Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Gyomaendrőd 22/2006. JEGYZŐKÖNYV Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2006. december 13-i közmeghallgatásáról a volt Ipari Iskola aulájában (Gyomaendrőd, Selyem u. 124.). Jelen vannak:
Várfi András polgármester, Csányi István alpolgármester Czibulka György, Gellai Józsefné, Hangya Lajosné, Illés János, Izsó Csaba, Jakus Imre, Dr. Kovács Béla, Dr. Palya József, Putnoki László, Rácz Imre, Szabó Balázsné képviselők, Dr. Csorba Csaba jegyző, Megyeri László aljegyző, Havelda Jánosné, Tóth Lajosné, Uhrin Zoltánné, osztályvezetők, Keresztesné Jáksó Éva ügyintéző, Tárgyalási joggal: az egyes napirendi pontok megtárgyalásához meghívott érintettek. A helyi sajtó képviselői, érdeklődő állampolgárok, Szabóné Galambos Éva jegyzőkönyvvezető
Várfi András polgármester köszöntötte a Képviselő-testület tagjait a Jegyző, Aljegyző urat, a hivatal osztályvezetőit, az intézmények vezetőit, és az érdeklődő állampolgárokat. Megállapította, hogy a közmeghallgatás határozatképes, a 16 fős testületből jelen volt 13 fő. Babos László, Béres János és Vass Ignác képviselők távolmaradásuk okát nem jelezték. Jegyzőkönyv hitelesítőnek kijelölte Csányi István alpolgármester urat. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Önkormányzati törvény rendelkezése alapján a képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok részére lehetőséget biztosít közérdekű kérdések és javaslatok megtárgyalására. A képviselő-testület a 2006. november 30-i ülésén a 362/2006. (XI.30.)KT. sz. határozatában a mai közmeghallgatás napirendjét az alábbiak szerint határozta meg. 1.) Tájékoztató az Önkormányzat 2006. évi gazdálkodásáról, kitekintés a 2007. évi költségvetési koncepció meghatározó számadataira és céljaira 2.) A statisztikai kistérségi besorolás felülvizsgálata 3.) Közérdekű bejelentések, kérdések. Tájékoztató az Önkormányzat 2006. évi gazdálkodásáról, kitekintés a 2007. évi költségvetési koncepció meghatározó számadataira és céljaira Várfi András polgármester tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a 2006. évi költségevetést az előző képviselő-testület hagyta jóvá és nagyobb részében az a testület gazdálkodott belőle. Azt követően október 1-től az új képviselő-testület kezeli a város költségvetését. A 2006-os költségvetés kapcsán el kell mondani, hogyan élnek a városban, változatlanul nagy gondot okoz, hogy nagy a munkanélküliség a településen, nagyon sok fiatal nem tud letelepedni ezért. Ennek következtében a legnagyobb foglalkoztató a város és intézményei, tehát sok a közalkalmazott és a köztisztviselő. A 2006 évi költségvetésre jellemző, hogy tudtak belőle beruházásokat, felújításokat végrehajtani. A legnagyobb értéket az útépítések jelentették, de a felújítások is jelentősek voltak. Hitelfelvételre a tervezettel ellentétben nem került sor.
419
A város intézményei is többnyire a terv szerint működtek, bizonyára ismert a lakosság előtt a Gondozási Központnál a túlfinanszírozás mértéke igen jelentős 16 millió Ft, ennek megfelelően a vizsgálatot megkezdik, és a vizsgálatok befejeztével eljárnak, de erről a későbbiekben tájékoztatják a lakosokat. A következő évi költségvetés korántsem ilyen kecsegtető, már ismert a 6,2%-os infláció, a közszférában sehol nem lesz béremelés, sőt 4%-os reáljövedelem csökkenésre lehet számolni. Jelentős normatíva csökkenésre lehet számítani, sőt lesznek normatívák, melyek teljesen megszűnnek. A költségvetési koncepció elkészült, eddig több százmilliós hiányt mutat, melynek nagyobb része működési kiadás, más része felhalmozás. Ez minden évben így szokott alakulni, de ez az intézményekkel történő egyeztetések után és a kiadások csökkentése után változik. A bevételek növelését az adóemeléssel lehet megvalósítani, a jövő évben 10%-os adóemelést tervez a város, az iparűzési adó fog jelentősebb mértékben növekedni. Ezenkívül végig kell nézni, hogy milyen vagyonnal rendelkezik a város, ezeket meg kell vizsgálni, és ha lesz rá érdeklődő befektető értékesíteni kell. A szolgálati bérlakások bérleti díját is módosítani kell. Összességében, nagyjából ezen tételek emeléséből lehet egy kicsit több bevételre számolni a városnak. A költségvetés szemszögéből az intézmények összevonásán is gondolkodnak, felszabadulhat épület, de sajnos ebből adódóan elbocsátásokra is kerül sor. A következőkben a kistérségekről is fogunk beszélni, sok kiegészítő normatívához lehet jutni a kistérségi társulások által. 2007-ben is kell fejlesztéseket végrehajtani, lényeges a belvízvédekezés, a holtágak rehabilitációja, az utak megfelelő minőségűvé tétele, tervek készítése kerékpárutak megvalósítására, hogy a 2007-től kezdődő UNIO-s pályázatokra tudjunk benyújtani kész terveket. El kívánta mondani, hogy a város fürdőjét jelentős mértékben támogatja a város anyagilag, ez ugyanakkor fontos intézménye a településnek, erre valamilyen módon költeni kell a városnak. A 9 db belterületi úttal kapcsolatosan elmondta, hogy a korábbi képviselő-testület írt ki közbeszerzési eljárást, a jelentkezők közül senkinek nem volt anyagilag megfelelő ajánlata a város szempontjából, ezért új tárgyalásos eljárást írtak ki, lényegesen kedvezőbb ajánlatokkal, így márciusban el lehet kezdeni az utak kivitelezési munkálatait. A Költségvetési koncepció alapján jelenleg a működési hiány 206 millió Ft, a felhalmozási 376 millió Ft, összesen 582 millió Ft, de ez még jelentősen változik. Működési hitelt nem szabad felvenni a városnak, de ugyanakkor felhalmozási hitelt, hogy tovább fejlődjön a város elképzelhető, hogy lesz ilyen jellegű hitelfelvétel. A statisztikai kistérségi besorolás felülvizsgálata Várfi András polgármester elmondta, hogy a földrajzilag összefüggő települések statisztikai kistérséget alkothatnak. Jelenleg Gyomaendrőd a Békési Kistérséghez tartozik 2003 óta, előtte a Szarvasi kistérséghez tartozott. A támogatásokat a kistérségek kapják, nekik van lehetőségük magasabb támogatások igénybevételére. Nagyon sokan felvetették, hogy miért a békési kistérséghez tartozunk, hiszen a városnak nem származik ebből sok előnye. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen született döntés alapján felülvizsgálják a város helyzetét a kistérségben és lehetőség szerint vagy alkotunk egy új statisztikai kistérséget Gyomaendrőd központtal, vagy vissza lépünk a szarvasi kistérségbe. Az első lépést megtette Dévaványa felé, de a polgármester nem szeretne a szeghalmi kistérségből kilépni, de minden egyéb más lehetőség alkalmával együttműködik Gyomaendrőddel. De amíg nem tudunk lépni, addig a békési kistérségben minden szempontból támogatjuk és segítjük továbbra a közös munkát. A 2007-es évet mindenképpen a békési kistérségben töltjük, mivel sok kötelezettségvállalása van még a városnak. Ezt követően lakossági hozzászólásokra került sor. Farkasinszki Sándor a Körösök Völgyében megítélt támogatásokról szólt, melyek a megyei sajtóban és a körzeti tévékben is hallható volt. Nevezetesen Mezőberény kapott több százmilliós beruházást, Békés és Köröstarcsa települések is jelentős támogatásokat kaptak fejlesztésekre, melyekből komoly infrastruktúrát építettek ki. Kérdése, Gyomaendrőd ebből nem kapott és még a település nevét sem említették meg. Várfi András polgármester a kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez a Natura Park, a kistérséget megelőzően volt és ebben még Gyomaendrőd nem vett részt.
420
Gurin László kistérséggel kapcsolatosan érdeklődött, hogy valami hatástanulmány alapján tudható e, hogy milyen előnyei és milyen hátrányai vannak annak, ha Szarvashoz csatlakozunk. Maradhatnak így a már létrehozott intézmények, gondolva itt az orvosi rendelőre, földhivatal intézményekre, tehát maradnak ezek vagy ebben az esetben megszűnnek? Várfi András polgármester az elhangzott felvetésre elmondta, hogy az Európai Uniónak a célja a kistérségekkel, hogy sok tevékenységet kistérségi szinten valósít meg és a kistérség valamely településére kerül és így alkot teljes egységet. A békési kistérség labilis, mivel változatlanul a Békéscsaba és Gyulával való kistérség kialakítása felé orientálódik, tulajdonképpen a Békés és Gyomaendrőd közötti távolság olyan nagy, hogy nem tudják az intézményeket összehangolni. Ha átlépünk a szarvasi kistérségbe, akkor ezeket a kisebb távolság szempontjából is jobban meg lehet valósítani. A szarvasi kistérség mellett szól az is, hogy Gyomaendrőd csatlakozásával 50 ezer lakos fölötti lesz a kistérség és így nagyon sok pályázat egyenesen az Uniohoz kerül, megkerülve a magyar kormányt. A novemberi képviselő-testületi ülésen megbízták ezzel a feladattal, de ezek még kidolgozás alatt állnak. Katona Lajos véleményében elmondta, hogy Gyomaendrődnek valóban nagyon rossz a helyzete jelenleg, nem tudja, hogy lehet e ebből jól kijönni. Az is biztos, hogy a békési kistérséghez sem túl erős a kötődése a városnak. Annak idején egyike volt azon képviselőknek, akik nem szavazták meg a békési kistérséghez való csatlakozást. Szarvashoz csatlakozni csak akkor van értelme, ha sikerül olyan kompromisszumot kötni, hogy nem használják ki a várost. De nem lenne érdemes Mezőtúrral is felvenni a kapcsolatot esetleg kistérség kialakítása szempontjából, igaz van a megyehatár, de lehet, hogy áthidalható. A költségvetéssel kapcsolatosan elmondta, hogy működésre hitelt felvenni valóban nem lehet, mert az a város halálát jelenti, a fejlesztésekkel kapcsolatosan hogyan készül a város, mert nagyobb beruházást még mindig lehetne megvalósítani és erre érdemesebb hitelt felvenni, milyen fejlesztési elképzelések vannak? Vaszkó Katalin választ szeretne kapni arra, hogy ez év június 12-én a boltja mellett talált egy eldobott szemetes kukát, melyet jó szándékkal felszerelt egy vasra. Szeptember 12-én megjelent nála a rendőrség, és a szemetes kuka felől érdeklődött. Nekik elmondta, hogy találta a bolt mellett és felszerelte, hogy ne legyen eldobva. Erre a nyomozó közölte, hogy lefoglalja a kukát, melyről lefoglalási jegyzőkönyvet kell készíteni a rendőrségen, ahová kérné, hogy menjen be, ha erre nem hajlandó, akkor elviszik. Kérdése ezzel az egésszel kapcsolatosan az volna, hogy az önkormányzatnál nem volt egy személy, aki az általa őrzött kukáról felvilágosította volna, hogy mit tegyen ilyen esetben, hiszen ott volt a kuka 3 hónapig? Hétfőn kell mennie a gyulai ügyészségre ebben az ügyben további tárgyalásra. Ez már több a soknál, hogy egy jóhiszeműen felállított kuka miatt meghurcolják ilyen módon. Szeretne választ kapni, hogy miért történik ez vele? Most majd azért is meghurcolják, mert három fát ültetett a bölcsőde és a trafóház közé, azt is azért, hogy egy kicsit barátságosabbá tegye azt a területet? 30.260 Ft a leszázalékolt nyugdíja, ebből megélni nem lehet, ezért varrást vállal, hogy meg tudjon élni. Most a hétfői nap is elmegy arra, hogy neki személyesen meg kell jelenni az ügyészségen gyulán, ki fogja neki ezt a kiesett napokat is pótolni? Várfi András polgármester az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy nem volt tudomása arról, hogy eddig haladt ez az ügy, tudott a kuka megtalálásáról. Annak idején ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, aki eltulajdonította a kukát, nála találták meg és nem szándékosan sajnos egy ilyen helyzetbe került. Dr. Csorba Csaba jegyző elmondta, hogy az önkormányzat megtette a feljelentést ismeretlen tettes ellen ezután a rendőrség megtette az intézkedést az Ügyészség felé, ezután az Ügyészség dönt erről a kérdésről. A nyomozás eljárás keretében folyik, valóban a hivatali dolgozók tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen több hulladékgyűjtő eltulajdonítása és más utcai bútorzatok eltűnése miatt. A feljelentést követően az önkormányzattól elkerül az ügy, halad a maga módján tovább, a rendőrségnek tovább kell folytatni az eljárást. Valaki a közterületen talál egy tárgyat, ami nem övé, azt a hivatalba be kell hozni és a talált tárgyaknak megfelelően kezeli a hivatal a továbbiakban.
421
Babos Lászlóné a kistérséggel kapcsolatosan elmondta részt vett azon az értekezleten, ahol a szarvasi kistérségből elment Gyomaendrőd. Nem gondolja, hogy felelőtlen lépés volt, mivel akkor is végig gondolták, hogy hová tartozzon a város, most is arra kérné a képviselőket, hogy a visszalépést is jól fontolják meg, szerinte semmilyen akadály nem áll a város előtt. Végig kellene nézni azt a megállapodást, amelyet annak idején kötöttek a békési kistérséggel, mert különböző programokban vesznek részt és ezáltal esetleges visszafizetési kötelezettségei lehetnek a városnak. A szarvasi kistérségben már volt szó arról, hogy Gyomaendrőd és a közvetlenül hozzátartozó kistelepülések esetleg visszatérnének a kistérségbe, Szarvasnak ez nem lenne rossz, mivel Gyomaendrőd gazdaságilag elmaradott, így hátrányos helyzetű kistérségnek számítana, ami azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel tudnának pályázatokon részt venni. A mezőtúri kistérséggel történő kapcsolatfelvételt is meg kellene gondolni, hogy mi az ami közelebb tudná hozni a településeket egymáshoz, mire tudnának együtt pályázni. A kohéziós alapokból történő pályázásokhoz 50 ezer fős kistérségre van szükség, a szarvasi kistérség közel 50 ezer főre bővülne, ha Gyomaendrőd is visszakerülne ez jelentős pénzeszközökhöz való hozzájutást jelentene a városnak. Várfi András polgármester megköszönte a szóbeli tájékoztatást és elmondta, hogy Gyomaendrőd város honlapján működtetnek egy fórumot, amelyen várják a lakosok véleményét a kistérséggel kapcsolatosan. A Mezőtúri kistérséghez való csatlakozásra nincs lehetőség, mivel nem egy megyéhez tartozunk, de nem rossz az elgondolás, de ettől azonban felkeresi a mezőtúri polgármestert a jó szomszédi viszony ápolása, kialakítása érdekében. A költségvetési koncepció tervez fejlesztéseket, a 9 db út építése tervezve van, kerékpárút építésére van betervezve pályázat, a belvízcsatornákra van terv, a bánomkerti szennyvízcsatorna megvalósítására is meg vannak tervezve. Természetesen ekkora hiánnyal neki indulni nem lehet, de megfelelően meghatározni az önerőt, hogy tudjunk indítani. 2007. évtől nem tartozik Gyomaendrőd a hátrányos helyzetű települések körébe, ami azt jelenti, hogy több, mint 540 millió Ft-os hiánnyal érinti a város költségvetését. Kovács Gábor felvette, hogy a Pásztor János utcai járda mikor lesz javítva, mert még a józan ember is elbukik benne itt-ott, nemhogy az ittas. Várfi András polgármester reagálva a felvetésre elmondta, hogy tartalmazza a költségvetés az erre vonatkozó járda és útjavítási költségeket. Balogh Károlyné hangsúlyozta, hogy a kistérség váltás akkor igen elhibázott lépés volt, véleménye szerint mindent meg kell tenni azért, hogy Gyomaendrőd visszakerüljön a Szarvasi kistérségbe. Nem biztos ebből rögtön az első pillanattól kezdve előnyt tudunk kovácsolni, de hosszútávon előnyös lesz mindenképp. A regionális akciótervre vonatkozólag a városnak melyek azok a prioritásai, amelyek az elkövetkezendő két évben elsődlegesen szerepelnek és, mint vállalkozó szeretné kérdezni, hogy miért nem keresték meg őket, hogy milyen kész tervvel, dokumentációval rendelkeznek, amivel a következő években tudnának szerepelni a következő pályázati lehetőségeken? Gurin László felvetette a holtágak rehabilitációjára pályázaton nyert az önkormányzat, amiből megvalósította a holtágak rehabilitációját, mikor lesz ebből bevétele a városnak, ami kitörési pontot is jelentene a városnak. Várfi András polgármester válaszolva az előzőekre elmondta, hogy a regionális fejlesztési tervnél változatlanul a békési kistérségnél vagyunk, ott rendszeresen eljuttatjuk az anyagainkat és összehangoljuk velük. Ebben prioritást élvez a holtág rehabilitáció, második dolog az ipari park, aminél egyes vélemények szerint jól áll a város, más vélemények szerint kevésbé. Ha más ipari parkot nézünk, vannak nálunk rosszabb helyzetben lévők és vannak akik jobban állnak. Mindenféleképpen lépni kell még az ipari park ügyében is. Inkubátorház tervezésére adott be az önkormányzat pályázatot, azonkívül a kerékpárutat is szeretnénk bővíteni az endrődi hídon is, ebben történtek lépések. Ez a képviselő-testület nem olyan régen működik, igyekszik minden olyan közösséget sorra venni, akivel érdemes együtt dolgozni.
422
A városnak ki kell alakítani egy idegenforgalomi koncepciót, jelenleg ezen még dolgoznak, de már odáig eljutott a dolog, hogy az idegenforgalomban dolgozók megpróbálnak összejönni és együttműködni. A vállalkozók szélesebb körével is szeretne a képviselő-testület majd összejönni és a jövőben szorosabb együttműködést kialakítani. A holtág rehabilitáció sokat kell, hogy hozzon, mert az endrődi településen lévő holtág parti ingatlanok értéke magasabb lesz, már ez is jelentős értékkel bír. Kéri Imre felvetette, hogy a közműfejlesztések során komoly feltöltés került az un. záporfogó területén, ami a Bajcsy úttól az Árpád útig terjed. Oda több ezer m3 földet hordtak, amit aggódva figyelt a lakosság. Ezt bebizonyította az elmúlt évi hirtelen jött csapadékmennyiség, hiszen elöntötte a Fegyvernek utcai ingatlanok elejét. Ebben az évben ismét volt egy ilyen jelentős zápor és újra gondok voltak. Érdekelné, hogy mi történt ott, mert ő megnézte, hogy betemetődött az az átfolyó. Két éve elhelyezték a Kner emlékkövet a volt Ipari Iskola sarkáról. Hónapokig sárban jártak, most változás történt, mert helyreállították a régi kút utánzatát, de most megint az van, hogy van egy kb. 2 m –es szakasz, ami sár. Nem lehetett volna azt a szakaszt kibetonozni, vagy lekövezni, hogy ott lehessen közlekedni? Nincsenek megelégedve azzal az úttal, ami az útfelújítások után kaptak, annak idején egy 4,2 m széles út volt a Fegyvernek utca, de ez mára már nincs ilyen széles, két gépkocsi sem tud egymás mellett elmenni. Az útalap vastagsága néhány helyen nem haladja meg a 2,5 cm-t, az útpadkát agyagos földdel töltötték fel, ami esős téli időben sáros, latyakossá válik. Tehát a 4,2 m széles pormentes útból egy sáros, 3,5 m széles útjuk lett. Dezső Zoltán a kistérséggel kapcsolatosan elmondta, hogy amikor a szarvasi kistérségből kilépett város azt személy szerint ő is aggódva figyelte és nem támogatta szavazatával. Semmivel nem kötődünk Békéshez, sem közlekedés szempontjából, sem az ügyintézés szempontjából. Az egész változtatás egy személyes konfliktus miatt kellett, hogy létrejöjjön. Ha visszacsatlakozik a város, mindenképpen támogatja és véleménye szerint több előnye származik majd a lakosoknak. Látja, hogy amióta Békéshez tartozik a város, mennyi támogatástól esett el Gyomaendrőd. A városon belüli információáramlással kapcsolatosan elmondta, hogy nem csak a városvezetésnek kell lépnie a város érdekében, hanem a lakosságnak is. A kukát illetően elmondta, hogy az elmúlt héten sétált a Kner téren és talált egy eldobott fém kukát, amelyet visszaakasztott a helyére. Várfi András polgármester felkérte Csányi István alpolgármestert, hogy a Kéri Imre által elhangzottakra tegye meg szóbeli kiegészítését. Csányi István alpolgármester elmondta, hogy az augusztusi esőzések után beszéltek, a záportárazó műszaki állapota kritikán aluli volt akkor és most is. A belvíz II. ütem, ami pályázatra van benyújtva ebben kiemelten szerepel, a Pásztor János utcai belvízelvezető rendszerrel együtt. Az volt a probléma akkor, hogy kb. 120 mm eső esett le egy éjszaka alatt. Aki foglalkozik elvezetéssel az tudja, hogy sík vidéken ilyen hirtelen nagy mennyiségű vizet elvezetni, ilyen csapadékrendszer mellett nem lehet. Amikor rájöttek arra, hogy alulról kell vezetni a vizet, abban a pillanatban konszolidálódott a helyzet, ugyanis a Fűzfás zug felől kezdték el takarítani a csatornát, nem pedig rányomni a vizet, bizonyítva ezt, hogy később a Pásztor J. utca és a lakótelep vizét is a záportározó levezetőcsatornájára lehetett építeni. Itt nem a térfogattal van a baj, ez a tározó ha dupla nagyságú volna, akkor sem tudna ilyen nagy mennyiségű vizet befogadni. Itt az a probléma, hogy az elvezető rendszer van és volt elhanyagolt állapotban és a vasút alatt van egy olyan műtárgy ami vissza duzzaszt, tehát kicsi maga a szelvény. Hogy ezt az átereszt megnagyobbítsák, ez egy vasút alatti műtárgy, ez több százmilliós műtárgy, ez nem lehetséges. Olyan helyeken, ahol elfért volna ekkora mennyiségű víz, nem tudták elvinni, mert 20-30 cm átmérőjű átereszek vannak, ezt nem lehetett ezeken megoldani. Pályázatokon minden úgy lett méretezve, hogy ilyen esetekben is el tudják vezetni a felgyülemlett csapadékot, a Belvíz II. ütemben. A Fegyvernek utcával kapcsolatosan elmondta, hogy ez egy út helyreállítás volt, amit a szennyvízépítés folyamán szétnyomtak az erőgépek és a helyreállítást az Alterra végezte. Többször is észlelte, hogy csak akkora útburkolatot csináltak a helyreállítások folyamán, amit láttak. A közlekedési kultúrával is gondok vannak, nem csak az út szélességével.
423
Kéri Imre megköszönte a választ, de nem igazán elégedett. A záportározóval kapcsolatosan elmondta, hogy most is volt egy kisebb csapadék és most is kiöntött és állt az utca végén a víz. Mindenféle földet, szemetet odahordtak és ettől eldugult, ezt meg kellene nézni és kitisztítani. Várfi András polgármester ígéretet tett arra, hogy a városüzemeltetési osztály megnézni ezt az elvezetőt és az állapotáról írásban tájékoztatják Kéri urat a megoldásról. Azt tudomásul kell venni, hogy a 2005. évi lehullott csapadék folyamán jött rá mindenki, hogy gondok vannak a csapadékvíz elvezetésekkel. Pályázatokon természetesen ahol lehetett benyújtották a támogatásokra az igényt. Farkasinszki Sándor felvetette, hogy a Deák utcánál a tornaterem előtti útszakaszt teljesen tönkretették a járművek, kérdése volna, hogy garanciában vagy a város saját költségén javíttatja meg, ugyanis annak idején a kivitelező tehergépjárművei parkoltak oda, akkor kártérítésbe kellene velük kijavíttatni. Szujó Zsolt a városüzemeltetési osztály vezetője válaszolva a kérdésre elmondta, hogy ez az út 2002 vagy 2003-ban épült, akkor az a döntés született, hogy az az útalap, ami odakerült azt ne szedjék ki és arra kerüljön az aszfalt. Ilyen formában arra a kivitelező nem tudott rá garanciát vállalni, teljesen tönkrement az útalap, tehát teljes útcserét kell végezni. Balogh Károlyné kérdésében a szennyvízcsatornázás kiépítéséről érdeklődött a Harang szálló és az Árpád utca között, mert a hozzájárulást már fizetik. Várfi András polgármester elmondta, hogy a Harang szálló és az Árpád út közötti szakaszon 2007ben kötik rá a szennyvizet. Gurin László arról érdeklődött, hogy a záportározók a földhivatalnál helyrajzi számon név szerint vannak nyilvántartva, vagy csak, mint földterület. Tehát a funkciója kötelezi e a tulajdonost, hogy ilyen formán tartsa vagy nem? Most a fatelepen teljesen betemették a záportározót, a gödröt. Az egy olyan terület, ami vízgyűjtője egy meghatározott területnek. Gellai László a Csókási zugnál a levezető csatornához építettek egy elzáró zsilipet, ezt milyen meggondolásból tették oda, mert ez aggályos dolog. Amikor árvíz van, ott a gátnál olyan szivárgás van, hogy az a kiscsatorna szinte patak nagyságúra duzzad, a Csókási középső házait nagymértékben veszélyezteti. A kistérséggel kapcsolatban azt hallotta ki, hogy a békési kistérséget nem igazán kedvelik, a képviselő-testület vizsgálja meg a kiválás lehetőségét és csatlakozzunk Szarvas vagy Mezőr településsel. Várfi András polgármester felkérte Szujó Zsoltot, hogy ami kérdésekre közvetlenül tud válaszolni arra kérné, hogy válaszoljon, amire nem, azt a későbbiekben írásban tesszük meg. Szujó Zsolt városüzemeltetési osztályvezetője elmondta, hogy a záportározók tulajdonviszonyai, ha az Ailer gödörre gondolt a Gurin László, akkor azok magántulajdonban vannak, a földhivatali nyilvántartások nem záportározóként tartják nyilván őket, magassági adatok alapján lehet tudni, hogy mely ilyen jellegű terület. Bármilyen belvíz védekezési tevékenység csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges. A Csókási zsilippel kapcsolatosan elmondta, hogy több ilyen jellegű zsilip készült, hatósági előírás volt, a Környezetvédelmi Felügyelőség írta elő, hogy a bevezető csatornák elzárási lehetőségét meg kell valósítani. Ez egyébként Békés Megyei Önkormányzati beruházás. Csányi István alpolgármester úr a csatornákkal kapcsolatosan elmondta, hogy a Vízügy felülvizsgálta, arról van szó, hogy a belvíz I. ütemben kétszáz millió Ft-ot nyert a város és három holtágat a Fűzfás zugot, a Csókásit és az endrődi ligeti holtágat kötik össze. Lényege az egésznek, hogy forgatni akarják a vizet, ez mind belvíz befogadó holtág, ehhez le kell, hogy tudják szakaszolni, tehát önállóan is tudják kezelni.
424
További hozzászólás, vélemény a jelenlévők részéről nem volt, a Polgármester megköszönte az érdeklődést, majd a közelgő ünnepek alkalmából áldott, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog sikeres újesztendőt kívánt maga és a képviselő-testület nevében, és a közmeghallgatást bezárta.
K. m. f.
Várfi András polgármester
Dr. Csorba Csaba jegyző
Csányi István hitelesítő
425
