Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Óvodai és elemi iskolai oktatás pedagógiája Szak Szatmárnémeti kihelyezett tagozat

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban Tanulmányi útmutató az óvó-tanítóképző szak III. évfolyama számára 1. félév Választható tantárgy

Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi Egyetemi adjunktus

2016

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Universitatea ”Babeș-Bolyai”, Cluj Napoca Facultatea de Psihologie și Științele Educației Departamentul de Pedagogie și Didactică Aplicată Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar Extensia Universitară Satu Mare Anul univ. 2016/2017 Semestrul I. Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Óvodai és elemi iskolai oktatás pedagógiája Szak Szatmárnémeti kihelyezett tagozat 2016/2017-es egyetemi tanév I. Félév I.

Általános információk Előadótanárra vonatkozó adatok: Név: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi Iroda: Petőfi Sándor u. 47. Sz. Telefon: 0261-711789, 0722-550443 E-mail: [email protected] Fogadóóra: szerda: 10.30-12.00 Tantárgyra vonatkozó adatok: Tantárgy neve: Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban Kód: PLM 3539 Kredit: 3 Helyszín: Petőfi Sándor u. 47. Sz. – 5-ös terem, földszinti terem Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (1 óra) és Gyakorlat (1 óra) Tutorokra vonatkozó információk: Tutor 1: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi ([email protected]) Tutor 2: drd. Stark Gabriella

II.

      

A tantárgy leírása Az előadássorozat főbb célkitűzései: A hallgatók: Az óvodában és iskolában jelentkező konfliktusos nevelési helyzetek hátterének megismerése. Hatékony konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. A konfliktus fogalmának és típusainak tisztázása. A konfliktusok mögött álló okok és érzelmek feltérképezése. Konfliktushelyzetekben alkalmazható technikák kialakítása és fejlesztése. A különböző konfliktuskezelési stratégiák megismerése, alkalmazásuk következményeinek tudatosítása. Konfliktusos nevelési helyzetek elemzése. 1

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató 

Az erőszakmentes konfliktuskezelési stratégia alkalmazása konkrét nevelési helyzetekben. Az előadások tartalma A tantárgy gyakorlati tudás kialakítására törekszik, ezért az órák tréning formájában közvetítik a megtanjtandó ismereteket, lehetőséget adva a különböző technikák kipróbálására is. Mivel tréningről van szó, az első alkalommal felállítjuk a csoportszabályokat. megbeszéljük a konfliktus fogalmát interaktív módszereket alkalmazva (ötletbörze, véleményvonal). A konfliktuskezelési stratégiákat minden hallgató saját magára vonatkoztatva fedezheti fel feladatlapos munka segítségével. Ezt követően Thomás Gordon útmutatásait követve tisztázzuk a probléma lényegét, illetve azt, hogy kié a probléma adott esetekben, majd ennek kapcsán megtanulunk két kommunikációs technikát, melyet sikerrel alkalmazhatunk, ha miénk a probléma (asszertív kommunikáció) illetve, ha a másiké a probléma (aktív hallgatás, kommunikációs gátak elkerülése). A tanultakat konkrét segélykérő levelekre történő válaszadással gyakoroljuk be, majd a problémamegoldás menetét rárgyaljuk Thomas Gordon modellje alapján. A konfliktuskezelési jártasság feltételezi bizonyos készségek, képességek fejlettségét: a reális ön- és társismeretét, a kommunikáció és együttműködés képességét melyek fejlesztésével előbbre léphetünk a sikeres problémamegoldás terén. Ezeket fejlesztjük három találkozás alkalmával, majd a félév során tanultakat konkrét problémahelyzetek megoldásánál kamatoztatjuk. A tantárgy tematikája 1. Csoportszabályok felállítása. A konfliktus fogalma. 2. Konfliktuskezelési stratégiák (Thomas-Kilmann modell) 3. Kié a probléma? 4. Kommunikációs gátak. 5. Aktív hallgatás. 6. Kommunikációs stílusok problémahelyzetekben. 7. Az asszertív viselkedés nonverbális és verbális jellemzői. 8. Válaszadás segélykérő levelekre. 9. Konfliktusok elemzése: konfliktust kiváltó okok, szükségletek, érzelmek. 10. A problémamegoldás folyamata (Gordon alapján) 11. Problémamegoldást elősegítő készségek és képességek. A jéghegy alapelv. 12. Ön- és társismeret. Az előítéletek. 13. Kommunikáció és együttműködés. 14. Problémamegoldás nevelési helyzetekben.

A tantárgy tanulása során szerzett kompetenciák Szakmai kompetenciák K4. Az óvodai/kisiskolai csoport, az oktatási folyamat és a célcsoport sajátos szociális tanulási/ integrálási tevékenységének menedzserszemléletű kezelése (szervezése).

2

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató K5. Különböző személyek és nevelési csoportok (óvodások, kisiskolások, tanulók, családok, tanárok, alkalmazottak, stb.) számára nevelési tanácsadás és irányítás, pszicho-pedagógiai segítségnyújtás. K6. Önértékelés a szakmai gyakorlatban és karrierépítésben, e folyamat állandó javítása, optimalizálás Transzverzális kompetenciák TK1. Neveléstudományi szakértelmet tükröző, egyértelmű értékválasztásra alapozott szaketikai normák és elvek alkalmazása.

III.

Az előadásokon és szemináriumokon használt módszerek és eljárások Az előadás módszere, melyet eljárásként a szemléltetés támaszt alá. A táblavázlat készülhet PowerPoint-ban vagy kréta-tábla segítségével. A magyarázat módszere segít az ok-okozati összefüggések feltárásánál, illetve, ha a hallgatók számára nem érthetőek bizonyos fogalmak, meg lehet magyarázni őket. A beszélgetés módszere használható frontálisan, illetve a páros vagy egyéni munka során. A beszélgetés módszere végigkíséri az összes foglalkozást. Páros, illetve egyéni munka alkalmazása a feladatlapos munka során. Szerepjáték különböző problémahelyzetek megjelenítésekor, a problémahelyzetben szereplő személyek különböző nézőpontjának megismeretésekor. Készség és képességfejlesztő játékok alkalmazása a hangulatkeltés, jégtörés során, illetve a problémahelyzetek sikeres megoldásához feltétlenül szükséges készségek és képességek kialakítása során.

IV.

Kötelező könyvészet

A tanulmányi útmutató Frigy Szabolcs – Szabó-Thalmeiner Noémi: Konfliktuskezelés a nevelés során. In. Segítő foglalkozásúak kézikönyve. Nyíregyháza, 2013 (40-71) kötetben megjelent tanulmánya alapján készült. Gordon, Thomas, T.E.T. – a tanári hatékonyság fejlesztése, Studium Effektive, 1996 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Walker, Jamie, Feszültségoldás az iskolában – Játékok és gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997

V.

Az előadások, szemináriumok során felhasznált eszközök feladatlapok, szerepkártyák, csomagolópapír, filcek, power pointos bemutató .

3

VI. Dátum 1 hét

Részfelmérések, parciális vizsgák és találkozások beosztása, terve Tematika 1. Csoportszabályok felállítása. A konfliktus fogalma.

Alapfogalmak / kulcsszavak Konfliktus, konstruktív konfliktuskezelés.

2 hét

2. Konfliktuskezelési stratégiák (ThomasKilmann modell)

3 hét

3. Kié a probléma?

4 hét

4. Kommunikációs gátak.

5 hét

5. Aktív hallgatás.

6 hét

6. Kommunikációs stílusok problémahelyzetekben.

agresszív, kompromisszumkereső, elkerülő, önalávető, problémamegoldó konfliktus kezelési stratégiák Enyém a probléma, másiké a probléma, nincs probléma, a probléma meglétének feltételei, tűréshatár 12 kommunikációs gát, ha a másiknak van problémája (Gordon alapján) ajtónyitogatók, visszakérdezés, tények megfogalmazása, érzelmek visszajelzése, összefoglalás asszertív, agressív és szubmisszív kommunikációs stílusok.

7 hét

7. Az asszertív viselkedés nonverbális és verbális jellemzői.

asszertív magatartás verbális és nonverbális jellemzői

Forrásmunkák Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995

A hallgatók részvétele - tréningen való jelenlét - ötletbörze, - véleményvonal - feladatlapos munka

Gordon, Thomas, T.E.T. – a tanári hatékonyság fejlesztése, Studium Effektive, 1996

-

feladatlapos munka megbeszélés

Gordon, Thomas, T.E.T. – a tanári hatékonyság fejlesztése, Studium Effektive, 1996 Gordon, Thomas, T.E.T. – a tanári hatékonyság fejlesztése, Studium Effektive, 1996

-

feladatlapos munka

-

szerepjáték

Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Rudas János, Delfi örökösei, Kairosz Kiadó, 1997 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a

-

szerepjáték, akváriumgyakorlat megbeszélés

-

-

szerepjáték, akváriumgyakorlat feladatlapos munka

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

8 hét

8. Válaszadás segélykérő levelekre.

segélykérés, tanácsadás, aktív hallgatás

9 hét

9. Konfliktusok elemzése: konfliktust kiváltó okok, szükségletek, érzelmek.

szükségletek, motivációs piramis, érdek-, érték, strukturális konfliktusok, kommunikációs hibákból eredő konfliktusok

10 hét

10. A problémamegoldás folyamata (Gordon alapján)

11 hét

11. Problémamegoldást elősegítő készségek és képességek. A jéghegy alapelv.

A probléma meghatározása, okok, szereplők, tények és érzelmek tisztázása, megoldási javaslatok gyűjtése, legjobb megoldás kiválasztása, megoldás gyakorlatba ültetése. Jéghegy alapelv, bizalom, kommunikáció, együttműködés

12 hét

12. Ön- és társismeret. Az előítéletek.

reális ön- és társismeret, sztereotípiák, előítéletek

1

konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Rudas János, Delfi örökösei, Kairosz Kiadó, 1997 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Gordon, Thomas, T.E.T. – a tanári hatékonyság fejlesztése, Studium Effektive, 1996 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Gordon, Thomas, T.E.T. – a tanári hatékonyság fejlesztése, Studium Effektive, 1996

Így is lehet! – problémamegoldást elősegítő játékok és gyakorlatok kézikönyve, Szolnok, 1995 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Így is lehet! – problémamegoldást elősegítő játékok és gyakorlatok kézikönyve, Szolnok, 1995

-

csoportmunka

-

konfliktusok elemzése

-

konkrét problémahelyzetek elemzése

-

játékok, gyakorlatok

-

játékok, gyakorlatok

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

13 hét

13. Kommunikáció és együttműködés.

aktív hallgatás, asszertív magatartás, együttműködés, kooperáció

14 hét

14. Problémamegoldás nevelési helyzetekben.

problémamegoldás

2

Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Így is lehet! – problémamegoldást elősegítő játékok és gyakorlatok kézikönyve, Szolnok, 1995 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995 Szekszárdi Júlia, Utak és módok – Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore, 1995

-

játékok, gyakorlatok

-

szerepjáték, elemzés.

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató VII.

A felmérés módja A felmérés alapköve a félév során alaklamzott folyamatos megfigyelés, melynek alavető feltétele, hogy a hallgatók a megtartott órák legalább 80%-án részt vegyenek. A jegyadás portfólió alapú, mely tartalmazza az alábbiakat:  a tanulmányi útmutatóban található gyakorlatok, feladatlapok, feladatok elvégzése.  a hallgatók rendelkezésére bocsátott munkafüzetből 10 helyzet megoldását.  a hallgatók rendelkezésére bocsátott szöveggyűjteményekből egy tanulmány elolvasását és üzenetének plakáton való ábrázolását.

VIII. Szervezési részletek A vizsgára való jelentkezés feltétele az előadásokon és szemináriumokon való aktív részvétel, illetve a portfólió leadása az utolsó kontaktórán vagy a megbeszélt vizsganapon. Plagizálás, másolás, csalás maga után vonja a vizsgáról való kizárást, a hallgató csak a következő vizsgaidőszakban jelentkezhet újra jegyszerzésre. A portfóliókat a konfliktuskezelési tréningen tanultak alapján értékeljük. IX.

Ajánlott bibliográfia

F. Várkonyi Zsuzsa 1986: Már százszor megmondtam. Gondolat, Budapest. Faber, Adele – Mazlish, Elaine 2006: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje. Reneszánsz Könyvkiadó Kft. Budapest. Figula Erika 2004: Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. In. Új Pedagógiai Szemle. 54. Évf. 78. sz. 2004 július-augusztus (223-228. o.) http://epa.oszk.hu/00000/00035/00083/2004-07-MuFigula-Bantalmazok.html Gordon, Thomas 2001: A tanári hatékonyság fejlesztése – A T.E.T. módszer, Studium Effektive. Horváth – Szabó Katalin 1997: Az iskolai konfliktusokról. In: Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. (207-208. o.) Mihály Ildikó: Erőszak az iskolában. http://www.sulihalo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=621&Itemid=1

Schmidt, Thomas 2009: Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Z-Press, Miskolc. Szabó-Thalmeiner Noémi: Neveléselmélet. Tanulmányi útmutató az óvó- és tanítóképző szakos hallgatók számára. Kézirat. Székely György 1995: Győzelem vesztesek nélkül, 3K Alapítvány. Szekszárdi Júlia 1995: Utak és módok, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar ENCORE. Varga Olga: Konfliktuskezelése. http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/3_1283_tartalomelem_013_munkaanyag_1 00731.pdf Letöltés dátuma: 2013. Október 8. Vassné Figula Erika 2012: Konfliktuskezelés. Tanulmányi útmutató konfliktuskezelési tréningek megtartásához. Készült az EPROCOM projekt keretén belül. Kézirat. Zuschlag, Berndt – Thielke, Wolfgang 2009: Mindennapjaink konfliktushelyzetei. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. A problémamegoldáshoz szükséges képességek fejlesztésénél a játékok fontos nevelési módszerként jelentkeznek. Ehhez ajánlható szakirodalom: ***ENCORE Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítvány: Így is lehet!, Szolnok, 1995

3

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Bagdy Emőke – Telkes József 1998: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Rudas János 1990: Delfi örökösei. Kairosz Kiadó. Rudas János 2009: Javne örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Szekszárdi Júlia 1995: Utak és módok - Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar ENCORE. Szekszárdi Júlia 2008: Új utak és módok. Dinasztia Tankönyvkiadó. Walker, Jamie 1997: Feszültségoldás az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. *** Így is lehet! – problémamegoldást elősegítő játékok és gyakorlatok kézikönyve, Szolnok, 1995 Cikkek http://www.ofi.hu/tudastar/foglalkoztatasba/konfliktuskezeles http://hu.iirp.edu/articles.html?articleId=681 Videolinkek 1. Szekszárdi Júlia: Konfliktuskezelés mint szociális kompetencia http://www.youtube.com/watch?v=mWW2qyylTVg 2. Csoportban élni és tevékenykedni http://www.youtube.com/watch?v=rxP9I6PR2Bo 3. Ranschburg Jenő: Szociális kompetenciák (bizalom, szociabilitás, kooperáció) fejlesztése http://www.youtube.com/watch?v=ZXVNKtYBZt4 4. Ranschburg Jenő: Empátiahiány http://www.youtube.com/watch?v=T874R63voYo&list=PLFEC5E8191C0D0809 5. Empátia - Az embergyerek http://www.youtube.com/watch?v=YM6iCL_Bpn8 6. Asszertív kommunikáció

Szatmárnémeti, 2016. október 3.

Dékánhelyettes, Dr. Fóris Ferenczi Rita

4

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

1. Ráhangolódás „Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Még sincs béke, mégsem a szeretet regnál.”(Esterházy Péter)1 Mit tehetünk ellene? Egyáltalán tehetünk valamit? Szélmalom-harcnak tűnik, de meg kell próbálni! Problémák mindig létezni fognak, ez ellen nem sokat tehetünk, ebből fakadnak általában a konfliktusok. Azonban nem mindegy, hogyan viszonyulunk hozzájuk: félredobjuk őket, tudomást sem véve róluk, küzdünk az általunk elgondolt „igazság” megvalósításáért bármilyen eszközzel mások szempontjait figyelembe sem véve, esetleg tartós, eredményes megoldást keresünk. A problémák, konfliktusok mindennapjaink természetes velejáróját képezik, hisz ahol emberek léteznek, különböző érdekek munkálkodhatnak. Miért képezne kivételt éppen az iskola? Menjünk be egy iskolába, számtalan konfliktushelyzettel találkozhatunk: diákok verekednek a folyosón, a diák elégedetlen az osztályzatával s a tanárt okolja érte, gyerekek élnek osztályközösségekben kirekesztve, szavuk sem lehet az osztály közösségi életében, fogyatékossággal rendelkező gyermek tűri a többiek csúfolkodását, gúnyolódását, és még folytathatnánk a felsorolást, de hasonló élményei, gondolom, mindenkinek vannak. A konfliktusok léteznek, hiába is akarnak leplet borítani rájuk, hiszen a felszín alatt ott munkálkodnak és megteremtik a feszültséget az emberek között. Mit tegyünk hát? Tanuljuk meg kezelni őket, tartósan, erőszakmentesen. „Ne gyűlölködj! Sokkal kevesebb a szeretet parancsánál, megfoghatóbb, gyakorlatiasabb. Maradj nyugton, ne hörögj, próbáld meg megérteni a másik szempontjait, tehát hogy vannak szempontjai, meglátni korlátait és meglátni a magad korlátait… A gyűlölethez sok út vezet, a legrövidebb talán a megalázottságon át. Akit megaláztak, az tehetetlenségében sokszor csak a gyűlöletben talál menekvést, csak a gyűlöletben talál megbántottságára írt, ott talál megnyugvást. Egy ideig. Gyűlölet gyűlöletet szül, megaláztatás megaláztatást, sosincs vége.” (Esterházy Péter)2 A pedagógus megalázza a diákot? A diák visszavág. A tanár agresszív a diákkal, a diák is agresszíven fog válaszolni. Több nyugalmat akarunk iskoláinkban? Induljunk el a tanítóktól, tanároktól, nevelőktől. Ha ők megtanulják konfliktusaikat kreatívan kezelni, a személyes példán keresztül diákjaikat is erre fogják megtanítani. Sok esetben a gyermek már úgy érkezik az iskolába, hogy tele van sértésekkel, megalázottsággal. Ilyenkor a tanárra, nevelőre még több feladat hárul, hiszen a családi környezetben átélt hatások befolyásolják a gyermek viselkedését, gyűlöletét pedig az iskolában élheti ki. Fontos tehát kialakítani a szülőkkel egy együttműködésen alapuló kapcsolatot, amely segíthet a problémák megoldásánál. Erőszakmentes társadalmat akarunk létrehozni? Induljunk ki a gyerekből és az ő tanítójából, tanárából. Tanulja meg a pedagógus, hogyan lehet úrrá az iskolában jelentkező konfliktushelyzeteken, használja fel ezeket a helyzeteket a gyermek személyiségének fejlesztésére, neveljen olyan felnőtteket, akik képesek megoldani problémáikat s ez által építő tagjai lehetnek a társadalomnak.

1 2

Csatlakozás a „Tégy a gyűlölet ellen!” mozgalomhoz. 1992 Csatlakozás a „Tégy a gyűlölet ellen!” mozgalomhoz. 1992

5

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

2. A konfliktus fogalma Konfliktusokkal mindannyian találkozunk, életünk részei, ezért már sok előzetes tapasztalattal és ismerettel rendelkezünk róluk. Az alábbiakban társítson szavakat a konfliktus fogalmához. Bármit, ami a konfliktussal kapcsolatosan eszébe jut, beírhat az üres helyekre.

KONFLIKTUS

Mit vett észre? Általában milyen érzelemtartalommal telített szavakat használt? A konfliktus szó a latin „confligere” szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent. A konfliktus köznapi használatában megmaradt az összeütközés, szembenállás értelmezés, a fegyver azonban szimbolikussá vált (különféle „fegyverekkel” élhetünk a győzelem, a másik legyőzése érdekében). Az összeütközésként való értelmezés is sugallja, hogy az emberek többnyire negatív jelenségként könyvelik el, hiszen feszültséget teremt. A konfliktus azonban csak egy sajátos emberi interakció két vagy több fél (egyén illetve szervezet) között, illetve az egyénen belül megvalósuló motívumharc (gondoljunk csak arra a helyzetre, amikor választanunk kell két egyaránt szórakoztatónak ígérkező hétvégi program között, milyen nehéz dönteni), mely az emberi élet velejárója. Feszültséget teremt, ezért sok ember igyekszik elkerülni. Azonban megfelelően kezelve, pozitív hatású lehet a személyiség fejlődésére, hiszen minden fejlődés alapja a konfliktus, a régi ütközik az újjal, s az ellentmondás feloldása segíti a fejlődésünket. Éppen e tulajdonságánál fogva, a nevelés szerves részét képezi. GYAKORLAT Elevenítsen fel egy iskolai konfliktust, melynek diákként vagy tanárként résztvevője volt. Próbálja meg felidézni, kik voltak a konfliktus szereplői, milyen érzelmeket váltott ki Önből az illető konfliktushelyzet, mi váltotta ki a konfliktust, és hogyan oldódott meg végül. A konfliktus:

6

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

Szereplők:

Milyen érzelmeket váltott ki Önből a konfliktus?

A konfliktus oka(i):

Hogyan oldódott meg?

3. A konfliktusok típusai Ahhoz, hogy azonosítani tudjuk őket, ismernünk kell a konfliktusok típusait, hiszen típustól függően reagálunk ezekre a helyzetekre (SZEKSZÁRDI 1995, SZÉKELY 1995). a. Megnyilvánulási formájuk alapján beszélhetünk:  Közvetlen konfliktusokról – ott jelentkeznek, ahol az okuk található. Általában rövid idő alatt lefutnak, az emberek felfigyelnek rájuk. Gyors kezelést igényelnek, csak akkor oldhatók meg eredményesen, ha azonnal reagálunk rájuk. Pl. ha két gyermek verekszik, azonnal szétválasztjuk őket, majd miután megnyugodtak egy kicsit, megbeszéljük, tisztázzuk a helyzetet. Más helyzet: új tankönyvek érkeznek az osztályba, de nem annyi, ahány gyermek van. Minden gyermeknek új tankönyv kellene, ezért konfliktusba kerülhetnek egymással. A konfliktus ebben az esetben közvetlen, azért alakult ki a feszültség, mert nem jut mindenkinek új tankönyv. Azonnal kell reagálni, elfogadható megoldást kell kitalálni, ami mindenkit megnyugtat.  Közvetett konfliktusokról – többszörös áttételen keresztül jelentkeznek. Nagyobb a lappangási idejük, ezzel időt nyerünk, viszont kezelésük hosszas és időigényes (ide tartozhat a kirekesztett gyermekek esete). Más példa közvetett konfliktusra: a fentiekben említett közvetlen konfliktus átalakulhat közvetett konfliktussá, ha például a pedagógus önkényesen, csak a saját szempontjait figyelembe véve osztja ki az új tankönyveket, és ezzel a megoldással a többi gyermek nem ért egyet. A tanár meg van győződve róla, hogy a helyzet megoldódott, az „alulmaradt” gyerekek azonban elégedetlenek. A későbbiekben előfordulhat (sőt szinte bizonyos, hogy meg is fog történni), hogy egy apró sérelem felszínre hozhatja az elfojtott indulatokat, és a tanár nem érti a helyzetet. Ebben az esetben a kirobbanó konfliktus igazi oka nem az apró sérelem lesz, hanem az új tankönyvek elosztásakor keletkezett

7

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató elégedetlenség, mely szembefordította az osztálytársakat egymással, illetve az új tankönyvben nem részesülő gyermekeket a pedagógussal. GYAKORLAT Gondolkodjon el, az Ön munkahelyén milyen közvetlen, és közvetett konfliktusokkal találkozott! b. A konfliktusban résztvevő személyek alapján változatos típusokkal találkozhatunk. a. Az iskolában konfliktus bontakozhat ki diákok, tanár – diák illetve tanárok között, igazgató – tanár, tanár – szülő, stb. között. A segítő szakmában dolgozó nevelők is ellentétbe kerülhetnek a gyermeket az iskolában tanító pedagógussal, az iskolaigazgatóval, a gyermek szüleivel, stb. Ezek az interperszonális konfliktusok. Például mikor a nevelő a napközis foglalkozáson nem tudja megfelelően felkészíteni a gyermeket a másnapi órákra, mivel tudja, hogy a gyermek lemaradása nagyon nagy, és nem az ő szintjéhez mért házi feladatot kapott, de a tanító/tanár ezt nem veszi figyelembe. Ebben a helyzetben a nevelő konfliktusba kerülhet a tanítóval/tanárral, mivel nem ért egyet az oktató hozzáállásával. b. Konfliktus azonban kialakulhat önmagunkban is, ezek a jól ismert „dilemma” – helyzetek, amikor nem tudunk dönteni egy kérdésben a motívumok harca miatt. Ezek a konfliktusok a személyen belül zajlanak, ezért intraperszonális konfliktusoknak nevezzük őket. Az interperszonális konfliktusoknál bemutatott helyzet esetében a nevelő önmagával is konfliktusba kerülhet, hiszen, ha figyelembe veszi a gyermek fejlettségi szintjét, és ehhez mérten ad neki feladatokat, nem készül el a házi feladat, és másnap a gyermek rossz jegyet kap. Azonban, ha a házi feladat megoldását erőlteti, a gyermek legfeljebb lemásolja egy társáról a házi feladatot, másnap nem kap rossz jegyet, viszont nem fejlődött semmit, a helyzete egyre rosszabb lesz. Két motívum ütközik itt egymással: igény arra, hogy a gyermeket fejlesszük, illetve, hogy a gyermek ne kapjon rossz jegyet, ne bukjon meg, ne érje újabb kudarc az iskolában. GYAKORLAT Ön milyen interperszonális konfliktusnak volt legutóbb a szereplője? Voltak-e az utóbbi időben intraperszonális konfliktusai, melyek a munkahelyével függtek össze? c. Az információk megbízhatósága alapján beszélhetünk:  Reális konfliktushelyzetekről, amikor valóban létezik konfliktus (a fentiekben említett példák valódi konfliktusok);  Álkonfliktusokról, amikor nem is létezik konfliktus a felek között, csak az információkat másképp értelmezték, s ezért úgy gondolják, hogy eltérő véleményt vallanak. Sokszor a meg nem beszélt félreértések okoznak álkonfliktusokat. Ilyenkor jó tisztázni a helyzetet (gondoljunk csak azokra a helyzetekre, amikor vitatkozunk, de már egyikünk sem tudja, hogy mi is a baj tulajdonképpen). Szintén álkonfliktusról beszélhetünk, amikor a gyermekek április 1-je alkalmával megviccelik a felnőtteket. Ilyenkor nem illik megharagudni . GYAKORLAT Adjon példát olyan álkonfliktusra, melyet a mindennapi munkája során tapasztalt!

8

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató d. A konfliktust kiváltó okok alapján beszélhetünk értékkonfliktusokról, viszonykonfliktusokról, információhoz jutással kapcsolatos, strukturális hatásokból eredő konfliktusokról és érdekkonfliktusokról. A felsorolt konfliktusokról részletesebben az alábbi alfejezetben szólunk. 4. A konfliktusok okai A konfliktus látható része nem feltétlenül képezi a konfliktus lényegét, ez általában az utolsó csepp a pohárban. A konfliktust tehát csak úgy lehet megnyugtatóan megoldani, ha feltárjuk a mélyen gyökerező okokat. Székely György (1995: 46-65) öt fő konfliktusforrást említ: a. Eltérő értékek - két világnézet ütközhet egymással, ebben az esetben nem törekedhetünk a másik fél értékeinek a megváltoztatására, hiszen ezek azok a támpontok, melyek az ember életét, minden tettét irányítják. Ha valakit megingatnak értékeiben, az elveszíti a talajt a lába alól. Pl. vallásos és ateista világnézet szembekerülésekor, egyik fél sem tudja meggyőzni a másikat a saját igazáról. Az értékek szintjén konfliktust megoldani nem tudunk. Ajánlatos elfogadni, hogy a másik fél, másképp gondolkodik, mást tart fontosnak az életben, és ezzel a szemléletmóddal oldjuk meg az esetlegesen felmerülő problémákat. Példaként említhetnénk azt a helyzetet, amikor egy vallás nem fogadja el a Mikulást, illetve a hozzá kacsolódó szokáskört. Azonban egy osztályban, csoportban a Mikulás nagy ünnep, a gyermekek izgatottan várják a piros kabátba öltözött fehér szakállas Mikulást. Ebben az esetben a pedagógus ellentétbe kerülhet a szülővel, mivel a szülő nem engedi gyermekét, hogy részt vegyen az ünnepségen, viszont a pedagógus tudja, hogy a gyermek számára ez kellemetlen, mivel kimarad egy jó mókából, amiről a többi gyermek aztán napokig még mesél. Így fennállhat a kirekesztődés lehetősége. Ebben az esetben nem célravezető a szülők értékeit támadni, hanem érdemes megbeszélni velük, milyen alternatív megoldást lehetne foganatosítani annak érdekében, hogy a gyermek se maradjon ki a csoport életéből, és a szülők által képviselt értékrend se sérüljön. b. Interperszonális kapcsolatokban (viszonyokban) jelentkező problémák. Erős érzelmek, hamis észlelések, sztereotípiák, a kommunikáció hiánya, esetleg félreértések megronthatják az emberek, gyerekek közötti kapcsolatokat. Ebben az esetben ajánlatos a pozitív hozzáállás alakítása, a félreértések mihamarabbi tisztázása. Pl. egy évismétlő diákhoz az osztálytársak általában ellenségesen viszonyulnak, s ez elősegítheti az illető diák kirekesztődését az osztály közösségéből (SZEKSZÁRDI 1995: 12-3). c. Információhoz jutással kapcsolatos problémák - a túl sok információ előidézi az eltévedést az információk rengetegében, nem tudjuk kiválasztani a megoldáshoz szükséges adatokat, míg a túl kevés információ esetében nem rendelkezünk megfelelő erőtartalékokkal a megoldás megtalálásához. Konfliktusforrás lehet az is, ha félreértelmezzük az információkat, ha másképp értelmezzük adott kultúrák jeleit, mint ahogy azokat használják. pl. a roma kultúrán belül jellegzetes kommunikációs stílus figyelhető meg, melyet, ha nem ismerünk, könnyen félreértelmezhetünk. Számos értelmetlen konfliktusnak vehetjük elejét, ha nyitottak vagyunk és időt szánunk az általunk tanított gyerekek kultúrájának a megismerésére. Konfliktusforrás lehet az információk szándékos elhallgatása is, mely előnytelen helyzetbe sodorhat embereket.

9

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Pl. kollégák szándékosan elhallgatnak egymás elől munkahelyi információkat abbeli félelmükben, hogy társaikhoz képest lemaradhatnak, így viszont nekik van helyzeti előnyük. d. Strukturális hatások - egy szervezet szerkezeti jellemzőiből fakad, egyes esetekben túlszabályozottság, egyenőtlen ellenőrzés léphet fel, változóak a hatalmi viszonyok, a tekintély kérdése. pl. az iskolában az iskolai szabályzat nem elég körültekintő kidolgozása konfliktusokat idézhet elő. Egy konkrét, valószínűleg sokak által ismert helyzet, amikor az iskolai szabályzat előírja, hogy szünetben minden gyermeknek kint kell lennie az udvaron. Viszont előfordulhatnak kivételes esetek (esik az eső, a gyerek nem érzi jól magát, következő órán dolgozatot írnak) és a gyerekek nem tartják be a szabályt. Ebben az esetben a diákok konfliktusba kerülhetnek a szabály betartását követelő pedagógussal, különösen akkor, ha más pedagógus e téren elnézőbb. A szabályok akkor segítik elő egy közösség működését, ha gyakorlatba ültethetőek, s ha mindenki be is tartja őket. A túlszabályozottság, illetve a szabályok betartatása során tapasztalt következetlenség akaratlanul is konfliktusokat eredményez. e. A felek különféle szükségletei és érdekei. Minden embernek megvannak a saját érdekei, melyeknek megvalósítására törekszik. A gond akkor jelentkezik, amikor az érdekek, szükségletek kielégítése sérti mások érdekeit. Pl. ha szabályozzák egy kiránduláson résztvevő diákok számát, a diákok konfliktusba kerülhetnek egymással, ha a megadott helyek számánál többen jelentkeznek. A felsorolt okok változatos formában jelentkezhetnek a valóságban, éppen ezért felderítésük nem is olyan könnyű feladat, odafigyelést és gyakorlatot igényel. Ehhez azonban csak akaraterő szükséges, bárki kipróbálhatja és alkalmazhatja. Az okok tisztázása viszont minden problémamegoldó folyamat első szakasza, hiszen eredményesen csak úgy tudunk megoldani egy konfliktust, ha az okokat és nem a tüneteket kezeljük. Mérgelődhetünk azon, hogy a gyermek szemtelenül válaszolt adott esetben, és meg is szidhatjuk ezért, viszont a konfliktus ezáltal nem oldódik meg. A legfőbb kérdés az, hogy MIÉRT volt szemtelen a gyermek, mi váltotta ki belőle ezt a magatartást. Ha erre a kérdésre választ kapunk, már van egy kiindulópontunk, amelynek alapján lépéseket tehetünk a probléma megoldására. 5. Konfliktuskezelési stratégiák A konfliktushelyzetekre különbözőképpen szoktunk reagálni. Ezt a reagálási módot befolyásolja személyiségünk, neveltetésünk, szokásaink, a helyzet, amelyben éppen vagyunk, illetve a társunk, akivel konfliktusba kerültünk. Az alábbi kérdőív kitöltése során megtudhatja, mely konfliktuskezelési stratégia jellemzi Önt leginkább. Kövesse az útmutatásokat, majd a kiértékelés nyomán kapott eredményeket vesse össze a konfliktuskezelési stratégiák bemutatásával. Konfliktuskezelési kérdőív (Thomas-Kilmann idézi VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012 ) Kitöltési útmutató: A következőkben párokba rendezett megállapításokat olvashat. Arról szólnak, hogyan reagálhatunk, ha eltérés van saját szándékaink, és mások szándékai között. Mindegyik párnál válassza ki és karikázza be vagy az A vagy a B állítást. Azt, amelyik jobban jellemzi saját viselkedését. Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítást nem tartja igazán jellemzőnek önmagára nézve, akkor válassza ki azt, amelyiknek az előfordulása mégis valószínűbb. Fontos, hogy ne hagyjon ki egy párt

10

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató sem, mindegyiknél válaszoljon. Itt nincsenek helyes és helytelen megoldások, minden válasz jó válasz. Dolgozzon tehát figyelmesen, de ne töprengjen túl sokat a válaszadás előtt.

1.

2. 3. 4. 5.

6. 7.

8.

9. 10. 11. 12.

13. 14.

15. 16.

A Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. Ahelyett, hogy olyasmiről tárgyaljunk, amiben nem értünk egyet, inkább B azokat a dolgokat igyekszem hangsúlyozni, melyekben mindketten egyetértünk. A Kompromisszumos megoldást próbálok találni. B Igyekszem azzal foglalkozni, ami neki és nekem fontos. A Általában határozott vagyok céljaim követésében. B Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvnia kapcsolatot. A Kompromisszumos megoldást próbálok találni. B Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve a másik kívánságainak. A Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. B Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges. A Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak. B Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni. A Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni. B Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál. A Általában határozott vagyok céljaim követésében. B Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása, és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön. A Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni. B Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy a magam útját járhassam. A Határozott vagyok céljaim követésében. B Kompromisszumos megoldást próbálok találni. A Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása, és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön. B Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvnia kapcsolatot. A Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, amikor az vitát eredményezne. B Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméból. A Közös alapot javasolok. B Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet. A B A B A B A

Elmondom a gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit. Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvnia kapcsolatot. Igyekszem megtenni, ami a feszültségek elkerülése érdekében szükséges. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló. Általában határozott vagyok céljaim követésében.

11

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató 17.

B A

18.

19.

B A B

20.

21. 22.

A B A B A B A

23. B A 24.

25. 26.

B A B A B A

27. B

28. 29. 30.

A B A B A B

Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges. Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása, és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre kerüljön. Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni. A nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére törekszem. Próbálom megtalálnia nyereség és veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombinációját. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait. Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására. Megpróbálok átmeneti álláspontot találni az övé és az enyém között. Érvényesítem kívánságaimat. Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindnyájunkat elégedettséggel töltsön el. Vannak helyzetek, mikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok igazodni a szándékaihoz. Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal. Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait. Közös alapot javasolok. Szinte mindig törődöm vele, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen. Néha elkerülöm az állásfoglalást olyan esetben, mikor az vitát eredményezne. Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. Általában határozott vagyok céljaim követésében. Általában keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. Közös alapot javasolok. Úgy érzem, nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. Mindig megosztom a problémát a másikkal, a megoldás érdekében.

ÉRTÉKELŐ LAP Karikázza be mindenütt azt a betűt, amit az egyes kérdéseknél a kérdőíven kiválasztott! Versengő Probléma- KompromisszumElkerülő Alkalmazmegoldó kereső kodó 1. A B 2. B A 3. A B

12

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

A

B

A

B A A

B B A B A

B A B A

B B

B B A

A

A B

B A

B B A A B

B

A B

B A A

A

B B

A B

A B

A A

A

A A

B

B A

B

B A bekarikázott betűk száma oszloponként

A

Össz.

Ha 5 pont feletti eredményt kapott valamelyik oszlopban, az illető konfliktuskezelési stratégiát gyakrabban használja. Minél nagyobb pontszámot ért el egy stratégiánál, annál inkább jellemző Önre az illető konfliktuskezelési mód. Ne csodálkozzon, ha több stratégia jellemző Önre, nyilván különböző élethelyzetek más-más megoldási módot igényelnek, hiszen másképp kezeljük konfliktusainkat a családban, másképp a munkahelyünkön, másképp viselkedünk egy alá-fölérendeltségi illetve egy partneri viszonyon alapuló kapcsolatban. A továbbiakban tekintsük át az említett konfliktuskezelési stratégiák jellegzetességeit. 5.1. A konfliktuskezelési stratégiák bemutatása (VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012) Mint már az előbbiekben is említettük (a konfliktusok típusainál), konfliktusok alakulhatnak ki saját bensőnkben, illetve konfliktusba kerülhetünk társainkkal. Ez utóbbi esetben interperszonális vagy személyközi konfliktusokról beszélhetünk, melyek során a konfliktusmegoldás módozata befolyásolhatja kapcsolataink további alakulását. Ezekben a helyzetekben a konfliktusban szereplő egyének szándékai, értékei, érdekei, szükségletei ütköznek egymással és többnyire erős érzelmi töltetűek. A konstruktív konfliktuskezelés alapfeltétele, hogy a konfliktus kezelése során mindvégig a probléma megoldása

13

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató lebegjen a szemünk előtt, az legyen a fontos, ám érzelmeink, a külső körülmények hatása sokszor negatívan befolyásolhatják döntéseinket. Thomas-Kilmann (Hivatkozás) szerzőpáros két tengely mentén vizsgálta a konfliktuskezelési módozatokat annak függvényében, hogy a konfliktus kezelése során az egyén mennyire veszi figyelembe saját érdekeit, illetve a konfliktusban szereplő másik egyén érdekeit. Ennek függvényében öt konfliktuskezelési stratégiát határoznak meg: a versengő (agresszív), problémamegoldó (együttműködő), kompromisszum-kereső, alkalmazkodó és elkerülő stratégiát (lásd 1. sz. ábra). 1. sz. ábra Konfliktuskezelési módozatok Thomas – Kilmann modellje alapján

Agresszív/Versengő

Együttműködő

Kompromisszum

igény eim Elkerülő

Alkalmazkodó

Passz ív Önalávetés szintje A fenti modell alapján lássuk, melyik stratégia mit takar, milyen előnyökkel, hátrányokkal jár mindegyik alkalmazása. A versengő stílust agresszív – önérvényesítőnek is nevezik, mert a személy (valóságos vagy vélt) erőfölényén alapszik. A tényleges helyzetnél vagy megoldandó problémánál fontosabb számára, hogy neki legyen igaza – ha másképp nem megy, agresszív eszközökkel. Az „én” szempontja teljes mértékben érvényesül, a „másik”-é semmilyen mértékben. Mottója: „Nekem van igazam.” Ezt a stratégiát gyakran alkalmazzák a felnőttek a gyermekekkel szemben, hiszen a kapcsolat jellege automatikusan is a felnőtt felsőbbrendűségét diktálja: a felnőtt idősebb, több tapasztalattal rendelkezik, a gyermek anyagilag és érzelmileg is függ tőle. Tudnunk kell azonban, hogy ez a stratégia győztes-vesztes stratégia, s bár a győztes mindig elégedett, a vesztesben megmarad a tüske, mely a későbbiekben, más helyzetek alkalmával felszínre törhet és egy közvetett konfliktust idézhet elő. Ugyancsak gyakran alkalmazott stratégia vezetők esetében, hiszen az irányított intézmény érdekeit szem előtt tartva az igazgató gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy gyors, hatékony döntést kell hoznia, mely nem minden esetben felel meg minden alkalmazott számára. A problémamegoldó kezelési mód a valóságos helyzet átlátásán és tényleges, kedvező irányú megváltoztatásán alapszik. Mottója: „Mi a probléma lényege, mit kell tennem?” Az „én” és a „másik” szempontja is teljes mértékben érvényesül, a helyzet objektíve megváltozik. A stratégia győztes-győztes stratégia, mivel mindkét fél érdeke teljes mértékben kielégül, mindketten elégedettek a megoldással. A stratégia alkalmazásának feltétele a partneri viszony megléte (egyenrangú félnek tekintem a másikat és ő is engem), a probléma megoldásának igénye mindkét fél részéről. Az

14

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató erőszakmentes, konstruktív konfliktuskezelésnek a stratégiája, melynek tárgyalására a továbbiakban még kitérünk. A kompromisszumos megoldási mód az „ez is enged, az is hagyja”- elven működik. A két fél álláspontja nagyjából hasonló mértékben érvényesül, egyikük számára sem teljes, de mindkettőjük számára elfogadható szinten. Nagyon hasznos stratégia, amikor nem tudjuk megoldani mindkét fél igényeinek teljes kielégítését, viszont tudnunk kell, hogy csak félmegoldással jár, hiszen a beteljesületlen érdekek a későbbiekben még megoldásra várnak. Az alkalmazkodás lényege, hogy az egyik fél valamilyen meggondolásból feladja a saját álláspontját, és teljes mértékben a másiké érvényesül. A versengő ellentéte, szubmisszív (önalávető) kezelési mód. Mottója: „Legyen úgy, ahogy te akarod!” A stratégia alkalmazása érthető, ha a konfliktusban résztvevő egyénnek nincs más választása, ha hosszútávon ennek a stratégiának az alkalmazása több nyereséghez juttathatja, mint más stratégia pillanatnyi alkalmazása. Azonban tudnunk kell, hogy az érdekek folyamatos elfojtása, beteljesületlensége, a vesztes szerepkörébe való bezárkózás hosszú távon a feszültségek felgyülemléséhez, frusztrációhoz vezet, mely a későbbiekben esetleg ellenőrizhetetlen formában törhet a felszínre. Az elkerülő stratégia mottója, hogy „konfliktus nincs is”, nem kell tehát semmit tenni. A létező konfliktushelyzetre így semmilyen megoldás nem születik, ezért az gyakran fennmarad és mélyül. A személy kerüli a konfliktus lehetőségét, illetve a meglévőket már az észrevevés szintjén hárítja. Sem az „én”, sem a „másik” szempontja nem érvényesül semmilyen mértékben. Akár a szőnyeg alá söprés technikájának vagy strucc-politikának is nevezhetjük ezt a konfliktuskezelési módozatot (VASSNÉ FIGULA ERIKA, 2012). „Nyilvánvaló, hogy a „konstruktív” jelző elsősorban a problémamegoldó kezelési módra illik rá; ha lehet így fogalmazni: a legjobb alternatíva. Az ötféle stílus mégsem mint jó és rossz állnak egymással szemben, eredményességük, indokoltságuk helyzetfüggő is. Vannak élethelyzetek, amelyekben például az elkerülés vagy az alkalmazkodás a legkisebb veszteséggel járó, vagy a lehetséges és szükséges megoldási mód. Mindannyian alkalmazzuk tehát mindegyiket, egyszerűen azért, mert alkalmazkodnunk kell azokhoz az élethelyzetekhez, amelyeknek részesei vagyunk. Személyfüggő viszont a lehetséges módozatok egymáshoz viszonyított aránya, gyakorisága. Úgy is mondhatjuk: jellemzi a felnőtt személyt. „Alakuló ember” esetében csupán tendenciákról beszélhetünk: bizonyos kezelési mód/ok előnyben részesítésének a tendenciájáról, vagy éppen annak a hiányáról. Az egyes változatok egyéni értékei ezért nem önmagukban véve érdekesek, hanem az egymáshoz viszonyított arányuk. Ezt grafikonon ábrázolva megkapjuk a személy profilját, s ez lényegesen többet mond, mint az öt össz-pontszám külön-külön (VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012)”. 5.2. Az öt konfliktuskezelési mód használatát hívó helyzetek A továbbiakban tekintsük át röviden, hogy a különböző konfliktuskezelési stratégiák mely helyzetekben lehetnek eredményesek, használatuk mikor indokolt. Az összefoglalást Vassné Figula Erika nyomán adjuk közre. „Versengés 1. Amikor gyors, határozott cselekvésre van szükség (pl. vészhelyzetben). 2. Olyan fontos kérdésekben, amikor népszerűtlen dolgokat kell csinálni – pl. népszerűtlen szabályok végrehajtása, fegyelmezés. 3. Olyan kérdések esetén, amikor tudjuk, hogy az intézmény érdekei szerint nekünk van igazunk. 4. Olyan emberekkel szemben, akik kihasználják, ha a másik nem önérvényesítő módon viselkedik.

15

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Problémamegoldás 1. Amikor tanulni akarunk. 2. Olyan integratív megoldás keresésekor, amikor mindkét fél érdekeit fontosabbnak tartjuk annál, hogy kompromisszumot kössünk. 3. Amikor meg akarjuk ismerni más nézőpontú emberek álláspontját. 4. Amikor azzal akarjuk a másikat elkötelezni, hogy a véleményét a konszenzus részévé tesszük (az osztályt is bevonhatjuk a konfliktus rendezésébe, így a megoldás az övék is lesz, ezért elkötelezettebbek lesznek a megoldás gyakorlatba ültetésekor.) 5. Amikor olyan érzéseket akarunk feldolgozni, amelyek megzavarnak egy kapcsolatot (az elmélyülő konfliktusok negatívan hatnak ki a kollegiális viszonyokra, melyek a munka hatékonyságát is veszélybe sodorhatják). Kompromisszumkeresés 1. Amikor a célok fontosak, de nem éri meg egy határozottabb fellépéssel a sérülés lehetőségét veszélyeztetni. 2. Amikor egyenlő erejű ellenfelek, egymást kölcsönösen kizáró célokkal állnak egymással szemben. 3. Amikor átmeneti megnyugvást akarunk elérni komplex kérdések esetében. 4. Amikor idői nyomás miatt kényelmes megoldásra akarunk jutni. 5. Amikor a problémamegoldás vagy erőszakoló magatartás sikertelen. 6. Amikor nem lehet elmenekülni a probléma elől. Elkerülés 1. Amikor a kérdés triviális, vagy fontosabb kérdésekkel kell foglalkozni. 2. Amikor semmi esélyt nem látunk arra, hogy a saját érdekünk érvényesülni tudjon. 3. Amikor a valószínű károk és kudarcok nagyobbak, mint az elérhető nyereségek. 4. Amikor időt akarunk hagyni a másiknak arra, hogy megnyugodjék és visszanyerje tárgyszerűségét. 5. Amikor az információszerzés fontosabb, mint az azonnali döntés. 6. Amikor mások hatékonyabban tudják megoldani a problémát. Alkalmazkodás 1. Amikor rájövünk, hogy nincs igazunk 2. Amikor másoknak fontosabb a dolog, mint nekünk. 3. Amikor azt akarjuk, hogy a másik meg legyen elégedve és fennmaradjon az együttműködés. 4. Amikor azt akarjuk, hogy hitelünk legyen a későbbiek során. 5. Amikor nincs igazunk, hogy minimalizáljuk a veszteséget. 6. Amikor a nyugalom és stabilitás különösen fontos egy kapcsolatban. 7. Amikor lehetőséget akarunk nyújtani a másiknak arra, hogy tanuljon a hibáiból. (VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012, )” GYAKORLAT A fenti bemutatást alapul véve vizsgálja meg, hogy Ön milyen konfliktuskezelési stratégiákat szokott alkalmazni munkahelyén. Gondolkodjon el azon, hogy az eltérő stratégiákat kikkel szemben, illetve milyen helyzetben szokta alkalmazni. Így alaposan átgondolva saját magatartását, változtatna-e vagy sem eddigi viszonyulásain, s ha igen, akkor milyen formában? Észrevételeit írja le saját maga számára egy naplóba, majd az elkövetkezendőkben kísérje figyelemmel reakcióit munkahelyi konfliktushelyzetekben. Figyelje meg, hogy eredményes volt-e a változás, a változtatás.

16

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató A továbbiakban emeljük ki a problémamegoldás konfliktuskezelési stratégiát, hiszen ez az a stratégia, mely hosszútávú megoldáshoz vezethet, hiszen biztosítja mindkét fél érdekeinek a kielégítését, a kreatív, konstruktív konfliktuskezelést. 6. A problémamegoldás menete A konfliktuskezelési stratégiák bemutatásánál láthattuk, hogy a problémamegoldó (együttműködő) konfliktuskezelési stratégia a probléma megoldására koncentrál, célja, hogy a személyközi konfliktusban résztevő felek igényei, szükségletei, érdekei maradéktalanul kielégüljenek, a felek közötti kapcsolat helyreálljon, s olyan megoldás szülessen, mely hosszútávon biztosítja a felek közötti együttműködést és egyetértést, illetve mindkét fél elkötelezett lesz a megoldás mellett. Thomas Gordon (2001) amerikai pszichológus az alábbi modellt állítja fel a problémamegoldás folyamatának szemléltetésére (l. 2. sz. ábra): 2. sz. ábra A problémamegoldás menete Thomas Gordon alapján I. A probléma/konfliktus azonosítása VI. Eredmények értékelése

+

Minden rendben!

II. Elemzés: tények, szereplők, érzelmek, okok

III. Megoldási lehetőségek gyűjtése

V. Cselekvés megtervezése megszervezése végrehajtása

IV. Legjobb megoldás kiválasztása

Tekintsük át részletesebben a fenti modellbe foglaltakat. 6.1. A konfliktus/probléma azonosítása Először meg kell állapítanunk, mi is a probléma, mi az, ami gondot okoz. Érdemes a problémát strukturálni, részekre bontani, mivel egyszerre csak egy részproblémát lehet megoldani s csak utána térhetünk át a következő részprobléma tárgyalására, megoldására. Ellenkező esetben elveszünk a problémák rengetegében. Teljes képet az eseményekről csak úgy kaphatunk, ha meghallgatjuk mindkét fél álláspontját, hiszen sokszor a látszat nem fedi a valóságot. A probléma megfogalmazásakor figyelnünk kell arra, hogy semlegesek legyünk, hogy mindkét fél úgy érezze, valóban, ez a probléma. 6.2. Tények és érzelmek elemzése, okok tisztázása Az azonosított problémát elemezzük, hogy tisztában lássuk a valódi helyzetet. Először tisztázzuk a tényeket. Sokszor hajlamosak vagyunk úgy elfogadni az eseményeket, ahogyan azt az egyik

17

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató fél leírja. Ez azonban csak az ő nézőpontja. Sokkal hasznosabb, és számunkra sokkal célravezetőbb, ha a probléma tisztázásakor bevonunk semleges, illetve ellentétes nézeteket valló egyéneket is. A tények tisztázása mellett meg kell határoznunk, hogy kik a szereplői az illető konfliktusnak, kik érdekeltek a konfliktus megoldásában, hiszen mindannyiukat be kell vonnunk az eseményekbe, illetve ki kell hagynunk azokat a személyeket, akik nem részesei ennek az interakciónak, hiszen ők csak megnehezítik a továbbiakban a dolgunkat egyre eltérőbb nézőpontok bevonásával. Eleve kudarcra ítélt az a konfliktuskezelés, ahol az egyik félnek nem áll érdekében megoldani a helyzetet. Mint a konfliktus meghatározásánál említettem, a konfliktusok feszültséget szülnek, a konfliktusos helyzetek erős érzelmeket keltenek a résztvevőkben. Ezért fontos tudatosítani ezeket az érzelmeket: önmagunkban illetve egymásban. Ez a mozzanat segíthet, hogy megértsük a másik felet, leválaszthatjuk negatív érzelmeinket a problémáról, s ez csak elősegíti a megoldások keresését. Előfordulhat, hogy a szembenálló felekben ekkor tudatosodik, milyen érzelmeket váltottak ki egymásból akaratuktól függetlenül. Ezek után tisztázzuk a konfliktust kiváltó okokat. A konfliktuskezelésnek ebben a fázisában fontos szerephez jut az aktív hallgatás módszere (GORDON 2001: 97-127). (lásd a kommunikációs technikákat). 6.3. Megoldási lehetőségek (közös) felhalmozása A megoldási lehetőségek gyűjtésénél a felek egy közös papírlapon, brainstorming (ötletbörze) segítségével halmozhatják fel megoldási javaslataikat. A konfliktusban álló feleknek azt az utasítást adjuk, hogy soroljanak fel minél több megoldási lehetőséget, mely érdekeik kielégítését szolgálnák. Kezdetben valószínűleg csak a saját érdekeiket tartanák szem előtt, de ha ezekből a javaslatokból kifogytak, valószínűleg olyam megoldásokat is papírra vetnek, mely a másik fél számára is előnyös lehet. A módszer előnye, hogy kreatív megoldások születését eredményezheti, s közben megteremti a minimális együttműködést a felek között. 6.4. Legjobb megoldás kiválasztása Az elkészült megoldáslistából ki lehet választani azokat a megoldásokat, amelyek semmiképp sem felelnek meg valamelyik félnek. Ez a munka hosszadalmas, feltételezi, hogy a megoldási javaslatokat különböző szempontok alapján elemezzék a felek, és kizárásos módszerrel jussanak el a legjobb megoldáshoz, amely leginkább kielégíti mindkettőjük érdekeit. Hangsúlyoznunk kell, hogy a megoldást nem készen kapják a felek egy külső személytől, hanem maguk jutnak el a megoldáshoz, ezért inkább magukénak érzik és elkötelezettebbek lesznek a gyakorlatba ültetésekor is. Az iskolai konfliktusok esetében sem az az előnyös, ha a pedagógus konkrét megoldásokat erőszakol rá a diákokra, hanem ha ennek kitalálását a konfliktus szereplőire bízza. Hosszadalmas, időigényes folyamat, de tartós megoldást eredményez, ami a másik esetben nem mindig valósulhat meg éppen azért, mert a felek nem érzik sajátjuknak a megoldást, ezért nem is fognak ragaszkodni hozzá, s mivel egy külső személy nem biztos, hogy ráérez a probléma valódi okára, amit a konfliktusban érintettek viszont tudattalanul is érzékelnek, s ha nem is tudják pontosan szavakba önteni, de a megoldások keresésénél igyekeznek kiküszöbölni azt. 6.5. Cselekvés megtervezése, megszervezése, végrehajtása Nem elég csak megegyezni arról, hogy mit kellene tenni, hanem a szóban megfogalmazottakat gyakorlatba is kell ültetni, a cselekvést meg kell tervezni, meg kell szervezni, majd tartanunk kell magunkat a megegyezéshez és kiviteleznünk a gyakorlatban. A tervezés során a felek megállapítják, hogy kinek mit kell tennie a konfliktus megoldása érdekében. Ehhez a megegyezéshez tartania kell magát minden érdekelt személynek. A közös döntés haszna, hogy

18

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató a döntésben résztvevők úgy érzik, hogy az ő véleményük is számított, a megoldás nem volt rájuk erőszakolva, tehát kielégítheti szükségleteiket. 6.6. Eredmények értékelése A problémamegoldás folyamatának a végén szükség van feed-backre, visszacsatolásra. Ha úgy érezzük, a megoldás feloldotta a konfliktust, sikeres volt a konfliktuskezelés. Előfordulhat azonban, hogy a megoldás nem volt megfelelő, s a konfliktus megmaradt. Ilyenkor sokan esnek abba a hibába, hogy csak a megoldások kereséséhez lépnek vissza a konfliktuskezelés menetében. Ez akaratlanul is maga után vonja a „bűnbak-képzést”, ugyanis már rég nem az lesz a fontos, hogy megoldjuk a problémát, hanem az, hogy „ugye én megmondtam, hogy a másik megoldási forma lesz a jó, de neked mindig okosnak kell lenni…”. Pedig nem is biztos, hogy ebben a fázisban csúszott be a hiba, lehet, hogy már az előző szakaszok egyikében hibáztunk. Ezért ajánlott elölről kezdeni a problémamegoldást, a probléma azonosításával. GYAKORLAT Gondolja át, munkája során hogyan tudná alkalmazni a fentiekben bemutatott modellt? Esetleg alkalmazta már? Milyen sikerrel? Amennyiben használta, próbálja meg felidézni a történéseket, és vázolja fel a megadott szempontok alapján a konfliktushelyzetet és a problémamegoldás menetét. A konfliktus rövid felvázolása Mi volt a probléma? Konfliktust körülíró tények: Milyen érzelmeket váltott ki a konfliktusban résztvevő felekből? Mik voltak a felek érdekei? Megoldási lehetőségek: Legjobb megoldás: A megoldás kivitelezésének módja: Sikeres volt –e a problémamegoldás?

Meggyőzte Önt ez a modell? Vagy kérdései támadtak a modell sikeres alkalmazását illetően? Amennyiben igen, kérem, fogalmazza meg ezeket a kérdéseket az alábbiakban:

19

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Például felmerülhet a kérdés, hogy:  „Mit tegyünk, ha két gyermek összeverekedett? Hogyan alkalmazhatjuk a modellt ebben az esetben?” Testi sértésben megnyilvánuló konfliktus esetén, nyilván elsődleges szempontunk az esetleges sérülések elkerülése, így az első feladatunk a két fél elválasztása és lecsendesítése. Miután ez megtörtént, lehetőséget kell teremtenünk egy nyugodt beszélgetésre, melyben csak a konfliktusban szereplő felek vesznek részt a nevelő mediálásával (közvetítésével) és ekkor megvalósulhat a fentiekben leírt folyamat.  „Nagyon hosszúnak tűnik ez a folyamat, nincs idő a gyakorlatba ültetésére a rohanó mindennapokban.” A modell ismeretében tudatosan állhatunk hozzá a problémák megoldásához, lehetőséget teremt a probléma átgondolására, elemzésére. Lehet, hogy nem minden esetben fogjuk mereven végigvezetni a fentiekben leírt szakaszokat, viszont a lépések ismeretében megfelelő mederben tarthatjuk a problémamegoldás folyamatát. 7. Agresszió az iskolában FELADAT: Van-e, és ha igen, milyen agresszió/erőszak az osztályban/iskolában.

2004-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 505 tanulót vizsgáltak kérdőívvel. Az 505 tanulóból 132 diák jelezte, hogy társai rendszeresen bántalmazzák. A bántalmazás típusát tekintve leggyakoribb a csúfolás (100%), a bosszantás, cukkolás (72,2 %) és a tárgyak elvétele (26,5 %). 20 % alatti gyakorisággal szerepelnek még a következők: nem barátkoznak velem, megvernek, kihagynak a játékból, fenyegetnek, zsarolnak. (FIGULA, 2004) Az iskolai agressziót sokan túl szűk értelmezésben látják, csak a fizikai, tettleges agressziót értik alatta. A fenti felsorolásból jól kitűnik, hogy fontos a szemléletváltás, és kitágítani a látókörünket. A fizikai agresszió sokszor egy problémahelyzet során felgyűlt feszültség elvezetése. Az iskola hétköznapjaiban sokkal gyakoribbak azok az esetek, amelyek a gyerekek érzelmi életére hatnak. Fontos ugyanakkor elkülöníteni a szituatív és az időben elhúzódó agressziót. A szituatív agresszivitást a konkrét helyzet szüli, leggyakoribb oka valamilyen konfliktushelyzet, valamilyen feszültség. Jellemző rá az átmenetiség és a hevesség. A külső szemlélő számára sokszor érthetetlen okokból (egy radír elcsenése, füzet ide-oda tologatása, stb.) pattan ki két diák között (ritkán csoportok között). Az gyerek nem tudja érzelmeit és a helyzetet megfelelő módon kezelni. Ezt hívják szükségleti frusztrációnak (bővebben lásd a következő alfejezetben). A fizikai agresszió helyét a tanulók életkorának növekedésével átveszi a verbális (csúnya beszéd, csúfolódás, gúnyolódást, stb.) és a szimbolikus agresszió (tág fogalom, a nyelv-nyújtástól, a pad firkálásáig és rongálásig minden belefér)

20

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Az időben elhúzódó agressziót a nemzetközi szakirodalomban és a médiában is bullying (ejtsd: búling) fogalmával írják le. Ebben az esetben egy vagy több tanuló ismétlődően, tartósan zaklat, piszkál, bántalmaz egy tanulót, esetleg kisebb csoportot. Fontos odafigyelni arra, hogy ebben az esetben már szándékos a bántás, a gyötrés motívuma. Itt tehát nem az érzelmek vezérelnek, hanem megfontolt racionalitás. A nevelő szempontjából fontos, hogy az előforduló eseteket ne csak szituatív módon kezelje, hanem összefüggésében lássa az osztályt/csoportot. Nem lehet egyéni esetként értelmezni, ha ismétlődően ugyanaz a gyerek a gúny célpontja, a kisebb incidensekben mindig áldozat. Fel kell ismerni, hogy ez túlmutat az adott szituáción. Ez a fajta agresszió-típus nagyon komoly személyiségkárosodást tud eredményezni. Minden esetben kezeljük az okokat az adott helyzetben, ne csak a viselkedést büntessük, ez nem oldja meg az elhúzódó eseteket. A kutatók megnézték azt is, hogy a támadók hogyan okolják meg viselkedésüket. Feltűnő, hogy 100 %-ban szerepel az a differenciálatlan indok, hogy „idegesíti” az áldozat, közel ehhez az arányhoz, hogy az áldozat dicsekvő, beképzelt. A másság és az áldozat gyávasága összesen a vélemények egy ötödében szerepel. (Figula, 2004) Az okok listáját olvasva megfogalmazódik a kérdés: hát ezért…? Valószínűleg tényleg fennáll a kommunikációs félreértés, vagy a támadók nem akarnak vagy nem tudnak reálisabban, differenciáltabban válaszolni. De az is lehet, sokszor talán maguk sem tudják, mi van támadásuk hátterében. FELADAT: Pontozza 1-től 10-es skálán milyen az osztálya/csoportja agresszió szintjét.  Hogyan lehetne egy ponttal lecsökkenteni? Mit kellene elsőként megváltoztatni? Pontozza 1-től 10-es skálán milyen az iskola agresszió szintje?  Hogyan lehetne egy ponttal lecsökkenteni? Mit kellene elsőként megváltoztatni? Milyen az okokat lát a tapasztalt agresszió hátterében? Észrevételeit írja be az alábbi táblázatba! Társadalmi okok Szervezeti Családi okok Egyéni okok (média, okok(iskolaspecifikus) munkanélküliség)

7.1.A leggyakoribb szükségleti frusztrációk Mindenki ismeri azt az érzést, amikor nem tudjuk beteljesíteni céljainkat, nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretnénk. A frusztráció fogalmát a csalódás élményével azonosíthatjuk. A felnőtté váláshoz hozzá tartozik, hogy megpróbáljuk hatékonyan kezelni a frusztrációnkat. A gyerek akkor válik agresszívvé, amikor valamilyen szükségletében gátolva/akadályozva érzi magát. Két szükséglettípust különböztethetünk meg: 

Biológiai szükségletek: mozgás, hőérzet, táplálkozás, stb. o

Figyeljünk oda: a feszültség mindig megnő a gyerekekben, ha nem tartjuk szem előtt az életkori sajátosságokat. Ha túl sok ideig ülnek egy helyben és nem biztosítjuk a mozgás lehetőségét, nyugtalanok lesznek, nem tudják követni az utasításokat. Minél kisebb a diák, annál inkább szükség van rövid, de gyakori szünetekre, a feladatok között. Lehetőséget kell adni a figyelem és test ellazításának. Szűk, zárt, rosszul szellőztetett helységben nyugtalanabbak a gyerekek, de nem az osztály „rossz” hanem

21

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató a körülmények nem megfelelőek. Ugyancsak kezelhetetlenné válhat egy gyermek, ha éhes, ha minden gondolata az uzsonnán jár, de meg kell várnia a szünetet vele. 

Szociális biztonság: minden életkorban fontos, hogy a gyerek érezze, hogy támogató, elfogadó, szeretetteljes közösségben van. Ezek hiányában a gyerek harcol (akár konkrét értelemben is) az elfogadásért, a figyelemért, szeretetért. Egy erős, jól szervezett közösségben mindig sokkal kevesebb a konfliktus és az agresszió.



Hasonlóan fontos szükségletek a kíváncsiság, a kompetencia (megfelelőség). Ha a gyerek unatkozik és elfoglaltságot keres magának, a pedagógus normaszegésként értelmezi.

7.2.Hogyan lesz egy diák agresszor-bántalmazó? Nyílván nem minden diák lesz agresszív, aki unatkozik, vagy nem érzi jól magát az osztályban. Az agresszív gyerekek közös jellemzője, hogy nem értelmezik biztonságosnak mások viselkedését. Egy adott élethelyzetet minden diák ellát egy értelmezéssel, a bántalmazók úgy értelmezik, a társak viselkedésére agresszióval kell válaszolniuk. Jellemző továbbá ezekre a gyerekekre, hogy túl kevés szeretetet és figyelmet kaptak és agresszív magatartásukra megengedő módon válaszolt a környezetük. Befolyásoló tényező a gyermek temperamentuma és a negatív családi modell is. A csoportos zaklatásban résztvevők illetve a bevonhatóakra jellemző, hogy a tagok ilyen esetekben csökkentett felelősségérzettel rendelkeznek. 7.3.Hogyan lesz egy diák áldozat? A gyakorló szakemberek tudják, hogy ahogyan nem véletlenül válik valaki bántalmazóvá, úgy az sem véletlen, hogy ki válik áldozattá. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik passzív, meghunyászkodó diákok, akik szorongók, fizikailag gyengébbek, és azt közvetíthetik, hogy nem fogják megtorolni az agressziót. A másik csoport diákjai provokatív áldozatok, akiket egyszerre jellemeznek szorongásos és agresszív viselkedési minták. Látszik rajtuk, hogy idegesek, túlmozgók, nyugtalan természetűek, akiket a környezet nehezen fogad el. 7.4.Megelőzhető-e az agresszió? Nagy szerepe van az iskolának, hogy mennyire kezelhető, illetve mennyire előzhető meg az agresszió. Az adaptív oktatás egyszerre veszi figyelembe a különbségeket és figyel oda az egységre. Azt kell az iskolának közvetítenie, hogy minden a gyermekért van. Az iskolai mentálhigiénia lényege, hogy olyan légkör legyen, amelyben mindenki azt érezheti: „Ha vannak barátaim, akinek fontos vagyok és a problémáimmal, kérdéseimmel az iskolában lényegében bárkihez fordulhatok, ha az iskola élet minden területén segítő jóakarattal találkozom, talán nem is érdemes agresszióra vállalkoznom, talán nem is érdemes félnem…” Figyeljünk oda:  Az iskolában vannak szürke területek, ahol a tanári kontroll és jelenlét hiányzik, ezek válnak az iskolai agresszió kiemelt helyeivé (pl. iskola kevéssé látogatott részei a tanári szobától távol, fürdő helységek, öltözők, stb.) 

Vannak helyzetek, amelyekre érdemes még inkább odafigyelni: a szünet, kirándulások, tanítási órák után, iskola utáni tevékenységek, kirándulások.



Lehetőleg legyen nyugodt, feszültségmentes a tanítási óra.

22

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató 

Ahogyan elvárjuk, hogy az iskolába ne hozzon be feszültséget a diák, úgy figyeljünk arra, hogy ne is hagyja el feszülten az iskolát. Adjunk lehetőséget helyben a problémamegoldásra.



Fontos a nyilvánosság. Ne hagyjuk, hogy elhallgatható legyen a bántalmazás. Bátorítsunk mindenkit a direkt kommunikációra, hogy ne alakulhasson ki időben elhúzódó agresszió. Ha vannak is problémák, amit zártan kell kezelni, csak az érintettekkel, az erőszaknak mindig van közönsége ezért a csoport nem kívülálló.



Bátorítsuk a közösséget, hogy lépjen közbe a konfliktusok esetén.

Minden gyereknek vannak olyan szükségletei, amelyet nem tud azonnal kielégíteni, és az ebből adódó frusztrációt kezelni kell. Az agresszió igazi megelőzése, ha megtanítjuk a gyereket a saját frusztrációjának a kezelésére, valamint olyan környezetet teremtünk a számára, ahol az agresszió nem maradhat titokban és semmilyen formában nem tolerált. 7.5.Mentorrendszer az erőszakmentességért (Good practice)(Mihály Ildikó, sulinet.hu) Az utóbbi évek során az iskolai életben előforduló agresszív cselekmények megfékezésére kidolgoztak egy olyan programot, mely az iskolai közösségekben kortársi közvetítők, mediátorok felkészítésével próbálja megelőzni, de legalábbis enyhíteni az erőszakos cselekmények romboló hatásait. Az 1993-ban összeállított programjukat a szerzők B. Diaz és B. Liatard-Dulac nagyon szerényen csupán egy fajta pedagógiai szolgáltatásként értékelik: olyan kiegészítő szolgáltatásként, mely a pedagógusok lehetőségeinek újabb dimenzióját jeleníti meg. E program révén közvetlen segítséget tudnak nyújtani tanulóiknak, hogy saját maguk vegyék fel a harcot az őket leginkább fenyegető erőszakos cselekményekkel. A segítséget a tanulók soraiból kiválasztott mediátorok adják, akiket erre a szerepkörre szakemberek által kidolgozott ismeretanyag és célzott módszertani gyakorlatok révén nagyon alaposan felkészítenek. A felkészítést csak azok a pedagógusok végezhetik, akik korábban már maguk is elsajátították a képzési program minden részletét. Ez a fajta közvetítő (békítő?) szerep természetesen csak a 12 év feletti korosztályoknál, tehát különböző serdülőkorú csoportok esetében vehető igénybe. Ezekben a korcsoportokban viszont eredményesen, hiszen náluk a kortársi befolyás jelentősége minden korábbi szintet felülmúl. A mediációt a konfliktus feloldásának, a beavatkozásnak, az adott helyzetben a legjobbnak tekinthető megoldás megtalálásának a folyamata jelenti. A módszer másik elemét legjobban talán az „egyenlőek” kifejezés szemléltetheti: a mediációt ugyanis maguk a fiatalok végzik fiatalok számára, velük és közöttük. E módszer kizárólag az iskolai erőszak különféle megjelenési formáinak elhárítására vállalkozik, és teljesen különbözik minden olyan programtól, amelyben felnőttek (tanítók, szülők vagy éppen szociális munkások) foglalkoznak valamilyen segítségre szoruló célcsoporttal, noha nem tagadható néhány közös vonásuk. Például a mediátorok is minden esetben önként vállalják, amit tesznek, tiszteletben tartják a bizalmas értesüléseket, részrehajlás nélkül, függetlenül tevékenykednek. Egyetlen mediátor sem bíró vagy tanácsadó, még csak nem is terapeuta: a mediátor egyszerűen csak katalizátor. Figyel, segíti a feleket abban, hogy kölcsönösen megismerjék egymás problémáját, helyreállítja a közöttük megszakadt vagy eltorzult kommunikációt, mindkét fél felelősségével tisztában van, de ő maga nem kapcsolódik be a folyamatba, nem foglal állást, nem kényszerít rá semmit a társaira. Néha pusztán a jelenléte, segíteni akarása is elegendő ahhoz, hogy a feszültség oldódjék, az agresszív cselekmények kifejlődésének sikerüljön elejét venni. FELADAT: Hogyan válhatunk „békés iskolává”? Az alábbi táblázat kitöltése segít a kérdés megválaszolásában. Mi az, ami megvan?

Mi az, ami hiányzik?

23

Hogyan javítsunk?

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

8.Konfliktuskezeléshez szükséges készségek, képességek Mindenki szeretne jó problémamegoldó, konfliktuskezelő személyiség lenni, ehhez azonban hosszú utat kell bejárnunk, mely leginkább az önnevelésen alapszik. A jobb megértés érdekében induljunk ki a „Jéghegy” – alapelvből (l. 3. sz. ábra). Ez az alapelv szemléletesen mutatja be, hogy a problémamegoldás a jéghegynek csak a csúcsát képezi, a látványhoz viszont szükségünk van tartópillérekre is. A problémamegoldás esetében ezek a tartóoszlopok az együttműködés, a kommunikáció és a bizalom. Ha időt fordítunk a mélységben található képességek, készségek fejlesztésére nagy a valószínűsége annak, hogy a problémamegoldásban sikeresek leszünk. Problémamegoldás

-Kreatív gondolkodás

-Empátia

Együttműködés

-hajlandóság és képesség a kooperációra

Kommunikáció

-aktív hallgatás és önkifejezés

Bizalomerősítés

-pozitív önismeret és reagálás a másik belső értékeire

6. sz. ábra Jéghegy – alapelv3 A modell értelmezésekor induljunk ki a bizalomból, melyet elősegít a pozitív önismeret, illetve a másik értékeinek, pozitív tulajdonságainak a megismerése. 8.1. Ön- és társismeret – a bizalom forrása

3

ENCORE Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítvány: Így is lehet!, Szolnok, 1995 (6. o.)

24

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Carl Yung szerint, ha valaki nem tudatosítja magában belső történéseit, a sors játékszere lesz. Kapcsolataink eredményessége többnyire azon múlik, hogy tisztában vagyunk-e önmagunkkal vagy sem, ismerjük-e szükségleteinket, pozitív és negatív tulajdonságainkat illetve, hogyan viszonyulunk hozzájuk. Annak az embernek, aki elfogadja önmagát, önbizalma van; aki nem, az állandóan frusztrált s ez az állapot agresszivitást eredményez a másokkal való kapcsolataiban. Nem is beszélve arról, hogy ez az ember önmagával is állandóan konfliktusban áll. A másság elfogadásának egyik feltétele önmagunk elfogadása és nyitottság a másik ember értékei iránt. A tolerancia hiánya egyes gyerekek kirekesztődését vonhatja maga után (ebben a helyzetben azonban az illető gyereknek is törekednie kell a változásra, s ezt meg is teszi, ha a többiektől biztatást kap). Ha ismerjük és elfogadjuk önmagunkat és egymást, megteremtettük a megfelelő alapot a bizalommal telített kapcsolat kialakításához.

8.2. Eredményes kommunikáció A kialakult bizalomra és együttműködési hajlandóságra építve ki kell alakítanunk az eredményes kommunikációhoz szükséges készségeket, képességeket. Ha problémánk van, többnyire a kommunikációt hívjuk segítségül, elmondjuk gondjainkat, nézőpontunkat, illetve meghallgatjuk mások véleményét. A kommunikáció lényege, hogy valaki közölni kíván valamit valakivel. Az eredményes kommunikáció érdekében pontosan ki kell fejeznünk magunkat (érzéseinket, gondolatainkat, szükségleteinket) illetve pontosan kell dekódolnunk a kapott üzeneteket. A kommunikáció folyamatát megzavarhatják külső tényezők (pl. nagy zaj – ami lehetetlenné teszi a jó megértést), melyek félreértéseket eredményeznek. A félreértéseket azonban előidézhetik belső tényezők is: a másikra való figyelés hiánya, az empátia hiánya, az egymás iránti bizalom hiánya, a nyelv különbözősége, stb. Kommunikálhatunk metanyelv segítségével, a gesztusok, a mimika óriási szerepet játszhatnak gondolataink kifejezésében. Problémahelyzetekben először is fontos tisztáznunk, hogy kié a probléma. Thomas Gordon modelljéből kiindulva képzeljük el, hogy a világ, melyet érzékelünk egy ablakot képez (l. 4. sz. ábra), melyet először is két rekeszre oszthatunk fel: az egyik rekeszbe kerülnek azok az események, melyek számunkra problémát jelentenek, érdekeinket sértik, míg a másik rekeszbe azok a történések, melyek számunkra elfogadhatóak. Abban az esetben, amikor nekünk semmi problémánk nincs, előfordulhat, hogy a másik személynek van problémája, vagy neki sincs. A tanítás szempontjából az az ideális állapot, ha sem a diáknak, sem a tanárnak nincs problémája, hiszen csak ebben a légkörben lehet eredményesen tanulni. Éppen ezért arra kell törekednünk, hogy ezt a problémamentes sávot minél inkább kiszélesítsük, rendezzük azokat a helyzeteket, melyek problémát jelentenek. A két eset azonban más kommunikációs készséget igényel: abban az esetben, ha a másiknak van problémája az aktív hallgatást gyakoroljuk, rávezetjük a másikat saját problémájának megoldására, míg ha nekünk van problémánk, szóvá kell tennünk, asszertív magatartást tanúsítva igyekszünk a problémánkra megoldást keresni. 7. sz. ábra Kié a probléma? (Gordon 2001: 50-51)

Elfogadható viselkedések A gyermek végzi a feladatát.

Aktív hallgatás

Másiké a probléma Nincs probléma Enyém a probléma

25

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Elfogadhatatlan viselkedések A gyermek órán hangoskodik, rosszalkodik.

Helyes önkifejezés Asszertív magatartás

Az eredményes kommunikáció érdekében tehát el kell sajátítanunk a pontos önkifejezést, és az aktív hallgatás képességét, illetve a metakommunikáció megfelelő használatát (Szabó-Thalmeiner 2011). 8.2.1. Segítő készségek, ha másnak vannak problémái Ajtónyitogatók: rövid, érzést feltáró üzenet, mellyel a beszélőt támogatjuk, hogy mondja el a problémáit. Pl. Úgy látom valami zavar. Szeretnél róla beszélni? Passzív hallgatás: csendben hallgatjuk a másikat, ezáltal a másiknak lehetősége van a problémájáról beszélni. Elfogadó visszajelzések: sok embernek nem elég a csend, problémái kifejtésekor, szüksége van arra, hogy visszajelzést kapjon a társától, hogy megértette, figyel, és nem kalandozik el, míg ő beszél. Módszerei: szemkontaktus, fejbólintás, rövid visszajelzések: Oh, hm-hm, tényleg, ne viccelj…. Értő figyelem – Aktív hallgatás Az előzőekben bemutatott kommunikációs eszközök biztosítják a beszélőt, hogy figyelünk rá, az értő figyelem visszajelzést nyújt a beszélőnek arról, hogy miként értettük meg azt, amit mondott. Célja: - a beszélgetőtársat segíteni abban, hogy önmaga találja meg problémájára a megoldást. - segíteni a beszélgetőtársnak, hogy felszínre hozhassa érzéseit, és ezáltal megnyugodjon. Mit tegyünk? - Visszatükrözzük a hallgatónak, hogy mit értettünk meg abból, amit mondott. - Megfogalmazzuk, mit érez a beszélő, szembesítjük érzéseivel. - Hagyjuk, hogy a problémamegoldást a beszélő végigvezesse. Mit ne tegyünk? - NE kritizáljunk! - NE adjunk tanácsot! - NE használjunk közlési sorompókat (l. GORDON 2001) Alkalmazásának feltétele: - Nekem ne legyen problémám - Tudjak azonosulni a közvetített problémával. - Akarjak segíteni a beszélgetőtársnak. (GORDON, 2001) 8.2.2. Mit tegyünk, ha nekünk van problémánk? avagy - Az önérvényesítés jellemzői Hogyan szokott reagálni problémahelyzetekben? Az ember társas lény, folyamatosan kapcsolatba kerül másokkal. Hogy hogyan alakulnak kapcsolataink, az nagy mértékben tőlünk is függ. „Érezte-e már azt, hogy lekezelik, esetleg azt, hogy partnerként bánnak Önnel, vagy azt, hogy a beszélgetőpartnere gyenge, határozatlan. Valószínűleg vannak hasonló élményei, az érdekesség az egészben csak az, hogy a három felsorolt eset közül valamelyikkel sűrűbben találkozik. Mi ennek az oka? A válasz a magatartásunkban gyökerezik, illetve annak megnyilvánulási formájában, a kommunikációnkban. Folyamatosan kommunikálunk a testünkkel, testtartásunkkal, beszédünkkel

26

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató (szavainkkal, hangszínünkkel, hangerőnkkel, hanglejtésünkkel). Ha megtanulunk megfelelően bánni a kommunikációs eszközeinkkel, elérhetjük, hogy kapcsolataink kiegyensúlyozottak legyenek, hogy érdekeinket jól tudjuk képviselni s hogy mások érdekeit is tiszteletben tartsuk, s ezáltal konfliktusainkat is megfelelő formában kezeljük.” (VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012, ) A továbbiakban az alábbi feladatlap segítségével felmérheti, hogy az Ön kommunikációs stílusa milyen, mi jellemzi leginkább viszonyulását embertársaihoz. Kommunikációs készség felmérése Mennyire igazak a következő állítások az Ön viselkedésének leírására? Írja a válaszlapon szereplő számok után azt a számot, amely az Ön válaszát képviseli. 4 = mindig igaz 3 = gyakran igaz 2 = néha igaz 1 = sose igaz 1. Sokkal szerényebben válaszolok, mint valójában érzem, ha a munkámat dicsérik. 2.

Ha az emberek nyersek, én is nyers leszek.

3.

Mások érdekes embernek találnak.

4.

Nehéz idegenek között beszélnem.

5.

Nem bánom, ha gúnyolódásom segít álláspontom kifejtésében.

6.

Fizetésemelést kérek, ha nagyon megérdemlem.

7.

Ha mások megzavarnak beszéd közben, elhallgatok.

8.

Ha kritizálják a munkám, megtalálom a módját a visszavágásnak.

9.

Büszkeségem anélkül is ki tudom fejezni, hogy kérkedő lennék.

10. Az emberek kihasználnak. 11. Az embereknek azt mondom, amit hallani szeretnének, ha ez segít elérni, amit akarok. 12. Könnyen tudok segítséget kérni. 13. Kölcsön adok másoknak még akkor is, ha nem nagyon akarok. 14. Vitákat nyerek azzal, hogy dominálom a vitát. 15. Igazi érzéseimet ki tudom fejezni az olyanoknak, akikkel igazán törődök. 16. Ha mérges vagyok az emberekre, inkább magamba zárom, minthogy kiadjam magamból. 17. Amikor egyesek munkáját kritizálom, mások örülnek. 18. Magabiztosnak érzem magam, ha jogaimért kell kiállnom.

Kommunikációkészség felmérése-válaszlap Mennyire igazak a kérdőíven szereplő állítások az Ön viselkedésének leírására? Írja erre a válaszlapra a kijelentéseknek megfelelő számok után azt a számot, amely az Ön válaszát képviseli 4 = mindig igaz 3 = gyakran igaz 2 = néha igaz 1 = sose igaz

27

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató

1. 4. 7. 10. 13. 16.

2. 5. 8. 11. 14. 17.

3. 6. 9. 12. 15. 18.

Az értékelést a következő táblázatban találhatja meg! Kommunikációkészség felmérése-kiértékelés Az alábbi kérdésekre adott pontszámokat kell összegezni oszloponként. PASSZÍV AGRESSZÍV ASSZERTÍV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. PA= AG= AS= Önérvényesítési stílusok viselkedési jellemzői (VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012) Problémahelyzetekben az emberek különöző módon reagálhatnak. A reakciók három típusát emelhetjük ki: 1. passzív, szubmisszív, alárendelődő, védekező, engedékeny, 2. agresszív, rámenős, támadó, 3. asszertív, öntudatos, határozott, erőteljes. A passzív ( alárendelődő) viselkedés jellemzői: Az egyén saját érdekeit nem védi, mások kihasználják őt, jogait megsértik. Az egyén nem ér el célokat, sértett, elzárkózó. Az egyén a különböző helyzetekben védekezőn, engedékenyen reagál: „nem az én hibám volt”, „nagyon sajnálom” stb. Engedékeny viselkedés az, ha elmulasztunk kiállni a jogainkért. A passzív viselkedés olaj a tűzre, a beszélgető partnerünkből azt válthatja ki, hogy támadó legyen. Az agresszív (erőszakos) viselkedés jellemzői: Az egyén megsérti mások jogait és kihasználja őket. Az egyén mások kárára éri el céljait, másokat lebecsül, kiszámíthatatlan, ellenséges. Az egyén a különböző helyzetekben támadón, agresszíven reagál: „minek képzeli magát, hogy megmondja nekem, hogy mit csináljak”. Agresszív viselkedés az, ha kiállunk a jogainkért, de oly módon, hogy megsértjük egy másik személy jogait. Az asszertív (öntudatos) viselkedés jellemzői: Az asszertivitás magabiztosságot, határozottságot, önérvényesítő viselkedést jelent. Az egyén saját érdekei szerint cselekszik, túlzott aggodalom nélkül kiáll jogaiért és egyben úgy érvényesíti jogait, hogy mások érdekeire tekintettel van. Az egyén magabiztos, céljait eléri, de nem mások rovására, anélkül, hogy másoknak ártana. Nézőpontját becsületesen, nyitottan és közvetlenül fejezi ki, ugyanakkor biztosítja azt, hogy megérti a másik helyzetét. Igényeit, kívánságait, meggyőződéseit egyenes, őszinte módon fejezi ki. Elősegíti a becsületes és nyitott emberi érintkezést.

28

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Az ember nem minden esetben használja ugyanazt az önérvényesítő magatartást, mégis van egy stílus, mely viselkedését leginkább jellemzi. Az ember megnyilvánulásait főleg a stílusa határozza meg, de befolyásolhatja a helyzet is, illetve a személyek, akikkel interakcióba került. Az önérvényesítő magatartásformák leginkább a kommunikációban nyilvánulnak meg, a verbális és nemverbális közléseinkben. A továbbiakban tekintsük át az önérvényesítő stílusok verbális eszközeit, melyek tudatosításával ellenőrizhetjük saját viselkedésünket különböző konfliktushelyzetekben. Önérvényesítési stílusok-verbális eszközök VERBÁLIS ESZKÖZÖK ASSZERTÍV PASSZÍV „Én” típusú direkt közlések Kevés az „én”-t tartalmazó kifejezés. Tömör fogalmazás Töltelékszavak. Különbségek a vélemények Önigazolás, és a tények között. önmegerősítés. Javaslatok, nem pedig Bocsánatkérés és szigorú tanácsok. engedélykérés. Sok nyitott kérdés. Hosszú körmondatok és magyarázkodások. Megoldás-centrikus Önmaga lebecsülése. közlések. Tárgyszerű szavak. Védekező szavak. Szándékok, érzések Leplezett vélemények. kifejezése. Egyenes, világos állítások. Értelmetlen, zavaros állítások. „Én” üzenetek. Olyan jelzők túlzott használata, mint „valószínű”, „valamiféle”.

AGRESSZÍV Nyomatékos az „én” a kifejezésekben. Te-közlések használata. Vélemény tényként való előadása. Megfélemlítő kérdések. Kérések utasításként való előadása. Általánosítás – minősítés. Nyomatékosított szavak. Vádak. Parancsok és követelések. „Te” üzenetek, amelyek címkéznek vagy vádolnak.

Összegzés

Jogok Célok Érzelmek

Társas viszony

Döntések

PASSZÍV Kihasználják, jogait megsértik Nem éri el céljait. Frusztrált, boldogtalan, sértett, szorongó. Gátolt, visszavonult.

Mások döntenek helyette

ASSZERTÍV Megvédi jogait, mások jogait is elfogadja. Eléri céljait anélkül, hogy másoknak ártana Jól érzi magát, megfelelő önbizalma van. Szociálisan és érzelmileg kifejezi magát. Önmaga dönt.

(VASSNÉ FIGULA ERIKA 2012 nyomán)

29

AGRESSZÍV Megsérti mások jogait és kihasznál másokat. Mások rovására éri el céljait. Védekező, harcias, megsért, lekezel másokat. Hirtelen, kiszámíthatatlan, rosszindulatú. Másokra erőszakolja döntését.

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Feladatok: 1. Gondolkodjon el azon, hogy ismer-e olyan embereket, akikre a fentiekben bemutatott magatartásformák jellemzők. Csukja be szemét, és próbálja meg felidézni az illető arcát, egész személyét, és írja le az alábbi oszlopba, milyen nonverbális jegyekkel rendelkezik az illető, illetve, hogy milyen szavakat, mondatok használ sűrűn az illető ember. NÉV

Nonverbális jellemzők: testtartás, mimika, hangszín, hangerő, stb.

Verbális jellemzők: szavak, mondatok.

Passzív:

Asszertív:

Agresszív:

2. A feladatlap kitöltése nyomán valószínűleg sok mindent megtudott saját kommunikációs stílusáról, illetve lehet, hogy az eredmények megerősítették eddigi énképét. Gondolja át, Ön min szeretne változtatni a továbbiakban ahhoz, hogy magatartása asszertívabbá váljon? Gondoljon különböző helyzetekre, min változtatna a gyermekekkel való kommunikációjában, min változtatna a felnőttekkel való kommunikációjában? A gyermekekkel való kommunikáció:

Felnőttekkel való kommunikáció:

3. Gyakorolja az asszertív kommunikációt. A válaszok kigondolásakor figyeljen arra, hogy saját érdekeit is képviselje, ugyanakkor ne bántson meg másokat.

30

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Az alábbiakban különböző élethelyzeteket sorolunk fel. Írja le a válaszlapra, hogy az adott helyzetben mit mondana! 1. Kollégája éppen most érkezett egy megbeszélésre egy óra késéssel. Nem hívta fel Önt, hogy késni fog. Ön bosszankodik a késés miatt. A következőket mondaná: .................................................................................................................................................................... .................................................................................... 2. Egyik ismerőse éppen kritizálja az Ön egyik barátját. Ön a kritikát indokolatlannak tartja. A következőket mondaná: ........................................................................................................................... ............................................................................................................................ 3. Hibás árut visz vissza az áruházba. Egy inget vásárolt, s amikor hazavitte, kisebb hibát talált. Az eladó azt mondja Önnek, hogy a kicsomagolt árut már senki sem fogja megvenni. A következőket mondaná: ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ 4. Az egyik kollégája állandóan Önnek adja a saját munkáját. Ön eldöntötte, hogy véget vet ennek. A kollégája éppen most kéri, hogy helyette végezzen el egy újabb feladatot. A következőket mondaná: ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ 5. Az egyik kollégája állandóan arra kéri Önt, hogy helyettesítse. Most is éppen erre kéri. A következőket mondaná: .................................................................................................................................................................... .................................................................................... Az Én-közlés (THOMAS GORDON 2001) Az asszertív kommunikáció egyik technikája az ÉN-Közlés, melyet Thomas Gordon ír le a vezetői, a tanári és a szülői hatékonyság növelését célzó tréningjében, könyvében. A szerző különbséget tesz a Te típusú közlések és az Én-közlések között. A Te-közlésben azt fejezzük ki, hogy mit várunk el a másik embertől, a mondataink nem rólunk, hanem a másik emberről szólnak. Pl. Ezt igazán tudhatnád! Hagyd abba! Csináld úgy, ahogy mondtam! Húzd vissza a lábad! Hányszor mondjam, hogy...! A Te közléssel az a gond, hogy nem a beszélőről szólnak, akinek problémája akadt, hanem a másikról, így nem tudhatjuk meg, mi is igazán a beszélő problémája, s mivel a másik embert irányítják, utasítják ezek a mondatok sok esetben a másik ellenszenvét, elutasítását válthatják ki. Az Én-közlés során a beszélő tudatja a másik emberrel, hogy milyen érzést váltott ki belőle egy bizonyos viselkedése. Mivel konkrétan leírja a problémát, ezért a Másiknak nem kell találgatnia, megoldást kereshet a probléma kezelésére.

31

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Pl. Ha kinyújtjátok a lábatokat a padok közé (zavaró viselkedés leírása), megbotolhatok bennük (a következmény) és attól félek, hogy leesek, és megütöm magam (érzés). Mivel az Én-közlés a beszélőről szól, nem támadó jellegű, ugyanakkor a másik ember számára is érthetővé, világossá válik a beszélő nézőpontja, és megadatik neki az esély, hogy maga keressen megoldást a helyzet orvoslására. Az alábbi feladatlapon különböző helyzeteket talál, melyeket ha maga elé képzel, gyakorolhatja az Énközlés technikáját. FELADATLAP Képviselje érdekeit anélkül, hogy valakinek megsértené az igényeit! Írja le, mit mondana a megadott helyzetekben! Ne felejtse el mondanivalójába beleszőni az alábbi három fontos dolgot: Érzés

A másik viselkedése

Rám háruló következmény

1. Egyik érdeklődő diákja kölcsönkérte az egyik könyvét két napra. Egy hét múlva szüksége van a könyvre, akkor veszi észre, hogy a könyvet még nem kapta vissza. Mit mond? ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. Magyarázat közben az egyik diákja folyton a padtársával beszélget, és ezzel zavarja az órát. Mit mond? ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 3. Egy diákja szülei megkeresik, hogy megbeszéljenek néhány fontos dolgot gyermekük nevelésével kapcsolatosan. Beszélgetés közben azonban néhány diákja hangoskodik a folyosón, ami zavarja a beszélgetésüket. Mit mond a gyerekeknek? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………… ………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 8.3.Az együttműködés képessége Az együttműködés képessége a megoldáskeresésnél, illetve a megoldások gyakorlatba ültetésekor játszik fontos szerepet a problémamegoldás során. Ha létezik egy bizonyos fokú hajlandóság az együttműködésre nagy a valószínűsége annak, hogy a felek meg fognak egyezni. Miért olyan fontos ez?

32

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató Tartós eredmény csak úgy születhet, ha mind a két fél úgy érzi, hogy szava volt a megoldás kidolgozásában. A kényszer-megoldások esetében a felek ideig – óráig elfogadják ugyan a döntést, de később nem fogják tartani magukat a megegyezéshez, mivel úgy érezhetik, hogy az nem szolgálja az ő érdekeiket. A közös megoldás megbeszélésekor elengedhetetlen, hogy a felek bízzanak meg egymásban, hogy tudják azt, hogy a másik fél is tartani fogja magát a megegyezéshez, és nem fogják őt kihasználni. Az együttműködés feltétele bizonyos kognitív folyamatok jelenléte, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy a résztvevők magatartását, szempontjait összhangba hozza. Ugyanakkor elengedhetetlen a fantázia, a kreativitás jelenléte, amely biztosítja a változatos megoldások megtalálását. A legjobb megoldás kiválasztásánál pedig jó, ha a felek rendelkeznek a kritikai gondolkodás és a nyitottság képességével, ahhoz, hogy valóban a legjobb megoldást válasszák ki függetlenül attól, hogy azt ki ajánlotta. Ha ezek a tényezők hiányoznak, ki kell alakítanunk őket, illetve később hangsúlyt fektetünk fejlesztésükre mesterséges, illetve valós nevelési helyzetek segítségével. A fenti készségek és képességek jelenléte a személyiségben, megóvhat bizonyos (főleg félreértésen alapuló) konfliktusok kialakulásától, illetve biztos alapot teremt a problémamegoldó képesség kialakulásához. 9.Az erőszakmentes konfliktuskezelés és a diákok Az iskolában jelentkező konfliktusokhoz kreatívan kell közelednünk, a problémák megoldásába pedig be kell vonnunk a diákokat is, hogy aktívan vegyenek részt a konfliktusok kezelésében. Miért hasznos ez a gyermek számára?  Tevékenységet végez, tapasztalatot szerez;  Úgy érzi a problémák megoldása tőle is függ, ezért felelősségtudata fejlődik, a megoldások kivitelezésénél pedig belső motiváció fogja hajtani, mely tartós eredményt szülhet;  Fejlődik az önismerete, megtanulja elfogadni a másságot, felfedezheti a másik szempontjait, fejlődik az empatikus képessége;  Megtanul eredményesen kommunikálni (elmondani a véleményét, illetve meghallgatni másokat);  Az osztályban jelentkező konfliktusok együttes megoldása hozzájárul a közösség kialakításához, fejleszti a diákok együttműködő képességét, illetve bizalmat szül az osztály keretén belül;  Megtanulja az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáját, kap egy alternatívát problémái kezelésére az erőszakos változattal szemben. A felsorolt tényezők is tanúsítják, hogy a gyermek személyiségének fejlesztése érdekében nem hagyhatjuk ki a konfliktusok eredményes kezelése nyújtotta lehetőségeket. S ezek a konfliktusok szép számban jelentkeznek, különösen, ha néhány „segítő” tényező is jelen van az osztály életében. A továbbiakban ezeket a körülményeket, konfliktust előidéző tényezőket mutatjuk be röviden Horváth – Szabó (1997) szerzőpáros leírása alapján. 10. Az osztályon belüli konfliktusok kialakulásának feltételei 10.1. Versengő légkör, a kooperáció gyengesége A versengés korunk társadalmának elfogadott emberi interakciója. Versenyvizsgázunk az állásért, ahol majd dolgozni fogunk; a munkahelyen állandóan bizonyítjuk rátermettségünket. A versengés a nyugati kultúrában élő ember számára erős motiváció. Nem csoda hát, ha ez a mentalitás begyűrűzött iskoláinkba is.

33

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató A versengésnek azonban negatív következményei is lehetnek: megrontja a gyerekek közötti kapcsolatot, feszültséget teremt. A vesztesek megszégyenülnek, de a „mindig győztesek”-nek sincs könnyű helyzetük, hiszen kirekesztődhetnek az osztályközösségből. Nőnek, gyűlnek a negatív érzelmek, ellenséges hangulat alakul ki az osztályban. A versengést jobb, ha felváltjuk a kooperációval, amikor már nem az lesz a fontos, hogy „győzzem le a másikat”, hanem az, hogy „együtt érjük el a kitűzött célt, egymást támogatva, egymást segítve”. 10.2. Barátságtalan és bizalmatlan légkör A bizalom hiánya ellenséges hangulatot vált ki az osztályban. Csoportosulások jönnek létre, a csoportok között pedig nő a feszültség, az irigykedés egymásra. Hiányzik a szolidaritás, gyakori jelenség a „bűnbakképzés”. 10.3. Az érzelmek kifejezésének lehetősége Minden konfliktusnak van érzelmi összetevője. Érzelmeinket jó ha ki tudjuk fejezni, de nem mindegy, hogy milyen formában. Ha az erőszakos érzelemkifejezés eszközével élünk csak fokozzuk a feszültséget, ami a konfliktusok elmélyedését eredményezheti. Az érzelmek elfojtása sem vezet pozitív eredményhez, mivel ez csak a kirobbanás pillanatát tolja ki, s később a felgyűlt keserűség egyszerre robban ki az emberből (ilyenkor mondjuk az, hogy „ez volt az utolsó csepp a pohárban”). Éppen ezért fontos megtanulnunk, hogyan fejezzük ki érzelmeinket konstruktív módon és kontroláltan, én-üzeneteket alkalmazva. (Gordon 2001: 138-155) 10.4. A konfliktusmegoldó képesség gyengesége A gyermekek számára a szülő és a pedagógus a legfőbb modell, majd tizenéves korában a kortársai. Sok esetben, azonban, a modellek sem tudják erőszakmentesen kezelni konfliktusaikat, s megtörténik az is, hogy a szülő jutalmazza a gyerek erőszakos megnyilvánulását. Negatív hatást gyakorol a pedagógus autoriter, büntető magatartása is, mely feszültséget szül a gyerekben, és erőszakos példát közvetít. Az autoriter pedagógussal szemben egyes gyerekek lázadnak, mások pedig azonosulnak, mivel félnek a megtorlástól. Az első esetben a gyermek agresszívan válaszolhat a pedagógusnak, a második esetnek pedig az a kockázata, hogy a pedagógus hiányában a pedagógus magatartását fogja a gyermek használni gyengébb társaival szemben. 10.5. A tanári hatalom nem megfelelő használata A tanári hatalommal való visszaélés sok esetben azért jelentkezik, mert sokan a hatalmat a tanári tekintély szinonimájaként értelmezik. Azonban a rigid, megkérdőjelezhetetlen szabályok sokasága, a vak engedelmesség követelése, a büntetés és jutalmazás következetlen használata olyan feszültségek forrása, amely sokszor nagy érzelmi töltetű konfliktusok kirobbantója lehet. A másik véglet sem szerencsés: a „laissez-faire”-típusú tanítási stílus, a rendezettség megteremtésének hiánya, az értelmes szabálykövetés megkívánásának hiánya szintén konfliktusforrásként jelentkezhet. 10.6. A kommunikációs képességek gyengesége A kommunikációs képességek gyengesége megnehezíti az érzelmeink kifejezését, félreértéseket, félreértelmezések forrása (erre utaltam már a konfliktusmegoldáshoz szükséges képességek esetében). Konfliktusforrás lehet az is, ha a diákok, tanárok nem figyelnek egymásra, ha hiányzik a kapcsolatukból az egymás megismerésének és megértésének az igénye. Konfliktusok az iskolai élet mindennapjaiban jelentkezhetnek. Megoldásukra időt kell fordítani. Ez megvalósulhat bármely tanítási órán, illetve az órán kívüli tevékenységekben, változatos módszerek alkalmazásával: a beszélgetés, megbeszélés, a játék, a szerepjáték, stb. segítségével.

34

Konfliktuskezelés a nevelési folyamatban – tanulmányi útmutató A tanulók problémáinak a megoldása nem (mindig) a pedagógus feladata! A pedagógusnak viszont segítenie kell a diákokat, hogy megtalálják a megfelelő megoldást problémájukra. 11.Erőszakmentes, kreatív konfliktuskezelés Összefoglalásképpen tekintsük át a kreatív konfliktuskezelés elveit Szekszárdi Júlia (1995: 7-8) leírása alapján:4  „Ne elégedjünk meg a problémákra való passzív reagálással, hanem keressünk erre kreatív válaszokat. Így nem érezzük majd magunkat a körülmények áldozatainak.  Törekedjünk tisztázni a probléma lényegét! Ne érezzük ítéleteinket megdönthetetlennek, önmagunkat csalhatatlannak. Minden körülmények között legyünk igazságosak.  Mit tanulhatunk az eseményekből? Tekintsük a problémát egy hatalmas kísérlet részének, és örüljünk a saját hibáink által történő felfedezéseknek éppen úgy, mint a pozitív visszajelzéseknek, sikereknek.  Használjuk ki a konfliktus nyújtotta lehetőségeket, fogadjuk el a problémát és tekintsük azt önmagunk és mások megismerését segítő eszköznek.” Fő elvként szerepel az erőszakmentesség is. Az erőszakmentesség alaptételei:  Tanuljuk meg erőszakmentesen kielégíteni szükségleteinket, megvalósítani érdekeinket;  Fel kell lépni aktívan az igazságtalanság, az erőszak ellen;  A problémákat nem szabad autoriter módon megoldani, nem vezet tartós eredményhez;  A konfliktusmegoldás célja nem lehet az ellenfél megsemmisítése;  Tegyünk különbséget az ember és a probléma között, tiszteljük az ember méltóságát és a probléma ellen lépjünk fel;  A valóságos érdekeinkre, szükségleteinkre hivatkozzunk, és azokat igyekezzünk kielégíteni;  Teremtsünk erőegyensúlyt a felek között, hiszen igazi dialógus csak így jöhet létre a felek között;  Törekedjünk a „győztes – győztes” stratégia alkalmazására;  Mérlegeljünk minél több cselekvési lehetőséget mielőtt döntenénk. A fenti fejezetek betekintést nyújtottak a konfliktusokról és konfliktuskezelésről szóló ismeretek körébe. Segítenek átlátni egy természetes emberi folyamatnak a jellemzőit, a konfliktushoz való viszonyulás módjait, segítenek tudatosítani a konfliktusokkal kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket, az eredményes viszonyulás módjait. Nyilván az eredményes konfliktuskezeléshez az ismeretek nem elegendőek, ehhez készségekre, képességekre, megfelelő hozzáállásra és sok-sok gyakorlatra van szükségünk. Ezt a szakmai felkészültséget azonban tréningek, önfejlesztés útján lehet elérni, hiszen mindennapi életünkben erre van bőven lehetőségünk. Eredményes és ötletdús konfliktuskezelést kívánunk mindenkinek!

4

Szekszárdi Júlia: Utak és módok, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar ENCORE, 1995 (7-8. o.)

35