Kísérleti tankönyv
Ábécés olvasókönyv
II. kötet
FI-501020102
1 Ábécés olvasókönyv II. kötet
1
FI 501020102 abeces olvaso 1 tk II CS5 jul15.indd 1
2014.07.15. 12:45
A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 1. melléklete Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv 1.2.1. Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak. Tananyagfejlesztők: Jegesi Krisztina, FALUSINÉ VARGA TÜNDE Alkotószerkesztők: Miskolci Szilvia, Kóródi Bence Vezető szerkesztő: Kóródi Bence Tudományos-szakmai lektor: Koósné Sinkó Judit Pedagógiai lektor: Bosányi Éva Nyelvi lektor: Hedvig Olga MÁRIA Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Dániel Andrea, Fekete Gabriella Illusztrációk: Temesi Péter, Gelléri Mirtill Dorottya, Bódi Katalin Fotók: © 123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipedia A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN: 978-963-682-726-7 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-501020102 Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos Nyomdai előkészítés: Dániel Andrea Terjedelem: 20,6 (A/5) ív, tömeg: 406 gramm A könyvben felhasználásra került a Betűn innen, betűn túl – Ábécés olvasókönyv 1. osztályosoknak, 2. kötet című mű, Műszaki Kiadó, 2008. Szerzők: Jegesi Krisztina, Matkovicz Katalin. Grafikus: Bódi Katalin. Alkotó- és felelős szerkesztő: Kóródi Bence 1. kiadás, 2014 Nyomtatta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01
Ked-ves el-sős kis-di-á-kok! Ez a má-so-dik kö-tet is sok ér-de-kes is-me-re-tet és ol-vas-ni-va-lót tar-tal-maz a szá-mo-tok-ra. A me-sék és a ver-sek mel-lett sok érde-ke-set és ka-lan-do-sat ol-vas-hat-tok majd ál-la-tok é-le-té-ről, vi-sel-ke-dé-sé-ről, szo-ká-sa-i-ról. A szú-rós és me-rész kis éj-szaka-i va-dá-szok, a sü-nök, a kü-lön-fé-le ma-da-rak, a mé-hek, a mókus és a ma-jom mind jó is-me-rő-se-i-tek lesz-nek. ol-vas-tok majd a ra-vasz és a pó-rul járt ró-ká-ról, az in-ter-net-ről és ar-ról is, mi-ként kell kő-le-vest ké-szí-te-ni. Mi-re el-jön a va-káci-ó, ti min-dent el tud-tok ol-vas-ni és le is tud-tok ír-ni majd. Eh-hez kí-vá-nunk sok ö-rö-met, vi-dám na-po-kat és si-ke-res tanu-lást nek-tek! Az al-ko-tók
Jelmagyarázat Mondd ki! Hallgasd meg! Koronggal dolgozz!
olvasd el! Párban vagy csoportban dolgozz! rajzolj a füzetedbe!
olvasd fel hangosan!
Tapsold le!
Játsszunk!
Pálcikával dolgozz!
1.
–
–
–
–
–
2.
Sorold fel a képek közül azokat, amelyek nevében hallod a g hangot! Utána csak azokat, amelyek jobbra néznek!
3.
Utánozd a hangjukat! Ejtsd mélyebb hangon azoknak a libáknak a hangját, amelyek a vonal alatt találhatók!
gomba, gomba, gomba, nincsen semmi gondja, ha az eső esik rája, nagyra nő a karimája. Az esőt csak neveti, van kalapja, teheti. (mondóka)
4
gG 4.
g g
5.
Melyik nem szerepel a színes betűs szótagok közül a szótagoszlopokban?
6.
á É
g i c é l I c L o g
ág ég ig og
ál ol él il
ág
Ég
ic éc ác oc
g É
o á
ág gé
go gi
ig
Ig
ug
og
gá
g g
gá gé gi go gÉ
i L
g g
lá lo lé li gI
g g
ci cé cá co go
Melyik képhez melyik szótag tartozik? Takard le koronggal!
gész-
get-
gesz-
ges-
go-
gon-
gond-
gom-
gí-
gá-
gi-
git5
1.
Válaszd ki a képhez illő szót! Mondj róla néhány mondatot!
gu-mi gé-za vé-ge 2.
lo-vag ru-gó ré-gi
Melyik kép melyik szóval alkot párt? Mutasd meg!
gép még súg jég gól gőz víg gáz 3.
fo-gó ri-gó fü-ge
géz szög gaz mag
lég vég szag gém
Párosítsd a keretekben található kifejezéseket a mondatokkal! Olvasd el egymás után az összetartozókat!
Ég-re-föld-re es-kü-szik. sír, zo-kog. I-tat-ja az e-ge-re-ket. 4.
6
nem drá-ga.
Meg-é-ri az á-rát. Fo-gad-ko-zik.
Olvasd el a történet végét! Találd ki az elejét!
– gé-za, gon-dold meg ma-gad! – mond-ta gi-gi. – Meg-lá-tod majd, gi-gi, nem drá-ga – fo-gadko-zott gé-za –, meg-ve-szem. gi-gi vé-gül megér-tet-te, gé-zá-nak még-is i-ga-za volt.
5.
6.
Melyik két szó értelme különbözik? Miért?
li-get – er-dő-ség
le-gug-gol – meg-ta-lál
lep-ke – pil-lan-gó
sut-tog – sug-do-ló-zik
Olvasd el a mondatokat többféleképpen, az írásjeleknek megfelelően!
A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát(.) A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát(?) A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát(!) 7.
Olvasás közben képzeld magad a szereplők helyébe! Döntsd el, melyikük szerepét játszanád el szívesebben! Fejezd be a történetet!
Pil-lan-gó á-gi gé-zá-val sé-tál a li-get szé-lén. Az ég tisz-ta, a le-ve-gő friss. á-gi hir-te-len le-gug-gol. sut-tog-va mond-ja gézá-nak: – Pil-lan-gót ta-lál-tam! Fo-gom, és ha-za-vi-szem. gé-za á-gi mel-lé lép. A fi-ú fél-ti a lep-két. – Jaj, á-gi, ne! A pil-langó itt ér-zi jól ma-gát! – gé-za! Én a-zért is meg-fo-gom!
7
f t 1.
f F
t v i f sz V Í sz F T
v í V F
f t i v sz sz I V F T
2.
Olvasd el! Alkoss mondatokat a szavakkal!
• fő • sző • fér • vér • fúr • szúr • folt • volt • fél • szél • fo-nal • vo-nal • fe-dő • sze-dő 3.
Először csak a nyomtatott kisbetűvel írt, majd csak a nyomtatott nagybetűs szavakat olvasd!
szi-fon vi-dám FE-szÍT fe-ke-te VA-LA-MI 4.
té-ved fü-ves FŰ-száL fű-szer FÉ-szEK ki-fut fa-pi-pa fa-lu-si
FE-szÜL MŰ-VEL fü-lel FU-Vo-LA fo-na-la
Folytasd a sort!
1 fo-rint meg 1 fo-rint az két fo-rint. Két fo-rint meg 1 fo-rint az há-rom fo-rint. 5.
Versenyezz a társaddal! Melyikőtök tudja egyre gyorsabban és hibátlanul olvasni a nyelvtörőt egy levegővétellel?
Az i-pa-fa-i pap-nak fa-pi-pá-ja van, e-zért az i-pa-fa-i pa-pi pi-pa pa-pi fa-pi-pa. 8
6.
Melyik mondat nem igaz? Jelöld meg pálcikával!
• Az é-pü-let mel-lett te-le-fon-fül-ke áll. • A fa-ra-ká-son fá-cán ül. • Az a-u-tó-ra már rak-tak fát. • A fa-te-lep te-le van fá-val. • A so-főr az a-u-tó e-lőtt áll. • A fák fe-lett süt a nap. 7.
Olvasd el a szöveget! Rajzold le a füzetedbe Viola egyik rajzát!
Vi-o-la raj-za-i Vi-o-la új fü-ze-tet ka-pott. sok szí-nes raj-zot ké-szí-tett a fü-zet lap-ja-i-ra. raj-zolt pi-ros szí-vet, kék fel-hőt és sok-sok álla-tot. Az ál-la-tok kö-zül a fó-kát és az ele-fán-tot szür-ké-re szí-nez-te. A ké-pek ké-szíté-sé-hez szí-nes ce-ru-zát és víz-fes-té-ket is hasz-nált. Az új fü-zet ha-mar te-le lett. 8.
Melyik rajz nem illik a fenti szöveghez? Jelöld!
9.
Keresd meg a szövegben a választ! Jelöld pálcikával!
Mit raj-zolt Vi-o-la? 9
1.
– 2.
–
–
– –
Találd ki a szavakat a kiemelt hangoknak megfelelően! Segít a kép!
– 10
–
–
A ny hang helyét színeztük. Melyik színű keretbe melyik képet helyeznéd el? Mondd el!
–
3.
–
–
sárgarépás jó napot, jó napot! Tapsifüles nyúl vagyok, nyúl vagyok. Kincses erdőt körbejártam, míg hozzátok eltaláltam, rózsás arcú gyerekek, itt maradnék veletek! Jóban, rosszban, zabban, rozsban, halászgatnánk a Marosban. Játéktermő jó napot, és káposztás holnapot. (Szűcs Imre: Mondóka)
ny Ny 4.
Alkoss szót három betűből!
ny a sz ny ó í ny ő ny sz s ny ő ny ó ny Í sz Ő ny A s ny Í ny ny 5.
Keresd meg a ny hangot jelölő betűket a sorban! Hányat találtál?
ny 6.
h ny m ny h
ny m u ny h
Keress szavakat! Hányat találtál? Foglald mondatba!
íny őny any óny
ísz ósz ősz asz
ós ős as ís
Íny Őny Any óny 7.
ny
nyí nyő nya nyó
szí szó sző sza
só ső sa sí
nyÍ nyŐ nyA nyó
Mondd ki a képek nevét sorban! Melyik nem illik a többi közé? Miért?
11
1.
Emlékezz: mely képeket láttad az előző oldalon? Melyiknek a neve maradt ki a szavak közül?
szok-nya mel-lény öl-töny nyak-ken-dő nyak-lánc 2.
3.
Magyarázd el az összefüggést a színes betűvel írt szó és a két kép jelentése között!
nyír nyál nyak
nya-fog nye-rés nyá-las
ke-mény zu-hany gö-rény
ke-nyér sző-nyeg ka-nyar
nyél nyer
nyu-gat nye-reg
sö-rény ké-mény
ké-nyes kö-nyök
Mely képek és feliratok tartoznak össze? Hol vannak ilyen táblák kitéve?
Do-Há-nyoz-nI TI-Los!
szE-ME-TET LE-rAK-nI TI-Los! 12
4.
Mi van a képen? Tegyél korongot a képnek megfelelő szóra!
gúny víg nyel jég 5.
dal szid fény tag fed nyög dér lány tag lóg mag pad nyíl gaz dús gőz
Olvasd el! Tegyél korongot az egyformákra!
• dong gong • gong dong • gong gö-rög • gö-rög gö-rög • dö-rög dö-rög • gö-rög sza-lad • sza-lag sza-lad • sza-lad sza-lag • sza-lag sza-lag • sza-lad gong
6.
Melyik képnek nincs párja a mondatok között? Találj ki te egy mondatot, amely a képhez illik! Képzeld magad a szereplők helyébe! Döntsd el, melyikük szerepét játszanád el szívesebben!
Sa-nyi a lo-vá-val a ta-nya fe-lé nyar-gal. Ger-da ma kék szok-nyát vett fel. A pék ke-nye-ret süt. A nyu-szi a fe-nyő-fa a-latt la-pul. Te-le a tá-nyér sár-ga-diny-nyé-vel. 13
1.
Egyenlítsd ki a mérleg két oldalát! Mondd el, hogy melyik oldalra milyen betűt tennél!
ny j gd d
2.
ny M K g
d ny g d Kg
Melyik az a szó, amelyiknek a szótagjait felcserélve is értelmes szót kapsz?
ka-ró ká-nya gú-nya gu-mi 3.
jd k g ny d
ká-vé ma-ga nyu-gi nya-ka
nyí-lik nya-fog kö-nyök va-gány
le-gény kö-kény kö-peny nyá-vog
Találd ki, hogy az előző feladat melyik négy szavára gondoltunk! Hajtsd végre az utasításokat!
• Az el-ső szót a
nyí-lik és a kö-nyök sza-vak kö-zött ta-lá-lod. Je-löld kék ko-rong-gal!
• A má-so-dik szót a
ma-ga szó a-latt és a nya-ka szó fö-lött ol-vas-ha-tod. Al-koss ve-le mon-da-tot!
• A har-ma-dik szó a nyu-gi és a kö-peny szavak kö-zött sze-re-pel. Mu-tasd meg ma-ga-don!
• Az u-tol-só szó a
va-gány szó mel-lett van, de nem nyá-vog . Mondd ki! 14
4.
Fejezd be az elkezdett mondatokat!
A füg-göny el-sza-kadt, e-zért A don-gó rá-szállt a pad-ra, és A kuny-hó el-ké-szült, de még Mér-ges a gaz-da, mert 5.
Olvasd el a mondatokat! Válaszolj a kérdésekre!
á-gi kö-hög. Mi le-het ve-le? gusz-ti le-ve-let gé-pel. Ki-nek kül-di? Va-la-ki ko-pog-tat. Ki le-het az? Ka-tó lán-gost ke-ne-get. Mi-vel? A ka-kas a gé-mes-kú-ton ku-ko-ré-kol. Mi-kor?
15
1.
– 2.
3.
–
–
Mely képek nevében hallod a cs hangot?
Utánozd a csepegés és a kiscsibék hangját! A színes karikák helyén ejts cs hangot!
– – 16
–
Lassan jár a csiga-biga, Táskájában eleség. Várja otthon lánya, fia, csiga-biga feleség. gyorsan jár a csiga-biga, Táskájában eleség. Várja otthon lánya, fia, csiga-biga feleség. (Gryllus Vilmos: Csigabiga)
cs Cs 4.
Alkoss szót három betűből!
cs v cs ő n ú ő cs v cs ó cs á cs n Ő cs ó á cs n Ú cs V cs cs 5.
Mely szótagokhoz kell illesztened a -ka szótagot, hogy értelmes szót kapj?
úcs ócs őcs ács 6.
án őn ón ún
úv óv őv áv
ná nő nó nú
vú vó vő vá
Úcs ócs Őcs ács
csá csŐ csó csÚ
Takard le koronggal azokat a szavakat, amelyeknek nincs párjuk!
csu-ka
cso-ki ki-csi 7.
csú csó cső csá
csi-ga csó-ka
csó-KA Ko-csI
csU-KA csI-gA cso-KI
Jelöld koronggal a képeknek megfelelő szavakat!
csal csa-li cso-da lo-csog ka-vics rács csa-csi csi-kó re-cseg ka-lács csap csá-kó csi-ga pi-pacs csa-var 17
1.
Alkoss értelmes mondatokat! Olvasd fel őket!
A fecs-ke szé-pen A ka-la-pács A ko-vács pat-kót A lány-ka 2.
fe-cseg. ko-vá-csol. ko-pá-csol. csi-cse-reg.
Miért furcsa az olvasmány szövege? Beszéljétek meg! Mondd el a fecsegős, csacska párbeszédet szép, értelmes nyelven! Adj címet neki! Fejezd be!
Csa-cso-gó, fe-cse-gő – Ki-csi csil-la! csöng a csengő! Ki az? Ki-ku-kucs-kálsz a ku-kucs-ká-lón? – csa-csogja csen-ge. – Igen, csak ki-kap-cso-lom a té-vét – csi-vi-te-li csil-la. – csó-ka ko-ma csen-get? – csi-cser-gi csen-ge. – nem, Kar-csi pa-pa az. csoma-got hoz – fe-cse-gi csil-la. 3.
18
Mondj történetet a szavakkal! Használj fel minél többet közülük!
csacs-ka cso-ki-csi-ga fecs-ke ka-csa ki-csi csó-ko-lom cso-da fur-csa csi-cse-reg cso-ki csil-log csil-lács-ka Kar-csi csi-nál
ny n 1.
Miben különbözik a bal és jobb oldali ábra? Takard le mindkét oldalon azt a betűt, amelyiknek a másik oldalon nincs a megfelelő helyen a párja!
ny j ny n 2.
cs u cs ny
n e m ny é l n i m n o
ny j n ny
n cs j cs
cs n ny j
cs u cs ny
cs
íjín rs á y yénn
Keresd meg a szavak között egy állat nevét! Jelöld!
nyers dönt nyest pánt 4.
ny n n j
Jelöld pálcikával a szavak határát! Olvasd fel a szavakat!
ny 3.
n cs j cs
pénz nyelv kong hang
nyolc font pont hunyt
csont nyert szárny könny
Alkoss mondatokat a szavakkal!
eny-nyi en-ni vil-lan meny-nyi men-ni zu-hany
vil-lany zu-han 19
1.
Olvasd el a mondatokat! Válaszolj a kérdésekre a képek alapján!
Há-nyan áll-nak az es-er-nyő a-latt?
Hány kö-kényt látsz a ké-pen?
Meny-nyi-en áll-nak a ka-lap a-latt?
2.
Mondd ki először szótagolva, azután egyben a szavakat!
eny-nyi lát-tam mel-lett 3.
mö-göt-tünk nyak-ken-dő viny-nyog-va
Mi a különbség a két állat között? Mondd el a szöveg alapján!
A nyuszt és a nyest kö-ze-li ro-ko-nok. A nyuszt vé-dett ál-lat, a nyest nem. A nyuszt nap-pal, a nyest éj-jel in-dul va-dász-ni. 20
A mó-kus-csa-lád és a nyuszt
1.
A mó-ku-sok új la-kást ke-res-tek a park szélén. Az a-pa-mó-kus, Mo-nyó és az a-nya-mókus, Maj-sa né-ze-get-ték a fá-kat E-vet-ké-vel, a kis mó-kus-le-ány-nyal. – E-zek nem jó rej-te-kek! El-in-du-lok a fák sű-rű-je fe-lé! – mond-ta ha-tá-ro-zot-tan Monyó a-pa. E-lő-ször len-dü-le-tes ug-rás-sal a fe-nyő-fán ter-mett, majd a ju-har-fa ko-ro-ná-ján. Le-né2. zett. s mit lá-tott? A nyuszt, a mó-ku-sok ő-si el-len-sé-ge pásztáz-ta für-ge te-kin-te-té-vel a tá-jat. Mo-nyó meg-der-medt. Várt, a-míg a nyuszt el nem tűnik. Majd ó-va-to-san visz-sza-ment a csa-ládjá-hoz. – Ta-lál-tam új ott-hont – ma-kog-ta iz-ga-tottan. – De ó-va-tos-nak kell len-nünk! Mind el-in-dul-tak új ott-ho-nuk felé. Mo-nyó és Maj-sa nyug-ta-la-nul néz-te a kör-nyé-ket, nem tű-nik-e fel a nyuszt. Mász-ni kez-dett mó-kus-anyu és lá-nya az á-ga-kon fel-fe-lé, a-mi-kor a fa mö-gül e-lő-ug-rott a nyuszt… 4.
Fejezd be társaddal a mesét!
21
1.
– 2.
–
A búvár csak a b hangot tartalmazó tárgyakat hozza fel a vízből. Melyek ezek?
–
–
Vidám legény a bohóc, piros haja csupa kóc, idelép, odalép, a zubbonya búzakék. Lengő inge pepita, lobog rajta pántlika. Viháncol, nótázik, karikákkal mókázik… (Szepesi Attila: A bohóc, részlet)
3.
Utánozd a békák hangját egyre gyorsabban! A színessel jelölt hangnál ejts b hangot!
re – ke – ke 22
bB 4.
b B
r b b n E A
5.
Válaszd ki a szavakat a szótagok közül! Mondj velük mondatot!
úb őb eb ab 6.
7.
an en őn ún
n B ar er őr úr
e B bú bő be ba
b r
a Ő na ne nő nú
ú B
b Ú ra re rő rú
n B ÚB ŐB EB AB
ő n
b E BA BE BŐ BÚ
Egyeztesd a szavakat és a képeket! Mindkét szóoszlopból hiányzik egy-egy szó. Melyik az?
ba-ba
baba
be-tű
béka
bú-za
bika
bi-ka
búza
Nézz utána az alábbi mesének a könyvtárban vagy az interneten!
Bá-lint ág-nes: Bö-be ba-ba a já-ték-bolt-ban 23
1.
Olvasd el a szavakat csoportosítva az utasítások szerint!
• E-lő-ször csak a b be-tű-vel kez-dő-dő sza-vakat, bal-ról jobb-ra! • U-tá-na csak a-zo-kat, a-hol a b a szó vé-gén ta-lál-ha-tó! • Vé-gül a-zo-kat, a-mi-kor a b a szó bel-se-jé-ben van!
2.
bot
láb
baj
ab-lak
ba-rát
bab
busz
bál
bo-kor
be-ton
búb
seb
bal
bú-tor
to-boz
bőr
bocs
zab
ka-bát
szo-bor
Magyarázd el a következő szavak jelentését!
lo-bo-gó 3.
ba-rát-nő
ro-bo-gó
Olvasd el a történetek első mondatát! Válassz egyet! Fejezd be!
1. Bé-lus és Ben-ce ba-rá-tok vol-tak … 2. Bo-ri be-ment a bolt-ba bar-na ke-nye-ret és ba-nánt ven-ni … 3. Bar-na-bás a b be-tűt ta-nul-ja … 4. Bé-ni, a kis-ba-ba böm-böl, bár … 24
li-be-gő
4.
Nézd meg a képeket! Felelj a kérdésekre! -
Mi-ben al-szik a ba-ba? Mi-ből má-szik e-lő a bé-ka? Mi-be ül-te-tik a vi-rá-got? Mi-be bú-jik be a gi-da?
5.
Olvasd el a mondatokat! Nézd meg a képet! Felelj a kérdésre!
Be-a to-boz-ból ba-bát ké-szít. A ba-ba ru-há-ját bár-sony-ból varr-ja. A ha-ját bí-bor-fo-nal-ból ra-gaszt-ja. Bo-ri lesz a ne-ve. Mi-ből ké-szí-ti a ba-ba ha-ját Be-a? 25
cs sz 1.
cs sz u cs sz Ü
2.
Keress szót a szótagpárok között! Mondj velük két mondatot!
csu-szu
t T
ü B
csü-szul
cs sz b cs ü cs U sz cs T szucs
csü-csül
sz b B c tu-csul
csÜ-szUL szUcs TU-csUL csU-szU csÜ-csÜL 3.
4.
Párosítsd a kisbetűs és a nagybetűs szótagokat!
csá-sé
szé-csá
csés
sá-csész
csÉs
szÉ-csá
sá-csÉsz
csá-sÉ
Tegyél korongot arra a szóra, amely egy testrész nevét is jelentheti! Mondj vele mondatot!
szi-ta csé-sze tisz-ta tó-csa 5.
asz-tal sza-kít mu-száj táv-cső
csir-ke csuk-ló tár-csa pe-csét
Állíts össze szavakat a szótagokból! Sorold fel őket emlékezetből!
csepe26
csú-szik csá-bít szi-tál ta-nács
-cse-
-nye -mő
dipe-
-csé-
-tel -ret
A kis-csi-gák
6.
A kis-csi-gák ősz e-le-jén kel-nek ki. Ha-son-líta-nak a szü-le-ik-re, de a há-zuk még pu-ha. A tél kö-ze-led-té-vel a csi-gák a vas-tag a-var a-lá hú-zód-nak. Té-li ál-mot al-sza-nak. Az-az té-len nem mo-zog-nak, és nem esznek. sőt, a há-zuk be-já-ra-tát is bezár-ják. Ta-vasz-szal új-ra moz-gal-ma-san tel-nek nap-ja-ik. A csi-gák el-ső-sor-ban nö-vé-nye-ket esz-nek. Hosz-szú ta-po-ga-tó-ik van-nak. E-zek végén van a sze-mük. Az é-ti-csi-gák a há-tukon hord-ják a há-zu-kat. Moz-gás köz-ben nyál-kás vá-ladé-kot bo-csá-ta-nak ki. E-zen a vála-dé-kon csúsz-va, ha-son jut-nak e-lő-re. Ez a moz-gás bi-zony e-lég las-sú. A las-san közle-ke-dő em-ber-re e-zért mond-ják:
las-sú, mint a csi-ga.
7.
Mondd el a képek alapján röviden, hogy miről olvastál!
8.
Rajzolj a füzetedbe!
Ho-gyan kép-ze-led el a csi-gát, a-mi-kor be van zár-va a há-za? 27
cs s 1.
Folytasd emlékezetből a betűsort!
cs 2.
s
c
cs
s
s
c
cs
s
s
c ...
Alkoss mondatokat a szavakkal!
csík sík 3.
s
síp csíp
e-cset e-set
Mar-ci Mar-csi
Melyik mondat melyik képhez tartozik?
nyolc cson-tot tet-tem csu-tak e-lé. nem fog az új filc-tol-lam. csár-dást tán-col-tam a hét-vé-gén. Tü-csök ci-ri-pel az aj-tóm e-lőtt.
4.
Keresd meg a találós kérdésekhez illő szókártyákat! Kösd össze őket!
szer-da u-tán, pén-tek e-lőtt van. pa-csir-ta szé-pen csi-cse-reg. csa-tor-na Vi-zet ve-zet el. csü-tör-tök 28
5.
Olvasd el a mondókát! Ismételd egyre gyorsabban!
csen-des csi-ga csi-no-sít-gat ki-csi, cso-dás há-zacs-ká-ján. 6.
Olvasd el a közös oszlopba írt szavakat egymás után a legrövidebb szótól az egyre hosszabb felé haladva!
fo-ci-csa-pat fo-ci fo-ci-csa-pa-ta 7.
8.
szur-kol szur-ko-ló-i szur-ko-ló
tel-je-sí-tett tel-jes tel-je-sít
Is-ko-la-i sport-hí-rek Is-ko-lánk fo-ci-csa-pa-ta csütör-tö-kön cso-dá-san sze-repelt a szom-szé-dos is-ko-la csa-pa-ta el-len. Már a meccs e-le-jén si-ke-rült gólt rúg-nunk. Kar-csi, a cso-da-csa-tár is re-me-kül tel-jesí-tett. Is-ko-lánk szur-ko-ló-i szí-nes zász-lók-kal ér-kez-tek a meccsre. Vi-dá-man len-get-ték a zászló-kat a si-ker ö-rö-mé-re. Jelöld a szövegben a válaszokat a megfelelő színű pálcikákkal!
Mi a szö-veg cí-me? Mi-kor tar-tot-ták az is-ko-la-i fo-ci-mecs-cset? Ki az is-ko-la cso-da-csa-tá-ra? 29
1.
– 2.
3.
–
–
–
Milyen ruhadarabokat látsz a képeken? Sorold fel a színükkel, mintájukkal együtt a ruhák neveit! Melyik szóban ejtettél ty hangot?
Mely képek neve nem felel meg a kiemelt hangoknak? Tegyél rá korongot!
– – 30
–
– Tyúkanyó! Tyúkanyó! Van-e csibe eladó? – Van csibém, de el nem adom. Kapirgálnak az udvaron. Ma még csibék, később jércék, s ha a felnőttkort elérték, nyolcan tyúkok lesznek szintén, mint én. (Gyárfás Endre: Állatábécé, részlet)
ty Ty 4.
ty Ty
5.
Dolgozzatok 4 fős csoportban! Mindenki csak egy szótagot olvasson, haladjatok sorban a szótagoszlopokban!
éty öty üty aty 6.
é M
an én ön ün
ö ty ü m ty n Ty A Ty Ty n
üm öm ém am
tyé työ tyü tya
na né nö nü
mü mö mé ma
ty Ü
a É
ÉTy ÖTy ÜTy ATy
ty Ty
TyA TyÜ TyÖ TyÉ
Takard le azt a szót, amelyik nem illik a képhez!
korty pinty 7.
ty Ö
ponty petty
pötty fütty
konty lötty
Jelöld meg koronggal a képeknek megfelelő szavakat!
kátyú Matyi batyu gatya motyó
bü-työk ke-tyeg ko-tyog po-tyog la-tyak
bás-tya pin-tyő haty-tyú hár-tya tyúk-ól 31
1.
Fejezd be a mondatokat ty hangot tartalmazó szóval!
Az meg-állt. nem jár. El-rom-lott. nem hal-lom, hogy
...........
A ősz-szel le-e-sik a fá-ról. Egy-más u-tán le
...........
A ef-fé-le szag-ga-tott han-got hal-lat. Hal-kan
...........
2.
Olvasd el! Válaszolj a kérdésekre!
A ha-lak ko-pol-tyú-val lé-le-gez-nek. Így kap-nak le-ve-gőt a víz a-latt. Hol él-nek a ha-lak? Ho-gyan vesz-nek le-ve-gőt? 3.
Olvasd minél gyorsabban Weöres Sándor Pletykázó asszonyok című versének részletét! Versenyezz társaiddal!
Ju-li né-ni, Ka-ti né-ni – le-tye-pe-tye-le-pe-tye! ül-dö-gél-nek a sa-rok-ba, jár a nyel-vük, mint a rok-ka – le-tye-pe-tye-le-pe-tye! 32
b d 1.
b B
2.
Keresd meg mindkét sorban a kiemelt színes betűs szótagokkal megegyezőt!
d H
ty ó
h Ő
ó D
b Ty
ő B
d D
h Ő
ty Ty
ó H
b D
d B
bő-dó dó-bő dób hó-dő bő-dó dő-hób hób HÓ-BÓD Bó-DŐ DŐ-Hó Hó-BóD BóD-Hó BŐD 3.
Mely szavaknak azonos mindkét szótagjuk? Tegyél rájuk korongot!
bi-ka du-gó bé-ke be-tű 4.
ba-tyu bó-dé ba-ba ha-di
dé-di csi-be da-ru sa-ru
da-da du-da szo-ba bi-bi
bo-ka bu-ta ha-mu bé-ka
Olvasd el a szavakat! Tegyél a képnek megfelelő szóra pálcikát!
hód hab híd had
ha-dar bo-hóc ha-mar do-hány
bot dob bob doh
dár-da bál-na dob-na bor-da 33
5.
Melyik kifejezést milyen alkalomkor használjuk? Beszéljétek meg!
Té-ved-ni em-be-ri do-log. E-zer bo-csá-nat. szent a bé-ke. ki-bé-kü-lés-kor
bo-csá-nat-ké-rés-kor
men-te-ge-tő-zés-kor 6.
Egyeztesd a mondatokat a képekkel! Mondd el a számok és színek alapján, hogy melyek tartoznak össze!
1. A bolt-ban drá-gán vá-sá-rol-tam pa-ra-di-cso-mot. 2. Ban-di a ha-vas domb-ol-da-lon lép-ked. 3. á-bel duz-zog, mert nem me-he-tett ho-ki-meccs-re. 4. An-di és Ber-ci hó-em-bert é-pít. 5. Haj-nal-ka és Bi-an-ka lab-dá-zik.
34
b p 1.
Melyik betű szerepel a legtöbbször a képen?
pbh d b p bh bhp b p b d d b h h dh bh b
2.
Melyik szó illik a képhez? Tegyél rá korongot!
bolt
pánt
domb
pont
polc
park
boksz
lomb
gomb
3.
Ben-de-gúz ba-ba Bo-ri a ne-vem. A ba-rát-nőm-nek, ga-binak kis-test-vé-re szü-le-tett. A pi-ci baba ne-ve Ben-de-gúz lett. A ne-vet a papa ad-ta. Az a-nyu-ká-ja és az a-pu-ká-ja sze-rint jó ba-ba, mert ke-ve-set sír. so-kat al-szik nap-pal is. ga-bi sze-re-ti a ba-bát. se-gít a-nyuká-já-nak Ben-de-gúzt für-det-ni, öl-töz-tet-ni.
4.
Keresd meg a következő szavakat a szövegben! Tegyél rájuk korongot!
Bo-ri
ba-ba
pa-pa
Ga-bi 35
1.
– 2.
–
36
–
–
Mely képek nevében hallod a zs hangot? Sorold fel a nevüket a kiemelt hangoknak megfelelő sorrendben!
– 3.
–
Mondj a képről két zs hangot tartalmazó szót! Segítenek a kiemelt hangok.
–
– ‒ Apu ‒ sír a zsiráfporonty ‒, kisebb vagyok, mint egy torony! Mért nem növök meg szép magasra? ‒ Mert finnyás vagy. És túl nyakaska. (Varró Dániel: Kerge ABC, részlet)
zs Zs 4.
zs zs
5.
Keresd meg a színes betűs szótagokat a szótagoszlopokban! Tegyél rájuk korongot! Alkoss belőlük értelmes szót!
6.
m a zs A
n zs zs M
ozs azs ezs izs
im om em am
al el ol il
ozs
Azs
Ezs
o o
e zs i zs zs n zs I
la -zsomaIzs
zso zsa zse zsi
zso
zsA
n E
zs zs
mi mo me ma
la le lo li
zsE
zsI
Melyik szó nem illik a sorba? Tegyél rá korongot!
zse-ni da-rázs 7.
zs n
zsa-lu pa-rázs
zse-lé zse-ni
va-rázs masz-százs
zsű-ri va-rázs
Mit látsz a képen? Tegyél korongot a megfelelő szóra!
rozs rúzs zsák zseb
zsi-nór mo-zsár zsi-ráf va-rázs
rú-zsoz zsi-neg zsi-vaj ga-rázs
ró-zsa rő-zse dé-zsa zse-lé 37
1.
Kösd össze a képeket a hozzájuk tartozó mondatokkal!
1. 2. 3. 4. 5.
2.
Válaszd ki a mondatba illő szót! Olvasd fel a mondatot a megfelelő szóval kiegészítve!
A
A
A
3.
ró-zsa rő-zse pa-rázs va-rázs vizs-ga vizs-la
tü-ze-lő-nek va-ló, vé-kony, szá-raz fa.
a ki-al-vó tűz még iz-zó ma-ra-dé-ka.
so-rán va-la-ki-nek a tu-dá-sát mé-rik fel.
Találjatok ki társaddal egy rövid történetet! Használjatok fel a szavakból minél többet!
va-rázs tün-dér 38
Te-le a zsák rizs-zsel. A pezs-gő a fel-nőt-tek i-ta-la. zsu-zsa a pá-zsi-ton he-ver. A ga-rázs e-lőtt a-u-tó áll. Jó-zsi zsírt ken a zsem-lé-re.
va-rázs-ló fe-ke-te
va-rázs-pál-ca sü-veg
ty ny 4.
ty Ty
5.
Melyik hangot hallod a szóban? Sorold fel a kiemelt betűkhöz tartozó szavakat!
ny Ty
j ty a ty á ty j ny A ny á Ty J A
ty
6.
gy
ty Ty
á ny ty ny J Ty
ny
Keresd meg a színessel írt szavak párját a másik szóoszlopban! Jelöld a szavak színének megfelelő pálcikával!
szu-tyok tá-nyér mo-tyog csó-tány fá-tyol nyo-moz
szutyok fátyol csótány motyog nyomoz tányér 39
ty t 1.
Mely betűkben tér el egymástól a két betűsor? Takard le ezeket koronggal! Olvasd fel a megmaradt betűkből álló sorokat!
ty Ty 2.
3.
t T
i I
cs Ty
í í
j J
ty Cs
i I
ty t j Cs T J
Olvasd el a szavakat! Mit látsz a képen? Tegyél a megfelelő szóra korongot!
kutya
to-tyog
kesz-tyű
teke
csa-pat
por-tya
csíra
sza-tyor
vér-cse
tojó
ta-laj
cser-je
kátyú
csa-tár
hety-ke
Kösd össze a szókártyákat a megfelelő mondatokkal és a képekkel!
fü-tyül
ko-tyog
....... A be-tyár han-go-san ....... A ká-vé-fő-ző .......
A sze-kér a fa-lu fe-lé
40
v t cs T Ty Ty
zö-työg
4.
Mely szavak és képek tartoznak össze? Alkoss mondatokat az öszszetartozó szavakkal és képekkel!
lo-csog 5.
ro-tyog
re-cseg
var-tyog
Alkoss mondatot úgy, hogy legalább három szót használj fel!
tan cso-mag szü-le-tés 6.
to-tyog
tan-te-rem cso-ma-gol szü-le-tés-nap
tan-te-rem-ben cso-ma-gol-juk szü-le-tés-nap-já-ra
Olvasd el a szöveget! Válaszolj a kérdésekre!
A MEG-LE-PE-TÉS Ta-ma-ra, Ma-tyi és csa-bi a szü-net-ben a tan-te-rem e-lőtt pus-mog-nak, su-tyo-rog-nak. Jul-csi szü-le-tésnap-já-ra ké-szül-nek. Meg-le-pe-tést ter-vez-nek. Julcsit most nem lát-ják a tan-te-rem-ben. Miről be-szél-nek? – Mit a-dunk Jul-csi-nak? – Tor-ta lesz az a-ján-dék, jó? És az a ki-csi já-ték ku-tya, a-mit Jul-csi már rég-ó-ta sze-ret-ne. A ku-tya fe-hér sző-rén fe-ke-te pöty-työk van-nak. Pö-tyi-nek hív-ják. Min-tás pa-pír-ba cso-ma-gol-juk. Jul-csi biz-to-san ö-rül-ni fog ne-ki. Ki-nek lesz a szü-le-tés-nap-ja? • Mit kap a-ján-dék-ba? 41
1.
– 2.
–
–
–
–
Mit látsz a képeken balról jobbra? Jelöld a szavak határát pálcikával a hangsorban! Segítségül a gy hang helyét színessel jelöltük.
– 3.
Mely képeknek nem ábrázoltuk a hangjait? Rakd ki korongokból! A gy hang helyét jelöld más színű koronggal!
– 42
–
–
–
–
csön-csön gyűrű, aranygyűrű, nálad van az ezüstgyűrű, Itt csörög, itt pörög, Itt add ki! (magyar népi gyermekjáték)
–
gy Gy 4.
gy gy
5.
ágy agy így úgy
6.
Válaszd ki azt a szót, amelynek a jelentése nem egyezik meg a kép jelentésével!
7.
c á
a a
gy gy
íc ác ac úc
á gy í s gy c gy sz Í s c gy
ús as ás ís
gyá gya gyí gyú
cí cá ca cú
sú sa sá sí
gy gy ú Ú gy gy ágy Agy Így Úgy
gyá gyA gyÍ gyÚ
gyu-fa
gyu-la
gyufa
gyU-FA
gyUFA
gyű-rű
gyűrű
gyŰ-szŰ
gyŰ-rŰ
gyŰrŰ
gya-lu
gyalu
gyA-LU
gyA-nÚ
gyALU
Melyik szó illik a képhez?
a-gya u-gye e-gye á-gyú
a-gyag ü-gyes a-gyar u-gyan
gyo-mor gyö-kér gye-rek ma-gyar
mo-gyo-ró le-gye-ző ágy-ne-mű na-gyí-tó 43
1.
Válaszd ki azokat a szavakat, amelyekből össze tudod rakni a táblán olvasható mondatot! Mondd el, hogy hol találkoztál már ilyen vagy hasonló felirattal!
TÜ-zET gyÚJ-TA-nI TI-Los!
tű-zet tü-zet 2.
nyúj-ta-ni gyűj-te-ni
tü-net csi-nos
fü-zet ti-los
gyúj-ta-ni súj-ta-ni
Melyik szóval vagy szavakkal bővült a következő mondat? Tegyél rá korongot! Ismételd meg emlékezetből!
Györ-gyi fűz. Györ-gyi gyön-gyöt fűz. Györ-gyi győ-ző-vel gyön-gyöt fűz. Györ-gyi győ-ző-vel az á-gyon ül-ve gyön-gyöt fűz. Györ-gyi győ-ző-vel az á-gyon ül-ve szí-nes gyön-gyöt fűz. Györ-gyi győ-ző-vel az á-gyon ül-ve a na-gyi-nak szí-nes gyön-gyöt fűz. 3.
Melyik szóból emeltük ki a betűket? Jelöld meg pálcikával!
n
gy - p
a -
- é
k - n
l
nagy-pa-pá-nál nagy-pa-pá-ék nagy-pa-pá-é nagy-pa-pá-ék-nál nagy-ma-má-ék-nál 44
4.
Melyik két szókapcsolat tartozik össze a képekkel?
ki-mo-sott gyö-ke-rek he-gyi pa-ta-kok rü-gye-ző fa-gyal-bo-kor kö-ze-li he-gyek 5.
Hogyan néz ki a gyík? Mondd el a kép alapján!
A GYÍK gyön-gyi a ta-va-szi szü-ne-tet gyu-la nagy-pa-pá-éknál töl-töt-te. A gyö-nyö-rű i-dő-ben gyak-ran ki-rándul-tak a köze-li he-gyek-be. gyön-gyi-nek kü-lö-nö-sen a he-gyi pa-ta-kok és a fák ki-mo-sott gyö-ke-re-i tetszet-tek. E-gyik sé-ta köz-ben gyön-gyi egy kis zöld gyí-kot látott egy nagy kö-vön süt-ké-rez-ni. gyor-san kö-ze-lebb lé-pett a gyík-hoz. Ü-gye-sen a ke-zé-be vet-te. – Ez egy zöld gyík, vé-dett ál-lat. Vi-gyázz rá! – ma-gya-ráz-ta nagy-pa-pa. gyön-gyi o-kos gyerek. Le-tet-te a gyí-kot a föld-re. Figyel-te, hogy ho-gyan me-ne-kül a gyík a kö-ze-li, rü-gye-ző fa-gyal-bo-kor-ba. 6.
Keresd meg a következő kifejezést a szövegben! Jelöld meg pálcikával! Beszéljétek meg a jelentését!
vé-dett ál-lat 45
zs sz 1.
zs ú sz gy ű sz zs ú gy zs ű sz zs zs gy Ű sz Ú zs gy sz Ú zs Ű sz zs
2.
Olvasd el a szótagokat a nyilaknak megfelelő irányokban! Tegyél korongot az értelmes szavakra!
zsú
3.
sző
ózs
zse
szé
ezs
úzs
őzs
izs
űzs
ősz
ázs
szó
Olvasd el! Tegyél korongot az egyformákra! Alkoss mondatokat a szavakkal!
• szúr zsúr • zsúr szúr • zsúr szúr • szúr rozs • rossz rossz • rossz rozs • rozs rossz • rozs zseb • szebb szebb • zseb szebb • szebb zseb • zseb zsúr
4.
Mely képek és mondatok tartoznak össze? Mondd el!
1. A ró-zsa szir-ma-i-ból ró-zsa-vi-zet ké-szí-te-nek. 2. A pisz-kos ru-há-kat szeny-nyes-zsák-ba gyűj-tik. 3. A da-rázs-fé-szek te-le van mér-ges da-ra-zsak-kal.
46
zs z 1.
Melyik betű szerepel a legtöbbször az ábrában?
zs z s zs z s z zs z s zs z s zs z s zs z s z zs z s zs z
• • • •
zá-por su-sog zsí-ros rú-zsoz
3.
Keresd meg a képekhez a megfelelő szavakat!
zseb-kés
zse-ton ró-zsás zsí-roz ri-zses
• • • •
2.
rozs-dás mor-zsás zsol-dos biz-tos
• • • •
pá-zsi-tos pa-ra-zsas pi-zsa-más mu-zsi-kus
• ró-zsa-víz • réz-mo-zsár • va-rázs-ü-tés
4.
zsó-fi, zsi-ga, zsu-zsi-ka, zen-dül a víg mu-zsi-ka. zsi-ga zsó-fit tán-col-tat-ja, zsu-zsi-kát is meg-for-gat-ja.
5.
Olvasd el tapsolva a népdal szövegét! Hányadik sora illik a képhez? Takard le pálcikával!
Ej-haj, gyöngy-vi-rág, Tel-jes szeg-fű, szar-ka-láb, Bim-bós ma-jo-rán-na! 47
1.
– 2.
–
–
–
Válaszd ki a képek közül azt, amelynek a hangjait kiemeltük! A dzs hangot színessel jelöltük.
–
3.
–
Mondd ki annyiszor a dzsip szót, ahányat találtál!
–
Dzsekit nyert a bridzsversenyen Május végén Dzsenifer. Most nem tudja, mit is tegyen tavasszal egy dzsekivel. (Bognár Gusztáv)
48
dzs Dzs 4.
dzs g a dzs k á dzs ó u dzs Dzs Dzs á g Dzs U Dzs ó U K
5.
udzs ódzs adzs ádzs
6.
Figyeld meg a képek és a szavak sorrendjét! Melyik két kép cserélt helyet a szavakhoz képest?
ág ag óg ug
do-dzsem
7.
ák ak ók uk
dzsu dzsó dzsa dzsá
gá ga gó gu
ká ka kó ku
U ó A á
g dzs A Dzs
Dzs Dzs Dzs Dzs
Dzsá DzsA Dzsó DzsU
• dzsinn • lán-dzsa • fin-dzsa • ben-dzsó
Válaszd ki azt a táblát, amelynek jelentése vicces valamiért! Javítsd ki úgy, hogy értelmes legyen!
nin-dzsák-nak be-lép-ni ti-los!
ME-nE-DzsErT FEL-VE-szÜnK!
Dzsú-dó-tan-fo-lyam in-dul a jö-vő hé-ten. Te-le-fon: 110-11-11 49
1.
Olvasd fel a szókártyákat és a hozzájuk tartozó meghatározásokat együtt!
1. Kár-tya-já-ték, négy já-té-kos játsz-sza. 2. Lük-te-tő rit-mu-sú ze-ne, fő-ként fú-vós és ü-tő-hang-sze-rek hasz-ná-la-tá-val. 3. Te-rep-já-ró a-u-tó. 4. Ja-pán har-cos. 5. Tíz-é-ves-nél i-dő-sebb fi-a-tal fi-ú vagy lány. dzsessz 2.
3. 50
bridzs
nin-dzsa
dzsip
ti-né-dzser
A pi-ros dzse-ki Dzsi-na, a ma-jom a dzsun-gel-ben élt. Egy na-pon a dzsun-gel fá-i kö-zött egy dzsipre lett fi-gyel-mes. A dzsip-ben ti-né-dzserek ül-tek. A fi-a-ta-lok a tró-pu-si er-dőt jöt-tek fo-tóz-ni. Az e-gyik lány, Dzseszszi-ka le-vet-te a pi-ros dzse-ki-jét, és letet-te a dzsip mel-lé a fű-be. Hir-te-len hatal-mas vi-har ér-ke-zett. A ti-né-dzse-rek be-ug-rot-tak a dzsip-be, és ha-mar el-tűntek szem e-lől. A pi-ros dzse-kit a-zon-ban a fű-ben fe-lej-tet-ték. Dzsi-na, a ma-jom be-le-bújt a dzse-ki-be, a-hogy az em-berek-től lát-ta. Így vár-ta, míg el-áll az e-ső. Hány dzs betűs szót találsz a történetben? Számold meg!
1.
Miről szól a mese? Következtess a kép és a cím alapján!
A saj-tot osz-tó ró-ka Mi-kor a va-dá-szok hin-tón men-tek va-dász-ni, a sajtot el-vesz-tet-ték. A ró-ka és a far-kas ta-lál-ta meg. Azt mond-ja a ró-ka: – Ket-ten ta-lál-tuk meg, úgy il-lik, hogy i-gaz-sá-gosan osz-toz-kod-junk raj-ta. ne kap-jon az e-gyik nagyob-bat, mint a má-sik. Majd én két-fe-lé osz-tom! Az-u-tán a kö-ze-pén kezd-te ket-té-rág-ni. Mi-kor a túl-só vé-gé-re ért, lát-ták, hogy nem egy-for-ma nagy. – Ez na-gyobb! – mond-ta a ró-ka, s le-rá-gott be-lőle egy da-ra-bot. Ak-kor meg a má-sik fe-le volt a nagyobb, ab-ból rá-gott le egy da-ra-bot. Ad-dig rág-ta, osz-tot-ta két-fe-lé, hogy sem-mi sem ma-radt. (magyar népmese; Kálmány Lajos gyűjtése)
51
gy ty 1.
gy gy
2.
Kövesd a szótagokat a szemeddel! Olvasd össze! Takard le koronggal azt a szót, amelyet nem olvastál össze a szótagokból!
ty ó g Ty
gy g Ő gy
ő ó
po-
ty Ty
j gy g gy
vi-
g ő g Ty J Ő
ty gy
tel
gyöngy-
tya
gyer-
rág
jegy-
tyog
ze-
Po-Tyog gyEr-TyA JEgy-zEM JEgy-zE-TEL gyÖngy-VI-rág 3.
Válaszd ki a mondat értelmének megfelelő szót!
E-gye-nes tör-zsű, er-de-i fa. bo-gyó 4.
52
buty-kos
haty-tyú
gyer-tyán
jegy-zet
Mit ábrázolnak a képek? Jelöld koronggal a képeknek megfelelő szavakat!
hegy
ponty
cseng
gyöngy
jegy
pont
tölgy
rongy
meg
pinty
zeng
korty
megy
konty
gyújt
fütty
5.
Mondd el a szavakat az olvasás sorrendjében emlékezetből! Melyik két kép nem illik a sorba? Jelöld koronggal!
pinty
6.
ponty
rongy
ponty
pinty
Olvasd fel a szavak közül azokat, amelyek mozgást fejeznek ki!
ú-szott 7.
pinty
re-pült men-de-gél-tek
áll-tak men-tek ma-rad-tak
Nézd meg a képet! Olvasd el a címet! Mire emlékszel a versből? Beszéld meg a pároddal!
Pinty és ponty Volt egy-szer egy ponty, Ú-szott, mint a pinty! Volt egy-szer egy pinty, re-pült, mint a ponty! E-gyütt men-tek... Úsz-tak, száll-tak, men-de-gél-tek, tán még most is men-de-gél-nek, ha a ke-lő nap-su-gár-ban út-juk vé-gé-re nem ér-tek. E-löl ment a ponty. Ú-szott, mint a pinty. U-tá-na a pinty. re-pült, mint a ponty. (Tamkó Sirató Károly)
53
gy ny 1.
Figyeld meg a táblázatot! Mi a szabály? Hová helyeznéd el a megmaradt képeket és a betűket? Mondd el!
ny
2.
gy
ty
gy
ny
ny
gy
Melyik képhez tartoznak a szavak? Olvasd fel először a bal oldali képhez tartozó szavakat, utána a jobb oldali képhez tartozókat!
mo-tyog na-gyí-tó nyom gye-rek nyo-moz láb-nyom a-nyu-ka kis-lány 3.
Keresd meg a szavak párját! Mondd el, hogy mely számok és színek tartoznak össze!
1. 2. 3. 4. 4.
54
tá-nyér le-gyez ma-gyar csó-tány
• legyez • csótány • tányér • magyar
Keresd meg a színes szavak összecsengő párját! Mondd el, hogy mely szavak és színek tartoznak össze!
Egy-ne-gyed egy-re Far-kas megy a hegy-re, Egy-ne-gyed ket-tő-re Macs-ka megy a te-tő-re, Egy-ne-gyed há-rom-ra Ö-kör van a já-rom-ba.
5.
Tegyél korongot a képnek megfelelő szóra!
nagyi nyuszi gyáva jegy súg nyom 6.
nyög gyűszű rigó gúny rugó fagy
tanya gúnya gyalu gyár lány gyep
vége megye bunyó jég hegy nyíl
Olvasd fel a szavak közül azokat, amelyek mozgást fejeznek ki!
Ta-va-szi dal Egy, ket-tő, há-rom, négy, kis ő-zi-ke, ho-vá mégy? – E-lég, hogy-ha tu-dom én: ta-vasz e-lé fu-tok én! Egy, ket-tő, há-rom, négy, te kis nyu-szi, ho-vá mégy? – se er-dő-be, se rét-re: a szép ta-vasz e-lé-be! (Zelk Zoltán, részlet)
55
1.
–
–
–
–
–
2.
Mit látsz a képeken? Kettő nem illik a sorba. Melyik kettő? Jelöld meg koronggal!
3.
Sorold fel a jellemzőikkel megkülönböztetve, hogy mely zoknik néznek jobbra, és melyek balra! Lyukas a szűröm, kutya adta! Lyukas a csizmám, kutya adta! Lyuk hátul, elől, lyuk minden felől. Fujdogál a szellő kivül, belől. (népköltés)
56
ly Ly 4.
ly Ly
a ó
ly k Ly K
5.
uly óly aly ály
6.
Mely képek nevei végződnek az alábbi szótagra? Sorold fel ezeket!
ák ak ók uk
t á
át at ót ut
ly Ly
u U
lyu lyó lya lyá
ly á ó ly k t Ly T Ly A K Ly ká ka kó ku
tá ta tó tu
ULy óLy ALy áLy
Lyá Lyó LyA Lyá
-lya
7.
Olvasd el! Válaszd ki azt a szót, amelyiknek a jelentése a képhez kapcsolódik! Alkoss vele mondatot!
súly moly lyuk ölyv
boly hely mély mely
golyó vályú pólya zsálya
pálya folyó gólya gulya 57
1.
Készítsetek a pároddal szómagyarázatot legalább négy szóhoz!
bé-lyeg só-lyom kö-lyök 2.
sze-gély ta-valy lyu-kas
pólya
gólya
sirály
selyem bagoly lyukaszt
bélyeg sólyom harkály bögöly pulyka kölyök
Olvasd fel csoportosítva a neveket a képek sorrendjében!
Mi-hály
or-so-lya
Ká-roly I-bo-lya 4.
ger-gely
Olvasd el és folytasd a megkezdett történetet!
Mi tör-tén-he-tett u-tá-na? Ger-gelyt teg-nap meg-csíp-te a bö-göly. Beda-gadt a bö-göly-csí-pés he-lye... Or-so-lyá-nak a puly-ka-hús a ked-ven-ce. ránt-va és süt-ve is sze-re-ti. A ma-ma a vasár-na-pi e-béd-re má-kos tész-tát ké-szített... Ká-roly i-bo-lyát sze-dett a ré-ten. De mi-re ha-za-ért, az i-bo-lya her-vad-ni kez-dett... 58
ba-goly bö-göly gu-lyás
Melyik szó nem felel a Mi? kérdésre? Miért?
ly 3.
ke-hely se-lyem pa-szuly
5.
Takard le koronggal azokat a szavakat, amelyeket nem látod a képen! Mondj rövid történetet velük!
golyó
osztály
király
fáklya
sirály
gulyás
bivaly
bagoly
kölyök
lyuk
pólya
pulyka
harkály
gólya
zsámoly
59
dzs zs 1.
Először csak a feketével írt betűket olvasd, utána csak a színes betűket!
dzs d o cs u dzs zs o dzs cs z s dzs Dzs cs U D Dzs o Dzs cs U D zs o Dzs 2.
Mit látsz a képen? Tegyél alá pálcikát!
bácsi dzsúdó csóka duda rózsa 3.
dzsó-ker csa-lán da-rázs pi-pacs ud-var
pezs-gés csil-lár ban-dzsít dézs-mál csör-get
me-ne-dzser csi-cse-reg ma-ha-ra-dzsa zsu-zsan-na ha-lan-dzsa
Dzse-ni-fer dél-u-tán-ja Dzse-ni-fer u-zson-náz-ni volt a ba-rát-nő-jé-nél. Dzsemet et-tek zsem-lé-vel, és na-rancs-dzsúszt it-tak hozzá. U-tá-na fil-met a-kar-tak néz-ni egy in-di-a-i ma-hara-dzsá-ról és egy kis-lány-ról. De nem tud-tak. Dzse-ni ba-rát-nő-jé-nek a báty-ja egy nin-dzsás fil-met né-zett ép-pen. A har-co-lós film nem ér-de-kel-te a lá-nyo-kat. In-kább lab-dáz-tak e-gyet az ud-va-ron.
60
4.
Mi az a halandzsa? Beszéld meg a pároddal!
A di-a-dal-mas ha-lan-dzsa
1.
Az el-múlt hét-főn rá-jöt-tem, hogy a halan-dzsa nyelv nem is o-lyan ne-héz. gyako-rol-tam is ha-lan-dzsá-ul e-gész hé-ten. Pén-te-ken reg-gel ar-ra ébred-tem, hogy zse-ni va-gyok. Folyé-ko-nyan be-szé-lek ha-lan-dzsá-ul! A-zon-nal te-le-fo-nál-tam a rend-őr-ség-re. – Hal-ló! rend-őr-ség! Itt sze-ké-be-re-dé-tesz. Kérem, a-zon-nal küld-je-nek i-de két rend-őrt, mert a zség-be-dé-sze-ti fő-csé-vész gye-re-pe-lés a-latt i-de2. hi-va-tász. – Hal-ló! Hal-ló! nem ért-jük! Tes-sék? Tes-sék? Tessék? Han-go-sab-ban ki-a-bál-tam, tü-rel-met-le-nül: – Ké-rem, ne vic-cel-je-nek ve-lem i-lyen sürgős má-szi-á-szás-ban! A-zon-nal két rend-őrt, zség-be-dé-sze-ti tér-ben. – I... i... i-gen-is, a-zon-nal – da-dog-ta va-la-ki i-jed-ten. ne-gyed-ó-ra múl-va két rend-őr tisz-tel-gett ná-lam, és a pa-ran-csa-i-mat vár-ta… (Karinthy Frigyes nyomán)
5.
Alakítsatok csoportokat! Játsszátok el a történetet!
61
1.
– 2.
3.
–
–
–
Fejtsd meg a képrejtvényt! Mondd ki a képek pontos nevét! Segítenek a hangokat jelölő karikák! A dz hangot színessel jelöltük.
–
–
+ –
–
Vezesd végig az ujjad a madzagon! Mondd ki abban a sorrendben a képek neveit, ahogyan az ujjad vezetted! Bodzavirágból, bodzavirágból hullik a, hullik a sárga virágpor. Fönt meg a felhők szállnak az égen, bodzafehéren, bodzafehéren. (Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők, részlet)
62
dz Dz 4.
dz Dz
f dz o Dz V U
5.
edz adz odz udz
6.
Mondj mondatot három szóval!
uf of af ef
uv ov ev av
edz e-dző e-dzés 7.
dz v Dz o
u F
dze dza dzo dzu
dz a e dz dz o E Dz A Dz A Dz fu fo fa fe
pedz pe-dzi pe-dző
vu vo ve va
EDz ADz oDz UDz
DzU Dzo DzA DzE
edző edzés pedzi
Jelöld meg pálcikával a helyes választ!
Mit csi-nál a hal, mi-kor pe-dzi a hor-got? 1. A csa-lit ha-rap-ni kez-di. 2. Úsz-kál a víz-ben. 8.
Válaszolj a kérdésekre a képek alapján!
Mi-lyen e-dzés-re jár Li-li? Ho-vá ké-redz-ke-dik el zi-ta? Mi-vel vág-ták el a ma-dza-got? Mi va-ka-ró-dzik? 63
ly ty 1.
ly ty ö ny gy ty ü ly ö ny ly ü ty Ly Ü gy Ty Ö Ly ny Ü gy Ly Ü Ty gy
2.
Olvasd el a szavakat! Mit látsz a képen? Tegyél a szavakra pálcikát!
je-gyez puly-ka jegy-zet bor-bély 3.
kuny-hó gyap-jú tűz-hely mel-lény
bás-tya nyír-fa lan-gyos kas-tély
tény-leg fák-lya har-kály jár-vány
kály-ha kár-tya hal-vány győz-tes
Felelj a találós kérdésekre a szókártyákon szereplő szavakkal! Kösd össze pálcikával a kérdéseket és a megfejtéseket!
Me-lyik ál-lat a leg-szor-go-sabb a vi-lá-gon? Me-lyik ló lo-bog a szél-ben? Me-lyik disz-nó nem volt so-ha ma-lac?
sün-disz-nó han-gya hol-ló
Me-lyik ló tud re-pül-ni? zász-ló
64
4.
JU-LI MEG-FI-GYE-LI A HAR-KÁLYT Egy nyá-ri reg-ge-len Ju-li a kony-há-ban ült. o-da-kint a di-ó-fa á-gán meg-moz-dult va-la-mi. Ju-li lát-ta, hogy egy har-kály az. A har-kály a fa kor-hadt á-gán mé-lyített egy lyu-kat. A-lul-ról ko-pog-tat-ta az á-gat. Biz-tos kár-te-vő-ket ke-re-sett. Egy-szer csak reccs, le-tört az ág. A har-kály zu-hanni kez-dett. Úgy né-zett ki, le-poty-tyan az ág-gal e-gyütt. Mint-ha nem tud-na re-pül-ni. De a har-kály vé-gül nem e-sett le a föld-re. né-hány gyors szárny-csa-pás-sal visz-sza-röp-pent a fá-ra. Fél-ú-ton biz-tos e-szé-be ju-tott, hogy tud ő re-pül-ni! ó-va-to-san kö-rül-né-zett. „Ej-nye, csak nem lát-ta meg va-la-ki, hogy majd-nem le-poty-tyan-tam?” A har-kályt más szó-val fa-ko-páncs-nak is mond-ják. Sze-rin-ted mi-ért? A har-kályt más-kép-pen a fák dok-to-rának is mond-ják. Sze-rin-ted mi-ért? 65
ly j 1.
Minden ábrában szerepeljenek ugyanazok a betűk. Mondd el, hogy melyik ábrából milyen betű hiányzik!
ly é 2.
e
e j
é
e ly
j
j
é ly
Olvasd el a szóoszlopokat! Melyik képhez melyik szó illik? Jelöld pálcikával!
i-bo-lya ná-po-lyi jó-szí-vű sí-pá-lya po-cso-lya jó-ké-pű la-vi-na fo-lyo-só jö-vő-re ví-zi-ló fu-ru-lya ki-lá-tó ma-zso-la hó-go-lyó jú-ni-us li-li-om já-ró-ka de-re-lye ke-se-lyű csi-go-lya 3.
Válaszolj a kérdésekre a rajz alapján!
Mi-lyen színű sap-ká-ja van or-so-lyá-nak? Mi-lyen a ha-ja? Mi-lyen a-nyag-ból van a ci-pő-je? Mi-lyen szí-nű a szok-nyá-ja? Me-lyik ke-zén van az ó-rá-ja? 4.
Olvasd el! Meséld tovább! Fejezd be a mesét!
A ki-rály és a ki-rály-né vár-ják a ki-rály-fit ha-za. De nem jö-het, mert • • • 66
5.
6.
Olvasd el! Fejezd be az elkezdett mondatokat szóban!
1.
A fo-lyó je-gén ve-szé-lyes kor-cso-lyáz-ni. Jó-zsi még-is • • •
2.
Az osz-tály-te-rem e-lőtt nagy volt a zsi-vaj a szünet-ben. Me-lyik gye-rek • • •
3.
Je-nő ta-valy ka-jak-tá-bor-ban volt a Ti-szán. Csak az nem volt jó, hogy • • •
4.
A gu-lyás-le-ves re-cept-je. Hoz-zá-va-lók: pet-re-zse-lyem zöld-je • • •
Miért van két betűnk ugyanarra a hangra?
Mi-ért van két be-tűnk u-gyan-ar-ra a hang-ra? Ma már az ly és a j be-tű-vel je-lölt han-got u-gyan-úgy mond-juk ki: j-nek. ré-gen vi-szont ez nem így volt. Az ly-t kö-rül-be-lül úgy mond-ták ki, mint egy l-t és egy j-t, gyor-san egy-más u-tán. Ezt a ré-gi han-got je-löl-tük ly be-tű-vel. A hang az-ó-ta ki-ve-szett. Ma már csak néhány vi-dé-ken hall-ha-tó. A be-tű vi-szont meg-ma-radt. Vá-la-szolj! Ho-gyan mond-juk ki ma az ly-t és a j-t? Ho-gyan mond-ták ré-gen? 67
dz z 1.
dz Dz
z c
ü dzs Dzs Ü
2.
Keresd meg a szókártyákon lévő szavakat a szóoszlopokban! Tegyél rájuk korongot!
dzsem lopódzik bunda zár 3.
d z dz c ű dz d Dz Dzs Ű D c z Ű
dzs Dz
dal
dzsip
do-dzsem
e-dzet-tek
dér
pedz
bun-da
ké-rő-dzik
cél
nyolc
zeb-ra
lo-pó-dzik
edz
csend
cin-ke
ke-ze-lés
zár
dzsem
ma-dzag
e-dé-nyek
Olvasd el a szavakat lendületesen! Alkoss mondatokat velük!
fácán dodzsem edzett zebra kacat cérna padra 4.
Melyik szókártya melyik mondatba illik? Egészítsd ki a mondatot szóban!
A • • • kecs-ke-tej és juh-tej ke-ve-ré-ké-ből ké-szült lágy, vaj-sze-rű sajt. A • • • és a • • • szó u-gyan-azt je-len-ti. brin-dza 68
ma-dzag
zsi-neg
5.
Ta-va-szi fel-hők Bo-dza-vi-rág-ból, bo-dza-vi-rág-ból hul-lik a, hul-lik a sár-ga vi-rág-por. Fönt meg a fel-hők száll-nak az é-gen, bo-dza-fe-hé-ren, bo-dza-fe-hé-ren. szállj, szállj, fel-hő, pa-ma-csos, hullj le, te zá-por, a-ra-nyos, hullj le, te zá-por, égi vi-rág-por, é-gen nyí-ló bo-dza-vi-rág-ból. (Nemes Nagy Ágnes)
A bo-dza A bo-dza il-la-tos, fe-hér vi-rá-gú nö-vény. A bo-dza na-gyon e-gész-sé-ges. gyógy-nö-vény-nek szá-mít. Vi-rág-já-ból fi-nom szörp, le-ve-lé-ből gyógy-te-a készül. A bo-dza é-rett bo-gyó-já-ból lek-várt főz-nek. Elter-jedt né-pi gyógy-szer. 69
1.
Olvassátok el a párotokkal kétsoronként a verset!
Ró-ka re-ge ró-ka Há-rom gör-be le-gény-ke, ró-ka re-ge ró-ka, to-jást lo-pott e-béd-re, ró-ka re-ge ró-ka, lett be-lő-le rán-tot-ta, ró-ka re-ge ró-ka, a ku-tya le-rán-tot-ta, ró-ka re-ge ró-ka. E-gyik szid-ta gaz-dá-ját, ró-ka re-ge ró-ka, má-sik meg a faj-tá-ját, ró-ka re-ge ró-ka, har-ma-dik az ük-ap-ját, ró-ka re-ge ró-ka, hoz-zá-vág-ta ka-lap-ját, ró-ka re-ge ró-ka. (Weöres Sándor)
2.
Beszéld meg a pároddal az alábbi szó kétféle értelmét!
rán-tot-ta
70
3.
Kijét, mijét szidta a kutyának a három legény? Jelöld meg a versben pálcikával! Szerinted miért?
4.
Számold meg, hányszor szerepel a versben a róka szó! Rakj ki anynyi korongot!
1.
A ró-ka és a ká-csák Egy-szer a ró-ka sé-ta köz-ben a tó-part-ra ért. A tó-ban ká-csák úszkál-tak. A-mint meg-lát-ta a ró-ka a ká-csá-kat, mind-járt ka-csa-pecse-nyé-re fájt a fo-ga. gon-dol-ko-zott, hogy fog-hat-na meg csak e-gyet is. Tud-ta, hogy a ká-csák na-gyon kí-ván-csi-ak, be-ki-ál-tott ne-kik: – gyer-tek csak kö-ze-lebb, majd szép me-sét mon-dok! – Hall-juk mi in-nen is – fe-lel-ték a ká-csák –, csak mond-jad! – De mesz-sze vagy-tok ám, nem tu-dok ak-ko-rát ki-ál-ta-ni. Jöjjön ki kö-zü-le-tek egy, an-nak majd a fü-lé-be sú-gom, az az-u-tán el-mond-ja a töb-bi-nek. De o-kos jöj-jön ám ki, mert a sza-már elfe-lej-ti! A ká-csák mind ki-jöt-tek a part-ra, mert mind o-kos-nak tar-tot-ta ma-gát, a ró-ka az-u-tán, a-me-lyik leg-kö-ze-lebb volt hoz-zá, megfog-ta, a töb-bi pe-dig szét-reb-bent. (magyar népmese; Kálmány Lajos gyűjtése)
2.
Idézd fel az előző rókás mesét a pároddal! Mely tulajdonságai igazak a rókának mindkét mesére? Soroljátok fel!
71
xX Így ne-vez-zük a be-tűt: iksz. Így mond-juk ki a han-got: ksz.
1.
Olvasd el a szavakat! Alkoss mondatokat velük! Kösd össze őket a képekkel! ta-xi-so-főr
2.
Az x idegen szavakban fordul elő. Magyar szóban nincs.
•
o-xi-gén
•
lu-xus-a-u-tó
•
gyer-mek-le-xi-kon
Olvasd el a mondatokat! Kösd össze őket a képekkel! 1. A xi-lo-fon ő-si hang-szer. Ü-tők-kel szó-lal meg. 2. A sza-xo-fon nád-síp-pal mű-kö-dő fú-vós hang-szer. 3. A mi-xer bár-ban dol-go-zik. I-ta-lo-kat ké-szít, ál-lít ösz-sze.
3.
Válaszolj a kérdésre a szöveg alapján! Xé-ni-a és Be-at-rix ze-né-szek. Xé-ni-a sza-xo-fo-non, Be-at-rix xi-lofo-non ját-szik. Most Me-xi-kó-ba men-nek kon-cer-tez-ni. na-gyon si-et-nek. E-zért a re-pü-lő-tér-re ta-xi-val men-nek. Mi-lyen hang-szer van Xé-ni-a és mi-lyen Be-at-rix cso-mag-já-ban?
72
qQ Így ne-vez-zük a be-tűt: kú. Így mond-juk ki a han-got: kv vagy k.
1.
2.
A q csak idegen szavakban fordul elő. Magyar szóban nincs.
Hol szerepelnek még a bekeretezett betűk pontosan így egymás mellett? Tegyél rájuk korongot! q p d
q
o
q
d
p
ó
q
p
ó
q
p
d
ó
P Q D
P
Q
Q
ó
o
D
P
Q
D
P
ó
Q
D
• • • •
Így mond-juk ki a szót: kvar-tett. ré-gen így ír-tuk: quar-tett. A kvar-tett négy tag-ból ál-ló ze-ne-i e-gyüt-tes. Így mond-juk ki a szót: ak-vin-kum. Így ír-juk: A-quin-cum. A-quin-cum ré-gen Pan-nó-ni-á-nak volt a fő-vá-ro-sa. A ró-ma-i-ak é-pí-tet-ték. A rom-ja-i ma ó-bu-dán lát-ha-tók. Így mond-juk ki a szót: bu-tik. Így is lát-hat-juk még ki-írva: bou-tique. A bu-tik di-va-tos ru-hát á-ru-sí-tó kis bolt. Így mond-juk ki a szót: kvín. Így ír-juk an-go-lo-san: queen. A queen szó e-re-de-ti ér-tel-me an-go-lul: ki-rály-nő. Ez lett a ne-ve egy hí-res ze-ne-kar-nak, a Queen-nek is.
73
wW Így ne-vez-zük a be-tűt: dup-la vé vagy ket-tős vé. Így mond-juk ki a han-got: v.
1.
A w családnevekben és idegen szavakban fordul elő.
A vi-lág-há-ló Az in-ter-ne-ten egy ol-dal-ra úgy ju-tunk, hogy be-í-runk egy cí-met. Ez a cím így kez-dő-dik: www. Ma-gya-rul így mond-juk ki: vé-vé-vé pont. A www. há-rom an-gol szó el-ső be-tű-je. A há-rom an-gol szó ma-gyar ér-tel-me: vi-lág-há-ló. szá-mí-tó-gé-pek ösz-sze-kap-csoló-dá-sát je-len-ti. (nézd meg a ké-pet fent!) A WC A Wc-t vé-cé-nek mond-juk ki. Így is ír-hat-juk: vécé. ré-gen nem a ház-ban volt a Wc, ha-nem kint az ud-va-ron. nem kel-lett víz-zel le-öb-lí-te-ni. Egy angol fér-fi ta-lál-ta fel a víz-zel mű-kö-dő szer-ke-ze-tet. A Wc szó-ban a víz an-gol ne-vé-nek (wa-ter) el-ső be-tűje rej-lik.
2.
Kik vol-tak ők? Weö-res Sán-dor hí-res köl-tő volt. gyer-me-kek-nek is sok szép ver-set írt. Wes-se-lé-nyi Mik-lós, az ár-ví-zi ha-jós egy nagy pes-ti á-ra-dás men-té-sé-nek volt a hő-se. Watt mér-nök volt. Ang-li-á-ban élt. Ő ta-lál-ta fel a gőz-zel haj-tott gé-pet, a gőz-gé-pet. E-lőt-te a gé-pe-ket, jár-mű-ve-ket em-be-rek vagy ál-la-tok, pél-dá-ul lo-vak moz-gat-ták. Mik is e-zek? A wur-li-tzer pénz be-do-bá-sá-val mű-kö-dő ze-ne-gép. A volf-rám (régiesen: wolf-ram) ke-mény, szür-kés szí-nű fém.
74
yY Így ne-vez-zük a be-tűt: ip-szi-lon. Így mond-juk ki a han-got: i.
3.
4.
Az y családnevekben és idegen szavakban fordul elő.
Mi az a hy-po? A hy-po i-de-gen szó. Ma már így ír-juk le: hi-pó. A hi-pó a ház-tar-tás-ban al-kal-ma-zott tisz-tí-tó-szer. A hi-pó-val ru-há-kat is fe-hé-rí-te-nek. A hi-pó a für-dő-szo-ba ta-karí-tá-sá-ra is jól hasz-nál-ható. Vi-gyáz-ni kell ve-le, mert a hi-pó ma-ró ha-tá-sú mé-reg! szem-be, száj-ba és a bőr-re ne ke-rül-jön!
HÍ-rEs MA-gyA-roK Köl-cse-y Fe-renc hí-res köl-tő. Ő a Him-nusz cí-mű vers szer-ző-je. Min-den or-szág-nak van nem-ze-ti him-nu-sza. A him-nusz ze-né-jét ün-ne-pé-lyes al-kal-mak-kor játsz-szák és é-nek-lik el. Ybl Mik-lós hí-res é-pí-tész. Az ő ter-ve-i a-lap-ján ké-szült el Bu-da-pes-ten az o-pe-ra-ház. Ja-ni-kovsz-ky É-va hí-res í-ró-nő. ren-ge-teg szép köny-vet írt gye-re-kek-nek.
75
1.
Fejtsd meg a rejtvényt!
76
77
Mo-zog-junk, mon-dó-káz-zunk!
Haj-lik az ág, fúj a szél, Nyír-fa lomb-ja ösz-sze-ér. Új-ra visz-sza, új-ra szét, Raj-ta, raj-ta, most e-lég.
Gyü-le-kez-nek a fel-hők, e-sik az e-ső, ko-pog a jég, dö-rög az ég, vil-lám-lik, le-csap, ki-sü-tött a Nap.
Süss fel, Nap, Fé-nyes Nap! Ker-tek a-latt a li-bá-im Meg-fagy-nak. Te-rítsd rá-juk kö-pö-nye-ged, Ad-jál ne-kik jó me-le-get! Süss fel, Nap, Ked-ves Nap! Fújj, szél, me-leg szél, Jön a ta-vasz, fut a tél. Nem fúj már, és nem ha-vaz, Itt van, itt van a ta-vasz!
78
Á, bé, cé, dé, Raj-tam kez-dé, A nagy böl-cses-sé-get, A nagy e-szes-sé-get, Á, bé, cé, dé, Raj-tam kez-dé. En, ó, pé, kú, a nagy tor-kú. Mind meg-isz-sza a bort, ví-gan rúg-ja a port. En, ó, pé, kú, a nagy tor-kú. (gyermekdal, részlet)
a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs
79
Zen-gő ABC A-rany-al-ma -rany-al-ma ág-he-gyen. Ba-ri bég a zöld gye-pen. Cir-mos ci-ca e-ge-rész. Csen-gős csi-kó he-ve-rész. Don-gó da-rázs dön-gi-csél. E-sik e-ső, fúj a szél. Füs-ti fecs-ke fi-cse-reg. Ger-le, ga-lamb ke-se-reg. Gyom kö-zött gyors gyík sza-lad. Har-ma-tos haj-nal ha-sad. Itt van már a zi-va-tar! Jó az a-nya, jót a-kar. Ki-vi-rít a ki-ke-let. Le-ve-les lesz a li-get. Lyu-kas fa-zék fe-ke-te. Me-se, e-se, me-se, mes-ke-te... Ná-dat a szél le-gye-zi. Nyúl a fü-lét he-gye-zi. Or-go-na-fán mé-hi-ke. Ösz-sze-rez-zen ő-zi-ke. Pa-tak-par-ton pi-pi-tér. Ró-ka sza-va ki-csit ér. Su-sog a sok sas-ma-dár. Szil-va-fá-ra szar-ka száll. Tü-csök tar-lón he-ge-dül. Tyúk az ár-kon át-re-pül. Uc -cu, csípd meg, hó-ha, hó! Ür-gét fo-gott a Sa-jó. Vér-cse vij-jog dél-e-lőtt. Zör-ge-tik a vas-fe-dőt. Zsin-de-lye-zik a te-tőt. (Móra Ferenc)
80
A-rany ab-lak Nyug-vó Nap fé-nyét őr-zi az ab-lak, kis-le-ány ol-vas hát-tal a Nap-nak. Lec-két be-tűz-get, szó-kat ta-gol-gat: a be-tűk szó-vá ösz-sze-fo-nód-nak. Sza-vak-ból me-se szö-vő-dik las-san, kis-le-ány ol-vas a-rany ab-lak-ban. (Károlyi Amy)
81
Két kecs-ke ta-lál-ko-zott egy pal-lón Egy-szer volt, hol nem volt, va-la-hol a fo-lyó mel-lett volt egy kecs-ke-nyáj. A kecs-kék el-szé-led-tek a fo-lyó mind-két part-já-ra. Meg-lát-ta egy fi-a-tal kecs-ke, hogy egy pal-ló van a víz fe-lett. Kap-ta ma-gát, s ha-mar fel-má-szott rá. Ész-re-vet-te ezt a túl-olda-lon egy ö-reg kecs-ke. Ő is si-et-ve fel-má-szott rá. Ösz-sze-ta-lál-koz-tak ép-pen a pal-ló kö-ze-pén. – Mi-ért jöt-tél fel a pal-ló-ra, ha lát-tad, hogy én fent vagyok? – A-zért, mert én ö-re-gebb va-gyok. Tér-jél visz-sza! – Én az-tán nem té-rek visz-sza! Az e-nyém az el-sőbb-ség, mert én mász-tam fel ha-ma-rabb. – A fi-a-tal en-ge-del-mes-ked-jék! Ösz-sze-ve-re-ked-tek a pal-ló kö-ze-pén. S mind a ket-ten be-lees-tek a fo-lyó-ba. Vé-ge a me-sé-nek. De most az egy-szer nem mond-ha-tom, hogy ma is él-nek, ha meg nem hal-tak. (magyar népmese nyomán)
1.
Nézd meg a képen a mese szereplőinek arckifejezését! Mire gondolhatnak? Mit mondhatnak egymásnak?
2.
Játsszátok el a mesét! Jelenítsétek meg az alábbi kifejezéseket is! Szikrát szór a szeme = dühösen néz, nagyon haragszik. Farkasszemet néz = támadóan, dacosan a másik szemébe néz.
82
I-ci-ri-pi-ci-ri A-jaj, hol volt, hol nem… Volt egy-szer egy i-ci-ri pi-ci-ri há-zacs-ka; ott la-kott egy i-ci-ri pi-ci-ri kis macs-ka. Volt an-nak két i-ci-ri pi-ci-ri kis ök-re, rá-kap-tak egy i-ci-ri pi-ci-ri kis tök-re. Csiz-mát húz az i-ci-ri pi-ci-ri kis macs-ka, ho-vá lett az i-ci-ri pi-ci-ri bar-mocs-ka. Be-jár-ja az i-ci-ri pi-ci-ri kis er-dőt, s nem le-li az i-ci-ri pi-ci-ri te-ker-gőt.
Be-jár-ja az i-ci-ri pi-ci-ri ka-szá-lót, S nem lát-ja az i-ci-ri pi-ci-ri kó-szá-lót. Rá-ta-lál egy i-ci-ri pi-ci-ri kis tök-re, bá-na-tá-ban i-ci-ri pi-ci-rit meg-lök-te. Fel-for-dult az i-ci-ri pi-ci-ri tö-köcs-ke, ben-ne a két i-ci-ri pi-ci-ri ök-röcs-ke. Meg-ö-rült két i-ci-ri pi-ci-ri ök-ré-nek: vé-ge van az i-ci-ri pi-ci-ri me-sé-nek. (Móricz Zsigmond)
83
A há-rom kis-ci-ca
Há-rom kis-ci-ca, egy fe-ke-te, egy szür-ke meg egy fe-hér meg-lá-tott egy e-ge-ret. És uc-cu ne-ki, u-tá-na-fu-tot-tak. A kis-e-gér be-ug-rott a lisz-tes-lá-dá-ba. A kis-ci-cák, hopp-lá, u-tána. A kis-e-gér el-sza-ladt. A lá-dá-ból pe-dig há-rom fe-hér ci-ca má-szott ki.
A há-rom fe-hér kis-ci-ca meg-lá-tott az ud-va-ron egy békát. És uc-cu ne-ki, u-tá-na-fu-tot-tak. A bé-ka be-ug-rott egy ócs-ka kály-ha-cső-be. A kis-ci-cák, hopp-lá, u-tá-na. A bé-ka szé-pen to-va-ug-rán-do-zott. A kály-ha-cső-ből e-lő-buk-kant há-rom fe-ke-te kis-ci-ca.
A há-rom fe-ke-te kis-ci-ca meg-lá-tott a tó-ban egy ha-lacs-kát. És uc -cu ne-ki, u-tá-na-ug-rot-tak. A ha-lacs-ka el-ú-szott. A tó-ból ki-má-szott há-rom csu-rom-vi-zes kis-ci-ca. És a há-rom vi-zes kisci-ca el-in-dult ha-za-fe-lé. Út-köz-ben szé-pen meg-szá-rad-tak, és o-lya-nok let-tek, mint vol-tak: egy fe-ke-te, egy szür-ke és egy fe-hér kis-ci-ca. (Vlagyimir Szutyejev; fordította: Nikodémusz Elli)
84
Ki a ve-szé-lye-sebb? A kis-e-gér el-ment sé-tál-ni. Sé-tál-ga-tott az udva-ron, majd visz-sza-ment az any-já-hoz. – Hű, é-des-a-nyám! Két vad-ál-la-tot lát-tam! Az e-gyik ször-nyű, a má-sik ba-rát-sá-gos. Az any-ja meg-kér-dez-te: – Mi-fé-le ál-la-tok vol-tak? – Az e-gyik i-jesz-tő. Büsz-kén jár-kál az ud-va-ron. Fe-ke-te a lá-ba. Vö-rös a ta-ré-ja. Hor-gas a cső-re. Ki-me-red a sze-me. El-men-tem mel-let-te, hát úgy ki-a-bált! Azt 1. sem tud-tam fé-lel-mem-ben, ho-va sza-lad-jak! – Az a …, nem kell fél-ni tő-le – mond-ta az ö-reg e-gér. – De milyen volt a má-sik? – Az a na-pon süt-ké-re-zett. Ke-rek a fe-je, hosz-szú a ba-ju-sza. Hen-te-reg a na-pon, nya-lo-gat-ja a bun-dá-ját. Ba-rát-sá-go-san 2. kun-ko-rít-ja a far-kát. – Még so-kat kell ta-nul-nod! – mond-ta az any-ja. – Hisz az a …! (La Fontaine [la fonten] nyomán)
1.
Olvasd el az egérrágta lapokat! Vajon melyiket írhatta a kisegér? 1. Sé-ta köz-ben egy gő-gös ál-lat-tal ta-lál-koz-tam. Feke-te volt a lá-ba, hor-gas a cső-re, vö-rös a ta-ré-ja.
2. Egy-szer csak egy i-jesz-tő ál-lat jött felém. Ke-rek a fe-je, hosz-szú a ba-ju-sza!
3. Amint sé-tál-tam, egy na-gyon ked-ves ál-la-tot pil-lan-tot-tam meg. Hen-ter-gett a na-pon, s nya-lo-gat-ta a bun-dá-ját.
85
A kis-ku-tya meg a sza-már ván-kos: pár-na
A sza-már meg-i-ri-gyel-te a kis-ku-tya jó-mód-ját, hogy ne-ki szabad a leg-szebb szo-bá-ba is be-men-ni, a leg-szebb ván-kos-ra is rá-fe-küd-ni, e-gész nap csak sé-tál, nem dol-go-zik sem-mit, még-is min-den-nek a láng-ját, a ja-vát kap-ja, ne-ki meg csak a kó-ró meg a tüs-ke jut. Meg is kér-dez-te a ku-tyá-tól: – Mért sze-ret té-ged úgy a gazd-asz-szony? – Mert tu-dok far-kat csó-vál-ni és két lá-bon szol-gál-ni – fe-lel-te a ku-tya. – Na, ez nem ne-héz do-log – fe-lel-te a sza-már –, majd én is megpró-bá-lom. Mi-kor nyit-va volt a kony-ha, be-som-for-dált. Két láb-ra állt, a far-kát bil-le-get-te, a lábát nyúj-to-gat-ta, hogy te-nye-rest ad-jon. A gazd-asz-szony meg-i-jedt, s a po-ro-ló-pál-cá-val ki-ver-te. A sze-gény sza-már má-ig is tö-ri a fe-jét a-zon, hogy mi-ért ka-pott ő ve-rést a-zért, a-mi-ért a kutya di-csé-re-tet. (magyar népmese; Berze Nagy János gyűjtése)
Bu-ta, mint a sza-már = na-gyon bu-ta, os-to-ba.
86
A ku-tya té-ve-dé-se A kó-bor ku-tya ér-té-kes zsák-mányt vitt a fo-ga közt. Egy hí-don ment ke-resz-tül ép-pen. Le-né-zett a víz-be. Mit lá-tott? Egy ku-tyát, li-ba-comb-bal a szá-já-ban. A kó-bor ku-tya mo-rog-ni kez-dett. Nagyon sze-re-tett vol-na még egy com-bot. E-zért nem vet-te ész-re a té-ve-dé-sét. Rá a-kart i-jesz-te-ni a tü-kör-ké-pé-re. U-gat-ni kez-dett, de ki-esett a szá-já-ból a li-ba-comb. A kó-bor ku-tya be-ug-rott a víz-be. A zsák-má-nyát a-zon-ban el-nyel-te a fo-lyó. Ő ma-ga is a-lig tu-dott ki-úsz-ni a part-ra. Bi-zony, bán-ta már a mo-hó-sá-gát! (La Fontaine nyomán)
Ku-tya-tár Ha-rap ut-ca há-rom a-latt meg-nyí-lott a ku-tya-tár, síp-pal-dob-bal meg-nyi-tot-ta Ku-tya-fü-lű A-la-dár. Ku-tya-tár! Ku-tya-tár! Ku-tya-fü-lű A-la-dár! Húsz fo-rin-tért tar-ka ku-tya, tí-zért fe-hér ku-tya jár, törzs-ve-vők-nek öt fo-rin-tért kap-ha-tó a ku-tya már. Ku-tya-tár! Ku-tya-tár! Ku-tya-fü-lű A-la-dár! (Weöres Sándor)
1.
Csoportonként játsszátok el a verset! Az osztály közben mondja a sorokat hangosan!
87
A tö-rök és a te-he-nek Volt egy tö-rök, Me-he-med, so-se lá-tott te-he-net. Nem is tud-ta Me-he-med, mi-lye-nek a te-he-nek.
Meg is szá-mol Me-he-med há-rom-féle te-he-net: fe-hé-ret, fe-ke-tét, tar-kát, Meg ne fogd a te-hén far-kát!
Egy-szer az-tán Me-he-med lát egy cso-mó te-he-net. Csu-dál-ko-zik Me-he-med, „I-lye-nek a te-he-nek?”
Nem tud-ta ezt Me-he-med, S fel-rúg-ták a te-he-nek! (Móricz Zsigmond)
Én va-gyok a Me-he-med, Mi va-gyunk a te-he-nek. Szám-lál-gat-ja Me-he-med, Hány-fé-lék a te-he-nek.
1.
Mondjátok el a verses mese kérdését többféleképpen! cso-dál-koz-va
88
•
dü-hö-sen
•
gú-nyo-lód-va
•
2.
Tanuljátok meg a verses mesét! Játsszátok el!
3.
Rajzold le, milyennek láthatta Mehemed a tehéncsordát!
ked-ve-sen
A vad-ga-lamb és a szar-ka Tu-dod-e, miért nem ért a vad-ga-lamb a fé-szek-csi-ná-lás-hoz, mi-ért rak o-lyan hit-vány fész-ket, mely csak né-hány szál szá-raz ág-ból van ösz-sze-tá-kol-va? El-mon-dom én. A vad-ga-lamb a szar-kát kér-te meg, hogy ta-nít-sa meg őt a fé-szek-ra-kás-ra, mert eb-ben a szar-ka i-gen nagy mes-ter, s o-lyan fész-ket tud csi-nál-ni, hogy ahhoz a hé-ja, ölyv hoz-zá nem fér. A szar-ka szí-ve-sen el-vál-lal-ta a ta-ní-tást, s fé-szek-ra-kás köz-ben, míg egy-egy galy-lyat he-lyé-re il-lesz-tett, min-dig mon-dogat-ta a ma-ga mód-ján: – Csak így, csak így! Csak így, csak így! A vad-ga-lamb er-re min-dig azt fe-lel-te: – Tú-dom, tú-dom, tú-dom! A szar-ka el-hall-gat-ta azt egy da-ra-big, de u-tol-jára meg-ha-ra-gu-dott. – Ha tu-dod, csi-náld! – s otthagy-ta a fész-ket fe-le mun-kájá-ban. A vad-ga-lamb az-tán az-ó-ta sem tu-dott eb-ből a mes-terség-ből töb-bet meg-ta-nul-ni. (Arany László)
1.
Miért haragudott meg a szarka a vadgalambra?
2.
Melyik szóval jellemeznéd a vadgalamb, és melyikkel a szarka fészkét?
• •
hit-vány
• •
mes-te-ri
nagy-sze-rű ócs-ka
•
•
ki-vá-ló
va-cak
•
•
csap-ni-va-ló
pél-dás
89
1.
Olvassátok el a szöveget csoportonként! A szóvivőtök számoljon be az osztálynak az olvasottakról!
A sü-nök A sü-nök-nek so-ha nem kell fé-sül-köd-ni-ük. A fe-jü-ket, a há-tu-kat és az ol-da-lu-kat nem szőr-szá-lak, ha-nem szúrós tüs-kék bo-rít-ják. A sü-nök a tüs-ké-i-ket vé-de-ke-zés-re hasz-nál-ják.
2.
3.
90
A ba-goly, a ró-ka, a borz és a ku-tya na-gyon sze-re-tik ám a sün-húst! A sü-nök, ha megtá-mad-ják ő-ket, gyor-san ösz-sze-göm-bö-lyöd-nek. Úgy néz-nek ki i-lyen-kor, mint egy lab-da. É-les tüs-ké-i-ket fenye-ge-tő-en ki-fe-lé me-resztik. A tüs-kék min-den i-rányból meg-vé-dik ő-ket. A sün ki-csi-nye-i vé-kony, puha szőr-rel szü-let-nek. A kicsik e-zért nem szúr-ják meg a ma-má-ju-kat. A sző-rük csak né-hány ó-ra múl-va kezd el e-rő-söd-ni. A pu-ha szőr-ből nem-so-ká-ra szú-rós, ke-mény tüs-kék lesz-nek.
4.
5.
6.
A sü-nök éj-sza-ka in-dul-nak va-dász-ni. A szag-lá-suk és a hal-lá-suk ki-vá-ló, jól tá-jé-kozód-nak a sö-tét-ben. Ha a kis sü-nök még-is el-ve-szí-tik a ma-má-ju-kat, ma-gas han-gon füty-työg-nek. Ve-szély e-setén fúj-nak, pu-fog-nak.
A sü-nök na-gyon fa-lán-kak. Tél-re zsír-pár-nát kell nö-veszte-ni-ük. A föl-di-gi-lisz-tá-kat, a csi-gá-kat, a ro-va-ro-kat, de még az é-tel-ma-ra-dé-kot is szí-ve-sen meg-e-szik. A sü-nök a kí-gyó-húst is na-gyon sze-retik. É-les fo-guk-kal ké-pe-sek le-győz-ni a ná-luk sok-kal nagyobb kí-gyó-kat is. A kí-gyó mér-ge nem tesz kárt ben-nük.
Mi-re el-jön a tél, a ki-csik már nagy-ra nőt-tek. Ön-ál-ló-an va-dász-nak. A le-hul-lott leve-lek-ből kü-lön bú-vó-he-lyet ké-szí-te-nek ma-guk-nak. Az el-du-gott, me-leg va-cok-ban biz-ton-ság-ban van-nak. Té-li ál-mot al-sza-nak, ta-va-szig nem is éb-red-nek fel. A tes-tük hő-mér-sék-le-te és tö-me-ge i-lyen-kor na-gyon le-csök-ken.
91
A Szél és a Nap dis-pu-ta: vi-ta
Vi-tat-ko-zott egy idő-ben a Szél a Nap-pal. A-zon folyt a dis-pu-ta, hogy me-lyi-kük e-rősebb. Egy-szer az-u-tán azt mond-ta a Nap a Szél-nek: – Te-gyünk pró-bát, a-mott megy egy kö-pe-nyeges em-ber, pró-bál-koz-zunk meg raj-ta, me-lyi-künk az e-rő-sebb, me-lyi-künk ve-szi le a vál-lá-ról a kö-pe-nye-get. Hoz-zá-fo-gott elő-ször a Szél, meg-ra-gad-ta az em-ber gal-lérját, tép-te, ci-bál-ta e-lő-re-hát-ra a kö-pe-nye-get, de men-tül e-rőseb-ben rán-gat-ta, a sze-gény em-ber an-nál e-rő-seb-ben bur-kolta be-le ma-gát, s nem en-ged-te el-ve-tet-ni a kö-pe-nye-get. Mi-kor az-tán a Szél hasz-ta-lan ki-fá-rasz-tot-ta ma-gát, ak-kor hoz-zá-fo-gott a Nap: el-kez-dett mo-so-lyog-ni az u-tas-ra me-legen, min-dig me-le-geb-ben. A jám-bor las-san-ként ki-bur-kol-ta ma-gát a kö-peny-ből, az-u-tán le-ve-tet-te e-gé-szen, ké-sőbb leve-tet-te a ka-bát-ját és a mel-lé-nyét is. – Lá-tod – mon-dot-ta a Nap a Szél-nek –, hogy én e-rő-sebb vagyok, mint te?
men-tül: men-nél, minél, mi-nél in-kább
(magyar népmese; Jókai Mór gyűjteményéből)
1. 92
Melyik erősebb? Jelöld a rajzát koronggal! Miért? Magyarázd el a mese alapján!
Négy ván-dor A vi-lág vé-gé-től ki-lenc-lé-pés-nyi-re, de az is le-het, hogy tíz-re, volt egy hegy. A hegy mö-gött egy i-ci-pi-ci pa-ta-kocs-ka foly-dogált, a-mi-ben mák-szem nagy-sá-gú ha-lak ját-sza-doz-tak, s o-lyan ki-csi bé-kák ug-rál-tak a part-ján, hogy csak a szél és a fa-le-ve-lek lát-ták ő-ket. A hegy se volt va-la-mi ó-ri-á-si, a ve-re-bek gya-log-láb mász-tak át raj-ta, s mi-kor a túl-só fe-lé-re ér-tek, még ak-kor is ked-vük volt ug-rán-doz-ni. Nem le-he-tett na-gyobb, mint egy jó-ko-ra ka-vics. De i-ga-zi hegy volt, s i-ga-zi volt az a cér-na-szál-nyi ös-vény is, a-mi a hegy-től az er-dő-ig ve-ze-tett. Ez az er-dő már nem volt o-lyan ki-csi, mint az ös-vény, a hegy és a pa-tak, ak-ko-ra le-he-tett, mint mi-fe-lénk az er-dők. Vi-dám é-let volt az er-dő-ben, de leg-vi-dá-mab-ban négy testvér élt, a-kik-nek az er-dő kö-ze-pén volt a há-zuk. A négy test-vér ne-ve: Ta-vasz, Nyár, Ősz, Tél. (Zelk Zoltán)
1.
Hallgassátok meg a mese folytatását!
2.
Tapsoljátok el a ritmust!
..
3.
Keljetek ti is vándorútra! Egyenletes járás mellett szólaltassátok meg hangszereiteken a kiválasztott ritmust!
4.
Hallgassátok meg Vivaldi Négy évszak című művének rövid részletét!
93
For-gó készí-té-se A-nyag-szük-ség-let gye-re-ken-ként: egy hur-ka-pál-ca vagy szí-vószál, két kü-lön-bö-ző szí-nű, négy-zet a-la-kú o-ri-ga-mi lap, ra-gasztó, egy kis pa-ra-fa du-gó, egy gom-bos-tű és egy vas-tag kar-ton-ból ki-vá-gott kör.
o-ri-ga-mi: haj-to-ga-tós pa-pír
1.
Ra-gaszd ösz-sze a két pa-pír-la-pot! Húzz vo-na-lat ke-reszt-be, a szem-ben lé-vő sar-kok kö-zött!
2.
A sar-kok-tól a kö-ze-pe fe-lé nyírd be a la-pot. A nyí-rá-sok ne ér-jenek be a kö-zép-pon-tig!
3.
Min-den ol-dal jobb ol-da-li be-nyí-rá-sát hajt-sad be kö-zép-re! Ra-gaszd öszsze a sar-ko-kat!
4.
A kör a-la-kú kar-ton-nal is ra-gaszd le a sar-ko-kat!
5.
Szúrd át gom-bos-tű-vel! Szúrd át a szí-vó-szá-lon vagy hur-ka-pál-ci-kán is! Rög-zítsd a má-sik ol-dal-ról a pa-ra-fa du-gó-val.
Kész a for-gó!
Ha sze-les az i-dő, meg-ál-la-pít-ha-tod, hogy hon-nan fúj a szél!
94
Ta-lá-lós mon-dó-kák Fent la-kom az é-gen, me-le-gít a fé-nyem, su-gár-ból van baj-szom, es-te van, ha al-szom. )pan(
Ha ked-vem jó, si-mo-gat-lak, szép gyen-gé-den fel-ka-rol-lak. De ha ked-vem vég-leg oda, könny-be be-le-té-pek a ha-jad-ba. lá-bad: könnyMeg-ci-bá-lom a ru-há-dat, be bo-rul, könya sze-med is könny-be lá-bad. nyez-ni kezd )lézs(
1.
Tegyél piros korongot a bal oldali, kéket a jobb oldali találós mondóka megoldásának rajzára!
Te-ke-reg a szél
Tekereg a szél
Fuj a szél, fuj a szél, de mo-rog a szél. Ap-ró ez a szo-ba, még-is be-le-fér.
Fuj a szél, fuj a szél, de morog a szél. Apró ez a szoba, mégis belefér.
Szé-les vi-lág-ba fut a szél ma-gá-ba, nya-ká-ban a lá-ba, so-sem érsz nyo-má-ba.
Széles világba fut a szél magába, nyakában a lába, sosem érsz nyomába.
(Weöres Sándor, részlet)
(Weöres Sándor, részlet)
95
12 hó-nap Fa-gyos, va-cog ja-nu-ár, di-de-reg a feb-ru-ár, á-zik-fá-zik már-ci-us, sze-les, na-pos áp-ri-lis. Cse-resz-nyé-ző a má-jus, a-ra-tó a jú-ni-us, ki-rán-du-ló jú-li-us, me-le-gí-tő a-u-gusz-tus. Szü-re-tel a szep-tem-ber, e-sőt hoz az ok-tó-ber, ha-vat hoz a no-vem-ber, ka-rá-csonyt a de-cem-ber. (Kóródi Bence)
Gesz-te-nye-fa-le-vél Ta-lál-tam egy fa-le-ve-let, gesz-te-nye-fa le-ve-lét. Mint-ha meg-ta-lál-tam vol-na egy ó-ri-ás te-nye-rét. Ha az ar-com e-lé tar-tom, lá-tom, na-gyobb, mint az ar-com. Ha a fe-jem fö-lé te-szem, lá-tom, na-gyobb, mint a fe-jem. Hogy-ha e-ső cse-pe-reg-ne, nem bán-nám, hogy cse-pe-reg, az ó-ri-ás nap-pal-éj-jel ó-ri-á-si te-nye-ré-vel be-föd-né a fe-je-met. (Nemes Nagy Ágnes)
96
A kis nyír-fa A park-ban egy kis nyír-fa állt. Fi-a-tal, zöld le-vele-i vol-tak. De a nyír-fa nem szí-vel-te a zöld le-ve-leket. Va-la-mi kü-lön-le-ge-set a-kart. Egy nap így su-sogott a szél-ben: – Sem-mit sem sze-ret-nék job-ban, mint a-rany-leve-le-ket! A-mint a kí-ván-ság el-hang-zott, a nyír-fa zöld leve-le-i vál-toz-ni kezd-tek. A-mi-kor a nap el-ső suga-ra-i ki-sü-töt-tek, a kis nyír-fa úgy ra-gyo-gott, mint a szín-a-rany. Egy já-ró-ke-lő á-mul-va é-rin-tet-te meg az a-rany-le-ve-le-ket. Az-u-tán né-há-nyat le-tépett, és be-le-tett a zse-bé-be. – Ez szem-te-len-ség – mond-ta bosz-szú-san a kis nyír-fa, de sem-mit sem tehe-tett. Ké-sőbb egy-re több és több em-ber ér-ke-zett minden-fe-lől. Min-den-ki a-kart leg-a-lább e-gyet az a-ranyle-ve-lek-ből. – Mi-ért is a-kar-tam a-rany-le-vele-ket? – ke-ser-gett a kis nyír-fa, és nagyon bol-dog-ta-la-nul é-rez-te ma-gát. Ám a szél meg-hal-lot-ta a kis nyír-fa bána-tát, és gyen-gé-den ide-oda rá-zo-gat-ta. És egy na-pon, a-mint az el-ső nap-su-gár e-lő-bújt, a zöld leve-lek új-ra meg-je-len-tek a csu-pasz á-ga-kon.
szí-vel-te: ked-vel-te, sze-ret-te
(orosz népmese; Újhelyi Éva fordítása)
1.
A kis nyírfa két alkalommal is boldogtalan volt a mesében. Mikor és miért? Magyarázd el!
97
Ba-rom-fi szó-lá-sok és köz-mon-dások 1.
Értelmezzétek csoportmunkában a szólásokat, közmondásokat! Kössétek össze a mondatkártyákat a képekkel! Sok lúd disz-nót győz. A tyú-kok-kal kel és fek-szik. Mér-ges, mint a puly-ka. Vak tyúk is ta-lál sze-met.
Szep-lős, mint a puly-ka-to-jás.
Nem ma-i csir-ke.
Két kis ka-kas ösz-sze-ve-szett.
Bu-ta, mint a li-ba. Hogy a ka-kas csíp-je meg! Még to-jás-héj van a fe-ne-kén.
Vá-lo-gat, mint tyúk a ken-der-mag-ban. Any-nyit ért hoz-zá, mint tyúk az á-bé-cé-hez. Min-den ka-kas úr a ma-ga sze-mét-domb-ján.
2. 98
Csoportonként játsszatok el egy-egy szólást vagy közmondást! A többiek találják ki, melyikre gondoltatok!
Él-de-gélt a bí-ró-ék-nak…
bó-bi-ta: bú-bo-san fel-ál-ló tollcso-mó
1. Él-de-gélt a bí-ró-ék-nak ud-va-rán egy tyú-kocs-ka, Tar-ka volt a szár-nya-tol-la, fe-jén büsz-ke bó-bi-ta. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Fe-jén büsz-ke bó-bi-ta. 2. Hej, de hety-ke, han-gos-cső-rű volt a tar-ka tyú-kocs-ka, Reg-gel, es-te pec-ke-sen járt, bil-le-gett a bó-bi-ta. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Bil-le-gett a bó-bi-ta. 3. Ám a hety-ke kis tyú-kocs-ka egy-szer az-tán pó-rul járt, A-mint ép-pen e-gyik reg-gel az aj-tó-nál kot-ko-dált. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Az aj-tó-nál kot-ko-dált. 4. Jött a gaz-da paj-kos lá-nya, csin-ta-lan kis An-nus-ka, S meg-ker-get-te a tyú-kocs-kát o-da-künn az ud-var-ba’. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, O-da-künn az ud-var-ba’. 5. Tar-ka tol-lát meg-tép-des-te, jól el-lát-ta a ba-ját. És a vé-gén jót ne-vet-ve meg-csíp-te a bó-bi-tát! Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Meg-csíp-te a bó-bi-tát. (népköltés)
1.
Tapsoljátok el a népköltés ritmusát! Kísérhetitek énekléssel is.
2.
Játsszátok el a második és az ötödik versszak eseményeit!
99
A fecs-kék sár-gala-csin: sárból gyúrt golyócs-ka
Nagy csi-vi-te-lés-sel két fecs-ke ker-ge-tő-zött az is-tál-ló-ban, aztán ki-re-pül-tek az ab-la-kon. A ge-ren-dá-kon há-rom sár-fé-szek é-pült. Fű-szá-lak lóg-tak ki az ap-ró sár-ga-la-csi-nok kö-zül, a-melye-ket e-gyen-ként il-lesz-tett egy-más-ra a fé-szek é-pí-té-se-kor a fecs-ke-pár. Va-la-mi moz-gott a fé-szek-ben. A-mi-kor La-u-ra o-dané-zett, öt kis-fecs-két lá-tott egy-más mel-lett. Csak a fe-jük és a csil-lo-gó sze-mük lát-szott. A-mi-kor a vil-lás far-kú ö-reg ma-dár be-re-pült a nyi-tott ab-la-kon, mind az ö-ten egy-szer-re tá-tot-ták szé-les-re sár-ga tö-vű cső-rü-ket. A fecs-ke ü-gye-sen meg-ka-pasz-ko-dott a fé-szek ol-da-lán, és cső-rét mé-lyen az e-gyik fi-ó-ka tor-ká-ba dug-ta. – De hi-szen nem is ho-zott sem-mit! – ki-ál-tot-ta La-u-ra cso-dálkoz-va. – Lát-tam, hogy a cső-re ü-res volt! – Jó sze-med van – di-csér-te a nagy-pa-pa –, a cső-ré-ben tényleg nem volt sem-mi. De a fecs-kék nem úgy hoz-zák a táp-lá-lé-kot, mint a ri-gók vagy a ci-ne-gék. A-zok-nak tény-leg a cső-rük-ben lógnak a gi-lisz-ták vagy a her-nyók. A fecs-kék más-ként csi-nál-ják. Ösz-sze-fog-nak egy cso-mó le-gyet és szú-nyo-got, kis gom-bó-cot ké-szí-te-nek be-lő-lük, és a tor-kukban tart-ják, a-míg haza-fe-lé re-pül-nek. Csak a fé-szek-nél ök-len-dezik a fi-ó-kák tor-ká-ba. (Schmidt Egon: A baromfiudvar lakói, részlet)
100
1.
Keresd meg a madarakat a szövegben!
2.
Melyik madarat láthatjuk télen is a felsoroltak közül?
3.
Mit esznek a fecskék?
Két köl-tö-ző ma-da-runk
1.
A gó-lya és a fecs-ke is köl-tö-ző ma-da-rak. Tő-lünk a hi-deg év-szak e-lől me-le-gebb vi-dék-re köl-töz-nek. A-u-gusz-tus végén már gyü-le-kez-nek a hosz-szú út-ra. A fecs-kék a vil-lany-dróto-kon, a gó-lyák a me-ző-kön. A-mi-kor ösz-sze-gyűlt a csa-pat, el-in-dul-nak Af-ri-ká-ba.
2.
A fecs-kék és a gó-lyák min-dig tud-ják, hogy mi-kor kell el-indul-ni hoz-zánk. A-mi-kor meg-ér-kez-nek, fel-ke-re-sik ré-gi fészkü-ket. Cso-dá-la-tos mó-don min-dig visz-sza-ta-lál-nak ott-honuk-hoz. Ki-ja-vít-ják a tél o-koz-ta ká-ro-kat, és el-kez-dő-dik a to-jás-ra-kás i-de-je. Ki-köl-tik a fi-ó-ká-kat, és fel-ne-ve-lik ő-ket. A nyár so-rán a kis fi-ó-kák meg-e-rő-söd-nek. Az ősz e-le-jén kez-dő-dő köl-tö-zést már vé-gig tud-ják re-pül-ni. A gó-lyák és a fecs-kék is vé-dett ma-da-rak. Nem sza-bad bánta-ni se ő-ket, se a fész-kü-ket.
101
A vad-lu-dak 1.
2.
3.
102
A vad-lu-dak ősz-szel ér-kez-nek hoz-zánk. Hi-de-gebb tá-jakról jön-nek. Nagy csa-pa-tok-ban ér-kez-nek a bő-sé-ge-sebb táplá-lék re-mé-nyé-ben. Ta-va-ink-nál meg-pi-hen-nek. Ha na-gyon eny-he a tél, ak-kor itt is töl-tik a te-let. Az i-dő me-le-ged-té-vel visz-sza-vo-nul-nak az é-sza-ki vi-dé-kek-re. A vad-lu-dak V a-lakban száll-nak. A-zért re-pül-nek így, hogy se-gít-sék a mö-göttük le-vőt. A leg-ne-hezebb az el-ső he-lyen re-pül-ni. Ott min-dig vált-ják egy-mást.
Ha e-gyik tár-suk meg-sé-rül, ketten ve-le ma-rad-nak. Meg-vár-ják, a-míg meg-gyó-gyul. U-tá-na új-ra csat-la-koz-nak a csa-pat-hoz.
1.
Honnan érkeznek hozzánk? Hol pihennek meg nálunk? Mikor vonulnak vissza északabbra?
2.
Hol nehéz repülni a vadludaknak? Milyen betűt rajzolnak az égre a vonuló vadludak?
3.
Mire gondolhatsz, ha vonulás idején csak néhány ludat látsz együtt?
Nils Hol-gers-son cso-dá-la-tos u-ta-zá-sa a vad-lu-dak-kal Rajz-film-a-ján-ló
Nils Hol-gers-son (ejtsd: nilsz hol-ger-szon) egy pi-ros sap-kás kis-fi-ú, a-ki a-kár te is le-het-nél. Nils-nek van egy na-gyon rossz tu-laj-don-sá-ga, hogy sze-re-ti kí-noz-ni a ház kö-rül é-lő ál-la-to-kat. Ez o-koz-za a vesz-tét is. Egy-szer, a-mi-kor Nils szü-le-i elmen-nek ott-hon-ról, egy ma-nó jele-nik meg e-lőt-te. A fi-ú nyom-ban a ma-nó-nak tá-mad. Ám a ma-nó bün-te-té-sül tör-pé-vé va-rá-zsol-ja őt. A-mint pa-rá-nyi-ra zsu-go-ro-dik, az ál-la-tok nyel-vét is meg-ér-ti. Az ál-la-tok meg-ne-szel-ve, hogy Nils még ná-luk is ki-sebb, a-zon-nal bosz-szút forral-nak el-le-ne. Nils-nek, hogy ment-se é-le-tét, nem ma-rad más vá-lasz-tá-sa, mint el-me-ne-kül-ni Már-ton lúd hátán. Már-ton egy i-ga-zi ka-lan-dos, sza-bad é-let-re vá-gyó li-ba, a-ki a vad-lu-dak-kal a-kar re-pül-ni. De ki ne sze-ret-ne a vad-lu-dak tol-lá-ba ka-pasz-kod-va mesz-szi tá-jak-ra száll-ni? Az a-rasz-nyi-ra zsu-go-ro-dott Nils-nek bi-zony eb-ben a sze-ren-csé-ben lesz ré-sze. Cso-dá-la-tos és iz-gal-mas út-ra in-dul a há-zi-lúd-dal és csa-pa-tá-val. Hi-he-tet-len tör-té-ne-te-ket hall, va-dabbnál va-dabb ka-lan-do-kat él át, és új ba-rátok-ra tesz szert. Re-mél-jük, fel-kel-tet-te ér-dek-lő-dé-se-det Nils és Már-ton lúd. Ka-lan-dozz ve-lük!
103
A ci-ne-ge be-szé-de er-nyedet-len: lanka-dat-lan, kitar-tó
Mi-kor a tél a kis ba-rát-ci-ne-gét az er-dő-ből a gyü-möl-csös-be szo-rít-ja, a kis ma-dár er-nyedet-len szor-ga-lom-mal ke-res-gé-li e-le-de-lét ott, az á-gak hón-al-já-ban, a ké-reg re-pe-dé-sei-ben: csu-pa al-vó bo-gár-ság az, a-mely fá-nak, vi-rág-nak, gyü-mölcs-nek kár-té-kony el-len-sé-ge. Ek-kor a kis cine-ge ke-res-gé-lés köz-ben így szól: – Nincs, nincs, itt sincs! Mi-kor pe-dig még-is-csak ta-lál va-la-mi i-ci-pi-ci alvó her-nyócs-kát, pe-tét vagy mást, ak-kor ezt mondja: – Ki-csit ér, ki-csit ér! De a-zért csu-pa szor-ga-lom. (Herman Ottó meséje)
Pár-be-széd – Hon-nét, szom-széd? – A-hol vol-tam, on-nét! – Mit e-vett? – E-le-get! – Mi jót? – Her-nyót! – Hány volt? – Egy volt! – És még? – Ku-ka-cot! – Meny-nyit? – Ha-tot!
104
– Hát még? – Le-gyet! – Há-nyat? – He-tet! – Mást még? – Pond-rót! – Sok volt? – Nyolc volt! – Jó volt? – Jó volt! (Zelk Zoltán)
1.
Olvassátok el társatokkal a párbeszédet!
2.
Játsszátok el a párbeszédet!
Köl-tö-ge-tő
Köl-tö-ge-tő
Haj-na-lon-ta en-ge-met ger-le-ga-lamb köl-tö-get: jó reg-gelt, jó reg-gelt, min-den-ki már rég föl-kelt.
Haj-na-lon-ta engemet gerle-galamb költöget: jó reggelt, jó reggelt, mindenki már rég fölkelt.
Rá a ri-gó: föl bi-zony, gyön-gyös har-ma-tot i-szom, hű de jó, hű de jó, har-ma-ton él a ri-gó!
Rá a rigó: föl bizony, gyöngyös harmatot iszom, hű de jó, hű de jó, harmaton él a rigó!
Cse-ré-pen a ve-re-bek ke-nik-fe-nik cső-rü-ket: csi-ri-csűr, csi-ri-csűr, csak így te-lik meg a csűr.
Cserépen a verebek kenik-fenik csőrüket: csiri-csűr, csiri-csűr, csak így telik meg a csűr.
De a szar-ka rá-juk recs-csen, hogy egy ki-csit csen-de-seb-ben: csön-de-sen, csön-de-sen, nem sü-ket itt sen-ki sem!
De a szarka rájuk reccsen, hogy egy kicsit csendesebben: csöndesen, csöndesen, nem süket itt senki sem!
Túl a ví-zen va-la-hol ka-kukk-ma-dár ka-kuk-kol, ka-kukk szól, ka-kukk szól, túl a vi-zen va-la-hol.
Túl a vízen valahol kakukkmadár kakukkol, kakukk szól, kakukk szól, túl a vizen valahol.
(Kányádi Sándor)
(Kányádi Sándor)
105
Erdőn jártam Erdőn jártam, málnát szedtem, amit szedtem, mind megettem, üres a kaska, mit csináljak, mit mondjak anyámnak, ha megkérdi, hol a málna, miért üres a kosárka? Azt mondjam-e, jött egy medve, amit szedtem, mind megette? Dehogy mondom, meg-i-jed-ne, Jujj! (Kányádi Sándor)
Ke-res-gé-lő Megyek, megyek, men-de-gé-lek, kerek erdőn ke-res-gé-lek: vackort, vadrózsát, vi-rág-sza-gú szamócát, nagy-ka-la-pos gombát, de nem a bolondját! (Csanádi Imre)
106
A medve töp-ren-gé-se Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél: „Kibujás vagy bebujás? ez a gondom óriás!
Barlangból kinézzek-e? Fák közt szét-für-kész-szek-e? Lesz-e málna, odu-méz? Ez a kérdés de nehéz!” (Weöres Sándor)
Ha kibujok, vacogok, ha bebujok, hortyogok; ha kibujok, jót eszem, ha bebujok, éhezem.
Egy fazék méz Mackó mocorog álmában, mézet, mesejót mammogat a szájában.
Fogja fazekát fülénél: „Nincs jobb mesejó, é-des-mé-zes ebédnél!”
Züm-züm darazsak ébresztik: „Mackó, süt a nap, ne aludjál kiskeddig!”
Kisnyúl kuncorál előtte: „Mackó, adakozz egy nyalintást belőle!”
kuncorál: kunyerál, könyörög
(Kormos István)
107
Öreg néne őzikéje Mát-ra-al-ján, falu szélén lakik az én öreg néném, me-leg-szí-vű, dolgos, derék, tőle tudom ezt a mesét. Őz-gi-dács-ka, sete-suta, rátévedt az or-szág-út-ra, megbotlott egy kidőlt fába, eltörött a gida lába. Pa-na-szo-san sír szegényke, arra ballag öreg néne. Ölbe veszi, meg-saj-nál-ja, ha-za-vi-szi kis házába.
1.
Á-pol-gat-ja, dé-del-ge-ti, friss szénával meg-e-te-ti, for-rás-víz-zel meg-i-tat-ja, mintha volna é-des-any-ja. Cili cica, Bodri kutya mellé búvik a zugolyba, tanultak ők em-ber-sé-get, nem bántják a kis vendéget. Gyorsan gyógyul gida lába, el-me-het-ne az őzbálba, vidám táncot el-lejt-het-ne, de nincs hozzá való kedve.
2.
108
Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegy-ko-szo-rún. Reggel bíbor nap-su-ga-rak játszanak a felhők alatt.
Esti szellő ködöt kerget, dombok, lankák ü-zen-get-nek: „Vár a sarjú, gyenge hajtás, gyere haza, gida pajtás!” Könnybe lábad az őz szeme, hej, nagyon is visz-sza-men-ne, csak az anyja úgy ne várná, csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visz-sza-vá-gyik, hol selyem fű, puha pázsit, tarka mező száz virága őz-test-vér-két ha-za-vár-ja. Ahol mókus ug-ra-bug-rál, kopácsol a tarka harkály, vígan szól a kakukk hangja, bábot cipel szorgos hangya. (Fazekas Anna, részlet)
3.
Mi lehet a verses mese vége? Beszéld meg a pároddal!
109
Állati ér-de-kes-sé-gek
nektár: a virág által termelt édes nedv
kaptár: a méhek em ber által készített la-kó-he-lye
A méhek A méhek nagyon szorgalmas kis állatok. Egyik virágról a másikra repülnek zümmögve. Nektárt és virágport gyűjtenek. A virágport a hátsó lábukon lévő kis ko-sár-ká-ba söprik be. Munka közben az édes nektárt szürcsöl-ge-tik a virágból.
Ezután ha-za-tér-nek a kaptárba. Itt a vi-rág-por-ból és a nektárból mézet ké-szí-te-nek. Kis re-ke-szek-ben, a sejtekben és a sejlép: tekből összeállt lépekben gyűjtik a mézet. Ebből fognak a hideg a méhek viaszidőben táp-lál-koz-ni. A ki-csi-nye-i-ket is mézből és vi-rág-por-ból ból készített é-pít-mékészített cse-me-gé-vel nye, ahová a mézet gyűjtik táplálják. Sőt mi, emberek is a méhek és a méhészek mun-ká-já-nak kö-szön-he-tő-en ehetünk mézet.
1.
Párosítsd a szólásokat a magyarázatukkal! Szorgalmas, mint a méh. Nem aggasztja a méhecskét a tél.
•
••
Nagyon szorgalmas. ínséges, nehéz időktől.
110
Édes, mint a méz.
Aki szorgalmas és takarékos, nem fél az Nagyon édes.
A házi egér A házi egér kár-te-vő-nek számít az ember számára. Mindent megrág. Minden é-lel-mi-szert megeszik. Nemcsak a sajt-fé-lé-ket, hanem a húsokat is. A farka hossza meg-e-gye-zik a teste hosz-szá-val. A házi egér főleg éjszaka szokott é-le-le-mért indulni. Jó hallása van. Minden neszre felfigyel.
1.
Mit jelentenek az egerekkel kapcsolatos szólások és közmondások? Szegény, mint a templom egere. Egérutat nyer.
Itatja az egereket.
Nincs otthon a macska, cincognak az egerek.
A kutya Milyen volt a kutya őse? Pontosan nem tudjuk. Va-ló-szí-nű-leg a farkashoz ha-son-lí-tott. Falkában élt, és ra-ga-do-zó volt. Az ember köze-lé-ben mindig meleg volt, és megkapta az é-tel-ma-ra-dé-kot. Ezért aztán néhányan az emberhez szegődtek. A kutyák leg-kö-ze-leb-bi vadon élő rokonai a farkasok és a sakálok. Ők még most is falkába verődve vadásznak. A kóbor kutyák is ezt teszik. Sokféle ku-tya-faj-ta alakult ki az első kutyákból. A kutyák sok mindenben meg-e-gyez-nek. Mind-e-gyiknek nagyon jó a hallása. A szaglásuk is kitűnő.
2.
falka: egyes ra-gado-zó állatok szervezett csoportja
Az alábbi közmondások és szólások közül melyiknek egyezik meg a jelentése Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz szóláséval? Késő bánat, ebgondolat. Köti az ebet a karóhoz.
Ebcsont beforr. Egyik kutya, másik eb.
111
Talpas Talpas mindig azt tartotta, hogy ő a legnagyobb úr a tanyán. Tyúk, macska, kismalac, mind el-ta-ka-ro-dott az útjából, ha neki sé-tálhat-nék-ja támadt az udvaron. A verebek rá nem mertek szállni a ke-rí-tés-re, ha az ő haragos morgását hallották. Még a kakasnak is torkán akadt a ku-ko-ré-ko-lás, ha Talpas kidugta fejét az óljából. Pedig – tréfa ide, tréfa oda – annak már csakugyan va-la-ki-nek kell lenni, akitől még a kakas is megijed. Hanem csuda történt va-la-me-lyik reggel, ahogy Talpas kö-rüljár-ta a bi-ro-dal-mat. Tyúk, macska, kismalac ügyet se vetett rá. A verebek olyan bátran csipogtak a sövényen, mintha Talpas nem is volna a világon. A tarajas kakas pedig nemhogy fölszállott volna a kerítés tetejére, hanem leugrott a szemétdomb tövébe, s akkorát ku-ko-ré-kolt, hogy csak úgy reszketett bele a szakálla: – Ku-ko-ri-kú, híres Talpas, a te neved most már: hallgass! Talpas a fogát vi-cso-rog-tat-ta. A-lig-ha-nem megszabta volna a kakasnak a gúnyáját, ha elő nem ugrik a ketrec mögül valami, amilyet ő még sose látott. Egy nagy fehér madár, földig ér a kékbe úszó haragos vörös szakálla, piros a sapkája, mérges a nézése, goromba a kö-szön-tő-je: – Úr a pulyka, rudrudrud. Talpas kutya rút, rút, rút! (Móra Ferenc: Talpas, részlet)
112
1.
Hallgassátok meg a mese folytatását!
2.
Alkossatok csoportokat! Találjátok ki, társaitok milyen állatok jellegzetes mozgását utánozzák! Jó játékot!
Kutya-macska barátság Egyszer a kutyák la-ko-dal-mat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte, aztán o-da-hít-ta a Sajót kóstolni. Sajó meg-kóstol-ta a galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba! De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte haza-fe-lé. Éhes volt, hát nya-lo-ga-tott belőle. Gondolta, úgyse tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet; megint nyalo-ga-tott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt is megette. A kutyák futottak eléje, már nagyon várták. – Hozza a macska a tejfölt! A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az agár meglátta a macska tejfölös bajuszát. – Hazudik a macska, megette a tej-fölün-ket! Ne-ki-men-tek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, onnan dörmicélt a kutyákra.
dörmicél: dorombol
(népmese, részlet)
113
Muci Egy ró-ka-fi-út kaptam a-ján-dék-ba. Ezt a kisrókát meg-sze-lí-dítem. Úgy kísér majd ez engem, mint a kutya – gondoltam. El-ne-veztem a kisrókát Mucinak. Muci eleinte tejjel élt. Néhány hónap alatt szépen ki-fej-lő-dött. Mikor magammal vittem, úgy követett, mint a kutya. Hanem egy napon azt a panaszt hallom, hogy a faluban ugyancsak fogynak ám a csirkék. Bizony az történt, hogy Muci rákapott a szárnya-so-kra. Éj-je-len-ként vígan pe-cse-nyé-zett az ud-va-ro-kon. (Gárdonyi Géza nyomán, részlet)
1.
Hasonlítsd össze a szöveget Antoine de Saint-Exupéry (ántoán dö szen eg-zü-pé-ri): A kis herceg című regényének részletével! – Légy szíves, szelídíts meg! – mondta. – Kész örömest – mondta a kis herceg –, de nem nagyon érek rá. Ba-rá-to-kat kell találnom, és annyi mindent kell meg-is-mer-nem! – Az ember azt ismeri meg igazán, amit meg-sze-lí-dít – mondta a róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit meg-is-mer-je-nek. Csupa kész holmit vá-sá-rol-nak a ke-res-ke-dő-nél. De mivel ba-rátke-res-ke-dők nem léteznek, az em-be-rek-nek nincsenek is ba-ráta-ik. Ha azt akarod, hogy a barátod legyek, szelídíts meg engem.
114
A kis herceg Könyv-a-ján-ló
Hatéves koromban egy könyvben, mely az ős-er-dő-ről szólt, és Igaz Tör-té-ne-tek volt a címe, láttam egy nagyszerű képet. Ó-ri-áskí-gyót ábrázolt, amint egy vad-ál-la-tot nyel el…
1.
Rajzold le, hogyan képzeled el az óriáskígyót! A könyvben ez állt: „Az ó-ri-ás-kí-gyó egészben, rágás nélkül nyeli le zsákmányát. Utána moccanni sem bír, és az emésztés hat hónapját vé-gig-a-lusz-sza.” Ak-ko-ri-ban sokat tűnődtem a dzsungelek ka-land-ja-in, és egy színes ceruzával nekem is sikerült meg-raj-zol-nom első rajzomat. Az 1. számút. I-lyes-for-mán:
Re-mek-mű-ve-met meg-mu-tat-tam a föl-nőt-tek-nek, és megkér-dez-tem őket, nem félnek-e tőle. – Miért kellene félni egy kalaptól? – vá-la-szol-ták. Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Ó-ri-ás-kí-gyót ábrázolt, amint épp egy e-le-fán-tot emészt. Erre le-raj-zol-tam az ó-riás-kí-gyót belülről is, hogy a fölnőttek meg-ért-hes-sék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell ma-gya-ráz-ni. Ez a 2. számú rajz i-lyes-for-ma volt:
2.
Rajzold le, milyen forma lehetett a 2. számú rajz! Most aztán a fölnőttek azt a-ján-lot-ták, ne rajzoljak többé ó-ri-áskí-gyót se nyitva, se csukva, hanem inkább fog-lal-koz-zam földrajzzal, tör-té-ne-lem-mel, számtannal és nyelvtannal. Így mondtam le hatéves koromban nagyszerű festői pá-lya-fu-tá-som-ról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom kudarca. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig be-le-fá-rad-nak, hogy örökösörökké ma-gya-ráz-gas-sa-nak nekik. (Antoine de Saint-Exupéry nyomán)
115
Mit beszél a ví-zi-ma-lom a patakkal? Katt-katt, kopp-kopp… Katt-katt, kopp-kopp… – Mit őrölsz, ví-zi-ma-lom? – Őrlöm, patak, a búzát. – Minek őrlöd a búzát? – Hószínű lisztnek. – Mi lesz majd a lisztből? – Pirinyó, ropogó, háta-fényes kiscipó.
– Ki dagasztja? – Nagyanyó. – Ki süti meg? – Kemence, parazsas tűz-belseje. Ki eszi meg? – Nagyanyó két unokája, reggelire, vacsorára. – No, hát őrölj eleget, forgatom a kereked. Katt-katt, kopp-kopp… Katt-katt, kopp-kopp… (Tarbay Ede)
116
A part alatt A part alatt, a part alatt, három varjú kaszál, három varjú kaszál.
Egyik szitál, másik rostál, harmadik követ vág, harmadik követ vág.
Róka gyűjti, róka gyűjti, szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.
Szürke szamár, vizet hoz már, tekenőbe tölti, tekenőbe tölti.
Bolha ugrik, bolha ugrik, hányja a szekérre, hányja a szekérre.
Tehén dagaszt, tehén dagaszt, ke-men-cé-be rakja, ke-men-cé-be rakja.
Mén a szekér, mén a szekér, majd a malomba ér, majd a malomba ér.
Medve várja, medve várja, kisült-e a cipó, kisült-e a cipó.
A malomban, a malomban, három tarka macska, három tarka macska.
Tyúk a cipót csipegeti, hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi. (magyar népköltés)
117
a-dó-sze-dő: tartozást, pénzt behajtó ember
A fontos öszvér Egyszer egy szegény molnár és egy gazdag a-dó-sze-dő együtt hajtották meg-ra-kott ösz-vé-re-i-ket a hosszú úton. A molnár öszvére vidáman kocogott a lisz-tes-zsá-kok-kal. Az a-dó-sze-dő állata lihegett a súlyos pénzes-lá-dák alatt, de nem cserélt volna senkivel. – Az én gazdám a leg-fon-to-sabb ember, én pedig a le-ges-leg-fon-to-sabb állat vagyok – nyögte oda a másiknak. Egy kanyarban rablók támadták meg az utazókat. A lisztes öszvérrel nem fog-lalkoz-tak. A pénzes állat azonban hiába próbált me-ne-kül-ni. U-tolér-ték, jól el-lát-ták a baját. Úgy, hogy mozdulni sem tudott. Minden rabló a pénzt akarta. – Milyen i-gaz-ság-ta-lan-ság! – ordított az a-dó-sze-dő állata. – Óriási terhet cipeltem, és nem jutalmat kaptam érte, hanem verést! – Ha a gazdád neked is csak molnár lenne, bizony, nem vertek volna meg – válaszolta a lisztes öszvér. – Fontos állatnak lenni nem mindig jó dolog. (La Fontaine nyomán)
118
A két szamár Egyszer egy ke-res-ke-dő két szamarat hajtott. Az egyikkel nehéz sót, a másikkal könnyű szivacsot szállított. Egy meg-duz-zadt patakon keltek át. A nehéz sót cipelő szamár ment előre. Megbotlott. A ra-ko-má-nya belemerült a vízbe. A sót a zsákban fel-ol-dot-ta, és elvitte a víz. A szamár meg-könynyeb-bül-ten állt fel. Látta ezt a másik szamár, amelyik a könnyű szivacsot szállította. – Nekem ugyan könnyebb a dolgom, de azért jobb lenne meg-sza-ba-dul-nom ettől a tehertől – gondolta magában. Az első szamarat utánozva ő is megbotlott. Ra-ko-má-nya neki is a vízbe merült. Csakhogy a szivacs nem oldódott fel a vízben. Sőt, megszívta magát, és sokkal nehezebb lett. Szegény csacsi kis híján be-le-ful-ladt a patakba. Nagyon megijedt. Így tanulta meg, hogy nem jó, ha gon-dol-ko-dás nélkül u-tá-noz-zuk a másikat. (La Fontaine nyomán)
Az öszvér Az öszvér a szamártól és a lótól származó állat. Hegy-vi-dé-ken a biz-ton-sá-gos járása miatt te-her-hor-dó-ként használják. Erős, szívós, kevés gondozást igényel.
119
A pórul járt szarka Egyszer a szarka talált néhány pompás, színes pá-va-tol-lat. – Az én tollam csak fekete-fehér – gondolta magában. – Nem is törődik velem senki. De ha ezeket a pá-va-tol-la-kat magamra tűzöm, majd engem is etetni fognak a szép-sé-ge-mért. Így is tett. Fel-dí-szí-tet-te magát az idegen tol-lak-kal, és billegni kezdett a pávák között. – Néz-zé-tek ezt a csúf szarkát! A mi levetett ruhánkat hordja – nevettek rajta a pávák. Gyorsan el is kergették. De a mi szar-kánk-nak otthon sem volt maradása. – Üssétek, vágjátok! – kiabált a többi szarka. – Szégyent hoz a fajtánkra! Így járt pórul a szarka, aki idegen tol-lak-kal akart é-kes-ked-ni. (La Fontaine nyomán)
Idegen tollakkal ékeskedik = más értékeivel kérkedik, büszkélkedik. A szarka A szarka fekete-fehér, tarkabarka tollú madár. Ezt mondóka is meg-ö-rö-kí-ti. A galambnál kicsivel nagyobb a mérete. Hosszú farka van. Magokat és ro-va-ro-kat fogyaszt, de az elhullott állatok húsát is megeszi. Mindent felcsíp a csőrével, ami csillog. Ezért ragadt rá a tolvaj szarka ki-fe-je-zés.
120
1.
A kenguru Téged is hordoztak ken-gu-ru-ban a szüleid, amikor kisbaba voltál? Ez a testre köthető baba-hor-do-zó kendő egy különös állatról, a kengu-ru-ról kapta a nevét. A kis kenguru a kengu-ru-ma-ma hasán lévő jókora erszényben ké-nyel-me-sen utazhat. Már a-meny-nyi-re kényelmes a hatalmas ugrásokból álló utazás!
2.
A kenguru a já-rás-mód-ja miatt is különös állat. Nem a négy lábán jár, mint a négylábúak általában. Két erős hátsó lábán ugrál. Közben hosszú, vastag farkával kor-má-nyoz-za magát. Olyan gyorsan tud ugrálni, hogy a városban meg-bün-tet-nék gyors-haj-tá-sért. Ha pedig át akarna kelni az utca túl-ol-da-lá-ra? Nem kellene a zebráig mennie, és meg-vár-ni-a, míg zöldre vált a lámpa. Egy-sze-rű-en át-u-gor-na az utca túl-ol-da-lá-ra.
3.
Ez a furcsa nö-vény-e-vő állat tőlünk nagyon távol, A-uszt-rá-li-ában, füves sík-sá-go-kon él. Repü-lő-gép-pel is egy egész napig tart az út oda. De hogy ne kelljen olyan messzire utazni, a kengurut az ál-lat-kert-ben is meg lehet nézni.
121
Mese-morzsa Két kicsi hangya elindult szerencsét próbálni. Mentek-mendegéltek, fűszálról fűszálra másztak, re-pe-dés-ből hasadékba kószáltak. Dél volt már, mire bejártak vagy tíztenyérnyi helyet, és még semmit se leltek. – Enni kéne. – Enni. – Étlen nem lehet menni. – Lehetni lehet, csak lassabban – fejezte be a so-pán-ko-dást a bölcsebbik hangya. Azzal tovább mendegéltek. Egyszer csak nekimentek egy majdnem mogyorónyi morzsának. Pihentek egyet, s nekiláttak a hur-col-ko-dás-nak. Csak nekiláttak volna! – Mit cipeljük a bolyba! – mondta a ravaszabbik hangya. – Együk meg itt helyben! – Nem bánom, faljunk belőle, hogy kapjunk erőre – egyezett bele a másik. – Amennyit mi eszünk, meg se látszik. – Az egészet megesszük! – Nem értelek. Az egészet nem lehet, nem engedi a han-gya-becsü-let. – Fütyülök a becsületre. Éhes vagyok, meg akarom enni a részem. A vitát hallva melléjük szökkent a levelibéka. – Na, nézd csak – hümmögte –, a hangyák ösz-sze-külön-böz-tek a koszton. No, majd én nekik elosztom. – Azzal, hamm, a béka bekapta a morzsát. Hát azóta a hangyák, amit találnak, szótlanul hazacipelik, hazahordják a bolyba. (Kányádi Sándor)
1.
Olvasd el a morzsákon lévő szavakat! be csül be csü let han gya be csü let ha
2. 122
ci pel ci pe lik za ci pe lik
kü lönb kü lön böz tek ösz sze kü lön böz tek
Keresd meg a mesében, mit mondott a levelibéka! Mondd el csúfolódva, gúnyolódva, dorgálva!
A hangya A hangya nagy-sá-gá-ra és színére nézve kü-lönfé-le. Leg-gya-ko-ribb nálunk a kis fekete és a valamivel nagyobb vörös hangya. Kék színű hangyák nincsenek. A hangyák a föld alatt élnek, pompásan kiépített la-ká-sok-ban. A kis föld a-lat-ti lakásokban a hangya nyáron át télre való táp-lálé-kot hord össze. Ebből az is látszik, hogy igen okos állat. Ez nem is csoda, mert hiszen a feje majdnem olyan nagy, mint az egész teste. A hangyák által alkotott kisded tár-sa-dal-ma-kat han-gya-bolynak nevezik. Ezek a kis tár-sa-dal-mak igen harciasak. A nőstény hangyák mindennap egy tojást tojnak. A han-gya-to-jás fehér és viszonylag igen nagy. A nőstény hangya igen szerény állat, mert azt a nagy tojást csöndesen tojja. Nem úgy, mint a nagyszájú tyúk, aki az aránylag kis tyúktojás miatt akkora ricsajt csap. A hangya é-let-tar-ta-ma eddig még ismeretlen. Egy ter-mé-szettu-dós egyszer meg akarta állapítani, hogy meddig élnek. Ezért figyelni kezdett egy fűszál árnyékában fekvő hangyát. Két évig figyelte, de akkor megunta a további figyelést.
é-let-tartam: élete hossza, ameddig él
(Nagy Lajos: Képtelen természetrajz nyomán)
1.
Hányszor nehezebb az élelem, amit a hangya el tud cipelni, mint a saját testének tömege? Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten!
123
Anyu Tudok egy varázs-szót, ha én azt kimondom, egyszerre elmúlik minden bajom, gondom.
Mindjárt porcukor hull kávéba, mártásba, csak egy szóba kerül, csak egy ki-ál-tás-ba.
Ha kávé keserű, ha mártás savanyú, csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy: anyu!
Keserűből édes, rosszból csuda jó lesz, sírásból mosolygás, olyan csuda-szó ez. (Nadányi Zoltán, részlet)
Titok Mama soha nem nevet ki engem. Neki elmondom az álmom. Ő is elmeséli a titkait, és nem csodálkozik, hogy csigabiga-háton az Óperenciáson túlra jött velem. Van, amire emlékszik is... (Birtalan Ferenc)
124
1.
Te kivel osztod meg a titkaidat?
2.
Köszöntsétek édesanyátokat, nagymamátokat verssel! Gyűjtsetek a könyvtárban köszöntőket, verseket!
A nagy-ma-má-nál A nagy-ma-má-nál jó, csak ott jó igazán. A nagy-ma-má-nak sok keze van, tesz-vesz szaporán. Egyik kezével főz, a másikkal mosogat, a harmadikkal fejemen egy dudort borogat, a sokadik kezével kinyitja a tehénen a csapot, s a tehénből máris friss meleg tej csobog. A nagy-ma-má-nál jó, mert ott van nagyapa, aki a mezőről tü-csök-sza-vú estét hoz haza. (Fecske Csaba)
Nagyanyó Nagyanyó fürge, mint a csík. Hajnalban kél, friss harmattal mosakszik.
Gyű-szű-jé-vel a fényes tű föl-le száll, nagyanyó varr. Rá-mo-so-lyog a se-lyem-fo-nál.
Bizony fürge, mint egy kisleány: délelőtt főz, varrásba fog délután.
Fejet csóvál s a fonálra Visz-sza-mo-so-lyog: „Surranj, se-lyem-fo-na-lacs-kám, sok még a dolog!”
csík: fürgén úszó halfajta
(Rákos Sándor, részlet)
125
áldás: a rossztól is védő jókívánás
Királylány születik Amikor a Földön világra jön egy kislány, ösz-sze-gyűl-nek odafönn az égi ki-rály-lá-nyok, hogy áldást mondjanak az új-szü-lött-re.
„Te magad is ajándék vagy.”
Mit jelent áldást mondani? Csupa olyasmit kívánni, ami boldoggá teszi az életet. Az áldás nem más, mint szívből jövő jó-kí-ván-ság. Így történik ez minden kisbaba szü-le-té-sé-nél, s így volt akkor is, amikor te születtél. A Földön sokan várták az ér-ke-zé-se-det, és titokban mindenki a-ján-dékot készített neked, hogy mikor először nyitod ki a szemed, ne lásd üresnek a kis-á-gya-dat és a szobád.
126
Az égi ki-rály-lá-nyok is el-ké-szí-tet-ték a maguk a-ján-dé-ka-it. Olyan kincsekkel in-dí-tottak útnak, amelynek a neve ugyan „kincs”, ám kézbe venni egyiket sem lehet. Miféle kincs, miféle ajándék az, amit még kézbe venni sem lehet? Ajándék az is, amikor a Nap meg-si-mogat-ja az arcodat. Ajándék az is, ha egy esőcsepp a te-nyered-be hull.
„Te magad is ajándék vagy.”
Ajándék az is, ha felragyog az égen a szi-vár-vány. És amikor a szél be-le-ka-pasz-ko-dik a hajadba, az is ajándék. Te magad is ajándék vagy. És a legnagyobb ajándékot akkor adod, amikor mosolyogsz. (Boldizsár Ildikó meséje)
127
Ki-rán-du-lás esőben Ki-rán-du-lunk vasárnap apu, anyu meg én, fejünk fölött faágak, a lombon enyhe fény. Már csokrom is van jó nyaláb, és magyaráz apu, ez a zsálya, az meg szarkaláb, s az ott útilapu. Le-te-lep-szünk a padra, és megterít anyu, van minden, tészta, alma, sült hús meg savanyú.
Egyszerre csak zeng, elborul, nagy felhő már az ég, és csöppre csöpp kopogva hull, pattog a buborék. De nem áztunk meg a padon, egy csöpp se hullt oda, tetőtől talpig szárazon értünk mégis haza, mert egy e-ső-ka-bát-ban, az erdő közepén, elfértünk mind a hárman, apu, anyu meg én. (Székely Magda)
128
Jó leszek! Ezentúl jó leszek ál-lít-ha-tom reggeltől estig tetőtől talpig csupa jó leszek a füleimet ezentúl mindig megmosom rendbe rakom a ruhám tiszták lesznek a körmeim köszönök szépen min-den-ki-nek azt teszem csak ami szép és jó ha már jó leszek és ezután az leszek! nem verekszem nem húzom meg a lányok haját semmit sem teszek amit nem szabad a le-ges-leg-jobb gyerek én leszek ha majd nagy leszek mert ezt a sok jóságot észben tartani azért nem tudja egy ilyen kisgyerek! (Fecske Csaba)
1.
Milyen ellentmondást fedeztek fel a vers és a rajz között? Beszéld meg a társaddal!
2.
Mi a vers szerint a szép és a jó?
3.
Te miben szeretnél jobb lenni? Miért?
129
A kis kakas gyémánt fél-kraj-cár-ja Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szemétben, egyszer talál egy gyémánt fél-kraj-cárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt fél-kraj-cárt, azt mondja neki: – Kis kakas, add nekem a gyémánt fél-krajcá-ro-dat. – Nem adom, biz én, kell a gazd-asz-szo-nyom-nak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincses-kam-rá-já-ba. A kis kakas meg-ha-ra-gu-dott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: – Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: – Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom! Meg-ha-ra-gu-dott erre a török császár. – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne ki-a-báljon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: – Szídd fel, begyem, a sok vizet, szídd fel, begyem, a sok vizet! – Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába. – Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom!
1.
130
Figyeld meg a képet! Hogyan folytatódik a történet? Meséld el!
2.
3.
Olvasd tovább képenként a történetet! Hasonlítsd össze saját mesédet az olvasottal! Megint azt mondja erre a török császár a szol-gá-ló-já-nak: – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő ke-men-cé-be. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, s az égő ke-men-cé-be vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: – Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind ki-e-resztet-te a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. – Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom! Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. – Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a mé-heskas-ba, hadd csípjék agyon a darazsak.
131
4.
132
A szolgáló be-le-ve-tet-te a kis kakast a mé-hes-kas-ba. Ott megint elkezdi a kis kakas: – Szídd fel, begyem, a darázst; szídd fel, begyem, a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. – Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom! Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. – Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fe-ne-ké-be. Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyo-gó-ja fe-ne-ké-be. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: – Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind ki-e-resz-tet-te a darázst, azok jól meg-csip-ked-ték a török császár farát. Felugrik erre a török császár.
5.
– Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast; vigyétek hamar a kin-cses-ka-ma-rá-ba, hadd keresse meg a maga gyémánt fél-krajcár-ját! Bevitték a kis kakast a kin-cses-ka-ma-rá-ba, ott megint elkezdi a maga nótáját: – Szídd fel, begyem, a sok pénzt, szídd fel, begyem, a sok pénzt! Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét.
6.
A kis kakas ha-za-vit-te, o-da-ad-ta a gazd-asz-szo-nyá-nak; gazdag asszony lett belőle, máig is él, ha meg nem halt. (magyar népmese, Arany László gyűjtése)
3.
Miért tudott megmenekülni a kis kakas?
4.
Szerinted hová engedi ki a kis kakas a darazsakat? Miért?
5.
Szerinted visszaadja a török császár a pénzt vagy sem? Miért?
6.
Sem a kis kakas, sem a török császár nem engedett a másiknak. Miért a kis kakasnak lett igaza?
133
A kőleves Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény, éhes katona. El-ha-tá-roz-ta, hogy levest főz magának. Fölvett az útról egy jó nagy követ, s bement a legelső házba. Egy ö-reg-asz-szony lakott itt. – Jó napot, ö-reg-a-nyám! Éhes vagyok, és ennék valamit, ha volna, aki szívesen adna. – Jaj, lelkem, vitéz uram, semmim sincs, üres a padlásom, a kamrám. – Jól van – mondja a katona –, van itt a zsebemben egy kő. Ebből én tudnék levest főzni, csak kéne egy fazék. Kíváncsi lett nagyon az ö-reg-asz-szony, milyen lehet az a kőleves. – Fazekat éppen adhatok, csak az nincs, amit be-lete-het-nék. Megmosta a katona a követ. Beletette a fazékba, vizet töltött rá, s föltette főni. Amikor a víz már forrt, meg-kós-tol-ta a levest. – Fi-nom-nak finom, de ha egy kis só volna benne, akkor még finomabb volna. (Folytatás a következő oldalon.)
1.
134
Szerinted mit kért még a katona a leveshez? Sorold fel a pároddal!
– Hozok én sót, van nekem – sür-gö-lő-dött az ö-reg-asz-szony. Beletette a katona a levesbe a sót, meg-ke-ver-get-te jól. – Ha lenne egy kanálka zsírja, akkor lenne igazán jó ez a leves. Az ö-reg-asz-szony gyorsan hozott egy kanál zsírt, és azt is be-letet-ték a fazékba. Ke-ver-get-te a katona a levest, kós-tol-gat-ta. – Tudja, én gyakran főzök kőlevest. A kőleves akkor a leg-fi-nomabb, ha egy kis kolbászt is aprítunk bele. – Van nekem kolbászom – vallotta be az ö-reg-asz-szony –, hozok egy darabot a kam-rá-ból. A katona beletette azt is a fazékba. Ugyanígy került bele sorban a krumpli, a zöldség, sőt még egy kevéske rizs is. Mikor megfőtt, jóízűen megették. Ízlett nagyon az ö-reg-aszszony-nak. – Mondja, vitéz uram, nem adná el ezt a követ nekem? – Eladom én szívesen! – felelte a katona, és el-mo-so-lyo-dott a bajusza alatt. Az ö-reg-asz-szony hamar o-da-a-dott száz forintot, kivette a levesből a követ, egy kendőbe be-ta-kar-gat-ta, s jól eldugta. A katona meg vidáman indult tovább a pénzzel a zsebében. (magyar népmese)
2.
Mit kért a katona a kő mellé a levesbe? Mondd el a mese sorrendjében!
3.
Te hogyan fogadtad volna a katonát? Miért?
135
A három pillangó Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Vígan ját-sza-doz-tak, virágról virágra szálldostak. Hirtelen beborult az ég, kö-ze-le-dett a vihar. Gyors szár-nya-lással indultak haza. De a ház ajtaját nem tudták kinyitni. – Menjünk a sárga tulipánhoz – mondta a sárga pillangó –, az majd bebocsát.
El-ver-gőd-tek a tulipánhoz, és könyörögni kezdtek: – Kis Tuli, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől. De a tulipán így felelt: – A sárgának meg a pirosnak szívesen kinyitom, de a fehérnek nem. Erre a sárga meg a piros pillangó így válaszolt: – Ha fehér test-vér-kén-ket nem bocsátod be, mi is kint maradunk! A szívtelen tulipán csak ingatta a fejét.
136
Ázva-fázva el-ver-gőd-tek a li-li-om-hoz, s kérlelték: – Kis Lili, nyisd ki a kelyhed! De a liliom így válaszolt: – A fehéret örömest befogadom, de a sárgát és a pirosat nem. Erre a fehér pillangó így felelt: – Ha a test-vér-ké-i-met nem fogadod be, én is kint maradok. A szívtelen liliom nem nyitotta ki kelyhét. A pillangók to-vább-vergőd-tek a szakadó esőben, s egy lapu alatt húzták meg magukat. Süss fel, Nap, süss fel, Nap, szárogasd meg szárnyamat, nyisd ki a virágokat! Így könyörgött a három pillangó. A Nap meg-hal-lot-ta kérésüket, meleg fényt árasztott a mezőre. S a három pillangó újra táncolt, repdesett vígan. (Jékely Zoltán nyomán)
137
A róka meg a daru vendégsége Találkozik a róka a daruval, s kérdi: – Hol jártál, daru koma? – A tónál voltam, hogy élelmet keressek, halat fogjak magamnak. Hát te, róka koma, merre jártál? – Én is voltam vadászni, a faluban tyúkászni. De tudod, hogy az ételről mi jutott az eszembe? Rendezzünk egy jó vendégséget. – Jól van, róka koma, kinél rendezzük? – Előbb nálam, azután pedig nálad. Holnap délben gyere hozzám ebédre. – Megyek, de nekem hosszú nyakú edényben add az ételt, mert én a csőrömmel tányérból nem tudok enni. Szerzett a róka másnapra egy kövér tyúkot, és sütni-főzni kezdte. Az ételt azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a tányérba kerültek, a hosszú nyakú edénybe pedig csak egy kis gyenge maradék jutott. Látta a daru, hogy kinek milyen az étele, de semmit sem szólt, hanem ebéd után ő is meghívta a rókát.
138
– Na, róka koma, holnap délben te gyere hozzám ebédre. – Megyek, de nekem tányérban add az ételt, mert én a szájammal hosszú nyakú edényből enni nem tudok. Szerzett a daru másnapra néhány szép halat, és sütni-főzni kezdte. Az ételt azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a hosszú nyakú edénybe kerültek, a tányérba pedig csak egy kis gyenge maradék jutott. Látta a róka, hogy kinek milyen az étele, s mérgelődni kezdett. Kérdi a daru: – Talán haragszol, róka koma? – Hát már hogyne haragudnék, daru koma, amikor te finom ételt eszel, s nekem csak a rossza jutott! Felelte a daru: – Ugyan, édes róka koma, én csak azt tettem veled, amit te tettél velem. Kölcsönkenyér visszajár. (magyar népmese, Faragó József gyűjtése)
139
A mezei egér A szegény mezei egér megunta a mezőn lakást. „Hej – sóhajtozott magában –, mennyivel jobb dolga van a házi egérnek. Eső, szél, hideg nem sa-nyar-gat-ja, nem is éhezik, mindig kap valami mor-zsa-lé-kot a szobában.” Addig kesergett, hogy egyszer rászánta magát a nagy utazásra, s
meg sem állott, míg a faluba nem ért, ott betért egy házhoz, s beszaladt a padka alá. A házi egér éppen szundikált a jó me-leg-ség-ben. – Adjon isten jó napot, házi egér! – Adj’ isten, mezei egér! Hát te minek jöttél ide? – Annak, hogy adj szállást. Keserves az élet a mezőn, sokat kell sanyarogni. – Elhiszem neked, mezei egér, de ne hidd, hogy olyan jó dolgom van. Sokat éhezem én is.
140
– Mégiscsak úri dolgod van az enyémhez képest. Szoríts egy kis helyet nekem! – Nem lehet, bizony nem lehet. Hanem eredj fel a padkára, ott lakik a herceg, talán az ad szállást. Felmegy a mezei egér a padkára, s hát csakugyan ott volt a herceg, mármint – a macska. Úgy aludt, mint a bunda. Leszól a mezei egér a házi egérhez: – Nem merem megszólítani, alszik a herceg.
padka: kis pad, ülőalkalmatosság
– Ne is szólítsd, hanem dugd a farkincádat az orrába, s mindjárt felébred. No, a mezei egér megfogadta a házi egér tanácsát, a far-kin-cáját bedugta a herceg orrába. De bezzeg felébredt a herceg, s ahogy meglátta az egeret, bekapta. A házi egér nagyot kacagott a padka alatt. – Úgy kell neked, te oktondi! Minek jöttél ide, ha nem tudsz bánni a herceggel?! Híre ment ennek a szomorú esetnek a mezei egerek országában, s azóta egy mezei egér se jön be a házba, tovább sanyarognak a mezőn... (Benedek Elek nyomán)
1.
Melyik szólás illik a meséhez? Jóllakott macska nem fog egeret. Minek nekünk ellenség, ha ilyen barátaink vannak?
141
A nyári orgona vendégei 1.
2.
3.
4.
Ági a babáival játszott a kertben. Napsütötte reggel volt, az égen egyetlen felhő sem látszott, virágillat úszott a levegőben, és a háztetőn hangosan énekelt a fekete rigó. Később egy té-vé-an-ten-nára szállt át, és ott folytatta, ha lehet, még hangosabban. Ági felnézett a rigóra, integetett is neki, de az nem vette észre, elmélyülten dalolt tovább. A kislány újra a babái felé fordult. Jutka baba volt a kedvence, őt öltöztette. Kék kabátkát és piros szoknyácskát adott rá, hosszú szőke hajába szalagot kötött. Amikor felemelte a babát, hogy még jobban lássa, pillantása a fölé hajló almaágon mászó nagy, szőrös hernyóra esett. A kislány ijedten hátrahőkölt, Jutkát magához szorította, és önkéntelenül felkiáltott: – Jaj, de csúnya! – Mi a csúnya, Ágikám? – kérdezte Feri bácsi, aki a szomszéd udvarban fát vágott. Már egész halom hasábfa feküdt a nagy tuskó körül. A férfi most leeresztette a fejszét, közelebb jött a kerítéshez, elővette nagy, kockás zseb-ken-dő-jét, megtörölte a homlokát, és közben Ágira nézett.
1.
Melyik lehet Ági babája?
2.
Keresd meg a kakukktojást! napsütötte ékes
142
verőfényes pompás
borús csodás
napfényes éktelen
– Egy nagy, szőrös hernyó mászik az almafánkon – mutatta a kislány. – Félek tőle – tette hozzá, de Feri bácsi csak a fejét csóválta, és szélesen elmosolyodott. – A hernyók nem bántanak senkit – mondta kedvesen. – A leveleket is csak akkor, ha nagyon sokan vannak. Aztán tudod-e, hogy a hernyókból lesznek a pillangók? Az olyan gyönyörűek is, mint ez itt – mutatott egy éppen arra repülő tarka lepkére. Az pedig, mintha csak meghallotta volna, fordult egyet, és a kerítés oszlopára ült. Kicsit tipegett, helyezkedett, aztán a Nap felé tárta pá-va-sze-mek-kel ékes szárnyait, és sütkérezni kezdett. – De gyönyörű! – kiáltotta Ági, és óvatosan kicsit közelebb lépett, hogy még jobban láthassa. – Na látod – nevetett Feri bácsi –, pedig ez a nappali pávaszem is 5. hernyó volt korábban. (Schmidt Egon, részlet)
3.
Találd ki a pillangók szárnyain elrejtett szavakat!
e f h ő
l a
a sz g l
rl i i
v
m a at g lá
l
e
ag á
e bn
e ő
k zs d e sz p
v m áa
4.
Keresd meg a megtalált szavakat a mesében! Olvasd fel a mondatokat!
1.
Hol játszott Ági?
2.
Hogy hívták a kedvenc babáját?
3.
Miért kiáltott fel a kislány?
4.
Mit csinált Feri bácsi?
5.
Miből lesznek a pillangók?
143
Mit kívánjak nyárra? Homokvárhoz: kupacot, Horgászoknak: kukacot, Hegymászóknak: nagy hegyet, hűs fagyihoz: friss tejet, folyópartra: fát, nagyot, vakációt – száz napot! (Horváth Imre)
ó ió ció áció káció akáció vakáció Vakáció Hova menjünk, milyen tájra? Hegyre talán, vagy pusztára? Folyópartra, vagy erdőre? Faluszéli zöld mezőre? Lepkét fogjunk, vagy horgásszunk? Vagy mégiscsak hegyet másszunk? Akár erdő, akár folyó, Gyönyörű a vakáció! (Zelk Zoltán)
144
Nyári rajz Nézegetem, ha hull a hó, Hogy mit láttam? Elmondhatom. ez volt a ház, ez volt a tó. De legjobb, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, (Nemes Nagy Ágnes) csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár. Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem.
145
Balatonparton
Dal a tóról
Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer, s csodaszépet láttam: bóbitás nádon nádiveréb fészket, sásbokor alján kis vízicsibéket.
Ez a tó ha enyém lenne, Minden nap fürödnék benne, A forró nyár ünnepére Leúsznék a fenekére. Cirógatnám sok szép halát, Biztatnám a békák karát, Cimboráznék a csiborral, Kínálgatnám mézzel, borral. Fésülném a habok fodrát, Ugratnám a vízibolhát. Hínár karosszékben ülvén Rák ollóját köszörülném. Ha ez a tó enyém lenne, Nap, Hold szebben menne benne. Kék hajnalon, opál estén A titkait mind kilesném. Dédelgetném én naphosszat, Boldog lenne minden moszat.
Vadruca moccant, topogott a vízre, barna liléit vízi útra vitte: Senki se látta, csak magam csodáltam, ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel, s hazaindultam nádihegedűvel. (Nagy László)
146
(Tamkó Sirató Károly)
Brumi a Balatonon Másnap bemerészkedtünk egészen a jelzőoszlopig. Itt már majdnem a nyakunkig ér a víz. Ott úszkálunk, persze mindig csak a part felé. Jócsont a hátára feküdt, ringatózott a vízen. A lábával rúgta a Balatont. Elhatároztam, hogy én is ráfekszem a hátammal a vízre, de valahányszor megpróbáltam, elsüllyedtem, és kapálózni kellett, hogy ismét lent legyen a lábam. Persze kapálózás közben víz ment a számba. Néha. – Szomjas vagy? – kérdezte Jócsont, amikor meglátta, hogy kapálózás közben víz megy a számba. – Nem vagyok szomjas – válaszoltam. – Sőt. – Ha ilyen sok vizet nyelsz – csúfolódott tovább Jócsont –, akkor kiiszod az egész Balatont, és hol úszkálunk majd? És mi lesz a halakkal, ha kiiszod a Balatont? … Elszomorodtam. Úgy látszik, Jócsont egész délelőtt csúfolni akar engem. Pedig én csak a hátamon szerettem volna úszni, úgy, mint ő. Már Muki és Dagi is úszott a hátán, rugdalták a vizet. (Bodó Béla, részlet – 18. fejezet)
147
Misi mókus kalandjai Könyvajánló
Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetőjele: a farkincája fekete volt. Van ugyan mókusfajta, amelyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mókusokhoz tartozott. Azoknak pedig legfeljebb a ragyogó, élelmes szemük fekete, minden tagjukat szép, rozsdavörös szőrzet fedi. Mókus anyó gyöngéden, szeretettel táplálta, babusgatta kicsinyeit. Hogyha nagyon nyűgösködtek, Mókus anyó buzgón fújta nekik az ősrégi mókusaltatódalt: Törve jó a dió, mogyoró, Terem itt az erdőn millió, Azért terem olyan sok, Hízzanak a mókusok. Mókus apó is ott sürgött az odúban az újszülöttek körül. Így vette észre Misi fia fekete színű farkát. Bizony elhűlt kissé. – Ejnye, hát ez micsoda? – kérdezte Mókus anyót. – Ennek a kölyöknek nem olyan a farka, mint a többinek. – Hát aztán! Mi bajod van vele? Így született az édeském – felelte Mókus anyó. – Ez bizony nem olyan egyszerű! – vitatta Mókus apó. – Vörös mókusnak vörös a farka. Ha fekete, akkor azt valami rossz varázslat okozza. – Ugyan már! Mit képzelődsz mindjárt? – válaszolta Mókus anyó. – Nézd csak meg, milyen erős, milyen virgonc ez a mi kisgyermekünk!
148
A legkülönb magzatom. Ez csakis jó varázslat lehet! – De hát arra nem gondolsz, hogy ki fogják nevetni, az összes mókus a fekete farka miatt? És bennünket is! – pattogott most már ingerülten Mókus apó. – Én ezt nem tűröm el. Vagy levágom ennek a kölyöknek a farkát, vagy befestem vörösre! – Hogyisne! – sikoltozott Mókus anyó. – Nem engedem bántani legaranyosabb kicsikémet. Aki kineveti, vagy éppen hozzányúl, azt úgy megharapom, hogy egész életében megemlegeti. Tudni való, hogy minden édesanya körömszakadtáig védi a kicsinyét. Hát erre Mókus apó is meghunyászkodott kissé. – De valamit mégiscsak ki kell találnunk, hogy elhárítsuk e miatt a hibás farkszín miatt a kellemetlenséget a gyerkőcről és magunkról. Gondolkozz csak! – Ez igaz – hagyta helyben Mókus anyó, aztán töprenkedésbe merült egy darabig. Ám az édesanya szerető szíve találékonyabb mindennél, ha arról van szó, hogy kedves kicsikéje útjából elhárítson valami akadályt. Hirtelen fölkiáltott: – Megvan! – Mi van meg? Ki van meg? A baj van meg! – dünnyögte hitetlenkedve Mókus apó. – Az van meg éppen, aki a bajon a leginkább segíthet! – szólt Mókus anyó. – Hát mire való az erdő tudós mókusa, Rókus Mókus bácsi? Hívjuk ide, és folyamodjunk hozzá tanácsért. – Ez már okos beszéd! – hagyta rá feleségére Mókus apó. Azzal rögtön intézkedett, hogy az erdő tudós mókusát, Rókus Mókust kerítsék elő. (Tersánszky Józsi Jenő, részlet)
149
Vuk
Rajzfilmajánló Fürge rókalábak, surranó kis árnyak, Hipp-hopp, jön Vuk. Híres nagy vadászok, jobb, ha félreálltok, Hipp-hopp, jön Vuk. Ő az éjszakától sohase fél, Bár a sűrű erdő csupa veszély, Azt mesélik róla, ravasz, mint a róka, Jön, lát, győz, fut. Felragyog az ég is, felkiáltok én is: Hipp-hopp, jön Vuk! Vuk kis rókából nagy rókává válását meséli el a Fekete István könyve alapján készített rajzfilm, Dargay Attila munkája. Összefoglaltuk a kalandos történet elejét. Olvasd el! Nézd meg a filmet! Vuk, a rókakölyök hét testvérével együtt egy tóparti „rókavárban” született. Szülei egész éjjel vadásztak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. Családi boldogságuknak a vadászok és kutyáik vetnek véget. Nekik köszönhetően a két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul. Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimentette a rókalyukból. Egy testvérét pedig a falu vadásza magához veszi. Vuk örökölte apja legendás hírű szimatát, vadászszenvedélyét. Az árva rókát, Vukot Karak, a magányos nagybácsi veszi pártfogásába. Megtanítja a vadászatra, az óvatosságra, a szálláskeresésre. Vuk remek tanítvány, s hamarosan túltesz tanítómesterén...
150
Somvirággal, kakukkfűvel Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, menni, mendegélni, este hazatérni: fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel. (Kányádi Sándor)
Kirándulás Zsák, zsák, hátizsák, kirándul a kiscsalád. Nem jövünk meg, csak estére. Vigyünk elemózsiát! Hegyen át, völgyön át mendegél a kiscsalád. Egyszer Palkó, másszor Panni hátán van a hátizsák. Zsák, zsák, hátizsák, elámul a cserfaág: nem keréken, hanem lábon vándorol a kiscsalád. Ősfenyők, zsenge fák, friss levegő, napvilág… Délutánra üres már a Zsák, zsák, hátizsák. (Gyárfás Endre)
151
Mire jó? A háznál sok vendég volt. A gyerekek a rossz idő miatt nem mehettek ki játszani. Kérték nagyapót, hogy mondjon nekik valami jó játékot. – Hányan vagytok? – kérdezte nagyapó. – Tizenketten. Nagyapó adott nekik tizenkét kis papirosszeletet. – No – szólott –, üljetek le sorban egymás mellé. Az egyik írjon egy kérdést a papirosára, a szomszédja pedig arra a kérdésre írjon feleletet a maga papirosára. A kérdés azzal kezdődjék: Mire jó? Az írás hamar megtörtént. A gyerekek fel is olvasták. Ez volt a hat kérdés és a hat felelet:
Mire jó az éjszaka? Arra, hogy aludjunk. 2
1
Mire jó a könyv? Arra, hogy olvassunk belőle. 3
Mire jó a rétes? Arra, hogy megegyük.
4 Mire jó a rét? Arra, hogy sétáljunk rajta.
Mire jó a köpönyeg? Arra, hogy beletakarózzunk. 5
6 Mire jó a cipő? Arra, hogy a lábunkra húzzuk.
152
– No, most KEVERJÉTEK össze a cédulákat. Akinél a kérdés van, kérdezzen. Akinél hozzá legközelebb felelet van, az olvassa rá a feleletet. No lett aztán sok nevetés, mikor a kérdések és feleletek így találkoztak: 1
Mire jó az éjszaka? Arra, hogy beletakarózzunk.
3
2 Mire jó a könyv? Arra, hogy aludjunk.
Mire jó a rétes? Arra, hogy a lábunkra húzzuk. 4
Mire jó a köpönyeg? Arra, hogy sétáljunk rajta. 5
Mire jó a rét? Arra, hogy olvassunk belőle. 6 Mire jó a cipő? Arra, hogy megegyük. (Gárdonyi Géza nyomán)
Próbáljátok meg ti is ezt a játékot, de más kérdésekkel és más feleletekkel is!
Jó nyaralást, gyerekek! 153
TARTALOMJEGYZÉK
g, G
hang és betű tanulása
Megálló f t megkülönböztetése ny, Ny cs, Cs
154
hang és betű tanulása hang és betű tanulása
4
8 10 16
Megálló ny n megkülönböztetése
19
b, B
22
hang és betű tanulása
Megálló cs sz megkülönböztetése
26
Megálló cs s megkülönböztetése
28
ty, Ty
30
hang és betű tanulása
Megálló b d megkülönböztetése
33
Megálló b p megkülönböztetése
35
zs, Zs
37
hang és betű tanulása
Megálló ty ny megkülönböztetése
39
Megálló ty t megkülönböztetése
40
gy, Gy
42
hang és betű tanulása
Megálló zs sz megkülönböztetése
46
Megálló zs z megkülönböztetése
47
dzs, Dzs
48
hang és betű tanulása
155
Megálló gy ty megkülönböztetése
52
Megálló gy ny megkülönböztetése
54
ly, Ly
56
Megálló dzs zs megkülönböztetése
60
dz, Dz
62
hang és betű tanulása
Megálló ly ty megkülönböztetése
64
Megálló ly j megkülönböztetése
66
Megálló dz z megkülönböztetése
68
x, X
156
hang és betű tanulása
hang és betű tanulása
72
q, Q w, W y, Y
hang és betű tanulása hang és betű tanulása hang és betű tanulása
73 74 75
Mozogjunk, mondókázzunk
78
Á, bé, cé, dé
79
Zengő ABC
80
Arany ablak
81
Két kecske találkozott egy pallón
82
Iciri-piciri
83
A három kiscica
84
Ki a veszélyesebb?
85
A kiskutya meg a szamár
86
A kutya tévedése
87
Kutyatár
87
A török és a tehenek
88
A vadgalamb és a szarka
89
A sünök
90 157
158
A Szél és a Nap
92
Négy vándor
93
Forgó készítése
94
Találós mondókák
95
Tekereg a szél
95
12 hónap
96
Gesztenyefalevél
96
A kis nyírfa
97
Baromfi szólások és közmondások
98
Éldegélt a bíróéknak...
99
A fecskék
100
Két költöző madarunk
101
A vadludak
102
Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal
103
A cinege beszéde
104
Párbeszéd
104
Költögető
105
Erdőn jártam
106
Keresgélő
106
A medve töprengése
107
Egy fazék méz
107
Öreg néne őzikéje
108
A méhek
110
A házi egér
111
A kutya
111
Talpas
112
Kutya-macska barátság
113
Muci
114
A kis herceg
115
Mit beszél a vízimalom a patakkal?
116
A part alatt
117
A fontos öszvér
118
A két szamár
119
A pórul járt szarka A szarka
121
Mese-morzsa A hangya
120 120
A kenguru
122 123
Anyu
124
Titok
124
A nagymamánál
125
Nagyanyó
125 159
160
Királylány születik
126
Kirándulás esőben
128
Jó leszek!
129
A kis kakas gyémánt félkrajcárja
130
A kőleves
134
A három pillangó
136
A róka meg a daru vendégsége
138
A mezei egér
140
A nyári orgona vendégei
142
Mit kívánjak nyárra?
144
Vakáció
144
Nyári rajz
145
Balatonparton
146
Dal a tóról
146
Brumi a Balatonon
147
Misi mókus kalandjai
148
Vuk
150
Somvirággal, kakukkfűvel
151
Kirándulás
151
Mire jó?
152
