KRIMINALISZTIKA ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a bűnügyi igazgatási szak számára „A” tételsor (Krimináltechnikai témájú záróvizsgakérdések) 1.
A kriminalisztikai célú fényképezés legfontosabb követelményei, a kriminalisztikában leggyakrabban alkalmazott fényképfelvétel készítési módszerek
2.
A helyszíni szemle képi rögzítése, és a holttest helyszíni fényképezése
3.
A videotechnika eljárási célú alkalmazásának jogszabályi háttere, és a videotechnikai képalkotás alapfogalmai
4.
Videotechnikai felvétel készítési módok (kameramozgások), és a videotechnika alkalmazása az egyes nyomozási cselekményekben
5.
A nyomtan felosztása, a nyom fogalma, a nyomképződés tényezői, és a nyomok osztályozása
6.
A nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése, és a bűnjeltárgyak csomagolása
7.
Az igazságügyi nyomszakértő kirendelésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók
8.
Az emberi testrészek által létrehozott nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és az állatoktól származó nyomokra vonatkozó legfontosabb ismeretek
9.
Az eszköznyomok fajtái, és az eszköznyomokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók
10.
A közlekedési eszköz nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és a közlekedési eszköznyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai
11.
A zárakra és a zárnyitási módokra vonatkozó legfontosabb kriminalisztikai ismeretek, a zárnyitási módok, és a zárnyitás során keletkezett nyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai
12.
A daktiloszkópia kialakulásának legfontosabb állomásai, a daktiloszkópia elméleti alapjai, és a daktiloszkópia alapelvei
13.
A bőrlécrajzolat morfológiai sajátosságai, a legfontosabb mintatípusok, a bőrlécrajzolatrendszer jellegzetességei, és az ujjlenyomatok osztályozása
14.
Daktiloszkópiai nyilvántartási rendszerek, és a tenyérnyomatok vizsgálata
15.
A daktiloszkópiai nyilvántartás jogszabályi háttere, és a daktiloszkópia alkalmazási területei
16.
Az ujjnyomok felkutatása, az ujjnyom előhívás módszerei, és az ujjnyomok rögzítése
17.
Ujjnyomok vizsgálata esetén a szakértő kirendelésére vonatkozó tudnivalók, és az összehasonlító tenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja
18.
A lőfegyverekkel és a lőfegyver használattal összefüggő legfontosabb kriminalisztikai ismeretek: jogszabályi háttér, fegyverismeret és lőszerismeret
2
19.
A kaliber (golyós lőfegyverek kalibere, sörétes lőfegyverek kalibere), valamint a lőtávolság, a lőirány és a lőállás fogalma és értelmezése
20.
A lőfegyverhasználat következtében létrejött elváltozások (a lőfegyveren keletkezett elváltozások, lőszeren keletkezett elváltozások, a lövés hatókörébe került objektumokon keletkezett elváltozások, és a lövést leadó személyen keletkező elváltozások)
21.
A legfontosabb lövési elváltozások jellemzése és a belőlük levonható következtetések (lőpormaradványok és gyúelegymaradványok)
22.
A lőfegyverhasználattal összefüggő cselekmények helyszíni szemléjének specialitásai, a szakértők igénybevétele (igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi fegyverszakértő kirendelése)
23.
Az írás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata, a kriminalisztikai kézírás-azonosítás (a kézírás egyedisége, a kézírás megváltozása, a kézírás megváltoztatása)
24.
A kézírás vizsgálat esetei (az írás álcázása, az írás torzítása, az írás hamisítása)
25.
Az iratok rögzítése és csomagolása, az írásszakértő bevonása az eljárásba, az összehasonlító írásminták (az írásminták fajtái, próbaírás felvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)
26.
A technikai úton előállított írások vizsgálata (írógéppel készített szövegek, számítástechnikai úton előállított iratok, fénymásolt iratok, faxolt iratok)
27.
A biztonsági okmány fogalma, a biztonsági okmányok védelmének általános szabályai, a biztonsági okmányok felépítése és a legfontosabb okmányvédelmi elemek
28.
Az okmányhamisítás alapvető formái és módszerei
29.
Az okmányszakértő bevonása az eljárásba, az okmányszakértőnek feltehető kérdések
30.
Az anyagmaradvány kriminalisztikai fogalma és az anyagmaradványokra vonatkozó legfontosabb ismeretek
31.
A leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános jellemzése és a szakértői vizsgálat lehetőségei
32.
A DNS-profil-nyilvántartás és a DNS-mintavétel módja
33.
A krimináltechnikai csapdák ismertetése (fajtái, alkalmazás módja)
34.
Mit értünk kábítószer alatt? A kábítószerekkel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatban leggyakrabban használt fogalmak. A kábítószerek csoportosítási lehetőségei, a kábítószerek kriminalisztikai osztályozása
35.
A kender növény és a belőle származó kábítószerek ismertetése. A máknövény és a belőle származó kábítószerek ismertetése
2
3
36.
A kokacserje és a belőle származó kábítószerek ismertetése. Szintetikus úton előállított kábítószerek ismertetése
37.
Kábítószerekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatok (kábítószer anyagvizsgálatok és kábítószer humánvizsgálatok)
38.
A személyazonosítás lehetséges módjai
39.
A személyazonosító okmány alapján történő személyazonosításra vonatkozó tudnivalók
40.
Biometrikus alapú személyazonosítási eljárások, és a speciális kriminalisztikai személyazonosítási módok
41.
A személyleírás készítésének alapelvei, a személyleírás módszerének elméleti alapja, a személyleírás alapelemei
42.
A személyleírás készítésének kötelező esetei, a személyleírás készítésének gyakorlati végrehajtása (személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján, személyleírás készítése mások elmondása (kikérdezése) alapján, a személyleírás során alkalmazható legfontosabb krimináltecnikai eljárások)
43.
A szagnyomok felkutatása és rögzítése, szagazonosítás, személyi szagminta felvétele, a szagazonosítás esetei
44.
A szakértői vizsgálatok leggyakoribb típusai, a szakértői rendszer felépítése, és az igazságügyi szakértői szakterületek
45.
A szakértő eljárásba történő bevonásának módja, a kompetens (a vizsgálat végzésére feljogosított) szakértő/szakértői intézmény kiválasztása, és a szakértő kizárása
46.
A szakértő kirendelése, a szekértő rendelkezésére bocsátandó anyagok, és a szakértői vizsgálat
47.
A szakértői vélemény, a szakértői vélemény részei, a szakértői vélemények lehetséges megállapításai, a szaktanácsadó bevonása az eljárásba
„B” tételsor (Kriminalisztikai elméleti és krimináltaktikai témájú záróvizsgakérdések) 1.
A kriminalisztika kialakulása, helye a tudományok rendszerében. A kriminalisztika fogalma, tárgya, belső rendszere, tudományos kapcsolatai. A krimináltechnika fogalma és területei
2.
A krimináltaktika fogalma, tárgya, belső rendszere; a taktikai módszerek, elvek és ajánlások.
3.
A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételek összetevői (általános felépítése).
4.
Az azonosítás és az azonosíthatóság lehetősége a kriminalisztikában
3
4
5.
A kriminalisztikai megismerés sajátosságai; a nyomozás, mint megismerő tevékenység jellemzői. A kriminalisztikai gondolkodás. A kriminalisztikai alapkérdések és szerepük a nyomozásban.
6.
A felderítés és a bizonyítás szerepe a nyomozásban (a felderítés és a nyomozásbeli bizonyítás fogalma, tárgya, eszközei, módszerei; és kapcsolódásuk).
7.
A nyomozás alapelvei (alapkövetelményei).
8.
A nyomozás (az eljárás) megindítása (tudomásra jutás és az azt követő intézkedések, a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények és intézkedések).
9.
A nyomozás sajátosságai az ún. ismeretlenes ügyekben (az eljárás megindulása, az ismeretlen tettes felderítése, tartózkodási helyének megállapítása, hatóság elé állítása).
10.
Az adatok és az adatforrások fajtái (adat, információ, bizonyíték, adat- és bizonyítékforrások).
11.
Az adatelemző-értékelő munka elemei, folyamata és funkciója a nyomozásban.
12.
A verziók szerepe a nyomozásban (a verzió fogalma, fajtái; a fajták egymással való összefüggése; a verziók szerepe a feladatok meghatározásában és megoldásában).
13.
A verziókkal végzett munka (a verziókkal végzett munka elemei, a verziók felállításának és ellenőrzésének alapelvei).
14.
A nyomozás tervezésének és szervezésének főbb elméleti kérdései (fogalma, elvei, a tervezés folyamata, a terv általános tartalma, a tervek fajtái). A nyomozás tervezésének egyes gyakorlati kérdései (a tervezési segédletek, a nyomozó munkájának megszervezése, a nyomozócsoport munkájának főbb vonásai).
15.
Az adatgyűjtés általános kérdései (az adatgyűjtés fogalma, szerepe a nyomozásban; az adatgyűjtéshez kapcsolódó egyes fogalmak, az adatgyűjtés elvei).
16.
A megkeresés. A puhatolás. A lakosság és a tömegkommunikációs eszközök igénybevétele az adatgyűjtésben.
17.
A környezettanulmányozás. A megfigyelés.
18.
A kriminalisztikai csapda alkalmazásának taktikai kérdései.
19.
A kutatás fogalma, fajtái, jogi szabályozása; alkalmazási lehetőségei a rendőri munkában, a nyomozás során, az egyes nyomozási cselekmények keretei között.
20.
Felkészülés a házkutatásra (előkészítés, tervezés, szervezés). A házkutatás lefolytatásának taktikája.
4
5
21.
Nyílt területek, nyilvános helyek, többek által lakott/használt helyek, járművek átkutatásának (átvizsgálásának) krimináltaktikai sajátosságai. A ruházatátvizsgálás és a motozás esetei, krimináltaktikai sajátosságai.
22.
A helyszíni szemle fogalma, célja, jelentősége, taktikai elvei. A helyszín fogalma, fajtái. A helyszíni szemlét megelőző feladatok (ügyelet, szemlebizottság-vezető, helyszínbiztosító); a helyszín biztosításának elvei és általános feladatai.
23.
A helyszíni szemle szakaszai; végrehajtásának módszerei; lefolytatásának taktikája. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése, értékelése és felhasználása a nyomozásban.
24.
A kihallgatás szerepe a nyomozásban. A kihallgatás általános taktikai kérdései (előkészítés, felkészülés, a kihallgatás szakaszai, a vallomás rögzítése). A kérdések összeállítása, megfogalmazása; helyes és tiltott kérdések/kérdezési módok, a kihallgatás (meghallgatás) során.
25.
A kihallgatási taktika pszichológiai tényezői (személyiség megismerése, kontaktusteremtésépítés, kihallgatási alapszituációk, taktikai blöff).
26.
A panaszfelvétel; a sértett és a tanúk kihallgatásának taktikai sajátosságai.
27.
A gyanúsított kihallgatásának taktikai kérdései. Az alibi vizsgálata. A szembesítés.
28.
A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, változatai, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. Felkészülés a helyszíni kihallgatásra, a helyszíni kihallgatás tervezése, szervezése.
29.
A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai helyszín, illetve tárgyi bizonyítási eszköz hollétének megmutatása esetében.
30.
A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai cselekmények bemutatása esetében. A helyszíni kihallgatás rögzítése, eredményeinek értékelése és felhasználása.
31.
A bizonyítási kísérlet fogalma, célja, fajtái, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. A bizonyítási kísérlet előkészítése, tervezése és szervezése.
32.
A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikája; rögzítése, eredmények értékelése és felhasználása.
33.
A felismerésre bemutatás elméleti kérdései (fogalma, alanya, tárgya, célja, fajtái, változatai, jelentősége, alkalmazásának lehetőségei a nyomozásban). A felismerésre bemutatás általános előfeltételei, az előzetes kihallgatás.
34.
Személyek felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése. Helyhez, szituációhoz kötött felismerésre bemutatás tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése.
5
6
35.
Holttestek, állatok, tárgyak felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése.
36.
A körözés fogalma és rendszere, szerepe a rendőri munkában (körözési alapfogalmak; a körözés fajtái, elrendelésével, közzétételével, nyilvántartásával kapcsolatos rendőrségi feladatok; a körözés közzétételének és nyilvánosságra hozatalának eszközei).
37.
A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai eltűnési ügyekben. A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai ismeretlen tettes, és személyi adatok szerint ismert terhelt esetében.
38.
A körözési módszerek, és a krimináltaktikai módszerek alkalmazása a körözési munkában.
39.
A forrónyomos felderítés fogalma, szerepe, szervezeti modellje, végrehajtásának taktikája.
„C” tételsor (Kriminálmetodikai témájú záróvizsgakérdések1) 1.
A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételek összetevői (általános felépítése).
2.
A bizonyítandó tények köre, a bizonyítás tárgya a nyomozás során.
3.
Az igazságügyi orvos szakértőhöz intézett kérdések az okozott sérülés és betegség vonatkozásában. Az igazságügyi elmeorvos szakértőhöz intézett kérdések a terhelt (vagy más személy) beszámítási képességével kapcsolatosan.
4.
A könnyű testi sértés, a magántitok megsértése és a levéltitok megsértése nyomozása (hatáskör és illetékesség, az eljárás megindítása, a nyomozás elrendelése és lefolytatása, az eljárás befejezése).
5.
A rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés nyomozása (hatáskör és illetékesség, az eljárás megindítása, a nyomozás elrendelése és lefolytatása, az eljárás befejezése).
6.
A rendkívüli halálesetek vizsgálata: alapvető rendelkezések (a rendkívüli halál fogalma, alapelvek, ügyfél), hatáskör és illetékesség, ügyintézési határidő, a rendőri szerv döntései, jogorvoslatok.
7.
Különleges eljárások rendkívüli halál esetén (ismeretlen holttest, nem magyar állampolgár, bűncselekmény gyanújára utaló adatok).
8.
Rendkívüli halálesetek vizsgálata az önakasztás, és a mérgezés esetében (tudomásra jutás, helyszíni szemle, halottszemle, a tanúk és a szakértők útján tisztázandó kérdések).
1
Egyes tételek esetében a vonatkozó büntetőjogi ismeretek alkalmazása elkerülhetetlen!
6
7
9.
Rendkívüli halálesetek vizsgálata a vízbefulladás, és a lőfegyverhasználat esetében (tudomásra jutás, helyszíni szemle, halottszemle, a tanúk és a szakértők útján tisztázandó kérdések).
10.
Az emberölés kriminalisztikai fogalma, a bizonyítás tárgya, hatáskör és illetékesség.
11.
A nyomozás lefolytatásának egyes kérdései emberölés esetében (a nyomozás tervezéseszervezése, adatgyűjtés, az emberölés felderítését és bizonyítását elősegítő adatforrások és az adatok felhasználása)
12.
A nyomozás lefolytatásának egyes kérdései emberölés esetében (tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések)
13.
Tudomásra jutás, a helyszíni szemle, a tanúk és az elkövető felkutatása és kihallgatása, a szakértők közreműködése az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés esetében. Az emberölés, a rendkívüli halál és a halált okozó testi sértés elhatárolása a nyomozás során.
14.
A nyomozás megindulása súlyos testi sértés esetén (tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések, a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények és a helyszíni szemle sajátosságai; a nyomozás tervezése-szervezése).
15.
A súlyos testi sértés nyomozásának sajátosságai (az adatgyűjtés; a tanúk felkutatása; a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása; a sértett orvosi vizsgálata, a látlelet; a szakértők igénybe vétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).
16.
A nyomozás megindulása erőszakos közösülés esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények; a helyszíni szemle sajátosságai; a sértett kihallgatása, a szakértők igénybe vétele és a szakértőkhöz intézett kérdések; a nyomozás tervezése-szervezése).
17.
A nyomozás megindulása szeméremsértés esetén (a hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények; a nyomozás tervezése-szervezése).
18.
A szeméremsértés nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése, az ismeretlen elkövető kézre kerítése, és a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).
19.
A nyomozás megindulása megrontás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozás tervezése-szervezése).
7
8
20.
A megrontás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértők igénybe vétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).
21.
A korrupció, az előny, a passzív és az aktív vesztegető fogalma, a bizonyítás tárgya.
22.
A nyomozás megindulása hivatali aktív vesztegetés esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az
23.
elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése, szervezése).
24.
A nyomozás speciális szabályai hivatali aktív vesztegetés esetén (az adatgyűjtés és a tettenérés megszervezése, valamint a helyszíni szemle végrehajtása, a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a bűnmegelőzés speciális feladatai).
25.
A nyomozás megindulása hivatali passzív vesztegetés esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése-szervezése.
26.
A hivatali passzív vesztegetés nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés és a tettenérés megszervezése, valamint a helyszíni szemle végrehajtása, a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a bűnmegelőzés speciális feladatai).
27.
A nyomozás megindulása garázdaság esetén (a hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése-szervezése, az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a garázdasággal párhuzamosan megvalósuló más bűncselekmények).
28.
A nyomozás megindulása az alkalmi, a trükkös és a besurranásos lopás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle végrehajtásának szabályai, a nyomozás tervezése-szervezése).
29.
Az alkalmi, a trükkös és a besurranásos lopás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).
30.
A nyomozás megindulása a zseblopás esetén (a hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése-szervezése).
8
9
31.
A zseblopás nyomozásának speciális szabályai (az elkövetők figyelése, a tettenérés megszervezése és végrehajtása, az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).
32.
A nyomozás megindulása betöréses lopás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozás tervezése-szervezése).
33.
A betöréses lopás nyomozásának speciális szabályai (a házkutatás, a motozás és a lefoglalás végrehajtása, az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, az eltulajdonított dolgok felkutatására tett intézkedések, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).
34.
A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények tipizálása, a bizonyítás tárgya. A gépjárműlopás és a jármű önkényes elvétele elhatárolása a nyomozás során.
35.
A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési eszközei és módszerei. A műszaki ismereteket igénylő és műszaki ismereteket nem igénylő gépjármű-eltulajdonítási módszerek és segédeszközök. Az eltulajdonított gépjármű visszavásárlása.
36.
A lopott gépjárművek legalizálásának módszerei. Az eltulajdonított gépjármű felkutatására tett intézkedések.
37.
Személyi és tárgyi bizonyítékok felhasználása a gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása során (a sértett, a tanú és a gyanúsított kihallgatása, a nyomozás során igénybe vehető szakértők, és a szakértőkhöz intézett kérdések, a helyszíni szemle végrehajtása).
38.
A nyomozás megindulása rablás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozás tervezése-szervezése).
39.
A rablás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések, a rablás és a kifosztás elhatárolása a nyomozás során).
40.
A nyomozás megindulása zsarolás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozás tervezése-szervezése).
9
10
41.
A zsarolás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés és a tettenérés megszervezése, valamint a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések. a kényszerítés, az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása a nyomozás során).
42.
A nyomozás megindulása kifosztás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozás tervezése-szervezése).
43.
A kifosztás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések, a kifosztás és a rablás elhatárolása a nyomozás során).
44.
A nyomozás megindulása sikkasztás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezéseszervezése).
45.
A sikkasztás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása. a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések, a sikkasztás és a lopás elhatárolása a nyomozás során).
46.
A nyomozás megindulása csalás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás; elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények; a nyomozás tervezéseszervezése).
47.
A csalás nyomozásának speciális szabályai (a teljesítés feltételeinek vizsgálata, az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések, a csalással párhuzamosan megvalósuló más bűncselekmények).
48.
Sorozatelkövetések nyomozása (a sorozatelkövetés meghatározása, sorozatba illeszthetőség felismerésének lehetőségei; az elkövetési módszerek vizsgálata, az azonos tettesre vagy tettesekre utaló összefüggések feltárása; az analogikus következtetés).
49.
A kábítószerrel visszaélés nyomozásának speciális szabályai (házkutatás, motozás, lefoglalás végrehajtása, gyanúsított kihallgatása)
50.
A nyomozás megindulása kábítószerrel való visszaélés esetén (minták biztosítása, szakértők kirendelése, szakértőknek felteendő kérdések)
51.
A vagyonvisszaszerzés kriminalisztikai vonatkozásai (45/2010. O 3RFK. utasítás alapján)
10
11
52.
A természetkárosítás nyomozásának speciális szabályai
53.
A visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel nyomozásának speciális szabályai (a helyszíni szemle, a lefoglalás és a bűnjelkezelés különös szabályai, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések)
KRIMINALISZTIKA ÁLTALÁNOS RÉSZ ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a rendészeti igazgatási szak számára „A” tételsor (Krimináltechnikai témájú záróvizsgakérdések) 1.
A kriminalisztikai célú fényképezés legfontosabb követelményei, a kriminalisztikában leggyakrabban alkalmazott fényképfelvétel készítési módszerek
2.
A helyszíni szemle képi rögzítése, és a holttest helyszíni fényképezése
3.
A videotechnika eljárási célú alkalmazásának jogszabályi háttere, és a videotechnikai képalkotás alapfogalmai
4.
Videotechnikai felvétel készítési módok (kameramozgások), és a videotechnika alkalmazása az egyes nyomozási cselekményekben
5.
A nyomtan felosztása, a nyom fogalma, a nyomképződés tényezői, és a nyomok osztályozása
6.
A nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése, és a bűnjeltárgyak csomagolása
7.
Az igazságügyi nyomszakértő kirendelésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók
8.
Az emberi testrészek által létrehozott nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és az állatoktól származó nyomokra vonatkozó legfontosabb ismeretek
9.
Az eszköznyomok fajtái, és az eszköznyomokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók
10.
A közlekedési eszköz nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és a közlekedési eszköznyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai
11.
A zárakra és a zárnyitási módokra vonatkozó legfontosabb kriminalisztikai ismeretek, a zárnyitási módok, és a zárnyitás során keletkezett nyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai
12.
A daktiloszkópia kialakulásának legfontosabb állomásai, a daktiloszkópia elméleti alapjai, és a daktiloszkópia alapelvei
13.
A bőrlécrajzolat morfológiai sajátosságai, a legfontosabb mintatípusok, a bőrlécrajzolatrendszer jellegzetességei, és az ujjlenyomatok osztályozása
14.
Daktiloszkópiai nyilvántartási rendszerek, és a tenyérnyomatok vizsgálata
15.
A daktiloszkópiai nyilvántartás jogszabályi háttere, és a daktiloszkópia alkalmazási területei
16.
Az ujjnyomok felkutatása, az ujjnyom előhívás módszerei, és az ujjnyomok rögzítése
11
12
17.
Ujjnyomok vizsgálata esetén a szakértő kirendelésére vonatkozó tudnivalók, és az összehasonlító tenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja
18.
A lőfegyverekkel és a lőfegyver használattal összefüggő legfontosabb kriminalisztikai ismeretek: jogszabályi háttér, fegyverismeret és lőszerismeret
19.
A kaliber (golyós lőfegyverek kalibere, sörétes lőfegyverek kalibere), valamint a lőtávolság, a lőirány és a lőállás fogalma és értelmezése
20.
A lőfegyverhasználat következtében létrejött elváltozások (a lőfegyveren keletkezett elváltozások, lőszeren keletkezett elváltozások, a lövés hatókörébe került objektumokon keletkezett elváltozások, és a lövést leadó személyen keletkező elváltozások)
21.
A legfontosabb lövési elváltozások jellemzése és a belőlük levonható következtetések (lőpormaradványok és gyúelegymaradványok)
22.
A lőfegyverhasználattal összefüggő cselekmények helyszíni szemléjének specialitásai, a szakértők igénybevétele (igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi fegyverszakértő kirendelése)
23.
Az írás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata, a kriminalisztikai kézírás-azonosítás (a kézírás egyedisége, a kézírás megváltozása, a kézírás megváltoztatása)
24.
A kézírás vizsgálat esetei (az írás álcázása, az írás torzítása, az írás hamisítása)
25.
Az iratok rögzítése és csomagolása, az írásszakértő bevonása az eljárásba, az összehasonlító írásminták (az írásminták fajtái, próbaírás felvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)
26.
A technikai úton előállított írások vizsgálata (írógéppel készített szövegek, számítástechnikai úton előállított iratok, fénymásolt iratok, faxolt iratok)
27.
A biztonsági okmány fogalma, a biztonsági okmányok védelmének általános szabályai, a biztonsági okmányok felépítése és a legfontosabb okmányvédelmi elemek
28.
Az okmányhamisítás alapvető formái és módszerei
29.
Az okmányszakértő bevonása az eljárásba, az okmányszakértőnek feltehető kérdések
30.
Az anyagmaradvány kriminalisztikai fogalma és az anyagmaradványokra vonatkozó legfontosabb ismeretek
31.
A leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános jellemzése és a szakértői vizsgálat lehetőségei
32.
A DNS-profil-nyilvántartás és a DNS-mintavétel módja
33.
A krimináltechnikai csapdák ismertetése (fajtái, alkalmazás módja)
12
13
34.
Mit értünk kábítószer alatt? A kábítószerekkel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatban leggyakrabban használt fogalmak. A kábítószerek csoportosítási lehetőségei, a kábítószerek kriminalisztikai osztályozása
35.
A kender növény és a belőle származó kábítószerek ismertetése. A máknövény és a belőle származó kábítószerek ismertetése
36.
A kokacserje és a belőle származó kábítószerek ismertetése. Szintetikus úton előállított kábítószerek ismertetése
37.
Kábítószerekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatok (kábítószer anyagvizsgálatok és kábítószer humánvizsgálatok)
38.
A személyazonosítás lehetséges módjai
39.
A személyazonosító okmány alapján történő személyazonosításra vonatkozó tudnivalók
40.
Biometrikus alapú személyazonosítási eljárások, és a speciális kriminalisztikai személyazonosítási módok
41.
A személyleírás készítésének alapelvei, a személyleírás módszerének elméleti alapja, a személyleírás alapelemei
42.
A személyleírás készítésének kötelező esetei, a személyleírás készítésének gyakorlati végrehajtása (személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján, személyleírás készítése mások elmondása
(kikérdezése)
alapján,
a
személyleírás
során
alkalmazható
legfontosabb
krimináltecnikai eljárások) 43.
A szagnyomok felkutatása és rögzítése, szagazonosítás, személyi szagminta felvétele, a szagazonosítás esetei
44.
A szakértői vizsgálatok leggyakoribb típusai, a szakértői rendszer felépítése, és az igazságügyi szakértői szakterületek
45.
A szakértő eljárásba történő bevonásának módja, a kompetens (a vizsgálat végzésére feljogosított) szakértő/szakértői intézmény kiválasztása, és a szakértő kizárása
46.
A szakértő kirendelése, a szekértő rendelkezésére bocsátandó anyagok, és a szakértői vizsgálat
47.
A szakértői vélemény, a szakértői vélemény részei, a szakértői vélemények lehetséges megállapításai, a szaktanácsadó bevonása az eljárásba
13
14
„B” tételsor (Kriminalisztikai elmélet, krimináltaktika és kriminálmetodika témájú záróvizsgakérdések) 1.
A kriminalisztika kialakulása, helye a tudományok rendszerében. A kriminalisztika fogalma, tárgya, belső rendszere, tudományos kapcsolatai. A krimináltechnika fogalma és területei
2.
A krimináltaktika fogalma, tárgya, belső rendszere; a taktikai módszerek, elvek és ajánlások.
3.
A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételek összetevői (általános felépítése).
4.
Az azonosítás és az azonosíthatóság lehetősége a kriminalisztikában
5.
A kriminalisztikai megismerés sajátosságai; a nyomozás, mint megismerő tevékenység jellemzői. A kriminalisztikai gondolkodás. A kriminalisztikai alapkérdések és szerepük a nyomozásban.
6.
A felderítés és a bizonyítás szerepe a nyomozásban (a felderítés és a nyomozásbeli bizonyítás fogalma, tárgya, eszközei, módszerei; és kapcsolódásuk).
7.
A nyomozás alapelvei (alapkövetelményei).
8.
A nyomozás (az eljárás) megindítása (tudomásra jutás és az azt követő intézkedések, a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények és intézkedések).
9.
A nyomozás sajátosságai az ún. ismeretlenes ügyekben (az eljárás megindulása, az ismeretlen tettes felderítése, tartózkodási helyének megállapítása, hatóság elé állítása).
10.
Az adatok és az adatforrások fajtái (adat, információ, bizonyíték, adat- és bizonyítékforrások).
11.
Az adatelemző-értékelő munka elemei, folyamata és funkciója a nyomozásban.
12.
A verziók szerepe a nyomozásban (a verzió fogalma, fajtái; a fajták egymással való összefüggése; a verziók szerepe a feladatok meghatározásában és megoldásában).
13.
A verziókkal végzett munka (a verziókkal végzett munka elemei, a verziók felállításának és ellenőrzésének alapelvei).
14.
A nyomozás tervezésének és szervezésének főbb elméleti kérdései (fogalma, elvei, a tervezés folyamata, a terv általános tartalma, a tervek fajtái). A nyomozás tervezésének egyes gyakorlati kérdései (a tervezési segédletek, a nyomozó munkájának megszervezése, a nyomozócsoport munkájának főbb vonásai).
15.
Az adatgyűjtés általános kérdései (az adatgyűjtés fogalma, szerepe a nyomozásban; az adatgyűjtéshez kapcsolódó egyes fogalmak, az adatgyűjtés elvei).
16.
A megkeresés. A puhatolás.
A lakosság és a tömegkommunikációs eszközök igénybevétele az adatgyűjtésben.
14
15
17.
A környezettanulmányozás. A megfigyelés.
18.
A kriminalisztikai csapda alkalmazásának taktikai kérdései.
19.
A kutatás fogalma, fajtái, jogi szabályozása; alkalmazási lehetőségei a rendőri munkában, a nyomozás során, az egyes nyomozási cselekmények keretei között.
20.
Felkészülés a házkutatásra (előkészítés, tervezés, szervezés). A házkutatás lefolytatásának taktikája.
21.
Nyílt területek, nyilvános helyek, többek által lakott/használt helyek, járművek átkutatásának (átvizsgálásának) krimináltaktikai sajátosságai. A ruházatátvizsgálás és a motozás esetei, krimináltaktikai sajátosságai.
22.
A helyszíni szemle fogalma, célja, jelentősége, taktikai elvei. A helyszín fogalma, fajtái. A helyszíni szemlét megelőző feladatok (ügyelet, szemlebizottság-vezető, helyszínbiztosító); a helyszín biztosításának elvei és általános feladatai.
23.
A helyszíni szemle szakaszai; végrehajtásának módszerei; lefolytatásának taktikája. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése, értékelése és felhasználása a nyomozásban.
24.
A kihallgatás szerepe a nyomozásban. A kihallgatás általános taktikai kérdései (előkészítés, felkészülés, a kihallgatás szakaszai, a vallomás rögzítése). A kérdések összeállítása, megfogalmazása; helyes és tiltott kérdések/kérdezési módok, a kihallgatás (meghallgatás) során.
25.
A kihallgatási taktika pszichológiai tényezői (személyiség megismerése, kontaktusteremtésépítés, kihallgatási alapszituációk, taktikai blöff).
26.
A panaszfelvétel; a sértett és a tanúk kihallgatásának taktikai sajátosságai.
27.
A gyanúsított kihallgatásának taktikai kérdései. Az alibi vizsgálata. A szembesítés.
28.
A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, változatai, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. Felkészülés a helyszíni kihallgatásra, a helyszíni kihallgatás tervezése, szervezése.
29.
A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai helyszín, illetve tárgyi bizonyítási eszköz hollétének megmutatása esetében.
30.
A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai cselekmények bemutatása esetében. A helyszíni kihallgatás rögzítése, eredményeinek értékelése és felhasználása.
31.
A bizonyítási kísérlet fogalma, célja, fajtái, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. A bizonyítási kísérlet előkészítése, tervezése és szervezése.
32.
A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikája; rögzítése, eredmények értékelése és felhasználása.
15
16
33. A felismerésre bemutatás elméleti kérdései (fogalma, alanya, tárgya, célja, fajtái, változatai, jelentősége, alkalmazásának lehetőségei a nyomozásban). A felismerésre bemutatás általános előfeltételei, az előzetes kihallgatás. 34. Személyek felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése. Helyhez, szituációhoz kötött felismerésre bemutatás tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése. 35. Holttestek, állatok, tárgyak felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése. 36. A körözés fogalma és rendszere, szerepe a rendőri munkában (körözési alapfogalmak; a körözés fajtái, elrendelésével, közzétételével, nyilvántartásával kapcsolatos rendőrségi feladatok; a körözés közzétételének és nyilvánosságra hozatalának eszközei). 37. A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai eltűnési ügyekben. A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai ismeretlen tettes, és személyi adatok szerint ismert terhelt esetében. 38. A körözési módszerek, és a krimináltaktikai módszerek alkalmazása a körözési munkában. 39. A forrónyomos felderítés fogalma, szerepe, szervezeti modellje, végrehajtásának taktikája. 40. A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételek összetevői (általános felépítése). 41. A bizonyítandó tények köre, a bizonyítás tárgya a nyomozás során. 42. A rendkívüli halálesetek vizsgálata: alapvető rendelkezések (a rendkívüli halál fogalma, alapelvek, ügyfél), hatáskör és illetékesség, ügyintézési határidő, a rendőri szerv döntései, jogorvoslatok. 43. Különleges eljárások rendkívüli halál esetén (ismeretlen holttest, nem magyar állampolgár, bűncselekmény gyanújára utaló adatok). 44. Rendkívüli halálesetek vizsgálata: tudomásra jutás, helyszíni szemle, halottszemle.
16