JELENTÉS. a központi költségvetés intézményrendszerének ellenőrzéséről május

JELENTÉS a központi költségvetés intézményrendszerének ellenőrzéséről

0808

2008. május

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-15-115/2007-2008. Témaszám: 879 Vizsgálat-azonosító szám: V0355 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: dr. Kuti Anna osztályvezető Az ellenőrzést végezték: Bánkné Simon Judit számvevő

Czmarkó Frigyes számvevő

Domonkosné Kurilla Edit számvevő tanácsos

Hajkó Andrea számvevő

Dr. Király László számvevő tanácsos, tanácsadó

Dr. Pataki Magdolna számvevő tanácsos, tanácsadó

Salamin Viktor számvevő

Szólya Ildikó számvevő tanácsos

Trenovszki István számvevő tanácsos, főtanácsadó

Vásárhelyi Zoltán számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés a központi költségvetés területén működő belső kontroll mechanizmusok ellenőrzéséről

0115

Jelentés a Külügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0314

Jelentés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet működésének ellenőrzéséről

0316

Jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet működésének ellenőrzése

0320

Jelentés a Központi Statisztikai Hivatal fejezet működésének ellenőrzéséről

0334

Jelentés a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet működé-

0341

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

sének ellenőrzéséről Jelentés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet működésének ellenőrzése

0350

Jelentés a Pénzügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0431

Vélemény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetési javaslatáról

0449

Jelentés a Egészségügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0522

Jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0532

Jelentés az Oktatási Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0534

Jelentés a Honvédelmi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0535

Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0540

Jelentés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0543


0550

Jelentés az Igazságügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0567

Jelentés az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0568

Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről

0612

Jelentés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0617

Jelentés a Belügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0618

Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0628


0641

Jelentés a minisztériumok és országos hatáskörű szervek elhelyezésének és tárgyieszköz-ellátottságának ellenőrzéséről

0642

Jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0710

Jelentés a Külügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről

0711

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0724

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról

0736

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

12

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

20

1. A központi költségvetés intézményrendszerének átalakítása 1.1. Az intézményrendszer felülvizsgálatára, átalakítására 2006 nyaráig tett kormányzati intézkedések 1.2. Közfeladat felülvizsgálat 1.3. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtása 1.3.1. A Kormányhatározat tartalma, célja, jelentősége 1.3.2. A Kormányhatározat végrehajtása 1.3.3. Minisztériumok infrastrukturális feladatainak központi szervezetbe integrálása 1.3.4. Az átalakítás folyamatának nyomon követése és költségvetési összefüggései 2. Az intézményi rendszer nyilvántartása és összetétele 2.1. Az intézményi rendszer nyilvántartása, azonosítása 2.2. A központi költségvetési intézmények száma, összetétele

20 20 24

25 25 27 35 39 43 43 48

1

MELLÉKLETEK 1.

Észrevételek

2.

Az intézményrendszer átalakításához kapcsolódó, több fejezetet érintő kormányhatározatok

3.

A 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításai

4.

Az egyes nyilvántartásokban alkalmazott azonosítók

5.

Fejezetek feladat- és intézményi jellemzői 2006. június 30-án

6.

Fejezetek feladat- és intézményi jellemzői 2007. június 30-án

7.

A fejezetekhez rendelt szakfeladatok jellemzői

8.

Több fejezet több intézményében ellátott szakfeladatok jellemzői (2006. évi intézményi beszámolóból gyűjtött példák)

9.

A központi költségvetés intézményeiben foglalkoztatottak létszámadatai, 2006. június

10.

A központi költségvetés intézményeiben foglalkoztatottak létszámadatai, 2007. június

11.

A költségvetési szervek száma (a Tb. szervei nélkül) gazdasági ág és gazdálkodási forma szerinti bontásban)

FÜGGELÉK 1.

2

A 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat feladatainak végrehajtása

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Ámr. ÁNTSZ APEH ÁrB EKK ESKI EüM FVM GKM HM IM IRM KEHI Kht. KSH KSZF KSzK Kszt.

KüM KVI KvVM MÁV MeH MeHVM MNV Zrt. MTA NCSSZI NKÖM OEP OIT OGY OKM OM ONYF OTH OVSZ ÖTM

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Államreform Bizottság Elektronikus Közszolgáltatások Központja Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Közhasznú társaság Központi Statisztikai Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Külügyminisztérium Kincstári Vagyoni Igazgatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Állami Vasutak Miniszterelnöki Hivatal Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Igazságügyi Tanács Országgyűlés Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási Minisztérium Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Vérellátó Szolgálat Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

3

Ötv. PM SZMM Tb Vtv.

4

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalombiztosítás 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Államigazgatási Elkülönült szervezettel rendelkező jogi személy, amely jogsza(közigazgatási) szerv bályban meghatározott feladat és hatáskörrel, igazgatási jogosítvánnyal, önálló döntési jogkörrel rendelkezik, rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szerv, élén egyszemélyi felelős vezető áll, önálló költségvetéssel rendelkezik. Benchmark Az adott területen viszonyítási alapként elfogadott, alkalmazott irányadó egyed jelzője (pl. benchmark intézmény, benchmark hozam). COFOG Az államháztartás és részei folyó, tőke- és pénzügyi művelete(Classification of the inek társadalmi-gazdasági célok szerinti osztályozására kidolFunctions of gozott, a kormányzati funkciók mérésére alkalmazott nemzetGovernment) közi szabvány. (Nemzeti Számlák Rendszere SNA 1993, 18.9.) Feladatkataszter Az állami feladatoknak a közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2229/2006. (XII. 20.) Korm. határozat alapján összeállított, több szinten részletezett listája, tematikus felsorolása. Funkciócsoportok A költségvetési beszámolóban a létszám feladatok jellege szerinti bontására alkalmazott csoportosítás. Az I. funkciócsoportba az intézménynek a statútum, az SZMSZ szerinti szakmai profilja(i)hoz tartozó, szakmai feladatokat végzők tartoznak. A II. funkciócsoportot a szakmai feladatok ellátását funkcionálisan segítő létszám (a szervezet működéséhez szükséges humánpolitikai, gazdálkodási-költségvetési, jogi, nemzetközi, ellenőrzési, koordinációs, informatikai, kommunikációs feladatokat ellátók) adja. A III. funkciócsoportba tartozó létszám a szakmai és a funkcionális feladatok ellátását technikailag segítő létszám (adminisztratív-titkársági, protokolláris, kézbesítési, szállítási, jóléti, üzemeltetési, rendészeti, raktározási feladatokat ellátók és vezetőik). (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 36. űrlap kitöltési útmutatója) Gazdálkodási forma A tevékenység folytatásának szervezeti formájára és a tevészerinti osztályozás kenységet ellátóra, annak tulajdonosára utaló kód (pl. költségvetési szerv vagy vállalkozás, az utóbbin belül egyéni vagy társas vállalkozás, ezen belül gazdasági társaság, non-profit szervezet). (A KSH elnökének 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról 3. sz. melléklet) Gesztor intézmény A gesztor más intézmények számára standard szolgáltatásokat nyújtó költségvetési szerv. Kidolgozza az intézmény, mint általános felhasználó számára nyújtandó szolgáltatás / ellátás normáit (azaz milyen eszközöket, milyen szolgáltatásokat, milyen minőségi paraméterek mentén biztosít). A gesztor létrehozásának célja a szolgáltatások központosításával a méretgazdasági hatásokból, valamint a legjobb gyakorlat megvalósításából származó hatékonyságjavítási lehetőségek kihasználása.

5

Költségvetési szerv

Az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi (1992. évi XXXVIII. tv. 87. § (1) bekezdés). Középirányító szerv Országos illetékességi körű, illetve más, kiterjedt intézményhálózattal rendelkező költségvetési szerv, amely külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja, szervezi a területi szerveit, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó költségvetési szerveket, és meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a szakmai feladatellátás, valamint a költségvetési gazdálkodás tekintetében (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 54. pont). Önállóan gazdálko- Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: dó költségvetési a) a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, szerv b) az önkormányzati hivatal, c) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, d) az, amelyet az alapító vagy a felügyeleti szerv annak sorol be (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bek.). Részben önállóan Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek azt a jogi gazdálkodó költség- személyiséggel rendelkező költségvetési szervet kell besorolni, vetési szerv amelynél az önálló gazdálkodói besoroláshoz rögzített feltételek nem vagy csak részben állnak fenn, saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv szakmai önállóságát nem érinti (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (4) bek.). Részjogkörrel renA költségvetési szerv egyes – felügyeleti szerv által megállapídelkező költségvetési tott – működési kiadásai és bevételei szerv a) előirányzatát más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy b) előirányzatai felett más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik. A működési előirányzat feletti rendelkezési jog megszabása a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (4) bek.). TEÁOR A gazdasági tevékenységek nemzetközileg egységes ágazati osztályozási rendszere. A 2007. január 19-én hatályba lépett, és 2008. január 1-től az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás, a NACE Rev.2. magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR'08. (Tájékoztatás a gazdasági tevékenységek új osztályozási rendszeréről, Statisztikai Közlöny 2007/2)

6

Teljes jogkörrel ren- a) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját delkező költségvetési előirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelszerv kező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - felügyeleti szerv által - meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult, b) az a) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (3) bek.).

7

8

JELENTÉS a központi költségvetés intézményrendszerének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Magyarországon 2005-ben az állami működésre 1 fordított − az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadásokat is magába foglaló − kiadások GDP-hez mért aránya közel 13% volt, míg az EU országokban átlagosan 10% körül alakult 2 . Az állami működés modernizációja keretében a kisebb és hatékonyabb állam megteremtése, azon belül a központi költségvetés szervezeti korszerűsítése évek óta, kormányokon túlmutatóan napirenden lévő feladat. A rendszerváltást követően a kormányok számos, a párhuzamosságok szűkítését, a kapacitások jobb kihasználását, a költségvetési források elosztásának és felhasználásának átláthatóbbá tételét szolgáló döntést hoztak. A 90-es években megvalósult szervezeti intézkedések következtében a központi költségvetési intézmények száma az 1992. év decemberi 1488-ról az 1999. év végére 806-ra csökkent 3 . A szervezetek száma 2006. januárban 823 volt, a foglalkoztatott létszám 2006 elejére az 1992. évi 321 ezer főről 274 ezerre mérséklődött 4 . A szervezeti intézkedések az államháztartás hosszabb távú pénzügyi egyensúlya szempontjából nem voltak elegendőek. 2004-től határozott kormányzati szándék jelent meg az intézményrendszer modernizálására. A Kormány e tárgykörben 2004. és 2006. között több határozatban rendelt el feladatokat. Átfogó javaslat kidolgozására kormánybiztost neveztek ki 2004 nyarán 5 . A kormánybiztos a kormányzati szervezetrendszerre, a költségvetési szervezetekre, köztestületekre és közalapítványokra, valamint az állami vagyon kezelésére vonatkozó tervezeteit benyújtotta a Kormánynak.

1

Az államháztartási kiadások funkcionális osztályozásában − az ún. COFOG szabványt követve − az állami működési funkciók csoportjába az igazgatás, a külügyek, a védelem, a rend- és jogbiztonság és az igazságszolgáltatás tartoznak.

2

Forrás: Államreform, közpénzügyi reform. Nemzetközi trendek és hazai kihívások − ÁSZ FEMI tanulmány, 2007. április.

3

Forrás: a költségvetési szervekről a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás.

4

Forrás: Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat előterjesztése.

5

1064/2004. (VI. 28.) Korm. határozat a kormányzati szervezeti decentralizációsderegulációs programról.

9

BEVEZETÉS

Az ÁSZ ellenőrzései alapján megállapította, hogy a 90-es évek második felében a tárcák nem vállaltak kezdeményező szerepet a szervezet- és intézményrendszer korszerűsítésében, az egyes szervezetek átalakításában, megszüntetésében 6 . Az intézményi rendszernek a fejezetek vezetőitől elvárt, további szűkítése a következő években sem valósult meg, a létszámgazdálkodás nem igazodott a feladatokhoz 7 . A 2006. évi kormányváltást követő minisztériumi feladatújraelosztást, átszervezéseket a kormányzati munka hatékonyságára, a költségek csökkentésére irányuló törekvésre utaló dokumentumok nem támasztották alá, az évközi feladat- és előirányzat-átadások problémát okoztak a feladatok folyamatos, jó minőségű ellátásában 8 . A jelen ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • kimutathatók-e rendezőelvek a költségvetési szervek lehetséges (a jogszabályok által megengedett) típusainak előfordulásaiban, és az elvek kifejeznek-e a feladatok jellegéből adódó követelményeket; • a központi költségvetés intézményi rendszerének átalakítását célzó intézkedéseket mennyiben alapozta meg a jogszabályban rögzített állami feladatok, valamint a meglévő intézményi struktúra felülvizsgálata, az intézkedések hozzájárultak-e a feladatok és a szervezetrendszer összhangjához, megvalósult-e az általános jellegű, funkcionális tevékenységek intézményi kereteken átnyúló végrehajtása. Ellenőrzésünk a 2004-2007. években a központi költségvetés intézményi rendszere egészének átalakítására hozott kormányzati intézkedések és végrehajtásuk, valamint a 2007 nyarára kialakult intézményrendszer jellemzőinek értékelésére irányult. A szervezeti változások 2007. II. félévében is folytatódtak, ezért jelezzük a helyszíni vizsgálat lezárását követő eseményeket is. Az ellenőrzés keretében áttekintettük – az ún. alkotmányos fejezetek kivételével, a kijelölt fejezetek vizsgálatán keresztül – a kialakult központi költségvetési intézményrendszert és a bekövetkezett változásokat azon kockázatok feltárása érdekében, amelyek az átalakítás céljainak megvalósítását veszélyeztethetik. Az intézkedések igen különböző összetettségű feladatokat írtak elő (egy kijelölt intézmény átalakításától kezdve a valamennyi minisztériumot érintő feladatközpontosításig). A végrehajtott átalakítások alapját képező 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat (Kormányhatározat) 9 intézkedései végrehajtásáról az 1. számú függelék tartalmaz összeállítást. A folyamat lezáratlansága, illetve az intézményi feltételek változása óta eltelt idő rövidsége miatt az átalakításnak a feladatok ellátásában, annak minőségében, mennyiségében, hatékonyságában megnyilvánuló következményei még nem voltak ellenőrizhetők. A fenti okok miatt a tevékenység során felhasznált

6

Vélemény a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről (9839, 2. sz. füzet).

7

Vélemény a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához, ÁSZ 2004. január.

8 9

Jelentés az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről (0705).

2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről.

10

BEVEZETÉS

erőforrások – pl. a személyi jellegű ráfordításokon belül a megbízási díjak – nagyságának, összetételének alakulását sem vizsgáltuk. A szervezeti változásoknak a közigazgatás működésére, teljesítményére gyakorolt hatását egy későbbi ellenőrzés során fogjuk értékelni. A 2006-2007. években elrendelt szervezeti és egyéb intézkedések végrehajtásának értékelése érdekében – a vizsgálat előkészítése keretében – kérdőíves felmérést végeztünk a minisztériumoknál. A kérdések érintették a feladatok és szervezetek fejezetek közötti átadás-átvételét, a fejezeten belüli átalakításokat (alapítás, megszűnés, összevonás, tevékenység több intézménybe szervezése), és azok lebonyolítását. Az intézkedések előkészítéséhez kapcsolódó kérdéscsoportnál arra kerestük a választ, hogy megalapozta-e az elrendelt átszervezéseket a fejezetekhez tartozó intézményrendszer felülvizsgálata. A fejezetekhez tartozó költségvetési, valamint költségvetésen kívüli gazdálkodó szervezetek és feladataik feltérképezését tanúsítványok szolgálták. Megkeresésünkre az adatszolgáltatást a kérdőív és a tanúsítványok beküldésével valamennyi minisztérium teljesítette. A válaszadást egyes tárcáknál a változásokra vonatkozó − a kormányzati struktúra-átalakítás miatt még a jogelődnél keletkezett – információk hiánya akadályozta. Helyszíni ellenőrzést a MeH és a PM mellett az állami feladatok minisztériumok közötti, a 2006. évi kormányváltást követő újraelosztásában érintett minisztériumoknál (GKM, IRM, OKM, ÖTM, SZMM) tartottunk, ezen kívül bevontuk a vizsgálatba az EüM-et és a KvVM-et is. Az ellenőrzés lefolytatásának jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény, különösen annak 1. § (2) bekezdése, a 2. § (3), (5), (6) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, valamint a 21. § (3) bekezdésében foglaltak együttesen képezték. A jelentést az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdésének megfelelően észrevételezésre megküldtük az Egészségügyi Minisztériumot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, a Külügyminisztériumot, a Miniszterelnöki Hivatalt, az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot felügyelő miniszternek. Korábbi észrevételük fenntartását a pénzügyminiszter jelezte, egyéb észrevételt a miniszterek nem tettek. A pénzügyminiszter eltérő álláspontjára a jelentésben utalunk. A miniszteri leveleket az 1/a – 1/l. számú mellékletek tartalmazzák.

11


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szakmai közgondolkodásban folyamatosan jelen volt az állami szerepvállalás újragondolásának és az állami feladatok hatékonyabb ellátásának igénye, ami az államháztartás egyensúlyi helyzetének függvényében változó erősséggel fogalmazódott meg. Határozott előrelépést jelentettek ebben a folyamatban az intézményi rendszer átalakítására 2006 nyarán hozott kormányzati döntések. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a döntéseket és az azt követő intézkedéseket rendkívüli körülmények, a kritikus szintet elérő államháztartási hiány, a költségvetés finanszírozhatósága, a konvergencia program teljesíthetősége kényszerítették ki. Stratégiai célként a 2004. évi kormányprogramban 10 jelent meg a kisebb és hatékonyabb állam megteremtése. A kormányprogrammal összhangban hozott kormánydöntések elrendelték az állami feladatok és intézmények felülvizsgálatát, a tipikus feladatokhoz célszerű intézményi formák meghatározását („benchmark” szervezettípusok kialakítását), a működés gazdaságosságának és hatékonyságának értékelését, a kiadások csökkenését eredményező fejezeti javaslatok, intézkedési tervek kidolgozását és végrehajtását. A feladatok többségének végrehajtása azonban elmaradt, a várt költségvetési megtakarítások nem jelentkeztek. Az állami feladatok felülvizsgálata, a központi költségvetés intézményi struktúrája átalakításának feladatával együtt már 2004 nyarán felmerült, a minisztereknek címzetten 11 . A tárcák vezetőinek feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok egységes szempontok szerinti, teljes körű és egyben a tevékenységet végzőkre is kiterjedő, központi áttekintése és rendszerezése 12 2007-ben történt meg. A pénzügyminiszternek 2004. április végére kellett kidolgoznia az intézményrendszer átalakításának elveit, szempontjait 13 . A minisztereknek ugyanerre az időpontra már a – még el nem készült – szempontokat figyelembe vevő intézkedési tervet kellett készíteniük az irányításuk, felügyeletük alatt álló költségvetési intézmények és államháztartáson kívüli szervezetek átalakítására. Az intézkedési tervek megalapozásához a meglévő szervezeti struktúra felül-

10

Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért 2004-2006. A kormányprogram önálló cím alatt tartalmazza a kisebb és hatékonyabb állam megteremtésének célkitűzéseit. 11

A Kormány 2004. június 2-i jegyzőkönyvi határozatával együtt kiadott útmutatóban.

12

A közfeladatoknak a 2229/2006. (XII. 20.) Korm. határozattal elrendelt felülvizsgálata keretében a feladatokat tevékenységi bontásban tartalmazó feladatkatasztert a minisztériumok közreműködésével állították össze. A feladatkataszter a www.allamreform.hu/index.html honlapon megtekinthető. 13

2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről.

12


vizsgálatát a Kormány csak 2004. júniusban írta elő 14 . A PM szintén 2004 nyarán határozta meg a felülvizsgálathoz az átalakítások szempontjait, rendező elveit (optimális üzemméret kialakítása, kis létszámú szervezetek megszüntetése, intézményhálózathoz tartozó szervezetek számának csökkentése, megyei szervezésű területi egységek régiós szintűvé alakítása, profiltisztítás). A szervezeti javaslatok kidolgozásához és megítéléséhez nem álltak rendelkezésre általánosan ismert és alkalmazott kritériumok. A tárcák intézkedéseinek elmaradása miatt 2005 márciusában újabb kormányhatározat rendelkezett az intézkedési tervek megújításáról 15 , majd a legnagyobb kiadási előirányzattal rendelkező szervek átalakításához javaslatok kidolgozásáról 2006. május végén 16 . A Kormány 2004 nyarán rendelte el – jegyzőkönyvi határozatában – a meglévő intézmények átvilágítása alapján szervezeti modellek szakértői kialakítását, kritériumok megállapítását, de a feladat végrehajtása elmaradt 17 . A költségvetési intézmények körén belül a központi államigazgatási szervek típusait, azok irányításának, felügyeletének jellegzetességeit 2006 nyarán állapította meg az Országgyűlés 18 , ennek keretében szervezeti sémát a minisztériumokra határoztak meg. A közfeladatok jellegéhez illeszkedő szervezeti típusokra a PM által kidolgozott törvényjavaslat egyeztetése 2007 végén is folyamatban volt 19 . A kormányhatározatok a kijelölt szervezetek átalakítását, megszüntetését, valamint felülvizsgálatok elvégzését és azok eredményeitől függő intézkedések (pl. kisméretű intézmények összevonása) megtételét írták elő a tárcák számára. A konkrét, nevesített szervezeti intézkedéseket végrehajtották (például az IM-nél az Igazságügyi Hivatal létrehozása, közalapítványok megszüntetése). A felülvizsgálatok elvégzése, a feladat többszöri előírása ellenére, jellemzően elmaradt, 2005 februárjáig 20 a 93, Kormány által felülvizsgálatra megjelölt szervezet-megszüntetésből 5 valósult meg. Az előírások határidőbeni végrehaj-

14

A Kormány 2004. VI. 2-ai jegyzőkönyvi határozata az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azt megalapozó intézkedésekről.

15

2044/2005. (III. 23.) Korm. határozat az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat módosításáról, továbbá a közszférát érintő szervezeti átalakítások folytatásáról. 16

1054/2006. (V. 26.) Korm. határozat a közigazgatás átalakításának előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról. 17

A szakértő kiválasztását célzó közbeszerzési eljárást elindították, de az FVM-nek az ajánlati felhívás egyik területét (állategészségügy és élelmiszerellenőrzés) érintő tervezett saját felülvizsgálatára, konkrét szervezeti elképzeléseire (pl. regionalizáció, agrár szakigazgatási szervek létrehozása) hivatkozással leállították. 18

2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról. 19

A költségvetési intézmények típusairól az ún. státusztörvény tervezete rendelkezik.

20

Előterjesztés a Kormány részére a közszféra szervezeti átalakítása helyzetéről és folytatásáról (2005. február).

13


tását a teljesítésre nyitva álló időszak rövidsége (az intézkedési tervek 1-2 hónapos határideje) eleve kétségessé tette. Az intézményrendszer átalakítását előíró, felsorolt kormányhatározatok előtérbe helyezték, fenntartották a szervezeti rendszer célszerűségének kérdéskörét. A kormányhatározatokat előkészítő (PM és MeH) és végrehajtó szervek (minisztériumok) átalakításokkal kapcsolatos tevékenysége hozzájárult a lehetséges változások szempontjainak kikristályosodásához, egyes fejezeteken belül (pl. EüM, KvVM) feladatátrendezések, szervezeti változások megvalósításához. Az államháztartási hiány elodázhatatlan, már rövidtávon elérendő csökkentésére, a működés hatékonyságának javítására a Kormány 2006. júniusban a központi költségvetés intézményi rendszerének átalakításáról határozott (Kormányhatározat 21 ). A korábbi döntések végrehajtásának kedvezőtlen tapasztalatai, a tárcák javaslatainak hiánya is közrejátszott abban, hogy a Kormány intézményeket nevesítő, határidőzött (döntően 2007. január 1-je) szervezeti intézkedéseket 22 , a további működésre vonatkozó vizsgálatok és javaslatok, valamint a változások feltételeit megteremtő törvényjavaslatok elkészítését írta elő, és a végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérését rendelte el. A magyar közigazgatásban ilyen nagyságrendű, a központi és a helyi, területi államigazgatási szervek, valamint az irányításuk alá tartozó alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok százait érintő szervezeti átalakítás az utóbbi évtizedben nem volt 23 . Az előírt 264 feladat 51%-át a fejezetek intézményei 2007. novemberig végrehajtották, és további 106 feladat végrehajtása folyamatban volt. 24 Feladatok átcsoportosítása, szervezetek megszüntetése, országos hálózatok összevonása, az országos hálózatban működő intézmények regionális átszervezése, költségvetésen kívüli szervezetek feladatköreinek költségvetési intézményi körbe vonásának eredményeként a fejezetek intézményrendszere kisebb, a működés, a létszám koncentráltabb lett. A Kormányhatározatban előírt, és a kapcsolódó átalakítások, átszervezések végrehajtása még 2008 tavaszán is folyamatban volt. A valamennyi tárcát és intézményeit érintő előírások következtében az intézmények száma mintegy negyedével (200) csökkent. Az intézkedések vég-

21

2118/2006. (VI.30.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről.

22

A regionalizációval a Kormány erősíteni kívánta egyben a statisztikai-tervezési régióknak a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepét (Jelentés a Pénzügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről – ÁSZ 0801, 2008 március, 51. o.). 23

Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtásáról és módosításáról című határozat 2007. decemberi előterjesztése szerint a Kormányhatározatban elrendelt intézkedéscsomag 264 – szervezeti változással összefüggő – feladatot fogalmazott meg, amelyek megvalósítása 2007 novemberéig 415 költségvetési intézményt és 96 államháztartáson kívüli szervezetet érintett. (Áttekintő kimutatást tartalmaz a – tartalmuk alapján összevont – feladatokról az 1. számú függelék.) 24

14

Az adatok forrása: lásd az előző lábjegyzetet.


rehajtása az államigazgatás folyamatos működésének biztosítása, illetve a tárcákat érintő reform, koncepció előkészítése és megvalósítása közepette zajlott. A nagyságrendjében példa nélküli változások figyelembe vételével a 2007. évi költségvetési kiadások meghatározásánál 50 Mrd Ft-os – létszámcsökkentésből 25 adódó, a központi költségvetési szervek 2006. évi 1821 Mrd Ft-os kiadási előirányzatának 26 2,7%-át jelentő – megtakarítást érvényesített a PM. A változások hosszú távon ható, tartós megtakarításai a helyszíni ellenőrzés zárásakor nem mutathatók ki, a pénzügyminiszternek először 2008. március 31-re 27 (majd évente) kell jelentést készítenie a költségvetési hatásokról 28 .

Miniszteriális fejezetekhez tartozó költségvetési intézmények száma 2006. június és 2007. június végén 140 120 100 80 60 40

2006. június 30.

20

2007. június 30. SZ M M

PM

TM Ö

H

KM O

M E

M Kv VM

KÜ

M IR

M H

KM G

FV M

Eü M

0

Forrás: ÁSZ tanúsítványok A fejezeti feladatokat – a tanúsítványok szerint – 2006 nyarán 677, 2007 nyarán 463 intézmény végezte. Radikálisan csökkentették az intézmények számát a GKM-nél (44%-ra) is, az FVM-nél (48%-ra), a PM-nél (52%-ra), az ÖTM-nél (54%-ra) és a HM-nél (56%-ra). Megyei intézményeket régiókba szervezett az EüM, a GKM, a PM és az SZMM. A hálózatok összevonásával például az FVMnél a párhuzamosan működő szakterületekből (állategészségügy, növény- és talajvédelem, földművelésügy, erdészet) közös szakigazgatási intézmény jött létre.

25

A létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítésekre a költségvetési törvényekben meghatározott céltartalék nyújtott fedezetet. 26

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről.

27

A PM 2008. 04. 21-i tájékoztatása szerint az adatok összegzése folyamatban van, a jelentés a zárszámadás keretében készül el. 28

2236/2007. (XII. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról, 2. pont).

15


A foglalkoztatottak összlétszáma 2006-ban 240 580 fő, 2007-ben 227 766 fő volt. Az átalakítások következtében a legfeljebb 200 főt foglalkoztató intézmények részaránya alacsonyabb, a legalább 201 főt foglalkoztatóké pedig magasabb lett 10 százalékponttal. 2007-ben a létszám 91%-át (2006 nyarán a 85%át) a 200 főnél magasabb létszámú intézmények foglalkoztatták. A minisztériumok által kitöltött kérdőívek és a helyszíni tapasztalataink szerint a tárcák – a végrehajtott átalakításoknál – a feladatok és az intézmények átadását-átvételét, a szervezet-átalakításokat megszervezték, a módosult intézményi rendszer szabályozási környezetét kialakították (pl. a megszüntető, alapító okiratokat kiadták, az új SZMSZ-eket számon kérték). A központi költségvetés intézményi rendszerét átfogóan érintő, több száz intézményre kiterjedő átalakításra úgy került sor, hogy elmaradt az állami feladatok körének, terjedelmének 29 , finanszírozásának előzetes felülvizsgálata 30 , intézményi modellek, feladat- és teljesítménymutatók, kritériumok meghatározása. Mindezek hiányában a döntően a PM tapasztalatain alapuló intézkedések magukban hordozzák a visszarendeződés veszélyét 31 , ami kockázatot jelenthet a tartós kiadáscsökkenés megvalósulása, az intézményi struktúra és a költségvetés hosszabb távú stabilitása szempontjából. 32 A Kormányhatározatot 2007 végéig 19 alkalommal módosították, a változások mind a feladatokat, mind pedig a határidőket érintették. A Kormányhatározat dokumentált államigazgatási egyeztetése elmaradt, bár az egyeztetés megelőzhette volna az elrendelt intézkedések módosításait, kiszűrhette volna a szakmai vagy hatásköri feltételek hiányában végre nem hajtható feladatokat, az irreális határidőket 33 . Előfordult végre nem hajtható intézkedés előírása (például kétharmados parlamenti támogatást igénylő intézkedést írtak elő a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok regionális átszervezésére 34 ; egészségügyi intézmény helyi önkormányzati szervnek – vizsgálat alapján történő – átadását rendelte el a Kormányhatározat a felügyeletet ellátó miniszter felelősségi körében, az ön-

29

„A közfinanszírozás parttalanná és átláthatatlanná válik, ha az állam nem dönt egyértelműen arról, hogy konkrétan melyek azok a javak, szolgáltatások, amelyekről maga kíván gondoskodni.” – A közpénzügyek szabályozásának tézisei (ÁSZ, 2007. április). 30

A PM nem tartja indokoltnak az állami feladatok előzetes felülvizsgálatának hiányolását.

31

A MeH és a PM nem tart a visszarendeződés veszélyétől.

32

A kockázatok kezelésére a Kormány a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról rendelkezett a 2233/2007. (XII. 12.) Korm. határozatban. 33

A PM tájékoztatása szerint számos szóbeli egyeztetés történt a tárcákkal, azonban ezek dokumentumai (jegyzőkönyv, emlékeztetők) az ellenőrzés számára nem álltak rendelkezésre. 34

A közigazgatási hivatalok regionális átalakítására elfogadott törvénymódosítást az Alkotmánybíróság a döntéshozatal módja (egyszerű parlamenti többségű elfogadás) miatt alkotmányellenesnek ítélte (kétharmados törvényt kétharmados többséggel kell módosítani), és a változtatást 2008. június 30-ai hatállyal törölte. Az ÖTM tájékoztatása szerint 2008. áprilisban ötpárti egyeztetések folytak a szabályozás újabb tervezetéről.

16


kormányzat azonban az átvétellel nem értett egyet, és az intézményt nem vette át); nem megfelelő határidő kitűzése (például kulturális közgyűjtemények központosított, gesztor általi ellátása, a munkaegészségügyi feladatok EüM-ből SZMM-hez átcsoportosítása); végrehajtott szervezeti változás visszarendezése (az OM Alapkezelő Igazgatóság SZMM-be átadása, majd visszahelyezése az OKM-hez). A felülvizsgálatra, javaslattételre előírt, vagy a tárcák által szükségesnek tartott esetekben a vizsgálatok jellemzően a tárcák szakmai álláspontjával összhangban álló eredményekre jutottak, aminek következtében esetenként a tárcák javaslatokat tettek a Kormány javaslatának törlésére (a földhivatalok régiós szintre átszervezése) vagy attól eltérő változásra, egyben a Kormányhatározat módosítására. (Például az SZMM a regionális képző központoknak a regionalizálódó munkaügyi központokba olvadása helyett a területi integrált szakképzési központokkal történő legszorosabb együttműködésüket, a KvVM a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek pénzügyi, könyvelési feladatainak központi ellátása helyett a gazdasági irányító feladatok öszszevonását javasolta.) Az ellenőrzés során láttunk példát a Kormányhatározat tárca által kezdeményezett, olyan megalapozatlan módosítására is, ahol utóbb a végrehajtott szervezeti változás visszamódosítását kérték (az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság összevonása a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatósággal, majd önálló költségvetési szervként történő ismételt létrehozása). Az előírt feladat-átcsoportosítás a Kormány közvetlen irányítása alatti szervezeteknél nem valósult meg határidőre (2007. január 1.). A humánerőforrás-menedzsment feladatok központi ellátásának szabályozási, szervezeti feltételeit folyamatosan alakították ki, ami a helyszíni vizsgálat idején is tartott. A minisztériumok könyvelésének Kincstárhoz telepítéséről rendelkező pontot 2006 végén hatályon kívül helyezték. A KVI megbízásának határidejét az ingatlanvagyon kezelésével – felkészültségének hiányában – módosították, majd a KVI a megszüntetését kimondó, időközben elfogadott vagyontörvény hatására már nem vette át a minisztériumi ingatlangazdálkodási feladatokat. Az iroda-ellátási, ingatlan-üzemeltetési, alapvető informatikai és kommunikációs, gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását 2007 tavaszán vette át a KSZF. A feladatok központosított végzésének költségvetési hatásaira számítások nem készültek, a szolgáltatások indokolt mértékét és megfelelő színvonalát meghatározó módszereket nem dolgozták ki. A 2007 végén is hatályos szabályozás 35 a szolgáltatások körének, terjedelmének meghatározását a KSZF és a minisztériumok szerződéses megállapodására bízta 36 . A kétoldalú szerződések

35

272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról és 7/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások köréről, terjedelméről, valamint az igénybevétel rendjéről. 36

A KSZF által nyújtott szolgáltatások terjedelme, mennyiségi és minőségi szintjének kétoldalú szerződésekben történő meghatározását az ÁSZ nem tartotta hosszabb távon fenntarthatónak a 2007. évi költségvetés véleményezéséről készített jelentésében (0641).

17


rendszere nem garantálja a feladatok takarékosabb elvégzését. A tervezett normatívákon alapuló, integrált ellátási rendszer bevezethetőségét, annak jogi feltételeit a hatályos szabályozás 2007 végén még nem teremtette meg 37 . A Kormányhatározat az elrendelt szervezeti átalakítások végrehajtásának figyelemmel kíséréséről is rendelkezett. A MeH a beszámolás és értékelés egységes rendszerét kialakította, a minisztériumok havi beszámolói alapján a (rész)feladatok teljesítését nyomon követte, és rendszeresen tájékoztatta a Kormányt, az Államreform Bizottságot. A MeH ösztönözte a minisztériumok illetékes vezetőit a végrehajtásban mutatkozó lemaradások valós okainak feltárására, a problémák megoldására. A beszámoltatás rendszere az intézkedésekkel elérhető egyszeri és tartós megtakarításokról nem eredményezett megbízható adatokat. A havonta beküldött adatok az időközben meghozott döntések miatt változtak, és helyszíni tapasztalataink szerint a minisztériumok 2007 novemberéig sem munkálták ki valamennyi szervezeti intézkedés pénzügyi hatását. A hiányos minisztériumi adatok egyszerű összesítésének torzító hatását (pl. a fejezetek közötti feladat- és intézmény átadások összesített hatásaként féloldalas, csak az egyik tárcánál kimutatott hatás figyelembevételét) a MeH nem szűrte ki. A Kormánynak készített tájékoztatók a megtakarítások alakulását részleteiben nem értékelték 38 . Az intézkedések eredménye az elvárt költségvetési előnyök bekövetkezte szempontjából csak egy területen állapítható meg, mivel konkrétan megtakarításokat a létszám csökkentésére határoztak meg (50 Mrd Ft). Az intézményrendszer átalakítása költségvetési összefüggéseinek évközi megítéléséhez a minisztériumoknál (esetenként az intézményeknél) hiányoztak az intézményi átszervezések miatt fölmerült kiadások adatai. A nyilvánosság számára elérhető egyéb információs források adataiból (törzskönyv és statisztikai adatok) az intézményrendszer változásának hatásai (az intézmények számának csökkenésén kívül) nem mutathatók ki. Az információk előállításának ráfordításai korlátozottan hasznosultak. Összehangoltabb adatközléssel a nyilvánosság számára is követhetők lennének a közszféra változásai. A miniszteriális fejezetekhez tartozó központi költségvetési szervek száma a költségvetési intézmények közhiteles nyilvántartása, a törzskönyv szerint 2006. június végén 553, 2007. június végén 444 volt. A törzskönyvi nyilvántartás a változások határidőn túli bejelentése miatt nem volt naprakész, ami a közhite-

37

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által nyújtott szolgáltatások normarendszer keretében történő biztosításáról szóló MeHVM rendelet tervezetét a MeH elkészítette, egyeztetése folyamatban van. 38

A Kormány 2007 decemberében a PM feladataként előírta, hogy készítsen átfogó elemzést és jelentést a Kormányhatározat költségvetési hatásairól. (2236/2007. (XII. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról, 2. pont).

18


lességét is csorbította. A pénzügyminiszter az adatszolgáltatás részletes szabályait nem határozta meg. A költségvetési intézményekről és működésükről a nyilvánosság számára a szervezetekhez és a fejezetekhez kapcsolódó információk (törzskönyv, költségvetés, szervezeti dokumentumok, beszámolók), valamint statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Az államháztartási és statisztikai információk rendszerezettsége különbözik, az eltérő forrásokból származó adatok nem kapcsolhatók öszsze, nem összevethetők. A költségvetés egyes szervezeti típusainak (Kszt. szerinti központi államigazgatási szervek) szervezeti, működési jellemzői egyik információs rendszerből sem gyűjthetők ki közvetlenül, mivel a nyilvántartásokat nem készítették fel e típusok megkülönböztetésére. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak: 1.

tegyen javaslatot az Országgyűlés számára az állami szerepvállalás tartalmára, mértékére, az állam által tartósan ellátandó, finanszírozandó feladatokra;

2.

dolgoztassa ki az állami feladatok célszerű ellátásának szervezeti modelljeit, teljesítmény kritériumait;

3.

intézkedjen a költségvetési szerveket és tevékenységüket jellemző államigazgatási és statisztikai információk összehasonlítható adattartalmának kialakítása érdekében. a pénzügyminiszternek: gondoskodjon a törzskönyvi nyilvántartás naprakészségéről, a nyilvántartásba vétel és az adatszolgáltatás részletes szabályainak meghatározásáról.

19


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTALAKÍ-

TÁSA

1.1.

Az intézményrendszer felülvizsgálatára, átalakítására 2006 nyaráig tett kormányzati intézkedések Az ellenőrzött időszakban a Kormány több, tartalmában és a végrehajtás időszakában egymást átfedő intézkedést hozott az intézményrendszer átalakítására. (Az intézményrendszer átalakításához kapcsolódó, több fejezetet érintő kormányhatározatok listáját az 2. számú melléklet tartalmazza.) 2004. márciusban az EU elvárásoknak (átláthatóság, elszámoltathatóság, takarékosság, fenntarthatóság) történő megfelelés, valamint a konvergencia program teljesítésének megalapozására a Kormány az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről hozott határozatot 39 . A határozat többek között a hatékonyabb feladatellátás, koncentráltabb szervezetrendszer megteremtésére a központi intézményrendszer átalakításával összefüggő konkrét és általános intézkedéseket rendelt el. A konkrét feladatok kijelölt központi költségvetési szervek és alapítványok, közalapítványok stb. átalakítására, megszüntetésére, összevonására vonatkoztak. Általános feladatként intézkedési tervek kidolgozását írta elő a miniszterek részére 2004. április végi határidővel, a fejezethez tartozó költségvetési és egyéb szervezetek átalakítására, feladatellátásuk hatékonyabbá tételére, a működési költségek csökkentésére. A végrehajtás alakulását értékelve, 2004. júniusban − a Pénzügyminisztérium (PM) előkészítésével − a Kormány úgynevezett jegyzőkönyvi határozatban 40 rögzítette a feladatokat. Az előkészítés és megvalósítás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit is tartalmazó, felülvizsgálatra alapozott fejezeti intézkedési tervek elkészítését 2004. augusztus 31-ei határidővel írta elő, egyúttal a pénzügyminiszter az intézkedési terv tartalmára és a felülvizsgálat szempontjaira vonatkozó útmutató kiadására kapott felhatalmazást. Az útmutatót a PM a jegyzőkönyvi határozattal egy időben kiadta. Az útmutató a közfeladat-ellátás szervezeti formájának és szervezetének meghatározásához egyrészt javasolta figyelembe venni a jogalkotásban e területen − részben azóta is − kidolgozás alatt álló jogszabályi változások tervezett irányultságát (pl. a menedzservezetés előírása, az eltérő tevékenységet végző intézmé-

39

2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről. 40

A Kormány 2004. VI. 2-ai jegyzőkönyvi határozata az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azt megalapozó intézkedésekről.

20


nyekre bizonyos elemeiben különböző gazdálkodási szabályozás). Másrészt az optimális üzemméret kialakítását, a takarékos állam feltételei között nem vállalható közfeladatok körének szűkítését, profiltisztítást, a kis létszámú szervezetek megszüntetését, összevonását, valamint a megyei szintű intézmények és gazdálkodó szervezetek regionális szintű szervezetekké alakítását. Egyes gazdálkodó szervezeteknél a feladat (pl. támogatás-elosztás, intézményfenntartás, vagyonhasznosítás, beszerzés) költségvetési szerv keretében történő ellátását a szervezet megszüntetésével egyidejűleg, míg más gazdálkodó szervezeteknél a költségvetési források túlsúlya (közalapítványoknál 80%, gazdasági és közhasznú társaságoknál 70% felett) esetén azok megszüntetését, az előirányzat és a (közalapítványi) munkaszervezet feladatainak költségvetési szervhez telepítését javasolta az útmutató. A PM indokoltnak tartotta a 2002-ben és 2003-ban veszteséges gazdasági társaságok megszüntetését is.

A Kormány a jegyzőkönyvi határozatban kiválasztott, 4 intézmény szervezeti átvilágítását, illetve annak eredményeként más szervezeteknél is hasznosítható szervezeti modellek kialakítását rendelte el. A PM a külső szakértők kiválasztására a közbeszerzési eljárást elindította. Arra való hivatkozással, hogy az FVM saját intézményrendszerének 2005. évre tervezett felülvizsgálata a jegyzőkönyvi határozatban kiválasztott intézményeket is érintett, az eljárást leállították. A tevékenységhez illeszkedő optimális szervezet, a „benchmark” intézményi modellek kialakítása elmaradt. A tárgyalásos eljárásra történő − közbeszerzési eljárások lebonyolítására szakosodott cég bevonásával készített − ajánlati felhívás szerint a szerződés tárgya 4 központi költségvetési szerv (1 db egyetem, 1 db megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, 1 db ÁNTSZ megyei intézet és 1 db múzeum) teljes átvilágítása, javaslattétel a változtatásokra, valamint az intézményrendszer megismerésével intézményi modellek kialakítása volt. Az átvilágítás részét képezte volna a szervezet, a szakmai működés és a gazdálkodás teljes spektrumának a vizsgálata, illetve javaslattétel a feladatellátási kötelezettséghez optimális szervezetre, takarékos és hatékony működésre, gazdálkodásra, valamint a hálózathoz tartozó intézményrendszer megismerésén keresztül „benchmark” intézményi modell kialakítása.

A határozatokban konkrétan előírt szervezeti intézkedések döntően megvalósultak, ugyanakkor a tárcahatáskörű felülvizsgálaton alapuló intézkedések nagyrészt elmaradtak. A minisztériumoknál végzett kérdőíves felmérés adatai alapján az egyes fejezeteknél intézményi felülvizsgálatokra alig került sor, azok megvalósítását − a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján − szervezési és kapacitás problémák hátráltatták. 2005 februárjáig a korábban 93, vizsgálatra megjelölt szervezet-megszüntetésből 5 realizálódott, a folyamat lényegében megállt. Az intézkedési tervek jellemzően nem voltak teljes körűek sem a szervezeti kört, sem a vizsgálandó szempontokat illetően, az eltéréseket a tárcák ugyanakkor nem indokolták, hiányzott a költségvetési hatások bemutatása, és intézkedés helyett az elutasítás indokait tartalmazták. Például az EüM a határozatok előírásai nyomán készített intézkedési tervet, amit azonban az intézményi kör és a feladatellátás egészére kiterjedő, a kapacitáskihasználtságra, a költségmegtakarításra vonatkozó intézményi felülvizsgálatok nem alapoztak meg. Vizsgálatok alapvetően csak a megszüntetés-fenntartás kér-

21


désére helyezték a hangsúlyt. A komplex intézményi átvilágítás elvégzését a rendelkezésre álló határidő rövidsége, financiális és humán kapacitás hiánya, a szakmai főosztályok nem megfelelő együttműködése hátráltatta. A tárca törekvései az infrastrukturális és egyes szakmai feladatok központosítása irányába hatottak. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár gazdasági önállósága a 2004. év végével megszűnt, a működés technikai feltételeit az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) biztosította. 2005-ben az ÁNTSZ 5, központi szakmai feladatokat ellátó országos hatáskörű szervezetének üzemeltetési feladatait az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szervezeti keretében vonták össze. 2005-ben a korábban klinikai és más intézeti bázison működő 13 országos intézetet (pl. Országos Érsebészeti Intézet, Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet) megszüntettek. A megszűnő intézetek szakmai, módszertani feladatait az ÁNTSZ keretén belül létrehozott Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központhoz telepítették. A 2006. január 1-jétől működő Igazságügyi Hivatal az IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala, valamint a Központi Kárrendezési Iroda bázisán jött létre, így a 2006. évi szervezeti intézkedések már nem érintették.

A szervezeti intézkedések elhúzódását, végre nem hajtását tapasztalva, a Kormány 2005. márciusban és 2006. májusban újabb határozatokban 41 utasította a szervezeti átalakításokkal kapcsolatos feladatok végrehajtására a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőit. Az utóbbi határozatban határidőként 2006. augusztus 31-ét tűzte ki. A Kormány 2005. márciusban az átalakítással kapcsolatos intézkedési tervek megújítására szólított fel, 2006. májusban a legnagyobb kiadási előirányzattal rendelkező központi költségvetési szervek (intézmények, intézményhálózatok) körében indokolt konkrét szervezeti intézkedésekre és a működés átalakítására vonatkozó − szervezetfejlesztési szakértők bevonásával készítendő − javaslatok elkészítését írta elő.

A Kormányt a PM tájékoztatta a fejezetek szervezeti intézkedéseiről. A PM a tárcáktól bekért adatokat összegezve, alkalomszerűen (pl. kormányhatározatot megalapozó előterjesztés mellékleteként) számolt be a Kormánynak a végrehajtás állásáról és az elmaradásokról. A szervezeti átalakítások megtorpanása mellett a fiskális eszközök (pl. támogatáscsökkentés, évközi és év végi zárolások) alkalmazása sem vezetett a kívánt eredményhez. A költségvetési egyensúly megbomlása tartósnak mutatkozott, ami folyamatosan napirenden tartotta a kiadások remélt vagy elvárt csökkentéséhez vezető szervezeti változások iránti igényt. A Kormány – a fejezeti intézkedések kikényszerítésére – 2006 nyarán több száz intéz-

41

2044/2005. (III. 23.) Korm. határozat az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat módosításáról, továbbá a közszférát érintő szervezeti átalakítások folytatásáról és 1054/2006. (V. 26.) Korm. határozat a közigazgatás átalakításának előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról, a) pont.

22


ményt nevesítő intézkedéscsomagról 42 (Kormányhatározat) rendelkezett, és rendszeres beszámoltatást is előírt. A szervezeti átalakításokhoz nem álltak rendelkezésre mérceként alkalmazható, a tevékenység és a szervezet jellemzőire vonatkozó mutatók (pl. az ügy- és ügyfélforgalomtól függően szükséges létszám). A költségvetési szervezetek intézményi típusainak kialakítására, átfogó szabályozására 2007 végéig nem került sor, az ún. státusztörvény tervezetének egyeztetése 2008 elején is folyamatban volt. A központi költségvetés sajátos intézményi típusait időközben a központi közigazgatás területén szabályozták. Az Országgyűlés (OGY) a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében − 2006. május 30-i ülésnapján − elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényt (Kszt.). A törvény meghatározta a központi államigazgatási szervek körét, pontosította a kormányhivatalok, a központi hivatalok és a rendvédelmi szervek fogalmát, jogállását, szervezetét. A törvény célul tűzte ki, hogy − egységesen határozva meg a Kormányra, a központi kormányzati szervezetre és az állami vezetőkre vonatkozó alapvető rendelkezéseket − a modern kormányzati szervezet kódexe legyen. A minisztériumok szervezetére kötelezően alkalmazandó sémát alkotott, korlátozta a tárca nélküli miniszterek számát.

Az egyes szervezeti típusok előnyeinek és hátrányainak áttekintése nélkül, egy meghatározott szervezeti típus alkalmazására intézkedett a Kormány 2007. június közepén 43 . A közszolgáltató intézmények állami (önkormányzati) tulajdonú nonprofit gazdasági társasággá átalakításának vizsgálatát folyamatban lévő szervezeti átalakítási intézkedések és a közfeladat felülvizsgálata közepette írta elő. A határozat előzetes egyeztetése nem történt meg, az előterjesztés a vizsgálat főfelelőseként megjelölt PM-ben a helyszíni ellenőrzés idején nem volt fellelhető. A feladat végrehajtása során a PM az eredetileg rendkívül szűk, irreális, június 30-i határidőt nem tudta tartani. A feladatok pénzügyi igazgatási szempontból történő vizsgálatán alapuló, 2007 augusztusában elkészült PM részjelentés 44 elsősorban fiskális szemszögű hátteret biztosít a közszolgáltatást végző szervek nonprofit gazdasági társasággá történő átalakítása komplex vizsgálatának lefolytatásához. A komplex vizsgálat elvégzésére a helyszíni ellenőrzés végéig nem került sor.

42

2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről.

43

2112/2007. (VI. 15.) Korm. határozat egyes költségvetési szervek átalakulásával öszszefüggő feladatokról. 44

Részjelentés a költségvetési szervek átalakításával összefüggő feladatokról szóló 2112/2007. (VI. 15.) Korm. határozat 1. pontjában foglalt vizsgálathoz.

23


1.2.

Közfeladat felülvizsgálat Az állam által ellátandó feladatok és finanszírozási módjuk, eszközük felülvizsgálatának eredményei nem álltak rendelkezésre a kormányzati szervezeti döntések megalapozásához 45 . A közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2229/2006. (XII. 20.) Korm. határozat alapján 2007 februárjában valamennyi tárcánál elindult a felülvizsgálati munka, melynek célja az volt, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el. A mélyreható és tartós szerkezeti reformok végrehajtásának feltétele annak tisztázása, hogy az állam hol, mekkora mértékben és milyen formában vállaljon szerepet, és mit finanszírozzon. A felülvizsgálat folyamatában, a javaslatok kidolgozásában – közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott, és az Államreform Operatív Programból finanszírozott – külső tanácsadó cégek konzorciuma működött közre. A vizsgálat módszerét az Államreform Bizottság (ÁrB) titkársága a határozatban előírt határidőre kidolgozta és közzétette (A módszertani útmutatót, tanulmányokat, az elkészült részeredményeket − az elkészített feladatkatasztert − az államreform honlapján 46 is folyamatosan közzétette). Bár az államigazgatásban újszerű felülvizsgálat végrehajtása az előírt határidőkhöz képest csúszással történt meg, az állam által ellátott feladatok kataszterének felállításával rendszerezetten, szisztematikusan áttekintették azokat a feladatokat, amelyekért az állam és/vagy az önkormányzat valamilyen (szabályozási, ellátási, finanszírozási) felelősséget vállal 47 . A közfeladat felülvizsgálat során a feladatokat végző intézményrendszer működését azonban abból a szempontból nem értékelték, hogy a Kormányhatározatban megjelölt szervezeti intézkedések nyomán kialakult új struktúrában a központi költségvetési szervek milyen hatásfokkal látják el a feladatokat. A felülvizsgálat első lépésében a minisztériumok – a külső tanácsadókkal együttműködve – összegyűjtötték és egységes módszertani elvek alapján ún. feladatkataszterbe rendezték az ágazati feladat- és hatáskörükbe tartozó valamenynyi, közszektort érintő tevékenységet, feladatot és funkciót. A feladatkataszter alapján azonosított 760 feladatcsoportot előre meghatározott módszertan alapján, hat kérdéscsoportból álló teszt segítségével vizsgálták felül. A felülvizsgálat alapján közel 150 javaslat született az egyes közfeladatok terjedelmének, elvégzése módjának vagy finanszírozásának módosítására. Számos területen további vizsgálat elvégzését tartotta indokoltnak az ÁrB, az erről, valamint a folyamatban lévő feladatokról szóló előterjesztés 2007. október végén el-

45

A PM nem tartja indokoltnak az állami feladatok előzetes felülvizsgálatának hiányolását.

46 47

http://www.allamreform.hu/index.html.

A felülvizsgálat nem terjedt ki az állam szerepvállalásának újragondolására (Előterjesztés a Kormány részére a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról, 2007. november 23.).

24


készült, azt a Kormány megtárgyalta. A kiadott határozatban 48 55 kijelölt területen vizsgálat elvégzését rendelte el a Kormány, mintegy 30 területre vonatkozóan előterjesztés készítését vagy saját hatáskörben megteendő intézkedést rendelt el a miniszterek számára.

A felülvizsgálat fontos eleme volt az egyes közfeladatok ellátása kiadásainak meghatározása, amelynek célja annak modellezése volt, hogy a jövőben milyen módszer alkalmazásával lehetséges egy feladatalapú költségvetés elkészítése. A 2007. évi költségvetés (eredeti előirányzat) felosztása a feladatkataszterben szereplő feladatcsoportokra megtörtént, a MeH várakozásai 49 alapján az előállt adatbázis kiindulást jelenthet egy programalapú költségvetés tervezéséhez. Az ÁSZ megítélése szerint a programköltségvetés irányába mutató kezdeti lépések megtétele a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban nem tükröződött 50 .

1.3.

Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtása

1.3.1.

A Kormányhatározat tartalma, célja, jelentősége A Kormány a 2004-2005. évek kormányhatározataiban foglalt feladatok végrehajtásának elmaradása − az 1054/2006. (V. 26.) Korm. határozatban előírt szervezeti javaslatok augusztus végi határidejét nem megvárva −, az államháztartás helyzete miatt és a konvergencia program teljesítése érdekében tételes szervezet-átalakítási feladatokat írt elő a miniszterek részére, valamint további szervezeti intézkedéseket megalapozó rövid határidejű felülvizsgálatokat rendelt el. A Kormányhatározat döntően 2007. január 1-jei határidőt szabott meg, és előírta a minisztériumoknak a végrehajtásról történő folyamatos beszámolást és tájékoztatást (havi monitoring jelentések formájában). A Kormányhatározat a miniszterek számára – mind a központi intézményrendszer, mind a feladatkörükhöz tartozó, költségvetési körön kívüli szervezetek (alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, gazdasági társaság) vonatkozásában – határidőzött, konkrét szervezeti intézkedéseket jelölt ki. A határozat minősített és egyszerű többségű elfogadásra irányuló törvényjavaslatok elkészítése mellett – későbbi intézkedések megalapozására – vizsgálatokat rendelt el, illetve a további működésre vonatkozóan javaslattételt írt elő, jellemzően 2006. augusztus, szeptember végi és december 31-ei határidőkkel.

48

2233/2007. (XII. 12.) Korm. határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról. 49

Előterjesztés a Kormány részére a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról (A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, 2007. október 24.).

50

Vélemény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (0736, 2007. október).

25


A Kormányhatározatban elrendelt szervezeti változások alapvető rendezési elve és kormányzati szándéka a működési költségekben elérhető megtakarítások realizálása, a meglévő intézményi rendszerből adódó kényszerpályák leépítése, azaz − az indoklás szerint − „a kiadások szervezetfenntartáshoz kötődő determinációjának csökkentése” volt. A Kormányhatározat − gyakorlatilag megismételve a már 2004-2005-ben is kitűzött célokat és szempontokat − a hatékonyabb szervezeti keretekben történő közfeladat-ellátás megalapozását kívánta elérni. A Kormányhatározat döntő arányban a PM-ben folyó sokéves szakmai munka tapasztalataira építő intézkedéscsomagot tartalmazott, és a Kormány programjában foglaltakkal 51 összhangban került kidolgozásra. A Kormány a korszerűbb intézményi struktúra kialakításával párhuzamosan a minisztériumok, igazgatási és igazgatás jellegű központi költségvetési szervek összlétszámának felső határáról 52 is rendelkezett. Az intézkedések a központi költségvetési szervek körében a következő elvek mentén alakultak ki: feladatellátás indokolatlansága esetén megszüntetés, intézményi működés üzemméretének növelése összevonással, új költségvetési szerv létrehozásával, helyi önkormányzatnak átadással, területi koncentráció, horizontális összevonás, illetve regionalizáció, pénzügyi, szakmai, fizikai ellátó szervezetek összevonása, gazdálkodó szervezetté alakítás vagy visszaszervezés költségvetési szervvé. A megtakarításokat a párhuzamos tevékenységek megszüntetése, a feladat jellegéhez jobban igazodó működési-irányítási forma kialakítása, a méretgazdaságosság kialakítása és a profiltisztítás révén kívánta elérni a Kormányhatározat. Kiemelt feladatként fogalmazódott meg az államháztartáson kívüli, azaz a nem költségvetési szerv által végzett állami feladatellátás visszaszorítása is. Közvetlen hatásként optimális intézmény-, illetve szervezeti egység méretek létrehozását, ezzel a döntési szintek számának csökkentését, az indokolatlan tevékenységi-, kapacitás párhuzamosságok megszűnését remélték. A nem költségvetési szervezeti feladatellátás körében a cél a forráshoz igazodó szervezeti megol-

51

Új Magyarország − a Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010., „Reformok az új Magyarországért” fejezet „Államreform” alfejezet, valamint „Kisebb, szolgáltató közigazgatás” alfejezet (regionális koncentráció, dekoncentrált hivatalok számának csökkentése, az állami részvétellel működő gazdasági társaságok és alapítványok hatékonyabb működését célzó intézkedések). Előterjesztés a Kormány részére az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azt megalapozó intézkedésekről (Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter, Budapest, 2006. június). Ez utóbbi szerint „A 2004-2008ra vonatkozó konvergencia program teljesítésének alapvető feltétele a kisebb, takarékosabb állam, szűkebb állami feladatkör, hatékonyabb feladatellátás és koncentráltabb szervezetrendszer létrehozása.” 52

2117/2006. (VI. 30.) Korm. határozat a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról; 2131/2006. (VII. 26.) Korm. határozat az igazgatási és igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról (hatályon kívül helyezte a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2229/2007. (XII. 5.) Korm. határozat).

26


dás 53 (privatizálás, veszteséges cégek felszámolása) volt. Ezzel a 90-es években nagy számban, a létszámleépítések nyomán létrejött alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok visszaszorítására intézkedett a kormányzat.

A magyar közigazgatásban ilyen nagyságrendű, a központi és a helyi, területi államigazgatási szervek (415-öt), valamint az irányításuk alá tartozó alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok (96-ot) 54 százait érintő szervezeti átalakítás az utóbbi évtizedben nem volt. A Kormányhatározat előkészítéseként azonban nem vizsgálták felül az állami feladatok körét, terjedelmét, finanszírozásuk forrásait, nem épültek egymásra a jelentős strukturális átalakítást megalapozó lépések, és hiányzott a feladatok végrehajtásának folyamatos nyomon követése. Mindez nem zárja ki a visszarendeződés lehetőségét 55 , ami kockázatot jelenthet az intézményi struktúra és a költségvetés hosszabb távú stabilitása szempontjából 56 .

1.3.2.

A Kormányhatározat végrehajtása A Kormányhatározat tervezetének egyeztetése a kormányprogram készítésével párhuzamosan, majd az előterjesztés első változatakor felső vezetői szinten megtörtént, dokumentált államigazgatási egyeztetés azonban nem volt 57 . Az érintett szakapparátusok és intézmények a Kormányhatározat véleményezésében nem vettek részt. Az egyeztetés az elrendelt intézkedések számos későbbi módosításának elkerülését és teljesíthető határidők kitűzését tette volna lehetővé. A Kormányhatározat a tárcák egyes szakmai, gazdasági, ellátó funkcióinak átcsoportosítását írta elő, egyebek mellett a könyvelési tevékenységét a Magyar Államkincstárba. A feladat előkészítetlenül, általános megfogalmazással került kijelölésre, nem tisztázták milyen könyvelésről (pl. főkönyvi, analitikus) rendelkezik a Kormányhatározat. A rendelkezés 2006 végén hatályát vesztette 58 . Nem volt egyértelmű, hogy milyen feladatok átadását írta elő a Kormányhatározatnak az „egyes” informatikai feladatok MeH Elektronikus Közszolgáltatások Központjába való átcsoportosításáról szóló rendelkezése.

53

Pl. döntően államháztartási forrás esetén fejezeti kezelésű előirányzattá alakítás és a szervezet végelszámolása, közalapítványi forma visszaszorítása, jelentős saját forrásszerző képesség esetén gazdálkodó szervezetté alakítás, kht-k állami támogatásának csökkentésével a valós piaci működésre való ösztönzéssel.

54

Az adatok forrása: Előterjesztés a Kormány részére az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtásáról és módosításáról, 2007. november. 55

A MeH és a PM nem tart a visszarendeződés veszélyétől.

56

A kockázatok kezelésére a Kormány a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról rendelkezett a 2233/2007. (XII. 12.) Korm. határozatban. 57

A PM tájékoztatása szerint számos szóbeli egyeztetés történt a tárcákkal, azonban ezek dokumentumai (jegyzőkönyv, emlékeztetők) az ellenőrzés számára nem álltak rendelkezésre. 58

2255/2006. (XII. 25.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról.

27


A helyszíni tapasztalatok alapján a vizsgált tárcák egyes feladatoknak a Kormányhatározat szerinti intézkedéstől eltérő megvalósítását, és a Kormányhatározat módosításának kezdeményezését tartották szakmailag indokoltnak. Az SZMM kezdeményezésére 2006 decemberében − egyebek mellett − a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet egyes feladatai átcsoportosításának célszervezetét módosították, és törölték az ESZA Kht. megszüntetésére vonatkozó rendelkezést. Ugyancsak az érintett tárca (EüM) előterjesztése nyomán a megszüntetésre kerülő Hungarotransplant Kht. feladatai és eszközei a Kormányhatározatban eredetileg megjelölt OTH helyett az Országos Vérellátó Szolgálathoz (OVSZ) kerültek.

A fejezeteknél végzett ellenőrzések tapasztalatai alapján nem tartották be a határidőt azokban az esetekben, amikor a szervezeti intézkedések végrehajtása több minisztérium vagy intézmény együttes döntését igényelte. Valamennyi érintett szerepével a Kormányhatározat nem számolt, előzetes egyeztetés az érintettekkel nem volt (a Kormányhatározat egyes feladatainak végrehajtását foglalja össze az 1. sz. függelék). A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak a FVM-től az OKM-be történő átadása (határidő 2007. január 1.) az előzetesen kialakított megállapodás tervezet ellenére sem történt meg, mivel az OKM az FVM által a költségvetési tervben szerepeltetett több mint 70 M Ft-os támogatáscsökkentést szakmailag nem tartotta elfogadhatónak. Az FVM-mel tárgyalások kezdődtek, de a két tárca között nem alakult ki közös álláspont az ügy megoldására. Az FVM végül a múzeumot nem kívánta átadni. A Kormányhatározat ennek megfelelő módosítását előkészítette, a feladatot 2007 végén törölték. Az ÁNTSZ feladatkörét érintő egyes feladatok és a feladatokat ellátó intézmények más fejezetnek (SZMM, FVM) történő átadása zökkenőmentes lebonyolítását is az érintett intézmények közötti − részben az egészségügyi tárcának és az ÁNTSZ-nek a feladatátadás indokoltságát alapjaiban megkérdőjelező szakmai álláspontjából adódó − együttműködési, egyeztetési problémák akadályozták. A munkaegészségügy 2007. január 1-jétől a szociális és munkaügyi miniszter, az élelmiszerbiztonsági feladatok a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek. Az egyeztetések az érintettek között a helyszíni vizsgálat idején még folyamatban voltak, mert nem született megállapodás az átadásra kerülő előirányzatok mértékében, sőt összetételében sem (munkaegészségügy) 59 . Az élelmiszerbiztonság FVM-mel közösen előterjesztett szabályozására csak többszöri egyeztetés után született többé-kevésbé kompromisszumos megoldás. A munkaegészségügyi feladatok kapcsán az ÁNTSZ kémiai laboratóriumának átadását a tárcák között felmerült vita előzte meg, amely a MeH közreműködésével zárult le.

Egyes feladatok végrehajtásához a szükséges jogszabályi feltételek, alkotmányos törvényi alapok nem voltak biztosítottak, a 2006-2007. évre kitűzött határidők intervallumában több, az átalakítások szempontjából lényeges szabályozási koncepció még nem volt tisztázott (pl. az államháztartási rendszer és közfeladat-ellátás újraszabályozása, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, vagyontörvény).

59

Az EüM és az SZMM közötti – a munkaegészségügyi feladatok átadásával kapcsolatos – megállapodást 2007. december 13-án írták alá.

28


A Kormányhatározat előírta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok regionális átszervezését. A katasztrófavédelemről szóló törvényt 60 módosító javaslatot az OGY kétharmados támogatottság hiányában nem fogadta el, ezért a feladat nem volt végrehajtható. Az ÖTM kezdeményezte a határozatnak a végrehajtás elhalasztását célzó módosítását a szükséges jogi feltételek biztosításáig. Ugyancsak regionalizációs szándékkal írta elő a Kormányhatározat az ÖTM részére a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok átalakítását. A Kormány előterjesztésére az OGY egyszerű többséggel módosította az Ötv. 61 közigazgatási hivatalokról szóló 98. § (1) bekezdését (törölte a fővárosi, megyei jelzőt). A módosítást az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette 62 (kétharmados törvény módosítása szintén kétharmados többséget igényelt volna), és a változtatást 2008. június 30-ai hatállyal törölte. Az Alkotmánybíróság a döntésével a szabályozás módját kifogásolta, a regionális hivatalok létjogosultságát nem kérdőjelezte meg 63 .

A tárcák gazdasági, ellátó funkcióinak átcsoportosítását célzó feladatok végrehajtásában az előírt határidők be nem tartása a tárcákon kívül eső okra, a kormányzati szinten összevont központi ellátó, szolgáltató szervezetek teljes körű kiépülésének hiányára vezethető vissza. A humánerőforrás-menedzsment feladatok központosított ellátása szervezeti és szabályozási feltételeinek megvalósítása a helyszíni vizsgálat idején is folyamatban volt. A minisztériumok a helyszíni vizsgálat idején sem rendelkeztek arról információval, hogy az informatikai üzemeltetési feladatok KSZF-nek történő átadásán túl milyen további feladatok átadását rendelte el a tárcák számára a Kormányhatározatnak az egyes informatikai feladatoknak a MeH Elektronikus Közszolgáltatások Központjába való átcsoportosítását előíró, a helyszíni vizsgálat idején is hatályos rendelkezése.

A Kormányhatározatban elrendelt egyes konkrét intézményátszervezések szakmai és gazdaságossági kérdések tisztázását, adott esetben külső szakértők bevonását − költségvetési többletkiadást − igényelte, ezért az előírt határidő nem volt tartható, illetve a vizsgálatok eredménye alapján az előírás esetenként módosult. Az eredeti kormányzati elképzelésekhez képest ilyen okok miatt várat magára a Nemzeti Színház Zrt. és a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht., illetve a Nemzetközi Pető András Közalapítvány költségvetési intézménnyé történő átalakítása is (OKM). Az intézményi átalakítás lehetséges módjai előnyeinek és hátrányainak kimutatásáról szakértői anyag készült. A Kormányhatározat 2006. szeptember 30-i határidővel írta elő a Vasútegészségügyi Kht. központi egészségügyi szolgáltató szervezetbe történő in-

60

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 61

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.

62

90/2007. (XI. 14.) AB határozat.

63

Az ÖTM tájékoztatása szerint 2008. áprilisban ötpárti egyeztetések folytak a közigazgatási hivatalok szabályozására készített újabb tervezetről.

29


tegrálását, vagy szervezetének alternatív módon való racionalizálását. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) alakult szakértői team vizsgálata alapján nem indokolt a Kht-t beintegrálni, az alternatív szervezetracionalizálás az állami tulajdon csökkentése vagy megszüntetése lehet. Az üzletrész értékesítése a helyszíni vizsgálat lezárásáig sem került napirendre, mert az – a kapott tájékoztatás szerint – a MÁV szakszervezetekkel jelenleg több területen is zajló vitákat újabb konfliktusforrással növelné.

A Kormányhatározatot, mind a feladatokat, mind a határidőket illetően többször (2007. végéig 19 alkalommal) módosították, a döntések tartalma a végrehajtás szakaszában is változott (a megjelent módosításokat a 3. sz. melléklet tartalmazza 64 ). A módosítások tárca előterjesztéseken és a MeH felé teljesített havi monitoring jelentéseken alapultak. A Kormányhatározat a pénzügyi, könyvelési tevékenységnek a nemzeti park igazgatóságoktól (KvVM) egy új alapítású költségvetési szervhez történő átcsoportosítását írta elő. Az elrendelt felülvizsgálat eredményeként megállapították, hogy az átszervezés a feladatellátás megnehezítése mellett a működési költségek növekedésével járna, ezért más szervezeti megoldást (az Őrségi Nemzeti Park integrálása) terjesztettek elő. Ugyancsak felülvizsgálat alapján tett a tárca javaslatot egy megszüntetésre ítélt közhasznú társaság (Energia Központ Kht.) további működtetésére, arra hivatkozva, hogy a Kht. által kezelt és elszámolt, 2008. évben befejeződő projektek pályázatait még öt évig ellenőrizheti az EU, így a szervezetnek jogilag fenn kell maradnia. A Kormányhatározat a Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium helyi önkormányzat részére történő átadásának vizsgálatáról rendelkezett. A GKM Komló Város Önkormányzata részére felajánlotta átvételre a szanatóriumot, az önkormányzat azonban – tekintettel arra, hogy az intézmény fenntartójaként csak a működtetéshez kapna támogatást, a fenntartáshoz és a fejlesztéshez nem – nem kívánta átvenni. Az intézmény hatékonyabb működése feltételeinek elemzésére irányuló vizsgálat megállapította, hogy szakmai és finanszírozási szempontból jobb megoldást jelentene az üzemeltetés SZMM részére történő átadása. Az érintettek és a MeH szakmai egyeztetése a helyszíni ellenőrzés időszakában folyamatban volt. Az IRM szakmai, biztonsági, gazdasági és finanszírozási okokból nem támogatta a speciális büntetés-végrehajtási egészségügyi intézmények integrációját az újonnan létrehozott központi egészségügyi szolgáltató szervezetbe. Így az integrált szervezet létrehozásáról szóló Kormányhatározat 65 a tárcát érintően már csak a BM Központi Kórházat és Intézményeit nevesítette. Hasonló elvek alapján, eltérő jellegük és a büntetés-végrehajtás speciális igénye miatt indokolatlannak tartotta ellátó intézeteinek a rendőrséggel és más rendvédelmi szervekkel közös központi ellátó szervezetbe integrálását.

A szervezeti változtatások folyamatában és a végrehajtást követően egy-egy fejezet (pl. KvVM) vezetése értékelte az elrendelt szervezeti átalakítások érdemi, szakmai feladatellátásban mutatkozó hatásait, illetve a feladatellátás új

64

A Kormányhatározatot a Kormány 2006. december 22-én két jegyzőkönyvi határozattal is módosította.

65

2009/2007. (I. 30.) Korm. határozat a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról.

30


szervezeti megoldásainak addigi tapasztalatait, és a korábbi, saját kezdeményezésű szervezeti változtatásokkal lényegében ellentétes, visszarendeződést eredményező javaslatokat is tettek. Az átszervezések indokoltságát is megkérdőjelezi egyes feladatok és/vagy intézmények fejezetek közötti átadás-átvétele, majd rövid időn belül ugyanazon fejezethez történő visszatelepítése 66 . A szaktárca módosítási javaslata nyomán az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság integrálását a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság szervezetébe a Kormányhatározat 2007. február 1-jei határidővel írta elő a KvVM fejezet számára. Az érintett szervezetek tevékenységének vezetői értékelése alapján az összevonás célja (az olcsóbb és hatékonyabb szervezetrendszer kialakítása) nem teljesült, a költségvetési kiadások nem csökkentek. A szakmai feladatok ellátásának színvonala viszont – az eltelt néhány hónap tapasztalatai alapján – az irányítást ellátó apparátus földrajzi távolsága miatt a kívánt mértékben nem volt biztosított. Mindezek alapján a tárca az Igazgatóság önálló költségvetési szervként történő ismételt létrehozását tartotta indokoltnak. A Kormányhatározat az OKM Támogatáskezelő (korábban OM Alapkezelő) Igazgatóságnak és a Nemzeti Szakképzési Intézetnek az OKM fejezettől az SZMMbe történő átadásáról rendelkezett. A 2 intézmény felügyeleti szervi irányítására 22 fő létszám és kapcsolódó működési előirányzat (166,6 M Ft) került átcsoportosításra. Időközben a Kormány döntése értelmében az Alapkezelő Igazgatóság 2007. január 1-jével visszakerült az OKM fejezetbe, OKM Támogatáskezelő Igazgatósága néven. A 2003-ban az FVM fejezetben létrehozott Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyelete 2005. január 1-jével átkerült az EüM-be. A Kormány a 2243/2006. (XII. 23.) határozatában döntött az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról. A döntés nyomán a Hivatal irányítását 2007. július 1jétől újból a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látta el.

A fejezeteknél végzett helyszíni ellenőrzés tapasztalatai, és a kitöltött kérdőívek tanúsága szerint a minisztériumok a végrehajtott intézményátalakításokat, a feladatok átadás-átvételét megszervezték, a módosult intézményi rendszer szabályozási környezetét időben kialakították, a szükséges szabályok kiadásáról gondoskodtak (pl. megszüntető határozatok, alapító okiratok kiadása, személyi intézkedések, új intézményi SZMSZ-ek számonkérése). Egyes konkrét intézkedések végrehajtása ütemterv alapján történt (pl. a büntetés-végrehajtási intézmények átszervezésének lebonyolítására országos parancsnoki intézkedés és ütemterv került kiadásra). A kormányzati döntések alapján és fejezeti hatáskörben elrendelt, fejezeten belüli szervezeti átalakítások, valamint a fejezetek közötti intézmény- és feladatátadások intézkedési terven alapuló ütemezett lebonyolítására is láttunk példát. Költségkalkulációt elsősorban az átszervezések költségvetési hatásainak (az intézkedés végrehajtásától várt egyszeri és tartós megtakarítás, többletbevétel, vagy -kiadás) kimunkálásához a feladatok végrehajtásáról történő beszámoláshoz készítettek.

66

Hasonló problémára a kormányzati struktúraváltozások kapcsán az ÁSZ-nak a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről szóló jelentése is felhívta a figyelmet (2006. június, 0612).

31


Az átalakítási folyamatot nehezítette, hogy több intézmény feladata jelentősen bővült (APEH, Kincstár, ONYF), továbbá valamennyi közigazgatási szervnek folyamatosan biztosítania kellett a közszolgáltatásokat. A kormányzati struktúra átalakítása következtében az irányító szerveknek a határozatban elrendelt szervezeti intézkedések megvalósításával egyidejűleg kellett megszervezni a minisztériumok (OKM, ÖTM, IRM, SZMM) − átalakítással, létszámcsökkentéssel járó − új szervezetének kialakítását is. A végrehajtott szervezeti intézkedések és a folyamatban lévő feladatok alapján megállapítható, hogy az elrendelt szervezeti átalakítások több mint fele megvalósult. A helyszíni vizsgálat lezárásáig befejeződött szervezeti átalakítások eredményeként − elsősorban szervezetek összevonása, megszüntetése, az országos hálózatban működő intézmények regionális átszervezése révén − a fejezetek intézményrendszere összességében kisebb, átláthatóbb lett, és a folyamatban lévő intézkedések is ebbe az irányba mutatnak. Az átszervezések következtében, a feladatok változatlansága mellett − egyes fejezeteknél jelentősen − csökkent a költségvetési szervek száma 67 . A fejezetek többségénél a helyszíni vizsgálat idején a költségvetési szerveken kívüli gazdálkodó szervezetek száma is alacsonyabb volt, mint 2006ban, egyes feladatok piacosítására is volt példa (pl. a légiforgalmi irányítás és az ahhoz kapcsolódó támogató tevékenység a GKM fejezetnél). (A költségvetésen kívüli szervezetekre a Kormányhatározat 6. q) és 8. pontjában, valamint a 2. és 3. számú mellékletében foglalt feladatok alakulását a függelék utolsó táblázata foglalja össze.) A minisztériumok és a fejezetekhez tartozó intézmények 2007 novemberéig a Kormányhatározatban szereplő 264 feladat 51%-át, 135 feladatot végrehajtottak, további 106 végrehajtása folyamatban volt. 23 feladatot törölt a Kormány (9%). A Kormányhatározat rendelkezései által érintett 96 államháztartáson kívüli szervezetből 19 megszűnt (20%), 34 megszüntetés előtt állt (35%), 29 tovább működik (részben más fejezet irányítása alatt) (30%), 13 működésének vizsgálata folyamatban volt (14%), 1 új közalapítvány jött létre. Az OKM alapítói jogköréhez tartozó gazdálkodó szervezetek közül pl. három beolvadással megszűnt, két kft. a helyszíni vizsgálat idején végelszámolással történő megszüntetésre várt. Az átszervezésben érintett öt közalapítvány közül egy jogutód nélkül megszűnt, három más fejezetek hasonló feladatú/célú alapítványaiba olvadt bele, egynek a megszüntetése és közfeladatainak átadása egy másik OKM felügyeletű közalapítvány részére 2008. elején folyamatban volt. Az EüM fejezet alapítói, vagyonkezelői körébe tartozó Koraszülött Mentő Közalapítvány és a Hungarotransplant Kht. tevékenysége beépült az azonos szakmai feladatot ellátó költségvetési intézmények (Országos Mentőszolgálat és Országos Vérellátó Szolgálat) tevékenységébe. A GKM fejezetnél 23 költségvetési szerv jogutódjaként hozták létre a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A tanúsítványok szerint az ÖTM-hez tartozó költségvetési szervek száma 2006. június 30-án 59 volt, ez a szám 2007 nyarára közel felére,

67

A 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról szóló 2007. decemberi Előterjesztés adatai szerint 2006. februárban a központi költségvetési szervek száma 823 volt, ami 2007 augusztusában 611-re (26%-kal) csökkent. A tanúsítványok szerint a 12 minisztériumhoz 2006 nyarán 677 intézmény, 2007 nyarán 463 intézmény tartozott (lásd 2.2. pontot és a 5. és 6. számú mellékletet).

32


32-re csökkent. A GKM fejezethez 2006. június 30-án 45 db, 2007 azonos időszakában 20 db költségvetési intézmény tartozott. A hálózatok összevonásával az FVM-nél a párhuzamosan működő szakterületekből (állategészségügy, növényés talajvédelem, földművelésügy, erdészet) közös szakigazgatási intézmény jött létre.

Az állami feladatok körében, volumenében érdemi – az Alkotmány, a statútumok összessége szintjén megjelenő – változás nem történt. Az egyes fejezetek feladatstruktúráját, a fejezetekhez tartozó szakmai feladatkörök számát alapvetően a fejezetek közötti feladat-, illetve szervezetátadások befolyásolták (pl. az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak az EüM fejezetből az SZMM-be történő átadásával a fejezet intézményei pályaalkalmassági vizsgálatokat, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár OKM fejezetbe történő átadásával múzeumi tevékenységet már nem végeznek). Egyes feladatok ellátása kikerült (részlegesen vagy egészen) a költségvetési intézményi körből, mert az ellátandó feladat az adott tárca vagy az érintett intézmény szakmai megítélése szerint más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető. Feladatellátásnak, annak indokolatlansága, illetve a szolgáltatás iránti igény megszűnése miatti megszüntetésére nem került sor. A Mentőszolgálatnál megtörtént a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztása és ez utóbbi alternatív betegszállító szervezeteknek történő részleges átadása. A 2008. január 1-jétől hatályos módosításokat a 61/2007. (XII. 29.) EüM rendelet írta elő. Egyes, miniszteriális fenntartói körben lévő országos gyógyító intézményekben (pl. Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) törvény 68 erejénél fogva, illetve egyedi közigazgatási határozattal megszüntették az aktív fekvőbeteg-szakellátási tevékenységet.

Az igazgatási és igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szervekre a 2006. évi kormányhatározatokban előírt létszámcsökkentések 69 megalapozásához nem vizsgálták felül az intézmények tevékenységét, a feladatok változásait. A helyszíni tapasztalatok alapján a minisztériumok és intézményeik saját hatáskörében (a költségvetési lehetőségek és szakmai szempontok alapján, illetve az elrendelt szervezeti változásokhoz kapcsolódóan) végrehajtott leépítések azonban a feladatok felülvizsgálatán és a racionálisabb feladatátrendezés szándékán alapultak. A KvVM a 2117/2006. (VI. 30.) és a 2131/2006. (VII. 26.) Kormányhatározatban meghatározott létszámcsökkentési feladatokat a felügyelőségek területén az egységes létszámleépítés helyett szervezeti átalakítással oldotta meg. Két zöldhatóság (felügyelőség) létszámát 80-80%-kal csökkentve integrálták két másik felügyelőség szervezetébe, ezért a többi felügyelőségnél csupán 0-6%-os létszámleépítést érvényesítettek. Az Országos Mentőszolgálatnak (EüM fejezet) az egyszerű betegszállítási feladatoktól való tehermentesítésével (a tevékenység részleges kiszervezésével) összefüggő létszámváltozást 2006-ban az intézmény tevékenységének felülvizsgálata ala-

68

2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről.

69

A 2117/2006. (VI. 30.) és 2131/2006. (VII. 26.) Korm. határozatok az egyes tárcáknál és központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összlétszámának felső határáról rendelkeztek.

33


pozta meg. Az OVSZ 2006. évre engedélyezett létszáma egyes feladatok (pl. takarítási tevékenység) kiszervezésével és a szállítási tevékenység centralizálásával az intézmény saját kérésére csökkent 266 fővel. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (IRM fejezet) engedélyezett létszáma a 2006. évi létszámcsökkentési intézkedések következtében a 2006. évi 995 főről (amit a felügyeleti ellenőrzések a befogadó állomások 24 órás működtetése és a területi ügyfélfogadási irodák szükséges nyitva tartása miatt eleve alultervezettnek minősítettek) 2007 júniusára 881 főre csökkent. Az ellátandó feladatok 2007ben sem csökkentek: új feladatként jelentkezett 2007. április 1-jétől a hazai anyakönyvek vezetése, amit Budapest Főváros Polgármesteri Hivatalától vettek át. Az előző struktúrához (OM és NKÖM) képest is lényegesen alacsonyabb létszámú OKM központi igazgatás 2007-re tovább karcsúsodott, az engedélyezett létszám 2007 júniusában 2006-hoz képest 13%-kal (525 főre) csökkent, miközben az igazgatás területén megbízási szerződéssel foglalkoztatottak száma a 2006. évi 32-ről 50 főre emelkedett.

A 2006 közepétől a helyszíni ellenőrzés lezárásáig végrehajtott átszervezések döntő többsége a Kormányhatározatban előírtak szerint, kisebb részben ágazati kezdeményezésre történt. A Kormány által meghirdetett más programok 70 alapján egyes fejezeteknél további, az intézményrendszert is érintő intézkedéseket hajtottak végre. A KvVM fejezetnél 2006. szeptember 1. napjával megszűnt két felügyelőség feladatkörét a szomszédos felügyelőségekhez csoportosították át úgy, hogy a megszűnő felügyelőségek székhelyén – az ügyfél-közeliség biztosítása érdekében – a feladatot átvevő felügyelőség szervezeti egységeként ügyfélcentrikus, a hatóság területi jelenlétét biztosító kirendeltségeket hoztak létre. Több esetben az OKM is kezdeményezett szervezetracionalizáló intézkedéseket. Racionalizáló törekvései következtében módosult például a Hagyományok Háza feladatszerkezete, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal profiltisztítása ment végbe, specializált feladatokra alakították ki a korábbi OM Alapkezelő Igazgatóság helyett működő OKM Támogatáskezelő Igazgatóságot, az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ bázisán létrehoztak egy profiltisztított régészeti szakszolgálatot (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) stb. A kormányprogram azonnali feladatként rendelte el az egészségügy átalakítását. A struktúraátalakítás keretében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. számú melléklete, illetve a törvény felhatalmazása alapján a 2. számú mellékletben foglalt kapacitások tekintetében az egészségügyi miniszter gyógyító-megelőző intézményenként egyedi közigazgatási határozatok formájában rendelkezett az aktív- és krónikus fekvőbeteg kapacitásokról. Az EüM felügyelete alá tartozó azon intézményeknél (pl. Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet), ahol a fekvőbeteg szakellátás esetében a közfinanszírozott kapacitások megszűntek, − járóbeteg szakellátási kapacitásaik más egészségügyi szolgáltatóknak történő átadását követően − sor kerül az intézmények megszüntetésére is.

70

Új Magyarország − a Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010, Az Új Egyensúly programja 2006-2008.

34


1.3.3.

Minisztériumok infrastrukturális feladatainak központi szervezetbe integrálása A Kormányhatározat a párhuzamos tevékenységek felszámolása, a kapacitások jobb kihasználása érdekében intézkedéseket tartalmazott a közigazgatás központi intézményeire, azon belül a minisztériumokra is. Előírta a szakmai tevékenységet támogató infrastrukturális (funkcionális) feladatok, szolgáltatások központi ellátását. Az irodai-ellátási és rendezvényszervezési feladatokat a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz (KSZF), a humánerőforrás-menedzsment feladatokat a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központba (KSzK), az informatikai feladatokat az Elektronikus Közszolgáltatások Központjához (EKK), a minisztériumi ingatlanvagyon kezelését és üzemeltetését a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI), valamint a könyvelési tevékenységet a Kincstárba kellett átcsoportosítani 2006. december 31-éig.

A feladatok átadása-átvétele a Kormány közvetlen irányítása alá tartozó intézmények körében is részlegesen, határidőn túl valósult meg. A teljesítés elmaradása, illetve az előírt határidők be nem tartása az új típusú feladatellátási koncepció kidolgozatlanságára 71 , a központi ellátó, szolgáltató szervezetek teljes körű kiépülésének hiányára vezethető vissza. A humánerőforrás-menedzsment feladatok átvételének előkészítő munkálatai a helyszíni vizsgálat idején is folytak, a határidőt 2007 végén 2009. március 31ben jelölték ki 72 . A minisztériumok könyvelésének Kincstárhoz telepítéséről rendelkező pontot 2006 végén hatályon kívül helyezték. Az ingatlanok vagyongazdálkodási, kezelési feladatainak átadása a KVI részére a módosított határidőre (2007. április 1.) sem teljesült. Az iroda-ellátási, ingatlan-üzemeltetési, alapvető informatikai és kommunikációs, gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását 2007 tavaszán vette át a KSZF. A tevékenység központosítására, az új szervek felállítására gazdaságossági számítások, hatástanulmányok nem készültek. Megfogalmazódott ugyanakkor a kisebb, hatékonyabban működő kormányzati apparátus, a minisztériumok új kormányzati negyedben történő elhelyezésére irányuló szándék 73,74 , amelynek megvalósulása esetén az ellátási feladatokat várhatóan

71

Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról szóló véleményében (0641, 2006. november), 2006 őszén kifejezte fenntartásait a funkcionális feladatok centralizált ellátásának 2007. évi indulásával kapcsolatban. Az indulás évét korainak tartotta a feladat előkészítetlensége, a szolgáltatások központosított nyújtására vonatkozó koncepció kidolgozatlansága miatt. 72


73

A közigazgatás átalakításának előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1054/2006. (V. 26.) Korm. határozat javaslat kidolgozását írta elő a kisebb, hatékonyabban működő kormányzati apparátus költséghatékony új elhelyezésére, a jelenleg

35


az ingatlan üzemeltetői biztosítják. A minisztériumok korábban kialakult, a tárcák szerint 75 jól működő ellátó rendszerei helyett a feladatokat egy rövid − a kormányzati apparátus tervezett új elhelyezéséig tartó − átmeneti időszakra központi szervezetbe összevonni többletkiadásokkal járó, a minisztériumok és a központi szervezet számára egyaránt jelentős többletmunkát okozó döntés volt. Az összevonást nem előzte meg arra vonatkozó elemzés, hogy milyen költségekkel és milyen eredményekkel, megtakarítással lehet számolni. A MeH részére készített tanulmány (egy tanácsadó cég által összeállított „Előkoncepció a Kormányzati Megosztott Szolgáltatások Központ megvalósíthatóságára”) a Kormány által elrendelt intézkedések célszerűségét, előnyeit, megvalósíthatóságát nem elemezte. A központosítani kívánt feladatokat ellátó központi szervek (KSzK, EKK, KSZF) egységes irányítás alatti létrehozásának, működtetésének üzemgazdasági és egyéb előnyeit bemutatva dolgozott ki javaslatot annak létrehozására, megszervezésének ütemezésére.

A Kormányhatározat a minisztériumi ingatlanok vagyonkezelési- és üzemeltetési feladatait a KVI-hez rendelte. A Kormány az intézkedésénél nem volt tekintettel az állami vagyonnal való gazdálkodás újraszabályozási folyamatára. A KVI egységes vagyonkezelő szervezetté alakítására, ennek keretében a minisztériumok, majd az igazgatási jellegű szervek vagyonkezelési és üzemeltetési feladatainak átvételére vonatkozó javaslatot 2006 végére kellett elkészíteni. A minisztériumi ingatlanok vagyonkezelői feladatainak végleges rendezésére – a vagyonkezelői jog KVI részére történő átadására − a helyszíni ellenőrzés lezárásáig sem került sor. Az intézkedés nem garantálta az ingatlangazdálkodási, kezelési feladatok ellátásának feltételeit. A KVI – az ÁrB kormánybiztosa részére készített tájékoztató 76 szerint – 2007. január 1-jétől a személyi és tárgyi feltételek hiányában nem volt képes e feladatokat ellátni. A vagyongazdálkodás, üzemeltetés biztosítására a KVI és a KSZF még 2006-ban megállapodott, eszerint a KVI „pusztán vagyongazdálkodási feladatot lát el”, az üzemeltetést a

használt épületállomány hasznosítására, az egységes kormányzati létesítménygazdálkodás és -fenntartás kialakítására. 74

„A mainál takarékosabb elhelyezés és a minisztériumok közötti szorosabb szakmai együttműködés érdekében kialakításra kerül az új kormányzati negyed. A minisztériumok ma mintegy 350 ezer négyzetméter nettó hasznos alapterületű irodát használnak, amelyek szétszórt, jórészt nem korszerű épületekben találhatók. Az új kormányzati negyedben – amely magántőkéből épül fel – 160 ezer négyzetméteren helyezhető el korszerű körülmények között a csökkenő létszámú államapparátus.” (2006. június 10., Az Új Egyensúly programja 2006-2008. Minisztériumok működési költségeinek csökkentése c. fejezet, 4. oldal).

75

A minisztériumok 2007 októberében a MeH által kért tájékoztatóban több szolgáltatás esetében a korábbi, jól működő ellátáshoz viszonyítva határozták meg a központosított ellátás működésével szembeni aggályaikat, illetve elégedetlenségüket. 76

A Kormányhatározat végrehajtásának helyzetéről szóló tájékoztató 2006. november 13-án az ÁrB részére készült.

36


KSZF végzi. A megállapodásra a Kormányhatározat nem hatalmazta fel a két szervezetet. A Kormányhatározat 2006. év végi módosításának rendelkezése 77 , az ingatlanok gazdálkodásának KSZF részére, majd a KSZF-től a KVI részére történő átadása sem valósult meg. A módosítás a vagyonkezelési feladatok KVI-nek történő átadásának határidejét 2007. április 1-jére változtatta, és az év első három hónapjára a feladatokkal a KSZF-et bízta meg. A minisztériumonkénti feladatszabást részleteiben tárgyaló melléklet azonban változatlan maradt, így a hatályos Kormányhatározat formálisan egymásnak ellentmondó intézkedéseket tartalmazott. A PM, a KSZF és a KVI 2007. április 25-én tartott egyeztetése eredményeként a KVI és a KSZF vezetői 2007 májusában ütemtervet fogadtak el, az abban meghatározott feladatok többségének végrehajtása azonban elmaradt. A KSZF vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését egyes minisztériumi ingatlanok bejegyzésének rendezetlensége akadályozta, majd ezek rendezését követően az új vagyontörvény (a KVI megszüntetése) teremtett új helyzetet.

Az Országgyűlés által 2007. szeptember 10-én elfogadott, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) megszüntette a KVI-t. A 2008. január 1-jétől megszűnő KVI már nem hozott döntéseket, mint vagyonkezelői joggyakorló. A PM a Kormányhatározat végrehajtásáról szóló, 2007 novemberében elkészült, annak módosítását is célzó előterjesztésben javasolta a Kormányhatározat 7. h.) pontjának hatályon kívül helyezését, mivel a törvény a vagyonkezelésre alapvetően más szabályokat állapított meg. A Vtv., valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezései alapvető módon megváltoztatták az állami vagyon kezelésére vonatkozó szabályozást. A KSZF a feladatai ellátását érintő változásokat áttekintve megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) létrejöttéig, szervezeti struktúrája kialakításáig, illetve az egyes ügytípusokra vonatkozó belső szabályanyagok kidolgozásáig egyes eljárásfajták kapcsán fennakadások várhatók.

A KSZF-re háruló új szakmai-gazdasági ellátó funkciók a költségvetés tervezésekor szakmai és pénzügyi oldalról is kidolgozatlanok voltak. A KSZF 2007. évi tevékenységére kockázatot jelentett, hogy a tevékenység kiadási előirányzatait a gazdálkodás felelősségét már nem viselő minisztériumok tervezték meg. A KSZF működése során az előirányzatok nagyságrendje és az ellátással foglalkozók átadott létszáma vitára adott okot. A KSZF véleménye szerint a minisztériumok többsége a 2006 nyarán elrendelt létszámcsökkentést aránytalanul az átadásra kerülő állomány terhére hajtotta végre, és az e területet irányító vezetőket, más területre áthelyezve, kivonták az átadás alól.

A KSZF tevékenységének, szolgáltatásainak szükséges mértékét, színvonalát – a minisztériumok feladatai, létszáma stb. alapján – meghatározó eljárásokat 2007-re nem alkalmaztak. A szolgáltatásokat ugyanis az igénybevevő szervek-

77


37


nél 2006. december 31-én érvényben lévő szabályzatok és egyéb előírások érvényesítése mellett kellett nyújtani. A szolgáltatások körére, terjedelmére, rendjére vonatkozó szabályozás 78 a 2008-tól tervezett, normatívákon alapuló integrált ellátási rendszer bevezetésének jogi feltételeit nem teremtette meg. A központosítással hosszabb távon elérni kívánt takarékosabb üzemeltetés, működés, ellátás megvalósításához jogszabályok, valamint a KSZF és a tárcák közötti szolgáltatási szerződések módosítása egyaránt szükséges 79 . A KSZF-re vonatkozó Kormányrendelet módosítása szerint a minisztériumok számára nyújtott szolgáltatások körét, terjedelmét, az igénybevétel rendjét a minisztériumokkal kötendő megállapodásokban kell meghatározni. A rendeletben kapott felhatalmazás 80 alapján a kancellária miniszter ezekről csak március 19én rendelkezett.

Az ellátási feladatok átcsoportosítása 2007. I. negyedév végére a KSZF és valamennyi minisztérium (a HM kivételével) között megtörtént, kétoldalú szolgáltatási és költségvetési megállapodások megkötésével. A feladatok átvételéhez kapcsolódóan 851 fő munkatárs került át a Főigazgatóságra, fejezetenként igen eltérő arányban. Míg az ÖTM-ből a feladatok átadásával párhuzamosan 1 fő közszolgálati jogviszonyban, 2 fő megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, ezen kívül 2 üres státusz 81 , addig az OKM-ből 94, az IRM-ből 355 fő került átadásra a KSZF részére. A HM a sajátos helyzetére hivatkozva – az ellátást a Magyar Honvédség végzi a HM részére − kivonta magát a KSZF által nyújtott, központosított szolgáltatások alól. A HM többszöri próbálkozása ellenére ugyanakkor sem a Kormányhatározat ilyen irányú módosítására nem került sor, sem a KSZF feladatait szabályozó kormányrendeletben nem kapott felmentést a HM. A Kormány 2006. december 1-2. napján tartott ülésén született jegyzőkönyvi határozat 5. pontjában előírt egyeztetés eredménytelenül zárult. A HM kabinetfőnökének a MeH államtitkárához (2007. október 5-én) küldött tájékoztatása szerint a MeH-t vezető miniszter tudomásul vette a HM sajátos helyzetéről közölt tényeket, azonban a helyzet megnyugtató, végleges rendezésére a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem került sor.

A szolgáltatási szerződések részleteiben szabályozták a szolgáltató és a minisztériumok kapcsolatát, mindemellett a napi munkában folyamatosan merültek fel problémák. A kezdeti nehézségek után (az előirányzatok átadásának esetenként késedelmes kezdeményezése, a KSZF által szükségesnek tartott elői-

78

272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról, a rendeletet módosító 298/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 7/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások köréről, terjedelméről, valamint az igénybevétel rendjéről. 79

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által nyújtott szolgáltatások normarendszer keretében történő biztosításáról szóló MeHVM rendelet tervezetét a MeH elkészítette, egyeztetése 2008. márciusban folyamatban volt. 80

272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról, 9. § (4) bekezdés c) pontja.

81

Az ÖTM-ből azért került átadásra kis létszám, mert az elődszervezet BM-től a gazdasági feladatokat korábban ellátó igazgatóság a BM megszűnésével az IRM-hez került.

38


rányzatnál kevesebb átadása például az OKM-ből) az intézmények együttműködése biztosította a technikai feltételeket a minisztériumok szakmai feladatellátásához. Az új típusú ellátási forma megnövelte ugyanakkor a beszerzésekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációt, másrészt a KSZF feladatellátásának egyes hiányosságai – elsősorban a minisztériumok működését érintő információk nyújtásának elmulasztása – a gazdálkodási folyamatban fennakadásokat idéztek elő. A KSZF-et irányító államtitkár 82 2007 októberében tájékoztatást kért a minisztériumoktól a központosított ellátás helyzetéről. A minisztériumok élve a lehetőséggel, számba vették és jelezték az addig felmerült, meg nem oldott problémákat. A KSZF a közel 60 db észrevétel 40%-át a kommunikáció hiányára vezette vissza. Számos észrevétel mögötti probléma forrásának a minisztériumok és a KVI vagyonnyilvántartásai, valamint az elszámolási és ellenőrzési rendszerek rendezetlenségét és hiányosságát tekintette. Az ÖTM jelzése szerint rendszeres problémát jelentett az egyes szolgáltatások pénzügyi fedezetének tisztázása. A KSZF a megállapodásban előírt, az átadott előirányzatok felhasználásáról szóló rendszeres havi adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, ami a tárca számára megnehezítette a pénzeszközök észszerű felhasználásának tervezését. A havi kontrolling jelentéseket az OKM is hiányolta. Az OKM és a KSZF közötti elszámolási vita 2008 elején még nem zárult le.

Fejezeti szinten is voltak koncentrált funkcionális/támogató tevékenységet végző szervezetek (pl. OKM fejezetben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága), illetve azok létrehozását rendelte el a Kormányhatározat (pl. KvVM fejezetnél a pénzügyi, könyvelési tevékenység átcsoportosítását a nemzeti park igazgatóságokból egy új költségvetési szervbe, a rendőrség és más fegyveres testületek közös központi ellátását végző szerv vagy szervezeti egység létrehozását az IRM fejezetben). Az OKM fejezetnél a közgyűjteményeket gondozó költségvetési intézmények funkcionális feladatainak fejezeten belüli központosított ellátására ún. gesztorintézmény létrehozását írta elő a Kormányhatározat. A gesztorintézményt megalapították, a korábbi, az OM Szolgáltató Intézményének bázisán létrejött Közgyűjteményi Ellátó Szervezetet jelölték ki a koncentrált funkcionális feladatok ellátására. A Kormányhatározat 2007. dec. 15-től hatályos változata szerint a feladat határideje ütemterv szerint, 2009. jan. 1-jéig.

1.3.4.

Az átalakítás folyamatának nyomon követése és költségvetési összefüggései A tárcák az intézményi struktúra 2006-2007-es átalakításának folyamatát alapvetően a MeH felé történő − a Kormányhatározatban elrendelt − rendszeres beszámolók előkészítésével és összeállításával követték nyomon. Felügyeleti ellenőrzés (jellemzően terven felül, miniszteri elrendelés alapján) egy-egy eset-

82

1/2006. (MK 94.) ME utasítás a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról: 7. § (2) Az államtitkár irányítja a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkárt, a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt, valamint a Költségvetési Főcsoportot alkotó Költségvetési Főosztályt, Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, továbbá a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot.

39


ben volt és konkrét intézkedések végrehajtásához kapcsolódott (pl. az EüM fejezetben az Állami Egészségügyi Központba integrált, önálló intézményként megszüntetésre kerülő Országos Gyógyintézeti Központ egyes eszközei tulajdonjogának tisztázását célozta), de a Kormányhatározat végrehajtásának célellenőrzésére is volt példa (az ÖTM fejezetnél). A MeH a beszámolás egységessé tételéről, átláthatóságáról, azonos szempontrendszer szerinti értékelhetőségéről az érintett szakállamtitkároknak megküldött táblázattal és kitöltési útmutatóval gondoskodott. A szervezeti változások, a Kormányhatározatban szereplő részfeladatok teljesítésének nyomon követését a MeH végezte, a minisztériumok beszámolóit különböző szempontok szerint feldolgozta, értékelte. Új intézkedésekre vonatkozó javaslatok előterjesztésénél a PM is közreműködött. A fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőivel személyes konzultációkat is tartottak, ahol áttekintették a Kormányhatározatból adódó feladataik végrehajtásának helyzetét, a felmerült problémákat egyeztették. A Kormányhatározat a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői, valamint az OEP és ONYF vezetője részére előírta, hogy havonta számoljanak be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek az előírt feladatok ütemezéséről és végrehajtásáról, azok következményeiről, és az egyéb kapcsolódó döntésekről. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatává tette, hogy az elrendelt intézkedések végrehajtását − az Államreform Bizottsággal és az államreform előkészítő munkáinak operatív irányításával megbízott kormánybiztossal együttműködve − koordinálja, ellenőrizze, és a végrehajtásról, valamint a további teendőkről rendszeresen készítsen jelentést a Kormány számára. A kezdetben különböző színvonalú minisztériumi beszámolók arra késztették a monitoringot végzőket, hogy ráirányítsák a minisztériumok figyelmét a beszámolók hibáira, hiányosságaira, valamint a feladatok végrehajtásában mutatkozó lemaradások valós indokainak feltárására, és azok megoldására ösztönözzék a minisztériumok illetékes vezetőit.

A MeH felső vezetése, az Államreform Bizottság (ÁrB), valamint a Kormány folyamatos tájékoztatást kapott a végrehajtás helyzetéről, rendszeresen készültek jelentések, tájékoztatók, statisztikák, különböző szempontú kimutatások. A Kormányhatározat végrehajtásáról és módosításáról utoljára 2007 decemberében készült előterjesztés, melynek nyomán a Kormányhatározatot átfogóan módosították és átszerkesztették. Kikerültek a végrehajtott és törölt feladatok.

Az elért, illetve várható egyszeri és tartós költségvetési megtakarítások nyomon követéséhez szükséges minisztériumi adatok tartalmi ellenőrzése elmaradt a szakmai követelményektől. A hiányos minisztériumi adatok egyszerű összesítésének torzító hatását (pl. a fejezetek közötti feladat- és intézményátadások összesített hatásaként féloldalas, csak az egyik tárcánál kimutatott hatás figyelembe vételét) a MeH nem szűrte ki. A Kormány 2007.

40


decemberben írta elő a PM-nek 83 , hogy készítsen átfogó elemzést és jelentést a Kormányhatározat költségvetési hatásairól 84 . A monitoring adatok megbízhatatlansága miatt a Kormány részére készült tájékoztatók a megtakarításokat részleteiben nem érintették, és nem vették számításba a felszabaduló ingatlanvagyon költségvetési hatásait. A Kormányhatározat végrehajtásának eredményessége, az elvárt megtakarítások elérése csak a létszámváltozás területén ítélhető meg, mert előzetes hatástanulmány, költségkalkuláció, számszerű becslések – kormányzati szinten – a létszámcsökkentésre és az abból adódó várható éves megtakarításra készültek. A 2007. évi költségvetés tervezésekor az alacsonyabb létszám miatt összesen 50 Mrd Ft-os – a központi költségvetési szervek 2006. évi 1821 Mrd Ft-os kiadási előirányzatának 85 2,7%-át jelentő – kiadáscsökkentést érvényesített a PM. A PM a Kormányhatározat végrehajtásával összefüggésben a költségmegtakarítást − a létszámcsökkentéssel kapcsolatosan − mintegy 50 Mrd Ft-ra becsülte. A létszámcsökkentésekkel összefüggésben a központi költségvetési szerveknél felmerülő egyszeri többletkiadások fedezetére az éves költségvetési törvényekben jóváhagyott céltartalék terhére a PM, illetve a Kormány előirányzat-módosítást engedélyezett. A PM a költségvetés céltartaléka terhére a létszámcsökkentés kiadásaira a központi költségvetési szerveknél 2006-ban 14 367,9 M Ft kifizetésére biztosított előirányzatot, 2007. évben 29 725 M Ft kifizetés történt.

A tárcák által a szervezeti intézkedések költségvetési hatásaként havonta jelzett adatok – az időközben meghozott döntések miatt – az intézkedések végrehajtásának folyamatában is változtak. A költségvetési hatások kidolgozása a helyszíni vizsgálat lezárásáig sem történt meg valamennyi szervezeti intézkedésre, ami az intézményrendszer átalakításával elérhető megtakarítás kimutatását fejezeti szinten is megnehezítette. A 2007. szeptemberi monitoring beszámoló adatai alapján az EüM fejezetet érintő, hatályban lévő 21 nevesített intézkedés harmada esetében nem készült kalkuláció, tekintettel arra, hogy az intézkedés kapcsán még nem született döntés (pl. a Semmelweis Egyetem klinikai bázisán működő Országos Igazságügyi Orvostani Intézet további működtetéséről), vagy a költségvetési hatások kidolgozása még nem történt meg (pl. mert az egyeztetések egyelőre szakmai jellegűek voltak az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet létrehozása kapcsán). A feladatok ugyancsak harmada esetében az intézkedésnek nem volt költségvetési vonzata, vagy tárca szinten nem járt megtakarítással.

A költségvetési összefüggések teljes körű megítéléséhez az intézményi átszervezések költségadatai (költözések, átalakítások, szállítások, informatikai rendsze-

83

2236/2007. (XII. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról, 2. pont.

84

A PM 2008. 04. 21-i tájékoztatása szerint az adatok összegzése folyamatban van, a jelentést a zárszámadás keretében készítik el. 85

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről.

41


rek kialakítása stb.) is hiányoztak, azokat nem minden intézmény mérte fel, vagy arról a minisztériumok nem rendelkeztek információval. A fejezeti szinten jelzett megtakarítások alapvetően feladatok más fejezethez történt átcsoportosításából fakadtak. A más fejezethez átadott feladat és létszám miatti fejezeten belüli létszámcsökkenés államháztartási szintű hatásáról az ellenőrzés lezárásáig összesített adat nem állt rendelkezésre. A fejezeteken belüli feladatátrendezések, intézményi összevonások csak azokban az esetekben vezettek tényleges megtakarításhoz, amelyekben az intézményi átszervezés egyúttal a feladatvégzés racionalizálásával, ezen keresztül valóságos létszámcsökkenéssel párosult (pl. a felsőoktatásban, a közlekedés hatósági feladatainak átszervezésénél, vagy a környezetvédelmi felügyelőségek szervezeti racionalizációjánál). Ellenkező esetben a végrehajtott létszámleépítés, átszervezés, annak költségvetési vonzatával együtt egyes címeken belül ugyan kimutatható, az egyik cím megtakarítása ugyanakkor megjelent egy másik cím előirányzati többletében. Mivel a szervezeti módosítások közfeladat megszüntetéssel alapvetően nem jártak, csak a feladat elvégzésének szervezeti helye, ezzel együtt finanszírozási helye változott, költségvetési finanszírozási szükséglete nem. A Nemzeti Közlekedési Hatóságot (GKM fejezet) 23 intézmény jogutódjaként hozták létre 2007. január 1-jével. Az átszervezés hatásaként jelentkező létszámcsökkenés összesen 516 fő (a jogelőd intézmények engedélyezett létszámának 22%-a) volt. A létszámcsökkentés eredményeként a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainál összesen 1,7 Mrd Ft számított megtakarítás keletkezett, amit a PM elvont. A 2006-ban az EüM fejezet 3. címében (Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok, kutatóintézetek) szereplő Országos Alapellátási Intézet költségvetése a 2007. évi költségvetésben már az OTH-nál (2.1. alcím) került megtervezésre. Az intézkedés kapcsán költségvetési érdemi hatás nem tapasztalható. A nonprofit kft-be szerveződött Honvéd Együttes és Műcsarnok OKM fejezet 4. címén mutatkozó megtakarítása a fejezeti kezelésű előirányzatokban jelent meg, mint kiadási többlet (11/15/8 Kulturális közhasznú és gazdasági társaságok által ellátott feladatok).

Átmenetinek bizonyult a kimutatott megtakarítás, ha a korábban végrehajtott létszámcsökkentési folyamatban fordulat következett be (pl. KvVM), tekintettel arra, hogy a bővülő állami feladatok ellátásához kényszerűen lecsökkentett létszám nem volt elegendő. A KvVM fejezetnél a 2008. évre az állami feladatbővülések elismeréseként 337 fő, elsősorban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket és a nemzeti park igazgatóságokat érintő létszámfejlesztéssel, és 1 502,5 M Ft költségvetési támogatási többlettel számolhattak. A 2006. évben elrendelt kormányzati létszámcsökkentési intézkedések a felügyelőségeket 358, a nemzeti park igazgatóságokat 169 fővel érintették.

Az átszervezések és a jelen ellenőrzés lezárása között eltelt idő rövidsége miatt az intézményi működési költségek tényleges megtakarításairól még nem álltak rendelkezésre összesíthető adatok, és a nyújtott szolgáltatá-

42


sok színvonala, valamint a tevékenységek hatékonysága változásának elemzése is csak a későbbiekben lehetséges. A Rendőrség és a Határőrség integrációjának (IRM fejezet) közvetlenül tervezhető megtakarításai, mint amilyenek a kiüresedő határőrségi objektumok értékesítése, az üzemeltetési költségek megszűnése, az új logisztikai rendszerből adódó „nagyfogyasztói kedvezmények” érvényesülése legkorábban 2009-től jelennek meg, a helyszíni vizsgálat idején még nem voltak számszerűsíthetők. Várhatóan ugyancsak több év után, az intézmények és a gesztor együttműködési gyakorlatának kicsiszolódása és a tapasztalatok hasznosítása után realizálódhat a közgyűjteményeket gondozó intézmények funkcionális feladatainak ellátására létrehozott gesztorintézmény működésének tényleges megtakarítási hatása (OKM fejezet). A gesztorálásra vonatkozó javaslatot megalapozó elemzés szerint a gesztor szervezet működése kezdetben jellemzően jobb minőségű és egységesebb színvonalú szolgáltatást hozhat, költségcsökkenést nem. Normák alkalmazása azonban kézzel fogható költségcsökkenést eredményezhet, ennek becsült éves összege mintegy 84-200 M Ft. A bevételek terén szintén elérhető növekedés, ennek becsült éves mértéke 7-14 M Ft. Ugyanakkor a gesztorintézmény első időszakára 300 M Ft működési előirányzatot tervezett a tárca.

Az infrastrukturális feladatok központi szervezetbe integrálásának hatását az eltelt idő rövidsége okán a tárcák nem értékelték. Az intézkedésektől várt, az állami feladatok hatékonyabb ellátására és a költségvetési kiadások csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósulása (az tehát, hogy összességében hatékonyabban működik-e az egyes infrastrukturális feladatok központosított ellátása) a központi költségvetés szintjén egyelőre nem mutatható ki. A KSZF megkezdte ugyan az egyes ellátási területek megtakarítási, hatékonysági tartalékainak feltárását, de sem a 2007. évben, sem a 2008. évi költségvetés tervezésekor konkrét megtakarítást eddig nem tudott kimutatni. Az államreformért felelős kormánybiztosnak a Kormány számára 2006. november 30-án készített jelentése szerint a méretgazdaságosságból származó előnyök – az ingatlan és eszköz kapacitás kihasználás növelése, a kisebb létszámigény, az alacsonyabb beszerzési ár, a készletek csökkentése – nemzetközi tapasztalatok alapján 20-30%-os megtakarítást eredményezhetnek. A központi ellátási norma és az egységes infrastruktúra alapján történő szolgáltatásnyújtás a nemzetközi tapasztalatok alapján további 5-10%-os kiadáscsökkentést tesz lehetővé. A költségtudatos működés a jelentés szerint a jövőben folyamatos, évi 2-3%-os költségcsökkentést eredményezhet.

2.

AZ INTÉZMÉNYI RENDSZER NYILVÁNTARTÁSA ÉS ÖSSZETÉTELE

2.1.

Az intézményi rendszer nyilvántartása, azonosítása A költségvetési szervezetek lehetséges intézményi formáiról, az egyes formák tartalmi jellemzőiről, a hozzájuk tartozó jogosítványokról önálló jogszabály nem rendelkezik, az Áht. 86 és Ámr. 87 , valamint a Kszt. 88 tartalmaz ide vonatko-

86

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról.

43


zó előírásokat. Az Áht. költségvetési szervre adott meghatározása 89 szerint a költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézmények. Az Áht. és az Ámr. elsősorban a finanszírozás forrása, az államháztartás alrendszerei oldaláról határozza meg a költségvetési szervek fajtáit 90 . A központi költségvetés államháztartási alrendszer a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szerveket, a köztestületi és a központi költségvetési szerveket 91 foglalja magában. Az állami feladatok elvégzéséért való felelősség kormánytagok közötti megosztása határozza meg a fejezetek körét, és az egyes feladatokat ellátó intézmények fejezetekhez sorolását. A központi költségvetési szervekhez tartoznak a Kormány, a Kormány kijelölt tagja, a minisztériumok, a központi költségvetésben fejezettel vagy fejezeti jogosítvánnyal rendelkező szervek, valamint a felügyeletük alatti költségvetési szervek. Az Áht-ban szabályozott területek alapján egy (központi) költségvetési szervre a következő szempontok jellemzők: • az alapító személye (Országgyűlés, Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (miniszter), önkormányzatok és azok társulása, köztestület) és az alapítás módja (jogszabállyal – törvénnyel, kormányrendelettel, egyéb rendelettel – vagy egyéb döntéssel), • a felette irányítást vagy a felügyeletet gyakorló szerv (kormány, minisztérium, középirányító szerv), • a gazdálkodás megszervezésének módja (önálló vagy részben önállóan gazdálkodó), • az előirányzatai feletti rendelkezés terjedelme (teljes jogkörrel vagy részjogkörrel rendelkező), • a működés, fejlesztés forrása (támogatás vagy támogatásértékű bevétel, illetve hatósági jogkörhöz köthető vagy egyéb saját bevétel), • az alaptevékenységet tükröző szakágazati besorolása.

A Kszt. a közigazgatás központi szerveinek különböző típusait határozza meg, a kormányzati hatásköri struktúrában elfoglalt helyük alapján. A miniszteriális fejezeteket vezető miniszterek irányítási és felügyeleti jogköre (a fejezeti alapítású intézmények mellett) központi közigazgatási szervekre is kiterjed. A törvény a központi államigazgatási szervek körét az egyes típusok felsorolásával adja meg, és típusonként – a Kormány irányítása alá nem tartozó autonóm államigazgatási szervek kivételével – szabályozza az alapításra, megszün-

87

217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről.

88

2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.

44

89

Áht. 87. § (1). bek.

90

Áht. 87. §, Ámr. 12. §.

91

Ámr. 3. § (1). bek.


tetésre, az irányításra és felügyeletre, az első számú vezető megbízására, a szervezeti tevékenységet és hatásköröket megszabó SZMSZ kiadására, az előirányzatok és a létszámkeret megállapítására jogosult személyét. A szabályozást egyértelművé teszi, hogy a jogszabály az irányítás és a felügyelet tartalmát is meghatározza. Központi államigazgatási szerv az általános hatáskörrel rendelkező Kormány, a Kormány kabinetjei, az eseti jelleggel működő kormánybizottságok. A Kormány irányítása alá tartoznak a miniszterek munkaszervezetei, a minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal és a törvénnyel létrehozott, a Kszt-ben név szerint felsorolt kormányhivatalok. Egyes kormányhivatalok felett a kijelölt miniszter gyakorol felügyeletet. A minisztériumok és a kormányhivatalok SZMSZ-ét a miniszterelnök jóváhagyását követően a miniszter normatív utasításban adja ki. A kormányrendelettel létrehozott központi hivatalokat miniszterek irányítják. A nem önálló fejezetet alkotó kormányhivatalok és a központi hivatalok a felügyeletet, irányítást ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében önálló címet képeznek. A kormányhivatal létszámkeretét (az SZMSZ-ben) a miniszterelnök, a központi hivatalét – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a miniszter állapítja meg. A hivatalok területi szervekkel akkor rendelkezhetnek, ha az őket létrehozó törvény vagy kormányrendelet arra lehetőséget ad. A központi államigazgatási szervekhez tartoznak még a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai. A kormányhivatalok országos illetékességgel látnak el hatósági, piacvédelmi, szabályozási feladatokat (pl.: Nemzeti Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Magyar Szabadalmi Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Egészségbiztosítási Felügyelet, Központi Statisztikai Hivatal). A központi hivatalok szervezeti formája változatos, jellemző a hivatal és hatóság elnevezés.

A költségvetési szervek körének ismerete elengedhetetlen az államháztartás pénzügyi folyamatainak viteléhez, a nagy elosztó rendszerek (adó és társadalombiztosítás) működtetéséhez, a gazdasági-társadalmi folyamatok megfigyeléséhez, méréséhez. Az adóhatóság, a társadalombiztosítás hivatali szervei és a foglalkoztatási szervek, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) országos nyilvántartásokat vezetnek a hatáskörükbe tartozó ügyekben érintett – a közszférához vagy a magánszférához tartozó – szervezetekről. A regiszterek karbantartásához a költségvetési szervek közhiteles 92 nyilvántartását, a törzskönyvet is felhasználják. A törzskönyvet az államháztartásért felelős miniszter, a pénzügyminiszter irányítása alatt a Kincstár vezeti. A törzskönyv nyilvános, abból bárki kérhet adatot. A költségvetési intézmények a törzskönyvbe való bejegyzéssel jönnek létre, illetve az onnan való törléssel szűnnek meg 93 , a bejegyzés, a módosítások és a

92

Áht. 88/A. §, Ámr. 158. §. A közhitelesség követelményét a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: üvegzseb törvény) építette be 2003. június 9-től, a nyilvántartásban 2004-től kellett teljesíteni a feltételeket.

93

Kivéve a jogszabályi alapítás és megszüntetés esetét, de a változást ekkor is be kell jegyeztetni a törzskönyvbe.

45


törlés az alapító, a felügyeletet ellátó szerv okiratán alapul. Az intézmények törzskönyvbe vételükkor egyedi azonosító számot (PIR szám) kapnak. Az azonosító felépítését, adattartalmát jogszabály, utasítás nem szabályozta. A PIR szám az intézmény gazdálkodásának módjára (önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó) és a Kincstárnál vezetett számla létére (van vagy nincs kincstári számla) ad információt. (A költségvetési szervezetek különböző regiszterekben alkalmazott azonosítóit és azok logikai összefüggéseit a 4. számú melléklet mutatja be.) A törzskönyv tartalmazza az intézmény azonosító adatait (nevét, székhelyét, telephelyét, a PIR számot és egyéb – adó, tb, statisztikai – azonosítóit), az alapító nevét és az alapítás időpontját, a működés és a tevékenység jellemzőit (gazdálkodási jogkörét, alaptevékenységét, vállalkozási tevékenységét), vezetőjét, a felügyeleti szervet és az intézmény által felügyelt (tulajdonolt, alapított) költségvetési és államháztartáson kívüli szerveket. A részben önállóan gazdálkodó, a kincstári számlával nem rendelkező intézmények törzskönyvi azonosító száma megváltozott az anya intézmény változásakor.

A közszféra teljesítményének nemzetközi adatokkal összehasonlítható elszámolásához a tevékenységében közreműködő, államháztartáson kívüli szervezetekről is információ szükséges. A törzskönyvi nyilvántartás bejelentő lapján a költségvetési szervnek a hozzá tartozó, a feladatellátásban résztvevő, jogilag a magánszférához tartozó szervezetekre is kiterjed. A törzskönyv ugyanakkor nem tartalmaz az intézmények Kszt. szerinti státuszára vonatkozó adatot. A közpénzek felhasználásának átlátásához, a kormányzati szektor teljesítményének megállapításához – a nemzetközi számbavételi elvekkel összhangban – a költségvetési szervek tulajdonában, többségi részesedésében lévő, vagyonkezelői jogával, nagyobbrészt közpénzből működő szervezeteket is nyilván kell tartani, tevékenységüket figyelembe kell venni. A szervezetek éves tevékenységéről a felügyeletet ellátó költségvetési szervnek a pénzügyminiszter számára adatszolgáltatást és értékelést kell készítenie 94 .

A törzskönyvhöz szükséges adatszolgáltatás módja és tartalma szabályozott 95 , de az adatszolgáltatás és a nyilvántartott adatok lekérdezésének részletes rendjét az államháztartásért felelős miniszter – az Áht 96 és az Ámr. előírásával ellentétesen – rendeletben nem állapította meg. A változások bejelentésére megszabott jogszabályi határidők elmulasztása szankcióval nem járt, a változások határidőn túli bejelentése miatt a nyilvántartás nem volt naprakész és közhiteles. Ennek következtében a más szerveknél vezetett nyilvántartások naprakészségét a törzskönyv alapján történt frissítés nem garantálta, az adatok hitelességét külön eljárások hivatottak biztosítani 97 .

94

Ámr. 164/A. §, 20. sz. melléklet.

95

Ámr. 158. § (2) bek.

96

Áht. 88/B. §.

97

Például a változások APEH-hez történő bejelentésének külön szabályai vannak, betartásukra szigorú szankciók ösztönöznek.

46


A Kincstár tapasztalata szerint 2006 júniusától több hónapig tartott, amíg a rendvédelmi szervek IRM-hez kerülését követően az alapító okiratokat módosították, és a módosított okiratokat benyújtották.

A pénzügyminiszter a gazdálkodás, a költségvetési kapcsolatok lebonyolítása, a tartozások és követelések vezetése érdekében külön adminisztratív nyilvántartásban, a törzskönyvitől eltérő egyedi azonosítókkal tartja számon a kincstári ügyfeleket 98 . Az intézményekről vezetett államháztartási nyilvántartások és a törzskönyv automatikus összhangja nem biztosított. A 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet 99 alapján a PM az előirányzatok és a kincstári számlák nyilvántartása keretében államháztartási azonosítóval (ÁHTT és ÁHTI) látja el a kincstári alanyokat. (A nyilvántartás a központi költségvetésből, szervektől, alapoktól támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetekre is kiterjed (Áht. 48. § h) bek.).

A törzskönyv számítástechnikai rendszere 2007 novemberéig nem volt alkalmas a bejelentőlap valamennyi adatának rögzítésére és nyilvántartására. Így pl. az államháztartáson kívüli szervezetekre vonatkozó információkat még 2007 őszén is csak papíron őrizték. A számítástechnikai háttér a nyilvántartott adatok közvetlen lekérdezhetőségét, az adatok, szervezetek csoportosítását, összesítések, kimutatások készítését (pl. a főtevékenységük, alapvető szakfeladatuk alapján) nem támogatta. Új számítástechnikai rendszert 2007 novemberében vezettek be. A törzskönyv nyilvánosságát biztosították, a költségvetési szervek alapadatai, státuszuk (működő vagy megszüntetett) a Kincstár honlapján megtekinthetők, illetve azokról a Kincstár igazolást ad ki. A költségvetési intézmények száma az államháztartás alrendszerei és a gazdálkodás módja szerinti bontásban hosszabb időszakra is megtalálható. A KSH-nak a gazdasági szervezetekre és működésükre vonatkozó adatgyűjtései a költségvetési intézményekre is kiterjednek, ezért az utóbbiak jellemzéséhez statisztikai adatok is felhasználhatók. A költségvetési szervek gazdasági szervezeteken belüli megkülönböztetését a szervezeteket azonosító statisztikai számjel biztosítja. A KSH rendszeresen adatot közöl a költségvetési intézmények számáról, a foglalkoztatottak létszámáról, kereseti adatairól. A valamennyi gazdálkodó szervezetre megállapított – lényegében az adószámot is magában foglaló 100 – statisztikai számjel a gazdasági szektort (közszféra vagy magánszféra) is tükröző gazdálkodási (szervezeti) formát, a fő tevékenység szakágazati besorolását és a földrajzi elhelyezkedést (a székhely szerinti megyét) fejezi ki.

98

Ámr. 160. §.

99

36/1999. (XII. 27.) PM rendelet a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről. 100

az áfa alanyiságra és az illetékes adóhatóságra utaló kód kivételével.

47


A gazdálkodási forma meghatározásánál a KSH a költségvetési szerveken belül az Áht-val összhangban 6 alcsoportot 101 (pl. a központi, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, a köztestületi költségvetési szerveket), a központi költségvetésen belül a felügyeletet ellátó és a felügyelt szervezeteket különbözteti meg. A felügyeletet ellátó szervezetekhez tartoznak pl. a minisztériumok. A törzskönyv a statisztikai számjelet is tartalmazza, ami lehetőséget teremt a törzskönyvi adatoknak a számjelbe foglalt szempontok szerinti csoportosítására, kigyűjtésére.

A központi államigazgatási szervek típusai szerint a KSH sem különbözteti meg az intézményeket, a típusokra utaló adatot (pl. kormányhivatal, központi hivatal) nem is gyűjt. Az egyes típusok és adataik a gyűjtött, nyilvántartott adatok alapján közvetlenül nem válogathatók le, ami megnehezíti sajátosságaik megállapítását. Az intézmények tevékenységük révén különböző állami feladatok ellátásában működnek közre, a fejezeti rend maga is feladatok szerinti csoportosítást fejez ki. Az államháztartás pénzügyi információs rendszerében a tevékenysége(ke)t az állami feladatok osztályozási rendszere, az ún. szakfeladati rend szerint sorolják be. A KSH a tevékenységek rendszerezésére nemzetközi osztályozást (TEÁOR) alkalmaz, és a szervezeteket főtevékenységük kódja alapján ágazati rendbe sorolja. A tevékenységek szakágazati és szakfeladati besorolása közötti összhang 2007 őszén nem mindig teljesült, ami eltérést okozhat ugyanazon tevékenység államháztartáson belüli és a nemzetgazdasági szintű értékelése között. Az állami feladatok bontására, a szakfeladatok kódolására a PM a négyjegyű szakágazati kódhoz további két számjegyet illesztett. A hat számjegyű szakfeladat kód első négy jegye ezért megegyezett a KSH számjelben található négyjegyű szakágazati kóddal. A 2003. után meghatározott szakfeladat kódoknál nem mindig teljesül az egyezőség (pl. a 7514 szakágazati kódhoz tartozó intézmény szakfeladati besorolása 751713).

2.2.

A központi költségvetési intézmények száma, összetétele A gazdaság állapotát, működését a gazdálkodó szervezetek számának, életciklusának, típusok közötti megoszlásának alakulása is jellemzi. A vállalkozásokkal szemben a közszférára általában az intézményi kör stabilitása jellemző. A költségvetési intézményrendszer szűkítésére hozott, valamint az intézményrendszert érintő más intézkedések hatása azonban az elmúlt egy-két évben az intézmények számának, körének változását eredményezte. Az intézményekről nyilvántartást vezető Kincstár 2006. június végén 685 központi költségvetési intézményt tartott nyílván, számuk 2007. június végén 654 volt (október végén 644). A központi költségvetési szervek számának a honlapon keresztül lekérdezhető idősora a társadalombiztosítási, köztestületi, országos kisebbségi önkormányzati szervek számát is tartalmazza.

101

48

Áht. 87. § (2). bek.


Központi költségvetési szervek száma a törzskönyv alapján 900 800 700 600 500 400 300 200 100

Részben önállóan gazdálkodók

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

2006.

okt.

szept.

aug.

júl.

jún.

máj.

ápr.

márc.

febr.

jan.

nov.

dec.

okt.

szept.

aug.

júl.

jún.

december

december

december

december

december

december

december

0

Önállóan gazdálkodók

2007.

forrás: Kincstár honlap

Az adatok a tényleges szervezeti összevonásokon, megszüntetéseken, alapításokon kívüli hatásokat is tükröznek. A korábban csak a BM nyilvántartásában szereplő rendvédelmi szervek a BM megszűnésével 2006 nyarától bekerültek a törzskönyvbe. A többféle hatást összesítő adatok a Kormányhatározat következményeinek bemutatásához önmagukban nem elegendők. A rendvédelmi szervezetek (rendőrség, határőrség) nyilvántartását korábban a BM vezette. A BM megszüntetését követően ezen szervezetek, több hónap alatt kerültek be a törzskönyvbe 102 . A hó végi adatok ingadozását az alapító okiratok módosításának elhúzódása, az adatszolgáltatások beérkezése is befolyásolta.

A fejezetek intézményrendszerét jellemző, 2006 nyarára és 2007 nyarára (június vége) vonatkozó – a minisztériumi kör változása miatti feladat- és szervezet-átrendezések hatását nem tartalmazó – tanúsítványok adatai a 2006. júniustól érvényes fejezeti tagolásban tartalmazzák az adato-

102

A Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok jogszabály által meghatározott törzskönyvezési joggal rendelkeznek, adataikat a Kincstár törzskönyvi nyilvántartása nem tartalmazza. A honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályait a 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet határozza meg. A 13. § (3) bekezdése alapján a honvédelmi szervek teljes körű törzskönyvi nyilvántartását a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szerv végzi. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet szabályozza a nyilvántartás vezetését, meghatározza a szolgálatokról nyilvántartható adatok körét.

49


kat 103 . A változások a Kormányhatározat hatását tükrözik. A tanúsítványok szerint a 12 minisztériumhoz 2006 nyarán 677 intézmény, 2007 nyarán 463 intézmény tartozott. Drasztikusan csökkent az intézmények száma a GKM-nél (44%-ra), az FVM-nél (48%-ra), a PM-nél (52%-ra), az ÖTM-nél (54%-ra) és a HM-nél (56%-ra). A területi szervek 2007 nyarán koncentráltabb struktúrát mutattak, mint 2006-ban, több minisztériumban létrehoztak regionális intézményeket (EüM, GKM, PM, SZMM). Az intézmények között található önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó szervezet is. Arra is volt példa, hogy azonos szakmai feladatkört különböző gazdálkodási jogosítványú területi szervezetek láttak el. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeten belül a regionális illetékességű munkaügyi központok önállóan, az Egészségügyi Minisztérium fejezetben a – 20 megyei ÁNTSZ intézetből létrehozott – 7 regionális intézet részben önállóan gazdálkodik. Az ÖTM-hez tartozó katasztrófavédelmi igazgatóságok regionális átszervezése alkotmányossági okokból meghiúsult. A régiós központnak szánt igazgatóságok önállóan, a többi megyei igazgatóság részben önállóan gazdálkodik 104 .

103

Az IRM tanúsítványa kivételt képez, mivel a minisztérium alapításával kapcsolatos intézményi átrendezések a tárcánál 2007. júliustól valósultak meg. Az adatok összehasonlíthatósága céljából az IRM adatai 2007. július 1-jére vonatkoznak. 104

A Kormányhatározat előírta a megyénként működő szervezetek regionalizálását. A katasztrófavédelemről szóló törvényt módosító törvényjavaslatot az Országgyűlés kétharmados támogatottság hiányában nem fogadta el, ezért a regionalizálási feladat nem volt végrehajtható. Az ÖTM kezdeményezte a határozat módosítását, a feladat törlését, illetve végrehajtása elhalasztását a szükséges jogi feltételek biztosíthatóságáig. A régiós központok kialakítására való felkészülés, bizonyos feladatok régiónkénti központosítása, egyes megyei szervezetek részjogkörűvé minősítése megtörtént, illetve megkezdődött.

50


Miniszteriális fejezetekhez tartozó költségvetési intézmények száma 2006. június és 2007. június végén 140 120 100 80 60 40

2006. június 30.

20

2007. június 30. M SZ M

PM

TM Ö

KM O

EH M

Kv VM

KÜ M

IR M

M H

KM G

FV M

Eü M

0

forrás: ÁSZ tanúsítványok

A feladatstruktúra és az intézményi struktúra kapcsolatának, az intézményi struktúra feladatokból adódó jellegzetességeinek megállapításához a feladatok általános jellegű tartalmi csoportosítása (pl. szabályozási, szakmai, infrastrukturális) nem ad elegendő információt. Mivel a feladatokra és az intézményekre fejezeti bontásban álltak rendelkezésre az adatok, ezért a jellegzetességeket a fejezetekhez kötötten vizsgáltuk. Az egyes fejezetek feladatainak – tartalmuktól független – intézmények közötti megoszlását a feladatok különböző csoportosításaiban vizsgáltuk. A feladatok mennyiségét a minisztériumok statútuma, a közfeladatok feladatkataszterének második, szakterületi szintje, valamint a szakfeladati rend alapján vettük számba. A háromféle feladatkiosztás a fejezetekhez különböző számú feladatot rendelt. A 2006 nyarán alakult kormány minisztereinek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletek 105 (statútumok) rögzítették az egyes miniszterek feladatait. A kormány határozatban 106 rendelte el a közfeladatok felülvizsgálatát. Az állam által ellátott feladatok rendszerezett áttekintése alapján elkészült a feladatkataszter. Az ellenőrzés során a feladatkataszter második, ún. szakterületi szintjét vettük figyelembe.

105

161-170/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletek az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről. 106

2229/2006. (XII. 20.) Korm. határozat a közfeladatok felülvizsgálatáról.

51


A minisztériumok és a fejezetekhez tartozó intézmények (a MeH és a HM kivételével 107 ) 2007. július 1-jén a statútumok szerint összesen 86, a feladatkataszter szerint összesen 92 különféle feladatot láttak el. Az egy fejezetre jutó feladatok átlagos száma a statútumok szerint 9, a feladatkataszter szerint 10. Az egyes minisztériumok feladatszámában mindkét mutató szerint nagy különbségek voltak, a statútumok szerint 2 (EüM) és 16 (IRM), a feladatkataszter szerint pedig 2 (EüM) és 19 (GKM) között változtak. (Az egyes fejezetekhez rendelt feladatokat, a fejezetekhez tartozó intézmények számát, a foglalkoztatottak létszámát és az ezek kapcsolatát elemző mutatókat 2006. és 2007. évekre az 5. és 6. számú melléklet, a fejezetekhez rendelt szakfeladatok jellemzőit a 7. számú melléklet tartalmazza.) Azonos számú feladatért felelős fejezetek közötti, az intézmények számában és a foglalkoztatott létszámban megmutatkozó nagy eltéréseket a feladatok tartalmi különbségei is okozhatják. Konkrét feladatokra (tartalomra tekintettel) vizsgálható a feladat és az azt ellátó intézmények megfelelősége, de az intézményrendszer szintjén a feladatok tartalmától elvonatkoztatva nem. A statútum szerint pl. a KvVM és az OKM ugyanúgy 4-4 fő feladatért felelős, a költségvetési szervek száma azonban 2007 nyarán KvVM-nél 36, OKM-nél 63, a foglalkoztatott (betöltött) létszám KvVM-nél 6651, OKM-nél 55 570 fő volt. A feladatkataszter szerint a KvVM-nek 15, az OKM-nek 5 feladata van, a feladatok nagyságrendjét (az azokat ellátó intézmények és foglalkoztatottak számát) ez a felosztás sem tükrözi.

A szakfeladatrend az állami feladatokat és a végrehajtásukhoz szükséges kisegítő feladatokat (pl. jogi tevékenység, számítástechnikai tevékenység, művese kezelés) szakmai résztevékenységekre bontja. Az osztályozás részletezettsége következtében egy-egy intézmény általában több szakfeladatot is végez, illetve ugyanazt a szakfeladatot több fejezet intézménye(i) is ellátják. Az egyes fejezetekhez tartozó intézmények által ellátott feladatok „összetettsége” az ellátott – az állami feladatokat tartalmilag részletező – szakfeladatok száma alapján eltérő, és szóródik a számtanilag egy intézményre jutó – különböző – szakfeladatok száma is a 2006. évről készített beszámolók szerint. A KüM tevékenységét három szakfeladat, az OKM-ét 81 szakfeladat jellemezte. A PM tevékenységét 11, az ÖTM-ét és a HM-ét 19, az FVM-ét 46, az EüM-ét 39 szakfeladatba sorolták. A 2006. évi beszámolók szerint (a 21. űrlap adatai alapján) 86 olyan szakfeladat volt, amelyet nem csak egy fejezet intézményei láttak el.

A feladatok jellege (szakmai vagy azt segítő) szerint a beszámolók a létszámról nyújtanak információt. A 2006. évi beszámolók szerint a fejezetek között nem voltak számottevő eltérések a létszám 108 funkciócsoportok 109

107

A MeH és HM statútumának szerkezete eltér a többi minisztériumétól, ezért az öszszehasonlíthatóság érdekében azok kimaradtak az összesítésből. 108

A beszámoló funkciócsoportok szerint részletezett létszám adatot csak az engedélyezett létszámra tartalmaz. 109

Az I. funkciócsoportba az intézménynek a statútum, az SZMSZ szerinti szakmai profilja(i)hoz tartozó, szakmai feladatokat végzők tartoznak. A II. funkciócsoportot a szakmai feladatok ellátását funkcionálisan segítő létszám (a szervezet működéséhez

52


szerinti megoszlásában. A létszám 69%-a szakmai, 12%-a szellemi és 19%a technikai segítő tevékenységet folytatott. A szakmai létszám legmagasabb aránya 80% (MeH), a legalacsonyabb 60% (HM, OKM). Arányában a legtöbb szellemi segítő a KüM-ben, technikai segítő a HM-ben volt 110 . A miniszteriális fejezetekhez tartozó 484 központi költségvetési szervezet 2006. évi beszámolójának 36. űrlapja adatai alapján a szakmai feladatokat (az I. funkciócsoportba tartozó) összesen 172 001 fő látta el. A szakmai feladatok ellátását segítő (II. funkciócsoportba sorolt) létszám összesen 30 888 fő volt. A szakmai és az őket segítő szellemi dolgozók mellett 48 455 fő technikai jellegű feladatokat végzett (III. funkciócsoportba tartozó létszám). A három funkciócsoportban összesen 20 632 fő vezető és 230 712 nem vezetői beosztású fő dolgozott. A minisztériumok összlétszámának megoszlása a funkciócsoportok között, 2006.

III. technikai segítők: 19%

II. szakmai segítők: 12%

I. szakmai feladatot végzők: 69%

forrás: leválogatás a 2006. évi fejezeti beszámolókból

Az egyazon szakfeladatokra jutó szakmai és üzemeltetési létszámarányok eltérései a különböző tárcákhoz tartozó intézményeknél a teljesítés mértékére utaló adat hiányában nem ítélhetők meg, ezért e feladatokból sem szűrhetők le sajátosságok az azokat végző intézményekre 111 (a több fejezetben is ellátott szakfeladatokra példát a 8. számú melléklet tartalmaz). A feladatokat tartalmuk alapján három kategóriába soroltuk, tanúsítványban megkülönböztettük a szabályozási, irányítási, a szakmai, valamint az infrast-

szükséges humánpolitikai, gazdálkodási-költségvetési, jogi, nemzetközi, ellenőrzési, koordinációs, informatikai, kommunikációs feladatokat ellátók) adja. A III. funkciócsoportba tartozó létszám a szakmai és a funkcionális feladatok ellátását technikailag segítő létszám (adminisztratív-titkársági, protokolláris, kézbesítési, szállítási, jóléti, üzemeltetési, rendészeti, raktározási feladatokat ellátók és vezetőik). 110

Az eltérő arányokat mutató intézmények sajátosságai, illetve megadott intézményeknél, kiválasztott tevékenységeket végzőknél jellemző létszámarányok fennállása ellenőrizhető.

111

A fajlagos létszámszükséglet, mint mutató megállapításához nem áll rendelkezésre a teljesítés mértékét kifejező adatok szakfeladatonkénti részletezése.

53


rukturális (gazdálkodási, informatikai és humán) feladatokat 112 . Összességében az intézmények 23%-a ellát szabályozási, irányítási, 94%-a szakmai, és 59%-a infrastrukturális feladatot (az intézmények többsége egyszerre több feladattípust is ellát, ilyenek pl. maguk a minisztériumok is). 2007 nyarán a miniszteriális fejezetek intézményeiben foglalkoztatottak összlétszáma (betöltött, tényleges létszám) 227 766 fő, 2006 nyarán 240 580 fő volt. Egy intézmény átlagos dolgozói létszáma 500 fő volt (2007ben). Az egyes intézmények foglalkoztatotti létszáma nagy szórást mutatott, a néhány főtől a többezres nagyságrendig. Az IRM dolgozóinak száma 2007 nyarán 57 528 volt, ugyanekkor a KüM-nél 1712-en dolgoztak. Az intézményi átlagos dolgozói létszám legkisebb értéke 134 (ÖTM), legnagyobb értéke 1535 fő (PM) volt.

Az intézmények száma valamennyi létszám-kategóriában csökkent. (Az intézmények számának és létszámának létszám-kategóriák szerinti, 2006. és 2007. nyári adatait a 9. és 10. számú mellékletek tartalmazzák). Az 51-200 főt foglalkoztató intézmények aránya az összes intézményen belül 10 százalékponttal (48%-ról 38%-ra) csökkent, és ezen intézmények az összlétszám mindössze 8%át foglalkoztatták (2006-ban a létszám 14%-a esett ebbe a körbe). Az intézményi struktúrában a 200-nál több főt foglalkoztató intézmények aránya megemelkedett 10 százalékponttal (37%-ról 47%-ra), amelyek az összlétszám 91%át (2006-ben 85%-át) foglalkoztatták. A különböző állami feladatok (hatósági, közszolgáltatási stb.) ellátásából keletkező saját bevétel összbevételen belüli aránya az azonos feladatokat ellátóknál is szélsőséges (pl. a Katasztrófavédelmi Igazgatóságoknál 2007 első felében előfordult 15%-os és 65%-os arány is). Az arány magas vagy alacsony értékéből nem következik, hogy a gyakorlatban milyen szervezeti forma célszerű a működéshez. A GKM-nél pl. a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (az úthálózat vagyonkezelői jogát hasznosítja) költségvetési szervként, a Nemzeti Hírközlési Hatóság kormányhivatalként nem kap állami támogatást. A fejezetek alapítói, vagyonkezelői felügyelete alá tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek száma a fejezetek többségénél a helyszíni vizsgálat idején alacsonyabb volt, mint 2006-ban. Az állami feladatok költségvetési forrásokat felhasználó ellátását költségvetési körbe vonták, a tevékenység átvételével, vagy a feladatra költségvetési szervezet alapításával. A tanúsítványok szerint a szervezetek többsége 2007-ben is szakmai feladatokat látott el, de infrastrukturális jellegű feladatokra is működtek szervezetek. Az EüM-nél költségvetési intézményhez (OMSZ) rendelték az államháztartáson kívüli szervezet (Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány) feladatait. Az SZMM a kutatással foglalkozó közalapítványának tevékenységét vonta költségvetési körbe. Ugyanakkor alapvető állami feladat államháztartáson kívüli – állami felügyelettel történő – ellátására is van példa: a GKM az országos közúthálózat nyilvántartását a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Közút Kht. és az

112

A tanúsítványban a fejezetek minden intézményére megkérdeztük, hogy feladataik melyik kategóriá(k)ba sorolhatók.

54


Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) közreműködésével működteti. Az OKMnél államháztartáson kívüli szervezet gondoskodik színészotthon, pedagógus otthon, óvoda fenntartásáról.

A költségvetési szektor intézményi rendszerében 2006-2007-ben bekövetkezett változásokról a nyilvánosság a statisztikai adatközlésekből is tájékozódhat. A KSH a gazdálkodó szervezetek, intézmények számának, létszámának, termelésének, fogyasztásának alakulását nem az államháztartás alrendszerei és fejezeti besorolási rendje, hanem a tevékenységek ágazati csoportosítási rendszere szerinti besorolásban közli. A költségvetési intézmények számát a teljes közszférára adja meg, az államháztartás alrendszerei szerinti bontásban nem. Regisztere 2006. június 30-án 15 130 és 2077. június 30-án 14 664 költségvetési és társadalombiztosítási szervezetet tartalmazott 113 .

A KSH által költségvetési szervekről és tevékenységükről gyűjtött információk és vezetett nyilvántartások rendszeresen közzétett adatai együttesen nem teszik lehetővé a kormányintézkedések hatásainak folyamatos nyomon követését. A fejezeti és a szakágazati csoportosítások eltérnek az államháztartás pénzügyi információs rendszerében (beszámolók, költségvetés) és a statisztikákban. Az adatok összekapcsolásának, megfeleltethetőségének hiánya miatt a rendelkezésre álló információk, az információk előállításának ráfordításai a kormányzati munka során korlátozottan hasznosulnak. Az ÁSZ részére készített kimutatás 114 szerint (lásd a 11. számú mellékletet) a fenti időpontokban 533, illetve 359 központi költségvetési szervezet volt a nyilvántartásban. Az egy év alatti csökkenés 80%-a a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás terén működő szervezeteknél következett be.

113

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2007. I. félév - KSH Gyorstájékoztató, 2007. július 27. 114

A KSH-nál (is) nyilvántartott gazdálkodási forma kód alapján az alrendszerek szerinti információk leválogathatók.

55


Központi költségvetési szervek száma gazdasági áganként (db) 289

300

250

200 155 150

100 75

74 62

60

50

37 26 4

23

33

2

0 MEZÖGAZDASÁG, HALÁSZAT

INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

KÖZIGAZGATÁS, KÖTELEZÖ TÁRSADALOMBIZT.

2006. junius 30.

OKTATÁS

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

2007. junius 30.

forrás: KSH

A beszámolók a nyilvánosság számára évente nyújtanak új információkat. A statisztikai adatokból például a létszám alakulása havonta, a teljesítési (termelési, fogyasztási) adatok negyedévente új adatokkal követhetők. A kormányzati intézkedések hatásait a működés szokásos, rendszeres megfigyelésével keletkező információknak is tükrözniük kell, és a havi gyakoriságú statisztikák kiválthatják a külön adatszolgáltatás elrendelését. A költségvetésben alkalmazásban állók létszámának, keresetének havi alakulásáról a tárgyhót mintegy 50 nappal követve, havonta jelennek meg több szempont – az ágazati bontás mellett szellemi-fizikai, a jogviszony típusa stb. – szerint részletezett adatok. A 2007. december 19-én megjelent gyorstájékoztató (Létszám és kereset a nemzetgazdaságban 2007. január – október, KSH 2007. dec. 19.) szerint a költségvetésben 2007. októberében 739 000 főt alkalmaztak, ami 5,4%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszaki adatánál.

56

MELLÉKLETEK

2. sz. melléklet a V-15-115/2007-2008. sz. jelentéshez

Az intézményrendszer átalakításához kapcsolódó, több fejezetet érintő kormányhatározatok 2005. 2044/2005. (III. 23.) Korm. határozat az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat módosításáról, továbbá a közszférát érintő szervezeti átalakítások folytatásáról 1052/2005. (V. 23.) Korm. határozat a közigazgatás teljesítményének növelését szolgáló rövid távú intézkedésekről és átalakításának középtávú feladatairól 2006. 1054/2006. (V. 26.) Korm. határozat a közigazgatás átalakításának előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról 1061/2006. (VI. 15.) Korm. határozat az államreform előkészítésével és megvalósításával összefüggő egyes szervezeti és személyi kérdésekről 2117/2006. (VI. 30.) Korm. határozat a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról 2118/2006. (VI. 30) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről 2131/2006. (VII. 26.) Korm. határozat az igazgatási és igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról 2160/2006. (IX. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról

1. oldal


2216/2006. (XII. 7.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 2229/2006. (XII. 20.) Korm. határozat a közfeladatok felülvizsgálatáról 2242/2006. (XII. 23.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 2254/2006. (XII. 25.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat egyes feladatainak végrehajtásáról 2255/2006. (XII. 25.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 2007. 2112/2007. (VI. 15.) Korm. határozat egyes költségvetési szervek átalakulásával összefüggő feladatokról 2233/2007. (XII. 12.) Korm. határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos további feladatokról 2236/2007. (XII. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról Budapest, 2008. május

2. oldal


A 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat megjelent módosításai (2006.VII.1 - 2007.12.30.) a módosítás jellege lehet: M - feladat módosítása, T - feladat törlése, Ú - új feladat előírása, T/Ú - törlés és új feladat, HM - határidő módosítás

Határidő Módosító Módosítás Módosított Érintett jellege pont tárcák Módosítás lényege Új határidő eltolása határozat pontja 2160/2006. (IX. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról

1.

M

6. o)

ÖTM

2.

T

1. mell. FVM 1. FVM

ÖTM-nek már nem feladata a mezőgazdasági szakiskolák koncentrációjához a felülvizsgálatuk, és a többi tárca közül csak FVM-nek kell felülvizsgálatot végeznie 2007.08.31. A mezőgazdasági szakiskolák "kijelölését" törlik, ezzel a 6. o) pont hivatkozási alapja megszűnik

2204/2006. (XI. 27.) Korm. határozat a Magyar Honvédség fejlesztésének egyes elveiről, feladatairól 1. mell. HM Az MH Összhaderőnemi Parancsnokságot egy lépcsőben 2/c. 1. HM 2007. január 1-jével kell létrehozni 2006. 12. 31. M 2213/2006. (XII. 07.) Korm. határoza a Közlekedési Felügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság megszüntetéséről, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság megalapításáról

4.

M

A Katonai Légügyi Hivatalnak a Nemzeti Közlekedési Hatóságba integrálásakor egyes feladatok (állami légi járművek baleseteinek és egyéb repülőesemények vizsgálata), az azokat ellátó személyek, a források a 1. mell. HM 2. GKM, HM Közlekedésbiztonsági Szervezetbe kerülnek.

2007. 06. 30.

2216/2006. (XII. 7.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 1.

HM

1. mell. IRM 1. IRM

Három határőr igazgatóság megszüntetésének dátuma Schengen-hez csatlakozás napja, legkésőbb

1. oldal

2008. 01. 01. +12 hó


Módosító Módosítás Módosított Érintett határozat pontja jellege pont tárcák

Módosítás lényege

Határidő Új határidő eltolása

2218/2006. (XII. 12.) Korm. hat. a határon túli magyarság nyelvi és kulturális önazonosságának megőrzését szolgáló támogatási rendszer hatékonyabbá tételéről Oktatásért Közalapítvány átalakítását fej.kez. 10/b. T 2. mell. előirányzattá törölték 2229/2006. (XII. 12.) Korm. hat. a közfeladatok felülvizsgálatáról Törli a legnagyobb kiadási előirányzatú közp.költségvetési szervek átalakítási javaslatához a közbeszerzési eljárás 6. T 3. MeH kiírásának feladatát 2242/2006. (XII. 23.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 1. mell. MeH A Kormányzati Személyügyi Központ, mint új szerv 1. T 1. MeH létrehozását hatályon kívül helyezi 1. mell. MeH Új kormányzati kutató intézet ECOSTAT-ból másképp 2. MeH alakul meg 2007.01.01. 1. mell. MeH A központi humán menedzsment szerv A Magyar 3. M 5. MeH Közigazgatási Intézet bázisán jön létre 2007.01.01. 2245/2006. (XII. 23.) Korm. hat. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatairól szóló egyes kormányhatározatok deregulációjáról Törli a KEHI célszerű szervezeti felügyeleti megoldása vizsgálati pontot 1., mell. T 6. f) MeH 2.

T/Ú

2254/2006. (XII. 25.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat egyes feladatainak végrehajtásáról Fővárosi közgyűlés felkérése, hogy …. Alapítvány megszüntetése helyett ki gyakoroljon alapítói jogokat, a 1. M 6. q) ÖTM pályázat kezelési feladatokról ÖTM gondoskodjon A Magyar Lakás Innovációs Kht. költségvetési szervvé alakítása helyett a feladatai ellátásáról ÖTM 2. M 6. q) ÖTM gondoskodjon 2007.12.31 3.

M

6. q)

Két ingatlan fejlesztő Rt. összevonása helyett mindkettő beolvad BM Beruházási és Közbeszerzési Zrt-be

2. oldal





2255/2006. (XII. 25.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról Új koncepció a közp. költségvetés védelmi koordinációjára, 1. Ú 6. r) célszerű szervezeti módjára 2007.06.30 Javaslat a minisztériumok pü-i, gazd-i tevékenységét támogató egységes informatikai rendszerre, annak 2. Ú 6. s) bevezetésére 2007.03.31 3.

4.

HM

T/Ú, HM

5.

M

6.

Ú

7.

M

8.

T/Ú

7. g)

KIR teljeskörű bevezetésére javaslat készítése

2007.01.01 2009.01.01

7. h)

bevezetése MeH és a - tárcák ing. vagyonkezelésének átvétele új részfeladat tárcák lesz, új határidővel

8. 1. mell. MeH 2. MeH 1. mell. MeH 2. MeH 1. mell. KvVM 1. KvVM

9.

M

10.

M

1. mell. KvVM 2.1 1. mell. SZMM 1.3 1. mell. SZMM 4.

11.

M

3. mell. EüM EüM

HM

KvVM SZMM SZMM

2007.06.30 + 6 hó

- KVI egységes vagyonkezelő szervvé alakítási javaslata

2007.01.30 + 1 hó

- minisztériumok ing. vagyonkezelését KSZF-hez átadni

2007.01.01

- minisztériumok ing. vagyonkezelés KSZF→KVI

2007.04.01

Drégelyvár megszüntetés helyett átadás önkorm-nak

2006.12.31

(a BM-től IRM-be helyezett) KGF átcsoportosítása KSZF-hez

2007.01.01

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal MeH-be kerül Nemzeti parkok könyvelésére nem kell új költségvetési szerv, helyette Őrség NP→Fertőhansági NP környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek könyvelésének átcsoportosítása a Főfelügyelőségbe Mobilitás feladatai átcsoportosításának célszervezete változik

2007.01.01

NCSSZI feladatait másképp osztják szét Hungarotransplant feladatait, eszközeit OTH helyett OVSZnek kell átadni

3. oldal

2007.02.01

2007.07.01 + 6 hó


Módosító Módosítás Módosított Érintett határozat pontja jellege pont tárcák 12.

Művészeti és Szabadműv. Alapítványt nem vonják össze a Magyar Kultúra Közalapítvánnyal

T

6. q)

T

1. mell. MeH MeH, 2., OKM 2. OKM

OM Szolgáltató Intézmény nem olvad KSZF-be

T

1. mell. MeH 3. és tárcák tárcák

A könyvelési tevékenységet nem csoportosítják át a Kincstárba

T

1. mell. MeH 4., HM 4. 1. mell. HM 1. 1. mell. IRM 3. 1. mell. IRM 4. 1. mell. OKM 5., SZMM 3. 1. mell. EüM 1.2.

M

1. mell. SZMM 1.3.

T

2. mell. ÖTM ÖTM

Mező F. Közalapítványt nem alakítják fej.kez előirányzattá

T

3. mell. OKM, OKM, SZMM SZMM

ESZA Kht. nem szűnik meg

M

1. mell. OKM 1.

Az új költségvetési szervek: oktatási és kulturális háttér intézetek más összetétellel jönnek létre

T M T T

T

13.

OKM


MeH, HM A HM Védelmi Hivatal nem olvad MeH-be HM

Összhaderőnemi parancsnokság összetétele változik

IRM

Nemzetközi Oktatási Központ feladatait nem adja át

IRM

KGF nem alakul át Bp-i Regionális ellátó szervvé

OKM, SZMM

OMAI átadásának törlése

EüM

Eü-i Szakképző és Továbbképző Int. Nem kerül OGYK-ba

SZMM

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal nem kerül az SZMMbe

OKM

4. oldal

Határidő Új határidő eltolása 2007.01.01





2009/2007. (I. 30.) Korm. hat. a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról EüM, GKM, A felülvizsgálat eredményeképpen más kórházakból jön 6. T/Ú 6 i) HM, IRM létre a központi eü-i szolg. szervezet 2007.06.30 2010/2007. (I. 30.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő feladatainak végrehajtási irányáról A nemzetbiztonsági és katonai biztonsági feladatok 2007.04.30 1., 2. M, HM 4/a) HM, MeH ellátására több változatú javaslatokat kell kidolgozni

4.

T

4/d)

MeH

A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát nem integrálják MVH-ba, a felügyelet nem kerül át a MeH-be (határidő volt 2006. 12. 31.)

2007.02.28

2044/2007. (III. 13.) Korm. határozat a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról szóló 2009/2007. (I. 30.) Korm. határozat módosításáról

1.

M

6 i)

EüM, HM, IRM, Módosul az állami egészségügyi központba kerülő GKM intézmények köre

2007.07.01

1015/2007. (III. 20.) Korm. hat. a "Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelproggram és a Lakossági energiamegtakarítás és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés című pályázat együttes meghirdetéséről 6 q) A felülvizsgálat eredményeként mégsem szűnik meg 5., 8. T 11.frbek. Energia Központ Kht. 2108/2007. (VI. 15.) Korm. határozat az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) létrehozásával összefüggésben egyes kormányhatározatok módosításáról

1., 4.

M

6 i)

EüM, HM, IRM, Módosul az állami egészségügyi központ létrehozásának GKM módja

5. oldal

2007. 07. 01. 2007. 06. 30.





2113/2007. (VI. 15.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról

1., 2.

T/Ú, HM

1. mell. FVM 2)(volt3) FVM

Szőlészeti, borászati kut. intézeteket nem privatizálják, hanem átadják felsőoktatásnak

2007.07.01 + 6 hó

2236/2007. (XII.15.) Korm.határozat az államháztartás hatékony működésételősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó 2118/2006. (VI.30.) Korm. határozat módosításáról

valamennyi pont

valamennyi pont

Az eredeti határozat végrehajtott pontjainak kihagyásával az aktuális feladatok átszerkesztett megjelenítése

Budapest, 2008. május

6. oldal


Az egyes nyilvántartásokban alkalmazott azonosítók

MEGNEVEZÉS azonosítók megnevezése azonosítók számjegyei

a számjegyek jelentése

PM-MÁK TÖRZSKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSA

APEH

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

PIR-törzsszám

adószám

statisztikai számjel

1-5.

6.

7.

8-9.

1-2.

3-7.

8.

9.

10-11.

1-8.

9-12.

13-15.

16-17.

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÁHTT

ÁHTI

1-8

1-8

áfailletékes APEH PIRadószám szakágazati technikai gazdálkodás gazdasági területi által törzsszám ellenőrző alanyisá- adóigazsorszám sorszám első 8 kód sorszám ellenőrző megszervezés sorszám szám got jelző gatóság forma kód kód megadott első 5 számjegye (TEÁOR) szám ének módja kód kódja szám számjegye

a számjegyek kitöltése - önállóan gazdálkodó (van bankszámlája)

x

0

00

15

- részben önállóan gazdálkodó és - van számlája a kincstárnál - nincs számlája a kincstárnál - központi felügyeleti - központilag felügyelt


x anya PIR száma

1 2

00

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

15 16 x x

x x

311 312

x x


Fejezetek feladat- és intézményi jellemzői 2006. június 30-án 1. fejezet

2.

3.

feladatok száma

4.

5. 6. 7. egyes feladattípusokat ellátó intézmények száma (db)

8.

9.

létszám (fő)

10. 11. 12. egy intézményben dolgozók száma (fő)

13.

14.

infrastrukturális egy feladatra egy fejezethez (gazdáljutó feladatra tartozó kodási, intézmény jutó költségveinformaszabályo(költségvetési dolgozói tési tikai és megbízási statútu feladatzási, szerv) száma létszám (fő, szervek m kataszter száma irányítási szakmai humán) 2006. évi szerződés(db, statútum statútum feladat betöltött szerint sel átlagos minimum maximum szerint feladat feladat (db) alapján) alapján) 413 19 6931 27,5 11354 EüM 2 2 55 26 55 21 22 708 1 743 FVM 12 6 125 17 62 23 15 260 202 122 20 1463 10,4 1272 45 11 40 32 7 238 1 267 161 6 1138 4,1 658 GKM 11 19 HM ** 4 97 13 98 1 29 651 284 306 * * 133 622 20 7322 6,1 3773 IRM 16 11 97 32 97 94 60 364 KüM 2 4 3 0 3 0 1 884 85 628 82 1108 1,5 942 4 15 37 1 37 37 8 357 1 590 226 85 4889 9,3 2089 KvVM MeH ** 18 6 1 6 1 2 052 25 342 60 799 4 5 71 8 63 25 56 806 11 167 800 4 8203 17,8 14202 OKM ÖTM 12 12 59 4 59 51 5 203 48 88 4 643 4,9 434 PM 9 4 31 4 6 3 22 865 194 738 15 6091 3,4 2541 SZMM 13 14 51 8 51 51 8 192 261 161 15 4084 3,9 630 Összesen 85 114 677 125 577 339 240 580 16 999 Átlag 9 10 56 10 48 28 20 048 1 417 384 8,9 3789 *A HM intézményenkénti létszámadata nélkül **A MeH és HM statútumának szerkezete eltér a többi minisztériumétól, ezért az összehasonlíthatóság érdekében azokat nem vettük figyelembe Budapest, 2008. május


Fejezetek feladat- és intézményi jellemzői 2007. június 30-án 1. fejezet

2.

3.

feladatok száma

4.

5. 6. 7. egyes feladattípusokat ellátó intézmények száma (db)

8.

9. létszám (fő)

10. 11. 12. egy intézményben dolgozók száma (fő)

13.

egy infrastrukfeladatra turális jutó (gazdálintézmény egy kodási, (költségveté- feladatra informatisi szerv) jutó dolgozói kai és száma (db, létszám (fő, humán) 2007. évi megbízási statútum statútum feladat betöltött szerződéssel átlagos minimum maximum alapján) alapján) 9 20 350 1 670 463 4 6852 22,0 10175 26 13 803 188 230 21 4741 5,0 1150 9 6 267 636 313 16 1797 1,8 570 3 26 749 179 495 * * 87 57 528 4 756 632 12 7028 5,7 3596 0 1 712 53 571 10 1065 1,5 856 36 6 651 1 492 185 71 3776 9,0 1663 2 2 408 8 344 15 940 26 55 570 8 453 882 4 7698 15,8 13893 32 4 292 67 134 41 733 2,5 330 4 24 562 147 1535 17 6272 1,6 2456 37 7 874 227 213 15 3662 3,1 656 271 227 766 17 876 23 20706 1625 500 6,8 3534

fejezethez szabályotartozó feladat- költségvezási, statútum kataszter tési szervek irányítási szakmai szerint szerint száma (db) feladat feladat 44 20 44 EüM 2 2 FVM 12 6 60 17 39 GKM 11 19 20 7 19 HM ** 4 54 9 54 IRM 16 11 91 32 91 KüM 2 4 3 0 3 KvVM 4 15 36 1 36 MeH ** 18 7 1 6 OKM 4 5 63 8 63 ÖTM 13 12 32 2 32 PM 10 4 16 4 6 SZMM 12 14 37 6 37 Összesen 86 114 463 107 430 Átlag 9 10 39 9 36 *A HM intézményenkénti létszámadata nélkül **A MeH és HM statútumának szerkezete eltér a többi minisztériumétól, ezért az összehasonlíthatóság érdekében azokat nem vettük figyelembe Budapest, 2008. május

14.


A fejezetekhez rendelt szakfeladatok jellemzői

Fejezet

Fejezethez tartozó Fejezethez rendelt központi költségvetési szakfeladatok száma intézmények száma (db) (db)

2005 BM/ÖTM

2006

2005

2006

Feladatmutatóval jellemzett szakfeladatok száma (db)

2005

Összes szakfeladathoz rendelt egy Teljesítmény intézmény-re Üzemeltetési Szakmai mutatóval jellemzett jutó szakfeladatok száma Költségvetési Költségvetési szakfeladat Átlagos statisztikai Átlagos statisztikai (db) engedélyezett létszám engedélyezett létszám (db) létszám (fő) létszám (fő) (fő) (fő)

2006

20

2005 5

2006

2006

2005

2006

2005

2006

2005

2006

40

54

19

Eu int.

1

1

1

1

EüM

31

31

38

39

16

16

11

FMM/SZMM

33

52

19

41

7

16

FVM

72

67

54

46

24

GKM

45

50

36

34

HM

12

12

19

19

ICSSZEM

18

22

IHM

4

5

IM/IRM

40

97

9

37

KüM

3

2

3

3

KvVM

40

40

22

27

6

6

5

MeH

7

10

4

10

1

1

1

NKÖM

32

OKM

50

71

71

81

38

42

34

37

1,1

18 836

19 362

17 219

17 693

36 240

39 908

34 425

38 986

PM

10

11

11

11

2

2

1

1

1,0

2 345

2 141

3 858

4 000

21 975

21 859

19 512

19 409

Terfejl.

5

Össz.

104

25

0,5

11 576

1 596

10 777

1 628

51 271

3 636

48 221

3 651

1,0

34

50

34

60

131

209

145

252

11

1,3

5 614

4 555

4 521

4 331

20 460

19 324

19 275

17 579

6

14

0,8

887

1 546

837

1 511

5 107

6 398

5 044

6 561

22

19

19

0,7

2 739

2 452

2 675

2 695

13 191

11 691

13 973

12 143

11

12

8

9

0,7

1 733

1 774

1 606

1 708

6 089

6 262

5 786

6 196

8

8

6

6

1,6

4 229

2 633

4 344

3 893

28 582

27 049

27 050

25 287

11 18

11

14

114

743

1 640

1 442

59

53

619

621

2 249

11 194

2 120

10 952

7 356

52 898

6 733

49 811

1,5

727

129

681

233

1 189

1 600

1 162

1 604

5

0,7

1 485

1 279

1 696

1 307

5 800

5 786

6 641

7 475

1

1

1 392

1 647

1 198

1 480

3 821

4 366

3 425

4 035

1 751

3 92

791 0,4

9

1 710

12 102

52

45

Forrás: A miniszteriális fejezetek intézményeinek 2005. és 2006. évi beszámolói Budapest, 2008. május

4

2005

108

13

15

2006

45

39

1,1

24 336

4 067

12 23 150

23 997

3 974

409 23 173

66 512

358 66 133

61 694

62 430

8. sz. meléklet a V-15-115/2007-2008. sz. jelentéshez

Több fejezet több intézményében ellátott szakfeladatok jellemzői (2006. évi intézményi beszámolókból gyűjtött példák)

Szakfeladat kódja

Növénytermelés és kertészet 011011 Összesen

Állattenyésztés 012018 Összesen

Fejezet

FVM KvVM OKM FMM FVM KvVM OKM FVM

Növénytermelési és kertészeti szolgáltatás 014012 Összesen Erdőgazdálkodási szolgáltatás 020215 Összesen Könyv- és zeneműkiadás 221115 Összesen

Lapkiadás 221214 Összesen Egyéb nem bolti kiskereskedelem 526915 Összesen Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás 551315 Összesen Felsőoktatásban tanulók kollégiumi ellátása 551337 Összesen

KvVM FVM KvVM BM/ÖTM OKM FVM IM/IRM GKM OKM ESZCSM/EüM OKM FMM FVM OKM FVM IM/IRM OKM ESZCSM/EüM

Fejezeten belül a feladatot ellátó intézmények száma (db)

A fejezeten belül a szakfeladatot ellátó létszám (fő)

Üzemeltetési

Adott feladatra teljesített kiadás a fejezetnél (e Ft)

Szakmai

2 1 8 1 12 4 6 4 14 1

4 0 38 1 43 7 17 9 33 63

0 0 111 0 111 76 7 15 98 442

34 562 14 679 497 926 2 358 549 525 510 020 577 746 141 952 1 229 718 4 500 383

1 2 1 5 6 1 8 9 1 1 2 3 1 8 2 1 3 10

0 63 3 1 4 0 40 40 0 0 5 1 2 8 0 0 0 12

0 442 5 13 18 11 44 55 0 7 1 3 1 12 4 0 4 56

12 602 4 512 985 203 200 203 782 406 982 76 089 616 726 692 815 46 867 45 872 62 700 43 101 30 699 229 239 107 525 12 492 120 017 248 096

5 15 1 1 29 1 32

24 36 0 0 843 8 851

15 71 0 0 125 0 125

241 239 489 335 4 424 59 358 10 311 825 2 697 10 378 304

1. oldal

8. sz. meléklet a V-15-115/2007-2008. sz. jelentéshez

Szakfeladat kódja

Üdültetés 551414 Összesen

Egyéb szálláshely szolgáltatás 551425 Összesen Iskolai intézményi közétkeztetés 552323 Összesen Kollégiumi intézményi közétkeztetés 552334 Összesen

Munkahelyi vendéglátás 552411 Összesen Természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 731014 Összesen

Fejezet

MeH FVM IM/IRM GKM KvVM OKM ESZCSM/EüM PM FMM FVM IM/IRM GKM KvVM OKM ESZCSM/EüM FMM FVM IM/IRM OKM FVM OKM FVM HM IM/IRM GKM OKM ESZCSM/EüM FMM GKM KvVM OKM

Fejezeten belül a feladatot ellátó intézmények száma (db)

A fejezeten belül a szakfeladatot ellátó létszám (fő)

Üzemeltetési

Adott feladatra teljesített kiadás a fejezetnél (e Ft)

Szakmai

1 2 8 5 6 14 1 3 1 41 2 5 1 1 8 8 4 29 16 4 16 36 10

0 1 95 2 3 11 1 64 4 181 0 25 3 0 50 21 4 103 37 44 41 122 39

11 0 97 0 0 0 0 0 0 108 0 2 7 0 1 0 0 10 0 0 11 11 0

4 577 950 10 107 1 374 793 25 685 23 960 219 088 2 886 263 208 25 070 6 522 747 29 765 452 760 53 277 3 990 375 925 191 592 23 356 1 130 665 168 516 185 831 753 137 1 107 484 180 616

3 13 13 1 16 1 11 5 7 54 2 2 12 16

2 41 30 22 240 21 51 24 21 409 2 0 52 54

0 0 0 0 59 0 23 0 0 82 207 8 298 513

70 112 250 728 200 933 37 678 1 105 579 8 920 439 892 160 520 69 638 2 023 160 1 531 311 137 271 7 901 103 9 569 685


2. oldal


A központi költségvetés intézményeiben* foglalkoztatottak létszámadatai, 2006. június 30.

létszám kategória

a létszám kategóriába eső intézmények

az intézmények halmozott

a létszám kategóriába eső intézményben foglalkoztatottak

a foglalkoztatottak halmozott

száma

részaránya

száma

részaránya

száma

részaránya

száma

részaránya

10-nél kevesebb

14

2%

14

2%

84

0%

84

0%

11 - 50

78

13%

92

16%

2663

1%

2747

1%

51 - 100

154

27%

246

42%

11346

5%

14093

7%

101 - 200

124

21%

370

64%

17941

9%

32034

15%

201 - 500

112

19%

482

83%

34453

16%

66487

32%

500-nál több

98

18%

580

100%

144424

69%

210911

100%

összesen

580

100%

210911

100%

* A HM adatai nélkül forrás: ÁSZ tanúsítványok Budapest, 2008. május


A központi költségvetés intézményeiben* foglalkoztatottak létszámadatai, 2007. június 30.

létszám kategória

a létszám kategóriába eső intézmények

az intézmények halmozott

a létszám kategóriába eső intézményben foglalkoztatottak

a foglalkoztatottak halmozott

száma

részaránya

száma

részaránya

száma

részaránya

száma

részaránya

10-nél kevesebb

4

1%

4

1%

24

0%

24

0%

11 - 50

56

14%

60

15%

1914

1%

1938

1%

51 - 100

83

20%

143

35%

6299

3%

8237

4%

101 - 200

75

18%

218

53%

10809

5%

19046

9%

201 - 500

94

23%

312

76%

30205

15%

49251

25%

500-nál több

97

24%

409

100%

151766

76%

201017

100%

összesen

409

100%

201017

100%

* A HM adatai nélkül forrás: ÁSZ tanúsítványok Budapest, 2008. május


A költségvetési szervek száma (a Tb. szervei nélkül) gazdasági ág és gazdálkodási forma szerinti bontásban 2004. december 31. Statisztikai teáor szerint

2005. december 31. Statisztikai teáor szerint

2006. junius 30. Statisztikai teáor szerint

2006. december 31. Statisztikai teáor szerint

2007. junius 30. Statisztikai teáor szerint

Központi Központilag Központi Központilag Központi Központilag Központi Központilag Központi Központilag felügyelt Költségvetés felügyeleti Költségvetés felügyeleti felügyelt Költségvetés felügyeleti felügyelt Költségvetés felügyeleti felügyelt Költségvetés felügyeleti felügyelt költségvetési költségvetési összesen összesen költségvetési költségvetési összesen költségvetési költségvetési összesen költségvetési költségvetési összesen költségvetési költségvetési szerv (-311) szerv (-312) szerv (-311) szerv (-312) szerv (-311) szerv (-312) szerv (-311) szerv (-312) szerv (-311) szerv (-312) 1.

Nemzetgazdaság összesen

2.

Mezőgazdaság, halászat

3.

Bányászat

4.

Feldolgozóipar

5.

Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás

46

-

-

45

-

-

44

6.

Ipar (3+4+5)

53

-

-

52

-

-

51

1

-

2

-

4

Építő Kereskeselem, 8. járműjavítás Szálláshely szolgáltatás, 9. vendéglátás Szállítás, raktározás, 10. posta, távközlés

15 189 9 7

7.

11. Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, 12. gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, kötelező 13. társadalombiztosítás 14. Oktatás Egyészségügyi és szociális 15. ellátás Egyéb közösségi, személyi 16. szolgáltatás 17. Egyéb tevékenységek Budapest, 2008. május

-

27 -

-

-

-

-

140

-

-

31

-

-

7

-

-

-

5 331

7

1

118

15 092

4

1

-

-

563

27

28 -

-

-

-

-

129

-

-

32

-

135

7 -

-

-

-

-

-

-

-

129

-

-

37

-

26

15 062

4

7 -

28 -

521

14 609

3

6

335 2

-

7

-

-

6

-

44

-

-

43

-

-

-

51

-

-

49

-

-

4

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

130

-

-

45 -

26

121 1

116

-

-

-

41 -

25

-

-

-

-

-

-

-

-

23

326

5 411

299

5 439

289

5 569

308

5 479

79

5 955

-

76

5 939

-

75

5 808

-

73

5 634

-

62

1 938

-

87

1 945

-

76

1 906

-

74

1 904

-

74

1 775

-

60

1 407

-

1 424

-

1 431

-

1 428

-

1 391

-

-

36 -

-

37 -

-

28

109

-

-

36

27

-

-

24 -

-

1

117

506

6 161

-

28

-

-

-

27 -

7

1

-

29

15 060

4

1

-

-

519

37 -

-

24

155

33 -

FÜGGELÉK

1. sz. függelék a V-15-115/2007-2008. sz. jelentéshez

A 2118/2006. (VI.30.) Korm. határozat feladatainak végrehajtása A Függelékben a Kormányhatározatnak a tárcák felelősségének megjelölésével előírt, intézményeket nevesítő feladatait tekintjük át. A Kormányhatározat első pontja a végrehajtás mindenkire vonatkozó, általános feladatait, a második pont a végrehajtás központi koordinálását, nyomon követését írja elő, ezért e két pontra nem vonatkozik az összeállítás. A Kormányhatározat 3-7. pontjaiban és az 1. mellékletében szereplő feladatokat kétféle módon, részletezve és összesítve, míg a 6. q) és a 8.) pontban, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplőket csak számszerű összesítésben rögzítjük. A részletező összeállítás és annak összegzése túlnyomó többségben a költségvetési intézményekre, a csak összevontan közölt rész kizárólag a költségvetésen kívüli szervezetekre vonatkozik. (Az összesítés mindamellett a nem költségvetési szervezeteket tekintve nem teljes körű, mert nem tartalmazza a Kormányhatározat más pontjainak ezen körre vonatkozó rendelkezéseit.) A részletes áttekintés általában a kormányhatározati pontok sorrendjét követi, ha azonban a feladatok több helyen (több pontban, több tárcánál) szerepelnek, de tartalmilag azonosak, akkor azokat csak egy soron jelenítjük meg. Így a táblázat sorai igen eltérő összetettségű feladatokat tartalmaznak (a két intézmény összevonásától kezdve a valamennyi tárcát érintő feladat központosításig). A költségvetésen kívüli szervezetekre vonatkozó összesítő táblázat is a feladatokat, és nem az érintett szervezeteket veszi számba. A megjelenítés módszere eltér más – pl. a kormányzati előterjesztésekben alkalmazott – eljárástól, ezért a táblázat összesített adatai nem vethetők össze más összegzésekkel. Az összeállítás alapja a Kormányhatározat megjelenéskori feladatmeghatározása, amelyet - a teljesség kedvéért - kiegészítettünk a módosítások során előírt új feladatokkal. Jeleztük az összeállítás elkészítésekor (2008 elején) hatályos feladatokat is. A dőlt betűs sorok az áthelyezett, módosított feladatokat jelzik, amelyeket a különböző esetek összeszámolásánál az eredeti feladat soránál vettünk figyelembe. A Kormányhatározat első és a 2007. december 15-ét követően hatályos változata közötti, az átszerkesztések miatti „helyváltoztatásokra” a Megjegyzés rovatban utalunk. A feladatok végrehajtásának jellemzésénél elkülönítettük a lezárult és a folyamatban lévő feladatokat. Lezárultnak tekintettünk minden olyan feladatot, amelyet töröltek vagy végrehajtottak. Ha a törlésre az előírt felülvizsgálat eredménye vezetett, azt külön jelöltük (ET), egyébként a törlésre vonatkozó döntésnek több oka volt (pl. a végrehajtás jogszabályi feltételeinek hiánya), amelyekre a táblázat nem utal (T). Lezárultként jelöltük meg a végrehajtást, ha a feladatot a Kormányhatározat 2007. december 15-e után már nem tartalmazta, a végrehajtás megy a maga útján, akkor is, ha az elindított eljárás (pl: végelszámolás) még nem fejeződött be. A lezárult feladatok között megkülönböztettük az eredeti kitűzésnek megfele-

lő (E), valamint a módosítással, módosulással bekövetkezett végrehajtást (M). Az új feladatokat is megkülönböztettük (Ú). Folyamatban lévőnek azokat az intézkedéseket tekintettük, amelyek megfelelnek a Kormányhatározat 2008. elején hatályos változatának. Az eredeti feladat szerinti eseteket (FE), a módosítottakat (FM) külön jelöltük, és jeleztük, ha új feladat volt folyamatban (Ú,F). A Kormányhatározatban megfogalmazott feladatok különböző bonyolultságú és terjedelmű intézkedések végrehajtását írták elő, így az összesítő táblázatok csak az előírt és végrehajtott szervezeti változások nagyságrendjének érzékeltetésére szolgálnak, nem alkalmasak azok jelentőségének megítélésére az intézményrendszer átalakításában. Budapest, 2008. május

2


A Kormányhatározat 3-7. pontjainak és az 1. sz. melléklet feladatainak végrehajtása Korm. hat. pontja

Feladat tartalma

3.

a legnagyobb kiadási előirányzatú központ költségvetési szervek átalakítási javaslatához a közbeszerzési eljárás kiírása és javaslattétel

Szervezeti változás jellege

(2007. végi állapot) Teljesítés tartalma

Határidő (eredeti Feladat és aktuális) státusza

határidő után törölve

T

Megjegyzés

a legnagyobb kiadási előirányzatú központi költségvetési szervek átalakítására a közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2229/2006. (XII. 20.) Korm.határozat alapján kerül sor

[4. Az érintett miniszterek készítsék elő a – minősített többségű elfogadásra irányuló – törvényjavaslatot az alábbiakra:] 4. a)

polgári és katonai nemzetbiztonsági szervezetek körének szűkítése

szervezetek összevonása

2/3-os többség hiányában törölték, hatékonyság javítására előírt új feladatot is 2007.12.15-én törölték

4. b)

hadkiegészítő parancsnokságok regionalizálása

regionalizálás

eredeti szerint lezárult

4. c)

Katonai Ügyészségek integrálása a nem katonai ügyészi szervezetbe


tárca vélemény alapján 2007.12.15- 2006.12.31 én törölték, lezárult

4. d)

rendvédelmi szervek védelmi szolgálata szervezetek integrációja a Nemzetbiztonsági Hivatalba, összevonása felügyeletének MeH-hez rendelése

4. e)

4. f)

rendőr-főkapitányságok regionalizálása

a Határőrség és a Rendőrség összevonása

regionalizálás

2006.12.31

eredetit törölték, a 2007.01.30-án 2006.12.31. + 18 módosított feladat a szervezeti hó, 2008.06.30. keretek kialakítása lett, folyamatban 2/3-os többség hiányában 2006.12.31 +12 hó 2007.12.15-én törölték, hatékonyság javítására új feladatot írtak elő, ami folyamatban eredeti szerint lezárult

1. oldal

hatáskör hiánya T

E T

FM

hatáskör hiánya 2007.12.15-én újabb módosítás, ld. 6. t)

hatáskör hiánya, új feladat: 2007.12.15-től 5/a pont FM

E


Korm. hat. pontja

Feladat tartalma


Teljesítés tartalma


Megjegyzés

[5. A 4. pontban foglalt feladatok végrehajtásával egyidejűleg elő kell készíteni a 2/3-os törvényi szabályozást nem igénylő, az érintett szervezetek leghatékonyabb működését eredményező átalakításra irányuló javaslatot, különös tekintettel az alaptevékenydséget támogató funkciók ellátására.] 5.

-

a 4. pont feladataival egyidejűleg elő kell szervezeti készíteni az érintett szervezetek átalakítását hatékonyság növelése polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat érintően

4. pont szerint

2007.12.15-én a pontot törölték és a megmaradt feladatokra új 5/A pont készült E

-

fővárosi és megyei hadkiegészítő parancsnokságokat érintően

E

-

Katonai Ügyészségek integrálása a nem katonai ügyészi szervezetbe

T

-

Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát érintően

(5/A.)

feladat módosítása (előterjesztés készítése a rendvédelmi szervek működését veszélyeztető cselekmények felderítési feladatoknak, + a szükséges létszám és fedezet Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatától az Nemzetbiztonsági Hivatal részére történő átadására)

rendőrfőkapitányságoknál a rendőrségi feladat szervezet átalakítása, az alaptevékenységet centralizálása, támogató (gazdasági, logisztikai) funkciók regionalizáció regionális szintű kialakítása

a módosítást a 2010/2007. (I. 30.) Korm. határozat határozta meg, 2007. 12. 15-től, lásd 6 t) FM

2006.12.31. +12 hó, 2007.12.31

2007.12.15-én előírt határidő FM

-

Határőrség Országos Parancsnoksága, E határőr igazgatóságoknál [6. A Kormány az alábbi területeken szükségesnek tartja vizsgálat elvégzését és javaslat kidolgozását a hatékonyabb működés feltételeinek megteremtése érdekében:] 6. a)

6. b)

a Magyar Turizmus Rt. működése

szervezeti hatékonyság növelése a Tartalékgazdálkodási Kht. gazdaságosabb szervezeti működtetése hatékonyság növelése

eredeti szerint lezárult E eredeti szerint, lezárult E 2. oldal


Korm. hat. pontja 6. c)

Feladat tartalma




fogvatartottakat foglalkoztató gazdasági társaságok szervezeti, működési rendszerének átalakítása

felülvizsgálat alapján több javaslat 2006. 09.30. +27 egyeztetése folyamatban hó, 2008.12.31.

a HM hivatalai és háttérintézményei összevonása, valamint Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. működése


6. e)

országos egészségügyi intézetek további működésének feltételei


6. f)

KEHI célszerű szervezeti és felügyeleti megoldása

2006.12.23-án törölték a feladatot, lezárult

6. g)

Magyar Filharmonikus...Kht költségvetési szervvé vagy non-profit gazdasági társasággá átalakítása

gazdálkodási forma folyamatban váltás

Rendőrtiszti Főiskola és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem feladatai szervezeti megoldása, képzés, intézmény felügyelete Állami Egészségügyi Központ létrehozása

szervezetek összevonása, hatékonyabb működés

6. d)

6. h)

6. i)

FE

E

E 2006.09.30 2006.09.30 +18 hó, 2008.03.31.

összevonás elvetve, 1. m-ben lévő 2007.07.31. +11 feladattal kiegészítve folyamatban hó, utolsó: 2008.06.30.

E

KEHI felügyeletát átvette a PM 2007.01-01-jétől

FE

2007.12.15-től vonatkozik a Nemzeti Színház Zrt-re is (volt 6.q.) 15. fr.bek.)

FM

eredetitől kissé eltérő összetételben, lezárult M

6. j)

6. k) 6. l)

6. m)

a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. integrálása a központi egészségügyi szolgáltató szervezet(ek)be, vagy alternatív mód Országos Igazságügyi Orvostani Intézet működése egyes állami szanatóriumok, gyermekotthonok átadása helyi önkormányzatok részére Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium helyi önkormányzatnak átadása

Megjegyzés

2007.12.15-én törölték

2006.09.30 ET

több javaslat, folyamatban

hi: 2006.12.31 +20 hó, 2008.08.31.

FE

eredeti részben teljesült, lezárult M módosítás: SZMM veszi át, folyamatban

3. oldal

2006.12.31. +15 hó, végrehajtás: 2008.03.31.

2007.12.15. IRM Oktatási Főigazgatóság bevonása Főiskolába

bv. eü-i intézetek és Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet az eredetitől eltérően nem kerültek be, 2007.12.15-től, IMEI-re ld 6. v). A felülvizsgálat alapján az integrációra nem került sor

2007.12.15-i hi. az átadás nem teljesült minden esetben (gyermektotthon) módosítva: 2007.12.15.

FM


Korm. hat. pontja 6. n)

6. o)

6. p)

6. s)

6. t)

6. u)

6. v)

6. z)

Feladat tartalma




egyes kulturális kht-k helyi önkormányzatnak vagy más szervezetnek átadása

egyeztetések folyamatban

mezőgazdasági szakképző intézmények hálózatának koncentrációja

feladat címzettjének módosítása, részleges végrehajtása, majd tartalmi módosítás után folyamatban (középtávú terv)

Magyar Bányászati Hivatal integrálása a Magyar Energia Hivatalba

2007.06.30 a felülvizsgálat alapján az eredeti javaslatot 2007.12.15-én törölték, lezárult 2006. dec. 25-én előírt új feladat, 2007.03.31, +13 folyamatban hó, 2008.04.30.

javaslat a minisztériumok pénzügyi és gazdasági tevékenységét támogató egységes informatikai rendszer kialakítására, bevezetésére 2007.12.15-től: vizsgálat rendvédelmi hatékonyság szervek védelmi szolgálata szervezeti keretei, bűnfelderítés hatékonyságának növelésére regionális képző központok és területi integrált szakképzési központok együttműködése Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet korszerű működése feltételeinek megteremtése

2006.12.31. +15 hó, 2008.03.31.

2007.08.31 +7 hó, 2008.03.31.

FE

FM

Megjegyzés

az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. hatályba lépését követően az állami üzletrészek az MNV Zrthez kerültek módosítás 2006.09.15-én, 2007.12.15-én. Megszűnt: Nemzeti Lovarda, 2 iskolát összevontak törlés: 2007.12.15

ET

Ú, F

2007.12.15-től: 7. i)-vel összevonva ld 7. k)

2008.06.30 a 2007.01.30-án (4. pont módosításaként) kijelölt feladat törlését és további vizsgálatot javasolnak a tárcák, folyamatban

4. d)-ből 2007.12.15-től ide áthelyezve

korábbi feladat törölve, 2007.12.15-i új feladat

korábban ld. 1. m. (SZMM)

2007.12.15-től új feladat, folyamatban

előterjesztés a felsőoktatásban agrár, egészségügyi és képzési feladatok finanszírozásának elkülönítésére, volt 7. j)

2007.12.31

2008.12.31 Ú, F 2008.03.31

4. oldal

2007.12.15-én előírt pont. ld. volt 6. i). 2007.12.15-én áthelyezett, módosított feladat


Korm. hat. pontja

Feladat tartalma




Megjegyzés

[7. A Kormány elrendeli, hogy az érdekelt miniszterek:] 7. a) 7. b)

7. b)

7. c)

7. d)

7. e)

7. f)

7. g)

egységes élelmiszer-biztonsági szervezet kialakítása, felügyelete egységes agrár szakigazgatási szervezet regionalizáció, létrehozása, az 1. sz. mellékletben kijelölt hálózatok, intézményekből szervezetek összevonása egységes közlekedési felügyelet létrehozása, szervezetek az 1. sz. mellékletben kijelölt összevonása intézményekből

eredeti szerint lezárult összevont szakigazgatási hivatal létrejött, regionalizáció nem, lezárult

a Nemzeti Közlekedési Hatóság létrejött, regionalizáció megvalósult -eredeti szerint lezárult egyeztetés kezdeményezése (OIT elnökével, szervezet, működés folyamatban legfőbb ügyésszel, MTA főtitkárával) racionalizálása teljesítménykövetelmények meghatározására…, szervezetek átszervezésére javaslat a földhivatalok, valamint a regionalizáció az eredeti javaslatot az FVM Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vizsgálata nem igazolta, lezárult hatékony szervezeti felépítésése és működésére javaslat a területfejlesztési és -rendezési feladatokra egységes, hatékony intézményi rendszer kialakítására büntetés végrehajtási intézetek és rendőrség, feladat más fegyveres testületek közös ellátó centralizálása szervezetének létrehozása központosított illetmény-számfejtési feladat rendszer teljes körűvé és hatékonnyá tétele centralizálása

E

M

E 2006.10.31 +17 hó, 2008.03.31. FE

2006.10.31, törölve 2007.12.15 ET

a szükséges jogi feltételek nem javaslaté: 2006. 10. 31. állnak rendelkezésre (1996: XXI. + 17 hó 2008.03.31. tv. módosítási javaslata), működésre: folyamatban 2007. 01. 01., törölve tárca vélemény alapján 2007.12.15- 2006.12.31 én törölték, lezárult javaslatkészítés hi-t kétszer módosították, folyamatban

5. oldal

Hi módosítása:2007.12.15.

javaslaté: 2006.11.30. +7hó és +6 hó, bevezetés: 2008.01.01. +1 év 2007.12.31.,

a közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2233/2007.(XII.12.) Korm. hat.1.8. pontja alapján középtávú szervezetfejlesztési program készül határidő módosítás 2007.12.15

FE törlés: 2007.12.15. T 2007.12.15-e után bevezetésre nincs külön határidő FE


Korm. hat. pontja 7. h)

7. i)

7. j)

7. j)

Feladat tartalma

új vagyontörvény keretében javaslat KVI egységes vagyonkezelővé alakítására, minisztériumok és igazg. szervek vagyonkezelési, üzemeltetési feladatai átvételére a költségvetési szervek kötelezettségvállalásai teljes körű nyilvántartását a Kincstár vezesse 2008. január 1-jétől

Szervezeti változás jellege feladat centralizálása


2006.12.25-én módosítva, 2007.12.15-én eredetitől eltérően lezárult

eredeti szerinti végrehajtás folyamatban

klinikák, tangazdaságok továbbképzők gt-ká szervezése Rendőrtiszti Főiskola és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hatékony működése, integrációja


M

2006.12.31. koncepcióra: +16 hó, 2008.04.30.

módosítás: nem kell gt-vé, további 2007.01.31. vizsgálat kell, folyamatban + 23 hó, 2008.12.31. szervezetek összevonása

a tárcák az integrációt nem javasolták, törölték, Egyetemre von. módosított feladat folyamatban

Megjegyzés

2007.01.31. +23 hó, 2008.12.31.

2007.12.15-től ld. 7. k) FE

FM

2007.12.15-től a 6. z) tartalmazza, kiegészítve Pető Intézettel (volt 6. q) 7. fr. bek.), 2007.12.15-i módosítás

FM

7. k)

minisztériumok pénzügyi, gazdasági informatikai rendszere és költségvetési szervek kötelezettségeinek nyilvántartása

2008.04.30

2007.12.15-től a korábbi 6. s) és 7. i) pontból

7. l)

FVM szőlészeti és borászati kutató intézetek felsőoktatásnak átadása humánerőforrás-menedzsment feladatok Kormányzati Személyügyi, Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központba átcsoportosítása

2007.12.31

2007.12.15-től a korábbi 1.m. FVM pontból 2007.12.15-től a korábbi 1. mellékletből

7. m)

1. m. (MeH, ŐTM, HM)

Elektronikus Közszolgáltatások Központja informatikai létrehozása (a Központi Adatfeldolgozó, tevékenység Nyilvántartó és Választási Hivatal centralizálása beolvasztása is)

2009.03.31

eredeti szerint E

6. oldal


Korm. hat. pontja 1. m. (MeH, tárcák)

Feladat tartalma

az ingatlan vagyonkezelési-és üzemeltetési feladatok kivételével az ellátási és rendezvényszervezési feladatok, oktatás, üdültetés átvétele

1. m. (MeH és tárcák)

Kormányzati Személyügyi, Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ létrehozása Magyar Közigazgatási Intézet bázisán, a humánerőforrás-menedzsment feladatok központi ellátása 1. m. (PM, minisztériumok könyvelési tárcák) tevékenységének átcsoportosítása a Kincstárba 1. m. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség létrehozása a Nemzeti Fejlesztési Hivatal átalakításával 1. m. (MeH, IRM) 1. m. (MeH, ÖTM) 1. m. (MeH, HM) 1. m. (MeH, KÜM) 1. m. (MeH, KSH, ÖTM) 1. m. (MeH, SZMM)


üdülőszállók beolvadása a KSZF -be



nagyrészt eredeti szerint lezárult M

minisztériumi feladatok centralizálása

tevékenység centralizáció

eredetitől eltérően nem új szerv lesz, végrehajtás folyamatban

2007.01.01, intézkedési terv: 2008.01.01., végrehajtás 2009.03.31. ill. 12.31. a feladatot 2006.12.25-én törölték 2007.01.01

Megjegyzés

a KSZF feladatai 2006.12.25-én kibővültek ingatlan vagyonkezelési feladatokkal, és nem olvadt KSZFbe: OKM Szolgáltató Intézmény (ld. OKM 1. m.) módosítás: 2006.12.23., 2007.12.15től hi. mód., ld. 7. m)

FM

T eredeti szerint lezárult E



Magyar Közigazgatási Intézet MeH-be olvadása

beolvadás

eredeti szerint, lezárult

HM Védelmi Hivatal MeH-be olvadása

beolvadás

E

E 2006.12.25-én törölték

2007.01.01. T

Határon Túli Magyarok Hivatala beolvadása beolvadás a Miniszterelnöki Hivatalba


MeH irányítása alatt kormányzati gazdaság- tevékenység és társadalom-stratégiai elemző, kutató összevonása szerv létrehozása

eredeti előírástól eltérő szervezeteket érintően (mód: 2006.12.23.) lezárult

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal beolvadás beolvadása (módosítás alapján nem SZMMbe) MeH-be

módosított intézkedés lezárult

E

M

M 7. oldal

Magyar Közigazgatási Intézet egységei is


Korm. hat. pontja 1. m. (ÖTM)

Feladat tartalma



Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok hálózatok regionális átalakítása, a korábbi 8 területi összevonása és főépítészi iroda beolvadása regionalizálás

eredeti szerint

1. m. (ÖTM)

Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, regionalizáció Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és Repülőtéri KvI regionalizálása

2/3-os támogatottság hiánya miatt törölték

1. m. (ÖTM)

Katasztrófavédelem: Oktatási Központ az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságba olvasztása Testnevelési és Sportmúzeum, Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet összevonása Nemzeti Sportközpontokba Nemzeti Sporthivatal, Magyar Turisztikai Hivatal, Országos Lakás és Építésügyi Hivatal összevonása ÖTM-be

beolvadás, összeolvadás


beolvadás, összeolvadás


1. m. (ÖTM) 1. m. (ÖTM)

1. m. (ÖTM)

Duna Palota és Kiadó nonprofit gazdasági társasággá szervezése Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő Kht.-ba névváltoztatással

Határidő (eredeti Feladat és aktuális) státusza 2007.01.01. o.k. E

2007.01.01.

Megjegyzés

az Alkotmány Bíróság döntése alapján a közigazgatási hivatalok regionalizálását meg kell szüntetni, hatáskör hiánya hatáskör hiánya

T

E

E

hivatalok eredeti szerint lezárult tevékenységének a minisztériumba vonása kiszervezés eredeti szerint lezárult

E

E

1. m. (FVM)

mezőgazdasági szakigazgatási szerv létrehozása

hálózatok összevonása, beolvadás


1. m. (FVM)

Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad nonprofit gazdasági társasággá alakítása

kiszervezés

tárca vélemény alapján törölték, lezárult

2007.01.01. hi után cca egy évvel törölték

1. m. (FVM)

szőlészeti és borászati kutató intézetek privatizálása

kiszervezés

a feladatot módosították, privatizáció helyett átadják felsőoktatásnak (OKM), folyamatban

2007.01.01. +11 hó, 2007.12.31.

a megszüntetett Duna Palota és Kiadó feladatait átvette a Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő Kht. , amely névváltoztatással Duna Palota Kulturális Kht-ként működik tovább lásd: 7. b)

E

8. oldal

T

FM

módosítás: 2007.06.15., hi módosítás 2007.12.15., utána 7. l)


Korm. hat. pontja 1. m. (FVM)

Feladat tartalma


1. m. (HM)

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és fejezetek közötti Dokumentum Központ, a Magyar átadás Mezőgazdasági Múzeum OKM fejezetnek átadása Összhaderőnemi Parancsnokság létrehozása új költségvetési szervbe összevonás

1. m. (HM)

HM Központi Logisztikai Hivatal létrehozása

1. m. (HM) 1. m. (HM)

Katonai Légügyi Hivatal beolvadása az beolvadás Egységes Közlekedési Hatóságba Magyar Honvédség Katonai Fogház önálló beolvadás intézménykénti megszüntetése

1. m. (IRM)

kijelölt Határőr Igazgatóságok megszüntetése

1. m. (IRM)

Központi Gazdasági Főigazgatóság átalakítása budapesti regionális ellátó intézetté Nemzetközi Oktatási Központ szakmai tevékenységét az Országos Rendőr Főkapitányság, pü-i, gazd-it KGF átveszi MÁV Közegészségügyi Intézet megszüntetése Fővárosi és megyei közlekedési felügyeletek összevonása, Egységes Közlekedési Hatóság létrehozása

1. m. (IRM) 1. m. (GKM) 1. m. (GKM)

új költségvetési szervbe összevonás


tárca vélemény alapján törölték, lezárult

Határidő (eredeti Feladat és aktuális) státusza 2007.01.01. hi után cca egy évvel törölték

A Parancsnokságba olvadt szervek köre szűkebb lett, módosított intézkedés lezárult eredeti szerint lezárult

T 2006.12.25-i módosítás M lásd: 6. d) E

módosított intézkedés lezárult

M


E


2006.12.7-i módosítás

E

lezárult tevékenység beolvadása

Megjegyzés

Balassagyarmat, Nagykanizsa, Szombathely

2007.01.01 T


2007.01.01 T

megszüntetés




1. m. (GKM)

Szénbányászati Szerkezet-átalakítási szervezetek Központ, Magyar Geológiai Szolgálat összevonása összevonása Magyar Bányászati Hivatalba


1. m. (GKM)

Országos Mérésügyi Hivatal Központ és területi hivatalai összevonása a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalba


hálózatok összevonása

E ld. a 7. b) E

E

E

9. oldal


Korm. hat. pontja

Feladat tartalma



1. m. (GKM, OKM)

Közlekedési Múzeum, Magyar fejezetek közötti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum átadás átadása az OKM fejezetnek


1. m. (GKM)

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda átadása GKM fejezetbe nemzeti parkok könyvelésére új költségvetési szerv alapítása környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek pénzügyi, könyvelési feladatainak a Főfelügyelőségbe vonása

fejezetek közötti átadás


tevékenység centralizálása tevékenység centralizálása

feladatot törölték

1. m. (KvVM) 1. m. (KvVM)


Megjegyzés

E

E 2007.01.01

T

határidő módosítását követő egy 2007.01.01. +18 hó, évvel a feladatot a tárca javaslatára 2008.07.01. módosították, folyamatban

FM

M

1. m. (KvVM)

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szervezetek összevonása a Fertő-Hansági Nemzeti Park összevonása Igazgatóságba

a 2006. végén előírt feladatot végrehajtották

1. m. (OKM)

Oktatási Hivatal létrehozása az Országos Értékelési és Vizsgaközpont, Felsőoktatási Regisztrációs Központ, Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ és „suliNova” Kht. díjjal nem fedezett szolgáltatásai összevonásával

tevékenység, szervezetek összevonása új szervben


1. m. (OKM)

Oktatási Háttérintézet létrehozása Professzorok Háza, „suliNova” Kht. egységei és Országos Közoktatási Intézet összevonásával

tevékenység, szervezetek összevonása új szervben

eredeti módosult: nem új szervként és módosított összetételben, lezárult

1. m. (OKM)

Kulturális Hivatal létrehozása Kulturális Örökségvédelmi Hivatalból és Magyar Nemzeti Filmirodából

szervezetek, feladatok összevonása új szervben

eredetitől eltérően nem új költségvetési szerv jött létre, lezárult

2007.12.15-i módosítás: kontrolling központosítása, ld. 9. a)

a könyvelés centralizálása helyett javasolta a tárca, 1 év múlva pedig a visszamódosítást

E

10. oldal

M

M

OKM Lapnyilvántartást is beolvasztották


Korm. hat. pontja

Feladat tartalma



1. m. (OKM)

Kulturális Háttérintézet létrehozása a Képző-szervezetek, és Iparművészeti Lektorátusból a Magyar tevékenység Művelődési Intézetből összevonása

nem új szervezetként, és az eredetinél szűkebb körből jött létre, lezárult

1. m. (OKM)

OKM Szolgáltató Intézmény MeH-be vonása


1. m. (OKM)

Magyar UNESCO Bizottság Titkársága szervezet beolvadása OKM-be szervezeti egységként minisztériumba vonása


1. m. (OKM)

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szervezetek és Országos Idegennyelvű Könyvtár beolvadás beolvadása az Országos Széchényi Könyvtárba

Országos Pedagógiai Könyvtár az eredetitől eltérő célszervezetbe olvadt, Országos Idegennyelvű Könyvtár nem olvadt be

1. m. (OKM)

Márton Áron Szakkollégium, Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága beolvadása Balassi Bálint Intézetbe



1. m. (OKM)

gesztor szervezet létrehozása kulturális intézmények ellátására

tevékenység gesztor szervezetet létrehozták, centralizált ellátása folyamatban

1. m. (OKM)

Műcsarnok, Honvéd Együttes nonprofit kiszervezés gazdasági társasággá szervezése, Állami Artistaképző Intézet beolvasztása MACIVA Kht-ba

1. m. (OKM)

Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ nonprofit gazdaság társasággá szervezése

tárcák közötti átadás

kiszervezés


M

Megjegyzés

Hagyományok Háza és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kijelölt részei nem kerültek be

T E 2007.01.01 M

az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetbe integrálták

E 2007.01.01. +24 hó, 2009.01.01.

a Műcsarnok, mint költségvetési szerv, megszűnt és feladatait az Ernst Múzeum Kht. vette át, amely a nevét Műcsarnok Nonprofit Kft. névre változtatta tárca vizsgálatai alapján nem 2007.01.01 célszerű, 2007.12.15-én törölve

2007.12.15-i hi, ld. 9. b) FE

M

T

11. oldal

az Állami Artistaképző Intézet megszűnt, a feladat ellátására a MACIVA Kht. megalapította a Baross Imre Artistaképző Iskolát az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ alaptevékenységét megváltoztatva Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat néven működik tovább


Korm. hat. pontja

Feladat tartalma




1. m. (OKM, SZMM)

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet létrehozása Nemzeti Szakképzési Intézetből, Nemzeti Felnőttképzési Intézetből és Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjából

fejezetek közötti eredeti szerint lezárult átadás, összevonás

1. m. (OKM, SZMM)

OM Alapkezelő Igazgatóság (OKM Támogatáskezelő Igazgatóság) átadása az SZMM-be

fejezetek közötti átadás után a feladatot 2006.12.25- 2006.06.01 átadás, összevonás én törölték

1. m. (EüM)

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat átalakítása, megyei szervezetek városi kirendeltséggé alakítása Országos Mentőszolgálat Megyei szervezetek átalakítása városi kirendeltséggé

regionalizáció

1. m. (EüM)

fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak

regionalizáció

1. mell. (EüM→ SZMM, EüM →OKM)

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi fejezetek közötti Szolgálat munka-egészségügyi rész átadása átadás az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, Semmelweiss Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár átadása OKM-nek


1. m. (EüM)

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet beolvasztása Országos Gyógyintézeti Központba


1. m. (EüM)

Megjegyzés

E

regionalizáció

összevonás

regionalizáció teljesült, kicsit másképp területi szervezettség nem változott, 2007.12.15-én törölték

T

az Igazgatóság visszakerült OKMbe

M

városi kirendeltségekké alakítás nem volt szükséges

2007.01.01. T

az egészségügyi reform keretében fog átalakulni, ezért törölték

T

E

2007.01.01 T

12. oldal

munkaegészségügyi feladatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség látja el


Korm. hat. pontja 1. m. (EüM)

Feladat tartalma

a kijelölt intézmények beolvasztása az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központba, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatalba

1. m. (PM) PM Informatikai Központ létrehozása

Szervezeti változás jellege szervezetek összevonása

tevékenység centralizálása


az intézetek az ÁNTSZ központi szerveként, részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként, az OTH irányítása alá kerültek eredeti szerint lezárult

1. m. (PM) Magyar Államkincstár területei szerveinek regionalizálás régiós szintre szervezése


1. m. (PM) APEH megyei igazgatóságainak összevonása regionális szintre

regionalizálás


1. m. (PM, Szerencsejáték Felügyelet Központ és H. Önk.) területi egységei, Illetékhivatal területi egységei beolvasztása az APEH-ba



1. m. (SZMM)

fővárosi és megyei munkaügyi központok regionalizálása

regionalizáció


1. m. (SZMM, NyAlap) 1. m. (SZMM)

fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok regionalizálása

regionalizáció


regionális képző központok és Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ összevonása a regiós munkaügyi központokkal

hálózatok összevonása

1. m. (SZMM)


Megjegyzés

M

E E E

E

E E

Mobilitás feladatai Nemzeti Család- és feladatok átadása, Szociálpolitikai Intézetbe kerülnek, szervezetek Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet összevonása átalakítása, egyéb feladatainak átadása

tárca vélemény alapján törölték, 2007.01.01. helyette új feladatot írtak elő, ami +12hó folyamatban 2007.12.31. eredetitől eltérően, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetre módosítást követően


13. oldal

2007.12.15. ld. 6. u pont FM

M

Mobilitás feladatait eredeti elképzeléstől eltérően veszik át más intézmények, a pályázatkezelést ESZA Kht. veszi át


Számszerű összesítés a Kormányhatározat 3-7. pontjai és 1. melléklete feladatainak végrehajtásáról

megnevezés Lezárult feladatok:

darabszám

megoszlás (%) 83

- eredeti feladat lezárult

43

- módosítással, módosulással lezárult

18

78 40 17

- eredetit vizsgálat alapján törölték

3 3

- törölt feladat

19

18

24

Folyamatban lévő feladat:

22 - eredeti szerint

9

- módosítással

13

- új feladat összesen

2 107


14

8 12 2 100


A Korm. határozat költségvetésen kívüli szervezetekre vonatkozó egyes pontjainak végrehajtása (2007. december végi állapot) Lezárult Korm. hat. pontja

Feladat tartalma

6. q)

A közhasznú és gazdasági társaságokat, alapítványokat és közalapítványokat érintően vizsgálat elvégzése és javaslat kidolgozása a hatékonyabb működés megteremtése érdekében

8. pont

2. mell.

3. mell.

Eredeti szerint

Folyamatban

Módosítással Törléssel

Eredeti szerint

Módosítással

Új

Összesen

5

3

4

2

2

16

9

1

0

8

6

24

1

1

2

2

1

7

7

0

1

11

2

1

22

22

5

7

23

11

1

69

0,32

0,07

0,10

0,33

0,16

0,01

1,00

0,51

1,00

A Kormány tudomásul veszi - a korábban meghozott döntések alapján a kht.-k, kft.-k, alapítványok és közalapítványok végelszámolását, megszüntetését, illetve privatizálását

Alapítványok és közalapítványok átalakítása Közhasznú társaságok, gazdasági társaságok átalakítása

Összesen Aránya az összes feladat tekintetében

0,49 Budapest, 2008. május

15

JELENTÉS. a központi költségvetés intézményrendszerének ellenőrzéséről május

Recommend Documents