H U f-t С ^f -I 4 U
KFKI-1982-43
PÄLFALVI J.
BALESETI DOZIMETRIAI CÉLRA HASZNÁLHATÓ RADIÁTOR NÉLKÜLI SZILARDTEST-NYOMDOZIMÉTER FEJLESZTÉS
cHungariafl ftcadcmp CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-1982-43
BALESETI DOZIMETRIAI CÉLRA HASZNÁLHATÓ RADIATOR NÉLKÜLI SZILÄRDTEST-NYOIiDOZ 1 MÉTER FEJLESZTÉS Pálfalvi József Központi Fizikai Kutató Intézet H-1525 Budapest 114, Pf.49
HU ISSN 0368 5 330 ISIW
9GA l/l
D?,9 1
KIVONAT Jelen riportban beszámolunk a Kodak-Pathé LR 115 tipusu mag meglökésen alapuló szilárdtest nyomdetektor neutron érzékenységének vizsgálatáról. A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a közleményben javasolt kiér tékelési módszer használatával 25%-nál kisebb hibával számitható a gyorsne utron fluxus-sürUség, ha a neutron spektrum becsülhető, igy ez a detektor jól használható baleseti dozimetriai célokra.
АННОТАЦИЯ Исследовалась чувствительность к нейтронам твердотельных трековых детек торов частиц отдачи типа Кода-Патэ ЛР-115. Результаты показывают, что в слу чае возможности предварительной оценки спектра нейтронов предложенный нами метод расчета позволяет повысить точность определения плотности быстрых ней тронов на 25%. Следовательно, этот детектор может успешно применяться в ава рийной дозиметрии.
ABSTRACT Investigation on Kodak-Pathé LB 115 Cellulose nitrate recoil track detectors are summarized. The bacground was investigated and a set of new measurements was made to prove the applicability of the sensitivity calcula tion for water-moderated fision neutrons. It is shown that such tract de tectors are capable of measuring the fast neutron flux density, using the suggested evaluation methods, with an error of less than 25% when the neutron spectrum can be estimated. They are therefore usable not only for flux density measurements in beam geometry but also for area and accident dosi metry.
TARTALOMJEGY ZÉK
Oldal
BEVEZETÉS
1 0
KÍSÉRLETEK 3 1. Maratási sebességek és a háttér mérése 3 2. Reprodukálhatóság és érzékenység vizsgálatok ... 4 3. Érzékenység vizsgálatok kis átlag energiájú neutronokkal . 8 ÖSSZEFOGLALÁS 9 IRODALOM 10 TÁBLÁZATOK 11 ABRAK 13
- 1 -
BEVEZETÉS A nukleáris erőmüvek számának növekedése, valamint a gyorsítók és egyéb neutronforrás )k gyógyászati és más célú felhasználása nagymértékben növelte a neutrondozimetria je lentőségét. Ismeretes viszont, hog/ bár több, különféle elv alapján működő neutrondozlmeter van használatban, és az elő rehaladás e téren az utóbbi mintegy tiz évben jelentősnek: mondható, mégis igen sok a nyitott kérdés a neutrondozimet riában. Sem a munkahelyi, sem a baleseti neutrondózis-mérés nem mondható megoldott kérdésnek. A szilárdtest nyomdetektorok alkalmazása több biztató lehetőséget kinál a neutrondozimetriában, és ezért érthető a viszonylag nagy aktivitás az ilyen vonatkozású kutatás te rületén. Az a felismerés, hogy csupán a neutronok által vala mely anyagban meglökött magok detektálásával a neutron-fluxus sűrűség és következésképpen a neutrondózis meghatá rozható nagy előrelépést jelentett a baleseti neutrondozi metriában. Ezzel a detektortipussal Magyarországon először az ATOMKI-ban kezdtek el foglalkozni, majd a vizsgálatok a KFKI-val közösen folytak. Elsősorban alapvető kérdéseket kellett tisztázni: milyen detektor anyagok használhatóak egyáltalán és ezeknek milyen a neutron érzékenységük. A kezdeti vizsgálatok során megállapítottuk, hogy különböző tipusu polikarbonát és cellulóz nitrát alapanyagú detekto rok a legalkalmasabbak. A neutron érzékenységet neutron ge nerátorral előállított monoenergiás /2,4 és 14 MeV/, vala mint a KFKI-ban lévő WR-SM reaktor biológiai csatornájá ban nyerhető, viszonylag nagy átlag energiájú /A» 1,5 MeV/ neutronokkal végeztük. 1980-ban rendelkezésre álló eredmé nyek lehetővé tették a rutin dozimetriára való alkalmazás kidolgozását.
- 2 A doziméter és a kiértékelő rendszer fejlesztésekor az alábbi szempontokat kellett figyelembe venni: ~ könnyen és olcsón beszerezhető detektor alapanyag, - gyors, lehetőleg automatikus kiértékelhetőség, - j ó reprodukálhatóság. A szempontok alapján a választás a francia Kodak-Pathé cég által gyártott, cellulóz nitrát alapanyagú, LR 115 II tipusu detektorra esett. Az általunk választott anyag igen vékony - kb. 13 ura - és piros szinü. A neutronok által meglökött C, 0, N magok az anyagban látens nyomokat Áoznak létre, melyek kémiai maratással felerosithetoek, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a maratás során a látens nyomokból lyukak képződnek, melyek a piros anyagban jól észlelhetőek, közönséges fény mikroszkóppal vagy automa tikusan működő képanalizátorral megszámlálhatóak. A további munkához rendelkezésünkre állt tehát a detek tor anyag, a korábbi vizsgálatokból £l, 2, J, 4, 5 J neutron érzékenységet leiró empirikus összefüggés: a
к 111
S(E)= (m.l cl )^-j +
8
1
0
9
1
/itt m=-l,07.lŐ um" , c= 8,115.10~ um" , k= 2,25 kísérleti utón nyert állandók; 1 a detektor maratás előtti és 1 a ma ratás utáni vastagsága um-ben; Б a neutron energia MeV-ben és E = 1 MeV/, valamint a mérőeszközök /VIDIMET II A tipusu képanalizátor [6j és TESATRONIC DIGITAL tipusu fólia vastag ságmérő/. Q
Az alábbi vizsgálatok elvégzését tűztük ki célul; - a detektor érzékenysége hogyan függ a maratáshoz használt anyagok /KOH, NaOH/ hőmérsékletétől és koncentrációjától, - milyen sebességgel csőkken a maratás során maga a detektor anyag és a detektor anyagot hordozó poliész ter fólia vastagsága, - háttér nagysága,
- 3 - az /l/-es összefüggésben szereplő konstansok állan dósága különböző gyártási idejű anyagokra, - a mért nyomsürüség lineárisan változik-e a neutron fluenssel, reprodukálhatóság, - alkalmazható-e az /l/-es összefüggés a gyakorlatban leginkább várható, de eddig még nem vizsgált kis - i MeV körüli - átlagenergiájú neutronokra. A továbbiakban ezen vizsgálatokról számolunk be. KÍSÉRLETEK 1. Maratási sebességek és a háttér mérése (VJ 2 A detektorokat kb. 3 cm -es felületű darabokra vágtuk es a hordozó réteg egy részéről acetonnal eltavolitottuk a detek tor anyagot, azért, hogy mind a hordozó anyag, mind a detek tor anyag vastagsága mérhető legyen, ugyanazon a darabon a maratás előtt és után is. Ezután a detektorokat meghatározott időkig marattuk különböző körülmények között KOH és NaOH ol datokban. A hőmérsékletet 4O-60°C-ig, az olda.ok koncentrá cióját 2 n-t51 6 n-ig változtattuk. A hőmérséHet stabilitást termosztáttal biztositottuk. Már az első kisérleteknél kiderült, hogy a KOH-val tör ténő maratás igen gyors е.з emiatt nehezen kézben tartható, igy a további kísérletekben csak NaOH-t használtunk. A maratási időkből és a lemaratott rétegvastagságokból szá moltuk a sebességeket és a nyert értékeket táblázatokba fog laltuk. A kiértékelés során megállapítottuk, hogy legalkalmasabb marató anyag a 2,5 n NaOH. Az is világossá vált azonban, hogy a különböző gyártási idejű detektorok maratási sebességei nem egyformák, tehát azt minden uj sorozat használatba vételekor meg kell határozni. Példaként az 1. táblázatban megadjuk a maratási sebességeket 2,5 n NaOH oldatra, különböző hőmérsék leteknél. Az első 3 sorban közölt adatok 1979-es gyártású,
- 4 a 4-ben adottak 1980-as évjáratú detektorra vonatkoznak. Megállapítottuk, hogy a detektorok háttere függ a gyár tási sorozattól, de azonos gyártási sorozaton belül függet len a Maratási körülményektől, kizárólag a detektor felüle téről lemaratott rétegvastagság függvénye. Ez a függvény egy egyenessel közelíthető az 5-8 jum-ig terjedő tartomány ban, e fölött exponenciálisan növekszik. Célszerű a teljes - 5-10 fim-ig terjedő tartományra exponenciális közelítést használni. Ez a háttér függvény minden gyártási sorozatra külön meghatározandó. Az 1. ábrán két különböző gyártási sorozatra bemutatjuk a háttér nyomsürüség - lemaratott rétegvastagság görbét. Az 1. exponenciális görbe paraméterei: r = 0,97; a= 2,34; b» 0,46; a 2-nál r = 1,00; a= 1,93; b= 0,52. 2
2. Reprodukálhatóság és érzékenység vizsgálatok [7] Erre a célra nagyszámú különböző gyártási idejű detek tort sugaraztunk be jól ismert neutron sugárzási terekbe », különböző ideig. A besugárzást a KFKI WR-SM reaktorának biológiai besugárzó csatornájában végeztük. Olyan spektru mokat alakítottunk ki különböző szűrő kombinációkkal /5 mm B.C, 70-145 mm Bi, 165 mm Polietilén/, melyeknek átlagener giája a már korábban is vizsgált energiatartományba esik /1,5-1,8 MeV/. Ezeket a spektrumokat a 2. és 3. ábrán mutat juk be. /Az ábrák az R40 tipusu számítógéphez csatolt rajz gépen készültek/ Minden egyes besugárzáshoz kalibrált aktivációs és hasadási nyomdetektorokkal meghatároztuk a neutronfluenseket is. Ezután a detektorok kezdeti vastagságait megmértük, majd csoportokra osztottuk és csoportonként különböző körülmények között marattuk. Változtattuk a maratási időt /vagyis a lemaratott rétegvastagságot 5-11 iim-ig/, a NaOH koncentrá cióját /2-6 n-ig/ és a hőmérsékletet /40-60°C-ig/. A mara tások után újra megmértük a detektor vastagságokat és a VIDIMET II A képanalizátorral mértük a nyomsürüségeket.
- 5 Az így nyert nagymennyiségű adatot matematikai statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel egy HP 97-es asztali számológé pen. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az eredményeket. - A nyomkialakulás és nyomfeltárás azonos besugárzások és maratási körülmények között is bizonytalan - a reprodu kálhatóság rossz- a 7 um-nél kisebb lemaratott rétegvastag ságoknál. A 10 um-nél nagyobb lemaratott rétegvastagságok nál részben a megnövekedett háttér részben a nyomok eltor zulása miatt a mérési hibák erősen megnövekednek. Tehát a használható intervallum 7-10 um-ig terjed. - Ezen intervallumon belül, egy adott lemaratott réteg vastagságnál a mért effektiv nyomsürüseg lineárisan függ a neutron fluenstöl és egy adott fluens esetén a reprodukál hatóság 10 %-nál kisebb hibával biztosi tott, »nindazon esetek ben, amikor a mért effektiv nyomsürüseg /összes nyomok száma minusz a háttér/ a 102-5.10 5 nyom/cm 2 tartományba esik. Kis nyomsürüségnél a háttér, nagy nyomsürüségnél a nyomok átfe dései miatt a mérési hibák megnövekednek. - Megállapítottuk, hogy a vizsgált maratási körülmények között a detektor érzékenysége nem függ sem a marató oldat /NaOH/ töménységétől sem a hőmérsékletétől, csak kizárólag a detektor kezdeti és a maratás utáni érzékeny réteg vastag ságától. - Az /l/-es összefüggésben szereplő paraméterek értékei az általunk vizsgált 4 különböi.5 gyártási idejű detektorokra mérési hibán belül azonosak voltak, azonban а к értéke, amelyik az előzetes kísérletekből 2,25-nek adódott, minden vizsgált esetre 2,20-nak bizonyult, igy ezt az értéket fogad tuk el érvényesnek. A nagyszámú mérés részletes bemutatására itt nincs lehe tőség, ezért csak egy tetszőlegesen választott detektor sorozat
- 6 -
kiértékelésének eredményeit illusztráljuk a 4. ábrán, ahol megadjuk az effektiv nyomsürüségeket a lemaratott réteg vastagság függvényében. A felhasznált detektorok kezdeti ré tegvastagsága azonos volt. Ugyanolyan spektrumú neutron térben sugaraztuk be őket 3 különböző ideig. Minden detek tort 2,5 n NaOH oldatban marattunk 4 különböző /40, 50, 55, 60 С/ hőmérsékleten. Az 1000 másodperces besugárzáshoz tar tozó effektiv nyomsürüségeket karikával, az 500 s-hez tarto zókat négyzettel, végül a 250 s-hez tartozókat háromszöggel vagy x-el jelöltük. A kihúzott egyeneseket a mérési pontokra történő lineáris illesztéssel kaptuk. Az eredmények lehetővé tették, hogy egy rutin baleseti doziméter felépítését és a kiértékelési rendszert optimali zálását. Ezt ismertetjük az alábbiakban. 2 a./ Egy doziméterben 2 db, kb. 2 cm felületű azonos gyártásból származó detektort kell elhelyezni, ezenkívül a háttér és maratási sebesség vizsgálatokhoz 8-10 detektort kell félretenni. b.( Az összes detektor felületének egyharmadáról acetonnal lemossuk az érzékeny réteget és vastagságmérővel mérjük az érzékeny réteg vastagságdcat /1 , um/. с./ 2-4 félretett detektor vizsgálatával megállapítjuk az érzékeny réteg maratási sebességét 2,5 n NaOH oldatban 50, illetve 60 C-os hőmérsékleten. d./ A maradék félretett detektorokat 2,5 n NaOH oldat ban 50 és 60°C-os hőmérsékleteken ugy marjuk meg /a maratási sebességek ismeretében megválasztva az időt/, hogy a lemara tott rétegvastagság kb. 7 um legyen /a maratás után természe tesen a rétegvastagságokat újra mérj (ж/. Ezután számoljuk a háttér-nyomsürüségeket. Ezen procedura 2-3-szori megismét lésével felrajzoljuk mind 50, mind 60°C-os hőmérsékleten a lemaratott rétegvastagság függvényében a háttér nyomsürüség görbét a 7-10 um-ig terjedő tartományban.
- 7 -
е./ A besugárzott detektorok egyikét 50, a másikat 60°C-os hőmérsékletű 2,5 n NaOH oldatban maratjuk és számol juk a nyomsQrüségeket több lépésben ad./ pontban foglaltak hoz hasonlóan. Ezután a háttér görbéből vett értékek levoná sával képezzük az effektiv nyomsurüségeket. Az összes igy nyert effektiv nyomsűrűség - lemaratott rétegvastagság szám párra egyenest illesztünk. f./ Az egyenesből meghatározzuk a 41= 9 um lemaratott vastagsághoz tartozó nyomsürüséget /T, nyom/cm / és a mara dék rétegvastagságot /1=1_ - Л1/. g./ Az alábbi összefüggésből kiszámítjuk az átlag ér zékenységet .
?» (E)-dE E
S = (m.l+cl). — ^ - . о
l ,
Е
J
/2/
2
^ (E)-clE
itt a Ó (E) a differenciális neutron-fluxussürüség /tetsző legesen normált lehet/) E, a neutron spektrum legalsó, E» a legfelső energia határa /MeV-ben/. h./ Meghatározzuk az neutron fluenst a
¥
E,, E_ energia tartományban a
= -£-
2
/cm" / képletből .
/3/
A gyakorlatban - pl. a Paksi Atomerőműnél - elképzel hető neutron spektrumok azonban sokkal lágyabbak /az átlag energia *v 1 MeV/, mint az eddigi vizsgálataink során fel használtak, így következő feladat volt megvizsgálni a ki-
I
- e -
I
i
alakitott rendszer alkalmazhatóságát lágyabb spektrumú neut ron terekben is. 3./ Érzékenység vizsgálatok kis átlag energiájú neutro nokkal [ej Ezekhez a vizsgálatokhoz a Bombay-i Bhabha Atomkutató Központ Apsara nevű reaktoránál 4 különböző pozícióban besugarazott, de eddig ki nem értékelt, detektorokat használ tuk fel. Az átlag energiák 0,8-1,1 HeV-ig változtak. Minden pozícióban több sorozat detektort sugaraztunk be. A sugárzási tér bemérését ugy végeztük, hogy először egy számitógépes programmal, elméletileg meghatároztuk a neutron spektrumokat, majd hitelesített aktivációs- és hasadóanyag radiatoros nyom detektorokkal végzett mérésekkel az elméleti spektrumokat korrigáltuk és kiszámítottuk a m. *топ fluenseket a 0,5 eV-tói 10 MeV-ig terjedő eneraia intervallumra. Az 5. és 6. ábrán megadjuk a számított ét a korrigált spektrumokat mind a 4 be sugárzó helyre. Az 5. ábrán a legfelső spektrum az 1. besu gárzó helyre számított, az alatta lévő a korrigált; a 3. spek trum a 2. besugárzó helyre számított és alatta a korrigált látható. A 6. ábrán ehhez hasonlóan a 3. ós 4. besugárzó helyekre. A görbéket a valóságos helyükről a rájuk irt érté kek szerint elcsúsztattuk az átfedések elkerülésére. Ezek után a 2-es pontban javasolt technikával kiértékeltük az LR 115 II tipusu nyomdetektorokat is, melynek során a /2/-es és /3/-as képlet felhasználásával meghatároztuk az átlag ér zékenységeket és a fluenseket. A 7. ábrán bemutatjuk mind a négy besugárzás l-l vélet lenszerűen kiválasztott detektorának kiértékelése során nyert effektiv nyomsürUség-bemaratott rétegvastagság érték párokat és az ezekre illesztett egyeneseket. A 2. táblázat ban összefoglaljuk a mérési eredményeket. Az első oszlopban megadjuk a vizsgált LR 115 II nyomdetektorral. a második osz lopban a hitelesített detektorokkal kapott fluxus-sürüségeket és a hozzájuk tartozó szórásokat. Mind a két esetben az
- 9 adott besugárzási pozícióban elhelyezett összes detektorból nyert értékek átlaga szerepel. A 3. oszlopban a vizsgált nyomdetektorral kapott fluxus-sűrűségek százalékos eltérését adjuk meg a kalibrált detektorokkal kapott értékekhez viszo nyítva. Megállapíthatjuk, hogy a szórásokon belül jó egye zést kapunk, ami igazolja azt a feltevésünket, hogy LR 115 II tipusu cellulóz nitrát detektorokkal /a régebben alkalmazott hasadóanyagból készült radiátorok alkalmazása nélkül/ a tulmaratott nyomok /lyukak/ sűrűségének mérése utján a neutron-fluxussürüség már a *» 1 MeV átlagenergiájú neutronok ese tében is meghatározható. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálatok eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy a Kodak gyártmányú LR115 II tipjsu detektor baleseti dozimetriában jól használható. A 2. ábrán bemutatott - a Paksi erőmű reaktoránál a beton védelmen kivül várható spektrum esetében a legkisebb kimutatható abszorbeált dózis »- 3 mGy, ami #»»100 nyom.cm detektor jelzésnek felel meg. Ez az alacsony kimutathatósági érték lehetővé teszi, hogy neutronforrások környezetében elhelyezett un. munka helyi doziméterbe is alkalmazzuk. A felső határ kb. 3 Gy.
1981-ben a KFKI-ban a ZR-4, ZR-6 és a WR-SM reaktorok körül /25 ponton/ kísérletképpen elhelyeztünk LR 115 II de232 tektorokat is párhuzamosan a Th hasadóanyag radiátoros nyomdetektorokkal. A kiértékelésükkor kapott eredmények is azt bizonyították, hogy célszerű ezzel az olcsóbb és könnyeb ben kezelhető detektorral kiváltani a T h radiátoros detek torokat. 1982-ben az összes baleseti dozimétert elláttuk az uj anyaggal, de még párhuzamosan használjuk a régi detekto rokat is. Kedvező eredmények esetén 1983—tói teljesen átté rünk az uj rendszerre. 2 3 2
- 10 -
IRODALOM [l] Medveczky L., 1978, "Fast Neutron Fluence Measurement with Different Types of Solid State Nuclear Track Detectors". Proc. 3rd Symp. Neutron Dosimetry in Biology and Medicine Neunerberg/München, 1977, EUR 5848, Luxemburg 1978, pp. 759-767. ["2j Medveczky L. and Pálfalvi J., 1^78, "Gyorsneutronfluxus sűrűség mérése reaktornál". Izotóptechnika /Hungary/ 21, 464-468 /in Hungarian/ £з)Medveczky L. and Pálfalvi j., 1078, "Neutron Flux Density Measurements Using SSNTDs", Proc. 7th DOE Work shop on Personnel Neutron Dosimetry, PNL-2007/uc-48, p. 81 /Abstract only/. [VJ Medveczky L. and Pálfalvi J., 1979, "Neutron Flux Density Measurement Using SSNTDs", Bull. Instit. Nucl. Res. /Hungary/, 21, 347-354. Г5З Medveczky L., 1968, "Comparison of the Neutron Sensiti vity Of SSNTDs", Proc. 10th Int. Conf. SSNTD, Lyon 1979, Solid State Nuclear Detectors /Edited by H. Fracois, N. Kurtz, J. P. Massue, M. Monnin, R. Schmitt and S.A. Duranni, pp. 581-584 /New York: Pergamon Press/. [б] Pálfalvi J., Eördögh I. and Vero В., 1980. "Track Density Measurements Using a VIDIMET-IIA Type Image Analyser", Proc. 10th Int. Conf. SSNTD, Lyon 1979, Solid State Nuclear Track Detectors /Edited by H. Francois, N. Kurtz, J.P. Massue, M. Monnin, R. Schmitt, and S.A. Duranni/, pp. 503-507 /New York: Pergamon Press/. [7З Pálfalvi J., 1981, On the Use of LR 115 II Recoil Track Detectors for Neutron Dosimetry, Kuclear Instruments and Methods, V. 180, p. 511-514. £в] Pálfalvi, J., Bhagwat A.M., Medveczky L., 1981, Investig ations on the Neutron Sensitivity of Kodak-Pathé LR IIS Recoil Track Detector, Health Physics, V. 41. p. 505-512.
- 11 1. táblázat LR 115 II tipusu detektorok maratási sebességei 2,5 n NaOH oldatban. Az els5 3 sorban közölt adatok 1979-es gyártású, a 4-rben adottak 1980-as évjáratú detektorokra vonatkoznak.
Hőmérséklet
maratási sebesség,
ír °C
érzékeny réteg
hordozó réteg
40 - 0,2 50 Í 0,2 60 - 0,2
0,641 - 0,013 1,64 - 0,03 4,19 - 0,08
0,0389 ± 0,0033 0,092 - 0,017 0,207 - 0,033
60 - 0,2
2,63
0,210
- 0,06
- 0,025
- 12 2. táblázat Az APSARA reaktor 4 besugárzó helyén mért fluxus-sürüségek
Fluxus-sűrűség -i« »ÍO cm-2.s-1
Besugárzóhely száma
LR 115 II
1 2 3 4
A kalibrált de tektor értéktől való eltérés, %
7
3,41 2,11 1,51 1,44
Í í
0,55 0,42 0,38 O 36 r
Kalibrált detektorok
2,94 2,08 1,99 1,69
Í -
0,31 0,25 0,18 0,21
+16 +1,4 -24 -15
- 13 -
ÁBRASZÖVEGEK 1.
Háttér nyomsürüségek LR 115 II nyomdetektor anyagban a le maratott rétegvastagság függvényében
2.
л WR-SM reaktor biológiai besugárzó üregében 5 mm B.C, 145 Bi és 165 mm polietilén szűrőkkel előállított neutron spektrum
3.
Л WR-SM reaktor biológiai besugárzó üregében 10 mm B.C ós különböző vastagságú Bi szűrőkkel előállitott neutron spektrumok
4.
LR 115 II detektorban meglökött magok kimaratott nyomai nak nyomsürüség értékei a lemaratott rétegvastagság függ vényében. A besugárzások a 2. ábrán megadott spektrumú neut ronokkal 3 különböző ideig tartottak. A detektorok mara tása 2,5 n NaOH oldatban 40, 50, 55, és 60 С hőmérsékleten történt •
5.
Az APSARA reaktor 1. és 2. besugárzó helyein a számított /felső görbe/ és a mérésekkel nyert £lsó görbe/ neutron spektrumok. A görbéket az átfedések elkerülésére valóságos helyükről a jelzett értékekkel elcsúsztattuk.
6.
Az APSARA reaktor 3. és 4. besugárzó helyein a számított /felső görbe/ és a mérésekkel nyert /alsó görbe/ neutron spektrumok
7.
LR 115 II detektorban meglökött magok kimaratott nyomainak nyomsürüség értékei a lemaratott rétegvastagság függvényé ben. A besugárzások az APSARA reaktornál történtek. Minden besugárzó helyről egy-egy tetszőlegesen választott detektor többszörös maratással nyert értékeit adtunk meg. A detek torok maratása 2,5 n NaOH oldatban 60 C-on történt.
- 1 4 -
400-
•
• I
•
•
•
I
hatter nyomsuruseg nyom cmi2
300-
200-
100-
I
1
§
§
lemaratott rétegvastagság (/лт) lábra
-
15
-
О
J .1. . I
I l
1 I—l е
If/ . , UVR-Sri SPEKTRUM,SZUROK
10' 10* 10* 10 ENERGIB(ev) 5ГИ B4C. 145WI B I . 165W1 РЕ
2 ábra
L
t0
7
- 16 -
я
1
1
Г
1
1
Г
т-г-i—г-г- — Т~ —'"Г —т-Т^
Т
~|
1—I—I
г
КГ
ю' ш о.
70 mm Bi-
#
ш
icr
95 mm Bi
3
120 mmBi 145 mm Bi
хГ
юf5
I
Ю
0
I
Ю
I 1
I
L.-J
Ю
2
I
I
Ю
I 3
I
L_l
Ю
.1 ,1 -J
4
ENERGIA [EVJ
3. 6 bra
Ю
5
I
I
Ю
L 6
J
Ю
7
l_
Ю
8
- 17 -
38
Kinyomj cm
1
34
30 26 22 500 s
18 К
250 s
Ю
6
7
8
9
Ю
11
12
lemaratott rétegvastagság (/*т)
4 ábra
- 18 r i
101
i
i
| i
i
|
i
1—I
I
I
I
I I
I
I
10 -
v-10 -
10
10
10 -1
10
«0 1 i l.i—i_i_J—i—L_i—i—L_i—i—L-i—» TH 10* 10* 10* 10* 10
l.i If/
i
i
i
rfitf
Energia (eV) 5. á b r a
10
» ? »—i I •
-1
» I •—i-T"'—T —»—T~<—»
\ »—r~T
io' -5-5
10
10 ?
rf «ZV 10
—
иЦЛ^О^Х
-ю*
10 -
10*'—' ' л ' ' * '
TH nr
иг
' **'
» I -•
ini.i
иг
i&
10
Energia (eV)
6. ábra
I l.i—i
ur
l.i—i_L_
iff
to
- I« -
3
/2
10 nyom/cm
lemaratott rétegvastagság (/лт) 7. ábra
Kiadja a Központi Fizikai Kutató intézet F«l«16s kiadót Gyimesi Zoltán Szakmai laktort Or. Somogyi György PéldinyazáMt 315 Törzsszám: 82-373 Készült a KPKI sokszorosító üzemében Felelős vezetSs Nagy Károly Budapest, 1982 július hó
í