KOMPARATÍV ELŐNYÖK TANA
2007.11.08.
1
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
•
Milyen okai vannak a nemzetközi kereskedelemnek? • • •
•
export import szerkezet nemzetközi cserearányok? nemzetközi csere makrogazdaság
Feltételek: • • • • • •
2007.11.08.
szabad árucsere nincsenek tranzakciós költségek (pl. szállítás) a termelési tényezők homogének teljes tényező kihasználtság (nemzetközi mozgásra nincs lehetőség) szabad tényező-áramlás (az országon belül a különböző ágazatok között) Adottság: – a tényezők mennyisége – társadalmi elosztásuk – termelési technológiaszint – a fogyasztók preferenciája
2
2007.11.08.
3
Transzformációs görbék és alternatív költségek y
y
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0 0
20
40
60
80
100
0
Állandó alternatív költségek LINEÁRIS
2007.11.08.
m=−
0
x
MRT = Transzformációs határráta
áregyenes
20
40
60
80
100
Px Py
x
Növekvő alternatív költségek ORIGÓRA KONKÁV
Px dy − = MRTyx = Py dx 4
A specializáció és a külkereskedelem állandó alternatív költségek mellett y
y
Px =1 Py Px = 0,5 Py
expy
B
E fogyy
A
2 Px = Py Py > Px
2007.11.08.
fogyx
G
y import
expx
x
Külkereskedelmi háromszög
0
ch tar au
au tar ch
A’ 0
E’
H
Px =2 Py
x import
Px =1 Py
x 2 Py = Px Px > Py
5
A specializáció és a külkereskedelem növekvő alternatív költségek mellett
I.
y
Px =4 Py
B’
import y
E Fogyasztás
import x
Px 1 = Py 4
export x
B
A’ Termelés x
0
E’
Px =1 Py
Fogyasztás
x
0
x export
y export
4 Px = Py Px < Py
4 Py = Px Py < Px
2007.11.08.
Termelés
export y
Px =1 Py
A
II.
y
P MRT( A ') = MRT( B ') = x P y
P = x I Py II
6
I. 4. A világ transzformációs görbéi és a világszintű előnyök állandó alternatív költségek esetén F G = x, y transzformációs maximum
I.
Q
SZUBOPTIMÁLIS
G
A(x; y) autarch G(x; y) specializált
I. II. O 2007.11.08.
B
A
autarch
OPTIMÁLIS
S
HATÉKONYSÁG ↑ JÓLÉT ↑
II. H 7
I.4. A világ transzformációs görbéje és a világszintű előnyök állandó alternatív költségek esetén
F
I. M
II. O 2007.11.08.
I. II. N
H 8
y SZUBOPTIMÁLIS A, B autarch egyensúlyi pontok K(x, y) = autarch együttes termelés L(x, y) = specializáció után
R L
K MRTxy ( A ) ≠ MRTxy (B )
K
OPTIMÁLIS Hatékonyság↑ Jólét ↑
I.
L MRTxy ( A ) = MRTxy (B ) Együttes autarch egyensúlyi pont A=B
II.
S
Együttes termelés
A B
PdII
PdI
0
x
I. 6. A specializációból származó előnyök világszinten, növekvő alternatív költségek esetén 2007.11.08.
9
I.
F
A világ transzformációs görbéje
G M C
Autarch
Pi’
MF = I ( y ) OM = II ( y )
II.
mindig érintő!
Pi
O I.5. A világ transzformációs görbéje és a világszintű előnyök változó alternatív költségek esetén 2007.11.08.
I.
I II MRTyx = MRTyx
alternatív ktgI= alternatív ktgII 10
Két termék termelési feltételei optimális termékkombináció
K
y=50
y tőkeigényes
OHx OHy
optimális tényezőkombináció
K K (y) > (x) L L PLy PLx > PK y PK x
N
y=33,3 H
y=16,7
x munkaigényes x=100 x=75
Isoquant x=50 x=25 0 2007.11.08.
Isocost
L 11
A boxdiagram (Edgeworth doboz) szerződési görbe K K
x = 100
b’
G
K 1 = L 2
SQN : MRTS X
0’ (=H) x = 75
P = MRTSy = L PK
x = 50
Q
M
y = 12,5
x = 25 d
d’
N y = 25 S y = 37,5
0
y = 50
2007.11.08.
F b
L
L 12
2007.11.08.
13
Feltételezés az 1.9-es ábrához: 1. A tengelymetszet függ: • K, L rendelkezésre álló mennyisége • K, L hozadéka (ISOQUANTOK számértékei, TERMELÉKENYSÉG) • a termékek tényezőigényessége és rendelkezésre állásuk 2. Az átló ≅ szerződési görbével, ha x és y tényezőigényessége egyenlő 3. x(L), y(K) konvex:
x(K), y(L) konkáv:
4. Minél nagyobb a két termék tényezőigényessége közti különbség, annál messzebb kerül a szerződési görbe az átlótól 5. A transzformációs görbe hajlása a tényezőhelyettesítésektől függ. Jó: 6. A transzformációs görbe mindig konkáv az origóra.
2007.11.08.
Rossz: 14
2007.11.08.
15
y A boxdiagramból levezetett transzformációs görbe 50,0 S 37,5
R
25,0
N
M
12,5
0,0 2007.11.08.
Q P
25
50
75
100
x 16
Isoquantok és transzformációs görbék abszolút termelékenységi előnyök estén
K y = 100
I.
y y export
100 x = 50
y = 66,6
H
G
A
y = 33,3 x = 37,5 x = 25 x = 12,5
O 2007.11.08.
α
F
L
O
50
x 17
Isoquantok és transzformációs görbék abszolút termelékenységi előnyök estén
K
II.
y = 50
x export x = 100
y = 33,3
H
G
y 50 A’
y = 16,6 x = 75 x = 50 x = 25
O 2007.11.08.
α
F
L O
100 x 18
A komparatív előnyök ricardoi esetei y 100 MRTyx ( A ) < MRTyx ( A ')
A’ 50 A
O
α
I
II. ország mindkét termék termelésében abszolút előnyben van, de nem egyforma mértékben. 2007.11.08.
II 125
100 II. y I. x
x
komparatív előny 19
A komparatív előnyök és hátrányok hiánya y 100
A’ 50 A
O
α
II
I 100
200
x
Azonos komparatív előny: MRTA = MRTA’ 2007.11.08.
20
A komparatív előnyök és hátrányok hiánya y 100
A’ 50 A
O
α
II
I 100
200
x
Azonos komparatív előny: MRTA = MRTA’ 2007.11.08.
21
Heckser-Ohlin hipotézis Alap: eltérő tényezőellátottság Feltevés: 1. Két ország (I. és II.) Két homogén termék (x és y), Két homogén termelési tényező (L és K) 2. Nincs különbség a két ország termelési függvényében 3. f(Q) lineáris és homogén, konstans volumenhozadékú 4. x munkaigényes, y tőkeigényes 5. Egy tényezőár-arányhoz egy termékár-arány 6. Eltérő a rendelkezésre álló L, K a két országban 2007.11.08.
22
Konklúzió: – A munkában gazdag ország a munkaigényes termék esetében komparatív előnyt élvez. – A tőkében gazdag ország a tőkeigényes termék esetében élvez komparatív előnyt.
Kiterjeszthető: tőke, föld, … stb. Ahol autarch állapotban olcsó a munkaerő, ott a munkaigényes x is olcsó és fordítva, ha y tőkeigényes az az olcsó! komparatív előny
PK A tényező ellátottság differenciált PL 2007.11.08.
komparatív előny komparatív hátrány 23
2007.11.08.
24
Termelési feltételek és komparatív előnyök a H-O hipotézis alapján y2
K y1
B
K M
L H
G x1
O
D
Isoquantok I = II
F
x2
L
II. o.
O’’ (=M)
B
L
O’ (=H) I. o.
G
O
D K
F K
L
Eltérő tényezőellátottság: I. OF = L (munka ); OG = K (tőke)
II. OD = L (munka ); OB = K (tőke) 2007.11.08.
25
I. 13. Termelési feltételek és komparatív előnyök a H-O hipotézis alapján K PII
y2
MRT(H1) < MRT(H2) [x] ~ Azonos termelési arányok
y1
II.
H2 H1
PI
MRT(H1) > MRT(H2) [y] xI ált.ktg. < xII ált.ktg. yII ált.ktg. < yI ált.ktg.
I. O
x1
x2
L
x termelés marginális ált. költsége I.-ben kisebb mint II-ben x termeléséhez I.-nek van komparatív előnye x termelés marginális ált. költsége II.-ben alacsonyabb, így ezt ő termeli komparatív előnnyel 2007.11.08.
26
I. 14. A tényezőár- és a termékárarányok összefüggése 1. termékárarány, 2. tényezőárarány
K
1. termékárarány, 2. tényezőárarány
K tőke
MC=DC
K yes igén
Pf' 6y 4y
Pf
Pf' α
O
(a.)
1x
I= II =
1,5x
1x
PfII
4y
α
L
O
Px =4 Py I f
P
Px =5 Py
5y 4y 1x
Pf munkaigényes (b.)
L
β
O
α
(c.)
L
Két különböző termelési szint két ország eltérő belső cserearánya miatt következik be. Azonos tényezőhelyettesítési lehetőség és állandó volumenhozadék melletti vizsgálat 2007.11.08.
27
I. 15. A tényezőárarányok kiegyenlítődése Autarch I. PK > PL K ↑
K L
O’’
II. PL > PK Specializáció után: I. yK ↓; xL ↑ L ↑, K ↓
PfII
Autarch termelés
O’
L
II. xL ↓; yK ↑ K ↑, L ↓ Pfj
Pfj PfI
O
Termelési tényezők PK differenciált, de megtörténik a kiegyenlítődés PL 2007.11.08.
K
L K
II. y↓, LD↑, W↑, i ↓ I. x↓, KD↓, W↓, i ↑ 28
Komparatív előnyök, specializációs irányok Specializációs irány
komparatív előnyök keresleti feltételek
Dx(L) ↑
x(L) ↑
K↓
P(L)↑
Munka↑
Dy(K) ↑
y(K) ↑
L↓
P(K)↑
Tőke↑
Belföldön komparatív előnnyel termelt termékből import, ha autarch állapotban a termelés költsége magasabb, mint az adott terméket komparatív hátránnyal termelő országban.
H-O pontosítása: Mindkét ország komparatív előnnyel termeli azt a terméket, amely intenzíven használja fel az adott országban bőven megtalálható termelési tényezőt. Komparatív előnnyel termelt termék export 2007.11.08. H-O modell nem ok, csak magyarázat!
29
Leontief paradoxon (Neo-faktor elméletek) Ellentmond a H-O elméletnek! USA: tőkeigényes termelés munkaigényes export Módosítja: sok multi USA tőkeigényes vissza export (GNP) Szabad árumozgás korlátozása munkaigényes termék importkorlátozás xL↑ – Nem számol a H-O a tényező helyettesíthetőség módosulásával és a nemzetközi tényező-migrációval – Kiterjesztendő a H-O kettőnél több termelési tényezőre! (USA export < USA import természeti erőforrások esetén)
Import: természeti erőforrás igényes Export: tőke- és munkaigényes 2007.11.08.
30
• Szakképzett és szakképzetlen munka felhasználásának aránya – USA export: kvalifikált munkaigényes – USA import: szakképzetlen munkaigényes
• Szakképzettség EMBERI TŐKE! – USA export: emberi tőke igényes!
H-O export-szerkezet NEO-FAKTOR: 15-20 tényező Pl.: – ↑ volumenhozadék – ↑ K+F költség-arány – ↑ Marketing – ↑ Logisztikai tevékenység – ↑ Tudásmenedzsment – ↑ Információs technológia – ↑ Pénzpiacok fejlettsége 2007.11.08.
31
A tényezőárak abszolút kiegyenlítődése Ha a specializáció után a termelési függvények azonosak és
K is, akkor x, y egyaránt. L MP ( L) Ix = MP ( L) IIx MP ( K ) Ix = MP ( K ) IIx MUNKA határterméke MP( L) Iy = MP( L) IIy MP( K ) Iy = MP( K ) IIy Kompetitív piac esetén:
2007.11.08.
Px * MP( L) Ix Px * MP( L) IIx Py * MP( L) Iy Py * MP( L) IIy
= PLI = PLII = PLI = PLII
TŐKE határterméke
WI = WII !
EU Mo 32
TERMÉK-TÉNYEZŐ DISZKRIMINÁCIÓ, PIAC KORLÁTOZÁSA Ellenérv: • protekcionizmus • szállítási költségek nehezítik a kompetitívitás kihasználását • monopol, oligopol piacok • eltérő technikai felszereltség • eltérő szakmai ismeret • eltérő munkakultúra • eltérő természeti adottságok • szakszervezetek I P W MP( L) Ix = L = Px P II L
P W MP( L) = = 2007.11.08. Px P II x
Reál jövedelem Reál kamat
kiegyenlítődik 33
KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK Specializáció: Változik a jövedelemelosztás minden ponton több közömbösségi görbe halad át! Nem egyértelmű a társadalmi haszon! A nemzetközi kereskedelem: jószágtömeg ↑, de a jólét ↑↓ nem mérhető! TÁRSADALMI KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE: - minden fogyasztás egyenlő - optimális társadalmi jövedelemelosztást prezentál 2007.11.08.
34
2007.11.08.
35
I. 17 Specializáció és külkereskedelem csökkenő alternatív költségek mellett Tökéletes verseny Specializáció y C
y C
Pj
Fo gy .
PDI-II
Pj
Pj'
E(x,y) fogyasztási pont
eg ye ne s
E fogyasztási pont
PDI-II
E
E
D M
E’
G O
H Termelési pont (labilis)
2007.11.08.
Bizonytalan előnyök
B
x
O
F
B
x
Termelési feltételek: fogyasztási pont I=II 36
Termelési feltételek, fogyasztói preferenciák I=II Növekvő skálahozadék! A volumenhozadékok kihasználása eltérő előnyszerzést eredményezhet szemben a komparatív előnyök kihasználásával! (ábra) 1. H-O: tényező árkiegyenlítés Növekvő volumen-hozadék: ennek ellenkezője
2007.11.08.
37
I. 18. A termelés nemzetközi egyensúlya és az egyensúlyi cserearány fogyasztási egyenes
Pi szuboptimális
F
I.
Csak szabályos J-nél, Társadalmi összhaszon de a HO-n és az FG-n is maximalizálása: lehet! P M RS yx = x → G Py G
J3 J2 J1 Autarch
II. O 2007.11.08.
• cserearány • specializáció • termelés • fogyasztás • jólét
↑ ↑ ↑ ↑ ↑
H 38
I. 19. A termelési és fogyasztási egyensúly autarchiában Y
I
II
Y
Termelési pont
II D
P
J1
J1 A
B
PDI-II
O
X
y-t preferálja, x export
O
X
x-et preferálja, y export
Feltétel: növekvő alternatív költségek, eltérő fogyasztói preferenciák 2007.11.08.
39
y
Termelési pont
Ellentétes árelőnyök I (x3 – x2; y3 – y2) II (x2; y1)
x
y3
y2
O’ C
A E
y1 B
J1
MRT=MRS I D
P
fogyasztási pont
J2 J2
J1
PDII O
x1
x2
x
x3
y I. 20. Az általános egyensúly növekvő alternatív költségek esetén 2007.11.08.
E : MRT I = MRT II = MRS I = MRS II =
Px Py 40
y
x Termelési pont
y
Specializáció: javítja az erőforráselosztást
O’ Inhatékony elosztási pont
Pi
II O
Pi
I C’
PDII
PDI
C’ E’
E’
M
J1
y
O
x
I. 21. A külkereskedelemből származó haszon 2007.11.08.
N
J1
J2
J2 y
x
O’(=K)
x
Hatékony elosztási pont 41
Px Py
y
Px < A Py B
Eltérő fogy. preferenciák árarány-különbség, E, E’ – fogyasztási pont
Pi
PDI
J1
E
I. autarch egyensúlyi pont J3
A C
Termelési pont specializáció után II. autarch egyensúlyi pont E’
B J1
O
PDII
J3
x
I. 22. Az eltérő fogyasztási preferenciákon alapuló kereskedelem 2007.11.08.
42
Az eltérő fogyasztási szokásokból eredő szakosodás Két ország azonos termelési lehetőségei ellenére (egybevágó transzformációs görbe esetén is) megindulhat a két ország közötti kölcsönösen előnyös cserén alapuló munkamegosztás, amennyiben eltérő a két ország fogyasztási szerkezete, ízlése, szokása
2007.11.08.
43
y M
Közömbösségi görbe L
M’
y2
Kereskedelmi közömbösségi görbe
y1 L’ import
x
T1
x1
export
x2
csere
x
x1+x2 = termelés y2 – y1 = termelés
y
I. 27. Egy kereskedelmi közömbösségi görbe származtatása JAMES MEADE – Trade Indifference Curve 2007.11.08.
44
y
Ker. közömbösségi görbe GI
Megvalósítható kereskedelmi forgalom
PDII T
Pi
T, R, S, E, H, O – ajánlati pontok
3
S T1
Pi2 R T2
Pi E
T3
O
x1
Pi1 PDI
H
T4 T5
Javuló cserearány
x2 x3
Cserearány-egyenes x
I. 28. Az I. ország ajánlati görbéje 2007.11.08.
45
y
export kínálat = import kereslet
Autarch belső cserearány
PDII
E = csere
Pi Nemzetközi cserearány E Pi '
GI
y3
I. x2 export y2 import II. x2 import y2 export
GII
y2
túlkínálat y-ból
Px ↑ = PW ↑ Py ↓ y1
H
PDI
túlkereslet x-ből
Autarch belső cserearány O
x1 x2
x3
x4
x
I.24. Az egyensúlyi cserearány 2007.11.08.
46
y Kisország árelfogadó
Pdminor
Gminor=Gmajor lineáris szakaszon: Haszon a kisországé,
Gmajor
nagyország BELSŐ CSEREARÁNYA
Pdmajor
NEM VÁLTOZIK E
' Gminor
Gminor O
x
I.25. Nemzetközi cserearány egy kis és egy nagy ország kereskedelmében 2007.11.08.
47
y
Legkedvezőbb:
Saját termék preferálása Pi2 E3
export termék preferálása
Pi GII*
Import preferálása
E4
Közös előny (alku)
GI*
GI
Pi1
Mindkét országnak: GI = GII* jobb I. országnak
GII
GII = G jobb II. országnak * I
E2
Saját termék preferálása
E1
O
x
I.26. Nemzetközi cserearányok és export-import mennyiségek különböző fogyasztói preferenciák esetén 2007.11.08.
48
y
Legkedvezőbb:
Saját termék preferálása Pi2 E3
export termék preferálása
Pi GII*
Import preferálása
E4
Közös előny (alku)
GI*
GI
Pi1
Mindkét országnak: GI = GII* jobb I. országnak
GII
GII = G jobb II. országnak * I
E2
Saját termék preferálása
E1
O
x
I.26. Nemzetközi cserearányok és export-import mennyiségek különböző fogyasztói preferenciák esetén 2007.11.08.
49
CSEREARÁNY-MUTATÓK SOK TERMÉK ESETÉN Commodity terms of trade (C) Net barter terms of trade (N)
PX N= PM
exportárindex
N>1 javult
importárindex
N<1 romlott
PX = export termékek átlagos árváltozása PM = import termékek átlagos árváltozása Income terms of trade (I)
PX I= *Q X =NQ X PM
QX = export átlagos változása I = exportbevételből
több > 1. import kevesebb < 1 import
2007.11.08.
- kiegészíti az árrualmasság vizsgálat
50
2007.11.08.
51
PiI
A külkereskedő országok Meade-féle általános egyensúlyi modellje
J3
y
Pi T3
E
T3
y2
I
E* x x2
II px MRT = MRT = MRS = MRS = py I yx
II yx
I yx
x
J3 E’
II yx
E* külker. egyensúly Növekvő volumenhozadék több metszéspont 2007.11.08.
PiII
y 52
