Kilencedik kiadás (2015)

EURÓPAI NEMZETKÖZI VÍZIMENTŐ SZÖVETSÉG

VERSENYSZABÁLYZAT Szabályok, szabványok és eljárások a Vízimentő Európa-bajnokságokon és az ILSE által jóváhagyott versenyeken

Kilencedik kiadás (2015)

VILÁG VÍZI BIZTONSÁG

Im Niedernfeld 1-3 D 31542 Bad Nenndorf, Németország Tel. 49 (0)5723 955 500 Fax. 49 (0)5723 955 509 E-mail: [email protected] Web: http://europe.ilsf.org

ILSE VERSENYSZABÁLYZAT – KILENCEDIK KIADÁS Szabályok, szabványok és eljárások a Vízimentő Európa-bajnokságokon és az ILSE által jóváhagyott versenyeken Kiadta az Európai Nemzetközi Vízimentő Szövetség Im Niedernfeld 1-3 D 31542 Bad Nenndorf, Németország Tel. 49 (0)5723 955 500 Fax. 49 (0)5723 955 509 E-mail: [email protected] Web: http://europe.ilsf.org © Copyright, The International Life Saving Federation of Europe

Köszönetnyilvánítás Az ILSE köszönetét fejezi ki számos vízimentő szervezetnek és személynek, akik segítettek az európai vízimentő versenyek formálásában. Az ILSE különösképpen megköszöni a következő ILSE Sportbizottsági tagok hozzájárulását a Versenyszabályzat kilencedik (2015) kiadásához: Bob Dekkers – Hollandia, John Martin – Nagy-Britannia, Frans Kenis – Belgium, Marta Cuetos – Spanyolország, Wim Nuyens – Belgium, Dot. Giorgio Quintavalle PhD – Olaszország, Carsten Schlepphorst – Németország, Michael Cuddihy – Írország, Natalia Stoyanova – Bulgária, Ian Hutchings – Egyesült Királyság, Yves Lacrampe – Franciaország, Laila Solhaug Hulleberg – Norvégia, Annette Nääs – Svédország, Filip Orlowski – Lengyelország, Ágh Norbert – Magyarország. Bejegyzett védjegyek A Nemzetközi Vízimentő Szövetség bejegyzett védjegyei: World Water Safety™, Oceanman™ és Oceanwoman™, ILS Logo™, ILS Flag™, ILS Song™, Rescue Series™, World Conference on Drowning Prevention™, Red over Yellow™. Copyright Ezen szabálykönyv tartalma szerzői jog által védve, és kizárólag személyes, nem kereskedelmi felhasználásra engedélyezett. Minden jog fenntartva. A kiadó írásos engedélye nélkül tilos a kereskedelmi felhasználás, beleértve a kiadást, közvetítést vagy bármilyen médiumban való megjelentetését. A kérvényeket az Európai Nemzetközi Vízimentő Szövetség (ILSE) központjába (titkárságára) kell benyújtani. Amennyiben bármilyen eltérés van a hivatalos ILSE Versenyszabályzat angol nyelvű változata és az egyéb nyelvek kiadásai között, akkor az ILSE legújabb angol kiadása az irányadó szöveg. Amennyiben bármilyen eltérés van a hivatalos ILSE Versenyszabályzat elektronikus változata és bármilyen nyomtatott változata között, akkor az ILSE legújabb elektronikus változata az irányadó szöveg.

ILSE Versenyszabályzat v9.6 (01-15)

1. oldal

VÍZIMENTÉS ÉS SPORT – ILS és ILSE A Nemzetközi Életmentő Szövetség (ILS) a fulladás-megelőzés, az életmentés és az életmentő sport világszervezete. Az ILS egy non-profit, vallásmentes, világszintű életmentő sport- és humanitárius szervezet. Az ILS irányítója, együttműködő partnere és társa a nemzeti és nemzetközi szervezeteknek, hogy megelőzzék a vízbefulladást, és gondoskodjanak az életmentő szolgálatokról, valamint a vízimentő sport felügyelője szerte a világon. Az ILS népszerűsíti és szervezi az életmentő sportot, és rendszeresen szervez nemzetközi életmentő versenyeket, hogy a versenyzőket ösztökélje a vízben veszélybe kerülő emberek megmentésére. A vízimentő sport segít a vízimentők képességeinek, tudásának és technikájának a fejlesztésében, és fontos szerepet játszik az ILS tagszervezetei közötti kapcsolatok globális kiterjesztésében. Az ILS nemzetközi sportszervezetekkel van kapcsolatban:  Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC): az ILS az IOC által elismert nemzetközi szervezet.  Sportaccord (nemzetközi sportszövetségeket tömörítő nemzetközi szövetség): az ILS teljes jogú, szavazati joggal rendelkező tagja a Sportaccordnak.  Elismert Nemzetközi Sportszervezetek Szövetsége (ARISF): az ILS teljes jogú, szavazati joggal rendelkező tagja az ARISF-nek.  Nemzetközi Világjátékok Szövetsége (IWGA): az ILS teljes jogú, szavazati joggal rendelkező tagja az IWGA-nak.  Nemzetközi Szenior Játékok Szervezete (IMGF): az ILS közreműködő tagja az IMGFnek.  A Brit Nemzetközösségi Játékok Szövetsége (CGF): a vízimentő sport a CGF által elismert sport.  Nemzetközi Katonai Sportok Tanácsa (CISM): a vízimentő sport a CISM által elismert sport. Az ILS hivatalos kapcsolatot ápol az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) a vízbefulladás megelőzés érdekében. A vízimentő sport minden nemzetből fiatalokat és felnőtteket foglalkoztat a vízimentésben való kiválóságra való közös törekvés érdekében. A globális szemlélet a vízbefulladás terhének csökkentésére irányuló együttműködésre és csapatmunkára sürgető feladat. A fiatalság a vízimentő sportban történő részvállalásának növelése része a kötelezettségvállalási stratégiának. A vízimentő sport fontos összetevője ennek a küldetésnek. Mint az ILS alapvető része, az ILSE felelős a küldetés európai régióban történő megvalósításáért. Az ILSE Vízimentő Európabajnokságok fontos szerepet játszanak az európai régió vízimentőinek rendszeres találkozásában - segítve tagjainkat, hogy más országok tapasztalataiból tanuljanak és megmérettessék magukat a fejlődés és a teljesítmény érdekében. A vízbefulladás-megelőzés globális erőfeszítésének európai hatóságaként a nyilvánosság és a média vízimentő sportra irányuló figyelme segít a víziónk és küldetésünk megvalósításában, és stratégiai céljaink elérésében. Köszönjük az ILSE tagjainak és tagszervezeteinek a Szabálykönyv elkészítése iránti elkötelezettségét és a nemzetközi vízimentő sport népszerűsítésének érdekében tett töretlen erőfeszítéseit. Gratulálunk az ILSE tagszervezeteinek a vízimentő sportban és az Európai Vízimentő Bajnokságokban való folyamatosan növekvő részvállalásukhoz.


2. oldal

ELŐSZÓ A KILENCEDIK KIADÁSHOZ Az ILSE az ILSE Versenyszabályzat újabb kiadását legalább 6 hónappal a következő Vízimentő Európa-bajnokság előtt hozza nyilvánosságra. Minden egyes kiadás magában foglalja az előző bajnokságok tanulságait. Ebben a kiadásban a számozás szerkezetében van változás. Az ILSE Sportbizottsága mindent megtett azért, hogy a fejezetek szerkezete, formátuma és számozása megegyezzen a legutolsó, 2013-as ILS Versenyszabályzattal, hogy minél inkább érvényesüljön a következetesség elve. A legfontosabb eltérések a következők: 2. fejezet – Vízimentő Európa-bajnokságok  Átszerkesztve az Általános szabályok és eljárások, valamint a Szenior fejezetekből átemelt tartalommal.  Felülvizsgálva a versenyrendező bizottság uszodai felszereléseinek követelményeivel.  Az ILSE Irányító bizottsági tagok újradefiniálása.  A pontozás és a pontosztás felülvizsgálata.  Változások a korhatárokban az ifjúsági, a nyílt és a szenior versenyeknél.  A korhatár megjelölésének megváltoztatása "a verseny első napján" helyett "a bajnokság évében" megjelölésre.  Korcsoportok hozzáadása a szenior versenyeknél.  Különböző változások a versenyöltözetet illetően. 4. fejezet – Uszodai versenyszámok  4.3.2 A baba szállítása: a baba (mint áldozat) nem lélegzőnek tekintendő; változás a szállítási követelményekben és megfelelőségben (DQ19).  4.3.3 A baba vontatása: a baba (mint áldozat) lélegzőnek tekintendő.  A kötéldobásnál (Line Throw) a rúd távolsága 12 m-ről 12,5 m-re emelkedett.  A babaváltó (Manikin Relay) szabályainak egyértelműsítése a 2. és 3. váltásnál.  A kombinált váltóban (Manikin Relay) a hevederkötélnek teljesen kifeszítettnek kell lennie 10 m-nél.  A kizárás kódjai megtalálhatók minden versenyszám kizárás részénél. 5. fejezet – Nyíltvízi versenyszámok  A versenyzők maximális számának felülvizsgálata  A verseny lebonyolítási bizottsága felelős a pálya felállításának a szabályzásáért és a versenyzők maximális számának a változtatásáért.  A parti zászló szabályainak felülvizsgálata 6. fejezet – Szimulációs verseny (SERC)  A szervezőknek elegendő időt kell hagyniuk a szóbeli vagy írásbeli instrukciók lefordítására.  A Függelékben találhatók a minta pontozó lapok. 7. fejezet – IRB versenyek  Pályák és eljárások felülvizsgálata. 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások.  Különböző változások a versenyöltözetet illetően. Függelék  Frissített kizárási lista.  Minta pontozó lapok a szimulációs versenyhez.


3. oldal

TARTALOMJEGYZÉK 1. fejezet

Nemzetközi Vízimentő Szövetség 7 1.1 Történet ........................................................................................ 8 1.2 Szervezet ...................................................................................... 8 1.3 Stratégiai célkitűzések .................................................................. 8 1.4 Sport Bizottság ............................................................................. 8

2. fejezet

Vízimentő Európa-bajnokságok 9 2.1 Az ILSE hatásköre ...................................................................... 10 2.2 Versenybiztonság ....................................................................... 12 2.3 Alkalmasság és részvételi jog ..................................................... 13 2.4 Nevezési eljárások ...................................................................... 16 2.5 Csapatöltözetek és felszerelés ................................................... 18 2.6 Versenyprogram ......................................................................... 21 2.7 Pontozás..................................................................................... 24 2.8 Díjak ........................................................................................... 26 2.9 Hivatalos ünnepségek................................................................. 27 2.10 Európai rekordok ........................................................................ 27 2.11 Versenybírók és technikai személyzet ........................................ 29

3. fejezet

Általános szabályok és eljárások 34 3.1 Magatartási kódex ...................................................................... 35 3.2 Helytelen viselkedés ................................................................... 36 3.3 Kizárások és "Nem teljesítette" osztályozások ............................ 38 3.4 Óvások és fellebbezések ............................................................ 39 3.5 Doppingellenőrzés ...................................................................... 40

4. fejezet

Uszodai versenyszámok 42 4.1 Az uszodai versenyek általános feltételei .................................... 43 4.2 Indítás ......................................................................................... 43 4.3 Babák/bábuk ............................................................................... 45 4.4 Futamok beosztása..................................................................... 46 4.5 Időmérés és helyezések megállapítása ...................................... 47 4.6 Bírók ........................................................................................... 48 4.7 Akadályúszás – 200 m és 100 m ................................................ 49 4.8 Babamentés – 50 m .................................................................... 50 4.9 Kombinált mentés – 100 m ......................................................... 51 4.10 Babamentés uszonnyal – 100 m ................................................. 52 4.11 Babamentés uszonnyal, hevederrel – 100 m .............................. 53 4.12 Szuper vízimentő – 200 m .......................................................... 55 4.13 Kötéldobás .................................................................................. 58 4.14 Babamentő váltó – 4 x 25 m ....................................................... 60 4.15 Akadályváltó – 4 x 50 m .............................................................. 62 4.16 Kombinált váltó – 4 x 50 m .......................................................... 63


4. oldal

5. fejezet

Nyíltvízi versenyek 65 5.1 A nyíltvízi versenyek általános feltételei ...................................... 66 5.2 A rajt ........................................................................................... 67 5.3 A cél ........................................................................................... 69 5.4 Futamok beosztása..................................................................... 70 5.5 Nyíltvízi úszás ............................................................................ 72 5.6 Nyíltvízi csapat úszóverseny ...................................................... 74 5.7 Kombinált nyíltvízi váltó ............................................................. 76 5.8 Nyíltvízi úszás uszonnyal, hevederrel ........................................ 79 5.9 Futás – úszás – futás ................................................................. 81 5.10 Parti zászló ................................................................................ 82 5.11 Parti sprintfutás .......................................................................... 85 5.12 Parti futás – 2 km és 1 km........................................................... 87 5.13 Parti futó váltó ............................................................................. 89 5.14 Kajakverseny .............................................................................. 91 5.15 Kajakváltó ................................................................................... 93 5.16 Szörfverseny ............................................................................... 95 5.17 Szörfváltó.................................................................................... 97 5.18 Mentés szörfdeszkával ............................................................... 99 5.19 Vasember ................................................................................ 101 5.20 Vasember váltó ......................................................................... 104

6. fejezet

Szimulációs verseny (SERC) 107 6.1 A szimulációs verseny általános szabályai ................................ 108 6.2 A mentés alapelvei ................................................................... 110 6.3 Bírálás és pontozás .................................................................. 111

7. fejezet IRB versenyek 113 7.1 Díjak ......................................................................................... 114 7.2 Biztosíték .................................................................................. 114 7.3 Általános feltételek .................................................................... 115 7.4 Eljárás....................................................................................... 118 7.5 Első versenyszám: IRB mentés ................................................ 120 7.6 Második versenyszám: IRB többszörös mentés ........................ 120 7.7 Harmadik versenyszám: IRB csapat mentés ............................. 120 7.8 Negyedik versenyszám: IRB hevederes mentés ....................... 121 7.9 Kizárás...................................................................................... 121 8. fejezet

Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások 123 8.1 Uszodai létesítményi előírások ................................................. 124 8.2 ILSE felszerelési előírások ........................................................ 127 8.3 Váltóbotok (parti zászlók) .......................................................... 127 8.4 Deszkák .................................................................................... 128 8.5 Csónakok.................................................................................. 128 8.6 Bóják ........................................................................................ 129 8.7 Babák/bábuk ............................................................................. 129 8.8 Akadályok ................................................................................. 129


8.9 8.10 8.11 8.12 8.13 8.14 Függelékek

5. oldal

Uszonyok .................................................................................. 130 Kajakok ..................................................................................... 131 Uszonyok .................................................................................. 132 Kötelek...................................................................................... 132 Verseny öltözet ......................................................................... 132 Fürdőruhák ............................................................................... 134

135 A – Kizárási kódok az uszodai és a nyíltvízi versenyszámokhoz .......... 136 B – Kizárási kódok az IRB versenyszámokhoz ..................................... 141 C – SERC: bírói pontozólap minták ...................................................... 145 D – Kifejezés gyűjtemény ..................................................................... 150 Óvó/fellebbező lap ................................................................................ 151 ILSE rekord kérelmező lap ................................................................... 153 ILS Technikai Bulletin No 2 (2014 június 4-i kiadás) ............................. 154


6. oldal

ILSE VERSENYEK 1. FEJEZET

EURÓPAI NEMZETKÖZI VÍZIMENTŐ SZÖVETSÉG


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 1. fejezet Európai Nemzetközi Vízimentő Szövetség

8. oldal

1. fejezet

AZ EURÓPAI NEMZETKÖZI VÍZIMENTŐ SZÖVETSÉG 1.1.

A VÍZIMENTŐ EURÓPA-BAJNOKSÁGOK TÖRTÉNETE A Fédération Internationale de Sauvetage (FIS) és a World Life Saving (WLS) összevonásával jött létre az International Life Saving Federation (Nemzetközi Vízimentő Szövetség), melyet formálisan 1994-ben hívtak életre az 1994es egyesült királyságbeli világbajnokságon. Az International Life Saving Federation of Europe (ILSE, Nemzetközi Európai Vízimentő Szövetség) ugyanabban az időben alakult meg a világszervezet regionális ágaként. A nemzetközi vízimentő versenyeknek erős múltja volt Európában a korábbi FIS-en belül, melynek tagjai közt jelentős számban szerepeltek európai nemzetek. A FIS 1953-ban rendezett először világbajnokságot uszodai/állóvízi szabályok szerint. Amikor megalapították az ILSE-t, a nyíltvízi szabályok is bekerültek az európai szabályrendszerbe, ugyanakkor 1999-ig kellett várni az első ILSE Nyíltvízi Vízimentő Bajnokság megrendezéséig. 2001-től az ILSE-nek sikerült összekapcsolnia a vízimentő versenyek két oldalát egyetlen Európa-bajnokságon belül.

1.2.

SZERVEZET Az ILSE legfőbb irányító szerve a közgyűlés, ahol a tagszervezetek képviselik magukat. A közgyűlés állapítja meg az ILSE alapelveit (ami általánosságban követi az ILS elveit) A tisztségviselő választási közgyűlést négy évente tartják, ahol az igazgatótanács kerül megválasztásra. Az igazgatótanács, melynek vezetője az elnök, irányítja az ILSE-t a közgyűlések közötti időszakokban. Az ILSE az ILS-től kapja felhatalmazását, hogy az európai tagjait irányítsa, és felelős a regionális működés irányítására, felügyeletére és koordinálására. Az ILSE bizottságokat hozott lére, amelyek az irányításért, a fejlesztésért és az ILSE nagyobb területeinek technikai vonatkozásaiért felelnek. A négy bizottság a következő: Oktatási, Mentési, Sport valamint Irányítói és adminisztrációs. Az ILSE ezenkívül együttműködik partnerszervezetekkel, kormányokkal, civil szervezetekkel és szponzorokkal, hogy népszerűsítsék a vízimentést Európa-szerte. Az ILSE egy egyedülálló nemzetközi szövetség abból a szempontból, hogy támogatja és szabályozza a sportversenyeket, amelyek fontos tényezői a humanitárius életmentő munka elősegítésének. Életmentés a versenyek által az egyik megalapozott célkitűzés.

1.3.

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK Az ILSE stratégiai célkitűzései az ILS-ét követik, amelyek: 1. Növelni a képességet a meghatározott csoportok vízbefúlásának csökkentésére. 2. Az ILSE-t a vízbefúlás megelőzése, a vízimentés és a vízimentés sportjának európai regionális hatóságaként pozícionálni. 3. Csökkenteni a gyermekek vízbefúlását regionálisan (és világszerte) kapcsolatok és együttműködések által. 4. Kiterjeszteni a vízimentés sportjának hatáskörét, elérését és ismertségét. 5. Felállítani egy fenntartható szervezetirányítási modellt. 6. Megalapítani és támogatni a regionális (és globális) legjobb gyakorlatot. 7. Minden Európán belüli nemzettel foglalkozni.

1.4.

ILSE SPORT BIZOTTSÁGA Az ILSE Sport Bizottsága képviseli a vízimentő sportág érdekeit az európai nemzetközi sportvilágban. A Bizottság kötelezettségei kiterjednek az alábbiakra (de nem kizárólagosan): sportszabályok, bajnokságok, sportvezetés, antidopping, versenyzők, bírók és technikai személyzet, sport fejlesztés és kutatás.

ILSE Versenyszabályzat v9.1 (01-14), 1. fejezet – Európai Nemzetközi Vízimentő Szövetség

9. oldal

A Bizottság segít az igazgatótanácsnak kapcsolatokat kiépíteni más, együttműködő sportszervezetekkel.


VÍZIMENTŐ EURÓPA-BAJNOKSÁGOK


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 2. fejezet Vízimentő Európa-bajnokság

10. oldal

2. fejezet

VÍZIMENTŐ EURÓPA-BAJNOKSÁGOK 2.1

AZ ILSE HATÁSKÖRE Az európai vízimentő sport hozzájárul a vízbefulladás megakadályozásáról szóló ILS világszintű küldetéséhez. Mint a vízimentés nemzetközi szövetsége Európában, az ILSE hozza a szabályokat, hogy biztonságos és igazságos rendszerben lehessen a vízimentő versenyeket megrendezni és levezetni. Egyedül az ILSE hagyhatja jóvá a vízimentő Európa-bajnokságokat. Az "ILSE" és az "Európai" szavakat nem lehet az ILSE beleegyezése nélkül vízimentő versenyekkel kapcsolatban használni. Az ILSE önmagában más vízimentő versenyeket is szabályozhat. Minden ILSE által szabályozott vízimentő versenyen az ILSE vagy ILS szabályokat kell alkalmazni. 2.1.1

a)

b) c)

d)

e)

Európa-bajnokságok Az ILSE-nek kell jóváhagyni az alábbi Európa-bajnokságokat:  Nemzeti csapatok vízimentő Európa-bajnokságai 2 évente  Ifjúsági nemzeti csapatok vízimentő Európa-bajnokságai évente  Klubközi vízimentő Európa-bajnokságok 4 évente  Szenior vízimentő Európa-bajnokságok 2 évente  Felfújható mentőcsónak (Inflatable Rescue Boat, IRB) Európa-bajnokságok 2 évente. Minden vízimentő Európa-bajnokságot az ILSE pártfogásával kell megrendezni. Az ILSE is megrendezheti a bajnokságokat, de általában átadja a rendezés jogát egyik nemzeti vízimentő tagszervezetének. ILSE Irányító Bizottsága: Az Európa-bajnokságokhoz az ILSE-nek ki kell jelölnie egy irányító bizottságot, amely az ILSE nevében felelős a verseny megrendezéséért. Az ILSE Irányító Bizottsága jelöli ki a versenybíróságot és szorosan együttműködik a rendező szervezet versenyrendezőségével. Az ILSE Irányító Bizottságának hatáskörébe tartozik minden olyan eset elbírálása, amelyet a szabályok nem rendelnek a vezető versenybíró vagy egyéb bírók hatáskörébe. Az ILSE Irányító Bizottságának az alábbiakból kell állnia:  az ILSE Sport Bizottságának elnöke  a rendező szervezet versenyrendezőségének elnöke (vagy egy kijelölt megbízott, akit jóvá kell hagyatni az ILSE Sport Bizottságával)  a biztonsági felelős  az egyes versenyszámokra kijelölt bírók, akik felelősek: az uszodai, a nyíltvízi, a szimulációs versenyekért és egyéb más versenyekért, amelyek a bajnokság részét képezik. Ezek a bírók a versenyrendezői bizottság ülésein csak azokon a részeken vesznek részt, amely a versenyszámukról szól.  Az ILSE Sport Bizottsága által kijelölt egyéb ILSE versenyrendezőségi tagok (pl.: mentőtiszt, ILSE Sport Bizottsági titkár). Bajnokság helyszínének felülvizsgálata: Az ILSE Igazgatótanácsa ösztönöz minden ILSE tagszervezetet, hogy megpályázza a Vízimentő Európa-bajnokság rendezési jogát. Minden ilyen beadványt az ILSE Titkársága által kiadott pályázati űrlapon a megadott határidőig kell beadni. Minden pályázatot az ILSE Sport Bizottságának kell benyújtani, akik legalább egy ellenőrt kijelölnek, hogy ellátogasson a helyszínre, és hogy egy teljes körű technikai vizsgálatot tegyen a pályázatban szereplő létesítményekről. A rendező országnak kell állnia a maximum 4 napos ellenőrzés utazási és szállásköltségeit. Az ILSE Sport Bizottsága dönthet úgy, hogy nem kell ellenőrzést végrehajtani, ha egy helyszínt a közelmúltban már használtak Európa-bajnokság megrendezésére, és a létesítmények dimenziói nem változtak. A rendező országnak írásban kell igazolnia, hogy nem volt változás az előző ellenőrzés óta.

ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15) 2. fejezet Vízimentő Európa-bajnokság

f)

g)

h)

2.1.2

a)

b)

11. oldal

Az ellenőr(ök)nek az ILSE Igazgatótanácsának kell benyújtania/benyújtaniuk a vizsgálati jelentést. A tanácsnak a döntés meghozatala előtt meg kell kapnia az érvényes vizsgálati jelentést, hogy odaítélhesse a bajnokság megrendezését a pályázó országnak. Az ILSE Sport Bizottságának ki kell jelölnie egy képviselőt, aki ellátogat a Vízimentő Európa-bajnokság helyszínére legalább 2 hónappal a bajnokság kezdete előtt, hogy megvizsgálja a létesítményeket, a felszereléseket és a technikai feltételeket. A rendező versenybizottság felelőssége a felszerelésekről: A rendező versenybizottságnak az alábbi felszereléseket kell biztosítania, amelyet az összes versenyzőnek kötelező használni:  A parti váltószámokhoz és a parti zászlóhoz szükséges botok (legalább 32 db, plusz 4 extra)  Hevederek a nyíltvízi számokhoz (legalább 8 db, plusz 2 extra)  Hevederek az uszodai versenyszámokhoz (legalább 8 db, plusz 2 extra a versenymedencéhez, valamint 8 plusz 2 db a bemelegítő medencéhez.)  Mentőbabák az uszodai versenyszámokhoz (legalább 16 db, plusz 4 extra a versenymedencéhez, valamint 8 plusz 2 db a bemelegítő medencéhez.)  Dobókötelek az uszodai versenyszámokhoz (legalább 8 db, plusz 2 extra a versenymedencéhez, valamint 8 plusz 2 db a bemelegítő medencéhez.)  Dobókötelek az uszodai versenyszámokhoz (legalább 16 db, plusz 2 extra a versenymedencéhez, valamint 8 plusz 2 db a bemelegítő medencéhez.)  Minden felszerelés, amelyet az ILSE versenybizottsága a szimulációs versenyhez igényel. A rendezőbizottságnak az alábbi felszerelési készlettel kell rendelkeznie:  kajakok és lapátok (legalább 12-12 db)  szörfdeszkák (legalább 12 db) A rendezőbizottságnak tájékoztatnia kell minden résztvevőt a rendelkezésre álló felszerelési készletről, valamint hogy a versenyzők milyen feltételekkel vehetik ezeket igénybe, és hogy milyen a típusa vagy márkája ezen felszereléseknek. A rendezőbizottság felelőssége, hogy gondoskodjon minden szükséges felszerelésről, ami szükséges a világbajnoki versenyszámok pályáinak kiépítéséhez és fenntartásához, valamint hogy fel tudjon állítani egy szimulációs versenyhez (SERC) szükséges jelenetet. Az IRB Európa-bajnokságok rendezőbizottságának a felelőssége, hogy minden csónakot és szükséges felszerelést biztosítson:  Teljesen felszerelt IRB-k (legalább 10 db, plusz 2 extra) Az IRB Európa-bajnokságok rendezőbizottságának ezenfelül 6 IRB-t vagy ahhoz hasonló eszközt kell biztosítania a verseny felépítéséhez és biztonságának fenntartásához. ILSE által szabályozott versenyek Az ILSE szabályozza az Európa-bajnokságokat és más nemzetközi versenyeket. A szabályozás célja biztosítani, hogy minden verseny, amely az ILSE pártfogásával kerül megrendezésre, egységes alapelveknek feleljen meg, valamint hogy ezen versenyek ne sértsék az ILSE imázsát. Ilyen versenyeket az ILSE teljes jogú tagjai rendezhetnek, akik megszerezték a szükséges helyi engedélyeket, valamint rendelkeznek érvényes kockázatkezelési és biztosítási szabályzatokkal. Olyan versenyeken, amelyeket nem az ILSE vagy az ILS szabályoz, nem lehet rekordot felállítani. Minden ILSE tagszervezetet arra ösztönöznek, hogy az országos versenyeiket az ILSE vagy ILS szabályai szerint rendezzenek meg. A versenyrendező felelőssége, hogy az ILS(E) szabályainak való megfelelősségre benyújtsa a jelentkezését, és hogy a követelményeknek megfeleljen. A megfelelőségi jelentkezéseket az ILSE Regionális Főtitkárságának vagy az ILS központba kell benyújtani. A versenyrendezőnek az ILSE Titkárságával kell felvennie a kapcsolatot a jelentkezéssel és annak menetével kapcsolatban.


c)

2.2

12. oldal

Minden ILSE által szabályozott versenyen az ILSE-nek ki kell jelölnie az ILSE Sport Bizottságának elnökét (vagy egy megbízottat), hogy ellenőrizze, hogy a versenyrendezőség megfelel minden a szabálynak.

VERSENYBIZTONSÁG a) A biztonság a legszükségesebb és legfontosabb tényezője a verseny

b)

c) d) e)

f)

2.2.1

a)

b)

megtervezésének. Minden világbajnokságon a rendező nemzet vízimentő szervezete felel a megfelelő erőforrásokról, hogy biztosítsák a versenyen résztvevők biztonságát. A versenyrendező bizottságnak ki kell neveznie egy biztonsági felelős személyt, aki felel, hogy minden létesítmény és körülmény biztonságos, és hogy rendelkezésre áll a megfelelő biztonsági terv, felszerelés, jármű és mentő személyzet, amelyek biztosítják a versenyzők, a bírok és a nézők biztonságát. A biztonsági felelős személy az ILSE Irányító Bizottságának tagja kell, legyen. A versenyrendező bizottságnak be kell nyújtania a biztonsági és mentési tervét (lásd 2.2.1 alább) az ILSE Irányító Bizottságának legalább 6 hónappal a bajnokság kezdete előtt. Nem indítható verseny, amíg az ILSE Irányító Bizottsága meg nem győződött a létesítmények biztonságosságáról, a megfelelő biztonsági és mentési tervről, a felszerelés, az eljárások és a személyzet megfelelőségéről. Nem indítható nyíltvízi verseny, amíg a szakértő nem értékelte a nyíltvízi feltételeket, és nem jelentette az ILSE Irányító Bizottságának. Kizárólag az ILSE Irányító Bizottságának a hatáskörébe tartozik a bajnokság, egy versenyszám, vagy egy versenyszám döntőjének a törlése, más időpontra vagy más helyre áthelyezése. A vezető versenybírónak vagy a mentőszolgálat kijelölt koordinátorának (ahogy a biztonsági és mentési tervben szerepel) a feladata, hogy kezelje a verseny alatt felmerülő vészhelyzeteket. Biztonsági és mentési terv A versenyrendező bizottságnak el kell készítenie a biztonsági és mentési tervet, hogy biztosítsák:  a helyszín(ek) alkalmasságát és megfelelőségét a versenyzésre.  a versenyzők, a versenyen dolgozók és a nézők általános biztonságát.  rendelkezésre álló személyzetet és eljárási módot, ha kisebb vagy nagyobb vészhelyzet áll elő, úgymint: sérülés vagy megbetegedés a versenyzők, a bírók, a technikai személyzet vagy a nézők részéről. A tervnek tartalmaznia kell:  hogy a verseny alatt milyen létesítményeket használhatnak a versenyzők, a bírók, a technikai személyzet és a nézők.  felhatalmazott személyeket, akik elindíthatják a tervet, valamint a vészhelyzet kezelésének elrendelési és koordinációs útját.  a biztonsági személyeket és protokollt, beleértve a szárazföldi és vízi mentőket, illetve az ő feladatköri leírásukat.  a vészhelyzet kezeléséhez szükséges logisztikai információkat: személyzet és bevethetősége, a versenyhelyszín megközelíthetősége, felszerelések, kommunikációs protokoll és módok, járművek hozzáférhetősége és alternatív helyszín(ek).  a vészhelyzetet kezelő létesítményeket, beleértve az elsősegély helyek számát, ezek elhelyezkedését és típusát, ezen helyek felszereltségét, és ott helyben vagy hívásra rendelkezésre álló személyzetet. A tervnek meg kell neveznie a helyszíni és helyszínen kívül eső orvosi létesítményeket, beleértve a legközelebbi orvosi központ vagy kórház elhelyezkedését és elérhetőségét.


13. oldal

 a rendelkezésre álló mentőjárművek használatának protokollját, amennyiben a

c)

sérülteket el kell szállítani a baleset helyszínéről vagy a mentőcsapatokat a baleset helyszínére kell vinni.  az elérhető mentői szolgáltatásokat nyújtók megnevezését és feladatvégzési előírásait, és részletezni kell, hogy a külső és belső szervek miként kerülnek riasztásra.  részletezni a döntéshozó felelősségét egy versenyző, bíró, verseny személyzeti tag vagy néző halála, vagy súlyos sérülése esetén. A tervet meg kell osztani a vészhelyzet esetén várhatóan bevonásra kerülő helyi erőkkel és szolgálatokkal, és a versenyszemélyzet körében széleskörűen kommunikálni kell.

Váratlan esemény általi áthelyezési terv a) A nyíltvízi versenyeken a kedvezőtlen időjárás okozhat szélsőséges forróságot

b)

c)

2.3

vagy hideget, viharokat, veszélyes hullámzást vagy áradást és ezekkel összefüggő veszélyeket a versenyzők számára. Az ember általi katasztrófákat, mint a víz és a part szennyezése, sem lehet kihagyni a számításból. A rendező versenybizottságnak készülnie kell egy váratlan eseményekre vonatkozó tervvel, amely biztosítja az előírásokat és eljárásokat arra az esetre, ha kedvezőtlen időjárás vagy más körülmények fenyegetik a verseny egy részének vagy egészének a lebonyolítását. A váratlan eseményekre vonatkozó terv:  azonosítja a döntéshozó hatóságot és előírást a verseny egy részének vagy egészének a felfüggesztése, törlése, halasztása vagy áthelyezése esetére.  meghatározza az alternatív helyszíneket, ahol a verseny része vagy egésze biztonságosan lebonyolítható a rendelkezésre álló időn belül.  részletezi a felelősségeket és eljárásokat a döntések és rendelkezések kommunikálására felfüggesztés, törlés, halasztás vagy áthelyezés esetén.  körvonalaz egy logisztikai tervet a versenyzők, verseny személyzet és felszerelés alternatív helyszínre való átszállítására.  vázolja a feladatokat az esemény és időrendjének újraállítását illetően az új helyszínen/helyszíneken.

ALKALMASSÁG ÉS RÉSZVÉTELI JOG Az ILSE Vízimentő Európa-bajnokságok azon meggyőződéses vízimentőknek szólnak, akik elhivatottak a vízimentés irányába – akik elsősorban vízimentők, és csak másodsorban versenyzők. Az ILSE etikátlannak tartja, hogy kizárólag a sportolói képességeikért toborozzanak versenyzőket, akiknek vízimentő képességeik bizonytalanok vagy csak versenyzésre alkalmasak. A csapat irányítása és az edzők kulcsszerepet játszanak az etikátlan gyakorlatok kialakulásának megelőzésében, és a "szabályok szerinti játék" előtérbe helyezésében. A csapatvezetés és az edzők személyes magaviseletét az ILSE magatartási kódexe határozza meg a 3. fejezetben.

2.3.1 Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnoksága a) A Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnoksága nemzetenként egy csapat b) c)

számára nyitott, az Ifjúsági Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnoksága pedig nemzetenként egy ifjúsági csapat számára nyitott. Minden ILSE által elfogadott nemzetnek rendelkeznie kell legalább egy teljes jogú ILSE taggal, hogy csapatot nevezhessen az EB-re. Ahhoz, hogy egy versenyző alkalmas legyen a nemzeti csapatban való versenyzésre:  Meggyőződéses vízimentőnek kell lennie, tagja kell, lennie a nemzeti vízimentő szervezetnek, és érvényes vízimentő vizsgával kell rendelkeznie.  Akár születés, akár megszerzés jogán állampolgára kell, legyen a nemzetnek, amelyet képvisel.  Tagja kell, legyen a nemzeti, ILSE teljes jogú tagszervezetének.  Be kell töltenie a szükséges kort a bajnokság évében:  Ifjúsági – 15 és 18 év között




14. oldal

Nyílt verseny – Legalább 16 év.

Azok a versenyzők indulhatnak az ifjúsági versenyen, akik a bajnokság évében december 31-éig vagy 31-én töltik be a 15., 16., 17. vagy 18. életévüket. Azok a versenyzők, akik 14 vagy 19 évesek lesznek a bajnokság évében, nem indulhatnak az ifjúsági versenyen.  A versenyen kívüli tesztek végett a Vízimentő Európa-bajnokság első napja előtt

d) e)

f)

g)

regisztrálniuk kell az Doppingellenes Világszervezetnél (World Anti- Doping Agency, WADA) (függetlenül attól, hogy melyik versenyszám mikor kezdődik). Azoknak a versenyzőknek, akik több nemzet állampolgárai, választaniuk kell, hogy melyiket képviselik. Ebben az esetben a versenyző kizárólag ezen választott nemzet ILSE teljes jogú tagszervezetének fennhatósága alá tartozik. Az ILSE teljes jogú tagjainak jóváhagyást kell adniuk a nemzeti csapatuk tagjairól, hogy meggyőződéses vízimentők; és bizonyítaniuk kell az alkalmasságukat, pl.: minden nemzeti csapat tagjának útlevél vagy egyéb állampolgársági dokumentum másolatával. Egy csapat összetétele: A nemzeti csapat bajnokságokon a versenyzők csak csapattagként vehetnek részt, nem mint egyének. A csapatnak legalább egy tagból kell állnia, de maximum 6 női és maximum 6 férfi versenyző alkothatja, a csapatvezetésen és az edzőkön kívül. Nem szükséges, hogy egy csapatnak egyaránt férfi és női versenyzői is legyenek. A csapatok nem növelhetik a férfi vagy női versenyzőinek számát 6 fölé. Egy versenyszámot sem indítanak később, hogy a résztvevők egynél több versenyen indulhassanak.

2.3.2 Klubközi Vízimentő Európa-bajnokság a) A Klubközi Vízimentő Európa-bajnokság klubonként egy csapat számára nyitott. b)

c)

d)

Minden csapattag jó hírű tagja kell, legyen az ILSE egyik teljes jogú tagszervezetének. Hogy versenyzésre alkalmasak legyenek a Klubközi Vízimentő Európabajnokságon, a versenyzőknek:  Elkötelezett vízimentőknek és az ILSE teljes jogú szervezetének jó hírű tagjai kell lenniük.  Tagjai kell, hogy legyenek a nemzeti vízimentő szövetség egyik vízimentő egyesületének vagy egységének, és érvényes vízimentői jogosítvánnyal rendelkeznek.  Be kell tölteniük a szükséges kort a bajnokság évében:  Nyílt verseny – legalább 16 év.  Az előző vízimentő Európa-bajnokság első napja és a nevezési határidő közötti időszakban sikerült a benevezett versenyszám nevezési idejét vagy annál jobb időt teljesíteniük. A klub definíciója a Klubközi Vízimentő Európa-bajnokságon: A klubként nevező versenyzőknek egyazon klub, vagy vízimentő egység tagjai kell, legyenek. A klub meghatározása - azon nemzetközi vízimentő szervezetek számára, amik nem rendelkeznek klub-rendszerrel – a következő: A vízimentő szervezet alap adminisztratív vagy vízimentő egysége; alapító okirattal rendelkező egység, ami egy magasabb szervezeti egységhez tartozik. A klubközi bajnokságban való nevezéshez a nemzeti vízimentő szövetségeknek igazolást kell adnia, hogy a versenyzők megfelelnek a fenti követelményeknek, és  hogy az egy csapatként benevezett klubtagok kizárólag egy klub vagy egység, nem pedig több klub vagy egység tagjai,


15. oldal

 hogy az egy csapatként benevezett klubtagok, külön-külön, legalább 90 nappal

az Európa-bajnokság kezdetét megelőzően az adott klub tagjai,  hogy az egy csapatként benevezett klubtagok, külön-külön, legalább 90 nappal

e)

f)

az Európa-bajnokság kezdetét megelőzően az adott klub nemzeti vízimentő szervezetének tagjai,  hogy a versenyzők minden versenyszámban rendelkeznek bizonyítottan érvényes idővel, amivel be vannak nevezve. Az időeredmények bizonyíthatók hivatalosan közzétett rekordok, hivatalosan közzétett rangsorok, hivatalosan közzétett versenyeredmények, vagy hivatalosan közzétett időmérő eredmények által. Nemzetközi átigazolások: A versenyzőknek jóváhagyást kell kérniük egy külföldi egyesülethez való átigazoláshoz. A jelentkezés sikeréhez a versenyzőknek beleegyezésre van szükségük a hazai egyesületüktől és a regionális és a nemzeti szervezettől.  A jelentkezőknek engedélyt kell kérniük jelenlegi egyesületüktől, és ezt az engedély továbbítaniuk kell a regionális (ha van) és nemzeti szervezetükhöz jóváhagyásra.  A nemzeti szervezet értesíti a jelentkezőt a döntéséről, és ha megadta az engedélyt, akkor továbbítja azt az új egyesület nemzeti szervezetéhez.  A nemzeti szervezetek nem tarthatják vissza ok nélkül az átigazolási jóváhagyásukat. Az ILSE Sport Bizottságának kell megoldania a nemzetközi átigazolások során felmerült vitákat az érintett felekkel való konzultáció során. A Sport Bizottság döntésének véglegesnek kell lennie. A nemzetközi egyesületek közti átigazolási szabályok (fent) nem vonatkoznak a nemzeti csapat bajnokságokra. Egy csapat összetétele: A versenyzők kizárólag egyesületi tagként és nem önálló személyként nevezhetnek a Klubközi Vízimentő Európa-bajnokságra. A csapatnak legalább egy tagból kell állnia, de maximum 6 női és maximum 6 férfi versenyző alkothatja, a csapatvezetésen és az edzőkön kívül. Nem szükséges, hogy egy csapatnak egyaránt férfi és női versenyzői is legyenek. A csapatok nem növelhetik a férfi vagy női versenyzőinek számát 6 fölé.

2.3.3 Szenior Vízimentő Európa-bajnokság a) Hogy versenyzésre alkalmasak legyenek a Szenior Vízimentő Európa-

b) c)

d)

e)

bajnokságon, a versenyzőknek:  Elkötelezett vízimentőknek és egy teljes jogú ILSE szervezet jó hírű tagjainak kell lenniük.  Tagjai kell, hogy legyenek a nemzeti vízimentő szövetség egyik vízimentő egyesületének, vagy egységének, és érvényes vízimentői jogosítvánnyal kell rendelkezniük.  Legalább 30 évesnek kell lenniük a bajnokság évében. A szenior versenyzők nem versenyezhetnek egynél több korcsoportban. A szenior versenyzők egy klub önálló tagjaiként nevezhetnek a Szenior Vízimentő Európa-bajnokságra, és mind egyéni, mind pedig csapat versenyszámokon indulhatnak. A csapat versenyszámok esetében a csapat nem állhat különböző egyesületek tagjaiból. Az egyesület definíciója a szenioroknál: a klubként nevező versenyzőknek egyazon klub vagy vízimentő egység tagjainak kell lenniük. A klub meghatározása – azon nemzetközi vízimentő szervezetek számára, amik nem rendelkeznek klubrendszerrel – a következő: A vízimentő szervezet alap adminisztratív vagy vízimentő egysége; alapító okirattal rendelkező egység, ami egy magasabb szervezeti egységhez tartozik. A Szenior Vízimentő Európa-bajnokságra való nevezéshez a nemzeti vízimentő szervezeteknek igazolást kell kiadniuk, amely kijelenti:  hogy az adott egyesület tagjai kizárólag egy egyesület vagy egység, nem pedig több egyesület vagy egység tagjai.


16. oldal

 hogy az egyesület csapatként benevezett tagjai, külön-külön, legalább 90

nappal az Európa-bajnokság kezdetét megelőzően az adott egyesület tagjai.  hogy az egyesület csapatként benevezett tagjai, külön-külön, legalább 90

f)

g)

nappal az Európa-bajnokság kezdetét megelőzően az egyesület nemzeti vízimentő szervezetének tagjai.  hogy mindannyian elkötelezett vízimentők, és a nemzeti vízimentő szövetség jó hírű tagjai és birtokolják a szükséges vízimentői jogosítványt. Csapat versenyszámok: A csapat versenyszámokra kizárólag egyesületek nevezhetnek. Egy adott csapat tagjainak egyazon egyesületet kell képviselniük. Minden csapat versenyszámban a szenior versenyzők kizárólag a saját korcsoportjukban versenyezhetnek. A szenior kötéldobás versenyszámban a kétfős csapat a fiatalabbik versenyző korcsoportjában kell, versenyezzen. Egyéni versenyszámok: Minden egyéni versenyszámban a szenior versenyzők kizárólag a saját korcsoportjukban versenyezhetnek.

2.3.4 Nyílt Vízimentő Európa-bajnokság a) Hogy versenyzésre alkalmasak legyenek a Nyílt Vízimentő Európa-bajnokságon,

b) c)

d)

2.4

a versenyzőknek:  Elkötelezett vízimentőknek és egy teljes jogú ILSE szervezet jó hírű tagjainek kell lenniük.  Tagjai kell, hogy legyenek a nemzeti vízimentő szövetség egyik vízimentő egyesületének vagy egységének, és érvényes vízimentői jogosítvánnyal kell rendelkezniük.  Legalább 16 évesnek kell lenniük a bajnokság évében ahhoz, hogy a Nyílt IRB Európa-bajnokságon indulhassanak, és legalább 15 évesnek kell lenniük a bajnokság évében, hogy a többi versenyszámban indulhassanak (hacsak másképp nincs jelezve). A nyílt vízimentő bajnokság versenyzői nevezhetnek egy egyesület egyéni tagjaként, és részt vehetnek mind az egyéni versenyszámokban, mind a csapatversenyszámokban. A klub definíciója a Nyílt Vízimentő Európa-bajnokságon: A klubként nevező versenyzőknek egyazon klub, vagy vízimentő egység tagjai kell, legyenek. A klub meghatározása – azon nemzetközi vízimentő szervezetek számára, amik nem rendelkeznek klub-rendszerrel – a következő: A vízimentő szervezet alap adminisztratív vagy vízimentő egysége; alapító okirattal rendelkező egység, ami egy magasabb szervezeti egységhez tartozik. A Nyílt Vízimentő Európa-bajnokságra való nevezéshez a nemzeti vízimentő szervezeteknek igazolást kell kiadniuk, amely kijelenti:  hogy az adott egyesület tagjai kizárólag egy egyesület vagy egység, nem pedig több egyesület vagy egység tagjai.  hogy az egyesület csapatként benevezett tagjai, külön-külön, legalább 90 nappal az Európa-bajnokság kezdetét megelőzően az egyesület nemzeti vízimentő szervezetének tagjai.  hogy mindannyian elkötelezett vízimentők, és a nemzeti vízimentő szövetség jó hírű tagjai, valamint birtokolják a szükséges vízimentői jogosítványt.

NEVEZÉSI ELJÁRÁSOK 2.4.1

Versenyregisztráció

Minden csapatnak regisztrálnia kell a bajnokságot megelőzően az ILSE és a versenyrendező bizottság által megállapított eljárásoknak és határidőknek megfelelően. Az ILSE egy adatbázist tart fenn, mely minden Európa-bajnokságra regisztrált nevet tartalmaz. A határidő után érkező regisztrációk a versenyrendező bizottság által megállapított késői regisztráció feltételeinek és kikötéseinek vethetők alá. Egyetlen egyéni vagy


17. oldal

csapat versenyszámra érkező nevezés sem fogadható el később, mint 48 órával a versenyzők első versenyszáma előtt az Európa-bajnokságon.

2.4.2 Kvalifikációs idők a Klubközi Vízimentő Európa-bajnokságon a) Az ILSE Sport Bizottságának kell megállapítania a kvalifikációs időket és időtartamokat a Klubközi Vízimentő Európa-bajnokság uszodai versenyszámaihoz. Ezeket az időket meg kell jeleníteni az ILSE weboldalán (www.europe.ilsf.org), és a regisztrációs információkkal nyilvánosságra kell hozni.

b)

c)

2.4.3

A Vízimentő Európa-bajnokság kvalifikációs időinek a versenyt megelőző év december 31-én fennálló világcsúcsok 25 százalékkal megnövelt időinek kell lenniük. Az Ifjúsági Vízimentő Európa-bajnokság kvalifikációs időinek a versenyt megelőző év december 31-én fennálló világcsúcsok 30 százalékkal megnövelt időinek kell lenniük. Egy versenyszámba történő nevezéshez a versenyzőnek a kvalifikációs idővel egyező vagy jobb időt kell teljesíteni az adott versenyszámban egy versenyen, a megelőző Európa-bajnokság első napjával kezdődő és a következő Európabajnokság nevezési határidejével végződő időintervallumban. Az ILSE teljes jogú tagjainak egy nyilatkozatot kell kiadniuk miszerint bizonyítottnak találják, hogy az adott versenyszámba nevezők a kvalifikációs idővel egyező vagy annál jobb időeredménnyel rendelkeznek a versenyszámban. A kvalifikációs idők bizonyíthatók nyilvános eredményekkel, nyilvános verseny eredményekkel vagy nyilvános időmérő eredményekkel. Az ILSE Irányító Bizottsága büntetéseket vethet ki azon versenyzőkre, akiknek az eredménye lassabb a kvalifikációs időnél – plusz 20 százalékot a nyílt bajnokságon versenyzőknél; plusz 25 százalékot az ifjúsági versenyzőknél. Például: Nyílt versenyen indulók:  A versenyszám világcsúcsa = 30 másodperc.  A kvalifikációs idő az Európa-bajnokságra (30mp + 25% ) = 37,50 mp.  Büntetési időhatár (37,50 mp + 20%) = 45 mp-nél lassabb. Ifjúsági versenyzők:  A versenyszám világcsúcsa = 30 másodperc.  A kvalifikációs idő az Európa-bajnokságra (30mp + 30% ) = 39,00 mp.  Büntetési időhatár (37,50 mp + 25%) = 48,75 mp-nél lassabb.

Nevezési idők

A Klubközi, a Nemzeti Csapatok és a Szenior Vízimentő Európa-bajnokságokon besorolást kell alkalmazni. Az uszodai versenyszámoknál, a versenyzők a megelőző Európa-bajnokság első napjával kezdődő, és a következő Európa-bajnokság nevezési határidejével végződő időintervallumban, versenyen elért időeredményei kell, hogy benyújtásra kerüljenek a nevezési lapokon. Az időeredményeket mind az egyéni, mind a csapat versenyszámok esetében be kell nyújtani. A versenyzőket és a csapatokat a nevezési idő alapján kell besorolni. Lásd a 4. és 5. fejezetet a besorolási információkért.

2.4.4

Nevezési díjak

Az ILSE testülete hagyja jóvá a rendező szervezet által előterjesztett nevezési díjakat, melyet az ILSE Sport Bizottság javaslata által állapít meg. A nevezési díjakat a regisztrációkor kell megfizetni.

2.4.5 a)

Változtatás a nemzeti vagy klubközi csapat összetételén vagy méretén Kizárólag a csapatvezető javasolhat változtatást a csapat összetételét vagy méretét illetően a versenyrendező bizottság megfelelő tisztviselőjének, legalább 2 órával a csapat első pontozásos versenyszámára való bevonulását megelőzően. Ez idő elteltével további változtatás nem eszközölhető a csapat összetételét illetően. A versenyzők, akik sérülés vagy más ok következtében visszalépnek, nem helyettesíthetők nem regisztrált versenyzőkkel.


b)

c) d) e)

18. oldal

A csapatvezetőnek írásban kell értesítenie a versenyrendező bizottságot a csapat összetételét illető változásról, jelezve:  a dátumot és időt  a csapat nevét  a visszalépő tag/tagok nevét  a helyettesítő versenyzők utó- és vezetéknevét. Az értesítéshez csatolni kell a csapat nemzeti szervezetének jóváhagyó nyilatkozatát, amely kimondja, hogy a helyettesítő csapattag eleget tesz az alkalmassági feltételeknek és elkötelezett tag. Amennyiben a csapat létszáma növekszik, minden szükséges nevezési díjat (beleértve az esetleges késedelmi nevezési díjat) csatolni kell az írásos értesítéshez. Továbbá, az új versenyző vagy a csapat vezetője köteles minden a szervezők által igényelt regisztrációs dokumentumot kitölteni. Az új csapattagok és csapatvezetés a felelősek azért, hogy megismerkedjenek minden anyaggal, ami a megelőző csapat-eligazításokon elhangzott, stb.

2.4.6 Csere az egyéni versenyszámoknál a) Kizárólag a csapatvezető cserélhet egy csapattagot egyéni versenyszámoknál,

b) c)

kizárólag az adott csapat egy másik tagjával. A csapatvezetőknek a cseréről legalább 30 perccel a versenyszám rajtja vagy a gyülekezés előtt (amelyik hamarabb van) értesíteniük kell a megfelelő bírókat. A versenyzők, akiket helyettesítettek egy versenyszámban, nem cserélhetők vissza az adott versenyszámba, de indulhatnak más versenyszámokban a versenyen. Cserék nem engedélyezettek, amennyiben egy önálló versenyszám első fordulója már megrendezésre került. Megjegyzés: Egy versenyszám futamok sorozata melyekre azonos szabályok és feltételek előírtak (pl. létesítmény, felszerelés, táv és úszásnem), például a parti zászló egy versenyszám, az akadályúszás egy versenyszám.

2.4.7 Csere csapat versenyszámoknál a) A csapat versenyszámok bármely fordulójánál engedélyezettek a cserék. b) Kizárólag a csapatvezető cserélhet csapattagokat egy csapat versenyszámnál, kizárólag az adott nemzeti csapat vagy egyesület más tagjaira. A csapatvezetőknek a cseréről/cserékről legalább 30 perccel a csapat versenyszám első fordulójának rajtja, vagy az újabb fordulók gyülekezője előtt értesíteniük kell a megfelelő bírókat.

2.5

CSAPATÖLTÖZET ÉS FELSZERELÉS 2.5.1 Csapatöltözet a) Minden csapatnak rendelkeznie kell hivatalos ünnepségekhez és díjátadó

b)

c) d)

ünnepségekhez megfelelő egyenruhával. A csapatvezetők, az edzők és a segítők is bátran részt vehetnek az ünnepségeken. Ezeken olyan egyenruhát kell viselniük, amely egybevág a csapatéval. A versenyzők egyenruhájának az ILSE által elfogadott szabványnak kell megfelelnie. A vezető versenybíró bármely versenyzőt kizárhatja, akinek az egyenruhája, vagy úszóruhája nem felel meg az ILSE által elfogadott szabványnak, vagy a reklám megjelenítési irányelveknek. Reklám megjelenítése az egyenruhákon, versenyöltözeten vagy felszerelésen kizárólag a reklám megjelenítési irányelveknek megfelelően történhet (2.5.2 alább). Egyetlen egyesület, versenyző vagy segítő sem jeleníthet meg semmilyen jelzést, logót vagy cégemblémát a ruháján, a versenyöltözékén, felszerelésén vagy a versenyterületen tartózkodó személyen, amelyet a vezető versenybíró kifogásolhatónak ítél.


e) f)

19. oldal

A fentiek be nem tartása a ruházat, a versenyfelszerelés vagy egyéb felszerelés alkalmatlanná nyilvánításával jár, és a versenyző (és/vagy a csapat) alkalmatlanná válik a bajnokságon való további részvételre. Ha ilyen szabályszegésre a verseny után vagy a verseny utáni vizsgálaton derül fény, a versenyző (és/vagy csapat) elveszíti címeit és díjait.

2.5.2 Reklám megjelenítési irányelvek a) Az ILSE Irányító Bizottsága fenntartja a jogot, hogy az olyan reklám

b)

c)

d)

e) f) g)

megjelenítéseket levetesse vagy eltakartassa, amelyek nem egyeztethetők össze a bajnokság hivatalos szponzoraival. Ez magában foglalja a tetoválásokat és testfestéseket is. Mindamellett, ha nem okoznak összeegyeztethetlenséget, a klubok vagy csapatok hivatalos szponzorai megtarthatják megjelöléseiket a versenyruházaton vagy felszerelésen, de más jelzést, transzparenst, zászlót vagy egyéb reklám megjelenítést nem használhatnak a versenyterület közvetlen közelében. A kajakos/szörfös számok előfutamaiban, elődöntőiben és döntőiben a versenyzők kötelezhetők, hogy a bajnokság szponzorának jelzéseit a felszerelésükre ragasztva/ráerősítve hordozzák. Egyik csapat vagy egyéni szponzor jelzéseit sem takarják le a kajakokon/szörfökön, hacsak nem elkerülhetetlen a bajnokság szponzori emblémájának elhelyezésekor. A bajnokság versenyszámainak minden egyéni versenyzője kötelezhető, hogy a verseny névadó szponzorának a mezét viselje a televízió által közvetített futamokban, az elődöntőkön és a döntőkön. Ha a névadó szponzor összeférhetetlen egy már meglévő csapat vagy egyéni szponzorral, akkor márkajelzés nélküli mezt kell viselni. Tetoválások, testfestés: A szponzori jelzés csak helyen jelenhet meg a testen, nem nagyobb, mint 150 mm x 50 mm méretben. A kiemelkedő versenyzőkkel televíziós interjú készülhet a versenyterületen. A meginterjúvolt versenyzők kötelezhetők a bajnokság szponzori felszerelésének viselésére. Éremátadások: A versenyszámok végén a helyezettek a bajnokság szponzori jelzésével ellátott felszereléseket kaphatnak. A versenyzők kötelezhetők, hogy viseljék ezeket az éremátadások során. A versenyzők együttműködésére szükség van e tekintetben; a szponzori támogatások segítenek a költségek csökkentésében, melyek másként a versenyzőket terhelnék.

2.5.3 Úszósapkák és sisakok a) A versenyzőknek minden versenyszám alatt az egyesületi vagy a nemzeti b) c) d) e)

úszósapkájukat kell viselniük. A versenyzők és a csapatok ilyen sapkája segíti a beazonosítást a bírálás során. A nyíltvízi versenyeken a sapkákat – az áll alatt biztonságosan rögzítve – minden versenyszám rajtjánál és a váltószám kezdetekor viselnie kell a versenyzőnek. Az uszodai versenyszámoknál és a szimulációs versenyben vagy nyíltvízi sapkát, vagy gumisapkát, vagy szilikon sapkát kell viselnie a versenyzőnek a versenyszám rajtjánál és a váltószám kezdetekor. Minden szörfös, kajakos és IRB versenyszámban a versenyzők viselhetnek sisakot az úszósapkákat érintő feltételekkel. A sisakokon a csapat színeit és designját kell feltüntetni. A versenyző nem kerül kizárásra, ha elveszíti a sapkáját vagy a sisakját a rajt után, feltéve, hogy a bírók megállapítása szerint rendben teljesítette a számot.


20. oldal

2.5.4 Versenyöltözék a) A vezető versenybíró jogában áll kizárni bármely versenyzőt, akinek az

b) c) d) e)

úszóruházata nem felel meg a következő szabványoknak:  A versenyzők által viselt úszóruházatnak meg kell felelnie az ILSE úszóruházati szabványának.  A versenyzők úszóruházatának a jóízlés határain belül kell lenniük, és nem lehet rajtuk sértő szimbólum.  Egyik úszóruházat sem lehet átlátszó.  Minden úszóruházatnak meg kell felelnie a reklám megjelenítési irányelveknek. Az ILSE úszóruházat szabványokért lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. Jól látható mezeket kötelező viselni a nyíltvízen megrendezett versenyszámokban. Mellények, pólók, rövidnadrágok, hosszú harisnyák és/vagy zoknik lehetőség szerint viselhetők a parti és a kötéldobás versenyszámokban. Mentőmellények és sisakok viselhetők az IRB, a szörf, a kajak versenyszámokban és a vasember egyéni és váltó versenyszámában az úszást kivéve. A versenyzők kötelezhetők színes rajtszámok viselésére, a bírálást segítendő.

2.5.5 Szemüvegek a) Úszószemüveg használata megengedett. b) Napszemüveg és optikai szemüveg használata megengedett minden versenyszámban feltéve, hogy a szemvédő vagy optikai szemüveg az adott versenyszámnak megfelelően lett kialakítva.

2.5.6 Lábbelik a) A versenyzők nem viselhetnek lábbelit a versenyszámokban, kivéve, ha a b)

versenyszám leírása erre külön kitér, vagy a vezető versenybíró a körülmények tekintetében engedélyezi. A babakezelők viselhetnek lábbelit az uszodai versenyszámoknál.

2.5.7 Vízhatlan ruhák a) Vízhatlan ruhák vagy más hab-típusú ruházat viselete megengedett a nyíltvízi

b) c) d) e) f)

versenyszámokban, ha a víz hőmérséklete 16 fok vagy annál alacsonyabb, vagy amikor a vezető versenybíró (az orvosi tanácsadóval egyeztetve) úgy dönt, hogy a hőérzeti tényezők veszélyesek. Kötelező vízhatlan ruhát viselni a 13 fokos vagy annál hidegebb vízben. A víz hőmérsékletét kb. 300 mm-rel a vízfelszín alatt kell mérni. Csak az 5 mm-es maximum vastagságú vízhatlan ruhák elfogadottak a ruha bármely részén 0.5 mm-es maximum eltéréssel; és nem tartalmazhatnak lebegést segítő vagy fenntartó összetevőt. A nyíltvízi evezés kormányosának és az IRB versenyeken vízhatlan ruha viselése a körülményektől függetlenül megengedett. Vízhatlan ruha viselése az uszodai versenyszámokban nem megengedett. A vízhatlan ruháknak meg kell felelniük az ILSE szabvány követelményeinek. Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások.

2.5.8 Szabványosított versenyfelszerelés a) A versenyzőknek a következő, versenyrendező bizottság által biztosított felszerelést kell használniuk:  A parti váltó és parti zászló versenyszámokban használt rudak  Mentő babák az uszodai versenyszámokban  Hevederek az uszodai és a nyíltvízi versenyszámokban  A dobókötelek az uszodai versenyszámokban  Akadályok az uszodai versenyszámokban


21. oldal

 Felfújható mentőcsónakok (IRB)

b)

2.6

A rendezőbizottságnak tájékoztatnia kell minden résztvevőt a rendelkezésre álló felszerelési készletről, valamint hogy a versenyzők milyen feltételekkel vehetik ezeket igénybe, és hogy milyen a típusa vagy márkája ezen felszereléseknek. Lásd 2.1 ILSE hatásköre - Felszerelésért való felelősség

VERSENYPROGRAM a) Az ILSE Vízimentő Európa-bajnokságokon a versenyprogramot az ILSE Sport

b)

Bizottságának kell összeállítania. Az ILSE által szabályozott versenyen a versenyprogramot az ILSE Sport Bizottságának és a szabályozott versenyekért felelős testületnek közösen kell összeállítania. A vízimentő Európa-bajnokságokon az ILSE Sport Bizottsága az alábbi bajnokságokat hagyta jóvá:  Klubközi Nyílt Vízimentő Európa-bajnokság  Nemzeti Csapatok Nyílt Vízimentő Európa-bajnoksága  Nemzeti Csapatok Ifjúsági Vízimentő Európa-bajnoksága  Szenior Vízimentő Európa-bajnokság  IRB Nyílt Európa-bajnoki versenyek

2.6.1 Nemzeti Csapatok és Klubközi Vízimentő Európa-bajnokság a) A nyílt és az ifjúsági bajnokságot a Nemzeti Csapatok Vízimentő Európabajnokságán férfi és női kategóriákban kell megrendezni, és nyílt versenyt kell tartani a Klubközi Vízimentő Európa-bajnokságon. A nyílt és az ifjúsági versenyzők az alábbi versenyszámokban versenyeznek. Egy versenyszámot sem indítanak később, hogy a résztvevők mindkét versenyen indulhassanak. b) A 15 évesek nem indulhatnak a nyílt versenyen. Nemzeti nyílt és nemzeti ifjúsági Max résztvevő

Nyílt klubközi maximum nevezés egyesületenként

200 m akadályúszás

2 versenyző

2 versenyző

50 m babamentés

2 versenyző

2 versenyző

100 m kombinált váltó

2 versenyző

2 versenyző

100 m babamentés uszonnyal 100 m babamentés uszonnyal, hevederrel 200m szuper vízimentő

2 versenyző

2 versenyző

2 versenyző

2 versenyző

2 versenyző

2 versenyző

Kötéldobás

1 csapat

4 x 25 m babamentő váltó

1 csapat

4 x 50 m akadályváltó

1 csapat

4 x 50 m kombinált váltó

1 csapat Nemzeti nyílt és nemzeti ifjúsági Max résztvevő

1 csapa 1 t csapa 1 t csapa 1 t csapa t Nyílt klubközi Max. résztvevő egyesületenként

Nyíltvízi úszás

2 versenyző

2 versenyző

Parti zászló

2 versenyző

2 versenyző

Parti sprintfutás

2 versenyző

2 versenyző

Kajakverseny

2 versenyző

2 versenyző

10 Uszodai versenyszám

10 nyíltvízi versenyszám


22. oldal

Szörfverseny

2 versenyző

2 versenyző

Vasember

2 versenyző

2 versenyző

Kombinált nyíltvízi váltó

1 csapa Parti futó váltó 1 csapat 1 t csapa Mentés szörfdeszkával 1 csapat 1 t csapa Vasember váltó 1 csapat 1 t csapa Szimulációs verseny (SERC): A Szimulációs versenyt (SERC) a t férfi és női

c)

1 csapat

kategóriák szétválasztása nélkül kell lebonyolítani. A csapatok bármilyen férfi-női kombinációban felállhatnak. 1 csapat 1 csapat Szimulációs verseny (SERC)

2.6.2

Szenior Vízimentő Európa-bajnokság

Uszodai versenyszámok: Az Európa-bajnokságokon az alábbi uszodai versenyszámokat kell lebonyolítani mind férfi, mind női kategóriában. A versenyszámok leírását lásd a 4. fejezetben. Szenior korcsoportok Szenior uszodai versenyszámok

30-34 35-39


X

40-44

45-49

50-54

X

X

X

X


b)

c)

60-64

65-69

70+

X

X

X

X

100 m babamentés uszonnyal

X

X

X

X

X

X

X

X

X

100 m babamentés uszonnyal, hevederrel

X

X

X

X

X

X

X

X

X

50 m babamentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

45-49

50-54

55-59

60-64

65-69

70+

X

X

X

X

X

X

Szenior csapat versenyszámok Kötéldobás

a)

55-59

30-34 35-39 40-44

X

X

X

Tagok összkora csapatversenyek

Összkor 140-169

Összkor 170-199

Összkor 200-229

Összkor 230+

4 x 25 m babamentő váltó

X

X

X

X

4 x 50 m kombinált váltó

X

X

X

X

4 x 50 m akadályváltó

X

X

X

X

A szenior kötéldobás (Line Throw) versenyszámban a két fős csapatnak a fiatalabb versenyző korcsoportjában kell indulnia. A 4-fős uszodai versenyszámokat összesített életkor alapján rendezik meg a következő korcsoportokban: 140-169 évesek, 170-199 évesek, 200-229 évesek és 230 év fölöttiek. A 4 versenyző összesített életkora határozza meg a csapat korcsoportját. Például egy csapat, amely egy 30 évesből, egy 40 évesből, egy 50 évesből és egy 60 évesből áll (= 180 év), a 170-199 évesek korosztályában kell, versenyezzen. Döntő nélküli futamok: A Szenior Vízimentő Európa-bajnokságokon az uszodai versenyszámoknál nem kell döntőt rendezni. Minden uszodai versenyszám döntő nélküli futamként kerül megrendezésre. Ez azt jelenti, hogy minden versenyző egy számban csak egyszer úszik. A versenyző végső helyezése az időeredménye alapján kerül megállapításra.


d)

23. oldal

Futambeosztás: A versenyzőket az alábbi módszernek megfelelően osztják be a futamokba a nevezési idejük alapján a lassabbtól a gyorsabb úszók futama felé haladva.  Egy futam esetén: a döntőnek megfelelően kell összeállítani.  Kettő vagy több futam esetén: a leggyorsabb versenyzőket az utolsó futamba kell besorolni (a 4.4-es szakaszban részletezett pályabeosztások szerint), a további leggyorsabb úszók az utolsó előtti futamba kerüljenek, és így tovább, amíg az összes versenyző beosztásra nem került a beküldött nevezési idők alapján.

Nyíltvízi versenyszámok: Az alábbi nyíltvízi versenyszámokat a szenior versenyeken mind férfi, mind női kategóriában meg kell rendezni. A versenyszámok leírását lásd az 5. fejezetben

Szenior nyíltvízi versenyszámok

Szenior korcsoportok 30-34 35-39 40-44 45-49

50-54

55-59 60-64 65-69

Nyíltvízi úszás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Parti zászló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Parti sprintfutás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2 km parti futás

X

X

X

X

X

X X

X

X

1 km parti futás Kajakverseny

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szörfverseny

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Vasember

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szenior csapat versenyszámok Mentés szörfdeszkával

Tagok összkora csapatversenyek

a)

b)

70+

30-34 35-39 40-44 45-49

X

X

Összkor 110-129

X

50-54

X Összkor 130-149

X

55-59 60-64 65-69

X

X

Összkor 150-169

X

70+

X

Összkor 170+

Nyíltvízi csapat úszóverseny (3 versenyző csapatonként)

X

X

X

X

Kajakváltó (3 versenyző csapatonként)

X

X

X

X

Parti futó váltó (3 versenyző csapatonként)

X

X

X

X

Szörfváltó (3 versenyző csapatonként)

X

X

X

X

Vasember váltó (3 versenyző csapatonként)

X

X

X

X

A nyíltvízi egyéni versenyszámok valamint a mentés szörfdeszkával (Board Rescue) versenyszám korcsoportokban kerül megrendezésre. A szenior mentés szörfdeszkával (Board Rescue) versenyszámban a kétfős csapatnak a fiatalabb versenyző korcsoportjában kell indulnia. A 3-fős nyíltvízi versenyszámokat összesített életkor alapján rendezik meg a következő korcsoportokban: 110-129 évesek, 130-149 évesek, 150-169 évesek és 170 év fölöttiek. A három versenyző összesített életkora határozza meg a csapat korcsoportját. Például egy csapat, amely egy 30 évesből, egy 40 évesből és egy 50 évesből áll (= 120 év), a 110-129 évesek korosztályában kell, versenyezzen.


24. oldal

Vasember versenypálya: Ha a természeti viszonyok miatt a szenior vasember úszópálya jelentősen meghaladja a 120 m-t, akkor két egymástól min. 10 m-re lévő bójával kell jelölni a 120 m-es távot. Ezen körülmények között, a szokásos úszópályát használják a szörfversenynél és az első és a harmadik fordító bóját a kajakversenynél. Egy csúcsbóját kell elhelyezni 10 m-re az úszóbójáktól, hogy teljes legyen a kajakpálya.

2.6.3

Szenior nyíltvízi versenyszámok

Szenior nyíltvízi versenyszámok távolságai

Nyíltvízi és nyíltvízi csapat úszás

Minimum 120 m a legtávolabbi bójáig

Parti zászló

Minimum 15 m

Parti sprintfutás és Parti futó váltó

Minimum 70 m

Kajakverseny és Kajakváltó

Minimum 250 m az első fordulóbójáig

Szörfverseny és szörfváltó

Minimum 250 m az első fordulóbójáig

Mentés szörfdeszkával

Minimum 120 m a bójákig

Vasember

Minimum 120 m az úszóbójákig, a szörf- és kajakbóják kb. 50 m-re egymás után.

Vasember váltó

Akárcsak a vasember versenyszámnál

Nyíltvízi evezős verseny

Minimum 400 m a bójákig

IRB Nyílt Európa-bajnoki versenyek Az Európa-bajnokságokon az IRB versenyeket mind férfi, mind női kategóriában kell megrendezni. A versenyszámok leírását lásd a 8. fejezetben.

2.7

PONTOZÁS 2.7.1 Európa-bajnokságok döntői a) A Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnokságán és a Klubközi Vízimentő

b) c)

d) e)

Európa-bajnokságon döntő futamokat kell tartani. A futamok eredményei alapján a leggyorsabb 16 versenyző kerül be a 16 fős döntőbe, vagy A- és B-döntők esetén 8-8 kerül a megfelelő döntőkbe. Az uszodai versenyszámoknál, ahol csak A-döntőt rendeznek, a 9.-től a 16. helyek kiosztása az előfutamok alapján történik. Az A-döntő győzteseit Európa-bajnokká nyilvánítják. A Szenior Vízimentő Európa-bajnokságokon az uszodai versenyszámoknál nem kell döntőt rendezni. Minden uszodai versenyszám döntő nélküli futamként kerül megrendezésre. Ez azt jelenti, hogy minden versenyző egy számban csak egyszer úszik. A versenyző végső helyezése az időeredménye alapján kerül megállapításra. A versenyzőket a nevezési idejük alapján kell a futamokba beosztani a leglassabb futamtól a leggyorsabbig. Az IRB versenyszámoknál A- és B-döntőkre van szükség a pontszámok megállapításához.

2.7.2 Pontok kiosztása a) A nemzeti csapatok, a klubközi és az IRB Európa-bajnokságon induló csapatoknak a következő pontokat kell kiosztani a csapattagok döntőkben elért helyezései szerint. A szenior csapatok nem kapnak pontokat.


Helyezés Pontszám

b) 2.7.3

Helyezés

25. oldal

Pontszám

1.

20

9.

8

2.

18

10.

7

3.

16

11.

6

4.

14

12.

5

5.

13

13.

4

6.

12

14.

3

7.

11

15.

2

8.

10

16.

1

A klubközi versenyzők nyílt verseny szerzett (pl.: IRB) pontjai nem számítanak bele a klubközi csapatverseny összpontszámába.

Pontozásból való kihagyás A nemzeti csapatok és a klubközi csapatok bajnokságán nem lehet a pontozásból senkit kihagyni. Minden versenyző jogosult pontokat gyűjteni a csapata számára és egyéni elismeréseket szerezni.

2.7.4 Kizárások és "nem teljesítette" osztályozások a pontozásban a) Azok a versenyzők, akik nem teljesítették a távot (DNF) vagy kizárásra kerültek az

b)

A-döntőben, 10 pontot kapnak. Azok a versenyzők, akik nem teljesítették a távot (DNF) vagy kizárásra kerültek a B-döntőben, 1 pontot kapnak. (Lásd 3.3 Kizárások és Nem teljesítette osztályozások.) Ugyanakkor a versenyzők nem kaphatnak pontot, ha tisztességtelen versenyzés vagy súlyos magatartási vétség miatt kerültek kizárásra. (Lásd 3.2 Helytelen viselkedés.)

2.7.5 Visszalépés egy versenyről a) Azok a versenyzők, akik az A-döntőről a rajt előtt visszalépnek, 10 pontot kapnak. b) c)

2.7.6

Azok a versenyzők, akik a B-döntőről visszalépnek, 1 pontot kapnak. Amennyiben a klubközi, vagy a nemzeti csapatok bajnokságán egy vagy több versenyző visszalép az A-döntőtől, helyettes versenyzők nem hívhatók be az előfutamokból. Az A-döntők nem kerülhetnek újra beosztásra. Amennyiben a klubközi, vagy a nemzeti bajnokságon egy vagy több versenyző visszalép a B-döntőből, helyettes versenyzők nem hívhatók be az előfutamokból. A B-döntők nem kerülhetnek újra beosztásra.

Versenyszám törlése Egyik csapat sem kaphat pontot versenyszám törlése esetén, akkor sem, ha már voltak megrendezésre került előfutamok.

2.7.7 Holtversenyek a) A csapatpontokban lévő holtversenyt az alábbi rendszer szerint kell felbontani.  Legtöbb első helyezés a döntőkben;  Legtöbb második helyezés a döntőkben;  Legtöbb harmadik helyezés a döntőkben; stb.

b) c)

A döntőkben, ha két csapat végez az első helyen, akkor mindkét csapat megkapja az első helyért járó pontszámot (20). A következő helyezett 16 pontot kap, és így tovább. Ha holtverseny alakul ki a nyíltvízi versenyszámokban, amely kvalifikációt jelent a döntőbe, akkor a holtversenyben lévő versenyzők továbbjutnak a döntőbe. Ugyanakkor, ha nincs elég hely a döntőben, akkor egy közbülső futamot kell a holtversenyben lévő versenyzőknek indítani, hogy eldöntsék, ki jut be a döntőbe.


d)

2.8

26. oldal

Az uszodai versenyszámoknál, ha egyazon, vagy különböző előfutamban több, század másodpercre megegyező eredmény születik a nyolcadik vagy tizenhatodik helyen, ott újraúszást kell elrendelni annak eldöntésére, hogy a megfelelő döntőbe ki kerüljön.

DÍJAK 2.8.1 Nemzeti Csapatok Nyílt Vízimentő Európa-bajnoksága a) Az első, második és harmadik helyezett nemzeti csapatok kapnak díjat az b) c)

összpontszám alapján, amelyet az uszodai, nyíltvízi és szimulációs versenyben szereztek. A Nemzeti Csapatok Vízimentő EB-jén nyertes csapat emlékkupát kap. A Nemzeti Csapatok Bajnokságán egyéni díjat az első három helyezettnek kell adni az összes versenyszám végeztével. A versenyszámok győztesét a Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnokának kell tekinteni az adott versenyszámokban.

2.8.2 Nemzeti Csapatok Ifjúsági Vízimentő Európa-bajnoksága a) Az első, második és harmadik helyezett nemzeti ifjúsági csapatok kapnak díjat az b) c) d) e) f)

összpontszám alapján, amelyet az uszodai, nyíltvízi és szimulációs versenyben szereztek. Különálló díjakat kell osztani az első, második és harmadik helyezett csapat minden tagjának és csapatonként maximum két edzőnek vagy csapatvezetésben résztvevő személynek. Díjat kell adni az uszodai versenyszámok győztes csapatának az uszodai versenyszámok összesített pontszámától függően, kivéve a szimulációs versenyt. Díjat kell adni az nyíltvízi versenyszámok győztes csapatának az nyíltvízi versenyszámok összesített pontszámától függően. Díjat kell adni a szimulációs verseny győztes csapatának. A nemzeti ifjúsági csapatok korcsoportos bajnokságán egyéni díjat az első három helyezettnek kell adni az összes versenyszám végeztével. A versenyszámok győztesét a Nemzeti Csapatok Ifjúsági Vízimentő Európa-bajnokának kell tekinteni az adott versenyszámokban.

2.8.3 Klubközi Nyílt Vízimentő Európa-bajnokság a) Az első, második és harmadik helyezett egyesületi csapatok kapnak díjat az b) c) d)

összpontszám alapján, amelyet az uszodai, nyíltvízi és szimulációs versenyben szereztek. A klubközi csapatok vízimentő EB-jén nyertes csapat emlékkupát kap. A klubközi csapatok bajnokságán egyéni díjat az első három helyezettnek kell adni az összes versenyszám végeztével. A versenyszámok győzteseit Klubközi Vízimentő Európa-bajnokoknak kell tekinteni az adott versenyszámokban. A Klubközi Csapatok Bajnokságán egyéni díjat az első három helyezettnek kell adni az összes versenyszám végeztével. A versenyszámok győzteseit Klubközi Vízimentő Európa-bajnokoknak kell tekinteni az adott versenyszámokban.

2.8.5 Szenior Vízimentő Európa-bajnokság a) A Szenior Vízimentő Európa-bajnokságon minden versenyszám első három b)

helyezettjének minden szenior korcsoportban kell díjat adni. A versenyszámok győzteseit Szenior Vízimentő Európa-bajnokként kell elismerni. A Szenior Bajnokságon nem kell egyesületi díjakat osztani.


2.8.6

27. oldal

IRB Nyílt Európa-bajnoki versenyek

Az IRB Európa-bajnokságon nyertes egyesület emlékkupát kap.

2.9

HIVATALOS ÜNNEPSÉGEK a) Minden világbajnokságon hivatalos ünnepségeket kell tartani, amelyeknek az

b) c)

2.9.1

alábbi összetevőkből kell állniuk:  A csapatok felvonulása a bírói emelvény előtt  Az ILS dalának eljátszása  Az ILSE zászlajának felhúzása  A versenyzők és a bírók esküjének letétele  Az ILSE hivatalos köszöntője  A rendező szervezet hivatalos köszöntője  Hivatalos fotózások A versenyzők esküje: "Valamennyi versenyző nevében esküszöm, hogy tiszteletben tartom és betartom a bajnokság szabályait, és a jó sportemberség és a fair play szellemében versenyzem." A bírók esküje: "Valamennyi bíró nevében esküszöm, hogy a bajnokság alatt pártatlanul, a szabályokat tiszteletben tartva, és a fair play szellemében végzem bírói munkámat.

Díjátadó ünnepség

A bajnokság során a versenyszámok győzteseinek és a győztes csapatoknak hivatalos díjátadót kell rendezni. Minden díjátadó ünnepségnek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:  Az átadásnak pódiumon vagy egy emelvényen kell megtörténnie.  Egy hivatalos díjátadó személy szalagon lévő érmet akaszt a versenyző nyakába.  A Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnokságának díjátadóján lejátszásra kerül a győztes nemzeti himnusza.  Hivatalos fotók készülnek.

2.9.2 Zászlók és transzparensek a) Minden csapatnak magával kell vinnie a nemzeti zászlaját a bajnokságra. b) A versenyrendező bizottság az egyes nemzeteket jelölő transzparenseket és c) e)

f)

táblákat készít. A hivatalos nyitóünnepségen hordozni kell a zászlókat és a transzparenseket. Ezenkívül a rendezők kérhetik, hogy a zászlók és transzparensek jelenjenek meg a verseny területén, hivatalos gyűléseken és a díjátadó ünnepségeken. A Klubközi Vízimentő Európa-bajnokságokon a zászlókon és a transzparenseken az egyesület megjelölésének kell hangsúlyosnak lennie (név és/vagy szimbólum), ugyanakkor más összetevők (ország, vagy nemzeti szövetség) is szerepelhetnek rajta. A Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnokságán a zászlókon és a transzparenseken a nemzet megjelölésének (pl. nemzeti zászló) kell hangsúlyosnak lennie, ugyanakkor egyéb összetevők (pl. nemzeti csapat neve és/vagy szimbóluma) is szerepelhetnek rajta.

2.10 EURÓPAI REKORDOK a) Az ILSE Európa-csúcsként tart nyilván minden ILSE versenyszabályzatban

b)

c)

szereplő uszodai versenyszámban elért női és férfi, vagy ifjúsági női és férfi rekordot. Ezeket a versenyszámokat 50 m-es versenymedencében kell megrendezni (a 8. fejezetnek megfelelve) és az ILSE szabványainak megfelelő eszközöket használva. A kötéldobás, a babamentő váltó, az akadály váltó és a kombinált váltó versenyszámokban az Európa-csúcsokat mind a nemzeti csapatok, mind a klub csapatok számára jegyezni kell. A csúcstartóknak az ILSE valamely teljes jogú szervezetének a tagjainak kell lenniük.


d) e) f)

g)

h)

i) j) k)

28. oldal

A váltóversenyek csúcstartó nemzeti csapatainak meg kell felelniük a nemzeti csapat követelményeinek, ahogy a 2. fejezetben olvasható. A váltóversenyek csúcstartó klubcsapatainak meg kell felelniük a klubközi csapat követelményeinek, ahogy a 2. fejezetben olvasható. Az Európa-csúcsok felállíthatók az ILS Vízimentő Világbajnokságokon, sport játékokon (pl. Világjátékok), ILSE Európa-bajnokságokon, nemzeti bajnokságokon, nemzetközi bajnokságokon (pl. brit nemzetközösségi vagy európai) és minden olyan bajnokságon vagy versenyen, amelyet az ILSE versenyszabályzatának megfelelően és az ILS által jóváhagyva rendeznek meg. Az Európa-csúcsokat nem lehet bejegyezni negatív doppingteszt igazolása nélkül, kivéve, ha a csúcsot klubközi vagy nemzeti csapatok vízimentő világbajnokságán, világjátékokon vagy ILSE Európa-bajnokságokon állították fel, ahol az ILS doppingellenes szabályainak megfelelő célzott és véletlenszerű ellenőrzési rendszer van érvényben. Minden Európa-csúcsot megdöntő vagy felállító versenyzőnek doppingellenőrzésen kell részt vennie a verseny után. Ha egy váltócsapat dönt meg vagy ér el Európa-csúcsot, akkor a váltóban úszó minden versenyzőt ellenőrizni kell. Ha a verseny során nincs doppingellenőrzés, akkor a versenyzőknek a versenytől számított 24 órán belül doppingellenőrzésen kell részt venniük. A szenior világcsúcsokat negatív doppingteszt igazolás nélkül is jegyezni kell. Minden rekordot, amelyet Klubközi vagy Nemzeti Csapatok Vízimentő Európabajnokságán, világjátékokon vagy ILSE Európa-bajnokságokon állítottak fel, automatikusan be kell jegyezni. A többi versenyen az alábbi feltételeknek megfelelően kell jóváhagyni:  A versenyt az ILS jóváhagyásával kell rendezni.  Minden rekordot nyilvános versenyen kell felállítani és a versenyt legalább három nappal a verseny kezdete előtt ki kell hirdetni (és bejelenteni az ILSE központnak).  A létesítmény szabványokat (beleértve a versenyszám specifikusakat) és a felszerelési előírásokat hitelesítenie kell egy felügyelőnek, vagy más hivatalos személynek, akit az ILSE Irányító Bizottsága (EB-knél), vagy ILSE tagszervezete (ILS által jóváhagyott versenyeken) jelöl ki, vagy hagy jóvá a saját hatáskörén belül.  Az ILSE kizárólag azokat az Európa-csúcsokat fogadja el, amelyeknél az időket automata versenybíró berendezés rögzítette.  Azon időeredmények, amelyek századmásodperces pontosságig egyeznek, azonos rekordként, a versenyzőket pedig megosztott csúcstartóként tartanak számon. Csak a verseny győztesének idejét kell beküldeni az Európa-csúcs elfogadtatásához. Csúcsdöntő versenyen elért holtverseny esetén minden holtversenyben beérő versenyzőt győztesnek kell tekinteni.  Az Európa-csúcs kérelmeket a versenyrendező bizottság megfelelő szervének kell benyújtania a hivatalos ILSE rekord kérelmező lapot használva (amely az ILSE holnapján található) az ILSE által elismert vezető versenybíró által aláírva, így bizonyítva, hogy nem történt szabályszegés, beleértve a negatív doppingtesztet is. A beadványt az ILS rekord jegyzőjének kell továbbítani a verseny befejezésétől számított 30 napon belül.  Miután az ILS rekord jegyzője megkapta a beadványt és úgy találta, hogy a benne található információk megfelelőek, felterjeszti az ILSE főtitkárságának, hogy jóváhagyja és kihirdesse a világcsúcsot, és hogy Európa-csúcs igazolást állítson ki a versenyzőnek, amit az ILSE elnöke és az ILSE főtitkára ír alá.  Ha az Európa-csúcs beadványt nem fogadják el, továbbítani kell az ILSE Sportbizottságának.


29. oldal

2.11 VERSENYBÍRÓK ÉS TECHNIKAI SZEMÉLYZET a) Az ILSE Irányító Bizottságának teljes irányítással és felügyelettel kell rendelkeznie b)

c) d) e)

a versenyek minden vonatkozásában az Európa-bajnokságokon. Az ILSE Irányító Bizottságának az alábbi versenybírókat és technikai személyzetet kell kijelölnie az Európa-bajnokságokra:  Vezető versenybíró és helyettesei  Terület/szektor bírók vagy versenyigazgatók (ha szükséges) az uszodai versenyszámoknál, a nyíltvízi versenyszámoknál és a szimulációs versenyeknél  Indító és indítás ellenőrzők  Állítók  Vezető pontozó  Minden bíró, beleértve: fő-, cél-, sáv-, pálya- és fordulóbírók  Vezető időmérő és időmérők  Felszerelés ellenőr  Fellebbezési bizottság összehívója és tagjai  Fegyelmi bizottság összehívója és tagjai  Kommentátorok és bemondók  Versenyzőkkel való kapcsolattartók Az automata időmérő berendezés nélküli ILSE által szabályozott uszodai versenyeken egy vezető időmérő és pályánként három időmérő szükséges. A versenyrendező bizottságnak az Európa-bajnokságokra egy verseny főigazgatót kell előterjesztenie. A pozícióra való kinevezést az ILSE Irányító Bizottsága teszi meg. A verseny főigazgató az ILSE Irányító Bizottságának tartozik beszámolóval. A verseny főigazgató felel, hogy a versenyt az ILSE versenyszabályzatának és az ILS Irányító Bizottsága által meghatározott paraméterek szerint rendezik meg, beleértve a bírók és önkéntesek kijelölését az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölteken felül.

2.11.1 A bírók és a technikai személyzet magatartási kódexe a) Minden bírót az adott nemzet vízisportot irányító szerve kell, hogy akkreditáljon és b)

c) d)

2.11.2

a bírói jelentkezést azelőtt kell a nemzeti irányító szervnek jóváhagynia, mielőtt bírónak kijelölik. A bírók nem láthatnak el edzői, vagy hasonló segítői feladatokat egyetlen versenyző csapatnál sem. A bírót, amely megszegi ezt a szabályt, alkalmatlanná nyilvánítják, és a továbbiakban nem láthat el bírói feladatokat. Ezt a szabályt nem szegik meg azok a bírók, akik szemináriumokat, vagy workshopokat tartanak versenyzőket is tartalmazó csoportok számára. További információért lásd a 3.1 magatartási kódex fejezetet. Értekezletek: A bíróknak meg kell jelenniük a megfelelő eligazításokon, hogy áttekintsék a bírói lapokat és a versenyszám eljárásait, stb. Ruházat: A bíróknak fehér vagy kék fölsőt, fehér vagy kék sortot, nadrágot, vagy szoknyát kell viselniük. A sapkáknak fehérnek kell lenniük. Szükség esetén védőruházat viselhető, mint pl. esőkabát, vagy anorák.

Vezető versenybíró

A vezető versenybíró hatásköre, hogy betartassa az összes ILSE szabályt és döntést a bajnokság ideje alatt és bármely ponton közbeléphet, hogy megbizonyosodjon, hogy az ILSE szabályait betartják. A vezető versenybírónak az ILSE Irányító Bizottságával kell egyeztetni:  minden olyan kérdésben, amelyet a szabályok nem érintenek.  minden biztonságot érintő kérdésben, amely következtében a versenyt vagy a versenyszámokat törölhetik, elhalaszthatják vagy másik helyszínre helyezhetik. A vezető versenybírónak biztosítania kell, hogy a csapatokat minden változásról kellő időben tájékoztatják.

ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15) 2. fejezet –Vízimentő Európa-bajnokság

30. oldal

A vezető versenybíró a belátása szerint felhatalmazhatja a helyetteseit, a terület vagy szektorbírókat, vagy a versenyigazgatókat, hogy segítsenek a verseny lebonyolításában.

2.11.3

Vezető versenybíró helyettes

A vezető versenybíró helyettes segít levezetni és megszervezni a versenyt, valamint a vezető versenybíró távollétében annak jogait és felelősségét vállalja magára. A vezető versenybíró helyettes a vezető versenybíró jóváhagyásával irányítja a verseny egy meghatározott területét, vagy egy meghatározott feladatra nevezik ki, vagy egy meghatározott jogkörrel ruházzák fel.

2.11.4

Terület/szektor bíró (nyílt víz) vagy versenyigazgató (uszoda)

A terület/szektor bíró vagy versenyigazgató a vezető versenybírónak vagy helyettesének tartozik felelősséggel az adott terület, szektorok egy csoportja vagy a versenyszámok felügyeletéért, és az adott irányítási területen felel a verseny és a versenyszámok szabályainak és a rájuk vonatkozó rendelkezések betartásáért.

2.11.5

Indító

Az indítónak teljes körű irányítási joga van a versenyzők felett attól kezdve, hogy a versenyigazgató vagy a vezető versenybíró átadta neki őket, egészen addig, amíg a verseny egy érvényes rajttal el nem indult. Az indító jogkörébe tartozik, hogy eldöntse, hogy a rajt érvényes-e, és hogy az egyéni versenyszámok szabályai szerint kizárjon-e versenyzőket. Az indítónak jelentenie kell a szektor bírónak vagy a versenyigazgatónak azt a versenyzőt, aki késlelteti a rajtot vagy szándékosan ellenszegül egy utasításnak vagy egyéb helytelen viselkedéssel zavarja a rajtot. Csak a szektor bíró vagy a versenyigazgató zárhat ki versenyzőt ilyen késleltetésért, szándékos ellenszegülésért vagy helytelen viselkedésért.

2.11.6

Indítást ellenőrző

Az indítást ellenőrzőnek az indítóval együttműködve kell ellátnia feladatát, a versenyszámon a megfelelő helyen kell elhelyezkednie és jeleznie kell, amikor a versenyzők készen állnak a rajtra. Az indítást ellenőrző bíró (és az indító) felelőssége sípszóval, vagy egyéb módon visszahívni a versenyzőket, ha véleménye szerint a rajt feltételeit megszegték, vagy a rajt nem volt érvényes.

2.11.7

Állítók

Az állítók feladata a versenyszámok előtt egy meghatározott sorrendben felállítani a versenyzőket, és a rajt előtt fenntartani a fegyelmet a versenyzők között.

2.11.8

Vezető pontozó

A vezető pontozó feladata az összesített pontszámok jegyzése, az eredmények kiszámítása és minden versenyszám hivatalos eredményének a kiadása.

2.11.9

Bírók:

A bíróknak sok feladatuk van, de a legfőbb felelősségük, hogy meggyőződjenek róla, hogy a versenyszámok tisztességesen és az ILSE szabályzatának megfelelően zajlanak. A bírók által meghatározott beérkezési sorrend ellen fellebbezésnek helye nincs.

2.11.10 Vezető bíró A vezető bíró a terület/szektor bírónak vagy a versenyigazgatónak tartozik felelősséggel, és a versenyszámok pályáinak felállítását felügyeli, vagy segíti. A vezető bíró feladatokat és felelősséget ró más bírókra a területükön vagy versenyszámukon belül, és


31. oldal

olyan helyen helyezi el őket, ahol a legjobban el tudják látni bírói feladataikat, és ahol a leginkább meg tudják állapítani a beérkezés sorrendjét és rögzíteni tudják a versenyszám eredményeit.

2.11.11 Célbírók A célbírók állapítják meg a versenyzők beérkezésének sorrendjét és a célvonal mindkét oldalán helyezkednek el, hogy a legzavartalanabb rálátásuk legyen a beérkezésre. Bármilyen szabályszegést vagy szabálytalanságot a vezető bírónak, a terület/szektor bírónak, vagy a versenyigazgatónak kell jelenteniük. 2.11.12 Vezető időmérő A vezető időmérő feladata az időmérők csapatának irányítása a versenyszám alatt, hogy az időmérés folyamatának megfelelően lássák el a funkciójukat. A vezető időmérő ezenkívül azért is felel, hogy az időmérők által kitöltött lapokat a versenyszámok végén összegyűjtötték, összekötötték az automata időmérő által kinyomtatott lapokkal és átadták az eredményeket jegyző személynek. Ha szükséges, akkor felszólíthat egy időmérőt, hogy ellenőrzésre adja át az óráját. 2.11.13 Időmérők Az időmérő feladata, hogy a verseny idejét mérje, arra az esetre, ha meghibásodna az automata időmérő berendezés.  Az időmérő a hozzá tartozó pályán lévő versenyző idejét méri. Az alkalmazott órákat kifogástalannak minősítették és a szervező bizottság jóváhagyta.  Az időmérőnek az indító jelre kell elindítani az órát és akkor kell megállítania, amikor a hozzárendelt pályán a versenyző megérintette a célvonalat.  A verseny után azonnal az időmérő lejegyzi az óráján látható időt a megfelelő lapra, és odaadja a vezető időmérőnek, és ha kérik, akkor átadja az órát ellenőrzésre.  Az időmérőnek nem szabad lenulláznia az óráját, amíg a bíró meg nem adja az "órákat lenullázni" jelet.

2.11.14 Sávbírók A sávbíróknak a számukra kijelölt sávban kell megfigyelniük, hogy a versenyszám rendben folyik-e. Bármilyen szabályszegést vagy szabálytalanságot a vezető bírónak, vagy a terület/szektor bírónak, vagy a versenyigazgatónak kell jelenteniük.

2.11.15 Pályabírók A pályabíróknak az a feladatuk, hogy megfigyeljék, hogy a versenyszám rendben folyike. Ahol szükséges, ott egy emelvényen, vagy a nyíltvízi versenyeken egy hajóban kell elhelyezkedniük, hogy állandó rálátásuk legyen a versenyszámra. Bármilyen szabályszegést vagy szabálytalanságot a vezető bírónak, vagy a terület/szektor bírónak, vagy a versenyigazgatónak kell jelenteniük.

2.11.16 Felszerelés ellenőr A felszerelés ellenőr feladata biztosítani, hogy a versenyzők által használt felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak és követelményeknek. A felszerelés ellenőr a verseny eszközeinek és felszereléseinek ellenőrzéséről időrendet készít, mielőtt azokat használnák, és ha szükséges a versenyszám közben és/vagy után. A felszerelés ellenőrnek a vezető versenybíróval kell egyeztetnie a szabálytalanságokról, és a versenyzők, a csapatvezetők vagy az edzők által felvetett bármely aggályról.


32. oldal

2.11.17 A fellebbezési bizottság összehívója A fellebbezési bizottság összehívójának a feladata, hogy kijelöljön egy óvási bizottságot, amely elbírálja a vezető versenybíró által delegált ügyeket.

2.11.18 A fellebbezési bizottság tagjai A fellebbezési bizottság tagjainak feladata, hogy elbíráljanak minden ügyet, amelyet a bíró a bizottságnak delegál. A fellebbezési bizottság összehívója választja ki a megfelelő tagokat a bizottságba, hogy az egyes eseteket elbírálják.

2.11.19 A fegyelmi bizottság összehívója A fegyelmi bizottság összehívójának az a feladata, hogy kijelöljön egy fegyelmi bizottságot, amely elbírálja a vezető versenybíró vagy a fellebbezési bizottság által delegált ügyeket (lásd 3.2 Helytelen viselkedés).

2.11.20 A fegyelmi bizottság tagjai A fegyelmi bizottság tagjainak az a feladata, hogy elbíráljanak minden ügyet, amelyet a bíró, vagy a fellebbezési bizottság számukra delegál. Az fegyelmi bizottság összehívója választja ki a megfelelő tagokat a bizottságba, hogy az egyes eseteket elbírálják.

2.11.21 Kommentátorok és bemondók A kommentátorok és a bemondók felelősek azért, hogy minden információ kihirdetésre kerüljön a nyilvánosságra hozó rendszeren keresztül a vezető versenybíró utasítása szerint, hogy a versenyzők, az edzők, a vezetők, a bírók, a technikai személyzet és a nézők informálva legyenek a verseny menetéről. Ezenkívül a bemondók koordinátorának utasítása szerint közvetíteniük kell a versenyszámok alatt, és együtt kell működniük a rendezőbizottsággal az érem- és díjátadók során.

2.11.22 Versenyzőkkel való kapcsolattartók Külön kapcsolattartót kell kijelölni: a Klubközi, a Nemzeti csapatok, az Ifjúsági csapatok, a Szenior és minden Nyílt Európa-bajnokságra. A versenyzőkkel való kapcsolattartók felelősek, hogy a versenyzők, az edzők, a csapatvezetők és a bírók segítséget kapjanak a szabályokkal, az előírásokkal és az eljárásokkal kapcsolatban. Jelenteniük kell a vezető versenybírónak, a helyettesének, a terület/szektor bírónak vagy versenyigazgatónak minden olyan aggályt, ami a versenyzőkben, az edzőkben vagy a csapatvezetőkben merül fel a pályákkal vagy a biztonsággal kapcsolatban. Segítséget és iránymutatást kell adniuk a versenyzőknek, edzőknek és a csapatvezetőknek az óvási és fellebbezési folyamattal kapcsolatban beleértve a vezető versenybíró megkeresésének módját is.


33. oldal


ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15) 3. fejezet Általános szabályok és eljárások

35. oldal

3. fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK 3.1

MAGATARTÁSI KÓDEX 3.1.1

Magatartási kódex a versenyzők, a bírók és a tagok számára

Az ILSE Európa-bajnokságok és az ILSE által szabályozott versenyek kiemelkedő jelentőségű, nyilvános sportesemények. Az ILSE elvárja minden versenyzőtől, bírótól és tagtól, hogy együttműködjenek a pozitív kép kialakításában. Az olyan magatartás, amely rossz fényt vet az ILSE-re vagy a vízimentő versenyekről kialakított képre, a Fegyelmi Bizottság szabályozása alá tartozik. Az ezért járó büntetés az egyén vagy a csapat versenyről való kizárásával járhat. Az ILSE minden versenyzőtől, bírótól és tagtól a legmagasabb színvonalú magatartást vár el. Ezek az elvárások le vannak fektetve az ILSE alapelveiben valamint ebben az ILSE Versenyszabályzatba. A magatartási kódexben található "csapat" megnevezés a versenyzőkre, az edzőkre, a segédekre és a csapattal utazó nézőkre is kiterjed. Ezen kódex szabályainak megsértése az egyén és/vagy a csapat versenyről való kizárásával jár.

3.1.2

A vízimentő versenyek fair-play szabályzata

Fontos, hogy a verseny, kiváltképp az Európa-bajnokság a jószándék és a jó sportemberség szellemében kerüljön megrendezésre. A versenyzőknek a szabályokat betartva kell versenyezniük. Minden szabályszegést jelentenek a vezető versenybírónak, aki intézkedést indítványozhat a 3.2 Helytelen viselkedés fejezetben írottaknak megfelelően. A csapattagok az országukat, a szövetségüket, az egyesületüket, a szponzoraikat és az ILSE-t képviselik. Ily módon a csapattagoknak mindig megfelelően és udvariasan kell viselkedniük a bajnokság és minden hozzá kapcsolódó esemény alatt, beleértve a társasági összejöveteleket is. Egy csapat vagy szurkolóinak méltatlan magatartása súlyos vétség és ennek megfelelően kerül elbírálásra. Egy csapat bármely olyan tette, amely egy másik csapat megzavarására vagy akadályozására irányul súlyos vétség, és ennek megfelelően kerül elbírálásra. Minden résztvevő általános magatartása az alábbi fair play kódex szerint kerül elbírálásra: a) Az ILSE:  A tisztességes játékot a tagjai által népszerűsíti, és arra ösztönöz.  Arra ösztönzi a versenyzőket, az edzőket, a bírókat, a technikai személyzetet és az adminisztrátorokat, hogy a vízimentő sportban a jó sportemberség és viselkedés szabályainak a legmagasabb szinten feleljenek meg.  Megbizonyosodik, hogy a szabályzata tisztességes, tisztán érthető a versenyzők, edzők, a technikai személyzet és az adminisztrátorok számára és megfelelően be van tartatva.  Minden erőfeszítést megtesz, hogy a szabályait következetesen és részrehajlás nélkül alkalmazzák.  Minden tagot egyenlően, fajra, nemre vagy megjelenésre való tekintet nélkül kezel.  Lehetőség szerint mindent megtesz, hogy a fogyatékkal élő versenyzőkről gondoskodjon, biztosítva, hogy ne legyenek versenyhátrányban más versenyzőkkel szemben az épp futó versenyszámban. b) Az ILSE bírói és technikai személyzete:  A szabályok szerint és a verseny szellemében járnak el.  Őszinték, tisztességesek és etikusak a másokkal való bánás tekintetében.  Professzionálisak megjelenés, cselekvés és nyelvezet tekintetében.  Gyorsan és tisztességesen oldanak meg problémákat a lefektetett eljárásokon keresztül.

ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 3. fejezet – Általános szabályok és eljárások

36. oldal

   

c)

d)

e)

3.2

Szigorúan pártatlanságok. Biztonságos környezetet biztosítanak. Tiszteletteljesek és körültekintők másokkal szemben. Jó példát mutatnak. A versenyzők:  A szabályok szerint és a verseny szellemében járnak el.  Kérdés vagy panasz nélkül fogadják el a bírók döntéseit.  Soha nem próbálnak csalni, vagy az egyéni teljesítményükön tiltott szerek által javítani.  Minden esetben megfelelő önkontrollal rendelkeznek.  A sikert és a kudarcot, a győzelmet és a vereséget emelt fővel és nemes szívűen fogadják el.  A versenypályán belül és kívül tisztelettel kezelik a versenytársaikat és csapattársaikat. A csapatvezetők és az edzők:  Ragaszkodnak hozzá, hogy a versenyzők megértsék és betartsák a fair play szabályait.  Soha nem tűrik el a tiltott szerek használatát.  Soha nem használnak olyan módszert vagy gyakorlatot, ami bármilyen kis kockázattal is járhat a versenyzők hosszú távú egészségi vagy fejlődési állapotára nézve.  Nem próbálják meg befolyásolni a szabályokat annak érdekében, hogy a versenyzőik előnyre tegyenek szert az ellenfeleikkel szemben.  Tiszteletben tartják az ILSE és tagszervezeteinek szabályzatát és fennhatóságát, és nem próbálják kikerülni vagy megszegni ezen szabályokat.  Felismerik az ILSE-ben játszott különleges szerepüket és mindig a jó sportemberség és viselkedés példáját mutatják.  Tiszteletben tartják a többi csapat jogait, és soha nem tesznek szándékosan olyasmit, ami egy másik csapat számára hátrányt okoz.  Tiszteletben tartják a versenyzők, az edzők, a bírók és a technikai személyzet jogait, és szándékosan soha nem használják ki őket, vagy ártanak nekik.  Nem próbálják meg befolyásolni a verseny eredményét olyan módon, ami nem szigorúan összeegyeztethető a szabályokkal vagy a fair play alapelveivel. Megbízottak, a média képviselői, szurkolók és nézők:  Tiszteletben tartják az ILSE fennhatóságát és szabályzatát és nem próbálják kikerülni vagy megszegni azokat.  Elfogadják a bírók és a technikai személyzet fennhatóságát.  Tiszteletben tartják a versenyek szellemét.  Megfelelő önkontrollt gyakorolnak, és mindig jól viselkednek.  Tisztelettudók és előzékenyek másokkal szemben.  A versenyben résztvevők teljesítményét jóindulattal és nemes szívvel fogadják el.

HELYTELEN VISELKEDÉS 3.2.1

Általános viselkedés és fegyelem

Az ILSE saját belátása szerint büntetést adhat egyéni versenyzőknek, egyesületeknek vagy nemzeti csapatoknak, vagy az előre meghirdetett szabályok szerint, vagy pedig a fegyelmi bizottság döntései alapján.

3.2.2 Tisztességtelen versenyzés a) Kizárhatják egy versenyszámból vagy a teljes bajnokságból azokat a versenyzőket és csapatokat, akiket tisztességtelen versenyzésen értek. A vezető versenybíró átadhat versenyzőket vagy csapatokat a fegyelmi bizottságnak további büntetés megállapítása érdekében. Példák a tisztességtelen versengésre:  Dopping vagy doppinggal kapcsolatos vétség.  Más versenyző nevében elindulni.  Kétszer elindulni ugyanabban a versenyszámban.


37. oldal

 Kétszer elindulni ugyanabban a versenyszámban különböző csapatokban.  Az előnyszerzés érdekében szándékosan belenyúlni a pályába.  Hátráltatni a többi versenyzőt vagy segítőt lökdösődéssel vagy

akadályozással.  Fizikai vagy tárgyi segítséget kapni kívülről (szóbeli vagy egyéb jelzésen kívül,

b) c)

kivéve ahol az egyes versenyszámok szabályai ezeket is kifejezetten tiltják). A vezető versenybíró és/vagy a megfelelő bíró(k) abszolút hatáskörébe tartozik, hogy eldöntsék, egy versenyző, csapat vagy segítő tisztességtelenül vett-e részt a versenyben. Az ILSE abszolút hatásköre szerint kivizsgálhat és lépéseket tehet a tisztességtelen versenyzés ügyében a bajnokság előtt, alatt vagy után. Ez magában foglalhatja az érmek visszaadását, és egy ügy fegyelmi bizottság elé terjesztését.

3.2.3 Súlyos fegyelmi vétség a) Ha egy versenyző vagy csapat olyan tettet követ el, amely súlyos fegyelmi

b) c)

vétségnek számíthat, azonnal jelenteni kell az ILSE Irányító Bizottságának az eset részletes leírásával együtt. Az ILSE szabályaival szembeni vétségnek számít az is, ha az esetleges szabályszegést nem jelentik. A súlyos fegyelmi vétségeket a fegyelmi bizottság tudomására kell hozni. Ha a vezető versenybíró kizár a versenyből egy versenyzőt vagy csapatot súlyos fegyelmi vétség vádjával, akkor úgy is dönthet, hogy jelentést tesz a fegyelmi bizottságnak, akik további büntetést róhatnak ki a versenyzőre, a csapatra vagy a csapattagokra.

3.2.4 Fegyelmi bizottság a) Az ILSE Irányító Bizottságának egy legalább három tagból álló fegyelmi bizottságot b) c)

d) e) f) g) h)

kell kijelölnie. A versenyrendező szervezet köteles megadni minden résztvevő csapat vezetőjének nevét, címét és telefonszámát a verseny helyszínén a fegyelmi bizottság részére. A fegyelmi bizottságnak meg kell vizsgálnia minden – a helytelen viselkedés vagy egyéb ügy kapcsán – benyújtott írásos panaszt, amelyet a fellebbezési bizottság vagy a vezető versenybíró jelentett. A bizottság maga is kezdeményezhet kivizsgálást, hogy eldöntsék történt-e súlyos szabályszegés, és maga is tehet panaszt, ha szükséges. Ilyenkor a bizottságnak ugyanúgy kell eljárnia, mintha egy másik személy tette volna a feljelentést. A bizottság megfelelő büntetéseket róhat ki, amely lehet a bajnokságról való eltávolítás vagy kizárás, valamint a címek és díjak elvétele. A fegyelmi bizottság köteles írásban jelentést adni a vizsgálatokról és a döntésekről az ILSE főtitkárának. A panaszt írásban kell megtenni, vagy a panasztevőnek készen kell állnia, hogy megjelenjen a fegyelmi bizottság ülésén vagy vizsgálatán, ha erre kérik. Kötelező minden meghallgatáson részt venni a csapatvezetője kíséretében annak a tagnak vagy tagoknak, akik ellen panaszt tettek. Az ebben a fejezetben található ILSE Magatartási kódex szabályainak meg kell felelnie és azokkal pontosan tisztában kell lennie minden személynek, aki részt vesz egy fegyelmi meghallgatáson, ill. vizsgálaton, vagy a fellebbezési bizottság meghallgatásán. Az ilyen meghallgatásokon, ill. vizsgálatokon résztvevő személyeknek különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakra kell ügyelniük:  Legyenek őszinték, tisztességesek és etikusak.  Legyenek tiszteletteljesek és körültekintők mások irányában.  Minden esetben megfelelő önkontrollal rendelkezzenek.  Állítsák az igazat, és minden résztvevőt jóhiszeműen, udvariasan és tisztelettel kezeljenek.


38. oldal

i) Vizsgálati alapelvek:  A meghallgatásnak vagy vizsgálatnak nincsenek formális, kinyilatkoztatott

j)

szabályai, de minden résztvevő személynek igaznak kell lennie, és jóhiszeműen kell eljárnia.  A bizottsághoz benyújtott panaszt vagy feljelentést fel kell olvasni a versenyző(k)nek vagy a csapat(ok) képviselőjének/képviselőinek.  A panasztevő bizonyítékait be kell mutatni.  Be kell mutatni azon csapattag(ok) bizonyítékait, aki(k) ellen a panaszt tették.  Minden tanút (ha van) ki kell kérdezni először azáltal a fél által, aki a tanút bekérte, majd a szembenálló fél/felek által. A tanút bekérő félnek jogában áll ismét kikérdezni a tanút, de további kihallgatás nem engedélyezett, kivéve a bizottság távollétében.  Mendemondák és nem a tárgyhoz tartozó bizonyítékok nem kerülnek elfogadásra.  Nem a vádlotthoz tartozó tanúknak a meghallgatáson kívül kell maradniuk, amíg be nem hívják őket vallomástételre. Tájékoztatás a döntésről: A bizottságnak zárt ajtók között kell meghoznia a döntéseit. Ha a panasz bizonyítást nyert, a bizottság büntetést szabhat ki. A döntésről és a büntetésről a bizottság elnökének azonnal, írásban tájékoztatnia kell az érintett csapattagot, a csapatát és az országot, ahova a csapata vagy klubja tartozik. A döntés és a büntetés (ha van) azonnali érvényű.

3.3 KIZÁRÁSOK ÉS "NEM TELJESÍTETTE" OSZTÁLYOZÁSOK Versenyzők vagy csapatok kizárásra kerülhetnek egy versenyszámból vagy teljes bajnokságból. Ha egy versenyző bármilyen oknál fogva kizárásra kerül az előfutamból vagy a döntőből, akkor a helyezését át kell adni az őt követő versenyzőnek, és a lejjebb álló versenyzők eggyel magasabb helyezést kapnak. Ha egy versenyző bármilyen oknál fogva kizárásra kerül, akkor a végső eredmények nem tartalmazhatják az adott versenyző helyezését vagy idejét. A versenyzőknek jogukban áll óvást vagy fellebbezést benyújtani a kizárások ellen (lásd a 3.4-es szakaszt). a) "Nem teljesítette" (DNF): Ha egy versenyző bármilyen oknál fogva nem teljesítette a versenyszámot az előfutamban vagy a döntőben, akkor a helyezését át kell adni az őt követő versenyzőnek, és a lejjebb álló versenyzők eggyel magasabb helyezést kapnak. Ha egy versenyző bármilyen oknál fogva nem teljesítette a versenyszámot, akkor a végső eredmények nem tartalmazhatják az adott versenyző helyezését vagy idejét. b) Kizárás a bajnokságból: Példák olyan magatartásra, amely egyének vagy csapatok bajnokságból való kizárásával járhatnak:  A nevezés feltételeit nem teljesítik.  Az ILSE magatartási kódexének vagy szabályainak megszegése.  Nem saját néven indított vagy jogosulatlan versenyzők benevezése.  A verseny helyszínének, a szálláshelynek vagy mások tulajdonának szándékos megrongálása.  A bírók vagy a technikai személyzet megsértése. c) Kizárás a versenyszámokból: Példák olyan magatartásra, amely egyének vagy csapatok versenyszámból való kizárásával járhatnak:  Hiányzás a versenyszám indításakor.  A versenyszámok általános szabályainak vagy az adott versenyszám szabályainak megsértése. d) A vezető versenybíró vagy a megfelelő bíró a versenyszám befejeztével köteles a versenyzővel közölni, ha kizárásra került. A versenyzők nem hagyhatják el a kijelölt versenyterületet, amíg a vezető versenybíró vagy a megfelelő bíró erre engedélyt nem adott.


39. oldal

Ha egy bíró hibáját a versenyző hibája követi, akkor a versenyző hibáját törölni lehet a vezető versenybíró jóváhagyásával. A kizárás kódjait (DQ) lásd a Függelékben.

e)

3.4 ÓVÁSOK ÉS FELLEBBEZÉSEK Az ILSE Irányító Bizottsága fenntartja a jogot, hogy eltöröljön, megváltoztasson, vagy másképpen módosítson bármely szabályt, versenyfeltételt, időrendet vagy más feltételt, ha ennek szükségét látja. Mindent megtesznek azért, hogy a csapatvezetőket értesítsék. Az ILSE Irányító Bizottságának ilyen döntései ellen beadott fellebbezéseket nem veszik figyelembe. Ezen túlmenően, a versenyszámok pályáját és a versenyterületet megváltoztathatják az itt leírt szabályoktól eltérően, ha a bíró ezt szükségesnek látja, és a változásról a csapatokat értesítették a versenyszám rajtja előtt. Egy versenyző vagy csapatvezető fellebbezhet a bírónál, és megkérdőjelezheti a döntését az alább részletezett módon. Az óvási/fellebbezési lapokat lásd a Függelékben.

3.4.1

Óvások típusai

Általánosságban az alábbi kategóriákba sorolhatók azok az óvások, melyek büntetés kiszabásával járhatnak:  Óvások a nevezési folyamattal vagy szabályossággal kapcsolatban.  Óvások a felszerelések ellenőrzésével vagy megfelelőségével kapcsolatban.  Óvások a versenyen való részvétellel és/vagy a szabályok megszegésével kapcsolatban.

3.4.2

Óvás benyújtása

Az alábbi feltételek vonatkoznak az óvások benyújtására: a) Az óvást nem tárgyalják, ha a bírók által megállapított célbaérkezési sorrendet kifogásolják. b) A versenyszám vagy a futam körülményei ellen szóban, a vezető versenybírónál kell tiltakozni a versenyszám vagy a futam kezdete előtt. Az adott versenyszám vagy futam kezdete előtt a vezető versenybírónak vagy a kijelölt bírónak tájékoztatnia kell a versenyzőket, hogy óvást nyújtottak be. c) Egy versenyző, egy csapat vagy egy bíró döntése ellen a vezető versenybírónál kell szóban tiltakozni az eredmények kitűzését követő 15 percen belül, vagy a vezető versenybíró szóbeli tájékoztatását követő 15 percen belül, attól függően, melyik volt előbb. A szóbeli tiltakozást követő 15 percen belül az óvást írásban, angolul is be kell nyújtani a vezető versenybíró számára. d) A hivatalos eredményeket addig vissza kell tartani, amíg az óvásról döntés nem született. e) Az óvásról született döntést a versenyszám eredménykártyájának hátuljára és az óvási lapra is fel kell jegyezni. f) Az óvásnak nincs díja. Díjat akkor kell fizetni, ha egy ügyet a fellebbezési bizottság elé terjesztenek, akár közvetlenül a vezető versenybíró, akár a bírói döntés ellen tiltakozó csapat által.

3.4.3

Óvások elbírálása

Az alábbi feltételek vonatkoznak az óvások elbírálására: a) Közvetlenül azután, hogy egy óvást megfelelően benyújtottak, a vezető versenybíró azon nyomban döntést hozhat, vagy a fellebbezési bizottság összehívója elé terjesztheti az ügyet. b) Ha a vezető versenybíró azonnal döntést hoz, akkor a döntés ellen a fellebbezési bizottsághoz lehet fordulni. Az ilyen fellebbezést a fellebbezési bizottság összehívójának kell benyújtani a fellebbezési díjjal együtt, 30 percen belül, miután az óvásáról döntés született.

ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 3. fejezet Általános szabályok és eljárások

c)

3.4.4

40. oldal

Ha az óvásnak helyt adnak, a díj visszafizetésre kerül; ha nem adnak helyt, akkor a díj nem kerül visszafizetésre. Videó- vagy más elektronikus felszerelés használható az óvás megítélésénél. Az óvás benyújtójának a felelőssége, hogy a videót bemutassa az óvás a vezető versenybírónak történő benyújtását követő 30 percen belül, és hogy bizonyítsa az anyag hitelességét.

Fellebbezési bizottság

Az ILSE Irányító Bizottságának kell kijelölnie egy személyt a fellebbezési bizottság összehívójának, aki megfelelő tapasztalattal és gyakorlati tudással rendelkezik. Az ILSE Irányító Bizottsága jelöli ki a fellebbezési bizottság tagjait a megfelelő számban, hogy legalább két háromfős bizottság egymással párhuzamosan ülhessen össze. A fellebbezési bizottság összehívója választja ki a fellebbezési bizottság tagjait a funkciójuk és a tapasztalataik alapján, hogy az egyes eseteket elbírálják. Normális esetben három bizottsági tagnak kell összeülnie, azonban a bizottság két fő összeülése esetén is határozatképes. A fellebbezési bizottságnak nem lehet tagja, aki előzőleg részt vett a vitatott kérdés feletti döntésben. a) A fellebbezési bizottságnak minden esettel foglalkoznia kell, amit a vezető versenybíró vagy a fellebbezési bizottság összehívója terjeszt elé. b) A fellebbezési bizottságnak döntenie kell az ügyben, és a versenyző valamint az érintett bírók tudomására kell hoznia a döntését, illetve a kiszabott büntetést (beleértve a kizáráson kívüli büntetéseket is). A döntés okait röviden szóban és az óvási lapon is meg lehet adni. c) A fellebbezési bizottság döntései véglegesek, ellenük fellebbezésnek helye nincs. d) A fellebbezési bizottságnak jelentenie kell a fegyelmi bizottságnak az ILSE magatartási kódexe elleni súlyos vétségeket. e) Díjat akkor kell fizetni, ha egy ügyet a fellebbezési bizottság elé terjesztenek, akár közvetlenül a vezető versenybíró, akár a bírói döntés ellen tiltakozó csapat által. f) A fellebbezési bizottságnak akkor kell döntenie, ha mindkét félnek lehetősége volt előadni álláspontját. g) A fellebbezési bizottság vizsgálati irányelvei hasonlóak a fegyelmi bizottság eljárásaiéval (lásd 3.2). h) Videó- vagy más elektronikus felszerelés használható az óvás megfontolásakor. Az óvás benyújtójának a felelőssége, hogy a videót bemutassa a fellebbezési bizottságot összehívónak történő benyújtását követő 30 percen belül, és hogy bizonyítsa az anyag hitelességét. i) Miután meghallgatott minden rendelkezésre álló és releváns bizonyítékot, a fellebbezési bizottság zárt ajtók mögött hozza meg döntését. j) Az óvást jóváhagyó vagy elutasító döntést szóban vagy írásban kell az érintett versenyző és/vagy csapattag, a vezető versenybíró és a fellebbezési bizottság összehívójának tudomására hozni.

3.5

DOPPINGELLENŐRZÉS 3.5.1

Dopping irányelvek

Az ILSE „doppingmentes verseny” irányelve szerint doppingteszt végezhető az ILSE világbajnokságain, az ILSE regionális bajnokságai és a Világ Játékokon. Az ILS doppingellenes szabályai a www.ilsf.org oldalról tölthetők le.

ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 3. fejezet Általános szabályok és eljárások

41. oldal

Az ILSE elismeri, hogy a rendező országnak lehetnek törvényi vagy jogi követelményei az ILSE dopping irányelvek felett. A versenyzőket a regisztrációs eljárások részeként kell tájékoztatni ezekről a követelményekről. Az ILS doppingellenes szabályainak a megsértése a versenyző kizárásához és egyéni versenyszámokban elért pontjainak, érmeinek és díjainak elkobzásához vezet. Csapat versenyszámoknál, ha egy csapattag megszegi az ILS doppingellenes szabályait, akkor vele együtt az egész csapat kizárásra kerül, és elveszti a pontjait, érmeit és díjait. Doppingvizsgálat tekintetében a következő definíciókat kell alkalmazni:  Egyéni versenyszámok: Az egyéni versenyszámban különálló versenyzők versenyeznek. Az egyéni versenyzőt segíthetik edzőtársak (pl. vasember, szuper vízimentő). Egyéni versenyzőt nem lehet lecserélni egy versenyszám alatt, vagy a fordulók között. Ha egy versenyzőt kizárnak a szabályok megszegése, doppingvétség, stb. miatt, akkor elveszíti a vitatott versenyszámban elért eredményeit.  Csapat versenyszámok: Egy csapat versenyszámban egynél több versenyző indul egyazon nemzeti csapatból, egyesületből, vagy vízimentő egységből, akik együtt (pl. szimulációs verseny), vagy külön (váltóversenyek) versenyezve önálló egységként teljesítik a versenyszámot. A csapattagok a fordulók között cserélhetők, de folyamatban lévő verseny alatt nincs lehetőség cserére. Ha egy vagy több versenyzőt kizárnak a szabályok megszegése, doppingvétség, stb. miatt, akkor az egész csapat elveszíti a vitatott versenyszámban elért eredményeit.  Csapat összpontszám: A csapat összesített pontszámát a nemzeti vagy egyesületi csapat önálló vagy csapat versenyszámokban elért összes helyezési pontjának összeadása adja. Ha egy vagy több versenyző a szabályok megszegése miatt kizárásra kerül egy egyéni vagy csapat versenyszámban, akkor az adott versenyszámért nem járnak pontok, viszont a csapat megőrzi a pontjait, hacsak az ILSE nem dönt másként.  Megjegyzés: Az "egyéni versenyszámok" és a "csapat versenyszámok" definíciói megegyeznek az ILS dopping ellenes szabályzatában használt "egyéni sport" és "csapat sport" definícióival.


USZODAI VERSENYSZÁMOK


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 4. fejezet Uszodai versenyszámok

43. oldal

4. fejezet

USZODAI VERSENYSZÁMOK Az alábbi uszodai versenyszámok meghatározása található ebben a fejezetben: Akadályúszás (Obstacle Swim) – 200 m és 100 m Babamentés (Manikin Carry) – 50 m Kombinált mentés (Rescue Medley) – 100 m Babamentés uszonnyal (Manikin Carry with Fins) – 100 m Babamentés uszonnyal, hevederrel (Manikin Tow with Fins) – 100 m Szuper vízimentő (Super Lifesaver) – 200 m Kötéldobás (Line Throw) Babamentő váltó (Manikin Relay) – 4 x 25 m Akadályváltó (Obstacle Relay) – 4 x 50 m Kombinált váltó (Medley Relay) – 4 x 50 m

4.1

USZODAI VERSENYSZÁMOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A csapatvezetés és a versenyzők felelőssége, hogy tisztában legyenek a verseny időbeosztásával, valamint a versenyszámok szabályaival és eljárásaival. a) A versenyzők számára megtiltható, hogy elinduljanak egy versenyszámban, ha későn jelentkeznek a gyülekező területen (DQ3). b) Az a versenyző vagy csapat, amely hiányzik az indításkor, kizárásra kerül (DQ4). c) Csak a versenyzők és a bírók számára engedélyezett, hogy a medence szélén álljanak a kijelölt versenyterületen. A versenyzőknek és a bíróknak el kell hagyniuk a kijelölt versenyterületet, ha éppen nem versenyeznek vagy nincs bírói feladatuk. d) Hacsak a szabályok másként nem rendelkeznek, a versenyen mesterséges, haladást segítő eszközök nem használhatók (pl.: kézi uszony, karúszók). e) Az uszodai versenyszámoknál tilos a ragadós, tapadós anyagok (folyékony, szilárd vagy aeroszol) használata a versenyzők kezein vagy lábain, vagy a babákon és a hevedereken, hogy ezzel segítsék a fogást vagy a medence aljáról való elrugaszkodást (DQ7). f) A versenyzők nem vehetik igénybe a medence alját kivéve, ahol kifejezetten engedélyezett (pl. akadályúszásnál vagy a 4 x 25 m babamentő váltónál) (DQ8). g) Tilos bármely uszodai berendezés igénybevétele (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök) (DQ16, 24). h) Ki kell zárni azt a versenyzőt, aki megzavar egy másik versenyzőt egy versenyszám alatt (DQ2). i) Minden versenyszám alatt a versenyzőknek a számukra kijelölt pályán kell versenyezniük; a verseny végeztével a pályájukon a vízben kell maradniuk, amíg a versenyigazgató vagy a vezető versenybíró nem ad engedélyt a medence elhagyására. A versenyzőknek a medence szélén kell kimászniuk, nem pedig a medence végében az időmérőkön keresztül. j) A versenyzőknek minden versenyszám alatt az egyesületi vagy a nemzeti úszósapkájukat kell viselniük. Nyíltvízi sapkák, gumi- vagy szilikon sapkák viselése megengedett. k) A beérkezés sorrendje ellen, akár a bírók állapították meg, akár az automata időmérő rendszer, fellebbezésnek helye nincs. l) A versenyigazgató, az indító vagy a vezető versenybíró (vagy az általa kijelölt személy) indítási döntései ellen fellebbezésnek helye nincs.

4.2

A RAJT Minden versenyszám rajtja előtt a versenyigazgatónak vagy a kijelölt bírónak a következőket kell megtennie: a) Meg kell bizonyosodnia, hogy a bírók a helyükön vannak.


44. oldal

Ellenőriznie kell, hogy a versenyzők, a babakezelők és az „áldozatok” megfelelő öltözékben vannak a magfelelő helyen. c) Ellenőrizni kell, hogy minden felszerelés biztonságos és helyes pozícióban van. d) Felszólítani a versenyzőket, hogy az úszóruhájukat kivéve vegyék le a ruházatukat, és készüljenek fel a versenyre. Amikor a versenyzők és a bírók készen állnak a szabályos indításra, a kijelölt bírónak: a) Minden futam előtt egy hosszú sípszóval jeleznie kell, hogy a versenyzők álljanak fel a rajthelyre, vagy a babamentő váltónál ugorjanak be a vízbe. b) A pálya felé fordulva felemelt kézzel jeleznie kell az indító bírónak, hogy a versenyzők az indító irányítása alá kerültek. Megjegyzés: A kötéldobás (Line Throw) indítási folyamatát lásd a leírásánál (4.13 fejezet).

b)

4.2.1

Indulás vízbeugrással

A világbajnokságokon az egy rajtos szabály alkalmazandó. a) A hosszú sípszóra a versenyzők felállnak a rajtkőre, és állva ott maradnak. b) Az indító "Elkészülni" ("Take your marks") vezényszavára a versenyzők azonnal felveszik a rajthelyzetet úgy, hogy legalább az egyik lábfejük a rajtkő elülső részén legyen. Amikor minden versenyző mozdulatlan, az indító megadja az indító hangjelet. A szenior versenyzők rajtolhatnak a rajtkőről, a medence széléről vagy a vízből egyik kezükkel a medence rajtfalát fogva.

4.2.2

Indulás a vízből

A babamentő váltó és a kötéldobás versenyszámok vízből indulnak az alábbiak szerint: a) A sípszóra a versenyzők beugranak a vízbe és elkészülnek a rajtra. b) A második sípszóra a versenyzők késlekedés nélkül felveszik a rajhelyzetet. c) A babamentő váltónál a versenyző úgy indul a vízből, hogy az egyik kezével a babát tartja a víz felszínén, míg a másik kezével a medence szélét vagy a rajtkövet. d) Amikor minden versenyző felvette a rajthelyzetét, akkor az indító megadja az "Elkészülni" ("Take your marks") vezényszót. e) Amikor minden versenyző mozdulatlan, az indítóbíró megadja az indító hangjelzést.

4.2.3 Kizárás a) Minden versenyző, aki az indító hangjel előtt elindul (megkezdi az indulási b) c) d)

e)

mozdulatot), kizárásra kerül (DQ9). Ha az indító hangjelzés azelőtt szólal meg, mielőtt a kizárást megállapították volna, a versenynek folytatódnia kell, és a versenyző(ke)t a verseny befejeztével kell kizárni (DQ9). Ha a kizárást az indító hangjelzés előtt állapították meg, akkor az indító hangjelzést nem szabad megadni; a bennmaradt versenyzőket vissza kell hívni, és újra kell indítani (DQ9). A versenyzőket visszahívó jelzésnek ugyanolyannak kell lennie, mint az indító hangjelzésnek, de meg kell ismételni, miközben a hibás rajt kötelet leengedik. Egyéb esetben, ha a vezető versenybíró vagy az általa kijelölt személy úgy dönt, hogy az indítás nem igazságos, akkor sípszóval kell jeleznie, amit az indító (ismételt) jelzése követ. A 100 m babamentés uszonnyal (Manikin Carry with Fins) versenyszámnál a visszahívó jelzést a víz alatt kell megszólaltatni, ahol csak lehetséges. A versenyzőket tájékoztatják, ha más módon történik a visszahívás. Ha egy bíró hibáját a versenyző hibája követi, akkor a versenyző hibáját törölni lehet.


45. oldal

4.2.4 Megjegyzés a) A versenyigazgatónak, a vezető versenybírónak és az indítónak biztosítania kell

b)

c) 4.3

az igazságos rajtot. Ha az indító vagy a vezető versenybíró úgy határoz, hogy a rajt nem igazságos, akár technikai akár eszköz hibából kifolyólag, akkor a versenyzőket vissza kell hívni, és a versenyt újra kell kezdeni. A versenyzőket ki kell zárni, ha az indító hangjelzés előtt "egy előrefelé induló mozdulatot kezdenek". A megmozdulás önmagában nem jár kizárással. Kizárással jár az induló mozdulat megkezdése az indító jelzésre előbb számítva (DQ9). Az indító vagy a vezető versenybíró feladata megállapítani, hogy egy versenyző vagy több versenyző induló mozdulatot tett-e. Gyakran az egyik versenyző korai rajmozdulatát több versenyző bemozdulása követi. Az ilyen bemozdulások nem járnak kizárással. A versenyigazgató, az indító vagy a vezető versenybíró (vagy az általa kijelölt személy) indítási döntései ellen óvásnak vagy fellebbezésnek helye nincs.

BABÁK/BÁBUK Megjegyzés: Az alábbi 4.3.1-4.3.3 szabályok további részletezését (ábrákkal) lásd az ILS Technikai 2. Kiadványában, mely 2014. június 10-én jelent meg. Ezen dokumentum másolata jelen szabályzat végén található (csak az eredeti, angol nyelvű változatban).

4.3.1

A babák felhozatala

A versenyzők ellökhetik magukat a medence aljáról, amikor felemelkednek a babával. A versenyzőknek kötelező:  a babával együtt felszínre jönni  a babát a helyes szállítási pozícióban tartani, amikor a baba feje áthalad az 5 m-es vonalon (babamentés, kombinált mentés, szuper vízimentő) vagy a 10 mes vonalon (babamentés uszonnyal, hevederrel).  a felszínre jövetel után a felszínen maradni (nem lemerülni). A baba felszínre hozásának kritériuma csak akkor lép életbe, amikor a baba feje áthaladt az 5 vagy 10 m-es vonalon. Megjegyzés: A "felszín" az állóvizű medence horizontális felszíni síkját jelenti.

4.3.2 A baba szállítása a) Azoknál a versenyszámoknál, ahol a babát szállítják, azt feltételezzük, hogy a baba (az áldozat) nem lélegzik. A versenyzőknek kötelező:  a babát a víz felszínen arccal felfelé szállítani, és legalább egy kézzel érintkezésben lenni vele,  elkerülni a helytelen szállítási technikákat, mint: a baba tolása; a baba megfogása a torkán, száján, orrán vagy szemein; vagy a víz felszíne alatti szállítása. A "tolás" azt jelenti, hogy a baba feje előrébb van a versenyző fejénél. b) A baba arca meg lehet dőlve, de nem nagyobb szögben, mint 90 fok a vízfelszínről mérve. c) A baba szállításának kritériumai csak akkor lépnek életbe, amikor a baba feje áthaladt az 5 vagy a 10 m-es vonalon. d) A babamentő váltónál az 5 m-es rajt- vagy váltási zónában a baba szállításának feltételeit nem kell teljesíteniük a versenyzőknek. Megjegyzés: Ha víz kerül a baba arcára, az nem minősül szabálytalanságnak.


46. oldal

4.3.3 A baba vontatása a) Azoknál a versenyszámoknál, ahol a babát vontatják, azt feltételezzük, hogy a b) c)

d)

e)

baba (az áldozat) lélegzik. A vontatás előtt a babát a helyes módon rögzíteniük kell a versenyzőknek az 5 mes felvételi zónán belül. A helyes mód azt jelenti, hogy a versenyző a baba teste körül és a karjai alatt rögzíti a hevedert egy gyűrűbe akasztva. Az 5 m-es felvételi zónán kívül a versenyzőknek kötelező a helyes módon rögzített babát arccal felfelé a víz felszínén vontatniuk. A hevederkötélnek a lehető leghamarabb meg kell feszülnie, de legkésőbb, amikor a baba fejének teteje keresztezi a 10 m-es vonalat. A versenyzők semmilyen módon nem késleltethetik vagy akadályozhatják a hevederkötél lehető leghamarabbi megfeszülését. A versenyzőt ki kell zárni, amennyiben a heveder és a baba szétválnak. A versenyzőt nem kell kizárni, ha a heveder kicsúszik a vontatás során, és a baba csak az egyik kar alatt van rögzítve, feltéve hogy eredetileg helyesen volt rögzítve, és arccal felfelé van a felszínen. A baba arca meg lehet dőlve, de nem nagyobb szögben, mint 90 fok a vízfelszínről mérve.

4.3.4 Babakezelők a) A versenyző csapatának egyik tagja babakezelőként segít a babamentés

b) c) d) 4.4

uszonnyal (Manikin Tow with Fins) és a szuper vízimentő (Super Lifesaver) versenyszámokban. A vezető versenybíró engedélyével nem csapattagok is lehetnek babakezelők, amennyiben valamilyen formában regisztrált résztvevői a bajnokságnak. A rajt előtt és a verseny alatt a babakezelő személy – függőlegesen arccal a fal felé fordítva – elhelyezi a babát a kijelölt vonalon belül. A babakezelőknek csapatsapkát kell viselniük. A babakezelők szándékosan nem kerülhetnek a vízbe.

FUTAMOK BEOSZTÁSA a) b) c) d) 4.4.1

Besorolást kell alkalmazni. Az uszodai versenyszámokhoz – mind az egyéni, mind a csapatszámokhoz – el kell küldeni az időeredményeket. A versenyzőket és a csapatokat a nevezési idő alapján kell besorolni. Azokat a versenyzőket, akik nem küldtek be időeredményeket, a leglassabb időkkel kell figyelembe venni. Sorsolással kell eldönteni azon versenyzők besorolását, akiknek ugyanaz az idejük, ill. akik nem küldtek be nevezési időt.

Az előfutamok összeállítása

Azoknál a versenyszámoknál, amelyek előfutamokkal és döntőkkel kerülnek lebonyolításra, a versenyzőket a nevezési idejük alapján kell az előfutamokban beosztani az alábbiak szerint: a) Egy futam esetén: a döntőkre vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani és a döntőkkel egy időben (versenyszakaszban) bonyolítandó le. b) Két futam esetén: a leggyorsabb versenyzőt a második futamba kell besorolni, a második leggyorsabbat az első, a következő leggyorsabbat a másodikba, az azt követőt az elsőbe, stb. c) Három futam esetén: a leggyorsabb úszót a harmadik futamba, a következőt a másodikba, az azt követőt az elsőbe kell besorolni. A negyedik leggyorsabb versenyzőt a harmadik futamba, az ötödik leggyorsabbat a másodikba, a hatodikat az elsőbe, a hetediket a harmadikba, stb.


d)

e) 4.4.2

47. oldal

Négy vagy több futam esetén: az utolsó három futamot a fentieknek megfelelően (c) kell beosztani. Az utolsó három futamot megelőző futamba kerüljenek a további leggyorsabb úszók; az utolsó négy előfutamot megelőző futamba a fennmaradó versenyzők közül a leggyorsabbak stb. A pályabeosztás minden egyes futamon belül a nevezési idők leszálló sorrendjében, a lenti Pályabeosztások elvei szerint történjék. Kivétel: ha kettő vagy több futam van egy versenyszámban, akkor minimum három versenyzőnek kell indulnia egy előfutamban.

Döntő nélküli futambeosztások

Ha a végeredményt döntő nélkül, az időeredmények alapján határozzák meg, akkor a versenyzőket a nevezési idők alapján az alábbiak szerint kell a futamokba beosztani. a) Egy futam esetén: a döntőnek megfelelően kell összeállítani. b) Egy vagy több futam esetén: a leggyorsabb versenyzőket az utolsó futamba kell besorolni a következő szakaszban részletezett pályabeosztások szerint, a további leggyorsabb úszók az utolsó előtti futamba kerüljenek, és így tovább, amíg az összes versenyző beosztásra nem került a beküldött nevezési idők alapján.

4.4.3

Pályabeosztások

Egy 8 pályás medencében a 4-es pályán ússzon a leggyorsabb versenyző. (Az 1-es pálya a rajthely felől nézve a medence jobb oldalán legyen.) A következő leggyorsabb úszót az előbbinek a bal oldalára kell beosztani, az ezután következőket pedig felváltva a jobb és a bal oldalára a nevezési idők alapján. Az azonos idővel nevezett versenyzők között a pályabeosztást sorsolással kell eldönteni, az előzőekben már leírtak szerint

4.4.4

A döntők összeállítása

Az uszodai versenyszámok rajthelyeit az alábbiak szerint kell beosztani: a) Az előfutamokban elért időeredmények alapján a leggyorsabb nyolc versenyzőt az A-döntőbe kell besorolni. A 9-16. leggyorsabb idejű versenyzőket a B-döntőbe kell beosztani. b) Amennyiben egyazon vagy különböző előfutamban több, század másodpercre megegyező eredmény születik a nyolcadik vagy tizenhatodik helyen, ott újraúszást kell elrendelni annak eldöntésére, hogy a megfelelő döntőbe ki kerüljön. Az újraúszást nem korábban, mint 1 órával azután kell megtartani, hogy az érintett versenyzők befejezték futamaikat (hacsak a versenyzők nem egyeznek meg egy korábbi időpontban). Amennyiben újra azonos idők születnek, az újraúszást meg kell ismételni. c) Ha egy vagy több versenyző visszalép az A-döntőből, akkor a B-döntőből nem kerülnek feljebb versenyzők. A döntők nem kerülhetnek újra beosztásra. d) Ha egy vagy több versenyző visszalép az B-döntőből, akkor az elődöntőkből nem kerülnek feljebb versenyzők. A B-döntők nem kerülhetnek újra beosztásra.

4.5

IDŐMÉRÉS ÉS A HELYEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA Minden uszodai versenyszámnál önműködő, elektronikus versenybíró berendezéssel kell a versenyzők idejét és a beérkezésük sorrendjét meghatározni. 4.5.1 Önműködő, elektronikus versenybíró berendezés a) A beépített versenybíró berendezés nem zavarhatja a versenyzők rajtját vagy fordulóját. Az automata versenybíró berendezést az indítóbírónak kell aktiválnia, és a berendezésnek a versenyzők idejét könnyen olvasható, digitális számokkal kell megjelenítenie.


b) c)

d) 4.5.2

a) b) c)

d)

4.6

48. oldal

Az automata versenybíró berendezést kell használni a győztes, a helyezettek továbbá valamennyi pályaidő megállapítására az egyes pályákon. Az eredményeket 1/100 mp pontosságig kell nyilvántartani. Az automata versenybíró berendezés által megállapított időeredményeket és helyezéseket elsőbbségben kell részesíteni a bírók és az időmérők megállapításával szemben. Ha az elektronikus berendezés elromlana vagy meghibásodna, illetve ha valamely versenyző nem hozza azt működésbe, az emberi időmérők döntése lép érvénybe. Az elektronikus időmérő mellett, pályánként minimum két kézi időmérőre is szükség van. Kézi időmérés és bírálás Azokon az ILS által szabályozott vízimentő versenyeken, ahol nincs automata időmérő berendezés, a versenyzők idejét három kézi időmérővel kell megállapítani. Az órákat az indító jelzésre kell elindítani, és akkor kell megállapítani, amikor a versenyző megérinti a célfalat testének bármely részével (az időmérő által jól láthatóan). Ha három időmérő közül két órán azonos időt mértek, a két azonos időeredmény lesz a hivatalos teljesítmény. Ha mindhárom órán eltérő időt mértek, a középső értéket mutató óra időeredménye lesz a hivatalos eredmény. Amennyiben az egyik óra elromlik, akkor a másik két óra átlagát kell hivatalos eredménynek tekinteni. Ha a beérkezés sorrendje a kézi időmérők eredményei alapján nem egyezik a célbírók döntésével, akkor a célbírók döntése az irányadó. Az érintett versenyzőkhöz rendelt időeredménynek azonosnak kell lenni. Például: két versenyző esetén a mért idejüket össze kell adni, és el kell osztani kettővel.

TECHNIKAI BÍRÓK A bírók biztosítják, hogy a versenyszámok igazságosan és az ILSE szabályainak megfelelően kerülnek lebonyolításra. A bírók azt is ellenőrzik, hogy a versenyzők technikája, stílusa megfelel-e az adott versenyszám szabályainak. A bíróknak úgy kell elhelyezkednie, hogy teljes rálátással legyenek a megfigyelt pályájukra. Az Európa-bajnokságokon pályánként legalább egy technikai bírónak kell lennie.


4.7

49. oldal

AKADÁLYÚSZÁS (OBSTACLE SWIM) (200 m és 100 m)

4.7.1 A versenyszám leírása – 200 m A hangjelzésre történő indulás után a versenyző a 200 m-es távon nyolcszor úszik el a víz alatti akadályok alatt, majd megérinti a célvonalat. a) A versenyzőknek fel kell bukkanniuk a beugrás után az első akadály előtt, minden egyes akadály után, valamint a forduló után az akadály előtt. b) Az akadályok alatti elúszáskor a felszínre jutás érdekében a versenyzők ellökhetik magukat a medence aljáról. A "felbukkanás" azt jelenti, hogy a versenyző feje a víz felszíne fölé kerül. c) Az akadályba úszás/ütközés nem jár kizárással. 4.7.2 A versenyszám leírása – 100 m A hangjelzésre történő indulás után a versenyző a 100 m-es távon négyszer úszik el a víz alatti akadályok alatt, majd megérinti a célvonalat. a) A versenyzőknek fel kell bukkanniuk a beugrás után az első akadály előtt; minden egyes akadály után, valamint a forduló után az akadály előtt. b) Az akadályok alatti elúszáskor a felszínre jutás érdekében a versenyzők ellökhetik magukat a medence aljáról. A "felbukkanás" azt jelenti, hogy a versenyző feje a víz felszíne fölé kerül. c) Az akadályba úszás/ütközés nem jár kizárással. 4.7.3 Felszerelés Akadályok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. Az akadályok a megfelelő szögben a pályaelválasztó kötelekhez vannak rögzítve egy egyenes vonalban minden pályán. Az első akadály 12,5 m-re helyezkedik el a rajtvonaltól, míg a második akadály 12,5 m-re van a fordulófaltól. A két akadály közötti távolság 25 m. 4.7.4 Kizárás A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Ha a versenyző túlúszik egy akadályt, és nem fordul meg azonnal, hogy visszaússzon fölötte vagy alatta, mielőtt alatta átúszna (DQ10). b) A beugrás vagy a fordulás utáni felbukkanás elmulasztása (DQ11). c) Az egyes akadályok utáni felbukkanás elmulasztása (DQ12). d) A fal megérintésének elmulasztása forduló közben (DQ13). e) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14).


4.8

50. oldal

BABAMENTÉS (MANIKIN CARRY) (50 m)

4.8.1 A versenyszám leírása A hangjelzésre történő indulás után a versenyző 25 m-t úszik gyorsúszásban, majd lemerül, hogy a víz alatti babát 5 m-en belül a felszínre hozza. A versenyző ezt követően a célvonal megérintéséig szállítja a babát. A baba felszínre hozatalakor a versenyző ellökheti magát a medence aljáról. 4.8.2

Felszerelés

Baba/Bábu: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyszámra a baba teljesen fel van töltve vízzel és le van zárva. A versenyzőknek a rendezők által biztosított babát kell használniuk. b) A baba elhelyezése: A baba 1,8 és 3 m közötti mélységben helyezkedik el. 3 m-nél mélyebb vízben a babát egy emelvényre (vagy egyéb tartószerkezetre) az előírt mélységben kell elhelyezni. A baba a hátán fekszik, a feje a célirányban van, és a mellkasának harántvonala a 25 m-es vonalon helyezkedik el. c) A baba felszínre hozatala: A versenyzőknek a megfelelő szállítási helyzetbe kell hozniuk a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon.

a)

4.8.3 Kizárás A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) A felbukkanás elmulasztása a babáért merülés előtt (DQ 15). b) Bármely uszodai berendezés igénybevétele a baba felhozatalakor (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök), kivéve a medence alját (DQ16). c) A versenyző nem hozza a megfelelő vontatási helyzetbe a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon (DQ17). d) Nem a 4.3 Babák/Bábuk szakasznak megfelelő szállítási technika alkalmazása (DQ18). e) A baba arccal lefelé való vontatása (lásd 4.3 Babák/Bábuk) (DQ19). f) A baba elengedése a célvonal megérintése előtt (DQ20). g) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14).


4.9

51. oldal

KOMBINÁLT MENTÉS (RESCUE MEDLEY) (100 m)

4.9.1 A versenyszám leírása A hangjelzésre történő indulás után a versenyző 50 m-t úszik szabadúszásban, majd a fal érintésével megfordul, lemerül, és víz alatt úszik a fordulófaltól 17,5 m-re található víz alatti babához. A versenyző a babát az 5 m-es vonalon belül a felszínre hozza, és a célvonal megérintéséig vontatja. A versenyzők a forduló alatt vehetnek levegőt, ám tilos levegőt venniük, miután a lábuk elhagyta a fordulófalat egészen a baba felhozataláig. A versenyzők a baba felhozatalakor elrúghatják magukat a medence aljáról. 4.9.2

a) b)

c)

Felszerelés Baba/Bábu: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyszámra a baba teljesen fel van töltve vízzel és le van zárva. A versenyzőknek a rendezők által biztosított babát kell használniuk. A baba elhelyezése: A baba 1,8 és 3 m közötti mélységben helyezkedik el. 3 m-nél mélyebb vízben a babát egy emelvényre (vagy egyéb tartószerkezetre) az előírt mélységben kell elhelyezni. A baba a hátán fekszik, a feje a célirányban van, és a mellkasának középvonala a 17,5 m-es vonalon helyezkedik el. A baba felszínre hozatala: A versenyzőknek a megfelelő vontatási helyzetbe kell hozniuk a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon.

4.9.3 Kizárás A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Felbukkanás a fordulás után, a baba felhozatala előtt (DQ21). b) Levegővétel miután a láb elhagyta a forduló falat, és a baba felhozatala előtt (DQ22). c) Bármely uszodai berendezés igénybevétele a baba felhozatalakor (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök), kivéve a medence alját (DQ16). d) A versenyző nem hozza a megfelelő vontatási helyzetbe a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon (DQ17). e) Nem a 4.3 Babák/Bábuk szakasznak megfelelő szállítási technika alkalmazása (DQ18). f) A baba arccal lefelé való szállítása (lásd 4.3 Babák/Bábuk) (DQ19). g) A baba elengedése a célvonal megérintése előtt (DQ20). h) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14).


52. oldal

4.10 BABAMENTÉS USZONNYAL (MANIKIN CARRY WITH FINS) (100 m)

4.10.1 A versenyszám leírása A hangjelzésre történő indulás után a versenyző 50 m-t úszik uszonnyal szabadúszásban, majd a víz alatti babát 10 m-en belül a fordulófaltól a felszínre hozza. A versenyző a célvonal megérintéséig vontatja a babát. A versenyzőknek nem szükséges megérinteniük a fordulófalat. A versenyzők a baba felhozatalakor elrúghatják magukat a medence aljáról. 4.10.2 Felszerelés a) Babák, uszonyok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyszámra a baba teljesen fel van töltve vízzel és le van zárva. A versenyzőknek a rendezők által biztosított babát kell használniuk. b) A baba elhelyezése: A baba 1,8 és 3 m közötti mélységben helyezkedik el. 3 m-nél mélyebb vízben a babát egy emelvényre (vagy egyéb tartószerkezetre) az előírt mélységben kell elhelyezni. A baba a hátára fektetve fekszik a medence alján, míg a fenékrésze érinti a medence falát, és a feje a célvonal irányába mutat. Ha a létesítményben nincs függőleges fal, amely 90 fokot zár be a medence aljával, akkor a babát a lehető legközelebb kell elhelyezni a falhoz, a víz felszínén mérve 300 mm-nél nem messzebb. c) A baba felszínre hozatala: A versenyzőknek a megfelelő vontatási helyzetbe kell hozniuk a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 10 m-t jelző vonalon. d) Elveszített uszonyok felvétele: A versenyzők felvehetik a rajt után elveszített uszonyaikat, és kizárás nélkül folytathatják, hacsak a babáról szóló szabályokat nem sértik meg (lásd 4.3 Babák/Bábuk). A versenyzők nem indulhatnak el újra másik előfutamban. 4.10.3 Kizárás A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Bármely uszodai berendezés igénybevétele a baba felhozatalakor (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök), kivéve a medence alját (DQ16). b) A versenyző nem hozza a megfelelő vontatási helyzetbe a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 10 m-t jelző vonalon (DQ23). c) Nem a 4.3 Babák/Bábuk szakasznak megfelelő szállítási technika alkalmazása (DQ18). d) A baba arccal lefelé való szállítása (lásd 4.3 Babák/Bábuk) (DQ19). e) A baba elengedése a célvonal megérintése előtt (DQ20). f) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14).


53. oldal

4.11 BABAMENTÉS USZONNYAL, HEVEDERREL (MANIKIN TOW WITH FINS) (100 m)

4.11.1 A versenyszám leírása A hangjelzésre történő indulás után a versenyző hevederrel 50 m-t úszik uszonnyal gyorsúszásban. Miután megérintette a fordulófalat, a versenyző az 5 m-es felvételi zónán belül a megfelelő módon rögzíti a hevedert a babán, és bevontatja a célhoz. A versenyszám akkor ér véget, amikor a versenyző megérinti a célvonalat. 4.11.2 Felszerelés a) Baba, uszony, heveder: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A baba annyira van feltöltve vízzel, hogy lebeg, és a babán lévő harántvonal legfelsőbb része egyvonalban van a vízfelszínnel. A versenyzőknek a szervezők által biztosított babát és hevedert kell használniuk. b) A baba elhelyezése: A versenyző csapatának egyik tagja babakezelőként segít. A vezető versenybíró engedélyével nem csapattagok is lehetnek babakezelők, amennyiben az ILSE valamelyik teljes jogú tagszervezetének tagjai és valamilyen formában regisztrált résztvevői a bajnokságnak. A babakezelőknek csapatsapkát kell viselniük. A rajt előtt és a verseny alatt a babakezelő személy – függőlegesen arccal a fal felé fordítva – helyezi el a babát a kijelölt vonalon belül. A babakezelő azonnal elengedi a babát, amint a versenyző megérinti a fordulófalat. A babakezelőnek tilos a babát a versenyző vagy a célvonal felé lökni. A babakezelők szándékosan nem kerülhetnek a vízbe. c) Indulás a hevederrel: Induláskor a versenyző a hevedert és a hevederkötelet maga helyezheti el a kijelölt versenyzői sávon belül. A versenyzőknek biztosítaniuk kell a heveder és a hevederkötél biztonságos és helyes pozícióját. d) A baba rögzítése: A fordulófal megérintése után a versenyző a baba teste körül és a karjai alatt helyesen rögzít a hevedert egy gyűrűbe akasztva az 5 m-es felvételi zónán belül. A versenyzőknek az 50 m-es gyorsúszást teljesíteniük kell a medence szélének megérintésével, és csak utána érinthetik meg a babát. e) A baba vontatása: A versenyzőknek a babát vontatni és nem vinni kell. Az 5 mes felvételi zónán kívül a versenyzőknek az arccal felfelé helyesen rögzített bábut kell vontatniuk a felszínen. A hevederkötélnek a lehető leghamarabb meg kell feszülnie, de legkésőbb, amikor a baba fejének teteje keresztezi a 10 m-es vonalat. A versenyzők semmilyen módon nem késleltethetik vagy akadályozhatják a hevederkötél lehető leghamarabbi megfeszülését. A versenyzőt ki kell zárni, amennyiben a heveder és a baba szétválnak. A versenyzőt nem kell kizárni, ha a heveder kicsúszik a vontatás során, és a baba csak az egyik kar alatt van rögzítve, feltéve hogy eredetileg helyesen volt rögzítve, és arccal felfelé van a felszínen.


54. oldal

Amennyiben a baba nem vált el a hevedertől, és arccal felfelé van a felszínen, a versenyző kizárás nélkül megállhat, hogy újra helyesen rögzítse a hevedert a baba körül. f) Elveszített uszonyok felvétele: A versenyzők felvehetik a rajt után elveszített uszonyaikat, és kizárás nélkül folytathatják, hacsak a babáról szóló szabályokat nem sértik meg (lásd 4.3 Babák/Bábuk). A versenyzők nem indulhatnak el újra másik előfutamban. g) Hiba a hevederrel: Ha a vezető versenybíró úgy ítéli meg, hogy a heveder, a kötél és/vagy a hám (öv) technikai hibát mutat a verseny alatt, akkor a vezető versenybíró engedélyezheti a versenyző számára a verseny megismétlését.

4.11.2

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Ha a heveder baba körüli rögzítése közben igénybe veszi a medence bármely berendezését (pl.: kötél, lépcsők, víz alatti hoki eszközök) (DQ24). b) Ha a babakezelő nem engedi el a babát azonnal, miután a versenyző megérintette a fordulófalat (DQ27). c) Ha a babakezelő ellöki a babát a versenyző vagy a célvonal felé (DQ28). d) Ha a babakezelő nem megfelelően helyezi el a babát, vagy hozzáér a babához, miután a versenyző megérintette a fordulófalat (DQ25). e) Ha a babakezelő szándékosan kerül a vízbe a versenyszám alatt, vagy a vízbe kerüléskor akadályozza egy másik versenyző teljesítményét, vagy akadályozza a bírók munkáját (DQ29). f) Ha az 50 m-nél nem érinti a medence szélét a baba megérintése előtt (DQ26). g) Ha a hevedert nem megfelelően rögzíti a babán (pl.: nem a test körül és a karok alatt a gyűrűhöz rögzítve) (DQ30). h) Ha nem rögzíti a hevedert a baba köré az 5 m-es felvételi zónán belül a baba fejének tetejétől számítva (DQ31). i) Ha a hevederkötél nem válik teljesen feszessé, mielőtt a baba fejének teteje áthaladna a 10 m-es vonalon (DQ33). j) Ha nem teljesen kifeszített hevederkötéllel vontatja a babát a 10 m-es vonalon kívül (kivéve, ha a versenyző megáll újra rögzíteni a babát) (DQ34). k) Ha a babát lökdösi vagy szállítja a vontatás helyett (DQ32). l) Ha a babát arccal lefelé vontatja (lásd 4.3 Babák/bábuk) (DQ19). m) Ha a heveder elválik a babától a baba helyes rögzítése után (DQ35). n) Ha a célvonal megérintésekor a heveder és a baba nincs a helyes pozícióban (DQ36). o) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14).


55. oldal

4.12 SZUPER VÍZIMENTŐ (SUPER LIFESAVER) (200 m)

4.12.1

A versenyszám leírása

A hangjelzésre történő indulás után a versenyző 75 m-t úszik gyorsúszásban, majd lemerül, hogy felhozzon egy víz alatti babát. A versenyző az 5 m-es felvételi zónán belül a felszínre hozza a babát, és a fordulófalhoz viszi. Miután megérintette a falat, a versenyző elengedi a babát. A vízben a versenyző felveszi az uszonyát, magához veszi a hevedert és 50 m-t úszik gyorsúszásban. Miután megérintette a falat az 5 m-es felvételi zónán belül, a versenyző megfelelően rögzíti a hevedert a baba körül, majd a célig vontatja. A versenyszám akkor ér véget, amikor a versenyző megérinti a célvonalat.

4.12.2 Felszerelés a) Babák, uszonyok, hevederek: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési b) c)

d)

e)

f) g)

előírások és vizsgálati eljárások. A versenyzőknek a rendezők által biztosított babát és hevedert kell használniuk. Az uszonyok és a hevederek elhelyezése: A rajt előtt a versenyzőknek a medence szélére (és nem a rajtkőre) kell tenniük az uszonyokat és a hevedert a számukra kiosztott pálya határoló vonalai közé. A baba elhelyezése szállításhoz: A versenyszámra az első baba teljesen fel van töltve vízzel és le van zárva. A baba 1,8 és 3 m közötti mélységben helyezkedik el. 3 m-nél mélyebb vízben a babát egy emelvényre (vagy egyéb tartószerkezetre) az előírt mélységben kell elhelyezni. A baba a hátán fekszik, a feje a célirányban van, és a mellkasának harántvonala a 25 m-es vonalon helyezkedik el. A baba elhelyezése vontatáshoz: A második baba annyira van feltöltve vízzel, hogy lebeg, és a babán lévő harántvonal legfelsőbb része egyvonalban van a vízfelszínnel. A versenyző csapatának egyik tagja babakezelőként segít. A vezető versenybíró engedélyével nem csapattagok is lehetnek babakezelők, amennyiben az ILSE valamelyik teljes jogú tagszervezetének tagjai és valamilyen formában regisztrált résztvevői a bajnokságnak. A babakezelőknek csapatsapkát kell viselniük. A rajt előtt és a verseny alatt a babakezelő személy – függőlegesen arccal a fal felé fordítva – helyezi el a babát a kijelölt vonalon belül. A babakezelő azonnal elengedi a babát, amint a versenyző megérinti a fordulófalat. A babakezelőnek tilos a babát a versenyző vagy a célvonal felé lökni. A babakezelők szándékosan nem kerülhetnek a vízbe. Az első baba felszínre hozatala: A baba felszínre hozatalakor a versenyző ellökheti magát a medence aljáról. A versenyzőknek a megfelelő szállítási helyzetbe kell hozniuk a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon. A heveder és az uszonyok felvétele: Miután megérintette a fordulófalat a versenyző elengedi az első babát. A vízben a versenyző felveszi az uszonyát, magához veszi a hevedert és 50 m-t úszik gyorsúszásban. A hevederek viselése: A hevedert a megfelelő módon kell felvenni, úgy hogy a hurok az egyik vállon vagy azt keresztezve helyezkedjen el.


h)

i)

j)

k)

4.12.3

56. oldal

Feltéve, hogy a heveder megfelelően lett felvéve, a versenyzőt nem kell kizárni, ha a hurok lecsúszik a versenyző karján vagy könyökén a baba megközelítése vagy a baba vontatása közben. A baba rögzítése: A fordulófal megérintése után a versenyző a baba teste körül és a karjai alatt helyesen rögzít a hevedert egy gyűrűbe akasztva az 5 m-es felvételi zónán belül. A versenyzőknek a fal megérintésével kell a gyorsúszást befejezniük, mielőtt a babát megérintenék. A baba vontatása: A versenyzőknek a babát vontatni és nem vinni kell. Az 5 mes felvételi zónán kívül a versenyzőknek az arccal felfelé helyesen rögzített bábut kell vontatniuk a felszínen. A hevederkötélnek a lehető leghamarabb meg kell feszülnie, de legkésőbb, amikor a baba fejének teteje keresztezi a 10 m-es vonalat. A versenyzők semmilyen módon nem késleltethetik vagy akadályozhatják a hevederkötél lehető leghamarabbi megfeszülését. A versenyzőt ki kell zárni, amennyiben a heveder és a baba szétválnak. A versenyzőt nem kell kizárni, ha a heveder kicsúszik a vontatás során, és a baba csak az egyik kar alatt van rögzítve, feltéve, hogy eredetileg helyesen volt rögzítve, és arccal felfelé van a felszínen. Amennyiben a baba nem vált el a hevedertől, és arccal felfelé van a felszínen, a versenyző kizárás nélkül megállhat, hogy újra helyesen rögzítse a hevedert a baba körül. Elveszített uszonyok felvétele: A versenyzők felvehetik a rajt után elveszített uszonyaikat, és kizárás nélkül folytathatják, hacsak a babáról szóló szabályokat nem sértik meg (lásd 4.3 Babák/Bábuk). A versenyzők nem indulhatnak el újra másik előfutamban. Hiba a hevederrel: Ha a vezető versenybíró úgy ítéli meg, hogy a heveder, a kötél és/vagy a hám (öv) hibás (rossz) a verseny alatt, akkor a vezető versenybíró engedélyezheti a versenyző számára a verseny megismétlését.

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Bármely uszodai berendezés igénybevétele a baba felhozatalakor (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök), kivéve a medence alját (DQ16). b) A versenyző nem hozza a megfelelő vontatási helyzetbe a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon (DQ17). c) Nem a 4.3 Babák/Bábuk szakasznak megfelelő szállítási technika alkalmazása (DQ18). d) A baba arccal lefelé való szállítása (lásd 4.3 Babák/Bábuk) (DQ19). e) Ha a babakezelő nem engedi el a babát azonnal, miután a versenyző megérintette a fordulófalat (DQ27). f) Ha a babakezelő ellöki a babát a versenyző vagy a célvonal felé (DQ28). g) Ha a babakezelő nem megfelelően helyezi el a babát, vagy hozzáér a babához, miután a versenyző megérintette a fordulófalat (DQ25). h) Ha a babakezelő szándékosan kerül a vízbe a versenyszám alatt, vagy a vízbe kerüléskor akadályozza egy másik versenyző teljesítményét, vagy akadályozza a bírók munkáját (DQ29). i) Ha 150 m-nél nem érinti a medence szélét a baba megérintése előtt (DQ26). j) Ha a hevedert nem megfelelően rögzíti a babán (pl.: nem a test körül és a karok alatt a gyűrűhöz rögzítve) (DQ30). k) Ha nem rögzíti a hevedert a baba köré az 5 m-es felvételi zónán belül a baba fejének tetejétől számítva (DQ31).


l) m) n) o) p)

57. oldal

Ha a hevederkötél nem válik teljesen feszessé, mielőtt a baba fejének teteje áthaladna a 10 m-es vonalon (DQ33). Ha nem teljesen kifeszített hevederkötéllel vontatja a babát a 10 m-es vonalon kívül (kivéve, ha a versenyző megáll újra rögzíteni a babát) (DQ34). Ha a heveder elválik a babától a baba helyes rögzítése után (DQ35). Ha a célvonal megérintésekor a heveder és a baba nincs a helyes pozícióban (DQ36). A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14).


58. oldal

4.13 KÖTÉLDOBÁS (LINE THROW)

4.13.1


Ebben az időre menő versenyszámban a versenyző eldob egy üres kötelet a vízben lévő csapattársának, aki egy 12,5 m-re lévő merev rúdon belül helyezkedik el. A versenyző visszahúzza az "áldozatot" a célvonalhoz. a) Az indítás: Az első sípszóra a versenyzők belépnek a dobó zónába. A "dobó" a dobókötél egyik végét fogja. Az "áldozat" megfogja a kötelet, beugrik a vízbe és a kötél maradék részét a kifeszíti a rúdon túl a kijelölt pályán. Gyakorló dobások nem engedélyezettek. A második sípszóra a versenyzők késlekedés nélkül felveszik a rajhelyzetet. Amikor a versenyzők felvették az indulási pozíciójukat, az indítóbíró kiadja a következő utasítást "Elkészülni" ("Take your marks"). Amikor minden versenyző mozdulatlan, az indító megadja az indító hangjelet. b) Indulási pozíció: A dobó a dobó zónában áll az áldozat felé fordulva, összezárt lábakkal, nyújtott testhez zárt karokkal mozdulatlanul. A dobókötél végét egy kézzel tartja. Az áldozat a pálya közepén a merev rúd közelebbi oldalán tapossa a vizet. Az áldozat egy vagy két kézzel fogja a dobókötelet és a rúd kijelölt részét. c) Az indítójelre: A dobó kihúzza a kötelet és visszadobja az áldozatnak (aki megfogja azt), és kihúzza az áldozatot, amíg az el nem éri a célvonalat. A többi pálya zavarásának elkerülése érdekében, az áldozat nem jöhet ki a vízből és a saját pályáján kell maradnia. Az áldozatot kizárják, ha megpróbál kimászni a vízből, vagy a medence szélére ül a vezető versenybíró jelzése előtt. Hasonlóan a dobó a dobó zónában marad, amíg a vezető versenybíró nem jelzi a verseny végét. Nem jár büntetés azért, ha a kötél elkapása közben az áldozat a merev rúdon húzódzkodik. d) Érvényes dobás: Az áldozatok a dobókötelet csak a pályájukon belül kaphatják el. A pályaelválasztó kötél nem a pályán belül van. Az áldozatok lemerülhetnek, hogy elérjék a kötelet. Az áldozatok nem engedhetik el a rúd kijelölt részét mielőtt a másik kezükkel elkapnák a kötelet. Amíg az áldozatok teljesen a pályájukon belül maradnak, és nem engedik el a rúd kijelölt részét, megengedett, hogy a lábukkal, vagy más testrészükkel hozzák közelebb a kötelet, hogy kézzel meg tudják fogni. e) Áthúzás a vízen: Partra húzás közben az áldozatnak hassal lefelé kell lennie, miközben két kézzel fogja a kötelet. Az áldozatoknak tilos a kötélen váltott kézzel behúzniuk magukat. Biztonsági okokból az áldozatok egyik kezükkel elengedhetik a kötelet, de csak azért, hogy megérintsék a falat. Ez nem jár kizárással. Az áldozatok számára úszószemüveg viselése megengedett. f) Dobó zóna: A dobóknak a medence partján, a kijelölt pályájuknál kell maradniuk, egy egyértelműen jelölt jelzésen belül 1,5 m-re a medence szélétől. Amennyiben a medence szélének van megemelt része, akkor a jelzést 1,5 m-re a medence


g)

59. oldal

partjától kell a megemelt részen elhelyezni. A dobóknak legalább az egyik lábukat teljesen a dobó zónában kell tartaniuk. Azok a dobók kizárásra kerülnek, akik az áldozatok húzása közben vagy a 45 mp-et jelző befejező jelzés előtt (mindkét lábukkal) kilépnek a dobó zónából. Azzal a feltétellel, hogy a többi versenyzőt nem zavarja, és legalább egy lába teljesen a dobó zónában marad, a dobó bármely testrésze hozzáérhet vagy túlnyúlhat a dobó zóna vonalán büntetés nélkül. A dobó lábának bármely része átlépheti a dobó zóna medence felőli részét büntetés nélkül. A dobók a zónán kívülre dobott kötelet is megpróbálhatják elkapni, feltéve, hogy legalább az egyik lábukkal teljesen a zónán belül maradnak és a többi versenyzőt nem zavarják. Azokat a dobókat, akik vízbe kerülnek (vagy esnek), ki kell zárni. Időkorlát: A dobóknak 45 másodpercen belül kell érvényes dobást végrehajtani és kihúzni az áldozatot a célvonalhoz. Ha a dobás túl rövid, vagy a kijelölt pályán kívülre esik, akkor a dobók összeszedhetik a kötelet és annyiszor dobhatnak újra, ahányszor szükséges a 45 másodperces időkorláton belül. A dobók, akiknek nem sikerült az áldozatot a 45 másodperces hangjelzés előtt a célvonalhoz húzniuk DNF-fel kell megjelölni (Nem teljesítette időben a versenyt).

4.13.2 Felszerelés a) Dobókötél: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati b)

4.13.3

eljárások. A dobókötélnek 16,5 m és 17,5 m közötti hosszúságúnak kell lennie. A versenyzőknek a rendezők által biztosított dobókötelet kell használniuk. A merev rúd a víz felszínén helyezkedik el, minden pályán keresztben, 12,5 m-re a medence szélétől. Pozitív irányba 0,10 m, negatív irányban 0,00 m eltérés megengedett. A pálya közepénél lévő jelzés a rúdon pontosan jelöli, hogy az áldozatnak hol kell megfognia.

Bírálás

Minden pályához ki kell jelölni egy bírót, aki a versenyző (dobó) mögött áll és tisztán látja az adott pályát. Egy-egy bírónak kell a medence oldalsó széleinél állnia a 12,5 m-es jelölésnél.

4.13.4

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Az áldozat elmozdítja a kezét a rúdon kijelölt pontról, mielőtt elkapná a dobókötelet a másik kezével (DQ51). b) Az áldozat a pályán kívül kapja el a kötelet (DQ54). c) Az áldozat nem hassal lefelé van, miközben a célvonal felé húzzák. (DQ55). d) Az áldozat nem két kézzel fogja a kötelet, miközben a célvonal felé húzzák (az áldozat csak azért elengedheti el egy kézzel a kötelet, hogy megérintse a falat) (DQ56). e) Az áldozat váltott kézzel behúzza magát a kötélen (DQ57). f) A dobó elhagyja a dobó zónát (mindkét lábbal) bármikor a rajt után és a 45 másodpercet jelző befejező hangjelzés előtt (DQ52). g) Az áldozat elhagyja a medencét a 45 másodpercet jelző befejező hangjelzés előtt (DQ53). h) A dobó egy, vagy több próbadobást végez (DQ58). i) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14). Megjegyzés: Ha a versenyzőnek nem sikerül az áldozatot a 45 másodperces időkorláton belül a célvonalhoz húzni, akkor DNF-fel kell megjelölni (Nem teljesítette időben a versenyt). Lásd 3.3.


60. oldal

4.14 BABAMENTŐ VÁLTÓ (MANIKIN RELAY) (4 x 25 m)

4.14.1


4 versenyző váltva szállít egy babát egyenként kb. 25 m-en. a) Az első versenyző a vízből indul, egyik kezével a babát fogja a vízfelszínen, a másik kezével pedig a rajtkövet, vagy a rajtvonalat. Hangjelzésre a versenyző elviszi a babát, és átadja a második versenyzőnek a 4 m-es váltó zónán belül, ami a 23 és a 27 m-es jelzés között található. b) A második versenyző elviszi a babát a fordulófalig és átadja a harmadik versenyzőnek, aki a fordulófalat, vagy a rajtkövet fogja legalább az egyik kezével. A harmadik versenyző csak akkor nyúlhat a babához, miután a második versenyző megérintette a falat. c) A harmadik versenyző elviszi a babát és átadja a negyedik versenyzőnek a 73 és a 77 m-es jelzés között. d) A negyedik versenyző fejezi be a gyakorlatot azzal, hogy elviszi a babát a célvonalig, és bármely testrészével megérinti a falat. e) A versenyzőknek a vízben kell maradniuk a pályájukon belül a felszínen, amíg a vezető versenybíró nem jelzi a verseny végét. f) Kizárólag a babát átadó és átvevő versenyzők vehetnek részt a baba átadásában. Az átadó versenyző segíthet az átvevő versenyzőnek, de a baba fejének a váltó zónán belül kell maradnia. g) A versenyzők nem engedhetik el a babát, amíg azt a váltótársuk nem fogta meg (pl., mindkét versenyzőnek egy kézzel érintkezésben kell lenni a babával). h) A rajt zónát és a váltó zónát zászlókkal kell jelölni:  a rajtnál - 5 m-re a medence falától  a medence közepén - két zászlósor 23 és 27 m-re a rajttól, 1,5-2 m magasságban a vízfelszíntől.  a fordulófalnál - 5 m-re a medence szélétől i) A versenyzők ellökhetik magukat a medence aljáról a váltózónán belül. j) A rajtnál a versenyzőknek nem kell teljesíteniük a 4.3 fejezetben taglalt babaszállítási feltételeket a rajt zónán belül. A célzónában viszont meg kell felelni a babaszállítási feltételeknek. k) A versenyzőknek nem kell teljesíteniük a babaszállítási feltételeket a váltó zónán belül a medence közepén és a fordulófalnál.

4.14.2

Felszerelés

Baba/Bábu: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A baba teljesen fel van töltve vízzel és le van zárva. A versenyzőknek a rendezők által biztosított babát kell használniuk.

4.14.3

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Nem a 4.3 Babák/Bábuk szakasznak megfelelő szállítási technika alkalmazása (DQ18).


b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

61. oldal

A baba arccal lefelé való szállítása (lásd 4.3 Babák/Bábuk) (DQ19). Bármely uszodai berendezés igénybevétele a baba felhozatalakor (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök), kivéve a medence alját (DQ16). A babaátadás (DQ41):  a kijelölt váltó zóna előtt vagy után  mielőtt a második versenyző megérintené a falat Egy harmadik versenyző segítségének igénybevétele a babaátadáskor (DQ38). A baba elengedése mielőtt a következő versenyző megfogta volna (pl.: mindkét versenyzőnek egy kézzel érintkezésben kell lenni a babával) (DQ42). A baba elengedése a fordulófal vagy a célvonal megérintése előtt (DQ37). A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14). Egy versenyző kettő vagy több váltásban is részt vesz a versenyszám alatt (DQ39). Elindulás, mielőtt az előző versenyző megérintette volna a falat (DQ40). A versenyző visszaszáll a vízbe a saját szakaszának teljesítése után (DQ50). Megjegyzés: Amint a baba fejének teteje bekerült a váltó zónába, a versenyzőknek nem kell megfelelniük a babaszállítási feltételnek. Amint a baba fejének teteje elhagyta a váltó zónát, a babaszállítási feltételnek teljesülni kell. A baba átadás/átvétele az egyes és kettes, valamit a hármas és négyes versenyzők között bármikor megtörténhet, amint a baba fejének teteje bekerült a váltó zónába, de a váltásnak a zónán belül kell megtörténnie. Az átvevő versenyzőknek a babát a megfelelő szállítási pozícióban kell tartaniuk, amint a baba fejének teteje elhagyja a váltózónát. Miután a második versenyző megérintette a fordulófalat, segíthet a harmadik versenyzőnek a váltásban bárhol az 5 m-es váltó zónán belül. A harmadik versenyzőnek fel kell vennie a helyes szállítási pozíciót, amint a baba fejének teteje elhaladt az 5 m-es vonalon kívülre.


62. oldal

4.15 AKADÁLYVÁLTÓ (OBSTACLE RELAY) (4 x 50 m)

4.15.1


A hangjelzésre történő indulás után az első versenyző 50 m-t úszik gyorsúszásban két akadály alatt elhaladva. Miután az első versenyző megérintette a fordulófalat, a második, harmadik és negyedik versenyző egymás után megismétli a gyakorlatot. a) A versenyzőknek fel kell bukkanniuk a beugrás után az első akadály előtt és minden egyes akadály után. A "felbukkanás" azt jelenti, hogy a versenyző feje a víz felszíne fölé kerül. b) Az akadályok alatti elúszáskor a felszínre jutás érdekében a versenyzők ellökhetik magukat a medence aljáról. c) Az akadályba úszás/ütközés nem jár kizárással. d) Az első, a második és a harmadik versenyzőnek anélkül, hogy a többi versenyzőt zavarnák, el kell hagyniuk a medencét, miután befejezték a gyakorlatukat. Az első, a második és a harmadik versenyző nem térhet vissza a medencébe.

4.15.2

Felszerelés

Akadályok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. Az akadályok a megfelelő szögben a pályaelválasztó kötelekhez vannak rögzítve egy egyenes vonalban minden pályán. Az első akadály 12,5 m-re helyezkedik el a rajtvonaltól, míg a második akadály 12,5 m-re van a másik oldalról. A két akadály közötti távolság 25 m.

4.15.3

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Ha a versenyző túlúszik egy akadályt, és nem fordul meg azonnal, hogy visszaússzon fölötte vagy alatta, mielőtt alatta átúszna (DQ10). b) A beugrások utáni felbukkanás elmulasztása (DQ11). c) Az egyes akadályok utáni felbukkanás elmulasztása (DQ12). d) Elindulás, mielőtt az előző versenyző megérintette volna a falat (DQ40). e) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14). f) A versenyző visszaszáll a vízbe a saját szakaszának teljesítése után (DQ50). g) Egy versenyző kettő, vagy több váltásban is részt vesz a versenyszám alatt (DQ39). h) A második és a harmadik versenyző elindul, mielőtt az első vagy a második megérintené a falat (DQ43).


63. oldal

4.16 KOMBINÁLT VÁLTÓ (MEDLEY RELAY) (4 x 50 m)

4.16.1


A hangjelzésre történő indulás után az első versenyző 50 m-t úszik gyorsúszásban uszony nélkül. Miután az első versenyző megérintette a falat, a második versenyző beugrást követően 50 m-t úszik uszonnyal. Miután a második versenyző megérintette a falat, a harmadik versenyző 50 m-t úszik gyorsúszásban egy hevedert vontatva. A harmadik versenyző megérinti a falat. A negyedik versenyző uszonnyal a vízben tartózkodva, és legalább egyik kezével a medence falát fogva, felveszi a hevedert. A harmadik versenyző, "áldozatként", megfogja mindkét kezével a hevedert, miközben a negyedik versenyző 50 m-en keresztül a célvonalig vontatja. a) Mind a negyedik, mind a harmadik versenyzőnek (aki az áldozat), el kell hagynia a fordulófalat. A harmadik versenyzőnek érintkezésben kell lennie a hevederrel, mielőtt áthaladna az 5 m-es vonalon. A hevederkötélnek teljesen megfeszített állapotban kell lennie a 10 m-es vonalon kívül. b) A gyakorlat akkor fejeződik be, amikor a negyedik versenyző megérinti a célvonalat, miközben az áldozat érintkezésben van a hevederrel. c) Az áldozat a vontatásnál lábmozdulatokkal segédkezhet, de semmilyen más segítség nem megengedett. d) Az áldozatnak a heveder testét kell fognia – nem a kötél vagy a csat részét. e) Az áldozatnak mindkét kézzel fognia kell a hevedert vontatást közben, de fogást válthat anélkül, hogy kizárásra kerülne. f) A negyedik versenyzőnek legalább az egyik kezével a fordulófalat kell fognia, de amikor a harmadik versenyző megérinti a medence szélét, ellökheti magát a faltól kézzel, karral vagy lábbal. A negyedik versenyző nem érintheti meg a hevedert vagy annak bármely részét, a hámját vagy a kötelét, amíg a harmadik versenyző nem érintette meg a fordulófalat. g) Az első és a második versenyzőnek anélkül, hogy a többi versenyzőt zavarnák, el kell hagyniuk a medencét, miután befejezték a gyakorlatukat. Az első és a második versenyző nem térhet vissza a medencébe.

4.16.2 Felszerelés a) Heveder, uszonyok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és b)

c)

d)

vizsgálati eljárások. A versenyzőknek a rendezők által biztosított hevedert kell használniuk. Indulás a hevederrel: A harmadik versenyző az indulásához a hevedert és a hevederkötelet maga helyezheti el a kijelölt versenyzői sávon belül. A versenyzőknek biztosítaniuk kell a heveder és a hevederkötél biztonságos és helyes pozícióját. A hevederek viselése: A hevedert a megfelelő módon kell felvenni, úgy hogy a hurok az egyik vállon vagy azt keresztezve helyezkedjen el. Feltéve, hogy a heveder megfelelően lett felvéve, a versenyzőt nem kell kizárni, ha a hurok lecsúszik a versenyző karján vagy könyökén a váltótárs megközelítése vagy a vontatása közben. Az áldozat vontatása: A versenyzőknek az áldozatot teljesen kifeszített kötéllel kell vontatniuk a hevederrel.


e) f)

4.16.3

64. oldal

Elveszített uszonyok újrafelvétele: Ha a rajt után elveszítette a versenyző az uszonyát, újra felveheti azt, és a csapat folytathatja a versenyt. A csapat nem indulhat el másik futamban. Hiba a hevederrel: Ha a vezető versenybíró úgy ítéli meg, hogy a heveder, a kötél és/vagy a hám (öv) hibás (rossz) a verseny alatt, akkor a vezető versenybíró engedélyezheti a csapat számára a verseny megismétlését.

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 4.1-4.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) A második és a harmadik versenyző elindul, mielőtt az első vagy a második megérintené a falat (DQ43). b) A negyedik versenyző megérinti a hevedert vagy annak bármely részét, a hámját vagy a kötelét, mielőtt a harmadik versenyző megérintette volna a fordulófalat (DQ44). c) A negyedik versenyző elhagyja a fordulófalat, mielőtt a harmadik versenyző megérintené a falat. (DQ45). d) Az áldozat a hevedert a kötelénél vagy a csatjánál fogja (DQ46). e) Az áldozat karmozdulatokkal is segít, vagy nem fogja mindkét kezével a hevedert (DQ47). f) Az áldozat elveszíti a hevedert, miután elhagyták az 5 m-t jelző vonalat (DQ 48). g) A negyedik versenyző a heveder kötelének teljes kifeszülése nélkül húzza az áldozatot a 10 m-t jelző vonalon kívül (DQ49). h) Egy versenyző kettő vagy több váltásban is részt vesz a versenyszám alatt (kivéve a harmadik versenyzőt, aki áldozatként is szerepel) (DQ39). i) A célvonal megérintésének elmulasztása (DQ14). j) A versenyző visszaszáll a vízbe a saját szakaszának teljesítése után (DQ50). k) Elindulás, mielőtt az előző versenyző megérintette volna a falat (DQ40).


NYÍLTVÍZI VERSENYEK


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 5. fejezet Nyíltvízi versenyszámok

66. oldal

5. fejezet

NYÍLTVÍZI VERSENYEK Az alábbi nyíltvízi versenyszámok meghatározása található ebben a fejezetben: Nyíltvízi úszás (Surf Race) Nyíltvízi csapat úszóverseny (Surf Teams Race) Kombinált nyíltvízi váltó (Rescue Tube Rescue) Nyíltvízi úszás uszonnyal, hevederrel (Rescue Tube Race) Futás-úszás-futás (Run-Swim-Run) Parti zászló (Beach Flags) Parti sprintfutás (Beach Sprint) Parti futás – 2 km és 1 km (Beach Run – 2 km and 1 km) Parti futó váltó (Beach Relay) Kajakverseny (Surf Ski Race) Kajakváltó (Surf Ski Relay) Szörfverseny (Board Race) Szörfváltó (Board Relay) Mentés szörfdeszkával (Board Rescue) Vasember (Oceanman/Oceanwoman) Vasember váltó (Oceanman/Oceanwoman Relay)

5.1

A NYÍLTVÍZI VERSENYEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A csapatvezetés és a versenyzők felelőssége, hogy tisztában legyenek a verseny időbeosztásával, valamint a versenyszámok szabályaival és eljárásaival. a) A versenyzők számára megtiltható, hogy elinduljanak egy versenyszámban, ha későn jelentkeznek a gyülekező területen. Ahhoz, hogy a szervezők könnyebben meg tudják határozni, hogy mennyi futamra van szükség, a versenyszámokra nevezett versenyzőket egy nappal a verseny előtt vagy a verseny napján egybehívhatják. b) Az a versenyző vagy csapat, amely hiányzik az indításkor, kizárásra kerül. c) Hacsak a szabályok másként nem rendelkeznek, a versenyen mesterséges, haladást segítő eszközök nem használhatók (pl.: kézi uszony, karúszók). d) A nyíltvízi versenyszámoknál a versenyzők használhatnak waxot vagy hasonló anyagot, hogy a deszkákon, a kajakokon vagy a lapátokon jobb fogásuk legyen. e) A versenyzőknek minden versenyszám alatt az egyesületi vagy a nemzeti úszósapkájukat kell viselniük. Minden versenyzőnek a versenyszám megkezdése előtt áll alatt biztonságosan rögzített nyíltvízi sapkát kell viselnie. A versenyző nem kerül kizárásra, ha elveszíti a sapkáját a rajt után, feltéve, hogy a bírók megállapítása szerint rendben teljesítette a számot. f) Versenypályák: A versenypálya elleni óvások csak a verseny megkezdése előtt elfogadhatók. Minden versenypályát a vezető versenybíró jóváhagyásával kell kimérni, kitűzni és beigazítani, biztosítva hogy igazságos és egyenlő esélye legyen minden versenyzőnek amennyire csak lehetséges. A versenyigazgatói bizottság és a vezető versenybíró engedélyezheti a pálya módosítását a biztonság, az igazságos bírálás és a versenyszám hatékony lebonyolítása érdekében (pl.: távolságok, sávok és bóják száma, versenyzők száma versenyszámonként). Minden pályamódosítást a verseny megkezdése előtt közölni kell a versenyzőkkel (pl.: a csapatvezetői értekezleten, a gyülekező területen vagy a rajtnál). Ajánlott színes bójákat és zászlókat használni, hogy a versenyzőket pontosan végigvezessék a szükséges pályákon. A bója távolságokat a térdig érő víz végétől kell mérni az apályjelölő ponttól számítva. Ugyanakkor a távolságok változhatnak a természeti körülményeknek és a biztonsági faktoroknak megfelelően.


g)

h) i) j)

5.2

67. oldal

Szükség lehet a bóják verseny közbeni utánaigazítására, ha elmozdulnak a helyükről. A deszkás/kajakos számoknál a versenyzők átmehetnek az úszópálya bójáin, de tisztában kell lenniük, hogy egyedül ők a felelősek azért, ha a bója akadályozza a haladásukat. A versenyzőknek és a bíróknak el kell hagyniuk a kijelölt versenyterületet, ha éppen nem versenyeznek vagy nincs bírói feladatuk. A versenyterületet a következő módokon lehet meghatározni: kötéllel vagy kerítéssel körülhatárolt partszakasz, vagy kötéllel vagy kerítéssel jelzett közvetlen vonal a vízig, vagy a vezető versenybíró által kijelölt egyéb terület. A bírók által meghatározott beérkezési sorrend ellen fellebbezésnek helye nincs. A versenyigazgató, az indító vagy a vezető versenybíró (vagy az általa kijelölt személy) indítási döntései ellen fellebbezésnek helye nincs. Szerencse az uralkodó természeti helyzetnek köszönhetően: a hullámverés okozta esemény miatt beadott óvásnak és fellebbezésnek helye nincs. A hullámzás befolyással van a vízimentő versenyek lebonyolítására és a versenyeken való részvételre, és a versenyzők ki vannak téve az uralkodó természeti helyzeteknek. A vezető versenybírónak és/vagy a megfelelő bíró(k)nak abszolút hatásköre van megállapítani, hogy egy esemény kimenetelét az uralkodó természeti helyzet okozta-e.

A RAJT 5.2.1

A rajt előtt

Az állítónak: a) Minden futamnál vagy döntőnél a kisorsolt sorrendben kell felállítania a versenyzőket. b) El kell kísérnie a versenyzőket és a szükséges felszereléseiket a rajthoz, és meggyőződni afelől, hogy minden versenyző a helyes sorrendben helyezkedik el. Minden egyes verseny rajtja előtt a kijelölt bíróknak az alábbiakat kell megtenni: a) Meg kell bizonyosodniuk, hogy az összes bíró és technikai személy a helyén van. c) Ellenőrizniük kell, hogy a versenyzőknek megfelelő úszóruházatuk és sapkájuk van a szabályos indításhoz. d) Ellenőrizniük kell, hogy a felszerelések és a pályajelölők a helyükön vannak. A kijelölt bírónak jeleznie kell az indítónak, hogy a versenyzők az indító irányítása alatt állnak.

5.2.2

Az indítás:

Az indító: a) Teljes körűen ellenőrzi a versenyzőket a jelzés idejétől a verseny megkezdéséig. b) Úgy kell elhelyezkednie, hogy rálátással legyen az összes versenyzőre a rajt során. c) Biztosítania kell, hogy minden verseny rajtja következetes és igazságos. d) Ki kell zárnia a hibásan rajtoló versenyzőket (vagy a parti zászlónál ki kell ejtenie az ilyen versenyzőket).

5.2.3

A rajt

A parti zászló, a nyíltvízi evezés és IRB rajtjának menetét lásd az egyes versenyszámok leírásánál. a) Az alábbi három lépésből álló rajtot kell minden más, az 5. fejezetben található nyíltvízi versenyszámnál alkalmazni.  Az indító "Elkészülni" ("On your marks") vezényszavára a versenyzők felveszik a rajthelyüket a rajtvonalon a felállított sorrendnek megfelelően.  Az indító "Vigyázz" ("Set") vezényszavára a versenyzők azonnal mozdulatlan rajtpozícióba helyezkednek.


68. oldal

 Amikor minden versenyző mozdulatlan, az indító megadja az indító hangjelet.

b) c)

d) e)

Miután már a versenyzők felálltak az "Elkészülni" vezényszóra, de valamilyen oknál fogva az indító nem elégedett, hogy minden készen áll az indításra, akkor a versenyzőket vissza kell hívnia, és újraindítani a rajtot. Az indító mindent megtesz azért, hogy igazságosan indítsa el a versenyt, de a "Rajt" vezényszóra való indulás a versenyző vagy a csapat döntése. Ha nincs visszahívás az indító, az indítást ellenőrző vagy a vezető versenybíró által, akkor a rajtnál óvásnak vagy fellebbezésnek helye nincs. A rajt után a versenyzők az úszó, a szörf, a kajak és a kombinált versenyszámokban a saját belátásuk szerint vetik magukat a vízbe, feltéve hogy nem zavarják a többi versenyzőt. A váltó vagy kombinált versenyszámoknál, miután az első számot befejezték, akkor a második vagy későbbi számban teljesítő versenyző a vízbe való bemenetel közben nem zavarhatja a vízből kijövő versenyzőt.

5.2.4 Rajtvonalak a) A rajtvonalakat a következő módokon lehet kijelölni:  két oszlop közötti kötéllel.  egy homokba húzott vonallal két oszlop között.  két oszlop közötti képzeletbeli vonallal vagy az indító által meghatározott egyéb

b) c)

d)

e)

módon. A rajtnál a versenyzők lábujjainak vagy a rajtvonal mögött vagy azon kell lenniük (akár kötéllel, homokba húzott vonallal vagy képzeletbeli vonallal jelölték ki), de más testrészük átlóghat a vonalon. A parti versenyszámoknál: ahol a vonal rajzolva van, a lábujjaknak és az ujjaknak a vonalon vagy a vonal mögött kell lenniük, kivéve, ha felemelkedett pozícióból kell indulni. Ebben az esetben a lábujjaknak a vonalon vagy a vonal mögött kell lenniük, de a test többi része átlóghat a vonalon. A szörfös versenyszámoknál: ahol egy kötél jelenti a rajtvonalat, a versenyzők által tartott deszka átlóghat a rajtvonalon, de azzal merőleges szöget kell bezárnia, vagy az adott természeti helyzetnek megfelelő szögben kell lennie. Ha a deszka a parton van elhelyezve, akkor 90 fokos szöget kell bezárnia a rajt- vagy váltási vonallal, és annak part felőli oldalán kell lennie. A nyíltvízi evezős és kajakversenyeknél: ahol egy képzeletbeli vonal jelenti a rajtvonalat, a hajó elejének a vonalon vagy a vonal mögött kell lennie, azzal merőleges szöget kell bezárnia, vagy az adott természeti helyzetnek megfelelő szögben kell lennie.

5.2.5 Kizárás a) Minden versenyszámnál az egy rajtos szabály alkalmazandó. b) Azokat a versenyzőket ki kell zárni, akik induló mozdulatot tesznek a végső c) d) e) f) g)

rajtpozíció felvétele után és az indító jelzés előtt, kivéve a parti zászlónál, ahol az érintett versenyző(ke)t ki kell ejteni (DQ9). Ha a kizárást az indító jelzés előtt megállapítják, a versenyzőket vissza kell hívni, és újra kell indítani a rajtot. A versenyzőket visszahívó jelzésnek, ugyanolyannak kell lennie, mint az indító jelnek, de meg kell ismételni. A hibás rajt miatt kizárt versenyző nem folytathatja a verseny, és vissza kell lépnie a rajtvonalról. Ki kell zárni azokat a versenyzőket, akik ésszerű időn belül nem teljesítik az indító vezényszavát (DQ59). Azok a versenyzők, akik az indító első utasítása után hanggal vagy egyéb módon zavarják a többi versenyzőt, kizárhatók vagy kiejthetők (parti zászlónál) (DQ60).


69. oldal

5.2.6 Megjegyzés a) Az indítónak és az indítást ellenőrző bírónak biztosítania kell az igazságos rajtot.

b)

c)

Ha az indító vagy az indítást ellenőrző úgy határoz, hogy a rajt nem igazságos, akár technikai akár eszköz hibából kifolyólag, akkor a versenyzőket vissza kell hívni, és a versenyt újra kell kezdeni. A versenyzőket ki kell zárni, ha az indító hangjelzés előtt "egy előre induló mozdulatot kezdenek". A megmozdulás önmagában nem jár kizárással. Kizárással jár az induló mozdulat megkezdése az indító jelzése előtt. Az indító vagy az indítást ellenőrző feladata megállapítani, hogy egy versenyző vagy több versenyző induló mozdulatot tett-e. Gyakran az egyik versenyző korai rajtmozdulatát több versenyző bemozdulása követi. Az ilyen bemozdulások nem járnak kizárással. Az indító vagy az indítást ellenőrző bíró indítási döntései ellen óvásnak vagy fellebbezésnek helye nincs.

5.2.7 Váltások a váltóversenyeknél a) A váltóversenyeknél a váltásnak úgy kell megtörténnie, hogy a versenyző b) c)

5.3

megérinti a következő versenyzőt, hacsak más szabály nincs érvényben (lásd a parti futó váltót). A váltáskor a bejövő versenyző bármelyik kezével láthatóan megérinti a kimenő versenyző kezét vagy testének másik részét. A kimenő versenyzőnek a lábán kell állnia a váltási vonalon vagy annak part felőli oldalán. A váltóversenyeknél a versenyzőknek az állító által megadott pozícióból vagy vonalról kell megkezdeniük a számukat. Ha a versenyzők nem a kijelölt vonalról vagy pozícióból rajtolnak, akkor a csapatot kizárhatják.

A CÉL a) Azokban a versenyszámokban, ahol a versenyzők átfutnak a célvonalon, a vonalat

b) c) d) e)

a lábukon állva, felemelkedett testhelyzetben kell keresztezniük (azaz pl. nem eshetnek át rajta). A célbaérkezést a versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti. Azokban a versenyszámokban, ahol a vízben történik a célbaérkezés, mint pl. a kajakversenynél, a beérkezés akkor számít, amikor a kajak bármely része keresztezi a célvonalat. Azokban a versenyszámokban, ahol a versenyzőknek keresztezniük kell a célvonalat, és azt nem tudják helyesen megtenni, akkor újrapróbálkozhatnak, és helyesen áthaladhatnak a célon, hogy megszerezzék helyezésüket. A versenyző akkor fejezte be a versenyt, amint sikerült helyesen kereszteznie a célvonalat. A versenyző nem mehet vissza a versenypályára, hogy kijavítsa az esetleges hibáit, amiket a pályán tett. A vezető versenybíró elrendelheti az elektronikus célellenőrző eszközök viselését a bírói munka és az eredmények megállapításának könnyítése végett. A versenyzőknek ezen eszközöket az utasításoknak megfelelően kell viselniük (pl.: a megadott boka vagy csukló körül, vagy a deszka/kajak adott részére helyezve). Az ilyen versenyeknél az eredményeket ezen eszközök célbaérkezési sorrendje alapján állapítják meg. Amennyiben az elektronikus eszközök meghibásodnak, akkor a versenyek helyezéseit a rendes, vizuális ellenőrzés alapján kell megállapítani.

5.3.1 Bírálás a) Minden versenyszámot vizuálisan ellenőrizni kell. A helyezéseket a célbírók b) c)

állapítják meg. A holtversenyeket (döntetleneket) holtversenyként kell megállapítani. A bíróknak úgy kell elhelyezkedniük, hogy tisztán rálássanak a célvonalra. Ahol szükséges, ott a bíróknak egy emelvényen kell elhelyezkedniük. Az 1-es bíró az 1. és 2. befutót állapítja meg; a 2-es bíró a 2. és 3-at, és így tovább, de elsődleges felelősségük a számuknak megfelelő befutó megállapítása (azaz az 1-es bíró az 1. befutóért felel, de fel kell jegyeznie a 2. befutót is).


70. oldal

d)

A vezető bíró jelzésére helyezést jelző korongokat kell kiosztani, és/vagy a neveket feljegyezni.

e)

Ahol van rá mód, a bírók videó/elektronikus berendezést is használhatnak. A videó visszajátszásokat az arra kijelölt technikai személy kezelheti.

5.3.2 Időkorlátok a) A vezető versenybíró megszabhat egy időkorlátot egy versenyszám teljesítésére. b)

5.4

Az időkorlátot a versenyszám megkezdése előtt kell közölni a versenyzőkkel. A vezető versenybíró felszólíthatja azokat a versenyzőket a pálya elhagyására, akiknek nem sikerült az időkorláton belül teljesíteniük a távot, vagy ha megvan a következő fordulóba bejutott versenyzők száma, akik kizárás nélkül teljesítették a versenyt.

FUTAMOK BEOSZTÁSA Besorolást kell alkalmazni. Ahol van rá mód, ott ugyanannak az egyesületnek vagy nemzetnek versenyzői különböző futamokba kerülnek beosztásra. Az előfutamok után minden fordulónál besorolást kell alkalmazni.

5.4.1

Az előfutamok összeállítása

A beosztásokat az egyéni vagy csapat nevezési idők alapján kell megtenni. Azonos idők: Amennyiben holtverseny történik, amellyel a döntőbe jutnak, akkor a holtversenyben lévő versenyzők bejutnak az adott döntőbe, feltéve, hogy van elég hely a döntő futamban. Ha nincs elég hely a döntőben, akkor egy közbülső futamot kell a holtversenyben lévő versenyzőknek indítani, hogy eldöntsék, ki jut be a döntőbe.

5.4.2

Az elődöntők és a döntők beosztása

Az elődöntők és a döntők beosztását az előfutamok eredményei alapján kell megcsinálni. a) Az előfutamok vagy az elődöntők eredményei alapján a legjobb 16 versenyzőt kell beosztani a döntőbe az alábbi versenyszámoknál: nyíltvízi úszás (Surf Race), nyíltvízi csapat úszóverseny (Surf Team Race), futás-úszás-futás (Run-SwimRun), parti zászló (Beach Flags), parti futás (Beach Run), kajakverseny (Surf Ski Race), kajakváltó (Surf Ski Relay), szörfverseny (Board Race), szörfváltó (Board Relay), vasember (Oceanman/Oceanwoman), vasember váltó (Oceanman/Oceanwoman Relay) b) A- és B-döntőt kell indítani az alábbi versenyszámoknál: nyíltvízi úszás uszonnyal, hevederrel (Rescue Tube Race), kombinált nyíltvízi váltó (Rescue Tube Rescue), parti sprintfutás (Beach Sprint), parti futó váltó (Beach Relay), mentés szörfdeszkával (Board Rescue). Az előfutamok vagy az elődöntők eredményei alapján a legjobb 8 versenyzőt kell beosztani az A-döntőbe. A 9-16. helyezetteket a B-döntőbe kell beosztani. c) Ha egy vagy több versenyző visszalép az A-döntőből, akkor a B-döntőből nem kerülnek feljebb versenyzők. A döntő nem kerülhet újra beosztásra. d) Ha egy vagy több versenyző visszalép az B-döntőből, akkor az elődöntőkből nem kerülnek feljebb versenyzők. A B-döntők nem kerülhetnek újra beosztásra.

5.4.3 a)

b)

A rajthelyek kisorsolása A futamok rajthelyeinek és a parti rajthelyek kiindulási sorsolását az ILSE végzi el, és küldi el a csapatok számára. A következő fordulók sorsolását (pl.: a negyeddöntőkét, az elődöntőkét és a döntőkét) a versenybíróságnak kell elvégeznie. A sorsolás menetét, beleértve az első futamokat és beosztásokat, a vezető versenybírónak kell jóváhagyni.


5.4.4

71. oldal

Parti rajthelyek

Az úszásnál, a kajakversenynél, a szörfversenynél és a kombinált versenyeknél a rajthelyeket és pályákat egymást követő számozással balról jobbra (a víz felé nézve) az 1-es számtól kell kiosztani. A parti versenyszámoknál az 1-es rajthely jelenti a vízhez legközelebbi helyet.

5.4.5

Maximum versenyzői szám

A vezető versenybírónak kell eldöntenie, hogy a versenyszámok előfutamokkal, elődöntőkkel vagy döntőkkel kerül lebonyolításra. Az ajánlott maximum versenyzői szám az előfutamokban vagy a döntőkben nem haladhatja meg a következő táblázatban található számokat. Csak a versenyrendező bizottság vagy a vezető versenybíró engedélyezheti ezen maximum számok mértékének megváltoztatását, kellően mérlegelve a hatékony ellenőrzési, természeti, biztonsági és igazságossági feltételeket az összes versenyző számára. Versenyszám

Max. versenyző/versenyszám

Nyíltvízi úszás

32 versenyző

Nyíltvízi úszás uszonnyal, hevederrel

9 versenyző

Futás-úszás-futás

32 versenyző

Parti zászló

16 versenyző

Parti sprintfutás

10 versenyző

Parti futás – 2 km és 1 km

40 versenyző

Kajakverseny

16 versenyző

Szörfverseny

16 versenyző

Vasember

16 versenyző

Nyíltvízi csapat úszóverseny Kombinált nyíltvízi váltó Parti futó váltó

10 háromfős csapat 9 négyfős csapat 10 négyfős csapat

Kajakváltó

16 háromfős csapat

Szörfváltó

16 háromfős csapat

Mentés szörfdeszkával Vasember váltó

9 kétfős csapat 16 négyfős csapat


5.5

72. oldal

NYÍLTVÍZI ÚSZÁS (SURF RACE) 5.5.1


A versenyzők a parton lévő rajtvonalról futva indulnak, körbeúsznak a bójákkal kijelölt 400 m-es (szenioroknak 280 m-es) pályán, majd visszatérnek a partra, és a célzászlók között áthaladva befejezik a versenyt. Hogy a célbaérkezéskor megkönnyítsék az eredmények megállapítását, a versenyzőket az alábbi módokon sorakoztathatják fel:  Egy egyenes oszlopban egy kb. 30 fokot bezáró szögben a célvonaltól a part irányába.  A célvonal mögött 10 m-re több oszlopban a célvonalra merőlegesen, egymástól 5 m-re.

5.5.2

A pálya

Ahogy a következő ábrán is látható, az U-alakú pályának kb. 400 m hosszúnak kell lennie a rajttól a célig. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. A rajtvonal – egy világos színű kötél, amelyet két, egymástól kb. 40 m-re lévő pózna között feszítenek ki – és amely 5 m-re van a vízparttól, a közepe pedig az 1-es bójánál található. A célvonal – két, egymástól 5 m-re lévő zászló között található – 15 m-re van a vízparttól, a közepe pedig a 9-es bójánál helyezkedik el. Az úszópályát bójákkal kell kitűzni (az ábrán látható módon) a legtávolabbi kb.170 mre kell, legyen a térdig érő víztől számítva. A vízi távolságok a nyíltvízi kondícióknak megfelelően változhatnak.

5.5.3

Bírálás

A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva. A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést. A bírókat úgy kell felállítani, hogy mind a versenyszámot, mind pedig a célbaérkezés sorrendjét meg tudják figyelni.

5.5.4

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint az 5.1-5.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Nem sikerül az előírásoknak megfelelően teljesíteni a pályát (DQ62).


NYÍLTVÍZI ÚSZÁS (SURF RACE) KORCSOPORT

KÖRÜLBELÜLI TÁVOLSÁG

Nyílt verseny

170 m a legtávolabbi bójáig

Szeniorok


73. oldal


5.6

74. oldal

NYÍLTVÍZI CSAPAT ÚSZÓVERSENY (SURF TEAMS RACE) 5.6.1


A csapatok mindhárom versenyzője a parton lévő rajtvonalról futva indul, körbeúsznak a bójákkal kijelölt 400 m-es (szenioroknak 280 m-es) pályán, majd visszatérnek a partra, és a célzászlók között áthaladva befejezik a versenyt. Rajthoz állás: A csapat mindhárom tagját egymás mögé kell felállítani, szemben a partvonallal a kisorsolt pozíciójukra. A következő csapatot az első mellé kell állítani, és így tovább. Amikor mindegyik csapat felállt, akkor fel kell szólítani a versenyzőket, hogy a versenypálya felé nézzenek. Az egyik bíró utasítására a partvonalhoz legközelebb lévő sornak fel kell állnia a versenypályához, majd a második és a harmadik sornak is követnie kell őket. (Ezáltal a versenyzők egymástól szétszóródnak a célvonalon.) Pontozás: A pontozás a következőképpen történik: egy az elsőnek, kettő a másodiknak, három a harmadiknak, négy a negyediknek, stb. Az a csapat nyer, amelyiknek a legkevesebb pontja van. Amennyiben két vagy több csapatnak azonos pontszáma van, akkor az a csapat végez előrébb, ahol a teljes csapat előbb fejezte be a versenyt. Minden célbaérkezett versenyző a célbaérkezés sorrendjének megfelelő pontszámot kap, majd a csapat pontjait összeadják. Ha egy csapatot kizárnak, akkor a sorrendet újra meg kell állapítani, és a pontszámokat újra kell osztani. Ha a nyíltvízi úszást és a nyíltvízi csapat úszást egyszerre rendezik meg, akkor azokat a versenyzőket, akik nem csapatban indulnak, a csapatverseny sorrendjének megállapításából ki kell hagyni.

5.6.2

A pálya

A nyíltvízi csapat úszóversenyt ugyanolyan pályán kell megrendezni, mint a nyíltvízi versenyt, ahogy a következő ábrán is látható. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz.

5.6.3

Bírálás


5.6.4

Kizárás



NYÍLTVÍZI CSAPAT ÚSZÓVERSENY (SURF TEAMS RACE) KORCSOPORT

KÖRÜLBELÜLI TÁVOLSÁG

Nyílt verseny


Szeniorok


75. oldal


5.7

76. oldal

KOMBINÁLT NYÍLTVÍZI VÁLTÓ (RESCUE TUBE RESCUE) 5.7.1


Minden csapatból négy versenyző vesz részt ebben a versenyszámban: egy "áldozat", egy hevederrel úszó személy és két életmentő. Az áldozat kb. 120 m-t úszik egy kijelölt bójához, kezével jelez, és megvárja, amíg a hevederes mentő kimenti. Ahogy kiérnek a parthoz, a másik két életmentő bemegy a vízbe, hogy segítsen. A versenyszám akkor fejeződik be, amikor a csapat első versenyzője keresztezi a célvonalat, miközben érintkezésben van az áldozattal. a) Az indítás: Mind a négy versenyző feláll a csapatuknak kijelölt pozíción, a rajtvonalon. A rajtjelzés előtt a hevederrel úszó személynek és a felszerelésének a rajt-/célvonal part felőli részén kell elhelyezkednie. A hevederrel úszó személy tarthatja, vagy magára veheti a hevedert, és kézben foghatja az uszonyait. Az uszonyokat nem szabad felvenni a rajtvonalon való áthaladás előtt. A rajtjelzésre az áldozat vízbe veti magát, és kiúszik, hogy megérintse a kijelölt bóját, majd miközben az egyik kezével a bóját fogja, a megérkezést a másik kezével függőlegesen kinyújtott kézzel jelzi. Az áldozat ezután a vízben a bójának a nyílt víz felőli oldalán várakozik. A vezető versenybíró meghatározhat egy elfogadható alternatívát annak az egyértelmű jelzésére, hogy az áldozat megérintette a bóját. A versenyzőknek a kijelölt pozíciójukról kell indulniuk. Kizárásra kerülnek azok a versenyzők, akik rossz bójához úsznak, és onnan jeleznek. b) A hevederrel úszó személy: Az áldozat jelzésére, a hevederrel úszó személy áthalad a rajtvonalon, tetszés szerinti helyen felveszi a felszerelését, majd kiúszik a kijelölt bójához, és (a partról nézve) baloldalról megkerüli, ahol az áldozat a nyílt víz felől várja. A mentő az áldozat teste körül és a kezei alatt helyesen rögzít a hevedert egy gyűrűbe akasztva. Az áldozat segíthet a heveder felrögzítésében és a gyűrű beakasztásában. Az áldozatra erősített hevederrel a mentő kivontatja társát a partra (az óramutató járásának megfelelő irányban) megkerülve a bóját. c) Az életmentők: Miután a hevederrel úszó személy megkezdte az áldozat kivontatását a partra, a két életmentő, tetszés szerinti időben, áthaladhat a rajtvonalon, és bemehet a vízbe, hogy segítsen a hevederrel úszó személynek az áldozatot kihúzni a partra. Az áldozatot át kell húzni vagy vinni a célvonalon. d) A célbaérkezés akkor számít érvényesnek, amikor a csapat első versenyzője felemelkedett pozícióban, lábon állva keresztezi a célvonalat és közben érintkezésben van az áldozattal (a hevedernek nem kell rajta lennie).

5.7.2 Megjegyzés a) Ha a hevederrel úszó személy és a két életmentő (valamilyen oknál fogva) a

b) c) d) e) f) g)

számuk megkezdése előtt keresztezik a rajtvonalat, nem kerülnek kizárásra, feltéve, hogy visszamennek a rajtvonal part felőli részére, mielőtt a saját gyakorlatuk elkezdődne. A rajtkor a hevederrel úszó versenyzőknek a hevedert és az uszonyokat vagy a rajt-/célvonal part felőli részén kell elhelyezniük, vagy a kezükben kell tartaniuk. A heveder hámját fel lehet venni. A hevedert úgy kell felvenni, hogy a hurok az egyik vállon vagy azt keresztezve helyezkedjen el. Az áldozat segíthet a hevederrel úszó személynek a heveder felrögzítésében. Bármelyikük összecsatolhatja a hevedert, de az áldozatnak a hevederbe rögzítve kell lennie a bójasor elhagyása után. A mentőknek úgy kell vontatniuk az áldozatot, hogy a heveder a test körül és a karok alatt rögzítve van egy gyűrűbe akasztva. Az áldozatot nem szabad a hasán fekve vontatni, A vontatás során az áldozat víz alatti kar- vagy lábtempóval segíthet a visszaúszásban, de víz feletti kartempókat nem használhat.


h) i) 5.7.3

77. oldal

Az áldozat semmikor sem segíthet sétálással vagy futással. Csak a hevederrel úszó személy használhat uszonyt. Az életmentők semmilyen segédeszközt vagy uszonyt nem használhatnak.

A pálya

Ahogy a következő ábrán is látszik, a pályának kb. 240 m-nek kell lennie. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. a) A rajt-/célvonal – egy világos színű kötél, amelyet a vízparton két, egymástól kb. 48 m-re lévő pózna között feszítenek ki. Az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajtvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. A rajtvonal egyben a célvonal is. A rajtot jelző kötelet elveszik, amikor a versenyzők felálltak a rajthoz, hogy a heveder ne akadhasson bele. b) Az úszó bójákat ugyanúgy kell elhelyezni, mint ahogy a nyíltvízi úszóversenyen, és biztosítani kell, hogy minden versenyző ugyanolyan esélyekkel induljon a homokzátonyokat, vízáramokat, stb. tekintve.

5.7.4

Felszerelés

Heveder, uszonyok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyzőknek a rendezők által biztosított hevedert kell használniuk.

5.7.5

Bírálás

Célbíróknak a célvonal mindkét végén kell állni, legalább 5 m-re a zászlórúdtól és egyvonalban a zászlórudakkal. Egy pályabírót kell elhelyezni egy csónakban, egyvonalban a bójákkal, ahogy az ábrán látható. A versenyszám alatt bármely bíró által megfigyelt szabálytalanságot jelenteni kell a vezető versenybírónak, aki a bírók egyetértésével kell, hogy ítélkezzen a szabálytalanság fölött. A csónakban lévő bíró által megfigyelt szabálytalanságot lehetőség szerint, de a versenyeredmények kihirdetése előtt kell jelenteni a vezető versenybírónak.

5.7.6

Kizárás



KOMBINÁLT NYÍLTVÍZI VÁLTÓ (RESCUE TUBE RESCUE)

78. oldal


5.8

79. oldal

NYÍLTVÍZI ÚSZÁS USZONNYAL, HEVEDERREL (RESCUE TUBE RACE) 5.8.1


A hevedereket és az uszonyokat a parton kell elhelyezni kb. 15 m-re a partvonaltól, egyvonalban a versenyzőnek kijelölt bójajelzéssel. A versenyzők a rajtvonalon, 5 m-re a partvonaltól veszik fel a rajthelyzetüket. Az indító hangjelzésre a versenyzők felfutnak a parton, hogy megszerezzék a hevederjeiket és az uszonyaikat, majd tetszés szerint felveszik a felszerelésüket, vízbe vetik magukat és a számukra kijelölt bójákhoz úsznak, megkerülik azokat (a partról nézve balról) visszatérnek a partra és áthaladnak a célvonalon. A célbaérkezést a versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti, felemelkedett pozícióban mindkét uszonnyal és a vállon átvetett hevederrel. Megjegyzés:  Az induláskor a hevedert és az uszonyokat a versenyzők tetszés szerint helyezhetik el.  A hevedert úgy kell felvenni, hogy a hurok az egyik vállon vagy azt keresztezve helyezkedjen el.

5.8.2

A pálya

Ezt a versenyszámot a kombinált nyíltvízi váltó általános szabályai szerint kell megrendezni. A pályának ugyanolyannak kell lennie, mint a kombinált nyíltvízi váltónál, ahogyan a következő ábrán is látható. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz.

5.8.3

Bírálás

Egy pályabírót kell elhelyezni egy csónakban, egyvonalban a bójákkal, ahogy az ábrán látható. Célbíróknak a célvonal mindkét végén kell állni, legalább 5 m-re a zászlórúdtól és egyvonalban a zászlórudakkal.

5.8.4

Felszerelés

Heveder: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyzőknek a rendezők által biztosított hevedert kell használniuk.

5.8.5

Kizárás


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 5. fejezet – Nyíltvízi versenyszámok

NYÍLTVÍZI ÚSZÁS USZONNYAL, HEVEDERREL (RESCUE TUBE RACE)

80. oldal


5.9

81. oldal

FUTÁS – ÚSZÁS – FUTÁS (RUN – SWIM – RUN) 5.9.1


A rajtvonaltól a versenyzők elfutnak a fordulózászlóig, megkerülik azt, majd bevetik magukat a vízbe, és kiúsznak, hogy megkerüljék a bójákat. A versenyzők visszaúsznak a partra, hogy ismét megkerüljék a fordulózászlót, mielőtt áthaladnának a célvonalon.

5.9.2

A pálya

Ahogy a következő ábrán is látható, a pályát úgy kell kitűzni, hogy a versenyzők kb. 200 m-t fussanak, majd 300 m úszást követően kb. 200 m-t fussanak a célig.

5.9.3

Bírálás


5.9.4

Kizárás


FUTÁS – ÚSZÁS – FUTÁS (RUN – SWIM – RUN)


82. oldal

5.10 PARTI ZÁSZLÓ (BEACH FLAGS) 5.10.1


A versenyzők a parton fekvő rajtpozícióból felállnak, megfordulnak és kb. 20 m-t futnak, hogy megszerezzenek egy botot (parti zászlót), amely kb. egy harmad terjedelemben a homokba szúrva áll. Mivel mindig kevesebb bot van, mint versenyző, ezért a botot nem szerző versenyzők kiesnek. A versenyzők a számukra kijelölt helyet, egymástól minimum másfél méterre veszik fel a startvonalon. A versenyzők arccal lefelé a hasukon fekszenek a rajtvonalon a sarkukat, vagy a lábfejük bármely részét összezárva, ujjvégektől a csuklókig tenyerükkel a kézfejükön, felemelt fejjel. A könyöküknek 90 fokot kell bezárnia a test középvonalával, a csípőjüknek és a hasuknak érintkeznie kell a homokkal. A testük középvonalának 90 fokot kell bezárnia a rajtvonallal. A versenyzők kiegyenlíthetik, lesimíthatják, tömöríthetik, de nem lapátolhatják, vagy áshatják a homokot az induló zónájukban. Ugyanakkor a lábujjaikat benyomhatják a homokba a rajtvonalon.

5.10.2

A rajt

A parti zászló rajtja különbözik az 5.2-ben leírt rajthelyzettől. A parti zászlónál a rajt a következő: A rajt előtt az állító bírónak: a) A sorsolás szerint kell elhelyeznie a versenyzőket az átfutáshoz. b) El kell kísérnie a versenyzőket a rajthoz, hogy meggyőződjön róla, hogy a megfelelő sorrendben állnak. A vezető versenybírónak: a) Meg kell bizonyosodnia, hogy a bírók és a felszerelés a helyükön vannak. b) Minden egyes futam előtt egy hosszú sípszóval kell jeleznie, hogy a versenyzőknek fel kell venniük a rajthelyzetüket a rajtvonalon. c) Jeleznie kell az indítónak, hogy a versenyzők az indító irányítása alatt állnak. Az indítót a versenyzők által nem látható helyen kell elhelyezni.

5.10.3

Az indítás:

Az indító "Elkészülni" (Competitors Ready) vezényszavára a versenyzőknek fent leírtak szerint kell felvenniük a rajtpozíciót. Az indító "Fejeket le" (Heads Down) vezényszavára a versenyzőknek azonnal és késlekedés nélkül az állukat a kezeikre kell helyezniük. a) Egy szándékos rövid szünet után, amikor minden versenyző mozdulatlan, az indító egy rövid sípszóval adja meg a rajtjelet. b) A rajtjelre a versenyzőknek lábra kell állniuk és el kell futniuk, hogy megszerezzenek egy botot.

5.10.4

Rajthibák

Az alábbiak rajthibát jelentenek a parti zászló versenyszámban: a) Az indító vezényszavára nem reagál a versenyző ésszerű időn belül. b) Bármely testrész homokról való felemelése, vagy induló mozgás megkezdése az indító "fejeket le" vezényszava után és a rajtjel előtt. Ha egy versenyzőt kizárnak vagy kiesik, a többi versenyzőt és a botokat újra kell rendezni, de újabb rajtpozíció-sorsolás ilyenkor már nem történik. A ráfutás csak akkor folytatható, ha szabályos rajt került végrehajtásra.

5.10.5

Rajthelyek kisorsolása

Minden futam előtt a rajthelyek megállapítása sorsolással dől el. Az elődöntőkben és a döntőkben, amikor a versenyzők száma nyolcra csökkent, minden ráfutáskor újra kell sorsolni a rajthelyeket.

5.10.6

A kieső versenyzők száma

A vezető versenybíró határozza meg, hogy az egyes futamokban és az elődöntőkben a ráfutások alkalmával kieső versenyzők számát. Két versenyzőnél több nem eshet ki


83. oldal

egy ráfutás alkalmával. A döntőkben egynél több versenyző nem eshet ki a ráfutások során.

5.10.7

Döntetlenek

Amennyiben a futás végén, a botot két vagy több versenyző egyszerre tartja (feltéve, hogy a bírók nem tudják eldönteni, hogy melyik versenyző érte el először, függetlenül attól, hogy a botnak melyik részét fogják), akkor a bírók újrafutást rendelnek el az érintett versenyzők között. Ugyanígy újrafutást rendelnek el, ha a bot "elveszik" a homokban. Ha nyilvánvaló, hogy egy zászló elveszett a homokban, a célbírónak jeleznie kell (sípszóval, vagy szóban), hogy a zászló elveszett és a ráfutás befejeződött.

5.10.8

A pálya

Ahogy a következő ábrán is látható, a pályának kb. 20 m hosszúnak kell lennie a rajtvonaltól a botokig, és elegendően szélesnek, hogy 16 versenyző egymástól másfél méterre el tudjon helyezkedni. A rajtvonalat mindkét szélén két méter magas rudakkal kell jelölni. A botokat egyvonalban a rajtvonallal párhozamosan kell felállítani, úgy hogy két egymás mellett lévő versenyző között húzott képzeletbeli vonal közepére essenek. Más szóval, a botok a botvonalon ugyanolyan távolságra vannak egymástól, mint a versenyzők.

5.10.9

Felszerelés és kellékek

Parti zászlók (botok): Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A csapategyenruha követelményeknek megfelelő rövidnadrágokat és trikókat a versenyzők saját belátásuk szerinti módon viselhetik.

5.10.10 Bírálás A vezető versenybírónak vagy az általa kijelölt bírónak kell a teljes versenyt felügyelni. Az indítónak és a start bíróknak a rajtvonal mindkét végén kell állniuk, hogy minden szabálytalanságot megfigyelhessenek. A pályabíróknak a pálya mindkét oldalán kell állniuk, hogy a ráfutások és a versenyzés szabálytalanságait megfigyelhessék. A célbíróknak néhány méterre a botok mögött kell elhelyezkedniük, hogy összegyűjtsék a botokat az eredményes versenyzőktől, és hogy a következő futamra felállítsák azokat.

5.10.11 Kiesés és kizárás Az egyes ráfutások és újrafutások független számnak minősülnek a versenyszámon belül. Az egy számon belül elkövetett szabálytalanság következményeit a versenyzők nem viszik magukkal a következő számba. Az a versenyző, aki rajthibát követ el, vagy feltartóztat egy másik versenyzőt, kiesik (nem zárják ki). A kiesett versenyző a versenyszámban addig elért pontszámát, helyezését megtartja. Ugyanakkor a versenyszámból kizárt versenyző a helyezését elveszíti. A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint az 5.1-5.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Nem sikerül az előírásoknak megfelelően teljesíteni a pályát (DQ62). b) Egynél több bot felvétele, vagy blokkolása (DQ61). Feltartóztatás: A feltartóztatás azt jelenti, hogy az egyik versenyző egy másik versenyző haladását kézzel, karokkal, lábfejjel vagy lábbal akadályozza. A versenyző másrészt használhatja a testét, hogy a zászlóért folyó versenyben a helyzetén javítson. A versenyző a vállait vagy a testét az ellenfele elé helyezheti, de nem használhatja a kezeit, a karját, a lábfejét, vagy a lábait, hogy ezt a pozíciót megszerezze, vagy megtartsa. Ha egy versenyző szabályosan megszerzi ezt az elől lévő pozíciót, és megtartja a szabályos futás közben, akkor a mögötte lévő versenyzőnek ki kerülnie, hogy megelőzhesse.


84. oldal

A gyorsabb versenyző elé vághat a lassabbnak. Ha egy vagy több versenyző is feltartóztatást eszközöl, akkor az a versenyző esik ki, amelyik először használta a kezét, karját, lábfejét vagy lábát. A feltartóztatási szabályok mellet, ha úgy ítélik meg, hogy a versenyző megszegte az ILSE magatartási kódexét és/vagy nem fair módon versenyzett (lásd 3.2 szabálytalanság), kizárásra kerül.

PARTI ZÁSZLÓ (BEACH FLAGS) KORCSOPORT

TÁVOLSÁG

Nyílt verseny

20 m

Szeniorok

15 m


85. oldal

5.11 PARTI SPRINTFUTÁS (BEACH SPRINT) 5.11.1


A versenyzők elhelyezkednek a számukra kijelölt pályán. Rajtjelre a versenyzők 90 m-t (a szeniorok 70 m-t) futnak a célvonalig. A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük.

5.11.2

Az indítás:

Rajtgép használata nem megengedett, de a versenyzők lyukakat és/vagy dombocskákat készíthetnek, hogy segítsék az indulásukat. A versenyzők kizárólag homokot használhatnak az indulás segítésére. A versenyzőknek megengedett, hogy a pályájukon lelapítsák, vagy kiegyenlítsék a homokot.

5.11.3

A pálya

Amint a következő ábrán is látható, a parti sprintfutás pályája 90 m (a szenioroknak 70 m) a rajtvonaltól a célvonalig. A kifutó terület legalább 20 m kell, legyen mindkét végén. A pályának téglalap alakúnak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy minden versenyző azonos távot fut és négy 2 m magas, feltűnő színű oszloppal kell kitűzni. A sávokat a parton lefektetett színes kötelek választják el egymástól, amelyek segítik a futókat, hogy egyenes vonalon fussanak. A sávoknak legalább 1,5 m szélesnek kell lenniük, de ahol lehetséges 1.8 m-esnek. Minimum 8 sáv szükséges a versenyszámhoz, de lehetőség szerint 10-nek kell lennie. A versenyzőknek a pályán végig a sávjukon belül kell maradniuk. Számozott táblákat kell elhelyezni minden sávon a rajtjel előtt és a célvonal után. A rajtvonal mögött és azzal párhuzamosan egy gyülekezésre szolgáló vonalat kell kijelölni, amelyet 2 m magas oszlopok jelölnek.

5.11.4


Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A csapategyenruha követelményeknek megfelelő rövidnadrágokat és trikókat a versenyzők saját belátásuk szerinti módon viselhetik. A versenyzők kötelezhetők színes rajtszámok viselésére, ami a bírálást segíti.

5.11.5

Bírálás

A vezető versenybírónak úgy kell elhelyezkednie, hogy a teljes versenyre rálátással legyen. Két pályabírót kell kijelölni, hogy biztosítsák, hogy a versenyzők a kijelölt pályán fussanak. A célbíróknak kell megállapítaniuk a befutás sorrendjét. A befutási sorrendet az határozza meg, hogy az egyes versenyzők mellkasának bármelyik része mikor halad át a célvonalon. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük.

5.11.6

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint az 5.1 szakaszban található nyíltvízi versenyek általános szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: Nem sikerül az előírásoknak megfelelően teljesíteni a pályát (DQ62).


PARTI SPRINTFUTÁS (BEACH SPRINT) KORCSOPORT

TÁVOLSÁG

Nyílt verseny

90 m

Szeniorok

70 m

86. oldal


87. oldal

5.12 PARTI FUTÁS (BEACH RUN) 5.12.1

A versenyszám leírása – 2 km

A versenyzők 2 km-t futnak a parton négy 500 m-es szakaszban a következőképpen: Indító jelzésre a versenyzők a pálya bal oldalán elfutnak az 500 m-re lévő fordító oszlopig, megkerülik azt (az óramutató járásával egyező módon vagy jobb kéz felől), és visszatérnek a rajtoszlophoz. A versenyzők ezt az oszlopot is megkerülik (az óramutató járásával egyező módon vagy jobb kéz felől), visszafutnak a parton a fordító oszlophoz, megkerülik mint az előbb, majd befutnak a célba. Tilos lökdösődni vagy a másik versenyző akadályoztatni az előrejutás érdekében. A bírókat úgy kell felállítani, hogy mind a versenyszámot, mind pedig a célbaérkezés sorrendjét meg tudják figyelni. A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva.

5.12.2

A versenyszám leírása – 1 km

A versenyzők 1 km-t futnak a parton két 500 m-es szakaszban a fent leírtaknak megfelelő pályán.

5.12.3

A pálya

A pályát a parton kell kitűzni párhuzamosan a partvonallal két 500 m-es sávban. A vezető versenybíró egyéb alternatív pályát is felállíthat, ha korlátozott a terület. A rajtvonalat egy világos színű, szintetikus kötéllel kell megjelölni, két oszlop között kihúzva. A célvonal a rajtvonal meghosszabbítása a víz felé. A célvonal végét egy harmadik oszlop jelöli. A vezető versenybíró határozza meg a rajt- és a célvonal hosszát. A futósávok: a pályát két sávra kell felosztani párhuzamosan a partvonallal. A víztől távolabbi sávban futnak a rajt-/célvonaltól elfelé (az első és harmadik szakaszban). A sávokat egymástól színes szalaggal, zászlósorral vagy egyéb anyaggal kell elválasztani. A rajttól 500 m-re, a sávelválasztó végén lévő oszlop jelenti a fordulót.

5.12.4


Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A csapategyenruha követelményeknek megfelelő rövidnadrágokat és trikókat a versenyzők saját belátásuk szerinti módon viselhetik. Cipő viselése opcionális.

5.12.5

Bírálás

A vezető versenybírónak a pálya egyik szélén kell elhelyezkednie, hogy teljes rálátása legyen a versenyre. A rajtellenőrző bíróknak kb. 5-5 m-re kell elhelyezkedniük a rajtvonal végeitől, azzal egyvonalban. Ha kiugrás történik, a rajtellenőrző bírónak jelentenie kell az adott versenyzőket az indítónak, aki figyelmeztetést ad ki. Pályabírók is kijelölhetők, hogy felügyeljék, hogy a versenyzők a többi versenyző akadályozása nélkül teljesítik a pályát. Minden fordító oszlopnál kell állnia egy bírónak, aki ellenőrzi, hogy nem történik szükségtelen lökdösődés vagy akadályozás. A célbíróknak kell megállapítaniuk a befutás sorrendjét.

5.12.6

Kizárás



500 m

PARTVONAL

88. oldal

PARTI FUTÁS (BEACH RUN) TÁVOLSÁG PÁLYA 1 km Két 500 m-es szakasz 2 km Négy 500 m-es szakasz


89. oldal

5.13 PARTI FUTÓ VÁLTÓ (BEACH RELAY) 5.13.1


Négy (szenioroknál három) tagból álló csapatok egy 90 m-es pályán (szenioroknál 70 m) versenyeznek váltóbotos módszerrel. Az indításhoz két-két (az első és a második a szenioroknál) versenyző elfoglalja a helyét a számukra kijelölt sávban a pálya egy-egy végén. A rajt után mindegyik versenyző lefutja a részét a váltóbot egyik kezében tartva, és átadja a botot az első, a második és a harmadik váltást követően a következő futónak. Minden versenyzőnek felemelkedett pozícióban a lábán kell befejeznie a saját szakaszát. A versenyzők számára nem engedélyezett a többi versenyző zavarása.

5.13.2

Az indítás:

A rajt megegyezik a parti sprintfutással (Beach Sprint), és az első versenyző áll a rajthoz.

5.13.3

Váltóbot átadása

A váltóbotot a következő módon kell átadni: a) A bejövő versenyzőnek a váltózóna frontvonaláig kell hoznia a botot a váltáshoz. (A botot nem lehet dobva átadni a következő versenyzőnek.) b) A botot fogadó versenyzők az első, a második és a harmadik váltásnál mozoghatnak a bot átvétele közben, de kizárásra kerülnek, ha a testük bármelyik része vagy a kezük áthalad a frontvonalon, mielőtt átvennék a botot. c) Ha a bot leesik a váltás közben, a fogadó felveheti (meggyőződve, hogy nem zavar más versenyzőket), és folytathatja a versenyt. d) Ha a bot leesik bármely más esetben, a fogadó felveheti (meggyőződve, hogy nem zavar más versenyzőket), és folytathatja a versenyt.

5.13.4

A pálya

A pályának a parti sprintfutással (Beach Sprint) megegyezőnek kell lennie, ahogy a következő ábrán is látható.

5.13.5


Váltóbot és kellékek: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A csapategyenruha követelményeknek megfelelő rövidnadrágokat és trikókat a versenyzők saját belátásuk szerinti módon viselhetik. A versenyzők kötelezhetők színes rajtszámok viselésére a bírálást segítendő.

5.13.6

Bírálás/váltások

Általánosságban a bírálás éppúgy történik, mint a parti sprintfutásnál: a vezető versenybíró, a pályabíró és a célbíró azonos feladatokat látnak el a rajtnál és a célnál. A pályabíróknak a pálya mindkét végén a váltóvonalaknál kell ellenőrizniük a váltások szabályosságát. A pályabíróknak a váltások alatt történt bármely szabálytalanságot jelenteniük kell a vezető versenybírónak.

5.13.7

Kizárás



PARTI FUTÓ VÁLTÓ (BEACH RELAY) KORCSOPORT TÁVOLSÁG Nyílt verseny 90 m Szeniorok 70 m

90. oldal


91. oldal

5.14 KAJAKVERSENY (SURF SKI RACE) 5.14.1


A versenyzők egymástól kb. másfél méterre vízre fektetik kajakjaikat a térdig érő vízben. A versenyzőknek be kell tartaniuk az indító vagy az indítást ellenőrző bíró utasításait a kajakok beállításakor. A rajtjelre a versenyzők a kajakjaikkal végigeveznek a bójákkal kijelölt pályán, majd a célba érve a kajak bármely részével keresztezik a vízben található célvonalat – a kajakban evezve, azt húzva vagy egyéb módon tartva. a) Nem jár feltétlen kizárással, ha a versenyző elengedi a kajakját, vagy elveszti az uralmát fölötte. A szám befejezéséhez a versenyzőnek a kajakot és a lapátokat birtokolnia kell, és a vízben található célvonalat a nyílt víz irányából kell kereszteznie, miközben végig érintkezésben van a kajakkal és a lapátokkal. b) A versenyzők számára tilos a többi versenyző kajakját megfogni, egyéb módon zavarni vagy szándékosan akadályozni. Szárazföldi rajt és cél: Amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé az egyenlő esélyt biztosító rajtot, akkor a rajtnak és/vagy a célnak a szárazföldön kell lennie. Lásd alább.

5.14.2

A pálya

A pályát az alábbi ábra szerint kell kitűzni. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. Bóják: Három egyenlő méretű, 50 l-es bóját kell használni: két fordító bóját egymástól kb. 75 m-re, és legalább 300 m evezési távolságra (250 m-re a szenioroknál) kell elhelyezni a térdig érő víz pontjától. A harmadik, az úgynevezett csúcsbója, a két másik bója között húzott egyenestől kb. 16 m-re legyen elhelyezve a nyílt víz irányába, és a másik kettővel ívet alkosson. A rajtvonalat nem feltétlenül kell megjelölni, de ha szükséges, akkor két rúd között kell kitűzni oly módon, hogy a rajtvonal közepe az első fordító bójához legyen igazítva. A célvonalat két, póznára vagy rúdra felhúzott zászló (vagy egyéb alkalmas jelölő) között kell elhelyezni, úgy hogy a kajakok a befejezéskor a vízben úszhassanak. A célvonal közepe egybeesik a harmadik fordító bójától húzott egyenessel (amennyiben a körülmények lehetővé teszik).

5.14.3

Szárazföldi cél

A szárazföldi célt a parton, kb. 15 m-re a partvonaltól kell kitűzni. 20 m hosszúnak kell lennie, és mindkét végét egy 4 m magas póznára felhúzott zászlóval kell megjelölni. A célt jelző zászlók színének meg kell egyeznie a pályán lévő bójákéval. a) A versenyzőknek az utolsó bóját a kajakjukat evezve kell kerülniük, de nem kerülnek kizárásra, ha a visszatérés közben elengedik a kajakot vagy a lapátokat, miután elhagyták az utolsó bóját. b) A versenyzőknek nem szükséges a kajakkal vagy a lapátokkal áthaladniuk a célon. c) A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva. d) A versenyző csapattársa segíthet lehozni a kajakot és a lapátokat a pályáról. A vezető versenybíró engedélyével nem csapattagok is segíthetnek, amennyiben az ILSE valamelyik teljes jogú tagszervezetének tagjai és valamilyen formában regisztrált résztvevői a bajnokságnak. e) A segítőknek:  ugyanolyan sapkát kell viselniük, mint a versenyzőnek.  mindent meg kell tenniük azért, hogy a kajak/deszka ne akadályozza a többi versenyzőt (különben kizárás történhet).


5.14.4

92. oldal

Felszerelés

Kajakok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyzők kajakot és evezőt is cserélhetnek, amelyet a csapattársaik lehozhatnak a vízhez, ha a csere nem zavarja a többi versenyzőt, és ha a cserét végrehajtó versenyző a rajthelyről újrakezdi a versenyt.

5.14.5

Bírálás

A bírókat úgy kell felállítani, hogy mind a versenyszámot, mind pedig a célbaérkezés sorrendjét meg tudják figyelni.

5.14.6

Kizárás


KAJAKVERSENY (SURF SKI RACE)


93. oldal

5.15 KAJAKVÁLTÓ (SURF SKI RELAY) 5.15.1


A kajakváltót (Surf Ski Relay) a kajakverseny általános szabályai szerint kell megrendezni. A csapatoknak három tagból kell állniuk, akik használhatják ugyanazt a felszerelést. A versenyzőknek be kell tartaniuk az indító vagy az indítást ellenőrző bíró utasításait a kajakok beállításakor. Az első versenyző: A váltó első versenyzője ugyanúgy rajtol el, mint a kajakversenynél (Surf Ski Race), és körbeevez a bóják körül. Miután végigment a pályán, a kajakot (és a lapátot) elengedheti, megkerüli a két fordító zászlót, és a kijelölt váltási vonalon megérinti a második versenyzőt. A második versenyző: A második versenyző ugyanazt a pályát teljesíti, majd megkerüli a két fordító zászlót, és a kijelölt váltási vonalon megérinti a második versenyzőt. Harmadik versenyző: A harmadik versenyző ugyanazt a pályát teljesíti, megkerüli az egyik fordító zászlót, a másik zászlót elhagyja a part felől, és a két célzászló között befejezi a számot. A kajakváltóban a versenyzőknek a kijelölt pozícióból kell megkezdeniük a gyakorlatukat. Minden csapat első és harmadik váltótagja a kisorsolt rajthelyről kezd. Azonban a második versenyző rajthelye a csapat kisorsolt rajthelyének fordítottja. Például: egy 16 résztvevős versenyen a csapatnak az 1-es helyet sorsolták ki. Az első versenyző az 1es pozícióból indul, a második a 16-osból, a harmadik ismét az 1-esből. 1. és 3. versenyző rajthelye 1 2. versenyző rajthelye 16

2

3

4

5

6

7

8

...16

15

14

13

12

11

10

9

…1

A versenyzők számára tilos a többi versenyző kajakját megfogni, egyéb módon zavarni vagy szándékosan akadályozni.

5.15.2

A pálya

A pályát az alábbi ábra szerint kell kitűzni. A kajakváltónál a rajt- és a váltóvonal a vízben található. Az igazságos indítás és befejezés érdekében az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz.

5.15.3


Kajakok, lapátok: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. a) A csapattagoknak vagy a vezető versenybíró által engedélyezett egyéb tagoknak biztosítaniuk kell, hogy a felszerelések ne zavarják a versenyzésben a többi csapatot vagy versenyzőt. A kajakokat a lehető leggyorsabban el kell távolítani a vízpartról, hogy az összeütközés vagy az esetleges sérülés elkerülhető legyen. b) Ha egy egyesület több mint egy csapatot nevez a versenyszámba, akkor a csapatoknak megkülönböztető számokat vagy betűket kell viselniük a karjukon, lábukon vagy a sapkájukon.

5.15.4

Bírálás


a) 5.15.5

A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva. A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést.

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint az 5.1-5.3 szakasz szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást:


a)

94. oldal

Nem sikerül az előírásoknak megfelelően teljesíteni a pályát (DQ62).

5.15.6 A deszkák feletti irányítás a) A versenyzők elveszíthetik a kajakok feletti irányítást vagy magát a kajakot vagy b)

lapátot kifelé menet, de csak akkor, ha újra megszerzik azt, és az utolsó bóját a kajakkal érintkezésben kerülik meg, és fejezik be a versenyt. A versenyzőknek az utolsó bóját a kajakjukat evezve kell kerülniük, de nem kerülnek kizárásra, ha a visszatérés közben elengedik a kajakot vagy a lapátokat, miután elhagyták az utolsó bóját.

KAJAKVÁLTÓ (SURF SKI RELAY)


95. oldal

5.16 SZÖRFVERSENY (BOARD RACE) 5.16.1


A versenyzők a parton, a rajtvonalon vagy a rajtvonal mögött állnak a szörfdeszkáikkal egymástól 1,5 m távolságra. A rajtjelre a versenyzők befutnak a vízbe, elhelyezkednek a szörfdeszkákon, és körbeeveznek a bójákkal kijelölt pályán, majd visszatérnek a partra, és átfutnak a célvonalon. A versenyzők számára tilos a többi versenyző deszkáját megfogni, egyéb módon zavarni vagy szándékosan akadályozni.

5.16.2

A pálya

A pályát az alábbi ábra szerint kell kitűzni. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. Bóják: Három egyenlő méretű, 50 l-es bóját kell használni: két fordító bóját egymástól kb. 75 m-re, és legalább 250 m távolságra (ugyanannyira a szenioroknál) kell elhelyezni a térdig érő víz pontjától. A harmadik, az úgynevezett csúcsbója a két másik bója között húzott egyenestől kb. 16 m-re legyen elhelyezve a nyílt víz irányába, és a másik kettővel ívet alkosson. A rajtvonalat egy világos színű kötél jelöli, és kb. 5 m-re kell elhelyezni a partvonaltól. 30 m hosszúnak kell lennie mindkét szélén egy-egy oszloppal megjelölve. A rajtvonal közepének egybe kell esnie az első fordító bója vonalával, de ezt az uralkodó természeti viszonyok figyelembevételével a vezető versenybíró megváltoztathatja azért, hogy az összes versenyző azonos feltételek mellett kerülhesse az első bóját. A célvonalat a parton, kb. 15 m-re a partvonaltól kell kitűzni. 20 m hosszúnak kell lennie mindkét szélén egy-egy 4 m magas póznára felhúzott zászlóval megjelölve. A célt jelző zászlók színének meg kell egyeznie a pályán lévő bójákéval. A célvonal közepének egybe kell esnie a harmadik fordító bója vonalával, de ezt az uralkodó természeti viszonyok figyelembevételével a vetető versenybíró megváltoztathatja.

5.16.3

Felszerelés

Szörfdeszkák: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. A versenyzők számára megengedett, hogy szörfdeszkát váltsanak, de az újbóli elindulásuk a rajtvonalról kell, történjen. A cseredeszkákat a csapattársaik levihetik nekik a rajtvonalra, feltéve, hogy a többi versenyzőt nem zavarják.

5.16.4

Bírálás

A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést. A versenyzőknek felemelkedett pozícióban a lábukon állva és a deszkájuk birtokában kell célba érniük.

5.16.5

Kizárás


5.16.6

A deszkák feletti irányítás

Nem jár feltétlen kizárással, ha a versenyző elengedi a deszkáját, vagy elveszti az uralmát fölötte. A verseny befejezéséhez a versenyzőknek a deszkájuk birtokában kell lenniük (akár újbóli megszerzéssel), és a víz felőli oldalról kell áthaladniuk a célvonalon, miközben érintkezésben vannak a deszkájukkal.


SZÖRFVERSENY (BOARD RACE)

96. oldal


97. oldal

5.17 SZÖRFVÁLTÓ (BOARD RELAY) 5.17.1


A szörfváltó versenyszámot a szörfverseny (Board Race) általános szabályai szerint kell megrendezni. A csapatoknak három tagból kell állniuk, akik használhatják ugyanazt a felszerelést. Az első versenyző: Az első versenyző ugyanúgy rajtol el, mint a szörfversenynél, és teljesíti a bójákkal kijelölt pályát. Ezután a versenyzők elengedhetik a deszkájukat (a bóják megkerülése után bárhol), megkerülik a két zászlót, hogy megérintsék a második versenyzőt a kijelölt váltási vonalon. A második versenyző: A második versenyző ugyanazt a pályát teljesíti, majd megkerüli a két fordító zászlót, és a kijelölt váltási vonalon megérinti a második versenyzőt. A harmadik versenyző: A harmadik versenyző ugyanazt a pályát teljesíti, megkerüli az egyik fordító zászlót, a másik zászlót elhagyja a part felől, és a két célzászló között befejezi a számot. A második és a harmadik versenyzőnek a lábukon állva a part felől kell a váltási vonalon elhelyezkedni. A szörfváltóban a versenyzőknek a kijelölt pozícióból kell megkezdeniük a gyakorlatukat. Minden csapat első és harmadik váltótagja a kisorsolt rajthelyről kezd. Azonban a második versenyző rajthelye a csapat kisorsolt rajthelyének fordítottja. Például: egy 16 résztvevős versenyen a csapatnak az 1-es helyet sorsolták ki. Az első versenyző az 1es pozícióból indul, a második a 16-osból, a harmadik ismét az 1-esből. 1.és 3. versenyző rajthelye 2. versenyző rajthelye

1

2

3

4

5

6

7

8

...16

16

15

14

13

12

11

10

9

…1

A versenyzők számára tilos a többi versenyző deszkáját megfogni, egyéb módon zavarni vagy szándékosan akadályozni.

5.17.2

A pálya

A szörfváltó pályáját az alábbi ábra szerint kell kitűzni. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz.

5.17.3

Felszerelés

Szörfdeszkák: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. a) A versenyzők számára megengedett, hogy szörfdeszkát váltsanak, de az újbóli elindulásuk a rajtvonalról kell, történjen. A cseredeszkákat a csapattársaik levihetik nekik a rajtvonalra, feltéve, hogy a többi versenyzőt nem zavarják. b) A csapattagoknak vagy a vezető versenybíró által engedélyezett egyéb tagoknak biztosítaniuk kell, hogy a felszerelések ne zavarják a versenyzésben a többi csapatot vagy versenyzőt. A deszkákat a lehető leggyorsabban el kell távolítani a vízpartról, hogy az összeütközés vagy az esetleges sérülés elkerülhető legyen. c) Ha egy egyesület több mint egy csapatot nevez a versenyszámba, akkor a csapatoknak megkülönböztető számokat vagy betűket kell viselniük a karjukon, lábukon vagy a sapkájukon.

5.17.4

Bírálás

A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva.

5.17.5

Kizárás



5.17.6

98. oldal

A deszkák feletti irányítás

A versenyzők elveszíthetik a deszkák feletti irányítást vagy magát a deszkát kifelé menet, de csak akkor, ha újra megszerzik azt, és az utolsó bóját a deszkával érintkezésben kerülik meg, és fejezik be a versenyt. A versenyzőknek az utolsó bóját a deszkán evezve kell kerülniük, de nem kerülnek kizárásra, ha a visszatérés közben elengedik a deszkát, miután elhagyták az utolsó bóját.

SZÖRFVÁLTÓ (BOARD RELAY RACE)


99. oldal

5.18 MENTÉS SZÖRFDESZKÁVAL (BOARD RESCUE) 5.18.1


Ebben a versenyszámban a csapat egyik tagja kb. 120 m-t úszik a kijelölt bójáig, jelez, és megvárja, míg a csapattársa felveszi a szörfdeszkával. Mindketten kieveznek a partra, és áthaladnak a parton lévő célvonalon a deszkát fogva. a) A versenyzőknek a kijelölt pozíciójukról kell indulniuk. Kizárásra kerülnek azok a versenyzők, akik rossz bójához úsznak, és onnan jeleznek. b) Az első versenyző: az indító jelzésre a parton lévő rajtvonal kijelölt helyéről az áldozat befut a vízbe, beúszik, és megérinti a kijelölt bóját, érkezését magasra emelt kézzel jelzi, miközben fogja a bóját. Az áldozat ezután a vízben a bójának a nyílt víz felőli oldalán várakozik. c) A vezető versenybíró meghatározhat egy elfogadható alternatívát annak az egyértelmű jelzésére, hogy az áldozat megérintette a bóját. d) A második versenyző: az áldozat jelzésére a szörfös mentő átfut a rajtvonalon, vízbe veti magát, és kievez az áldozathoz a kijelölt bója víz felőli részéhez. Az áldozatnak a deszkát csak a bója víz felőli oldalán szabad megérintenie. A deszkának a bóját az óramutató járásával egyező módon (jobb kéz belül) kell megkerülnie, mielőtt az áldozatot kivinnék a partra. Az áldozat felvétele közben a deszka átlóghat a bója part felőli részére. e) Az áldozatok mind a deszka elején, mind a végén elhelyezkedhetnek. Az áldozatok segíthetnek evezni a partra jutás érdekében. f) A célbaérkezést az első versenyző mellkasának célvonalon való áthaladása jelenti, közben felemelkedett pozícióban lábon állva kell lennie, és mindkét versenyzőnek érintkezésben kell lennie a deszkával. g) A szörfös mentő nem indulhat addig, amíg az áldozat nem jelzi a megérkezését. A szörfös mentő átlépheti a rajt-/váltási vonalat, de utána fel kell vennie a helyes rajthelyzetet az áldozat jelzésére várva. h) A versenyzők számára tilos a többi versenyző deszkáját megfogni, egyéb módon zavarni vagy szándékosan akadályozni.

5.18.2

A pálya

A pályát az alábbi ábra szerint kell kitűzni. A kijelölt bójákat az óramutató járásával egyező módon kell a deszkákkal kerülni, hacsak a vezető versenybíró a szám előtt másképp nem rendelkezik.

5.18.3

Felszerelés

Szörfdeszkák: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások.

5.18.4

Bírálás


5.18.5

Kizárás


5.18.6

Az áldozat és a deszka feletti uralom

A mentők és az áldozatok elveszíthetik a deszkát a visszaúton, de mindkettőjüknek érintkezésben kell lenniük a deszkával, amikor áthaladnak a célvonalon.


5.18.7

100. oldal

Az áldozat felvétele

Bár nem szükséges, hogy a deszka a teljes hosszában a kijelölt bója víz felőli részén legyen, az áldozat csak a víz felőli oldalról érintheti meg.

MENTÉS SZÖRFDESZKÁVAL (BOARD RESCUE)


101. oldal

5.19 VASEMBER (OCEANMAN/OCEANWOMAN) 5.19.1


A versenyzőknek egy kb. 1,4 km-es pályát kell teljesíteniük, amely úszásból, szörfözésből, kajakozásból és parti sprintfutásból áll. Az egyes számok versenyzési feltételeinek meg kell egyeznie az adott szám általános versenyzési szabályaival: a kajakversenyével (Surf Ski Race), a szörfversenyével (Board Race), a nyíltvízi úszáséval (Surf Race) és a parti sprintfutáséval (Beach Sprint). Az egyes számok sorrendjét minden versenyen sorsolással kell megállapítani. Ugyanazt a sorsolási eredményt kell használni a vasember váltó számainál is. Ha a kajakverseny az első, akkor a versenyzők a kajakverseny szabályai szerint vízből indulnak. Indulási pozíciók: A versenyzőknek a kajakos/szörfös számokat a megfelelő indulási pozícióból kell kezdeniük. Az indulási pozíciók a szörfdeszkás és a kajakos számoknál fordítottak. Például egy 16 fős versenyben egy versenyző az 1-es indulási pozíciót húzta: a versenyző az első szörfdeszkás/kajakos számot az 1-es helyről kezdi, míg a másikat a 16-osról. 1. deszkás/kajakos szám indulási pozíciója

1

2

3

4

5

6

7

8

...16

2. deszkás/kajakos szám indulási pozíciója

16

15

14

13

12

11

10

9

…1

Segítő: A versenyző csapatának egy tagja segíti a versenyzőt. A vezető versenybíró engedélyével nem csapattagok is segíthetnek, amennyiben az ILSE valamelyik teljes jogú tagszervezetének tagjai és valamilyen formában regisztrált résztvevői a bajnokságnak. A segítőknek a kajakot a vízben az ábrának megfelelően, vagy a bíró utasításai szerint kell tartaniuk, és:  ugyanolyan sapkát kell viselniük, mint a versenyzőnek.  mindent meg kell tenniük azért, hogy a kajak/deszka ne akadályozza a többi versenyzőt (különben kizárás történhet).

5.19.2

A pálya

A bójákat az úszáshoz, a szörf- és a kajakversenyhez az alábbi ábra szerint kell kihelyezni. Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. Bója távolságok: Az úszószám bójáit legalább 120 m-re a térdig érő víz pontjától kell elhelyezni. A szörf- és a kajakversenyszám bójáit kb. 50 és 100 m-re az úszás bójái mögött kell elhelyezni. A szörf bójáinak kb. 17 m-re kell lenniük egymástól, míg a kajakverseny bójáinak 50 m-re, úgy hogy a kajakverseny csúcsbójája 10 m-rel beljebb legyen a nyílt víz irányába. Zászlók elhelyezkedése: A partvonaltól kb. 20-re található két zászló jelzi a fordulóhelyeket a parton. Az egyiket a 2-es számú úszóbójához kell igazítani, míg a másikat a 8-as számúhoz. Két egymástól 5 m-re levő zászló jelzi a célvonalat. A partvonalra merőlegesen helyezkednek el, és kb. 60 m-re találhatók az első fordító zászlótól. Rajt- és váltóvonal: A rajt- és váltóvonalnak kb. 30 m hosszúnak kell lennie, a középvonalának az 1-es úszóbójánál kell lennie kb. 5 m-re a partvonaltól és mindkét végét egy 2 m magas oszloppal kell megjelölni. A rajt- és váltóvonal jelenti a versenyszám rajtvonalát, ha a szörf- vagy az úszószám az első. A szörfös számnál ezen a vonalon kell a deszkákat elhelyezni. Miután a verseny elkezdődött, a versenyzőknek nem szükséges áthaladniuk a rajt- és váltási vonalon.


102. oldal

A szörfverseny pályája: A szörfverseny a rajt- és váltási vonalról indul, először az egyes úszóbóját kell kívülről kerülni, majd a két szörfbóját, majd kívülről kell kerülni a 9-es úszóbóját és elhaladni a két fordító zászló mellett. A kajakverseny pályája: A kajak versenyszámnál a kajakokkal a vízből indulnak az ábrának megfelelően, majd megkerülik a három kajakbóját, visszatérnek a partra és elhaladnak a két fordító zászló mellett. A versenyzőknek minden bóját kívülről kell kerülni. A versenyzők nem vághatnak át az úszó- és a szörfpálya bójái között. Úszópálya: Az úszás a rajt- és váltóvonalról indul, az úszóbóják határolják, majd visszatér a partra és két fordító zászló zárja. A parti sprintfutás pályája és a cél: A verseny akkor ér véget, amikor a versenyző mind a négy számot teljesítette. A szám teljesítéséhez a versenyző megkerüli az egyik fordító zászlót, a part felől elhalad a másik zászló mellett, és befut a célba a két célzászló között. Megjegyzés: A versenyzőknek a fordító zászlókat ugyanolyan irányból kell kerülniük, mint a bójákat. Szeniorok: Ha a természeti viszonyok miatt a szenior vasember úszópálya meghaladja a 120 m-t, akkor két egymástól 10 m-re lévő bójával kell jelölni a 120 m-es távot. Ezen körülmények között, a szokásos úszópályát használják a szörfversenynél és az első és a harmadik fordító bóját a kajakversenynél. Egy csúcsbóját kell elhelyezni 10 m-re az úszóbójáktól, hogy teljes legyen a kajakpálya.

5.19.3

Felszerelés

Kajakok, lapátok, deszkák: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. a) A megsérült kajakok/deszkák cseréje: Deszkát és kajakot tilos cserélni egy versenyszakasz közben, hacsak nem sérült, vagy vált használhatatlanná. A csapattársak segíthetnek a sérült eszközök cseréjében, de csak annyiban, hogy a csereeszközt a rajt- és váltóvonalra helyezik. b) Lapátok: Az elveszett vagy megsérült lapátokat ki lehet cserélni, de csak ha a versenyző visszatér a rajt- és váltási vonalra. c) A sérült, vagy elhagyott felszerelés eltávolítása: A verseny biztonságos lebonyolítása érdekében a csapattársak és/vagy a segítők a verseny alatt eltávolíthatják a pályáról a megsérült, vagy elhagyott felszereléseket, feltéve hogy nem zavarják a többi versenyzőt.

5.19.4

Bírálás

A bírókat úgy kell felállítani, hogy mind a versenyszámot, mind pedig a célbaérkezés sorrendjét meg tudják figyelni. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva. A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést.

5.19.5

Kizárás


5.19.6

A deszkákkal/kajakokkal való érintkezés

A versenyzőknek érintkezésben kell lenniük a kajakkukkal vagy a szörfdeszkájukkal az utolsó bójáig. A versenyzők nem kerülnek kizárásra, ha a bójáktól való visszaúton elhagyják a felszerelésüket. A versenyzők büntetés nélkül elveszíthetik a kapcsolatot kajakjaikkal/deszkáikkal, feltéve hogy visszaszerzik azt és az utolsó fordító bóját azzal együtt kerülik meg, és teljesítik a pályát.


VASEMBER (OCEANMAN/OCEANWOMAN)

103. oldal


104. oldal

5.20 VASEMBER VÁLTÓ (OCEANMAN/OCEANWOMAN RELAY) 5.20.1


Egy négy versenyzőből álló csapat teljesíti a pályát (egy úszó, egy szörfös, egy kajakos és egy futó), abban a sorrendben, ahogy a verseny elején kisorsolták a számokat. A futás mindig az utolsó szám. Ha a kajakverseny az első, akkor a versenyzők a kajakverseny szabályai szerint vízből indulnak. (Szeniorok: A csapatok három főből állnak - egy úszó, egy szörfös és egy kajakos. A szenior vasember váltóban nincs futószám.) Az egyes számok versenyzési feltételeinek meg kell egyeznie az adott szám általános versenyzési szabályaival: a kajakversenyével (Surf Ski Race), a szörfversenyével (Board Race), a nyíltvízi úszáséval (Surf Race) és a parti sprintfutáséval (Beach Sprint). Az igazságos indítás és befejezés érdekében, az uralkodó természeti viszonyoknak megfelelően a vezető versenybíró a rajt- és célvonalat belátása szerint igazíthatja a bójákhoz. A versenyzőknek a saját számukat a partról kijelölt helyükről kell kezdeniük. Az indulási pozíciók a szörfdeszkás és a kajakos számoknál fordítottak. Például egy 16 fős versenyben egy csapat az egyes pozíciót húzta: az első kajakos/deszkás szám az egyes pozícióról, míg a másik a 16-osról indul. 1. deszkás/kajakos szám indulási pozíciója

1

2

3

4

5

6

7

8

...16

2. deszkás/kajakos szám indulási pozíciója

16

15

14

13

12

11

10

9

…1

A következő leírás az alábbi sorrendet feltételezi: úszás - szörf - kajak - futás. A pálya iránya az óramutató járásával megegyezik. Úszás: A partról indulva az úszók befutnak a vízbe, megkerülik a bójákat, visszaúsznak a partra, futva megkerülik a két fordító zászlót és megérintik a szörfösöket, akik a deszkájukat fogva a rajt/váltóvonal part felőli oldalán várnak. Szörf versenyszám: A szörfösök a deszkájukkal befutnak a vízbe, az 1-es úszó bója külső oldalán elhaladnak, megkerülik a két szörfös bóját, visszatérnek a partra a 9-es úszóbóját kívülről elhagyva, megkerülik a két fordító zászlót és a rajt-/váltási vonalon megérintik a kajakos versenyzőket, akik a kajakokkal és a lapátokkal a kb. térdig érő vízben várnak. Visszatérés közben a szörfösök a deszkáikat a partvonalon hagyhatják. Kajak versenyszám: A kajakosok körbeevezik a kajakpálya bójáit, és visszatérnek a partra, majd megérintik a partvonalon, vagy a vízben várakozó futótársukat. A versenyzőknek minden bóját kívülről kell kerülni. A versenyzők nem vághatnak át az úszó- és a szörfpálya bójái között. A váltás helye a csapatra van bízva, de a váltásnak mindenképpen az utolsó úszóbója és az első fordító zászló előtt kell megtörténnie. Futás: A futók megkerülik az első fordító zászlót, elfutnak a másik zászló mellett a part felőli oldalon és befutnak a két zászló közötti célba.

5.20.1

Felszerelés

Kajakok, lapátok, deszkák: Lásd 8. fejezet – Létesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások. Minden csapatnak rendelkeznie kell legalább egy deszkával és egy kajakkal. A csapattagok a felszereléseket az adott szám megfelelő indulási területére helyezik.


105. oldal

A sérült, vagy elhagyott felszerelés eltávolítása: A verseny biztonságos lebonyolítása érdekében a csapattársak és/vagy a segítők a verseny alatt eltávolíthatják a pályáról a megsérült, vagy elhagyott felszereléseket, feltéve hogy nem zavarják a többi versenyzőt.

5.20.2

Bírálás

A bírókat úgy kell felállítani, hogy mind a versenyszámot, mind pedig a célbaérkezés sorrendjét meg tudják figyelni. A versenyzőknek célbaérkezéskor felemelkedett pozícióban kell lenniük a lábukon állva. A versenyző mellkasának a célvonalon való áthaladása jelenti a célbaérést.

5.20.3

Kizárás


5.20.4

A deszkákkal/kajakokkal való érintkezés

A versenyzőknek érintkezésben kell lenniük a kajakkukkal vagy a szörfdeszkájukkal az utolsó bójáig. A versenyzők nem kerülnek kizárásra, ha a bójáktól való visszaúton elhagyják a felszerelésüket. A versenyzők büntetés nélkül elveszíthetik a kapcsolatot kajakjaikkal/deszkáikkal, feltéve, hogy visszaszerzik azt és az utolsó fordító bóját azzal együtt kerülik meg, és teljesítik a pályát.


VASEMBER VÁLTÓ (OCEANMAN/OCEANWOMAN RELAY)

106. oldal


SZIMULÁCIÓS VERSENY (SERC)


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 6. fejezet Szimulációs verseny

108. oldal

6. fejezet

SZIMULÁCIÓS VERSENY (SERC) A szimulációs verseny (SERC) négy vízimentő kezdeményezőkészségét, ítélőképességét, tudását és ügyességét teszteli, akik csapatként együttműködve – egy csapatvezető irányítása alatt –, életmentő jártasságukat alkalmazzák egy szimulált vészhelyzetben, melyet a rajt előtt nem ismernek. A versenyszámot két-perces időkorlát során értékelik. Minden csapatnak ugyanazt a szituációt kell megoldani, és ugyanazok a bírók értékelik a teljesítményeket. A szimulációs versenyt (SERC) a férfi és női kategóriák szétválasztása nélkül kell lebonyolítani. A csapatok bármilyen férfi-női kombinációban felállhatnak.

6.1

A SZIMULÁCIÓS VERSENY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI a) A csapatvezetés és a versenyzők felelőssége, hogy tisztában legyenek a verseny b)

c) d) e)

f) g) h)

i) j)

k) 6.1.1

időbeosztásával, valamint a versenyszámok szabályaival és eljárásaival. A versenyzők számára megtiltható, hogy elinduljanak a szimulációs versenyen, ha későn jelentkeznek a gyülekező területen. Ahhoz, hogy a szervezők könnyebben meg tudják határozni, hogy mennyi futamra van szükség, a versenyszámokra nevezett versenyzőket egy nappal a verseny előtt vagy a verseny napján egybehívhatják. A vezető versenybírónak kell eldöntenie, hogy a versenyszám előfutamokkal, elődöntőkkel vagy döntőkkel kerüljenek lebonyolításra. A csapatok sorrendjét sorsolással kell megállapítani, melynek módját a vezető versenybíró hagy jóvá. Minden írásbeli instrukciót, amelyet az elkülönített helyiségben adnak át, és amely a szimulált vészhelyzet kezeléséhez szükséges, angolul kell megadni. A versenyzők vihetnek tolmácsot az elkülönített helyiségbe, hogy lefordítsa az angol utasításokat. A tolmácsnak az elkülönített helyiségben kell maradnia a csapattal. Megjegyzés: A szervezőknek elegendő időt kell hagyniuk a szóbeli vagy írásbeli instrukciók lefordítására. A versenyzőknek pontosan a megadott időben kell megjelenniük az elkülönített helyiségben, mielőtt elkezdődne a verseny. Kizárásra kerül az a csapat, amelyik későn jelenik meg az elkülönített helyiségben a verseny kezdetén (DQ3). A versenyzőknek óvatosan kell bánniuk az áldozatokkal: szóbeli és fizikai bántalmazásuk szükségtelen és helytelen, és büntetéssel vagy kizárással járhat (DQ66). A versenyzők számára megengedett a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse viselése. A szemüveg vagy a kontaktlencse elvesztése nem képezheti óvás vagy fellebbezés alapját. Látásjavító úszószemüvegek vagy maszkok nem használhatók. A csapattagok számára kötelező a nemzeti csapat- vagy egyesületi sapkát viselniük. A versenyző nem kerül kizárásra, ha elveszíti a sapkáját a rajt után, feltéve, hogy a bírók megállapítása szerint rendben teljesítette a számot. Más személyes tárgy vagy eszköz nem vihető be a versenyterületre (pl.: óra, telefon vagy egyéb kommunikációs eszköz, úszó-/búvárszemüvegek, maszkok, uszonyok). A versenyzők felszólíthatók, hogy vegyék le ékszereiket, amelyek megsérthetik az életmentőket vagy az áldozatokat. A bírók pontjai ellen fellebbezésnek helye nincs.

Biztonság és elkülönített helyiség

A rajt előtt és a verseny alatt a csapatok egy biztonságosan elkülönített helyiségben tartózkodnak, amely látó- és hangtávolságon kívül esik a versenyterülettől. A jelenetnek, a színészeknek és bármilyen felszerelésnek titokban kell maradnia, míg a versenyzők az elkülönített helyiségben tartózkodnak. Ha egy csapat befejezi a számot, akkor figyelheti a többi csapatot. Az elkülönített helyiségben lévő versenyzők nem nézhetnek senkit, vagy nem kommunikálhatnak senkivel, aki nincs az elkülönített helyiségben. Tilos minden olyan eszköz használata, amely ezt lehetővé tenné.


6.1.2

109. oldal

A verseny kezdete

A csapatokat egyenként kikísérik az elkülönített helyiségből a medencéhez, ahol hangjelzést követően, különböző szituációkban lévő "áldozatokkal" találkoznak, akik eltérő típusú segítségre szorulnak. A színészek azonnal megkezdik a vészhelyzet imitálását, amint a csapat belép a versenyterületre még az indító hangjelzés előtt. A hangjelzésre a versenyzők maguk határozzák meg, hogy milyen módon reagálnak a vészhelyzetre a megadott időkorláton belül.

6.1.3

Versenyterület

A szimulációs verseny (SERC) többfajta belső és külső vízi környezetben megrendezhető. Az ILSE Vízimentő Európa-bajnokságokon a SERC létesítményt az ILSE-nek kell jóváhagynia az EB rendezésére való jelentkezési folyamat részeként. A versenyterületet minden csapat számára pontosan meg kell határozni előre. Pontosan jelezni kell a színtérre való belépési és arról való kilépési pontokat (pl.: a medence mely szélei használhatók). A versenyzőkkel előre közölni kell, ha a belépési és kilépési területen lépcső/létra van, amelyet ki kell venni vagy használható. Hacsak másképp nem jelzik, a versenyzőknek azt kell feltételezniük, hogy a versenyterületen található feltételek olyanok, amilyennek "találják őket". Amennyiben elektronikus időmérő rendelkezésre áll, akkor visszaszámláló óraként azt kell használni a versenyzők és a nézők számára.

6.1.4

Szituációs jelenetek

A szimulált versenyek jelenete titkos a verseny kezdetéig, és az alábbiak közül egy vagy több megközelítés alapján állnak össze:  egy vagy több személyből álló szituációk keveréke, amelyek összefüggnek;  emberek egy csoportja különféle szituációkban, amelyek hétköznapi esetekhez kapcsolódnak, mint pl. medencés buli vagy egy felborult, tömött hajó;  emberek csoportjai több különböző szituációban. A szimulált vészhelyzeteknek a lehető leginkább valóságosnak (és biztonságosnak) kell hatniuk, és nem a versenyzők képzelőerejét hivatottak tesztelni. Például azokban a szituációkban, amelyekben a színész a megégett kezéről panaszkodik, akkor szimulált bizonyosságot kell adni tűzről, áramvezetékről vagy vegyszerekről. (Igazi tűz, áram alatti vezeték, tényleges vegyszer nem használható.)

6.1.5

Áldozatok, bábuk és nézelődők

Az áldozatok szerepét színészeknek kell eljátszaniuk, akik különböző problémákat jelenítenek meg, amelyek eltérő segítségnyújtást igényelnek. Az áldozatok lehetnek szimulált úszni nem tudók, gyenge úszók, megsérült úszók és eszméletlen áldozatok. Ezenkívül a versenyzők találkozhatnak ambubábukkal, melyek szintén az áldozat szerepét hivatottak jelezni, valamint nézelődőkkel és úszókkal is. A szerepjáték tovább is fejlődhet a forgatókönyv szerint (pl.: egy eszméleténél lévő áldozat el is ájulhat), de a változásokat jelzéseknek kell mutatnia, és a változásoknak következetes időzítéssel kell bekövetkeznie minden versenyző csapat számára ugyanabban az időben. A versenyzőket tájékoztatni kell a rajt előtt, ha az áldozat típusát valamely szimbólum jelzi (pl: az eszméletlen állapotot egy piros-fekete kereszt jelenti a homlokon). A versenyzőknek a bábukra úgy kell tekinteniük, mint nem lélegző, pulzus nélküli áldozatokra.

6.1.6

Felszerelés

A versenyzők minden olyan eszközt vagy felszerelést használhatnak, amelyek a versenyterületen elérhető. A versenyzők nem vihetik be a versenyterületre a saját felszereléseiket.


6.1.7

110. oldal

Rajt és időmérés

Egy hangjelzés mutatja minden csapat számára a szimulációs verseny kezdetét és végét.

6.2

A MENTÉS ALAPELVEI 6.2.1.

A vízimentő és a strandőr közti különbségek

A SERC versenyzőknek egy 4 vízimentőből álló csapatként kell reagálniuk a vészhelyzetre, akiket egy csapatvezető fog össze. A strandőrökkel ellentétben, akik gyakran egy jól képzett csapat részeként dolgoznak kontrollált vízi környezetben (strandon, uszodában, fürdőben, stb.), a vízimentőknek készen kell állniuk olyan nem várt vészhelyzetek kezelésére, ahol nem használhatnak speciális felszerelést, segítséget vagy nincs kialakított folyamat- és kommunikációs rendszer. Ezekben a helyzetekben mindig a vízimentő személyes biztonsága a legfontosabb, és ennek a pontozó lapokon is tükröződniük kell. A versenyzők az alábbi alap mentési lépéseket alkalmazzák:  A probléma észlelése  A szituáció értékelése  A probléma megoldásának akcióterve  A mentés végrehajtása  Az áldozatok ellátása A szituáció felmérésekor a versenyzőknek az alábbiakat kell megfontolniuk:  A mentő képességei  Az áldozatok száma  Az áldozatok elhelyezkedése  Az áldozatok állapota (pl.: úszni nem tudó, gyenge úszó)  Mentést segítő eszközök rendelkezésre állása  Fennálló környezeti viszonyok (pl.: vízmélység, belépési és érkezési pontok) A versenyzők a szituáció felmérése alapján megtervezik a mentési akciót, amely a következőket foglalhatja magába:  Segítség kérése  Segítség megszervezése  Egy rendelkezésre álló segítő informálása  Megfelelő mentési eszközök vagy felszerelések összegyűjtése  A mentési szükség szerinti végrehajtása Az akciótervnek meg kell alapoznia a szituáció feletti ellenőrzést, és arra kell törekedni, hogy a lehető legtöbb életet megmentsék. A több áldozatot magában foglaló mentés megszervezése választás elé állítja a mentőket. Röviden, a mentőknek a szituációt a következőképpen kell kezelniük:  Mozgósítani a mozogni képeseket  Megóvni az azonnali veszélyben lévők biztonságát  Visszanyerni és újjáéleszteni azokat, akik folyamatos ellátásra szorulnak A mozogni képesek között lehetnek olyanok, akik biztonságba tudják saját magukat helyezni. Az azonnali veszélyben lévők lehetnek úszni nem tudók és sérült úszók. Akik folyamatos ellátásra szorulnak, lehetnek eszméletlen, nem lélegzők vagy feltételezett gerincsérültek. Amikor a megfelelő tervet kidolgozták, azonnal meg kell kezdeni a megvalósítását. A versenyzőknek figyelemmel kell lenniük a szituációban bekövetkező változásokra, és az akciótervüket a változáshoz kell igazítaniuk. A mentés közben a versenyzőknek az alábbiakra kell figyelemmel lenniük:  Mentés olyan helyzetből, ami magukra nézve a legnagyobb biztonságot jelenti  A mentési alapelvek betartása  Az áldozatok megközelítése a legnagyobb óvatossággal  Az eszméletnél lévő áldozatokkal való személyes érintkezés elkerülése Ha a vízbemenés elkerülhetetlen, akkor a versenyzők a leghatékonyabb technikát választják a szituáció megoldásához anélkül, hogy saját életüket bármilyen módon veszélyeztetnék.

Fontos, hogy a versenyzők egyértelműen mutassák a szándékukat a bírók számára.

6.3

BÍRÁLÁS ÉS PONTOZÁS Az Európa-bajnokságokon minimum 6 bíróra és egy vezetőbíróra van szükség. A pontozó lapokat úgy kell előkészíteni, hogy egy bírónak a teljes jelenetet kell pontoznia, míg a többi bíró az egyes áldozatok kezelését bírálja. Áldozatonként egy bíró ajánlott. Mielőtt a verseny elkezdődne a bírókkal közlik a szituációs jelenetet, a pontozás menetét és a prioritások pontozását. Egy bírót kell egy áldozathoz vagy az áldozatok egy csoportjához hozzárendelni, és ez a bíró minden csapat számára ugyanazt a jelenetet értékeli a verseny során.

6.3.1

Pontozási rendszer

Ezen a versenyen a bíróknak pontozási rendszer szerint kell értékelniük a versenyzőket, akik váratlan vészhelyzetekre adnak megfelelő választ. Pontozáskor a bíróknak az alábbiakat kell figyelembe venniük:  áldozat típusa  áldozat távolsága a biztonságtól  elérhető felszerelés és használatuk  a helyzet felmérésének gyorsasága  prioritások meghatározása  a cselekedetek/feladatok minősége  az áldozatok ellátása Az áldozatok problémáinak korai és pontos felismerése a siker legszükségesebb első lépése ebben a versenyszámban. A sikeres azonosítás szorosan összefügg az áldozat szerepének és a jelenet eljátszásával. A pontozásnak értékelnie kell, ha a versenyző pontosan méri fel, mely áldozatok élveznek prioritást. Hogy mely áldozatok élveznek prioritást, a vészhelyzet természetétől függ. A vízben lévő áldozatoknál a versenyzőknek az alábbi prioritásokat kell követni, hogy eldöntsék, kinek segítenek először:  Gyenge úszók és egyéb mozogni képes személyek  Azonnali veszélyben lévők: úszni nem tudók és sérült úszók  Folyamatos ellátást igénylő áldozatok: eszméletlen, nem lélegző, feltételezett gerincsérült áldozatok. Súlyozottan, azaz magasabb pontszámmal kerülnek értékelésre a jelenet bizonyos szempontjai, amelyek nagyobb fokú tudást vagy ítélőképességet igényelnek. Minta pontozó lapokat lásd a D függelékben. Megjegyzés: Ezek a pontozó lapok csak minták. Egyedi és az adott versenyre jellemző pontozó lapot készítenek minden Európa-bajnokságra. A jelenet, a pontozás és a súlyozás versenyenként változik.

6.3.2

Kizárás

A 3. fejezetben található Általános Szabályokon, valamint a 6.2 szakaszban található szimulációs versenyek általános szabályain kívül az alábbi esetek eredményeznek kizárást: a) Külső segítség, utasítás vagy tanács igénybevétele (DQ63). b) Bármilyen telekommunikációs eszköz bevitele a biztonsági helyiségbe (DQ64). c) Bármely olyan felszerelés használata, amely nem a verseny részét képezi (DQ65). d) Kizárásra kerülhetnek vagy büntetést kaphatnak azok a versenyzők, akik szóban vagy fizikailag bántalmazzák az áldozatokat (DQ66).


FELFÚJHATÓ MENTŐCSÓNAK (IRB) VERSENYSZÁMOK


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 7. fejezet Felfújható mentőcsónak versenyszámok (IRB versenyszámok)

113. oldal

7. fejezet

FELFÚJHATÓ MENTŐCSÓNAK (IRB) VERSENY Az IRB versenyek célja:  Fejleszteni az IRB vezetők és a legénységek (azaz a csapat) képességeit.  Ösztönözni a csapatokat, hogy helyesen szereljék fel és kezeljék a mentőcsónakjaikat és motorjaikat az optimális biztonságos teljesítmény érdekében, mind az életmentő feladatok ellátása közben, mind pedig a versenyen.  Elérhetővé tenni a csapatok számára, hogy bemutassák mentési technikáikat és képességeiket.  Összehozni a csapatokat, hogy megvitassák és fejlesszék IRB technikáikat és működtetésüket.  A csapatok és az áldozatok számára bemutatni a biztonságtudatos technikákat a színlelt mentési helyzeteken keresztül. A nyílt (nem pontszerző) IRB Európa-bajnokságok mind férfi, mind női kategóriában kerülnek megrendezésre. A versenyzők attól függetlenül nevezhetnek, hogy részt vesznek-e a Klubközi vagy a Nemzeti Csapatok Vízimentő Európa-bajnokságán, amennyiben megfelelnek ebben és a 2. fejezetben található követelményeknek. Az IRB versenyszámok nem számítanak bele a Nemzeti és a Klubközi Csapatok Vízimentő Európa-bajnokságának pontversenyébe. Ahhoz, hogy indulhassanak az IRB Bajnokságon, a versenyzőknek minimum 16 évesnek kell lenniük a bajnokság évében – vagy idősebbnek, ha az ILSE tagszervezetük úgy követeli meg. A részleteket lásd a 2.3.4 szakaszban a Nyílt Vízimentő Európa-bajnokságoknál.

7.1

DÍJAK Az összes IRB versenyszám döntőjének első három helyezett csapatának érmet kell adni az IRB Európa-bajnokságokon, és a győztest Vízimentő Európa-bajnokként kell nyilvántartani.

7.2

BIZTOSÍTÉK Az IRB versenyek résztvevői tudomásul veszik és egyetértenek az alábbiakkal: a) Eltekintenek az ILSE-vel és/vagy az ILSE tagszervezetével szemben fennálló minden korábbi vitától, amely a tagságukkal kapcsolatos. b) Kártalanítják az ILSE-t vagy az ILSE tagszervezetét a törvények által megszabott mértékig, amely a tagságukkal kapcsolatos esetleges vitákból adódnak. c) A fenti két bekezdésben (a) és (b) található "vita" szó az alábbiakat foglalja magában: eljárás, beperelés, követelés, vita, kár, büntetés, költség. d) Az itt található szabályok azért születtek, hogy biztosítsák a biztonságos és igazságos keretfeltételeket, amelyeken belül a nyíltvízi versenyeket szabályozhatják és megrendezhetik.

7.3

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 7.3.1 a)

b)

Biztonsági szempontok Figyelmeztetés: Az IRB verseny a természeténél fogva veszélyes lehet. Az IRB verseny résztvevői tudomásul veszik, hogy az IRB alatt bizonyos veszélyeknek vannak kitéve beleértve, de nem kizárólagosan: láb, gerinc és nyaki sérülések, fizikai igénybevétel, összeütközés a mentőcsónakkal, hőmérsékleti, időjárási és vízi veszélyek és akár fulladás is. Az IRB verseny résztvevői tudomásul veszik, hogy balesetek történhetnek, sőt gyakran történnek is, amelyek azzal járnak, hogy a résztvevők megsérülnek vagy akár meg is halnak. Azzal hogy részt vesznek az IRB versenyszámokban, minden csapattag egyetért, tudomásul veszi és megérti ezt a figyelmeztetést, valamint elfogadja és vállalja az IRB versenyek veszélyeit. Személyes biztonsági felszerelés: Minden IRB versenyzőnek kötelező megfelelő sisakot viselni, amelyet a rendező bizottság bocsát rendelkezésére, valamint egy mentőmellényt (PFD-t), amelyet a versenyzőnek kell magával hoznia. Azoknak a versenyzőknek, akik az áldozat szerepét játsszák, vagy az IRB hevederes mentésben vesznek részt, nem kell ilyen eszközöket viselniük.


114. oldal

A vezető versenybírónak meg kell győződnie, hogy a hullámzás és az egyéb releváns feltételek kielégítőek, mielőtt a verseny elkezdődne és végig a verseny alatt. Az ILSE versenybiztonsági előírásai használhatók ennek eldöntésében. A vezető versenybírónak a biztonsági eligazításon kell jóváhagyni a részleteket (lásd 7.3.2). d) Biztonsági eljárások: A pályabírók ellenőriznek és megfigyelnek minden vezetési, kezelési és biztonsági gyakorlatot és technikát. Ha ezeket a gyakorlatokat és technikákat úgy ítélik meg, hogy nem biztonságosak, veszélyesek vagy nem felelnek meg a versenyszám szabályainak, akkor a pályabíróknak jogukban áll a versenyszámból azonnal kizárni a szabálysértő versenyző(ke)t, és/vagy biztonsági szabálytalanságot megítélni. További büntetéseket is kérhetnek, és/vagy a fegyelmi bizottság elé terjeszthetik az ügyet. e) Felszerelés biztonság: A felszerelés ellenőrök és a bírók ellenőrzik a versenyen használandó minden felszerelés biztonságát, és jogukban áll javítást és/vagy cserét kérni a nem biztonságos vagy veszélyes felszerelések helyett a verseny bármely szakaszában. f) Táblákat és transzparenseket kell elhelyezni a versenypálya mellett, hogy létrejöjjön egy 50 m-es védőzóna a versenypálya mindkét oldalán. Ezek lehetnek hasonló jelzések, amelyekkel az IRB edzéseket jelölik, és legalább 1 m x 1 m nagyságúnak kell lenniük. A táblán a szöveget angolul, és a versenyrendező hivatalos nyelvén kell kiírni. Például: c)

g)

7.3.2

‘CAUTION - KEEP CLEAR - POWER RESCUE BOAT TRAINING’ 'VIGYÁZAT - BELÉPÉS TILOS - MOTOROS MENTŐCSÓNAK EDZÉS' vagy ‘CAUTION - KEEP CLEAR’ 'VIGYÁZAT - BELÉPÉS TILOS' vagy ‘INFLATABLE RESCUE BOAT - RESCUE EVENTS’ 'MENTŐCSÓNAK VERSENYEK Az IRB versenyzőkre is vonatkoznak az ILS dopping irányelvei és a doppingellenőrzés. Az IRB hajóvezetőknek tisztában kell lenniük az adott ország/állam/megye stb. alkohol és bizonyos szerek használatával kapcsolatos törvényeivel. A hajóvezetőket a helyi hatóságok és/vagy az ILSE ellenőrizheti, hogy megfelelnek-e a minimum követelményeknek.

Bajnokság előtti biztonsági eligazítás

Az IRB bajnokság előtt a bírók, edzők és csapatvezetők eligazításával egy időben összehívhatnak egy biztonsági eligazítást. Az alábbiakra kell kitérni: a) Az összes biztonsági előírás elmagyarázása, amelyet minden versenyzőnek be kell tartani. b) Az áldozatok ellátása és a víz hőmérséklete. c) A bajnokság alatt a mentő és elsősegély területek elhelyezkedése. d) A hullámzási és az időjárási előrejelzés a bajnokság ideje alatt és egyéb veszélyekre való figyelmeztetés. e) Biztonsági és mentési terv, valamint váratlan eseményekre vonatkozó terv. f) A 2.2 szakaszban található Versenybiztonsági előírásokra fel kell hívni a figyelmet


7.3.3

115. oldal

Biztonsági és technikai szabálytalanságok

A biztonságos vezetésre, hajókezelésre és áldozatok ellátására nagy hangsúlyt kell fektetni. A versenyzőknek az egyes versenyszámokban biztonságos és korlátozott sebességgel és módon kell versenyezniük, különben azonnal kizárásra kerülnek a versenyszámból, és/vagy biztonsági szabálytalanságot ítélnek meg számukra és akár további büntetésre is számíthatnak. a) Biztonsági szabálytalanságot kell megítélni minden olyan versenyzőnek, aki nem biztonságos módon versenyez. A versenyzőt és a teljes csapatát (legénység és áldozat(ok)) azonnal kizárják a versenyszámból, ahol a szabálytalanság történt. b) Ha egy versenyző több mint egy biztonsági szabálytalanságot követ el a bajnokság alatt, akkor a teljes bajnokságból kizárásra kerül. c) Ha egy csapatnak biztonsági szabálytalanságot ítélnek meg, akkor abban a versenyszámban nulla pontot szerez a pontversenyben. d) A technikai szabálytalanság azt jelenti, ha egy csapatot olyan szabálytalanságért zárnak ki, amely nem a biztonsággal kapcsolatos, vagy mert nem teljesítette a számot. Az ilyen kizárások nem befolyásolják a csapat további részvételét a későbbi versenyszámokban. e) Ha a döntőben technikai szabálytalanság történik, akkor a csapat a pontversenyben a 2.7-es fejezetben leírt pontozási módszer szerint kap pontokat. Az IRB versenyek biztonsági és technikai kizárásának részletezése a B függelékben található.

7.3.4

Versenyzői előfeltételek

Ahhoz, hogy indulhassanak az IRB Bajnokságon, a versenyzőknek minimum 16 évesnek kell lenniük a bajnokság évében (lásd 2. fejezet), vagy idősebbnek, ha az ILSE tagszervezetük úgy követeli meg, és a vízimentő szervezetük jóváhagyása szükséges, hogy versenyezhessenek. Továbbá: a) A hajóvezetőknek minimum 18 évesnek kell lenniük a bajnokság évében, vagy idősebbnek, ha az ILSE tagszervezetük úgy követeli meg (lásd 2. fejezet). A hajóvezetőknek az ILSE tagszervezetük által kiadott hajóvezetői engedéllyel (vagy ennek megfelelővel) kell rendelkezniük, ill. meg kell felelniük minden más követelménynek, amit a vízimentő szervezetük megkövetel, és jelenleg is aktív tagnak kell lenniük. b) A legénységnek az ILSE tagszervezetük által kiadott hajólegénységi engedéllyel (vagy ennek megfelelővel) kell rendelkezniük, ill. meg kell felelniük minden más követelménynek, amit a vízimentő szervezetük megkövetel, és jelenleg is aktív tagnak kell lenniük. c) Az áldozatoknak az ILSE tagszervezet által kiadott vízimentő engedéllyel kell rendelkezniük, ill. meg kell felelniük minden más követelménynek, amit a vízimentő szervezetük megkövetel, és jelenleg is aktív tagnak kell lenniük. d) A segítőknek – a bajnokság időpontjában – az ILSE tagszervezet által kiadott vízimentő engedéllyel kell rendelkezniük, ill. meg kell felelniük minden más követelménynek, amit a vízimentő szervezetük megkövetel, és jelenleg is aktív tagnak kell lenniük. A segítőknek is versenysapkát kell viselniük, miközben a hajót kezelik. e) A vezető versenybíró engedélyt adhat egy versenyzőnek, hogy egy másik egyesület segítője legyen.

7.3.5 a)

b)

Nevezési korlátok és helyettesítések A versenyzők egy adott versenyszámban csak egyszer szerepelhetnek, azaz pl. egy hajóvezető ugyanabban a számban nem lehet másik csapatban legénység vagy áldozat. Ugyanakkor az arra alkalmas versenyzők szerepet cserélhetnek egy csapaton belül az adott versenyszám különböző futamaiban. A csapaton belüli helyettesítés csak akkor engedélyezett, ha a csapattagot benevezték a versenyre, és ugyanabban a versenyszámban még nem indult más csapattal. Az áldozatok nemre való tekintet nélkül részt vehetnek a férfi és a női IRB versenyszámokban.


7.3.6 a) b) c)

7.3.7 a) b) c)

d)

e) f)

7.3.8 a) b) c)

d) e)

7.3.9 a)

b)

116. oldal

Felszerelési követelmények, ellenőrzés és megfelelőség Az ILSE IRB Európa-bajnokságokon a rendező szervezet teljesen felszerelt mentőcsónakokat bocsát a versenyzők rendelkezésére egy közös készletből. Más versenyeken a szervezők határozzák meg, hogy a felszerelés rendelkezésre áll-e a közös készletből, vagy pedig a versenyzők a sajátjukat használhatják-e. Minden mentőcsónaknak meg kell felelnie az ILSE követelményeknek, és ellenőrzés alá vonhatók, hogy biztosítsák a követelményeknek és a biztonságnak való megfelelést.

A pálya Az IRB versenypályának az ábra szerint, ill. a vezető versenybíró által meghatározottak szerint kell kinéznie. Egy 'sáv' az a terület, amelynek közepe a rajt/célvonalon lévő 'parti jelölőt' és a 'fordító bóját' összekötő képzeletbeli vonalon van. A sávokat a 'sávelválasztó' rudak határolják (színük általában piros vagy narancssárga), amelyeket egy vonalban állítanak fel párhuzamosan a partvonallal, amely megadja a rajt/célvonal és a váltóvonal helyét. A fordító bójákat normális esetben minimum 120 m-re helyezik el a térdig érő víz végétől (apálykor), valamint figyelembe veszik a változó feltételeket, mint pl.: homokpadokat, gödröket és vízáramokat, hullámzást, uralkodó széljárást és a biztonsági tényezőket. Az 'áldozat felvételi bója' a mentési, a többszörös mentési és a csapat mentési számoknál kb. 10 m-re helyezkedik el közvetlenül a fordító bója mögött. A 'hevederes áldozat felvételi bója' a hevederes mentési számoknál kb. 25 m-re helyezkedik el közvetlenül a fordító bója mögött.

Pálya variációk Rajt a vízből: Amennyiben a bíró úgy határoz, hogy a rajtot a vízből kell indítani, akkor a rajt-/célvonalnak 10 m-re kell lennie a partvonaltól. A parthoz közeli fordító jeleket 5 m-re kell elhelyezni a rajt-/célvonaltól. Rajt görbe vonalú partnál: A csapatokat úgy állítják fel, hogy figyelembe veszik a partvonal görbe vonulatát. Cél a vízben: Normális esetben (ahogy az ábrán is látható) a cél a szárazföldön van a csapat számára kijelölt sávon belül, hacsak a bíró nem rendeli el a vízben való befejezést. Ha a cél a vízben van, akkor a csapat akkor teljesítette a versenyt, ha a hajótest bármely része keresztezi a célvonalat a nyílt víz felől a két célzászló vagy -pózna vagy kapu között. Cél görbe vonalú partnál: A hajóvezetőknek el kell futniuk a rajt-/célvonalig, és fel kell emelniük a csapatuk zászlóját a fejük fölé, miközben a lábukon állnak. Elektronikus cél: A hajóvezetőknek aktiválniuk kell egy elektronikus eszközt a rajt-/célvonalnál, hogy a célbaérkezésüket regisztrálják, miközben végig a lábukon kell állniuk.

Adminisztráció és bírók A versenyszámokat önállóan vagy a nyíltvízi verseny részeként is megrendezhetik. Ez utóbbi esetben a vezető versenybíró dönti ezt el. A vezető versenybírónak tisztában kell lennie az ILSE versenyekkel, az ILSE Versenyszabályzattal és minden körlevéllel, ami a versenyt vagy az IRB-t érinti. Egyéb bírók is kijelölhetők, hogy a verseny lebonyolítását segítség. Ezenkívül szaktanácsadók is felkérhetők (pl.: hajótest és hajómotor szakértők, stb.).


TIPIKUS IRB BAJNOKSÁG PÁLYÁJA A távolságok csak körülbelüliek. A bójákhoz viszonyított parti felállást a hullámzásnak megfelelően igazítani lehet.

117. oldal


7.4

118. oldal

ELJÁRÁSMÓD 7.4.1 a) b) c)

d)

e)

7.4.2 a) b)

c)

d) e)

f)

g)

h) i)

j)

k)

l)

Áldozatok elhelyezése Az áldozatokat vagy a szolgálati hajóknak vagy a saját csapatuknak kell kivinniük a tengerre. Ha a csapatok viszik ki az áldozataikat, akkor át lehet őket adni a szolgálati hajóknak. Az áldozatokat a számukra kijelölt felvételi bójánál kell elhelyezni. A hevederes mentő versenyszámnál az áldozatot a számára kijelölt hevederes bójánál kell elhelyezni. Az áldozatok belekapaszkodhatnak a bójájukba, amíg fel nem veszik őket. A felvételhez el kell engedniük a bóját, és teljesen szabadon, a bójájuk mögött a nyílt víz felőli oldalon kell elhelyezkedniük. A többszörös mentésnél és a csapat versenyszámoknál a második áldozat a felvételi bója part felőli oldalán várakozik, majd átúszik a bója nyílt víz felőli oldalára, miután az első áldozatot felvették és a hajó áthaladt a felvételi bója part felőli részére.

Az indítás Az IRB versenyszám indulóit a gyülekező területen kell összehívni. Amikor a nevezéseket ellenőrizték, az állító közli a csapatokkal a kijelölt sávjukat. Az állító vezényszavára a csapat a hajójukkal együtt a partvonalon a kijelölt sávjuknál felállnak. Indítás ellenőrző bírók is igénybe vehetők, hogy a csapatoknak segítsenek felállni a kijelölt rajthelyükön. A csapatok bónusz időt is igényelhetnek. Ez egy opcionális engedmény a csapatok számára a versenyszámok rajtja előtt, melyet a vezető versenybíró engedélyez. Minden csapat számára maximum 5 perc bónusz idő engedélyezett, amelyet minimum 1 perces beosztásokkal kérhetnek ki. A hajót pontosan a csapat számára kijelölt céljelzővel szemben kell elhelyezni. Maximum két segítő segédkezhet a hajó megfelelő elhelyezésében a készenléti helyzetben. A készenléti helyzet azt jelenti, hogy a hajó mozdulatlan, az első része merőlegesen a víz felé néz, és teljesen a sávján belül helyezkedik el olyan mélységben, amely a vezető versenybíró által meghatározott rajtnak megfelel. A motor lehet sebességben vagy üresben. A segítőknek a hajó egy-egy oldalán kell elhelyezkedniük, miközben legalább az egyik fogantyút fogják anélkül, hogy a motor bármely részéhez, az üzemanyag cellához, az üzemanyagcsőhöz vagy a biztonsági lánchoz érnének, amikor az indító jelzés megszólal. A segítőknek addig kell mozdulatlan helyzetben tartaniuk a hajót a készenléti helyzetben, amíg a hajóvezető és/vagy a legénység hozzá nem ér a hajóhoz, amikor azt azon nyomban el kell engedniük. A verseny rajtjakor a hajóvezetőnek és a legénységnek közvetlenül a számukra kijelölt parti jelzés mellett kell készenlétben várakozniuk, lábujjukat a rajt/célvonalon vagy a mögött tartva. Ha a sávokat jelölő színes mellényt is rendelkezésre bocsátanak, akkor a hajóvezetőknek a vezető versenybíró utasítása szerint kötelező azt viselniük. Az indítóbíró jelzésére a hajóvezetőnek és a legénységnek át kell haladnia a rajt/célvonalon, és a hajóhoz kell mennie. A hajóvezető és a legénység a saját belátása szerint szállhat be a hajóba. Ez a döntés a hajóvezető és a legénység felelőssége, és ily módon a csapatok nem óvhatnak a rajt ellen. A hajóvezetőnek teljesen a hajóban kell lennie, mielőtt beindítaná a motort. Csak a hajóvezető indíthatja be a motort, és a legénységnek a hajóval érintkezésben kell lennie, miközben a motor beindul. Amennyiben a hajóvezető a motort sebességben, egy kézzel indítja be, a másik kezével a gázkart kell szabályoznia. Ha kétkezes indítást alkalmaz, akkor a motornak üresben kell lennie. A motor beindítása alatt és közvetlenül utána a hajó nem mozdulhat kontrollálatlan vagy nem biztonságos módon.


m)

7.4.3 a) b)

c)

d)

e) f)

7.4.4

119. oldal

Csak a hajóvezető nyúlhat a motor bármely részéhez, mikor az indító jelzés megszólalt.

A bóják felé és a bójáktól való elhaladás A hajóvezető és a legénység felelőssége eldönteni, hogy kihajóznak-e a nyílt vízre. Miután a hajóba szálltak, a hajóvezetőnek és a legénységnek a "normális pozícióban" kell lenniük, ahogy lejjebb található, három biztonságos ponton kapaszkodva. Normális hajóvezetői pozíció alatt azt értjük, amikor a jobb vagy bal lábfej a lábszíj alatt található, bal kéz a hajóvezetői oldalkötelet, jobb kéz a gázkart fogja, és a hajó oldalán ül. Normális legénységi pozíció alatt azt értjük, amikor a bal láb a lábszíj alatt van (a jobb láb is opcionálisan lehet a lábszíj alatt), a bal kéz orrkötél fogantyúját, a jobb kéz a belső oldali fogantyút vagy biztosító kötelet fogja, és a hajó oldalán ül. Normális áldozati pozíció alatt azt értjük, amikor a hajó belsejében lekuporodik, és a biztosító kötélbe kapaszkodik. Az áldozat nem ülhet le a hajó aljára vagy oldalára. A normális pozíció alóli kivételek alább találhatók. A normális pozícióból való áthelyezkedést biztonságos módon kell végrehajtani, miközben végig három ponton érintkezésben kell lenni a hajóval:  A hajóvezető és/vagy a legénység elhagyhatja a normális pozícióját, hogy a hajót áthúzzák egy homokpadon, ha a motor elektromosan leállt vagy üresben hagyva jár.  A legénység bármikor felemelkedhet az ülő pozícióból, hogy a hullámzás vagy áramlás lökéseit csökkentse.  A legénység "összezárt" pozíciót vehet fel, amikor hullámokkal ütköznek.  A legénység áthelyezheti a testsúlyát a forduláskor vagy a sekély vízben való manőverezéskor feltéve, hogy biztonságos módon teszi.  A bójáknál való forduláskor a legénység áthelyezheti a testsúlyát és megigazíthatja a biztosító pontjait.  A legénység elhagyhatja a normális pozícióját az áldozat felvételekor.  A hajóvezető elhagyhatja a normális pozícióját a mentőheveder felvételekor. A hajóvezetőnek és a legénységnek a hajót mindig az irányításuk alatt kell tartani a verseny során, hogy biztosítsák, hogy a hajó biztonságos és irányított módon mozog. Miközben a bóják felé haladnak, a vezető hajónak elsőbbsége van, és az őt követő hajóknak ki kell térniük, hogy megakadályozzák az összeütközést. Miközben visszatérnek a partra, a hajót nem szabad oly módon vezetni, hogy egy hullámról veszélyes módon jöjjön le és/vagy a vezető vagy a legénység vagy az áldozat kiessen a hajóból.

A forduló és az áldozat felvétele

A fordulónak és az áldozat felvételének az alábbi módon kell történnie a mentés, a többszörös mentés és a csapat versenyszámoknál: a) A hajót nem szabad nagy ívben fordítani vagy nem szabad késleltetni a fordulást, ami egy másik hajó haladását gátolná, vagy arra kényszerítené, hogy letérjenek a saját sávjukról. b) Minden bóját az óramutató járásával ellenkező irányban kell megkerülni, és a bójának a hajó bal oldalán kell maradnia a forduló során. Az áldozat felvételi bója nem kerülhet a hajó oldala alá a forduló alatt. Megjegyzés: A csapatot ki kell zárni, amennyiben valamelyik bója teljesen víz alá kerül a forduló során és/vagy az áldozat felvételekor. c) A hajónak 360 fokban meg kell kerülnie a kijelölt fordító bóját és a kijelölt áldozat felvételi bójához kell mennie, úgy hogy az áldozat a hajó bal oldalán legyen.


d) e)

f)

g) h)

7.4.5 a) b)

c) d) e)

f)

g) h) i)

j)

120. oldal

Az áldozat a hajó felé fordul a felvételre felkészülve. A felvétel során az áldozatnak össze kell kulcsolnia a kezeit vagy az egyik kezével a másik csuklóját kell fognia. Az áldozat felvételét biztonságos módon kell végrehajtani és a hajó bal oldalán, ill. a felvételi bója nyílt víz felőli oldalán kell elkezdeni. Mind a hajóvezető, mind a legénység segíthet beemelni az áldozatot. Miután az áldozatot felvették, a hajónak végre kell hajtani a fordulást a felvételi bója part felőli oldalára visszatérve, majd vissza kell térnie a partra, miközben a forduló bója a bal kéz felőli oldalán marad. A többszörös mentésnél ezt a folyamatot a második áldozatnál meg kell ismételni. Az áldozat felvétele akkor teljesült, ha az áldozat semmilyen testrésze nincs a vízben (ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a hajón belül van), Minden IRB versenyszámban, kivéve a hevederes mentést, az áldozatot az előtt kell felvenni, hogy a teljes hajó a felvételi bója part felőli oldalára került volna. A hajó semmilyen más bóját nem kerülhet meg, mint a kijelölt fordító bóját és a kijelölt felvételi bóját. Amennyiben a csapatnak nem sikerül az áldozatot felvennie, akkor másodszor is elmehetnek a kijelölt fordító bójájukhoz, megkerülhetik azt, és újra megkísérelhetik felvenni az áldozatot a fent leírt módon.

A cél/váltás A hajónak a kijelölt sávban kell partot érnie, és ott kell maradnia, amíg a hajóvezető ki nem szállt belőle. Amikor a hajóvezető a hajót partra teszi, a gázkart üresbe kell tennie és meg kell állítania a motort, azaz elektromosan le kell állítania a motorleállító kapcsolóval, mielőtt a hajó a parton földet érne. Amennyiben a motort a leállító biztonsági zsinórral állítják le, annak a motorhoz kapcsolva kell maradnia. A legénységnek felemelkedett testhelyzetben kell ülnie miközben partot érnek. A hajó semmilyen részén nem szabad feküdni. A hajóvezető, a legénység és az áldozat nem eshet ki a normál pozíciójából a hajó túlzott sebességgel vagy rossz szögben való partra érése közben. A motort le kell állítani (azaz elektromosan megállítani a motorleállító kapcsolóval), mielőtt a hajóvezető, a legénység vagy az áldozat kiszállna a hajóból. Az áldozat nem szállhat ki a hajóvezető előtt. A legénység kiszállhat a hajóvezető előtt, hogy biztosítsa a hajót, ha ez biztonságos módon történik, és a motor elektromoson leállt. A motor maradhat sebességben. A legénység használhatja az oldalsó emelő fogantyúkat, amikor kiszáll a hajóból. Amikor a hajóvezető kiszáll a hajóból, mindkét lábát a hajó alján kell tartania, amíg a motor elektromosan le nem állt a motorleállító kapcsoló aktiválásával. A motort nem kell üresbe tenni. A hajóvezetőnek ülve kell maradnia, amíg mindkét lábát át nem lendítette a hajón kívülre. A "hajón kívülre" a bal oldali tömlő középvonalán való áthaladást jelenti. A hajóvezetőnek az első csónakemelő fogantyúk tat felőli részén kell kiszállnia, és nem szabad a hajó bármely részére vagy az aljára rálépnie. A hajóvezetőnek biztonságosan és kontrollált módon kell a hajóból kiszállnia, és nem szabad közben kiesnie, sem azért mert rossz technikát használ, sem azért mert a hajót túl gyorsan tette partra. A hajóból való kiszállás akkor kezdődik, amikor a hajóvezető elhagyja a normál pozícióját és akkor fejeződik be, amikor a hajóvezető normál futóhelyzetbe kerül (azaz nem botladozik), miután a hajó földet vagy partot ért, ill. megszűnt a hajó előre vivő sebessége. Az esés azt jelenti, amikor a hajóvezető bármely testrésze a lábfején kívül hozzáér a földhöz. A legénységnek kell a hajót felügyelnie, amíg a hajóvezető elfut a rajt-/célvonalhoz. Az áldozat segíthet a legénységnek a hajót kezelni (kivéve az első áldozatot a többszörös és a csapat mentésnél).


k)

7.5

b) c) d) e)

Minden csapatnak egy hajóvezetőből, egy fő legénységből és egy áldozatból kell állnia. Az áldozatnak az Eljárásmód 7.4.1 pontja szerint kell elhelyezkednie. A rajtnak az Eljárásmód 7.4.2 pontja szerint kell megtörténnie. A csapatnak ki kell mennie a nyílt vízre, felvenni az áldozatot, és visszatérni a partra, ahogy az Eljárásmód 7.4.3 és 7.4.4-ben található. A célbaérkezésnek az Eljárásmód 7.4.5 pontja szerint kell megtörténnie.

MÁSODIK VERSENYSZÁM: IRB TÖBBSZÖRÖS MENTÉS a) b) c) d) e)

f) g)

h)

7.7

A célbaérkezést a hajóvezető mellkasának a rajt-/célvonalon való áthaladása jelenti, miközben a lábán áll. Megjegyzés: Hacsak másképp nincs meghatározva, a csapatnak nem szabad a hajóval a célvonalon áthajtani, hogy a célbaérkezést rögzítsék. Amennyiben egy hajó keresztezi a célvonalat, akkor a hajóvezetőnek ki kell szállnia a hajóból, és a rajt-/célvonal nyílt víz felőli oldalára kell mennie, és onnan kell a lábán állva kereszteznie a vonalat, hogy a célbaérkezés érvényes legyen.

ELSŐ VERSENYSZÁM: IRB MENTÉS a)

7.6

121. oldal

Minden csapatnak egy hajóvezetőből, egy fő legénységből és két áldozatból kell állnia. Mindkét áldozatnak az Eljárásmód 7.4.1 pontja szerint kell elhelyezkednie. A rajtnak az Eljárásmód 7.4.2 pontja szerint kell megtörténnie. A csapatnak ki kell mennie a nyílt vízre, felvenni az első áldozatot, és visszatérni a partra, ahogy az Eljárásmód 7.4.3 és 7.4.4-ben található. Az Eljárásmód 7.4.5 pontja szerint kell a hajóvezetőnek kiszállnia a hajóból. A parton a legénység felügyeli a hajót, és megfordíthatja azt. Az áldozatnak a hajóvezető után ki kell szállnia a hajóból, és vissza kell vonulnia a partra. Az áldozat nem segíthet a legénységnek. A hajóvezető elszalad a rajt-/célvonalhoz, megkerüli az adott parti jelölőt és visszatér a hajójához. A hajóvezető segíthet a legénységnek megfordítani a hajót. A hajót újra vízre kell bocsátani és újraindítani, és a csapat kihajózik a nyílt vízre, hogy felvegyék a második áldozatot, majd visszatérnek a partra az Eljárásmód 7.4.3 és 7.4.4 pontja szerint. A célbaérkezésnek az Eljárásmód 7.4.5 pontja szerint kell megtörténnie.

HARMADIK VERSENYSZÁM: IRB CSAPAT MENTÉS a) b) c) d) e) f)

g)

h) i)

j)

Minden csapatnak két hajóvezetőből, két fő legénységből és két áldozatból kell állnia. Mindkét áldozatnak az Eljárásmód 7.4.1 pontja szerint kell elhelyezkednie. A rajtnak az Eljárásmód 7.4.2 pontja szerint kell megtörténnie. A második hajóvezetőnek és a második legénységnek a váltóvonalon kell elhelyezkednie. A csapatnak ki kell mennie a nyílt vízre, felvenni az első áldozatot, és visszatérni a partra, ahogy az Eljárásmód 7.4.3 és 7.4.4-ben található. Az Eljárásmód 7.4.5 pontja szerint kell a hajóvezetőnek kiszállnia a hajóból. Miután az első hajóvezető kiszállt a hajóból, az áldozat is kiszáll a hajóból, majd a második legénység áthalad a váltóvonalon és a hajóhoz szalad. Az első legénység megfordítja és felügyeli a hajót, amíg a második legénység hozzá nem ér. A második legénység segíthet az elsőnek. Az áldozat nem segíthet a legénységnek. Ezek után az első legénység és áldozat visszavonul, és a rajt-/célvonal mögött marad. A hajóvezető elszalad a rajt-/célvonalhoz, megkerüli a számára kijelölt parti jelölőt, jól látható módon megérinti a második hajóvezetőt, aki a váltóvonalon áll lábujját a vonalon vagy a mögött tartva. A váltás után a második hajóvezető a partra szalad, hogy vízre bocsássák, és beindítsák a hajót. A második hajóvezetőnek addig nem szabad elindítania a motort, amíg az első legénység a váltóvonal part felőli oldalán helyezkedik el.


k) l)

7.8

A csapatnak ki kell mennie a nyílt vízre, felvenni a második áldozatot, és visszatérni a partra, ahogy az Eljárásmód 7.4.3 és 7.4.4-ben található. A célbaérkezésnek az Eljárásmód 7.4.5 pontja szerint kell megtörténnie.

NEGYEDIK VERSENYSZÁM: IRB HEVEDERES MENTÉS a) b) c) d) e) f)

g)

h) i)

j)

k)

l)

m) n)

o) p)

7.9

122. oldal

Minden csapatnak egy hajóvezetőből, egy fő legénységből és egy áldozatból kell állnia. Az áldozatnak az Eljárásmód 7.4.1 pontja szerint kell elhelyezkednie. Kizárólag ennél a versenyszámnál a mentő heveder lehet a normál vontatási helyzetben vagy a ponyvaellenző alatt a legénységi orrkötélre ráhurkolva. A rajtnak az Eljárásmód 7.4.2 pontja szerint kell megtörténnie. Mielőtt megkerülnék a fordító bóját, a legénység biztonságos módon felveszi a heveder hámját, miközben végig a biztos pozícióban marad. A hajónak az óramutató járásával ellenkező irányban meg kell kerülnie a fordító bóját, majd teljesen, azaz a hajó minden részének a fordító bója part felőli részén kell lennie, amíg az áldozat felvétele megkezdődik (lásd 7.8 i). Miután a hajó megkerülte a fordító bóját a legénység beszáll a vízbe a hajó bal oldalán, miközben a fordító bója a bal oldalukon marad. A hevedernek kikapcsolt állapotban kell lennie, és biztonságosan kell tartani. Biztosítani kell, hogy a heveder semelyik része, a zsinór vagy a hevederkötél ne akadjon bele a hajóba vagy a vezetőbe. Ezután a legénységnek oda kell úsznia a megfelelő áldozathoz, mialatt a fordító, a felvételi és a hevederes áldozat felvételi bója bal kéz felől marad. Majd a legénységnek és/vagy az áldozatnak fel kell erősítenie a hevedert az áldozat körül mindkét karja alatt. Az áldozat segítség nélkül is beakaszthatja magának a hevedert. A legénységnek nem kell megszakítania a tempózást ezalatt, amennyiben a heveder a gyűrűbe be van akasztva azelőtt, hogy az áldozat a hevederes felvételi bója part felőli oldalára kerülne. A legénység továbbúszik az óramutatóval ellenkező irányban a bója körül és elvontatja az áldozatot a hajóhoz, miközben az áldozat felvételi bója és a fordító bója a bal kéz felőli oldalán marad. Az áldozat víz alatti kar- vagy lábtempóval segíthet az úszásban, de víz feletti kartempókat nem használhat. Az áldozatot nem szabad a hasán fekve vontatni. Láb- és kézi uszonyok, valamint egyéb nem engedélyezett eszközök használata tilos. Amint a hajóvezető jól látható módon fizikai kontaktusba kerül az áldozattal (nem a heveder hámjával), az áldozat felvétele megkezdettnek tekintendő, és a hajó áthaladhat a felvételi bója nyílt víz felőli oldalára. A legénységnek és az áldozatnak a hajó bal oldalán kell beszállnia a hajóba a hajóvezető segítségével vagy anélkül. A hajóvezető elengedheti a gázkart és felállhat, hogy segítsen a beszállásban feltéve, hogy a motor üresben van. A hajónak az óramutató járásával ellenkező irányban kell folyatnia a bója megkerülését. A hevedernek az áldozat körül kell maradnia, a legénységnek le kell vennie a hámot, és oda kell adnia az áldozatnak. Az áldozatnak fognia kell a zsinórt és a hámot, míg a hajóvezető kiszáll a hajóból. Az áldozatnak biztosan kell fognia a zsinórt és a hámot biztosítva, hogy ne akadjanak bele semmibe a hajóban, ne kerüljenek a merevítő borda mögé, vagy nem menjek át a vízkiömlő nyílásokon. A csapatnak az Eljárásmód 7.3.3 pontja szerint kell a partra visszatérnie. A célbaérkezésnek az Eljárásmód 7.3.5 pontja szerint kell megtörténnie.

KIZÁRÁS A csapatokat ki kell zárni, ha nem felelnek meg a folyamatoknak, leírásoknak, szabályoknak és/vagy egyéb anyagoknak, amelyek az ILSE Versenyszabályzatban vagy a megfelelő körlevelekben vagy hivatalos közleményekben találhatók. Az IRB versenyek biztonsági és technikai kizárásának részletezése a B függelékben található.


LÉTESÍTMÉNYI ÉS FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15), 8. fejezetLétesítményi és felszerelési előírások és vizsgálati eljárások oldal 124

8. fejezet

LÉTESÍTMÉNYI ÉS FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK 8.1 USZODAI LÉTESÍTMÉNYI ELŐÍRÁSOK Minden Vízimentő Európa-bajnokságot egy nyolc sávos (minimum) 50 m-es úszómedencében kell megrendezni, amely megfelel az ILS és az ILSE előírásoknak. A létesítmény méreteit egy ellenőrnek kell igazolnia, akit az ILSE Irányító Bizottsága jelölt ki vagy hagyott jóvá.

8.1.1 Vizsgálati eljárások a) Az ILSE által rendezett versenyeknél (mint pl. a Vízimentő Európa-bajnokságnál)

b)

c) d)

8.1.2

az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek ellenőriznie kell a medence minősítési igazolását (vagy ennek megfelelő dokumentumot), amely meghatározza:  az uszoda hosszát, szélességét, mélységét, a pályák szélességét, a köteleket, a rajtköveket, az elektronikus időmérő berendezést, stb. Amennyiben nincs ilyen igazoló dokumentum, akkor az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek ellenőrizni kell, hogy a medence megfelel-e az ILSE létesítményi előírásainak. Ezenkívül az alábbi felszereléseket kell ellenőrizni:  akadályok, hevederek, dobókötelek, babák  baba emelvények (mélység-vizsgálattal együtt, hogy az emelvény ne legyen túl sekélyen). Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 50 m, 1 mm-es beosztással; mélységmérő rúd vagy pózna) Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy az uszoda és a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILS vagy ILSE szabványoknak.

Hossz

A medencének 50 m hosszúnak kell lenni az automata versenybírói berendezés érintő paneljei között a célvonalnál és a fal vagy érintő panelek között a fordulófalnál. Az egyes sávokban pozitív irányban 30 mm, negatív irányban 0,00 mm eltérés megengedett.

8.1.3

Pályák

Minimum 8 pályának kell lennie, amelyeknek legalább 2,5 m szélesnek kell lenniük, és legalább 200 mm távolságnak kell lennie, kivéve az első és az utolsó pályát. A pálya teljes hosszában kifeszített pályaelválasztó köteleknek kell lenniük az egyes pályák két szélén. A kötelek mindegyikének vízfelszínén úszó elemekből kell állnia elejétől a végéig, amelyek átmérője legalább 50 mm legyen, de ne haladja meg a 150 mm-t.

8.1.4

Rajthelyek

A rajthelyek vízszint fölötti magassága 500 mm-től 750 mm-ig terjedhet. A rajthely felülete legalább 500 x 500 mm kiterjedésű legyen, és csúszásmentes anyaggal kell borítani. A maximális dőlésszög nem haladhatja meg a 10 fokot. A rajthelynek lehet állítható hátsó lemeze és kapaszkodója mind a felszínén, mind pedig a vízből induló rajt számára. Ha szükséges, akkor a kapaszkodók kiálló végeit be kell fedni.

8.1.5

Automata versenybíró berendezés

A medencét automata versenybíró berendezéssel kell felszerelni a versenyzők idejének és a beérkezésük sorrendjének meghatározása céljából.


8.1.6

Víz

A medence vízének meg kell felelnie a rendező ország egészségügyi szabályai által meghatározott tisztasági, bakteriológiai és kémiai szabványoknak. A víz hőmérsékletének 25 és 28 Celsius fok között kell lennie.

8.1.7

Mélység

Minden megrendezett versenyszámnál a medencének meg kell felelnie az ILSE versenyszámoknál meghatározott mélység szabványoknak. Amennyiben nincs az adott versenyszámnál meghatározott mélység, akkor a medencének min. 1 m mélynek kell lennie.

8.1.8

Indulás vízbeugrással

A faltól indulva 1,0 m-től legalább 6,0 m-ig legalább 1,35 méter vízmélység kötelező.

8.1.9

Akadályúszás, akadályváltó

Minimum 1,8 m vízmélység minden akadály mindkét szélétől számított 2,0 m között.

8.1.10 Babamentés (50 m), szuper vízimentő (200 m) a) Minimum 1,8 m vízmélység a 24 m-es jelzéstől legalább 2,0 m-ig. b) A babákat a medence alján legfeljebb 3,0 m mélyen kell elhelyezni. Azokban a medencékben, ahol a víz 3,0 m-nél mélyebb, "emelvényeknek" kell tartania a babákat 3,0 m-es mélységben.


8.1.11 a) b) c) d)

Babamentés uszonnyal (100 m), babamentés uszonnyal és hevederrel (100 m), szuper vízimentő (200 m) A fordulófaltól legalább 2,0 m-ig legalább 1,8 méter vízmélység kötelező. A babákat a medence alján legfeljebb 3,0 m mélyen kell elhelyezni. Azokban a medencékben, ahol a víz 3,0 m-nél mélyebb, "emelvényeknek" kell tartania a babákat 3,0 m-es mélységben. A babamentés uszonnyal versenyszámban a baba a hátára fektetve fekszik a medence alján, míg a fenékrésze érinti a medence falát, és a feje a célvonal irányába mutat. Ha a létesítményben nincs függőleges fal, amely 90 fokot zár be a medence aljával, akkor a babát a lehető legközelebb kell elhelyezni a falhoz, a víz felszínén mérve 300 mm-nél nem messzebb.

8.1.12 Kombinált mentés (100 m) a) Minimum 1,8 m vízmélység a fordulófaltól számított 16,5 m-es jelzéstől legalább b)

8.1.13 a) b) c)

2,0 m-ig. A babákat a medence alján legfeljebb 3,0 m mélyen kell elhelyezni. Azokban a medencékben, ahol a víz 3,0 m-nél mélyebb, "emelvényeknek" kell tartania a babákat 3,0 m-es mélységben.

Babamentő váltó (4 x 25 m) Minimum 1,8 m vízmélység legalább 2,0 m-ig a 25 m-nél lévő váltójelzés mindkét oldalán a medence közepén. Minimum 1,0 m vízmélység az indulófaltól. A fordulófaltól legalább 2,0 m-ig legalább 1,8 méter vízmélység kötelező.



8.1.14 Kombinált váltó (4 x 50 m) a) A faltól indulva 1,0 m-től legalább 6,0 m-ig legalább 1,35 méter vízmélység b)

kötelező. A fordulófaltól legalább 2,0 m-ig legalább 1,8 méter vízmélység kötelező.

8.1.15 Kötéldobás a) A merev keresztrúdtól legalább 2,0 m-ig legalább 1,8 méter vízmélység kötelező. b) A merev rúd a víz felszínén helyezkedik el, minden pályán keresztben, 12,5 m-re a medence szélétől. Az egyes sávokban pozitív irányban 100 mm, negatív irányban 0,00 mm eltérés megengedett.

8.1.16

Szimulációs verseny (SERC)

A szimulációs versenyt 8 sávos, 50 m-es medencében vagy – az ILSE Irányító Bizottság jóváhagyásával – más kivitelű létesítményben lehet megrendezni.

8.2

ILSE FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK A Nemzetközi Vízimentő Szövetség az alábbi felszerelési specifikációkat fogadta el. Ahol erre mód van, a megengedett eltérések jelölve vannak – pl. "(± 200 mm)" azt jelenti, hogy pozitív irányban 200 mm és negatív irányban 200 mm eltérés megengedett. A megfelelő helyeken a méretek és súlyok "minimum' vagy "maximum" megengedett értéke van megadva. Továbbá a Vízimentő Európa-bajnokságokon használt minden felszerelésnek meg kell felelnie reklám megjelenítési irányelveknek (lásd 2. fejezet).

8.2.1

A felszerelés ellenőrzése

A verseny közleményeinek/körleveleinek részletezniük kell a felszerelés ellenőrzési folyamatait. A rendező bizottság fenntartja a jogot, hogy újra ellenőrizze a verseny felszereléseit bármikor a verseny folyamán. Azt a felszerelést ki kell zárni, amelyek nem felel meg az ILSE követelményeinek, amely azzal járhat, hogy az ezt használó versenyző, valamint a teljes csapat is kizárásra kerül. A nem megfelelő felszereléssel kapcsolatos döntések ellen megengedett az óvás (lásd 2. fejezet). Néhány felszerelésnél szükséges a részletes specifikáció és tesztelés a verseny előtt a használandó mérési eszköz kialakítása és természete miatt. A kajakoknak, deszkáknak, mentőhajóknak és a babáknak további követelményei vannak, amely az ILS oldalán találhatók meg www.ilsf.org.

8.3

BOTOK (PARTI ZÁSZLÓ) A parti zászló botoknak és a váltóbotoknak rugalmas anyagból (pl.: rugalmas csőből) kell készülniük, maximum 300 mm és minimum 250 mm hosszúnak kell lenniük, és a külső átmérőjük 25 mm (± 1 mm) legyen. A botoknak színesnek kell lenniük, hogy könnyen láthatók legyenek.


8.3.1 Vizsgálati eljárások a) Az ILSE által szervezett versenyeken az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt b)

8.4

személynek kell ellenőriznie a botokat. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 1 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal). Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILS vagy ILSE szabványoknak.

DESZKÁK A deszkáknak meg kell felelniük az ILSE specifikációknak, amely az alábbiakat foglalja magában: Súly: minimum 7,6 kg Hossz: maximum 3,2 m Részletes specifikációk a www.ilsf.org oldalon érhetők el.

8.4.1

Vizsgálati eljárások

Az ILSE Vízimentő Európa-bajnokságnál: a) A Nemzeti csapatok bajnokságán minden hajót ellenőrizni kell a használat előtt. A Szenior és a Nyílt versenyeknél szúrópróba-szerű ellenőrzéseket kell végezni. b) A deszkák maximális hosszát, minimum súlyát és biztonsági állapotát (pl.: javítási állapotot) kell ellenőrizni. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag, minimum 10 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal; mérleg, minimum 10 kg-os kapacitással, 0,01 g beosztásokkal. Ajánlatos még egy mérő sablon használata, hogy lemérjék a hosszt és az orr átmérőit, valamint az uszony minimum szélességét és vastagságát. c) A rendező szervezetnek bélyeggel vagy matricával kell megjelölnie minden átvizsgált vízi eszközt. Az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek kell jóváhagynia a rendelkezésre bocsátandó felszerelések készítőjét (akinek olyan vízi eszközöket kell gyártania, amely megfelel az ILSE követelményeinek). Ezeket a vízi eszközöket is meg kell vizsgálni és lepecsételni. Az ILSE által szabályozott versenyeken: a) Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes nyíltvízi felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak. b) Minden más ellenőrzést a versenyrendező bizottság állapít meg.

8.5

HAJÓK 8.5.1

Felfújható mentőcsónakok (IRB)

A felfújható mentőcsónakoknak és motoroknak meg kell felelniük az ILSE és a rendező ország követelményeinek, és a rendező szervezetnek kell a versenyzők rendelkezésére bocsátania. A rendező szervezetnek jóval a verseny kezdete előtt a csapatok számára elérhetővé kell tennie a mentőcsónakok és motorok specifikációját.

8.6

BÓJÁK Nyíltvízi versenyszámok: A nyíltvízi versenyszámoknál használt bójáknak megkülönböztetett színűnek kell lenniük, és számozással kell őket ellátni 1-estől kezdve (balról a víz felé nézve).


személynek kell ellenőriznie a bójákat. Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak.


8.7 BABÁK/BÁBUK Konstrukció: A babákat PITET típusú műanyagból kell készíteni, és hermetikusnak kell lenniük (azaz a bajnokságon vízzel feltölthetőnek és lezárhatónak kell lenniük). Magasság: A babának 1 m magasnak kell lennie. Szín: A baba fejének hátsó részét a test többi részétől és a víztől elütő színűre kell festeni. Mellkasi harántvonal: A 150 mm-es mellkasi harántvonal elütő színnel a test közepére van festve (400 mm-re a test aljától, 550 mm-ig a fej irányába). Részletes specifikációk a www.ilsf.org oldalon érhetők el.

8.7.1 Vizsgálati eljárások a) Az ILSE által szervezett versenyeken az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt

b)

8.8

személynek kell ellenőriznie a jóváhagyott babákat. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 10 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal); mérleg (minimum 200 kg-os kapacitással, 1,0 g beosztásokkal). Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak.

AKADÁLYOK a) Méretek: Az uszodai versenyszámokban használt akadályoknak 700 mm (± 10 b) c)

mm) magasnak és 2,4 m (± 30 mm) szélesnek kell lenniük, veszélyes részek nélkül). Belső keret: A belső keretnek egy hálót vagy egyéb anyagot kell tartalmaznia, ami nem engedi, hogy az úszó áthaladjon rajta, és amely a víztől elütő világos színű, és jól látható. Felső vonal: Az akadály felső vonalát a víz vonalára kell helyezni és jól láthatónak kell lennie. További felúszó kötél használata ajánlott, amely az akadály felső vonalát keresztezi.


személynek kell ellenőriznie az akadályokat. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 10 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal). Az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak.

8.9 HEVEDEREK: a) Az úszóképesség forrása: Az anyagnak az Ausztrál

c) d) e)

1m

b)

Standard AS2259-nek vagy ennek megfelelőnek kell lennie. Az anyagnak lezárt cellájú műanyag habnak kell lennie, tartósnak és rugalmasnak. Úszóképesség: A heveder édesvízben mért minimum felhajtóerejének 100 Newtonnak kell lennie. Szín: A heveder testének színtartó pirosnak, sárgának vagy narancssárgának kell lennie (impregnálva, festve vagy beborítva). Rugalmasság: A heveder testének olyannak kell lennie, hogy képes legyen önmagába csavarodni. Erő: A hámnak, a köteleknek és a szerelvényeknek AKADÁLYOK 240 cm

70 cm


f) g)

h) i) j) k)

l)

minimum 454,55 kg (1000 lb) hosszirányú feszítésnek ellen kell tudni állniuk anélkül, hogy károsodnának. Varrás/cérna: A varrást 301-es típusú zárt öltéssel kell készíteni a Brit Standard BS 3870 szerint, ahogy az Ausztrál Standard AS 2259-ben látható. A cérnának hasonló tulajdonságokkal kell bírnia, mint a varrott anyagnak. A heveder méretei: A heveder teste (úszó rész): L – minimum hossz 875 mm; maximum hossz 1000 mm B – maximum szélesség 150 mm T – maximum vastagság 100 mm

A csat végétől az első gyűrű végéig mért távolság minimum 1,10 m és maximum 1,40 m lehet. A csat végétől a második gyűrű végéig mért távolság minimum 1,30 m és maximum 1,65 m lehet. Kötél: A kötél hosszának az első gyűrűtől a szövött hámig minimum 1,90 m-nek és maximum 2,10 m-nek kell lennie, és minimum 2 gyűrűt kell magában foglalnia. A kötélnek szintetikus UV álló kötélből kell lennie. Hevederkötél csatlakozások: A heveder teste és a gyűrű/csat közötti hevederkötélnek 25 mm (± 2,5 mm) széles, szövött nejlonnak kell lennie. Hám: A hám hevederkötelének 50 mm (± 5,0 mm) széles, szövött nejlonnak kell lennie, amely minimum 1,30 m és maximum 1,60 m hosszú. A hám hurokjának átmérője minimum 1,20 m kell, legyen. Gyűrűk: A gyűrűknek sárgarézből, rozsdamentes acélból (hegesztett) vagy nejlonból kell készülniük. Ha nejlonból készülnek, akkor UV állónak kell lenniük. A gyűrűknek 37,5 mm (± 10,0 mm) átmérővel kell rendelkezniük, nem szabad, hogy éles szélük vagy bármilyen kiemelkedés legyen rajtuk, amely megvághatja vagy megsebesítheti a mentőt vagy az áldozatot. Csatok: A csatnak sárgaréz vagy rozsdamentes acél KS2470-70 karabinernek kell lennie, melynek teljes hossza 70 mm (± 7,0 mm). Nem szabad, hogy éles széle vagy bármilyen kiemelkedés legyen rajta, amely megvághatja vagy megsebesítheti a mentőt vagy az áldozatot.


személynek kell ellenőriznie a hevedereket. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 10 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal). Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak.

8.10 KAJAKOK A kajakoknak meg kell felelniük az ILSE specifikációknak, amely az alábbiakat foglalja magában: Súly: minimum 18 kg


Hossz: maximum 5,80 m Szélesség: a minimum szélesség a test legszélesebb pontján 480 mm, és nem tartalmazhat dörzsszalagot, szegélyt vagy bármilyen egyéb védő szegélyt. Részletes specifikációk a www.ilsf.org oldalon érhetők el.

8.10.1


Az ILSE Európa-bajnokságnál: a) A Nemzeti csapatok bajnokságán minden kajakot ellenőrizni kell a használat előtt. A Szenior és a Nyílt versenyeknél szúrópróba-szerű ellenőrzéseket kell végezni. b) Az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek ellenőriznie kell a kajakokat. A kajakok maximális hosszát, minimum súlyát, minimum szélességét, minimum saruját és biztonsági állapotát (pl.: javítási állapotot) kell ellenőrizni. A lapátokat is ellenőrizni kell a versenyzők biztonsága érdekében. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 10 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal); mérleg (minimum 20 kg-os kapacitással, 0,1 g beosztásokkal). Ajánlatos még egy mérő sablon használata, hogy lemérjék a sarut és a hosszát, a minimum kormánylapátot és az orr átmérőt, a kormánylapát vastagságát, a test ívét, valamint hajó szélességét, stb. c) A rendező szervezetnek bélyeggel vagy matricával kell megjelölnie minden átvizsgált kajakot. d) Az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek kell jóváhagynia a rendelkezésre bocsátandó felszerelések készítőjét (akinek olyan vízi eszközöket kell gyártania, amely megfelel az ILSE követelményeinek). Ezeket a vízi eszközöket is meg kell vizsgálni és lepecsételni. e) Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak.

8.11 USZONYOK Az uszonyokat úgy kell lemérni, hogy nincsenek felvéve. A versenyeken használt uszonyoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: Hossz: maximum teljes hossz 650 mm, beleértve a "papucsot" vagy a boka szíjat (a boka szíj kifeszítve). Szélesség: A lap legszélesebb pontján maximum 300 mm.

USZONYOK Papucs/bokaszíj 30cm

65cm


8.11.1


Az ILSE által szervezett versenyeken: a) Az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek kell ellenőriznie az uszonyokat a medencénél és/vagy a parton. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 10 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal), vagy egy uszony doboz, amelybe az uszonyokat teljesen be kell helyezni, vagy más mérőeszköz, amellyel gyorsan és hatékonyan lehet mérni. b) A rendező szervezetnek bélyeggel vagy matricával kell megjelölnie minden átvizsgált uszonyt. Az ILSE által szabályozott versenyeken hasonló eljárást kell lefolytatni.

8.12 DOBÓKÖTELEK A kötéldobás versenyszámhoz a köteleknek fonottnak kell lenniük, felúszó polipropilénből kell készülniük, és nem megtartó tulajdonságokkal kell rendelkezniük: Átmérő: 8 mm (± 1 mm) Hossz: minimum 16,5 m; maximum 17,5 m


személynek kell ellenőriznie a dobóköteleket. Minimum szükséges mérőeszköz: mérőszalag (minimum 20 m hosszú, 1 mm-es beosztásokkal). Az ILS vagy az ILSE által szabályozott versenyeknél a jóváhagyáshoz a versenyrendezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a versenyen használt összes felszerelés megfelel az ILSE szabványoknak.

8.13 VERSENYÖLTÖZÉK a) A versenyzőknek az ILSE által jóváhagyott ruhát, ruházatot vagy öltözéket kell

b)

viselniük. A versenyző nem indulhat el a versenyen, ha a vezető versenybíró megítélése szerint nincs megfelelően felöltözve. (Lásd a 2.5.4 Versenyöltözéket is.) Az ILSE uszodai és nyíltvízi versenyszámokban használt ruházatnak az alábbi szabványoknak kell megfelelni:  A férfiak ruházata nem érhet a köldök fölé vagy a térd alá.  A nők ruházata nem takarhatja el a nyakat, a vállakat vagy a karokat, illetve nem érhet a térd alá. Kétrészes úszóruhák is viselhetők, ha megfelelnek a fenti szabványoknak.


Férfi úszóruházat Teljesen hosszú Tilos

Hosszú Tilos

Hosszú szárú Tilos

Térdig érő

Rövid szárú

Rövid

Szabad

Szabad

Szabad

Női úszóruházat Teljesen hosszú Cipzáras hátú Tilos

c)

d)

e) f) g)

Tilos

Térdig érő, nyitott hátú Szabad

Rövid, nyitott hátú Szabad

Kétrészes Szabad

Az ILSE uszodai és nyílt vízi versenyszámaiban használható ruhák anyagának és szerkezetének az alábbinak kell lennie:  Csak textilből szőtt anyag(ok) engedélyezettek.  Nem szövött és/vagy nem áteresztő (pl.: szárazruha típusú) anyagok nem megengedettek.  Az anyag vastagsága maximum 0,8 mm lehet.  A férfi úszónadrág madzagján és a kétrészes női ruha alsójának madzagján kívül cipzár vagy más rögzítő eszköz nem használható.  A versenyzők úszóruhája nem segíthet a vízen való fennmaradásban.  Azok az úszóruhák nem megengedettek, amelyek a lebegést elősegítik, fájdalomcsökkentők, kémiailag/egészségügyileg vagy egyéb módon befolyásolják a teljesítményt.  Az anyagra tilos külső ráillesztést tenni. (Megjegyzés: gyártói márkajelzést, klub nevet vagy hasonlók megengedettek). Az ILSE mind a férfi, mind a női versenyzők számára megengedi, hogy az úszóruhájuk alatt "erkölcsösségből" textilből szőtt úszóruhát viseljenek, feltéve, hogy nem jutnak versenyelőnyhöz. Továbbá, az ilyen úszóruha a férfiak számára csak rövid típusú, a nők számára pedig csak kétrészes ruha fölső és/vagy alsó része lehet. Vallási vagy kulturális okokból az ILSE engedélyezheti az olyan (nem alakformáló) textil úszóruhák viselését, amelyek a test nagyobb felületét takarják, feltéve, hogy ez nem jelent versenyelőnyt. A vezető versenybíró engedélyezheti a vízhatlan (búvár-) ruhák (lásd 8.14 lejjebb) vagy tengeri védőruha használatát az időjárás, a víz vagy egyéb tengeri körülmények függvényében. Az úszók kivételével egyéb védőruházat (pl. rövidnadrág, mellény, póló, stb.) viselése megengedett a versenyzők számára mind az egyéni, mind a csapat versenyszámokban, hacsak a szabályok vagy a versenyrendező hatóság másképp nem rendelkezik.


h) i) j) k) l) m)

Mellények, pólók, rövidnadrágok, hosszú harisnyák és/vagy zoknik lehetőség szerint viselhetők a parti és a kötéldobás versenyszámokban. A nyíltvízi evezős versenyszámokban a kormányos viselhet védőruházatot (beleértve a vízhatlan ruhát és csizmát), ha a feltételek megkövetelik. A vízhatlan ruha követelményei (8.14 lent) itt nem érvényesek. Az IRB versenyszámokban a versenyzők viselhetnek védőruházatot (beleértve a vízhatlan ruhát, csizmát, kesztyűt és kapucnit). A vízhatlan ruha követelményei (8.14 lent) itt nem érvényesek. Jól látható mezeket kötelező viselni a nyíltvízen megrendezett versenyszámokban. A versenyzők kötelezhetők megkülönböztető, színes mellények vagy rajtszámok viselésére, a beérkezés sorrendjének megállapítását segítendő. Az ilyen mellényeket vagy rajtszámokat az ILSE biztosítja. Mentőmellények és sisakok viselhetők az IRB, a szörf, a kajak és a nyíltvízi evezős versenyszámokban és a vasember egyéni és váltó versenyszámában az úszást kivéve.

8.14 VÍZHATLAN RUHÁK (BÚVÁRRUHÁK) Az IRB versenyszámokat (lásd j pont fent) kivéve, az egyetlen engedélyezett vízhatlan ruha, maximum 5 mm vastagságú a ruha bármely részén, a megengedett eltérés ± 0.5 mm; és nem tartalmazhat semmilyen lebegést segítő vagy fenntartó összetevőt. (Lásd még: 2.5.7 Vízhatlan ruhák)

8.14.1


Az ILSE által szervezett versenyeken az ILSE Irányító Bizottsága által kijelölt személynek kell ellenőriznie a vízhatlan ruhákat. Minden vízhatlan ruhát véletlenszerűen ellenőrizhetnek. Minimum szükséges mérőeszköz: hőmérő (minimum 10 Celsius fok, 0,5 fokos beosztásokkal), mikrométer. Az ILSE által szabályozott versenyeken hasonló eljárást kell lefolytatni.

ILSE BAJNOKSÁG

FÜGGELÉKEK


ILSE Versenyszabályzat v96 (01-15)  Függelékek

136. oldal

A FÜGGELÉK

KIZÁRÁSI KÓDOK AZ USZODAI ÉS A NYÍLTVÍZI VERSENYSZÁMOKHOZ ÁLTALÁNOS Kód és kizárás

1. 2.

Nem teljesíti a versenyszámot a versenyszám leírásának vagy az általános szabályoknak megfelelően. A versenyző vagy a csapat kizárásra kerülhet, ha a versenyzőt, a csapatot vagy a segítőt tisztességtelen versenyzésen érnek. Példák a tisztességtelen versengésre:

Versenyszámok Minden versenyszám Minden versenyszám

 dopping vagy doppinggal kapcsolatos vétség  más versenyző nevében elindulni  megpróbálni a versenyszámok vagy pozíciók

sorsolását vagy húzását meghiúsítani  kétszer elindulni ugyanabban a versenyszámban  kétszer elindulni ugyanabban a versenyszámban különböző

csapatokban  az előnyszerzés érdekében szándékosan belenyúlni a

pályába  lökdösődni vagy a másik versenyző akadályoztatni az

3. 4.

előrejutás érdekében A versenyzők megtiltható,  külső fizikai számára vagy anyagi segítégethogy kapnielinduljanak (a szóbeli egy versenyszámban, ha későn jelentkeznek a gyülekező vagy egyéb útmutatást kivéve) területen. Az a versenyző vagy csapat, amely hiányzik az indításkor, kizárásra kerül, kivéve az A és B döntőben.

Minden versenyszám Minden versenyszám

5.

A verseny helyszínének, a szálláshelynek vagy mások tulajdonának szándékos megrongálása a versenyről való kizárást vonja maga után.

Minden versenyszám

6.

A bírók sértegetése a bajnokságból való kizárással járhat.

Minden versenyszám

7.

Tilos a ragadós, tapadós anyagok (folyékony, szilárd vagy aeroszol) használata a versenyzők kezein vagy lábain, vagy a babákon és a hevedereken, hogy ezzel segítsék a fogást vagy a medence aljáról való elrugaszkodást.

Uszodai versenyszámok

8.

A versenyzők nem vehetik igénybe a medence alját kivéve, ahol kifejezetten engedélyezett (pl. akadályúszásnál vagy a 4 x 25 m babamentő váltónál).

Uszodai versenyszámok

9.

Minden versenyző, aki az indító hangjel előtt elindul (megkezdi az indulási mozdulatot), kizárásra kerül.

Minden versenyszám

ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15)  Függelékek

137. oldal

USZODAI VERSENYSZÁMOK Kód és kizárás 10. A versenyző túlúszik egy akadályon, és nem fordul meg azonnal, hogy visszaússzon fölötte vagy alatta, mielőtt alatta átúszna.

11. A beugrás vagy a fordulás utáni felbukkanás elmulasztása. 12. Az egyes akadályok utáni felbukkanás elmulasztása. 13. A fal megérintésének elmulasztása forduló közben. 14. A célvonal megérintésének elmulasztása.

Versenyszámok Akadályúszás, akadályváltó Akadályúszás, akadályváltó Akadályúszás, akadályváltó Akadályúszás Minden számban

15. A felbukkanás elmulasztása a babáért merülés előtt.

Babamentés

16. Bármely uszodai berendezés igénybevétele a baba

Babamentés, babamentés uszonnyal, babamentő váltó, kombinált mentés, szuper vízimentő Babamentés, kombinált mentés, szuper vízimentő Babamentő váltó

felhozatalakor (pl.: kötél, lépcső, lefolyó vagy víz alatti hoki eszközök), kivéve a medence alját.

17. A versenyző nem hozza a megfelelő vontatási helyzetbe a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 5 m-t jelző vonalon.

21. Felbukkanás a fordulás után, a baba felhozatala előtt.

Babamentés, babamentés uszonnyal, babamentő váltó, kombinált mentés, szuper vízimentő Babamentés, babamentés uszonnyal, babamentés uszonnyal, hevederrel, babamentő váltó, kombinált mentés, Babamentés, szuper vízimentő babamentés uszonnyal, kombinált mentés Kombinált mentés

22. Levegővétel miután a láb elhagyta a forduló falat, és a baba

Kombinált mentés

18. Nem a megfelelő szállítási technika alkalmazása (ahogy a 4.3 Babák/Bábuk szakaszban található).

19. A baba arccal lefelé való szállítása vagy vontatása (4.3 Babák/Bábuk)

20. A baba elengedése a célvonal megérintése előtt.

felhozatala előtt.

23. A versenyző nem hozza a megfelelő vontatási helyzetbe a babát, mielőtt a baba feje áthaladna az 10 m-t jelző vonalon.

Babamentés uszonnyal


138. oldal

USZODAI VERSENYSZÁMOK (folyt.) Kód és kizárás 24. Ha a heveder baba körüli rögzítése közben igénybe veszi a medence bármely berendezését (pl.: kötél, lépcsők, víz alatti hoki eszközök).

25. Ha a baba-kezelő nem megfelelően helyezi el a babát, vagy hozzáér a babához, miután a versenyző megérintette a fordulófalat. 26. Ha 50 m-nél / 150 m-nél nem érinti a medence falát a baba megérintése előtt.

27. Ha a baba-kezelő nem engedi el a babát azonnal, miután a versenyző megérintette a fordulófalat.

28. Ha a baba-kezelő ellöki a babát a versenyző vagy a célvonal felé.

29. Ha a baba-kezelő szándékosan kerül a vízbe a versenyszám alatt, vagy a vízbe kerüléskor akadályozza egy másik versenyző teljesítményét, vagy akadályozza a bírók munkáját.

30. Ha a hevedert nem megfelelően rögzíti a babán (pl.: nem a test körül és a karok alatt a gyűrűhöz rögzítve).

31. Ha nem rögzíti a hevedert a baba köré az 5 m-es felvételi zónán belül (a baba fejének tetejétől számítva).

Versenyszámok Babamentés uszonnyal, hevederrel Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő

32. Ha a babát lökdösi vagy szállítja a vontatás helyett.

Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő

33. Ha a hevederkötél nem válik teljesen feszessé, mielőtt

Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő

a baba fejének teteje áthalad a 10 m-es vonalon.

34. Ha nem teljesen kifeszített hevederkötéllel vontatja a babát a 10 m-es vonalon kívül (kivéve, ha a versenyző megáll újra rögzíteni a babát).

35. Ha a heveder elválik a babától a baba helyes rögzítése után.

36. Ha a célvonal megérintésekor a heveder és a baba nincs a helyes pozícióban.

37. A baba elengedése a fordulófal vagy a célvonal megérintése előtt.

Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentés uszonnyal, hevederrel; szuper vízimentő Babamentő váltó


139. oldal

USZODAI VERSENYSZÁMOK (folyt.) Kód és kizárás 38. Egy harmadik versenyző segítségének igénybevétele a

Versenyszámok Babamentő váltó

babaátadáskor.

39. Egy versenyző kettő, vagy több váltásban is részt vesz a versenyszám alatt.

Akadályváltó, babamentő váltó, kombinált váltó

40. Elindulás, mielőtt az előző versenyző megérintette volna Akadályváltó, babamentő a falat.

41. A babaátadás:  

váltó, kombinált váltó Babamentő váltó

a kijelölt váltó zóna előtt vagy után mielőtt a második versenyző megérintené a falat

42. A baba elengedése mielőtt a következő versenyző

Babamentő váltó

megfogta volna (pl., mindkét versenyzőnek egy kézzel érintkezésben kell lenni a babával).

43. A második és a harmadik versenyző elindul, mielőtt az első vagy a második megérintené a falat.

44. A negyedik versenyző megérinti a hevedert vagy annak

Akadályváltó, kombinált váltó Kombinált váltó

bármely részét, a hámját vagy a kötelét, mielőtt a harmadik versenyző megérintette volna a fordulófalat.

45. A negyedik versenyző elhagyja a fordulófalat, mielőtt a

Kombinált váltó

harmadik versenyző megérintené a falat.

46. Az áldozat a hevedert a kötelénél vagy a csatjánál

Kombinált váltó

fogja.

47. Az áldozat karmozdulatokkal is segít, vagy nem fogja

Kombinált váltó

mindkét kezével a hevedert.

48. Az áldozat elveszíti a hevedert, miután elhagyták az 5

Kombinált váltó

m-t jelző vonalat.

49. A negyedik versenyző a heveder kötelének teljes

Kombinált váltó

kifeszülése nélkül húzza az áldozatot a 10 m-t jelző vonalon kívül.

50. A versenyző visszaszáll a vízbe a saját szakaszának teljesítése után.

51. Az áldozat elmozdítja a kezét a rúdon kijelölt pontról,

Akadályváltó, kombinált váltó, babamentő váltó Kötéldobás

mielőtt elkapná a dobókötelet.

52. A dobó elhagyja a dobó zónát (mindkét lábbal) bármikor

Kötéldobás

a rajt után és a 45 másodpercet jelző befejező hangjelzés előtt.

53. Az áldozat elhagyja a medencét a 45 másodpercet jelző

Kötéldobás

befejező hangjelzés előtt.

54. Az áldozat a pályáján kívül kapja el a kötelet.

Kötéldobás


140. oldal

USZODAI VERSENYSZÁMOK (folyt.) Kód és kizárás 55. Az áldozat nem hassal lefelé van, miközben a célvonal

Versenyszámok Kötéldobás

felé húzzák.

56. Az áldozat nem két kézzel fogja a kötelet, miközben a

Kötéldobás

célvonal felé húzzák (az áldozat elengedheti egy kézzel a kötelet, de csak azért, hogy megérintse a falat).

57. Az áldozat váltott kézzel behúzza magát a kötélen.

Kötéldobás

58. A dobó próbadobásokat végez.

Kötéldobás

Megjegyzés: A dobókat, akiknek nem sikerült az áldozatot a 45 másodperces hangjelzés előtt a célvonalhoz húzniuk, DNF-fel kell megjelölni (nem fejezte be időben a versenyt). Ők nem kerülnek kizárásra (DQ).

NYÍLTVÍZI VERSENYSZÁMOK Kód és kizárás 59. Az indító vezényszavára nem reagál a versenyző

Versenyszámok Minden versenyszám

ésszerű időn belül.

60. Az a versenyző, aki az indító első utasítása után

Minden versenyszám

hanggal vagy egyéb módon zavarja a többi versenyzőt, kizárható (vagy kiejthető parti zászlónál.

61. Az a versenyző, aki egynél több rudat felvesz vagy

Parti zászló

blokkol.

62. Nem sikerül az előírásoknak megfelelően teljesíteni a

Minden versenyszám

pályát.

SZIMULÁCIÓS VERSENY (SERC) Kód és kizárás 63. Külső segítség, utasítás vagy tanács igénybevétele. 64. Bármilyen telekommunikációs eszköz bevitele a biztonsági helyiségbe.

65. Bármely olyan felszerelés használata, amely nem a verseny részét képezi.

66. Kizárásra kerülhetnek vagy büntetést kaphatnak azok a versenyzők, akik szóban vagy fizikailag bántalmazzák az áldozatokat.

SERC


141. oldal

B FÜGGELÉK

KIZÁRÁSI KÓDOK AZ IRB VERSENYSZÁMOKHOZ TDQ—Technikai kizárás; SDQ – Biztonsági kizárás A.

B.

RAJT

DQ Típus

A1 – Hajóvezető vagy legénység hibásan rajtol.

TDQ

A2 – A hajót nem az utasításoknak megfelelően helyezik le és/vagy nem a csapatok cél jelölője előtt.

TDQ

A3 – A versenyszám kezdetekor a hajó orra nem a hullámvonal felé mutat.

TDQ

A4 – A segítő a hajó vízre tételében is segít.

TDQ

A5 – A hajóvezető a hajón kívül indítja be a motort.

SDQ

A6 – A hajóvezető két kézzel indítja be a motort, és a motor nincs üresben.

TDQ

A7 – A hajóvezető úgy indítja be a motort, hogy a legénység nincs érintkezésben a hajóval.

TDQ

A8 – A motor beindítása alatt és közvetlenül utána a hajó kontrollálatlan vagy nem biztonságos módon mozog.

SDQ

A9 – A hajóvezető tolja vagy húzza a hajót, miközben a motor sebességben van és megy.

SDQ

A BÓJÁK FELÉ ÉS A BÓJÁKTÓL VALÓ ELHALADÁS B1 – Általános hajóvezetői vagy -irányítói technika, amely azzal jár, hogy a legénység kiesik a normális pozíciójából a hajón belül.

SDQ

B2 – A hullámokkal való veszélyes ütközés vagy a hajóvezető vagy a legénység kiesik a hajóból.

SDQ

B3 – A hajó nem a megfelelő bóját vagy bójákat kerüli meg.

TDQ

B4 – A vezető hajónak elsőbbsége van; a követő hajók nem térnek ki előle.

SDQ

B5 – A hajót széles pályán vezetik, vagy a késleltetik a fordulót, hogy ezzel zavarjanak egy másik hajót, vagy arra kényszerítsék, hogy kitérjen a rendes pályájáról. B6 – A fordító bója a partra való visszatéréskor nem a hajó bal kéz felőli oldalán van.

TDQ

TDQ

B7 – A legénység vagy az áldozat elveszíti az érintkezést a hajóval a versenyszám során.

SDQ

B8 – A hajóvezető és/vagy a legénység elveszti az irányítást, annak ellenére, hogy a hajóval érintkezésben vannak.

SDQ

B9 – Nem teljesítik a pályát az adott versenyszámnak megfelelően.

TDQ

B10 – A hajó nem kerüli meg 360º-ban a kijelölt fordító bóját.

TDQ

B11 – A partra való visszatérés vagy egy hullámról való lejövés veszélyes módon történik, és/vagy a vezető és/vagy a legénység és vagy az áldozat kiesik a hajóból.

SDQ


C.

D.

ÁLDOZAT FELVÉTELE

142. oldal

DQ Típus

C1 – Az áldozat felvétele nem a bója nyílt víz felőli oldalán kezdődött meg.

TDQ

C2 – Az áldozatot nem a hajó bal oldalán vették fel.

TDQ

C3 – A hajóvezető, a legénység vagy az áldozat elveszíti a hajóval való érintkezést. C4 – Az áldozatot/legénységet nem biztonságos módon veszik fel (azaz az áldozat felvétele nem a szabályok szerint teljesül).

SDQ

C5 – A hajó nem a megfelelő fordító vagy áldozat felvételi bóját kerüli meg.

TDQ

C6 – A hajót úgy irányítják, hogy az áldozat felvételi bója a hajó oldala alá kerül a bója megkerülésekor.

TDQ

C7 – A hajó az óramutató járásával egyező módon (jobb kéz belül) kerüli meg a fordító vagy az áldozat felvételi bóját.

TDQ

C8 – Miután elszalasztották felvenni az áldozatot, a hajó nem tett 180º-os fordulatot a fordító bója körül, mielőtt ismét megpróbálták volna felvenni az áldozatot az áldozat felvételi bójánál.

TDQ

C9 – A hajóvezető és/vagy a legénység nem segít az áldozatot beemelni a hajóba.

TDQ

SDQ

IRB HEVEDERES MENTÉS D1 – A hajó nem kerüli meg a fordító bóját, mielőtt a legénység beszáll a vízbe.

TDQ

D2 – A legénység nem a hajó bal oldalán száll be a vízbe.

TDQ

D3 – A hajó nem a megfelelő módon hagyja el a hajót.

TDQ

D4 – A legénységnél össze van kapcsolva a mentő heveder, mielőtt elérné az áldozatot.

TDQ

D5 – A legénység/áldozat nem az óramutató járásával ellentétes módon ússza körbe a megfelelő bóját. D6 – Az áldozat nincs becsatolva a hevederben a gyűrűkbe.

TDQ

D7 – Az áldozat a hasán lebeg vagy a kezeivel a víz felett tempózik a vontatás közben.

TDQ

D8 – A hajó nincs a fordító bója part felőli oldalán, miközben megkezdődik az áldozat beemelése.

TDQ

D9 – A legénység/áldozat nem a hajó bal oldalán száll be a hajóba.

TDQ

D10 – A hajó nem kerüli meg teljesen a fordító bóját az óramutató járásával ellentétesen, miután felvették az áldozatot.

TDQ

D11 – Az áldozat dereka körül nincs a heveder becsatolva és/vagy a hám biztosítva a hevederes mentő szám végén.

TDQ

TDQ


E.

F.

VÁLTÁS – IRB TÖBBSZÖRÖS/CSAPAT MENTÉS

143. oldal

DQ Típus

E1 – A hajóvezető kiszáll a hajóból, miközben jár a motor (pl. nem aktiválja a motorleállító kapcsolót).

TDQ

E2 – A hajóvezető kiszáll a hajóból, majd a legénység alaphelyzetbe állítja a motorleállító kapcsolót.

TDQ

E3 – A hajóvezető kiszáll a hajóból, majd az áldozat(ok) segít(enek) a legénységnek megfordítani a hajót.

TDQ

E4 – Az áldozat(ok) a motor leállítása előtt száll(nak) ki a hajóból.

TDQ

E5 – A váltás közben a hajó olyan erővel ér partot, hogy a hajóvezető, a legénység és/vagy az áldozatok kiesnek a hajóból. E6 – A legénység veszélyes módon száll ki a hajóból.

SDQ

E7 – A hajóvezető(k) és/vagy a legénység nem a versenyszámban meghatározott módon hajtja végre a váltást.

TDQ

SDQ

CÉL F1 – A hajóvezető elhagyja a mentőcsónakot, miközben jár a motor (pl. nem aktiválja a motorleállító gombot).

TDQ

F2 – A hajóvezető szabálytalan száll ki a hajóból.

TDQ

F3 – A hajóvezető a kijelölt sávon kívül teszi partra a hajót.

TDQ

F4 – Az áldozat(ok) a motor leállítása előtt száll(nak) ki a hajóból.

TDQ

F6 – A hajóvezető nem a lábán állva keresztezi a célvonalat.

TDQ

F7 – A versenyszám végén a hajó olyan erővel ér partot, hogy a hajóvezető, a legénység és/vagy az áldozatok kiesnek a hajóból.

SDQ

G. ÁLTALÁNOS G1 – A hajóvezető nem biztonságos módon cselekszik.

SDQ

G2 – A legénység nem biztonságos módon cselekszik.

SDQ

G3 – Az áldozat nem biztonságos módon cselekszik.

SDQ

ILSE Versenyszabályzat v9.6 (01-15)  Függelékek

145. oldal

C1 FÜGGELÉK

SERC: BÍRÓI PONTOZÓLAP MINTA – ÁLTALÁNOS Sorszám: ____________ Csapat neve: ____________ Bíró neve: ____________ A jelenet leírása: A reggel folyamán azért jöttetek le az uszodához, hogy kikapcsolódjatok, és azt veszitek észre, hogy néhány ember veszélyben van a vízben. Az úszómesterek nem álltak szolgálatba, és nem láttok más alkalmazottat a közelben. Csak egy kijelölt belépési és kilépési pont van. Ha biztonságba helyeztek vagy partra visztek egy áldozatot, akkor annak ezen a belépési területen kell megtörténnie. Ha bármilyen más területet használtok, akkor nem kaptok pontot.

Bírói megjegyzések: A SERC egészét kell felügyelned, és a csapat hatékonyságát kell értékelned. Különösképpen a csapatvezető irányítói képességét kell pontozni – a prioritások megállapítását és csapattagok eligazítását/irányítását a sebesültek ellátására. A csapatvezető és a tagok, valamint az egyes tagok közötti kommunikációt is értékelned kell, amely magában foglalhatja az áldozatok állapotáról átadott információkat, és hogy milyen segítség szükséges. A pontjaidnak az alábbiakat KELL figyelembe venni: 

A csapatvezető elveszíti az irányítást, mert túlságosan belemerül egy feladatba és elveszik a részletekben. Ne pontozz olyan mentést, amelyet a vezető hajt végre. Azt egy másik bíró értékeli, aki ahhoz az áldozathoz tartozik.



Kértek-e segítséget. Megjegyzés: a segítségért elküldött személy nem térhet vissza a helyszínre.

Pontozási területek

Pontszám 10-ből

Értékelés A vészhelyzet értékelése A csapatvezető a megfelelő prioritásokat felállítva irányította a csapatot a mentésre? Folyamatos értékelés / újraértékelés Ellenőrzés A helyszín feletti ellenőrzés és biztonság A vezető végig kézben tartja az irányítást. Folyamatos értékelés / újraértékelés Kommunikáció Kommunikáció és visszajelzés a vezetőtől a csapat felé, valamint a csapattagok és az áldozatok között Hatékony kérdésfeltevés / egyértelmű instrukciók adása az áldozatoknak és a csapatnak. Keresés A helyszín hatékony felkutatása Az áldozatok beazonosítása és megtalálása Csapatmunka Csapatmunka, segítség hívása (mentőszolgálat felhívása) a megfelelő információk átadása Minden áldozat beazonosítása és biztonságba helyezése A nézelődők /áldozatok hatékony alkalmazása Hanyag/durva bánásmód az áldozatokkal – Pontlevonás Összesen Pontszámok (a bírói megítélés alapján, 0,5-ös léptékkel): Tökéletes 10 Nagyon jó 7,5 – 9,5

Kielégítő 5,0 – 7,0

Gyenge 2,5 – 4,5

Rossz 0 – 2,0

Súlyozottan, azaz magasabb pontszámmal kerülnek értékelésre a jelenet bizonyos szempontjai, amelyek nagyobb fokú tudást vagy ítélőképességet igényelnek.


146. oldal

C2 FÜGGELÉK

SERC: BÍRÓI PONTOZÓLAP MINTA – Úszni nem tudók Sorszám: ____________ Csapat neve: ____________ Bíró neve: ____________ Az áldozat: nem tud úszni, és próbál a partra kijutni Az áldozat igyekszik a víz felett maradni, és elkezd pánikolni, mert nem tud kijutni a partra. Ha a keze ügyébe löknek egy mentőeszközt, akkor rá tud kapaszkodni. Ugyanakkor, ha megpróbálják közvetlenül kimenteni, akkor igyekezni fog rákapaszkodni a mentőre (nem fog a hátára fordulni). Segítségre van szüksége, hogy kijusson a vízből, és amikor kint van, akkor kimerült lesz az élménytől. Egyedül van a medencében.

Bírói megjegyzések: Az úszni nem tudó azonnali veszélyben van, és magas prioritású a megmentése Megpróbál rákapaszkodni a mentőre, aki közvetlenül, eszköz nélkül közelíti meg. Ha közvetlenül próbálják megmenteni, akkor a mentési részért nem jár pontszám. Hatékony és eredményes módon kell a partra vinni, hogy biztonságban legyen. A partra vitelnek gondosan kell megtörténnie. A feltett kérdésekre válaszol, de magától nem ad információt. Nem fogja elhagyni a területet, hogy segítséget hívjon, mivel meg van ijedve.

Pontozási területek Pontszám 10-ből Az áldozat felismerése/megközelítése Az úszni nem tudó személy felismerése (magas prioritás), az áldozat elérésének sebessége Biztonságos megközelítés Mentés Mentés különös óvatossággal Hatékony, nem közvetlen mentés (közvetlen mentés esetén nem jár pontszám ezért a részért) Az áldozat felügyelete Tiszta és hatékony kérdezés és megnyugtatás Mentés közbeni megnyugtatás, amíg ki nem ér a partra Partra vitel Az áldozat kezelése; fejének védelme Partra emelés a mentő méretéhez és erősségéhez mérten Az áldozat ellátása és utógondozása Biztonságos elhelyezés a parttól távol; meleg és védettség, ahol lehet; biztonság ellenőrzése; folyamatos nyugtatás Hanyag/durva bánásmód az áldozatokkal – Pontlevonás Összesen

Pontszámok (a bírói megítélés alapján, 0,5-ös léptékkel): Tökéletes 10 Nagyon jó 7,5 – 9,5 Kielégítő 5,0 – 7,0 Gyenge 2,5 – 4,5

Rossz 0 – 2,0



147. oldal

C3 FÜGGELÉK

SERC: BÍRÓI PONTOZÓLAP MINTA – Gyenge úszók Sorszám: ____________ Csapat neve: ____________ Bíró neve: ____________ Az áldozat: nem együttműködő gyenge úszó, aki a barátaival játszott Az áldozat gyenge úszó, akinek nehezére esik visszajutni a partra, miután a barátaival játszott. A barátainak kiabál, hogy kövessék, de nem biztos benne, hogy hol vannak. Mentőeszközt elfogad, de anélkül is partra tud jutni. Közvetlen mentés esetén megpróbál ellenkezni és ellenállni. Aggódik, hogy a barátai meghallják-e, hogy ússzanak ki a partra. Segítség nélkül partra tud szállni. Segítséget nyújt vagy hívja a mentőszolgálatot, és végig együttműködő marad.

Bírói megjegyzések: A gyenge úszókat nagyon gyorsan biztonságos helyzetbe kell hozni. Szóbeli utasítással vagy jelzéssel vissza tud térni a partra; végig figyelemmel kell kísérni. Közvetlen mentés esetén ellenáll, és az ilyen mentésért alacsony pontszámot kell megítélni.

Pontozási területek Pontszám 10-ből Az áldozat felismerése/megközelítése Felismerni a gyenge úszót, és hogy mozgosítása magas prioritás Biztonságos megközelítés Mentés Világos utasításokkal bátorítani, hogy visszatérjen a partra; közvetett mentés használata (közvetlen mentés esetén alacsony pontszám – maximum 5 pont ezért a szakaszért) Amíg a vízben van figyelemmel kísérni; szüksége lehet további utasításra/irányításra Az áldozat irányítása és használata Hatékony kommunikáció / utasítás; segítségét felhasználni, hogy egy másik áldozatot melegen vagy biztonságban tartsanak (különösképp a barátait) Partra vitel Biztonságba hozni és partra húzni A mentő méretéhez és erejéhez képest partra húzni Az áldozat ellátása és utógondozása Biztonságos elhelyezés a parttól távol; meleg és védettség, ahol lehet; biztonság figyelemmel tartása; folyamatos megfigyelés és törődés Hanyag/durva bánásmód az áldozatokkal – Pontlevonás Összesen

Pontszámok (a bírói megítélés alapján, 0,5-ös léptékkel): Tökéletes 10 Nagyon jó 7,5 – 9,5 Kielégítő 5,0 – 7,0

Gyenge 2,5 – Rossz 0 – 2,0 4,5 Súlyozottan, azaz magasabb pontszámmal kerülnek értékelésre a jelenet bizonyos szempontjai, amelyek nagyobb fokú tudást vagy ítélőképességet igényelnek.


148. oldal

C4 FÜGGELÉK

SERC: BÍRÓI PONTOZÓLAP MINTA – Eszméletlen / nem lélegző áldozat Sorszám: ____________ Csapat neve: ____________ Bíró neve: ____________

Áldozat: Gyermek (bábu) eszméletlen, nem lélegzik Ez a gyermek a medence alján van. Korábban a barátaival játszott.

Bírói megjegyzések: Ennek az áldozatnak a megmentése alacsony prioritású, és a mentőknek a lehető leghamarabb a magas prioritású sérültekkel kell foglalkozniuk, hogy utána ehhez az áldozathoz is eljussanak, aki folyamatos ellátást igénye. Az újraélesztést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, és a pontozáskor az újraélesztés hatékonyságát és hatásosságát kell értékelni (nem pedig a saját országodban tanított technikát / szabályt). Pontozási területek

Pontszám 10-ből

Az áldozat felismerése/megközelítése Az áldozat beazonosítása Mentés A mentés gyorsasága (figyelembe véve a mentés prioritását) A partra visszatérés gyorsasága Az áldozat felügyelete Hatékony és hatásos szállítás Partra vitel Az áldozattal való óvatos bánásmód/partra emelés Az áldozat ellátása és utógondozása Hatékony és hatásos újraélesztés, amely feltehetően segít az újraéledésben. Biztos elhelyezés távol a medence partjától; biztonság figyelemmel tartása, folyamatos megfigyelés és törődés Hanyag/durva bánásmód az áldozatokkal – Pontlevonás Összesen

Pontszámok (a bírói megítélés alapján, 0,5-ös léptékkel): Tökéletes 10 Nagyon jó 7,5 – 9,5 Kielégítő 5,0 – 7,0

Gyenge 2,5 – 4,5

Rossz 0 – 2,0



149. oldal

C5 FÜGGELÉK

SERC: BÍRÓI PONTOZÓLAP MINTA – Sérült áldozatok Sorszám: ____________ Csapat neve: ____________ Bíró neve: ____________

Áldozat: eszméleténél lévő áldozat vállsérüléssel Beesett a vízbe, megsérült a válla. Az áldozat nyugodt.

Bírói megjegyzések: Ő egy közepes prioritású áldozat, akinek segítségre van szüksége. A mentőnek mentőeszközt kell használnia. Az áldozat meg tudja fogni a mentőeszközt, de segíteni kell neki, hogy kimásszon a medencéből. Az áldozatot óvatosan kell kiemelni a vízből, figyelemmel a sérült vállára. Nem együttműködő, és nem fog elmenni segítségért, vagy hogy hívja a mentőszolgálatot. Pontozási területek

Pontszám 10-ből

Az áldozat felismerése/megközelítése Felismerni a sérült úszót, és hogy mozgósítása közepes prioritás Biztonságos megközelítés Mentés Világos utasításokkal bátorítani, hogy visszatérjen a partra. Közvetett mentés használata (közvetlen mentés esetén alacsony pontszám maximum 5 pont jár ezért a szakaszért Amíg a vízben van figyelemmel kísérni; szüksége lehet további utasításra/irányításra Az áldozat felügyelete Hatékony kommunikáció / utasítás Nyugtatgatás a mentés alatt. Partra vitel A vízből óvatosan kell kiemelni tekintettel a sérült vállára Biztonságba hozni és partra húzni (figyelemmel kísérni, míg a vízben van; szüksége lehet további utasításra/irányításra) A mentő méretéhez és erejéhez képest partra húzni Az áldozat ellátása és utógondozása Biztonságos elhelyezés a parttól távol; meleg és védettség, ahol lehet; biztonság figyelemmel tartása; folyamatos megfigyelés és törődés Hanyag/durva bánásmód az áldozatokkal – Pontlevonás Összesen

Pontszámok (a bírói megítélés alapján, 0,5-ös léptékkel): Tökéletes 10

Nagyon jó 7,5 – 9,5 Kielégítő 5,0 – 7,0

Gyenge 2,5 – 4,5

Rossz 0 – 2,0


ILSE Versenyszabályzat v9. 6 (01-15) – Függelékek

150. oldal

D FÜGGELÉK

SZÓJEGYZÉK VERSENY(FUTAM) A versenyfutam egy egyszeri gyorsasági versengés, ahol a győztest az idő vagy a helyezés alapján állapítják meg. Például egy többszörös futamsorozat egyik futama egy versenyfutam; az A-döntő egy verseny.

VERSENYSZÁM

Egy versenyszám futamok sorozatából áll, amelyekre ugyanaz a szabály és feltétel vonatkozik (pl. létesítmény, felszerelés, távolság és stílus). Például a parti zászló egy versenyszám; az akadályúszás egy versenyszám.

(ELŐ)FUTAMOK

Az (elő)futamok selejtező versenyek, amelyeken kiesnek versenyzők, és ahol a legjobbak bejutnak az elődöntőbe vagy a döntőbe.

FORDULÓ

A forduló ugyanannak a versenyszámnak egy futamsorozata. Például: "Ez a forduló 8 futamból állt."

DÖNTŐ

A döntő a leggyorsabb idővel bejutott versenyzők helyezésének meghatározó versenye.

A-DÖNTŐ

Az A-döntő az első 8 leggyorsabb idővel bejutott versenyzők versenye, amely meghatározza az első 8 helyezést.

B-DÖNTŐ

A B-döntő a 9.-től a 16. leggyorsabb idővel bejutott versenyzők versenye, amely meghatározza a 9.-től 16. helyezést.

DÖNTŐ NÉLKÜLI FUTAMOK (IDŐFUTAMOK)

A döntő nélküli futamok ugyanannak a versenyszámnak a versenyei, ahol nincsenek selejtező futamok. A versenyszám győztesét az időeredmények alapján állapítják meg.

VERSENY

A verseny a versenyszámok programsorozatából álló esemény. Például: a nyíltvízi verseny 10 versenyszámból állhat. A bajnokság a verseny egyik formája.

Óvó/fellebbező lap 1. rész: Az óvásokat a 2014-es ILSE Versenyszabályzattal és/vagy az ILSE közleményekkel összhangban kell benyújtani. Az óvások az alábbi területekre terjedhetnek ki: nevezési eljárás, nevezési megfelelőség; felszerelés ellenőrzés és megfelelőség; részvétel a versenyen és/vagy szabályok megszegése.

Óvást benyújtó versenyző(k)/csapat (olvashatóan):______________________________ Versenyszám: __________________________ Aréna: ___________________________ Pálya/futam/elkülönített helyiség: ______________________________________ Dátum/idő: ________________________ Az alábbi eset ellen hivatalosan óvást nyújtok/-unk be:

Versenyző (aláírás):

Csapatvezető (aláírás):

A bírók töltik ki A versenyszám eredményeinek kihirdetése (pontos idő):___________________________ A szóbeli óvás ideje: _____________ Bíró beosztása:______________

Idő: ________

Az írásbeli óvás ideje: ____________ Bíró beosztása:______________

Idő: ________

Bíró neve (olvashatóan):_______________________________ Döntés:

Jóváhagyva (óvással egyetértés)

Elutasítva (óvás ellen döntés)

A fellebbezési bizottságnak továbbítva

A fegyelmi bizottságnak továbbítva

Megjegyzések:

Bíró (aláírás): _______________________________ A döntés közlésének ideje a versenyzővel vagy a csapatvezetővel:_____________

Az óvást benyújtó aláírásával tudomásul veszi a döntést: _____________

Fellebbezési űrlap a másik oldalon

2. rész: A fellebbezéseket a 2014-es ILSE Versenyszabályzattal és/vagy az ILSE közleményekkel összhangban kell benyújtani. Az fellebbezési bizottsága döntése végleges A fellebbezés alapja / részletezése:

Bírók töltik ki A szóbeli fellebbezés ideje: ____________ Bíró beosztása:_____________Idő: ________ Az írásbeli fellebbezés ideje: ___________ Bíró beosztása:_____________ Idő: ________ A fellebbezés díjának beérkezési ideje: _____________________________ A fellebbezés díjának visszaadása (ha szükséges):____________________ A fellebbezési bizottság elnökének neve (olvashatóan):_______________________________ Döntés:

Jóváhagyva (óvással egyetértés)

Elutasítva (óvás ellen döntés)

Megjegyzések:

A fellebbezési bizottság elnökének aláírása: _______________________________ A döntés közlésének ideje a versenyzővel vagy a csapatvezetővel:_____________

A fellebbezést benyújtó aláírásával tudomásul veszi a döntést: _____________

Nemzetközi Vízimentő Szövetség (ILS) Sportbizottság Rekord kérelmező lap Rekord Típusa:

Rekord: :

1. Az ILS által szabályozott (kérjük, adja meg a jóváhagyó dokumentumot)

verseny neve 2. Versenyszám 3. Nem

□férfi

□női

4. Korcsoport

□nyílt

□ifjúsági

5. Versenyző neve

Vezetéknév, Keresztnév Születési idő: Év, hónap, nap

□serdülő

□szenior csoport:

Csapat neve 6. A váltócsapat tagjainak neve (nevek a versenyzés sorrendjében) 1.

,

- Születési idő: Év, hónap, nap

2.

,


3.

,


4.

,


7. Ország 8. Tagszervezet 9. Rekordkérelem

0’00”00 min kérjük, adja meg a hivatalos eredményt

10. A verseny időpontja

Nap Hónap Év, 00:00 –kor

11. Város és helyszín 12. Vezető versenybíró jóváhagyása Név Aláírás

…………………………..

Dátum

…………………………..

13. Doppingellenőrzés kérjük, adja meg a tanúsítványt A fenti űrlap online verziója elérhető a www.ilsf.org weboldalon. A kitöltött kérelmet (angol nyelven) az ILS Rekord jegyzőjének kell továbbítani, Dr. Detlev Mohr, e-mail: [email protected] vagy fax: +49 331 86 43 35 vagy az adott ILS régió Sportbizottságának a rekord szabályokkal összhangban.

ILS SPORTBIZOTTSÁG TECHNIKAI BULLETIN #2 Szabályváltozási hirdetmény – 4.3.1, 4.3.2 és 4.3.3 ILS verseny jegyzetek, 2013-as kiadás 2014. június 10.

Ezt a közleményt azért hoztuk létre, hogy a versenyzők, edzők és bírók segítségére legyen a baba szállítási és vontatási szabályainak változásával és a kizárásokkal kapcsolatban. A bulletin #2 egyértelműsíti a szabályokat és kizárásokat, ábrázolja a helyes és helytelen szállítási pozíciókat, valamint részletezi és fotókkal illusztrálja a vontatási és szállítási technikákat. Általánosságban, a szállítási és vontatási technikák hasonlóak az eddig használt technikákkal. A szállítással kapcsolatban, kérjük, vegyék figyelembe: 

A versenyzőnek a babával együtt a felszínre kell jönnie a kijelölt 5/10 m-es vonal előtt. A versenyzőnek a babával együtt a felszínen kell maradnia a verseny alatt a kijelölt 5/10 m-es vonal után. 

Amikor a baba szállítást bírálják, akkor a versenyző és a baba egy egységnek számít. A bírálásnak a versenyző cselekedeteire, szállítási technikájára és a baba pozíciójára kell fókuszálnia. Ha víz folyik a babára, az nem jár kizárással. 

Kizárással jár, ha a versenyző és a baba a víz felszíne alatt van. Nem jár kizárás azért, ha a versenyző a víz alá kerül a normál kéz- vagy lábtempó közben feltéve, ha a versenyző testrészének valamely része a víz felszíne fölött van végig a verseny során. 

A bírónak figyelnie kell és ellenőriznie kell a helyes szállítási technikát. A babát nem takarhatja el a versenyző teste. 

A "markolás elkerülése" kifejezés azt jelenti, hogy nem szabad rámarkolni a baba torkára, szájára, orrára vagy a szemeire. A baba torkára, szájára, orrára vagy a szemeire való rámarkolásért járó kizárásba beletartozik az is, ha a versenyző kezével, hónaljával vagy testével eltakarja a baba száját, orrát vagy szemeit. A vontatással kapcsolatban, kérjük, vegyék figyelembe: 

Amikor vontatják a babát (amely lélegzőnek tekintendő), a versenyzőt ki kell zárni, ha a baba forog a hevederben, és így a baba feje a víz felszíne alá kerül [DQ#1]. Az alábbi oldalak ábrákkal és fotókkal illusztrálják a helyes és helytelen szállítási és vontatási pozíciókat és technikákat.

Helyes szállítási technikák rövid magyarázattal 1. kép: Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszínén vagy felette van, és a baba arccal felfelé van.

2. kép: A versenyző a víz felszínén vagy felette van, és a víz a baba arca felett van.

3. kép: A baba arccal felfelé a víz felszínén vagy felette van; a versenyző a víz felszínén vagy felette van, ha a könyöke a víz felszínét áttöri.

Szabálytalan szállítási technikák, amelyek kizárással járhatnak 4. kép: Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszínén vagy felette van, de a baba arccal lefelé van. [DQ19]

5. kép: Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszíne alatt van. [DQ18]

6. kép: A versenyző a víz felszínén vagy felette van, de a baba a versenyző alatt van. [DQ18].

Az alábbiak a szállítás különböző típusaira hoznak példát. Azok a szállítási technikák, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak, piros vonallal vannak áthúzva:

Mellkason keresztezett fogásos szállítás 

A versenyzők a hátukon úsznak, lábukkal rúghatnak vagy kezükkel bármilyen tempót végezhetnek.



A versenyzők egy kézzel fogják a babát, úgy hogy a karjuk a törzs körül van, miközben a babát a víz felszínén tartják.



A babát arccal felfelé kell szállítani. A babát lehet megdöntve szállítani, de nem nagyobb szögben mint 90 fok a vízfelszínről mérve.

Megjegyzés: A babát nem szabad tolni, a torkán, száján, orrán vagy szemein megfogni, vagy a víz felszíne alatt szállítani. 1. Fotó:

Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszínén vagy felette van, és a baba arccal felfelé van.

2. fotó:

A versenyző a víz felszínén vagy felette van, és a baba a víz felszínéhez képest 90 foknál nagyobb szögben dől meg. [DQ19]

3. fotó:

A versenyző a víz felszínén vagy felette van, és a baba arca a víz felszínéhez képest 90 foknál nagyobb szögben dől meg. [DQ19]

4. fotó:

A versenyző a víz felszínén vagy felette van, de a baba a versenyző alatt van. [DQ18]

Kétkezes fejen vagy állon fogásos szállítás 




A versenyzők két kézzel fogják a babát a fej mindkét oldalán, miközben a babát a víz felszínén tartják.






6. fotó: [DQ18].

A baba torkának, szájának, orrának vagy szemének megfogása.

Egykezes állon fogásos szállítás 

A versenyzők a hátukon vagy oldalukon úsznak, lábukkal rúghatnak vagy kezükkel bármilyen tempót végezhetnek.



A versenyzők egy kézzel fogják a babát, ujjukkal az állba kapaszkodva, miközben a babát a víz felszínén tartják.






8. fotó:

A baba torkának, szájának, orrának vagy szemének megfogása. [DQ18]

8. Fotó:

A baba tolása. [DQ18]

Kétkezes hónalj fogásos szállítás 




A versenyzők két kézzel fogják a babát a törzs mindkét oldalán a karcsonkok alatt, miközben a babát a víz felszínén tartják.






10. fotó:

Mind a baba, mind a versenyző a víz felszíne alatt van. [DQ18]

Tarkón/nyakon fogásos szállítás 

A versenyzők a hátukon, oldalukon vagy hason úsznak, lábukkal rúghatnak vagy kezükkel bármilyen tempót végezhetnek.



A versenyzők a nyak hátulját fogják, miközben a babát a víz felszínén tartják.








12. Fotó:


13. Fotó:

Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszínén vagy felette van és a baba arccal felfelé néz.

14. fotó:

Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszíne felett van, de a baba arccal lefelé van. [DQ19]

15. Fotó:


16. Fotó:

Mind a versenyző, mind pedig a baba a víz felszínén vagy felette van és a baba arccal baba arccal felfelé néz.

A baba vontatása 

A versenyzők a hátukon, oldalukon vagy hason úsznak, lábukkal rúghatnak vagy kezükkel bármilyen tempót végezhetnek.



A vontatás előtt a babát a helyes módon rögzíteniük kell a versenyzőknek az 5 m-es felvételi zónán belül. A helyes mód azt jelenti, hogy a versenyző a baba teste körül és a karjai alatt rögzíti a hevedert egy gyűrűbe akasztva. A versenyzőt ki kell zárni, amennyiben a heveder és a baba szétválnak. A versenyzőt nem kell kizárni, ha a heveder kicsúszik a vontatás során, és a baba csak az egyik kar alatt van rögzítve, feltéve hogy eredetileg helyesen volt rögzítve, és arccal felfelé van a felszínen.



Az 5 m-es felvételi zónán kívül a versenyzőknek az arccal felfelé helyesen rögzített bábut kell vontatniuk a felszínen. A babát lehet megdöntve szállítani, de nem nagyobb szögben mint 90 fok a vízfelszínről mérve.



A hevederkötélnek teljesen feszesnek kell lennie, mielőtt a baba fejének teteje áthalad a 10 m-es vonalon. 17. Fotó:

A heveder a baba teste körül és a karjai alatt van rögzítve egy gyűrűbe akasztva, és a baba arccal felfelé van.

18. fotó:

A baba arca a víz felszínéhez képest 90 foknál nagyobb szögben dől meg, és a babát arccal lefelé vontatja. [DQ19]

19. Fotó:

A versenyzőt nem kell kizárni, ha a heveder kicsúszik a vontatás során, és a baba csak az egyik kar alatt van rögzítve, feltéve hogy eredetileg helyesen volt rögzítve, és arccal felfelé van a felszínen.

20. fotó:

A baba arca a víz felszínéhez képest 90 foknál nagyobb szögben dől meg, és a két kar nincs "helyesen rögzítve". [DQ19 és DQ1]

21. fotó:

A baba arca a víz felszínéhez képest 90 foknál nagyobb szögben dől meg, és a babát arccal lefelé vontatja. [DQ19 és DQ1]

gggg

Kilencedik kiadás (2015)

Recommend Documents