakodva indították útjára a P A L Ó C III. (a Haladást is beleszámítva XX.) évfolyamának 1. számát immár 12 oldalon. Ám a 20. lapszám után néggyel csökkent az újság oldalszáma, ami azt jelentette, hogy apadóban voltak az újság elõállításához szükséges anyagi források. Idén tíz éve annak, hogy 1993. szeptember 17-én a 34. szám kiadásával búcsúszó nélkül távozott az
Egy havilap szerkesztése és megjelenése között eltelik bizonyos idõ, így az egyes írások lehet, nem egészen idõszerûek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy elhanyagolnánk a mindig eleven nagy témákat. Be kell ismernünk, hogy a szerkesztõség, a cikkhozók (szándékosan nem írok cikkírókat), többsége amatõr, melynek tudatában is van. Reméljük, az esetleges kezdeti szürkeség lapról-lapra színesedni fog, és az újság felkelti érdeklõdésüket. Az újságkiadás önköltséges alapon mûködik, pénzjutalmat senki sem kap. Egyedüli jutalmunk az újság olvasottsága lesz. Kell, hogy olvassunk, kell, hogy véleményünk legyen, ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha tájékozottak vagyunk. Nemcsak a napi politika terén, hanem történelmünk, kultúránk, hitünk, egészségünk, kedvteléseink vonatkozásában is, valamint minden olyan téren, amely életünk elválaszthatatlan része. Ne hagyjuk érvényesülni egy zseniális magyar mérnök véleményét az emberek közömbösségérõl, idézem: A ma embere nem kívánja a nyugalmát megzavaró információt meghallani, nehogy felébredjen bûntudata. A ma embere azt hiszi, hogy a veszély csak a másikra leselkedik, neki nem eshet baja. Ha
pedig mégis megtelepszik benne a félelem, azt elhessegeti mindaddig, amíg önmaga is áldozattá válik! Az emberiség két csoportra osztható: léteznek nagy többséget alkotva a jó emberek: õk az áldozatok; és az önmagukat istenekké avatók, akikbõl elõbb-utóbb szintén áldozat lesz!. Magyar havilapként elsõsorban magyar ajkú olvasóinkhoz szólunk. A mindennapokon túl hangsúlyozottan szeretnénk felkelteni érdeklõdésüket magyarságunk õstörténete, anyanyelve, zenevilága, népmûvészete, hiedelemvilága, rovásírása, egyszóval a csodálatos egység és gazdag múlt iránt. Hogy tartásunk és egészséges büszkeségünk legyen, ne veszítsük el gyökereinket, múlt-tudatunkat. Goethe írta: Sokszor kell elmondani az igazságot, hiszen a tévedést is folyton ismétlik. Tartsanak velünk, kísérjenek el minket egy izgalmas utazásra az emberi élet hétköznapjainak és ünnepeinek világába! Nézzünk körül önmagunkban, és a bennünket körülvevõ kis- és nagyvilágban! Keressünk együtt válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek mindannyiunkat megszólítanak! Balogh Gábor
olvasók körébõl a Honti-nógrádi Palóc c. regionális közéleti hetilap. Közel fél évtizedet kellet várni egy újabb magyar nyelvû helyi sajtótermék megjelenésére. A független járási kétnyelvû hetilap, a Krtíske noviny Kürtösi Újság 0. száma 1997. decemberében került az olvasók látókörébe. Nagy reményekkel indult a fy ERPRESS - Ing. Eva Stieranková által megjelentetett lap, csakhát, mint hamarosan kiderült, egyrészt a Nový Pokrok erõteljes jelenléte, másrészt a remélt pénzügyi támogatas elmaradása csak 20 lapszám kiadását tette lehetõvé... Bodzsár Gyula
2003. december
Politika - Gazdaság
HULLÁMZÓ AZ ÁLLÁSTALANOK SZÁMA N a g y k ü r t ö s - Köztudott, hogy országos viszonylatban is a sereghajtók közé tartozik a Nagykürtösi járás a munkanélküliség területén. Idénymunkák idején, vagyis tavasztól õszig némileg csökken az állástalanok száma, ám amint arról meggyõzõdtünk a Nagykürtösi Járási Munkaügyi Hivatalban, október végéhez is közel 27 százalékos volt a munkaMária nélküliségi ráta. Bednárová, a hivatal munkaközvetítési-tanácsadói szolgáltatások osztályának vezetõje korai lapzártánk miatt csak az október végéig ismert adatokról tájékoztatta lapunkat. - Járásunkban október 31-hez 6876 álláskeresõt tartottunk nyilván, ami 96tal több, mint az elõzõ hónapban. A munkanélküliség számaránya elérte a 26,78 százalékot. A nyilvántartott állástalanok 47,1 százaléka (3238) nõ. Járásunkra már huzamosabb ideje jellemzõ a tartósan munkanélküliek magas részaránya, amely október végéhez megközelítette a hatvan százalékot (4083
személy). Olyan emberekrõl van szó, akik több mint 12 hónapja szerepelnek a munkaügyi hivatal nyilvántartásában. Elszomorító azoknak a száma (676), akik 48 hónapot meghaladóan sem találtak maguknak munkát. Ez a szabad munkahelyek alacsony számával magyarázható. Például október hónap folyamán öt új munkahelyet jelentettek a hivatalnak, és jelen pillanatban is mindössze 38 szabad munkahelyrõl van tudomásunk. Ráadásul nagyon specifikus állásokról van, pl. orvosokat, idegen nyelveket oktató pedagógusokat keresnek. Viszonylag gyakran keresnek varrónõket, ám a nem megfelelõ munkafeltételek és az alacsony bérezés miatt a kínálatot nem kíséri kellõ érdeklõdés. Csupán statisztikai érdekességként jegyzem meg, hogy egy szabad munkahelyre 181 állástalan jut a járásban mondta Mária Bednárová, a Nagykürtösi Járási Munkaügyi Hivatal osztályvezetõje. -bégyé-
FELKERÜL A LISTÁRA A 2001-es népszámlálási adatok alapján néggyel csökkent azon szlovákiai települések száma, ahol egy-egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, tehát ahol a hivatalos érintkezésben is használható annak nyelve. A kulturális minisztérium nemrégen terjesztette a kormány elé új listáját, amelyen a korábbi 512 helyett már csak 501 olyan település szerepel, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az egyes kisebbségek közül a magyarok esetében 14 község kerül le a nyelvhasználati térképrõl, hárommal viszont gazdagodik a lista. Ezek egyike Leszenye. Leszenye lakosságának száma több mint félezer. Jozef Bakos, a község polgármestere nem kutatta eddig a nemzetiségi számarány változásának okait. (...) Nem tudom, mi okozhatta az arányok változását. Talán az, hogy a mélyen hívõ katolikusok magyar misére járnak. 1990 óta nagy migráció nincs a faluban. Ugyanazok laknak itt, akik az 1990 körüli népszámlálás idején laktak. Hogy most miért vallották magukat magyarnak? Talán végre vállalni merték igazi nemzetiségüket - mondja a polgármester. ( Az Új Szó nyomán )
Kürtös 3
A járási hivatal és elöljárójának szerepe a közigazgatási reform jelenlegi helyzetében A járási hivatalok, mint a jelen formában mûködõ önálló jogi személyek 2004. január 1-jétõI megszûnnek. E hivatal eddigi tevékenységének egy része már a 2002-es év júliusától máig át lett adva a községeknek és a Beszterce-bányai kerület önkormányzatainak. Az eredeti 184 személybõl az állományunk ezzel 131-re csökkent. A megmaradt létszámból központi intézkedésre további 14 hivatalnokot kellett elbocsájtanunk a már amúgy is alacsony állami és közigazgatási hivatalnoki személyzetbõl. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a járási hivatal közbeszerzési, õrzõ-védõi, takarítási és vagyonkezelési részlegein a kötelezõ létszám csökkentések miatt a problémákat csak úgy tudjuk ellátni, hogy közhasznú ill. civil katonai szolgálatukat töltõ munkaerõket kellett felvennünk. 2004. január 1-jétõl az eddigi járások egy része teljesen megszûnik. A megmaradandó 50, benne a mi Nagykürtösi járásunk is, megmarad. A megmaradt járásokban mûködõ államigazgatási szervek nem közös vezetés alatti, önálló jogi személyként fognak mûködni (mint eddig), hanem mint a központi és kerületi államigazgatási szervek körzeti-területi hivatalai, amelyeknek fõleg a megszüntetendõ járási székhelyeken (pl. Korponán, Selmecbányán, Gyetván, stb....) lesznek kihelyezett (pár fõs) irodái, legalábbis átmeneti idõszakra. A KÖZIGAZGATÁST MINDEN ÁLLAMBAN ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATl SZERVEK VÉGZIK, ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS HELYI SZINTEN. Szlovákiában ez állami, kerületi, járási és helyi szinten történik. A mi járásunk területén az államigazgatási szervek zöme továbbra is megmarad. Ezek azonban már az egyes reszortok (minisztériumok) szakosított végrehajtó szerveiként fognak mûködni. Így a mi járásunkban lesz önálló: - belügyi hivatal - környezetvédelmi hivatal - mezõgazdasági-, gazdálkodási és földhivatal - szociális hivatal - közegészségi hivatal - közlekedési hivatal - földalapkezelõ... stb. hivatal. Az iskolaügyi, területrendezési, urbanizációs, gyámhatósági, mûszakifejlesztési... és még sok más állami feladat irányítását a kormány a területi és helyi önkormányzatokra bízta (vagy a legközelebbi idõszakban rájuk bízza), mivel e szervek állnak legközelebb ezekhez a hatáskörökhöz és intézkedéseik szorosan összefüggnek az önkormányzatok eredeti hatásköreivel. Ezek azok az ún. önkormányzatokra átruházott állami hatáskörök. Járásunk a lakosság száma szerint a legkisebb járások közé tartozik Szlovákiában. A legtöbb, a közigazgatási reform ürügyén megszüntetett járásnak is sokkal több lakosa van, mint nekünk - ezért nagy volt a nyomás (felülrõl és alulról egyaránt), hogy a még megmaradt járási hivatalt és sok más hivatalt és szervezetet megszüntessenek. Mi pedig azon dolgoztunk és dolgozunk, hogy megmentsünk mindent, amit csak lehet. E téren ki kell hangsúlyozni, hogy a legtöbbet járásunk és lakossága érdekében az MKP-s politikusok és köztisztviselõk tettek. Sikerült azonban meggyõznünk közös érdekeink felkarolására a koalíciós pártok politikusainak és közéleti-közigazgatási személyiségeinek mindegyikét. Járási és kerületi szinten az ellenzéki pártok tisztségviselõi is támogatták elképzeléseinket. Személy szerint én, mint a Nagykürtösi Járási Hivatal elöljárója azt tartom a legnagyobb sikernek, hogy összefogva a Lévai és az Újvári járás elöljáróival sikerült újra a prioritások közé sorolni a valódi déli gyorsforgalmi út megépítését, annak ellenére, hogy az elõdeim a többi déli járással ellentétben nálunk még a tervdokumentácíó alapfokú részeit sem készíttették el. A további dolog, amiben sikerült felsorakoznunk e pár hónap alatt a progresszív járások sorába, az a Kerületi Munkaügyi Hivatalból nyert pályázat, ez évre több mint 10 millió Sk értékben. A további dotációk az utakra, iskolákra, közmûvesítésre nem hulltak és ezután sem fognak hullni csak úgy maguktól az ölünkbe. Szerencsére van már elegendõ ember a regionális és központi szervekben is, akik jól ismerik áldatlan helyzetünket. Becsüljük meg õket, hogy õk is becsülhessenek és segíthessenek bennünket. Híves György
4 Kürtös
2003. december
Régió
Vidékfejlesztés
a Középsõ-Ipoly mentén Egy majdnem elfelejtett régióban élni és dolgozni. Ez a sorsuk azoknak, akik a Középsõ-Ipoly mentén születtek, élnek és itt maradtak, mert ide köti õket minden. Ezen a vidéken pedig lehet és kell is élni. Ennek érdekében alakult meg 2003 koranyarán a Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynöksége, és mûködik azóta is, mint a szlovákiai régiófejlesztési ügynökség integrált rendszerének egyik eleme. Feladatául elsõsorban a Nagykürtösi járás gazdasági, szociális és vidékfejlesztési tervének kidolgozását, az itt mûködõ önkormányzatok, civil szervezõdések és vállalkozók szolgálatát tûzte ki. A szolgálat pedig információáramoltatásból, falvak fejlesztési programjainak k i d o l g o z á s á b ó l , pályázati lehetõségekrõl való tájokoztatásból, szaktanácsadásból, kézzel fogható eredményeket hozó projektumok kidolgozásából áll. Az ügynökség alkalmazottaiként rugalmas, szakképzett, f e l e lõsségteljes munkát végzõ, fiatal és dinamikus munkatársakkal találkozhatnak az érdeklõdõk. Képviselõi fogadónapokat szerveznek, végiglátogatják a vidék önkormányzatait, tanácsot adnak a civil szervezõdések számára pályázati források keresésében, és amennyiben felkérik õket, akkor a pályázati munkákat is kidolgozzák. A Középsõ-Ipoly mente is az Európai Unió része lesz május elsejétõl. Ezt a vidé-ket fel kell hozni a nyugat-európai színvonalra. Ezt minden itt élõ fontosnak
tartja, most már csak hinni kell benne. Talán ennek a hitnek a megerõsítésére is szolgál ez az ügynökség. A konkrét, alig pár hónapos tapasztalatok alpján ugyancsak szükség van a munkájára. Azok a falvak, amelyek nem dolgozzák vagy dolgoztatják ki idõben a helyi fejlesztési programot, amely hozzáillõ a kistérség, a nagyobb területi egység, az ország vagy a környéket magába foglaló eurorégió fejlesztési tervéhez, azok még jobban lemaradnak, hátrányos helyzetbe kerülnek, és ennek a lakosok isszák meg a levét. Van itt jövõ és a jövõkép megfogalmazásához, a megvalósítás összehangolásához szükség van erre az ügynökségre. Eddigi sikeres munkájuk, hozzáértésük, szakmai hozzáállásuk és tudatos közösségépítõ szerepvállalásuk nyitott mindenki felé, aki ezen a vidéken szeretne, akar, tud élni, és lehetõséget, kapcsolatokat, tanácsot kér, keres. Ennek a vidéknek van kitörési lehetõsége a mostani elfelejtett régió szerepébõl. Vannak irányvonalak, ötletek, vannak vállalkozó szellemû emberek, és most már van régiófejlesztési ügynökség is. Ha úgy gondolja a kedves olvasó, hogy szükség e van ilyenfajta s z a k t a nácsadásra, segítségre, pályázati forrás keresésére, vagy csak egyszerûen érdekli, mi is az a vidékfejlesztés, látogassák meg az ügynökséget Zsélyben a mezõgazdasági szakiskola épületében. Szászi Zoltán
Rólunk (is) szó volt
Rimaszombatban a Magyar Közösségi Ház adott otthont a vidéki sajtótermékek szerkesztõi tanácskozásának. B. Kovács István, a házigazda Gömörország fõszerkesztõje üdvözölte a megjelenteket, akik között nemcsak hazai szerkesztõk, hanem paksi, putnoki, jászberényi helyi lapok munkatársai is voltak. Bevezetõ elõadást Kováts Dániel tartott. Olyan fogalmakkal ismertette meg hallgatóságát, mint a kistérség, vidék, régió, szülõföld, továbbá idõszaki sajtótermék, évkönyv, periodika stb. Hangsúlyozta, hogy egy-egy térségi sajtótermék fórumot jelent, mûhelymunkának ad értelmet, kulturális mozgást indíthat el. Egy-egy vidéki lap léte nagyon sok összetevõn múlik, pl. milyen a mozgástere, ki a fenntartója, milyen munkatársi és olvasói bázissal rendelkezik, milyen az arculata, tudományosság vagy inkább a népszerûsítés a jellemzõje, a témában a mélyre ásást vagy a felszínen való tartózkodást követi-e, milyen technikai eszközök állnak a rendelkezésére (szín, illusztráció) stb. A vidéki sajtótermékek egyik jellegzetessége, hogy lehetõségeinek határt szab a szerzõi állomány minõsége, ugyanakkor a munkatársak nevelése lehetõvé teszi, hogy amatõrökbõl hivatásos újságírók váljanak. A hozzászólások a találkozás hasznosságát emelték ki. Megegyezés született arról, hogy a következõ tanácskozás Pakson lesz. A paksi ülésen pedig közakaratból valószínûleg létrejön a Kistérségi Sajtótermékek Szövetsége. A résztvevõk vállalták, hogy Szászi Zoltán javaslatára egy antológiát adnak ki a vidéki lapokban megjelent legjobb irodalmi alkotásokból. A november 15-én lefolyt tanácskozáson az induló Kürtös leendõ munkatársai közül is részt vettek hárman. -bán-
Vár állott, most kõhalom Galábocsi csendélet fotó: U.A. KÉPVISELÕI
FOGADÓNAP
Páros heteken kedden 15-17 óra között találkozhatnak az érdeklõdõk Hamerlik Richárd parlamenti képviselõvel, valamint megyei képviselõtársaival, J á m b o r L á s z l ó v a l é s M o l n á r K a t a l i n n a l . Az M K P képviselõi Zsélyben, a K ö z é p s õ - I p o l y M e n t e R e g i o n á l i s F e j l e s z t é s i Ügynökség székhelyén, a helyi mezõgazdasági szaktanintézetben tartják képviselõi fogadónapjukat. Cím:
Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj regiónu Stredného Poiplia sídlo: elovce, K. Gottwalda 70/43 tel: 48 93 120, 0908/96 14 77
( - )
2003. december
Régió
Kürtös 5
ESEMÉNYNAPTÁR Társadalmi és kulturális rendezvények 2003-ban
F e b r u á r 28. vers-és prózamondók járási versenye Ipolybalogon M á r c i u s 1. jótékonysági bál Bussán a helyi templom tornya f e l ú j í t á s a költségeinek fedezéséhez M á r c i u s 7. az MKP tisztújító járási konferenciája Inámban M á r c i u s 15. a Csemadok tisztújító játrási konferenciája lpolyvarbón M á r c i u s 15. k i s t é r s é g i ü n n e p s é g Ipolyvarbón M á r c i u s 15 i megemlékezések: Inám, Ipolybalog, Ipolynyék, Kõkeszi, Lukanénye, Óvár, Zsély Á p r i l i s 13. Országbíró Napok Ipolyvabón. Vendég: Gyurovszky László, régiófejlesztési miniszter Á p r i l i s 27. a B í b o r p i r o s s z é p r ó z s a n é p d a l v e r s e n y kerületi fordulója Ipolynagyfalun M á j u s 7. EU-nap Nagykürtösön. Vendég: Berényi József külügyi államtitkár és Ján Fígel tárgyaló fõbiztos M á j u s 16.17. E U - n é p s z a v a z á s M á j u s 18. EU-nap Ipolybalogon M á j u s 30. Mikszáth-emléktúra Szklabonya M á j u s 30. Mikszáth-emléknap (az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán AI-ban) M á j u s 30. Balassi Bálint Emléknap (az ipolynyéki Balassi Bálint AI-ban) M á j u s 31. Mikszáth-napok J ú n i u s 8. Kis pacsirta - Ipolynyék J ú n i u s 3. M i k l ó s L á s z l ó k ö r n y e z e t v é d e l m i m i n i s z t e r látogatása Nagykürtösön J ú n i u s 15. Kubinyi Ferenc-emléknap Kóváron Vendég: Csáky Pál kormányalelnök, a község szülötte J ú n i u s 15. JUNIÁLIS a Csemadok Járási Kulturális Ünnepélye Nagycsalomján J ú n i u s 18. 10 éves a NéVA emlékülés Csábon J ú n i u s 22. Falunap Csábon J ú l i u s 4. 5. Keszi Találkozó Ipolykeszin J ú l i u s 4. S i m o n Z s o l t f ö l d m û v e l é s ü g y i m i n i s z t e r látogatása a Nagykürtösi járásban J ú l i u s 27. Anna-napi ünnepség Kelenyén A u g u s z t u s 10. Falunap Szécsénkén - címer- és zászlóavatás A u g u s z t u s 16. Mézfesztivál Inámban A u g u s z t u s 24. Falunap Apátújfaluban A u g u s z t u s 26. a K ö z é p s õ - I p o l y M e n t e T e r ü l e t f e j l e s z t é s i Ügynökség megnyitása Zsélyben. A u g u s z t u s 30. Falunap Nagycsalomján Szeptember 12. Rákóczi-vetélkedõ Ipolybalogon Szeptember 14. Szüreti ünnepség Ipolynyéken Szeptember 21. Szüreti ünnepség Bussán Szeptember 28. Rákóczi-ünnepség Gyürkiben Szeptember 13. Falunap Terbegecen, könyvtáravató Szeptember 28. Hegyaljai Õsznyitó Szüreti Ünnepély Kõkesziben O k t ó b e r 3. Madách-ünnepség Alsósztregován. Ünnepi beszédet mondott a felújított Madách-síremléknél Csáky Pál, a SzK kormányának alelnöke O k t ó b e r 5. Õszirózsa magyarnóta-énekesek versenye Ipolykeszin O k t ó b e r 6. Megemlékezés az aradi vértanúkról Ipolyvarbón O k t ó b e r 19. Templomi énekkarok seregszemléje Csábon a templomban O k t ó b e r 27. Falunap Ipolyvarbón O k t ó b e r 27. Ipoly-hidak nemzetközi konferencia Ipolynyéken O k t ó b e r 28. Krúdy-ünnepség Szécsénykovácsiban O k t ó b e r 28. az MKP járási konferenciája Apátújfaluban O k t ó b e r 29. Ipolyi Arnold Emléknap (az ipolybalogi Ipolyi Arnold AI-ban) N o v e m b e r 9. Templomszentelés Kõkesziben a felújított templomot Tóth Domonkos püspök áldotta meg N o v e m b e r 29. Templomszentelés Ipolynagyfalun a felújított templomot Tóth Domonkos püspök áldotta meg D e c e m b e r 12. Betlehemi Csillag, regionális gyermekfesztivál Inám D e c e m b e r 21. Baloghy Dezsõ e m l é k ü l é s I p o l y b a l o g o n
JUNIÁLIS - 2003 - A Szõ t t e s f e l l é p é e
Mézkirálynõ választás - 2003 - Inám
Rákóczi - síremlék Gyürkiben
ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenye
6 Kürtös
2003. december
Oktatás
Figyelnek ránk Köztudott, hogy milyen nehéz anyagi helyzetben vannak oktatási intézményeink. Az önkormányzatok is szegények, inkább felszámolnak, mint nyitnak vagy megfelelõen mûködtetnek óvodát, iskolát. Még s i n c s e n e k m a g u k r a hagyva teljesen. Az õsszel pl. az A p á c z a i Közalapítvány a Határon Túli Magyar Oktatásért a NéVA Társaság közvetítésével juttatott el száz-százezer forint értékû
Ez igen! Vitatni lehet, kételyeink is támadhatnak a beiratkozási program sikerét illetõen. Az eredményességet lehet így is, úgy is magyarázni. Tagadhatatlan tény, hogy évek óta zajlik hol nekibuzdulva, vagy döcögve, ímmel-ámmal, csakazértis az a R á k ó c z i S z ö v e t s é g által kezdeményezett és a felvidéki város és vidéke célalapok által megvalósított beiratkozási program, amely nem csekély magyarországi pénztámogatással azt a célt tûzte ki maga elé, és azt akarja megvalósítani, hogy lehetõleg valamennyi magyar gyereket magyar tanítási nyelvû alapiskolába írassanak a szülõk. Ez a cél még az idei tanévben sem teljesült! Messze vagy közel állunk hozzá, csak idõ múltával állapítható meg. Ami tény: a 2003/2004-es tanévben 82 elsõs kezdte meg tanulmányait valamelyik önkormányzati vagy egyházi magyar iskolában! S ez az eredmény bizalomra feljogosító! Az elõzõ tanévben tanulmányait megkezdõ elsõssel szemben ez 23-mal több! A népesedés számunkra nem kedvezõ alakulása befolyásolhatja ugyan a gyerekek létszámát, de fontos, hogy a megszületett magyar gyerekek számaránya nõttön-nõjön, tanévenként egészen a 100 %-ig, mer t csak így õrizhetjük meg magyarságunkat.
adományt járásunk négy ó v o d á j á ba: Inámba, Ipolykeszibe, Kelenyére és Óvárba. Ez az adományozás folytatása volt az elmúlt évinek, amikor Ipolybalog, Ipolynyék, Ipolynagyfalu, Ipolyvarbó és Szécsénke óvodája részesült hasonló kitüntetésben. A sorok, amelyeket itt közreadunk, Ipolykeszin íródtak: Az ajándékcsomagot megkaptuk, melyet ezúton köszönünk. A sok szép és hasznos szakkönyvnek igencsak megörültünk, és nagy figyelemmel lapozgatjuk és tanul-
mányozzuk. A segédeszközöket fel tudjuk használni. A játékokat a gyerekek Mikulásra kapják meg. További jó egészséget és kitartást kíván az ipolykeszi óvoda kollektívája. Ha nõne a magyar óvodáinkba beíratott gyerekek száma, gyarapodhatna a magyar iskola elsõ osztályába beírandó gyerekek száma is. Az adományok is sûrûsödnének, az örömünk is kiteljesedne. Mert figyelnek ránk.
A BEIRATKOZÁSI PROGRAM ÉRVEI, ÉS AZ ELLENÉRVEKRE ADHATÓ VÁLASZOK I. A magyar iskola mellett szóló érvek: 1. Aki Felvidéken magyar iskolába jár, jelentõsen több ismeretet, tudást szerez. A magyar iskola által biztosított nagyobb tudás nagyobb mozgásteret biztosít a gazdasági életben, és a páratlanul gazdag magyar kultúra értékeinek megismerése (ami szlovák iskola esetén lehetetlen) lelki gazdagságot, sokrétû örömöt ad a gyermek számára egész életében. 2. Anyanyelven hatékonyabb a tanulás. Ez döntõ érv a magyar iskolaválasztás mellett. Ezt a megállapítást pszichológusok egyöntetû szakvéleménye támasztja alá. A biztos alapokon felépített, anyanyelven megszerzett tudás mellett természetesen szükség van más nyelvek megfelelõ színvonalú ismeretére is, éspedig nemcsak a szlovák nyelvre, hanem az Európai Unióban legjobban hasznosítható más nyelvekre is. 3. Nagyon sok statisztikai felmérés történt arra nézve, hogy magyar anyanyelvû gyermekek közül ki mire vitte az életben aszerint, hogy szlovák vagy magyar tannyelvû iskolában végezte tanulmányait. Ezek a felmérések azt támasztják alá, hogy általában többre vitték azok, akik magyar létükre magyar iskolában végezték tanulmányaikat. 4. Ma még sokak által fel nem fogott, alapvetõ változások fognak bekövetkezni néhány év múlva európai uniós csatlakozásunk következtében. Magyarország és Szlovákia között megszûnnek a határok. Ez a forradalmi változás teljes mértékben átalakítja a határ menti körzetek életét. Az Európai Unió nem országok, hanem régiók Európája lesz, és ebben a helyzetben a felvidéki magyarság számára mértékadó vonzásközpontok nem északon, hanem délen lesznek. Ennek sok hatása közül az egyik legfontosabb hatás az, hogy felvidéki magyarok számára kitágul a munkaerõpiac, sokan lesznek, akik a szomszédos ma-
gyarországi régióközpontokban fognak tudni elhelyezkedni, ehhez pedig alapvetõ feltétel a magas színvonalú, csak magyar iskolában megszerezhetõ nyelvtudás. Ez a folyamat már korábban is megindult, máris nagyon sokat járnak át dolgozni Gyõrbe, egyre többen Balassagyarmatra és Sátoraljaújhelyre. 5. A Magyar Parlament által elsöprõ többséggel elfogadott kedvezménytörvény 80 év után új alapokra helyezi az anyaország és a felvidéki magyarok viszonyát. A magyar iskolába járó gyermekek a magyar állam rendszeres támogatását élvezik az oktatásnevelési és a beiskolázási támogatás révén. Ezek a támogatások nemcsak személyre szóló támogatások, hanem a magyarországi közalapítványok révén a magyar tannyelvû iskolák magyarországi közalapítványoktól (Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány) intézményi szintû támogatást is kapnak annak érdekében, hogy a magyar tannyelvû iskola minden tekintetben versenyképes legyen más iskolákkal szemben. 6. A felvidéki magyar iskolák egyre nagyobb számban partnerkapcsolatokat építenek ki magyarországi iskolákkal. Ez a kapcsolat szakmai téren és emberi kapcsolatok szintjén is nagy elõnyt jelent a magyar iskolába járó gyermekeknek. 7. A magyar iskolát végzett, magas szintû magyar nyelvtudással rendelkezõ felvidéki mindenütt otthon érezheti magát a Kárpátmedencében, ahol magyarok élnek. 9. Aki magyar iskolába jár, annak sok esetben egész életére szóló barátai is magyarok lesznek. Ez fontos feltétele annak, hogy magyar identitását hosszabb távon is megõrizze. 10. A magyar nyelvû alapiskolába történõ beiratkozás mellett szóló újabb fontos érv, hogy Révkomáromban megalakult és dinamikusan fejlõdik a magyar
(Folytatás a 7. oldalon)
2003. december (Befejezés az 6. oldalról) nyelvû felsõoktatás, és ennek új szervezeti keretet ad a kormányprogram szerint megvalósítandó Selye János Egyetem. Ez olyan pozitív változást idéz elõ a felvidéki magyarság jövõképében, amely már az alapiskola nyelvének megválasztására is kihat. Példa erre a Komárom és vidéke régió, ahol 2002-ben - nem utolsó sorban éppen a magyar nyelvû felsõoktatás megindulása következtében - 9,18 %-kal, 2003-ban pedig az elõzetes adatok szerint 5,42 %-kal növekedett a magyar iskolába beiratkozott diákok abszolút száma az elõzõ évhez képest. Emellett 2002-ben az elõzõ évhez viszonyítva 3,14 %-kal nõtt a magyar iskolákba beíratott diákok számaránya az összes beíratott diákhoz képest. 11. Ami a Komárom és vidéke régióra érvényes, az Dél-Szlovákia egészére is igaz, 2002-ben egész Dél-Szlovákiában 2,5 %-kal növekedett a magyar tannyelvû iskolába beíratott diákok száma az elõzõ évhez képest, a magyar iskolába beíratott diákok számaránya pedig az összes beíratott diákok számához képest 1999-2002 között 3,5 %-kal emelkedett.
II. A magyar iskolába történõ beiratkozással szemben hangoztatott ellenérvek 1. Hagyományos ellenérv, amit évtizedek óta lehet hallani az, hogy Szlovákiában jobban érvényesülnek az életben azok, akik szlovák nyelven végzik tanulmányaikat. Az elõzõ fejezetben említett érvek alapján azt lehet mondani, ma és a jövõben egyre inkább azok érvényesülnek jobban, akik magyar iskolába járva nagyobb tudást szereznek, és akik ki tudják használni a Kárpát-medencében kialakuló új helyzet elõnyeit.. 2. Újabban gyakran hangoztatott ellenérv, hogy a szülõ (aki már szlovák iskolában tanult) nem tud segíteni gyermekének a tanulásban. Erre az a válasz, hogy nem a szülõnek, hanem az iskolának a feladata, hogy a gyermeket segítse tudásának megszerzésében. Egyébként is egy szülõ legfeljebb a gyermek tanulmányainak elsõ egy-két hónapjában tud segíteni, a késõbbi években erre gyorsan változó világunkban a gyorsan változó tananyag miatt már nincs is lehetõsége. Nyilvánvaló, hogy a gyermek hosszú távú érdekét kell nézni, és ha valaki az elsõ döntést elrontja, ezzel gyermekének egész életét elronthatja. 3. Nem hanyagolható el az a szempont sem, amelyet gyakran a szülõk ki sem mondanak, sõt talán nem is tudatosul bennük: ez a félelem. Félelem a diszkriminációtól, félelem olyan eseményektõl, amelyek 1945 után érték a felvidéki magyarságot. Az európai uniós csatlakozás után ezek a félelmek egyszer s mindenkorra alaptalanokká válnak. Az Európai Unió két legfontosabb, senki által meg nem kérdõjelezhetõ alapelve a demokratikus intézményrendszer bevezetése és mûködtetése, és az az elv, hogy senkit nem szabad vallása, nemzetisége alapján diszkriminál-
Kürtös 7
Oktatás
FELHÍVÁS Havilapunk szeretne életteret biztosítani a térségünkben mûködõ magyar oktatási intézményeknek. Meggyõzõdésünk ugyanis, hogy a magyar iskola jövõje a magyar szellemiségû minõségi iskola megteremtésén múlik. Intézményeinkben - sokszor egymásról mit sem tudva, egymástól függetlenül - sok-sok rendezvény zajlik, sok mûveltségi, képességfejlesztõ és sportversenybe, megmérettetésbe kapcsolódnak be a magyar iskolák tanulói. Csak az utóbbi években számtalan kezdeményezésnek voltunk, lehettünk tanúi, részesei: az óvodások Kis Pacsirta néphagyományõrzõ seregszemléjére, a Csemadok Betlehemi csillag c. karácsonyi találkozójára, a Palóc Társaság palóc mesemondó versenyére, az iskolák névadó ünnepségeire gondolunk sok egyebet meg sem említve. Egymást erõsítenénk, ha tudnánk, ha többet tudnánk egymásról, az óvodákban, iskolákban folyó munkáról. Mert elismerésre és emlékezetbe vésésre méltó munka folyik iskoláink többségében, amelyekrõl jó lenne olvasni, amelyeket világgá kellene kürtölni, hogy ne csak az épületben, helyben, esetleg a faluban tudjanak róla, h a n e m a k ö r n y é k e n , s õ t t á v o l a b b i h e l y e k e n i s s z á m o n tartsák. Nos, a Kürtös erre a feladatra is vállalkozik, amikor felkéri az iskolák és óvodák igazgatóit, hogy a felkínált lehetõséggel élve gondoskodjanak arról, hogy az intézményükben folyó oktató, nevelõ, hagyományápoló és alkotó munka a nyilvánosság elõtt is megjelenjen, mégpedig e lap hasábjain. Örömmel fogadunk minden megvalósítható ötletet, szívesen adunk közre minden elismerést érdemlõ eredményt, helyet biztosítunk a gyermekek zsengéinek, beszámolóinak, alkotásainak. Segítünk, hogy az óvodát, az iskolát jobban megismerjék a környéken, ezért nyitjuk meg Bemutatkozik a ... sorozatot. Kérjük a pedagógusokat, nevelõket, hogy ragadjanak tollat, írják le tapasztalataikat, élményeiket, avassák be az olvasókat a módszertan rejtelmeibe stb. Várjuk észrevételeiket, bíráló soraikat is, mert mi is tanulni szeretnénk, s elõsegíteni, hogy oktatási intézményeink minden nehézség ellenére megmaradjanak, erõsödjenek, fejlõdjenek, hogy mûhelyei lehessenek az újabb magyar nemzedékek képzésének. ni. Ráadásul a magyarok tagjai a kormány-nak, ami még fokozottabb garanciát jelent az elõbbi érvek érvényesítésére. Megszûnhet az a félelem is, hogy az állam munkahelyeken keresztül gyakorol befolyást az emberek ilyen jellegû döntéseire: olyan gazdaság és társadalom épül, ahol a tudás és szak-képzettség fontos, a privát tõkét nem az érdekli, hogy ki milyen nyelvû iskolába járatja gyermekét. 4. Sokszor elõfordul, hogy a házastársak egyik tagja magyar a másik szlovák nemzetiségû. Ilyenkor a szülõk úgy gondolják, hogy illik a gyermeket szlovák iskolába járatni. Erre csak azt lehet mondani, hogy az összeállításunkban felsorolt, a magyar iskola mellett szóló érvek közül
egy sincs olyan, amely a szlovák nemzetiségû szülõ számára elfogadhatatlan lenne. Mindkét szülõ számára gyermeke hosszú távú jövõje lehet csak fontos. 5. Nem egyszer a kimondott, vagy ki nem mondott ellenérv: a kényelem. Kényelmesebb lehet a gyermeket szlovák óvodába vagy iskolába adni, mert az a lakóhelyhez közelebb van. Olyan helyzet is adódhat, hogy a szülõfaluban van szlovák iskola, a magyar tannyelvû iskolába járáshoz viszont utazni kell. Nyilvánvaló, hogy ezek az érvek rövid távú érvék. Ezért itt is azt kell hangsúlyozni, hogy a hosszú távú érvek alapján kell dönteni.
Urbán Aladár rovatgazda
8
KÜRTÖS
2003. december
Miben segítenek a Szövetség a Közös Célokért területi irodái? Tudnivalók a M a g y a r Igazolvány és
a Hozzátartozói Igazolvány igénylõinek
Az alábbiakban ismertetjük a magyarigazolványok igénylésével, az ügyintézés menetével kapcsolatos tudnivalókat. A Szövetség a Közös Célokért a Szlovák Köztársaság Polgári Törvénykönyvének értelmében önálló jogi személyek társulásaként jött létre 2001. november 19-én. Létrehozói: a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség - Csemadok, a Magyar Koalíció Pártja, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Szülõk A Szövetség szándéka, hogy a társulást létrehozó öt szlovákiai magyar szervezet közös célkitûzéseit segítse. A legfontosabbak ezek közül: - a szlovákiai magyar közmûvelõdés támogatása - a magyar oktatásügy fejlesztése az óvodáktól az alapiskolákon és középiskolákon át az egyetemig - a szlovákiai magyar családok gyermekeinek segítése - a szülõföld gazdasági és szellemi gyarapítása, a szülõföldön való boldogulás segítése. A 11 területi iroda tájékoztatást nyújt a törvényben biztosított kedvezményekrõl és pályázati úton elnyerhetõ támogatásokról, az igazolvánnyal kapcsolatban felmerülõ gyakorlati kérdésekrõl, és a kérelmek benyújtásának feltételeirõl. A területi irodák segítenek a kérelem kitöltésében és továbbításában a Magyar Köztársaság szlovákiai konzuli képviseleteire, és tájékoztatnak, hol és mikor vehetõ át az igazolvány. Magyar Igazolványt kaphat az a Szlovák Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ személy, aki magyarnak vallja magát, és a kérelem benyújtásával kinyilvánította a magyar nemzeti közösséghez való tartozását. Továbbá azon személy, akit az egyház nyilvántar tásában magyar nemzetiségûként tar tanak számon vagy magyar nemzetiségû
Szövetsége. A társulás bejegyzett székhelye a Csemadok komáromi városi szervezetének épülete: 945 01 Komárno, Nám. Kossutha 3. A Szövetség központi irodája Pozsonyban, a Csemadok székház II. emeletén mûködik: 815 57 Bratislava, Nám. 1. mája 10-12. A Pozsonytól Királyhelmecig létesített 11 dél-szlovákiai területi iroda munkatársai az adott régió közösségi életét érintõ idõszerû tennivalókra összpontosítják tevékenységüket. 2002 januárjától a Szövetség legsürgõsebb feladata a Magyar Igazolvány és a Magyar Hozzátartozói Igazolvány iránt érdeklõdõk hiteles tájékoztatása és rugalmas segítsége.
személyeket tömörítõ szer vezet tagja. Magyar Hozzátar tozói Igazolványt igényelhet a Magyar Igazolvánnyal rendelkezõ (igénylõ) személlyel együtt élõ házastárs és a közös háztar tásokban nevelt kiskorú gyermek, aki nem magyar nemzetiségû. Az igazolvány érvényességi ideje kiskorú személy esetében a 18. életév betöltésének napjáig; a 18-60 életév közötti személyek számára 5 év; a 60. életévüket betöltött személyeknél határidõ nélküli. Milyen elõnyökkel jár a Magyar Igazolvány? Az igazolvány tulajdonosa a törvényben meghatározott kedvezményeket és támogatásokat igényelheti. A kedvezmények igénybe vehetõek a Magyar Köztársaság területén, a támogatások pedig pályázati úton az illetékes területi irodánál. A kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élvezhetnek. A határon túli magyar pedagógusok számára pedagógusigazolvány ill. oktatói kár tya kiváltását teszi lehetõvé. A szülõföldön magyarul tanuló diákok számára biztosítja a diákigazolvány megszerzésének lehetõségét. A szülõföldjükön magyarul tanuló gyermekek szülei oktatásinevelési és taneszköz-támogatás iránti pályázatot nyújthatnak be.
Utazási kedvezmények A Magyar Igazolvány tulajdonosai évente négy alkalommal 90%-os utazási kedvezményre jogosultak, csoportos utazásra évente egy alkalommal ugyancsak 90%-os utazási kedvezményt vehetnek igénybe, Magyarország területén díjmentes utazásra jogosultak a 6. életévüket be nem töltött gyermekek és a 65. életévüket betöltött nyugdíjasok. A diák- és pedagógus(oktatói) kedvezményekrõl Az egyes kedvezményeket igénybe vehetik a Magyar Igazolvány mellékleteként kiadott diákigazolvány, pedagógusigazolvány, oktatói kártya tulajdonosai. Diákigazolványt igényelhetnek azon személyek, akik valamely közoktatási vagy felsõoktatási intézményben tanulnak. Pedagógusi igazolványra jogosultak azok a pedagógusok, akik valamely közoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak. Oktatói kár tyát igényelhetnek a felsõoktatási intézményben oktatóként foglalkoztatottak. A diákigazolvánnyal rendelkezõk az alábbi kedvezményeket igényelhetik: - a nappali és esti tagozatos hallgatók 67,5 %-os kedvezményben (Folytatás a 9. oldalon)
2003. december Miben segítenek a Szövetség
a Közös Célokért területi irodái? (Befejezés az 8. oldalról) viszonylatban összesen
részesülnek vasúton, autóbuszon, helyi tömegközlekedésben (pl. a BKV járatain), - a kulturális kedvezményeket biztosító intézmények jegyzéke a www.om.hu inter netes oldalon tekinthetõ meg, - a kereskedelmi kedvezményeket biztosító üzletek (pl. könyvesboltok) jegyzéke tájékoztató füzetben tekinthetõ meg. A pedagógusigazolvánnyal rendelkezõk a vasúti közlekedés igénybevételekor 50%-os kedvezményben részesülnek, továbbá igényelhetnek szakkönyvvásárlási támogatást a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztere által meghatározott rendben és összegben. További fontos információkat a kedvezménytör vénnyel kapcsolatban az illetékes területi irodák nyújtanak. Régiónkban eddig a Szövetség a Közös Célokér t losonci ter ületi irodája foglalkozott a Magyar Igazolványokkal kapcsolatos kérelmekkel. Munkájuknak köszönhetõen az elmúlt idõszakban 6000 db Magyar Igazolványt, 294 db pedagógusigazolványt, 771 db diákigazolványt és 3 oktatói kártyát adtak ki. Országos
9
KÜRTÖS
100 000 db Magyar Igazolványt igényeltek. A losonci területi iroda a következõ cím alatt található: 984 01 Luèenec, Nám. Artézskych prameòov 25, telefon: 047/45 11 105 Ez év márciusában teljesült a Nagykürtösi járás magyarságának az az óhaja, hogy régiónkban is nyisson irodát a Szövetség a Közös Célokért. Az iroda Ipolynyéken a községi hivatal épületében a földszinten kapott helyet. A megnyitó ünnepségen jelen volt többek között Pogány Erzsébet, a SzaKC központi ügyvezetõje, Molnár Zsuzsa, a losonci iroda vezetõje, valamint Vitéz László a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségtõl. Az ünnepségen megszólalók többsége hangsúlyozta, hogy az irodának nem csupán az lesz a feladata, hogy begyûjtse a Magyar Igazolványok iránti kérelmeket, hanem hogy koordinálja a szövetséget alapító szervezetek tevékenységét a régióban, és segítse õket munkájukban. Az iroda vezetõje Hrubík Béla, telefonszáma 0905/608777. Nyitvatar tás: hétfõ-szerda-péntek: 8,00-12,00. Összeállította Bodzsár Eszter
Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvöz-lõ levele, amelyet 2003. november 22-én a Léván ülésezõ Város és Vidéke Célalapok Közgyûlése résztvevõinek küldött. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim! Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat, akik ma összejöttek, hogy a felvidéki magyarságot érintõ sorskérdésekrõl számot vessenek. Engedjék meg, hogy elõször is köszönetet mondjak Önöknek, a Rákóczi Szövetség tagjainak állhatatosságukért, melylyel a szlovákiai magyar családok megmaradását, szûlõföldön való boldogulását segítették az elmúlt évtizedben, és reményeim szerint újuló erõvel segíteni fogják az elkövetkezõkben is. Köszönettel tartozom Önöknek azért is, hogy itt, a Felvidéken szinte egyedüliként kérlelhetetlenek voltak; és az utolsó pillanatig kiálltak a kedvezménytörvényben eredetileg megfogalmazott célkitûzések mellett. Kedves Barátaim! Egy jeles évforduló nemcsak arra ad alkalmat, hogy magunk mögé pillantva mérlegre tegyük a sikereinket és kudarcainkat, hanem arra is, hogy elõre tekintsünk, és a jövõ feladatairól is beszéljünk. Meggyõzõdésem, hogy a számunkra oly sok keserûséget és fájdalmat hozó XX. század után a XXI. végre a magyarok százada lehet. De csak akkor, ha képesek leszünk arra, hogy - Rákóczi Ferenc szavaival - kibújjunk a velünk született rendetlenségnek praxisából, és megteremtsük a lelkek egységét. Magyarország és a magyarság sikeres lehet, de csak a határon túli magyarok támogatásával. Sikeres lehet, de csak akkor, ha képes lesz az egész kárpátmedencei magyarság leleményét, jóakaratát, építõ erejét egybegyûjteni, és munkára fogni. Ezért húsbavágó mindannyiunk számára a kedvezménytörvény sorsa, ezért fájó ésszerûtlen kiüresítése. Ezért fontos, hogy felemeljük a szavunkat a kedvezõtlen változtatásokkal szemben, és ezért kell ragaszkodnunk a kedvezménytörvény legfontosabb tételéhez, hogy a magyar iskolába járó gyermekek oktatási-nevelési támogatáshoz jussanak, méghozzá úgy, hogy azt a családok kaphassák meg. És bizony ezért fontos, hogy a magyarság sorsát a szívükön viselõk Önökhöz hasonlóan - jól szervezett közösségekben, hatékony munkával lépjenek fel érdekeik védelmében. Sikeres tanácskozást és munkájukhoz további kitartást kívánok Rákóczi Ferenc saját szerzeményû jelmondatának szellemében: A viszontagságok után jót remélj! Budapest, 2003. november 19, Üdvözlettel: Orbán Viktor
Bármennyire is tiltakozunk ellene, napjaink, mindennapi életünk részévé vált a reklám. Adunk, veszünk, kínálunk és keresünk, üzenünk és vesszük mások üzenetét. Lapunk szerkesztõsége is lehetõséget kínál mindenki számára, aki igénybe szeretné venni a K Ü RT Ö S havilap hirdetési kapacitását. Nyitottak vagyunk c é g e k , h i v a t a l o k , s z e r v e z e t e k , e g y é n i v á l l a l k o z ó k , d e m a g á n s z e m é l y e k irányába is. Köszönteni szeretné családtagjait, barátait, vagy emlékezni szeretne szeretteire, munkatársat keres, vagy eladni akar, vagy csak egyszerûen támogatni szeretné hirdetésével a havilapot? Itt az alkalom! Ha nem tudja hogyan, s miképp, hívjon minket vagy írjon. Megszerkesztjük hirdetését, reklámját, üzenetét. Ismétlõdõ hirdetéseknél engedményeket biztosítunk. Háromszori ismétlõdõ hirdetés - 5% kedvezmény. Ötszöri ismétlõdõ hirdetés - 10 % kedvezmény.
Tisztelt Olvasó!
1/1 oldal (195 x 277) - 5000.-SK 1/3 oldal (195 x 89) - 1650.-SK 1/2 oldal (195 x 138) - 2500.-SK 1/4 oldal (98 x 70) - 1250.-SK 1 négyzetcentiméter hirdetés ára 10.-SK, így mindenki saját maga eldöntheti hirdetési keretének nagyságát, kiszámíthatja költségeit. A hirdetések felvételének határideje minden hónap utolsó napja. Köszönjük, hogy igénybe veszi szolgáltatásainkat, és reméljük, hogy nálunk megtalálja számításait. H I R D E S S E N A K Ü R T Ö S B E N ! M E S S Z I R E F Ú J J U K Ü Z E N E T É T !
Ajánlatunk keretes hirdetésekre:
10 Kürtös
Mûvelõdés
Az Ipoly partjáról a halhatatlanságba 125 éve született KRÚDY GYULA
Úgy siet-e még az Ipoly a nógrádi halmok között, mint akkor sietett, mikor én még játszottam a partjain? Hej, az az Ipoly hûtlen folyó! Hogy szeretik itt õt! Mintha a síkság is csak neki volna, a halmok az õ kedvéért lennének, partján a mezõk neki öltözködnek föl gyönyörû köntöseikbe, lányok, menyecskék róla dalolnak - mégis úgy fut, igyekszik innen a napsugaras tájról a vén Dunába, mintha nem marasztaná semmi! A füzek szerelmesen ráhajolnak, mintha valami titkot locsogna nekik a folyó, vagy valami pletykát susognának fodrozó habjai a pajkos Krúdyról: már megint itt járt... A fenti idézet Krúdy Gyula Az álmok hõse c. elbeszélésébõl való. A XX. század kiemelkedõ magyar prózaírója 125 éve, 1878. október 21-én született a Nyírség fõvárosában, Nyíregyházán. Apai dédszülei azonban Szécsénykovácsiban éltek, nagyapja itt nõtt fel, maga az író is ellátogatott dédszüleinek falujába.
kultúrház ez alkalommal szinte megtelt a helyi lakosokkal és a távolabbról érkezett vendégekkel. Praznovszky Mihály irodalommuzeológus lebilincselõ elõadását hallhatták a Krúdyakról Szécsénykovácsiban valamint Fráter Zoltán irodalomtörténészét Krúdynak errefelé sajnos cseppet sem ismert világáról.
A szécsénykovácsi emléktábla (Oroszlány János alkotása)
Balról jobbra: Fráter Zoltán, Balogh Gábor, Hrubík Béla, Praznovszky Mihály, Tibay András s az óbudai Krúdy-kör tagjai: Fenyves Mária Annunziata, Szénási Sándor István, Lajtai Gábor
A 125. évfordulót országszerte megünnepelték. Az õsök falujának képviseletében a Palóc Társaság is részt vett a nyíregyházi központi ünnepségen, amelyen felavatták Varga Imre Krúdy-szobrát, a Móricz Zsigmond Színházban bemutatták a Szindbád c. táncjátékot, tudományos emlékülést tartottak, új Krúdykiállítás nyílt a megyei múzeumban és megkoszorúzták a szülõházán levõ emléktáblát. Szécsénykovácsiban október 26-án emlékeztek a faluból elszármazott Krúdy család nagy fiára. Az ünnepség a temetõben kezdõdött, ahol Filip József polgármester Krúdy János és Virág Terézia, a dédszülõk sírjánál tett fogadalmat arra, hogy a falu nem hagyja veszni a Krúdyak emlékét. A k u l t u r á l i s élet teljes hiányáról árulkodó
Ugyancsak Krúdy világa címmel nyílt meg a volt óvoda ma már használaton kívül levõ helyiségében az a kiállítás, amely Zórád Ernõnek a Krúdy-mûvek ihlette illusztrációiból nyújt át egy csokorra valót a nézelõdõnek. Koi Szilvia és Lajtos Dominik tanuÍók valamint Tibay András elõadómûvész egy-egy Krúdy-novellát adtak elõ. A nap fénypontja az emléktáblaavatás vont a falu központjában. Itt Hrubík Béla mondta el gondolatait és Szénási Sándor István adta elõ saját Krúdyról szóló költeményét. A szécsénykovácsi ünnepség alkalmára jelent meg egy kis füzet A Kr údyak Szécsénykovácsiban címmel. Ebbõl idézzük Praznovszky Mihály Utószóját. Urbán Aladár
2003. december
Utószó
Krúdy Gyula életmûve a mindenkori magyar olvasóké. Ám vannak tájak, amelyek joggal bizonyíthatják: az ott élõk még szívesebben merülnek el ebbe a mesevilágba. Elsõsorban Nyírség, a szülõföld, de ide sorolja magát Várpalota, a Palotai álmok, az Ál-Petõfi világa. Hogy aztán Pestet ne is említsük, s fõleg Tabánt, Óbudát. (Miért feledkeznénk meg a Felvidékrõl?) Szóval, van táji kötödése Krúdy életének, és a sorban joggal kér magának elõkelõ helyet Nógrád. Érdekes módón a nógrádi kutatók még nem jártak utána a Krúdy család történetének, pedig volt olyan leszármazott, aki kortársunk volt, s akinek személyisége is tipikus Krúdy-vonásokat mutatott. A Krúdyak õsi fészke Szécsénykovácsiban volt. Kis falu ez, amely ma Szlovákiában található, átellenben Szécsény városával. Valóban ott kanyarog az Ipoly a falu aljában, valóban ott a gyönyörûséges rét, és valóban ott volt a temetõben Krúdy dédszüleinek a sírja annak idején, amikor e sorok írója Krúdy Kálmán nyomában a szülõfalut is felkereste. (A síremléket a falu mai magyar lakói megmentették a pusztulástól...) A tények a következõk: Krúdy Gyula nagyapja, a legidõsebb Krúdy Gyula itt született 1823. december 28-án. Másik fiútestvére, Kálmán (1826. február 23-án született), s volt még négy leánytestvérük: Mária, Ilona, Bella, Amália. Krúdy Gyula 1849 után elkerül Nógrádból, egy ideig Várpalotán élt, itt született meg az író apja, aki szintén a Gyula keresztnevet kapta 1850ben. Ez a család ment tovább a Nyírségbe, s aztán 1878. október 21-én a legifjabb Gyula is meglátta a napvilágot. A nagyapa a családi legendárium egyik fontos személyisége lett. Mesék, hõstettek, kalandok és nõk minden mennyiségben - így õrzi õt a családi emlékezet. Ám nála is jelentõsebb hatása volt Krúdy életmûvére testvére, Kálmán. (Élt 1826-1861 között.) Õt már nem taníttatták, nem jutott pénz az amúgy teljesen elszegényedett nemesi família erejébõl. Furcsa, szokatlan, deviáns személyisége miatt kivert vadként élte végig sebzett életét. De pont ilyen emberre volt szüksége az írói fantáziának: rabló, haramia, pajkos, Kossuth katonája, szegények istápolója, nõk megveszekedett szerelmese - nincs olyan irodalomtörténeti értékû Krúdyéletrajz, amelyben ne fordulna elõ a személye. Így tehát joggal írhattuk a Mikszáth-kiskönyvtár következõ kis füzetének borítójára: A Krúdyak Szécsénykovácsiban, és joggal válogathattunk bele olyan Krúdy-írásokat, amelyekben elsõsorban e romantikus sorsú rokon, a nagybácsi Krúdy Kálmán viselt dolgai szerepelnek. Persze az írói fantázián átszûrve, azaz nem ragaszkodva a levéltári iratok hiteles tényeihez. És persze kerestük azokat a részleteket is, amelyekben feltûnik Szécsénykovácsi. Gyönyörû sorokat írt Krúdy õseinek falujáról, ilyen lírai sorokat csak a szívünknek legkedvesebb tájról lehet írni: a szülõföldrõl. Valamit a kis könyvecske írásairól. Az álmok hõse címû kisregényt 1903-ban írta Krúdy. A történet a családi legendárium része, szép és színes mese. A nógrádiaknak az irodalmi élményen túl a ráismerés öröme is jelentõs, hiszen megannyi ismerõs név és táj bukkan fel a könyvecske lapjain. Részletünk a kisregény kezdete, elsõsorban a szécsénykovácsi leírás miatt választottuk. A Krúdy Kálmán bácsi viselt dolgai még ennél is korábbi írása Krúdynak, 1899-ben jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain. Talán a legihletettebb írás a szomorú sorsú betyárról, és itt is megrázó szépségû részlet olvasható a kovácsi rétekrõl. Ezt csak az írhatta, aki maga is járt itt, s nincs is okunk feltételezni, hogy a 21 éves Krúdy ne töltött volna már addig is hosszabb idõt a nógrádi rokonoknál. A harmadik írás, Szent Péter esernyõje alatt 1910-ben jelent meg, Krúdy és Mikszáth kapcsolatának talán egyetlen hiteles dokumentuma. Azért is szerepel az összeállításban, mert feltûnik benne Krúdy Kálmán, aki a két nógrádi írót, ha szimbolikusan is, de a pesti éjszakából hazahozta a nógrádi tájakra. Mikszáth kisregénye, a Krúdy Kálmán csínytevései még elrugaszkodottabb írás a valóságtól, de hát Mikszáth nem dokumentumregényt írt, hanem igazi, anekdotákkal gazdagon megfûszerezett mesét. A kis kötetet e sorok írójának egy tanulmányrészlete zárja. Az eredeti írás a Nógrád megyei múzeumok évkönyvében jelent meg 1978-ban, Krúdy Kálmán (1832-1861) Adalékok a Krúdy család nógrádi ágának történetéhez címmel. Már akkor is zavaró volt a dátumjelölés, amely arra akart utalni, hogy a családtörténetnek csak ezzel az idõszakával kívántunk foglalkozni, amely számunkra a legfontosabb, és amely elvezet bennünket Krúdy Kálmán tragikus történetéhez. Ez természetesen nem Szécsénykovácsi története, hanem csak néhány vonás a Krúdy család szécsénykovácsi ágának szomorú históriájából. De talán a Kovácsiban élõ mai magyarok ráismernek egy-két névre kétszáz év távlatából, ha máshonnan nem, hát a temetõ sírköveinek felirataiból visszaköszön nekik e szép-tragikus história. Az itt élõ magyaroknak most már van egy szabadon vállalható irodalmi örökségük is, mégpedig a javából. E falu indította el a Krúdy családot a magyar irodalom halhatatlanságába. S amikor minden kis település értékeket keres a múltjából, amelybe kapaszkodva megmaradhat a jövõnek, a kovácsiaknak itt van maga Krúdy Gyula. Erre a hatalmas életmûre annyi mindent lehet szervezni: irodalmi turizmust, hagyományos ünnepeket, de mindenekelõtt a legfontosabbat: magyarságunk megõrzését. Praznovszky Mihály
2003. december
Kürtös 11
Kultúra
Tíz éve tartjuk számon Jócskán megkésve, de mégsem teljesen elfeledve, tíz évvel ezelõtt emlékezett elõször a szülõföld népe Zsélyi Aladárra, a magyar repülés történetének kimagasló képviselõjére. 1993. december 12-én életmûvét láttató kiállítás és elõadások - melyeket a Magyar Veterán Repülõk Egyesületének tagjai tartottak - idézték életét, tárták fel munkásságát, és méltatták jelentõségét a Bussán szervezett emlékünnepségen. Ki volt õ? Zsélyi Aladár 1883-ban született. Losoncon majd Budapesten tanult a József Mûegyetemen. Érdeklõdését korán lekötötte az aviatika. 1909-ben A repülõgéptechnika alapelvei címmel már könyvet írt, amely három kiadást is megért. Ugyanabban az évben elsõ repülõgépe is elkészült a Kölber-féle kocsigyárban. A gép korának legjobb szerkezetû elemeit tudhatta magáé-
120 éve született ZSÉLYI ALADÁR
nak, így Zsélyi 1910-ben az elsõ repülõ volt, aki saját tervezésû gépét biztonságosan vezethette, s indulhatott a nemzetközi repülõversenyen, amelyen azonban megsérült. A kényszerû pihenés alatt tovább folytatta megkezdett elméleti munkásságát, s tanulmányúton is járt Franciaországban. Elmélkedéseinek és tapasztalatainak összegezését 1912-ben újabb könyvben foglalta össze A n a g y aeroplánok kérdése címmel. Sikeres volt számára az 1913-mas esztendõ is. Ekkor újabb könyvet jelentetett meg A gázturbina - Kísérletek a z ú j h õ e rõ g é p m e g a l k o t á s á r a címmel, és pilótavizsgát is tett Bécsújhely repülõterén. Hazatérve egy nagy teljesítményû repülõgép tervezésére kapott megbízatást. A Zsélyi tervezte gép Thorotzkai Péter gyárában készült el. Zsélyi maga vállalta gépe kipróbálását. A gép 40 km/óra sebességgel repült,
leszálláskor azonban kerekei elakadtak a rákosmezei repülõtér homokos talajában. A repülõgép orra bukott, vezetõje kirepült a pilótaülésbõl, és nyílt karcsonttörést szenvedett. l914. július 1-jén halt meg vérmérgezésben. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a repülés tudományát, a hon védelmi képességét (ne feledjük, még abban az évben kitört az elsõ világháború...). Zsélyi rendkívüli jelentõségét a kortársak, a szakterület is elismerte. Végakaratának megfelelõen hazai földben helyezték örök nyugalomra. Csalár temetõjében nyugszik Zsélyi Aladár. A tíz évvel ezelõtti nagy megemlékezésnek pedig lett folytatása. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Palóc Társaság által elindított emlékezés és emlékeztetés megértõkre és lelkes támogatókra talált Bussán és Csalárban is. A hagyományápolás édes terhét Molnár
Katalin vette a vállára. Neki, családjának és baráti körének köszönhetõen bõvült, és mélyült el a kapcsolat mind a magyar, mind a szlovák repülõkkel és szervezeteikkel. Az elmúlt évtizedben emlékoszlop is került Bussa fõterére, mely Zsélyi nevét és érdemét hirdeti magyar és szlovák nyelven. A meglevõ szlovák felirat mellett magyar emlékeztetõ is olvasható immár az aviatikus csalári sírján. A tablós kiállítás olyannyira bõvült, hogy 1995tõl Zsélyi Aladár Emlékszoba fogadja Zsélyi tisztelõit Bussán. Megjelent egy kötet is a Zsélyi-életmû népszerûsítésére M a g y a r I k a r o s z címmel (Winkler László repülõtörténész munkája, fotódokumentációval, az AB-Art kiadó gondozásában 1998-ban). Az idén pedig repülõnapon emlékeztek a bussaiak a 120 éve született Zsélyi Aladárra. Urbán Aladár
Falusi színjátszás országos szinten, vagy amit akartok Idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a Csemadok Kassa-vidéki Területi Választmánya a falusi színjátszók országos fesztiválját Szepsiben és Buzitán, s ami külön örömhír, hogy ebben az évben a nagykürtösi járást két csoport is képviselte, mégpedig a P a l ó c V a r i e t a s Bodzsár Gyuszi vezetésével (örökös humorológusként) és az i p o l y n y é k i Csemadok színjátszó c s o p o r t j a , Mics Károly rendezésében a régióban nagy sikert aratott Huszárkisasszony színrevitelével. Nem kis teljesítmény ez egy olyan járástól, ahol a magyarság úgymond szórványban él, s ahol mindenért, ami az anyanyelvvel, kultúrával, nemzettudattal összefügg, hatványozottan meg kell küzdeni. A fesztivál általunk megtekintett elõadásait értékelve nyugodt szívvel megállapíthatjuk, hogy ott volt, s ott lett volna a helyünk az elõzõ évben is a falusi színjátszók országos seregszemléjén, hiszen az ipolynyéki színjátszók olyan értéket képviselnek, ami manapság már igen ritka, s amit talán mindnyájan hiányoltunk az itt felvonultatott darabok láttán. Elemezve beszélgetéseink során az elõadásokat, felvetõdött a kérdés, vajon hogyan hozható egy kalap alá a musical (mjuzikel), a diákszínpad, a varieté, a
hagyományõrzés és a klasszikus zenés vagy prózai népszínmû vagy a nép nyelvén szólva parasztkomédia? Ez a tény leginkább (sajnos), csak minket foglalkoztatott, ennek ellenére felveti
azt a kézenfekvõ kérdést, érdemes-e a falusi színjátszók országos fesztiválján falusi színjátszással foglalkozni, népszínmûvel fellépni? Örvendetes volt látni, ahogyan a többnyire középiskolás fiatalok kisebb-nagyobb sikerrel továbbviszik a színjátszás hagyományait, de a kalsszikus, az igazi jó értelemben vett falusi színjátszás, ahol a társadalmi rétegek és korosztályok együtt állnak a színpadra megõrizheti-e, megõrzi-e így valódi arcát, egyediségét. A választ csak sejtjük, de kimondani nem igazán akarjuk, vagy merjük, nehogy megvádoljon valamelyik kri-
tikus elfogultsággal. Egyet azonban bizton tudunk, hogy az ipolynyéki közönségnek a hagyományos arcunk tetszik, s mi elsõsorban, bármennyire is hihetetlen, nekik játszunk, s önmagunknak. Ez még akkor is így van, ha néha egy-egy ilyen kiruccanás után, mint amilyen a mostani országos fesztivál, három díjat is elhozunk. Az ipolynyéki csoport a Kassa-vidéki Csemadok Területi Választmányának és Gömörhorka község önkormányzatának a népszínmûvek hagyományának ápolásáért különdíja mellett, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Közmûvelõdési Intézet díját, a l e g j o b b e p i z ó d szereplõnek, Hrubík Bélának ítélte oda. Csüggedésre tehát nincs okunk, hiszen tovább öregbítettük az ipolynyéki színjátszás immár több mint ötven éves hírnevét, azonban hangot kell adnunk elégedetlenségünknek, hiszen a közel ötmázsányi csillogó-villogó technika, az elõadásunk folyamán többször is cserbenhagyott minket (és csak minket!), így az örömünk nem lehet teljes. De hát tökéletes fesztivál nincs, mint ahogyan tökéletes elõadás sem létezik. Nem marad más nekünk, mint a remény illúziója, hogy (mint minden más is, ami formálja hétköznapjainkat) jövõre talán ez is jobb lesz. HB.
12 Kürtös
Egészség
2003. december
Amit egészségünk érdekében tudnunk k ell Egészségünk a legdrágább kincs-ünk, amit óvnunk és ápolnunk kell. Olykorolykor a szükség azt kívánja, kicsit többet kell érte tennünk, hogy megtartsuk, illetve visszaszerezzük. Eszembe jut az idõnként háttérbe szoruló frázis: é p t e s t b e n é p l é l e k . Nos meg vagyok gyõzõdve arról, hogy testi harmóniánk nagy mértékben befolyásolja lelkünk teljes harmóniáját is. A mai ember szívesen visszatér a természethez, hogy erõt merítsen a gyógyuláshoz a víz, a levegõ, a föld természet adta pozitív hatása segítségével. Amikor a gondok és problémák szinte megoldhatatlanná válnak, sokszor megoldást jelenthet például egy FÜRDÕKEZELÉS. Gyógyfürdõink különleges természeti adottságokkal rendelkeznek, melyek segítenek a betegség megelõzésében, és nem utolsó sorban a gyógyításukban. A várt pozitív eredmény szinte minden esetben megfigyelhetõ. Rövid sorozatban szeretném bemutatni Szlovákia fürdõhelyeit, melyek látogatásával mobilizálhatjuk szervezetünk védekezõrendszerét, amely segítségével képesek vagyunk legyõzni a betegséget és annak következményeit. 1. PÕSTYÉN - Piestany - Szlovákia délnyugati részén a Vág folyó partján fekszik. Az elsõ írásos feljegyzés 1549-bõl maradt fenn Wernher György írásában,
amelyben említette a forró víz különleges gyógyhatását. A fürdõ elsõ tulajdonosa a Thurzov család volt. Késõbb Erdõdy Nepomuk János és Erdõdy József újjáépíttették az egész komplexumot, majd a Winter család segítségével nemzetközi hírnévre tett szert. 1912-ben megnyílt a Thermia Palace luxushotel és az Irma Fürdõház. 1915-ben megnyitották a Pro Patria Fürdõközpontot. A 70-es években már 1200 férõhelye volt a fürdõnek, ma Szlovákia legnagyobb befogadóképességû fürdõje (2200). A gyógyvíz ként tartalmaz - 12,5 mg kénhidrogén 1 liter vízben. A magas kéntartalmú termáliszap hõfoka 40°C. Põstyénben nagy eredménnyel kezelhetõk a mozgásszervi betegségek, továbbá az idegrendszeri problémák, melyek korunk civilizációs betegségei. A klasszikus gyógymódok mellett (bazénfürdõ, iszapfürdõ, gyógytorna, vízgyógyászat, elektrogyógyászat, gyógymasszázs) megtalálhatók itt a legkorszerûbb gyógymódok is, mint pl. az akupunktúra és oxigénterápia. A fürdõvendégek részére rendelkezésre áll a teniszpálya, minigolfpálya, fitnessterem és természetesen az úszómedence. A fürdõ területén belül megtekinthetõ a balneológiai múzeum. A kezelések utáni szabadidõt is aktívan ki lehet használni pl. túrázással a Magas- és Alacsony-Tátrába,
NÕGYÓGYÁSZATI GYAKORLAT VIDÉKI RENDELÕBEN A nõgyógyászat alapvetõ feladata a nõk reprodukciós készségérõl és egészségérõl való gondoskodás születéstõl egészen idõs korig. Napjainkban számos társadalmi változás tanúi vagyunk, amelyek a nõgyógyászatot sem hagyták érintetlenül. Az egészségügyi tevékenység lényeges része áthelyezõdik a kórházi létesítményekbõl az ambuláns (járóbeteg) szférába, és nemcsak a diagnosztika, hanem a betegségek gyógyítása terén is. Naponta szóba kerül a teljesítmények rentabilitása. Találkozhatunk a teljesítmények új megnevezésével, pl. egynapos sebészet, a szülések levezetésének alternatív módjai, vízben történõ szülés, német nyelvterületen szülõházakról beszélnek, stb. Ezek egyike-másika az általános trendet, divatot követi, mások pedig korparancsként láttak napvilágot. A rendelõkben tapasztalható változások fokozottigényeket támasztanak az orvosokkalszemben. A nõgyógyászati orvosi rendelõk felszerelése eltérõ. Vannak, amelyek csak az elõírt alapfelszerelésnek felelnek meg, más rendelõkben ultrahangvizsgálat, lézeres kezelés is a betegek rendelkezésére áll. Egy biztos, a jövõ útja, hogy ne csak a kórházakban, hanem a rendelõkben is elérhetõk legyenek a korszerû diagnosztikai és gyógyászati mûszerek. A fenti megállapításokat személyes tapasztalataim mondatják velem, amikor a Nagykürtösi Kórház nõgyógyászati osztályán betöltött tisztségemet felcseréltem az Ipolynyéken és Nagycsalomján mûködõ ginekológiai ambulanciára. Átmeneti idõszaknak számított az 1999-es év, amikor kialakítottam tevékenységem prioritásait, vagyis hangsúlyt helyezni a megelõzésre, javítani a diagnosztikai lehetõségeket. Tevékenységem/mûködésem elsõ évének (vagyis 1999) végén felszereltem a rendelõt két multifrekvenciós szondával ellátott ultrahangos mûszerrel, amely gyakorlatilag univerzális használattal bír. A videoprinter a dokumentációt szolgálja, korszerûbb típusra cseréltem a mikroszkópot. Mindkét
rendelõt új, kényelmes kivizsgálásra szolgáló ággyal láttam el. Ipolynyéken az új polgármester, Tóth István hivatalba lépését követõen és megértésének köszönhetõen sikerült újabb helyiségekkel bõvíteni a nyéki rendelõt, amely most már megközelíti a kor követelményeit. A mûszerállományt SMT BM típusú elektrosebészeti mûszerrel bõvítettem, amely lehetõvé teszi kisebb sebészeti beavatkozások elvégzését ambuláns feltételek között is. A terhes asszonyokról való jobb gondoskodást szolgálja a PD1+ mûszer a magzat szívhangjainak regisztrálására. Adminisztratív téren a MEDICOM programmal ellátott (orvos-nõvér) számítógéprendszerrel dolgozunk, amely lényegesen meggyorsítja az orvos-beteg kommunikációját. A mindennapi munkához tartoznak a kivizsgálásokat szolgáló különféle tesztek is. A napi gyakorlat bizonyítja, hogy a nõk reprodukciós egészségérõl való gondoskodást gyerekkortól kell kezdeni, és egészen idõs korig szükséges figyelemmel kísérni. Gyakran hallom az asszonyoktól, minek járni nõgyógyászhoz, ha semmi bajom sincs. Erre egy életbõl hozott gyakorlati példával felelnék. Autónk elhanyagolható értékkel bír egészségünkhöz képest, és mégis rendszeresen járunk vele mûszaki vizsgára. A nõgyógyászati-szülészeti ágazat megelõzõ mechanizmusa viszonylag jól ki van dolgozva, de a betegek részérõl elégtelen a kihasználása. A múltban aránylag gyakoriak voltak az egészségügyi felvilágosító elõadások. Ma már ezek iránt nincs különösebb érdeklõdés, ezért remélhetõleg nagyobb figyelem kíséri majd a helyi sajtóban megjelenõ orvosi tanácsokat. Rövid írásommal azoknak a nõknek a figyelmét kívántam felhívni, akik még halogatják nõgyógyászuk felkeresését. MUDr. tefan Braunstein magán szülész-nõgyógyász szakorvos
vár- és városlátogatással Bajmócra és még számos hasznos és érdekes foglalkozással. 2. BÜDÖSKÕ - Smrdáky - Szlovákia nyugati részén a Fehér-Kárpátok ölében terül el 80 km-re Pozsonytól. Az elsõ írásos emlék 1551-bõl származik. A fürdõ érdemei Vietoris Jozef nevéhez fûzõdnek. A gyógyvíz és gyógyiszap magas kéntartalma lehetõvé teszi a legsúlyosabb bõrbetegek gyógyítását ezen a helyen - 640 mg kénhidrogén 1 liter vízben - amely Európában a legkoncentráltabb kéntartalom. A fürdõ kapacitása 340 ágy felnõttek részére és 100 ágy a gyermekbetegek részére, akik kísérõ jelenlétében abszolválhatják a gyógykezelést. A higiéniai elõírások betartása érdekében a kezelés fõleg kádfürdõre öszpontosul, ahol 100 mg kénhidogén kerül 1 liter vízbe (magasabb koncentráció nem engedélyezett), ezen kívül a kénes iszapfürdõ, fényterápia, vízgyógyászat, gyógytorna, masszázs és elektroterápia segíti a betegek gyógyulását. A gyógykezelés utáni szabadidõt túrázással tölthetjük a Fehér-Kárpátok ösvényein. A következõ számban folytatom fürdõhelyeink rövid bemutatását. Balázs Tünde Mgr. gyógytornász
A méz jótékony hatásáról A méz õsidõktõl része a táplálkozásnak és a gyógyításnak is. A méz édes ízét a gyümölcscukor, zamatát az egyes virágfajok illóolajai adják. A virágok nektárja a méhek nyálnedveinek hatására alakul mézzé. Alkalmazza a kozmetikai ipar, a természetgyógyászat, a háziasszony. A méz 25% vízbõl, 75% gyümölcscukorból és szõlõcukorból áll. Vitamintartalma nem számottevõ, az ásványi anyagok közül kevés kalcium, vas, foszfor, magnézium, kálium van benne. Egyszerre hat energiahordozóként és bioaktív anyagaival, így jelentõs a hatása az agy és a szív munkájára is. Sok más elõnyös hatása miatt kívánatos, hogy rendszeresen fogyasszuk. Legalább naponta egy teáskanálnyit. A legegyszerûbb alkalmazási módja, ha a teát, tejet cukor helyett mézzel édesítjük. A mézes, langyos tej kellemes álmot ígér, a mézes hársfatea hurutoldó, köhögéscsillapító. Napi egy teáskanál méz rendben tartja a székletet. A méz általában segíti az emésztést, és székletrendezõ hatásával együtt hat a bõr állapotára is. Javulást eredményez a különbözõ bõrbetegségekben. Kedvezõ a száj- illetve mandulagyulladásnál, amikor 1 teáskanálnyi mézet kell hosszan a szájban tartani, forgatni, így érvényesülhet baktériumölõ és gyulladáscsökkentõ hatása. Hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, védi a májat, vesét, a hasnyálmirigyet, emiatt rendszeresen alkalmazzák különbözõ szívbetegségek diétájában. Fokozza az anyagcserét, erõsíti az idegrendszert és az immunrendszert. Külsõleg, belsõleg egyaránt felhasználható. - ber -
2003. december
Szabadidõ
Mézesfürdõ A téli hónapokban különösen ajánlott a száraz bõr kezelésére. H o z z á v a l ó k : 5 evõkanál kamilla- vagy hársfavirág, 2 dl forró víz, 5 evõkanál méz, 5 evõkanál napraforgóolaj, 2 evõkanál folyékony szapp a n . Forrázzuk le a virágokat, és hagyjuk állni egy fél órát, majd szûrjük le. Keverjük hozzá a többi anyagot, és jól rázzuk össze, majd a felét öntsük a fürdõvízhez. A másik felét a k ö v e t k e z õ f ü r d é s h e z h a s z n á l j u k f e l . Köhögés ellen Egy felszeletelt hagymát leönteni kb. 3 evõkanál mézzel, 2 órát állni hagyni, majd a levet egy hajtásra meginni. To r o k g y u l l a d á s r a 1 tojás sárgáját 2 evõkanál mézzel habosra keverjük, fokozatosan felengedjük egy pohár meleg tejjel. Lassan kor tyolgatva, melegen kell elfogyasztani. Mézes vaj 10 dkg vajat k e v e r j ü n k össze 10 dkg mézzel. Hathónapos kor tól már kisg y e r m e k e k n e k i s a d h a t ó , m a x i m u m 1 evõkanállal n a p o n t a . A f e l n õ t t e k adagja már 2-5 evõkanál is lehet, kenyérre, péksüteményre kenve. Segíti a kalcium megkötését a szer vezetben. Mézes arcpakolás 1 kanál méz, 1 kanál joghur t - a kettõt jól összekeverjük, és a megtisztított arcra felvisszük. Körülbelül 3O percig hagyjuk fenn, majd állott vízzel vagy ásványvízzel lemossuk. Feszessé teszi a bõr t és ránctalanít.
Déligyümölcsökrõl néhány sorban
A déligyümölcsök rengeteg vitamint, rostot és egyéb hasznos anyagot tartalmaznak. A hideg, influenzás téli idõben legjobbkor jön a narancs, banán, citrom stb. kínálta vitaminpótlás. És most lássuk, miért ajánlott a fogyasztásuk: - Az ananászban található egy enzim, amely fehérjebontó hatással rendelkezik, ezért az emésztési zavarokban szenvedõk számára ajánlott a fogyasztása. - A szárított datolya és füge, mivel magas rosttar talmú, gyorsítja az emésztést. - A banánnak és datolyának magas a káliumtartalma. - A kiwi magas E- és C-vitamintartalma miatt fontos. - A narancsban, mandarinban és gruepfruitban nagyon sok a pektin, amely csökkenti a magas koleszterinszintet. Igen jelentõs még a C-vitamin-tartalmuk is, amely a szervezet számos funkciójához szükséges. Természetesen a konzervált és lekvárnak eltett gyümölcsök igen kis mennyiségben tartalmaznak vitamint, ezért ajánlott a nyers fogyasztásuk.
Mikulásvirág karácsonyra
December legkedveltebb növénye. Zöldpiros leveleivel a karácsony szimbóluma. Tudnunk kell, hogy a növény igazi virága apró és sárga, amelyik piroslik, az a virágzati falevél. A virágot tegyük huzatmentes, mérsékelten meleg, jól megvilágított helyre. Az öntözésre érzékeny, nem szabad túlöntözni, meg kell várni míg a földje kiszikkad. Két hónapig virágzik. Ha azt akarjuk, hogy a következõ karácsonykor is virágozzon, akkor február végén amikor lehullanak a levelei - 10 cm-re vágjuk vissza a szárakat. Árnyékos helyre tegyük, földjét tartsuk szárazon. Május elején ültessük át, és kezdjük el öntözni. Szeptember végétõl nyolc héten át kora estétõl másnap reggelig borítsunk rá fekete mûanyag zsákot legalább napi 14 órát kell lennie teljes sötétségben. November végére kell elindulnia a virágzásnak, hogy decemberre teljes pompájában viruljon. -ber-
Az ajándékozás mûvészete
Élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül - mondták az ókorban. Ünnep az, amikor valami más vagy másként történik, mint a megszokott. Ezek az ünnepi alkalmak lehetõséget adnak arra, hogy kisebbnagyobb ajándékokkal, figyelmességgel kifejezzük egymás iránti ragaszkodásunkat, érzelmeinket. A karácsonyi ajándék vagy angyalfia eredete az ókorba nyúlik vissza. A rómaiak az újév, január elseje alkalmával ajándékokat küldözgettek egymásnak. (Igaz, ezt megtették már akkor is, amikor még nem januárral kezdõdött az esztendõ.) Céljuk a sikeres évkezdet biztosítása volt. Adni vagy nem adni. Ez is lehet kérdés, de ha már ajándékozunk, azt mindenképpen stílusosan tegyük. A z a j á n d é k o z á s é r t é k e a z á l t a l a e l õ i d é z e t t ö r ö m h ö z , é s n e m a p é n z é r t é k h e z m é r e t i k . A módját válassza mindenki kedve szerint, de tar tsa szem elõtt az alábbi jó tanácsokat, hiszen adni is tudni kell! - Sohasem az ajándék értéke a lényeges, hanem a személyre szóló figyelmesség. - Gyermekeknek karácsonyra játékot, könyvet, kazettát ajándékozzunk! - Ruhát, fehérnemût csakis hozzátartozóinknak vásároljunk ajándékba! - Férfi nõnek - ha csak nincsenek közelebbi kapcsolatban - ékszert, használati tárgyat ne ajándékozzon! - Ugyanígy nõ is csak semleges ajándékot adhatférfinak: könyvet, tollkészletet, cigarettát, cigarettatárcát. - Készítsünk vagy készíttessünk ízléses csomagot! A gondos, díszes csomagolás emeli az ajándék értékét. - Kerüljük a túl drága holmik ajándékozását: gondoljunk arra, hogy a másik fél esetleg nem képes viszonozni! - A kapott ajándékot az ajándékozó elõtt illik kibontani, és örömünket kifejezni. - A rosszul választott ajándéknál mindig jobb egy szál virág. Összeállította -klim-
Kürtös 13
Számítógép a mindennapokban Mindennapi életünket átszövi az információáradat. Az információs társadalom hajnalán naponta kérünk, kapunk és adunk információkat. Az információkat a magánélet megsértése és szabadságunk elvesztése nélkül kellene használnunk. Az információs és kommunikációs technológiák közül napjaink egyik túlértékelt, de hatékony eszköze a s z e m é l y i s z á m í t ó gé p /PC - personal computer/. Ezt az eszközt otthonok sokasága puszta szórakozásra használja. Sorozatunk célja bemutatni a személyi számítógép lehetõségeit a mindennapokban egy nem túl részletes útmutatással egybekötve.
A személyi számítógép a mûszaki részek - h a r d v e r - és a programok összessége s z o f t v e r révén válik teljes értékû géppé. A két rész közül ejtsünk pár szót a hardverrõl. Legalább annyit, hogy csemetéink kíváncsiságát kielégítsük, ha megkérdezik, milyen processzorral, merevlemezzel, tárral /memóriával/ rendelkezik számítógépünk. A PC többnyire a következõ részekbõl áll: monitor, alapgép, billentyûzet és egér. A monitor fõ jellemzõi: 1. a képernyõ nagysága, amit hüvelykben /egy col vagy hüvelyk = 2,54 cm/ szokás megadni jelenleg a 17-os az elterjedt. 2. a felbontó-képesség - megmondja, hogy az adott kép hány képpontból áll pl. 1 0 2 4 x 7 6 8 as felbontás azt jelenti, hogy a kép vízszintesen 1024, függõlegesen 768 pontból áll. 3. a képfrissítési frekvencia - meghatározza, hogy a képernyõ képe hányszor rajzolódik át másodpercenként /általában 60-120 Hz/. Minél több, annál jobban kíméli szemünket. Meg kell említenünk még a folyadékkristályos /LCD/ monitorokat is, amelyek viszonylagos drágaságuk ellenére egyre elérhetõbbé válnak a mi pénztárcánk számára is. Elõnyük a kisebb helyigény, és a szemünket is kevésbé veszik igénybe. Végül ne felejtsük, a számítógépet is ember alkotta. Balázs Péter RNDr.
14 Kürtös
2003. december
Hitélet
Út adventtõl karácsonyig Menj ki földedrõl a rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok majd neked! /Ter 12,1/. Ezekkel a szavakkal fordul Isten Ábrahámhoz. Ezekkel a szavakkal kezdõdik körülbelül 4000 évvel ezelõtt Isten kalandja a zsidósággal illetve az emberiséggel. Ábrahámmal a több millió éves ember életében valami egészen új kezdõdik. Isten alkalmasnak látja a pillanatot, hogy személyesen közeledjék az emberhez, fölfedje magát neki, megszólítsa õt, fölajánlja neki barátságát. Az újnak ára van. Az újat nem lehet régi beidegzõdésekkel sem felismerni, sem megélni. Az újnak ára a régi elhagyása, felülmúlása. Ezért kell Ábrahámnak szakítania a földjével, rokonságával, és kell elindulnia egy új világ felé. Ez a kivándorlás nemcsak fizikai mozgás. Ábrahám a vándorlás hosszú útja alatt belsõleg is egy hosszú utat tesz meg: megismeri az élõ Istent, megtanulja tisztelni és szeretni, mindenek fölé helyezni, és rábízza magát, életét, jövõjét feltétel nélkül, azaz hívõvé válik. A hitnek a csírája, kezdete az, hogy hallgat az õt megszólító Istenre, engedelmeskedik neki és elindul: Elindult tehát Ábrahám, ahogy az Úr megparancsolta neki /Ter 12,4/. Ebben az Isten és Ábrahám közötti elsõ találkozásban ott szunnyad egy még hatalmasabb esemény ígérete: Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak, s naggyá teszem neved, és áldott leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, s megátkozom azokat, akik átkoznak téged. Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége /Ter 12,2-3/. Ábrahámban nyer áldást az egész emberiség, mert belõle születik meg az a nép, amelybõl 2000 évvel késõbb megszületik Jézus Krisztus, az emberré lett Isten. Most a huszonegyedik évszázad elején, amikor Európa egyesülni készül, amely hatalmas kihívás, új lehetõségeket
ajánl fel, de új veszélyeket is rejteget. Az új veszélyek anyaméhe az elmúlt húsz évszázadban elkövetett bûneink, hitetlenségünk. Ha nemcsak a régit akarjuk folytatni, hanem felismerjük az elõttünk álló idõ nyújtotta hatalmas lehetõségeket, ki kell vonulnunk a régibõl, el kell hagynunk azt, azaz meg kell térnünk, ki kell tárnunk ajtónkat az Úr Jézus Krisztus elõtt, aki hozzánk így szól: Íme, az ajtóbán állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, vele étkezem, és õ énvelem /Jel 3,20/. Advent szent ideje valódi ösztönzést nyújt nekünk minderre. Az advent vége minden esztendõben a karácsony ünnepe. Az alig több mint kétezer évvel ezelõtti elsõ karácsony, a megtestesülés egyedülálló eseményének ünneplése volt. Amikor erre az eseményre most is visszaemlékezünk, tudatosítjuk, hogy Istennek a világban való megtestesülése olyan alap, amely mindennél jobban meggyõz bennünket arról, hogy Isten szeret bennünket, számára fontos a világ, ezért mindig van jövõ, a megtestesülés erejében mindig újra lehet kezdeni. Az Úr Jézus azonban nem kétezer év távlatából néz ránk. Jelen van. A liturgiában, a szentmisében és a szentségekben újra meg újra megvalósul az advent, az Úrjövet. Nem üres szertartásokat ismételgetünk hétrõl-hétre! Liturgiánk azért annyira fontos, azért akkora érték, mert a kultusz, az istentisztelet keretében valóban jelen van Jézus, vele egyesülünk, személyes élményünk, táplálékunk, példaképünk, lelkesítõnk, ösztönzõnk. Benne, az õ erejében szüntelenül megújulhatunk, sõt megváltoztathatjuk világunkat. Kliment Éva
Honnan származik az egyik legszebb karácsonyi énekünk?
LAPELÕZETES
Csendes éj, szentséges éj . . . csendül majd fel karácsony estéjén az ismerõs ének szinte az egész világon. Több mint száz nyelvre lefordították, és nyelvenként több változata is ismeretes, akárcsak a magyar fordításban. Azt talán kevesen tudják, hogyan keletkezett ez a sokak szerint legszebb karácsonyi ének... Josef Mohr (1792-1848) a Salzburg melletti oberndorfi Szent Miklós-templom plébánosa 1818. december 24-én szokatlan kéréssel fordult barátjához, Franz Xaver Gruberhez: zenésítse meg az általa írt szöveget, de olyan gyorsan, hogy még ma elénekelhessék az éjféli misén. Franz Gruber (1787-1863) a közeli Arnsdorf nevû falu tanítója volt, de a Szent Miklós- templom orgonistája is egyben. És még aznap este felcsendült a templomban a két hangra írt kompozíció. A szólót
A KÜRTÖS következõ, januári számában Csak kézzel vertek kihallgtás közben címmel összeállítást olvashatnak Lénár Károly nyugalmazott esperesplébános több mint fél évszázada történt meghurcolásáról. Hertényi Varga Károly Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában címmel megjelent kötetébõl idézünk: - Vasárnap volt, jöttem hazafelé motorkerékpárral a fíliából. Amint kibukkantam egy kanyarból, elõttem állt az úton egy nagy teherautó tele tyúkketrecekkel. Meg kellett állnom. Ekkor valaki elébem lépett, és szlovákul megkérdezte, ki vagyok. Erre én is megkérdeztem, hogy õ kicsoda. Benyúlt bal kezével a belsõ zsebébe, mert jobb keze a zsebébe volt, és láttam, hogy ott a pisztoly csöve. Akkor én is megmondtam, ki vagyok. Erre õ: A törvény nevében letartóztatom.
Csendes éj, drága szent éj, Mindenek álma mély, Nincs fönn más, csak a drága szent pár, Várja, gyermeke alszik-e már. Küldj le rá álmot nagy ég! Küldj le rá álmot nagy ég! Csendes éj, fenséges éj, Örvendj szív, bízva élj! Isten gyermeke áldva néz rád, Hív az óra, mely víg reményt ád. Jézus a földre leszállt! Jézus a földre leszállt! Csendes éj, szentséges éj, Pásztor nép gyorsan kélj! Halld az angyali alleluját, Száll itt zengve s a távolon át: Üdvhozó Jézusunk él. Üdvhozó Jézusunk él!
Joseph Mohr énekelte, a másikat maga Franz Gruber basszusban. Egyiküknek (még ma sem egészen tisztázott, melyikük) a gitárt is kezébe kellett vennie, mert elõadás közben elnémult az öreg orgona. És talán éppen ez a balszerencse hozta meg a dal számára a világsikert. A nemsokára megérkezõ Karl Mauracher orgonajavítónak annyira megtetszett a templomban hallott ének, hogy magával vitte kottával, szöveggel együtt. Kézrõl kézre járt... 1932-ben felcsendül egy lipcsei fesztiválon. 1939-ben már New Yorkban éneklik. A királyi udvarokban alig hiszik el, hogy ennek a fenséges melódiának a zeneszerzõje nem egy Mozart, Haydn vagy Beethoven. Szentestén újra meg újra felcsendül templomainkban, otthonainkban... Mindannyiunk ajándéka. ( - )
15 Kürtös
2003. december
Humor
szilveszteri egyveleg Komolyan a humorról
· A humor menedéket ad az igazság kimondásához. · A humor a szellem önvédelme. Ha végképp nem értjük a világot, még kinevethetjük. · A humor az élet sója. · A ráncoknak csak a mosoly helyét szabadna mutatniuk. · A viccek a könnyû mûfaj apró gyöngyszemei. · Aki megnevettet, megvált gondjaink egyik labirintusából. · Nem tehetünk nagyobb szolgálatot embertársainknak, mintha megnevettetjük õket. · A nevetés nagy úr. Sem elrendelni, sem megtiltani nem lehet. · Az ég szerelmére, nevessetek többet, hisz ez az egyetlen gyógyszer minden betegségre. · Az ég az élet sok nyomorúságának ellensúlyozására három dolgot ajándékozott az embernek: a reményt, az alvást és nevetést. V I C C T U R M I X
Milyen valójában a házasság? - Olyan,, mint a délibáb. A távolban paloták, pálmák, tevék látszanak. Aztán amikor közelebb érsz, akkor eltûnik a palota, a pálmák és kettesben maradsz a tevével. Két borbarát számolja pénzét. -Százegy koronánk van, pajtás. Százért veszünk piát, egy koronáért kenyeret. Mit szólsz hozzá? - Jó, legyen. De nem szárad ránk a kenyér?
Módosított mondások
Választók üzennek a politikusoknak, vagy politikusok üzennek a választóknak?
- Porba, szerencse. - É g a p o k o l ( t o rn á c a ) - O l y a n , m i n t e g y rakás szerencselovag. - A rövidebbet kúszta. - Tiszta sor(katona) - Bekapta a legyezõt. - Bárcsak próféta szállna belõle.
abszolút . . . ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...
ELGONDOLKODTATÓ
· A fontoskodó ember nem tud távolságot tartani saját magától. · Tiszta a lelkiismeretem, mert nem használom. · Az élet nagylelkû, megengedi, hogy többször is elrontsuk. · A szépség csak önbizalom kérdése. · Azt mondják, két dologba lehet beleõrülni. A teljes magányba, vagy abba, ha az ember soha sincs egyedül. · Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. · X tisztaságmániás: kívülrõl akarja lemosni, ami belül piszkos. · A modernség semmi egyéb, mint az örök emberinek örökös aktualizálása. · Történelmi forgószelek idején néha tanácstalan a szélkakas. · Az egészség, sajnos, nem ragályos. · Ha valaki elégedetlen önmagával, gyakran nem is sejti, mennyire igaza van. · Vannak az ihletnek olyan forrásai, ahová a múzsák lábat mosni járnak. · Okosnak és bölcsnek lenni két különbözõ dolog. Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. · Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban. Jóságversenyt még nem rendeztek soha. Válogatott szidások, avagy: SZERESSÜK EGYMÁST... - Felrúglak mûholdnak. - Simulna ki az EKG-d! - Jól nézel ki, hánytál? - A balkezem veszélyes, a jobbtól még én is félek. - Nem szeretlek, adok egy lapátot, hordd el magad! - Hátba vágta, mint vakondot a rotációs kapa. - Lerúglak, mint lázas gyerek a takarót.
s ov á ny : K é t s ze r u g r i k v í z b e, h o g y e g ys ze r c s o b b a n j o n . szárazság: A kutyák után futnak a fák. képmutató: Hétfõn mosolyogva megy munkába. balszerencse: Tömegsírban legalul feküdni. t ü r e l e m : A va s m a c s k á t a d d i g s i m o g a t n i , m í g d o r o m b o l n i ke z d . óvatosság: Amikor a csiga lassít a kanyarban. lusta férj: A gyerekét is mással csináltatja. biológus: Összetéveszti a teniszpályát a penisz tájával. pap: A lélek tükrében borotválkozik. semmi: Nyeletlen bicska penge nélkül.
- Annyira hülye, ha tudná, hogy forog a Föld, kapaszkodna. - Annyit érsz, mint golyó ellen az integetés. - Olyan sötét vagy, mint a pingvin belsõ zsebe. - Visszadumál, mint öregaszony a TV-nek. - Bedõl, mint csiga a kanyarban. - Adsz egy fényképet magadról? Meg akarom ijeszteni a húgomat.
Szerencsére, itt már nem tartunk...
Papagájok Hatalmas kamion száguld a sztrádán, mögötte egy kis Trabant. A kamion hirtelen kiáll a pálya szélére, kiszáll a vezetõ és egy nagy rúddal végigcsapkodja a ponyvát. Aztán visszaül, továbbhajt. A trabantos követi. Pár kilométer után a kamion újra kimegy a leállósávra, a vezetõ újra vépigcsapkodja a ponyvát, majd továbbmegy. Harmadszor is megismétlõdik a jelenet. Most már a trabantos is kiszáll a kocsból, és kíváncsian kérdi a kamion vezetõjétõl: - Mondja, uram, miért ütögeti végig idõnként azt a ponyvát? - Pofonegyszerû - feleli a kamionos. - A kocsim teherbírása öt tona, én pedig hét tonna papagájt szállítok. Így hát két tonnának folyton repülnie kell. Összeállította Bodzsár Gyula
2003. december
Kürtös 16
Sport
Ötven esztendeje volt az évszázad mérkõzése
Magyarország-Anglia 6:3 A magyar labdarúgás az ötvenes években volt a csúcson; sajnos a legendás Aranycsapat bravúros, több mint négy esztendeig tartó veretlenségi sorozata (32 mérkõzés) - 1950. június 4-tõl 1954. július 4-ig a legrosszabkor Bernben a világbajnokság döntõjében szakadt meg a németek elleni meccsen (2:3). 1953. november 25., London, Wembley stadion, 105 ezer nézõ, Magyarország: Grosics, (Gellér) Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Tartalékok: Várhidi, Kovács I, Sándor, Csordás, Palotás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Puskás Ferenc: Az évszázad mérkõzésén úgy játszottunk, ahogy ezt elõtte megbeszéltük. Az az igazság, hogy a meccs elõtt féltünk, izgultunk. Pedig jól felkészülten vártuk az összecsapást, Sebes Guszti bácsi például három olyan labdát hozott, amivel az angolok játszanak, s ezekkel gyakoroltunk. Ennyi idõ után is öröm beszélni a 6:3-ról, hiszen
már az elsõ roham után - Hidegkúti góljával - vezettünk. Nándi még egyszer betalált, majd kétszer én következtem. Elõzõleg gondolni sem mertünk arra, hogy már 29 perc után 4:1 lesz a javunkra. Mondtam a srácoknak: nyugi, most már megfogtuk õket. Csodálatos volt. Rég volt. Szép volt. Daily Mirror: Ó, az a hatgólos cséplés! cím alatt így ír: Az Istenek alkonya volt a Wembleyben. Még sohasem láttunk ilyen labdarúgást. Minderre a koronát a Daily Telegraph tette fel, amelyben magyarul jelent meg a cím, szó szerint így: Micsoda Szepesi György, az Aranyc s a p á s ! csapat tizenkettedik tagja
V B - s e l e j t e z õk Valamennyi gyõztes, illetve a két legjobb második helyezett automatikus résztvevõje lesz a világbajnokságnak. A hat további második helyezettre párokban - pótselejtezõ vár. A selejtezõkbõl Európából 13, Afrikából 5, Dé1-Amerikából és Ázsiából 4-4, a közép- és északamerikai (CONCACAF) zónából pedig 3 csapat jut be közvetlenül a 32-es mezõnybe. Ezen felül DélAmerika, Óceánia, a CONCACAFtérség és Ázsia rendelkezik még egyegy fél hellyel. Németország a rendezõ jogán tagja a mezõnynek. A 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság selejtezõjének frankfurti sorsolásán eldõlt, hogy a magyar válogatott S v é d o r s z á g g a l , Horvátországgal, Bulgáriával, Izlanddal és Máltával került egy csoportba (8). A szlovák válogatott Portugáliával, Oroszországgal, Lettországgal, Észtországgal, Liechtensteinnel és Luxemburggal mérkõzik majd a 3. csoportban. az Új Szó nyomán
Vasárnap nyomán
Összeállította Balogh Gábor
Csáb a királyi játék méltó képviselõje A csábi sakkcsapat az 1970-es évek elején alakult. Többször nyert járási bajnokságot, és jutott fel magasabb osztályba. Jelenleg is kerületi szinten, a harmadik ligában Besztercebánya (Banská Bystrica) három, Losonc (Luèenec) két, Garamszentkereszt (iar nad Hronom), Zsarnóca (arnovica), Újbánya (Nová Baòa), Zólyom (Zvolen), Herencsvölgy (Hriòová) és Koháryháza (Pohorelá) egy egy csapatával szerepelhet együtt. A csapat játékosai közül a következõk érdemelnek említést: Miroslav Vráblik mérnök, Pásztor István, Pásztor László, Jozef Babolèai,
Jakab Róbert, Molnár Filip, Jakab István, Ján Pavèa, Peter Linek és Molnár József mérnök. Amint az a nevükbõl is látható a sakkozók táborát nagykürtösi, kékkõi, apátújfalusi és korponai sakkozók is erõsítik. A felnõttek a sakk-klub történetében most szerepelnek a legmagasabb osztályban,ezért fõ céljuk a bentmaradás. A sakk-klub és az iskola vezetõsége mindig nagy gondot fordított az ifjú sakkozók nevelésére. Már az ún. öreg iskolában eredményesen mûködött az iskolai sakk-kör Petényi Ferenc pedagógus vezetésével. Az akkori idõk tehetségei voltak Pásztor István és Jakab István, akik még ma is a csapat legjobbjai közé taroznak.1975-ben az új iskolában még nagyobb volt a
lelkesedés, és az eredmények sem maradtak el. A tanulók többször nyertek járási, egyéni és csapatbajnokságot, eredményesen szerepeltek a különbözõ sakktornákon (Tábortûzkupa, Szlovákiai Nagydíj stb.) és eljutottak az országos szintû versenyekre is. Itt említeném meg a következõ ifjú sakkozók nevét: Jakab Róbert, Molnár Filip, Celeng Mária, Kissimon Ildikó, Balga Ferenc, Bojtos Patrik és Bojtos Erik. Az idén B csapatot is indítottak a járási bajnokságban, ezért remélni lehet, hogy van jövõje a csábi sakknak, és nem fog kihalni, hiszen van utánpótlás, akik tovább öregbíthetik a királyi játék gazdag hagyományait. Jakab Ferenc, Csáb
E lapszám megjelenését a Szövetség a Közös Célokért központi irodája támogatta.
KÜRTÖS
Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta Slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.