KONFERENCIAKÖTET CONFERENCE BOOK

KONFERENCIAKÖTET CONFERENCE BOOK

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 3rd INTERDISCIPLINARY DOCTORAL CONFERENCE 2014

2015 PÉCS

Felelős kiadó Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat

Szerkesztette Schaub Anita Dr. Szabó István

Pécs, 2015. ISBN 978-963-642-741-2

Minden jog fenntartva. A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részleteit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában vagy eszközzel Ŕ elektronikus vagy más módon Ŕ a kiadó és a szerzők írásbeli engedélye nélkül tilos.

KÖSZÖNTŐ

KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó

2014. április 15-17. között harmadik alkalommal került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatának fő annuális rendezvénye, az Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia (IDK2014). A korábbi évekhez hasonlóan a harmadik konferencia is új helyszínt kapott a PTE Általános Orvostudományi Kar főépületében, ezzel is jelezve Pécs városának sokszínűségét, varázsát. Jelentősen bővült a résztvevők száma is, hiszen a 2014-es évben összesen 350-en látogatták meg a rendezvényt Ŕ hazai és külföldi doktoranduszok egyaránt. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatával (PTE EHÖK) együttműködve első alkalommal csatlakozott az eseményhez a Pécsi Szakkollégiumi Napok (PSzN), amely további 50 fő, a doktorandusz élet után érdeklődő graduális hallgatóval emelte tovább az esemény színvonalát. Az Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia nemzetközi konferenciává nőtte ki magát. Számos külföldi publikáció is szerepel abban a konferenciakötetben, amelyet a Tisztelt Olvasó e pillanatban a kezében tart. A konferenciakötet célja változatlan: az itt megtalálható közlemények azt a célt szolgálják, hogy megismertessük Önnel a pécsi doktoranduszok tudományos eredményeit a különböző tudományterületeken. A III. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia kitűnő lehetőséget biztosított a pécsi doktoranduszok és a szakmai vezetők közötti kommunikációjának megindítására. Korábbi célkitűzésünk, amely szerint „az Interdiszciplináris Doktorandusz Konferenciának annuális rendezvénnyé kell válnia, melynek alapvető célja, hogy összehozza a különböző szakterületeken dolgozó fiatal kutatókat és oktatókat, hogy később bemutassák egymásnak tudományos témájukat és az abban elért eredményeiketŗ, megvalósulni látszik. Szeretnénk köszönetet mondani az IDK2014 szervezőinek az áldozatos munkájukért, aminek eredményeképpen tovább tudtuk erősíteni azt a közösséget, amely méltó módon tudja a doktoranduszok érdekeit képviselni. Köszönöm a részvételt minden előadó oktatónak, akik idejüket nem kímélve eljöttek és magas színvonalú előadásukkal hozzájárultak a konferencia megvalósuláshoz, sikeréhez. Emellett köszönöm a részvételt minden doktorandusznak, illetve azoknak a kutatóknak, akik közleményükkel is gazdagították a konferencia színvonalát.

Pécs, 2015. március 16. Szijártó György Ágoston Elnök P s Tu om ny y t m Doktor n usz nkorm nyz t Ŕ3Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014

TARTALOM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY Munkajogi változások az új Polgári Törvénykönyv megjelenése nyomán B k s L szló

13

Migrációs változások magyarországon 2013-ban Csege Gyula

25

A természettudományok szerepe a kriminalisztikai szagazonosításban Horv th Orsolya

31

A kriminalisztikai őszinteségvizsgálatok dr. Huba Lilla Luca

43

Repülőtéri küzdelem a terrorizmus ellen: alapjogok vs. biztonság? dr. Hubay Dalma Gabriella

57

Alapjog érvényesítés a polgári perben - messzire mutató következtetések egy esettanulmány alapján Hub y Fruzs n Dór

81

Szoftverrendszer fejlesztési költségeinek igazságügyi informatikai szakértői vizsgálata a büntetőeljárásban M t Istv n Zsolt

95

A kormányzás elméleti háttere Nagy Mariann Veronika

111

Szervezett bűnözés elleni küzdelem Dr. Nyitrai Endre

123

The principle of equality of arms in criminal proceedings Iulia Georgia Rosianu Cocos

143

Az Európai Unió vámintézkedései (magyar) tagállami szemmel III. A vámellenőrzés specialitásai dr. Szendi Antal

151

A bíróságok szervezete a tisztességes eljáráshoz való jog tükrében r. Török D n l V ktor

165

Hatékonyság a nyomozásban r. V r V n

177

Richard Nikolaus von Coudenhove-Kalergi Ŕ the creator of the idea of European unification Vj n sl v Ar mb š ć, Jos p Ž v ć, Lor n Ž v ć 197

Ŕ4Ŕ

TARTALOM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY A jóindulat nyomorúsága An r skó Flóra

213

A rekonverzió, mint speciális katonai outplacement nemzetközi gyakorlata An y l Árp B la

227

„…de igény az lenne rá ŗ A magyar társadalom szélsőjobboldali orientációja a rendszerváltozás időszakában Árv P t r 243 Változó szabályok - változó arányok? Nők a magyar parlamentben Bagi Judit

257

Interdiszciplináris vizsgálatok antropológiai kontextusa Társadalom és gazdaság kapcsolata Csurgón a rendszerváltás után B őV l r

267

Dolgozó nők az első világháború Magyarországán Cz f rn r Dóra

283

European funding in the context of Hungarian realm Cs sz r Ann m r a

301

Jelek és lenyomatok Ŕ az írás szerepe E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című művében Élt tő Erzs b t

307

Storfer konfliktusai a pszichoanalízisben Friedrich Melinda

319

Faktum és artefaktum Fülöp Sz b n K tti

329

Az aktív külpolitikától a német orientációig: Viscount Chilston brit követ megbízatása Magyarországon (1928−1933) Fürj Orsolya

333

Perception of the EU in Croatia: Attitudes and Expectations of Croatian Citizens D j n Gluv č v ć, Zvon m r Gr s 345 A jelentést hordozó szubjektum Győrf Anna

363

Magyarország és Olaszország kapcsolódási pontjai 1927 és 1934 között Hamerli Petra

373

Erkölcsi nevelésügy változásai Magyarországon az első világháború előtt és után H v n s k Al x n ra 387 The Internet in the EFL Classroom Jana Puschenreiterov

393

Ornamented Spearheads in the Luboszyce Culture Karol Demkowicz, Agata Andrzejewska

401

Genetikai beavatkozások morális válsága? L k B ta

411

Ŕ5Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 Understanding differences in decision-making process through analysis of personality profiles Marta Malesza

417

Judgments of the European Court of Human Rights against the Republic of Croatia for violating the right to freedom of expression N fr t t Z k ć Eb rh rd

425

A premonitoriális álomjelenetek szövegszervező eljárásainak és sztereotip formuláinak elemzése a középkori francia gesztaénekekben és lovagregényekben N m th L n a 439 The effect of the level of motivation for activation and inhibition on the quality of sleep among students of Warsaw Universities mgr Nina Andersz

449

Bruno latour cselekvő hálózat elméletének alkalmazása a modern tudománykommunikációban P nt r D n l G r ő

455

Rajk László elvtárstól a „Rajk-bandáigŗ Rajkkal kapcsolatos attitűdvizsgálat Rákosi Mátyás nyomtatott beszédeiben Porkol b Á m

465

Irónia Peter Greenaway filmjeiben Prax Levente

475

Vállalati alkalmazkodás az alsó középosztály társadalmi lecsúszásának hatására megváltozó vásárlási és fogyasztási szokásokhoz R An r s 481 Széll Kálmán és az 1894-es kormányválságok S hw r zwöl r Á m

493

The motif of madness in German literature- From Georg Büchner to Patrick Süskind Simona Olaru-Poş r

507

Az atomerőmű építés politikai döntésfolyamatai Magyarországon a rendszerváltás előtt S pos T m s

519

A digitális szövegértés felmérése Ŕ A 2009-es PISA-teszt definíciós problémái Sz bó Kr szt na

537

A Der logische Aufbau der Welt kontinentális gyökerei Tuboly Á m T m s

549

A morális szerencse paradoxona V b rVr g

567

A női ipariskolák szerepe a 19-20. század fordulójának magyar oktatási rendszerében Vörös K t l n

577

The Intercultural Component in an EFL student´s book Ŕ A Pilot Study S n orov Zuz n , M r.

593

Ŕ6Ŕ

TARTALOM EGÉSZSÉG- ÉS ORVOSTUDOMÁNY Cinguláris kérgi IL-1β mikroinjekció hatása a táplálkozásra és anyagcserére laboratóriumi patkányban Cs t ny B tt n , Horm y E n , N y B rn tt, Sz bó Istv n, B jnok Gór M rk, H B rn b s, K r Zolt n

609

A cinguláris kéreg streptozotocin mikroinjekciójának hatása a glukóz toleranciára laboratóriumi patkányban Horm y E n , Cs t ny B tt n , Sz bó Istv n, N y B rn tt, H B rn b s, B jnok Gór M rk, K r Zolt n 623 KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNY Új irányok és módszerek a társadalmi krízis területi vizsgálatában: a munkaerőpiaci szenzitivitás Alpek B. Levente

635

Egyéni, szervezeti és regionális szempontok integrálása a felsőoktatási tehetségmenedzsmentben a PTE KTK példája alapján B lo h G bor

653

A felsőoktatás Képzési és Kimeneti Követelményei és az Országos Képesítési Keretrendszer kapcsolatának modellezési lehetőségei B nh lm Árp d

671

A számviteli beszámolókban rejlő kockázatok Denich Ervin

683

A kapcsolat, avagy Leadership és Szervezeti kultúra G l M rk

703

Hová tűnt a Pécsi Kesztyű? Ŕ a pécsi kesztyűgyártás történetei H ffn r T m s

717

Szlovákia településszerkezete a 21. században Hor zk R ka

727

Túlélési analízis eszköztárának és alkalmazási területeinek bemutatása K r sztúr Ju t L lla

739

Incubating the Fine Arts: An Option for Fine Artists to Become Prepared for Success? Marco Thom

749

Web agro market Ŕ instrument of local development strategy for regional development Mario Marolin

769

City-branding and a small town in Hungary Ŕ the case of Harkány Florin Nitu

781

A tartós munkanélküliség önértékelésre gyakorolt hatása egy foglalkoztatottakkal való összehasonlító kutatás tükrében Ősz V któr a 793

Ŕ7Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 A távközlési eszközök elterjedésének területi megoszlása a Dél-dunántúli régióban P r B l zs

817

A vásárlói vadászmezők evolúciója, és az üzlettípus-választási döntések kiterjedése P l Eszt r 829 A reálopció elmélet alkalmazása a beruházások időzítésében Posza Alexandra

853

A felsőoktatásban részt vevők belső migrációs folyamatai a DPR 2011-es országos felmérés adatai alapján Sipos Norbert

865

Etika a vállalati marketingben Sz kó Tím a

885

Mekkora legyen/lehet a lakossági hitelek kamata? A lakossági hitelek árazásának problémái Vonyó P t rn Sz bó R ka

901

How much can the Hungarian National Bankřs řFunding for growth schemeř (FGS) boost the economic growth? Zsolt Zsombori

913

MŰSZAKI- ÉS ÉPÍTÉSTUDOMÁNY A Simpson-paradoxon megoldása, avagy a pozitív befolyásolás és a standardizálás közötti analógia Bakos Viktor

927

Élettér Ŕ Lakótér A környezet és a lakókomfort kapcsolata Borsos Á n s

943

Az eCall segélyhívó rendszer, fontosabb célterületei és a mentési lánc összetevői F sk rty P t r Józs f 949 SpacemakerBOOK_NNNallee Ŕ Sounds On thoughtřs Joh nn K r sny , Zolt n B hm n DLA, T m s P th s DLA

955

A gépjáművezető képzésben bekövetkezett változások és hatásainak elemzése K ss D na

967

Épületfizikai szimulációs vizsgálatok fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Szentágothai Kutatóközpont épületének segítségével Póth B l nt, K st l Istv n r.

975

The Use of Three Dimensional Representation as effective Tool for Identification and Conservation Purposes of Polychome wooden sculptures Mgr.Art. Robert Szemzö

987

The future of community participation in urban design Case study of almere, the netherlands Szabolcs Portschy

999

Virtuális Építészeti és Régészeti Hálózat Zs Zolt n Ŕ8Ŕ

1009

TARTALOM TERMÉSZETTUDOMÁNY A mecseki uránbánya rekultivált zagytározójának fedőrétegében a rn-222, ra-226 és pb-210 radionuklidok meghatározása, a mérési paraméterek optimalizálása Jón s J nt, Soml J nos, V rh y An r s, Kov s T bor 1021 A Balaton-térség kohéziójának problémái és hatása a területi folyamatokra Kabai Gergely

1037

A viharsarki kunhalmok állapota, védelmük helyzete R kó z Att l , B r z Att la

1051

Gidrán lovak kancacsaládjainak ellenőrzése a D-loop régió egy szakaszának vizsgálatával Sz szkosz N kol tt, Kusz Sz lv , J vor An r s, M hók S n or

1061

Ŕ9Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY

Ŕ 211 Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY

Vállalati alkalmazkodás az alsó középosztály társadalmi lecsúszásának hatására megváltozó vásárlási és fogyasztási szokásokhoz Rideg András PTE-KTK GTI Sz&V Tanszék tanársegéd PTE-KTK GPHD doktorhallgató „A p t rnoszt r n f lf l h l

v köszönj sz mből rk zőn k, m rt sorso for ult v l l f l m n t sm t t l lkozh tsz v l . /Pesti falfirka/‖

I. ABSZRAKT Tanulmányomban a társadalmi lecsúszás eredményeként fellépő változásokat mutatom be az magyarországi alsó középosztály vásárlói magatartásában és fogyasztásában. Az érdemi taglaláshoz először tisztáznom kell a szegénység és a középosztály fogalmait, majd a vásárlási szokások és a fogyasztás változásának megértéséhez meg kell vizsgálni a lecsúszás folyamatának kiváltó okait és a változás mibenlétét is. Ezt követően a jelenséghez történő vállalati alkalmazkodás lehetséges megoldásait mutatom be.

II. ALAPFOGALMAK ÉS JELENSÉGEK BEVEZETÉSE A SZEGÉNYSÉG Havas (2001) rámutat arra, hogy a szegénység jelensége multidimenzionális problémakör, ezért lényegét a mindennapokban sem és a tudományos életben sem lehet egységes definitív megközelítésekkel megragadni, ezért a fogalmat a legkülönfélébb jelentéstartalommal használják. Legtöbbször a szegénységet az anyagi és nem anyagi javak hiányának jelzői értelmében alkalmazzák. Vonatkozhat egy emberre és emberek csoportjára is. Az, hogy kit és milyen esetben és miért tartunk szegénynek, az minden esetben viszonylagos. A szegénység nem egyértelműen beazonosítható, időről időre, helyről helyre változó. Figyelembe véve a kérdéskör sajátosságait megállapítható, hogy objektív és szubjektív szegénységmegközelítések alkalmazhatóak. A különbözőség abból fakad, hogy figyelembe vesszük-e az egyén/család/háztartás véleményét saját helyzetükre vonatkozóan. Zamfir-Zamfir (1995) szerint a szegénység az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat tud biztosítani magának. Más meghatározások szintetizálásával tovább szofisztikálom a jelenséget: „a szegénység a kulturális és társadalmi tőke valamint a pénz olyan hiánya, mely által az emberek Ŕ 481 Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 olyan tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, amelyből saját erőből nem tudnak kikerülniŗ. A szegénység jelensége Darók (2005) szerint egy idős a civilizációval. A modern tulajdon megjelenésével a javak birtoklásában és elosztásában szükségszerűen egyenlőtlenségek alakultak ki. A modern korban kialakult az a nézet, hogy a létminimumon élők jelenléte a társadalomban már szégyenérzetet váltott ki a módosabb emberekből. Ez arra sarkallja a társadalmat és a mindenkori kormányzatokat, hogy a szegények védelme érdekében intézkedéseket foganatosítsanak. Tekintettel arra, hogy a szegénységből önerőből felemelkedni szinte lehetetlen, az Európai Unió prioritásként kezeli a leszakadó és leszakadt csoportok reintegrációját (2010 volt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség éve; október 17. A Szegénység Napja). Kozma (2009) szerint bár az Unió egyes tagállamainak társadalomstruktúrái és nemzetgazdasági teljesítményei jelentős mértékben eltérnek, a legveszélyeztetettebb csoportok összetétele mégis hasonló. Ebbe a körbe tartoznak a tartós munkanélküliek, az alacsonyan iskolázottak, a roma népesség, a hajléktalanok, az egyedülálló idősek, a több gyermeket nevelő csonkacsaládok, az intézményi nevelésből kikerülő 18 évet betöltött fiatalok és a szenvedélybetegek. A 2009. évi együttes jelentés a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról c. dokumentum szerint a felsorolt csoportok közös jellemzője, hogy a fennálló gazdasági Ŕ társadalmi körülmények között nem képesek alapvető életkörülményeik megteremtésére, illetve önerejükből nem képesek meglévő képességeik fejlesztésére sem. A felsorolt szereplők közül azok helyzete a legnehezebb, akik olyan kistelepülésen élnek, ahonnan nehezen megközelíthetőek a környékbeli városok, agglomerációs körzetek. Kozma (2009) Ŕ kutatásai során Ŕ olyan egyedülálló embereket vagy családokat keresett fel, akiknél a szegénység kockázati tényezői halmozottan jelen voltak. Megvizsgálták azt, hogy a felkeresettek milyen szintű jövedelmekből élnek, de azt is, hogy a jövedelem hiánya mely további területeken és milyen hiányosságokat és nehézségeket idéznek elő. Elementáris jelentőségű következtetése is volt, hogy az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról jogszabály számos hiányossággal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a felkeresett háztartásokban több család is együtt él, de mivel egy családban csak egy személy részesülhet szociális segélyben és a felnőtt gyerek csak akkor jogosult a rendszeres szociális segélyre, ha egyedül él, így a családi egységek hivatalos bevallása és a tényleges helyzet különbözik. Ennek következményeként az, hogy a statisztikai adatfelvételekben számított egy főre jutó átlagjövedelem csupán töredéke jut ténylegesen egy főre. A KSH (2013) létminimum számításához kidolgozott és használt ekvivalenciaskála kulcsszámai alapján a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 85.960 Ft. Ferge Zsuzsa (2012) korábbi becslése szerint Magyarországon napjainkban eléri a 4 millió főt azok száma, akik ennél kevesebb jövedelemből élnek. A 2000-es évek elejéhez viszonyítva ez több mint 30%-os növekedést jelent a létminimum alatt élők számában. Kozma (2009) kutatása szerint a szegénységhez vezető utakhoz az alábbi tényezők vezetnek elsősorban: 1. Munkanélküliség. Annak ellenére, hogy az 1990-es évek elejétől a makrogazdasági változások tartós munkanélküli tömegek létrejöttét eredményezték, a szegénység soraiba hosszú távon az alacsony vagy nem megfelelő iskolázottság vezetett elsősorban. A munkaügyi központok az esetek többségében nem tudnak segíteni, mert: a) kevés a kívánatos minőségű közvetíthető munkakereső; b) kevés a Ŕ 482 Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY

2.

3.

4.

5.

kívánatos mennyiségű és minőségű közvetíthető munkahely; c) a munkaügyi központok képzéseinek rendszere nem igazodik kellőképpen az igényekhez. A munkavállalást nehezíti az is, hogy alacsony képzettséghez alacsony fizetés jár, mely ellehetetleníti a bejáráshoz szükséges költségek és a kezdeti költségek (pl. munkaruha, bérlet) vállalását. Kozma felhívja a figyelmet arra is, hogy a munkaügyi központok képzést csak azoknak ajánlanak, akiknek legalább 6 osztálya van, és ez gyakran nem teljesül. Megélhetési nehézségek. Ezen tényező a lecsúszásban elsősorban az egyedül élők esetén játszanak döntő szerepet. A lecsúszó csoportok közül kiemelendőek az egy fős nyugdíjas háztartások, ahol a megélhetési problémákat betegségek súlyosbítják és az egyszülős családok, ahol szintén nem jut elég pénz az élelmiszerekre, a gyógyszerekre és a rezsiköltségre (kiemelkedően fontos tétel ebben a kategóriában a fűtésköltség). Lakáskörülmények. A veszélyeztetett csoportoknak nehézségeik vannak a megélhetési költségek előteremtésével is, éppen ezért a lakáskarbantartására és a felújítására nem marad forrás. A költségek jelentős része készségekkel helyettesíthető lenne, de általában ez is hiányzik. Ennek következtében számos higiénés probléma merül fel. Betegségek. Egyenes út a lecsúszáshoz, ha a család első számú eltartója betegszik meg. A kieső jövedelem miatt gyakran nincs pénz a betegség gyógyítására, az ápolási feladatok pedig a család többi tagját korlátozzák a munkavállalásban vagy a tanulásban. Szegénységdinamika és szegregáció. Semmilyen esély sincs a kiemelkedésre, ha a lecsúszott csoportok összefüggő tömbökben élnek, mert a források hiánya, az öröklött kulturális tőke elégtelensége, az alacsony iskolázottság, a deviancia, a betegségek és a kapcsolati tőke hiánya jelentette hátrányos állapotból nincs előrelépési lehetőség.

A KÖZÉPOSZTÁLY Hargitai (2010) forrásmunkájában kifejti, hogy a középosztály klasszikus értelemben a polgárt Ŕ franciául bourgeois Ŕ jelenti, tehát a magántulajdonnal rendelkező embert. Ez virágnyelvről érthető nyelvre lefordítva azt az embert jelenti, aki vállalkozási tevékenység nyereségéből él (és maga nem dolgozik, illetve csak annyiban, hogy tulajdonában lévő cégeket vezet), vagy ha nincs cége, akkor akinek annyi vagyona van, hogy annak a kamataiból lakhatna és megélhetne. Ez kb. 50 millió Ft vagyont jelent a mai Magyarországon, és kb. 50-100 ezer ember tartozik ide, azaz a társadalom 0,5-1,0%-a. Nyugaton ez szélesebb, kb. 2-3%. Alsó középosztály, más néven kispolgárság Ŕ petite bourgeoisie Ŕ az a réteg, amely ugyan rendelkezik vagyonnal, de már nem sorolható egyértelműen a tulajdonos osztályhoz, azaz pl. saját lakásban él, vagy van saját vállalkozása, de dolgoznia kell azért, hogy élhessen. Ide tartoznak az alkalmazottak, szakmunkások, kisvállalkozók, mesteremberek stb., Magyarországon ez egy nagyon széles, kb. 3-4 millió főt számláló réteg. Nyugaton is ez a réteg a legszélesebb. A középréteg azt jelenti, hogy akik a társadalomban középen vannak, azaz nem az elitben és nem is a szegények között. Magyarországon Ŕ és más társadalmakban is Ŕ a középréteg főleg az alsó középosztályt jelenti. Botos (2005) szerint a középosztályba nem pusztán valamiféle vagyoni cenzus alapján kerül az ember, de nem is a műveltséghez, civilizáltsághoz kötött fogalom. Legfontosabb ismérve az, hogy tagjai olyan iskolázottsággal és kultúrával rendelkeznek, melyek Ŕ 483 Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 segítségével tartósan képesek önálló egzisztenciájuk fenntartására. A középosztály részét képezik a közvetlen termelési és szolgáltatási feladatokat ellátó kisvállalkozások tulajdonosai, a társadalmi Ŕ gazdasági haladás eredményeképpen „középosztályiŗ életformát követő alkalmazottak és a szabad foglalkozású értelmiségiek. A TÁRSADALMI LECSÚSZÁS Ŕ DEKLASSZÁLÓDÁS Ŕ JELENSÉGE Teczár (2011) publicisztikájában a lecsúszás problémájának össztársadalmi jelentőségéről ír. A probléma gyökereként azt jelöli meg, hogy paradox módon a második világháborút követő felvirágzás jelentette biztonság, fejlődés és jóléti államok állampolgárai között kezdődött meg a közösséghez fűződő szálak fellazulása és a valós egyenlőtlenségek növekedése. A lecsúszás társadalmi jelentősége mellett az alábbiakkal érvel: a) „A Jó Isten csak szabad akaratot adott minden embernek egyenlőenŗ. A biológiai tényezőktől eltekintve sem indul minden ember egyenlő eséllyel. Szüleink vagyona, társadalmi kapcsolatai közvetetten segíthetnek bennünket magasabb pozícióba, ezért egy szegényes kulturális környezetben felnövő gyermeknek kevés esélye van jó előmenetelre, egy ritkás kapcsolati hálóval rendelkező munkakeresőnek pedig elérhetetlen egy jól fizető állás. b) Globális világunkban a lecsúszás fenyegetése mindenkit érint, eközben a valódi kiváltó okok egyre kevésbé háríthatóak el tudatosan. Gondolatmenete a globális szintű fellépés szükségességében konkludál, mely a közeljövőben minden valószínűség szerint elérhetetlen utópia. c) A lecsúszás jelentette fenyegetés rombolja a társas kapcsolatok minőségét, feszültté teszi a mindennapi interakciót és negatív befolyással jár a társadalom általános egészségügyi állapotára. A nehezen kalkulálható következményeken kívül azonban kézzel fogható bizonyíték az, hogy a nagy társadalmi egyenlőtlenségektől terhelt közösségekben a közbiztonság állapota mindig kedvezőtlen. Vercseg (2000) forrásszintetizáló munkájában a lecsúszás jelentését a közösségfejlesztés szempontjából közelíti meg. Könyvének egyik fejezetében Staub Ŕ Bernasconi különböző cselekvésekhez szükséges tudásformáinak ad új értelmezést: a hazai közösségfejlesztés a cselekvő Ŕ és kezdeményezőkészség fejlesztését állítja legitimációs igyekezete középpontjába, amelynek zavarai közül a hiányos, alacsony szintű, nem eléggé korszerű vagy „sohamegnemvoltŗ tudásokat emeli ki, amelyek erőteljesen hozzájárulnak a társadalmi lecsúszáshoz és a stagnáláshoz is. Petar Ŕ Emil Mitev (2001) 1999-2000-ben Közép -, Délkelet - , és Kelet Ŕ Európa egyes országaiban elvégzett kutatása alapján megjósolta, hogy az empíriában észlelt „deklasszálódási jelenségŗ a vizsgált területeken sok ember számára visszafordíthatatlan velejárója a gazdaság liberalizációjának és a globalizációnak. Már akkor észlelték, hogy egyes társadalmakban az osztályszerkezet középső rétegei szétestek és új rétegek képződtek. Bizonyos feltételek mellett egyes folyamatok bekövetkezését más országokban is valószínűsítette, bár egyúttal további vizsgálatok elvégzésének szükségességére is felhívta a figyelmet. Pitti (2000) szerint a rendszerváltást követő 10 évben mindenki legalább egyszer belépett a képzeletbeli társadalmi páternoszter felfelé vagy lefelé mozgó kabinjába és sokan többször is átfordultak. Felhívja a figyelmet arra, hogy a reális társadalomkép felrajzolásához az éppen esedékes népszámlálások adatai jó támpontot adhatnak. Művében kifejti, hogy az aktuális folyamatok egzakt elbírálása csupán ex Ŕ post lehetséges. A lecsúszás vagy Ŕ 484 Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY felemelkedés esélye pedig alapvetően azon múlik, hogy milyen irányú és milyen technikájú lesz a jövőbeni javak elosztása, illetve milyen jellegzetességei lesznek a tőkefelhalmozásnak. Garfinkel Ŕ Haveman Ŕ Betson (1977) könyvében a társadalmi rétegek között lejátszódó folyamatok dinamikájának megértéséhez a felemelkedés és lecsúszás megfigyeléséhez, a társadalmat eltartó és az eltartott csoportok leírásához az általuk megalkotott „jövedelemtermelő képességŗ modellt használják fel. A kalkuláció lényege az, hogy a népesség minden egyénére/családjára megbecsülik a rendelkezésére álló szellemi és fizikai javak segítségével elérhető jövedelem mértékét, majd azt összehasonlítják az egyén/család által realizált, tényleges jövedelem mennyiségével. A két érték különbségéből meghatározható az, hogy mely egyén/család jut előnyhöz vagy hátrányhoz a társadalmi újraelosztás rendszeréből. Amellett, hogy az egyének/családok sokaságában felfedezhető közös vonások segítségével a társadalmi osztályok kirajzolódnak, az elemzés kiterjedt lehetőséget biztosít a diszkrimináció, egyenlőtlenség és a háztartásgazdálkodás megfigyeléséhez, valamint egyes társadalmi, gazdasági akcióprogramok hatásának előrejelzéséhez. Bár a módszer számos kritikája is napvilágot látott, mégis napjainkban az igény a gazdasági státusz mérésére egyre nagyobb és a módszer számos lehetőséget is biztosít a továbbfejlesztésre. Havas (2001) forrásmunkájában a lecsúszás, a szegénység, a diszkrimináció és az egyenlőtlenségek vizsgálatára több objektív és szubjektív megközelítést és mutatószámot mutat be, melyek részletes bemutatása és értékelése jelen tanulmány keretei között nem lehetséges. ÖSSZEGZÉS A szakirodalmi áttekintés célja az volt, hogy világossá váljanak az egyes társadalmi rétegek Ŕ alsó középosztály és szegénység Ŕ elhatárolásának elméleti megfontolásai és bepillantást nyújthassak a társadalmi mozgások hátterében álló folyamatok okaira. Összességében elmondható, hogy a lecsúszásnak Ŕ a szerencsétlenek véletlen összejátszásával Ŕ gyakorlatilag a társadalom bármely tagja áldozatául eshet. Az alsó középosztályt anyagi önállósága és az ebből fakadó relatíve magasabb életszínvonala különbözteti meg a szegények rétegétől. A szegénység meghatározásainak ismérvei közül kiemelném azt, hogy kedvezőtlen helyzetükből az egyének/családok/háztartások önerőből nagy valószínűség szerint képtelenek kiemelkedni. Számos gyakorlati felmérés és elemzés irányult arra, hogy hozzávetőlegesen megbecsülje a szegénységben élők össztársadalmi arányát és a szegény réteg belső szerkezetét, Magyarországon. Az 1. ábrán két Ŕ téma vizsgálata szempontjából Ŕ jelentős kutatás eredményeit ismertetem. A két társadalmi pillanatfelvétel egymás mellett történő ábrázolása a téma relevanciájának indoklása szempontjából érzékletes.

Ŕ 485 Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014

1. br : sz nys r t n k h z b lső sz rk z t , összt rs lm r ny k t p ll n tf lv t l l pj n (Forr s: F r (2006), T rk (2011), Törő s k (2011)) Felhasználva Ferge terminológiát a szegénység vonatkozásában az alábbi fokozatosságot figyelembe vevő leírás adható. -

Sokgyermekes család egy átlagos keresővel; munkanélküli a háztartásban; gyes. Nincs a családban piacképes tudás Ŕ az országban bárhol; ugyanez 45 éven felül, egyedül élő nyugdíjas átlagos nyugdíj alatt. Hátrányos helyzetű településen él, nincs a családban piacképes tudás; egyedül élő nyugdíjas, rokkantnyugdíjasok egy része. Hajléktalan, tartósan munkanélküli, nyomortelepen élő, aktív kereső nélküli család.

III. A LECSÚSZÁS KÖVETKEZMÉNYEI A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN ÉS A FOGYASZTÁSBAN Az elmúlt években lezajlott pénzügyi válság következtében a társadalom szerkezetének átrendeződése felgyorsult. Az Ŕ átmeneti és tartós; objektív és szubjektív Ŕ szegénység rétegéhez tartozó egyének/családok/háztartások aránya a csökkenő reálkeresetek, a megváltozott hitelösszegek, az elveszített munkahelyek, a kialakuló félelmek és a mérséklődő életszínvonal vagy visszafogott fogyasztás miatt megnövekedett. A szegénység jelensége már nem csak a klasszikus kategóriában igaz, hanem kialakult a lecsúszott alsó középosztálybeli háztartásokból álló újszegénység is. A vállalkozások marketingkommunikációja azonban alig változott, mintha „a vállalkozások figyelmen kívül szeretnék hagyni azt, hogy kedvezőtlen anyagi helyzetű fogyasztók is vannak a vevőpiaci szegmensekbenŗ. Ez igen rövidtávú gondolkodásmódot tükröz, hiszen ezzel a magatartással egyre nagyobb vevőkör esik a marketingbefolyáson Ŕ 486 Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY kívüli körre. Ugyan megoszlanak a vélemények arról, hogy a válság okozta visszaesést újabb Ŕ még jelentősebb Ŕ visszaesés, hosszú stagnálás, esetleg fellendülés fogja-e követni, mégis, a mindenkori a marketingtevékenységnek nyomon kell követnie és alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó gazdasági környezethez. Csak azok a vállalkozások lehetnek eredményesek, akik hajlandóak felvállalni a „problémásŗ vásárlókkal kapcsolatos pluszköltségeket, illetve profitjukat megosztják érdekeltjeikkel. A tartósan elégedett vevőkör ugyanis tartós versenyelőnyt jelenthet a versenytársakkal szemben, mely hosszú távon biztosíthatja az adott vállalkozás fennmaradását és a tulajdonosi jövedelemtermelőképesség elfogadható szintjét. Az állítás bizonyítéka az, hogy a válságot követően, visszafogott vásárlóerővel átalakuló vevőpiaci szegmensekben a korábban tudatosan felépített, „erősŗ márkák relatíve ma is jól szerepelnek, szemben más márkákkal, ahol a kereslet visszaesése számottevő. A KSH 2013-ra vonatkozó elemzése szerint a magyar háztartások legnagyobb költségei az alábbiak: Lakásfenntartás és háztartási energia; Élelmiszer-kiadás; Közlekedés és szállítás; Adósságszolgálat a fennálló hitelek után; Közterhek. A KSH alapvető élelmiszerek fogyasztásáról készített adataiból kiolvasható, hogy a lecsúszás következtében a felsorolt költségek egy része vállalhatatlanná válik. A háztartás vagy nélkülözni, esetleg olcsóbbra cserélni kénytelen egyes termékeket/szolgáltatásokat, vagy a kötelezettségek teljesítésének határidejét alakítja anyagi lehetőségeihez. Törőcsik (2011) szerint a háztartás először márkás termékei helyett olcsóbb termékeket vásárol (láthatatlan fogyasztás csökkentése), ezt követően egyes termékek fogyasztása elmarad (látható fogyasztás csökkentése), majd egész háztartásgazdálkodását alakítja a megváltozott körülményekhez. Ezzel párhuzamosan az érintettek „túlélésiŗ stratégiákat is életbe léptetnek, melyeknek keretében Kozma (2009) szerint az alábbi tevékenységek kombinációi realizálódhatnak: további takarékosság (a létminimum szintig vagy az alá csökkentett és szerkezetében átalakított fogyasztói kosár); alternatív jövedelemszerzési formák felkutatása (akár feketemunka) vagy (ha lehet) saját időfelhasználás költségvállalás helyett; (további) kölcsönök; családi stratégiák; (esetlegesen meglévő) vagyontárgyak értékesítése; elvándorlás; uzsorakölcsön; megélhetési bűnözés. A felsorolásban reményeim szerint csak a családi stratégiák fogalma nem egyértelmű: a családi stratégiák gyakorlatilag a különböző segélyezési, támogatási rendszerekkel történő „trükközéstŗ jelentik. Leggyakoribb példái Magyarországon az érdekválás; rokon gyermekének örökbefogadása „papíronŗ; gyermekkitagadás „papíronŗ; több gyermek szülése a családi pótlék megszerzése érdekében; egy háztartásban élő családok és egyének különköltözése „papíronŗ és a „megvásároltŗ rokkantnyugdíjazás. A szociális munkások szakmai közössége egyetért azzal, hogy az alsó középosztály deklasszálódásának és a szegény rétegek helyzetében bekövetkező további romlásnak a gyermekek a legnagyobb vesztese. Így képzelhető el az, hogy sok gyermek éhezik és alig várja, hogy hétfőnként iskolába mehessen, mert legalább fűtött helységben tartózkodhat és kap enni. Az igazi problémát azonban mégis inkább az jelenti, hogy megfelelő társadalmi és kulturális tőke híján gyakorlatilag esély sincs a fennálló helyzet kedvező irányú megváltoztatására.

Ŕ 487 Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 IV. VÁLLALATI JELENSÉGÉHEZ

ALKALMAZKODÁS

A

TÁRSADALMI

LECSÚSZÁS

A társadalom átalakulásának drámai volta a vállalatok marketing Ŕ és kapcsolódó Ŕ tevékenységeinek átszervezését és az állam szerepének újradefiniálását teszi szükséggé, mert az érzelmi feldolgozás folyamatát kívülről is támogatni kell (Törőcsik, 2011). Ezzel kapcsolatban Ŕ felismerve a globális fellépés és együttes kezelés irrelevanciáját Ŕ Teczárnál (2011) mérsékeltebb álláspontra helyezkedek. A vállalkozások egyik oldalról felkészülhetnek a vásárlói magatartás megváltozására azáltal, hogy újra felfedezik vevőpiaci szegmensük szereplőit és magasabb szinten újrapozícionálják ott társadalmi szerepüket (Törőcsik, 2011 : empátia, fogyasztói insightkeresés), másik oldalról egyes tendenciák világosan láthatóak, ezekre a termékcsaládok és márkák konstruktőrei tudatosan felkészülhetnek. Bosshart (2010) szerint az életstílus dominanciát háttérbe szorító tényezők az alábbiak: Eladósodottsági faktor. A láthatóan növekvő jólét az állami hitelek növekedésével és/vagy a vállalkozások és a háztartások eladósodottságának növekedésével valósulhatott meg. Csődfaktor. A túlvállalt hitelek jelentette terhek következményeként a nemzetgazdaságok és a háztartások a korábban érzékelt jólétből hirtelen szegénységbe jutottak. Morális tényező. A válságtapasztalt társadalomban a feltűnő, túlzott fogyasztást ma már inkább negatívan ítélik meg az emberek, mintsem elismerően. A fogyasztó visszafogja a vásárlásait, ha vonatkoztatási csoportjában is mérséklődést tapasztal. Ez még akkor is igaz, ha az adott fogyasztó vagyoni és jövedelmi helyzete egyébként nem romlott. Ezen okok miatt még azok is visszafogottan költekeznek, akik egyébként az ellenkezőjét is megengedhetnék maguknak. Motivációs faktor. A korábban kizárólag pénzügyi alapokon nyugvó kapitalista társadalmi és gazdasági hajtóerők mellett egyre nagyobb teret nyertek egyéb Ŕ jellemzően ésszerűségből, fenntarthatóságból és szolidaritásból fakadó Ŕ nézőpontok. Éppen emiatt szükséges, hogy az átrendeződött vevőpiaci szegmentumokhoz a vállalatok megváltozott gyakorlatokkal illeszkedjenek. Életkor-tényező. Nyilvánvalóvá vált, hogy az elöregedő társadalmakban az egypilléres Ŕ kormányok által biztosított Ŕ idősköri gondoskodás kizárólagos szociális modellje nem fenntartható. A megszokott életszínvonal biztosításához Ŕ az öngondoskodás jegyében Ŕ a magánnyugdíj-pénztárak és megtakarítás céljából felhalmozott befektetések pilléreire egyaránt szükség van. Ökológiai faktor. Értékké vált az egészséges, élhető környezet, melynek védelme érdekében a kormányok, a vállalkozások és a háztartások egyaránt erőfeszítéseket tesznek. A kibontakozó akciók következményei: természeti erőforrások védelmét középpontba helyező új jogszabályok hatálybalépése, a termelési folyamatok átalakítása anyag- és energiatakarékos megoldásokra, valamint a fogyasztás átalakulása túlfogyasztást és szükségtelen környezetterhelést visszaszorító gyakorlatokra.

Ŕ 488 Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY 1. táblázat: A vállalati alkalmazkodás lehetséges megoldásai a társadalmi lecsúszás jelenségéhez KIHÍVÁS LEHETSÉGES ALKALMAZKODÁS egyszerű termékértékesítés helyett termék-szolgáltatás eladósodottsági faktor, értékesítése és hosszú távú partnerség; rugalmas fizetési csődfaktor, életkor- => határidők nyújtása, „rendesŗ fizetésért cserébe további tényező kedvezmények; feszes Harry Potter marketing morális tényező => szolid, de funkcionális termékek tervezése realizált profit egy részének megosztása a stakeholderekkel, motivációs faktor => kapukon belül az alternatív kapitalizmus bevezetése a lehető legkevesebb környezetterhelő alapanyag ökológiai faktor => felhasználásával, hosszabb élettartamú termékek előállítása Forr s: Bossh rt (2010) köv tk zt t s t f lh szn lv s j t sz rk szt s (2013.11.15.)

Egyszerű tranzakció alapú értékesítés helyett termék-szolgáltatás értékesítése és hosszú távú partnerség. Empirikus kutatások bizonyítják, hogy a hosszú távú partnerségre törekedő vállalkozások árbevétele magasabb, de az árbevételhez viszonyított nyereség szintje alacsonyabb. A Neely (2008) szerint a jelenség okai az alábbiak: a magas hozzáadott értéket biztosító munkatársak költségesebbek, magasabb a fajlagos működőtőke-igény, az összes eszköz értéke és az időtáv növekedésével sokasodó kockázati tényezők eredményromboló hatása. Ennek ellenére hosszú távon mégis jövedelmezőbb a tevékenység szolgálatosítása, mert a bevételek jól tervezhetően, tartósan merülnek fel. A sikeres alkalmazkodás feltételei a tevékenység átszervezésével teremthetőek meg. Noha a változások mértéke ágazat- és vállalat specifikus sajátosságoktól függően eltérhez, mégis megállapítható, hogy sikerének elengedhetetlen feltétele az üzleti modell, a munkavállalói és vezetői szemléletek és a szervezeti kultúra egyidejű módosítása. Rugalmas fizetési határidők nyújtása, „rendes” fizetésért cserébe további kedvezmények. A vevőknek, illetve fogyasztónak nyújtott kedvezmények és engedmények rendszere szervesen összefügg a vállalati árképzési stratégiák praktikumával (Rekettye, 2003, 2004). A szakirodalmak (Bauer-Berács, Lehota, Reichert-Pottebaum, Rekettye, Tonndorf) számos megoldást taglalnak. A gazdasági környezet folyamatos változása és a vevőpiaci szegmentumok átalakulása együttesen indokolják a kedvezmények és engedmények rendszereinek kiterjesztését, mindez támogatja a hosszú távú partnerség kialakítását az ellátási lánc teljes vertikumában. A szegmentumonként árképzés megoldásaival együttesen alkalmazva lehetőség nyílik a hosszú távú haszonmaximalizálásra. Feszes Harry Potter Marketing. Dalsace, Damay és Dubois (2007) rávilágít arra, hogy sokkal olcsóbb megtartani egy vevőt, mint megszerezni egy újat. Éppen ezért azon termékek esetében, melyek specifikusan egy korosztálynak készülnek, érdemes olyan márkát építeni, mely együtt „öregszikŗ vevőpiaci célcsoportjaival. A termékjellemzők és a marketingkommunikáció tartalma és csatornái együtt változnak a fogyasztók igényeivel, a csoport sajátosságaival. Szolid, de funkcionális termékek tervezése. A morális tényező jellegzetességeihez a vállalkozások úgy tudnak alkalmazkodni, hogy termékeiket szolid megjelenéssel, de megnövelt funkcionális tulajdonságokkal tervezik. Ezen intézkedésekkel enyhíteni lehet az egyes fogyasztói csoportokra jellemző önkéntesen visszafogott fogyasztás veszélyén, a módosított termékekkel a fizetőképes kereslet sikeresen megcélozhatóvá válik. Ŕ 489 Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014 A realizált profit egy részének megosztása a stakeholderekkel, kapukon belül az alternatív kapitalizmus bevezetése. Az érintettek érdekeinek figyelembevételével megvalósított működés előnyeiről és a bevezethető gyakorlatokról Pataki Ŕ Radácsi (2000) már az ezredfordulón publikált. A vállalatok pénzt és figyelmet áldoznak közvetlen társadalmi környezetük hétköznapjainak támogatására, melyért cserébe munkatársai jelentősen lelkesebben dolgoznak és a társadalmi megítélés is javul. A közvetlen társadalomi környezet értelmezése a tevékenység kiterjedésétől függ, így megszólított lehet egy település, de akár egy határokon átívelő régió is. A lehető legkevesebb környezetterhelő alapanyag felhasználásával, hosszabb élettartamú termékek előállítása. Törőcsik (2011) rávilágít arra, hogy sok fogyasztó magyarázza vásárlásainak mérséklődését környezettudatossághoz, illetve fenntarthatósághoz kapcsolódó indokokkal. Ez segít a megváltozott anyagi helyzet érzelmi feldolgozásában, amit a vállalkozások könnyen ki tudnak használni. Érdemes csökkenteni a termelés anyag- és energiafelhasználását, a kritikus erőforrások arányát csökkenteni, olyan termékeket kínálni, melynek használata megtakarítást eredményez a fogyasztónak, valamit a természet- és környezetvédelemhez kapcsolódó kampányokat támogatni, majd ezen akciókat felhasználni a marketingkommunikációban.

V. KONKLÚZIÓ Tanulmányomban a társadalmi lecsúszás eredményeként fellépő változásokhoz történő vállalati alkalmazkodás egyes elképzelhető megoldásait taglaltam. Lényeges kiemelni, hogy az ágazat, a vállalat, a termék és a fogyasztócsoportok jellegzetességei meghatározzák a lecsúszás jelentette veszély mértékét is és a célszerűen alkalmazható akciókat is, melyeket a cselekvési portfólióból érdemes Ŕ vagy lehetséges Ŕ kiválasztani. Végezetül le kell szögezni, hogy a vállalkozások létezésének univerzális célja a profit termelése a tulajdonosok számára, méghozzá fenntartható módon. Ennek elérése érdekében azonban a döntéshozóknak rövid-, közép- és hosszú távon célszerű egyéb célokat is megfogalmazni, melyek a tevékenység társadalmi elismertségének javítását és versenyelőny(ök) kiépítését szolgálják. Szükséges biztosítani továbbá a szervezet és a tevékenység jellemzőinek folyamatos illeszkedését a változó gazdasági környezet adottságaihoz. A megmutatott intézkedések módszeres foganatosításával és folyamatos nyomon követésével a vevőpiaci szegmens átalakulásának folyamataihoz alkalmazkodni lehet, segítségükkel mind a társadalmi elismertség javítása, mind versenyelőny kiépítése elképzelhető. „Ak sz ny, z l sz ny bb‖. /Józs f Att l /

Ŕ 490 Ŕ

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY

FELHASZNÁLT IRODALMAK: 1. Botos Katalin (2005): Kisvállalkozások és gazdaságpolitika. Polgári szemle 2005/9. szám. Bp. 2. Darók Ildikó (2005): Szegénység. KLA füzetek a toleranciáért. Kurt Lewin Füzetek 2. Bp.: Kurt Lewin Alapítvány. 3. Dalsace, F. Ŕ Damay, C. Ŕ Dubois, D. (2007): Brand Magic: Harry Potter marketing. Harvard Business Review, vol. 85, n 2. 4. Garfinkel, Irvin Ŕ Haveman, Robert H. Ŕ Betson, David (1977): Earnings Capacity, Powerty, and Inequality. 1st Edition. New York: Academic Press. 5. Giddens, Anthony Ŕ Diamond, Patrick et al. (2006): Írások az egyenlőségről, az egyenlősdiről Ŕ és az új egyenlőségről. Bp.: Napvilág Kiadó. 6. Hargitai Henrik (2010): Általános politikai földrajz. ELTE oktatási segédanyag. 7. Havas Éva (2001): A szegénység fogalma és mérhetősége. INFOTársadalomtudomány 54. (2001. okt.) 8. Kozma et al. (2009): A szociális szolgáltatások szerepe és lehetőségei a nyomorban élő családok segítségében. Kézirat. Bp. 9. Neely, A. (2008): Exploring the financial consequences of the servitization of manufacturing. Operations. Management Research, 1, pp. 103-118. 10. Pataki György Ŕ Radácsi László (2000): Alternatív kapitalisták - Gazdálkodás az érintettek jólétéért. Szentendre, Új Paradigma Kiadó. 264. o. 11. Petar Ŕ Emil Mitev (2001): A szegénység dinamikája. Szociógiai Szemle 2001/4. Bp. 12. Pitti Zoltán (2000): Távolodó közeledés, avagy nyertesek és vesztesek. Szocháló Társadalomtudomány 2004. február. 13. Rekettye Gábor (2003, 2004): Az ár a marketingben. Budapest: KJK-Kerszöv Kiadó. pp. 1 Ŕ 342. 14. Staub Ŕ Bernasconi, Silvia (1999): Tudás és képesség Ŕ cselekvéselméletek és cselekvéskompetencia a szociális munkában. Bp.: Balassi kiadó. 15. Teczár Richárd (2011): Egyéni és szociális. Tátkontúr 2011/4. szám. 16. Törőcsik Mária (2011): Lecsúszás és fogyasztás. PTE-KTK oktatási segédanyag. 17. Vercseg Ilona et al. (2000): Megfigyelés és cselekvés. Parola 2000/1.

Ŕ 491 Ŕ

III. INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORANDUSZ KONFERENCIA 2014

Ŕ 492 Ŕ