kékvilág 2012.1
Inspiráció
A gyógyszeripar múltja, jelene és jövője Rendszer
Sterilizáló kamra modernizálása Biztonság
Fókuszban
A gyógyszeripar Története, folyamatai, a fejlesztés irányai
WFI minőségű víz előállításánál
Gyógyszergyártás anno A kép 1955-ben készült a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Ez volt akkor az egyik legjobban gépesített részleg, az extraháló üzem. A gyár Magyarországon egyetlenként foglalkozott a morfin alkaloida gyártásával, melyet magyar szabadalom alapján, a learatott mákgubóból vontak ki.
kékvilág 2012.1 Fókuszban: gyógyszeripar 2 – 3
Történelem
A magyar gyógyszeripar fejlődése Magyarországon a gyógyszeripar már az I. világháború után is igen jelentős és sikeres ipari ágazat volt, mely az 1920-as évektől látványos fejlődésnek indult. A Monarchiából alakult szomszédos országok közül hamar az első helyre került, világviszonylatban pedig a 6. helyet foglalta el.
E
kkor már létezett a Richter és a Chinoin is, 1923-ban német tőkeérdekeltségként alakult meg a Pharmacia Gyógyszer vegyészeti Gyár Rt., valamint a Magyar Gyógyszer Rt. 1927-ben Kabay János megalapította az Alkaloidát, 1930-ban önállósult a Magyar Pharma Gyógyszeráru Rt., és létezett számos gyógyszertárból alakult közepes méretű gyógyszergyártó cég is, melyek főként licenc alapján gyártottak. A Richternek kiterjedt érdekeltségei voltak külföldön, mintegy 40 képviseletet és öt világrészt behálózó ügynöki hálózattal. A cég készítményeit Indiától Kanadán át Brazíliáig mindenhol árusították. A termékek számos nemzetközi kiállításon szerepeltek sikeresen, az ország egyik legnagyobb és legsikeresebb gyógyszergyára volt, mely folyamatosan növekedett. Az Alkaloida megalapításával beindult a magyarországi morfingyártás. A vállalkozás állandó pénzügyi nehézségekkel küzdött, a szakmai körök nem igazán ismerték fel az ópium előállításának jelentőségét, így szakmai támogatást sem nyújtottak. Érdekesség, hogy a gyógyszergyár gépeit maga az alapító, Kabay János (gyógyszerész) tervezte. 1930-ban sikerült állami támogatáshoz jutniuk, ekkor már a szakma is belátta a felfedezés jelentőségét. Kabay az előállítás gazdaságtalan volta miatt újabb vizsgálódásokba kezdett, eljárásokat keresett
a morfin száraz mákszalmából történő előállítására. Szabadalmát 1930-ban nyújtotta be, mely meghozta számára a sikert és elismerést. A hazai szükségletek kielégítése mellett főleg külföldre szállították a morfint. A Chinoin 1924-től sikeres kutatásokat végzett új gyógyszerek után, egyik jelentős állomás volt a ma is létező Novurit nevű gyógyszer felfedezése 1927-ben. A cég folyamatosan növelte árbevételét, mely az 1929-es 4,3 millió pengőről 1943-ra 31,9 millió pengőre emelkedett. 1928-ban dolgozták ki az inzulin gyártásának technológiáját a gyárban. 1940-ben pedig itt fedezték fel a B1vitamint, mely sok ember- és állatgyógyászati termék alapja volt. Az 1929–33-as gazdasági világválság a gyógyszergyárakat is erőteljesen érintette. Mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés csökkent és számos exportpiacról kiszorultak. Nem mentek azonban tönkre, melyhez találékonyság is kellett. A Chinoin például növényvédő szereinek népszerűsítésére és gyakorlatban történő bemutatására kertet bérelt gondozatlan gyümölcsfákkal. Ezeket a fákat kezelte szereivel, melyek látványosan javulni kezdtek, és a gyümölcsminőség is jobb lett. Ezután elkezdett növekedni a kereslet a gyár termékei iránt. 1928-ban Dr. Szent-Györgyi Albert előállította az aszkorbinsavat mellékveséből, majd 1932-ben paradicsompaprikából
is, és bizonyította jelentőségét a biológiai oxidációban. Az ő kutatásai alapján indult meg a C-vitamin üzemi gyártása, szintén a Chinoinban. Később az extrakciót szintetikus eljárás váltotta fel. A Richter 1938-ban szabadalmaztatta első eredeti szintetikus gyógyszerét, a Dilurgent, mely az USA-ban is forgalomba került. A cég alapításától 1944-ig mintegy 86 eljárás részesült szabadalmi oltalomban. Az 1920-as évek második felében indult fejlődésnek a cukorkák és gyógyszerspecialitások termelését végző Wandergyár, ahol ekkortájt kezdtek import hatóanyagokból készgyógyszereket gyártani. Termékskálájukban később megjelentek a kozmetikai és tisztítószerek is. 1932-ben saját kutatólabort hoztak létre és egyre több erőforrást szántak a K+F tevékenységre. Ennek eredményeként kifejlesztették az első heterociklikus szulfonamid készítményt, és 1936-ban elkezdték gyártani a ricinusolajat. 1920-ban a Phylaxia Szérumtermelő Rt. piacra dobta a Manninger-féle baromfikolera-vakcinát, majd a sertéspestis és sertésorbánc elleni bivalens szérumot. 1942-ben 25 különböző állatgyógyászati szerobakteriológiai készítményt gyártottak. 1924-ben kezdték meg az embergyógyászati oltóanyagok termelését is. 1927-ben alapították meg az Országos Közegészségügyi Intézetet, melynek feladata az egységes szempontok szerinti,
kékvilág 2012.1 Történelem 4 – 5
Tablettázó berendezés a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyárában (fotó: MTI)
Kisüzemi gyártású berendezés a több mint 100 éves Sanofi-Aventis (Chinoin) cégnél (fotó: MTI)
Injekciót sterilen töltő automata gépek a Kőbányai Gyógyszerárugyárban (fotó: MTI)
pártatlan és szigorú, az egész ország területére kiterjedő ellenőrző tevékenység. 1939-ben 40 gyógyszergyár, illetve gyógyszert előállító laboratórium működött Magyarországon. Az ágazat a nemzetgazdaság jelentős tényezője volt. Az 1930-as évek végén már jelentkeztek a háborút megelőző feszültségek, melyek miatt a nyugat-európai és tengerentúli piacok is veszélybe kerültek, de a nyersanyagimportban is problémákat okozott. A Chinoin ismét előrelátó volt; nagy mennyiségű nyersanyagot szerzett be és halmozott fel. Emellett kezdett beruházni az alapanyaggyártás fejlesztésébe is. A Chinoin termelése a háború idején 100%-kal nőtt, és kiszorította a Balkánról a német gyógyszeripart.
A Wander Tápszergyár szintén gondoskodott saját nyersanyagellátásáról. A Richternek viszont nehézséget jelentett, hogy ezt a forrást elsősorban a mezőgazdaság nyújtotta számára, ami a háború idején problémákat okozott. A gyógyszeripari termelés egészen 1943-ig növekedett, utána azonban folyamatos csökkenésnek indult. A II. világháború kitörésekor a gyárakat hadiüzemmé nyilvánították, vezetésükre katonai parancsnokokat neveztek ki. Az export a közeli európai országokra korlátozódott. A háború komoly veszteségeket okozott, minden nagyobb üzem bombatalálatot kapott és súlyos gépkárokat szenvedett.
Ennek ellenére a háború után viszonylag hamar talpra álltak, különösen kedvező helyzetben volt a Chinoin és a Richter, akik jelentős nyersanyagkészlettel rendelkeztek. 1947-ben öt nagy gyár volt Magyarországon: Chinoin, Richter Gedeon, Wander, Alkaloida és a Phylaxia. Ezeken kívül 13 kisebb üzem és 27 gyógyszervegyészeti laboratórium tevékenykedett. Az 1948-as államosítás azonban teljesen megváltoztatta a termelés és kutatás szerkezetét. A Richter részvényei állami tulajdonba kerültek, nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták. A kisebb üzemeket felszámolták vagy nagyobb szövetségekbe tömörítették.
Robot a Teva Gyógyszergyár csomagolóüzemében (fotó: MTI)
A Gyógyszeripari Egyesülés keretében öt gyógyszergyár működött tovább: Chinoin, Kőbányai Gyógyszerárugyár, Alkaloida, Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár (a Wander-gyárból), valamint a Magyar Pharma Gyógyszergyár (először szovjet, majd magyar tulajdon). Ennek keretein belül kezdett működni a Reanal Finomvegyszergyár, mely laboratóriumi vegyszereket, biokemikáliákat készített. A gyógyszergyárak között a termelési profilt is megosztották, a Chinoin megkapta az antibiotikumok üzemi gyártását. 1951-ben állították elő először a penicillint. A Kőbányai Gyógyszerárugyár megvalósította a természetes anyagok szintetikus vagy félszintetikus gyártását, itt oldották meg először a B12-vitamin ipari méretű fermentációját. Az Alkaloida a mák hatóanyagai mellett más alkaloidák termelését tűzte ki célul. A kisebb oltóanyag-termelő laboratóriumok beolvadtak a Phylaxiába, a cég Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet néven működött tovább. Megnövekedett az igény az embergyógyászati oltóanyagokra, és a téma közegészségügyi jelentősége is nőtt. Ennek eredményeképpen az emberi oltóanyagokat gyártó részleg 1954-ben Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet néven különvált, és önállóan folytatta tovább tevékenységét.
1950-ben megalakul a Gyógyszeripari Kutató Intézet, melynek fő feladata a gyógyszeriparban folyó, nagy volumenű gyártások felülvizsgálata, a Magyarországon még nem gyártott készítmények gazdaságos, szabadalmilag független úton történő reprodukciója, illetve elvi kutatások és eredeti készítmények kidolgozása. 1954-ben pedig megalakul a gyógyszerkutatás második alapintézete, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete. Alapvetően a kémiai szerkezet és a gyógyszertani hatások összefüggéseit tanulmányozták. Az itt folyó munka számos jelentős elméleti és gyakorlati eredményhez vezetett. Később a gyógyszerkutatás a gyógyszergyárakban is újra lendületet kapott. A magyar gyógyszeripar termékeinek 60%-át 1965-ben a világ 70 országába exportálta. Elsődlegesen természetesen a szocialista országokba és a Távol-Keletre. A legnagyobb magyar gyógyszercégek azonban együttműködtek nyugateurópai gyógyszergyárakkal, például a svájci Ciba és Sandoz, a belga Jansen, a német Bayer cégekkel. Magyarország 1976-ban csatlakozott az EFTA egyezményhez, ekkor az öt vezető magyar gyógyszergyár a nemzeti jövedelem 5-7%-át adta.
1960-ban újjászületett a Biogal Gyógyszergyár is, melynek feladata antibiotikumok, antibiotikum-tartalmú állattápszerek és egyéb gyógyszeralapanyagok gyártása lett. Történetének egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka a 60-as évek első felére tehető, egyik legnagyobb sikerű, saját fejlesztésű terméke a Maripen volt 1972-ben. Az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági fordulat kihatott a gyógyszeriparra is. Fellazultak az állam által kialakított termékspecializációk, a gyógyszergyárak kialakították saját, önálló bel- és külkereskedelmi részlegeiket. Határozottabban léptek fel, jelenlétük egyre erőteljesebbé vált. Megváltozott a törzskönyvezési és forgalomba hozatali gyakorlat is, és ezzel együtt szinte az összes külföldi készítmény megjelent Magyarországon is, ezzel erős versenyhelyzetbe hozva a magyar gyógyszergyárakat. További nehézségként ezzel együtt exportlehetőségeik is szűkültek, a hagyományos piacok elvesztése miatt. Az 1990-es változások legfőbb eleme azonban a privatizáció volt. A Richter külföldi pénzügyi befektetők, a többi nagy gyártó pedig külföldi szakmai befektetők többségi tulajdonába került.
kékvilág 2012.1 Történelem 6 – 7
(fotók: Festo AG)
Az új helyzetben a Richter gazdálkodása 1992-re veszteségessé vált. Az 1994–1997 között zajló privatizációs program az állami tulajdonrész fokozatos csökkenését eredményezte, mára keletközép-európai regionális társasággá nőtt. Az Egis az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárból alakult, 1985-ben nevezték át. 1990-ben nyitotta meg zöldmezős beruházásként új, nyugat-európai színvonalú termelő-kutató bázisát Budapesten. 1991-től EGIS Gyógyszergyár Részvénytársaság néven működik tovább, majd 1995-ben zártkörű alaptőke-emelést hajtottak végre, melynek során az EBRD 30%-os tulajdonossá vált a cégben, az állam kezében maradt részvénycsomag felét 1994-ben nyilvános kibocsátással, a többit pedig tőzsdei tranzakció keretében értékesítették külföldi befek-
tetőknek. 1995 decembere óta a francia Servier gyógyszergyár az EGIS Rt. részvényeinek többségi tulajdonosa. A TEVA tulajdonosa egy izraeli gyógyszergyártó cég lett. Érdekesség volt, hogy amikor megvette a Biogalrészvények 77%-át, maga sem volt nagyobb a debreceni vállalatnál, mára már Argentínától Szingapúrig, Svájctól Mexikón át Kanadáig 20 országban képviselteti magát. A Humán Gyógyszergyár is integrálódott a TEVA-ba. A Béres cseppet gyártó és forgalmazó Béres Rt.-t Dr. Béres József alapította meg 1972-ben. A cég nyomelemeket komplex formában tartalmazó humán gyógyászati termékeket gyártott és gyárt ma is. A készítmény 1978-ban került forgalomba.
Forrás: Fehérvári Anikó (2009), A magyar gyógyszeripar fejlődése az 1920-as évektől, IN: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 114. évfolyam, 1. szám
Rendezvény, konferencia
PharmConnect Kongresszus 2011. február 8–9. között került sor Budapesten a PharmConnect Congress elnevezésű rendezvényre. A kongresszus a közép-európai régió legjelentősebb gyógyszeripari rendezvénye, ahol Magyarország és Kelet-Európa legnagyobb gyógyszergyártó cégei, a gyógyszeripari szakmát képviselő egyesületek és szolgáltató cégek is jelen voltak. A konferencián olyan témákról esett szó, mint például a költségcsökkentés, a környezetbarát programok, hatékony gyártásoptimalizálás, a generikus gyógyszerek fejlesztésének tendenciái, vagy a TCO a gyógyszeripari gyártásnál. A kongresszus érdekessége, hogy már a rendezvényt megelőzően tárgyalások szervezésére nyílt lehetőség, így a standon töltött két nap részben előre megtervezett megbeszélésekkel telt. A standon két működő modell mutatta be a CPX-alapú vezérlést, az egyik a csomagolástechnika területén, a másik a fermentálási technológiákban. A vendégekkel történő megbeszélések központi témája a TCO volt, óriási érdeklődés övezte az energiamegtakarítási szolgáltatást és az egységes rendszerek elvét. Magyarországon jelentős gyógyszeripari beruházások valósultak meg az elmúlt években és vannak folyamatban jelenleg is.
Mozgó kiállítás
Expotainer 2012. augusztus 27-től szeptember 3-ig a Festo bemutató körútra indul „Expotainer” elnevezésű kamionjával. A túra várható útvonalai: Kazincbarcika, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kecskemét, Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Csorna
A körúton a Festo rendszermegoldásait, technológai folyamatok automatizálására fejlesztett termékeit, Hannoverben bemutatott új termékeit tekinthetik meg a látogatók, miközben lehetőségük nyílik szakértőinkkel történő egyeztetésre, szakmai kérdések megbeszélésére is. A bemutató során hangsúlyos terület lesz az élelmiszer- és gyógyszeripari megoldások bemutatása.
kékvilág 2012.1 Hírek, termékek 8 – 9
Hajtóművek
Nyomáskapcsolók
DSM-HD fordítóművek
SPBA nyomáskapcsolók A VTSA szelepsziget egyes szelepmoduljaihoz csatlakoztatható külső SPBA nyomáskapcsolók a szelepek pozícióérzékelésére kínálnak alternatív megoldást. A vezérlőlevegő nyomásfigyelésére alkalmas érzékelők a modulárisan konfigurálható NEBU csatlakozókábelekkel kapcsolódnak a vezérléshez, amely így folyamatosan információhoz jut a szelepek kapcsolási állapotáról.
DSM-HD fordítómű nagy mechanikai terhelésre
A precíziós csapágyazással kiegészített standard DSM fordítómű nagy axiális és radiális terhelések mellett is kiemelkedő futáspontosságot kínál. A fordítómű tipikus alkalmazási tartományához illeszkedő hat rendelhető méretnagyság és a három véghelyzet-csillapítási változat, valamint az érintésmentes helyzetérzékelés lehetővé teszi a feladatoknak megfelelő optimális kiválasztást. Átmérőválaszték: 12, 16, 25, 32, 40, 63 mm Fordítónyomaték: max. 40 Nm
Levegő-előkészítők
Elektromos hajtóművek
LWS vízleválasztók A levegő-előkészítő egységek standard szűrőinek tehermentesítésére és a sűrített levegőben található kondenzátum durva leválasztására szolgálnak az LWS vízleválasztók. A Festo legújabb, MS9 sorozatú levegő-előkészítő sorozatát kiegészítő LWS vízleválasztók rendelhetők egyedi csatlakozással és a moduláris rendszerbe illesztve, előre konfigurált változatban is.
LWS vízleválasztó az MS9 sorozathoz
SPBA nyomáskapcsoló VTSA szelepszigethez
DNCE elektromos hengerek A nagyszerűen bevált DNCE elektromoshenger-család további rendelhető opcióval bővült: az építőszekrény 32-es, 40-es és 63-as mérete, valamint az ezekhez tartozó axiális építőkészlet különleges tömítéssel ellátott változattal egészült ki. Az IP65 védettség az elektromos hengerek alkalmazását poros és/vagy nedves környezeti körülmények között is lehetővé teszi.
Szennyezett környezetben is alkalmazható DNCE elektromos henger
Projekt: Polpharma Lengyelország
Sterilizáló kamra modernizálása A Polpharma a legnagyobb vényköteles és generikus gyógyszer- és aktív gyógyszerhatóanyag- (APIs) gyártó cég Lengyelországban. Széles portfóliójukkal a piac számos szegmensében versenyeznek, termékeiket a világ több mint 50 országába exportálják. A cég a kardiológiai, emésztő- és idegrendszeri gyógyszerek specialistája. A Festo lengyelországi munkatársai a Starogard Gdanski helységben lévő Polpharma gyár egyik sterilizáló kamrájának modernizálására kaptak felkérést. Az eredeti 4 kamrát 20 évvel ezelőtt gyártotta a GETINGE cég. A működés szempontjából mostanra szükségessé vált az első kamra teljes vezérlőrendszerének modernizálása, gyakorlatilag cseréje. Ezt a kamrát a már teljesen lezárt termékekhez: üveg ampullákhoz és fém palettákon lévő műanyag zacskókhoz tervezték, ezért a szigorúan tiszta tereken kívül helyezkedik el (csupán normál fehér kötényre van szükség). A sterilizálás tipikusan összetett művelet. Mintegy 16 receptúra van a felmelegítésre, sterilizálásra és lehűtésre – ezeket hőmérséklet- és nyomásdiagramként kellett alkalmazni. Új bővítő funkció is beépítésre került, a termékek vákuum alatti ellenőrzése érdekében.
Sterilizáló kamra
kékvilág 2012.1 Alkalmazás 10 – 11
Elektropneumatikus vezérlőszelepek
Polpharma SA Pelplińska 19 83-200 Starogard Gdański Lengyelország Működési terület: vényköteles és generikus gyógyszerek és aktív gyógyszerhatóanyagok (APIs) gyártása
A Festo teljes megoldást szállított, melynek elemei a következők voltak: • CPX-MPA szelepszigetek, • D-sorozatú levegő-előkészítő egységek nyomáskapcsolóval, • pneumatikus vezérlésű technológiai szelepek (63-as típusú GSR), néhány közülük elektropneumatikus pozícionálóval, • hőmérséklet- és nyomásérzékelők és távadók, • PLC (Simatic, a vevő kívánságára), érintőképernyős panel és nyomtató, • programozás, • dokumentáció, • szerelés és üzembe helyezés, • GMP minősítés és validálás. A programozást, a dokumentálást, a szerelést és az üzembe helyezést a Festo végezte fővállalkozásban.
Pneumatikus vezérlésű technológiai szelepek
Egy másik, a GMP (Good Manufacturing Practice) szabályait és eljárásait jól ismerő partnercég végezte a minősítést és a validálást. A legnagyobb kihívást a projekt során az jelentette, hogy a kamra csak rövid időre volt leállítható a modernizációhoz, és a hőmérséklet, valamint nyomás sterilizációs diagramokat nagyon pontosan kellett tartani.
Érdekesség
Vízkezelés a gyógyszeriparban WFI minőségű víz és ultratiszta gőz előállítása
WFI minőségű víz előállítása WFI – azaz injekciós vizet (Water for Injection) a következő területeken használnak: • aktív gyógyszeripari adalékanyagok oldószereként tartályokban és fermentorokban, • utolsó öblítővízként a gyártó berendezések tisztításánál. A WFI vizet általában 80 … 95°C hőmérsékleten tartják és az elosztó hálózat köreiben cirkuláltatják. Minden fontos felhasználó (gépek és feldolgozó berendezések), amely WFI vizet használ, csatlakozik a saját WFI köréhez. A desztillálóüzemek emiatt ezen a hőmérsékleten állítják elő. Az egyfokozatú desztilláló berendezés csak néhány egységből áll: • egy tápvízmelegítő, amelyben a tiszta gőz kondenzálódik, • egy párologtató, amelyben a tápvíz tiszta gőzzé alakul, • egy hűtőegység, amelyben a kondenzálódott tiszta gőzt WFI vízzé hűtik a tárolási hőmérsékletre. Az egyfokozatú desztilláló berendezések nagyon energiaigényesek, ezért ezeket ipari termelésre nem használják. Alkalmazási területük a tesztelés és a kísérleti üzemek, vagy olyan helyek, ahol csak időnként van szükség WFI vízre, vagy ahol nagyon kicsi ebből a fogyasztás. Termokompressziós rendszer Fő alkotórészei: • tápvíztérfogat alul, • hőcserélő középen a párologtatáshoz és a kondenzációhoz, • gőztérfogat felül, • kompresszor az ismételt sűrítéshez. 01. Tápvízbetáplálás 02. WFI hőcserélő 03. Koncentrátum hőcserélő 04. Gáztalanító kondenzátor 05. Ipari gőz / fűtőtekercs
kékvilág 2012.1 Alkalmazás 12 – 13
Kimenet a nem kondenzálódó gázok részére Ipari gőz Tápvíz Bemenet a hűtővíz részére Desztillált víz
Kimenet Koncentrátum a hűtővíz kiürítés részére
Kimenet a kondenzátum részére
Többoszlopos desztillációs berendezés
06. Elektromos fűtőelemek 07. Kompresszor 08. Kondenzátor 09. Hidrosztatikus oszlop 10. WFI szivattyú 11. WFI kiömlés 12. Szivattyú 13. Gőzölögtető oszlop 14. Kondenzátumleeresztés 15. Koncentrátumleeresztés 16. Légszűrő 17. Nem kondenzálódó gázok Az elemeket egyetlen oszloppá szerelik, a kompresszorral együtt. Telepítenek még egy külön tartályt hőcserélővel a nem kondenzálódó gázoknak, és két hőcserélőt a tápvíz előmelegítésére. Egy szivattyú távolítja el a koncentrátumot és a desztillátumot. A csekély pozitív nyomással keletkező gőzt egy turbinás kompresszorhoz vezetik és sűrítik. Ennek a folyamatnak az energiaköltsége a tisztított víz membrános előállításának szintjén van. A WFI előállításának általános módszere a párologtató fokozatok sorba kapcsolása. A módszer lényeges jellemzője az, hogy a vízmolekulákat nem párologtatják el többször. Minden egyes vízmolekula csak egyszer párolog el és csapódik le. A többoszlopos rendszereket ipari gőzzel vagy elektromosan fűtik. A WFI többfokozatú rendszerekben történő előállításánál a melegítő gőz
hőmérséklete és a desztillátum hőmérséklete közötti teljes hőmérséklet-különbség a fokozatok száma szerint oszlik meg. A gyógyszeriparban vannak 3 … 10 fokozatú desztilláló berendezések, ezek mindegyike pozitív nyomással üzemel. A berendezés által létrehozott összes teljesítmény tehát ezek között a fokozatok között oszlik meg. A desztillációs kimenet felé haladva valamennyi többoszlopos berendezésben csökken a nyomás és a hőmérséklet szintje. A tápvizet fokozatosan előmelegítik, és a legnagyobb hőmérsékletű pontnál táplálják be. Az első lépés hőmérséklete energetikailag érzékeny jellemző: éppen a melegítő gőz hőmérséklete alatt van. A berendezés felépítése a következőkből áll: • párologtató oszlopok, • hűtőegység WFI-hez, • kondenzáló egység, • oszloponként egy előmelegítő. A kondenzáló egységben az utolsó oszlop gőze csapódik le, és a belépő tápvíz ezen a ponton kapja a hőközlést. Az oszlopok előmelegítőiben a már folyékony halmazállapotú WFI tiszta gőzt lehűtik, és a tápvizet tovább melegítik. A tápvizet bevezetik a kondenzáló egységbe, felmelegítik, majd utána tovább melegítik a következő fokozatok előmelegítőiben.
A tápvíz minden előmelegítőn átfolyik, és lehűti a létrejött WFI részáramlást. Ezután az első kondenzáló oszlopba kerül. Akkor lép be, amikor az előmelegítés éppen a párologtatási hőmérséklet alatt van. Csak az első párologtató fokozatot fűtik, ipari gőzzel vagy elektromosan. Ha ipari gőzzel fűtik, a berendezés felől ez lecsapódást okoz, és visszakerül a fűtőgőz-generátorba. Az első oszlop hőmérséklete a legmagasabb, körülbelül 10 Kelvin-fokkal van a fűtőgőz hőmérséklete alatt. A WFI kimenet felé mind a hőmérséklet, mind a nyomás csökken, a párologtatás csaknem teljes entalpiáját újra felhasználják a következő fokozatban. A tápvíz első oszlopban el nem párolgott részét bevezetik a második oszlopba, ahol azt az első oszlopban keletkező és itt lecsapódó gőz elpárologtatja, és tovább kerül a következő előmelegítőhöz. A második oszlopban elpárolgott tápvizet a harmadik oszlopban mint fűtőközeget használják annak érdekében, hogy WFI-ként kondenzálódjon. Azt az elgőzölögtetett tápvizet, amely a második oszlopban nem párolgott el, tovább vezetik a harmadik oszlopba. Ez a gőzölögtetési és lecsapatási folyamat minden következő oszlopban így folyik, amíg az utolsó fokozatban létrejön a desztillált gőz, és az összegyűlt WFI tovább áramlik a kondenzáló egységbe.
MPS® PA HTST Miniplant oktatórendszer
Nincs esély a csírázásra Folyékony közegek Konti-sterilizálása
A HTST eljárás A csíramentesség – sterilitás vagy aszeptikusság – világszerte számos iparágban és eljárásnál előírás. A folyékony közegek csíramentességének, illetve sterilitásának eléréséhez főleg a High-Temperature-Short-Time, röviden HTST eljárást alkalmazzák. Ez olyan folyamatos eljárás, amelynek az a célja, hogy a sterilizálandó közeget a lehető legrövidebb idő alatt olyan hőmérsékletre hevítsék, ahol a benne lévő csírák elpusztulnak, és a közeg nem károsodik. Jól ismert példa a nyers tej kezelése, az úgynevezett pasztőrözés. Képzés veszélyek nélkül, és mégis a gyakorlathoz közeli módon A HTST Miniplant oktatórendszer folyékony közegek ipari, folyamatos sterilizálási folyamatának elvét szimulálja, azonban alacsonyabb hőmérsékleteken, így lehetővé válik a veszélytelen oktatás. A vezérlés- és szabályozástechnikai folyamatok ezzel az oktató berendezéssel 1:1-ben kipróbálhatók, úgy, mint a valódi folyamatoknál.
A HTST eljárás tipikus alkalmazási területei • Élelmiszer-technológia • Biotechnológia • Vegyipar • Gyógyszeripar Az oktatórendszer részfolyamatai • Folyamatos sterilizálási folyamat hőntartó szakasszal • Kétlépcsős felmelegítési folyamat • Kétlépcsős hűtési folyamat • CIP (Cleaning-in-Place) tisztítási folyamat • Folyamatvezérlési technika, Siemens PC S7, más rendszerek kívánság szerint Hővisszanyerés és kiegyensúlyozás A sterilizálandó közeg előmelegítését a steril forró közeg végzi a hőcserélőben. A hő visszanyerésével így fűtési energiát lehet megtakarítani. A HTST Miniplant oktatórendszer a gyakorlatban előforduló tipikus alkatrészekből épül fel annak érdekében, hogy az oktatott tudás gyorsan alkalmazható legyen a gyakorlatban.
Tanulás vízzel A berendezésben technológiai közegként vizet alkalmazunk. A közeg felmelegítésére forró gőz helyett 60°C-nál alacsonyabb hőmérsékletű forró vizet használunk. Ez nem jelent veszélyt sem a kezelőre, sem a környezetre. A tanulók veszélytelenül gyakorolhatnak és okulhatnak a hibáikból, anélkül, hogy ez rájuk vagy másokra veszélyt jelentene. Kompatibilis a Festo MPS® PA oktatórendszerrel. Fő funkcionális alkotórészek Készülék felépítése: • műanyag tartályok a „nem steril” közeg számára, • rozsdamentes tartály a „steril” közeg számára, • 3 műanyag tartály a hideg-, a tisztítóés a meleg víz számára, • három acél hőcserélő, • egy műanyag hőcserélő a visszahűtő ágba beépítve, • hőntartó hurok rozsdamentes acélból, • átfolyó hűtő,
I/O bekötés
biztonságtechnika • túlnyomásszelep • vész-állj
hőcserélő
hőntartó szakasz
tartály CIP szimulációval
rozsdamentes acél tartály
mérőkészülékek: • átáramlás • töltési szint • nyomás • hőmérséklet
dugaszolható csővezetékrendszer
19”-os állvány
technológiai szivattyúk
technológiai szelepek • golyósszelep • membránszelep • ferde ülékes szelep
tisztítószertartály (csak víz) forróvíz-tartály
hűtővíztartály
kékvilág 2012.1 Didactic 14 – 15
• stabil, mozgatható gépállvány alumíniumprofilból, 2 kocsira osztva, 700×700 mm, • összedugható csőrendszer a gyors változtatásokhoz, • kötözőtábla csatlakozással. Érzékelők: • mágneses induktív áramlásmérő készülék, Profibus PA, • nyomásérzékelő Profibus PA a töltési szint felügyeletére, • PT100 bedugható hőmérsékletérzékelő, • felcsatolható hőmérséklet-érzékelő Profibus PA, PT100. Végrehajtó szervek: • rotációs- és fogaskerék-szivattyúk, • speciális gyógyszeripari szelepek pneumatikus hajtóművekkel, membrántechnikával és ferde ülékes technikával, • golyósszelepek pneumatikus fordítóművekkel, • pneumatikus szelepsziget, Festo CPX-MPA. Energiafelügyelet: • a hűtőaggregát áramfogyasztásának regisztrálása, • lehetőség a hőcserélőben folyó hőáramok kijelzésére. Így ki lehet mutatni a közeg-előmelegítéssel elért energiamegtakarítást. Interdiszciplináris oktatás Az élelmiszerek, a biotechnológiai vagy kémiai közegek kezelése speciális tudást igényel a technológiai összefüggésekről. A készüléképítési, az automatizálási és a technológiai kompetenciák összhangban kell legyenek. Előnyök áttekintése • A folyamatokat teljes egészükben és veszélyek nélkül lehet megtanulni és gyakorolni. • Modern folyamatvezérlő rendszer Siemens PCS7 vezérlővel. • Decentralizált automatizálási elemek a Profibus DP ipari buszon. • A szabályozástechnika alapjainak megismertetése (hőmérséklet- és áramlásszabályozás, holtidős szakaszok). • Hőegyensúly kialakítása hőcserélőkben. • Energiatudatosság – az energia hatékony alkalmazása. • Rugalmas csővezetékrendszer (az elemek összekapcsolása egyszerűen változtatható). • A berendezés egyes alkotórészei/ anyagai mint a gyakorlatban. • CIP szimuláció szórófejjel a tartály belső tisztításához.
Áramlásmérő berendezés
Sík hőcserélő
PT100 bedugható hőmérséklet-érzékelő
Spirális hőcserélő
PT100 felcsatolható hőmérséklet-érzékelő
Hőntartó hurok
Rotációs szivattyú
Ferde ülékes szelep
2012. április 11–13. között került sor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Festo Kft. szervezésében a WorldSkills 2013 Mechatronika szakma magyarországi válogatóversenyére, valamint az Automatikai és Mechatronikai műszerész OSZTV-re. Helyszín: Hungexpo, Budapest X., Albertirsai út 10. Időpont: 2012. április 11–13. A rendezvényen bemutattuk a Festo új elektrotechnikai, elektronikai oktatókészleteit is.
Leipzig2013
Elérhetőségeink
Kérjük, hogy ajánlatkéréseiket és megrendeléseiket a
[email protected] e-mail címre küldjék. Csillaghegyi úti irodánk megközelítése
Aran
yvö
lgy
út
Óbudai temető
t iú áz m Po
Törö
kkő
Kel ed út u.
Huszt
i út
da útja
.
ár u
Bojt
Kunigu n
út Bécsi
Siszer Tamás oktatási szaktanácsadó Szeptember 12-én csatlakozott csapatunkhoz Siszer Tamás oktatási szaktanácsadóként. Tamás közel egy évtizedes – multinacionális vállalatnál szerzett – tapasztalattal rendelkezik cégspecifikus tanfolyamok értékesítése területén. Tamás gondolatai az új feladattal kapcsolatban: „Örülök a lehetőségnek, hogy a Festo Didactic csapatában kamatoztathatom értékesítési tapasztalataimat. Oktatási szaktanácsadóként a partnerkapcsolatok fejlesztését, és minél inkább partnereink igényeihez szabott tanfolyamok szervezését tekintem elsődleges célomnak.”
hotline: (1) 436-5100 telefax: (1) 436-5101 telefon: (1) 436-5111 e-mail:
[email protected] www.festo.hu
yi út
Medgyesi Zsuzsa Multinational Contact Center ügyintéző A Temesvári Műszaki Egyetem mechanika karán végzett, gyártástechnológia, mechatronika szakon. Az első hosszabb találkozása a Festo-val az ipari vékonyréteg technológiát alkalmazó Kraft Elektronikai Zrt.-nél volt, ahol Festo termékeket építettek be a vákuumot előállító pneumatikus rendszerekbe.
Csillagh eg
Új kollégák
Amennyiben további információt szeretne kapni a cégről vagy termékeinkről, keresse fel a www.festo.hu weboldalt, vagy küldje vissza információkérő lapunkat Lukács Andrea részére a (06-1) 436-5101 faxszámra. Igényel-e személyes tanácsadást?
Küldő neve: Cég:
A jövőben milyen hírlevelet kíván kapni? elektronika
Fax:
Más, a cégnél dolgozó kolléga is szeretné kapni a Kékvilág magazint
E-mail:
pneumatika
energiamegtakarítási szolgáltatások
technológiai folyamatok automatizálása
Postacím:
Név:
nem
Termék- és megoldásorientált HTML:
E-mail:
Telefon:
igen
Nyomtatott Kékvilág magazin
oktatás
Nem kérek hírlevelet
Magyar nyelvű információs anyagot kér Levegő-előkészítő egységekről Elektromos hajtásokról Kiegészítő elemekről
Pneumatikus munkahengerekről
Mágnesszelepekről DVD katalógus
Tanfolyamokról 2012/02/hírlevél_q1