Kézműves házaspárok Európája “Formális és informális tapasztalatok képzés és információátadás kapcsán" E.C.O.A.
TANULMÁNY
-1-
A projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósulhatott meg. A kiadványért kizárólag a szerző vállal felelősséget, a tanulmányban foglalt információk későbbi felhasználásáért az Európai Bizottságot nem terheli felelősség.
-2-
Európa-szerte a kézműves vállalkozások, többnyire házaspárok által létrehozott családi cégek formájában működnek. A házastárs a kölcsönös családi együttműködés keretein belül nyújt segítséget, sőt mi több, gyakran ő a 'láthatatlan munkaerő'. A szociális, jogi és anyagi biztonság e hiányosságával szembesülve a Rhône-i Kézműves és Kisiparos Kamara által koordinált európai projekt, melyet anyagilag az Európai Bizottság Leonardo da Vinci programja támogat, feltárja a kézműveseket segítő házastársak helyzetének, tevékenységének, valamint képzésének részleteit. A projekt neve: E.C.O.A Kézműves Házaspárok Európája: formális és informális tapasztalatok képzés és információátadás kapcsán. A projekt kettős célt tűzött ki maga elé: a kézműveseket segítő házastársak szakmai és szociális integrációját, valamint a kézműves vállalkozások működésifolytonosságának biztosítását. Különböző országokból hét testület vesz részt a projektben: •
Rhône-i Kézműves és Kisiparos Kamara - Franciaország. Mely több mint 23,000 kézműves vállalkozást, vagy másképpen kifejezve 61,000 Franciaország Rhône megyéjében dolgozó kézművest és kisiparost képvisel. A köztestület 1925-ös megalakulása óta képviseli a kézműves szakma általános érdekeit a különböző állami szervek előtt.
•
Kölni Kézműves Kamara - Németország. A kölni céh Németországon belül a legnagyobbak közé tartozik. Nemzeti és tartományi szinten is képviselteti magát a fontosabb bizottságokban, védi a kézművesek érdekeit és szerepet vállal a regionális szintű szakmai képzésben is.
•
Fodrász-vállalkozások megyei egyesülete (UDEC) - Franciaország. Az UDEC egy a Franciaországban található 112 közigazgatási egység szerinti, a fodrász szakmán belüli munkáltatói szervezetnek. 1973 óta működik mint munkáltatók szakmai szervezete és összességében több mint 100 Rhône-megyei vállalkozást foglal magában.
•
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara / Kézműves Tagozat (BKIK) Magyarország: 1850-ben mint kormányzati irányítás alá tartozó testület alapult, a kereskedelem, az ipar és a gazdaság különböző szektorainak, így a későbbiekben a kézműipari szektor fejlesztésére. A Kamara ösztönző tevékenységet fejtett ki a kormányzati intézkedésekre és törvénykezésre, valamint hozzájárult azok gyakorlatba való átültetéséhez. Fő célja a vállalkozások számára történő segítségnyújtás, tanácsadás és promóció, különös tekintettel az európai versenyképességre és konformitásra.
•
FAS Oktatási Központ Cork - Írország. Közoktatási központ és az ír foglakoztatási rendszer egyik fő hatósága. 'Business Unit' szolgáltatásainak segítségével az FAS ír vállalkozások számára nagyszabású és átfogó fejlesztési és oktatási programokat nyújt.
•
Confartigianato Formazione, Torino – Olaszország. A Confortigianato Formazione a Piedmont-i és Aosta Völgy-i Confartigianato Csoport szakmai képzéséért felelős szervezet. Olaszország legnagyobb kézműves-, és kisvállalkozói szervezete. -3-
•
Norvég Kézműves Vállalkozások Szövetsége (HBL) - Norvégia. Az 1993-ban létrejött szövetség 3,200, többnyire kézműves kisvállalkozást tömörít. Tevékenységének fő céljai az oktatás, az adózás, a vállalkozás-fejlesztés, a munkakörülmények, a bértárgyalás és az információszolgáltatás területeire esnek. A 'Norvég Üzleti-, és Ipari Szövetség' (NHO) tagja, mely Norvégia vezető munkáltatói szervezete.
Az ECOA projekt első lépésében egy, a résztvevő országok közötti összehasonlító tanulmány elkészítésére került sor, mely a kézműveseket segítő házastársak a vállalkozásban betöltött szerepét vizsgálta. Ezt követe a közös képzési modul kialakítása. Az összehasonlító tanulmány elkészítésére az alábbi hármas célkitűzéssel került sor: 1. A kézműveseket segítő házastársak helyzetének feltérképezése a résztvevő országokban: szerepvállalásuk mértéke a vállalkozásban, végzett munka jellege, státusuk, képesítésük, képzési hiányosságaik és hogy mely gátló tényezők hátráltatják képzésüket. 2. Már létező, a kézműveseket segítő házastársak számára létrehozott képzési programok azonosítása. 3. A kézműveseket segítő házastársak státusára vonatkozó nemzeti jogi szabályozás megismerése. Ezen cél elérése végett a partnerországok kérdőíves felméréssel (lásd a függelékben) keresték meg az egyes országokban élő kézműveseket segítő és az alábbi ismérvekkel rendelkező házastársakat: • • •
Teljes-, vagy részmunkaidős foglalkoztatottságú, kézműves vállalkozókat segítő házastárs (státusra való tekintet nélkül). Azon segítő házastársak, akik részt vettek, vagy nem vettek részt számukra rendezett képzésben, amennyiben volt ilyen. A kérdőív tárgyát képezte továbbá az érintett kézműves vállalkozások tevékenységi körére vonatkozó eloszlás képe.
Kitűzött célként szerepelt partnerországonként legalább 100 db. válasz begyűjtése. Ez a célkitűzés nem minden ország esetében teljesült, melynek számos oka lehet az adott országra, vagy szervezetre vonatkozó kontextusban. Így összesen 444 kérdőív érkezett be az alábbi országonkénti eloszlásban: Beérkezett kérdőívek száma Franciaország
123
Németország
77
Magyarország
65
Írország
36
Olaszország
100
Norvégia
23
Svájc
20
Összesen
444
-4-
A második és harmadik célkitűzés megvalósítása érdekében a különböző projekt-részvevők kitöltendő kérdőívet kaptak kézhez (lásd: függelékben) a kézműves vállalkozások történeti fejlődésének természetére, a kézművest segítő házastárs helyére és jogi helyzetére a társadalomban, valamint a már létező, kézműveseket segítő házastársak számára szánt tanfolyamokra vonatkozólag. Jelen anyag a tanulmány eredményeit tartalmazza, mely minden egyes ország kontextusában más és más képet ad aszerint, hogy az adott országon belül a kézművesség definíciója és ennek megfelelően a partnerszervezet hatásköre hogyan változik.
-5-
TARTALOM
1 A kézműveseket segítő házastársak azonosítása..Erreur ! Signet non défini. 1.1 1.2
Férfi / nő eloszlás ....................................................................................................7 A kézműveseket segítő házastársak életkora.................. Erreur ! Signet non défini.
2 A vállalkozás ..............................Erreur ! Signet non défini. 2.1 2.2 2.3 2.4
A kézműves vállalkozások kora .................................... Erreur ! Signet non défini. Üzleti szektor ................................................................ Erreur ! Signet non défini. A vállalkozásvezető végzettsége ................................... Erreur ! Signet non défini. A vállalkozás mérete ..................................................... Erreur ! Signet non défini.
3 A segítő házastárs helyzete a vállalkozásban .......Erreur ! Signet non défini. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5
Mióta dolgozik a vállalkozásban?..........................................................................13 Fő feledatai a vállalkozásban......................................... Erreur ! Signet non défini. A vállalkozásban töltött munkaidő ................................ Erreur ! Signet non défini. Részvétel az üzleti döntéshozatalban ............................. Erreur ! Signet non défini. A kézműves vállakozás-vezetőt segítő házastárs státusa Erreur ! Signet non défini.
4 Képzés.........................................Erreur ! Signet non défini. 4.1 Kézműves házastársak képzése ..................................... Erreur ! Signet non défini. 4.1.1 A kézműveseket segítő házastársak kezdeti képzettsége ................................21 4.1.2 Kézműveseket segítő házastársak szakmai továbbképzése Erreur ! Signet non défini. 4.2 A képzés hatása a kézműves házastárs munkavégzésére ........................................23 4.3 Képzési igények............................................................ Erreur ! Signet non défini. 4.4 A képzésben való részvételt akadályozó tényezők ......... Erreur ! Signet non défini. 4.5 Már létező kurzusok kézműves házastársak számára ..... Erreur ! Signet non défini. 4.5.1 Franciaország: Brevet de Collaborateur de Chef d’Entreprise Artisanale (BCCEA) [A kézműves vállalkozás-vezetőt segítő házastársak képzése] ......................28 4.5.2 Németország: Fachwirtin – kézműves vállalkozás ügyvitelét oktató képzés...30 4.5.3 Olaszország ........................................................... Erreur ! Signet non défini. 4.5.4 Egyéb országok ..................................................... Erreur ! Signet non défini.
Következtetések ..............................Erreur ! Signet non défini.
-6-
1 A kézműveseket segítő házastársak azonosítása
1.1 Férfi / nő eloszlás A hét partner ország esetében a házaspárok által irányított vállalkozás vezetője általában férfi (az esetek 80%-ban).1 Néhány ország azonban kivételt képez ez alól. Norvégiában például több mint 40%-ban a férfiak dolgoznak a feleség vezette vállalkozásban. Olaszország esetében a vállalkozást vezető személyt az esetek 67%-ában nem a házastársak, hanem a fiak, vagy férfitestvérek segítik. A kérdőívet megválaszoló férfi asszisztensek, mint kiderült, a vállalkozás vezetőjének fiai, vagy férfitestvérei voltak, ez megzavarta a tanulmány lefolytatását. Ezen okból a fenti 'férfi' kérdőíveket kizártuk a kalkulációból, ami Olaszország esetében egy 100%-os női eredményhez vezetett.
1. Férfi / nő eloszlás 120%
100%
80%
Nők
60%
Férfiak
40%
20%
0% Franciao.
1
Németo.
Hagyaro.
Írország
Olaszo.
Lásd: 1. Ábra
-7-
Norvégia
Svájc
Európa
1.2 A kézműveseket segítő házastársak életkora A kérdőívet megválaszoló nők életkora 35 és 54 év köze volt2. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy ez egy európai átlag, mely az egyes országok tekintetében nagy eltéréseket hordoz. Magyarországon a segítő házastársak 40%-a idősebb mint 55 év. Ez a jelenség azzal a ténnyel magyarázható, miszerint ezek az emberek túl idősek ahhoz, hogy a munkaerőpiacon alkalmazottként találjanak állást, ezért családi vállalkozásban nyújtanak segítséget. Sőt mi több Magyarországon a nem dolgozó nyugdíjasok száma is alacsony.
2. A segítő házastársak életkora 60%
50%
40% 18-20 év 21-25 év 26-34 év
30%
35-44 év 45-54 év 55 év & +
20%
10%
0% Franciao.
2
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Lásd: 2. Ábra
-8-
Norvégia
Svájc
Európa
2 A vállalkozás
2.1 A kézműves vállalkozás kora A vizsgált vállalkozások közel 60%-a több mit 10 éves múltra tekint vissza3.
3. A vállalkozás kora 90%
80%
70%
60%
50%
3 évnél fiatalabb 3-6 éves 7-10 éves
40%
10 éves & +
30%
20%
10%
0% Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Norvégia
Svájc
Európa
Norvégiában, az itteni lokális és különleges adottságok miatt a 10 évnél idősebb kisvállalkozások arány eléri a 85%-ot. Itt a legtöbb vállalkozás, egy minimum 5 éves működési periódus elteltével szövetségekhez csatalakozik.
3
Lásd: 3. Ábra
-9-
2.2 Üzleti szektor A tanulmányban résztvevő partnerországok által megkérdezett vállalkozások túlnyomóan az építőipari és a szolgáltatási szektorba tartoznak4. Írországban az építőipar különösen nagy részesedéssel bír a megkérdezett vállalkozások körében, mely a nemzeti eloszláshoz viszonyítva aránylag reprezentatív érték. Meglepő módon azt tapasztalhatjuk, hogy három országban (Írország, Olaszország és Norvégia) élelmiszeripari vállalkozások nem képviseltetik magukat a kimutatásban. Ez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban nincsenek élelmiszeripari vállalkozások, hanem épp az ellenkezőjét. Ezek a típusú vállalkozások nem állnak kapcsolatban az adott országban működő, projektben résztvevő partnerszervezettel. A partnerszervezetek, szakszervezetek, szövetkezetek, tanácsadó kamarák, stb. valójában nem mind több szektort átfogó szervezetek, egyes esetekben tagjaik kizárólag egy bizonyos üzleti szektorból kerülnek ki.
4. A vállalkozás üzleti szektora 90%
80%
70%
60%
Építőip
50%
Él.ip. Szolgált. 40%
Gyáripar
30%
20%
10%
0% Franciao.
4
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Lásd: 4. Ábra
- 10 -
Norvégia
Svájc
Európa
2.3 A vállalkozásvezető végzettsége Képzettség tekintetében messze a svájci kézműves vállalkozásvezetők állnak a legjobban, a középiskola elvégzése után 45%-uk 3 éves vagy hosszabb tanulmányokat folytatott (Fősk. + 3 év Franciaországban)5. Ez azzal is magyarázható, hogy a svájci fiatalok szokás szerint a szakmai betanuló évek után a svájci Université des Métiers-en (szakmai egyetem) folytatják tanulmányaikat. Egy másik szignifikáns helyi jellemvonás a Németországban megfigyelhető magas szakképzettségi ráta. Itt, mivel a saját vállalkozás elindításának kötelező előfeltétele, a kézműves vállalkozások vezetői felsőfokú oklevéllel rendelkeznek. Más országokban a vállalkozásvezetők többnyire középszintű szakmai végzettségűek.
5. A vállalkozásvezető végzettsége 70%
60%
50%
Nincs vég. Középisk. végz. Szakmai végz. Magasszintű szakmai, vagy SLC SLC + 2 év SLC + 3 év, vagy több
40%
30%
* Hiányzó adat
20%
10%
0% Franciao.
5
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Lásd: 5. Ábra
- 11 -
Norvégia
Svájc
Európa
2.4 A vállalkozás mérete A megkérdezett vállalkozások átlagosan 1-től 4-ig terjedő számú alkalmazottat foglalkoztatnak.6 Az alkalmazottat nem foglalkoztató vállalkozások aránya Franciaországban, Magyarországon és Olaszországban az átlagosnál magasabb (kézműves vállalkozás családi kultúrája, szociális és gazdasági összefüggések). Vegyük figyelembe, hogy a kézműves vállalkozás puszta definíciója hatással van a vállalkozás méretére. Franciaországban a vállalkozás méretét is számításba veszik (10 alkalmazottnál kevesebb), nem csak a tevékenységi területet. Ez Németországra nem jellemző, ahol más országokhoz hasonlóan kizárólag a tevékenységi terület alapján történi a besorolás.
6. A vállalkozás alkalmazottainak száma 80%
70%
60%
50%
0 1-4 5-9 10 - 49 50 - 99 100 és + 0 válasz
40%
30%
20%
10%
0% Franciao.
6
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Lásd: 6. Ábra
- 12 -
Norvégia
Svájc
Európa
3 A segítő házastárs helyzete a vállalkozásban
3.1 Mióta dolgozik a vállalkozásban? Átlagosan a vállalkozást segítő házastársak 50%-a az alapítástól kezdve a családi cégben dolgozik7, mely a házastárs vállalkozásban betöltött fontos szerepéről tanúskodik.
7. Mióta dolgzik a vállalkozásban 80%
70%
60%
50%
Alapítástól < 3 éve 3 - 6 éve 7 - 10 éve > 10 éve 0 válasz
40%
30%
20%
10%
0% Franciao.
7
Németo.
Magyaro.
Írország
Lásd: 7. Ábra
- 13 -
Olaszo.
Norvégia
Svájc
Európa
3.2 Fő feladatai a vállalkozásban A tanulmányban részvevő 7 ország adatai alapján nagy vonalakban elmondható, hogy a segítő házastárs adminisztratív feladatokat lát el8. Ezt követi a könyvelés, értékesítés, személyzeti ügyintézés és beszállítókkal való kapcsolattartás. 8. Fő feladatok a vállalkozásban (európai átlag)
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Adminisztratív
Személyzeti ügyvitel
Könyvelés
Értékesítés
Beszállítókkal való kapcsolattartás
Termelés
A fent felsorolt fő feladatokat országspecifikus feladatok9 követik a rangsorban, mint például Magyarországon, ahol a személyzeti ügyintézés az alkalmazottak alacsony száma miatt csekély fontossággal bír. Németországban, ahol a munkavállalók száma az átlagosnál magasabb, fordított tendencia érvényesül.
8 9
Lásd: 8. Ábra Lásd: 9. Ábra
- 14 -
9. Fő feladatok a vállalkozásban 90%
80%
70%
60% Fr. Németo. Hun Írorsz. It. Norv. Svájc
50%
40%
30%
20%
10%
0% Adminisztratív
Személyzeti ügyek
Könyvelés
Értékesítés
Beszerzés
Termelés
3.3 A vállalkozásban töltött munkaidő Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásban betöltött fontos szerep okán vállalkozásvezetőt segítő házastársak több mint 70%-a nem rendelkezik fix fizetésű állással más cégnél10. 10. Fix fizetésű állás más cégnél 120%
100%
80%
Igen Nem Nincs válasz
60%
40%
20%
0%
Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Norvégia
Svájc
Európa
A fent említettek miatt a házastárs napi 4-8 órát tölt munkával a vállalkozásban11. 10 11
Lásd: 10. Ábra Lásd: 11. Ábra
- 15 -
11. Vállalkozásban töltött munkaidő 70%
60%
50%
40%
1-3 ó 4-7 ó > 8ó Nincs válasz
30%
20%
10%
0%
Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo
Norvégia.
Svájc
Európa
Másrészről, például Írországban a legtöbb segítő házastárs rendelkezik külső cégnél betöltött állással, gyakran félállással, így itt a családi vállalkozásban eltöltött munkaórák száma 1-3 órára csökken. A két tevékenység közötti ilyen típusú viszony nem minden esetben magától értetődő. Például Norvégiában a házastársak körülbelül 50%-a rendelkezik a családi vállalkozáson kívüli teljes munkaidejű állással és emellett a családi cégben is hasonló óraszámban végez munkát. Norvégiában a több munkahelyen történő állások összeegyeztetése normális jelenségnek mondható és megmagyarázza a tapasztaltakat.
3.4 Részvétel az üzleti döntéshozatalban A segítő házastársak több mint 80%-a igennel válaszolt a kérdésre: "A döntések meghozatala a vállalkozás-vezetővel közösen történik?"12. Ez ismét megerősíti a segítő házastárs vállalkozásban betöltött szerepének fontosságáról, valamint a hosszú távú fejlődés elősegítésről alkotott elképzelést, valamint ezen emberek célzott képzésére való törekvést.
12
Lásd: 12. Ábra
- 16 -
12. A döntések meghozatala a vállalkozás-vezetővel közösen történik? 100%
90%
80%
70%
60%
Igen Nem
50%
Nincs válasz
40%
30%
20%
10%
0%
Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
- 17 -
Norvégia
Svájc
Európa
3.5 A kézműves vállalkozás-vezetőt segítő házastárs státusa Németországban, Norvégiában és Svájcban a segítő házastárs általában fix fizetésű dolgozó. Másutt vagy nincsen ilyen státusuk, vagy helyzetüket a nemzeti törvénykezés kézműves vállalkozásokra vonatkozó szabályozása határozza meg13. 13. Státus a vállakozásban 120%
100%
80%
Fix 60%
Nem fix Más
40%
20%
0% Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo .
Norvégia
Svájc
Európa
Három országban (Franciaország, Magyarország és Olaszország) létezik a segítő házastársakra vonatkozó specifikus jogi státus. Franciaország Az 1982 július 10.-i, 1994-bem kiegészített francia munkaügyi törvény megalapozta a kézműves vállalkozás-vezetőt segítő házastárs cégen belüli jogi helyzetét. A döntés fakultatív. Ma vélhetően a segítő házastársak mindössze 6%-a van a fenti státus szerint bejelentve. A vállalkozás-vezetőt segítő házastársak 60%-a mint bejelentett dolgozó dolgozik a férj vállalkozásában. A 2005 augusztus 2.-i, 2005-882 számú, kis és középvállalatokra vonatkozó francia törvény (függőben lévő rendeletek) státus választására kötelezi a házastársat. A segítő házastárs számára három státuslehetőséget kínál fel.
13
Lásd: 13. Ábra
- 18 -
• • •
Hivatalosan bejegyzett segítő házastárs Üzlettársi státusú házastárs Fix fizetésű alkalmazott házastárs.
A "segítő házastárs" státus speciális jellemzői: csak a házasságot kötött felek vehetik igénybe rendszeres és tényleges együttműködés díjazás nincsen (félállás más cégnél lehetséges) fokozott társadalombiztosítás (betegség, gyes) magánnyugdíjalap nehézségek esetén személyes vagyonnal történő felelősségvállalás lehetséges. Az "alkalmazott státusú házastárs" speciális jellemzői: tényleges részvétel a vállalkozás tevékenységében érvényes munkavállalói szerződés szakmai képzettségen alapuló bérezés hiánytalan társadalombiztosítási szolgáltatás vállalkozáshoz igazított adózási rend. Az "üzlettársi státusú házastárs" speciális jellemzői: a cég jegyezett tőkéjében való részesedés a vállalkozás vezetőjének TB-jével megegyező társadalombiztosítás fokozott vagyoni védelem: vagyoni felelőssége a befektetett tőke értékéig terjed. Franciaországban kizárólag a hivatalosan bejelentett segítő házastársak azonosíthatók egyértelműen. Más státusúakról (alkalmazott, üzlettárs) nem állnak rendelkezésre adatok. Az új francia törvény ebben is előrelépést fog hozni. Mindazonáltal a Rhône-i Kézműves és Kisiparos Kamara e területen nyert tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy Franciaországban igen csekély a státusban lévő segítők száma. Ennek okai: • • •
•
kulturális szempontból vizsgálva a családi segítségnyújtás a kézműves szakmában magától értetődő tényező, anyagi szempontból vizsgálva kezdetben a vállalkozás nem eléggé jövedelmező a házastárs alkalmazottként való bejelentéséhez, szociológiai szempontból vizsgálva egyre több olyan pár van, akik a tartós együttélés ellenére sem kötnek házasságot, ami viszont a segítő házastárs státushoz elengedhetetlen, általánosságban elmondható, hogy a kézműveseket segítő házastársak nincsenek tisztában a státusokkal és nem mérik fel a státusnélküliség kockázatát.
Magyarország Az úgynevezett segítő családtag tárgykörét az 1990 évi V. és az 1997. évi LXXX társadalombiztosítási törvény szabályozza. Mindazonáltal Magyarországon nincs szükség a kézműves vállalkozót segítő házastárs státusának honosítására. Létezik egy "segítő családtag"-nak nevezett speciális státus, melyben az illető egyén házastárs, vagy bármely más családtag, gyerek, testvér lehet. - 19 -
Ez a státus biztosítja, hogy az illetőnek legyen társadalombiztosítása, valamint hogy legalább a minimálbér 30%-nak megfelelő bért kapjon. A házastárs teljes-, és részmunkaidőben is dolgozhat, az utána befizetendő társadalombiztosítási járulék megegyezik a normál alkalmazottéval. A törvény által előírt díjazás okán igen kevés munkáltató veszi igénybe ezen státus nyújtotta lehetőségeket. Olaszország A házastárs felvezetése a vidéki kézműves vállalkozások adatlapjára kötelező jellegű, melyet a helyi kereskedelmi kamara végez el. Ebben az esetben használják a kézműves vállalkozásban részvevő "segítő házastárs" megnevezést. Németország A kézműves házastársak számára nincs külön státus. Viszont a társadalombiztosítási jogalkotás keretein belül a kézműves vállalkozásban dolgozó házastárs tárgyköre is helyet kapott. 2005 január 1. óta, ha cég asszisztenst vesz fel (legyen az házastárs, a vállalkozásvezető élettársa, vagy a korlátolt felelősségű társaságban részvevő üzlettárs), az egészségbiztosító alapok, mint a társadalombiztosítási központok automatikusan ellenőrzik az új belépő státusát. A tanulmányi adatgyűjtés alatt megkérdezett házastársak túlnyomó többsége alkalmazott státusban volt. Itt meg kell jegyezni, hogy a kérdőíveket szervezetekbe tömörülő és státusuk elismeréséért küzdő kézműves feleségeknek küldték ki. Írország Írországban a kézműveseket segítő házastársak számára nincs külön státus. A házastársak több mit 50%-a nem rendelkezik státussal, és ezért semmiféle társadalombiztosítási fedezeti eszközzel sem. Mindazonáltal 25%-uk a vállalkozás alkalmazásában van. Norvégia Írországhoz hasonlóan a norvég törvénykezés sem tesz említést a kézműveseket segítő házastársakról. Mégis az alkalmazottként dolgozó házastársak száma (> 45%) meghaladja a nem bejelentett házastársakét (39%). A státus elismerésének igénye ennek ellenére jelentős. Svájc Svájcban a kézműveseket segítő házastársak számára nincs külön státus, de a mivel az érintettek nagy százalékban (> 80%) alkalmazásban vannak, a végzett munka társadalombiztosítás általi honorálásának problematikája fel sem merül. Ez azzal is
- 20 -
összefüggésben áll, miszerint a vállalkozások többsége az átlagosnál nagyobb méretű, így a gazdasági háttér is kedvezőbb, ami lehetővé teszi a házastárs alkalmazottként való foglalkoztatását.
4 Képzés 4.1 Kézműves házastársak képzése 4.1.1 A kézműveseket segítő házastársak kezdeti képzettsége Általánosságban elmondható, hogy kézművest segítő házastárs feladatköre nagyban függ az előképzettségtől. Ezek az emberek a párválasztás véletlenszerűsége által kerülnek a kézművest segítő fél szerepkörébe és sok esetben nincsenek rá felkészülve, hogy részt vállaljanak a cég irányításában. A tanulmány elkészítése során, kezdve a főkönyvelőtől az általános iskolai tanárig, a mérnöktől az ápolónőig sok különféle végzettségű embert ismerhettünk meg. Ezért egy, a segítő házastársra tipikusan jellemző képesítés nem írható le egyértelműen. A helyzet a következő: a legtöbb segítő házastárs a szakmai oklevéltől az érettségi plusz két év felsőfokú képzésig terjedő képzettséggel rendelkezik14. Hasonlóan a vállalkozásvezetők képzettségi szintjének összehasonlításához, Svájc magasabb képzettséggel itt is az élen jár: a megkérdezettek 50% -a rendelkezik érettségi plusz 3, vagy több év felsőfokú képzettséggel. 14. Képzettségi szint 60%
50%
40% Nincs okl. Érettségi Szakközépiskola
30%
Éretts.+szakm. felsőfok. Éretts. + 2 év Éretts. + 3 év, vagy több
20%
* Hiányzó adat 10%
0% Franciao.
14
Németo.
Magyaro. *
Írország
Olaszo.
Lásd: 14. Ábra
- 21 -
Norvégia
Svájc
Európa
A vállalkozás vezetőjének képzettségével összehasonlítva a segítő házastársak valamivel képzettebbek15, mivel ezen tanulmány eredményei szerint a házastársak 23% átlépi az érettségi plusz két év felsőoktatási képzettségi szintet, míg a vállalkozásvezetők esetében ez csak 17%. 15 Házastárs és cégvezető képzettségének összehasonlítása Házastárs képzettsége Cégvezető képzettsége
3%
2%
23%
3%
8%
26%
24%
25%
11% 6%
25%
14% 9%
21% Nincs okl. Érettségi Szakmai érettségi Érettségi + szakmai felsőoktatás Érettségi+2év Éretts.+3év, vagy több Nincs válasz
4.1.2 Kézműveseket segítő házastársak szakmai továbbképzése A hét partnerországban átlagosan a szakmai előmenetele során a házastársak 60%-a vesz részt szakmai továbbképzésben16.
15 16
Lásd: 15. Ábra Lásd: 16. Ábra
- 22 -
16. Továbbképzés 100%
90%
80%
70%
60% Igen 50%
Nem Nincs válasz
40%
30%
20%
10%
0% Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Norvégia
Svájc
Európa
Sokan közülük számítástechnikai, titkárnői, nyelvi és könyvelői gyorstanfolyamokon vettek részt, mások a kézműves vállalkozás-vezetői asszisztens munkakör igényei szerint kialakított, hosszabb tanfolyamokra iratkoztak be. Ilyen például a “Brevet de Collaborateur du Chef d’Entreprise Artisanale” (BCCEA) [Kézműves Vállalkozás-vezetőt Segítő Házastárs Oklevél], melyet a kereskedelmi és kézműves kamara ad ki, vagy a “Gestion de l’Entreprise Artisanale du Bâtiment” (GEAB) [Kézműves Építőipari Vállalkozásmenedzsment], vagy a "Fachwirtin" Németországban.
4.2 A képzés hatása a kézművest segítő házastárs munkavégzésére Alant látható a kimutatás, mely a képzés a segítő házastárs munkavégzésére gyakorolt hatását foglalja össze. Egyes házastársak megállapítják, hogy a képzésen tanultak segítségével megmentették a vállalkozást a csődtől, de a család, vagy a másik házastárs bevált vezetési módszerein való változtatások sokszor konfrontációhoz is vezettek. A hagyományokkal átszőtt családi vállalkozási környezet nem mindig kedvez egy külső tényező (házastárs) által kezdeményezett változtatásoknak, így ez bonyolult, mégis igen hasznos lehet. Megállapítható, hogy a képzés szakavatottabbá teszi a vállalkozás-vezetőt segítő házastársat aki egyúttal a vállalkozás számára is hatékony és előremozdító tényezővé válik.
- 23 -
Milyen változást hozott a képzés az Ön munkavégzésében?
Motiválva érzem magam és az önbizalmam is megnőtt!
Mielőtt megismertem a férjemet, teljesen más területen dolgoztam. De a képzés lehetővé tette, hogy jól lássam el a ‘segítő házastárs’ feladatát!
Jobb a kapcsolatom az alkalmazottakkal és kevesebb a probléma a munkaerő kiválasztással.
Most már egyedül is meg tudjuk csinálni a könyvelési teendőket, ami csökkenti a vállalkozás kiadásait.
A számítógép megkönnyíti a vállalkozás életét!
Hatékonyabb vagyok és jobban be tudom osztani az időmet.
Jobban látom el a munkakörömet, így most több mindent is én csinálok a vállalkozásban.
- 24 -
A forgalmunk nőtt, a költségek csökkentek, a vállalkozás jobb formába került!
4.3 Képzési igények A képzési igények részben megfelelnek a kézműves házastárs által ellátott fő feladatok kihívásainak a vállalkozásban17.
17. Képzési igények Európában 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10%
Magyar
Olasz
Spanyol
Német
Angol
Termelés
Vállalkozás kifelé történő kommunikációja
Piaci ismeretek
Könyvelés
Adójog
Emberi erőforrás menedzsment.
Kereskedelmi jog
Fogyasztóvédelmi jog
Polgárjog
Munka jog
Adatkezelés
Munkaszervezés
Titkár(nő)
Internet
Könyvelési szoftver
Irodatecnika, szoftver
0%
Fogyasztói szokások
5%
A képzési igények az adminisztratív ügyvitelre (titkár(nő)i feladatok, munkaszervezés, stb.), ügyvédi tevékenységre és könyvelésre terjednek ki. A jogi képzésen belül például az igények minden országban mások és mások. Az adójog minden országban az első helyen szerepel, kivéve Norvégiát (itt az első a fogyasztóvédelmi jog) és Svájcot (kereskedelmi jog). Németországban nagy igény mutatkozik az emberi-erőforrás képzésre, míg más országokban ez alacsonyabb. Ez azzal is magyarázható, hogy átlagosan a német vállalkozások több alkalmazottat foglalkoztatnak mint más országok vállalkozásai. Az üzletviteli képzés iránti igény relatíve magas Németországban (53%), Magyarországon (37%) és Svájcban (42%), de viszonylag alacsony Franciaországban, Írországban és Olaszországban. A kézművesek általában technikai szempontból képzettebbek mint kereskedelmi szempontból, ezért fontos különbséget tenni, valós igényeik és vélt igényeik között.
17
Lásd: 17. Ábra
- 25 -
Végezetül Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban és Svájcban fogalmaztak meg idegen nyelvi képzés - különösen angol - iránti igényt. Csak Írország esetében nem mutatkozott nyelvi értékelhető nyelvi képzési igény. A norvég kézműves házastársak 65%-a fejezte ki angol nyelvi képzés iránti igényét. Ez az idősebb házastársak magas arányával magyarázható, akik az angolt jól beszélő fiatalabb generációkhoz képest lépéshátrányban vannak. A tanulmány egy másik képzési igényt is feltárt, ez pedig a családi kapcsolatok lélektana a vállalkozáson belül. Mint ahogy azt a 4.2-ben megállapítottuk, a segítő házastárs a családi vállalati kultúrában nagyon nehezen és körülményesen tud változtatásokat kezdeményezni. A kézműves vállalkozást alkotó csapat gyakori jellemzője, hogy csupán a házaspár vagy a családtagok (Olaszországban pl.: gyermekek, testvérek) alkotják. A képzésben részvett házastárs immár jelentős ismereti erőforrásokkal rendelkezik, melyeket a vállalkozás irányításában kamatoztathatna, de hogyan ismertesse el magát a párjával vagy más családtaggal, aki kezdetektől fogva vezeti a vállalkozást? Ezen oknál fogva a vállalkozást vivő házaspár pszichológiai képzése szintén szükségesnek látszik, mint ahogy a vállalkozás vezetőjének bevonása a változtatási folyamatba is az.
4.4 A képzésben való részvételt akadályozó tényezők Kétség kívül a fő akadályozó tényező az időtényező18. 18. képzésben való részvételt akadályozó tényezők 90%
80%
70%
60% Anyagi
50%
Családi Idő Távolság
40%
Egyéb
30%
20%
10%
0% Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Norvégia
Svájc
Európa
A családi vállalkozásban dolgozó házastárs egyes esetekben más cégnél van alkalmazásban, ezenkívül háztartási munkát is végez, gyereket nevel, stb. Szabad ideje ezért kevés van. Számukra a képzésben való részvétel nagy erőfeszítést, munka és a család sokszor bonyolult 18
Lásd: 18. Ábra
- 26 -
összehangolásának feladatát is jelenti. A nehézségek országonként is különböznek. Németországban a családi okok szerepelnek első helyen, ami a gyermekgondozási rendszerek hiányosságaira vezethető vissza. Magyarországon és Norvégiában az anyagi természetű akadályozó tényező a második helyez áll. Magyarországon ez számos egyéb tényezővel is összefügg: képzettségi szint, munkanélküliség, stb. Norvégiában az elmúlt időszakban a képzési költségek jelentősen megnövekedtek, ami a kisvállalkozásokat hátrányosan érinti. Nincsen képzés-finanszírozó rendszer. Egy egységes egész Európára kiterjedő képzési modul kialakításakor ezeket a tényezőket feltétlenül figyelembe kell venni. Az időhiányra, mint akadályra vonatkozóan a kérdőívben a képzésre szánt lehetséges időtartamra kérdeztünk rá19. 19. Képzésre szánt idő 70%
60%
50%
40% Heti 1 nap Egyéb Nincs válasz
30%
20%
10%
0% Franciao.
Németo.
Magyaro.
Írország
Olaszo.
Norvégia
Svájc
Európa
A legtöbb megkérdezett (47%) válaszában elmondta, hogy heti egy napot tudna képzésre szánni. A megkérdezettek 32%-a más javaslattal állt elő: 1 nap vagy 1 hét havonta, stb. A válaszok igen változatos képet vázolnak fel, ezért minden résztvevő országnak önállóan kell meghatározni az adott országban élő célcsoportnak legjobban megfelelő képzés-időbeosztást.
4.5 Már létező kurzusok kézműves házastársak számára A projektben részvevő országokban beazonosításra kerültek a speciálisan kézműves házastársak számára szervezett, már létező kurzusok. Kiderült, hogy ilyen képzés három résztvevő országban van jelenleg: Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Ezeket az alábbiakban fejtjük ki bővebben.
19
Lásd: 18. Ábra
- 27 -
4.5.1 Franciaország: Brevet de Collaborateur de Chef d’Entreprise Artisanale (BCCEA) [A kézműves vállalkozás-vezetőt segítő házastársak képzése] Franciaországban IV. szintű államilag elismert tanfolyam. Célja, hogy férj vállalkozásában dolgozó feleségeknek specifikus ismeretanyagot biztosítson. Ez sokféle jártasságot takar, melynek segítségével a feleség az alábbi feladatok ellátására képes:
• • • • • • • •
Titkárnői feladatok ellátása Adminisztratív szervezés Információtechnológiai és számítógépes feladatok Anyagi helyzet elemzése Jogszabályok betartása Ügyviteli és ellenőrzési feladatok Kommunikációs feladatok Kereskedelempolitika kialakítása, fejlesztése.
A képzésre jelentkezés feltétele: • Vállalkozásban ledolgozott 2 év vagy • IV. szintnek megfelelő, vagy általános képzettség. A képzés sikeres elvégzésének feltétele: • Sikeres záróvizsga minden modulban • Szóbeli és írásbeli záróvizsga • Az oklevél akkor adható ki, ha a minden modulban az elért pontszám meghaladja a 20-ból 10-et. A képzés felépítése : • 4 szakmaközi modul • 483 ó összidő • 69 nap x 7 ó • 1 nap / hét ritmusban 1. Modul: Titkár(nő)i munka és irodai hatékonyságnövelés (112 ó, vagy 16 nap) Célkitűzés : • Titkár(nő)i feladatok teljes körű ellátása • Adminisztratív szervezés ellátása • Információtechnológiai és számítógépes hatékonyságnövelő ismeretek Tartalom : • Számítógépes ismeretek • Irodai hatékonyságnövelő eszközök • Telekommunikációs és fizetés-lebonyolítási ismeretek.
- 28 -
2. Modul: Kommunikáció és emberi kapcsolatok (70 ó, vagy 10 nap) Célkitűzés: • Jobb önismeret • Hatékonyabb kommunikáció • Asszisztensi képességek megalapozása Tartalom: • A kommunikáció alapjai • Szituációs ismeretek: o Partner fogadása o Interjú o Probléma kezelés o Tárgyalás... 3. Modul: A kézműves vállalkozás ügyvitele (203 ó, vagy 29 nap) Célkitűzés : • A vállalkozás piaci pozicionálása • Jogi fogalmak és formulák tisztázása • Könyvelő használata • Pénzügyi ellenőrzés gyakorlása • Személyzeti ügyvitel Tartalom : • A vállalkozás és környezete • Jogi kultúra o Jogi fogalmak o Vállalkozásjog o Munkajog • Könyvelés • Pénzügyi ellenőrzés, ügyvitel 4. Modul: Üzleti stratégiák és módszerek (84 ó, vagy 12 nap) Célkitűzés : • Üzleti szervezet felépítése • Üzletfejlesztésben való részvétel • Üzleti diagnózis elvégzése és hasznos stratégiák kidolgozása Tartalom : • Diagnózis és üzleti stratégia • Üzleti tevékenység: o Propaganda o Piackutatás o Reklámozás - 29 -
o Üzleti nyomon követés o Üzleti dokumentumok készítése A képzés erősségei közé tartozik, hogy a kézműves vállalkozás-vezetőjét segítő házastárs helyzetéhez igazítva működik, átfogó, hatékony, minden igényt kielégítő, gyakorlatias és hasznos. Hátránya, hogy hosszú, bonyolult anyagrészeket is tartalmaz (különösen a vállalkozási ügyvitel modul), valamint elvégzése nagy idő-, és energia-befektetést igényel.
4.5.2 Németország: Fachwirtin – kézműves vállalkozás ügyvitelét oktató képzés 1992 előtt a továbbképző kurzusokra való jelentkezés előfeltétele volt a kézműves szektorban a felsőfokú szakmai végzettség. Ezeken ezért kézműves házastársak ezért nem tudtak részt venni. Mára a részvételi kondíciók annyiban átalakultak, hogy beszámít a vállalkozásban megszerzett szakmai és üzleti gyakorlat is. 1992 óta a német felsőfokú kézműves képzés III. (közgazdaságtan és jog) és IV. (üzemtan) anyagrészének megfelelő tanagyagot két külön modulban oktatják: • “Fachkaufmann/kauffrau” ügyvitel/üzletfejlesztés, (a német felsőfokú kézműves képzés III. anyagrészének felel meg, 320 órás oktatást ölel fel) • “AEVO” készségfejlesztési képzés (a német felsőfokú kézműves képzés VI. anyagrészének felel meg, 120 órás oktatást tartalmaz) Így 1999-ben került bemutatásra a kézműves vállalkozás-vezetőt segítő házastársak számára is igénybe vehető “Fachwirtin” - kézműves vállalkozás ügyvitelét oktató képzés. A képzés a két fentiekben leírt felsőfokú modult tartalmazza, némileg módosítva, 10 órával hosszabb formában, valamint egy 60 órás személyzeti ügyvitel modullal kiegészítve. A “Betriebswirt” képzés, mely a felsőfokú képzettség megszerzése után biztosította a kézművesek továbbképzését, a részvételhez szükséges felsőfokú végzettség követelményének eltörlésével szintén nyitottá vált a kézműves házastársak számára. A képzés céljai: • • • •
A vállalkozások közgazdaságtanának jobb megismerése, jogi, marketing, személyzeti és munkatársi ügyvitel ismeretek. Gyakornokként való munkavégzéshez szükséges végzettség megszerzése. Államilag elismert bizonyítvány megszerzése, mely hasznos lehet válás, vagy a vállalkozástól való távozás esetén. Hasonló problémákkal szembesülő emberek közötti párbeszéd elősegítése.
A képzésben való részvétel feltételei: •
Igazolható szakmai vagy kereskedelmi képzettség. - 30 -
A képzés sikeres elvégzésének feltételei: • Közepes vagy annál jobb jegy minden vizsgamodulban. • A gyakorlati vállalkozásgazdaságtan modul kétszeres hangsúllyal szerepel a követelményrendszerben, ehhez hasonlóan a választott szakterület szóbeli vizsgája az írásbelihez képest dupla hangsúllyal szerepel a követelményrendszerben. • A vizsgázó kérésére, vagy a vizsgabizottság kezdeményezésére az írásbeli vizsgarész szóban is letehető, amennyiben ez megfelelőbb a vizsgázó számára. A képzés felépítése: A képzés két fő részre osztható: • “Fachwirtinnen”: vállalkozás-gazdaságtan és jog (390 ó). • “AEVO” munkapszichológia: készségfejlesztési képzés (120 ó) összesen 510 ó. • Tekintettel a kézműves házastársak szabadidős nehézségeire a képzés két önképző szakaszt is tartalmaz (ahol a tanulási idő 1/3-a otthon 2/3-a az intézményben töltendő). • Péntekenként 18 órától 21 óráig, szombatonként 8 órától 15 óráig. • Képzési díj: 2500 €. Modulok bemutatása: Modul/Tantárgy Vállalkozás-gazdaságtan modul 1. tantárgy: Tervezés és szervezés 2. tantárgy: Számvitel és könyvelés ( 70 ó számvitel + 50 ó számviteli elemzés) 3. tantárgy: Pénzügy 4. tantárgy: A vállalkozás stabil gazdálkodásának kialakítása 5. tantárgy: Marketing Jogi modul 6. tantárgy: Polgárjog 7. tantárgy: Munkajog 8. tantárgy: Adózási jog 9. tantárgy: Szociális jogok, különös tekintettel a TB jogra Emberi erőforrás modul 10. tantárgy: Munkaköri biztonság és egészségvédelem 11. tantárgy: Munkatársak motiválása és ügyeik intézése 12. tantárgy: Munkatársak kiválasztása és díjazása 13. tantárgy: Továbbképzési és személyes karrier lehetőségek Összesen “Fachwirtinnen” Vállalkozás-gazdaságtan és jog “AEVO” munkapszichológiára alapuló készségfejlesztési képzés ÖSSZESEN: - 31 -
Óraszám
220 ó 20 ó 120 ó 20 ó 30 ó 30 ó 110 ó 45 ó 25 ó 30 ó 10 ó 60 ó 10 ó 25 ó 15 ó 10 h 390 ó 120 ó 510 ó
4.5.3 Olaszország 2005 november óta létezik képzés. Előzőleg a házastársakat vezetőként kezelték, így részt vehettek a Confartigianato Formazione "a vállalkozás vezetői" számára tartott kurzusain. A képzés célja: • Kézműves házastársak általános üzletviteli képzése • Stratégiai menedzsment képzés biztosítása • Nagy hangsúlyt kap a kézműves vállalkozás számvitelének és az adminisztrációs feladatok ellátásának oktatása. A képzésben való részvétel feltételei: • Alapképzettség • A vállalkozás bejegyzése a tartományi kézműves cégjegyzékben • Piedmont tartományi székhely. A képzés felépítése: • Összóraszám: 80 ó • Egyéni vállalkozók, szövetkezetek és különböző jogi formájú cégek számviteli és adminisztratív jellegű ügyvitele. A vállalkozás környezte Tervezés és ellenőrzés Marketing Pénzügyi feladatok Kézműves vállalkozásokat érintő jogszabályok Munkajog Banki szolgáltatások vállalkozások számára Költségvetési elemzés Számítógépes ismeretek Vállalkozások információtechnológiája Számvitel
8ó 8ó 8ó 8ó 4ó 4ó 4ó 8ó 4ó 8ó 12ó
4.5.4 Egyéb országok Egyéb, a projektben részvevő országokban (Magyarország, Norvégia, Írország, Svájc) nem találhatók kifejezetten kézműveseket segítő házastársak számára indított képzések. Lehetséges lenne azonban ilyenek elindítása már létező más típusú kurzusokra, vagy az ECOA projekten belüli közös európai képzési modulra alapozva.
- 32 -
Következtetések A projektben résztvevők figyelme ez idáig elkerülte a családi vállalkozásban dolgozó kézműves vállalkozókat segítő házastársak szociális, jogi, gazdasági körülményeinek vizsgálatát. Jelen tanulmány ezen társadalmi csoport jobb megismerését, képzésük fontosságának hangoztatását hivatott szolgálni. Azon szerencsések példája, akik részt vehettek speciálisan a segítő házastársaknak kialakított képzésben egyértelműen bizonyítja, hogy nem csak a vállalkozás jövőjének szempontjából, de a házastárs számára személyes és szakmai szempontból is igen hasznosak az efféle képzések. A projekt résztvevői 2006 júniusában Corkban (Írország) találkoztak és a tanulmány alapján kezdeményezték egy közös képzési modul létrehozását az említett társadalmi csoport megsegítésére. Az alábbi modulokat ezért 2006 szeptemberétől kísérleti jelleggel minden partner országban elindítják Természetesen a minden résztvevő ország szabadon vezethet be a helyi igényeknek és tevékenységi körének megfelelő új modulokat. Qualification Européenne des Conjoint(e)s d’Artisan(e)s Európai Kézműves Házastárs Képesítés
GESTION FINANCIERE PÉNZÜGYI MENEDZSMENT
PSYCHOLOGIE DES RELATIONS FAMILIALES DANS L’ENTREPRISE
DROIT JOG
CSALÁDI KAPCSOLATOK PSZICHOLÓGIÁJA A VÁLLALKOZÁSBAN
LANGUES Langues étrangères Langue nationale Langage technique NYELV Idegen nyelv Nemzeti nyelv Szaknyelv
- 33 -
INFORMATIQUE TIC SZÁMÍTÓGÉP ITC
Függelék
- 34 -
Témakörönkénti képzési igények Besoins de formation en informatique 80%
70%
60%
50% Logiciels de bureautique Logiciels comptables Internet Autres
40%
30%
20%
10%
0% France
Allemagne
Hongrie
- 35 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en secrétariat 80%
70%
60%
50% Secrétariat Organisation du travail Modes de classement
40%
30%
20%
10%
0% France
Allemagne
Hongrie
- 36 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en droit 45%
40%
35%
30% Droit social Droit civil Droit du consommateur Droit commercial Droit fiscal Autres
25%
20%
15%
10%
5%
0% France
Allemagne
Hongrie
- 37 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en ressources humaines
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0% France
Allemagne
Hongrie
- 38 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en comptabilité
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0% France
Allemagne
Hongrie
- 39 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en commercialisation 60%
50%
40%
Etude de marché Comportement consommateur Marketing, ocmmunication Autres
30%
20%
10%
0% France
Allemagne
Hongrie
Irlande
- 40 -
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en Production
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% France
Allemagne
Hongrie
- 41 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
Besoins de formation en langues 70%
60%
50%
Anglais Allemand Espagnol Italien Hongrois Autres
40%
30%
20%
10%
0% France
Allemagne
Hongrie
- 42 -
Irlande
Italie
Norvège
Suisse
Europe
ci el s
Lo gi ci
de
- 43 Ita lie n
bu re au el t iq s ue co m pt ab le s In te rn O et rg Se an c ré is at ta ria io M n od t d es u t r de av ai cl l as se m en D t ro it s o D ci ro al it D du ro it co ci ns vi om l D m ro G a te it es ur co t io m n m de er s ci re al D ss ro ou it f is rc es ca l hu m ai C ne om C om s po C E om pt rte tu a d m bi m es un lit en é de ic t du at m io ar co n ch ns ex é Pr om te rn od m e uc at de t io eu l' e n, r nt te re ch pr ni is qu e e m ét ie rs An gl ai s Al le m an d Es pa gn ol
Lo gi
Országonkénti képzési igények Besoins formation France
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
ic i bu re au tiq
ue co m pt ab le s In te rn O et Se rg an cr ét is at ar io ia M n t od du es t ra de va cl il as se m en D t ro it so ci D al ro it D du ro it co ci ns vi l om m D r a oi te G tc es ur om tio n m de er ci s al re D ss ro ou it fis rc ca es l hu m ai ne C C om s om po C Et pt om rte ud ab m es m ilit en un é d e td ic at m u io ar co n ch ns ex é om te Pr rn od m e at uc de eu tio r l 'e n, n te tr e ch pr ni is qu e e m ét ie rs An gl ai s Al le m an d Es pa gn ol
s
de
ci el
el s
Lo gi
Lo g
Besoins formation Allemagne
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
- 44 -
ic i bu re au tiq
ue co m pt ab le s In te rn et O Se rg cr an ét is ar at ia i on M t od du es tr a de va il cl as se m en t D ro it so ci D al ro it D ro du it co ci vi ns l om m D at ro eu it G co r es m tio m n er de ci s al re D ro ss it ou fis rc ca es l hu m ai ne C C s om om p p E C ta or tu om bi te de lit m m s é en de un td ic m at u ar io co ch n n é ex so te m Pr r m ne od at uc de eu tio r l 'e n, nt te re ch pr is ni e qu e m ét ie rs An gl ai s Al le m an d
s
de
ci el
el s
Lo gi
Lo g
Besoins de formation en Hongrie
50%
45%
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
- 45 -
ic i bu re au tiq
ue co m pt ab le s In te rn et O Se rg cr an ét is ar at ia i on M t od du es tr a de va il cl as se m en t D ro it so ci D al ro it D ro du it co ci vi ns l om m D at ro eu it G co r es m tio m n er de ci s al re D ro ss it ou fis rc ca es l hu m ai ne C C s om om p p E C ta or tu om bi te de lit m m s é en de un td ic m at u ar io co ch n n é ex so te m Pr r m ne od at uc de eu tio r l 'e n, nt te re ch pr is ni e qu e m ét ie rs An gl ai s Es pa gn ol
s
de
ci el
el s
Lo gi
Lo g
Besoins de formation Irlande
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
- 46 -
ic i bu re au tiq
- 47 Ita
lie n
ue co m pt ab le s In te rn et O Se rg cr an ét is ar at ia i on M t od du es tr a de va il cl as se m en t D ro it so ci D al ro it D ro du it co ci vi ns l om m D at ro eu it G co r es m tio m n er de ci s al re D ro ss it ou fis rc ca es l hu m ai ne C C s om om p p E C ta or tu om bi te de lit m m s é en de un td ic m at u ar io co ch n n é ex so te m Pr r m ne od at uc de eu tio r l 'e n, nt te re ch pr is ni e qu e m ét ie rs An gl ai s
s
de
ci el
el s
Lo gi
Lo g
Besoins formation Italie
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
an is a
tio
rn et
ré ta r
In te Se c
ue
ab le s
ea ut iq
co m pt
bu r
M
ia t n du od t ra es va de il cl as se m en t D ro it so ci al D ro D ro it it du ci co vi ns l om m D at ro eu it r c om G es m tio er n ci de al D sr ro es it so fis ur ca ce l sh um ai ne Co s Co m p m ta Et po bi Co ud rte lit e m é m sd m e un em nt ic du ar at ch co io n é n so ex m te Pr m rn od at ed eu uc e r tio l'e n, nt re te pr ch is e ni qu em ét ie rs A ng la is A lle m an d Es pa gn ol
O rg
sd e
ci el s
ie l
Lo gi
Lo gi c
Besoins formation Norvège
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
- 48 -
ic i el s de
ci el
bu re
s
- 49 Ita
lie n
au tiq ue co m pt ab le s In te rn O et rg Se an c r is ét at ar io M ia n od t du es t r de av ai cl l as se m en D t ro it s oc D ro ia it l D du ro it co ci ns vi om l D m r G at oi es eu tc tio om r n m de e rc s ia re D l ss ro ou it fis rc es ca l hu m ai C ne om C om s po C E om pt rte tu a de m m bi un lit s en é de ic t du at m io a c n rc on ex hé so Pr te m rn od m e uc at de eu tio l'e n, r nt te re ch pr ni is qu e e m ét ie rs An gl ai s Al le m an d Es pa gn ol
Lo gi
Lo g
Besoins formation Suisse
45%
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Kérdőív az ECOA Projektben résztvevő partnerországok számára
ECOA KÍSÉRLETI PROJEKT Kézműves Házastársak Európája
Jelen kérdőív az ECOA - Kézműves Házastársak Európája kísérleti projektben részvevő partnerországok számára készült, kiértékelése és további lépések a 2005 október 27-28.-ai lyoni találkozó alkalmával esedékesek. Kérjük a kérdőívet a találkozón a Rhône-i Kisiparos és Kézműves Kamarának beadni. A kérdőív kitöltésének nyelve angol, vagy francia lévén e kettő a projekt hivatalos nyelvei.
A kézműves vállalkozások szerkezeti felépítése •
Mi a kézműves vállalkozás hivatalos definíciója?
•
Az Ön országának vagy szervezetének statisztikai kimutatásai alapján szerkezetileg hogyan épülnek fel a kézműves vállalkozások?
-
Kézműves vállalkozások száma :
-
Tevékenységi területek szerinti eloszlás :
-
Alkalmazottak száma szerinti eloszlás:
-
Egyéb : ………….
•
Szükséges e az Ön országában a kézműves vállalkozás vezetéséhez oklevél?
- 50 -
A kézműves házastárs jellemzői •
Általában véve a kézműves vállalkozás-vezető házastársa szintén a vállalkozásban dolgozik?
Esetenként Mindig Egyáltalán nem jellemző
•
Milyen típusú feladatok ellátásában vesznek részt? (titkár(nő)i, kereskedelmi, technológiai...)?
•
A kézműves vállalkozásban milyen státusuk van a segítő házastársaknak?
Bejelentett alkalmazott Egyéb: bővebben kifejtve:…. Nincsen státus
Kézműves házastársak képzése •
Van e lehetőségük a kézműveseket segítő házastársaknak számukra kialakított speciális képzésben való részvételre?
-
•
Amennyiben nem, szükségét érzik-e egy helyzetükhöz és vállalkozásban betöltött pozíciójukhoz kialakított képzésben való részvételnek?
Szerveznek-e Önök képzéseket kézműves házastársak számára? -
Amennyiben igen, milyen hosszúakat?
-
Mióta létezik a képzés?
-
Államilag elismert képzésről van-e szó?
-
Milyen témaköröket ölel fel a képzés?
Észrevételek Kérjük minden észrevételét vezesse fel jelen kérdőívre, amely növeli annak reprezentativitását és hatékonyságát.
- 51 -
Kérdőív kézműves házastársak számára
ECOA KÍSÉRLETI PROJEKT Kézműves Házastársak Európája Ez a Rhône-i Kézműves és Kisiparos Kamara által koordinált európai projekt feltárja a kézműveseket segítő házastársak helyzetének, tevékenységének, valamint képzésének részleteit. A projektben hét ország (Németország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Norvégia és Svédország) szervezetei vesznek részt. A projekt neve: E.C.O.A - Kézműves Házaspárok Európája: formális és informális tapasztalatok a képzés és információátadás során.
Jelen kérdőívet az Ön jobb megismerése és képzési igényeinek azonosítása érdekében intézzük Önhöz. A kérdőív kitöltése névtelenül történhet. Előre is köszönjük, hogy idejéből pár percet a kérdőív kitöltésére áldoz és így Ön is hozzájárul az európai kézműves házastársak munkájának jobb megismeréséhez és elismeréséhez.
- 52 -
1/ Azonosítás 1.1. Ön : nő (a)
férfi (b)
1.2. Mely életkor-intervallumba helyezi magát? 18 és 20 év között (a) 35 és 44 év között (d)
21 és 25 év között (b) 45 és 54 év között (e)
26 és 34 év között (c) 55 év, vagy idősebb (f)
1.3. Családi állapota? Házas (a)
Nőtlen/hajadon
(b)
2/ A Vállalkozás 2.1. Mennyi idő telt el vállalkozása alapítása óta? Kevesebb mint 3 év (a)
3-6 év (b)
7-10 év (c)
több mint 10 év (d)
2.2. Mely tevékenységi körbe sorolható vállalkozása ? Építőipar (a)
Élelmiszeripar (b)
Szolgáltatás (c)
Termelés (d)
2.3. Vállalkozása jogi formája? Egyéni vállalkozó (a) KFT (b) BT (c) Részvénytársaság (d) Egyéb (e) : bővebben:…………………………………………………………......... 2.4. Milyen szintű képzettséggel rendelkezik a vállalkozás vezetője? ………………………………………………………………………………………………………........ 2.5. Hány alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozás? 0 (a)
1-4 (b)
5-9 (c)
10-49 (d)
50-99 (e)
100 vagy több (f)
Adott esetben, 2.5.1. Hány szakmunkást alkalmaz a vállalkozás? 2.5.2. Hány kereskedelmi alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozás? 2.5.3. Hány pénzügyi és adminisztrációs munkatársat alkalmaz a vállalkozás?
- 53 -
3/ Az Ön szerepe a vállalkozásban 3.1. Mióta dolgozik a vállalkozásban? Alapítása óta (a) kevesebb, mint 3 éve (b) 3 - 6 éve (c) 7 -10 éve (d) Több mint 10 éve (e) 3.2. Melyek az Ön alapvető feladatai a vállalkozásban? Adminisztráció (a) Személyzeti ügyvitel (b) Könyvelés (c) Kereskedelem (d) Beszállítókkal való kapcsolattartás (e) Termelés (f) Egyéb (g) : bővebben: ……………………………………………………………. 3.3. Ön naponta átlagosan hány órát tölt munkával házastársa vállalkozásában? 1-3 ó (a)
4-7 ó (b)
8 ó vagy több (c)
3.4. Ön havonta átlagosan hány napot tölt munkával házastársa vállalkozásában? 1-5 nap (a)
6-10 nap (b)
11-20 nap (c)
21 nap, vagy több (d)
3.5. Az Ön tevékenysége a vállalkozásban szezonálisnak mondható-e? Igen (a)
Nem (b)
3.6. A vállalkozás irányításával és a fejlesztési stratégiájával kapcsolatos döntéseket a vállalkozás vezetőjével közösen hozzák meg? Igen (a) Megjegyzés: …………………………………………………………………............. …………………………………………………………………………………………………............... Nem (b) Megjegyzés: …………………………………………………………………............ ................................................................................................................................................... 3.7. Áll-e alkalmazásban más cégnél? Igen (a) ¼ állásban (a.a) ½ állásban (a.b) teljes állásban (a.c)
Nem (b)
3.8. Gyakorolt más, hivatásszerű tevékenységet mielőtt házastársa vállalkozásához csatlakozott? Ha igen, milyen hosszan?
…………………………………………………………………………………………………... 3.9. Milyen státussal rendelkezik a vállalkozásban? Alkalmazásban van (a) Nincsen alkalmazásban (b)
- 54 -
Egyéb (c), bővebben: …………………………………………………..................... 3.10. Jelenlegi státusa az alábbiak közül mit garantál Önnek? Egészségbiztosítás (a) GYES (b) Nyugdíj (c) Munkanélküli járulék (d) Rokkantnyugdíj (e) Életbiztosítás (f) Egyéb (g), bővebben: ……………………………………………………………….
4/ Képzés 4.1. Milyen szintű képzettséggel / oklevéllel rendelkezik? 4.2. Vett részt már képzésben? Igen(a)
Nem (b)
4.3. Amennyiben igen, melyekben? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 4.4. Milyen hosszú képzések voltak ezek? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 4.5. Az Ön által megnevezett képzések munkavégzése szempontjából hoztak-e fejlődést ? Kérjük, fejtse ki: .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .......................................................................................…………………………………………… 4.6. Tekintettel a vállalkozásban folytatott tevékenységére, melyek az Ön képzési igényei? Informatika (a) Számítástechnika, irodatechnika (a.a) Könyvelési programok (a.b) Internet (a.c) Egyéb (a.d): bővebben:………………………………………………………… Adminisztratív ügyvitel (b) Titkár(nő)i feladatok (levelezés, stb.) (b.a) Munkaszervezés (tervezés, stb.) (b.b) Adatfeldolgozási módszerek (b.c) Jog(c)
Szociális jog (c.a)
- 55 -
Polgárjog (c.b) Fogyasztói jog (c.c) Kereskedelmi jog (c.d) Adójog (c.e) Egyéb (c.f) : bővebben:……………....................…………………………. Emberi erőforrás ügyvitel (d) Könyvelés (e) Üzletfejlesztés (f) Piaci ismeretek (f.a) Fogyasztói szokások ismerete (f.b) A vállalkozás kifelé irányuló kommunikációja (reklám, stb.) (f.c) Egyéb (f.d), bővebben:………………………………………………………….. Termelés, szakmunka (g) Idegen nyelvek (h) Angol (h.a) Spanyol (h.c) Magyar (h.e)
Német (h.b) Olasz (h.d) Egyéb (h.f), bővebben:.....……………………
Egyéb (i) : bővebben: .............……………………………………………………………. 4.7. Milyen tényezők akadályozzák a képzésben való részvételét? Anyagi (a) Családi (b) Idő (c) Távolság (d) Egyéb (e), bővebben:........................………………………………………… 4.8. Ön szerint mely képzési terület fejlesztése a legfontosabb a kézműves házastársak oktatásában? ................…………………………………………………………………………………………….. 4.9. Mennyi időt tudna képzésre szánni? heti 1 nap (a)
Egyéb (b)
4.10. Ön szerint kívánatos-e hogy a képzést abszolváló személy államilag elismert oklevelet kapjon? Igen (a)
Nem (b)
5/ Kézműves házastársak érdekképviseletét ellátó szervezet 5.1. Ismer Ön valamely kézműves házastársak érdekképviseletét ellátó szervezetet? Igen (a)
Nem (b)
5.2. Ha igen, kérjük nevezze meg: …………………………………………………………………………...............................................
- 56 -
