Kézikönyv Technika és életvitel

Pitrik József

Kézikönyv Technika és életvitel 5. osztály

Celldömölk, 2010

Alkotószerkesztő PITRIK JÓZSEF Szerzők GION JÁNOS KOVÁCS SÁNDORNÉ NÉMETH LÁSZLÓ PITRIK JÓZSEF PITRIK JÓZSEFNÉ Lektorálta és óravázlatokkal kiegészítette BALHÁSI ISTVÁNNÉ Szerkesztette ESZTERGÁLYOS JENŐ

AP–570 ISBN 963-464-879-7

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés NÉMETH JÓZSEF Terjedelem: 5,15 A/5 ív Tömeg: 107 g

TANÁRI KÉZIKÖNYV – Technika és életvitel 5. osztály

3

BEVEZETŐ Az Apáczai Kiadó új 5. osztályos Technika és életvitel tankönyve a korábbi Életvitel – Technika – Háztartástan – Pályaorientáció tankönyvsorozat felhasználásával a kerettanterv és az Apáczai tantervcsalád: Technika és életvitel helyi kerettanterv- és tanmenetjavaslat alapján készült. A Technika és életvitel – Tanári kézikönyv (5. osztály) azt a célt szolgálja, hogy segítse a pedagógusok munkáját az új szellemű és szerkezetű tankönyv használatában. A Technika és életvitel 5. osztályos tankönyv a jól bevált és megújított „Technika” könyvsorozat része, amely komplex témákat dolgoz fel, így az előírt Fejlesztési követelmények és Belépő tevékenységformák integrált megjelenítését, feldolgozását tűzte ki célul. A Technika és életvitel könyvsorozat négy könyve osztályonként – életkori csoportonként – dolgozza fel az előírt ismeretanyagot. A kötetek egymásra épülnek, de a körkörös szerkezet és tartalom miatt a tanár rendkívül nagy szabadsággal használhatja fel az egyes témákat. A kerettantervi követelményeknek megfelelő ismeretanyag a tankönyvek alkalmazásával és egy tudatos tanári munkával – még a csökkent óraszámok mellett is – maradéktalanul megtaníthatók. A könyvek szerkezeti egységei, tagozódásai és jelrendszere teszik lehetővé azt, hogy az iskolai tantervnek megfelelő technika–életvitel aspektusú specializációt is alkalmazzunk. Ekkor azonban további segédkönyvek, modulkönyvek használata is célszerű. A feldolgozás szerkezeti egységei: a bevezető-előkészítő, a tényanyagot feldolgozó, a háttérismeretet felelevenítő, a továbbgondoló (Tudod-e?), a problémafelvető, a munkáltató és az ellenőrző egységek. A könyvekben felhasznált színes képek, ábrák, grafikonok, táblázatok stb. nemcsak a figyelemfelkeltésre, szemléltetésre készültek, hanem arra is, hogy témául és alapul szolgáljanak az elemző, rendszerező, ellenőrző munkához. A könyvekben feldolgozott témákhoz kapcsolódó munkáltatásokban messzemenően figyelembe vettük a jelenlegi tárgyi feltételeket, lehetőségeket, beidegződött szokásokat is. Olyan tevékenységeket terveztünk, amelyek az átlagos magyar iskolában gondos szervezőmunkával, tudatos tervezéssel nehézség nélkül végrehajthatók. A könyvsorozat ábraanyagát oktatók, tanárok, kutatók, műszakiak, vállalkozók, üzemek bocsátották rendelkezésünkre, illetve ismert szakmai művekből, kiadványokból, grafikus médiahordozókból vettük át. Segítségüket, hozzájárulásukat ezúton is köszönjük. A könyvsorozat jelenlegi formáját úgy nyerte el, hogy a szerzők folyamatos konzultációt folytattak a könyvek szakmai és pedagógiai lektoraival, tanácsadókkal. Reméljük, így olyan műveket nyújthatunk át Önöknek és tanítványaiknak, amelyekben viszonylag kevés a hiba vagy a vitatható rész. Véleményeik, javaslataik figyelembevételével a további kiadásokat finomítani, korrigálni kívánjuk. A könyvsorozat nem lezárt, a munkát segítő multimédia és szemléltetőanyagok kimunkálása folyamatban van. Az alkotószerkesztő és a kötetek szerzői

4


A TANTERVI HÁTTÉR Az Oktatási Minisztérium által bevezetett Technika és életvitel kerettanterv a megújulás igényével készült. Ezt az igényt elsősorban az váltotta ki, hogy a társadalom elvárásai az iskolával, így a technika tantárggyal szemben is egyre gyakrabban pragmatikusan fogalmazódtak meg. A kerettantervre épülő új Technika és életvitel tankönyv messzemenően figyelembe kívánja venni azt, hogy az iskolák feltételeik és adottságaik alapján, az iskolai tantervek keretében egyes követelményeket elmélyíthetnek, kiemelhetnek, de a kerettantervi előírásoknak valamennyi iskolában eleget kell tenni. A tankönyv az alábbi alapelveknek felel meg: A Technika és életvitel kerettanterv időarányos részét teljes egészében feldolgozza. A tankönyv heti 1 óra tervezésével készült, de a helyi sajátosságok figyelembevételével heti 1,5 óra esetén is használható. A tankönyv jellege, témamegfogalmazása, tartalom- és követelményszintje olyan, hogy az a tantárgyi kerettanterv alapkövetelményeinek maradéktalanul megfelel. A tankönyv összehangolja a kerettantervi célokat és az iskola (várható) cél- és értékrendszerét. A tankönyv témafeldolgozása szakít a modulos, szétszabdalt, gyakran összefüggés nélküli feldolgozási menettel. A témacsoportok az épített környezetre, a tanulói közvetlen környezetre támaszkodva dolgozzák fel a kerettanterv tananyagát és fejlesztési követelményeit. A feldolgozás „közös szervezője”, irányító gondolata a lakókörnyezet és ennek körkörös bővítése. A feldolgozás témacsoportjai integráló, szintetizáló szemléletűek, míg a közbenső témák és tartalmi tervek analizáló, a kreativitásra építő jelleget hordoznak. A tankönyv figyelembe veszi a feltételezett helyi adottságokat, javaslatot ad esetleges szabadon tervezhető órák tartalmi kitöltéséhez is (lásd 0,5 óra). A tankönyv a szerszámok és eszközök használatából eredő balesetveszélyre is felhívja a figyelmet. A tankönyv tartalmazza a 20%-os bővítés anyagát is. A tanulás–tevékenység eredményeként minden tanuló elsajátíthatja a lakókörnyezetben való jó eligazodás és a jövőjéért való cselekvés készségét. A tankönyvi tartalom és követelmények a kerettanterv Fejlesztési követelményei; a Belépő tevékenységformák; A továbbhaladás feltételei és szakmai tapasztalatok alapján kerültek megfogalmazásra. Az iskolák speciális feltételrendszereit (iskolakertek, tankonyhák, közlekedési tereppályák, ...) a kerettantervi ajánláson túl is figyelembe veszi a tankönyv. A tankönyvben alkalmazott lényeges módszertani elvek: a problémacentrikus oktatás; a modellezés elveinek alkalmazása; a technikatörténet felhasználása; a rendszerszemléletű tevékenység; a környezetgazdálkodási szemléletű tanulás; a tervszemléletű tanítás–tanulás; az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés. Jelen tankönyvet mindazoknak az iskoláknak és pedagógusoknak ajánljuk, akik fontosnak tartják a komplex szemléletű, „gyakorlati” életre való nevelést abban a szellemben, hogy gyermekeinknek a legkorszerűbbet, a legérdekesebbet és további életükben a lehető legjobban hasznosítható információkat, gyakorlati tudnivalókat, praktikus készségeket nyújtsuk. A környezettel való harmonikus kapcsolat, a technikai környezettel való együttélés megvalósítása lehetséges alternatíva. A tankönyv tananyaga valamennyi iskolában megvalósítható – a korábbi feltételek fenntartása vagy részleges fejlesztése mellett.

5


A TANKÖNYVRŐL Az Apáczai Könyvkiadó új 5. osztályos Technika és életvitel tankönyve tartalmilag és szerkezetileg is megújított változata a korábbi tankönyvnek. A tankönyv a környezet fogalmát, az ember környezetalakító tevékenységét és szükségleteinek értelmezését képek és grafikonok segítségével dolgozza fel. Irodalomkutatást, gyűjtőmunkát, adatgyűjtést és elemző munkát követel a tankönyv. Az ötödik osztályos tananyag súlyponti része az anyagok és alkalmazásuknak megismerése. Ezt a lakás, a ruházkodás és a táplálkozás témakörében dolgozza fel a tankönyv. A modellezés, az anyagvizsgálat, a tervezés és kivitelezés mint munkáltatás szerepel a tankönyvben. Átfogó ismeretek nyújtását segíti a településekkel foglalkozó anyagrész. A települések kialakulása, a városok létrejötte, a települések szerkezetének fejlesztése jól modellezhető a tankönyv útmutatásai alapján. A zöld területek környezeti hatásai és az ápolás fontosabb teendői jól megtaníthatók a tankönyv ábrái és algoritmusai segítségével. A települési tananyaghoz jól kapcsolódik a közlekedési blokk. Történeti elemzések, rendszerelemzések és modellezések segítik a mai közlekedés problémáinak megismerését. A kerékpáros közlekedésről szóló rész új szemléletű feldolgozást mutat be. A kommunikáció témacsoport olyan informatikai és műszaki informatikai témákat dolgoz fel, melyek segítik az informatika tantárgy tananyagát. Ez a rész – az eddigiektől eltérő módon – részletesen és teljes mélységben feldolgozza a műszaki rajz alapjait, a vetületi képzés és a méretezés témáját. A tankönyv összefoglaló jelleggel a legfontosabb szerszámokat és a műveleteket mutatja be. A technika és életvitel tantárgy alapvető célja olyan életmód kialakítása, amely egészségünk megóvását, szükségleteink harmonikus kielégítését segíti. Ezt szolgálja az Élet a településeken című témakör. A tankönyv elkülönített blokként Kertkedvelőknek kertészkedőknek témacím alatt dolgozza fel azokat az ismereteket, amelyek – kiegészítő anyagként – a tankerttel vagy kertészeti sarokkal rendelkező iskolák tanítását segíti. A tankönyv feladattára segíti az ismeretek elmélyítését. A tankönyv 4 önálló mellékletet tartalmaz. Az Arcképcsarnok a technika történeti szemléletű feldolgozását segíti. A fogalomtár a tankönyv szakkifejezéseit magyarázza.

Forrás: Der Lebensbaum. Entwicklung – Développement, DEH, Bern, 1996.

A tankönyv anyagtartalma tetszőleges szemléletben feldolgozható. Ezt segíti a mellékelt Tanmenetjavaslat. A tanmenetjavaslat szerkezete segíti az önálló tanári tervezést. Az órák sorrendje és óraszáma a helyi feltételek függvényében választható.

Háttérinformációk

Másolható, színezhető, elemezhető rajzsorozat. Készíttessünk hasonló, játékos rajzokat tevékenységeinkről!

Óra

Tevékenység

Hol és hogyan élt az ember? Milyen feltételek között élünk ma?

Milyen anyagokból építi az ember lakásait? Hogyan változtak a történelem során az építőanyagok?

Hagyományos építőanyagok a lakásépítésben

Problémafelvetés

A lakás

Téma

Építőanyagok és tulajdonságaik

Építési módok és építési anyagok Épületek vázlatrajzai Lakás egységei és jellemzőik

Ismeretanyag

Korábbi évfolyamok technika tantárgya

Koordináció

Gyűjtőmunka Napi tapasztalatok Ház (kunyhó) makett készítése természetes anyagokból

Komoly játék építőelemekkel Lakásalaprajz készítése

Munkáltatási lehetőségek

Tevékenység

Mi kell ahhoz, hogy Tiszta levegő Anyagfelhasználási Természetismeret életben maradjunk? Egészséges ivóvíz mérleg készítése Elegendő élelmiszer Alkati jellemzők mérése és értékelése

Koordináció

Megfigyelés Korábbi Elemzés évfolyamok Időlétra (időszalag) technika tantárgya elemzése Táblázat színezése jellemzők figyelembevételével


Az ember alapvető szükségletei

A Föld és légköréről, az élővilágról szerzett ismeretek felidézése Állatok háziasítása Növények termesztése A környezet felosztása

Ismeretanyag

Hol élünk? Hogyan jellemezhetjük környezetünket? Miért avatkozott be az ember a természeti környezetbe?

Problémafelvetés

A háborítatlan környezet A környezetét átalakító ember

Téma

Anyagok és alkalmazásuk – A lakás és anyagai (4)

Óra

Az ember átalakítja környezetét (2)

Videofilmrészletek Szakkönyvek Képek

Makettek Szakkönyvek Képek

Szemléltetés

Videofilmrészletek Diák

Falitáblák Diák Videofilmrészletek Szakkönyvek

Szemléltetés

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL – tanmenetjavaslat (5. osztály)

– Igazodjanak el a hagyományos építőanyagok között.

– Ismerjék a lakás és részeinek funkcióit.

Követelmények

– Ismerjék az ember legfontosabb szükségleteit.

– Ismerjék a környezet alapfogalmait. – Legyenek képesek tájékozódni a környezetben.

Követelmények

6 TANÁRI KÉZIKÖNYV – Technika és életvitel 5. osztály

Ismeretanyag Szerkezeti elemek elnevezése Hatások és szigetelők A lakás kiés bemenetei

Kicsinyítés, nagyítás Anyagszükséglet kiszámítása A műveleti sorrend és a szerszám megválasztásának szempontjai

Problémafelvetés

Hogyan viselkednek az épületek temészeti hatásokra? Mitől függ, hogy tönkremegy-e egy lakóépület?

Hogyan építhetünk a valódihoz hasonló modelleket? Miért kell tervet készíteni?

Téma

A környezet hatásai a lakásra

Lakószerkezetek modellezése

Óra

Tevékenység Koordináció Makettek Prospektusok Szerszámok

Szemléltetés

Alsó tagozatban Fonalak, textíliák, tanult ismeretek növényi és állati nyersanyagok

Anyagvizsgálat megfigyelési szempontok alapján Tapasztalatok összegzése Feladattár 1-es feladat

Összetétel Szerkezet Tulajdonság Funkció

Miből készülhet a ruha? Melyek a textíliák alapanyagai?

Ruházati alapanyagok

Alsó tagozatban Tankönyvi képek tanultak, egyéni Gyűjtőmunka tapasztalatok Szakkönyvek Reklámokból gyűjtött ismeretek

Beszélgetés, egyéni vélemények, tapasztalatok rendszerezése. Képek, szakkönyvek tanulmányozása Tankönyvi feladatok megbeszélése Ruhatárunk elemzése Egyéni ruhatervek készítése, megvitatása öltöztető-baba segítségével Feladattár 3-as, 4-es faladat

Az öltözködés célja és betöltött szerepe Ruházatunkkal szemben támasztott követelmények (alsó és felső ruházat)

Szemléltetés

Miért öltözködünk? Hogyan változik az ember öltözködése a Föld különböző részein? Hogyan nézzen ki ruházatunk? Mit értünk praktikus öltözködésen?

Koordináció

Miért és hogyan öltözködünk? A praktikus ruházat


Problémafelvetés

Tevékenység

Korábbi évfolyamok Makettek Tervkészítés technika, matemati- Modellek Műveleti sorrend ka tantárgya készítése Rajzok Szerszámszükséglet megállapítása Műveletek alkalmazása

Vizuális kultúra Megfigyelés Ábra színezése megadott szempont figyelembevételével Játékos applikáció készítése Egyszerű házmodell készítése


Téma

Ismeretanyag

Anyagok és alkalmazásuk – A ruházkodás és anyagai (4)

Óra

– Egyszerű vizsgálatokkal ismerje meg a textíliák legjellemzőbb tulajdonságait.

– Ismerjék a textilanyagokat. – Az anyagismeret elemi módszereivel tudják megállapítani a textíliák összetételét, legjellemzőbb tulajdonságait. – Ismerjék a divat szerepét, hatásait.

Követelmények

– Tudjanak képekről és rajzokról egyszerű modelleket készíteni. – Kreatív módon modellezzenek.

– Érzékeljék a lakóépület pereme és az áramok közötti összefüggést. – Tudják szakszerűen használni a szerszámokat a munka során.

Követelmények


7

Óra

Tevékenység

Gyermek és felnőtt ruházat összehasonlítása

Ismeretanyag Munkáltatási lehetőségek

Milyen módon tehet- Házimunkák: jük fogyaszthatóvá a konyha beélelmiszereinket? rendezése és felszerelési tárgyai

Ételkészítési eljárások Egyszerű ételek készítése

Tápanyagok és szerepük Változatos és kiegyensúlyozott étrend

Mi jellemző élelmiszereinkre? Milyen étkezési szokásokat ismerünk?

Történelem: termelés, árucsere

Környezetismeret Osztályfőnöki órák TV-reklámok az egészséges táplálkozásról

Koordináció

Élelmiszerek: zöldségek, gyümölcsök

Képek Plakátok Technikatörténeti könyvek

Szemléltetés

Szövésminták Szövőkerettípusok Népművészeti alkotások Munkadarabok, dísztárgyak

Szemléltetés

Egyszerűbb ételek, Egyéni tapasztalatok Szakácskönyvek italok készítése Tankönyvi feladatok megbeszélése

Napi, heti étrendek összeállítása Gyümölcsfalatkák vagy frissítők készítése

Beszélgetés Miért táplálkozunk? Elemi ismeretek a Hogyan jutunk mindennapi életből Tapasztalatok összetáplálékhoz? Egészséges életmód gyűjtése, rendezése jellemzői

Problémafelvetés

Az élelmiszerek összetétele, szerkezete, tulajdonságai

Táplálkozás különböző korokban

Téma

Tevékenység

Tanult ismeretek rendszerezése

Milyen ruhákat hordanak az emberek?

Ruházati áruház megtekintése

Koordináció

Tanulmányi séta lakótelepünkön


Kapcsolódás az előző órai anyagvizsgálathoz A tanulók tetszése szerint választhatnak: – falikép pókozással (fonal, raffia, kukoricacsuhéj felhasználásával) – falikép tervezése fonal és textíliák ragasztásával – hasznos tárgyak szövése

Ismeretanyag Ismerkedés a szövés technikájával. Szövés egyszerű szövőkeret segítségével Különböző textíliák szövési módjainak nagyítóval való vizsgálata Ruházati és népművészeti üzletek, kirakatok megtekintése Feladattár 1-es feladat

Problémafelvetés

Fonás és szövés Ruházati alapanyagok Hogyan dolgozták feldolgozása fel a szálasanyagokat technológiája a történelem folyamán? Hogyan változott az ember találékonysága?

Téma

Anyagok és alkalmazásuk – A táplálkozás és anyagai (4)

Óra

– Fegyelmezett, balesetmentes munkavégzés. – Ismerjék meg az alapvető higiéniai szabályokat.

– A tanulók helyes szemléletformálása az egészséges életmódról és táplálkozásról.

– Legyen tájékozott a család alapellátásához szükséges termékekről.

Követelmények

– Tájékozódjon ruházatunk beszerzési lehetőségeiről.

– Az alkotás folyamatának megtervezése, a hozzá szükséges anyagok, eszközök kiválasztása. – Anyagok feldolgozásához szükséges eszközök, szerszámok balesetmentes használata. – Öltözködés elemi szabályainak betartása, alapvető higiénés szokások kialakítása.

Követelmények


Étrendek A családi asztal

Téma

Részösszefoglaló

Téma

Tevékenység

Óra


Hol választotta ki az ember lakhelyét? Miért alakultak ki a városok? Hogyan jellemezhetjük a városokat?

Milyen egységekre tagolható a település?

Településfunkciók és -szerkezetek

Problémafelvetés

Funkcionális egységek Szerkezeti rajzok

Településtípusok Életmódtípusok A város funkciói A világ legnagyobb városai

Ismeretanyag

Tevékenység

Képek Videofilmrészletek Múzeumlátogatás Grafikonok Táblázatok Szakkönyvek Képek Videofilmrészletek Szakkönyvek

Adatsorok Matematika besorolása Üzemlátogatás és rendezése Tanulmányi séta Település szerkezeti vázlatának elkészítése

Szemléltetés

Lexikonok Történelem tanulmányozása Vizuális kultúra Táblázatok kitöltése Matematika megadott szempontok szerint Séta a városban


Koordináció

Diák, grafikonok

Településtörténet A városiasodás

Téma

Szemléltetés

Követelmények

– Képesek legyenek települési részletről egyszerű helyszínrajzot készíteni.

– Ismerjék a települések kialakulásának történetét, a fontosabb településtípusokat. – Tájékozódjanak a város fejlődésében.

Követelmények

– Képesek legyenek ismereteiket rendszerezni, összefoglalni.

Követelmények

Kulturált magatartás Terítéshez, tálaláshoz – Tartsák be szükséges eszközök az esztétikai, higiéniai étkezés közben Lakáskultúra folyószabályokat. irat

Koordináció

Milyen anyagokat Környezetátalakítás: Beszélgetés előre Technika: eddig kiadott szempontok tanult ismeretek használunk lakás, ruházkodás, szerint az ember igényeinek táplálkozás Csoportmunka kielégítésére? egy-egy témakör feldolgozására

Tevékenység

Alkalomnak megfelelő terítési módok gyakorlása. Ételreceptek Feladattár 5-ös feladat


Szemléltetés

Ismeretanyag

A család étkezési szokásai

Ismeretanyag

Koordináció

Problémafelvetés

Miért szükséges a változatos étrend? Terítéssel kapcsolatos elvárások, szabályok

Problémafelvetés

Települések kialakítása és fejlesztése – Településtípusok és -szerkezetek (3)

Óra

Részösszefoglaló (1)

Óra


9

Települési modellek

Téma

Ismeretanyag

Miért modellezünk? A papír története A papír Modell és makett megmunkálása Szerkezet és tulajdonság

Problémafelvetés

Óra

A természeti környezet állapota Miért fontos számunkra a zöld növényzet?

Miért ápoljuk növényeinket?

Ápoljuk növényeinket!

Problémafelvetés

A zöld növényzet szerepe környezetünkben

Téma

Gyomtalanítás jelentősége, formái Gyomnövények ismertetése Öntözés

A természeti és technikai környezet jelentősége, kialakulása Növények szerepe az ember életében Kertek típusai: – díszkert, – haszonkert, – különleges – rendeltetésű kert Nemzeti parkok hazánk területén

Ismeretanyag

Települések kialakítása és fejlesztése – Zöld területek (2)

Óra

Tevékenység Koordináció

Környezeti ismeretek

Koordináció

Minikert Munkaműveletek megvalósítása közötti kapcsolat az iskolában Erkélyláda beültetésének feltételei, munkaműveletei Feladattár 7-es feladat

Tanulmányi séta Tájékozódás a térképen Növényápolási munkák elvégzése gyakorlókertben, előkertben


Tevékenység

Anyagvizsgálatok Matematika–mértan végzése Vizuális kultúra Papír, hungarocell házmakettek készítése Szerkezeti modell, alaprajz készítése Feladattár 6-os feladat


Követelmények

– Makettek készítése önállóan, rajzok felhasználásával. – Szakszerű és gondos munka végzése.

Követelmények

Munkaeszközök, szerszámok

– Tudják a kerti és a szobanövényeket gondozni.

Magyarország – Ismerjék a kertek térképe típusait Kiadványok és jellegzetességeit. a nemzeti parkokról

Szemléltetés

Képek Valódi helyszínrajzok Építőkockakészletek

Szemléltetés


Óra

Tevékenység Munkáltatási lehetőségek

Gyalogosan – kerékpárral

Közlekedési eszkö-zök modellezése

A jármű elemei A fa szerkezete és tulajdonságai A rétegelt lemez Szerszámok és műveletek

Közlekedési jelzőtáblák Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai Autóbusz, vasút jellemzői

Hogyan szállítjuk a terheket? Mi legyen a vonóerő?

Hogyan közlekedjünk biztonságosabban gyalog és kerékpárral?

Írásvetítős ábra Diaképgyűjtemény

Szemléltetés

Korábbi évfolyamok Közlekedési – Rendelkezzenek jelzőtábla-gyűjtemény technika tantárgya szilárd ismeretekkel Szakkönyvek Szabadkézi rajz a biztonságos gyalogos Kerékpáros és kerékpáros gyakorlópálya közlekedésről, a legmodellje biztonságosabb közlekedési útvonal kiválasztásában.

Jelzőtáblák tartalmának megkeresése A legbiztonságosabb útvonal megtervezése, megrajzolása Kerékpáros ügyességi gyakorlópálya tervezése, kivitelezése Közlekedés szabályismeret gyakorlópályán (modell)

– Ismerjék a közút elemeit, a műtárgyak funkcióit és szerkezetét.

– Ismerjék a közút és a közlekedési eszközök kialakulását. – Biztosan ismerjék a jelentősebb hazai közlekedéstörténeti emlékeket.

Követelmények

Bemutatás: szerszám, – Tájékozottság a teherTörténelem Korábbi évfolyamok munkamódszer, szállítás történetéről. félkész és kész technika tantárgya – Ismerjék a fűrészelés, munkadarabok ráspolyozás, fúrás, szerelés célját, szerszámait, szakszerű munkafogásait. – Alakuljon ki a tervezés igénye, elemei.

Korábbi évfolyamok Képek, modellek, technika tantárgya gyűjtemények Egyéni tapasztalatok

Történelem

Koordináció

Megfigyelés: a kocsi részei, anyaga Alaplap: tervezés, fűrészelés fonalfűrésszel Oldalmagasító: hurkapálcák darabolása Szerelés Papírmodell kivágása, ragasztása

A közlekedési pálya Közút, hidak, közúti Megfigyelés: képekről műtárgyak megnevevonalvezetését jelzések zése, hidak részei terepakadályok befolyásolják

A közlekedés rendszere

A közlekedés elemei Képek elemzése

Ismeretanyag

Mi a közlekedés? Közlekedési ágazatok A közút és a közlekedési eszközök fejlődése

Problémafelvetés

A közlekedés történetéből

Téma

Települések kialakítása és fejlesztése – Közlekedés a településeken (6) TANÁRI KÉZIKÖNYV – Technika és életvitel 5. osztály

11

Problémafelvetés

Kerékpáros közlekedés

Miért szükséges a kerékpár karbantartása? Miért szükségesek a biztonsági berendezések?

Tömegközlekedés Milyen szerepe van a közlekedésnek a települések kialakulásában? A tömegközlekedés történetisége

Téma

Óra

Eszközhasználati tapasztalatok

Vetületi képek azonosítása Korábbi rajz Reprodukálás ismeretek vetületek alapján

A térbeli alakzatokat Vetületi ábrázolás síkban ábrázoljuk. Vonalfajták és -vastagságok Méretezés

Az információ technikai eszközei

Játékos gyakorlat: fal mögött elmutogatni, majd a társainak elbeszélni a hírt Titkosírás megfejtése

Koordináció

Kiemelkedő fontos- A beszéd és az írás ságú az információ Hírközlés rögzítésének és a közlés technikai eszközeinek ismerete, használata

Az információcsere Információ a civilizáció alapja és kommunikáció Jelek (morze, kotta, piktogram)

Műszaki kommunikáció


Történelem Magyar nyelvtan

Ismeretanyag

Közlekedési tapasztalatok

Megfigyelés: milyen esz- Közlekedési közökkel közle-kedtek tapasztalatok nagyvárosban a századfordulón? Autóbusz, trolibusz, metró sajátosságai Feladattár 8-as feladat

Koordináció

Játékos gyakorlatok nem nyelvi kifejezőeszközökkel (mimika, testbeszéd)

Problémafelvetés


Kerékpár karbantartása Karbantartási munkák Biztonsági felszerelések

Autóbusz, vasút jellemzői

Ismeretanyag

A kommunikáció

Téma

Kommunikáció és technika (4)

Óra

Követelmények

– Tudjon egyszerű karbantartási munkákat elvégezni. – Tudja, mely biztonsági berendezések szükségesek a kerékpáron. – Tudjon kisebb sérüléseket ellátni.

– Tájékozottság a városi közlekedés, a tömegközlekedés történetében, főbb sajátosságaiban, eszközeiben.

Követelmények

Képsíkrendszer Építőkészlet rajzgyűjtemény

– Vetületi képek készítése egyszerű testekről. – Rajzolvasás.

Régi és új – Információk kifejezése információhordozók beszéddel, írással, rajzzal és jelekkel.

Lehetetlen testek – Lássák a kapcsolatot Magnetofonfelvétel az információ (mentő, ébresztőóra, különböző megjelenési iskolai csengő, formái között. kutyaugatás, taps)

Szemléltetés

Kerékpárok Szerszámkészletek

Tömegközlekedési eszközök gyűjteménye

Szemléltetés


Érdekességek az információtechnika történetéből

Téma

Szerszámok és műveletek

Téma

Óra

Ismeretanyag

Ismeretanyag

Tevékenység


Tevékenység

Adatgyűjtés irodalom alapján


Koordináció

Napi tapasztalatok

Koordináció

Milyen környezeti hatások érik az embert? Mely betegségek jönnek létre a környezeti terhelések hatására?

A szükségleteinket Létszükségletek szolgáló javakat elő Szükségletek hierarchiája kell állítani. Jövedelmi viszonyok

Egészségünk fejlesztése

A gazdálkodás életünk része

A környezet állapotának és hatásainak jellemzése

Problémafelvetés Ismeretanyag

Természeti és biológiai ismeretek Egyéni tapasztalatok

Matematika

Értékbecslés játékosan

Koordináció

Megfigyelés: hulladékok környezetünkben


Tevékenység

Anyagok Milyen eszközökkel Az anyag, a művelet Szerszámok szakszerű használata megmunkálása tudjuk az anyagokat és a szerszám alakítani? közötti kapcsolatok

Problémafelvetés

Hogyan alakultak ki Az információa mai informatikai technika történetéeszközök? nek jelentős találmányai és feltalálói

Problémafelvetés

Téma

Élet a településeken (2)

Óra

Megmunkálás eszközei (1)

Óra

Filmrészletek árukról, reklámokról

Diaképek Szakkönyvek

Szemléltetés

Szerszámok

Szemléltetés

Elektromágnes Távíró

Szemléltetés

– Ismerjék a család jövedelemforrásait.

– Ismerjék fel a környezet élővilágra való hatásait.

Követelmények

– Ismerjék a gyakran használatos szerszámokat és balesetmentes használatuk szabályait.

Követelmények

– Ismerje az információtechnika jelentős történeti egyéniségeit és munkáikat.

Követelmények


13

Mi szükséges a növények életéhez? Hogyan él egy növény?

Talaj jellemzői Hogyan befolyásolhatjuk a talaj tulajdonságait?

Hogyan szaporíthatók a növények?

Milyen növények találhatók környezetünkben? Milyen növényeket telepítünk a kiskertbe?

A növények életfeltételei

Egyszerű talajvizsgálatok

Egyszerű vetőmagvizsgálatok

Ismerjük meg kerti növényeinket!

Óra

Összefoglaló

Téma

Tevékenység Koordináció

Ismeretanyag


Tevékenység

Eddig tanult ismeretek

Koordináció

Diák Grafikonok Szakkönyvek

Szemléltetés

Képek Növények Falitáblák

Gyűjtőmunka Tanulmányi séta Üzemlátogatás Ágyások kimérése, vetés sorba Vetés cserépbe

Zöldségnövényeink csoportosítása Magágyak tervezése Vetés módjai: sorba, szórva, fészekbe vetés

Otthoni kerti munkák

Vetőmagok A csírázás különböző fázisai

Vetőmagok csoporto- Környezetismeret sítása, felismerése Csírázási kísérletek: búza, zsálya, mustármag, kukorica

Talajminták Magyarország talajtérképe Képek

Képek Növények

Szemléltetés

A vetőmag fogalma, tulajdonságai: szín, nagyság, alak, egészség, tisztaság A csírázás feltételei

Környezetünk ismerete

Az életfeltételekhez Környezetismeret kapcsolódó kísérletek beállítása, megfigyeltetés Gyűjtőmunka Magágy kísérlet


A talaj fogalma, kiala- Talajvizsgálatok kulása; A talaj színe, szerkezete, kötöttsége; A talaj típusai

Életfeltételek: víz, megfelelő hőmérséklet, napfény, CO2, tápanyagban gazdag közeg Növényeink csoportosítása: hő-, fény-, vízigény alapján Magágykészítés módja, műveletei

Ismeretanyag

Beszélgetés előre Hogyan él az ember Településfunkciók kiadott szempontok a Földön? és szerkezetek Növényzetek szerepe szerint Forgalom a településeken Információcsere

Problémafelvetés

Problémafelvetés

Téma

Megmunkálás eszközei (1)

Óra

Kertkedvelőknek, kertészkedőknek (Kiegészítő anyag 0–4)

– Képesek legyenek ismereteiket rendszerezni, összefoglalni.

Követelmények

– Ismerjék meg a zöldségféléinket, azok szaporításának, betakarításának idejét, módját.

– Jártasság a vetőmag minősítésében.

– Jártasság a magágy készítésében. – Szerszámok megismerése és balesetmentes használata.

Követelmények



15

MÓDSZERTANI JAVASLATOK Az ember átalakítja környezetét A tankönyvsorozat első témakörét kezdjük feldolgozni, ezért fontos teendőnk a tankönyv használatának megtanítása tanulóinkkal. Ehhez nyújt segítséget a Bevezető és jelrendszere. Mintaként üssük fel a könyvet néhány helyen, és közösen értelmezzük a jelrendszert! Erre azért van szükségünk, hogy a későbbiekben önállóan tudják használni tanulóink a könyvet. A témakör gondolatébresztő jellegű, összegzi azokat az előismereteket, melyekre a későbbiek során építeni szeretnénk. Nagyon fontos, hogy az első pillanattól kezdve problémafelvetésekkel dolgozzuk fel az órai témákat. Alkalmazhatunk egyéb szemléltető anyagokat is, de a tankönyv ábraanyaga elegendő a témák tanulásához. Az ábrákat, rajzokat gondosan elemezzük, kezdetben közösen, frontálisan, később önállóan. A tankönyv nem munkatankönyv jellegű, ennek ellenére – különösen az ötödik osztályban – néhány munkáltatásra kijelölt részt, táblázatot és ábrát is tartalmaz. Ennek az a célja, hogy szemléletesen bemutassuk, milyen feldolgozással lehet eredményeket elérni. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy elolvastatjuk a könyvrészleteket és ezeket megbeszéljük. Döntő fontosságú a tudatos, alapos munkáltatás, a problémakör részletes körbejárása. A tankönyvi munka mellett szükség van egy Életvitel füzetre is, amelynek A/4-es méretű „sima” füzet ajánlható (nyomtatott sorvezetővel). A füzetvezetéshez színes ceruzákat is használjunk. A téma tankönyvi lapjain visszatérő időlétra elemzése és készítése lehetőséget nyújt arra, hogy a technikai–életmódi ismereteket történelmi háttérbe helyezzük. Adjunk ilyen típusú feladatokat. Csoportmunka keretében, különböző gyerekkönyvek felhasználásával önálló kutatásra-elemzésre ösztönözhetjük tanulóinkat. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy saját fogyasztásaikat, fogyasztási szokásaikat figyeljék meg! Adjunk megfigyelési és elemzési szempontokat! Tanulják meg, hogy önállóan tudjanak egyszerű feljegyzéseket készíteni! Feltétlenül ügyeljünk arra – a későbbiek során is –, hogy ne agitáljunk, hanem tényeket, háttérismereteket dolgozzunk fel, és maguk lássák be, hogy mi a helyes út!

Anyagok és alkalmazásuk – A lakás és anyagai Ebben a témakörben a lakás és lakóhely összefüggéseit kívánjuk bemutatni. Történeti szemlélettel dolgozzuk fel az anyagot, és többoldalú szemléltetést alkalmazzunk! Kiváló alkalmunk van arra, hogy a térszemléleti képességeket felmérjük és továbbfejlesszük. A házak alakelemzésével könnyen eljuthatunk a modellezés, a makettkészítés és a rajzkészítés összefüggéseinek feltárásához. Ismételjük át a legfontosabb műszaki rajzi ismereteket! Egyszerű lakásalaprajz készítésével térszemléletüket és kreativitásukat is könnyen fejleszthetjük. Már itt tudatosan használtassuk a rajzeszközöket! Az építőanyagok bemutatását és vizsgálatát könnyen megoldhatjuk. Állítsunk össze egy bemutatókészletet, és a tanulók bevonásával folyamatosan fejlesszük! A lakás – ház elemzésével könnyen bevezethetjük a technikai rendszer fogalomkörét. A környezet és a rendszer kölcsönhatásának vizsgálata olyan elv, mely végigkísér bennünket a könyvsorozat feldolgozása során. A perem tulajdonságait jól érzékeltethetjük a különböző szerkezetű házak elemzésével. A modellezés címszó alatt itt – szerkezeti modellezést értünk. A modell elkészítéséhez tervező és kivitelező munkára van szükség. A rendelkezésre álló időkeretnek megfelelően készítsük elő az alkatrészeket. Itt mindazokat a műveleteket, munkafogásokat, szerszámismeretet megtaníthatjuk, amelyekkel a fa (és más kompozit anyagok) megmunkálhatók. Nem kell ragaszkodnunk a szegezéshez, bátran hasz-

16


nálhatunk gyorsragasztókat, kötözőanyagokat is. A könyv képei ötleteket adnak, ettől lehetőségeinknek megfelelően eltérhetünk. Az egyik legfontosabb teendőnk annak megértetése, hogy csak akkor készíthetünk el bármit eredményesen, ha azt elemzés, tervezés előzi meg és a kivitelezés feltételei biztosítottak.

Anyagok és alkalmazásuk – A ruházkodás és anyagai A témakör feldolgozása során kiváló lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az eddigi ismereteik rendezésére, esztétikai érzékük fejlesztésére. A bevezető beszélgetésben tájékozódjunk arról, mit tanultak alsó tagozatban a textilekről, az öltözködésről. Feldolgozási lehetőségek: – Gyűjtsünk képeket, újságokat különböző ruházkodási módokról! – Elemezzük a praktikus ruházat követelményeit! – Terveztessünk ruhatárat különböző évszakokra, alkalmakra! – Öltöztetőbabára készítsenek a tanulók ruhatárat, s elemezzék, milyen alkalomra, milyen időjárásra tervezték! – Feladattár feladatlapjainak megoldása (1., 2., 3., 4.). A ruházati alapanyagok megismerésénél fektessünk nagy hangsúlyt az anyagvizsgálatra. Gyűjtsünk sokféle textíliát! Célszerű először a „külső” tulajdonságok szerint vizsgálni, csoportosítani: szín, tapintás, vastagság, fény stb. A belső tulajdonságok vizsgálatánál kövessük az összetétel – szerkezet – tulajdonság – funkció logikai menetet. Pl.: gyapjúszövet gyapjúszál – laza – jó nedvszívó – melegtartó téli ruházat A szálasanyagok külső alakját mikroszkóppal vizsgáljuk. Mikroszkópon keresztül láthatóvá válik a szálasanyag jellemző külső képe, szerkezeti felépítése. Az érett pamutszál hosszirányú képe ellapult, szabálytalanul megcsavarodott, cső alakú. Az érett elemi szál jól fehéríthető és festhető. A feldolgozás és a minőség szempontjából a legjobb, jól fonható. A lenrost elemi sejtekből épül fel. Az elemi sejt keresztmetszete szabálytalan ötszög alakú, középen vékony cső alakú bélüreggel. Szakítószilárdsága jobb, mint a pamuté. Nedvszívó képessége, hasonlóan a pamuthoz, nagyon jó. A len jól festhető. A kenderrostok vastagabbak, mint a len rostjai, ezért csak durvább fonalak előállítására alkalmasak. Szakítószilárdsága nagyobb, mint a lené. A rami 1–3 méter magasra is megnő. Elsősorban Kelet- és Dél-Ázsiában, valamint Kínában termesztik. Vitorlavászon, ejtőernyőzsinór készül belőle. A juta fő termőhelye India. 2–4 méter magas növény. Zsákok, durva szövetek készülnek belőle. A manilakendert a Fülöp-szigeteken és Indonéziában termesztik. A növény 2–7 méter magasra is megnő. Szakítószilárdsága nagy. A tengervíznek jól ellenáll, főleg hajókötelet, zsineget készítenek belőle. A szizál termőhelye Közép-Amerika. 4–8 méter magasra is megnő. Kard alakú levelei 1–2 méter hoszszúak. Rostja hajlékony, szakítóereje nagy. Hajókötél, vitorlavászon, szőnyeg készül belőle. A manilakender és a szizál levélrost. A kókuszrostot a kókuszdió héjáról nyerik. Jó kopásállósága miatt szőnyegek, lábtörlők készülnek belőle. A gyapjúszálak a juh bőrének szőrtüszőiből fejlődnek ki. A gyapjúszálat finomság szerint osztályozzák. Rugalmas, jó nedvszívó, melegtartó. A gyapjú mikroszkópi képe hengeres alakú, pikkelyes felületű.

17


A pikkelyek egymásba tolt virágcserepekhez hasonlítanak. A gyapjúszövet a laza szerkezete miatt jó hőszigetelő. A gyapjú feldolgozási technológiája: fésülés Juhnyírás – osztályozás – mosás

fonás – gombolyítás – mosás – csévélés – szövés kártolás

Szálasanyagok mikroszkópi képe: Pamut

Hernyóselyem

Lenrostok

Viszkóz

Gyapjú

Poliamid

Égetési próba Az égetési próba a legegyszerűbb vizsgálati módszer, amellyel gyorsan és biztosan meghatározhatjuk a szövetekben rejlő nyersanyagokat. Az égetési próbánál a szövet elégés közbeni viselkedését, az égési gázok szagát és a visszamaradó hamu fajtáját kell megfigyelni. A vizsgálati anyagokat csipesszel fogjuk meg, a forró, lecsöppenő műszál könnyen okozhat sérülést. Vegyszeres vizsgálat A szálasanyagok vegyszeres oldatokban eltérően viselkednek. A növényi eredetű szálasanyagok savakra, az állati eredetűek lúgokra érzékenyek. A szobahőmérsékletű kénsav (75%) oldata a pamutot és a cellulóz eredetű mesterséges szálakat lassan oldja. A gyapjút és egyéb állati szőröket a nátronlúg oldat (5%) főzve feloldja. Kivételt képez a hernyóselyem, mert azt a sav és a lúg is oldja. A ruházati alapanyagok felhasználásával mutassunk be többféle szövési technikát! Önálló tervezéssel készíttessünk különböző dísztárgyakat! Gyűjtsenek a tanulók képeket, könyveket, népművészeti alkotásokat! Tegyünk környezeti sétát lakóhelyünkön! Figyeljük meg a ruházati üzletek kirakatait az alábbi szempontok szerint: – Az évszaknak megfelelő ruházatot kínálnak-e? – Követik-e a ruhák a legújabb divatot? (szín, fazon, anyag) – Milyen különbségeket látunk a gyermek és a felnőtt ruházat között? A téma összefoglalásakor rendezzük, s ha szükséges, egészítsük ki a tanulók ismereteit!

Anyagok és alkalmazásuk – A táplálkozás és anyagai Mivel biológiát még nem tanulnak, a téma feldolgozásánál építsünk az alsó tagozatban tanultakra, valamint a családi környezetből hozott ismereteikre! Kezdeményezzünk beszélgetéseket a család táplálkozási szokásairól! Jó koordinációs lehetőségek: történelem – a termelés kialakulása; osztályfőnöki és környezetismeret órák – egészséges táplálkozás, tápanyagok.

18


Az egyszerűbb ételek készítése előtt beszéljük meg, milyen teendők előzik meg az ételkészítést: tervezés – bevásárlás (– tárolás). Fontos kiemelni a gazdaságosságot. Kilátogathatunk a piacra, tájékozódhatunk az árak alakulásáról. Az ételek készítése előtt beszéljük meg a konyha balesetmentes használatának szabályait! A csoportos munkavégzés lehetőséget ad a természetes mértékű munkamegosztás megismerésére (fiúk-lányok közösen alkossanak csoportokat). Szervezzünk terítési-tálalási versenyt! Feladattár 5-ös feladat. Követelmények: Ismerjék meg az egészséges táplálkozás módjait, anyagait! Tudjanak néhány egyszerűbb ételt, italt elkészíteni! Legyenek képesek a konyhában lévő egyszerűbb eszközöket balesetmentesen használni! Ismerjék az alapvető illemszabályokat, a kulturált terítés, étkezés szabályait! Alakuljon ki az igényük környezetük tisztántartására!

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ Célunk az, hogy összekapcsoljuk azokat az ismereteket, melyeket az eddigi órákon sajátítottak el tanulóink. Elemezzünk különböző kultúrákat, és ismertessük fel a fejlődés azonosságait és különbözőségeit! Az új ábraanyag az ismeretek továbbgondolására ösztönöz. Készíttessünk összefoglaló táblázatokat a megadott minták alapján!

Települések kialakítása és fejlesztése – Településtípusok és -szerkezetek A korábbi szűkebb lakókörnyezetből kilépve tágabb rendszert, a települést vizsgáljuk. A település öszszetett rendszer, ezért meghatározott szempontot követünk elemzésénél. A települések elemzését célszerű történeti áttekintéssel kezdeni. Ehhez felhasználhatjuk a tanulók korábbi ismereteit, utazásaik tapasztalatait is. A tankönyv ábraanyagán túl más szemléltetést is érdemes felhasználni. Fontos, hogy a településtípusok és az életmód összefüggéseit jól érzékeltessük. Részletesen mutassuk be a városiasodás jelenségét, okait és következményeit. Számadatokat, grafikonokat használjunk az összefüggések felismerése érdekében! A települések funkcionális és szerkezeti elemzése konkrét legyen, saját településünket használjuk fel szemléltetésre! Ha kellemes az idő, környezeti sétán hívhatjuk fel figyelmüket a különböző szerkezeti megoldásokra. Készítsünk vázlatokat környezeti sétánkon! A település szerkezeti elrendezésének szemléltetéséhez készítsünk maketteket! Maketteket legegyszerűbben papírból vagy hungarocellből készíthetünk. Kiterítési rajzot másolással vagy szerkesztéssel rajzoljuk meg! Ha lehetőségünk van rá, másológéppel nagyítsuk, kicsinyítsük a tanulók rajzait. Egyszerű papírvizsgálatokat végezzünk, elemezzük a szerkezet és tulajdonság kapcsolatát! A Feladattár 6-os feladata mélyíti a papírral kapcsolatos ismereteket.

Települések kialakítása és fejlesztése – Zöld területek A mezőgazdasági és kertgazdálkodási ismereteket az iskolák helyi igényeinek megfelelően építhetik be a tantervükbe. Ezek az ismeretek mindenki számára szükségesek, ezért a témakörök anyagát úgy állítottuk össze, hogy lehetőség szerint minden típusú iskolában tanítható legyen. Azokban az iskolákban is, ahol jól működő gyakorlókert áll a szaktanár rendelkezésére, és azokban is, ahol az iskola épületén kívül csak egy kis udvar van. Az a célunk, hogy a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt.


19

Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá! Az előírt követelményt figyelembe véve az évfolyamonkénti tananyagok bővíthetők, az iskolák helyi adottságainak megfelelően alkalmazhatók. Végezzük el a Feladattár 7-es feladatát!

Települések kialakítása és fejlesztése – Közlekedés a településeken Valamennyien közlekedünk, ezért jól kell ismernünk a közlekedés rendszerét és mindazokat a szabályokat, melyek a biztonságot szolgálják. Ebben kíván a tananyag – az életkori sajátosságokhoz igazodóan – segíteni. Fontos elvünk a történetiség, ezért a tanár adjon betekintést a közlekedés történetébe! Nyújtson ismereteket a közlekedéstörténet fontosabb hazai emlékeiből! Figyeljék meg a tanulók a tankönyv képeit, határozzák meg tartalmát, elemezzék azokat, adott szempontok szerint csoportosítsák őket! Gyűjtessenek képeket régi járművekről, esetleg kiállításon, műgyűjtőknél tekintsék meg azokat! Készítsenek (tanári irányítással) járműmodellt, melynek kapcsán fejlődjék tervezői készségük, munkakultúrájuk! A teherszállítás történeti feldolgozása során ismerjék meg a kerék fejlődését! Készítsenek egy kocsit, amelynél az alapmodellen túl a tanulók önállóan variálják a felépítményt! Az előkészítés mértéke igazodjék a felhasználható időtartamhoz és a tanulók ügyességéhez! Az autó és a ló papírmodellje bizonyára sikerélményt ad. Közös munka során beszélgessünk a műtárgyak funkciójáról, fontosabb fajtáiról, kialakításukról! A tankönyvi képek utazási emlékeket hívhatnak elő, amelyek segíthetnek rögzíteni a műtárgyak megnevezését, feladatát. A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságát elősegítő közúti jelzéseket ismételjük, gyakoroljuk! Használjunk segítségképpen KRESZ-táblákat, filmrészleteket! Beszélgessünk a gyalogos közlekedésről, napi tapasztalatainkról! Érjük el, hogy minden tanulónk tudjon kerékpározni, és folyamatosan fejlesszük a kerékpározás készségét! Rögzítsük, gyakoroljuk a gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó jelzőtáblák tartalmát valós közlekedésbe ágyazva! Készítsenek a tanulók a családtagok munkáját is felhasználva egy útvonalvázlatot az iskolába és a barátaikhoz vezető legbiztonságosabb útvonalról! Ismerjék fel az útvonalon a veszélyes csomópontokat, hogyan lehet ezeket kikerülni, biztonságosan áthaladni rajtuk. Felhasználható kinagyított térképrészlet is. Fejlesszük kerékpározáshoz szükséges ügyességünket! Készítsünk a tankönyvi feladatokra ügyességi gyakorlópályát! Az egyenes-íves nyomvonalat színes, elkerítő fóliaszalaggal is kijelölhetjük. Fejlesszük tanulóink kreativitását a tervező és kivitelező munkákkal! A tankönyvben látható szabályismereti gyakorlópálya segítségével a közlekedési szabályokat és magatartást tudjuk biztosabbá tenni. A modellen legóból vagy kindertojásból származó kerékpárral is végigszaladhatunk. Célszerű egy ilyet vagy hasonlót az iskolaudvaron felrajzolni, és ott élőben gyakorolni. Mutassuk be a városi közlekedés fejlődését, a tömegközlekedés történetiségét, a tömegközlekedés főbb sajátosságait, a jellegzetes tömegközlekedési eszközöket! A korabeli városi és tömegközlekedés bemutatásához készítsünk tablót: a Közlekedési Múzeumban sok anyag áll rendelkezésre. Fővárosi, külföldi utazási élményből idézzük fel a sajátos tömegközlekedési járműveket, közlekedési tulajdonságaikat! Szervezzünk kirándulást ezek megtekintésére! Végezzük el a Feladattár 8-as feladatát!

Élet a településen A településeinket igényeink és lehetőségeink figyelembevételével fejlesztjük. A kialakított környezet meghatározza életünket, életmódunkat. Ahhoz, hogy életmódunkat befolyásolhassuk, alapvető ismereteket kell elsajátítanunk.

20


Egészségünk megóvása valamennyiünk érdeke. Itt azokat az elemeket emeljük ki, amelyek a környezettel, a környezetalakítással szorosan összefüggnek! Tudatosan, előre megadott szempontok alapján elemezzük hulladékgyűjtési beidegződéseinket, és közösen keressük a helyes megoldásokat! A gazdálkodás, a munka életünk meghatározója. Tudatos tevékenységgel tudjuk elérni a helyes gazdálkodási szemlélet kialakítását. A jövedelmek és kiadások elemzése segít abban, hogy mások munkáját elismerjük, becsüljük. Táblázatok készítésével az összefüggéseket is felismertethetjük. Az információcsere a civilizáció alapja, de mindennapi életünk szerves része is. Ezért fontos, hogy történeti szemlélettel a lehető legkorszerűbb ismeretekre tanítsuk tanítványainkat. Szakkönyvek, filmrészletek elemzésével időlétrákat készíthetünk, rendszerezhetjük a tanultakat. Az érdekes történeteket használjuk motivációként!

Kertkedvelőknek, kertészkedőknek

Témakör

Gyakorlókert esetén

Gyakorlókerttel nem rendelkező iskolák részére

A zöld növényzet szerepe környezetünkben című rész szorosan kapcsolódik a 4. osztályban tanultakhoz. Ismerjék fel a technikai és a természeti környezet fontosságát! Tanulmányi séta keretében megfigyelhetjük a kertek típusait, az azokat alkotó növényeket. Talajtan

A gyakorlókert talajának vizsgá- A gyerekek által begyűjtött talajlata. minták vizsgálata. A talaj tulajdonságai közül a szín, szerkezet, kötöttség vizsgálata. Kiegészíthető a tananyag még a fontosabb talajtípusok megismerésével. A talajvizsgálatok elvégzése során megbeszélhetjük a talaj keletkezésének folyamatát. Ezzel felelevenítjük a környezetismeretből tanultakat.

Talajművelés

A gyakorlókert talajának előkészítése vetéshez. Műveleti sorrend

Szerszámszükséglet

A talaj felszínének Gereblye elegyengetése Az ágyások kijelölése

Mérőszalag Zsinór

Magágykészítés: Sorjelző zsinór a sorok kijelölése, Mérőszalag sorkihúzás, vetés Sorhúzó, kapa

Szaporítás

Magbarázda beta- Kézi vetés karása, tömörítése Gereblye

Az egyszerű vetőmagvizsgálatok elvégzése során a tanulók megismerkednek a vetőmag tulajdonságaival: nagyság, szín, forma, csírázóképesség, csírázás feltételei.


Témakör

Szaporítás


Vetési módok ismertetése és a műveletek elvégzése a kertben: – sorba – szórva – fészekbe

21


A vitamin- és ásványianyag-hiányból adódó betegségeket könnyen megelőzhetjük a csírák rendszeres fogyasztásával. Érdemes a gyerekeket megismertetni a csíráztatás feltételeivel. Felszerelés: Nem kell komolyabb felszerelés, megfelel egy kis tálka vagy tányér. A boltokban beszerezhetők speciális csíráztató edények is. Magok: Csak étkezésre szánt magvakat szabad csíráztatni, vetőmagot nem, mert azok vegyszerekkel kezeltek lehetnek. A sikeres csírázás feltétele a jó minőségű mag, a rendszeres öntözés és a megfelelő hőmérséklet. A csírákat nyersen érdemes fogyasztani, pl. salátákba, müzlibe, krémekbe keverve. Csíráztatható magvak: búza, árpa, rozs, kukorica, lencse, bab, szója, len, tök, napraforgó, mustár, retek, zsázsa, ...

Ismerjük meg kerti növényein- A tananyag feldolgozása többféleképpen történhet: ket! – Ellátogatunk a közeli piacra, és ismerkedünk a zöldségfélékkel. – Gyűjtőmunka: képek alapján csoportosítjuk a növényeket. – Elvihetjük a gyerekeket vetőmagboltba, és ott tanulmányozhatják a vetőmagtasakokon lévő adatokat. Az iskolában rendszerezzük ezeket az ismereteket. Érdemes több időt szánni a haszonnövények elterjedése, eredete feldolgozására is. Ezt az anyagrészt öszszekapcsolhatjuk A növények életfeltételei című rész tanulmányozásával. Növényápolás

A növényápolási munkák közül a gyomirtással és az öntözéssel ismerkednek meg a gyerekek. A gyomirtás történhet kézzel és kéziszerszámokkal. Ismerjék meg a tanulók a szerszámok szakszerű használatát!

A gyerekek szaktanár irányításával az iskolában több helyen is létrehozhatnak „kiskerteket”. Az udvar egy kis részében, a folyosókon és a tantermekben is. A gyerekekkel közösen elkészítjük a terveket, és megbeszéljük a munkaműveleteket.

22


Témakör



Növényápolás

Kiegészíthetjük a tananyagot a leggyakrabban előforduló gyomnövények megismerésével, pl. tarack, tyúkhúr, pongyola pitypang, parlagfű.

Az erkélyláda beültetése során szerzett ismereteiket, tapasztalataikat otthon is hasznosíthatják a tanulók.

Betakarítás

A levélzöldségek, hüvelyesek, bogyótermésűek, gyökérzöldségek betakarítását végezhetjük el. A betakarítási érettség (biológiai, gazdasági) fogalmának kialakítása. A betakarított termények tárolási

Ha körültekintően tervezzük meg iskolánk díszítését (az udvaron, az épületben), akkor a tanév során folyamatosan tudunk munkát, megfigyelési lehetőséget biztosítani a gyerekeknek.

Követelmények: Ismerjék a talaj- és vetőmagvizsgálati módszereket és ezek jelentőségét. Ismerjék a zöldségfélék csoportosítását, a talajok tulajdonságát, vetéshez való előkészítésének módjait, a vetőmagvizsgálati eljárásokat, a magvetés idejét és módját! Legyenek jártasak a növényápolási műveletek elvégzésében: iskolai díszkert gondozásában! Ismerjék a gyakorlati munkák során használt eszközök és szerszámok működését, nevét és balesetmentes használatát!

ÖSSZEFOGLALÓ A település és az életmód összefüggésének elemzésével zárhatjuk az ötödik osztályt. A tankönyv ábra- és kérdéssora segít az összefoglalásban, de játékos tesztekkel kiegészíthető a feldolgozás.

23


ÓRAVÁZLATOK Az óra témája: Az ember alapvető szükségletei Az óra feladatai: Ismerjék a légzés folyamatát és szerepét! Ismerjék fel a víz szerepét életünkben! Ismerjék a táplálkozás feladatait a szervezet létfenntartásában! Érzékeljék a természeti-társadalmi-technikai környezet harmóniáját! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Az ember alapvető szükségletei 2. A légzés folyamata 3. A víz jelentősége és körforgása 4. A tápanyagok mennyisége, hasznosulása 5. Az alapvető szükségletek kielégítése és a környezetvédelem Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – videofelvétel (időjárás- és légszennyezés-jelentés) – írásvetítő fólia a víz körforgásáról – mérleg, mérőszalag, földgömb – újságcikkek (környezetkárosító beruházások, gyárak, benzinkutak létesítéséről)

Az óra szerkezete 1. Motiváció 2. A légzés folyamata

Az óra menete

Módszerek Munkaformák Szemléltetés

Melyek azok az alapvető szükségletek, amelyek nélkül nem tudnánk élni?

Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése

Mi a légzés feladata? – oxigént juttat a sejtekben lejátszódó energia– termeléshez Mennyi 1 felnőtt napi levegőigénye? – l/óra x 24 → 11 520 l ⇐ 12 m3 Mi okozza és miért veszélyes a levegőszennyezés? – gyárak, közlekedési eszközök stb. okozzák – a levegőbe került porok és mérgező gázok veszélyeztetik egészségünket

Frontális megbeszélés, az Emberi test c. könyv képei Önálló számolás

⇐

3. A víz

Miért szükséges életünkben a víz? – a biológiai folyamatokhoz szükséges – tisztálkodásra, környezetünk tisztántartására használjuk – táplálékok, fogyasztási cikkek előállításához

Feldolgozás csoportmunkában (újságcikkek + Tk. 8. oldal: Tudod-e?) Tk. képei

Földgömb segítségével

24


Az óra szerkezete

Az óra menete

Mennyi a Föld vízkészletéből az ember számára hasznosítható édesvíz? – csupán a vízkészlet 1%-a Mit jelent a víz körforgása? – felszíni vizek, párolgás a légkörben (felhők) – csapadék Miért kell takarékoskodni a vízzel, és ügyelni a folyók, tavak tisztaságára? – vízkészleteink végesek 4. A tápanyagok


Írásvetítő fóliáról lerajzolni a füzetbe Videofelvétel megtekintése

Hogyan hasznosulnak a szervezetbe került tápanyagok? – A biológiai folyamatokban, a végzett tevé– kenység függvényében – testalkat kialakulása

Tk. 9. old. Tudod-e? c. rész frontális feldolgozása Tk. 9. old. 1. táblázat kitöltése (tanulópárok)

A Tk. 9. old. 2. táblázat előzetesen kitöltött adatai alapján: – Hasonlítsuk össze az adatokat! – Vajon a világ gyermekei közül hányan írtak volna sokkal nagyobb, ill. kisebb mennyiségeket? Mi ennek az oka? A népességszám növekedése, egyenlőtlen eloszlása. A megnövekedett szükséglet kielégítése egyre nehezebb. A termelés szennyezi a környezetet.

Tk. 9. old. 2. táblázat adatainak feldolgozása

5. Részösszefoglalás 5. Az élelmiszertermelés

5. Összefoglalás

Lejegyezni a füzetbe: „A levegő, az ivóvíz és a termőtalaj, gyermeked jövője érdekében, azért, hogy az ember ne csak átmeneti vendég legyen a Földön – TE is sokat tehetsz!"

Közös megbeszélés

Összegzés kérdések alapján

25


Az óra témája: A lakás Az óra feladatai: Ismerjék meg a lakás kialakulásának történetét! Ismerjék fel, hogy milyen tényezők befolyásolták az embert az építési mód és az építőanyag megválasztása során! Ismerjék fel a lakásalaprajz részeit! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A lakás funkciója 2. A lakás kialakulásának története 3. Építési módok és építőanyagok 4. Egy épület külső és belső felépítése 5. Lakásalaprajz készítése Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – képek, könyvek – építőkocka-készlet – irodalom: Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Lakáskultúra; Giovanni Caselli: Az első civilizációk

Az óra szerkezete

Az óra menete

5. Motiváció

Miért szerettek otthon lenni?

1. A lakás funkciója

A lakás feladata: védelmet nyújt a külső hatások ellen (szél, vihar, eső, jég); a család pihenését szolgálja; családtagok munkahelye is lehet.

2. A lakás kialakulásának története

Hogyan élt az ősember? Mi határozta meg, hogy milyen hajlékot készített magának az ember? – éghajlat – földrajzi fekvés – a közelben található alapanyagok – az adott történelmi kor politikai, gazdasági viszonyai (barlang, földbe épített verem, kunyhó, sátor, lakóház, templom, középületek, vár, kastély) Településformák


Élmények alapján az ismeretek rendszerezése

Közös megbeszélés Az első civilizációk című könyv képei

26


Az óra szerkezete 3. Építési módok és építőanyagok

Az óra menete


Milyen építési módot és milyen építőanyagot használnál a következő területeken? Mocsaras vidék; Tengerpart; Síkvidék; Erdőség; Sarkvidéki körzet; Hegyvidék;

Tankönyv táblázatának kitöltése

Gárdonyi Géza: Egri csillagok 103. oldal Honnan tudjuk, hogy hogyan nézett ki (leírás, fénykép, alaprajz)? Építsünk az építőkészlet segítségével egyszerű épületet, várat! Készítsetek róla rajzot! Műszaki rajz és a vetületi ábrázolás

Részlet felolvasása

5. Belső felépítése

A lakás belső felépítését tükrözi az alaprajz. Milyen részeket tudsz megkülönböztetni?

A Lakáskultúra című lapban található alaprajzok elemzése

5. Lakásalaprajz készítése

Készítsd el saját lakásotok alaprajzát! Milyen lakásban szeretnél élni 20 év múlva? Készíts vázlatrajzot a lakás külső és belső felépítéséről!

Közös megbeszélés alapján önálló munka, szorgalmi feladat

5. Összefoglalás

Az elkészített rajzok közös értékelése.


5. Részösszefoglalás 4. Egy épület külső felépítése

Önálló munka A 4. osztályban tanultak felelevenítése Tk 10. oldal: feladat megoldása

Az óra témája: Ruházati alapanyagok Az óra feladatai: Miből készülnek a textíliák? A textíliák alapanyagainak megismerése, csoportosítása. A textíliák tulajdonságainak megismerése egyszerű anyagvizsgálati módszerekkel. Megfigyelőképesség fejlesztése. Az új ismeretek feldolgozásának menete: szálasanyagok csoportosítása anyagvizsgálat különböző módszerekkel tapasztalatok összegzése Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – fonal- és szövetminták (pamut, gyapjú, műszál) – nagyító, mikroszkóp, vegyszerek (víz, sósav, lúg), cseppentő, fémtálca, csipesz, gyufa

27


Az óra szerkezete 1. Koordináció az előző óra anyagához

2. Új anyag bevezetése

3. Anyagvizsgálat 5. Külső tulajdonságok vizsgálata

5. Belső tulajdonságok vizsgálata


Az óra menete

Milyen funkciókat tölt be az öltözködés? Hogyan tölti be funkcióit? Pl.: időjárás elleni védelem különböző éghajlatú területeken; Szeméremérzés kifejeződése különböző népeknél – önkifejezés (divat);


A fent említett szempontok alakították ki az emberben azt az igényt, hogy egyre kényelmesebb, jobb minőségű textíliákat készítsen magának. Ez a fejlesztés hosszú és küzdelmes munka eredménye. Milyen anyagokat használ az ember textíliák készítésére? Tekintsük végig! Az őskorban ruhadarabként növényi leveleket, állati bőröket használt, később ezt fejlesztették tovább. A növényi rostok, szálasanyagok kiválóan megfeleltek arra, hogy megsodorva fonalakat készítsenek belőlük. Ezért ezeket a növényeket termeszteni kezdte. Fonalat állati szőrökből is készített. A szálasanyagokat eredetük szerint csoportosíthatjuk. Kövessük a tankönyv szerinti csoportosítást! Szálasanyagok bemutatása

Közlés

Ahhoz, hogy mindig a célnak megfelelő textíliát használhassunk, szükség van arra, hogy tulajdonságaikat megismerjük. Feladatok Fonalak vizsgálata: (gyapjú, pamut, műszál, selyemszál) tapintás, vastagság, szín, fény stb. Fonalak mikroszkópos vizsgálata Van-e összefüggés a fonal felépítése és tulajdonsága között? Szövetek vizsgálata az előző szempontok alapján.

Motiváció

Vegyszeres vizsgálat: A tálcára kikészített szövetmintákat 3 sorban helyezzük el. Az első sorba mindegyik mintára vizet, a második sorba sósavat, a harmadik sorba lúgot cseppentünk.

Tanári bemutató

Motiváció Tankönyv 24. oldal Közös elemzés

Képek, ruházati alapanyagok Szemléltetés

Megfigyelés

Gondolkodtatás

28


Az óra szerkezete


Az óra menete

Figyeljük meg a vegyszerek hatását a különböző textíliákon! Égetési próba: Az égetési próba a legegyszerűbb vizsgálati módszer, amellyel gyorsan és biztosan meg lehet határozni és fel lehet ismerni a szövetekben szereplő nyersanyagokat. Az égetési próbánál a szövet elégés közbeni viselkedését, az égési gázok szagát és a visszamaradó hamu fajtáját és alakját kell megfigyelni. Feladat: Égetési próbával állapítsuk meg a textíliák összetételét. Segítségül használjuk a tankönyv táblázatát! Hogyan használjuk fel ruhadarabjaink tervezésénél az alapanyagok megismert tulajdonságait?

Megfigyeltetés Tapasztalatok megbeszélése Közlés

Megfigyeltetés Tankönyvhasználat 25. oldal

Tanult ismeretek felhasználása, gondolkodtatás

5. Összefoglalás Anyag: Szerkezet – Tulajdonság – Funkció gyapjú:

laza jó nedvszívó meleg ruházat pikkelyes jó hőszigetelő felépítésű kényelmes

Hogyan csoportosítjuk a ruházati alapanyagokat? Milyen anyagvizsgálati módszereket ismertünk meg? Milyen tulajdonságait ismertük meg a ruházati alapanyagoknak? Feladattár 1-es feladat Az óra témája: Az óra témája:

Étrendek; a családi asztal

Az óra feladatai: Ismerjék a tanulók a helyes táplálkozás szabályait! Tudjanak elkészíteni egy változatos napi étrendet! A szépen, alkalomhoz illően terített asztal tartozékai, díszítőelemei.

29


Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A gasztronómia fogalma, célja, feladatai 2. Miért szükséges a változatos étrend? 3. Terítéssel kapcsolatos követelmények, szabályok Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) – ételek nevét, képét tartalmazó kártyák (pl. Planétás-sorozat) – asztalterítéshez szükséges eszközök (étkészlet, evőeszköz, díszítőelemek)

Az óra szerkezete

Az óra menete


5. Motiváció

Meséljetek családotok étkezési szokásairól! Mit gondoltok helyesnek, mit helytelennek?

Frontális megbeszélés

1. Gasztronómia

Mit jelent a gasztronómia kifejezés? – Keressétek ki az Tankönyvi fogalomtárból! „Az ételek, italok szakértő ismerete, ill. élvezésük művészete.” – Egyetértetek-e az alábbi népi bölcsességgel? „Reggelizz, mint a király, ebédelj, mint a polgár, vacsorázz, mint a koldus!”

CSOPORTMUNKA

2. Változatos étrend

3. Terítés

1. csoport 2. csoport Vélemények meghallgatása

Az alábbi ételek fotóit tedd a megfelelő étkezés felirata alá! (Reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) Milyen szempontokat figyeltél meg a csoportosításnál? Reggeli: magas E-vitamin-tartalom, bőséges folyadék Tízórai: gyümölcs, péksütemény (higiénia!) Ebéd: Több fogású legyen! Leves + főzelék feltéttel vagy hússal + folyadék Uzsonna: gyümölcs, joghurt Vacsora: Ne túl későn! Változatos ételeket, de ne túl sokat!

Táblai munkáltatás, egyéni feladatmegoldás (Planétás-képei)

Miért fontos a szépen megterített asztal? – Étvágyunkat, hangulatunkat befolyásolja. Mi befolyásolja az asztalterítést? – Hány személyre, melyik étkezéshez, milyen ételeket, milyen alkalomra tálalunk.

Problémafelvetés

ISMERKEDJÜNK meg a terítés eszközeivel! Mindenki mondja meg az általa választott esz-

Egyéni bemutatás (étkészlet tartozékai,


30


köz(ök) nevét, felhasználhatóságát! Van-e kapcsolat a funkció és kialakítás, ill. az anyaguk között?

evőeszközök)

Tk. és a Lakáskultúra c. A szépen terített asztal egyéni jellegét az abrosz, folyóirat képei a szalvéták és egyéb díszítőelemek határozzák meg. Terv lerajzolása Húzzatok az alábbi kártyák közül (karácsony, húsvét, születésnap)! A következő órán erre a jeles napra kell csoportoknak megteríteni! Tervezzétek meg az asztalra kerülő alap- és kiegészítő tárgyakat! 5. Összefoglalás

Az óra témája: Az óra témája:

A gasztronómia fontossága, a változatos étrend, a terítés művészete

Frontális osztálymunka Tanulói teljesítmények értékelése

A városiasodás

Az óra feladatai: A városiasodás kialakulásának okai – térképismeret fejlesztése. Élet a városban – olvasottság, tájékozottság felmérése. A városiasodás pozitív és negatív következményei – logikus gondolkodás fejlesztése. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Hol és miért alakultak ki városok hazánkban és a nagyvilágban? 2. Hogyan segíti a város lakóit munkájuk elvégzésében, szabadidejük eltöltésében, szükségleteik ellátásában? 3. Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak a városi életnek? Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – falitérkép (Földünk országai), képeslapok nagyvárosokról – Statisztikai zsebkönyv – Budapest térképe, diaképek a főváros nevezetességeiről – lakóhely térképe – Zene: Budapestről szóló dalok, könyv: Szülőföldünk, Budapest

Az óra szerkezete 5. Motiváció

Az óra menete


Az elmúlt órán a különböző településtípusok kialakulásáról beszélgettünk. Vizsgáljuk most meg részletesebben a városokban PROBLÉMAFELVETÉS kialakult életmódot! – A mai városok a munkához, a pihenéshez és az ellátáshoz kívánnak segítséget nyújtani. Keres- Tk. 44. old. 1. feladat sünk erre példákat! egyéni megoldása

31


1. Hol, miért alakultak ki a városok?

2. Milyen az élet 2. a városban?

A kialakulás okai: – biztonságos környezet, természeti adottságok – a közelben található természeti kincsek – gazdasági fejlettség. Hasonlítsuk össze a világ nagyvárosai lakosságának számát Magyarország népességével! Gyűjtsétek ki a Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl nagyvárosait és lakosságuk számát a Statisztikai zsebkönyvből!

Az előző lecke és történelmi ismeretek frontális ismétlése Egyéni feladatmegoldás

Csoportmunka Tk. 44. old. 2. feladata Közös megbeszélés

Elemezd a tankönyv 44. oldalán található grafikont a városi lakosság létszámának változásáról! Mi lehet a növekedés oka? – kedvezőbb életfeltételek – könnyebb a munkához jutás – jobb az ellátás Figyeld meg lakóhelyed (vagy a megyeszékhely) térképét!

5. Részösszefoglalás

Az eddigiek alapján írd le a város kialakulásáról, szerkezetéről gondolataidat! Segítenek a Tk. 45. oldalának kérdései.

Tanulópárok Tk. 45. old. kérdéseinek megválaszolása írásban

3. A városi élet előnyei, hátrányai

Olvasmányaid, utazásaid alkalmával milyen előnyeit és hátrányait tapasztaltad a városi életnek? Gyűjtsük össze őket csoportosítva!

Frontális osztálymunka szóban, majd a táblánál írásban csoportosítva

+ – sok nevezetesség, szép épületek, terek – szórakozási lehetőségek – sok üzlet, jó ellátás stb.

– – szennyezett levegő – zsúfoltság, tömeg – zöld területek hiánya stb. Hol élnél szívesebben: városon vagy falun? 5. Összefoglalás

Magyarország legnagyobb, legszebb városa a főváros, Budapest. Hazánk e gyöngyszemét mindannyiunknak személyesen is meg kell ismernie. Aki még nem látta, most egy kis ízelítőt kaphat belőle. Ebből láthatja, milyen csodálatos épületek, múzeumok, terek vannak fővárosunkban. Büszkék lehetünk rá!

Fényképek, képeslapok megtekintése

Hazaszeretet Táblán Budapest térképe Diaképek a főváros nevezetességeiről, zenei aláfestéssel

32



A közlekedés történetéből

Az óra feladatai: Ismerjék meg a tanulók a közlekedés és ágazatai fogalmát! Legyenek tájékozottak a közút kialakulásáról, szerkezetéről, korszerűsödéséről! Legyen módszerünk a történetiség bemutatását szolgáló gyűjtemény kialakítása: régi járművek, (benne Csonka János motoros biciklije) képeinek gyűjteménye. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A közlekedés és ágazatai fogalma 2. Az út, közút kialakulása, használata 3. Közúti közlekedési eszközök kialakulása, ebben a magyar feltalálók szerepe 4. Közúti járműtörténeti információforrások, képgyűjtemény készítésének módszere 5. Érdekességek Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – utakat, közlekedési ágazatokat bemutató tablók, modellek – a közút kialakulását, történeti fejlődését bemutató tabló – közúti járművek fejlődését bemutató tabló – Csonka János munkásságát bemutató képgyűjtemény


1. A közlekedés és ágazatai fogalmának kialakítása

2. Az út, közút kialakulása, használata

Az óra menete


A helyváltoztatás alapvető lételemünk. Különböző formáinak bemutatása: őserdei ösvényen, folyóparton, hegyvidéken, korszerű közúton autóbuszszal, vasúton, levegőben, vízen.

Közös megbeszélés Azonosság és különbözőség feltárása Élmények, vélemények meghallgatása, megbeszélése Mi a különbség a helyváltoztatás és a közlekedés Problémafelvetés között? A bevezetésben bemutatott A közlekedés személyek, dolgok szervezett, rend- helyváltoztatási formák szeres helyváltoztatása rendszerint technikai értékelése a definíció eszközök segítségével. alapján A tankönyv képsorának A közlekedési ágazatok bemutatása: közúti, osztályozása vasúti, vízi és légi közlekedés, a gyalogosközleFogalomalkotás kedés. Frontális osztálymunka Felsorolás, rendszerezés Mi az út, és hogyan fejlődött? Erdei ösvény, földút, római út, makadámút, kockaköves, beton- és aszfaltút képének bemutatása. Közút, magánút fogalmának kialakítása.

Problémafelvetés Képek értékelése közös osztálymunkával Tabló elemzése Fogalomalkotás

33


Az út használatának lehetősége, feltételei: földút esős évszakban, közút közös használata, szabályozása. 5. Részösszefoglalás

Mi a közlekedés? Milyen közlekedési ágazatokat ismerünk? Mi az út, a közút? Hogyan fejlődött az útépítés?

Élmények, vélemények meghallgatása Frontális osztálymunka

3. Közúti járművek kialakulása, magyar feltalálók szerepe

A gyorsabb és kényelmesebb utazás érdekében az ember különböző közlekedési eszközöket talált fel: emberi erővel állati erővel külső erőforrással mozgatott járművek fejlődéstörténete.

Problémafelvetés: gyorsaság, kényelem; Hordszék, gyaloghintó, lóvontatású kocsik, motoros járművek képgyűjteménye Csonka János járműve

4. Járműtörténeti képanyag gyűjtése

Járműtörténeti információforrások felsorolása: képeslapok könyvek folyóiratok bélyeggyűjtemény Közlekedési Múzeum veterán járművek megtekintése alkalmi kiállításon, fesztiválon

Problémafelvetés: gyűjtemény szerepe, anyaggyűjtés, rendszerezés Tablóformázás Feladat kijelölése: járműtörténeti tabló készítése Egyéni munka megbeszélése

5. Érdekességek

A Római Birodalom hadiútmaradványai Közös megbeszélés Szombathely környékén. Selyemút, Borostyánút. Országos főútvonalak, autópályák. Hazánkban közlekedő gépkocsik darabszámának fejlődése a századfordulótól napjainkig. Közlekedéssel kapcsolatos találmányok, Önálló munka feltalálók keresése a tankönyv Arcképcsarnokából.

5. Óravégi összefoglalás

A közlekedés és elemeinek fogalma, történetisége. A hazai feltalálók szerepe. A történetiség dokumentumainak gyűjtése, ennek szerepe. Gyűjtési feladatok kijelölése.



A kommunikáció

Az óra feladatai: Annak tudatosítása, hogy az információcsere a civilizáció alapja, mindennapi életünk szerves része. Az információk fajtái, csoportosításuk. A kommunikáláshoz használt jelek történeti bemutatása.

34


Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Az információáramlás és a kommunikáció 2. Az élőlények információszerzésének módjai 3. Az emberi érzékelés korlátozott! 4. A kommunikáció eszközei a jelek Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – mutatós és számkijelzésű karóra – valamely festmény reprodukciója, műszaki rajzok – tál hideg és meleg víz – mérőeszközök: mérleg, rugós erőmérő, hőmérő, centiméterszalag, mérőpohár, lázmérő stb. – jeleket (morze, kotta, piktogram) tartalmazó kártyák – magnetofonfelvételek (különböző állatok, tárgyak, gépek hangjai)

Az óra szerkezete

Az óra menete


5. Motiváció

Környezet Információ Élőlények Példák gyűjtése ADÓ → VEVŐ Ez tette lehetővé az ember alkalmazkodását környe- Történelmi tanulmányok zetéhez, így fennmaradását. Később át is alakította felelevenítése környezetét, e céltudatos tevékenységéhez az információcsere, a közlésrendszer kifejlődésére volt szükség.

1. Információáramlás és kommunikáció

A kommunikáció fogalma a Tankönyvi fogalomtárból (441. old.): „Információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, ill. jelrendszer útján.”

A bevezetésben előforduló példák elemzése a definíció alapján

2. Az információszerzés módjai

Hasonlítsuk össze az ember és egyes állatok érzékszerveit! Az ember érzékszervei egyes állatokéhoz viszonyítva fejletlenek, de az információt befogadó és feldolgozó képessége a legfejlettebb! Hogyan történhet az élőlény és környezete között információcsere? 1. cs.: – látható (vizuális) információ 2. cs.: – hallható (auditív) információ 3. cs.: – tapintható információ – szagolható információ – ízlelhető információ

TERMÉSZET-KALAUZ sorozat könyvei segítségével közös megbeszélés

Miért használunk mérőeszközöket: mérőszalagot, mérleget stb.?

Mérés a bemutatott eszközökkel tanulópárban

3. Az emberi érzékelés

Csoportmunka (Tk. 68–69. old.: kép és szöveg feldolgozása, kísérletek elvégzése, kérdések megválaszolása)

35


Az emberi érzékelés korlátozott! – Melyik mérőeszközzel mit mérhetünk? Próbáljuk meg! 5. Részösszefoglalás

Miért fontos a környezet információinak érzékelése? Hogyan történik ez az embernél?

4. A jelek

Mit tanultatok nyelvtanórán a jelekről? – Történetileg alakultak ki, vagy tudatosan hozták őket létre. – Fontos, hogy az információt adó és vevő ugyanazt értse rajtuk! Írjátok le, milyen hangokat hallotok a magnófelvételen! Melyiknek van egyértelmű jelentése számotokra? Az alábbi kártyákon az információkat különböző jelekkel írtam le. Fejtsétek meg! Játékos gyakorlat: fal mögött elmutogatni egy gyereknek a hírt, majd ő társainak elmeséli.

Problémafelvetés Közös megbeszélés Tk. 69. old. Időlétra tanulmányozása

Az információáramlás és a kommunikáció. Információszerzési módok. A jelek használata.


5. Összefoglalás


Magnófelvétel meghallgatása után egyéni feladatmegoldás Tanulópárok Közös osztálymunka

Egyszerű vetőmagvizsgálatok

Az óra feladatai: A vetőmag fogalmának kialakítása. Ismerjék meg a tanulók a vetőmag legjellemzőbb tulajdonságait! Ismerjék fel a vetőmag tulajdonságai és a mezőgazdasági termelés hatékonysága közötti összefüggéseket! Végezzenek el egyszerű vetőmagvizsgálatokat! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A vetőmag fogalma 2. A vetőmagok tulajdonságai 3. A csírázás folyamata 4. Kísérletek 5. Érdekességek Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – vetőmagminták – dia vagy színes képek – kézi nagyító – beáztatott bab, kukorica – I–III. kísérletekhez eszközök a tankönyv alapján

36



1. A vetőmag fogalmának kialakítása

Az óra menete

Simon István: Március vagy Lucretius: A természetről

Versrészlet felolvasása Közös megbeszélés

Mire használhatjuk a magot? – liszt → kenyérkészítés – állatok etetése – vetés: növények szaporítása

Problémafelvetés Élmények, vélemények meghallgatása

Mi a különbség a mag és a vetőmag között?

Problémafelvetés Koncentráció: Környezetismeret 4. osztály A tankönyv feladatának megoldása Fogalomalkotás Biológiai lexikon 4. kötet

Vetőmag: olyan csírázóképes mag vagy magot tartalmazó termés, amelyet gazdasági növények továbbszaporítására használnak. 2. A vetőmag tulajdonságai

5. Részösszefoglalás


a) Vetőmag felismerése: Minden csoport 10–10 számozott vetőmagmintát kap. Írják fel a lapra a számok mellé a vetőmag nevét! A munka megbeszélése. A vetőmagok megnevezése, a növény bemutatása. b) Sorold fel a vetőmagok azon jellemzőit, amelyek segítenek a felismerésükben! – szín – alak – nagyság c) Mit jelent a vetőmagtasakon feltüntetett szavatossági idő? – A vetőmag tisztasága – A vetőmag egészségi állapota c) Tárolás, csávázás

Csoportmunka

Dia vagy képek alapján Értékelés

Problémafelvetés A tankönyv feladatainak megoldása ocsú → válogatás Csávázott vetőmag bemutatása

Melyek a vetőmag jellemző tulajdonságai? Frontális munka Milyen összefüggés van a vetőmag nagysága és a vetés mélysége között? Miért fontos, hogy jó tulajdonságokkal rendelkező, tiszta, egészséges vetőmagokat használjunk? Mi befolyásolhatja a vetőmag egészségi állapotát? Mi a csávázás jelentősége?

37


3. A csírázás folyamata

4. A csírázás feltételei

A mag: kialakulása, részei Beáztatott kukorica és bab vizsgálata: a részek azonosítása.

Koncentráció: Környezetismeret 4. osztály Egyéni munka a tankönyv kérdései alapján

A csírázás feltételei

Tanári magyarázat

tiszta, egészséges vetőmag

víz megfelelő hőmérséklet levegő (oxigén)

5. Kísérletek

Ügyelnünk kell-e arra, hogy a vetőmagot milyen Problémafelvetés irányban helyezzük a földbe? I. kísérlet elvégzése A tankönyv leírása alapján A víz, a megfelelő hőmérséklet és a levegő szerepe a csírázásban: II. és III. kísérlet elvégzése

6. Érdekességek

Növénynemesítők: pl. Tessedik Sámuel, Székács Közös megbeszélés Elemér Ehető csírák szerepe az egészséges táplálkozásban. Az otthoni csíráztatás lehetőségei, feltételei.

5. Óravégi összefoglalás

Hogyan befolyásolja a morzsás szerkezetű talaj a csírázás eredményességét?


38


IRODALOMJEGYZÉK Irodalom gyerekek részére: A – ajánlott E – érdekesség, kiegészítés F – a könyvhöz használt Irodalom pedagógusok részére: G – anyaggyűjtéshez, órai munkához K – kiegészítések, érdekességek

Szerző(k) neve: Könyv címe. Kiadó, kiadás éve.

Ajánlás típusa

Egyetemes Guiness Enciklopédia. Pannon Könyvkiadó, 1992. Donling Kindensley: A tudás nagy könyve. Sulyok–Varga: Búvár zsebkönyvek: Szobanövények. Móra Kiadó, 1988. Debreczy–Bíró: Búvár zsebkönyvek: Fák, bokrok. Móra Kiadó, 1982. Fehér–F. Gyurkó: Búvár zsebkönyvek: Különös növények. Móra Kiadó, 1981. Richard Gilbert: 200 kedvelt szobanövény termesztése és ápolása. Aquila Kiadó, 1993. Járainé Komlódi Magda: Gondolat zsebkönyvek: Növényi csodák. 1990. Járainé Komlódi Magda: Gondolat zsebkönyvek: Legendás növények. 1987. Frenyó Vilmos: Rejtelmes-e a növényi élet? Móra Kiadó, 1977. Gerald Durell és Lee Durell: Az amatőr természetbúvár. Gondolat Kiadó, 1987. Dr. D. G. Hessayon: Virágágyi dísznövények. Park Kiadó, 1992. Walt Disney: Talányok, fortélyok, tények könyve. Szabadban és lakásban. Egmont Hungary Kiadó, 1994. Gerhard Winkel: Iskolakert – tankert. Mezőgazda Kiadó, 1993. Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században. Natura Kiadó, 1987. Susanne Bruns: 100 ötlet biokertészeknek. Pesti Szalon/Ciceró Kiadó, 1993. Alwin Seifert: Kertészkedés „mérgek” nélkül. Mezőgazdasági Kiadó, 1981. Sulyok Mária–Kecskés Tibor–Kerényiné Nemestóthy Klára–Kuhn László–Tímár Zsuzsa: Szobanövényeink kiválasztása, nevelése, gondozása és színes képei. Mezőgazdasági Kiadó, 1983. Czibulya Ferenc: Bolgárkertészek magyar földön. Mezőgazdasági Kiadó, 1987. Nagy Béla (szerk.): Növényházi dísznövények termesztése és hajtatása. Mezőgazdasági Kiadó, 1986. Lelkes Lajos (szerk.): Virágoskert, pihenőkert. Mezőgazdasági Kiadó, 1990. Kiácz György: Kertmesterség. Mezőgazdasági Kiadó, 1975. Sulyok Mária: Virágos ablakok, erkélyek és tetőkertek. Mezőgazdasági Kiadó, 1983. Cristopher Brickell: Dísznövény enciklopédia. Pannon Könyvkiadó, 1993. Janice Van Cleave: Biológia. Springer Hungarica Könyvkiadó, 1995. Dr. Tóth Imre: Így neveljük a díszfákat, díszcserjéket. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Dr. Somos–dr. Váradi–dr. Turi: Zöldséghajtatás. Mezőgazdasági Kiadó, 1980. Dr. Lelkes Lajos: Házi kerti kézikönyv. Mezőgazdasági Kiadó, 1985. Zsitvay Attila (szerk.): A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, 1980.

E A, E A, E A, E, F A, E A, E, F A, E E A, E A, E E G, K G, K G, K G G, K G, K G, K G, K G, K K K G, K G, K K K G, K


Hubert T.–Pfeiffer. F.–Mód G.: Számítástechnika 1.1. TIKETT, 1992. A, G, K Janóczki József: Informatika. Pedellus BT, 1994. A, E, G, K Dr. Szűcs Ervin: A Számítógép tegnaptól holnapig. Műszaki Könyvkiadó, 1987. A, E, F, G, K Simon Gyula: Számítástechnika középiskolásoknak. Pedellus BT, 1994. A, G, K Rozgonyi–Borus Ferenc: Ram-ba zárt világ. Oskar Kiadó, 1995. A, E, G, K Kopper J.–Kónya K.: Csalafinta füzet avagy ne higgy a szemednek. Képzőművészeti Kiadó, 1986. A, E Dér I.–Fodor Zs.–Rozgonyi Borus F.: Összefoglaló feladatgyűjtemény számítástechnikából. ABAX BT, 1996. A, G, K A. J. Kobrinszkij: Figyelem, robotok. Gondolat Kiadó, 1974. E Steigers: A robotok és a Commodore 64. NOVOTRADE RT, 1987. K Wolfgang Link: BASIC a mérés-, a vezérlés- és a szabályozástechnikában. Műszaki Könyvkiadó, 1987. K Dr. Siegler András: Robot irányítási modellek. LSI, 1987. K Dr. Helm László: Ipari robotok. Műszaki Könyvkiadó, 1983. F Struan Reid: Találmányok és felfedezések. Műszaki Kiadó–NOVOTRADE RT, 1988. F, G, K Fekete Sándorné: Számítógépkezelés az alapoktól. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. K Boér L.–Dóra Gy.–Fenyő L.–Seres A.: Az IBM PC-k belső felépítése. LSI, 1989. E, K Noel M. Morris: Digitális áramkörök és rendszerek. Műszaki Könyvkiadó, 1977. F J. Lambert–M. Simon-Verrept: Építsünk logikai gépeket. Műszaki Könyvkiadó, 1978. A, E, K Ju. M. Otrjasenkov: Egyszerű elektronikai készülékek építése. Műszaki Könyvkiadó, 1983. E, K Runai Péterné: NOVELL NETWARE 3.11, 3.12. COMPUTER BOOKS, 1996. G, K Peter Kirchberg: Régi autók. Gondolat Zsebkönyvek. Gondolat Kiadó, 1974. A, E Bálint–Mardel: Autók. Kolibri Könyvek. Móra Kiadó, 1979. E dr. Major Klára (szerk.): Gyermekenciklopédia V. A gépek születése. Móra Kiadó, 1972. A,E,F Dr. Kóczy–Kunos–Lázár: Nemfémes szerkezeti anyagok. Tankönyvkiadó, 1981. G Dr. Borsi Béla–dr. Tótfalusi István: Közlekedési ismeretek. Tankönyvkiadó, 1977. A, G Felix R. Paturi: A technika krónikája. Officina Nova, 1991. A, K KRESZ Tankönyv Herman Heinz Wille: A szakócától a dinamóig. Kossuth Könyvkiadó, 1988. A, E, F, G, K Új Képes Történelem: A jövő század hajnala. Larousse-Officina Nova, 1995. A, E, G F. Kemény Márta (szerk.): Képes Történelem. Randé Jenő: A gépek forradalma. Móra Kiadó, 1979. A, E, G, K Déri József: Géprendszertan. Tankönyvkiadó, 1986. G Braunburg Rudolf: Mi micsoda-sorozat: Repülőgépek és léghajók. Tersloff és Babilon Kiadó, 1996. A, E, G Veneckij, S. I.: Barangolás a fémek birodalmában. Műszaki Könyvkiadó, 1986. E, G, K dr. Réti Pál: Korszerű fémipari anyagvizsgálat. Műszaki Könyvkiadó, 1983. G dr. Barsi Béla–dr. Tótfalusi István: Közlekedési ismeretek. Tankönyvkiadó, 1977. A, K Tabiczky Zoltánné dr.: Közlekedéstörténet. Tankönyvkiadó, 1982. A, E, F, K MÁV Menetrend F, G Mezei István: Mozdonyok. Műszaki Könyvkiadó, 1986. A, E, K Steve Parker: Repülés. Helikon-Minerva Kiadó, 1991. E, K Csóti Ferenc: Kerékpáros ABC. Kiadja: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Gépjárműközlekedési Főosztály A, G

39

40


Plas, Rob Vander: Nagy mounten bike könyv. Frigoria, 1995. E, G Bérczy Szaniszló: Anyagtechnológia I., Tankönyvkiadó, 1992 G Szűcs Ervin: Beszélgessünk a technikáról. Műszaki Könyvkiadó, 1979. A, E, F, G, K KRESZ A Wilfried Standt: Gépjárműtechnika. OMÁR Könyvkiadó, 1991. K Bársony Ildikó–Botlik Józsefné–Tímár József (ford.): Csináld magad. Barkácsolók mindentudó kézikönyve. Officina Nova, 1995. E, K David Macanlay: Hogy is működik? Park Kiadó, 1995. A, E, F, G dr. Gion János: Gépészeti ismeretek II. Műszaki Könyvkiadó, 1989. K Móricz József: Géprajz. Műszaki Könyvkiadó, 1979. K dr. Gion János–Szilvási Bertalan–Tramontini Ferenc: Korszerű gépjárműszerkezetek. Műszaki Könyvkiadó, 1988. K dr. Pitrik József: Gépjárművek légszennyezése. JGYTF Kiadó, 1992. K dr. Hodvagner László: Autóvillamosság. Műszaki Könyvkiadó, 1992. K OPEL Magazin 1996. február III. évf. 1. Szám E, G dr. Gion János: Gépjárművizsgálat, javítás I. Műszaki Könyvkiadó, 1990. K Autóbusz Menetrend F, G Detrekői Ákos–Szabó György: Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. K A technika nagy enciklopédiája. Ford.: Fehér György. Aquila Kiadó, 1994. E, G David Salarya (szerk.): Az idő műhelyében: Találmányok. Passage Kiadó, 1992. E, G, K David Salarya (szerk.): Az idő műhelyében. Járművek. Passage Kiadó, 1992. E, G, K Bálint Sándor: Autózásunk hőskora. Gondolat Kiadó, 1986. A, F

Kézikönyv Technika és életvitel

Recommend Documents