2010. szeptember 20. hétfő, -1. nap
Prémium Apartman Hotel (fotó: Tóth Péter)
„Kirándulás” Szegvárra, pakolás. Utazás Budapestre. Szállodaszoba, a „főhadiszállás” elfoglalása. A nagy bevásárlás.
2010. szeptember 21. kedd, 0. nap
Konferencia táskák összeállítása (Mártaszéki Icu). Yvonne Norton fogadása a repülőtéren (Purgel Zoltán, Varga Gábor). Vendégvárás és köszöntés (Icu, Zoli, Gábor). Prémium Apartman Hotel lobby (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap 1. Regisztrációk. 2. Egy delegált esete a magas vérnyomással, kórházlátogatás Magyarországon, avagy Henrietta és Anna első éles „bevetése”. 3. Purgel Zoltán és Varga Gábor, avagy ingyenes taxiszolgáltatás a Keleti Pályaudvaron. 4. Újabb egészségügyi probléma, Gáborka segítségre szorul. 5. Bevásárlás (most rövidebb). 6. Vendégek fogadása, konferencia táskák átadása. 7. Lupus Europe igazgatósági ülése (zárt). 8. Ízisz Hastánc Stúdió megérkezése, felkészülés a nyitóestre. 9. Konferencia megnyitása, hastánc, vacsora, de ez immár képekben! A hotel utcája este (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Est megnyitása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása, nyitótánc Hevér Krisztinának (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása, nyitótánc Hevér Krisztinának (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Az Ízisz Hastánc Stúdió előadása (fotó: Tóth Péter)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Tóth-Sebestyén Ibolya és Tóth Péter bemutatása (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Tóth-Sebestyén Ibolya és Tóth Péter bemutatása (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Henrietta és Gábor (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Henrietta és Gábor (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Schopper Carol, Gábor és Henrietta (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Yvonne Norton nyitóbeszéde és annak tolmácsolása (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 22. szerda, 1. nap
Sürgősségi beavatkozás, avagy az első felszabadult nevetés(ünk)? Ismerős arcok a nyitóvacsoráról (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap
1. 2.
3.
A konferencia megnyitása, Varga Gábor és Yvonne Norton. Riportok: elnök, kincstárnok és titkár, 2009. október 31-ig bezárólag: • A szervezet 1989-ben alakult ELEF néven, 2008. október 21-től a neve Lupus Europe, az Egyesült Királyságban bejegyzett. • A szervezet célja: a Lupus betegek egyesítése, képviselete Európában. • A Lupus Europe Testülete az egyes tagországok/egyesületek képviselőiből áll. • Az egyes tagországok szervezeteinek testülete önkéntes tagokból áll. • Főbb támogatók 2009-ben: Merck Serono (poszterek, információs kiadványok), Hoffmann-la Roche (új website), UCB (stratégiai terv, Közös Ügy projekt, Élet a Lupusszal felmérés), GSK (Közös Ügy projekt). • Élet a Lupusszal felmérés: Lupus Europe és a Lupus Foundation of America által, megmutatta a hasonlóságokat és különbségeket Európában és Amerikában, valamint rámutatott arra, hogy szükséges egy következő felmérés: Karrier/Munka kérdése Európában, a Lupus betegeket tekintve. • 2009. június, EULAR konferencia, Koppenhága: Élet a Lupusszal felmérés bemutatása. • A Lupus Europe tagja az EPF (Európai Betegek Fóruma) és az IAPO (Betegszervezetek Nemzetközi Egyesülete) szervezeteknek. • A Lupus Világnapjának megünneplése minden tagországban, családi napként is megemlítve, ahogy pl. mi tettük. Riportok: elnök, kincstárnok és titkár, 2010. szeptember 1-ig bezárólag.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Új tag bemutatkozása: Sorana Dinvale, Románia.
Turi Gabriella, Sorana Dinvale, Ginette Volf (fotó: Purgel Zoltán)
Az egyesület két évvel ezelőtt alakult, két alapítója orvosok. Jelenleg 16 tagja van. Romániában a gyógyszerek nagyon drágák. A kórházak nagyon rossz állapotban vannak, gyógyszert és ételt is kell vinni. A kezeléseket gyakran váltogatják. Próbáltak könyvelőt és jogászt keresni, akik ismerik a jogot. Romániában a betegek fenntartással vannak a szervezetek iránt. Romániát befogadta tagnak a Lupus Europe.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap
Kirsten (fotó: Purgel Zoltán)
Riport a EULAR konferenciáról, 2010. Róma 15.500 látogató, 3508 absztrakt. Közös stand az olaszországi lupus egyesülettel. Kiállított poszter: SLE hatása a betegek munkakörülményeire, családi kapcsolataikra és az egészségügyi állapotukra. Félelmetes szervezési kihívás: 10.000 ember étkeztetése egyidejűleg. 4 megfeszített tempójú, munkával teli nap, amelynek célja: kapcsolatok építése. Klinikai kísérletek céljainak újragondolása: pozitív kilátások. Jobb tudományos anyagok, cél a lupus jobb megértése. Az egészségügyben használt képalkotó eljárások legújabb fejlesztései.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap 9. Nemzetközi SLE Kongresszus, Vancouver 1200 résztvevő. A Lupus Europe egy új információs kiadvánnyal jelent meg, amely minden résztvevő konferenciatáskájába bekerült. Egy tradíció: séta a Lupus-ért, Blanca vezetésével. Egy csodálatos vacsora a UCB vendéglátásával. Megemlékezés Rudi Hocks-ról. Fatima Lavoll – The International Lifetime Achievement Award nyertese. Blanca (fotó: Purgel Zoltán)
Fatima (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap 9. Nemzetközi SLE Kongresszus, Vancouver The International Lifetime Achievement Award, Schopper Gabriella Magyar Lupus Egyesület Részlet Kirsten 2010.07.28-án kelt leveléből:
At the past 9th Intl Congress of SLE in Vancouver there was instituted a new prize - the International Lifetime Achievement Award in the Control of SLE - you were nominated! I'm sure Yvonne has already informed you about this. It was a great surprise even to the ones receiving the award at the occasion. A legutóbbi, 9. Nemzetközi SLE Kongresszuson, Vancouver-ben egy újonnan alapított díj került átadásra – a Nemzetközi Életműdíj az SLE kezelésével kapcsolatosan – jelöltek benneteket! Biztos vagyok abban, hogy Yvonne már értesített benneteket erről. Nagy meglepetés volt mindenki számára, még azok számára is, akik ezen alkalommal díjat nyertek.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap 9. Nemzetközi SLE Kongresszus, Vancouver The International Lifetime Achievement Award, Schopper Gabriella Magyar Lupus Egyesület Elismerésül mindazoknak, akik nagy mértékben hozzájárultak ahhoz a világméretű törekvéshez, hogy megértessék, kezeljék és/vagy megelőzzék a Lupus-t és következményeit. De vajon kinek szól ez az elismerés és miért? A nemzetközi kapcsolattartóknak? A honlap szerkesztőjének? Önöknek (fórum)?
Nem számít, talán elmondhatjuk, hogy amit teszünk, azt jól tesszük. Folytassuk, együtt!
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap
Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével.
(fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 1.
2.
Miért van szükség a klinikai kísérletekre? a) Mielőtt az orvosok egy új gyógyszert felírhatnak a betegeknek, a kezelést illetően bizonyítani kell, hogy az biztonságos és hatékony. b) A bizonyítás módja a klinikai kísérlet, amely nyomon követi az orvosság hatásait nagy számú emberek bevonásával. c) A klinikai kutatások valójában orvosi kutatások, amelyeket gondosan megterveznek, hogy teszteljék a hatékonyságát és biztonságát egy új gyógyszernek. d) A klinikai kísérletek rendszerint laboratóriumi tesztek és állatokon végzett kutatások után következnek, ezen fázisok mutatják, hogy a gyógyszer talán működik embereken is. e) A folyamat szigorúan szabályozott és költséges, előfordulhat, hogy egy új gyógyszer kiértékelése 10 évet is igénybe vesz. Miért fontosak a klinikai kutatások? 1. „A klinikai kutatások a kulcsa annak, hogy a lupus betegség kezelését előrevigyük.” (Lupus Research Institute) 2. A gondosan kivitelezett klinikai kísérletek a legbiztonságosabb módja annak, hogy olyan gyógyszereket találjunk, amelyek működnek az emberekben, és hogy új módokat találjunk, amelyek az egészségünk jobbá tételét jelentik. 3. A klinikai kísérleteket egy terv szerint bonyolítják le, amelyet protokollnak hívunk. 4. A protokoll írja le, hogy mely betegek vehetnek részt a kísérletben, megfelelően időzíti a teszteket és folyamatokat, gyógyszereket, adagolást, a kísérlet hosszát, valamint az eredményeket, amelyeket aztán mérnünk kell.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 3.
4.
A klinikai kísérletek szigorúan szabályozottak: a) A klinikai kísérletek minden országban szigorúan szabályozottak és az ún. GCP (Good Clinical Practices) szabványt követik, a GCP az egész világra vonatkozóan definiálja a klinikai kísérletek szabványait. Az emberi jogok figyelembe vétele ugyancsak fontos szempont. b) Mielőtt az önkéntesek vagy betegek részt vesznek egy klinikai kísérletben, egy hivatalos, akkreditált kutatási központban egy vizsgálaton kell átesniük, amely azt garantálja, hogy minden, a kutatásban való részvételhez szükséges, kritériumnak megfelelnek, és nincs olyan kritérium, amely kizárja őket a tanulmányból. c) A klinikai kísérletek nyomon követése, dokumentálása nagyon magas szintű szabványok által szabályozott. d) Tettek már kísérletet arra, hogy a szabályozást egységessé tegyék, de még mindig vannak olyan országok, amelyeknek saját, specifikus szabályaik vannak. Informed consent: a) Két alapvető részből áll: egy dokumentumból és egy folyamatból. b) Az informed consent dokumentum egy összefoglalót ad a klinikai kísérletről, amely tartalmazza a célját, a kezelések folyamatait és időzítéseit, a lehetséges kockázatokat és előnyöket, a folyamatban való részvétel alternatíváit, stb. c) Az informed consent folyamat magyarázatot ad a beteg számára, hogy segítse a beteget abban, hogy kellően megalapozott döntést hozhasson arról, vajon elkezdi vagy folytatja a kísérletben való részvételt. d) Informed consent nem egy szerződés, a beteg bármikor visszaléphet a kísérlet során.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 5.
6.
7.
Az informed consent folyamata: a) Az orvos megbeszéli a beteggel a kísérlet kockázatait, előnyeit mielőtt a kísérlet megkezdődik. b) Az orvos megadja a betegnek azt az időt és lehetőséget, hogy kérdéseket tegyen fel a kísérletről és ezeket megbeszélje a rokonaival és családtagjaival. c) Ha a beteg részt kíván venni a kísérletben, egy önkéntes nyilatkozatot tesz, egy dátummal ellátott informed consent dokumentum aláírásával, amelyből természetesen másolatot kap. d) A beteg időszakosan meglátogatja a klinikát, hogy ellenőrizze a kísérlet folyamatát. Természetesen a betegnek bármikor joga van a visszalépésre minden büntetés, következmény vagy ok nélkül. Miért fontos Ön? 1. A betegek toborzása egy kritikus pont egy klinikai kísérlet sikerességére nézve. 2. A lassan haladó betegtoborzás növeli a költségeket és késlelteti az eredmények klinikai gyakorlatban történő felhasználását. Mi az, amely meghatározza, hogy a klinikai kísérletben már nem vehet részt többet? a) Kísérleti gyógyszerek. b) Placebók. c) Szükségtelen tesztek. d) Amennyiben lehetséges extra költségek merülnek fel a kísérlet alatt további ellátásra vonatkozóan. e) Ha a kísérlet után elérhetővé válik egy gyógyszer. f) Ha a jelenlegi gyógyszeres kezelés hatékony.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 8.
9.
Mik azok, amiket a betegek már mondtak a kísérletek előnyeiről? a) Az életminőség javítása, lehetőség az életben változtatásra. b) A kísérleteket ápolókból és orvosokból álló kis csapatok végzik, amelyek biztosítják a folyamatos törődést a beteggel. c) A betegség fellobbanásait korábban észreveszik és kezelik, ezáltal ezek súlyossága csökken a négy hetente történő látogatásoknak köszönhetően. d) Tudatosabb felismerése a betegség kezdeti jeleinek és a tennivalóknak, a betegség tudatosabb önmenedzselése. Mik azok az aggodalmak, amelyek felmerülnek a betegekben? a) Aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az új gyógyszernek nem lesz előnye, vagy placebo hatás történik; azaz a tüneteket és az életminőséget tekintve nem történik pozitív változás. b) Az új gyógyszerrel kapcsolatos korlátozott ismeret, félelem a mellékhatásoktól. c) Aggodalom azzal kapcsolatban, hogy milyen más kezelések lehetségesek, ha nem történik pozitív eredmény. d) Bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy vajon a gyógyszer hosszú távon elérhetővé válik; azaz a félelem attól, hogy a kísérlet vége egyben az élet megváltozásának lehetőségének végét is jelenti-e. e) Annak szükségessége, hogy tervezzünk a szabadsággal, hiszen a rengeteg kórházi látogatás időt igényel.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 10. Klinikai kísérletben való részvétel előnyei: 1. Új gyógyszerekhez történő hozzáférés mielőtt azok széles körben elérhetővé válnak. 2. A kísérlet lehetővé teheti olyan módszerek elérését, amelyek a tüneteket csökkenthetik, és ezek a módszerek máshogy nem elérhetőek. 3. Időszakos orvosi ellátás lehetősége vezető egészségügyi centrumokban, a klinikai kísérlet időtartama alatt. 4. Aktív szerep a saját egészséggel való törődésben. 5. Mások segítése, hogy klinikai kutatásokban részt vegyenek. 6. Ha a klinikai kísérlet lefedi a kezelés költségeit, ez a beteg számára pénzügyi szempontból előnyös is lehet. 11. Klinikai kísérletben való részvétel kockázatai: a) Annak a lehetősége, hogy placebo hatásnak vagyunk kitéve. b) A kísérleti kezelés lehet, hogy nem segít a betegnek, annak ellenére, hogy az aktív gyógyszert kapja. c) Előfordulhat kellemetlen, súlyos vagy életveszélyes mellékhatása a kezelésnek. d) A tanulmány megakadályozhatja a beteget abban, hogy más kezeléseket kaphasson. e) A folyamat számos követelményeinek teljesítése szempontjából rendszeres klínikai látogatás szükséges, vértesztek, kérdőíves felmérések.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 12. Ki vehet részt egy lupus klinikai kísérletben? a) Minden klinikai kísérletnek vannak olyan kritériumai, amelyek megmondják, hogy egy beteg alkalmas-e a kísérletben való részvételre vagy nem. Ezen kritériumok az előtt kerülnek kidolgozásra, meghatározásra, mielőtt a kísérlet elkezd résztvevőket toborozni. b) Kizáró kritériumok azon tulajdonságok, amelyekkel egy résztvevő nem rendelkezhet a kísérlet alatt, főként biztonsági okok miatt. c) A leggyakrabban figyelembe vett kritériumok pl.: kor, bizonyos lupus manifesztációk és/vagy gyógyszerek. d) A lupus betegséget kutatóknak kihívásokkal kell szembenézniük egy tanulmány megtervezésekor, mivel ezen betegség nagyon összetett. 13. Miért nehéz egy lupus klinikai kísérlet véghezvitele? 1. A lupus különböző tüneteket produkál az emberekben. 2. Különböző szervrendszereket támadhat – mit és hogyan tudunk mérni? 3. A statisztikai értelmezés bonyolult. 4. Nehéz meghatározni, hogy melyik gyógyszer melyik típusú lupus betegségben lehet hatékony. 5. A betegek gyakran erős hatású gyógyszerek (pl. szteroid) hatásának vannak kitéve, amely befolyásolhatja a kísérlet kimenetelét. 6. Nehéz definiálni egy belobbanást, ennek milyen típusát kellene mérni?
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 14. A klinikai kísérletek három fő típusa: 1. fázis: A gyógyszer biztonságos? Ebben az esetben a gyógyszer első alkalommal használt az emberek esetében. Ez a kísérlet a gyógyszer toxicitását vizsgálja és megpróbálja megtalálni a megfelelő dózis tartományát (minimum, maximum). Ebben a fázisban rendszerint csak kevés ember vesz részt, ezek többnyire egészséges önkéntesek, de nem mindig. 2. fázis: A gyógyszer működik? Mi az a dózis, aminél a hatása a legjobb? Ebben a fázisban azt tesztelik, hogy a gyógyszernek van-e a betegségre nézve hatása, valamint a biztonságának további kiértékelése zajlik. A betegek a gyógyszert különböző dózisokban kapják, abban a tartományban, amit az első fázisban dolgoztak ki. Ezek a kísérletek megközelítőleg 100 – 400 ember bevonásával zajlanak. 3. fázis: a gyógyszer használ abban a dózisban, amelyet a második fázisban megállapítottunk? A tanulmány csak akkor lép a harmadik fázisba, miután úgy tűnik, hogy a gyógyszer működik az első és második fázisban. Ez a fázis emberek százainak bevonásával zajlik, sok orvosi rendelő, klinika, beteg központok bevonásával világszerte, akik vagy a gyógyszert vagy placebot kapnak. A harmadik fázis célja annak bizonyítása, hogy a gyógyszer biztonságos és hatékony. Ezen klinikai kísérletek a legösszetettebbek. A harmadik fázisú klinikai kísérleteket gyakran hívják döntő fontosságú kísérleteknek, egyértelműen mutatják, hogy a gyógyszer jobb mint a placebo (hamis) vagy a meglévő, a betegséggel kapcsolatos kezelések. Ebben a fázisban a legfontosabb az összehasonlíthatóság, amelyet úgy érnek el, hogy véletlenszerűen megállapítva egy személy vagy az aktív gyógyszer vagy a placebo-t kapja.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 15. A placebo hatás a) A placebo gyakorlatilag egy közömbös utánzat a tesztelt gyógyszerrel szemben, a lényeg, hogy nem szabad semmilyen olyan hatást kifejtenie, amely befolyásolhatja a kutatás végső eredményét. b) A placebo hatás az egészséges lét érzése, amely köszönhető annak a tudatnak, hogy a beteg a kutatásban részt vesz, összefüggésbe hozható a beteg elvárásaival, izgalommal, stresszel. Ez a hatás néha nagyon erős lehet. c) Nem csupán a tudat, hogy „részt veszek a kezelésben”; a hit, hogy az állapotom jobb lesz az új gyógyszernek vagy kezelésnek köszönhetően, és a felügyelet, amit a személy megkap, amikor a klinikai kísérletben részt vesz. 16. A placebo hatás alkalmazását tekintve két legelterjedtebb módszert említhetünk meg: a) A beteg nem tudja, hogy vajon az aktív gyógyszert, vagy a placebo-t kapta-e (single blind). b) Sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy az aktív gyógyszer vagy a placebo van-e használatban (double blind). 17. A klinikai kísérletek lehetséges kimenetelei: a) Az új gyógyszernek elegendő előnyös hatása van, ezáltal jobb mint a placebo / általános terápia. b) Az új gyógyszer nem jobb, mint a placebo / általános terápia. c) Az új gyógyszer ugyanolyan, mint az általános terápia. d) Az új gyógyszer nem olyan jó, mint az általános terápia.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 18. Néhány érdekes tény a klinikai kutatásokkal kapcsolatban: 1. Több, mint 2,3 millió ember vesz részt megközelítőleg 80.000 klinikai kutatásban minden évben az Egyesült Államokban. 2. 2005-ben, 2.261 kutatásban résztvevő úgy nyilatkozott, hogy 88%-uk ismét részt venne egy klinikai kísérletben, míg 12%-uk mondott erre nemet. 3. Az 1960-as években 8,1 év kellett, hogy egy gyógyszert kifejlesszenek, 1990-es években ez a szám 15,3 év, majdnem a duplája. Nagyjából 20 év, mire egy szimpla gyógyszeres kezelés eljut a kezdeti felfedezés állapotától oda, hogy az orvos felírja azt a betegnek. 19. Néhány nagy klinikai kísérlet: 1. A legtöbb gyógyszer kifejlesztésének programjához 1500 – 2000 beteg szükséges. 2. Cukorbetegség: 60.000 beteg. 3. Mellrák: 30.000 beteg. 4. Akut leukémia: 1.913 beteg. 5. Malária: 16.000 beteg.
Az a papírmennyiség, amely egyetlen, harmadik fázisú, klinikai kísérlet dokumentuma, 5 kamiont töltene meg!
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap Klinikai kísérletek a UCB támogatásával, részvételével 20. A betegek és a cégek elvárásai a klinikai kísérletek alatt: a) Beteg – a kísérletben való részvétel nem gyógymód a lupus betegségre. b) Beteg – fel kell ismernie, hogy a személyes részvétel nagyon fontos a kísérlet egész ideje alatt, az elmulasztott találkozóknak súlyos következményei lehetnek az egész vizsgálatra nézve. c) Cég – orvosi biztosítást nyújt minden kísérletben résztvevő számára, amennyiben gondatlanságot, hanyagságot követ el a kísérlet időtartama alatt. d) Cég – az utazási költségeket a klinikai látogatások és nyomonkövetések alkalmával téríti. 21. Jelenleg futó lupus kísérletek: 112 lupus kísérlet, amelyek keresnek vagy keresni fognak betegeket. 22. Lupus klínikai kísérletek az interneten:
http://clinicaltrials.gov/ct2/results?term=lupus&recr=Open http://www.lupustrials.org
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap
Nemzeti riportok Csak pár perc adatott minden tagország részére, ezért az általunk említett, kiemelt eredmények:
1.Hevér Krisztina Díj, amely egyedülálló kezdeményezés az egyesületek életében. 2.Az első nyilvános szereplésünk országos médiumban.
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
A ciprusi delegáltak (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
Csoportkép (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
Csoportkép (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
Csoportkép (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora helyszínen, képekben.
Csoportkép (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
Csoportkép (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
Csoportkép (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 23. csütörtök, 2. nap A nap lezárása, kirándulás, vacsora külső helyszínen, képekben.
Yvonne és Peter (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 24. péntek, 3. nap Beszámoló az Európai Betegek Fórumának szemináriumáról (European Patients’ Forum Seminar) 2010. május 18-19., Brüsszel. Emberek szerte Európából és különböző betegszervezetektől találkoztak Brüsszelben, hogy megismerkedjenek a Health Technology Assessment (HTA) fogalmával, ezen az eseményen a Lupus Europe is képviseltette magát. 3. Mi az az Európai Betegek Fóruma? Ernyőszervezet, amely az európai betegszervezeteket képviseli. 4. Küldetése: képviselje a betegeket oly módon, hogy a betegeket az európai uniós egészségügyi politika és programok középpontjába állítsa. 5. Az Európai Betegek Fórumának 42 tagja van (szervezetek), Lupus Europe egy teljes jogú tag. 6. Az Európai Betegek Fórumának víziója a jövőre nézve: magas szintű, betegközpontú, igazságos egészségügyi ellátás az Európai Unióban mindenütt. 7. Mi is az a Health Technology Assessment (HTA)? Egy kifejezés, amely lefedi az egészségügy bármely aspektusát, a legfontosabb: leírni az előnyeit és nem kívánt hatásait egy egészségügyi technológiának. 8. Egy fontos megállapítás: senki más nem képes jobban elmondani egy betegség vagy egy egészségügyi technológia hatásait, mint a beteg. 9. Minden Lupus Europe tagnak tudnia kell az HTA-ról, amennyiben úgy gondolják, hogy szerepet vállalnak betegeik képviseletében. 10. A betegszervezeteknek együtt kell működniük, amennyire csak lehetséges, az erő a mennyiségben van! 1. 2.
2010. szeptember 24. péntek, 3. nap Beszámoló az Európai Betegek Fórumának szemináriumáról (European Patients’ Forum Seminar) 11. Az orvosok és a szakértők beszélhetnek tudományos alapú bizonyítékokról, és arról, hogyan kell a betegeket tájékoztatni a kezelésekről, stb., de a betegek azok, akik tapasztalatból képesek egy kezelés behatásáról beszélni, amit ők átélnek a valóságban. Ennél fogva a betegek kulcsfontosságú szerepet játszanak, és meg kell hallgatnunk őket. Kár, hogy a betegek nem azt a csoportot képviselik, akik nagy mennyiségű pénzzel rendelkeznek. 12. Példák a HTA-val kapcsolatban, a mindennapi egészségügyi ellátásban: a) Diagnosztikai tesztek, pl. CT. b) Eljárások, pl. laparoszkópia. c) Megelőzés, pl. gyermekkori oltási programok. d) Gyógyszerek felírása, pl. inzulin használata az 1-es típusú cukorbetegeknél. e) Egészségügyi eszköz használata, pl. a pacemaker, amely a szívműködést szabályozza. 13. De vannak kérdések is a HTA-val kapcsolatban: biztonságos a használata? Meddig használható? Milyen betegek számára hatékony? 14. Az HTA-nak vannak orvosi, szociális és gazdasági aspektusai. Egy beteg, és ennélfogva a betegszervezetek számára is fontos, hogy tájékozottak legyenek. Mert a tájékozottság kell ahhoz, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Nem csupán az a kérdés, hogy „milyen kezelésre van szükségünk?”, az is fontos, hogy „melyik kezelést akarjuk?”.
2010. szeptember 24. péntek, 3. nap Beszámoló az Európai Betegek Fórumának szemináriumáról (European Patients’ Forum Seminar) 15. Cél: semmilyen döntés ne születhessen a betegek nélkül. A közgazdászok nem fogják azt mondani: „hogy érzed magad?”, csupán azt: „és ez mennyibe fog kerülni?”. 16. Legjobban a betegek és azok gondozói értik meg egy új vagy jobb kezelés szükségességét, ezért maguk a betegek és a betegeket képviselő csoportok járulhatnak hozzá a legjobban az HTA által nyújtott folyamatokhoz. 17. A Lupus Europe számára tényleg nagyon fontos, hogy együttműködjön a EULAR-ral. Mert, például, ha tesztelni szeretnénk egy új (és ennélfogva költséges) kezelést, nagyobb az esélyünk, hogy mindezt megtegyük, ha van egy szakértői gárda mögöttünk. 18. Mi a fontos a Lupus Europe számára? a) Hogy tapasztalatot cseréljen a betegszervezetekkel. b) Fontos, hogy a betegszervezeteknek lehessen beleszólása a klinikai kísérletek tervezési folyamatába. c) Fontos, hogy a klinikai kísérletekben résztvevők olyan körből kerüljenek ki, akik a betegek számára a legjobb eredményt biztosítják. d) Egymás tájékoztatása! Ahhoz, hogy a Lupus Europe képviseltesse magát, szükséges annak ismerete számára, hogy mi történik az egyes országokban. 19. A kulcsfontosságú célok egyike: a minimálisan szükséges ellátás kritériumainak kidolgozása Európában, és annak elősegítése, hogy minden európai betegnek joga legyen megkapni ugyanazt a színvonalú egészségügyi ellátást.
2010. szeptember 24. péntek, 3. nap Beszámoló az Európai Betegek Fórumának szemináriumáról (European Patients’ Forum Seminar)
Konklúzió Fontos, hogy együtt dolgozzunk a Lupus Europepal, hogy segítsük mindenben, ami ahhoz szükséges, hogy együttműködésük az Európai Betegek Fórumával sikeres legyen, mert ez az általunk képviselt betegek érdekeit szolgálja!
2010. szeptember 24. péntek, 3. nap 2010-es felmérés, Élet a Lupus-szal II. – Karrier/Munka
1. Magyarország: 96 kérdőív kitöltés. 2. Az öt támogatott nyelv képviselőinek tapasztalatai + Magyarország (meglepetésként ért bennünket)! 3. Köszönet Annának a munkájáért, és persze Önöknek! 4. Weboldalunk prezentációja, példa, hogyan lehet együttműködni akkor is, ha ez bizonyos szabályok miatt alapból nem lehetséges.
2010. szeptember 24. péntek, 3. nap
1. Dr. Tarr Tünde és Dr. Brúgós Boglárka orvosi előadása. 2. A nap befejezése: kirándulás Szentendrén, avagy Zoli, Gáborka, Fatima és a puszi.
Csoportkép a hotel előtt (fotó: Purgel Zoltán)
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap 1.
2.
Lupus Europe Stratégiai Terv 2009 – 2012: a) Új tagok felkutatása, régi (nem aktív tagok) újbóli bevonása (Magyarország a kelet-európai régió éllovasa?). b) Kapcsolatépítés együttműködő partnerekkel (tagországok, betegszervezetek, betegek, támogatók, civil szervezetek, orvosok, média, nyilvánosság). c) Kulcsfontosságú üzenetek kidolgozása (plakátok, absztrakt, információs kiadványok). d) Politikai befolyás kiépítése európai szinten. e) Lupus Világnapja esemény támogatása, ezen esemény médialehetőségének maximális kihasználása, fejlesztése. f) Lupus Europe Konvenció által nyújtott lehetőségek maximalizálása (pl. workshop a jövőben). g) Európai szintű Orvosi Tanácsadó Testület létrehozása, bővítése. h) A Lupus Europe, mint szervezet működésének biztosítása (pénzügy, biztonság és stabilitás). Munkaterv 2011: 1. Lupus Europe tagságával, annak elvárásaival kapcsolatos felmérés. 2. Fordítás és publikáció: „Lupus – diagnózis és kezelés” című könyv (GSK támogatásával). 3. Élet a Lupus-szal II. felmérés eredményeinek prezentációja és riportja (UCB támogatásával). 4. 2011-es konvenció, Dánia (Roche támogatásával). 5. Caring & Sharing Lupus Europe kiadvány honosítása, nemzetközi szinten!
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
2010. szeptember 25. szombat, 4. nap
Ének a buszon, hazafelé. Gábor házi feladata a következő konferenciára: megtanulni elénekelni egy dalt.
2010. szeptember 26. vasárnap, 5. nap
1. Munkaebéd, az utolsó együtt töltött pillanatok. 2. Egy kellemetlen félreértés, de ismét helyt állt a Csapat a vendéglátás területén. 3. Búcsú a Lányoktól, valami véget ért… 4. Pakolás a szobánkban, első adag szállítása. 5. Visszatérés a szállodába, Gáborka egyedül. 6. Az egyik legjobban sikerült „üzleti” és baráti vacsora, Yvonne és Tony Bonello-val. Nincsenek már nyelvi problémák! Barátok lettünk?
2010. szeptember 27. hétfő, 6. nap
1.Pakolás. 2.Búcsú a szobától, a hoteltől, hihetetlen, hogy vége! 3.Utazás Maglódra, Szegvárra, kipakolás. 4.Két Barát búcsúja, de nem örökre! És ha már barátság…
Rólunk… Kedves Zoli és Gábor! … Mint a LUPUS EUROPE elnöke köszönetet akarok mondani mindkettőtöknek és az egyesületetek lányainak is, akik mindannyian oly keményen dolgoztatok azért, hogy a Konvenciót sikerre vigyétek. A tervezés és a tanácskozások alkalmával tett javaslataitok, gondolataitok, valamint a kirándulások igazán csodálatosak voltak. Nektek köszönhetem, hogy beleszerettem Budapestbe! Nagyon remélem, hogy Pete számára és számomra lesz lehetőségünk arra, hogy egyszer a jövőben visszatérjünk és újralátogassuk azokat a csodálatos helyszíneket, ahova vittetek bennünket. Ha magunk lettünk volna, nem láttuk volna azokat a csodálatos helyszíneket, amiket láttunk a kirándulások alkalmával vagy nem tudtunk volna ennyit megtudni Budapest történelméről … Kérlek adjátok át Pete és az én köszönetnyilvánításomat mindenkinek, aki részt vett a Konferencia tervezésében és megszervezésében, nem csak a Lupus Europe részéről, hanem mint a saját személyes köszönetnyilvánításunkat. Igazán úgy gondoljuk, hogy új BARÁTOKRA találtunk! Nagyon köszönjük.
Remélem minden rendben, hogy folytatni fogjátok munkátokat a Schopper Gabriella Lupus Egyesületben és a Lupus Europe-ban, és, természetesen, hogy kapcsolatban maradunk, mint Barátok. Mindannyiotoknak a legeslegjobbakat kívánom: Yvonne …
Nyert pályázatunk!
Köszönjük NCA!
A „Magyarországi civil szervezetek külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének, tapasztalatcseréjének támogatása” elnevezésű pályázaton egyesületünk 1.500.000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. Ez a pályázati forrás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezt a konferenciát – első „kelet-európai” rendező országként, házigazdaként – mi is európai színvonalon rendezhessük meg. Hálásak vagyunk a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégium tagjainak, hogy pozitív döntésükkel hozzájárultak ezekhez a sikerekhez.
A konvenciós csapat…
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!