Kedves Olvasó! Útitárs 6. szám

Útitárs – 6. szám

Kedves Olvasó! nk immáron hatok karriertervezési kiadványu Nagy tisztelettel köszöntün i számokban az állásése alkalmából. Az eddig len gje me k na má szá dik kal, információkkal eltein igyekeztünk tanácsok üle ter zõ bö lön kü s esé ker resési fórumokat, megtattuk a különbözõ álláske mu be így , ket ete nn be i látn él készítésével. Mostani jzírással, a motivációs lev tra éle ön az k ün ett ert ism fontosabb, legnagyobb edési folyamat egyik leg ezk ely elh az n ba nk mu szá nk. Megnézzük, hoaz állásinterjúval foglalkozu el, zév rés ó jár gel ség elõ fel ai vannak, egyáltalán, az interjúra, milyen típus lni szü ké fel es em érd n gya ktatókra, nehézségekre eli elbeszélgetés, milyen bu vét fel egy le lik zaj n gya ho interjú egyik kiemelten gyelni. Külön kitérünk az afi od n pe kép en nd mi l kel vetkezõ oldalak tanulra is. Remélhetõleg a kö ku ral bé a e, zér rés tos fon l ma ga biz tos ab ba n, he t ab ba n, ho gy mi né gít áse zz ho ása oz ny má eszélgetés során. g és teljesíts a felvételi elb me j en jel en bb lte zü A szerkesztõk kés fel

3


4

Mi is az az interjú? Mikor alkalmazzák? Az interjú az álláskeresésed során az elsõ lehetõséged arra, hogy személyesen bemutatkozhass, találkozhass leendõ munkaadód képviselõivel, egyúttal alkalom arra, hogy bebizonyítsd, Te vagy a legalkalmasabb jelölt a szóban forgó pozíció betöltésére. A felvételi beszélgetésre akkor kerül sor, ha az állásajánlat konkrét, komolyan és záros határidõn belül szeretnének felvenni valakit, behívtak, tehát önéletrajzod alapján, elõzetesen alkalmasnak találtak téged. A felvételi elbeszélgetés sokféle célt szolgál, egyrészt felméri a jelentkezõ alkalmasságát, az állás iránti érdeklõdését, motiváltságát, másrészt informálja õt az esetlegesen leendõ új munkahelyérõl, állásáról. Az interjú folyamán megállapítható, hogy a jelöltek tudása, képessége, motivációi hogyan illeszkednek a szervezet és a munkakör kívánalmaihoz. A legfontosabb alapszabály, hogy alaposan és körültekintõen fel kell készülnünk az elbeszélgetésre.

Felkészülés az állásinterjúra Az interjúra azért is érdemes kellõképpen felkészülni, hiszen a felvételiztetõ által tapasztalt benyomások nagyban befolyásolhatják a késõbbi döntéseket a kiválasztás során. Ajánlatos a cégrõl, ahová pályázunk elõze-

tesen minél több információt összegyûjteni. Ezek az információk kiterjedhetnek a cég profiljára, tevékenységi körére, méretére, történetére, elért eredményeire egyaránt. Ha ezekkel a tényekkel tisztában vagyunk, egyrészt nem érhetnek váratlanul a cég ismeretére vonatkozó kérdések, másrészt nagyon pozitív benyomást tehetünk az interjúztatóra. Az információk megszerzéséhez nagy segítségünkre lehet az internet, az adott cég vagy vállalkozás honlapján sok szükséges ismerethez juthatunk. Amennyiben lehetõségünk van rá, és vannak ismerõseink, akik rendelkezhetnek az adott munkáltatóról információval, igyekezzünk tõlük is minél töbAz interjúra való felkészüléskor célszerû minden szükséges dokumentummal – így az önéletrajzunk egy példányával, a különbözõ végzettségeinket igazoló iratokkal, esetleges referenciákkal – „felfegyverkezni” és elvinni magunkkal. Fontos, hogy kipihenten és szellemileg frissen érkezzünk az elbeszélgetésre, lehetõleg kerüljük az elõzõ éjszakai dorbézolást. A felkészülés része az is, hogy – amennyiben lehetséges – tisztában legyünk a felvételiztetõ nevével és titulusával.

Interjú-puska A következõkben szeretnénk egy ún. „interjú-puskával” ellátni. Az interjú puska persze nem az a fajta, amit a vizsgákon használsz. Ez tulajdonképpen egy ellenõrzõ lista, arra szolgál, hogy hatékony maradj az interjú elõtt, alatt és után. A puskát nem kell betanulnod vagy „használnod” az interjú alatt. Azért van, hogy a legfontosabb dolgokra emlékeztessen; arra szolgál, hogy felkészültebb és magabiztosabb légy. Mit tartalmazzon az interjú-puska?

Az interjú elõtti napokban o 1. Fogj egy üres lapot, a közepére húzz egy vonalat. Az álláshirdetés alapján a lap bal oldalán szedd pontokba mi az, amit a


munkáltató keres. Ennek megfelelõen a jobb oldalon szedd pontokba azokat a tulajdonságaidat (képzettség, nyelvtudás, szakmai gyakorlat, speciális szakismeret képességek), melyek megfelelnek a hirdetésben megfogalmazott elvárásoknak. o 2. Készíts jegyzeteket a vállalatról (versenytársakról is) és az ágazatról. Nézz utána a cég történetének, szervezeti felépítésének (üzletágak, gyáregységek; divíziók), tulajdonosi szerkezetének, piaci helyzetének; ismerd meg fontosabb termékeiket/szolgáltatásaikat. o 3. Foglald össze, mit akarsz elmondani magadról két percben. (Beszéljen magáról…) o 4. Készülj rá, hogy legalább 3-4 példával alá tudd támasztani erõsségeidet. (A meséljen nekem egy olyan esetrõl, amikor… / Mondjon nekem példát arra, hogy…) o 5. Szedd össze saját kérdéseidet. Mi az, amire nem találtál választ, de meg szeretnél tudni a munkával, a vállalattal kapcsolatban? o 6. Nézz utána a hasonló pozícióban elérhetõ béreknek. o 7. Készíts minimumjövedelem-tervet. o 8. Kérj engedélyt ajánlóidtól, hogy referenciaként megadhasd nevüket és elérhetõségüket.

Közvetlenül az interjú elõtt o 1. Ellenõrizd a tükörben megjelenésed! (Frizura, smink, öltözet.) Az önbizalmad erõsíti, ha meg vagy elégedve. o 2. Vidd magaddal az interjúra:

5

• Önéletrajzod 2-3 példányát • Valamilyen kis füzetet, határidõnaplót, amibe jegyzetelhetsz (ha szükségét érzed) • Az interjú helyszínéhez vezetõ útvonalat kinyomtatva, vagy térképet o 3. Gondold át a szokásos interjúkérdéseket: • Beszéljen magáról! • Mit tud a cégünkrõl? • Mik a tervei? • Mik az erõsségei? • Miben kellene fejlõdnie? • Miért szeretne nálunk dolgozni? • Melyik eredményére a legbüszkébb? • Miért Önt vegyük fel? • Mennyit szeretne keresni?

Interjútípusok Mielõtt rátérnénk arra, miként is épül fel egy felvételi beszélgetés, milyen részei vannak és milyen buktatókra érdemes odafigyelni, tekintsük át, milyen fajtái lehetnek egy állásinterjúnak. A legáltalánosabb, legelterjedtebb és talán a „legsimább” módszer az egyéni interjú, amikor egy személy hallgatja meg az álláskeresõt. Ez lehet strukturált, vagyis kötött formájú illetve kissé kötetlenebb, ún. strukturálatlan beszélgetés. Elõbbi esetében az elõre megfogalmazott, fókuszált kérdések kevés lehetõséget engednek a beszélgetés menetének befolyásolására. Minden egyes interjúalanynak ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, lehetõleg ugyanabban a formában és sorrendben. Kutatások bizonyítják, hogy mind a kérdések sorrendje, mind a kérdésekben elhangzó szavak erõsen befolyásolják a választ. Strukturálatlan interjú esetében a beszélgetés kötetlen formája több teret enged a beszélõnek. A jó kommunikációs készségû interjúalanynak lehetõsége van arra, hogy válaszaival számára kedvezõ területekre terelje a beszélgetést. A felvételi folyamat közben azonban kényesebb szituációkkal, nehezebb feladatokkal is találkozhatsz. Ilyen, amikor viselkedésalapú interjúra kerül sor. Ebben az esetben pályakezdõként is korábbi tapasztalataid-


6

ra kell alapoznod, hiszen az interjúztató arra kíváncsi, hogyan kezelted korábban a hasonló szituációkat, képes vagy-e a leendõ munkakörödben ellátni speciális feladataidat. („Mit tesz akkor, ha…? Mondjon egy példát, amikor…?”) A viselkedés alapú interjún korábbi tapasztalataid, erõforrásaid mellé rendelt példákkal, konkrétumokkal, pontosan körülírt, lényegretörõen elõadott történetekkel lehetsz nyerõ. Friss diplomásként, ha lehetõséged van rá, támaszkodj nyári munkáidra, szakmai gyakorlatodra, ellenkezõ esetben gyûjts kézzelfogható sikereket, melyeket a valós életben tapasztaltál. Ügyelj mindig arra, hogy a példák lefordíthatóak legyenek a munka nyelvére (például: konkrét projektmunkának számíthat diplomadolgozatod, évfolyamdolgozatod megírása, melyhez szükséged volt nyelvi kifejezõképességedre, esetleg kapcsolatteremtõ készségedre, precizitásodra. A munka során együttmûködtél konzulenseddel, kutatásod alanyaival, elérted, hogy komolyan vegyék és segítsék munkádat. Legnagyobb eredményed állhat abban is, hogy a terület egyik szakértõje, akirõl köztudott, hogy más véleményt képvisel, munkádat nagyon jóra értékelte, elismerõen nyilatkozott róla.). A viselkedésalapú interjúval leggyakrabban a kifejezetten eredmény és sikerorientált pozíciók esetén – pl.: értékesítõi illetve az ügyfélforgalomhoz kötõdõ munkakörök esetében – találkozhatsz. Csoportos vagy panel interjú esetén a jelentkezõt egy több személybõl álló team hallgatja meg. Ebben az esetben a szerepek pontosan le vannak osztva, és neked kell különösen

fittnek, felkészültnek lenned, ha meg szeretnéd állni a helyed. Szinte minden esetben elõfordul, hogy idegen nyelvû kérdéseket is feltesznek neked. Rendszerint erre a találkozó második részében kerül sor. A panel interjút általában nagyobb cégek választják második, harmadik körben, vagy még késõbb, nem jellemzõ azonban, hogy közvetítõ irodáknál találkozz ilyennel. Ez az interjútípus költségesnek számít és összességében több ember munkáját, és sok munkaórát igényel, ezért a különösen fontos pozícióknál alkalmazzák. Stressz interjú – mint ahogy azt az elnevezés is mutatja, általában akkor kerül sor ilyen interjúra, amikor a kérdezõ stressztûrõ- és konfliktuskezelõ képességünket teszteli. Leginkább a sales és marketing területeken használatos ez az interjútípus. Ilyen esetekben az interjút gyakran jelentõs késéssel kezdik, az interjúztató nem együttmûködõ, és hozzáállása egyáltalán nem barátságos. Célja és feladata az, hogy a kérdezõ szándékosan intenzív nyomással terhelt légkört teremtve figyelje a jelölt reakcióját és teljesítményét. Ez azért népszerû manapság, mert ilyenkor a pályázó „igazi énje” kerül napvilágra, vagyis nem a kitalált válaszokra felkészült pályázóra kíváncsiak, hanem arra, hogyan teljesítesz majd késõbbi munkád során, milyen viselkedést várhatnak tõled. Az ilyen helyzetekre ugyan számíthatsz, de a kérdéseket, vagy a légkört még a legtapasztaltabb jelentkezõ is bosszantónak fogja találni. A helyzet értékelésében segítségedre lehet a találkozót követõ összegzés. Jellemzõ, hogy a kérdések elõre megtervezettek, nagyon speciális, vagy igen kényes területre vonatkoznak. (Például: Bizonyítsa be, hogy megérdemli fizetését! Hogyan reagál az intenzív kritikára? Miért maradt alatta a teljesítménye az elvárásainak?) Valószínûleg stresszinterjú résztvevõje vagy, ha kérdezõd csak a negatívumokra koncentrál, gyorsan kérdez, anélkül, hogy megvárná a választ, gyakran félbeszakít, kritizál, vagy épp pókerarcot vág. Ebben az esetben a kérdésekre adott válasz nem is olyan fontos, mint a spontán reakció, a sajátos modor, viselkedés,


7

:-))

amelyet a stressz vált ki a pályázóból. Segítséget nyújthat számodra, ha gyakorolsz. Mondandódat fordítsd pozitívba, válaszolj határozottan, nyugodtan, ne térj el a témától, és minden esetben tartózkodj a személyeskedéstõl! Itt kell megjegyeznünk, hogy nem általános, hogy tisztán stressz- vagy például viselkedés alapú interjúval találkozol, elképzelhetõ, hogy egy normál elbeszélgetésnek is lehetnek ilyen elemei. Assessment Center vagy Értékelõ Központ – ez a fajta csoportos kiválasztási módszer elsõsorban magasabban kvalifikált munkaerõ vagy felsõbb vezetõk kiválasztásánál jön szóba, esetleg ha valamilyen speciális területre keresnek munkaerõt. Az alapötlet, hogy elõszelektált jelöltekbõl csoportokat képeznek és olyan szimulációs feladatok elé állítják õket, melyek alapján megállapítható, hogy milyen hatékonysággal oldják meg azokat a feladatokat,

melyekkel késõbbi munkájuk során szembekerülhetnek. A munkaadó természetesen nem csak arra kíváncsi, hogy a jelölt hogyan old meg egy képzeletbeli feladatot, hanem arra is, hogy a jelölt személyisége hogyan illeszkedik a munkaköri követelményekhez. Így az is kiderül, hogy az illetõ hogyan tud a késõbbiekben együtt dolgozni fõnökeivel, beosztottjaival és munkatársaival. Az assessment center gyakorlatain szakértõk és belsõ értékelõk (általában a vállalat vezetõi és humánpolitikai szakemberek) vesznek részt. A jelölteknek általában 1-3 napon keresztül kell rátermettségüket bizonyítaniuk. Létezik rövidebb formája is – 5-6 óra –, mely értelemszerûen kevesebb próba elé állítja a résztvevõket. A résztvevõk száma általában 5-12 fõ között változik. Az AC jellemzõje, hogy több – 3-10 – speciális szempont szerint figyelik a jelöltek teljesítményét, tehát 2-5 külsõ szakember - pszichológusok, HR-esek, szakmai vezetõk, régebbi munkatársak, külsõ tanácsadók – figyeli munkádat. Az AC-n a résztvevõknek különbözõ egyéni és csoportos feladatokat kell megoldaniuk. Ezek lehetnek tesztek, páros beszélgetések, prezentációs gyakorlatok, esettanulmány, illetve csoportos, kooperációs és konfliktuskezelõ feladatok; vonatkozhatnak például az irányítási képességekre, idõgazdálkodásra. A problémamegoldás vizsgálata során a különbözõ alternatívák kidolgozása és elemzésük a lényeges


8

szempont. Jellemzõ feladat a közös építés, illetve az úgynevezett „irattárca” gyakorlatok. Az irattárca gyakorlat lényege, hogy kezdetben kapsz egy „kupac papírt”. E-maileket, leveleket, határidõnaplót, töltelék információkat. Ezeket kell gyorsan és fõleg helyesen rendszerezned, majd idõre elkészülnöd. A legtöbb feladatnak nem csak egyetlen helyes megoldása van, a személyes stílusodnak megfelelõen teljesíts. Ha AC-n veszel részt majdnem minden esetben átestél már egy elõzetes szûrésen, tehát eleve a kiválasztottak között vagy. A jelöltek értékelése nemcsak a munkáltató számára nyújt hasznos információt, de te magad is felhasználhatod önismereted gyarapítására, hiszen visszajelzést kapsz saját teljesítményedrõl.

Hogyan zajlik le egy interjú? Elõször is néhány fontos tanács Ha már úgy érzed, tökéletesen felkészültél az interjúra, felvértezted magad az összes információval és kellõ magabiztossággal, jöhet az interjú. Adódik az elsõ kérdés: Hogyan menjünk el egy meghallgatásra? A felkészülés része, hogy a találkozót megelõzõen számba vedd tennivalóidat. Gondold végig, mibe öltözz. Legyél ápolt, jólöltözött. Tartózkodj a túlzásoktól (ne divatbemutatóra készülj, de ne is öltözd túl leendõ fõnököd), igyekezz az adott cég normáinak, szokásainak megfelelni. Jegyezd meg, az elsõdleges szempont az ápoltság. Ne válaszd a legdrágább

öltönyöd, szoknyád, ha az már kopott, vagy régen járt a tisztítóban. Tervezd meg útvonalad, érkezési idõdet, inkább korábban érkezz, mint egy perccel késõbb. Nézd meg térképen pontosan hol található a cím, gondold végig a lehetséges útvonalakat, és ne feledd: késni tilos. Vidd magaddal a szükséges iratokat, elküldött pályázatod egy példányát: önéletrajz, ajánlólevél, bizonyítványok fénymásolata, oklevelek, referencia munkák, igazolványok. Gondolj arra, hogy az interjúztató szívesen belepillantana ezekbe (még egyszer). Megérkezésedkor vegyél pár mély lélegzetet és mosolyogj! Aranyszabály: késni tilos! A késés már önmagában negatívan jellemezheti a pályázót és nem szabad elfelejteni, hogy a személyügyi munkatárs ideje is korlátozott, vagy utánunk mások is jöhetnek interjúra. Amennyiben látjuk, hogy mennyit késünk, feltétlenül telefonáljunk és jelezzük ezt! A pontosságon és a megjelenésen kívül számos egyéb tényezõ van, amire oda kell figyelni az interjú során. Az elsõ pillanattól legyél nyitott, figyelj beszélgetõpartnered reakcióira. Ne ülj le, amíg hellyel nem kínálnak, de ekkor sem kell kapkodnod. Nézz szét jól, figyeld meg a berendezést, „ne bukj föl a saját lábadban”. Ha itallal kínálnak – ritkán fordul elõ kezdõ pozíciókban, elsõ interjúkon, közvetítõ cégeknél – válassz ásványvizet, vagy gyümölcslét. A kávéval, teával sok a macera! Cukor, citrom, tej, majd elõször forró, késõbb hideg, a kis csészébõl kilöttyen a sötét ital… Egy korty ásványvíz azonban kitûnõ alkalmat


biztosít számodra, ha végig kell gondolnod egy választ. A magabiztos, határozott fellépés sokat számít. Feltétlenül legyünk õszinték, mert kisebb félrevezetéssel nemcsak az interjút lefolytató személyt, hanem önmagunkat is becsaphatjuk. Az interjúztató jelentõséget tulajdonít a szavak közti szüneteknek is (lehet az ok bizonytalanság, ellentmondás, zavar), így a ki nem mondottak is értékelésre kerülnek. Válaszoláskor nézzünk a kérdést feltevõ szemébe. Kerüljük a negatív tartalmú szavakat, ne panaszkodjunk (elõzõ munkáltatónkat illetõen sem!). Ha a feltett kérdés nem volt világos, kérdezzünk rá még egyszer. Ha szükségünk van egy kis idõre ahhoz, hogy összeszedjük gondolatainkat, ne féljünk használni ezt a módszert. Válaszainkat fejtsük ki, soha ne csak igennel vagy nemmel feleljünk. Vigyázzunk testbeszédünkre és kézmozdulatainkra. Kontrolláljuk beidegzõdött szokásainkat, úgymint láblóbálás, erõs gesztikulálás, a gombokkal vagy ékszerekkel való játék stb.

Az interjún elõforduló kérdések Ha végiggondolod, milyen kérdésekkel találkoztál már, mit hallottál társaidtól, ismerõseidtõl, egy sor felvételi kérdést számolhatsz össze, a variációk sora azonban végtelen. A kérdések stílusa, szóhasználata, sorrendje, kombinációja nagyban függ az interjúztató személyétõl, a cég elvárásaitól, a pozíciótól. Az elsõ kérdés tehát az, még mielõtt belépnél az ajtón, hogy mire is kíváncsi az interjúztató?

9

Hangozzanak el a kérdések bármilyen formában is, az interjúztatók az alábbi négy témakörre kíváncsiak: l Képes-e elvégezni a jelentkezõ a munkát? l Mennyire motivált a jelentkezõ a munkavégzésre? l Hogyan tud beilleszkedni? l Milyen fizetést szeretne? Az alábbiakban felsorolunk néhány kérdést, amelyekre jó eséllyel számíthatsz: l Kérem, mutassa be pár szóval önmagát! (Az erre adható lehetséges válaszokra a késõbbiekben még kitérünk.) l Miért szeretne munkahelyet váltani? l Miért pont minket választott? l Mik az Ön tervei a cégnél? l Mik a tervei az elkövetkezendõ 5 évre? l Melyek a fõbb erõsségei? l Mit nyer Önnel a cég? l Mely képességekben kellene még fejlõdnie? l Mit tesz ennek érdekében? l Ön szerint milyen tulajdonságok szükségesek a munkakör betöltéséhez? l Hogyan jött ki munkatársaival, fõnökeivel? l Érte-e valamilyen siker a közelmúltban szakmai téren? Kérem, mondjon egy konkrét példát! l Meséljen el egy olyan esetet, ami kudarcot jelentett Önnek a munkájában, a tanulásban! l Ön szerint milyen az ideális munkahely? l Ha felhívnánk a konzulensét/gyakorlatvezetõjét, mit mondana Önrõl? l Ha megkapná az állást, mit tenne legelõször? l Miért gondolja, hogy éppen Önt kellene választanunk? l Milyen fizetésre gondol nálunk? (A bér-


10

alku sarkalatos pontja az interjúnak, errõl lesz még szó ebben a számban.)

A kérdésekre adható lehetséges válaszok Válaszaidban igyekezz képet adni magadról, erõsségeidrõl, mindezt pozitív hangvételben. Gondold végig a legfontosabb szempontokat, amit te magad is elvársz, vagy elvárnál, ha az lenne a munkád, hogy naponta 100 önéletrajzot olvass el vagy 8-15 embert hallgass meg ugyanazzal a pozícióval kapcsolatban. Próbálj meg erényeiddel, összefogottságoddal, felkészültségeddel kitûnni. A válaszadás javasolt szempontjai: l A feltett kérdésre válaszolj, ne másikra, vagy hasonlóra. l Ne térj el a témától! Mondd el, amit fontosnak tartasz, de mondandódban szorítkozz a kérdés megválaszolására. Nem célszerû két percnél többet beszélni egyszerre. l Ne vedd át a kezdeményezést, hagyd, hogy az interjúztató irányítsa a beszélgetést. l Gondolj arra, hogy a kérdezõnek is szükséges van idõre. Ha válaszod befejezted, ne feszélyezzen a csönd, várd meg a következõ kérdést, ne kezdj el beszélni. l Kérdésre ne válaszolj kérdéssel! Interjú közben ne kezdj el kérdezõsködni, ha kérdésed van, akkor tedd fel õket, amikor erre lehetõséget kapsz (rendszerint az interjú végén). l Ha nem érted a kérdést, kérd meg az interjúztatót, hogy ismételje meg, fogalmazza másként mondatát. l Nem kell mindenre azonnal válaszolnod. Válaszaid gondold át, fontold meg. l Kerüldd az egyszavas (igen/nem) válaszokat, hozz példát tapasztalataidra. (Például: – Szerette az elõzõ munkahelyét / gyakorlati helyét / beosztását? – Igen. Helyette: – Igen, szerettem, mert…) l Ha olyan kérdést kapsz, amire nem szeretnél válaszolni, vagy a válaszadás kényelmetlen lenne számodra, természetesen kik-

erülheted a kérdést, de utalj arra, miért nem adsz választ. (Például: Családi okok miatt…, de ezt nem szeretném részletezni.) l Válaszolj õszintén, de ne „túl õszintén”. Kérés nélkül ne közölj olyan információkat, melyek nem a munkához, álláshoz, felvételhez kapcsolódnak.

„Beszéljen magáról” Az interjúkon a leggyakrabban elhangzó felhívás a „Beszéljen magáról!” kezdetû. Néhányunknak ez a legnehezebb kérdés, mert közben arra gondolunk, hogy mit is akar igazából megtudni az interjúztató és ennek megfelelõen mit kellene mondanunk. Az átgondolatlan válaszok a legrosszabbak. Például: „A középiskola elvégzése után, az „xy” egyetemre felvételiztem az „xy” szakra, de nem vettek fel csak az „xy” fõiskolára, ahol az idén májusban államvizsgáztam. Szakmai gyakorlatomat az XY Rt. beszerzési osztályán töltöttem. Szeretnék néhány éven belül vezetõ pozícióba kerülni, esetleg külföldön dolgozni.” Ezek után az interjú lejtmenetbe kerül. Miért is? Személyes információként, a továbbjuttatásodat illetõen kétkedésre adó momentumokat közöltél az interjúztatóval: l Nem vettek fel oda, ahová eredetileg készültél, azaz beéred kevesebbel is, nem vagy elég kitartó; nem elég jók a képességeid. Ezzel egyrészt szükségtelenül leértékeled magad, másrészt a kevesebb több elv alapján, ezt az információt magadban tarthattad volna. l A szakmai gyakorlatodat XY-nál töltötted, de nem részletezted, hogy mit csináltál, elmulasztva ezzel a lehetõséget, hogy kihangsúlyozd erõsségeidet és tapasztalataidat. l Idõvel szeretnél vezetõi pozícióba kerülni, esetleg külföldön dolgozni: adódik a kérdés, hogy akkor mi lesz azzal a munkakörrel, amire éppen pályázol? Vajon elégedett leszel vele? Számíthatnak rád hosszabb távon is? A kérdés sikeres megválaszolására alkalmazható módszer, ha összegyûjtöd a megpá-


11

lyázott pozícióhoz kapcsolódó tulajdonságaidat, képességeidet. Ezeket mindig kapcsold össze valamilyen konkrét információval, eseménnyel, pl.: – „jó kommunikációs és kapcsolatteremtõ képességgel rendelkezem: tanulmányaim mellett hostessként több alkalommal részt vettem élelmiszeripari termékek promóciójában az „XY” áruházlánc egységeiben;” – „kitûnõ a szervezõkészségem: munkám elismeréseként a promóciós cég koordinátori feladatokkal bízott meg, több új termék beve-

telefonszámod, vagy önéletrajzodban elõre közlöd születési dátumod. Késõbb a szerzõdés megkötésekor ezekre úgyis szükség lesz. Információs önrendelkezési jogod azonban minden polgári ügyben megillet téged. Különleges – szenzitív adatnak számítanak azonban azon adataid, melyek faji, eredeti származásodra, nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozásodra, politikai véleményedre, pártállásodra, vallási meggyõzõdésedre, világnézetedre, érdekképviseleti tagságodra, egészségi állapotodra, káros szenvedélyeidre,

zetésénél koordináltam az áruházi promóciókat Z és Q városokban, a múlt év novemberében és decemberében.”

szexuális életedre, vagy bûnügyi elõéletedre vonatkoznak. Tehát az interjúztató nem kötelezhet, hogy nyilatkozz politikai kérdésekben, vagy dohányzási szokásaidról, te azonban dönthetsz úgy, hogy válaszolsz a feltett kérdésre. Ilyen esetnek minõsül az is, ha elküldöd kézzel írott önéletrajzod és kísérõleveled – bár ebben az esetben az etikus eljárás szerint a munkaadó felhívja figyelmed a grafológiai elemzésre – vagy megkéred hatósági erkölcsi bizonyítványod és azt saját kezûleg átadod a munka elnyerése érdekében.

Tiltott kérdések A tiltott kérdések között – melyekkel állásinterjúkon „találkozhatsz” – léteznek törvénybe foglalt témák. Ilyenek a személyes adatok és a szenzitív adatok. Személyes adataid – például: név, születési hely és idõ, TAJ szám, gyermekek születési dátuma stb. – megadására csak hatósági ügyeid intézésekor vagy köteles, azonban teljesen természetes, hogy leendõ munkahelyednél meghagyod neved,


12

Buktatók az interjún Az alábbiakban összeszedtünk néhány, a felvételi elbeszélgetéskor leggyakrabban elkövethetõ hibát, próbáljuk meg ezeket elkerülni. l Korábbi munkahelyed – munkatársak, fõnök – szidalmazása. Ha mindenáron kritikával szeretnél élni, fûzd hozzá azt is, mivel próbáltál javítani a helyzeten. l Pontatlanság, késés. l Felkészületlenség, akár a cégrõl, munkakörrõl legyen szó, akár arról, hogy lélekben nem készültél fel, mint álláskeresõ. l Ne beszélj általánosságban a múltról, munkatapasztalataidról. (Az interjúztató – mint minden más ember – fejében csak a konkrétumok ragadnak meg.) l Gondozatlan öltözködés. A legfontosabb kritérium az ápoltság. l Határozatlanság, tervek, célok hiánya. l Ha az önéletrajzban valótlanság szerepel, a felvételi beszélgetésen ez könnyen kiderül.

l Arrogancia, õszintétlenség. l A motiváció és a természetes érdeklõdés

hiánya. l Ne veszítsd el a szemkontaktust. Persze ne bámulj folyamatosan az interjúztató szemébe, hiszen az tolakodó lehet. A szemkontaktus felvétele nélkül azonban nem látszik az érdeklõdés, vagy hamisnak tûnhet válaszod. l Komoly hiba, ha a bér kérdése túl korán kerül szóba – vagyis a lényeges kérdések megbeszélése, a tárgyalás befejezése elõtt.

A béralku Rendkívül fontos, hogy ebben a témakörben is felkészülten és határozott elképzelésekkel érkezzünk a tárgyalásra. A felkészülés részét képezi, hogy egy ún. minimumjövedelemtervet készítsünk, melyben meghatározzuk, mekkora az a minimális jövedelem, amit el akarunk érni. Ebben célszerû figyelembe venned mindennapi kiadásaidat: étkezés, lakásfenntartás, autó költség, nyaralási terv,


stb. Ez az összeg azonban csupán egy titkos tájékozódási pont, melynél alább nem, csak följebb mozdulhatsz el. Szükséges, hogy a munkavállaló valamilyen módon reális célt tûzzön ki fizetését illetõen. Tájékozódnod kell már az interjú elõtt arról, hogy hasonló munkakörben milyenek a kereseti lehetõségek, illetve az adott vállalatnál milyen a bérszínvonal. Erre különbözõ lehetõségek vannak. Érdemes elõzetesen kiadványokat, könynyen elérhetõ statisztikákat átlapozni, utánanézni, hogy szakmádban (végzettségeddel, képességeiddel stb.) mennyi az átlagfizetés, esetleg milyen egyéb juttatásokat szoktak felajánlani. A helyi Munkaügyi Központok, a Statisztikai Hivatal, a kamarák rendszeresen készítenek ilyen témájú felméréseket. Megkérdezheted ismerõseidet, barátaidat, hogy õk mekkora fizetést tartanak reálisnak, ezen a téren milyen tapasztalataik vannak. Kis utánajárással informálódhatsz a cég által kínált egyéb juttatásokról is (prémium vagy teljesítménytõl függõ bónusz, lakástámogatás, albérleti hozzájárulás, utazási támogatás, esetleg szolgálati gépkocsi, mobiltelefon stb.). Meg lehet tudni a megcélzott pozíció alatt és fölött állók jövedelmi viszonyait, akár a kiszemelt vállalatnál, akár konkurenseinél. Emellett érdemes tájékozódni a cégnél szokásos béremelésrõl és az interjún kialkudott fizetés tartósságáról (elõfordulhat, hogy a próbaidõ után azonnal béremelésben részesül valaki). A fejvadászok, személyzeti tanácsadók partnerek lehetnek e kutatásban, õk jól ismerik az éppen aktuális kereseti lehetõségeket. (Késõbbi munkahely-keresés miatt szintén hasznos dolog jó kapcsolatot ápolni e szakterület képviselõivel.) Pályakezdõk megkereshetik az egyetemeken mûködõ karrier központokat is, amelyek szakemberei naprakész információkkal rendelkeznek a munka-erõ-piaci viszonyokról. Ezek tudatában kell meghatározni azt a kezdõ fizetést, amiért hajlandó valaki az adott cégnél dolgozni.

13

Az alku során lehetõség szerint várd meg a munkáltató ajánlatát, mivel ez már tájékoztat a várható jövedelem nagyságáról. Így azt össze lehet vetni a saját elképzeléseddel. Amenynyiben nem kerülhetõ el a bérigény megjelölése, mindenképpen egy konkrét összeget kell mondanod az addigi tájékozódás és a minimumjövedelem-terv alapján. Kerüld el a tól-ig kategóriát, mert automatikusan az alacsonyabb összegrõl folytatódnak a megbeszélések. A saját elképzelések megfogalmazása elõtt fontos tájékozódni arról, hogy milyen fizetésen kívüli juttatások vannak: prémium vagy jutalom, étkezési és közlekedési hozzájárulás, szociális juttatások és támogatások. Ki kell térni arra kérdésre is, hogy hogyan alakul a próbaidõ alatt illetve annak letelte után a javadalmazás. A megállapodásnál figyelembe kell venni, hogy az újonnan belépõk mindig kimaradnak az elsõ egy-két soron következõ fizetésemelésbõl. Ezért lehetõleg ajánlatos 1020 százalékkal többet kérni annál, ami az adott munkakörben szokásos a vállalatnál. A leendõ munkáltatónak is van elképzelése (esetleg kialakult véleménye) arról, hogy a pályázóhoz hasonló képességû szakembereket mennyiért lehet a munkaerõpiacon „megszerezni”. Az ideális eset, ha hasonló összegre gondolnak. Ha az elképzeléséhez képest nagyon keveset mondasz, lehet, hogy azonnal elfogadja, és így jóval kevesebb fizetést vihetsz haza, mint amennyit megérdemelnél; az is elõfordulhat viszont, hogy kisebb igénye ellenére felajánlja az általad gondolt összeget. Ha túl nagy összeget mondasz, elképzelhetõ, hogy rákérdeznek: miért pont ennyire gondoltál és miért érhetsz ennyit a vállalatnak. Ez a jobbik eset: meggyõzheted, hogy érsz anny-


14

it a vállalatnak, hogy ekkora „áldozatot” vállaljon. Sajnos az is elõfordulhat, hogy nem kérdez rá, magas elvárásaid miatt egyszerûen kihúz a leendõ munkatársak listájáról. Összességében elmondható, hogy a béralku során az a legfontosabb, hogy legyél mindig reális, de ne legyél szégyenlõs!

Az interjút követõen Amikor a „sorsdöntõ” felvételi beszélgetés, állásinterjú után elhagyod a helyiséget, néha gondolatban tovább folytatod azt. Általában ilyenkor ugranak be azok a dolgok, amiket elfelejtettél említeni, másképpen kellett volna

fogalmaznod, amit nem kellett volna mondanod és amit elfelejtettél megkérdezni. Ez nevezik „lépcsõház effektusnak”. Persze innen visszafordulni kellemetlen, gyakran nem is lehetséges, különösen, ha ezzel felhívjuk az interjúztató szakember figyelmét egy olyan hibánkra, ami fölött õ maga elsiklott volna, vagy nem is tart fontos momentumnak. Azért, hogy ugyanez ne ismétlõdjön meg egy következõ alkalommal, esetleg pontosítani tudj a következõ körben, érdemes rendezetten végiggondolnod a történteket. A beszélgetés tartalmi elemzésén kívül más – hatásában talán jelentõsebb – dolgokra is figyelj. Egyaránt elemezd önmagad és partnered. Ítéld meg reálisan külsõd (ruházat, frizura, smink, illat), viselkedésed (mosoly, szemkontaktus, kézfogás, testtartás, távolságtartás, gesztusok, mimika), hangod (hangerõ, hangszín, hangsúly, beszédtempó, szünetek). Gondold végig a tartalmat (céltudatosság, magabiztosság, pozitivitás, tartalmi pontosság, korrektség). Milyen benyomással távoztál a felvételi beszélgetésrõl? A friss, de kissé már leülepedett gondolatok lehetnek a leghasznosabbak számodra. Próbáld kicsit külsõ szemlélõként vizsgálni magad. Hazafelé térj be kedvenc, hangulatos törzshelyedre, igyál egy teát, vagy valami üdítõt. Ha úgy érzed pihenésre van szükséged, szedd össze otthon gondolataidat és álláskeresõ füzetedbe jegyezd fel azokat. A lépcsõházi gondolatok segítséget nyújtanak számodra a következõ alkalmakhoz.


Töltsétek ki a sudoku-táblát úgy, hogy minden sorban és oszlopban, valamint 3x3-as négyzetekben 1-tõl 9-ig a számok csak egyszer szerepeljenek. A megfejtéseket az alábbi címre kérjük beküldeni:

Berzsenyi Dániel Fõiskola – Karrier Iroda 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. vagy személyesen az „A” épület I. emeletén található irodánkban leadni. Az elsõ 3 helyes megfejtést beküldõ a BDF logójával ellátott lefûzhetõs mappát kapja jutalmul.

15

16


Jegyzetek


Jegyzetek

17

18


Jegyzetek

Impresszum: Kiadja a Perintparti Alapítvány Felelõs kiadó: Márkus Attila Szerkesztõk: Novák Ildikó, Thész Gábor Borítóterv: KÖSZI 2001 Bt. Tördelés: Gál Krisztián Kézirat lezárva: 2007. március 20. Kivitelezés: DTPeRINT Bt., 5000 példányban

Kedves Olvasó! Útitárs 6. szám

Recommend Documents