3. napirendi pont Tárgy: A Képviselő-testület 2010-2014. között végzett munkájáról szóló beszámoló Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Ikt. szám: 156-75/2014. Előterjesztés jellege: Határozat-tervezet Döntés: egyszerű többséget igényel Véleményező testületek: Ügyrendi Bizottság Törvényességi észrevétel: Nincs Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület alakuló ülését 2010. október 13-án tartotta. Az azóta eltelt időszakban rengeteg változás történt, mind a község fejlődésének élete, mind az önkormányzat működése során. A Képviselő-testület munkáját az új önkormányzati választási törvény szerint már 4 fővel kezdte meg, nem számolva a polgármestert. Ugyancsak új jegyzővel futott neki a 2010-2014 közötti időszaknak. A mellékelt beszámoló részletesen ismerteti az elmúlt négy év alatt bekövetkezett változásokat, fejlesztéseket, az elért eredményeket. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására, s a beszámolóban foglaltak elfogadását. Tiszaug, 2014. szeptember 1. Sinka Ferenc polgármester Határozat-tervezet …./2014.(IX.10.) számú Képviselő-testületi határozat /Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2010-2014 között végzett munkájáról szóló beszámoló elfogadása/ Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta Sinka Ferenc polgármester előterjesztését, és ...... szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés alapján elfogadja a 20102014. évi időszakot érintő ciklusbeszámolót. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal Erről: Képviselők Irattár é r t e s ü l.
BESZÁMOLÓ
A TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
2010-2014 ÉV KÖZÖTT VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL
Tiszaug, 2014. szeptember
TARTALOM
Bevezetés Önkormányzati munka Vagyoni gazdálkodás Adósságkonszolidáció Egészségügy, szociálpolitika Sport Közoktatás Kereskedelem, szolgáltatás Művelődés Közbiztonság Katasztrófavédelem Környezetvédelem Vízgazdálkodás Hulladékgazdálkodás Kapcsolatok, civil szervezetek Településfejlesztés
Bevezetés Tiszaug Község Önkormányzat hamarosan a rendszerváltást követő 6. periódusát zárja. Magától értetődő tehát, hogy ismét számvetés készüljön arról, mit és milyen munkát végeztünk az elmúlt időszak alatt, mennyiben tudtuk teljesíteni a magunk szabta célokat, illetve a települési önkormányzattal szemben támasztott társadalmi elvárásokat. Az áttekintés nem öncélú, szándékaink szerint hasznos muníciót ad majd az új testületnek is. Minden önkormányzati ciklusnak megvoltak azok a sajátosságai - a rendszerváltás utáni szerepkeresés, hatáskörbővülés, az uniós csatlakozás feltételrendszerének megteremtése, a regionalizációs folyamat -, amelyek hatással voltak a települési önkormányzatok működésére. Az önkormányzat gazdálkodását jelentős mértékben befolyásolják az ország mindenkori gazdasági, állami költségvetési intézkedései, hiszen bevételeink jelentős mértékben az állami normatívákon alapulnak. A gazdasági folyamatok hatásai azonban megjelennek a helyi gazdálkodók helyzetén keresztül az adóbevételekben, valamint az állampolgárok pénzügyi teljesítő képességében. Az önkormányzat a 2006-2010. éves ciklushoz hasonlóan ebben a négy évben is gazdálkodása terén fő szempont szerint a takarékos gazdálkodás elvére helyezkedett. Az állami források szűkösségét igyekezett a helyi, elsősorban adóbevételek útján valamint pályázati úton kompenzálni. A nehézségek ellenére likviditási gond egyszer sem akadt. Önkormányzati munka Az önkormányzat a választói iránt érzett felelőssége tudatában törekedett arra, hogy a településen élő állampolgárok részére minél kedvezőbb szolgáltatásokat tudjon biztosítani, intézményeit minél hatékonyabban tudja működtetni és fejleszteni. A 2010-es választáson mandátumot kapott képviselők száma az új választási törvény (2010. évi L. törvény) értelmében 4 fő volt. A képviselőkkel együtt 1 főállású polgármester kezdte meg a munkát. A jegyző 2010 szeptemberében kérte jogviszonyának megszüntetését, így helyére megbízott jegyző került a feladatok ellátása érdekében. A Képviselő-testület alakuló ülését 2010. október 13-án tartotta. Az alakuló ülésen sor került az alpolgármester választásra, valamint a bizottsági szerkezet kialakítására. Egy fő alpolgármester került megválasztásra, aki feladatait társadalmi megbízatásban látta el. A korábbi két bizottság helyett egy bizottság jött létre, Ügyrendi bizottság néven, 3 képviselő és 2 külsős taggal. A testületben pártok és egyéb szervezetek nem képviseltették magukat, a Képviselő-testület tagjai független jelöltként indultak, s kerültek megválasztásra. Az elmúlt négy év során kisebbségi önkormányzat a településen nem működött. A Polgármesteri Hivatal és intézményei munkájukat a jogszabályoknak és a minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően végezték munkájukat. 2011 áprilisában ismét önálló jegyzője lett a településnek, az ő jogviszonya saját kérése alapján 2012 februárjában szűnt meg. Ismét megbízással került ellátásra a jegyző feladat, előbb Tiszakécske, majd Szentkirály segítségével 2012. december 31-ig. Az önkormányzati munka ellátásában a legnagyobb változást a 2013-as év hozta. Az országgyűlés elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.). Ennek alapján 2013. január 1-től az 1000 fő alatti lakosságszámú települések önálló önkormányzati hivatalt nem tarthattak fenn. 2012. december 18-i ülésén fogadta el a Képviselő-testület a Szentkirály Község Önkormányzatával kötendő közös önkormányzati hivatal (Köh.) létrehozására irányuló megállapodást, valamint a Köh. alapító okiratát. A Köh. Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal 2013. január 1-jén kezdte meg működését. Székhelye Szentkirály, kirendeltsége Tiszaug település. A jegyzői feladatok ellátására,
szülési szabadság miatt, aljegyzőt neveztek ki 2013 februárjától. A Köh. kialakítása során elsődleges szempont volt, hogy a lakosság az átmenetből semmit se érezzen, ügyeit a megszokott rend szerint tudja intézni. Ez meg is valósult. 2013. január 1-vel nemcsak a Köh, hanem a járási hivatalok is felálltak. A járások kialakítása kapcsán a Polgármesteri Hivatal eszközállományából 4 db számítógép-konfiguráció, egy íróasztal valamint egy irodai szék került átadásra. Az önkormányzat a 2010-2014. közötti ciklusban is tagja volt az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesületnek, korábban Kecskemét és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, mely a járások kialakításával 2012. december 31-én megszűnt. Az alábbi ábra szemlélteti az összetett feladatellátás típusait: Tiszaug Község Önkormányzata Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal
Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Zöldterület-kezelés Út, autópálya építés Közvilágítás Város-, és községgazdálkodás máshova nem sorolható szolgáltatás Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Árés belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Víztermelés, -kezelés, -ellátás Máshová nem sorolható egyéb kiegészítő szolgáltatások Köztemető-fenntartás és működtetés Háziorvosi alapellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Fogorvosi alapellátás Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Önkormányzati segély Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Méltányossági közgyógyellátás Köztemetés Közmunka Könyvtári szolgáltatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Üdülői szálláshely-szolgáltatás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Lakóingatlanok bérbeadása üzemeltetése Nem lakóingatlanok bérbeadása üzemeltetése
Államigazgatási ügyekkel kapcsolatos feladatok Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Adó, illetékek, kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás
Egyéb feladatok Tiszaugért Alapítvány munkaszervezete
Vagyoni gazdálkodás A vagyongazdálkodás területén elsődleges szempontrendszer volt a takarékosság és költséghatékonyság elve. Az önkormányzat ingatlan- és ingó vagyonának döntő része az intézmények használatában van és a kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok megvalósítását szolgálja. Mivel az ingatlanvagyon nagyobb hányada korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlan, így a hasznosítható – bérbe adható, értékesíthető – vagyontömeg nem számottevő. Az új jogszabályi előírások alapján a költségvetés készítése során az önkormányzat bevételeit úgy kellett tervezni, hogy a kiadások ne haladják meg azt, tehát negatív tartományú maradvány nem lehet. A vagyon feletti szakszerű gazdálkodást segíti a 2013-ban elfogadott új vagyonrendelet is. Önkormányzat Bevételek és kiadások alakulása az elmúlt négy év során (eFt-ban) 2010 2011 2012 2013 Bevétel 156.735 187.146 140.948 106.770 Kiadás 167.499 178.638 119.069 105.792 Pénzmaradvány -5.945 4.607 1.330 9.784 Pályázati 14.068 1.999 6.722 támogatás Fejlesztési 740 480 2.965 6.722 kiadás
2014* 160.512 160.512 0 0 7.500
* A 2014. év adatai a 3/2014. (II.20.) költségvetési rendelet alapján.
Adósságkonszolidáció Az állam egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújtott – törlesztési célú támogatásként – az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban: önkormányzatok) számára a 2012. december 12-én pénzügyi intézmény (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló sokszorosan módosított 1996. évi CXII. tv. 4. és 5. § szerinti pénzügyi intézmények) felé fennálló, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kölcsön,- vagy hiteljogviszonyon alapuló, hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapíron, továbbá váltókibocsátáson alapuló tartozások teljes kiegyenlítésére. A konszolidáció kiterjedt a 2012. december 12. napján fennálló, teljes adósságállományra (tőke, késedelmes tőke, késedelmes kamat, járulék és egyéb díj, jutalék) és az ezekhez kapcsolódó, 2012. december 28-áig számított járulékra (kamat, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költség, késedelmi kamat). Az önkormányzat esetében ez 21.677.000 Ft adósságkonszolidációt jelentett. A hitelállomány két kötelezettségből állt: Az első az Ifjúsági Klub bővítése címén 2006-ban felvett 20 millió Ft hitel, a második 2007-ben igényelt 15 millió Ft működési hitel volt. Ennek fennmaradó részei voltak 2012. december végén 7.558.750 Ft (működési hitel), valamint 14.118.265 Ft (bővítés) a kamatokkal együtt. Egészségügy, szociálpolitika Az elmúlt időszakban egészségügy területén kevés változás történt. Tiszaugon továbbra is egy háziorvos látja el a lakosságot. A fogászati ellátás továbbra is heti egy alkalommal biztosított, 2013ban személyi változás történt. Az orvosi ügyeleti ellátást továbbra is az Emergency Service látja el, az ügyelet központja Tiszakécskén van. A szakellátások Tiszakécskén és Kecskeméten vehetőek igénybe. A Képviselő-testület döntése értelmében az Önkormányzat 2014. július 1-től 2015. december 31-ig bruttó 306.000 Ft-tal támogatja a Tiszakécskei Labor működését. A Berecz Skolasztika Szociális Intézmény (BSSI) látja el a településen élő időskorúak gondozását, étkeztetését, a házi segítségnyújtást, és a nappali ellátást. A jelenlegi férőhely száma 36 fő.
A Családsegítő-, és Gyermekjóléti Szolgálat külön egységként működik a BSSI-n belül. Ellátottak köre: 0-18 éves korosztály és családjaik, utógondozás esetén 18-24 éves korosztály. A szolgáltatás igénybe vehető önkent mindazok körében, akik a gyermekjóléti szolgálathoz fordulnak segítségért annak érdekében hogy a kialakult probléma megszűnjön. A jelzőrendszer jelzéseit követően a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi a kapcsolatfelvételt. Sport A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében támogatta azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása érdekében támogatta a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokat, így biztosítja a mozgáshoz való helyet. Előmozdította a hagyományos évi ún. Kenu-Beach rendezvényt – Kenuversenyt korosztályonként, ami a vízi sportok népszerűsítésében jár élen. 2014-ben került sor a sportpálya fejlesztésére, aminek keretén belül kiépítésre került egy öntözőrendszer. Közoktatás
Az önkormányzat a közoktatás biztosítása és színvonalának javítása érdekében továbbra is a Lakiteleki Tisza-menti Közoktatási Társulás keretében gondoskodik az óvodai ellátás és az általános iskolai ellátás biztosításáról. Kereskedelem, szolgáltatás Ezt a területet megnehezíti az ipari vállalkozások szűkössége, kevés száma. A statisztikai adatok sok bejegyzett vállalkozást mutatnak, de valójában ebből igen csekély működik helyben. A mezőgazdaságban dolgozók munkáját falugazdász segíti. Heti egy alkalommal, szerda délelőtt tart fogadóórát a Könyvtárban. A településen kínálkozó természeti adottságok közül a természeti értékek és az épített örökség idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználása indult el, mely ebben a ciklusban is folytatódott. Az önkormányzat két szálláshelyet üzemeltet, valamint önállóan tartja fenn a szabadidőparkban működő vízibázist-kenukölcsönzőt. 2012-ben egy DAOP pályázaton szeretett volna indulni az önkormányzat, ami több tízmilliós turisztikai fejlesztést hozott volna magával, azonban az önerő biztosítása miatt ez nem sikerült. Továbbra sincs elvetve az ötlet a Holt-Tisza mentén húzódó kerékpárút kiépítését illetően, ami összekapcsolódna a közúti hídon meglévő kerékpárúttal. Művelődés A Könyvtár és a Művelődési Ház fenntartója az önkormányzat. A könyvtári szolgáltatás ellátás feltételeinek megteremtését elősegíti a kecskeméti Katona József Könyvtárral kötött szolgáltatási szerződés. Ide tartozik a megfelelő állománnyal való felszereltség biztosítása is. 2011-ben a Könyvtár új helyre költözött, a sokkal több teret biztosító régi Művelődési Ház épületébe. 2012-ben az NKA által kiírt pályázati támogatásból sikerült új bútorokat beszerezni, emellett megtörtént a könyvtárterem padlózatának cseréje is. A Könyvtár ad helyet a kisebb rendezvényeknek, valamint itt működik az eMagyarország Pont is. Minden év elején elkészült az évi kulturális programok terve. A rendezvények zöme a nyári hónapokra koncentrálódott, ezek közül kiemelkedő az augusztusi Falunap. Minden év júliusában került megrendezésre a Kenu-Beach sportesemény. Decemberben pedig hagyományosan az évet a Falukarácsonyi ünnepség zárta. Időnként egy-két önkéntes szerveződésen alapuló program is megtartásra kerül.
Az elmúlt évek során a fenti rendezvényeket nagyrészt saját erőből, illetve a vállalkozók által nyújtott támogatásokból sikerült megvalósítani. A rendezvényeknek a sportpálya és a szabadidőpark adott helyet. Közbiztonság Az önkormányzat kapcsolata a Tiszakécskei Rendőrőrssel és a helyi Polgárőr Egyesülettel igen jónak mondható. 2013-tól kezdve ismét van a településen állandó körzeti megbízott rendőr. A fokozott rendőri jelenlét és a hétvégi, valamint éjszakai szolgálati alkalmak megnyugtatóan hatnak a lakosságra. Katasztrófavédelem Településünk veszélyeztetettségi besorolása II., a Tisza árvíz fenyegetése miatt. A polgári védelmi szervezet élén a mindenkori polgármester – mint védelemvezető – áll. 2006. októbere óta olyan mértékű árvízi védekezés nem volt, amelynél a lakosság bevonására is sor került volna. 2010-2011. fordulóján azonban a kialakult ár-, és belvízhelyzet miatt sor került az I. II. majd III. fokú belvízvédelmi készültség elrendelésére is. 2013. tavaszán a kialakult belvízhelyzet miatt ismét el kellett rendelni az I. majd II. fokú belvízvédelmi készültséget. A felmerült költségek vis maior keretből történő részbeni megtérítésére benyújtottuk igényünket az illetékes minisztériumhoz, amelynek elszámolása megtörtént. Ez részben a sok esőzés, részben a Tiszai magas vízállás miatti fakadóvizek, átszivárgások miatt vált szükségessé. A védekezés során végzett munkálatokat a KÖVIZIG-gel, valamint a Megyei Katasztrófavédelemmel összehangoltan végeztük. Az utóbbi években a hosszantartó hőség is feladatot adott, úgynevezett hőségriadó elrendelésénél az intézményeinkben ellátott emberekről kell nagyobb odafigyeléssel gondoskodni. Nagyobb létszámú rendezvényeink előtt – mint pl. a Falunap - úgynevezett „rendezvénybiztosítási terv”-et kell készíteni. Ez is egy összetett, minden előre látható, vagy előre nem látható esetleges katasztrófahelyzetre kiterjedő terv, megnevezve a felelősökkel. A település az ár- és belvízhelyzettel sajnos a jövőben is számolhat. Ezért nagy jelentőségű a védekezésben a megelőző munkálat, legfőképpen a vízelvezető árkok rendben tartása. Az önkormányzat fizikai dolgozói – közöttük a közcélú foglalkoztatottak ezt a munkát évről-évre elvégezték. Szükség lenne a lakosság együttműködésére is, hiszen sok helyen pl. az utcára ültetett almafa, szilvafa és ezek lehullott levelei, gyümölcsei eltömítik az átereszeket. Ha mindezeket a munkákat időben és rendszeresen elvégezik, sokkal kevesebb kár keletkezik épületeinkben egy-egy özönvízszerű esőzés esetén. Környezetvédelem A település érvényes környezetvédelmi programja 2011 és 2014 közötti időszakra szól. Ennek felülvizsgálata 2014-ben megtörtént, s további négy évre aktualizálása megtörtént. A program komplex módon tartalmazza a tervezett környezetvédelmi feladatokat. A település levegőminősége a közlekedésből származó károsanyag kibocsátás az ipari emisszióval szemben nem változik. A település számára a mellette futó 44-es számú főút forgalma jelentős levegőszennyezést, zaj- és rezgésterhelést jelenthet. A levegőterheléshez hozzájárul téli időszakban a fűtés is, ezért célszerű az energiatakarékosságot eredményező beruházásainak támogatási rendszerét elősegíteni. A közintézmények energiafelhasználásának racionalizálása is a feladatok közé tartozik. Ebben a hivatal, az óvoda, művelődési intézmény energetikai korszerűsítésével jelentős előrelépés történhet.
A környezetegészségügy feladatai között hangsúlyos szerepet kap a biológiai allergének, közülük is kiemelten a parlagfű visszaszorítása. A település megítélését a polgárok hangulatát döntő mértékben befolyásolja a közterületek, parkok állapota, a köztisztaság helyzete. Ennek az akcióprogramnak a keretében történt meg a már elkészült zöldfelületekkel való tervszerű gazdálkodás, új zöldfelületek, játszóterek kialakítása valamint a meglévő játékok felújítása, állagmegóvása. A nyári szúnyoggyérítések már nem az önkormányzatok feladatkörébe tartozik, a feladatot átvette az állam. A szúnyoggyérítés a helyi igények és a turisztika szempontjából fontos tevékenység. A természetvédelem területén célunk a település természeti értékeinek feltárása szükség esetén helyi védelem alá helyezése. Helyi védelembe vételre a ciklusidőszak során nem került sor. A falugazdászi hálózat fenntartása továbbra is segítséget jelenthet a mezőgazdasági vállalkozók munkájához, a támogatások lehívásához szükséges információkkal, nyomtatványokkal történő ellátásához. A település borászati kultúrájának fellendülését, összefogását a Tiszazugi Hegyközség segítette. Vízgazdálkodás A felszín alatti vizek szennyeződésének csökkentése érdekében ösztönzés történt a csatornahálózat kiépítésére. A létrejött Víziközmű társulatot viszont fel kellett számolni 2011 végén. A társulat a részére befizetett hozzájárulásokat nem továbbította a FUNDAMENTA Lakástakarékpénztár felé annak ellenére, hogy valamennyi tagnak élő egyéni szerződése volt a Lakástakarékkal. A társulati tagok által befizetett összegek a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett folyószámlán voltak elhelyezve, lekötés nélkül, ami miatt olyan alacsony kamatot kapott a társulat, ami a bankköltségeket sem fedezte. A társulat alapítása idején rendkívül magas költségekkel dolgozott. 2005. decemberében alakult meg és még 2005. évben elköltött több, mint 1.100.000.- Ft-ot, ebből 700.000.- Ft-ot a tagnyilvántartás kialakítására, 400.000.- Ft-ot pedig közműfejlesztési hozzájárulásra. Alapításának ügyvédi költsége meghaladta a 300.000.- Ft-ot. A későbbiekben nem mutatkozott olyan költség, ami aggályokat ébresztett volna. 2007. évben tagi kifizetés történt, néhány tag egyösszegűről részletfizetésesre módosította a szerződését és feléjük történt a visszafizetés 187.500.- Ft összegben. A befizetések közül nagyon sok olyan volt, ami nem lehetett érdekeltségi egységhez – azaz konkrét ingatlanhoz – kötni. Tisztázni kellett, hogy melyik befizetés melyik ingatlanhoz tartozik. Le kellett zárni a FUNDAMENTA Lakástakarékpénztárral a kapcsolatot. A vagyon számbavétele során az volt megállapítható, hogy 2005. és 2010. között összesen: 3.395.415.- Ft költsége volt a társaságnak, ami tartalmazza az elmaradt korábbi évekre vonatkozó könyvelési díjat, aminek kifizetése már a végelszámolás keretében történt meg. A költségeknek nem volt más fedezete, mint a minimális bankkamat, valamint a tagok befizetései. A végelszámolás során a költségeket: ügyvédi díj, közzétételi díj, bank- és postaköltség, könyvelési díj alkotta. Sok olyan tag volt, aki egyáltalán nem fizetett, illetve a kezdeti egyszeri vagy néhányszori befizetésen túl nem teljesítette a hozzájárulást. A végelszámolási záró mérleg: 10.770.000.- Ft felosztható vagyont mutatott ki. A kifizetések 2011. december hónapban megtörténtek. A község természetes felszíni vize a Holt-Tisza, ami egyben belvíz-tározó is. Sajnos azonban a kevés csapadék és a rendkívüli száraz meleg időjárás miatt szinte minden évben gondoskodni kellett nyáron a vízutánpótlásról, az élő-Tiszából történt átszivattyúzás útján. A munkát az üzemeltető és az önkormányzat közösen végezte. Az anyagi hátteret szintén az üzemeltető és az önkormányzat fedezte, kiegészülve a „Tiszaugért” Alapítvány számlaszámára befizetett lakossági hozzájárulásokkal. A Holt-Tisza az önkormányzat tulajdonát képezi, aki üzemeltetési szerződést kötött a Király és Tsai Kft-vel 2007-ben 10 éves időtartamra. Hulladékgazdálkodás
A Remondis Kft. hulladékgazdálkodási feladatait 2012. december 31-ig látta el. A Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, melyhez Tiszaug község is csatlakozott 2011-ben, közbeszerzési pályázatot írt ki a Tiszazugi Regionális Hulladékkezelő Központ üzemeltetésére, valamint az érintett településeken a hulladék begyűjtésére, mely pályázatot az Inno-Szolnok Kft. nyerte meg. 2013.01.01-től ez a Társaság a közszolgáltató. A Társaság a következő településéken biztosítja a közszolgáltatást: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug. A hulladék begyűjtése mellett üzemelteti a Tiszazugi Regionális Hulladékkezelő Központot. A települési hulladékok, újrahasznosítható anyagok begyűjtése, szállítása, kezelése mellett a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását is elvégezik, az összes jogszabály szigorú betartásával. A szelektív hulladékgyűjtés továbbra is biztosított, valamint az új közszolgáltató is szervezett évi rendszerességgel lomtalanítást. A településen található felhagyott hulladéklerakó rekultivációjára az Észak-alföldi Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban kötelezte Önkormányzatunkat. A rekultiváció megvalósítását a KörösTisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulása keretében, az Európai Unió által támogatott KEOP-2.3.0/2F/09-11-2011-0002 számú pályázati forrás bevonásával sikerült megvalósítani. Ez a folyamat már az előző ciklusidőszak idején tervezett volt, ténylegesen azonban ebben a ciklusidőszakban kezdődött el a rekultivációval kapcsolatos munka, mely 2014. júniusára fejeződött be. A pályázat keretein belül 17 település felhagyott szilárdhulladék-lerakóját rekultiválták szakszerűen, a projekt megvalósítására 2.451.057.590,- Ft támogatást nyert a Körös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulása. A támogatási intenzitás 100%, így a beruházás az önkormányzatok anyagi hozzájárulása nélkül valósulhatott meg. Kapcsolatok, civil szervezetek
Az önkormányzat fontosnak tartja a civil szervezetek közéleti szerepvállalását, a település kulturális, szellemi, sportéletében betöltött szerepét. A civil szervezeteket az önkormányzat anyagi hozzájárulással támogatta. Kiemelkedő a szerepe a „Tiszaugért” Alapítványnak. 2012-ben együttműködési megállapodás született a helyi Polgárőr Egyesülettel és a Tiszakécskei Rendőrőrssel. Településfejlesztés Fejlesztések során kistelepülések esetében a legnagyobb akadályt az önerő előteremtése jelenti. Pályázati források lehívása nem minden esetben 100%-os finanszírozású, s a szükséges 10-20% önerő biztosítása is nehézséget jelenthet. Nem beszélve a bruttó és nettó finanszírozás különbségeiről. Könnyebb helyzetben vannak az alapítványok és civil szervezetek, hiszen pályázati lehetőségeknél a támogatás mértéke 100%-os, és bruttó finanszírozást jelent. A községben 1993. óta végzi munkáját a „Tiszaugért” Alapítvány, ami a településfejlesztés területén is hasznos tevékenységet tud nyújtani. Mivel az Alapítvány pályázati lehetőségei jobb feltételekkel vannak biztosítva, az egyes fejlesztési elképzelések benyújtója és megvalósítója is az Alapítvány. Pályázati munkáját az önkormányzat együttműködési megállapodással, anyagi támogatással segíti. 2012-ben került benyújtásra az MVH felé a Vidéki örökség megőrzése című pályázati projektben az egykori borpince belső terének és a pincerésznek a teljes felújítása. A munkálatok 2013 nyarán és őszén zajlottak. Méltó és megújult helyet kaphatott a helytörténeti gyűjtemény és a borászati kiállítási anyag. A gyűjtemény átadására 2014. augusztus 16-án, a XXV. Falunapon került sor. A nyertes pályázat összege 17 millió Ft-ot tett ki. 2013. decemberében történt meg ugyancsak MVH-s pályázati forrásból a szigeti út szerkezetstabilizációja, mintegy 15 millió Ft összegből. Mindkét pályázat benyújtója a „Tiszaugért” Alapítvány volt.
Emellett az Alapítvány alapító okiratában rögzített feladatait szem előtt tartva támogatta a helyi kulturális rendezvényeket: a gyermeknapot, a Kenu-Beach-t, a Falunapot és a Falukarácsonyt. Az egyes fejlesztések évenkénti bontásban: 2010 Gyógyszertár előtti szélfogó elkészítése Csatlakozás a Bácsvíz Zrt-hez Vegyes tüzelésű kazán beüzemelése az óvodában 2011 Könyvtár átköltöztetése a régi Művelődési Ház épületébe – belső felújítás, festés, villanyszerelés Ivóvízminőség-javító program kezdeti lépései Hulladékrekultivációs program kezdeti lépései BSSI volt klubhelyiség átalakítása 2012 Könyvtár felújítás folytatása – padlózat cseréje és burkolása Könyvtári berendezések teljes cseréje – új bútorok (NKA pályázat) 6 lakásos szociális bérlakás állagmegóvó munkái Kazán 2.2 program – BSSI fűtéskorszerűsítése, munkaerő foglalkoztatás a program során Holt-Tisza feltöltés Adósságkonszolidáció 2013 Szigeti út szerkezetstabilizációja* Egykori borpince belső felújítása – helytörténeti gyűjtemény kialakítása céljából* * A „Tiszaugért” Alapítvány fejlesztései.
2014 Sportpályán öntözőrendszer kialakítása Bem utca felújítása Dózsa György út felújítása Helytörténeti gyűjtemény berendezése és átadása BSSI szobafelújítási munkálatai További tervek Sziget belterületbe vonása Sziget infrastrukturális fejlesztése Holt-Tisza menti kerékpárút kialakítása Szabadidőpark fejlesztése Temetői ravatalozó épület rekonstrukciója Tiszaug, 2014. szeptember 1.
