ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. Jegyzőkönyv az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2005. évi rendes (megismételt) közgyűléséről A közgyűlés helye:
Danubius Thermal & Conference Hotel Hélia (Budapest, XIII. Kárpát u. 62-64.)
A közgyűlés időpontja: 2005. április 29. Dr. Zsingor Iván: Az Igazgatóság megbízásából tájékoztatja a részvényeseket, hogy a mai napon 10 órára összehívott közgyűlés még nem határozatképes, a részvételi arány 10,73%-os. A Bank - a közgyűlési hirdetménynek megfelelően - 11 órakor megismételt közgyűlést tart. (11 óráig szünet) Dr. Csányi Sándor: Köszönti az OTP Bank Rt. 2004. üzleti évet lezáró éves rendes közgyűlésén megjelent részvényeseket és a meghívottakat. Köszönti a PSZÁF és az MNB jelenlévő képviselőit. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy az Igazgatóság a Bank Alapszabályának 8.21. pontja értelmében Dr. Zsingor Iván urat, a Bank Jogi Igazgatóságának vezetőjét jelölte ki a közgyűlés levezető elnökének. Átadja a szót Zsingor úrnak. Dr. Zsingor Iván: Köszönti a Közgyűlés résztvevőit. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy az éves rendes Közgyűlés összehívása szabályszerűen megtörtént, az Igazgatóság hirdetménye a Közgyűlés összehívásáról 2005. március 25-én a Magyar Tőkepiac című lapban, illetve a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent. A regisztrációs ív tanúsága szerint 28.132.139 regisztrált szavazat van jelen a Közgyűlésen. Amint ezt 10 óra után néhány perccel már bejelentette, megismételt Közgyűlést tart az OTP Bank Rt. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Közgyűlésről készülő jegyzőkönyvet Dombóvári Olívia úrnő, az OTP Bank Rt. munkatársa vezeti; a jegyzőkönyv készítésének elősegítése érdekében a Közgyűlésről hangfelvétel is készül. Ahhoz, hogy a Közgyűlés jogszerűen lebonyolódjon, több formaságnak kell eleget tenni. A jegyzőkönyv hitelesítőjévé egy jelen lévő részvényest kell választania a Közgyűlésnek. Javaslata a jegyzőkönyv hitelesítőre: Váradi Gyöngyi úrnő részvényesi képviselő. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e más javaslatuk. (Nincs.) Kéri a Közgyűlést, hogy aki elfogadja Váradi Gyöngyi úrnő részvényesi képviselőt a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőjéül, ezt kézfeltartással jelezze. Szavazás Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) Megállapítja, hogy a Közgyűlés 100%-os támogatottsággal megválasztotta Váradi Gyöngyi úrnő részvényesi képviselőt a Közgyűlésről készülő jegyzőkönyv hitelesítőjévé. 1
Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a Közgyűlésen a kiosztott szavazócédulákkal történő szavazatok összeszámlálásához szavazatszámláló bizottság működésére van szükség. A szavazatszámláló bizottságba javasolja megválasztani Barics Krisztinát, Füles Zoltánt, Gubán Lászlónét, Juhászné Istenes Ildikót, Marschall Józsefet és Dr. Salamin Andrásnét. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e más javaslatuk. (Nincs.) Kéri, hogy aki egyetért a felsorolt személyekből álló szavazatszámláló bizottság megválasztásával, az kézfeltartással jelezze. Szavazás Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) Megállapítja, hogy a Közgyűlés a javasolt személyekből álló szavazatszámláló bizottságot 100%-os támogatottsággal megválasztotta. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a szavazások a részvényesek számára a regisztráció során átadott szavazótömbökben található szavazócédulák felhasználásával történnek. A szavazások előtt tájékoztatni fogja a részvényeseket, hogy hányas számú szavazócédulán kell megadni szavazatukat. Kéri a részvényeseket, hogy a szavazócédulákon egyértelműen jelöljék meg az igen vagy a nem vagy a tartózkodás szónál lévő kockát. A Bank Alapszabályának rendelkezései szerint a tartózkodás nem jelent érvényesen leadott szavazatot, tehát a leadott igen és nem szavazatok összegéből kerül megállapításra a határozati javaslat elfogadottsága vagy elutasítottsága. Kérdezi, hogy van-e kérdés, észrevétel a technikai jellegű kérdésekkel kapcsolatban. (Nincs.) Megállapítja, hogy nincs technikai akadálya annak, hogy a közgyűlés megkezdje az érdemi munkát. Felkéri dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat, hogy ismertesse az első napirendhez kapcsolódó előterjesztést. 1.
Az Igazgatóság jelentése a 2004. évi üzleti tevékenységről; a számviteli törvény szerinti beszámolók (banki és konszolidált) elfogadása; döntés az adózott eredmény felhasználásáról
Dr. Csányi Sándor: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2004. év kétségtelenül legnagyobb eseménye Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, melynek hatása 2004-ben már jelentkezett. A GDP növekedési üteme gyorsult 2004-ben, az előző évi 3%-ról 4%-ra nőtt, de a növekedést továbbra is döntően a belföldi felhasználás és nem a beruházások, illetve az export vezérelte. A 2003. év végén felpörgő gazdaság lendülete 2004. I. felében még folytatódott, de 2004. II. felétől lassulás következett be. Ennek több oka volt: egyrészt a nyugat-európai gazdaság fejlődése lassult, másrészt érződött az export és a beruházások dinamikájában is a visszaesés és több nehézséggel kellett szembenézni a hazai vállalkozásoknak. Az Unióhoz csatlakozással egyidejűleg a korábbi állami források és támogatások gyakorlatilag beszűkültek, megszűntek, másrészt nem működött eléggé hatékonyan az az intézményi rendszer, amely az Európai Uniós források elérését tette volna lehetővé. Ehhez csatlakozott az év második felében az ÁFA visszatérítések lassulása. Mindez rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet teremtett a gazdálkodók számára. Hozzátartozik a képhez a rendkívül erős forint, mely a belföldi termelők számára egy rendkívül erős importversenyt indukált a magyar piacon, miközben a magyar piac védelmi rendszerei kevésbé voltak kiépítve, mint a már régóta EU tag országoké. Ugyanakkor az erős forint következtében gyakorlatilag jelentős termelőkapacitások jövedelemtermelő képessége romlott és ennek következtében az export növekedése nem volt biztosított. Kedvező jelenség volt 2004-ben, hogy csökkent a költségvetési szektorban a nominál kereslet és ennek következtében az infláció is kezdett kedvezően alakulni. Az I. félévben az infláció elérte a 8%-ot az év közepére, a II. félév végére 5,5%-ra csökkent. A korábbi kiugróan magas államháztartási deficit szintje 2004-ben 5,3%-ra mérséklődött és valamelyest javult az adósság finanszírozásának 2
szerkezete is. Az infláció alakulásában félévkor bekövetkezett fordulat hatására elindultak lefelé a kamatok. A jegybanki alapkamat az év elején még 12,5% volt, év végére 9,5%-ra csökkent, napjainkban pedig már 7,5%. Az erős forintárfolyam és a viszonylag még mindig magas reálkamat szint mellett nőtt a forintban megtakarítók és a devizában eladósodók aránya. Tekintettel arra, hogy most már több országban vagyunk jelen, ezen országok makrogazdasági helyzetével is kell foglalkoznunk. Ez a négy ország - Horvátország kivételével - növekedésben meghaladta Magyarország növekedési ütemét és ezen országok növekedése beruházás- és export vezérelt, nem fogyasztás vezérelt volt. Ugyanúgy, ahogy Magyarországon, a jegybankok ezen országokban is az infláció leszorítását tűzték ki célul és az irányadó kamatszint Magyarországhoz hasonlóan csökkent. Egyedül Bulgáriában emelkedett számottevően az árindex, de Bulgáriában speciális valutarezsim van érvényben, rögzített nominális árfolyam funkcionál és ennek következtében a termelékenység növekedése a valuta felértékelődésében nem jut kifejezésre. Egyensúlyi szempontból mind a négy ország kedvezőbb helyzetben van, mint Magyarország; a költségvetési kiadásokat - Horvátország kivételével - jóval alacsonyabb felhalmozódott adósságszolgálat terheli. Szlovákiában magasabb volt a költségvetés hiánya, mint Magyarországon, de ennek egyszeri okai voltak. Ugyanakkor bővül a lakossági fogyasztás és a beruházás és ennek következtében hasonló gondokkal küzdenek, mint Magyarország. Ennek vannak számunkra is kedvezőtlen jelei, hiszen Bulgáriában az elmúlt napokban vezettek be egy rendkívül szigorú hitelrestrikciót, éppen azért, hogy a hitelek kiáramlását, a fogyasztást és így az importot csökkentsék. Nagyon fontos számunkra, hogy ezekben az országokban is messze elmarad az Európai Uniós átlagtól a bankrendszer penetrációja, Horvátországban és Szlovákiában magasabb a penetráció, mint Magyarországon, a többi országban alacsonyabb. Úgy tűnik, hogy azokban az országokban, ahova az OTP Bank invesztál, további növekedési lehetőség van. Magyarországon a bankrendszer mérlegfőösszege a GDP növekedését jelentősen meghaladóan, 15,9%-kal nőtt. Ezt egyrészt a magánszféra változatlanul erős hitelkereslete generálta és kedvező hatást teremtett a bankrendszer számára, hogy a marzsok a tervezettnek megfelelő mértékben csökkentek. A bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest 78%-ra emelkedett ennek következtében, ami jelentős ugrás a korábbiakhoz képest, hiszen 2000-ig gyakorlatilag stagnált ez az arány. A nem pénzügyi vállalatok hiteligénye rendkívüli mértékben, 13%-kal emelkedett, de elsősorban a devizahitelek iránti igény növekedett. A háztartások hitelei 28%-kal nőttek, ebben szerepet játszott a lakáshiteleknek és a fogyasztási hiteleknek a bővülése és mind a két területre igaz, hogy a lakosság ki akarta használni a deviza- és a forinthitelek közötti lényeges kamatkülönbséget és elsősorban a devizahitelek növekedtek. Tavaly a lakossági hitelek bővülésének harmadát devizahitelek biztosították. Míg a bankrendszer hitelei 19%-kal bővültek, az ügyfélbetétek lényegesen kisebb mértékben, 10,8%-kal emelkedtek. Elsősorban a forintban elhelyezett megtakarítások növekedtek. 2004. évben az OTP Bank rendkívül sikeres évet zárt. 2004-ben beléptünk a legek klubjába, a világ legnagyobb és legjobb vállalatainak sorába. A Business Week az OTP Bankot a világ 1000 legnagyobb tőzsdei értékű társaságai közé sorolta. A Forbes magazin a világ 400 legvonzóbb befektetési célpontja közé sorolta az OTP Bankot. Ezen túlmenően elnyertük a Euromoney, a Global Finance és a Banker magazinoktól a Magyarország legjobb bankja címet. Nagy eredmény volt és segítette a részvény likviditását, hogy a Morgan Stanley a globális banki modell portfoliójába betette az OTP Bankot. Minden túlzás nélkül mondhatom - és azt gondolom, hogy erre büszkék is lehetünk -, hogy a világon az OTP Bankot ma már nem csak a legjobb, legnagyobb magyar bankként, hanem a világ egyik legsikeresebben működő pénzügyi intézményeként is számon tartják. A konszolidált mérlegfőösszeg tavaly 19,4%-kal nőtt, a banki mérlegfőösszeg pedig 10,4%-kal. A Bank konszolidált adózás utáni eredménye 125,9 milliárd Ft, amely több mint 51%-kal haladta meg az előző évit és 20%-kal haladta meg az anyavállalat adózott eredményét. A konszolidált eszközarányos jövedelmezőség 3,28% volt, a tőkére vetített megtérülés 36,3%. A nyereség 3
alapján a Bank megőrizte vezető helyét a magyarországi bankok között; a bankrendszer adózás előtti eredményének 38,1%-át mi biztosítottuk. Az eszközarányos jövedelmezőségünk és a tőkearányos megtérülésünk nem csak Magyarországon, hanem Európában is kiemelkedő, az utóbbi alapján Európa legjövedelmezőbb bankja az elmúlt évben az OTP Bank volt. Ennek megfelelően az OTP piaci értéke 1 év alatt megduplázódott, 1560 milliárd Ft-ra emelkedett december végére. A Bankcsoport mérlegfőösszege 4128,4 milliárd Ft, közel 700 milliárd Ft-tal magasabb, mint az előző év végén. Az anyavállalat mérlegfőösszegét a konszolidált mérlegfőösszeg 37%-kal haladta meg. A legjelentősebb változások az ügyfelekkel szembeni követelések területén jelentkeztek; 24%-os volt a növekedés, és ennek következtében 57,8%-ra emelkedett a mérlegen belül az ügyfelekkel szembeni követelések aránya. A Bank mérlegfőösszege 3044,8 milliárd Ft volt, a bankrendszer összes eszközeinek 19,4%-át jelenti ez az a mérlegfőösszeg. A növekedés jelentős, de elmarad a magyar bankszektor növekedésétől. Ennek több oka is van: egyrészt egyre több bank kapcsolódott be a lakossági hitelezésbe, másrészt a növekedés egy jelentős része nem a Bank mérlegében, hanem a Bankcsoporthoz tartozó leányvállalatok, például a Jelzálogbank mérlegében jelentkezik. Ebből következik, hogy a leányvállalatok összesített mérlegfőösszege viszont közel 30%-kal bővült. Ha kizárólag a hitelintézeti tevékenységet végző leányvállalatokat vesszük figyelembe és a többi leányvállalatot nem, akkor az OTP Bankcsoport piaci részesedése a magyar bankrendszeren belül 25,8%. A háztartások megtakarításaiból továbbra is a magyar bankok közül a legmagasabb aránnyal, 29,5%-kal részesedik. A Banknál elhelyezett lakossági betétek állománya elérte az 1737,8 milliárd Ft-ot, ami 4,9%-os növekedést jelent a korábbi évekhez viszonyítva. Ami rendkívül fontos és az OTP Bank egyik előnye, hogy a lakossági folyószámlán elhelyezett betétek aránya a lakossági forint betéteken belül eléri a 75,1%-ot. Azért fontos ez, mert a lakossági folyószámlához rendkívül sok szolgáltatás kapcsolódik, másrészt a folyószámlabetétek jelentős része látra szóló betét, ami a többi bankhoz viszonyítva jelentős pluszjövedelmet tud biztosítani. A devizabetétek 5,9%-kal csökkentek. Nyilvánvaló, hogy a devizabetétek kamata szembeállítva a forintbetétek kamatával a forint irányába húzta a megtakarításokat. Jelentős változások voltak a befektetési piacon, a 2003. júniusi és decemberi jegybanki kamatemelések és a befektetési adóhitel megszűnése miatt drasztikusan csökkent az OTP alapjaiba befektetett összeg. 2004. elején közel 150 milliárd Ft pánikszerű kivonás történt az alapokból. A változás valamikor 2004. közepén kezdődött. Egyrészt új termékekkel jelentünk meg, a magánszemélyek számára kibocsátottunk 1 és 3 éves jelzálogleveleket, illetve elkezdtük a járadéklevelek forgalmazását is. Megvalósult - egyelőre csak a privát banki ügyfélkörben nemzetközi részvények forgalmazása is. 2004. végére a befektetési alapok állománya elérte a 2003. év végi szintet és a hazai piacon a háztartások befektetési jegyeiből 40%-kal részesedtünk. Az egyik leányvállalatunknál volt egy kis visszaesés díjbevételben. Az OTP Garancia Biztosító 2004-ben 55,6 milliárd Ft díjbevételt ért el, ami valamivel kisebb, mint a 2003. évi díjbevétel. Ennek döntő oka az volt, hogy megszűnt a mezőgazdasági biztosítások állami támogatása, amelyben a Garancia Biztosító piacvezető volt és gyakorlatilag 11 milliárd Ft-os állomány eltűnt a Biztosító mérlegéből. Más területeken viszont dinamikus fejlődést mutattunk, a Biztosító ma a legnagyobb bankbiztosító; életbiztosítási díjbevételét tekintve a 4. legnagyobb szereplő. Az életés bankbiztosítás üzletág díjbevétele 26,7 milliárd Ft-ot tett ki, amely a piacon 11%-os részesedést jelent. Jelentősen nőtt a nem élet üzletág is, elsősorban a lakosság részére kötött vagyonbiztosítás. Év végére a biztosítási díjtartalékokban már jelentős összeg, 88 milliárd Ft gyűlt össze, ez közel 10%-os piaci részesedést jelent. Nagyon fontos, hogy azok a gondok, amelyekkel több éven keresztül küzdöttünk, miszerint nem voltak kellő biztosítási tartalékok az állomány mögött, az gyakorlatilag megszűnt és tartalékolás terén is elértük a magyar biztosítók átlagát, néhol meg is haladtuk azt.
4
Az OTP egyik kulcsszolgáltatása a pénztári szolgáltatás, az OTP Pénztárak kezelt vagyona 288,4 milliárd Ft-ot tett ki és a taglétszám több mint 900 ezerre bővült. A pénztári megtakarítások terén a piaci részesedésünk közel 21%. Nagyon fontosnak tartom, hogy az évek óta jól működő nyugdíjpénztári szolgáltatások mellett az elmúlt évben sikerült minőségi váltást elérni az egészségpénztári szolgáltatások terén is, a létszám közel 3,5-szeresére nőtt és meghaladja a 40 ezer főt. Ha ezt a növekedési ütemet tartósan folytatni tudjuk az elkövetkező években, reális lehetőségünk van arra, hogy tartósan a legnagyobb egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtsuk. A háztartások hitelei 2004-ben jelentősen nőttek, de ebben jelentős hatása volt a 2003. decemberében beérkező hiteligényeknek. A lakástámogatási rendszer 2003. december 22-től változott, a december 22-ig befogadott hitelekre még a régi feltételekkel lehetett támogatást igénybe venni. Ezeknek a hiteleknek a folyósítása 2004. I. negyedévében megtörtént, ezt követően a lakáshitelek iránti igény érezhetően visszaesett. A Bankcsoport lakáshitel állománya 2004. év végére 19%-kal 950 milliárd Ft-ra nőtt, a csoport piaci részesedése 49,7% volt. A fogyasztási hitelek állománya 49,2%-kal több mint 200 milliárd Ft-ra nőtt 2004-ben, ami jelentősen meghaladta a piac növekedését. Ez azért örvendetes, mert a fogyasztási hitelek terén az elmúlt években nem sikerült komoly lépést tennünk és úgy tűnik, hogy 2004. ilyen szempontból a változások éve volt. A személyi kölcsönök (amely egy régi-új termék volt) állománya az év végére meghaladta a 73 milliárd Ft-ot. A folyószámlához kapcsolódó A-hitelek állománya 53%-kal nőtt és az év végére meghaladta a 31 milliárd Ft-ot. Nőtt az áruhitelezés, itt rendkívül jelentős az 52 ezer hitelkártyához kapcsolódó mintegy 5 milliárd Ft-os kihelyezés. A Bank szándéka a kártyastruktúrán belül a hitelkártya arányának növelése, úgy az ügyfelek kényelme, mint a Bank jövedelmezősége érdekében. Rendkívül fontos a csoport életében a gépjármű finanszírozás. A Merkantil csoport lakossági hiteleinek állománya 30%-kal emelkedett, a Merkantil Car 2004-ben 50 ezer gépjárművet finanszírozott. Ha megnézzük az OTP Csoport piaci részesedését, akkor 2004. végén azt látjuk, hogy 23%-ot meghaladó piaci részesedéssel számolunk. Úgy tűnik, hogy kellő közelségbe került most már az a cél, amit 2 éve hirdettünk meg a Közgyűlésen, hogy a fogyasztási hitelek területén ugyanúgy, mint a lakáshitelek területén az OTP-nek vissza kell szerezni a piacvezető pozícióját és tartósan meg is kell azt tartani. Mindig büszkék voltunk arra, hogy bár az OTP a legrégebbi magyar bank, nem csak a hagyományos szolgáltatásai, hanem az új szolgáltatások terén is helyt áll. Büszkék vagyunk arra, hogy 2004-ben is sikerült az elektronikus csatornák terén megőrizni a Banknak a piaci részesedését. Az internetes szolgáltatásoknál 74%-os a piaci részesedésünk, a mobil telebankot használó ügyfeleknél 43%-os, telefonos szolgáltatásoknál pedig 41%-os. Ezeket a szolgáltatásokat OTP Direkt nevű csomagba szerveztük, az OTP Direkt szolgáltatásait 700 ezer ügyfél veszi igénybe. Tovább bővültek az internetes szolgáltatások, internetes szolgáltatások keretében lehetővé vált a számlakivonat elérése, a pre-paid telefonkártyák feltöltése. Bevezetésre került a mobil aláírás annak érdekében, hogy a megszaporodott csalásokat az ügyfeleink el tudják kerülni. A kibocsátott kártyák száma csak 3%-kal nőtt az elmúlt évben, de ha figyelembe vesszük, hogy az OTP Bank egymaga 3.641 ezer db kártyával rendelkezik az ügyfelei révén, reálisan jelentős növekedéssel a következő években nem számolhatunk, inkább a kártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és a hitelkártyák arányának növelését kell elérnünk. Kedvező viszont, hogy közel 12%-os növekedés van az üzleti kártyáknál, ahol a piaci részesedésünk alacsonyabb volt, mint a lakossági üzletágban (103 ezer db-ot tettek ki ezek a kártyák). Jelentős sikere van a Széchényi kártyának és az OTP saját belföldi vállalkozói üzleti kártyáinak is. Közel százzal emelkedett az ATM-ek száma és nőtt a forgalom és a tranzakció szám is. Ugyanez a helyzet a POS terminálok esetében. A kártya üzletág jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kedvezően alakult a nem kamat jellegű bevételek aránya az összes bevételen belül.
5
A Bank vállalkozói üzletága - bár nem olyan mértékben, mint a lakossági üzletág - 2004-ben továbbra is a piacvezetők közé tartozott. A betétállomány 13,2%-kal, a hitelállomány pedig 12,1%-kal nőtt. A vállalkozói betétállomány 421 milliárd Ft-ot ért el, a hitelállomány 806 milliárd Ft-ot. A betétállománynál gyakorlatilag nem volt növekedés, a hitelállomány viszont közel 17%-kal növekedett, amelynek 40%-a devizahitel volt. A legnagyobb mértékben a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízszolgáltatási szektorban dolgozó vállalatoknál bővült a kihelyezésünk az elmúlt évben. Nagyon fontos, hogy megújítottuk a kereskedelmi banki szolgáltatásokat az elmúlt évben, ez az év pedig kimondottan arról kell, hogy szóljon, hogy a kis- és középvállalkozások területén abszolút piacvezető szerepet kell betöltenünk. Elfogadtunk egy tervet az OTP nagyobb piaci részesedésének elérésére ebben a szektorban. Nagyon fontos a vállalkozói ügyfélterminál bevezetése, valamint az, hogy új szolgáltatásként a megítélt EU pályázatok előfinanszírozásában aktívan részt kívánunk venni. Hagyományosan a legkockázatmentesebb üzletágunk az önkormányzati üzletág, ahol piacvezető szerepünk továbbra sem kérdőjelezhető meg. 2456 önkormányzat vezeti nálunk a számláját, ez 77%-a az önkormányzatoknak. A betétállományuk 160 milliárd Ft volt (kicsivel bővült), a piaci részesedésünk betétállományban 66,2%. Az önkormányzati hitelek állománya 20%-kal 94,6 milliárd Ft-ra bővült, a piaci részesedésünk 52% - itt van erősítésre lehetőség. Egyre több ügyfélterminált használnak az önkormányzatok és használják az önkormányzatok és intézményeik gazdálkodását segítő kiskincstári és cash managment rendszert. A nem kamat jellegű bevételek - ahogy ez már a korábbi évekre is jellemző volt - meghaladták a kamat jellegű bevételek növekedését és ennek megfelelően az arányuk is nőtt az összes bevételen belül. A Bank nettó kamatbevétele 2004-ben 148 milliárd Ft volt, amely 25%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A nem kamatjellegű bevételek 113 milliárd Ft-ot értek el (32%-kal növekedtek), arányuk az összes bevételből 42%-ról 43,3%-ra emelkedett. Ennek a tendenciának azért van jelentősége, mert nyilvánvalóan várható a csökkenő kamatok mellett a kamatmarzsok csökkenése és a Bank alapvető stratégiai érdeke, hogy egyre nagyobb rész származzon a nem kamatjellegű bevételekből. Meg kell említeni a nem kamatjellegű bevételeken belül a kártya üzletág díjbevételét, amely 26,4%-kal nőtt és elérte a 27,2 milliárd Ft-ot. Van némi veszély a kártya üzletágban, mert az Európai Unió egyre többet foglalkozik a lakosság számára nyújtott kártyaszolgáltatások díjaival, főleg a határokon átnyúló szolgáltatások díjaival. Várhatóak esetleg díjcsökkenések, amit volumennel és jobb szolgáltatással, valamint új kártyafajtákkal lehet ellensúlyozni. A Bank összes bevétele 2004-ben 261 milliárd Ft volt, ami 28,1%-os növekedésnek felel meg. A Bank nem kamatjellegű kiadásai 2004-ben a korábbi évekhez viszonyítva dinamikusabban nőttek, 13%-kal 125 milliárd Ft-ra, ami infláció feletti növekedésnek felel meg. Több olyan rendkívüli költség volt, ami a korábbi évekre nem volt jellemző: egyrészt felgyorsítottuk a fiókhálózat felújítását, másrészt jó néhány akvizíció került tanácsadói díjba és egyéb költségbe, és nem utolsósorban azok a tranzakciószámok, amelyekről beszámoltam és amelyeknek bevétele szintén inflációt meghaladóan növekedett, azok nyilvánvalóan működési, postai és egyéb lebonyolítási, technikai költségekkel jártak. A Bank összes bevételének csökkenő részét, 20%-át fordítottuk személyi kiadásokra a 2003. évi 21,5%-kal szemben, de a személyi kiadások így is jelentősen nőttek. 2005. április 1-től vezettünk be egy új ösztönzési rendszert, ami több mint 4000 dolgozót érint és amely a bérek jelentős részét a naponta termékszinten mért értékesítéstől teszi függővé. Ettől azt reméljük egyrészt, hogy az OTP-s dolgozók legjobbjai lényegesen többet tudnak keresni, mint eddig és kevésbé lesznek elcsábíthatók, másrészt pedig azt reméljük, hogy jelentősen megnő az értékesített termékek száma, hiszen az OTP Bank egyik fejlődési iránya lehet, hogy az 1 ügyfélre jutó termékek számát (ami Magyarországon 1,5 db, míg NyugatEurópában 5-6 db) növelni tudja. Mindez a bevételek 50-60%-os növekedését eredményezhetné. Ez az ez évi fehér nyuszink a kalapból. Remélem, hogy bejön és hasonlóan jó eredményekről 6
számolhatunk be a következő évben. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy továbbra is folytatódott a bankon belül a folyamatok egyszerűsítése, ami szintén költségeket okozott, de eredményei már várhatóan ez évben jelentkeznek. Az összes bevétel 28%-kal nőtt, illetve a nem kamatjellegű kiadások 13%-os növekedése eredményeképpen sikerült jelentősen javítani a Bank kiadás/bevételi mutatóját (54,1%-ról 47,9%-ra), ami egy nagy hálózattal rendelkező, alapvetően retail szolgáltatást nyújtó bank esetében rendkívül jó mérték - talán Spanyolországban lehet egy-két banknál hasonló mértéket találni, de Európában mindenhol magasabb kiadás/bevételi mutatóval dolgoznak. Nőtt a minősített kintlévőség állománya, a teljes állományon belül 4,8%-ot tett ki. Ebben nem csak annak van szerepe, hogy jelentősen nőtt általában az állomány, hanem a korábbi évekhez hasonlóan megpróbálunk kellően prudensek lenni és próbáltunk a jövőbeni kockázatokra már most fedezetet képezni. Miközben jelentősen nőtt a minősített állomány, az összetétele átalakult, mert számottevő növekedés következett be a külön figyelendő és a rossz minősítésű állományban (amelyek a legkevésbé kockázatosak), ugyanakkor az átlag alatti és a kétes minősítésű állomány pedig jelentősen csökkent. A Bank az ügyfélkintlévőségei után értékvesztésként, kockázati tartalékképzésként és hitelezési veszteségként 7,9 milliárd Ft-ot számolt el, ami az éves állományra vetítve 0,67%-os költséget jelent, ami még mindig rendkívül kedvező mutató összehasonlítva más bankokkal nem csak Magyarországon, hanem Európában is. A Bank megképezte a jogszabály alapján megképezendő általános kockázati tartalékot is az eredménye terhére. Úgy értékeljük, hogy a Bank kockázati szempontból fedezettséget, minősítést tekintve kellően prudens és állománya inkább tartalékokat, mint kockázatokat jelent a befektetők számára. Jelentős lépéseket tettünk annak érdekében, hogy kelet-európai regionális bankká fejlődjünk. A Raiffeisen International mostani kibocsátása mutatja (az ott megnyilvánuló hatalmas érdeklődés, 20-szoros túljegyzés), hogy érdemes magunkat nem csak magyarországi kockázatként bemutatni ma már, hanem kelet-európai kockázatként, mert adott esetben kedvezőbb a megítélés. Úgy gondoljuk, hogy minden ilyen lépés az OTP potenciális értékét növeli. A 2002-ben és 2003-ban akvirált DSK Bank és az OTP Banka Slovensko teljesítménye jelentősen fejlődött. A horvát Nova Bankát most vettük át, ott még nem tudok érdemi változásról beszámolni, de úgy tűnik, hogy rendkívül jó növekedési potenciállal rendelkezik. Romániában is vettünk bankot, egyértelmű felelősségi rendszert alakítottunk ki, másrészt pedig elhatároztuk azt, hogy függetlenül a jövőbeni akvizíciók lehetőségétől, jelentős ütemben fejlesztjük a bank fiókhálózatát, számítástechnikáját. Nem várunk vele, mert a piac rendkívül dinamikusan nő és nem akarunk időt vesztegetni. Várhatóan szeptemberben már 30 fiókkal üzemel a bank és év végére eléri az 50 fiókot. A célunk minimum egy 200 fiókos hálózat létrehozása. A DSK Bank hasonló növekedést produkált, mint az OTP Bank, hiszen az adózott eredménye 9,1 milliárd Ft, ami 51%-os növekedést jelent. Mérlegfőösszege a 410 milliárd Ft-ot érte el. Megtérülési mutatói: eszközarányosan 2, 49%, tőkére vetítve 20,2%, ami ha nem is OTP szintű, de rendkívül kedvező mutató. Nagyon biztató az, hogy a mérlegfőösszeg növekedése is 27%-os volt. 2004. végén még nem mondhattuk, de ma már a DSK Bulgária legnagyobb bankja, mert átvettük az első helyet az Unicredito által birtokolt Ulbanktól konszolidált mérlegfőösszeg alapján, illetve a betét- és hitelpiacon is egyértelműen piacvezetőkké váltunk. Túl a pénzügyi eredményeken nagyon fontos, hogy teljesen új számítástechnikát sikerült viszonylag gyorsan implementálni és több mint 20 terméket vezettünk be. A 24 régióból 9 régiót hozunk létre, ami jelentős költségcsökkenésekkel jár. Felgyorsítottuk a kártyakibocsátást (ma már közel 700 ezer kártya van) és az ATM-ek és POS-ek telepítését. Megalakult Bulgáriában az élet- és nem életbiztosító, illetve az életbiztosító megkezdte a működését, a nem életbiztosító tekintetében pedig várjuk a hatósági jóváhagyást, amelynek egyetlen akadálya, hogy az erre feljogosított poszt nincs betöltve. Kedvező, hogy az OTP Bank szlovákiai bankja mérlegfőösszegben 34,5%-os növekedést ért el és adózott eredménye is jelentősen nőtt. A magyar számviteli szabályok szerint 522 millió Ft az 7
eredmény. A szlovák számviteli szabályok szerint még mindig van egy kis veszteség, de igazából a magyar sztenderdeket tartjuk mértékadónak, mivel az közelebb áll a nemzetközi szabványhoz. Több új termék jelent meg, hasonlóan a Széchényi kártyához megjelentünk Solvent kártyával, bevezettünk a vállalkozói ügyfelek számára egy komplex megtakarítási számlát és különböző szolgáltatásokat, valamint lakástulajdonosi közösségek számára egy komplex terméket. Ami a legfontosabb: úgy tűnik, hogy sikerült kamatoztatni a tapasztalatot, a lakáshitelek állománya 107%-kal nőtt, a fogyasztási hitelek állománya pedig 67%-kal. A bank 8 új fiókot nyitott és ma már 68 fiókban áll az ügyfelek rendelkezésére. A tendencia teljesen egyértelműen pozitív és ennek kedvező keretet biztosít a szlovák gazdaság is. A RoBank (mely 2004. júniusban került a tulajdonunkba) mérlegfőösszege 44,6 milliárd Ft volt. A bank egész évi adózott eredménye 428 millió Ft. A Nova Banka átvételére ez év márciusában került sor. A bank mérlegfőösszege 256 milliárd Ft; 7. legnagyobb szereplője a horvát bankpiacnak. Bár a részesedése nem jelentős a horvát bankpiacon (lakossági hitelekből 6%-os, lakossági betétekből 4%-os a piaci részesedése), a tevékenységének 99%-a a tengerparton van. Piaci részesedése Dubrovnikban és Dubrovnik környékén 60%, Zadarban és Zadar környékén 50%. A tengerparton a piaci részesedése átlagban 20%, ami azt jelenti, hogy Horvátország legdinamikusabban fejlődő részén jelentős mértékben jelen vagyunk. Folynak tárgyalások egy másik bank átvételéről, amely esetleg betöltené azt a hiányt, ami Zágrábban tapasztalható a bank életében. Elhatározásunk, hogy a tengerpart általunk le nem fedett részén, valamint Horvátország északi részén megjelenünk új fiókokkal. Rendkívül jól képzett bankszakmai csapatot találtunk a Nova Bankában és megfelelő számítástechnikai rendszert. Remélem, hogy a horvát gazdaság fejlődésével párhuzamosan, illetve azt meghaladóan tud a bank növekedni. Az OTP Bankcsoport konszolidált eredménye - beleértve a külföldi és magyar leányvállalatokat és az OTP Bankot - adózás előtt 151,4 milliárd Ft, amely 47%-kal haladja meg az előző évit. A konszolidált adózott eredmény 125,9 milliárd Ft. A Bank adózás előtti eredménye 123,5 milliárd, adózott eredménye pedig 104,8 milliárd Ft. A növekedésnek megfelelően nőtt az 1 részvényre jutó eredmény is. Az 1 törzsrészvényre jutó eredmény higítatlanul 391 Ft, higitottan 374 Ft, ami közel 50%-os növekedést jelent. A higitás azt jelenti, hogy figyelembe vesszük-e a Bank által birtokolt részvényeket vagy nem. Az 1 részvényre jutó konszolidált eredmény 449 Ft, ami 100 Ft-os névértéket figyelembe véve jó teljesítmény. Ahogy már említettem, a konszolidált eredmény legnagyobb részét az OTP Bank adta, 83%-ban. A megtérülési mutatók: a bank átlagos megtérülése eszközre vetítve 3,61%, saját tőkére vetítve 35,7%, ami reálértékben 29%-ot tesz ki. Konszolidált szinten az arány eszközre vetítve 3,28%, saját tőkére vetítve pedig 36,3%. Az OTP Bank saját tőkéje 2004. december 31-én 325 milliárd Ft, a konszolidált saját tőke pedig 389 milliárd Ft volt. Az OTP Bank fizetőképességi mutatója év végén 11,19% volt, lényegesen magasabb a Hitelintézeti törvényben meghatározott 8%-nál. Ahogy korábban említettem, a részvényárfolyam megduplázódott. A 2003. december végi 2675 Ft-ról 5570 Ft-ra emelkedett, ez 108%-os növekedésnek felel meg, miközben a BUX 57%-kal emelkedett. 1995-től a mai napig az OTP részvény árfolyama a 60-szorosára emelkedett, ami azt jelenti, hogy 57%-os átlagos növekedést tudott elkönyvelni, ami egyedülálló hozam a hűséges befektetők számára. Nagyon fontos, hogy az elmúlt évben - figyelembe véve a dollár gyengülését is - magasabb volt a dollárban mért növekedés, elérte a 140%-ot. A Bank piaci értéke 2004. december 31-én 6,3 milliárd euró volt. Ma 7 milliárd euró körül tartunk és bízom benne, hogy év végére ez jelentősen növekedni fog, hiszen bár magas a részvény ára a saját tőkére vetítve, a részvényre jutó jövedelmet nézve az európai átlaghoz képest a mai árfolyamon a Bank elég jelentősen alulértékelt. Ahogy említettem, a Bank 104.818 millió Ft adózott eredményt ért el. A Bank Igazgatósága ezt az eredményt a következők szerint javasolja felosztani: 10.482 millió Ft-ot általános tartalékra 8
kell fordítani (ez törvényi kötelezettség), javasolunk 41.206 millió Ft-ot osztalékként kifizetni, a Bank vagyonának gyarapítására mérleg szerinti eredményként pedig 53.130 millió Ft-ot elszámolni. Erre azért van szükség, mert a korábban meghirdetett stratégiának megfelelően az akvizíciókat folytatni kívánjuk, amihez saját tőke is kell. A javaslat elfogadása esetén az osztalék kifizetési hányad 39,3%, amely összhangban van a korábbi ígéretünkkel, miszerint folyamatosan növeljük az osztalék kifizetési hányadot. Ezen számok mellett 1 törzsrészvényre 146 Ft osztalék járna (amely 146%-os osztaléknak felel meg); az osztalék fizetés kezdő napjára június 13-át javasoljuk. Az Alapszabály idevágó rendelkezése szerint a Bank a saját portfoliójában lévő részvényekre nem fizethet osztalékot, a saját részvényre jutó osztalékkal megemeli az egyéb részvénytulajdonosok kezében lévő osztalékot, így a várható kifizetés - nem tudjuk pontosan, hogy a kifizetés napján mennyi részvény lesz a birtokunkban, de nagyságrendi változás nem várható - 156 Ft lesz. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni elnök-vezérigazgató úr előadását és felkéri Tolnay Tibor urat, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy ismertesse a testület jelentését. 2.
A Felügyelő Bizottság jelentése 2004. évi tevékenységéről, valamint a 2004. évi éves (banki és konszolidált) beszámolókról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról
Tolnay Tibor: Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottságának nevében tájékoztatom Önöket, hogy a Felügyelő Bizottság 2004. év folyamán mint ahogy azt korábban is tette - a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, valamint a Gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban folytatta tevékenységét. Ennek megfelelően érvényesítette a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelmében ellenőrzési funkcióját, valamint irányító szerepét. A Felügyelő Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte az OTP Bank Rt. gazdasági tevékenységét, beszámoltatta az ügyvezetést, valamint tájékoztatást kért a Bank működésével kapcsolatos aktuális kérdésekről. Ezen beszámolókból nyomon követte a tőzsdei gyorsjelentésekben foglaltak alapján az eredmények alakulását, a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírtak betartását, a minősített követelésállomány nagyságának, összetételének alakulását, továbbá az értékvesztés elszámolási és céltartalék képzési kötelezettség teljesítését. A Felügyelő Bizottság tájékoztatókat hallgatott meg többek között az üzletpolitikai célkitűzések teljesítéséről, az üzleti tevékenység várható eredményeiről, az OTP csoport 2005. évi üzletpolitikai terveiről, továbbá a külső szervezetek által végzett vizsgálatok megállapításai alapján készített intézkedési tervekben foglaltak megvalósulásáról; a romániai RoBank többségi részesedésének megvásárlásának folyamatáról, a tervezett fejlesztésekről, a várható megtérülésről; a pénzmosás megelőzésére tett intézkedéseket követő tapasztalatokról, illetve a további teendőkről. A Közgyűlést megelőzően a Felügyelő Bizottság megvizsgálta a Közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A Felügyelő Bizottság megismerkedett az auditált éves beszámolóban és a konszolidált éves beszámolóban foglaltakkal és meghallgatta a könyvvizsgáló tájékoztatóját.
9
A Felügyelő Bizottság az Ellenőrzési Igazgatóság számára 2004. évben is kijelölte a vizsgálatok súlyponti kérdéseit és meghatározta a főbb ellenőrzési feladatokat. A Felügyelő Bizottság az Ellenőrzési Igazgatóságot az elvégzett és lezárt 283 vizsgálatról negyedévente beszámoltatta. A beszámoltatás során az ellenőrzési szervezet tájékoztatást adott a Felügyelő Bizottságnak a vizsgálatok során tett megállapításokról, a vizsgálatok során feltárt hiányosságokkal kapcsolatos személyi felelősségre vonásokról, valamint a vizsgálatokat követő intézkedési tervekben foglalt feladatok teljesüléséről. Az ellenőrzési szervezet vizsgálatai során a megállapítások és javaslatok 99,5%-át a vizsgált egységek elfogadták, a szükséges intézkedéseket megtették, illetve azok részben folyamatban vannak. A belső ellenőrzés éves programját kiegészítve, a Felügyelő Bizottság további 4 terület kiemelt vizsgálatát tartotta szükségesnek a fokozott kockázat, illetve az Uniós csatlakozás hozta változások miatt. Az első kiemelt téma a Nemzetközi Bankműveleti Főosztály vizsgálata volt. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az Uniós csatlakozás kapcsán a Bank nemzetközi bankműveleti területe megfelel-e a változó szabályozásnak és követelményeknek. Az ellenőrzés a terület működését alapvetően megfelelőnek, szabályozottnak és ellenőrzöttnek értékelte. Megállapították azt is, hogy a nagyszámú kezelt tranzakció mellett az eseti munkahibák száma minimális. Javaslatokat főleg a hatékonyság javítására tettek. A második kiemelt téma a Befektetési Szolgáltatási Igazgatóság vizsgálata, amely tevékenységének vizsgálatára első alkalommal került sor, mivel egy viszonylag új szervezeti egységről van szó. Összességében megállapítható volt, hogy a terület tevékenysége, működése, termékfejlesztési stratégiája megfelelő színvonalú. A szakterület a piaci változásokra gyorsan reagál, a versenytársak helyzetét folyamatosan figyelemmel kíséri. Működése a törvényi, jogszabályi előírásoknak megfelel. A harmadik kiemelt téma az integrált biztonság témavizsgálata volt. Az Ellenőrzés munkatársai a Bank 60 fiókjában végeztek komplex témavizsgálatot, valamint további 10 fiókban vizsgálták meg a korábbi ellenőrzések megállapításaira vonatkozó intézkedések teljesítését. Az OTP Bank integrált biztonságának fogalma magába foglalja az összes olyan elemet, amely a Bank biztonságos működtetése szempontjából kockázati jelentőséggel bír (bankbiztonság- és tűzvédelem, pénz- és értékkezelés, valamint letétkezelés, iratkezelés, adatvédelem, informatikai biztonság, vírusvédelem, munkabiztonság). A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a korábban végzett ellenőrzések hibát és hiányosságot feltáró megállapításait a bankegységekben kiküszöbölték, a bankbiztonság javult. Ugyanakkor a pénz- és értékkezeléssel összefüggő eseti és munkahibák száma kis mértékben növekedett, melyek kiküszöbölésére a szükséges intézkedések megtörténtek, illetve részben folyamatban vannak. A negyedik kiemelt téma az OTP Bank Rt. Üzletmenet Folytonossági Tervének aktualizálása projekt volt. Az Ellenőrzési Igazgatóság aktívan közreműködött a Bank Üzletmenet Folytonossági Tervét aktualizáló Projekt koordinációs és minőségellenőrzési munkálataiban. Az Üzletmenet Folytonossági Terv az üzleti szempontból kritikusnak minősített tevékenységek folyamatosságának biztosítására irányul. A Projekt a Bank összes szakterületére kiterjedt és egy számítógéppel támogatott, könnyen használható, átfogó rendszert eredményezett. Ezzel a működési kockázatok egy része jelentősen csökkent, hozzájárulva a Baseli tőkemegfelelési kritériumok megfelelő szintű teljesítéséhez. Az ellenőrzési szervezet megkezdte a Projekt során felhalmozott tapasztalatok átadását a Bankcsoporttagok részére is. A Felügyelő Bizottság a kiemelten kezelt ellenőrzések megállapításait és javaslatait tartalmazó jelentéseket részletesen megtárgyalta, értékelte és elfogadta. A jelentésben elfogadott ajánlások teljesítését a továbbiakban figyelemmel kísérte.
10
A Bank vezetéséhez és a Felügyeleti szervekhez érkezett ügyfélbejelentéseket a belső ellenőrzési szervezet kivizsgálta és megválaszolta. 2004. év folyamán 15%-kal több ilyen bejelentés érkezett, mint az előző évben, ezek nagy része továbbra is a PSZÁF-tól került továbbításra a Bankhoz. A Bankhoz beérkezett összes ügyfélbejelentés száma 8%-kal magasabb volt, mint az előző évben, ugyanakkor a jogosnak minősített bejelentések aránya a tárgyévben is csökkent. A Bankhoz érkezett bejelentések legnagyobb részét a bankkártyával kapcsolatos panaszok tették ki, mely az elmúlt évhez képest jelentős növekedést mutat. Az értékeléshez azonban fontosnak tartom annak ismeretét is, hogy 2004. év végére a Bank által kibocsátott kártyák száma meghaladta a 3,8 millió darabot, valamint azt, hogy az OTP hálózatban végrehajtott összes bankkártyás tranzakciók száma közel 150 millió volt. Erre a tetemes nagyságrendű tranzakcióra 8.585 bejelentés (ebből 4.916 jogosnak minősített bejelentés) jutott, ami arányait tekintve jó színvonalú ügyfélkiszolgálást takar. A Bank vezértermékeként számon tartott lakossági folyószámla, valamint a betétszolgáltatás területén 2004. évben a jogos bejelentések aránya csökkent. Ezen üzletágak esetében is fontos a jogos panaszok számának értékelésekor azokat az üzletágakban összesen kezelt számlák darabszámával összevetni. Megállapítottuk, hogy átlagosan 8.394 számlára esik egy jogos panasz. A lakossági hitelezés területét érintő ügyfélbejelentések jelentős része az adósság elengedésére, illetve a Bankközi Adósnyilvántartó Rendszerből való törlésre irányult. Megemlítendő eredmény, hogy a lakáshitelezéssel kapcsolatosan jogosnak minősített bejelentések aránya az elmúlt évekhez hasonlóan a tárgyévben is jelentősen csökkent. Összefoglalásul elmondható, hogy bár az egyes üzletágakban némi emelkedést tapasztaltunk az ügyfélbejelentések számában, a Bank egészére, forgalmára vetítetten ez mégsem tekinthető jelentősnek. Ennek ellenére minden egyes bejelentést alaposan megvizsgálnak, egyrészt az ügyfelek színvonalas kiszolgálásnak az érdekében, másrészt a bejelentésekben rejlő, a Bank további fejlődését elősegítő információk miatt. A Felügyelő Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatékony ellenőrzések nagy mértékben segítették a Bank szabályszerű működését, a kimagasló üzleti eredmények elérését és hozzájárultak a fejlesztések sikeréhez. Tisztelt Közgyűlés! A Felügyelő Bizottság a rendelkezésére bocsátott dokumentációk alapján megállapította, hogy az OTP Bank Rt. az éves beszámolóját és az éves konszolidált beszámolóját a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek, a Számvitelről szóló törvénynek, illetve a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások könyvvezetéséről és éves beszámoló készítéséről szóló kormányrendeletnek megfelelően készítette el. A Bank az értékvesztést és a kockázati céltartalékot a vonatkozó PM rendeletben foglaltak szerint megképezte. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban az OTP Bank Rt. általános kockázati céltartalékot képzett. Az OTP Bank Felügyelő Bizottsága úgy ítéli meg, hogy az OTP Bank Rt. éves tevékenysége során megfelelt a törvényességi követelményeknek és a tulajdonosi érdeknek, eredménymutatói kedvezően alakultak. Az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottsága a könyvvizsgáló jelentésében foglaltakkal megegyezően a 2004. üzleti évről szóló beszámolót, a vetített ábrán mutatott főbb összetevők szerint 3.044.772 millió forintos mérlegfőösszeggel, a konszolidált éves beszámolót 4.182.444 millió forintos mérlegfőösszeggel elfogadja, továbbá a 104.818 millió forint összegű adózott eredmény felosztására vonatkozó - ábra szerinti - javaslatot és az Igazgatóság üzleti jelentését elfogadva, a társaság Közgyűlésének jóváhagyásra javasolja. A Felügyelő Bizottság egyetért az Igazgatóság azon javaslatával, hogy az osztalék mértéke a törzsrészvényekre részvényenként 146 Ft, a szavazatelsőbbségi részvényre 1460 Ft legyen, azaz a
11
részvények névértékére vetítve 146%, továbbá, hogy az egyes részvényeseknek ténylegesen fizetendő osztalék mértéke a Társaság Alapszabályának megfelelően kerüljön kifizetésre. Tisztelt Közgyűlés! Eddig soha nem tettük, de a Bank Felügyelő Bizottsága nevében a Bank dolgozóinak és menedzsmentjének elismerésünket fejezzük ki és gratulálunk az elmúlt évi teljesítményekhez. Köszönöm figyelmüket! Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Tolnay Tibor úr előterjesztését és felkéri Nagy Zoltán urat, a könyvvizsgáló társaság képviselőjét, hogy ismertesse a 2004. évi éves beszámoló vizsgálatáról szóló jelentést. 3.
A könyvvizsgáló beszámolója a 2004. évi éves (banki és konszolidált) beszámolók vizsgálatának eredményéről
Nagy Zoltán: Tisztelt Közgyűlés! A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. elvégezte az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2004. december 31-i éves beszámolójának és konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálatát. A könyvvizsgálatot a magyar könyvvizsgálati sztenderdekben foglaltak és a Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok szerint hajtottuk végre. Ezen irányelvek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellő bizonyságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak jelentős mértékű tévedéseket. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemények megadásához. Mind az éves beszámoló, mind a konszolidált éves beszámoló vonatkozásában megállapítottuk, hogy az a Bank 2004. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Nagy Zoltán úr előadását és megnyitja a 2004-es üzleti év lezárásával kapcsolatos 1., 2. és 3. sz. napirendi pontok feletti vitát. Kéri a felszólalókat, hogy kérdéseik, észrevételeik, javaslataik ismertetése előtt mondják meg nevüket. Zelena János részvényes: Tisztelt Közgyűlés és Tisztelt Igazgatóság! Engedjék meg nekem, hogy előrebocsássam, hogy egyetlen részvényem van a Társaságban és spekulációs céllal szoktam a részvény vételével-eladásával foglalkozni. Anélkül, hogy komolyabb részesedést szereztem volna a cégben, mindig figyelemmel kísértem a Társaság eredményeit. Nagyszerű az eredmény, minden szám nagyon imponáló. A magam részéről csatlakozom azokhoz, akik kifejezték elismerésüket a Társaság eredményei kapcsán. Elnök-vezérigazgató úr felsorolta, hogy a Társaság milyen díjakban részesült nemzetközi társaságok részéről. Szerényen elhallgatta, hogy az elmúlt évben az Ernst&Young díját a független bíráló bizottság egyöntetű véleménye alapján ő kapta meg. Ezúton gratulálok a díjhoz. Ugyanakkor szeretném tudni, hogy a részvényes tájékozódási joga kiterjed-e a Bank által a felsővezetés részére kifizetett éves bér és egyéb személyi jellegű kifizetések összegére. Nem személyre lebontva kérdezem ezt, illetve most nem is kérdezem. Sőt, bármekkora ez az összeg, úgy gondolom, hogy a dupláját érdemli a vezetés. Állásfoglalást kérnék arra vonatkozóan, hogy kiterjed-e a részvényesek joga ebben az irányban a tájékozódásra. A Gt. és a BÉT Forgalombantartási Szabályzata ezt nem korlátozza, nem korlátozza a Társaság Alapszabálya sem. Lehetséges, hogy van olyan magyar vagy Uniós jogszabály, amely esetleg ezt korlátozza.
12
Van egy tényleges kérdésem is a Felügyelő Bizottság elnökéhez vagy a könyvvizsgálóhoz címezve: A Társaság jogutódjának minősül az OTP Értékpapír Rt-nek, amely1998. március 3-án a MOL Rt. megbízásából részvényeket forgalmazott: új részvények kibocsátására vonatkozott a megbízás. A tájékoztató tartalmában foglaltakért egyetemes felelősséget vállalt. Ismeretes, hogy az 1998-as kibocsátási tájékoztató tartalmaz egy olyan mondatot, hogy jogilag kikényszeríthető a gáz ár szabályozás. Sajnos a 2002. májusi Legfelsőbb Bírósági ítélet alapján elmondható, hogy ez nem volt kikényszeríthető, bár ezt még véglegesen nem lehet kijelenteni, hiszen az Alkotmánybíróság előtt van az ügy. Szeretném tudni, hogy - mivel ez az ítélet lassan 3 éves lesz tekinthető-e úgy, hogy ez a kockázat végleg kikerült a Társaság kockázatai közül, esetleg elévült az 1998-as kibocsátásra tekintettel. Egyáltalán jelezte-e valamely értékpapír vásárló, hogy amennyiben jogerőssé válik, hogy a jogi lehetőségek kimerülnek a kibocsátó részéről a gázár szabályozás részéről, akkor igényt támaszt az Értékpapír Rt-vel, illetve most már a jogutóddal szemben. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Kérdezi, hogy van-e további észrevétel, kérdés, javaslat. Dr. Hámori Éva részvényes: Elnök úr a beszámolójában nagyon szép eredményekről adott számot, ezzel kapcsolatban néhány gondolatot szeretnék felvetni. Elnök úr a személyi kölcsön állomány növekedéséről számolt be. Az OTP a személyi kölcsönökre 30%-os THM-et számít fel. Ebből kb. 5% a tényleges adminisztrációs költség, a kamat pedig kb. 25%, ami közelít a vállalkozói hitelekéhez. Úgy gondolom, hogy a PSZÁF vagy a Felügyelő Bizottság megvizsgálhatná ennek a kamatnak a mértékét, hogy vajon nem esik-e az erőfölénnyel való visszaélés kategóriájába. Napi tapasztalatom, hogy az OTP elektronikus rendszere nagyon gyakran lefagy 1 vagy 2 napra, de hallottam már 3 napról is. Úgy gondolom, hogy az OTP-nek van olyan megfelelő műszaki gárdája - de ha nincs, nagyon sok jó cég dolgozik a piacon -, amely megfelelőképpen előkészíthetné az OTP-nek azt a tervét, hogy a kibocsátott kártyák számát tovább növeljék. Nagyon kellemetlen az ügyfélnek, hogy egyszerűen nem jut a pénzéhez, azon kívül a kártyája beragad. A kapott anyag szerint kb. 8-9%-os személyi állomány leépítés van. Úgy gondolom, hogy amikor ezeket a személyeket az OTP alkalmazta, megfelelő kiképzésben részesített, ami szellemi tőke befektetésnek minősíthető. Van-e az OTP-nek olyan elgondolása, hogy a volt alkalmazottakat akár üzletkötőként, vagy más módon az OTP-hez továbbra is odakösse és a szaktudásukat felhasználja. Kérdésem a külföldi bankokkal kapcsolatban a következő: szükségem volt a romániai bank címére. Sokat kellett telefonálgatnom, mire Zelenák úrhoz eljutottam, akitől megkaptam a címet. Van-e az OTP-nek elgondolása, mely szerint az OTP új szerzeményeinek a címét, elérhetőségét, a bevezetett fizetési módozatokat, kártyákat hirdeti, pl. a Népszabadságban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara újságaiban, az ITD útján és más utakon, ahol a lakosság és a hazánkban dolgozó nagy számú külföldi állampolgár ehhez hozzájuthat. További kérdésem az ügyfélvédelem biztosítása. Az OTP Garancia Biztosítónál kötött egy ismerősöm turista vagy baleset biztosítást (nem emlékszem pontosan a megnevezésére) 4900 Ftért. Otthon olvasta el az illető és sokkot kapott, mert ahhoz, hogy a biztosítási összeget megkapja, el kell veszítenie a két szemét, a két kezét és a két lábát és marad a törzs, amit hazavisznek lepedőben. Természetesen megpróbálta visszaszerezni a pénzt, amihez elláttam az általam ismert információkkal. Nagy nehezen sikerült megszabadulnia ettől az összegtől úgy, hogy nem fizeti jövő évre. Úgy gondolom, hogy az a szervezet (PSZÁF, Fogyasztóvédelmi Felügyelet), amely engedélyezte ennek a biztosítási formának a forgalomba hozatalát, ügyfélvédelmi szempontból is megvizsgálhatná. 13
Köszönöm szépen. Dr. Zsingor Iván: Kérdezi, hogy van-e további észrevétel, kérdés, javaslat. (Nincs.) Zelena úr felvetésére reagálva a menedzsment díjazásával kapcsolatban elméleti jellegű választ tudok adni az elméleti felvetésre: egyrészt a hatályos magyar jogszabályok valóban nem mondják ki, hogy ez egy részvényesi jogosítvány lenne, másrészt a részvényesi jogosítványok mibenlétéről, tudakozódási jogról, ezek határairól tanulmányokat lehetne írni. Hogy ez valójában hogy működik, ehhez kell egy kialakult piaci gyakorlat, amelynek kialakítási folyamatában vagyunk. Át fogom gondolni ezt a kérdést. Dr. Csányi Sándor: Nyilvánvaló, hogy elsősorban az én jövedelmem lehet az érdeklődés tárgya. A jövedelmem 90%-a a részvényhez kapcsolódik. Ez az arány nagyjából 80% a vezérigazgatóhelyetteseknél és kb. 60% az ügyvezető igazgatóknál. Ez alapján kiszámítható az összeg. Én egyébként nem zárkóznék el a jövedelem nyilvánosságra hozásától, ha ez lenne az általános gyakorlat. A MOL 1998. évi kibocsátásával kapcsolatban nem volt reklamáció. Azt egyébként most vállalnám, hogy az akkor kibocsátási áron visszavesszük a részvényeket, ha valaki úgy gondolja, hogy veszteséget ért el. Egyébként az Értékpapír Rt. jogutódját, a Mérleg Rt-t tegnap eladtuk, az összes kockázattal együtt. A személyi kölcsön THM 30%-os mértéke soknak tűnik, ha csak nem tesszük mellé a konkurrensek fogyasztási jellegű THM-jét, ami 30-50% között mozog. Ha csak adminisztrációs költségünk lenne, ez a THM magas lenne, de a személyi kölcsön elég kockázatos hitel és amikor az árazását megállapítottuk, az átlagosnál lényegesen nagyobb kockázattal számoltunk, hiszen nincs megfelelő fedezet mögötte. Állunk elébe adott esetben egy vizsgálatnak, de az ilyen jellegű hitelek piaci kamatának alsó határán vagyunk. Az elektronikus csatornák ügyében tegnap 1 órát töltöttem el Pap Gyula vezérigazgató-helyettes úrral, az IT terület vezetőjével ebben a témakörben. Nekem is volt olyan érzésem, hogy több a lassulás, a leállás. A kapott statisztikák bemutatták az összes rendszernek a rendelkezésre állási idejét, amelyik mindegyik rendszer esetében 99,9%, ami nyilván nem vigasztalja azt, aki egy adott órában akar a pénzéhez hozzájutni és nem tud. Mindent megteszünk azért, hogy még kevesebb legyen a lassulás. Egyébként messze az európai átlag felett van a rendelkezésre állás kártya, POS és ATM tekintetében egészen biztosan, mert a VISA és a Mastercard rendszeresen küld ilyen statisztikákat és azok szerint jobban állunk. Amikor leépítünk, akkor mindig megnézzük, hogy tudjuk-e az OTP Csoportban hasznosítani a kollegák szaktudását. Az elmúlt héten szintén foglalkoztam az OTP honlapjával, mert számomra nagyon szegényesnek tűnt az az információ, ami rendelkezésre áll bizonyos területek esetében. A honlap szerkesztése más területre fog átkerülni éppen azért, hogy minél szélesebb körű információ legyen elérhető az ügyfelek számára. Az megfontolandó, hogy a különböző kiadványainkban feltüntessük a külföldi érdekeltségeink elérhetőségét és a kontakt személyeket. A biztosítást illetően felháborító lenne az említett helyzet. Megkérem Dr. Utassy László urat, a Garancia Biztosító vezérigazgatóját, hogy cáfolja ezt meg. Dr. Utassy László: Nagyon nehéz az elhangzottak alapján beazonosítani a terméket. Arra gondolok, hogy ez egy élet- balesetbiztosítási módozat. Minden ilyen terméknek a magyar biztosítási piacon és mindenhol a világon szükséges melléklete egy olyan táblázat, amely az egészségkárosodás mértékét jelzi egy baleset után. A Felügyelet követeli meg tőlünk, hogy ezt a táblázatot csatoljuk az összes többi átadott szerződési feltételhez. Biztosítási termékeink versenyképesek mind az ár, mind a szolgáltatás színvonalának tekintetében, ez a termékünk is, amelyből nagyon sokat értékesítettünk mind a saját, mind a banki hálózatban. 14
Dr. Csányi Sándor: A kérdés az volt, hogy csak csonkolás esetén vagy halál esetén fizet-e a Biztosító. Dr. Utassy László: Nem, ez egy élet- és balesetbiztosítás. Előfordulhat egy súlyos baleset, amely alkalmanként csonkolással jár. Ez a táblázat pontosan jelzi, hogy egy-egy fontos szerv elvesztése az egészségkárosodás milyen mértékét jelenti. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni a válaszokat a feltett kérdésekre. Kérdezi, hogy a kérdéseket feltevők elfogadják-e a válaszokat. Zelena János: Természetesen elfogadom a válaszokat, de még egy mondatot szeretnék mondani a beszámolóval kapcsolatban. A közgyűlési dokumentumok 76. oldalán az olvasható, hogy a Bankcsoport adózás előtti eredménye 2004. és 2009. között átlagosan 14%-kal nő évente, amit abszolút reálisnak látok magam is. Az adózott eredmény átlagos növekedése is 14%, de a bankadó hatása miatt kevésbé egyenletes. A bankadóra szeretnék reagálni: úgy gondolom, hogy a bankadó kormányzati intézkedés következménye, negatívan érintette a Társaságot, ugyanakkor azt is megjegyeztem volna, hogy a Kormánynak volt egy másik döntése is nemrégiben, ami szintén hatással van a Társaság jövőbeni eredményére, ez pedig az euró bevezetésének kitolása 2 évvel. Úgy látom, hogy ahány évig kormányon van a jelenlegi koalíció, annyi évvel tolódik ez a dátum. A kormányzati intézkedésekből néha profitálni is lehet, ez némileg kompenzálja azt a hátrányt, amit a bankadó jelent. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Kérdezi, hogy van-e további észrevétel, kérdés, javaslat. (Nincs.) Miután nincs további észrevétel, a 2004. üzleti év lezárásával kapcsolatos első három napirendi pont tekintetében a szavazási eljárások megkezdhetők. 1/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja az Igazgatóságnak a Társaság 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló jelentését, megállapítja, hogy a Társaság eleget tett a gazdasági évre meghatározott üzletpolitikai célkitűzéseknek és a Társaság Igazgatósága által jóváhagyott éves pénzügyi tervben vállalt eredményt teljesítette." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy az elhangzott határozati javaslatra az 1. sz. szavazócédula kitöltésével adják le szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Felügyelő Bizottság jelentésével kapcsolatos határozati javaslatot: 2/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottságnak a 2004. évi éves banki és konszolidált beszámolókról valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról szóló jelentését." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy az elhangzott határozati javaslatra a 2. sz. szavazócédula kitöltésével adják meg szavazatukat. Szavazás 15
Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot. 3/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja a könyvvizsgálónak a 2004. évi éves banki és konszolidált beszámolók vizsgálatának eredményéről szóló jelentését." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 3. sz. szavazócédula kitöltésével adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2004. év lezárásával kapcsolatos utolsó határozati javaslatot. 4/2005. számú határozati javaslat: „A Közgyűlés a Társaság 2004. évi mérlegét 3.044.772 millió Ft mérleg főösszeggel, 104.818 millió Ft adózott eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózott eredményt a következők szerint osztja fel: 10.482 millió Ft-ot általános tartalékra, 41.206 millió Ft-ot osztalékfizetésre kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 53.130 millió Ft. Az osztalék mértéke, a törzsrészvényekre részvényenként 146 Ft, a szavazatelsőbbségi részvényre pedig 1.460,- Ft, azaz a részvények névértékére vetítve 146%. Az egyes részvényeseknek ténylegesen fizetendő osztalék mértéke a Társaság Alapszabályának megfelelően kerül kiszámításra és kifizetésre. Az osztalék kifizetésére 2005. június 13-tól kerül sor az Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint. A Közgyűlés a Társaság 2004. évi konszolidált mérlegét 4.182.444 millió Ft mérleg főösszeggel, 125.875 millió Ft adózott eredménnyel állapítja meg. A konszolidált szintű adózott eredményből 11.890 millió Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 72.783 millió Ft.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a felolvasott határozati javaslatra a 4. sz. szavazócédula leadásával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az 1. sz. határozati javaslatra leadott szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
26.550.388 0 1.580.344
Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Igazgatóság jelentését 100%-os támogatottsággal fogadta el. A Közgyűlés 1/2005. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja az Igazgatóságnak a Társaság 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló jelentését, megállapítja, hogy a Társaság eleget tett a gazdasági évre meghatározott
16
üzletpolitikai célkitűzéseknek és a Társaság Igazgatósága által jóváhagyott éves pénzügyi tervben vállalt eredményt teljesítette." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
26.550.188 0 1.580.544
Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság jelentését elfogadta. A Közgyűlés 2/2005. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottságnak a 2004. évi éves banki és konszolidált beszámolókról valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról szóló jelentését." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 3. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
26.551.088 0 1.580.544
Megállapítja, hogy a Közgyűlés a könyvvizsgáló jelentését elfogadta. A Közgyűlés 3/2005. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja a könyvvizsgálónak a 2004. évi éves banki és konszolidált beszámolók vizsgálatának eredményéről szóló jelentését." Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a 4. sz. határozati javaslatra leadott szavazatok számlálása, felkéri Dr. Spéder Zoltán alelnök, vezérigazgató-helyettes urat, hogy ismertesse az Igazgatóság tájékoztatóját a 2005. évi üzletpolitikáról. 4. Az Igazgatóság tájékoztatója a 2005. évi üzletpolitikáról Dr. Spéder Zoltán: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszöntöm a mai Közgyűlésen részvényeseinket, a hatóságok képviselőit és kollégáinkat. Megpróbálom megfelelő módon strukturálni a mondanivalómat, figyelemmel az eddig feltett kérdéseikre is. A szokásoknak megfelelően a téma a következő év (amiben már benne is vagyunk) üzletpolitikai tájékoztatója. Figyelemmel azonban arra, hogy tavaly csatlakoztunk az Európai Unióhoz és figyelemmel arra is, hogy immáron folyamatosan vagyunk kb. 5 évvel az eurózónához csatlakozás előtt, nem csak az idei év teendőiről szólnék néhány szót, hanem egy hosszabb kitekintés is lenne arra vonatkozóan, hogy milyen fejlődési pályát látunk magunk előtt a következő 5 évben és az nagyjából milyen üzleti lehetőséget hordoz magában. Dacára annak, hogy elég sok kritika hangzik el és erősödik a kétkedés az eurózónához csatlakozást illetően, mi továbbra is arra építjük a következő ötéves tervünket, hogy az ország valamennyi kritérium tekintetében teljesíteni fogja a belépéshez szükséges Maastrichti kritériumokat. Reméljük, folyamatosan le fogjuk tudni követni ezeknek a kritériumoknak a 17
változását és ezek alapján egy többé-kevésbé menedzselhető fejlődési pályát fogunk magunk előtt látni. Ha és amennyiben ez így lesz, úgy gondoljuk, hogy figyelembe véve a csoport jelenlegi szerkezetét, a következő 5 év növekedése mindenképpen garantálva lesz, nem csak volumenekben, hanem a profittermelés forrásai is rendelkezésre fognak állni. Mit mutat ez a konvergenciós pálya? A jelenlegi helyzetben nagyjából azt látjuk, hogy szinte valamennyi kritérium tekintetében messze alatta vagyunk a követelményeknek, ilyen értelemben van honnan és hova fejlődni. Más oldalról azt gondoljuk, hogy sok illúziónk nem lehet a tekintetben, hogy rövid távon komoly konszolidációs lépésekre fog sor kerülni, ezzel együtt bizonyosan vagyunk abban, hogy a 2006-os választások eredményétől függetlenül mindenképpen olyan lépésekre fog sor kerülni, amelyek meg fogják alapozni elsősorban a kettős deficit és ennek leépítése oldaláról egy pozitívabb makrogazdasági pálya kialakulását. Az időszak egészére azzal kalkulálunk, hogy növekedési oldalról a mai trendek fognak többé-kevésbé folytatódni. A GDP növekedés az időszak egészében nagyjából duplája lesz az európai uniós átlagnak, 3-4% között lesz az index, ami kelet-európai összehasonlításban nem lesz kimagasló, ezzel együtt az európai uniós teljesítményhez képest egy mindenképpen jó teljesítménynek számít. A növekedés szerkezete - részben a stabilizációs kényszerből kiindulva - meg fog változni, ezt a növekedést a jövőben nem elsősorban a hazai fogyasztás fogja generálni és húzni, sokkal inkább a beruházások és az export orientált működés, ami természetesen egy egészségesebb gazdasági szerkezet kialakulását fogja jelenteni. Más oldalról ez azt fogja jelenteni, hogy a fogyasztás növekedése a GDP-hez képest az eddigiektől elmaradó ütemű lesz - ezzel együtt itt is várhatunk fejlődést. Az infláció tekintetében azt gondolom, hogy itt a legkisebb a baj, bár sokan úgy gondolják, hogy itt már túl erős is az előrehaladás. Folyamatosan csökkenő inflációt fogunk látni 2005. után, úgy, hogy 2005-ben már viszonylag alacsony szintre fog érkezni az infláció trendje. Ez természetesen be fogja határolni azt is, hogy a kamatok területén mik lehetnek a várakozások. Azt gondolom, hogy 2005. jelentős változás lesz 2004-hez képest; egy erőteljesen eső kamatkörnyezetre, majd azt követően egy néhány éves stagnálásra számíthatunk, természetesen figyelembe véve azt, hogy ezen a költségvetési konszolidáció segíthet. Ha és amennyiben az államadósság és a deficit területén szignifikáns előrehaladás következik be, akkor kamat oldalról is felerősödhet a csökkenő tendencia. Ha tovább megyünk, akkor a 2005-ös makroszámok és előrejelzések összefoglalója látható. 2005-re semmi rendkívüli nem fog bekövetkezni. Ezek a forecast-ok nagyjából az 1-1,5 hónappal ezelőtti előrejelzéseket tükrözik, az azóta bekövetkezett események alapján elmondhatjuk, hogy a modellezésünk eredményeképpen a GDP tekintetében még akár a 3,5% alatti GDP növekedés is bekövetkezhet, tehát igen konzervatívan kell eljárnunk a 2005-ös terveket illetően. A költségvetési konszolidáció vonalán - ha ezt a költségvetési deficit GDP-hez mért mértékével mérjük - lényegi javulás nem fog bekövetkezni, sőt inkább egy enyhe romlás fog bekövetkezni a korábbi előrejelzéseinkhez képest, tehát az 5,4%-os prognózis inkább 5,5% körül várható. Természetesen ebben nincs figyelembe véve az új számbavételi eljárás, hiszen mi alapvetően a deficit tartalmi meghatározására fókuszálunk, tehát értelemszerűen a nyugdíjpénztári vonalon generált deficit az bele van számolva ebbe a számba. Infláció kapcsán 3% körüli év végi inflációról beszélünk, az átlag pedig 3,5% körül várható. Azt gondolom, hogy ebből a keretrendszerből mindenképpen az fog következni, hogy az év egészére a korábban prognosztizált 175-200 bázispontos kamatcsökkenés be fog következni, ennek egy jó része idáig már gyakorlatilag megtörtént. A 7,5%-os alapkamathoz képest még további mérsékelt kamatcsökkenésre mindenképpen számítunk, ezzel együtt - tekintettel arra, hogy az első 4 hónap hozta az év egészére prognosztizált kamatcsökkentések jó részét - mindenképpen azzal kell majd kalkulálnunk, hogy a nettó kamatmarzson nagy nyomás lesz. A leányvállalatok országaiban a gazdasági növekedés feltételrendszere hasonló mint Magyarországon, azzal együtt, hogy átlagosan a növekedés többé-kevésbé meg fogja haladni a magyarországi mértékeket. A jelenlegi kalkulációink szerint gyakorlatilag minden olyan országban, ahol jelen vagyunk, az Uniós csatlakozás, illetve az eurózónához csatlakozás az 18
időszak végére be fog következni, ebből kifolyólag egy üzleti modell felépítésére nyílik majd lehetőségünk, amely az Európai Uniónak az egyik legjobban növekvő zónáját kínálja fel a retail szolgáltatások felépítése területén. A bankrendszerek fejlettségi szintjét nézve a nyugat-európai átlagokhoz képest - akár mérlegfőösszeg, akár hitelek, akár betétek területén mérjük a penetrációt - jelentősen alatta vagyunk az európai uniós fejlettségi szinteknek. Magyarország tekintetében a mérlegfőösszeg/GDP mutató 78% körül áll úgy, hogy az elmúlt 2-3 évben viszonylag dinamikus növekedés következett be a hosszú éveken keresztül 64%-os szintről. Ez az, ami várhatóan tovább fog növekedni, ha és amennyiben a konvergencia pálya megvalósul az időszak végére. 2009-re egy 94%-os fejlettségi szintet kalkulálunk. Ezen belül a fő húzóerő a hitelezési tevékenység lesz és azon belül is elsősorban a lakossági hitelezési tevékenység. A hitelek esetében 47%-ról 63%-ra fog nőni a fejlettségi szint a GDP-hez képest. A vállalatinál mérsékeltebb lesz a növekedés: 31%-ról 38,5%-ra várható a növekedés; a retail-ben majdnem megduplázódik, a jelenlegi 14,8%-kal szemben 23-24%-os fejlettségi szint várható, az önkormányzatinál pedig 1% körüli stagnálás. A retail-en belül a két dinamikusan növekvő terület a jelzáloghitelezés és a fogyasztási hitelezés lesz. Dacára annak, hogy a 2004-es év bizonyos szempontból lassulást hozott (hiszen a volumenek növekedése az előző évek dinamikájához képest lelassult), középtávon továbbra is stratégiai prioritás ez a terület, hiszen mind ezen szegmensek piaci fejlettsége, mind a keresleti oldal ezt mindenképpen alá fogja támasztani. Hasonló trendek várhatók a megtakarítási oldalon is. Jelen pillanatban a lakossági megtakarításoknak a fejlettsége 75% a GDP-hez képest (ez nagyon alacsony a nyugat-európai és az amerikai átlaghoz képest), ez fog 91% fölé menni. Miközben ezen belül a hagyományos lakossági banki betétek szintje nagyjából a jelenlegi 40-42% körül fog stagnálni, a nem banki megtakarítások, befektetési jegyek, nyugdíjpénztárak, megtakarítási jellegű biztosítási termékek igen dinamikus növekedést fognak hozni. Lakáshiteleknél és ezeknél a nem banki megtakarítási termékeknél 15-18% közötti lesz az éves átlagos növekedés a következő 5 évben. A külföldi piacok esetében hasonló trendeket látunk. Az elsődleges húzóerő a penetráció növekedésében ott is a hitelezési és ezen belül a lakossági hitelezési aktivitás növekedése lesz. Azt gondolom, hogy a piaci környezet, a makrokörnyezet szempontjából mindenképpen adottak azok a feltételek, amelyek egy viszonylag egységes üzleti stratégia és üzleti modell - aminek a lényege univerzális bank retail fókusszal - megvalósítását fogják felkínálni a következő néhány évben. Annak érdekében, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjunk, készítettünk egy ötéves üzleti stratégiát, amely nagyjából 5 évente újult meg eddig, a következő 5 évben majd évente fogjuk frissíteni az ötéves stratégiánkat, amely elsősorban számol tehát az eurózónához való csatlakozással egyfelől, másfelől pedig azzal, hogy az előbb említett piaci szegmensekben a penetráció jelentősen növekedni fog, harmadrészt pedig számol azzal, hogy az OTP Bankcsoport az a bankcsoport, amely igazán dedikált ezen piaci lehetőségeknek a kiaknázására. Azt gondoljuk, hogy nem csak a piac adott, hanem a mi lehetőségeink és eszközeink is jók ahhoz, hogy egy dinamikus növekedést tudjunk hozni. Ennek érdekében készítettünk egy stratégiai tervet, amelyet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság is megtárgyalt és elfogadott, aminek esszenciáját láthatja a Tisztelt Közgyűlés. A leglényegesebb paraméterei a modellnek a következők: ha az állományokról beszélünk, azt láthatjuk, hogy a következő 5 évben konszolidált szinten 18% feletti éves átlagos növekedés fog bekövetkezni, ahol a Bank mérlegfőösszegének növekedése értelemszerűen alatta marad ennek a növekedésnek, mivel azokban a szegmensekben vagyunk jelen bankként, ahol már lassú a növekedés, illetve néhány tevékenység a leányvállalatoknál folytatódik, így nem jelenik meg a mi mérlegfőösszegünkben. A leányvállalatok esetében igen dinamikus, 23%-os növekedésről van szó. Ez az igen jelentős dinamika kell, hogy eredményezze azt, hogy az időszak végére a piaci részesedésünket nem csak hogy megőrizzük, de a jelenlegi 25,5%-os szintről 28% fölé emeljük. Természetesen fontos a 19
teljes modell kapcsán is kiemelni (de különösen az állományoknál), hogy azok a számok, amelynek összefoglalóját láthatják, alapvetően az organikus növekedési pályát mutatják be, kiindulva abból a csoportstruktúrából és azokból a piacokból, amelyekben már most jelen vagyunk, beleértve ebbe Horvátországot is. Értelemszerű a módszertani megközelítés, hiszen értelmetlen lenne spekulatív mérlegfőösszegeket és profitelszámolásokat beállítani. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az akvizíciós tevékenységünk leállna a következő években. Ha tovább megyünk, azt láthatjuk, hogy Magyarországon az egyik stratégiai célkitűzés a háztartások megtakarításaiból már megszerzett domináns piaci részesedés megőrzése, illetve néhány szegmensben a piaci pozíciónk erősítése. Ez nagyjából 36% feletti piaci részesedést jelent. A hagyományos hitelintézeti lakossági megtakarítások mellett a növekedési potenciál nagy a befektetési alapok, biztosítási díjtartalékok és pénztári megtakarítások esetében, mindhárom szegmensben messze felette van a lakossági betéteknél mutatkozó növekedési lehetőségnek. Azt gondoljuk, hogy ha és amennyiben együtt megyünk a piaccal és/vagy növeljük a részesedésünket, az garantálni fogja a kétszámjegyű növekedést volumenekben. Ami a háztartások hiteleit illeti, nagyjából két húzóágazatról és két húzótermékről lehet beszélni: egyrészt a lakáshitelekről, ahol a megszerzett piaci részesedésünk akkora, hogy ennek megvédése is óriási erőfeszítéseket fog igényelni, ezzel együtt az időszak teljes futamidejére célul tűzzük ki a 49-50% közötti részesedés megőrzését. Ez természetesen nagy erőfeszítést fog igényelni, hiszen a piac szerkezete változik, a versenykörülmények változnak, amihez mindenképpen alkalmazkodnunk és igazodnunk kell. Ennek érdekében számos termékfejlesztési lépést fogunk megtenni az árazási lépések mellett. Az új ösztönzési rendszerbe integráljuk a lakáshitelezési tevékenységet és a folyamatokon is igyekszünk folyamatosan változtatni, hiszen számos felmérés azt mutatta, hogy a fogyasztók választásában a kiszolgálás minősége és gyorsasága legalább annyira fontos, mint az árazás tartalma és itt még mindig vannak tartalékaink. A fogyasztási hitelezés területén nem a piaci részesedés megőrzése, hanem egy sokkal erőteljesebb dinamika a cél, itt a jelenlegi 27%-os csoportszintű piaci részesedés mintegy 15%-os emelés a cél, ezen belül a Banknál az emelkedés mértéke kisebb, 20%-ról 26%-ra megy fel, míg leányvállalati vonalon sokkal erőteljesebb a növekedés, figyelembe véve azt is, hogy új tevékenységek fognak majd bekerülni. Ez a piac sokkal kompetitívebb piac, itt talán kevesebb a hagyományosan öröklött versenyelőny, ezzel együtt a számok azt mutatják, hogy képesek vagyunk itt is megfelelő dominanciát elérni. A vállalati üzletág a mi konszolidált mérlegünkön belül kisebb súlyt képvisel, mint a retail, ezzel együtt ennek is stratégiai jelentősége van, hiszen azon túl, hogy volument hordozó üzletágról van szó, számos keresztértékesítési lehetőség is nyílik ezen a területen, amit idáig nem tudtunk kihasználni. Figyelembe véve, hogy ez a piac már hosszabb ideje kompetitív piac, az árazás másképpen működik, mint a retail oldalon, ezért önmagában véve a piaci pozíció megőrzése is nagy eredménynek számít. Azt gondoljuk, hogy az időszak végére 11-13% közötti részesedés elérése mind betét, mind hitel oldalon már jó eredménynek fog számítani. Ezen belül azonban ki kell emelni, hogy az MKV szegmensben való pozíciónk megerősítése mindenképpen cél, ennek megvalósítása érdekében számos olyan döntés született az elmúlt időben, ami alapján okkal és joggal reménykedhetünk egy sokkal erőteljesebb piaci pozícióban ebben a szegmensben. A külföldi leányvállalatok esetében nem kevésbé ambiciózusak a célkitűzések, szinte valamennyi országban és valamennyi bank esetében organikus alapon is az a célunk, hogy a piaci részesedésünk jelentősen növekedjen a következő 5 évben. 2004-hez viszonyítva a leglényegesebb példák: 5%-os mérlegfőösszeg szerinti növekedést célzunk meg Bulgáriában a DSK esetében, a RoBank esetében 2%-os növekedést Romániában. Mindkét bank számára ez igen figyelemreméltó eredmény lenne, tekintettel a versenyre és a piaci szerkezeti feltételekre. Ezen túlmenően a célok tekintetében kiemelkedik a DSK és a RoBank esetében a lakossági betéti piaci részesedés növekedése 5%-kal az időszak alatt, az OBS esetében a lakáshitel piaci 20
részesedés 5,8%-kal történő növelése, a DSK esetében a vállalkozói betét növekedés, ahol 5%kal kalkulálunk. Természetesen nem csak a volumenekre figyelünk oda, a jövedelemtermelésnek valamennyi lényeges forrása megfelelő kezelés alatt kell, hogy legyen annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott status quo-t tudjunk biztosítani a volumenek és a profit között. Ez azt fogja igényelni, hogy a nettó kamatmarzs csökkenése mindenképpen egy menedzselhető szinten legyen, az időszak 5 évére éves szinten átlagosan 30 bázispontos nettó kamatmarzs csökkenés van bekalkulálva, ami országról országra menve különböző lesz. A trend mindenhol a kamatmarzs csökkenése, talán Horvátország és a Nova Banka esetében lehet olyan várakozás, hogy a marzs csökkenés helyett marzs növekedés következzen be, ami részben az eszközszerkezet átstrukturálásának is a következménye. Ez természetesen azt igényli, hogy jutalék oldalon erősítsünk. Azt gondolom, hogy a megcélzott üzleti modellből (ami a szolgáltatási tevékenységek erősítését jelenti) az fog következni, hogy a nem kamatjellegű bevételek aránya nőni fog és remélhetőleg ellensúlyozni fogja a marzs csökkenésből származó bevételkiesést. Költséghatékonyságunknak szintén javulnia kellene. Azt gondolom, hogy a kiadás/bevételi arány mutató tekintetében már ma is figyelemreméltó az elért teljesítmény mind banki, mind konszolidált vonalon, de ezzel együtt további ambiciózus célok vannak, nevezetesen a konszolidált kiadás/bevétel mutató 50% körül szintre kell hogy lemenjen, a Bank esetében pedig 40%-hoz közel. Az eszközarányos költséghatékonyságunk még nem ennyire jó, ezzel együtt azt gondolom, mind Közép-Európai, mind európai horizonton összehasonlítható, itt további javulásokat kell elérni. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az OTP tevékenységi köre, csoportszerkezete és az IT fejlesztésre fordított költségek okán ez a mutató relatíve mindig magasabb lesz, mint az összehasonlító alapok esetében. A külföldi leányvállalatoknál szintén ambiciózusak az egyedi célkitűzések. A DSK esetében továbbra is erős kétszámjegyű profitnövekedési dinamika az elvárt, ami 25% feletti növekedést fog jelenteni annak ellenére, hogy mióta ezek a tervek elfogadásra kerültek, életbe léptek a jegybanki hitelnövekedést korlátozó intézkedések és nehezítenek majd a működési feltételeinken. Megpróbáljuk ezeket az új szabályozási feltételeket betartani, ezzel együtt a profittervünkön nem változtatunk, minimális cél lesz az eredetileg kitűzött terv teljesítése. Ebből az fog következni, hogy a ROA és a ROE tovább nő, a költséghatékonyságnak pedig még inkább kell javulni, hiszen amikor a bevételek nyomás alatt vannak, a kompenzációnak részben a költségoldalról kell érkeznie. Az OBS esetében további nagy dinamikával kalkulálunk a volumenek szintjén és erőteljes, több százalékban mérhető költséghatékonyság javulásban. A kiadás/bevételi arány mutató javulása legalább 10%-os, a ROE pedig 7%-os javulást kell elérjen. Remélem jövőre már nem áll elő az a helyzet a beszámoló kapcsán, hogy meg kell különböztetni pluszok és mínuszok szempontjából a profitot és akármelyik sztenderd alapján számítjuk a profitot, az már volumenhordozó lesz. A konszolidált teljesítmény egészét nézve igen dinamikus, 14% körüli átlagos növekedés fog bekövetkezni konszolidált eredményben. Figyelembe véve, hogy viszonylag nehezek a makrogazdasági körülmények és azt, hogy a verseny még inkább erősödni fog és a külföldi bankjaink átalakítása átmenetileg beruházási és egyéb költségeket igényel, egy 14%-ot elérő átlagos növekedés mindenképpen számottevő lesz. Szép mutatvány lesz, ha mindezt tudjuk hozni. Nyilvánvaló, hogy újabb akvizíciók ezt a dinamikát módosíthatják. Természetesen szükséges megemlíteni a bankadó, mint externália hatását, az semmilyen konkrét összefüggésben nincs az üzleti tevékenység minőségével, ilyen értelemben mindenképpen indokolatlanul rontja a képet. Alkalmazkodni tudunk hozzá és dacára a bankadónak megpróbáljuk hozni a részvényesek által definiált minimális elvárást a profitnövekedést illetően. Az adózott eredményünk konszolidált szinten 2009-re a 246 milliárd Ft-os szintet fogja elérni, ami az eredményességnek és a működésnek egy új feltételrendszerét fogja jelenteni, hiszen ezzel az üzemméretünk is egészen más képet fog mutatni, mint amit most látunk. Változik egyébként az eredményhez való hozzájárulás szerkezete, miközben továbbra is igaz az, hogy az időszak 21
végén a konszolidált profitnak a 70%-át fogja a Bank adni, a maradék 30%-on 10%-ban a hazai leányvállalatok, 20%-ban a külföldiek fognak osztozni. A növekedéshez való hozzájárulás már lényegileg más lesz. E tekintetben 2009-re az OTP Bank hozzájárulása 45%-ra csökken, a külföldi leánybankoké pedig 40%-ra növekszik, ha mindenki hozza azt a tervet, amit célul tűzünk ki. Igazából a bankadó kapcsán az üzenet az, hogy dacára annak, hogy lesz bankadó, az időszak egészére továbbra is hozzuk azt az átlagos növekedési indexet, amit meghatároztunk a terveinkben, ha és amennyiben ennek az életkora valóban csak 2 év lesz és senki nem fogja a hatályát meghosszabbítani. Ha ez így lesz, akkor megfelelő forrás lesz, hogy a stratégiai tervben rögzített kifizetési hányadokat tartani tudjuk. Ez 2005/2006-ra 40%-os osztalék kifizetési hányadot jelent. 2005. tekintetében a 40%-os kifizetési hányad azt fogja jelenteni, hogy mintegy 170 Ft lesz az 1 részvényre jutó osztalék várható mértéke - természetesen majd ez is korrigálandó az akkori időpontban portfoliónkban lévő saját részvény állományra ki nem osztott osztalékkal. Ez a számrendszer biztosítja azt, hogy a tőkemegfelelésünk megfelelő szinten legyen. A 10% körüli tőkemegfelelést úgy, hogy ezen belül az elsődleges tőkeelemek súlya domináns lesz, továbbra is tartjuk. A megtérülési mutatóink nem csak hogy összehasonlíthatók kelet-európai vagy európai horizonton működő bankok teljesítménymutatóival, ezek méltóak az OTP korábbi mutatóival történő összehasonlításra is, bár tudomásul kell vennünk azt, hogy egy viszonylag csökkenő kamatkörnyezetben, amikor nyomás van a marzsokon és egyébként az infláció is csökken, akkor a nominális tőkemegtérülések általában csökkenni szoktak. Ezzel együtt reál tőkemegtérülésben egy viszonylag magas szintet, 30% körüli szintet célzunk meg. Ki kell emelni és hozzá kell tenni, hogy ez a modell megint csak nem tartalmazza a további akvizíciók hatását, tehát azon túl, hogy a definiált osztalék kifizetési ráta nyomán kifizetett osztalékot kiemeltük az elszámolásokból, ugyanez történt az akvizíciókra félretett megtermelt profittal is, hiszen annak a felhasználása számos opció szerint biztosítható és kalkulálható. Az eszközarányos megtérülés szintén javul, 3,6%-ról 3,94%-ra megy fel a banki, a csoporté 2,75% körül lesz, ami enyhe romlás 2005-höz képest és egy kicsit nagyobb romlás 2004-hez képest. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy az új szerzemények egy része jóval alacsonyabb hatékonysággal üzemel és ami rövid távon hátrány, az hosszabb távon előny is lehet, hiszen van honnan és van hová feljavulni. A jobb oldali ábrán látható az, hogy szinte valamennyi leányvállalatnál javul a reál tőkearányos megtérülés, ami mindenképpen ígéretes. 2005. igazodik ehhez a stratégiai trendhez, ha ezeket a számokat hozzuk, nem csak hogy részvényesi értékteremtés folyik, de remélhetőleg az árfolyamokban is tükröződni fog ennek a hatása. Következzen néhány slide a számokon túl, megemlítve azokat a legfontosabb és leglényegesebb területeket, amelyek mind 2005-ben, mind egy hosszabb távú időhorizonton fontosak ahhoz, hogy a számokat hozni tudjuk. Egyre nagyobb fókuszt kell helyeznünk a meglévő ügyfélkörre, az ügyfélkör kiszolgálására, az igényeknek egyre strukturáltabb kielégítésére és ennek hatását mérni is akarjuk. A konkurenciát elszomorítandó azt gondoljuk, hogy a jelenlegi - egyébként nem túl erős - lemorzsolódási arány, ami 5-6% körül van, az még kisebb kell hogy legyen, ami egy igen magas ügyfélelégedettségi szintet kell hogy tükrözzön és folyamatosan nőni kell a nettó ügyfélszámnak. A szegmentációs munkát természetesen folytatjuk, ennek az alapvető keretei a retail oldalon 2004-ben kialakultak, most már erre a szegmentációs bázisra előre tekintve kell új ajánlatokat és új termékcsomagokat kidolgozni. Természetesen meghatározó cél az, hogy az 1 ügyfélre jutó banki termékek számát legalább a nyugat-európai átlag felé emeljük, illetve folyamatosan növeljük a keresztértékesítési lehetőségeket. Az elnök úr már említette, hogy messze a nyugat-európai átlag alatt vagyunk jó néhány termék esetében. Az új értékesítési program többek között azt szolgálná, hogy a jelenlegi átlagos keresztértékesítési rátát, amely valamennyi terméket figyelembe véve 2004-ben 10% körül volt, legalább 20-22%-ra emeljük és középtávon 35-40%-ig meg se álljunk. Ennek érdekében fejlesztjük az értékesítési tevékenységünket. Egy átfogó és integrált programnak a megvalósításáról van szó, amely magában foglalja/foglalta a folyamatok átszervezését a központ és a hálózat között, beleértve a 22
fiókokban a működési modell átszervezését és amely bázison létrehoztunk egy új értékesítési modellt. Ezt a modellt az adattárházra, az összbanki CRM-re alapozva valósítottuk meg, ennek a modellnek a megvalósítása történt a Start Projekt keretében. Remélhetőleg ez a program fogja biztosítani azt, hogy az előbb említett keresztértékesítési fejlődés megvalósuljon, továbbá folyamatos monitoring alatt legyen a kiszolgálás minősége. Ennek érdekében definiálunk olyan célokat, hogy a 10 perc alatt kiszolgált ügyfelek aránya meg kell hogy haladja a 90%-ot, ami nem csak önmagunkhoz képest, de bankszektori szinten is mindenképpen jó mutató lenne. A fiókhálózat mellett az elektronikus csatornákat is kívánjuk fejleszteni, már előkészületben van jó néhány olyan termék és szolgáltatás, amivel hamarosan meg fogunk jelenni és reméljük, hogy ezek egy része a piac számára - elsősorban a konkurencia számára - sokkoló lesz és reméljük sikerül az összes konkurensünket olyan termékekkel és szolgáltatásokkal meglepni, amire ők még csak nem is gondoltak, nem hogy készülnének rá. Egyéb csatornákat is fejlesztünk, itt elsősorban ügynökhálózatra kell gondolni, hiszen ez egy olyan csatorna, amelynek az intenzív kihasználása még sok lehetőséget rejt magában és miután van néhány ügynöki hálózatunk, ez egy evidens irány lesz. Kiemelt prioritás lesz az értékesítés mellett a kockázatkezelés 2005-ben és hosszabb távon is. Ennek kapcsán az elsődleges prioritás a Basel II követelményrendszerére való felkészülés, ahol nagyjából ütemesen haladunk előre. Azon túlmenően, hogy a szabályozási tőkekövetelményeknek Basel II alapon is meg kívánunk felelni, fel akarjuk ezt arra is használni, hogy mind termékárazásban, mind tőkepolitikában új módszereket alkalmazzunk az eddigiekhez képest. Az első elemzések alapján úgy tűnik, hogy a Bank választása módszertanilag megtörtént, a felkészülés folyamatban van, ami azt jelenti, hogy banki és szuverén kockázatok tekintetében a tőkekövetelmény meghatározásához a sztenderd módszert fogjuk biztosítani, működési kockázatok kapcsán - ha ezzel mindenki egyet fog érteni, beleértve a Felügyeletet is - az alternatív sztenderd módszerrel kezdjük meg a felkészülést, míg a hitelkockázatok kapcsán az alap IRB-re fókuszálunk. A szervezetet is ennek megfelelően kell majd alakítani; folyik a felkészülés. A lényeg az, hogy bár ez egy vadonatúj követelményrendszer lesz és sok tekintetben még mozognak a paraméterek, valamennyi jelenlegi modell azt mutatja, hogy a Basel II nem fog olyan tőkekövetelményt támasztani, amelynek ne tudnánk megfelelni. A Basel II alkalmazása után is meglesznek a megfelelő tőkefeltételeink, a növekedés keretei tőkeoldalról mindenképpen biztosítva lesznek. Végül néhány szót a humánerőforrás gazdálkodásról. Itt két dolgot emelnék ki, egyrészt az új ösztönzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat. Azt gondolom, hogy bár nagyon sok finom munka még hátra van, el lehet mondani, hogy április 1-jével egy új ösztönzési rendszer került bevezetésre. Az első 3-4 hét tapasztalatai állnak rendelkezésre, ezek összességében jónak tekinthetők. Ez egy olyan rendszer, amely gyakorlatilag a teljes hálózat működését érinti. 3750 dolgozó érintett ebben a programban, azon alapelvek szerint történik a teljesítmények menedzselése, amelynek alapvetően az a lényege, hogy a személyes teljesítményt közvetlenül kell díjazni. Ebből kifolyólag személyes célmeghatározásról beszélhetünk egyfelől, másfelől pedig arról, hogy az egyéni teljesítmény és a kompenzáció nagyjából lineárisan, felső határok nélkül van összekötve, harmadrészt a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb frekvenciával, havi alapon történik a mérés, az értékelés és ennek megfelelően a kompenzáció. Ez alapján azt gondoljuk, hogy egy hihetetlenül nagy új eszköz került a kezünkbe. A célok szerint alakultak az előzetes számok és az eredmények, amelynek az a lényege, hogy dolgozói szinten is legalább 25% legyen a mozgóbér aránya. Más oldalról ezek az új rendszerek alapvető feladatot jelentenek a képzés és az oktatás oldalán is. Ez ügyben átfogó program készül, megvalósítása folyamatban van. Első körben a fiókvezetőkre fog fókuszálni ez az értékesítési program, majd azt követően az értékesítő ügyintézőkre. Ez is egy olyan lényeges terület, amelynek sikere alapvetően meg fogja határozni azt, hogy a Bank stratégiai célkitűzései mikor, milyen módon és milyen minőségben fognak megvalósulni. Ilyen formán egy olyan érdekeltség jön létre, amely kiegészítve a Bankban
23
működő egyéb érdekeltségi rendszerekkel, gyakorlatilag a Bank dolgozóinak nagy részét egy teljesítmény által vezérelt és mért ösztönzési rendszerbe vonja be. Röviden ez volt a kiegészítésem és végül van egy záró összefoglaló. Nem gondoltam, hogy Zelena úr kérdést fog feltenni, de gondosak voltunk és egy korlátozó záradékot teszünk a teljes prezentáció mögé. Nem azért, mert nem szeretnénk vállalni mindazt, amit elmondtam, hanem azért, mert ha mégis lényegi változások következnek be a körülményekben, akkor legyen legalábbis verbális mentségünk arra, hogy 5 év múlva mit mondunk. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Spéder Zoltán úr előadását. Ismerteti a 4. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
25.907.777 0 1.623.855
Megállapítja, hogy a Közgyűlés elfogadta az éves beszámoló és a konszolidált éves beszámoló elfogadására és az eredményfelosztásra vonatkozó javaslatot. A Közgyűlés 4/2005. számú határozata: „A Közgyűlés a Társaság 2004. évi mérlegét 3.044.772 millió Ft mérleg főösszeggel, 104.818 millió Ft adózott eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózott eredményt a következők szerint osztja fel: 10.482 millió Ft-ot általános tartalékra, 41.206 millió Ft-ot osztalékfizetésre kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 53.130 millió Ft. Az osztalék mértéke, a törzsrészvényekre részvényenként 146 Ft, a szavazatelsőbbségi részvényre pedig 1.460,- Ft, azaz a részvények névértékére vetítve 146%. Az egyes részvényeseknek ténylegesen fizetendő osztalék mértéke a Társaság Alapszabályának megfelelően kerül kiszámításra és kifizetésre. Az osztalék kifizetésére 2005. június 13-tól kerül sor az Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint. A Közgyűlés a Társaság 2004. évi konszolidált mérlegét 4.182.444 millió Ft mérleg főösszeggel, 125.875 millió Ft adózott eredménnyel állapítja meg. A konszolidált szintű adózott eredményből 11.890 millió Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 72.783 millió Ft.” Dr. Zsingor Iván: Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a Dr. Spéder Zoltán alelnök úr által ismertetett 2005. évi üzletpolitika kapcsán nem kell szavaznia a Közgyűlésnek. Kérdezi a részvényeseket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, felvetésük. (Nincs.) A következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés megtartására felkéri Tolnay Tibor urat, a Felügyelő Bizottság elnökét. 5.
A Társaság könyvvizsgálójának megválasztása, a könyvvizsgálatért felelős kijelölt személy elfogadása, a díjazás megállapítása
Tolnay Tibor: Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés döntése értelmében 2004. évben a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. végezte az OTP Bank Rt. könyvvizsgálatát. A könyvvizsgáló 24
cég az elmúlt év során színvonalas, eredményes munkát végzett és a 2005. évi auditálási munkálatok elvégzésére kedvező árajánlatot tett, a bázishoz képest 2,3%-os díjemelést javasolt. Az elmondottak, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 66. § (3) bekezdése alapján az OTP Bank Rt. 2005. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint a Konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatával kapcsolatosan a Felügyelő Bizottság a következőt javasolja: Könyvvizsgáló társaságként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t, a könyvvizsgáló személyére Nagy Zoltánt, elháríthatatlan akadályoztatása esetén Szépfalvi Zsuzsannát. A hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2005. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált Éves beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvizsgálati díját összesen 45.000.000 Ft + ÁFA összegben javaslom elfogadni a Tisztelt Közgyűlésnek, mely összegből az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 39.000.000 Ft + ÁFA, a Konszolidált Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.000.000 Ft + ÁFA. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Tolnay Tibor úrnak az előterjesztést. Kérdezi, hogy ezzel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 5/2005. számú határozati javaslat: " A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a Társaság 2005. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint Konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyűlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t választja meg a 2005. április 30-tól 2006. április 30-ig terjedő időtartamra. A Közgyűlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelős személyként Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Nagy Zoltán, mint kijelölt személy e minőségében való tevékenységét, a közgyűlés hozzájárul Szépfalvi Zsuzsanna, 005313 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez. A közgyűlés a hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2005. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált Éves beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvizsgálatért a könyvvizsgálónak összesen 45.000.000 Ft + ÁFA díjat állapít meg, amelyből az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 39.000.000 Ft + ÁFA, a Konszolidált Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.000.000 Ft + ÁFA.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra az 5. sz. szavazócédula leadásával adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, felkéri Dr. Csányi Sándor urat a következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés megtartására. 6.
Felügyelő bizottsági tagok megválasztása
Dr. Csányi Sándor: A jelenlegi Felügyelő Bizottság mandátuma lejárt, ezért van szükség arra, hogy felügyelő bizottsági tagokat válasszunk. Az OTP Bank Alapszabálya szerint a Felügyelő
25
Bizottságnak 3-9 tagja lehet és tekintettel a dolgozói létszámra, ezek 1/3-át a dolgozók választják, jelölhetik. A jelenlegi Felügyelő Bizottság munkáját szeretném megköszönni, valóban elmondható, hogy harmonikus volt az együttműködés és nem utolsó sorban magas színvonalon irányították a Bank Ellenőrzési Igazgatóságát. Az elmúlt években a Közgyűlés a Bank Felügyelő Bizottságának jelentését folyamatosan nagy többséggel, közel 100%-os támogatottsággal fogadta el; a Felügyelő Bizottság munkájával kapcsolatban negatív észrevétel sem a felügyelő hatóságoktól, sem a részvényesektől nem érkezett. Ezt tükrözik a Közgyűlést megelőző tulajdonosi egyeztetések is, gyakorlatilag változatlan összetételű Felügyelő Bizottságra érkezett javaslat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Felügyelő Bizottság felelőssége és munkájának terjedelme a Hitelintézeti törvény értelmében jelentősen bővül, mert a Felügyelő Bizottság nem csak a Bank törvényes működéséért, ellenőrzési rendjéért, hanem a törvény szerint a hitelintézethez tartozó leányvállalatok ellenőrzési rendjéért, szabályszerű működéséért is felel, tehát még hangsúlyosabbá válik a tevékenysége. A beérkezett jelöléseket Dr. Zsingor Iván úr ismerteti. Dr. Zsingor Iván: Dr. Horváth Gábor úr - aki külföldi tartózkodás miatt nem tud részt venni a Közgyűlésen - jogi végzettségű, ügyvéd, már a 80-as évek közepétől a banki szférában is dolgozott. Az OTP Bank Felügyelő Bizottságának 1995. óta tagja. Dr. Horváth Gábor úr az állam tulajdonában lévő, a Bank által kibocsátott szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódó jogokat gyakorló ÁPV Rt. jelöltje az újonnan létrehozandó Felügyelő Bizottságba. Dr. Nagy Gábor úr közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, 1974-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, jelenleg a Kodifikációs Munkacsoportot vezeti. Az OTP Bank Felügyelő Bizottságának 1991. óta tagja, 1999-ig elnöke is volt. Dr. Pintér Sándor úr jogi végzettségű, 1970-től több évtizeden keresztül a Belügyminisztériumban dolgozott, a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt 1998-tól 2002ig. Részt vett az OTP Bank Igazgatóságának munkájában is és 2003. óta a Felügyelő Bizottság tagja. Tolnay Tibor úr építőmérnök, gazdasági mérnök, szakközgazdászi végzettséggel rendelkezik. 1972. óta a Magyar Építő Rt-nél dolgozik, annak elnök-vezérigazgatója. 1992. óta tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, 1999. óta annak elnöke. Kovács Antal György úr közgazdász, 1995. óta az OTP Bank munkatársa, jelenleg a Bank Déldunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. Kovács Antal György úr az OTP Bank Üzemi Tanácsának és Szakszervezetének delegáltja a Felügyelő Bizottságba. Vécsei Klára asszony közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, jelenleg az Észak-magyarországi Régió ügyvezető igazgató-helyettese, a Bank Felügyelő Bizottságának 1991. óta tagja. Vécsei Klára úrnő az OTP Bank Üzemi Tanácsának és Szakszervezetének delegáltja a Felügyelő Bizottságba. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e kérdésük, észrevételük a jelöltekkel kapcsolatban. (Nincs.) Megkezdhetők a szavazások a jelöltek személyéről. Ismerteti a határozati javaslatokat. 6/1/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés Dr. Horváth Gábor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 6. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat.
26
Szavazás 6/2/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés Dr. Nagy Gábor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 7. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. Szavazás 6/3/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés Dr. Pintér Sándor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 8. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. Szavazás 6/4/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés Tolnay Tibor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 9. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. Szavazás 6/5/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés Kovács Antal György urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 10. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. Szavazás 6/6/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés Vécsei Klára úrnőt a Társaság 2007. üzleti évét lezáró közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 11. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. 27
Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, felkéri Dr. Csányi Sándor elnökvezérigazgató urat a következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés megtartására. 7.
Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása
Dr. Csányi Sándor: Minden évben a Közgyűlés kötelező napirendi pontja az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása. Tekintettel arra, hogy a Bank munkavállalói átlagosan 7%-os béremelést kaptak, az Igazgatóság azt javasolja a Közgyűlésnek, hogy ennek megfelelő mértékű legyen a tiszteletdíjak emelése is, illetve a kerekítés miatt egy kicsivel magasabb mértékű. Ennek megfelelően az Igazgatóság elnöke és alelnöke havi 575.000 Ft, az Igazgatóság tagjai havi 500.000 Ft díjazásban részesülnének; a Felügyelő Bizottság elnöke és alelnöke havi 415.000 Ft, a Felügyelő Bizottság tagjai havi 335.000 Ft díjazásban részesülnének a javaslat szerint. Dr. Zsingor Iván: Kérdezi, hogy van-e észrevétel, kérdés, indítvány az elhangzott javaslattal kapcsolatban. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslatot: 7/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak havi tiszteletdíját 2005. május 1étől a következők szerint állapítja meg: az Igazgatóság elnöke, illetve alelnöke 575.000,-Ft, az igazgatósági tag 500.000,-Ft, a Felügyelő Bizottság elnöke, illetve alelnöke 415.000,-Ft, a felügyelő bizottsági tag 335.000,-Ft díjazásban részesülnek." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 12. sz. szavazócédulán adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, ismerteti a könyvvizsgáló megválasztására és a díjazásra vonatkozó 5. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.662.223 17.810 450.599
Megállapítja, hogy a Közgyűlés a könyvvizsgálót az előterjesztés szerint megválasztotta. A Közgyűlés 5/2005. számú határozata: " A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a Társaság 2005. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint Konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyűlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t választja meg a 2005. április 30-tól 2006. április 30-ig terjedő időtartamra. A Közgyűlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelős személyként Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Nagy Zoltán, mint kijelölt személy e minőségében való 28
tevékenységét, a közgyűlés hozzájárul Szépfalvi Zsuzsanna, 005313 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez. A közgyűlés a hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2005. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált Éves beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvizsgálatért a könyvvizsgálónak összesen 45.000.000 Ft + ÁFA díjat állapít meg, amelyből az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 39.000.000 Ft + ÁFA, a Konszolidált Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.000.000 Ft + ÁFA.” Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a felügyelő bizottsági tagok megválasztásra vonatkozó szavazások eredményét. A Dr. Horváth Gábor úr megválasztására vonatkozó 6. sz. szavazás eredménye: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.550.461 17.870 452.801
Megállapítja, hogy a Közgyűlés Dr. Horváth Gábor urat 99,93%-os támogatottsággal megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává. A Közgyűlés 6/1/2005. számú határozata: "A Közgyűlés Dr. Horváth Gábor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Dr. Nagy Gábor úr megválasztására vonatkozó 7. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.551.471 17.820 561.341
Megállapítja, hogy a Közgyűlés Dr. Nagy Gábor urat 99,93%-os támogatottsággal megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává. A Közgyűlés 6/2/2005. számú határozata: "A Közgyűlés Dr. Nagy Gábor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Dr. Pintér Sándor úr megválasztására vonatkozó 8. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.538.081 31.720 560.831
Megállapítja, hogy a Közgyűlés Dr. Pintér Sándor urat 99,88%-os támogatottsággal megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává.
29
A Közgyűlés 6/3/2005. számú határozata: "A Közgyűlés Dr. Pintér Sándor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Tolnay Tibor úr megválasztására vonatkozó 9. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.551.621 17.820 561.191
Megállapítja, hogy a Közgyűlés Tolnay Tibor urat 99,93%-os támogatottsággal megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává. A Közgyűlés 6/4/2005. számú határozata: "A Közgyűlés Tolnay Tibor urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Kovács Antal György úr megválasztására vonatkozó 10. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
26.381.195 17.820 151.273
Megállapítja, hogy a Közgyűlés Kovács Antal György urat 99,93%-os támogatottsággal megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává. A Közgyűlés 6/5/2005. számú határozata: "A Közgyűlés Kovács Antal György urat a Társaság 2007. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Vécsei Klára úrnő megválasztására vonatkozó 11. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.961.539 17.820 151.273
Megállapítja, hogy a Közgyűlés Vécsei Klára úrnőt 99,93%-os támogatottsággal megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává. A Közgyűlés 6/6/2005. számú határozata: 30
"A Közgyűlés Vécsei Klára úrnőt a Társaság 2007. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig, de legfeljebb 2008. április 30-ig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Tisztelettel gratulál a Felügyelő Bizottság tagjainak és megkéri a Felügyelő Bizottság képviseletében Tolnay Tibor urat, hogy a következő napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztést tegye meg. 8.
A Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása
Tolnay Tibor: Tisztelt Közgyűlés! A kiküldött közgyűlési dokumentumok egy módosítást tartalmaznak a Felügyelő Bizottság ügyrendjében. Időközben a Felügyelő Bizottsághoz részvényesi megkeresés érkezett és az ügyrendet még 3 másik pontban kívánja módosítani. Ennek a lényege röviden összefoglalva az a részvényesi vélemény, hogy a Felügyelő Bizottság a munkáját testületileg kell végezze, és javasolja, hogy minden olyan - a jelenlegi ügyrendben benn lévő - tétel, amely ennek ellentmond, törlésre kerüljön. Mi ezt a 3 pontban megfogalmazott elvárást megtárgyaltuk és úgy döntöttünk, hogy támogatjuk és javasoljuk ezek elfogadását. A kivetített első slide-on szerepel az eredeti javaslat, amit a kiosztott közgyűlési dokumentumokból már ismernek. A második slide-on szerepelnek az újabb módosítások. Az 1. pont 3. bekezdése helyébe lép a javaslat szerint a kivetítőn olvasható szöveg és törlésre kerül, hogy sürgős esetekben a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a szükséges előzetes döntést meghozni és a Felügyelő Bizottság utólagos hozzájárulását megszerezni. A következő módosítás az 1. pont utolsó bekezdése. Az Ellenőrzési Igazgatóság alkalmazottainak munkaviszonyának létesítésével kapcsolatos jogoknál törlésre kerül, hogy a Felügyelő Bizottság ezt a jogkörét elnöke útján gyakorolja. Végül a 4. pont 7. bekezdésében törlése kerül, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Úgy fejeződik be a mondat, hogy szavazategyenlőség esetén az indítvány elutasítottnak minősül. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Tolnay Tibor úr előterjesztését. Kérdezi, hogy van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel, indítvány. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 8/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 13. sz. szavazócédulán adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, felkéri Dr. Spéder Zoltán urat a következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés megtételére.
31
9.
A 2005-2009. évekre vonatkozó vezetői opciós részvényvásárlási program jóváhagyása
Dr. Spéder Zoltán: Tisztelt Közgyűlés! Mint ahogy az Önök előtt is ismert, ez már a 3. fordulója az opciós részvényvásárlási programnak, hiszen 1995-1999-ig és 2000-2004-ig működött egyegy ötéves program. A menedzsment és a befektetők nagy része is úgy ítéli meg, hogy az elmúlt jó néhány év kimagasló és folyamatosan emelkedő teljesítményében a megfelelő érdekeltségi rendszernek meghatározó szerepe volt. Azt gondolom, hogy bár sokak számára egyedülállónak tűnik ez a program, más oldalról az a teljesítmény is egyedülállónak tűnik - legalábbis is a banki iparágban és európai összehasonlításban - amit e tekintetben hoztunk. Azt gondolom, hogy alapvetően a részvényesek ellenében szólna, ha ennek a programnak a folytatására nem tennénk javaslatot. Bevezetésként szeretnék elnézést kérni az Igazgatóság nevében a részvényesektől, hogy az erre vonatkozó írásos előterjesztést nem osztottuk szét, hiszen a program tartalmához és fontosságához mérten ez mindenképpen indokolt lett volna. Erre nem azért került sor, mert az Igazgatóság titkolni akarta a programra vonatkozó javaslatot, sokkal inkább azért, mert több alternatív javaslat futott hosszú heteken keresztül, és mivel nem sikerült valamennyi szabályozási számviteli és adózási kérdést tisztázni egyes verziók kapcsán, a legutolsó pillanatig vártunk azzal, hogy végül is melyik az a javaslat, ami mindenképpen méltó a következő ötéves terv célszámaihoz és amely megfelelő érdekeltséget tud teremteni. Az itt előterjesztett javaslat struktúráját tekintve megegyezik azzal a programmal, amit az előző 5 évben futtatott a Bank, ugyanakkor számos lényeges elemét tekintve szignifikáns változás következett be, részben azért, mert a szabályozóváltozások hatását is figyelembe kellett venni. Mindenki előtt ismert példának okáért, hogy az IFRS sztenderdek módosítása nyomán a korábbi program további folytatása olyan költségeket eredményezett volna, amit még ez az igen kiváló előbb prezentált - számrendszer sem bírt volna el. Ezért egy olyan javaslat született, amely megpróbál egyensúlyozni a különböző szempontok között - összbanki, befektetői érdek, illetve motivációs érdekek között. Elsőként a keretrendszerről, a teljesítménykövetelményekről szólnék néhány szót. Leglényegesebb, hogy a múltbeli programtól eltérően ez a program az OTP Bankcsoport konszolidált teljesítménymutatóinak a magyar számviteli sztenderdek szerinti teljesülését mérné, illetve ez alapján határoznánk meg a küszöbértékeket. Ez mindenképpen tükrözi azt az időközben a csoport struktúrájában és tevékenységében bekövetkezett változást, amelynek a lényege, hogy jó néhány szegmensben a leányvállalatok, illetve a csoporttagok irányába helyeződött át a hangsúly, illetve Magyarországon kívülre, és ez alapján a konszolidált teljesítménymutatók minimum értékként való előírása az mindenképpen indokolt. Az alapvető teljesítménymutatók köre nem változott, továbbra is a tőkearányos és az eszközarányos megtérülés és a profitnövekedésre vonatkozó minimum értékek meghatározása szerepel a programban. Az adózott eredmény tekintetében 2 verziós a paraméter. A követelmény: az adózott eredmény növekedése érje el az adott évi infláció mértékének kétszeresét vagy a 10%-ot és a kettő közül a magasabb értéket kell az értékelés során figyelembe venni. Ebben a teljesítménymutatóban lényeges emelkedés következett be a korábbi programhoz képest. Az előző program az adózott eredmény növekedése kapcsán 1,3-es szorzót határozott meg, ez az ami 2-re növekedett meg úgy, hogy közben csökkenő inflációs trend van, másrészt pedig a 10%-ot írtuk be küszöbértéknek, hiszen méltánytalan lenne egy kétszeres inflációról beszélni, amikor 3,5-4%-ra megy le az infláció szintje. Ennek a kétszerese még mindig a 10% alatt van, miközben a befektetői elvárás a kétszámjegyű növekedés, aminek a legalsó határa 10%. A prognosztizált növekedés konszolidált szinten e felett van, de mint küszöbérték ez mindenképpen üzenetértékű és garantálja, hogy mindenképpen kétszámjegyű legyen a növekedés. Eszközarányos megtérülésben 20%-kal emeltük a lécet, 2,1%-os eszközarányos megtérülés a követelmény konszolidált szinten. Ez ugyan alacsonyabb, mint ami a stratégiai tervben szerepel, 32
ugyanakkor még mindig jóval magasabb, mint a velünk összehasonlítható bankok jó része esetében. Tehát egyrészt indokolt, másrészt elfogadható ezt küszöbértékként előírni. A saját tőke arányos megtérülés reálértéken számolva legalább 20% kell legyen, ez egy 25%-os emelkedés a korábbiakhoz képest. Ez szintén alacsonynak tűnhet az OTP eddigi teljesítményéhez képest, ugyanakkor a mutató határértéke meghaladja az európai és a régióbeli bankoknak a jellemző értékét. Figyelemmel arra a tényre, hogy a következő 5 évben arra számítunk, hogy a csoport struktúrája bővül, valamint azt is, hogy ezeknek a cégeknek az integrálása időt vesz igénybe, úgy gondoljuk, hogy szükséges - és ezt majd az Igazgatóság által kiadott szabályzatban részletesen szabályozni kell -, hogy azokat az újonnan a csoportba érkező tagokat, akik nem töltenek itt el legalább egy teljes üzleti évet, átmeneti időre (maximum 3 évig, de csak és kizárólag a mutatók értékelésénél) kivehessük a számrendszerből. Továbbra is érvényben van az a kritérium, hogy a három mutató közül legalább kettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy az értékelt év vonatkozásában a program megvalósuljon. Ezek azok az alapvető értékek, amelyek a program adott évi beindítását lehetővé teszik és amennyiben az Igazgatóság megállapítja, hogy beálltak az adott évi teljesítmény alapján a program érvényesítésének feltételei, ezt követően kerül sor az egyéni teljesítményértékelésekre. A következő oldal az opciós program leglényegesebb konkrét feltételeit illeti, a résztvevők körét, illetve azokat a kereteket, amelyeket a teljesítményértékeléseket követően meg lehet ítélni, részben vagy egészben ezekből esetleg ki is lehet venni az arra esetleg nem méltó kollegákat. A vezetői opciós programban résztvevők köre lényegét tekintve nem változik, továbbra is viszonylag széles kör marad résztvevőként, a Bankcsoport több mint 80 munkatársát fedi le a program. A résztvevők köre változhat, mint ahogy az egyes kategóriákba történő besorolás is változhat. Annyit emelnék ki az eddigiekhez képest, hogy a Bank szélesebb körű menedzsmentjén és a hazai leányvállalatokon túlmenően ez a program a külföldi leányvállalatok vezetőit, illetve egyes esetekben a helyettes vezetőket is magába foglalja. Azt gondoljuk, hogy nem csak a növekedési potenciált kell látni a piacban, nem csak azt, hogy mi ezt meg tudjuk csinálni, hanem érdekeltté is kell tenni a külföldi leányvállalatok menedzsmentjét és ezért mindenképpen kiterjesztenénk a programot rájuk. A résztvevők köre egyértelmű, látható a kivetítőn, a részletes felsorolásba most nem mennék bele. Talán a külföldi leányvállalatokon túl még a pénztárakat is említeni lehet, hiszen ők jogilag nem a csoport részét képezik, ezzel együtt a pénztári üzletág teljesítménye az legalább három szereplőn múlik, egyrészt a Pénztárszolgáltatón, másrészt az Alapkezelőn, harmadrészt pedig a Pénztárak ügyvezetésén, beleértve mindhárom Pénztárat, tehát ilyen szempontból indokolt ez a kiterjesztés is. Az opciós program résztvevőinek egyéni juttatása 10 ezer darabtól 200 ezer darabig terjedhet, az értékelt gazdasági évben megvásárolható maximális mennyiség viszont nem haladhatja meg a 3 milliós darabszámot. Tehát ha és amennyiben a résztvevők köre esetleg bővül és ezáltal a kiosztandó részvénymennyiség is bővülne, van egy limit, ami meggátolja azt, hogy 3 millió darabnál több részvény kerüljön kiosztásra. Ez megint csak egy olyan biztonsági fék a rendszerben, ami az érdekeltség fenntartásán túl a költségek kezelhetőségét is biztosítja. Az egyes kategóriákhoz tartozó sávok az elmúlt időszak óta nem változtak a javaslat szerint, ugyanazok a sávok szerepelnek, a legalján 10 ezer, eggyel feljebb 10-20 ezer, eggyel feljebb 2040 ezer, majd 80-120 ezer, 120-160 ezer, majd 200 ezer. A végrehajtás szabályairól néhány szót: az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság nem banki alkalmazott tagjai esetében az opcióra való jogosultság azáltal nyílik meg, hogy a bevezetőben említett 3 feltétel teljesülését értékeli a testület, tehát itt külön személyre szóló teljesítményértékelés nincsen. A banki alkalmazott vezetők esetében mind a programban való részvételről, a részvételi jogosultság megszerzéséről, illetve annak megszűnéséről az elnökvezérigazgató úr dönt. Ez tehát azt jelenti, hogy az előbb említett sávok, illetve kategóriák nem jelentik az alanyi jogon való részvételi lehetőséget. A másik kritérium a programban való részvételhez, hogy az értékelt gazdasági év folyamán az illető kollega legalább 6 hónapot 33
dolgozzon az adott munkakörben, másrészt az értékelt gazdasági év fordulónapján is a megfelelő pozícióhoz, illetve testületi tagsághoz kötött a részvétel. Az opciós időszak az értékelt év viszonylatában 2 naptári évet jelent, 2 naptári évig áll fenn a jogosultság megszerzését követően, amely jogosultság megszerzéséről mindenki személyre szóló értesítést kap az opciós időszak megnyitását követően. A másik lényeges változás a program kapcsán az opciós ár, az adott opciós időszakban megvásárolható részvények vételára az értékelt gazdasági évben (ez először 2005. lesz) megtartott éves rendes közgyűlés hónapjában és az azt megelőző naptári hónapban a BÉT-en rögzített napi középárfolyamok átlaga. Bár még a második hónap nem fejeződött be, az eddigi időszak alapján nagy biztonsággal lehet állítani, hogy a 6570 Ft-os átlagártól lényegesen eltérő ár nem fog kijönni, de ezt majd véglegezni kell az utolsó napok árfolyamát is figyelembe véve. A programnak megmaradó eleme, hogy zárlati követelményt is előírnánk, ami úgy szólna, hogy a jogosult által megvásárolt részvények 70%-ára a vásárlás napjától számítva 1 naptári év időtartamra elidegenítési tilalom áll fenn. Végül még annyit tennék hozzá, hogy ha ezt a javaslatot és előterjesztést a Közgyűlés elfogadja, ez alapján az Igazgatóság részletes végrehajtási szabályzatot fog kidolgozni, természetesen az összes paramétert betartva. Azt gondolom, hogy ha a várható hatásait próbáljuk összefoglalni ennek a programnak motivációs oldalról, mindenképpen el lehet mondani, hogy az előző két év árfolyamtrendjét figyelembe véve a potenciális nyeresége az egyének számára ennek a programnak kisebb lesz, figyelembe véve a darabszámokat és az opciós vételárat, illetve az árfolyamok várható alakulását, bár továbbra is bízunk abban, hogy éves szinten kétszámjegyű növekedés lesz a részvényárfolyamban is. Másfelől egy hosszabb időszak átlagát figyelembe véve (tehát ha az elmúlt 5 vagy 10 évet), ez mindenképpen összehasonlítható és motivációs alapot biztosító javadalmazást jelent a programban résztvevők számára. Javasolom a program elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Spéder Zoltán úr előterjesztését. Kérdezi, hogy van-e az elhangzottakkal kapcsolatban kérdés, észrevétel, indítvány. Dióslaki Gábor: A TEBÉSZ képviseletében adminisztrációs okból nem tudtunk regisztrálni, ennek ellenére feltehetem-e kérdésemet? Dr. Zsingor Iván: Ha részvényesi minősége igazolást nyert, nem kell Öntől megvonni a hozzászólás jogát. Dióslaki Gábor: A felügyelő bizottsági tagok - mint eddig is - részesei a programnak. Az Igazgatóság álláspontja szerint mi indokolja ezt? A nyugat-európai példák úgy tudom, hogy ezzel kezdenek ellentétesen mozogni, illetve a Felügyelő Bizottságnak a vállalat tevékenységéhez érdemben nincs ráhatása, hiszen csak azt ellenőrzi, hogy mennyire működik törvényesen és a szabályzatoknak megfelelően a Bank, ezért nem érzem a közvetlen összefüggést. Dr. Csányi Sándor: Sok nemzetközi példát próbáltak már ránk erőltetni az elmúlt években, ami azóta már nem létezik, mi meg közben haladtunk előre. Nem beszélhetünk arról, hogy általános irányelvként elfogadott, hogy a Felügyelő Bizottság ne legyen érdekelt az adott cég teljesítményének növekedésében. Azt gondolom, hogy akkor működik jól egy szervezet, ha nagyjából azonos célok vezérlik és azonos érdekeltségi rendszer van. Ha esetleg arra gondol, hogy a részvényárfolyam csökkenése miatt a Felügyelő Bizottság nem tárna fel olyan dolgokat, amelyek ehhez vezettek, azt gondolom, hogy ettől nem kell tartania. A Bank könyvvizsgálója a könyveket folyamatosan ellenőrzi. Az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy fordított példák 34
voltak inkább, miszerint províziókat kellett felszabadítani és nem újabb províziókat képezni. Abban hiszek, hogy ami bevált, azon nem kell módosítani. Ha bármilyen ellenkező értelmű jelet tapasztalunk, vagy Önök, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tapasztal, akkor nyilvánvalóan újra lehet gondolni. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni a választ és kérdezi, hogy van-e újabb kérdés, észrevétel. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 9/2005. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés az előterjesztésben foglaltak szerint jóváhagyja a 2005-2009. évekre vonatkozó vezetői opciós részvényvásárlási programot, s egyidejűleg felhatalmazza a Társaság Igazgatóságát, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv mellékleteként csatolt jóváhagyott előterjesztés keretei között megállapítsa a program részletes szabályait." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 14. sz. szavazócédulával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a szavazatszámlálás, ismerteti az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására vonatkozó 12. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
27.652.622 25.590 450.399
Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására vonatkozó javaslatot 99,9%-os támogatottsággal elfogadta. A Közgyűlés 7/2005. számú határozata: "A Közgyűlés az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak havi tiszteletdíját 2005. május 1étől a következők szerint állapítja meg: az Igazgatóság elnöke, illetve alelnöke 575.000,-Ft, az igazgatósági tag 500.000,-Ft, a Felügyelő Bizottság elnöke, illetve alelnöke 415.000,-Ft, a felügyelő bizottsági tag 335.000,-Ft díjazásban részesülnek.
8.
Az Alapszabály 5.16., 13.7. és 13.8. pontjainak módosítása
Dr. Zsingor Iván: Az Alapszabály 3 pontját javasolja az Igazgatóság módosítani, melynek indoka a következő: Ami az Alapszabály 5.16. d. pontjának törlését illeti, ennek igazából technikai oka van. A tavalyi év során egy jelentős Alapszabály módosítási csomag került előterjesztésre és abból véletlenül kimaradt ez az egy javaslat, amely arra irányult, hogy a nem természetes személyek részvénykönyvi bejegyzését könnyítse meg. Egy nyilatkozattételi kötelezettség került ki az Alapszabályból, de véletlenül benne maradt az, hogy a nyilatkozatban történő változásokat be kell jelenteni.
35
A másik két módosítási javaslat, amely az Alapszabály 13.7. és 13.8. pontjára irányul, a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának módosítása által előírt követelmény, amely a saját részvényekre jutó osztalékok társaságnál tartása, illetve a részvényesek közötti felosztására vonatkozó döntést tárja a társaságok elé. Az OTP Bank természetesen arra tesz javaslatot, hogy ez az összeg kifizetésre kerüljön a részvényesek között és az Alapszabályba beépíti azt a fogalmazást, amelyet a Tőzsde ezen szabályzatában megkövetel. Kérem, hogy amennyiben a 3 módosítási javaslattal kapcsolatban észrevételük, kérdésük, indítványuk van, azt tegyék meg. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 10 /2005. sz. határozati javaslat: „A Közgyűlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 15. sz. szavazócédulával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a szavazatok számlálása, felkéri Dr. Spéder Zoltán urat a következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés megtételére.
11. Az Igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére Dr. Spéder Zoltán: Ez a napirend már jó néhány éve sztenderd napirend, dacára annak, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódó határozatban rögzített jogosultsággal jelentős hányadban az Igazgatóság nem igen élt, ugyanakkor mint potenciális eszköz, mindenképpen indokolt lenne biztosítani a jövőre nézve is. A Társasági törvény rendelkezései szerint az Igazgatóság a Közgyűlés által meghatározott konkrét feltételeket betartva eszközölhet saját részvény vásárlást. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is kérünk erre felhatalmazást, részben azzal az indoklással, hogy az előbb prezentált opciós program fedezetét biztosítani lehessen, másfelől pedig ki lehessen használni a részvényárfolyam ingadozásában megnyíló lehetőségeket, még akkor is, ha alapvetően továbbra sem kívánunk az általános piaci trendekkel szembe menni, viszont az alkalmi jó vásárlási lehetőségeket mindenképpen célszerű lenne kihasználni. Ennek megfelelően kérnénk felhatalmazást legfeljebb 28 millió darab OTP Bank által kibocsátott törzsrészvény Budapesti Értéktőzsdén történő megvásárlására. Ami az árat illeti, egy minimumot és egy maximumot határoznánk meg. A minimum a részvény névértéke, a maximum pedig a tőzsdei ügyletet megelőző napon a Budapesti Értéktőzsdén rögzített legmagasabb ár 150%-a, ami indokolt lehet azért, hogy megfelelő gondossággal járjunk el. A meghatalmazás időtartama 1 év lenne, tehát 2006. április 30-ig kérnénk a meghatalmazást. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a tavalyi közgyűléstől számítva mostanáig, tehát 2004. áprilisától 2005. április 25-ig a vásárolt részvények száma 1.841 ezer darab volt, az értékesített részvények száma az opciós program lehívásainak következtében 3.836 ezer darab volt, a tranzakciók együttes értéke pedig 16 milliárd Ft-ot tett ki. Ebből a számból is látszik, hogy tavaly sem használtuk ki a közgyűlési határozatban rögzített limitet, messze alatta maradtunk. Köszönöm a figyelmet.
36
Dr. Zsingor Iván: Megköszöni az előterjesztést. Kérdezi a részvényeseket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, észrevételük, javaslatuk. Zelena János: Spekuláns részvényesként annyit szeretnék hozzátenni a napirendi ponthoz, hogy gratulálok a menedzsmentnek, egyelőre nem tudtam belőni, hogy mikor él ezzel a lehetőséggel és mikor nem. Több short-os ügyletem bánja már ezt a dolgot és ilyenkor ki szoktam állni a feleségem és a lányom elé, hogy ma a Csányi úr nyert sajnos. Dr. Zsingor Iván: Kérdezi, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 11/2005. számú határozati javaslat: „A Közgyűlés felhatalmazza a Bank Igazgatóságát, hogy az OTP Bank Rt-nél működő opciós és bónusz részvényvásárlási program fedezetének biztosítása, illetve a részvény árfolyamingadozása esetén a gyors beavatkozás lehetőségének megteremtése céljából legfeljebb 28.000.000 darab OTP Bank Rt. által kibocsátott törzsrészvényt a Budapesti Értéktőzsdén megvásároljon. Az egyes részvényvásárlások során alkalmazott vételár legalább a részvény névértéke, s legfeljebb a tőzsdei ügyletet megelőző napon a Budapesti Értéktőzsdén rögzített legmagasabb ár 150%-a. Az Igazgatóság jelen felhatalmazás alapján a részvényvásárlás jogával 2006. április 30-ig élhet.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 16. sz. szavazócédulával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a szavazatok számlázása, ismerteti az előző szavazások eredményeit. Ismerteti a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítására vonatkozó 13. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
17.756.859 7.815.326 2.557.307
Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítására vonatkozó javaslatot elfogadta. A Közgyűlés 8/2005. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2005-2009. évi vezetői opciós részvényvásárlási programra vonatkozó 14. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
16.072.169 9.502.086 2.556.377
37
Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 2005-2009. évi vezetői opciós részvényvásárlási programra vonatkozó javaslatot elfogadta. A Közgyűlés 9/2005. számú határozata: "A Közgyűlés az előterjesztésben foglaltak szerint jóváhagyja a 2005-2009. évekre vonatkozó vezetői opciós részvényvásárlási programot, s egyidejűleg felhatalmazza a Társaság Igazgatóságát, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv mellékleteként csatolt jóváhagyott előterjesztés keretei között megállapítsa a program részletes szabályait." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az Alapszabály módosítására vonatkozó 15. számú szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
17.749.699 7.815.926 2.556.367
Az "igen" szavazatok aránya 69,42%, így az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot a Közgyűlés nem fogadta el, tekintettel arra, hogy az Alapszabály módosításához ¾-es többség szükséges. A Közgyűlés 10/2005. számú határozata: „A Közgyűlés elutasította a Társaság Alapszabályának módosítását.”(A javaslat nem kapta meg a szükséges ¾-es szavazattöbbséget.) Dr. Zsingor Iván: Azért jelent problémát, hogy a Közgyűlés elutasította az Alapszabály javasolt módosításait, mert a Budapesti Értéktőzsde szabályzatában előírt kötelezettség teljesítéséről van szó. Kérem a Tisztelt Részvényeseket, hogy akik az Alapszabály módosítása ellen szavaztak, ismételten gondolják végig azt, hogy indokoltnak tartják-e az ellenszavazatukat, ugyanis ez azt a problémát okozza, hogy a Bank nem tud megfelelni a Tőzsde szabályzatában előírtaknak és egy ex lex állapotba kerül. Ebben a helyzetben nem tudok mást tenni, mint ismételten szavazásra fogom feltenni az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot, illetve szeretném megkérni a részvényest, aki az Alapszabály módosítása ellen szavazott, hogy esetleg tárja a Közgyűlés elé, hogy mi volt ennek az indoka. Dióslaki Gábor: Mint nem szavazó részvényesnek technikai problémám van: ha valamelyik részvényes nem jelzi, hogy hibásan szavazott, ismereteim szerint Ön nem kezdeményezhet új szavazást. Technikailag az lehet a megoldás, hogy valaki jelzi, hogy hibásan szavazott és Ön elrendeli az új szavazást. Dr. Zsingor Iván: Ezt a lehetőséget kívánom most biztosítani annak a részvényesnek, aki szándéka ellenére nem szavazta meg az Alapszabály módosítását. Zelena János: Emlékeztetnék egy precedensre, a MOL Rt. közgyűlésén egyszer már lejátszódott egy ilyen helyzet. Mellényomásra hivatkozva az ÁPV Rt. képviselője a menedzsment ösztönzési program szavazása során jelezte, hogy tévesen szavazott és kérte a szavazás megismétlését. Dr. Zsingor Iván: Úgy gondolom, hogy nincs akadálya annak, hogy ismételten szavazzunk ebben a kérdésben. Két lépcsőben fogjuk ezt megtenni, először arról fogunk szavazni, hogy a Tisztelt Közgyűlés hozzájárul-e ahhoz, hogy újra szavazzunk az Alapszabály módosítás 38
kérdésében. Ismételten próbálok apellálni a Bank érdekeire, hogy meg tudjunk felelni a Tőzsde szabályzatának előírásának. Kérem, hogy a 17. sz. szavazócédulán arra vonatkozó szavazatukat adják meg, hogy ismételten szavazásra tegyük-e fel az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot. Zelena János: Ezt a technikai problémát áthidalnám oly módon, hogy kijelentem, én ugyan "igen"-nel szavaztam, de szeretnék "nem"-mel szavazni, mellé ikszeltem. Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy hibásan szavaztam, eredeti szándékommal ellentétben. Dr. Zsingor Iván: Köszönöm. Szavazócédula kitöltése nélkül kérdezem, hogy valaki tiltakozik-e részvényesek közül az ellen, hogy újra szavazásra tegyük fel az Alapszabályzat módosítását. (Nem tiltakozik senki.) Kérem a részvényeseket, hogy ismételten szavazzanak a korábban ismertetett Alapszabály módosításról, amely ismételten látható a kivetítőn. Mivel többen már kitöltötték a 17. sz. szavazócédulát, kérem, hogy szavazatukat az Alapszabály módosítási indítványra a 18. sz. szavazócédulán adják meg. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a szavazatszámlálás, ismerteti a saját részvények vásárlásra vonatkozó 16. számú szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
24.313.878 412.130 42.881
Megállapítja, hogy a Közgyűlés a saját részvény vásárlására vonatkozó határozati javaslatot elfogadta. A Közgyűlés 11/2005. számú határozata: „A Közgyűlés felhatalmazza a Bank Igazgatóságát, hogy az OTP Bank Rt-nél működő opciós és bónusz részvényvásárlási program fedezetének biztosítása, illetve a részvény árfolyamingadozása esetén a gyors beavatkozás lehetőségének megteremtése céljából legfeljebb 28.000.000 darab OTP Bank Rt. által kibocsátott törzsrészvényt a Budapesti Értéktőzsdén megvásároljon. Az egyes részvényvásárlások során alkalmazott vételár legalább a részvény névértéke, s legfeljebb a tőzsdei ügyletet megelőző napon a Budapesti Értéktőzsdén rögzített legmagasabb ár 150%-a. Az Igazgatóság jelen felhatalmazás alapján a részvényvásárlás jogával 2006. április 30-ig élhet.” Dr. Zsingor Iván: A 17. sz. szavazás tehát sztornírozásra került, az Alapszabály módosítására vonatkozó 18. számú szavazás eredménye: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:
14.921.796 5.042.948 2.556.367
Az "igen" szavazatok aránya 74,74%, így a Közgyűlés nem fogadta el az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot, tekintettel arra, hogy az Alapszabály módosításához ¾-es többség szükséges.
39
A Közgyűlés 12/2005. számú határozata: „A Közgyűlés elutasította a Társaság Alapszabályának módosítását.”(A javaslat nem kapta meg a szükséges ¾-es szavazattöbbséget.) Dr. Zsingor Iván: Felkéri Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat a Közgyűlés bezárására. Dr. Csányi Sándor: Nem akkora baj, hogy nem fogadták el az Alapszabály módosítását, az OTP Bank történetének ez volt az első olyan igazgatósági javaslata a Közgyűlés felé, ami nem került elfogadásra. Majd újra megismételjük valamikor a következő évben, ezért nem hívunk össze rendkívüli közgyűlést. Külön örülök annak, hogy az opciós program csak 62%-os támogatottsággal került elfogadásra, mert én is keveslem a juttatásokat, amit kapunk. Ezt biztatásnak veszem arra, hogy tekintsük át újra és esetleg jövőre egy más javaslattal jöjjünk Önök elé. Zelena úrnak külön megköszönöm az aktív részvételt, valóban konstruktív volt. Ha részvényarányosan mindenki ilyen mértékben járulna hozzá a közgyűlésekhez, még több dolog kerülne terítékre. Mindenkinek köszönöm a megjelenést. Bízom abban, hogy 2006. áprilisában hasonlóan jó eredményekről tudunk beszámolni. Viszontlátásra! K.m.f. A jegyzőkönyvet vezette: Dombóvári Olívia főosztályvezető
Dr. Zsingor Iván a közgyűlés elnöke
A jegyzőkönyvet hitelesítette:
Váradi Gyöngyi részvényesi képviselő
40
