Itthon, Tolnában
Megyei Napló TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
2008. augusztus
Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban
Együtt ünnepelt Tolna megye Családi Nap Pakson, ünnepi közgyûlés Ozorán Képriport a 4. oldalon
A megye 40 települése, köztük Tamási is a bogrács alá gyújtott Pakson
Aranyos-könnyes pekingi bronz
X. ÉVFOLYAM 8. szám
www.tolnamegye.hu
Ünnepi megyei közgyûlés Ozorán Demény Károly a falvak egyre nehezedõ helyzetére hívta fel a figyelmet Szeptember elseje Tolna megye legnagyobb ünnepe. 1699-ben e napon adományozott pecséthasználati királyi diplomát Tolna vármegye számára I. Lipót király. A jeles eseményrõl idén tizedszer emlékezett meg a Tolna Megyei Önkormányzat. A reneszánsz jegyében, Ozorai Pipó Várában szervezett ünnepi közgyûlésen tizenketten részesültek megyei elismerésben, köztük Horst Gallert (képünkön balra, dr. Puskás Imre megyei közgyûlési elnökkel), Tolna megye németországi partnerjárása Bautzen Kreis nyugalmazott elnöke is. Az ünnepi közgyûlés szónoka Demény Károly, Sárszentlõrinc polgármestere volt, aki beszédében a történelmi visszatekintés mellett az ünnepet beárnyékoló
problémákról is szót ejtett. A polgármester szerint ma a megyerendszer szétzilálása folyik, és már csak „a régiókra szabad figyelõ tekintetünket vetni.” Külön kiemelte, hogy az idei tanévkezdés egyúttal sok pedagógus számára szomorú évzáró. Az országban újabb iskolákat zárnak be, újabb pedagógusokat bocsátanak el. A szónok idézte az oktatási minisztert, aki szerint a közoktatás átfogó korszerûsítése folyik, hogy az megfelelõen modern legyen. Hozzátette: tehát átfogó, átölelõ, szorosan megszorító, a végén pedig megfulladunk ettõl a halálos öleléstõl. A kisiskolák léte, nemléte stratégiai kérdés. Ha egy kisfaluban bezárják az iskolát, az a falu további leépüléséhez, kihalásához vezet. A kisfalvak tönkretételével az egész vidéki Magyarország semmisül meg. (folytatás a 3. oldalon)
Becsengetés felhangokkal Szeptember elsejével – feltehetõleg a diákok többségének legnagyobb bánatára – véget ért a vakáció, elkezdõdött a 2008/2009-es tanév. A nyaralást, a pihenést, a kikapcsolódást felváltják a matekórák, a házi feladatok, a felelések, dolgozatírások, egyszóval eljött a tanulás ideje. A pedagógusok már ezt megelõzõen, augusztus 28-án megyei tanévnyitó konferenciát tartottak Szekszárdon, az ünnepi megyei tanévnyitót pedig Tamásiban rendezték meg. A részletek elõtt lássuk, milyen is az iskolahelyzet általában?
2008. augusztus 22. aranybetûkkel vonul be a magyar sport históriás könyvébe. E napon olyan eseménynek lehettünk tanúi, amelyre a sokat megélt kajak-kenus szövetségi kapitány, Angyal Zoltán sem talált szavakat. Elcsukló hangon, könnyezve csak anynyit mondhatott: csoda történt. Nincs rá jó szó, hogy leírjuk, mit éreztünk a tv-t bámulva, amikor Kozmann György és Kiss Tamás Pekingben küzdött. (folytatás a 7. oldalon)
Megújult a Mária-szobor Tamásiban Dr. Paskai László bíboros áldotta meg a város legrégebbi, 200 éves köztéri alkotását, a nemrég restaurált Mária-szobrot. Az ünnepi misét Nagyboldogasszony napjához kapcsolódóan tartották a római katolikus templomban. Tamási fõterén 1806-ban állították fel elõször a szobrot, majd 153 évvel késõbb, 1959-ben a templomkertbe helyezték át. Azóta is nagyon megromlott az állapota. A három évvel ezelõtt indított közadakozásból mára felújították a talapzatot és a kerítést is. A város e jelentõs kulturális emlékének munkálatait a tamási származású Koppán Zsolt restaurátor és mûvésztársai végezték. Ö.J.
Tolna megyében az elmúlt héten közel 35 000 diák ült iskolapadba, ám ehhez az iskolabezárások miatt közülük sajnos sokaknak jó pár kilométert kell nap mint nap utazniuk. (folytatás az 5. oldalon)
Jól vizsgázott a szervezés Német és osztrák gyõzelem a magyar ultratriatlon világkupa futamon
Lapunk további tartalmából 2. oldal ♦ DIÁKHITEL – VALAMI MÁS
3. oldal ♦ M6: BALESET, BÜNTETÉS, FOLYTATÁS?
5. oldal ♦ MÁR NEM AZ ÓRAI MAGAVISELET A LEGNAGYOBB GOND
6. oldal ♦ TESTKÖZELBÕL AZ OLIMPIA, CIVIL SZEMMEL
7. oldal ♦ KI MINT VET, ÚGY ARAT
Mezõgazdasági munkálatok szeptemberben
Gunarasfürdõ, Dombóvár, Bonyhád. E három helyszínen rendezték meg az elsõ magyarországi Dupla Ultratriatlon Világkupa Futamot augusztus végén. A kemény versenyen 24-en indultak, közülük 19-en tudták teljesíteni a 7,6 km úszásból, 360 km kerékpározásból, és 84,4 km futásból álló penzumot. A lebonyolítással elégedett a nemzetközi szövetség. Az úszás Gunarasfürdõn rajtolt, ahol az olasz Fabrizio Botanica mindenkit maga mögé utasított 1:43:20-as idõeredményével. Másodikként a svájci Beat Knechtle szállt ki a vízbõl, aki 2 óra 2 perc alatt teljesítette a 7,6 km-t. Ezt követõen a sportolók Dombóvár belvárosában tettek egy 11 km-es kört kerékpárral, majd Bonyhád felé vették az irányt és kanyargós, emelkedõkkel tarkított, 46 km-es útvonalon kerekeztek a két város között. (folytatás a 7. oldalon)
Szekszárdi Szüreti Napok 2008. szeptember 18–21. Igyunk, vigadjunk, hegy levét fogyaszszunk, szeptember harmadik hétvégéjén Szekszárdon mulassunk! Ízelítõ a fõbb programokból a 7. oldalon
Dobogósok Tamás Zsolttal, a tavalyi világkupa gyõztessel
2. oldal
HÍREK RÖVIDEN ♦
SIÓAGÁRD Nemcsak lövik, de etetik, itatják, védik, óvják is a vadakat a vadászok – hangzott el az augusztus 23-i megyei vadásznapon, ahol a rossz idõ ellenére több száz ember és a megye szinte minden vadásztársasága részt vett. A rendezvényen esküt tettek az új vadászok, akik vállalták, hogy ennek az õsi szenvedélynek a mai kornak megfelelõ kulturált és erkölcsös követõi lesznek. A szórakoztató programok mellett a vadászok fõzõversenyen és lövészetben is összemérték tudásukat.
♦
GYULAJ A lovas hagyományokkal rendelkezõ faluban harmadszor rendeztek Hobbi Fogathajtó Versenyt tolnai és baranyai résztvevõkkel. Póni kategóriában Horváth László gyõzött, Érsek Sándor második, Kelemen Tibor harmadik helyezett lett. A kettes fogathajtók között Czigler Károly bizonyult a leggyorsabbnak, õt követte Héder Róbert, a harmadik pedig a helyi induló Herczeg Ferenc lett.
♦ BÖLCSKE Az Erõs Ember virtusvetélkedõn négy ország 32, egyenként 16 fõs csapat vett részt a Kárpát-medence magyar lakta területeirõl. Kötelezõ volt a hölgyeknek is a részvétel, akik ugyancsak megbirkóztak a néhol 300 kg-os súlyokkal. Öt kategóriában zajlott a verseny, ezek gyõztesei Sajósenye, Zsana, Káplánszentkereszt, Bölcske és Abádszalók települések lettek.
♦
NAGYDOROG Éger Györgyné Kati nénit 100. születésnapján a családján kívül dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke és Dobri István polgármester is köszöntötte. A ritka kerek évfordulóra az idõs aszszony egy csibét kért ajándékba, emlékezve azokra a szorgos évekre, amikor háziállatait gondozta a ház körül. Nem véletlen az sem, hogy az ünnepi asztalra kacsasült került. Hívõ reformátusként Kati néni a mai napig részt vesz az istentiszteleteken.
T O L N A
M E G Y E
K Ö Z É L E T E
MEGYEI NAPLÓ
Ízelítõ a nyugati és a keleti fürdõkultúrából Gunaras Harkány után a régió második legjelentõsebb üdülõhelyévé válhat. Errõl tartottak augusztus 21-én sajtótájékoztatót Dombóváron, ahol elhangzott: Gunaras Zrt.-nek a fürdõ tervezett fejlesztéséhez támogatást kérõ pályázatát az elsõ körben kedvezõen bírálta el a DDRFT. Szabó Loránd polgármester arról beszélt, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjától 657 millió forintos vissza nem térítendõ segítséggel – összesen mintegy 1,31,5 milliárd forintért – megvalósítható beruházás eredményeként Gunaras a Baranya megyei Harkány után a régió második legnagyobb fürdõkomplexumává válhat. A dombóváriak, valamint az ideérkezõ hazai és külföldi vendégek a keleti és a nyugati fürdõkultúrából egyaránt ízelítõt kapnának Gunarasban. – A wellness, az élményszerzés, az aktív kikapcsolódás mellett a zártkörüen mûködõ rt. menedzsmentje a test és a lélek össz-
hangjára való törekvést is hangsúlyozni kívánja a fejlesztéssel – mondta a pályázat szakmai programját kidolgozó dr. Miszler Miklós. – A mai trendeket figyelembe vevõ, országosan is különlegességnek számító programmal megteremthetõ a gunarasi fürdõnek az az egyéni arculata, amely a vendégforgalom jelentõs növekedését hozhatja magával. Sokakat vonzana egy aktív vízi szórakozást bíztosító élményfürdõ, bel- és kültéri elemekkel egyaránt. A gyógyászati központtal összekapcsolt, de önálló ingatlanban egy részben nyitott élménymedence, két fedett csúszda, pezsgõmedence, különféle szaunák és gözfürdõk, jégbarlang, játszószoba, valamint pihenõterek kapnának helyet. Különleges építészeti megoldásokat igényel a keleti fürdõkultúrát felvonultató egység. Abban a természetességet hangsúlyozó török fürdõt, indonéz és thai spat, illetve japán fürdõt alakítanának ki. Egy melegkonyhás étterem is megnyitná a kapuit, új vendégfogadó tér készülne, a strandon igényes növénykertet és kalandparkot, a közelében
Vége a téves urán információknak Tovább folytatódik az uránkutatás Bátaszék külterületén, de most már együttmûködési megállapodás segíti a kommunikációt a lakosok és az energetikai cég között. Mint közismert, Bátaszéken és környékén uránérc lelõhelyre bukkant egy ausztrál energetikai kft. A hír felröppentével egyidejûleg a környék lakosai között kétes információk keringtek, miszerint a kutatások és majd az esetleges kitermelési munkálatok veszélyesek és környezetkárosítóak lehetnek. Ennek oka az informálatlanság volt. Bognár Jenõ Bátaszék polgármestere kezdeményezte azt az együttmûködési megállapodást, amit a WildHorse Energy Hungary Kft. és az érintett Bátaszék, Véménd és Palotabozsok polgármesterei kötöttek Bátaszék augusz-
tusi testületi ülésén. A remények szerint kellõ információcserével elkerülhetõek lesznek a jövõben a téves híresztelések. Barabás András a WildHorse Energy Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy mindent megtesznek a jövõben a kellõ tájékoztatás érdekében. Mind a kft. mind pedig az érintett települések lakosai között folyamatos lesz a konzultáció. Véménd és Palotabozsok polgármesterei is bíznak abban, hogy a jövõben minél több ismeretet kapnak arról, mi is van a földben alattuk. Ha a kutatások sikerrel járnak, az érintett települések komoly gazdasági fellendülést remélhetnek. Egyelõre a teljes kutatási eredmények hiányában még egyáltalán nem biztos, hogy a kitermelés megkezdõdhet a kiszemelt területen. B.M.
egy nagyméretû parkolót hoznának létre, valamint fúratnának egy új termálkutat is. Az említett létesítmények üzemeltetéséhez a nyári szezonban 20, azon kívül pedig 17 új dolgozóra lenne szükség. Bárdi Róbert, a Gunaras Zrt. többségi
tulajdonosa reményét fejezte ki, hogy a következõ hónapokban sikerül olyan részletes kiviteli dokumentációt készíttetni, ami alapján a pályázat második bírálati körében is támogatásra érdemesnek ítélik a projektet. Glaub Róbert
Gunaras Harkány nyomdokaiba akar lépni, a fürdõt már most sok gyógyulni vágyó keresi fel
Boross Péter Szekszárdon járt Közeledik az õszi politikai idény. Gyurcsány Ferenc elõállt adócsökkentési elképzeléseivel. Boross Péter volt miniszterelnök is útrakelt, hogy megossza véleményét az ország jelenlegi helyzetérõl. Szekszárdon járva a 80. életévét betöltött egykori MDF alelnök nem utasította el Gyurcsány adócsökkentési javaslatait, mert lát benne elõremutató elképzeléseket. Sõt! Úgy gondolja, a Parlament megszavazza azt a költségvetéssel együtt. Boross emlékeztetett rá: „Gyurcsány Ferenc kijelentette, amennyiben nem fogadják el a költségvetést, illetve adócsökkentési tervezetét, lemond.” Ez pedig szerinte új választásokat jelentene, ami nem jönne jókor a szabad demokratáknak, így a logika azt
diktálja, hogy az SZDSZ – az MDF-fel szemben – megszavazza majd a költségvetést. Ennek ellenére a volt miniszterelnök szerint „minden normális párt készül az elõrehozott választásokra.” Õ személy szerint ezért sem örül, hogy Dávid Ibolyának kihívója akadt a párt szeptemberben esedékes elnökválasztásán Almássy Kornél személyében. Egyenesen hibának tartja, és az MDF-re károsnak, hogy vitát sikerült provokálni egy fiatalember jelentkezésébõl. Boross Péter az országgyûlési választások utáni idõszakot tartja legalkalmasabbnak a tisztújításra, Almássy Kornélnál pedig érettebb és tapasztaltabb személyt is el tudna képzelni az MDF vezetõjeként. K.M.
Diákhitel – valami más (Budapest) – Noha szeptembertõl már iskoláskorúvá válik a 2001-ben életre hívott Diákhitel, mégis még mindig sok felsõoktatásban tanuló diák bizonytalan, éljen-e a lehetõséggel, igényelje-e a kölcsönt. Pedig aki szeptember 15-ig kéri, októberben már bankszámláján találhatja a most akár havi tízezer forinttal magasabb diákhitelt. A diákok és nem ritkán szüleik körében is tapasztalható bizalmatlanság, ódzkodás egyik oka lehet, hogy sokszor a banki hitelekkel azonosítják a Diákhitelt, pedig errõl szó sincs. Érdemes tehát nem a hallomásokra hagyatkozni, hanem inkább alaposan utána olvasni. A Diákhitel nem banki hitel, hanem egy speciális, csak a felsõoktatásban tanulók számára elérhetõ kölcsön, ami bármire elkölthetõ. Az igényléskor nincs hitelbírálat, mint ahogy kezest sem kell felmutatni, és a visszafizetésre is könnyebb szabályok vonatkoznak. Sem a törlesztõ-részlet nagysága, sem a visszafizetés idõtartama nincs elõre rögzítve. A tanulmányok alatt nem kell törleszteni, sem kamatot fizetni, s végzés után még négy hónap türelmi
idejük van a hallgatóknak a törlesztés megkezdésére. A kötelezõ törlesztõ-részlet igazodik a pályakezdõ diplomás jövedelméhez. A végzett hallgatóknak a tanulmányok befejezését követõ két évben a minimálbér, a harmadik évtõl pedig a két évvel korábbi jövedelem, de legalább a minimálbér 6 (kivételes esetben 8) százalékát kell havonta kötelezõen törleszteniük. A Diákhitel törlesztõ részlete tehát mindig igazodik az aktuális anyagi helyzethez, így nem történhet meg az, ami más hiteleknél elõfordul, hogy a jövedelmi viszonyok megváltozásával az elõírt törlesztõ részlet veszélybe sodorja a megszokott életszínvonal fenntartását. Mindez azért lehet így, mert a rendszer megalkotóinak célja az volt, hogy a törlesztés feltételei mindenki számára vállalhatóak legyenek, vagyis a Diákhitel tényleges segítség lehessen a felsõoktatásban tanulók számára. Az állami tulajdonú Diákhitel Központ az állam közremûködésével, kézfizetõ kezességvállalása mellett kedvezõ, „olcsó” kölcsönöket vesz fel és az így bevont forrásokat, vagy egyszerûbben, a hitelt önköltségi elven, üzleti haszon nélkül adja tovább a diákoknak. Ennek köszönhetõ, hogy a kamat mértéke a hasonló banki hitelek (pl. fedezet nélküli, forint alapú, pl. személyi kölcsönök) átlagos kamatának a felét sem éri el. A tévhittel ellentétben a Diákhitelt igénylõ hallgató számára önmagában ez a kölcsön nem jelent akadályt, hogy egyéb hitelt vegyen fel, például akár lakásvásárláshoz is. A Diákhitel felvehetõ államilag támogatott és költségtérítéses képzésben egyaránt, akár nappali, akár esti, akár levelezõ tagozaton vagy távoktatásos formában tanul a hallgató. Kitételt jelent, hogy a negyvenedik életévét még ne
töltse be az igénylõ, és érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen. Újdonság a most induló tanévben, hogy a hallgatók havonta 10 ezer forinttal több Diákhitelt igényelhetnek, így a költségtérítéses diákok maximum havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók maximum havi 40 ezer forintot kérhetnek. Továbbra is választhatják ugyanakkor az eddig megszokott havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket. Egy szemeszterre államilag támogatott
képzésben így maximum 200 ezer, költségtérítéses képzésben maximum 250 ezer forint kérhetõ, s a diák választhat, hogy havi részletekben, vagy szemeszterenként egy összegben kéri. A kölcsön akár egy szemeszterre is kérhetõ. A kamat sem változik, év végéig továbbra is 9,5 százalék. Ez a hasonló banki hitelek átlagos kamatának felét sem éri el. További újdonság és könnyebbség, hogy a költségtérítéses hallgatók tandíjuk közvetlen befizetése nélkül, azonnal be tudnak iratkozni, ha hozzájárulnak,
„engedményezik”, hogy kölcsönük egy részét, vagy az egészét a Diákhitel Központ közvetlenül tanintézményüknek utalja. Erre egyelõre csak abban a 20 felsõoktatási intézményben lesz lehetõség, amelyek megállapodtak a Diákhitel Központtal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a diplomások számára nem jelent gondot a kölcsön visszafizetése, sokaknak az egyébként díjtalan és közvetlenül a tõketartozást csökkentõ elõtörlesztés is probléma nélkül megoldható. A legfrissebb adatok szerint az igénylõk közel ötöde, több mint 43 ezren már vissza is fizették a teljes adósságukat. A törlesztõk a kötelezõen elõírt törlesztõ-részlet (6,7 milliárd forint) csaknem dupláját (12,8 milliárd) fizették be az elõzõ tanév során – kihasználva a díjmentes elõtörlesztés lehetõségét A Diákhitel a szülõk számára is jelentõs segítséget jelenthet. A TÁRKI közelmúltban készült kutatása szerint a Diákhitelt igénylõ hallgatók kevesebb támogatást kérnek, illetve kapnak otthonról, mint a kölcsönnel nem élõk. S mivel az egyetemisták, fõiskolások nagy része a tanulás mellett munkát kénytelen vállalni, a kölcsönt nem igénylõknek kétszer annyi idõt kell átlagosan dolgozniuk, mint a diákhiteleseknek. Ez pedig jelentõs idõt, energiát vehet el tanulmányaiktól. A Diákhitel nem csak tandíjra fordítható, hanem bármire elkölthetõ. Sok hallgató így nyelvet tanul, számítógépet vásárol, internet-elõfizetésre fordítja, külföldi tanulmányútra, vagy részképzésre utazik a kölcsönbõl. De sokan vannak, akik ebbõl vesznek értékes szakkönyvet, vagy egyéb drága speciális taneszközt maguknak.
Talán már közhely számba megy, hogy a diploma jó befektetés. A tények azonban valóban ezt támasztják alá: tavaly a nyilvántartott álláskeresõk átlagos száma 427 ezer volt Magyarországon, közülük mintegy 40 ezer volt a pályakezdõ. A diplomás pályakezdõ álláskeresõk száma mintegy 28 százalékkal csökkent: 2005ben még 4 600 fõt, 2007-ben már csak 3 300 fõt tartottak nyilván. A 2006/2007-es tanévben egyébként több mint 111 ezer hallgató végzett felsõoktatási intézményekben, vagyis alig 3 százalékuk nem talált azonnal munkát. A Diákhitel tehát sokkal inkább egy jó befektetés, mint adósság. A hallgatók a felsõfokú végzettséggel megszerezhetõ, késõbbi jövedelmük egy részét használják Diákhitelként, azért, hogy késõbb a jobb, minõségi tudással könnyebben elhelyezkedhessenek, és magasabb keresetük legyen. Forrás: www.afsz.hu, www.diakhitel.hu -al-
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Ünnepi megyei közgyûlés Ozorán (folytatás az 1. oldalról)
Ebben a helyzetben a megoldást az összefogás jelentheti, aminek szép példája lehet a Megyenap. Az ünnep alkalom arra, hogy találkozzanak egymással a települések vezetõi és civil közösségei, ahol megoszthatják egymással örömeiket, de problémáikat is. Az ilyen alkalmakra szükség van a polgármester szerint, aki Petõfi Sándortól idézett gondolattal zárta beszédét: „Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen.” Egyúttal a kisiskolák megmentése ügyében dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke által indított kezdeményezés országos demonstrációját is meghirdette október 18-ra, Sárszentlõrincre. Az idei megyenapi közgyûlésen is átadták a megyei közélet legjelesebb sze-
3. oldal
K Ö Z É L E T E
mélyiségei számára a kitüntetéseket. A 11 jutalmazotton kívül Horst Gallert, Tolna megye németországi partnerjárása, Bautzen Kreis nyugalmazott elnöke Tolna Megyéért kitüntetõ címet vehetett át. Dr. Józan-Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Tolna Megyei Németségért nívódíjakat adományozott még Krähling Dániel evangélikus esperesnek és Krász Lõrincnének, a nagymányoki általános iskola nyugalmazott peagógusának. Az esemény zárásaként Zajzon Gábor és Zajzon Tamás reneszánsz lantmuzsikája csendült fel, valamint a Tamási Fúvósegylet és a Bartina Néptáncegyesület ifjú táncosai is színesítették a mûsort. Réger Balázs
HÍREK RÖVIDEN ♦
DOMBÓVÁR A nemrég megtartott or-
szágos roma találkozón tiltakozó aláírásgyûjtés indult a Magyar Gárda ellen, miután a városban is megalakult a helyi szervezet. Eddig 342-en fejezték ki nem tetszésüket a romaellenes megmozdulásairól elhíresült gárda ellen. A tiltakozók véleménye szerint a létezõ társadalmi konfliktusokra nem a szegregáció, hanem a szolidaritáson alapuló társadalompolitika a megfelelõ válasz.
♦ BÁTASZÉK Folytatódik a városháza felújítása. A hivatal vizesblokkjainak és fûtésrendszerének korszerûsítésére 20 milliót fordítanak. A munkálatok során az ügyintézés minden formában zavartalanul zajlik. A felújítás legkésõbb jövõ év áprilisában befejezõdik.
♦
BONYHÁD A katolikus templom tornya
olyan rossz állapotban van, hogy akár le is dõlhet. Az omlásveszély a talaj megsüllye-
A 2008. évi megyenapi ünnepi közgyûlés kitüntetettjei BABITS MIHÁLY-DÍJ Fusz György fõigazgató, keramikus iparmûvész több évtizedes magas színvonalú mûvészi munkája, a megye kulturális értékeinek megõrzése érdekében kifejtett közéleti tevékenysége, fõiskolai fõigazgatóként elért eredményei, a megye képzõmûvészeti életének szervezésében vállalt szerepe elismeréséül. BESZÉDES JÓZSEF-DÍJ Dr. Kutas Mária osztályvezetõ fõorvos a betegellátás területén kifejtett több évtizedes elhivatott szakmai munkája, a nagy ágyszámú, fokozott ápolást és foglalkoztatást igénylõ osztály kialakításában vállalt jelentõs szerepe, a megye és a város betegeinek ellátásában nyújtott kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül részesült. BEZERÉDJ ISTVÁN-EMLÉKDÍJ Kerényi Zsolt gyógypedagógus iskolaigazgató szakmai hozzáértéssel végzett, sokoldalú vezetõi tevékenysége, a város sport- és kulturális életében, valamint a megyei közéletben vállalt aktív szerepe, a fogyatékkal élõk életminõségének javítása érdekében kifejtett innovatív munkája elismeréséül. SIPOS MÁRTON-DÍJ Tamás Zsolt világbajnok ultratriatlonista a váro-
si triatlon szakosztály és az Easy Star SE létrehozásában vállalt szerepe, számos triatlon és maratoni futóversenyen nyújtott teljesítménye, a 2007. évi ultratriatlon összetett világbajnoki címe és az I. magyarországi Ironman világkupa futam Tolna megyében való megrendezése érdekében kifejtett munkája elismeréséül TOLNA MEGYÉÉRT KITÜNTETÕ CÍM Horst Gallert, Bautzen járás nyugalmazott elnöke a megyei szociális és egészségügyi intézményekben élõk életminõségének javítása, valamint a német kisebbség kultúrájának megõrzése érdekében végzett karitatív tevékenysége, Tolna megye és Bautzen járás partnerkapcsolatának kiszélesítésében vállalt kezdeményezõ, fejlesztõ és támogató szerepe elismeréséül. TOLNA MEGYE KIVÁLÓ KÖZTISZTVISELÕJE DÍJ Bacs József, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal vezetõ-fõtanácsosa a megyei oktatási intézmények fejlesztésében vállalt szerepe, az intézményvezetõk szakmai munkájának segítése érdekében kifejtett tevékenysége, a területi feladatellátás megvalósításában nyújtott kiemelkedõ munkája, a kollégákkal szemben tanúsított segítõkész magatartása elismeréséül.
Németh Györgyné, Ozora jegyzõje a település fejlõdése érdekében végzett több évtizedes lelkiismeretes szakmai tevékenysége, a helyi civil szervezetek létrehozásában és színvonalas mûködtetésében vállalt kezdeményezõ szerepe, következetes vezetõi munkája, példamutató magatartása elismeréséül. Parrag Ferencné, a szekszárdi Polgármesteri Hivatal vezetõ fõtanácsosa a közigazgatás különbözõ területein nagy szakmai hozzáértéssel végzett közel három évtizedes munkája, a helyi és területi választások lebonyolításában vállalt koordináló szerepe, az ügyfelekkel és a munkatársaival szemben tanúsított empatikus magatartása, a társszervekkel való hatékony együttmûködés kialakítása érdekében kifejtett tevékenysége, felelõsségteljes magatartása, hivatástudata elismeréséül. TOLNA MEGYE KIVÁLÓ KÖZALKALMAZOTTJA DÍJ Markovits Magdolna középiskolai tanár a nevelés terén végzett felelõs és odaadó munkája, az oktatási módszerek megújítása érdekében vállalt kezdeményezõ szerepe, az irodalmi színpad megszervezésében és mûködtetésében nyújtott kiemelkedõ tevékenysége, a
M6: Baleset, büntetés, folytatás? Továbbra sem tudni az omlás okait Több mint egy hónapja omlott be az M6-os autópálya egyik alagútja Bátaszéknél. Az építtetõk nem tudják az okot, ennek ellenére munkást küldtek a helyszínre, aki súlyos sérülést szenvedett. Most úgy tûnik, elkezdõdhet a beomlással érintett alagútszakasz biztosítása. A mérleg egyik serpenyõjében eddig két halálos áldozat, egy súlyos sérült, valamint kétszámjegyû dollármilliós kár, a másikban az ígéret, hogy 2010. március 31-re autópályán juthatunk el Budapestre és Pécsre. Amint júliusi számunkban már hírt adtunk, az épülõ M6-os autópálya Bátaszéknél lévõ négy alagútjából az „A” jelû július 24-én hajnalban 120 méter hosszan és 40 méter szélességben beomlott, lenullázva három hónap építési munka eredményét. Hogy miért történt a baleset, nem tudták megmondani. Az M6-os autópálya az omlás ellenére szerzõdésszerûen megépül 2010. március 31-ig, legalábbis Roland Jurecka, a Strabag igazgatótanácsának tagja errõl biztosította augusztus 25-én Szabó Pál közlekedési minisztert. A magas szintû találkozóra talán azért is volt szükség, mert az eltelt egy hónap eseményei nem ezt erõsítették a közvéleményben. A baleset után Kereki Ferenc bányakapitány egyértelmûen megkérdõjelezte az alkalmazott technológia helyességét, és minden alagútban hatóságilag leállíttatták a munkát, ami ennek ellenére tovább folyt. Meg is lett az eredménye! Július 31én vasbeton gerenda dõlt egy munkásra, aki életveszélyesen megsérült. Több bordája és a lába is eltörött, mentõhelikopterrel szállították a pécsi Honvéd Kórház baleseti osztályára. Pósta Zoltán építõmérnök, a korábbi Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium lemondott fõosztályvezetõje „hajmeresztõnek” nevezte, hogy
egy lezárt területre építõmunkásokat engednek. Rakita András, a Mecsek Construction Group fõmérnöke egy héttel késõbb, augusztus 8-án úgy nyilatkozott, hogy „a munkás az alagútban dolgozott, dolgozhatott ott.” A látszólag vitás eset végére a Pécsi Bányakapitányság tett pontot. 10 millió forintra büntette az autópályát építtetõ konzorciumot, mert a tiltás ellenére engedték a munkavégzést az alagutaknál. A büntetés a kiszabható legsúlyosabb. Kereki Ferenc bányakapitány ezt azzal magyarázta, hogy ismételten elõforduló esetrõl volt szó, és ezzel az építtetõ „súlyosan veszélyeztette az alagútban dolgozó munkavállalók életét, testi épségét.” Az omlás után egyébként rögtön felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e az alagutakra olyan helyen, ahol hegynek, vagy komolyabb magaslatnak nyoma sincs. A már idézett Pósta Zoltán éppen azért hagyta ott a minisztériumot még januárban, mert nem értett egyet az alagutak építésével. Szerinte az teljesen fölösleges és pazarló, így ugyanis 40 milliárd forinttal többe kerül a szakasz. A közlekedési mérnök még hivatali ide-
jében kidolgoztatott egy másik nyomvonalat, mely 500 méterrel arrébb, alagutak nélkül szelte volna át a területet, de azt a minisztériumban lesöpörték az asztalról. Ahogy fogalmazott, „magasabb érdekek állhattak a háttérben.” Közben augusztus 13-án újból omlás történt az alagútban. Ahogy már megszokhattuk, egyértelmû információt nem közöltek, elkezdõdött a ködösítés. Rakita András fõmérnök nem ismerte el az omlás tényét, csak annyit mondott: „A felszínen történtek süllyedések, ezek okozták az alagútban a deformációt.” Lapzártánkig a legfrissebb fejlemény, hogy egy független mérnökcsoport vizsgálatának eredményeképpen nemsokára megkezdheti a beomlással érintett alagútszakasz biztosítását az M6/M60-as autópályát építtetõ Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt., de az omlás okairól csak a vizsgálatok teljes lezárása után nyilatkoznak, áll a cég sajtóközleményében. Azt ígérik, hogy a kivitelezési munkákat a biztonságos szakaszon is csak a szakértõi vizsgálat kézhezvételét követõen kezdik el. Kilián Máté
kulturális közélet területén kifejtett aktív szerepvállalása elismeréséül Pálinkás Klára mûvelõdési központ igazgató Tamási város kulturális életének fejlõdése érdekében kifejtett három évtizedes lelkiismeretes munkája, a közmûvelõdési nagyrendezvények színvonalas megvalósítása és az új kezdeményezések felkarolása terén végzett tevékenysége, az intézmény felújításában vállalt jelentõs szerepe, vezetõként elért eredményei elismeréséül. Stallenberger József iskolaigazgató az intézményi racionalizálás lebonyolításában, különbözõ projektek kidolgozásában és megvalósításában vállalt kiemelkedõ szerepe, újdonságokra, reformokra nyitott oktatónevelõ munkája, a környezeti nevelés terén elért eredményei, aktív közéleti tevékenysége elismeréséül. Tóthné Unghy Ilona pedagógus, igazgatóhelyettes a közoktatás területén három évtizeden át kifejtett kiemelkedõ és példaértékû munkája, a történelem tanítás megújítása érdekében végzett fejlesztõ tevékenysége, pedagógiai és helytörténeti témájú publikációi, a helyi közéletben vállalt aktív szerepe elismeréséül.
dése, az épület vizesedése miatt következett be, az építmény fokozatosan elmozdul a fõépülettõl. A helyreállítás költségeit a városközpont rehabilitációs tervének pályázatából kívánja megoldani a város és az egyház. Az önkormányzat a DDRFT-hez pályázik 650 millió forintra, amelybõl többek között új külsõt kapna a Szabadság tér, a régi városháza, valamint helyreállítanák a templomtornyot is. Utóbbi költségeinek önerejét Mayer Mihály püspök 10 millió forint értékben a hívõktõl reméli.
♦
GYULAI PARKERDÕ Több mint 1300-
an vettek részt idén a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hatodik családi napján, augusztus végén. A helyszín ezúttal a gyulaji parkerdõ volt. A több éves hagyományokkal bíró program célja egy felhõtlen, pihentetõ, de élményekkel tarkított nap megszervezése a dolgos hétköznapok után a vállalkozók számára, illetve az iparkamara és tagság közötti kapcsolat erõsítése. A résztvevõk horgász- és fõzõversenyben bizonyíthattak, emellett különbözõ vetélkedõk, játékos gyerek- és sportprogramok szerepeltek a családi nap kínálatában.
Kórházfejlesztés Bonyhádon 10%-os önerõ mellett közel 800 millió forintot nyert uniós pályázaton a kórház felújítására az önkormányzat. A pénzbõl fejlesztik a járóbeteg-ellátást, felújítják a rendelõintézetet és a sebészet épületét. Emeletráépítéssel további 40 ágynak adnak helyet az új szint, az ápolási osztály számára. Jövõ tavasszal kezdõdik az építkezés, a létesítményeknek két éven belül kell elkészülniük. A pályázat feltételeként a kórháznak további öt évig kell vállalnia a
mûködtetést. A támogatási összegbõl a remények szerint a mûszerpark korszerûsítésére is futja majd. M.R.
Megkezdõdött a kármentesítés Simontornyán a bõrgyár megszûnése után visszamaradt hulladék több évtizede terheli a környezetet, és akadályozza a terület további hasznosítását. A Vagyonkezelõ Zrt. ígérete nyomán 2008. augusztusában végre elkezdõdött a kármentesítés. A Nitrokémia Zrt. munkatársai miután felmérték az elszállítandó hulladék összetételét, megkezdték annak felszámolását. Elsõ ütemben az egyenként, majd a szállítási mennyiségben együtt is becsomagolt, veszélyes anyaggal teli hordókat, festék és vegyszermaradékokat szállították el. A kiürített területen talajcserét hajtottak végre. A kármentesítés elsõ üteme augusztus 28-án zárult le. A bõrgyárhoz kapcsolódóan tovább folyik a kárfelmérés, mivel még feltehetõleg több ezer tonna nyersbõrt, szennyvíziszapot és krómozott bõrt rejt a föld. Teljes felszámolása várhatóan másfél éven belül megtörténik. H.H.
4. oldal
T O L N A
M E G Y E
K Ö Z É L E T E
MEGYEI NAPLÓ
– P AKS, O ZORA
Az ünnepi közgyûlésnek Ozorai Pipó Vára adott otthont, ahol az ünnepi beszédet Demény Károly, Sárszentlõrinc polgármestere tartotta
A reneszánsz várudvar megtelt a kitüntettekkel, az ünneplõkkel
Van aki ügyelt az egyedi megjelenésre is
A reneszánsz hangulathoz a vár mellett a fellépõk – köztük a Bartina Néptáncegyesület ifjú táncosai – is hozzájárultak
„Húzd meg jobban” – fafûrészelésben is jeleskedniük kellett 8 város csapatának a „Mátyás király Tolna megyében” címû játékokon
Módos Ernõ, az Alisca Borrend tagja Borbás Marcsival, a Hír TV mûsorvezetõjével mutatta be a megye kiváló borait a paksi Családi Napon
Az ügyességi vetélkedõkön lóra pattantak a csapatkapitányok, köztük Nagy Gáborné Dunaföldvár polgármestere is
A bátaszékiek asztalánál is kíváncsian várták a városi csapat finom fõztjét
A fõzõverseny gyõztese Iregszemcse lett, Süvegjártó Csaba polgármester vezetésével
A Családi nap játékos vetélkedõjét Paks és környéke csapata nyerte, második Tamási, harmadik Simontornya lett
A rendezvényrõl a Fortuna Rádió tudósított, ahol Tóth Ferenc országgyûlési képviselõ a dalmandi hagyományõrzõkkel együtt nyilatkozott
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Már nem az órai magaviselet a legnagyobb gond Iskolarendõri program indult a megyében Országos iskolarendõri program indult szeptember elsejétõl. A tanulók biztonságának érdekében a tanévkezdéstõl a megye több általános iskolájában is gyakoribb rendõri jelenlét várható. Nemcsak a forgalomirányításban, de tájékoztató elõadások megtartásában is számíthatnak a diákok, a pedagógusok és velük együtt a szülõk is a hatóságra. Tolna megyében mintegy 50 általános iskolát érint a program, ahol a tanév kezdetével rendõri jelenlét teszi biztonságosabbá a tanulók mindennapjait. Az iskolakezdést megelõzõen a rend õrei felmérik az általános iskolák környékén, hogy hol, milyen a baleseti kockázat szintje, és hogy van-e szükség forgalomtechnikai beavatkozásra. A rendvédelmi szervek pedig ott lesznek az elsõ becsengetéskor és a tanítás végén is, a zavartalan és balesetmentes közlekedés érdekében – tájékoztatott Dr. Szecsei Zsolt rendõr-alezredes, a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság közrendvédelmi osztályvezetõje.
A program komplex, vagyis nemcsak a közlekedésre összpontosít. A kijelölt rendõrök igény szerint megjelennek majd különbözõ iskolai rendezvényeken, bûnmegelõzési és figyelemfelhívó elõadásokat tartanak, különbözõ tematikák és korosztályok szerint. Életkori sajátossághoz mérten elõkerül a biztonságos közlekedés, az egészséges élet, és a drogproblémák, amit a témát leginkább ismerõ kolléga mutat majd be. Az elõadások minõségben nyújtanak majd mást – mondta el Daubner Gabriella rendõr-õrnagy, a
Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányságának bûnmegelõzési osztályvezetõje. Erre szükség is van, vélekedik több iskolaigazgató. Fetzer Györgyi (képen fent), a szekszárdi 5. sz. áltlános iskola igazgatója is azt emelte ki, hogy míg régebben az órai magaviselet volt a központi probléma, ma már átvette helyét a kábítószer, az alkohol és a dohányzás. Az ilyen típusú, egyre elhatalmasodó negatívumok ellen kívánnak a rendõrséggel közösen ellenkampányt indítani az idei tanévtõl. A célirányos elõadások, az esetmegbeszélések a diákokkal, kollégákkal mind segíthetnek abban, hogy szembenézhessenek az említett problémákon kívül az egyre növekvõ agresszivitással is. Ha a program beválik, a késõbbiekben várhatóan kevesebb iskolai baleset és bûncselekmény történik majd megyeszerte – várják a rendõrök, a pedagógusok és persze a szülõk. A projekt számos elõnye mellett fontos az is, hogy a gyerekek a késõbbiekben tudják majd, kihez fordulhatnak segítségért. Hajdú Zsuzsanna
Becsengetés felhangokkal (folytatás az 1. oldalról)
A kormány hivatalos adatai szerint ugyan országosan „csak” tizenegynéhány iskola szûnt meg, a valóság azonban mást mutat: számos település felsõs diákjai kényszerülnek a felsõ tagozat megszûnése miatt ingázni. Mivel ezeken a településeken az alsó tagozat (egyelõre) mûködik, a központi adatok szerint semmi változás nem történt. Errõl természetesen illene megkérdezni azt a sok száz tanulót, akik eddig tanítás után könnyedén hazaszaladtak, s akik eztán esõben, hóban, fagyban, derengõ téli félhomályban fogják várni az iskolabuszt. Illene megkérdezni azokat a pedagógusokat, iskolai dolgozókat is, akiknek megszûnt az állása, akiket átszerveztek, akiknek nehezebb lesz ezután az élete; és illene megkérdezni a polgármestereket, akiket a központi intézkedések borzalmas választás elé állítanak: az alulfinanszírozás kipótlásával csõdbe jutassák a rájuk bízott települést, vagy megszüntessék a „rendkívül ráfizetéses” iskolát, s ez által a lassú, de biztos enyészet felé navigálják a települést. Illene, de az ország vezetõi ezt nem teszik meg. Szerintük nincs rá szükség, hiszen a számok, a statisztika az õ döntésüket támasztja alá. Jóllehet tudjuk, hogy a dolgokat más-más oldalról megvilágítva különbözõ képet kapunk, s tudjuk azt is, hogy a statisztikával – hogy jobban mutasson – trükkök százait lehet megcsinálni. Érezzük, látjuk, tapasztaljuk, hogy gyermekeink helyzete, kilátása nem javult. Csak bízni tudunk abban, hogy ez a káros tendencia idõvel majd pozitív fordulatot vesz. Tolna megyében két rendezvény jelezte az új tanév eljöttét. Augusztus 28-án a szekszárdi Garay János Gimnáziumban
5. oldal
K Ö Z É L E T E
Az állam nem leküzdendõ kategória Gondolatok az államalapítás ünnepén „Nagyszerû dolog, amit létrehozott Szent István. Ma is élünk e hazában és ma is létezik a magyar állam. Önállósága és függetlensége is garantált lett. Magától értetõdõnek tûnik, ami több mint ezer éve történt. Ez akkor nem volt természetes.” – kezdte gondolatait dr. Puskás Imre augusztus 20-án, Bátaszéken. Az alábbiakban a megyei közgyûlés elnökének ünnepi beszédébõl idézünk. Több út állt az ország elõtt. István király az elkülönülés helyett a beilleszkedést választotta. Létrehozta azt az államszervezetet, amely hatalma megszilárdítását szolgálta, egyúttal megerõsítette az egyház szerepét is az egyházmegyékkel. Szigorú törvénykezése jelentõsen elõsegítette az erõs, keresztény, feudális állam megalakulását. Ezzel Magyarország beilleszkedett Európába. Akik megkérdõjelezik az állam szerepét és meggyengítését szorgalmazzák, azok mindannyiunk kárára cselekszenek. Az állam nem egy önmagáért való dolog. Eszköz, amely ha jól mûködik, mindannyiunk érdekét szolgálja. István ezt tudta. Nem a hatalom megszerzése miatt szervezte meg az államot, hanem azért, mert történelmi felelõsséget érzett. Õ azon a helyen volt, ahonnan a legtöbbet akarta és tudta tenni a magyarságért. Akik azt mondják, hogy az állam egy leküzdendõ kategória, azok vagy nem értik a funkcióját vagy szándékosan ártani akarnak. Az államnak minden korban be kell töltenie azt a hivatását, amelyrõl István is tudott. A mai magyar állam ezt a hivatá-
sát nem tölti be és ezt egyre többen érezzük így, pedig sok sorsfordító kérdésre kellene választ adnia. Globális kultúra alakult ki a világban, amelynek fõ eszmei hordozója a liberalizmus. Ez a globális kultúra – ha nem okosan sáfárkodnak a nemzetek – saját hagyományaikat veszélybe sodorják. Az önazonosságunk feladására kényszerülhetünk. A globalizálódó világnak is lehetnek értékei, de ezt akkor láthatjuk, ha államunk úgy cselekszik, hogy minden veszélytõl igyekszik óvni bennünket és minden lehetõséget igyekszik megragadni számunkra. Ma sajnos nem így haladnak a dolgaink. A legnagyobb kihívás ma a magyarság számára az a demográfiai katasztrófa, amely rohamos fogyásunkat jelenti. Az az állam, amelynek az emberek érdekeit kellene szolgálnia, az egyetlen választ abban látja, hogy meg kell szüntetni a kistelepülésen lévõ iskolákat, mert nincs gyerek. Ez a megoldás jól jellemzi a mai magyar állam vezetõinek gondolkodását, akik szerint egyéni életstratégiákra van szükség. Az a jó, ha a fiatalok nyelvet tanulnak és elmennek külföldre. Ezzel valóban megoldódik a sorsuk, de mi lesz a közösséggel? Az individualizmust támogató emberek nem képesek közösségekben és nemzetben gondolkodni. Ezzel a veszéllyel szembe kell nézni. Az államalapítás ünnepén el kell gondolkodnunk azon, mi is az állam hivatása és be kell látnunk, hogy ma ezt a hivatását sajnos nem tölti be. Az államunk vezetõi, ha ezen az úton haladnak tovább, felszámolják Szent István mûvét. -rb-
Polgárõrök – mint egy nagy család
A pedagógiai konferencia hallgatósága
szervezett megyei tanévnyitó konferenciát az Országos Pedagógiai Szolgáltató Intézet. A részt vevõ 320 pedagógus egyebek mellett meghallgathatta Dr. Madarász Hedvig, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetõ tanácsosának, Orosz Lajos, az Educatio Kht. igazgatóhelyettesének, valamint Fodor Gábor, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet igazgatójának elõadását. Dr. Puskás Imre (képen balra), a megyei közgyûlés elnöke megnyitó beszédében számos, szülõket, diákokat és pedagógusokat egyaránt érintõ jelenséget és problémát fogalmazott meg. Rámutatott arra, hogy az iskola ma már nem csupán a figyelem középpontjában, hanem egyenesen a frontvonalban van: a médiában megjelenõ hírek, az iskolabezárások, a fizikai bántalmazásba torkolló konfliktusok összességében rendkívül negatív képet alakítottak ki az iskolákról. Szót ejtett az elkeserítõ demográfiai adatokról, amelyek arról tanúskodnak, hogy az elsõ-
Megyei tanévnyitó Tamásiban
sök 25%-kal kevesebben vannak, mint a nyolcadikosok. Megemlítette, hogy a liberális szemlélet, annak egyre gyakrabban megjelenõ következménye, a szabadosság, amely a kötelezettségekkel szemben a jogokat hangsúlyozza, mára szinte ellehetetlenítette a pedagógusok helyzetét. Sem a társadalmi megítélés, sem a környezet nem kedvez a tanároknak; az új kihívásokhoz állami és társadalmi segítségre van szükségük, mert egyedül így lesznek képesek felülkerekedni azokon. A konferencia további részében szó esett az aktuális jogszabályváltozásokról, az aktuális tanév hatósági és közoktatási feladatairól, valamint a továbbképzési alkalmakról és lehetõségekrõl. Nagy érdeklõdés kísérte az iskolai agresszió kezelésének módjairól szóló elõadást. Mindezekkel párhuzamosan szekcióüléseket is tartottak az óvodai neveléstõl a matematika-tanítás aktuális kérdésein át egészen a kompetenciamérés eredményeinek elemzéséig. A megyei tanévnyitó ünnepélyt Tamásiban, az egykori Vályi Péter Szakképzõ Iskolában rendezték meg, nem véletlenül. Ugyanis az idei tanévtõl kezdve két másik intézménnyel együtt a Szent László Középiskola részét képezi az intézmény. A tanévnyitóval hivatalosan is elkezdte munkáját a tovább bõvített Szent László Középiskola, amely így már közel ötezer diákot fogad magába. Az ünnepi eseményen dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke részletesen is tájékoztatott a nagyszabású intézményi struktúraváltásról, amelyrõl lapunk korábbi számai már bõvebben hírt adtak. Hangot kapott az a remény is, amely szerint a felduzzasztott középiskola sikeresen tud majd szerepelni a különbözõ pályázatokon. -toga-
Tolna megyében 64 polgárõr egyesület mûködik, összesen 650 önkéntest tömörítve. Képviselõik idén augusztusban Dombóváron találkoztak, hogy egy napra félretegyék a közbiztonság legfõbb szempontját, és a kikapcsolódásé lehessen a fõszerep. A tagokat Széles János, a megyei szövetség elnöke köszöntötte, aki arany, ezüst és bronz kitüntetéseket adott át a legkiválóbb polgárõröknek munkájuk elismeréseként. A Tolna megyei Rendõr-fõkapitányság díját Braun Zsanett, a dunaföldvári egyesület alelnöke kapta a megyei balesetmegelõzés érdekében tett erõfeszítéseiért. Az országos polgárõr szövetség jelen lévõ alelnöke, Cseh István azt hangsúlyozta, hogy a legutóbbi találkozó óta
is nagyban hozzájárultak a megye és az ország közbiztonságához a Tolna megyei polgárõrök. Munkájuk sokrétû, mint ahogy azt Gyugyi János, a dombóvári egyesület elnöke is elmondta. Az év minden szakában jelen vannak, hol a téli krízishelyzetben, hol rendezvények biztosításában már 15-16 éve, ahol éppen kell. Összeszokott csapat az övék, mint általában minden polgárõr egyesület. Egy nagy családnak tekintik magukat, ismerve egymás igényeit is. Fõleg ennek jegyében készültek a finom bográcsételek, a gyerekek pedig kipróbálhatták a rendvédelmi szervek eszközeit. A találkozón a vám- és pénzügyõrség is tartott kutyás bemutatót. MSZ–KSZ
Kibõvült és új közoktatási együttmûködések SIMONTORNYA Pálfával és Sárszentlõrinccel bõvült a Simontornyai Közoktatási Intézményfenntartó Társulás. Az augusztus 6-án megkötött megállapodást értelmében a két iskola szeptembertõl már mint a Vak Bottyán ÁMK tagintézményei mûködnek tovább. A Társulás 2006 nyarán jött létre Kisszékely, Nagyszékely, Tolnanémedi és Simontornya Önkormányzatok között a területükön mûködõ közoktatási intézmények közös fenntartására. Az oktatásban elért sikeres együttmûködésnek köszönhetõen a négy település 2007-ben a szociális alapellátás területén is hasonló megállapodást kötött. A társulás jelenleg hat településen tart fenn óvodát és általános iskolát. A kisszékelyi ovisokat és általános iskolás tanulókat, valamint a nagyszékelyi felsõsöket is pályázaton nyert iskolabuszokkal szállítják Simontornyára és Tolnanémedire. A közoktatási társulás célja, hogy az így igényelhetõ magasabb normatív támogatások segítségével a települések megõrizhessék intézményeiket, az áttanítások megszervezésével minden tag-
intézményben biztosítsák a szakos ellátottságot, illetve, hogy a mikrotérség tanulói és szüleik számára átlátható és átjárható tanulási folyamatot biztosítson az óvodától az érettségiig. DUNAFÖLDVÁR A jobb pályázati lehetõségek miatt Dunafödvár, Madocsa és Bölcske is Mikrotérségi Közoktatási Társulást hozott létre július 1-jén. Az errõl szóló dokumentumot augusztus 26-án írták alá a várudvarban. A társulás egymilliárd forint értékben adott be pályázatot iskolafejlesztése. Dunaföldváron 13 intézmény vár felújításra. Bölcskén is rászorulnak az intézmények a korszerûsítésre, Madocsának viszont az egyre kisebb gyereklétszám, és az állami normatíva csökkenése miatt vált fontossá az együttmûködés. A 6 tagintézmény most egy irányítás alá került, viszont szakmai önállóságukat és helyi sajátosságaikat megõrizve folytathatják a munkát. A közös igazgatás az óvodától az érettségiig, illetve a szakmunkás vizsgáig magába foglalja a nevelési, oktatási feladatokat. H.H. – P.K.
6. oldal
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
Megyénk rejtett kincsei
Várdomb A Szekszárdhoz közeli, az 56-os fõút mentén fekvõ település nevét valószínûleg a rómaiak idején a központjában álló erõdítményérõl kapta. A honfogla-
lás után Koppány vezér is birtokolta, de lázadásának leverését követõen királyi fennhatóság alá került a környék. A török kiûzését követõen német telepesek népesítették be újra a községet több hullámban, akiket a 6 éves adókedvezmény csábított ide Felsõ-Rajna és Felsõ-Duna vidékérõl. Az elmúlt korok emléke a 15. századi török kút, a 18. századi mûemlék jellegû, barokk stílusú római katolikus templom és plébánia épület. A falu festett Szent Vendel-szobra is a német telepesekhez köthetõ, akik gyapjáért tenyésztett birkákkal váltottak fel a korábbi magyar juhfajtákat. A Kossuth utca 125. alatti helytörténeti falumúzeum elõzetes bejelentéssel látogatható. Nemcsak mûemlékek díszítik a falut, hanem az itt élõ mûvészek alkotásai is, amelyek közül Bakó László szobrász, kõfaragó mûvei a legismertebbek. Az 1200 lelkes községben ma is ápolják a hagyományokat a Várdombi Daloskörben, s a Német Nemzetiségi Tánccsoportban. Ö.J.
Bikfagaluska
Testközelbõl az olimpia, civil szemmel A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Tolna Megyei Önkormányzat lehetõséget biztosított arra, hogy a megye egy kiemelkedõ ifjú sportolója szurkolóként kijuthasson a XXIX. Pekingi Nyári Olimpiai Játékokra. A közgyûlés Ifjúsági és Sport Bizottsága pályázat útján májusban a 20 éves Dejczõ Balázst (képen balra), az Atomerõmû Sportegyesület Kajak-Kenu Szakosztályának sportolóját választotta, akit pekingi élményeirõl kérdezett a Megyei Napló. – Nagyon meglepõdtem, amikor megtudtam, hogy engem választottak a megyébõl az olimpiai utazásra. Elõször még azt sem tudtam, hogy beneveztek erre a pályázatra, ezért duplán is megtisztelve éreztem magam – kezdi gondolatait Dejczõ Balázs. – Kikkel utazott Pekingbe? – Augusztus 18-án indultunk Budapest-Ferihegyrõl. Az út során megismerkedtem a többi megye – szintén e pályázat keretein belül – kiutazó fiatal sportolóival, illetve három kajak-kenustársammal is. A megérkezéskor már a
repülõrõl is jól látszottak Peking hatalmas olimpiai létesítményei. – Mely sporteseményeken vett részt, kikkel találkozott? – Négy jegyet kaptunk. A férfi öttusa futás és lovaglás részét, atlétikában a férfi magasugrás és diszkoszvetés dön-
tõit, illetve a futó számok elõfutamait, a Horvátország-Montenegró vízilabda mérkõzést, a kajak-kenu 1000 m-es, valamint a nõi négyes 500 m-es döntõit láttuk. Találkoztunk volt és jelenlegi olimpikonokkal is, sajnos az éremszerzõkkel nem. Természtesen a szintén paksi Bor Barnával is beszélgettem.
– Az olimpiai hangulat mennyire volt magával ragadó? – Fantasztikus érzés volt személyesen ott lenni az események helyszínén. Már maga az nagy hatással volt rám, amikor sétáltunk a városban az óriási épületek között. Gyönyörûen ki voltak világítva, csillogtak a sportlétesítmények, köztük a Madárfészek stadion is. Rengeteg ember és nagyonnagy hangulat volt. Amikor pedig beléptünk a stadionba, az egy külön élmény volt: az a temérdek ember, a hangok, ahogy morajlott a közönség, felejthetetlen, nem lehet máshoz hasonlítani. A kínai emberek – ahogy a tudósításokban is elhangzott – nagyon segítõkészek voltak. A szinte minden sarkon megtalálható kínai önkéntesek tudtak angolul, és mindenkinek udvariasan válaszoltak a kérdéseire. – Elképzelhetõ, hogy 2012ben Londonban már olimpikonként vesz rész a játékokon? – Nagyon jó lenne, de azt látom, az olimpiára való felkészülés nem gyerekjáték. Nagyon sok idõt és kitartást igényel. Gondolkodom rajta, ha nem is Londonban, de talán majd az azt követõn. -RB-
A teveli Nagy Antalné Ferencz Regina ajánlja figyelmébe édesanyja receptje alapján az egyik jellegezetes székely ételt. Regina néni Bukovinai ételek címû könyve a székely lakodalom alkalmából jelent meg. Hozzávalók: 30 dkg kukoricadara (ezt általában száznapos kukoricából készítették, és kicsit nagyobbra darálták), 2 fej hagyma, 1 evõkanál zsír, 10 dkg szalonna, 20 dkg füstölt sonka, só, bors, 1 fej savanyú káposzta A kockára vágott hagymát zsírban megdinszteljük. A szalonnát és a sonkát apró kockára vágjuk. Ezt hozzáadjuk a kukoricadarához, ízesítjük, összedolgozzuk. A savanyú káposztát átmossuk hideg vízben. A káposztalevelek közepére helyezzük a tölteléket. A levél alsó felét felhajtjuk, és két oldalát szorosan összecsavarjuk, a levél felsõ szélét benyomkodjuk. A megmaradt káposztát apróra vágjuk, a lábos aljára tesszük, belehelyezzük a töltelékeket. Tetejét is befedjük káposztával, annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Lefedve, csendesen fõzzük kb. 2 óráig, míg jól megpuhul. Készítették a bikfagaluskát szõlõlevélben vagy tormalevélben is.
Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük fényképével együtt.
Lássuk, hogyan fõz a megye! Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail:
[email protected]
EGYHÁZI
GONDOLATOK :
Hit és cselekedet
Pál apostol a Római levélben (4,3) magyarázva idézi az 1Móz 15,6 igéjét: „Hitt Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték ez néki igazságul.” Ám a héber eredetiben a második tagmondatban nincs kiírva az alany. A textus héberül elsõsorban azt jelenti, hogy hitt Ábrahám Istennek, és azt gondolta, hogy amit Isten ígér, meglesz. Azonban a szöveg megengedi azt az értelmezést is, hogy Ábrahám hitt Istennek, és Isten eme gesztusát méltányolta Ábrahámnak.
A hagyományos zsidó írásmagyarázat alapgondolata, hogy ha a Szentírásban valaminek többféle értelmezése lehetséges, akkor nem kell csupán egyet választani. Amint Jézus tanította, hogy semmi sem veszhet el a szövegbõl, még egy ióta sem, csak így lehet az embereket tanítani. Ábrahámot valóban igaznak tartotta Isten, hiszen kijelenti róla, hogy hallgatott szavára és megtartotta parancsolatait (1Móz 26,5). Itt az az érdekesség, hogy Ábrahám korában nem volt még Tóra, ami-
rõl Isten azt mondja, hogy Ábrahám megtartotta. Aki Istenre hallgat, annak Õ kijelenti akaratát. Pál is tanít arról, hogy ha egyes pogányok (vagyis akiknek nincs Tórájuk) a jót cselekszik a szívük szerint, ezzel igazolják, hogy a törvény jó. Fontos, hogy a törvény megtartása és a hit egymással nem kijátszhatók. A hit cselekedetek nélkül halott (Jak 2,17). „Avagy Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekbõl igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az õ fiát az oltárra? Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az õ cselekedeteivel, és a cselekedetekbõl lett teljessé a hit” (Jak 2:21-22). dr. Görgey Géza beosztott lelkész, Pálfa
Rendhagyó randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
„Ha valaki becsületesen dolgozik, nincs energiája a rosszra” A 2008-as Megyenap kísérõ rendezvényét, a Családi Napot, idén augusztus 30-án Pakson, az ürgemezei szabadidõparkban rendezték meg. Az esemény háziasszonya az ismert televíziós mûsorvezetõ, Borbás Mária volt. A vele való röpke beszélgetés két színpadi jelenés között nemcsak a helyszín miatt volt rendhagyó. Borbás Marcsi – mert a legtöbben így becézik – beszélt a tisztességes munka értékérõl, a hazai borok megítélésérõl, valamint saját újságírói küldetésérõl. – Televíziós mûsoraiban is „átjön” a képernyõn, hogy könnyen megtalálja az emberekkel a hangot, s interjúi inkább baráti beszélgetésnek hatnak, mint kényszerû kérdez-felelek mûsornak… – Amikor ilyen közvetlen találkozásom van az emberekkel, mint ma, kint a szabadban, sokan jegyzik meg, hogy olyan vagyok az életben is, mint a televízióban. Számomra a munkám során, az emberekkel való kapcsolat nem szerepjátszás. Egyszerûen szeretem az embereket, s egyetlen kritérium szerint válogatom õket beszélgetõ társnak, értékes-e, amit csinálnak, és más embereket is érdekelhet-e, amit tesznek. Sokan mondják, hogy naiv vagyok, pedig ez nem igaz. Keresem a pozitív dolgokat, nem szeretnék trendi lenni, magamat adom, s csak az igazi értékek érdekelnek. Ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok mindenre kíváncsi, ami új. Nyitott ember vagyok mindenre. – Úgy érzi, hogy ez a barátságos, empatikus, csak az igazi emberi értékekre koncentráló magatartás manapság nincs a helyén? – Az a véleményem, hogy egy újságíró, egy mûsorvezetõ, az egy jó értelem-
ben vett szolga. Azért vagyunk, hogy más embereket bemutassunk, hogy megmutassuk, miben kiválóak. Egy interjúban sosem a kérdezõnek, hanem a kérdezettnek kell fontosak lennie. Óriási tévedés, hogy olyan emberek sztárok manapság, akik semmit nem tesznek le az asztalra, s róluk szólnak a mûsorok, a lapok, miközben ezer fantasztikus ember csendben, kiválóan végzi a dolgát. Azt gondolom, én ugyanolyan ember vagyok, mint mindenki más, azzal a különbséggel, hogy az én munkámat többen látják. Viszont ezért kell még jobban végeznem. – A stúdióban való munkát, vagy az olyan felkéréseket kedveli, ahol teljesen önmaga lehet, ahol nem zavarják a kamerák, az idõkorlátok? – Ha tehetem, s ha az idõm engedi, szeretem járni az országot. Szívesen vállalok olyan fellépéseket, mûsorvezetéseket, ahol egészen közel lehetek az emberekhez. Ilyen alkalmakkor azonnal látom a reakciókat, az eredményt, s boldog vagyok, ahogy körülvesznek, s figyelnek rám. Természetesen az építõ kritika nagyon fontos, hiszen aki tökéletesen elégedett magával, az már nem fejlõdik tovább. – Sok televíziós sorozatmûsort készített már, viszont az egész ország nem felejti – bár pályafutása kezdetén volt –, hogy a Fõtér sikere Önnel kezdõdött… – Az a sorozat azért is volt fontos számomra, mert akkor volt lehetõségem igazán közelrõl megismerni az országot, egy-egy város történelmét, kultúráját, értékeit. Így kerültem közelebbi kapcsolatba a gasztronómiával és a hozzá tartozó borkultúrával. – Itt most Pakson Módos Ernõvel, a szekszárdi Alisca Borrend elnökével egy
„Bormustra” keretén belül mutatták be Tolna megye legeredményesebb borászain keresztül a jobbnál jobb borokat… Egyik televíziós sorozatának címe is: „Vörös és fehér”… – Szeretek enni, s ez magával hozza, hogy a gasztronómiának egyik igen fontos elemét, a borkultúrát is megismerjem. A sorozatban az ország leghíresebb borászai szólalnak meg, Szekszárdról eddig Takler Ferenc volt a vendégem.
san, hiszen ehhez is pénz kell. Viszont az a véleményem, hogy nem kell szomorúnak lenni, igyuk meg a saját finom borainkat mi magyarok, s ne vigyük külföldre, ahol nem ismerik még olyan mértékben, ahogy azt megérdemelnék a magyar borok. Van még egy másik oldala is ennek a kérdésnek, ami nem kedvez az itthoni borpiacnak: sajnos bekerül külföldrõl a sok lõre, ami meg sem közelíti minõségben a magyar borokat.
– Elismerésre méltó tudást szerzett a magyar borokról, és mindenrõl, ami ebben a témakörben még a sikerhez hozzá tartozhat. Mi a véleménye, hogyan menedzselik magukat a magyar borászok? – Öt éve, amikor elkezdtem a sorozatot, akkor úgy láttam, hogy rosszul. Mára már sokat fejlõdtek a marketing terén, rájöttek, hogy igenis a jó bornak is kell a cégér. Jó felé haladunk, haladnak a termelõk, csak sajnos nagyon las-
– Van kedvenc bora? – Hangulatfüggõ vagyok. Függ attól, hogy éppen mit eszem, függ a társaságtól, viszont egy kedves, visszatérõ sztorit elmesélek. Ha elmegyünk vacsorázni a párommal, jön a pohárnok, s tölteni akar rendszerint elsõnek neki, mint férfinak. Akkor a kedvesem mosolyogva megjegyzi, hogy a hölgynek kérem, õ ért a borokhoz. Választani nem tudok a sok kitûnõ itthoni bor közül, drága bo-
rász barátaim elkényeztetnek a legjobb nedûkkel. – Visszatérve a beszélgetõs sorozataihoz, mindig érdekes, értékes emberekkel készít interjút... – Ma már tudatosan figyelek arra, hogy ha lehet, tehetséges fiatal magyar embereket mutassak be, amivel azt szeretném sugallni a nézõk felé, hogy ne higgyenek abban, hogy csak az lehet sikeres, aki csaló, gazember, hanem higygyenek abban, hogy a becsületes munka, a tehetség a sikerhez vezetõ út. Higgyenek magukban, dolgozzanak inkább siránkozás és irigykedés helyett. Meggyõzõdésem, hogy ha valaki sikeresen végzi a feladatát, nincs energiája a rosszra. – Rengeteget dolgozik, számos feladata mellett marad ideje hobbyra, kikapcsolódásra? – Szeretem az állatokat, a lovakat, egyik kedvenc idõtöltésem a lovaglás, de szeretek búvárkodni, vitorlázni. Újabban felfedeztem magamnak a kerámiázást, ami szintén nagyon pihentet. Büszke vagyok bácskai származásomra, s amikor hazalátogatok és Madaras felé közeledek, még a levegõ is más, s ezt még a kutyám is érzi. Sõt, ha otthon vagyok, észrevétlenül azonnal átveszem az ottani beszédet. – Borbás Máriáról, vagy ha úgy tetszik, Borbás Marcsiról, nemrégiben az egyik legnagyobb példányszámú nõi magazinban azt írta a szerzõ: „szívmelengetõ mosolya van, varázslatosan nõi külseje, továbbá három jellegzetes tulajdonsága is, amit csak úgy egyszerûen õszinteségnek, jó szándéknak és tehetségnek neveznek.” Akik Pakson, a Családi Napon találkoztak, beszélgettek vele, hallgatták õt, azt gondolom, mindannyian egyetértenek ezzel.
MEGYEI NAPLÓ
S P O R T
–
K Ö Z É L E T
–
M E Z Õ G A Z D A S Á G
Jól vizsgázott a szervezés (folytatás az 1. oldalról)
A 360 km-es távot a német Marcel Niko Heinig fejezte be elsõként, 14 óra 13 perces összidõvel. Ezen a szakaszon a szlovén Matej Markovic lett a második 14:19cel, és az osztrák Andreas Karall kezdte meg a futást harmadikként. A magyar versenyzõk közül a legjobb helyezést a komáromi Szõnyi Ferenc érte el, aki negyedikként ért célba. A hazai pályán versenyzõ bonyhádi Fischer Jánosnak hetedikként sikerült teljesítenie a távot. A francia Guy Rossi, az ultratriatlon legendás alakja, aki 61 évesen többszörös világbajnokként érkezett a versenyre, pályacsúcsra és világrekordra készült Bonyhádon. Térdsérülése miatt azonban 235 km-nél feladta a küzdelmet. A német Anette Bolesch 252 km-nél szállt le végleg a nyeregbõl. A magyarországi futam kerékpáros pályáját minden ultratriatlonista nagyon keménynek titulálta. A két maraton lefutására nem mindenkinek maradt ereje: az olasz
Fabrizio Botanica 30 km-nél, a magyar Józsa Sándor 42,5 km-nél, míg a nõi mezõnybõl az angol Suraya Oliver 19,5 km-nél adta fel a versenyt. A szépszámú, lelkes bonyhádi közönség biztatása
Andreas Karall segítõivel a célban
mellett az osztrák Andreas Karall ért célba elsõnek, aki 23:01:06-os összidõvel állhatott a dobogó tetejére. Mindössze 8,5 perccel maradt le tõle a szlovén Matej Markoviè, illetve a német
Marcel Niko Heinigé lett a bronzérem, 25:11:05-ös idõeredménnyel. A négy nõi induló közül ketten értek célba: a német Elke Streicher 30:27:24-gyel lett az elsõ, míg a budapesti Hoór Anikó a 36 órás limitidõ letelte elõtt 5,5 perccel lépte át a cél, a közönség fáradhatatlan biztatása mellett. A kétnapos versenyen igazán kitettek magukért bonyhádiak, tapsban, biztatásban nem volt hiány. A tíz országból érkezõ 24 versenyzõ jó hírét viszi az elsõ magyar ultratriatlon világkupa futamnak. A díjátadón Yves Beauchamp, a Nemzetközi Ultratriatlon Szövetség elnökhelyettese (aki maga is teljesítette a versenyt) átadta a fõszervezõnek, Tamás Zsoltnak a tavalyi teljesítményéért járó világkupa gyõzelmi trófeát. A kanadai sportvezetõ a záró ünnepségen úgy nyilatkozott, hogy fantasztikus volt a szervezés és a lakosság hozzáállása, így a szövetség örömmel venné, ha a világkupa futamnak hagyományt teremtenének Bonyhádon. Máté Réka
Aranyos-könnyes pekingi bronz (folytatás az 1. oldalról)
Nem is annyira az ellenfelekkel, inkább a sorssal, inkább saját magukkal. Csak egy cél lebegett elõttük: tisztelegni az égi kenus pályákra távozott barát emléke elõtt. Az a második 500 méter! Ahogyan méterrõl méterre törtek elõre. Talán a sors akarta, hogy a magyar szurkolótábor elõtti 1-es pályára kerüljenek. Mintha húzta volna õket egy láthatatlan kéz is. Szállóigévé válhat, amit Kozmann György mondott: kenuhármasban lettek Pekingben bronzérmesek. Mert Kozmannon és Kiss Tamáson kívül lélekben ott volt a kenuban Kolonics György is. A paksi kenus és társának párját ritkító teljesítményét Paks, a sport-
egyesület és az atomerõmû tûzijátékkal egybekötött remek hangulatú estével köszönte meg. Kozmann Gyuri az ünnepségen beszélt a Koló halálát követõ idõ-
Nyárvég VÍZSZINTES: 1. Illyés Gyula Csillaghullás címû költeményébõl idézünk. 11. Kamionokat töltenek itt meg. 13. Dátumrag. 14. Meglett korú. 15. Tejtermék. 16. Száraz ital jelzése. 17. Létezik. 19. Lengyel sci-fi író (Stanislaw). 20. A legmélyebben lévõ pontjához. 21. Ifjúsági Bizottság. 22. Fülével érzékel. 23. Borít, fed. 24. A páston sportol. 25. ATÜ. 27. Attila becézve. 28. Jelez az ingaóra. 30. Ijesztõ külsejû. 33. Szintén. 34. A tûzhely sütõje. 36. Ribonukleinsav, röv. 37. Csonthéjas gyümölcs. 39. Lent. 40. Kilátásba helyez. 41. Ezen a napon. 42. Negatív válasz. 43.... round, sokoldalú. 45. Ismert pénzügyi szakember (Péter Ákos). 46. Szóösszetételekben azonos a jelentése. 47. Lajos becézve. 49. Bika a spanyol arénában. 50. A platina vegyjele. 51. Méltánytalanság elõterjesztése. 53. Tízlábú rákfajta.
FÜGGÕLEGES: 2. Mennyiségi egység. 3. Piet van ..., flamand író. 4. Lefelé csüng. 5. Edzeni kezd! 6. Amerigo ..., képzõmûvész volt. 7. Nem dolgozó méh. 8. Jótét lélek a képzeletünkben. 9. Kettõsbetû. 10. ... áram, villamosenergiai szakszó. 11. Az idézet második sora. 12. Az idézet záró része. 16. Ghánai folyó (DAKA). 18. Zökkenõmentes. 22. Apaállat. 26. Állóvíz. 29. Minden hideg évszakban. 31. A radon vegyjele. 32. ... India, légitársaság. 35. Margarinféle. 38. Magyar zeneszerzõ volt (Pál). 41. Erkölcs. 44. Tinódi hangszere volt. 45. Vagdalt gyümölcsbõl és alkoholból készített hideg ital. 48. Filmérzékenység jele. 49. Földközi-tengeri hal. 51. A Ludolf-féle szám. 52. A cirkónium vegyjele.
szakról. „Iszonyatosan nehéz napok után kellett talpra állnom. A környezetem azonban támogatott, nagyon sokan bátorítottak, hogy folytassam. Hittem nekik, mert rájöttem: õk tisztábban láthatják kívülrõl a helyzetet. Miután döntöttem az indulásról, Tamással megbeszéltük, hogy meg kell próbálnunk. Tudtuk, nagyon nehéz lesz, de azt is, tartozunk ennyivel Koló emlékének. Aztán láttuk, nagyon szépen megy alattunk a hajó, azokban a nagyon szomorú napokban igazi színfolttá vált a közös edzés. Pekingben életem legnagyobb nyomása alatt voltam. Meg akartuk mutatni, Kolóért is bizonyítani akartunk. Ez a siker az õ sikere is egyben.” Vöröss Endre
–
7. oldal
P R O G R A M O K
Neveletlen gyerekek Sok srác érkezik labilis családi körülmények közül a szakmunkásképzõbe. Nehezen nevelhetõk, nehezen viselik, ha dumálnak nekik, mert otthon olyanok osztják náluk az észt, akik eszement dolgokat mûvelnek, értelmetlenül élnek. A srácokat kivitte a mester egy fürdõszoba-átalakításhoz. Le kellett verni a csempét, ki kellett venni a vécét, a kádat, a mosdókagylót, s levinni a cuccot a harmadikról. Hagyott ott vödröket az oktató, hogy azokkal hordják a sittet, aztán elment valami papírügyet intézni. A srácok nem hagyták szívatni magukat. Még hogy tízszer-hússzor járják a lépcsõt! Beleborítgattak mindent a fürdõkádba, hogy majd egyszerre leviszik. Megjött a mester, s nagy mellénnyel nyomták neki a frankót. Hogy nem könynyû ám õket átverni. – Igen? – mosolygott a tanár. – Akkor vigyétek le! Nem lehet több négy mázsánál. Vagytok rá hárman. Attól fogva tudatosult a srácokban, hogy nem minden felnõtt ostoba, nemtörõdöm vagy számító. Azok számára a legnehezebb az átál-
lás, a világ másként látása, akik a civilizáció peremérõl érkeznek. Akiknek nincsenek olyan irányú gondolataik, tapasztalataik, hogy a gyümölcsöstálból csak annak illik kivenni, aki bele is tett. Neveletlenek, de nem nevelhetetlenek. Egy tanár mesélte, hogy egy szülõ iskolalátogatási igazolásért ment be a szakképzõbe. Kérdezték: mi a gyerek neve. Kis Pál. Van több Kis Pál; melyik osztályba jár? Anyu nem tudja. Akkor mi az osztályfõnöke neve? Passz. Milyen szakmát tanul? Nem kérdezték otthon, õ meg nem mondta. Mentõkérdés: hol lakik? A tájékozott szülõ erre vágta választ, kiállították hát az igazolást a két éve lakatosnak tanuló srác nevére. Aki ennyire nincs képben, vajon mit tud a tb-fizetési kötelezettségrõl, a szelektív hulladékgyûjtésrõl, az elektronikus adóbevallásról? Milyen felkészültséggel dönt, szavazópolgárként, a saját jövõjérõl, és milyen világszemléletet ad tovább a gyermekeinek? Wessely
Ki mint vet, úgy arat Mezõgazdasági munkálatok szeptemberben A szeptember a szántóföldi növények betakarításának kezdete, amely az idén már a hónap elején gõzerõvel elkezdõdik. A meleg és viszonylagosan csapadékos idõjárás következtében jól fejlõdtek a növények. A napraforgó betakarítása ebben a hónapban lezárul, de a kukorica kombájnolása is beindul a hónap második felében. A repcét is most kell elvetni, és a korai elõvetemények után az õszi kalászosok alá is gyorsan el kell végezni a talaj-elõkészítést. Ezzel párhuzamosan
nagy hangsúlyt kell fordítani a megfelelõ tápanyagpótlásra is a kalászosok alá. A szõlõ szüret – várhatóan jó minõségben – mintegy 10-14 nappal elõbb kezdõdik. Jellemzõen a hónap eleji 20 C fokos napi középhõmérséklet a hónap végére 16 C fokra csökken. A tavalyi hideg szeptember után az idei várhatóan melegebb és átlagos csapadékú lesz. Mindez ideális lesz a mezõgazdasági munkákra. Az idei kedvezõ idõjárás hatására a szántóföldi növények termésátlaga jónak mondható, azonban a kínálati piac miatt az árak jelentõs mértékben estek. Az ágazat jövedelemtermelõ képessége – az input árak növekedése miatt – azonban nem változik. Kõvári László
Szögekkel a gyerekek ellen Még májusban facsavarokat, szögeket ütött egy dombóvári lakótelepi játszótér fájába egy férfi azzal a céllal, hogy elriassza a gyerekeket. Az éjszakai mûszak után zavarta ugyanis õt az ott játszók hangoskodása. Tette következtében egy 7 éves kislány fennakadt az egyik szögön, leesett és feltehetõen ennek következtében eltörött a karja. A szülõk feljelentették az elkövetõt, aki ellen eljárás indult.
Szekszárdi Szüreti Napok Szeptember 18. DEMJÉN koncert Szeptember 19. IRIGY HÓNALJMIRIGY,
Egy tonna marhahús fogyott el a Tarka Fesztiválon Nyolcadszor rendezték meg a bonyhádi Tarka Fesztivált. Az Országos Agrárfórumon több mint 300 szakember vett részt. A kétnapos rendezvényre 60 tojásból készült csipetke, illetve egy tonna marhahús fogyott el a családi fõzõ partin és az ökörsütésen. A Tarka Fesztivál hû maradt a híréhez, ugyanis színes színpadi programok sora is várta a közönséget.
MÉDIAPARTNEREINK Szekszárd 91,1 MHz Paks 107,5 MHz Bonyhád 92,8 MHz Dunaföldvár 106,5 MHz Tamási 101,9 MHz Baja 94,3 MHz
2008. szeptember 18–21. Szeptember 21. SEBESTYÉN MÁRTA, REPUBLIC Lesz még: Borudvar, rock-koncert, színpadi táncshow, Játszó Fertály gyerekeknek, vásár és Vidámpark!
UTCABÁL A GHB-val Szeptember 20. FELVONULÁS, SZÜRET SZÉPE VÁLASZTÁS, MAGYAR ÁLLAMI NÉPIEGYÜTTES
MEGYEI NAPLÓ Tolna megye közéleti lapja Beküldendõ a vízszintes 1. függ. 11., 12. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2008. szeptember 15. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk helyes megfejtése: Nagyon kevés embernek válik javára, ha megismerik Nyertesek: Simonné Toronyi Ágnes (Bátaszék), Hesz Csilla (Paks), Sárosdi Jánosné (Madocsa) A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.
M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l :
[email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu
ISSN 1585 – 5481
További információk: 74/529-610. A mûsorokról részletesen: www.babitsmuvhaz.hu
8. oldal
R E K L Á M
UROLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS A TKOK országos tenyészszemlét tart Bogyiszlón a sportpálya területén 2008. szeptember 20-án szombaton 9–12-ig. A IX-es fajtacsoportba tartozó kutyák részére, kivéve uszkár. A tenyésszemle eredményét a MEOE elismeri, és elfogadja.
DR.
PAPP FERENC osztályvezetõ fõorvos
Hely: Szekszárd, Kossuth L. u. 14. Rendelési idõ: csütörtök 17–19 óráig
Tenyészszemle díja: MEOE és MKSZ tagoknak 5 000Ft, nem tagoknak 10 000Ft.
Bõvebb információ: 20/203-77-26; www.mksztkok.gportal.hu
INTERHAUS BARTA: a minõsített minõség
A könnyûszerkezetes, energiatakarékos házak építésére szakosodott Interhaus Barta Építõ- Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. idén 10 éves. A vállalkozás a „minõsített minõség” jegyében ünnepli a szép jubileumot. A cég, amely alapító tagja volt a Magyar Készházak Szövetségének (MAKÉSZ), tagja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) évek óta teljesíti a legmagasabb minõségi követelményeket nem csak idehaza, de Ausztriában és Németországban is (a vállalkozás megrendeléseinek zöme e két ország polgáraitól érkezik). Az Interhaus Barta Kft. által gyártott szerkezet teljesíti a májusban bevezetett új tûzoltósági szabványt is, melynek értelmében csak az ÉMI által laboratóriumban bevizsgált anyagból épülhet ház, készülhet épület. Mint azt Barta Gábor cégvezetõ elmondta: a környéken mûködõ kis vállalkozások zöme nem képes teljesíteni ezt a minõségi követelményt, ezért õk felkínálják, hogy számukra is legyártják a megrendelt szerkezetet, a tanácsadáson túl ezzel is segítve a boldogulásukat. A Tartsay Vilmos utca 10-ben mûködõ telephelyen a könnyûszerkezetes épületek gyártása egy 3400 m2 alapterületû, bedaruzott üzemcsarnokban történik. Itt lehetõség van a nagyfokú elõszerelésre, s így a helyszíni szerelés ideje a töredékére csökkenthetõ: a szerzõdéskötéstõl és az engedélyek beszerzésétõl számítva akár két hónap alatt költözhetnek a lakók. Az üzemi gyártás garantálja a minõséget, a folyamatos ellenõrzés lehetõségét, és a nagyfokú pontosságot. Szerkezeti elemeik a nyugat-európai norma szerint épülnek fel, mindenben kielégíti a szabványt. Az Ausztriából származó, 13 méteres, mûszárított fa, és felhasznált többi anyag is környezetbarát, a német építési norma szerint megfelel az ÖKOHAUS-ra vonatkozó elõírásoknak. Épületszerkezetünk hõszigetelése kielégíti a legszigorúbb hõszigetelési elõírást. A falszerkezetben lévõ 14 cm-es ásványgyapotot további 6 cm Austrotherm hõszigetelõvel látják el. Így a falon mért (K=0,19) és az átlagos (K=0,22) hõszigetelési érték is könnyedén teljesíti a magyar elõírást (K=0,64). Az építtetõk által megálmodott, egyedileg tervezett otthont készítik el az alaptól a tetõig. Az Interhaus Barta Kft. által gyártott úgynevezett szeglemezes tetõszerkezet 30 méter fesztávig alátámasztás nélkül szerelhetõ, így kiválóan alkalmas üzemcsarnokok, mezõgazdasági épületek, sõt akár sportlétesítmények tetõszerkezetének elkészítésére is.
A KÖRNYEZETTUDATOS EMBER ÉPÍTÉSI MÓDJA A közhiedelemmel ellentétben a könnyûszerkezetes lakóházak nem tíz-húsz évre készülnek. Az Interhaus Barta Kft. a statikai szerkezetre 30 év garanciát vállal, a gyártás és az összeszerelés minõsége miatt azonban a várható élettartam több generációt ölel fel. A könnyûszerkezetes házak a természeti károkkal (pl. földrengés) is ellenállóbbak a „rideg” anyagokból, például téglából, betonból készült társaiknál. Tényekkel bizonyított, hogy a tûzveszélyesnek tartott könnyûszerkezetes házakból tûz esetén az átlagnál hoszszabb ideig menekíthetõek biztonsággal az ingóságok. Az Interhaus Barta Kft. által gyártott és forgalmazott könnyûszerkezetes házak energiatakarékosak is. A falszerkezetnek, szigetelésnek köszönhetõen a belsõ terek gyorsan, kis energiával felfûthetõek. Akár 50% megtakarítás is elérhetõ. A „szerkezet” modern, alternatív energianyerõ berendezésekkel (napkollektor, földfûtés, esõvízgyûjtõ) tehetõ még gazdaságosabbá. Az Interhaus Barta Kft. a tervezéstõl a kulcsrakész átadásig vállalja könnyûszerkezetes, energiatakarékos házak építését. Keressék õket bizalommal.
INTERHAUS BARTA KFT. Telephely: 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. • Tel: 74/411-403, Fax: 74/419-195 E-mail:
[email protected] • Internet: www.interhaus.hu
Bejelentkezés: 20/218-3137; 70/524-4334-es telefonszámokon
MEGYEI NAPLÓ
