Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821
Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!
Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821
Időpont: 2013. November 9.( szombat) Találkozó: 10 órakor a Hunyadi előtt Visszaérkezés: kb. 13 órakor Útvonal: Alsólővérek-Lővér Szálló-Sípálya-Daloshegy-Károly-kilátó-Vas-hegy-Felsőlövérek-Hársfa-sorHunyadi
Minden szülőt, gyereket szívesen látunk! Erdőbaráti üdvözlettel: Kati néni, Csilla néni, Heni néni,Tibor bácsi
A túrához szükséges felszereléshez a következőket hozd magaddal:
Erdőnek-kirándulásnak megfelelő cipőt-Ruházatot
Ha szükséges esőkabátot
Papírzsebkendőt
Hátizsákban, jó ha van:
folyadék, elemózsia
Esőnap másnap!(Ha szombaton esik az eső a túrát vasárnap tartjuk meg,a túrát ugyanekkor)
Károly-kilátó A Károly-kilátó és maga a 398 m magas Károly-magaslat egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó emlékét őrzi, mert ő és fia ácsoltatták 1876-ban (néhány források szerint 1878-ban) ezen a helyen az első kilátót. Amikor a faépítmény elöregedett, a városszépítők 1902-ben úgy találták, hogy javítása túl drága lenne, és ezért inkább „ a hely méltóságának megfelelő kilátót” építenek, kőből. Ennek ellenére az építkezést csak 1936-ban fejezték be, mert
közbe
csődbe
ment
az
a
bank,
amelybe
az
adományokból a kilátóra összegyűlt pénzt elhelyezték. A végleges
terveket
Winkler
Oszkár
készítette
el-
a
terméskőből épült kilátó 23 m magas. A felszabadulás után az építmény a városi önkormányzatokhoz került, és a sok hányattatás után csak 1996-ban adta vissza a Soproni Városszépítő Egyesületnek. Az egyesület még az évben elvégeztette a legsürgősebb felújításokat, és megnyitotta az épület első emeletén a Botanikus szentélynek nevezett állandó
kiállítást.
A
kilátó
legmagasabb pontján van.
a
Soproni-hegység
egyik
Mit tudunk a Soproni-hegységről? A Soproni-hegység( németül Brennberger
Hügelland)
Ödenburger
az
Alpokalja
Gebirge
vagy
osztrák-magyar
határon átívelő hegyvonulata, amely a Keleti- Alpokhoz kapcsolódó Rozália-hegység és a Kisalföld között képez átmenetet. A Soproni-hegység magyarországi részének két fő völgye a Füzes-árok a Kecske-patakkal, valamint a Brennbergi-völgy a Rák-patakkal. Jelentősebb vízfolyás még a Liget-patak. Kisebb mesterséges tavak: Hermesi-tó, Fehérúti tó, Szalamandra-tó. Az állandó források száma 25. A természetes állapotú erdők közül kiemelkednek a terület bükkösei,
valamint
gyertyános-kocsánytalan
tölgyes
állományai. Ez utóbbiak gyepszintjében nyílik az erdei ciklámen. A gesztenyés-tölgyesek cserjéje a fekete áfonya. A magyarországi részen a telepítéseknek köszönhetően ma az erdők
50-55
%-a
tűlevelű
fenyvesekből
áll.
Igazi
különlegességnek azok az elemek számítanak, amelyek a Keleti-Alpokból
ereszkednek
le
idáig.
Ilyen
például
a
farkasboroszlán és a fürtös bodza. Magyarországon csak itt él a havasi palástfű és az enyves aszat.
A Soproni-hegység állatvilága Az állatvilág értékes képviselői a madarak közül az uhu, a fekete
harkály,
búbos
cinege,
a
fenyvescinege
és
a
kormosfejű cinege, a hegyi billegető, a süvöltő és a keresztcsőrű. Előfordul továbbá a szirti sas, a siketfajd, a császármadár, a törpekuvik, holló, a havasi szajkó, a hajnalmadár és a vízirigó. A kétéltűek közül említést érdemel a foltos szalamandra. A rovarvilág jellegzetes képviselői az egyes alhavasi lepkefajok, az alhavasi futrinka, a havasi cincér.
A Soproni-hegység A
Soproni-hegység
4905
ha
kiterjedésű
magyarországi
területét 1977. március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. A Soproni Tájvédelmi Körzet a FertőHanság Nemzeti Park része. Ennek 85%-a erdő, 15%-a pedig rét. Jellegzetes kőzetei az ortogneisz, a fillitszerű csillámpalák, a fehér kvarcit és a leukofillit. Ezek szép feltárásai a nádormagaslati, a deák-kúti és a bánfalvi kőfejtők. A Soproni Tájvédelmi Körzet turistatérképpel a kézben könnyen bejárható, és az ismeretszerzést a Ciklámen tanösvény is segíti.
