Jegyzõkönyv. az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt évi rendes (megismételt) közgyûlésérõl

ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT.

Jegyzõkönyv az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2003. évi rendes (megismételt) közgyûlésérõl

A közgyûlés helye:

Danubius Thermal & Conference Hotel Hélia (Budapest, XIII. Kárpát u. 62-64.) A közgyûlés idõpontja: 2003. április 25. Dr. Zsingor Iván: Az Igazgatóság megbízásából tájékoztatja a részvényeseket, hogy a mai napon 10 órára összehívott közgyûlés - 10 óra 10 perckor - még nem határozatképes. A Bank Alapszabálya és a közgyûlés összehívásáról szóló hirdetmény rendelkezései szerint, amennyiben a közgyûlés 11 órakor sem határozatképes, 11 órakor megismételt közgyûlésre kerül sor. (11 óráig szünet) Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató: Köszönti az OTP Bank Rt. 2002. üzleti évet lezáró éves rendes közgyûlésén megjelent részvényeseket, a Bank dolgozóit, a Felügyeleti szervek képviselõit és külön köszönti az APEH elnökét, Király György urat. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy az Igazgatóság a Bank Alapszabálya értelmében Dr. Zsingor Iván urat, a Bank Jogi Igazgatóságának ügyvezetõ igazgatóját jelölte ki a közgyûlés levezetõ elnökének. Átadja a szót Zsingor úrnak. Dr. Zsingor Iván: Köszönti a Közgyûlés résztvevõit. Ahogy azt 10 óra után néhány perccel már bejelentette, a 10 órára összehívott közgyûlés megtartására határozatképtelenség miatt nem került sor. 11 órától tehát megismételt közgyûlést tart a Bank. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy 111.169.891 szavazatot képviselõ részvényes van jelen a Közgyûlésen, ami 41,99 %-os részvételi aránynak felel meg. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy az éves rendes Közgyûlés összehívása szabályszerûen megtörtént, az Igazgatóság hirdetménye a Közgyûlés összehívásáról a Napi Gazdaság, a Világgazdaság és a Magyar Tõkepiac címû lapokban 2003. március 25-én megjelent, így a Közgyûlés megtartásának akadálya nincsen. Tájékoztatja a jelenlévõket, hogy a Közgyûlésrõl készülõ jegyzõkönyvet Dombóvári Olívia úrnõ, az OTP Bank Rt. munkatársa vezeti; a jegyzõkönyv készítésének elõsegítése érdekében a Közgyûlésrõl hangfelvétel is készül. A jegyzõkönyv hitelesítõjévé egy jelen lévõ részvényest kell választania a Közgyûlésnek. Javaslata a jegyzõkönyv hitelesítõre: Váradi Gyöngyi úrnõ részvényesi képviselõ. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e más javaslatuk. (Nincs.) Kéri a közgyûlést, hogy aki elfogadja Váradi Gyöngyi úrnõ részvényesi képviselõt a közgyûlési jegyzõkönyv hitelesítõjéül, ezt kézfeltartással jelezze.

1

Szavazás Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) Megállapítja, hogy a Közgyûlés 111.169.891 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül Váradi Gyöngyi úrnõ részvényesi képviselõt a Közgyûlésrõl készülõ jegyzõkönyv hitelesítõjévé megválasztotta. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a Közgyûlésen a kiosztott szavazócédulákkal történõ szavazatok összeszámlálásához szavazatszámláló bizottság mûködésére van szükség. A szavazatszámláló bizottságba javasolja megválasztani Stoffel Lászlónét, Mészáros Zitát, Ódor Anikót, Leimeter Jánosnét, Süle Zsuzsát, Bognár Tibor Bélánét, Kapitány Mártát, Varga Krisztinát, Palásthy Zsoltot és Gergely Zsoltot. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e más javaslatuk. (Nincs.) Kéri, hogy aki egyetért a felsorolt személyekbõl álló szavazatszámláló bizottság felállításával, az kézfeltartással jelezze. Szavazás Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) Megállapítja, hogy a Közgyûlés a javasolt személyekbõl álló szavazatszámláló bizottságot 111.169.891 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megválasztotta. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a továbbiakban a szavazások a részvényesek számára a regisztráció során átadott szavazótömbökben található szavazócédulák felhasználásával történnek, amelyek számlálása számítástechnikai úton valósul meg. Minden egyes szavazás elõtt ismertetni fogja, hogy hányas sorszámú szavazócédulával kell leadni a szavazatot. A szavazócédulán az igen vagy a nem vagy a tartózkodás szónál lévõ kockát kell megjelölni oly módon, hogy a szavazatszámláló bizottság számára egyértelmû legyen, hogy milyen szavazat került leadásra. Az Alapszabály rendelkezései szerint a tartózkodás nem jelent leadott szavazatot, tehát az igen és nem szavazatok összegébõl kerül megállapításra a határozati javaslat elfogadottságának aránya. Az egyes napirendi pontoknál általában egyszerû szótöbbség szükséges a sikeres határozathozatalhoz, ez alól egy kivétel lesz - az Alapszabály módosítása -, ahol háromnegyedes többség szükséges a határozati javaslat elfogadásához. Kérdezi, hogy van-e kérdés, észrevétel a technikai jellegû kérdésekkel kapcsolatban. (Nincs.) Megállapítja, hogy nincs technikai akadálya annak, hogy a közgyûlés megkezdje az érdemi munkát. Tekintettel arra, hogy a Közgyûlés elsõ három napirendi pontja a Társaság 2002. üzleti évének lezárásával kapcsolatos, a három napirendi pont kapcsán az elõterjesztések megtételére közvetlenül egymás után kerül sor, majd ezután kerül sor a napirendi pontok vitájára, mivel a beszámolóról és az eredményfelosztásról nem lehet dönteni a Felügyelõ Bizottság, illetve a könyvvizsgáló jelentése nélkül. Az egyes napirendi pontok kapcsán a határozathozatal természetesen egyesével történik. Felkéri dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat, hogy ismertesse az Igazgatóság beszámolóját.

2

1.

Az Igazgatóság jelentése a 2002. évi üzleti tevékenységrõl; a számviteli törvény szerinti beszámolók (anyavállalati és konszolidált) elfogadása; döntés az adózott eredmény felhasználásáról

Dr. Csányi Sándor: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Röviden összefoglalnám, hogy mit teljesítettünk 2002-ben a vállalt ígéretek közül és részletesebben beszélnék arról, hogy az egyes üzletágak hogyan teljesítettek. 2001-hez képest 2002-ben a makrogazdasági környezet számunkra részben kedvezõbb, részben kedvezõtlenebb volt. Kedvezõtlenebb volt annyiban, hogy csökkent a GDP növekedése (3,3 %os volt a növekedés). Változott a különbözõ makrogazdasági mutatók számbavétele, az EU módszertan szerint számolták ki az államháztartás hiányát, ennek következtében növekedett a hiány mértéke, a GDP-hez viszonyítva elérte a 9,5 %-ot. Nõtt a folyófizetési mérleg hiánya és a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Pozitív változás az infláció csökkenése 9,2 %-ról 5,3 %-ra. Minden korábbi mértéket meghaladóan, 13,6 %-kal nõtt a lakosság reálkeresete. Ez nem feltétlenül a makrogazdasági helyzettel vagy a vállalatok helyzetével függött össze, inkább a választási kampányt megelõzõen vállalt kötelezettségekkel, illetve a választási kampány során tett ígéretek betartásával. Ennek megfelelõen erõteljesen nõtt a háztartások megtakarítása (12,4 %kal), de nõttek a tartozásai is, elsõsorban az újonnan kialakított lakástámogatási rendszernek köszönhetõen. Pozitív változás, hogy a beruházások elkezdtek növekedni az elõzõ évhez képest, ugyanakkor problémásnak tekinthetõ, hogy a feldolgozóipari beruházások továbbra is stagnálnak, a dekonjunktúra még mindig tart. Ebben a makrogazdasági környezetben a bankrendszer általában véve jó évet zárt, 14 %-kal nõtt a bankrendszer mérlegfõösszege. Egy kicsit csökkent a bankrendszer mérlegfõösszegének a GDP-hez viszonyított aránya. Magyarországon nagyon sok megtakarítás kikerül a bankrendszer mérlegébõl és különbözõ pénzügyi intézményeknél jelenik meg. Ha ezeket összeszámolnánk, a pénzügyi szolgáltatók részesedése a GDP-ben lényegesen magasabb lenne. A bankrendszer adózás elõtti eredménye jelentõsen nõtt. Az OTP Bank hitelállománya a bankrendszerénél kissé alacsonyabb arányban nõtt, ennek az az oka, hogy az OTP Bank a hitelek egy jelentõs részét - annak érdekében, hogy a forrás alapú támogatást igénybe vehessük - átadja az OTP Jelzálogbanknak, illetve korábbi állami kötelezettségek, amelyek hitelek mögött voltak és az MFB biztosította, átkerültek az államháztartási körbe és nem mint vállalati követelés jelenik meg, hanem állammal szembeni követelés. Az OTP Bank fõbb üzletpolitikai célkitûzéseit 2002-ben is az elfogadott középtávú stratégiában meghatározott céloknak megfelelõen tûztük ki. A cél az volt, hogy a mérlegfõösszeg az inflációt meghaladóan, a bankrendszerhez közelítõen nõjön; az eredmény és a jövedelmezõségi mutatók tovább javuljanak, továbbá a konszolidált mérlegfõösszeg és eredmény a Bankénál nagyobb mértékben nõjön és a különbözõ megtérülési mutatók növekedése meghaladja a banki mutatók növekedését. Ezt azért tûztük ki célul, mert úgy látjuk, hogy a Bankon kívüli pénzügyi szolgáltatási tevékenységek, termékek sokkal gyorsabban bõvülnek, mint maga a bankrendszer. Elmondhatjuk, hogy a Bank minden számottevõ, a mérleg alakulásával összefüggõ naturális és hatékonysági mutatót teljesített vagy túlteljesített. Kedvezõ hatással volt a Bank eredményére a betét- és hitelállományok, a forgalom volumenének gyors növekedése és kedvezõen változott a mérlegszerkezet is. Tükrözõdik a stratégiánk sikere abban is, hogy évrõl évre lényegesen nagyobb mértékben nõ nem a nem kamatjellegû bevételek nagysága, mint a kamatjellegû bevételek

3

nagysága, ami azt mutatja, hogy jelentõs lépéseket tesz a Bank abba az irányba, hogy szolgáltató jellegû pénzintézetté váljon, a tranzakciók lebonyolításáért egyre nagyobb jövedelmet realizáljon és így a nettó kamatbevétel súlya csökkenjen. Nagyon fontosnak tartom, hogy az összes fontos mutatónk, amely alapján a részvényesek megítélik tevékenységünket - a kiadás/bevételi mutató, az eszközökhöz mért megtérülés, a tõkéhez mért megtérülés - nem csak hogy javult, hanem mindhárom mutató olyan szinten van, amelyet nem sok bank tud ma Európában produkálni. Nagyon fontos volt a pénzügyi mutatókon túl, hogy javuljon az ügyfelek elégedettsége és nõjön a szolgáltatásaink színvonala. Nagyon sok projektet indítottunk el ennek érdekében az elmúlt évben, illetve években. Ezek egy része a következõ hónapokban fog teljes mértékben befejezõdni. A mûködési folyamatokat újra szerveztük, egyszerûbbé tettük, bevezettünk olyan hitelezési eljárásokat, amelyekkel nagyon gyorsan tudunk ügyfeleket kiszolgálni. Az értékesítési hálózatot - beleértve az elektronikus csatornákat és a fiókhálózatot is - tovább korszerûsítettük és jelentõsen javítottuk a kockázatkezelést is. A Banki és a konszolidációs mutatók is kedvezõen alakultak. Eddig a közgyûlésen nem számoltunk be konszolidált eredményrõl, csak a Bank eredményérõl számoltunk be és a fõbb leányvállalatok eredményérõl tettünk említést. Az új számviteli rendszerünk lehetõvé teszi, hogy a konszolidált beszámolót is a Közgyûlés elé terjesszük. A Bank 2002. évi konszolidált adózás elõtti eredménye 68,2 milliárd Ft, amely 19 %-kal magasabb az elõzõ évinél és 17 %-kal haladja meg az OTP Bank eredményét. Ez az eredmény 81 milliárd Ft üzleti eredmény, valamint 12,9 milliárd Ft céltartalékképzés, értékvesztés, hitelezési veszteség egyenlegeként alakult ki. A nettó kamatbevétel 123,4 milliárd Ft, 11,2 %-kal magasabb, mint az elõzõ évben. Ezzel szemben a nem kamatjellegû bevételek rendkívül dinamikusan, 34,1 %-kal növekedtek. Elõször a Bank történetében a nem kamatjellegû bevételek csoportszinten meghaladták a nettó kamatbevételt, elérték a 126,7 milliárd Ft-ot. Ezen belül a legjelentõsebben a nettó díj- és jutalékbevételek, a biztosítási díjakból származó bevételek nõttek. A nem kamatjellegû kiadások is jelentõsen nõttek (23 %-kal). Ennek kapcsán konszolidált szinten kismértékben, 66,9 %-ról 67,6 %-ra romlott a kiadás/bevételi mutatónk. Ennek döntõen két oka van: egyrészt jelentõs költségei voltak a szlovák bank átalakításának és integrálásának - ami egyszeri költség volt, tehát a jövõben már nem merül fel. Másrészt nõtt az anyabank létszáma, aminek több oka volt: egyrészt az Értékpapír Rt. beintegrálása a Bankba, másrészt a lakáshitelezés felfutása kapcsán több mint 200 dolgozót vettünk fel a hálózatba, harmadrészt jó néhány új feladat jelentkezett - ezekrõl késõbb részletesen beszélek. Konszolidált szinten az eszközarányos jövedelmezõség 2,18 % volt, ami rendkívül magas, a tõkearányos jövedelmezõség 26,5 % volt; mindkét mutató jelentõsen javult az elõzõ évhez képest. Az 1 részvényre jutó konszolidált hígítatlan eredmény 214 Ft, a higított eredmény 196,3 Ft volt. (Hígítatlan eredmény számításakor a saját portfolióban lévõ részvényeket levonjuk a részvények számából és ezzel osztjuk el az eredményt, higított eredmény számításakor a teljes részvénymennyiséggel osztjuk az eredményt.) Jelentõs a Bank mérlegfõösszege konszolidált szinten: 2.734 milliárd Ft-ot ért el 2002. december 31-én, ami 17,8 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban és 14,4 %-kal haladta meg a Bank mérlegfõösszegét. A saját tõke év végén 237,5 milliárd Ft volt. Ezzel a csoport elérte azt a méretet, ami közép nagyságú európai banknak felel meg, tehát kiléptünk ezzel a tõkenagysággal a nemzetközi kisbank kategóriából. Piaci pozíciónk Banki szinten: a Bank mérlegfõösszege 2002. december 31-én elérte a 2.390 milliárd Ft-ot, csoporttagok nélkül 12,4 %-os növekedést értünk el, így reálértéken 7 %-kal nõttünk. A Bank piaci részesedése 22,1 % a teljes mérlegfõösszeget figyelembe véve. Továbbra is tudjuk tartani azt az arányt, hogy a Bank mérlegfõösszege kétszerese a minket követõ K&H

4

mérlegfõösszegének. A Bankrendszer összes betétállományából a Bank 30 %-ot kezel, a hitelállományából pedig 16 %-ot. Ha a Bankhoz hozzásoroljuk a kizárólag hitelintézeti tevékenységet végzõ leányvállalatokat, Bankcsoport szinten a piaci részesedésünk a betétállományból 31 %, a hitelállományból 20 %. Évek óta jellemzõ a Bankra, hogy a növekedést elsõsorban a forrásoldal gyarapodása generálja, de nem csak a források nõttek, hanem a hitel/betét és a hitel/mérlegfõösszeg arány is jelentõsen javult. A Bank forrásainak döntõ többségét továbbra is az ügyfelek betétei teszik ki, 84,1 % a források közt a betétek aránya. Módosult egy kicsit a betétállomány összetétele: a 2.011 millárd Ft ügyfélbetétbõl a vállalati betétek részaránya 17 %-ra nõtt. Ez a betétállomány növekedett a legdrasztikusabban az elmúlt évben, 34 %-kal. Szintén stratégiai célunk, hogy a kihelyezéseken belül az ügyfélkihelyezések aránya növekedjen. Az elmúlt évben 36,2 %-ról 39,8 %-ra nõtt az ügyfélkihelyezések aránya annak ellenére, hogy a lakáshitelként kihelyezett összegek legnagyobb része átkerült a Jelzálogbankhoz. A hitel/betét arány 42,5 %-ról 47,3 %-ra növekedett. Ennek megfelelõen csökkent az állampapírok részaránya a Bank mérlegében 16 %-ra és megnövekedett a jelzáloglevelek állománya, ezek részesedése az összes eszközbõl 5,6 %. A teljes banki kinnlevõség állomány minõsége továbbra is igen jó, a teljes követelésállományon belül a minõsített állomány 4,2 %-ot képvisel (a tavalyi 4 %-kal szemben), viszont csökkent a rossz minõsítésû hitelek aránya, a kétes és átlag alatti növekedett. Nem gondolom, hogy van ma Magyarországon bank, amely prudensebb minõsítési és tartalékolási politikát folytat, mint az OTP Bank. A minõsített állományból 74,6 %-kal a vállalkozói üzletág részesedik és 21,4 %-kal a lakossági üzletág; az önkormányzati üzletág továbbra is a Bank legstabilabb, legkockázatmentesebb tevékenysége. A kinnlevõségek után a Bank elszámolt értékvesztést, kockázati céltartalékot és hitelezési veszteséget, ez az elmúlt évben összesen 8,8 milliárd Ft-tal terhelte az eredményt, ami az éves átlagos állományra vetítve 0,95 % volt. (A növekedés egyik oka, hogy a Dunaferr minõsített kategóriába került, elég jelentõs hitelállománnyal.) A kockázati céltartalékon kívül a törvényekben elõírt egyéb tartalékokat is megképezte a Bank: az általános kockázati céltartalékot 3,3 milliárd Ft-tal, a függõ és jövõbeni kötelezettségre képzett tartalék 1,7 milliárd Ft-tal, az egyéb céltartalékképzés 1,4 milliárd Ft-tal terhelte az eredményt. Az utóbbiból 1 milliárd Ft a korengedményes nyugdíjra és végkielégítésre történõ céltartalékképzés. Ahogy már említettem, jó néhány projekt idén fejezõdik be, 1000 fõ körüli létszámcsökkenésre számítunk, amelynek ilyen magas költségei lesznek. A Bank saját tõkéje 206 milliárd Ft, 30 %-kal több mint egy évvel korábban. Ennek megfelelõen az 1 részvényre jutó saját tõke 735 Ft-ra nõtt. Tõkemegfelelési mutatónk 13,43 %, ami meghaladja a hazai és a nemzetközi követelményeket is. A teljesítmények üzletáganként, elsõként a lakossági üzletágat tekintve: A Banknál elhelyezett lakossági betétek állománya 1.523 milliárd Ft volt, ami 8,4 %-os növekedést jelent. A forintbetétek jelentõsen - 17 %-kal - bõvültek, a devizabetétek viszont jelentõsen csökkentek, amelynek fõ oka a forint felértékelõdése volt, de emellett kétségtelenül közrejátszott az is, hogy forintban sokkal érdemesebb volt takarékoskodni, mint devizában. A Bank piaci részesedése a forintbetétekbõl 39,2 %, a devizabetétekbõl 35 %. A forintbetét állományon belül leginkább a lakossági folyószámla állomány növekedett, a lakossági folyószámlák darabszáma elérte a 2,7 millió darabot. A lakossági folyószámla a Bank stratégiai terméke, hiszen ehhez lehet kapcsolni különbözõ szolgáltatásokat: bankkártyát, elektronikus banking-et. Szinte minden családnak van OTP lakossági folyószámlája, a cél az ország teljes lefedése. Új terméket vezettünk be, a lakossági megtakarítási számlát, 20 milliárd Ft-os állományt sikerült összegyûjteni ezeken a

5

számlákon. Nagy volumenû és fontos feladat volt a pénzmosásról szóló törvényeknek való megfelelés, ezen belül is az anonim betétek nevesítése. A feladatot sikerült teljesíteni, hiszen a betéteknek ma csak 2 %-a - 800 ezer megtakarítás - nincs nevesítve, ezen megtakarítások átlagállománya 37 ezer Ft. Várhatóan ezen megtakarítások döntõ része soha nem kerül nevesítésre, mert vagy nem tud róla a tulajdonos, vagy elvesztette a betétkönyvét, vagy elhalálozott. Új lendületet vettünk privát banking vonatkozásában: 7.500 privát banki ügyfelet szolgáltunk ki az elmúlt évben, ami 10 %-os növekedést jelent és 26 %-kal nõtt a nálunk kezelt vagyonuk. 2002. március 1-tõl jelentõsen megváltozott a lakossági hitelek piaca, hiszen addig forrás oldalon is támogatott hitelt csak az állami tulajdonú Jelzálogbank adhatott, ettõl kezdve mi is rendelkezésre tudtunk állni. Megalapítottuk az OTP Jelzálogbankot és konzorciális hitelezést vezettünk be. A bankrendszer összes lakáscélú hiteleinek állománya 138 %-kal bõvült és elérte a 787 milliárd Ftot. Ebbõl az OTP Bank lakáshiteleinek állománya 212,4 milliárd Ft, ami csak 27,3 %-nak felel meg, de ha figyelembe vesszük a Jelzálogbanknál kezelt hiteleket is, részesedésünk a lakáshitelek piacán meghaladja az 52 %-ot. Egy olyan éles piaci helyzetben, amilyen ezen a területen bontakozott ki, ilyen piaci részesedés megszerzése és megtartása igen nagy eredmény. A fogyasztási hitelek állománya 9,3 %-kal nõtt, a piaci részesedésünk 18,3 %. Ezen belül az A-, B-, C-hitelek, tehát a folyószámlához, kártyához kapcsolt hitelek nõttek a legdinamikusabban. Valószínû, hogy elkövetett a Bank a 90-es évek közepén egy stratégiai hibát, amikor az áruvásárlási hitelezést megszüntette. Ennek akkor az volt az oka, hogy nem volt olyan technológiánk, amely lehetõvé tette volna, hogy eredményes hitelbírálati és behajtási tevékenységet folytassunk. Kiszorultunk errõl a piacról, most szeretnénk visszakerülni. Ennek érdekében 2002. második felében megújítottuk az áruhitelezési tevékenységet. Teljesen új számítástechnikai rendszert vezettünk be, hatékonyabb a hitelbírálati módszerünk, gyorsabb és remélhetõleg eredményesebb a behajtás. 2003-ban várjuk a felfutást, ami nem lesz könnyû, mert idõközben kimondottan az áruhitelezésre specializálódott piaci szereplõk nagyon megerõsödtek. A bankkártya és elektronikus szolgáltatások terén évrõl-évre egyre bõvülõ, eredményes aktivitást tapasztalunk. A kibocsátott kártyáink száma 3,3 millió, amely rendkívül nagy. A Bank ATMjeinek száma 1168-ra emelkedett, a POS terminálok száma 18 ezer db. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy az ATM-eken keresztüli készpénzfelvételi forgalom 70 %-át, a kereskedõknél történõ fizetés 50 %-át az OTP Bank bonyolítja. Néhány példa a hihetetlen nagy növekedés szemléltetésére: a kereskedõknél lebonyolított forgalom 43 %-kal nõtt és elérte a 262 milliárd Ft-ot; hasonló mértékû a bõvülés az ATM forgalom vonatkozásában. Ezek a forgalmi adatok indokolják a jelentõs jutalékbevétel növekedést. Nem csak ATM-ek terén vagyunk piacvezetõk, hanem az elektronikus csatornák más területein is, ott is szinte minden kínált termékünknél növekedést tapasztalunk. Telefonos ügyintézéssel ma 435 ezer ügyfelet szolgálunk ki, tavaly 26 %-os növekedést értünk el. Internetes szolgáltatás területén 210 ezer ügyfele van a Banknak (60 %-os a növekedés), 4,8 millió tranzakciót végeztek ügyfeleink Interneten keresztül. Szintén jelentõs a mobil telefonon keresztül bankot használó ügyfelek száma: 152 ezer ügyfelünk van, a tavalyi ügyfélszám növekedés 55 %. Elmondhatjuk, hogy az elektronikus csatornák területén abszolút piacvezetõk vagyunk. Bizonyos szolgáltatásaink, például az aktív bankolás terén Európában is piacvezetõ az OTP Bank a szolgáltatások körét tekintve. A bulgáriai DSK Bank megvásárlása kapcsán tartott prezentációra készülve Európában csak a Deutsche Bankot találtunk, amellyel össze tudtuk hasonlítani szolgáltatásainkat. Bemutattuk, hogy a Deutsche Bank, illetve az OTP Bank mikor milyen szolgáltatást vezetett be. Azt láttuk, hogy a 90-es évek elején

6

sehol nem voltunk, 1995. körül már a Deutsche Bank nyomában voltunk, 1997-98 környékén pedig elhagytuk és ma is korszerûbb szolgáltatásaink vannak, mint a Deutsche Banknak. A vállalkozói ügyfeleknek ügyfélterminált is rendelkezésre bocsátunk, 11 ezer ügyfélterminál van vállalkozói ügyfeleknél és 3.600 az önkormányzati ügyfeleknél, ami azt jelenti, hogy majdnem minden önkormányzati ügyfelünk rendelkezik ügyfélterminállal. Talán ezeknek az eredményeknek is köszönhetõ, hogy tavaly elnyertünk az év mobil bankja címet, elõzõ évben az év internetes bankja voltunk Magyarországon. Kereskedelmi banki üzletág: a piaci részesedésünk 13,3 % volt a betétek terén és 12,7 % a hitelek terén. Bár nem olyan magas a részesedésünk, mint a lakossági területen, de ha figyelembe vesszük, hogy 40 bank van jelen ezen a piacon, igen jelentõs ez az arány. A részesedésünk ebben az évben annak ellenére növekedett, hogy átsoroltunk ügyfelekkel szembeni követeléseket állammal szembeni követeléssé. A vállalkozói hitelállomány 20,2 %-kal emelkedett és meghaladta az 558 milliárd Ft-ot. A devizahitelek állománya jelentõsebb mértékben, 44,5 %-kal növekedett és részaránya elérte 36 %-ot. Többek között ez az oka, hogy változtattunk az árazáson és a szolgáltatást is jobbá fogjuk tenni a devizabetétek terén, hogy az erõs forint miatt várhatóan devizában eladósodni kívánók finanszírozási igényét még könnyebben tudjuk kielégíteni. A betétállomány 34,8 %-kal nõtt és elérte a 342 milliárd Ft-ot. Az önkormányzati üzletágban 81 % a piaci részesedésünk, az évek óta tartó verseny ellenére az önkormányzatokat sikerül a Banknál tartani. Az önkormányzatok betétállománya 145 milliárd Ftra növekedett és bõvült a hitelek állománya is. Egyéb szolgáltatásokkal is rendelkezünk: 2002-ben az OTP Értékpapír Rt-t beintegráltuk az OTP Bankba, ennek következtében új befektetési szolgáltatási tevékenységek kerültek át a Bank arbitrage területéhez, például a tõzsdei határidõs devizaügyletek. Továbbra is jelentõs a Treasury által kezelt befektetési portfolió, amelynek átlagállománya 516 milliárd Ft volt, ami a Bank eszközeinek 21,6 %-át jelenti. Mindig büszkék vagyunk arra, hogy a finanszírozás nem hagyományos formáiban, szindikált hitelezésben, projekt-finanszírozásban, kötvénykibocsátásban is élen járunk. Szindikált hitelezés területén 13 ügyletet bonyolítottunk le, ebbõl 7 esetben mi voltunk a szervezõk. Kötvénykibocsátások terén 4 nagy kötvényprogram került lebonyolításra és kibocsátottuk az elsõ tõkegarantált részvényindex kötvényt is az intézményi befektetõk számára. Projektfinanszírozás területén több jelentõs projektet finanszíroztunk, az állomány 122 milliárd Ftról 189 milliárd Ft-ra emelkedett az elmúlt évben, ami 54 %-os növekedést jelent. Jelentõsen bõvült a vámüzletágunk, a múlt évben 145 milliárd Ft-os vámteher és illeték befizetést bonyolított le, ami 21 %-os bõvülést jelent az elõzõ évhez képest. A vámkártyák száma közel 26 %-kal nõtt, a vámkártyák segítségével a forgalom 50 %-a bonyolódott le. Az adózás elõtti eredménye a Banknak 58,1 milliárd Ft, ami 10,7 milliárd Ft-tal 22,6 %kal - magasabb, mint elõzõ évi. Az adózott eredmény 47,2 milliárd Ft; 8,8 milliárd Ft-tal haladja meg az elõzõ évit, ami közel 23 %-os növekedést jelent. A Bank a bankrendszer adózás elõtti eredményének 36,5 %-át adja, ami azt jelenti, hogy messze a bankrendszer hatékonysága felett dolgozik, hiszen a 22 %-os mérlegfõösszegben mért részesedésnél sokkal nagyobb arányú profitrészesedést tudott realizálni. A nettó kamatbevétel 102,7 milliárd Ft volt, a nem kamatjellegû bevételek elérték a 64,4 milliárd Ft-ot, így a nem kamatjellegû bevételek aránya az összes bevételbõl 30 %-ról 38,6 %-ra növekedett. A nem kamatjellegû kiadásoknál döntõen a létszám volt a növekedés oka és kicsit jelentõsebb volt a dolgozói béremelés, mint az elõzõ években. Az értékcsökkenés 11 milliárd Ft

7

volt, ami csökkent az elõzõ évekhez képest. A Bank kiadás/bevételi mutatója 60,4 %-ról 57,2 %ra csökkent. A Bank teljesítménymutatói: az átlagos eszközarányos megtérülés 2,09 %, a tõkearányos megtérülés 25,9 %, a reál saját tõke arányos megtérülés 20,6 %. Az egy törzsrészvényre jutó hígítatlan eredmény 178 Ft, ami 22,8 %-kal több mint az elõzõ évben. Az egy fõre jutó mérlegfõösszeg 6,3 %-kal emelkedett, az egy fõre jutó adózott eredmény pedig 17,5 %-kal. Az OTP Bankcsoport legjelentõsebb tagjait tartalmazza a következõ ábra. Az OTP Banka Slovensko megvásárlását és igen gyors átalakítását elég pozitívan fogadták a részvényesek. Az elmúlt évben volt egy egyszeri veszteség az átalakítás költségei miatt, másrészt leértékeltünk ingatlanokat. A bankot a könyvérték felén vettük meg és eleve számoltunk vele, hogy az ingatlanokat leértékeljük. Úgy tûnik, hogy ez az év egyértelmûen nyereséges lesz, miközben eredetileg nullszaldót terveztünk erre az évre. Nagyjából május végére a szlovák bank ugyanazt a szolgáltatási szintet tudja nyújtani, amit az OTP Bank, így van esélyünk arra, hogy az a piaci részesedés növelés, ami elindult az elmúlt évben, mind betét, mind hitel oldalon folytatódik. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy néhány szót szóljak az akvizíciókról. Több helyen is megjelentünk, az elsõ próbálkozásunk Románia volt. Úgy lehetne összefoglalni ezen tranzakció sikertelenségét, hogy talán el sem akarták adni ezt a bankot, hiszen nem adták el másnak sem. A Világbank és az IMF nyomására kénytelen volt a román kormány a privatizációt meghirdetni. Ma is azt gondolom, hogy jelentõsen mértékben hozzá tudtunk volna járulni a román kereskedelmi bank fejlesztéséhez. A következõ lépés - ahol jelenleg tenderértékelés, illetve döntés elõtt állunk - Bulgária. A bolgár DSK-t, az ottani "OTP"-t hirdették meg privatizációra. Ketten maradtunk a végsõ körben, az Erste Bank és az OTP Bank. Az eladó a BCC, a bolgár bankkonszolidációs társaság, többször tartottunk prezentációt a vezetõi részére; egyértelmûen pozitív volt a fogadtatásunk. Az ajánlatot megtettük és mindaddig, amíg az ajánlatok megtételére nem került sor, egyértelmû volt, hogy az ár nagysága a döntõ tényezõ. 311 millió USD-t ajánlottunk a bankért, a versenytársunk 293 millió USD-t ajánlott. Az ajánlatok nyilvánosságra hozatala után igen jelentõs sajtótámadást kaptunk, elsõsorban a bulvár lapokban. A komolyabb szaklapok pozitívan írtak rólunk, ennek ellenére a döntés többször elhalasztásra került. Kedden utazunk újra Bulgáriába, ahol a sajtónak, politikusoknak, a miniszterelnöknek tartunk egy rövid prezentációt arról, hogy miért gondoljuk azt, hogy az OTP Bank egy stabil, jó bank és alkalmas lenne arra, hogy a bulgáriai ügyfelek elégedettek legyenek a szolgáltatásai színvonalával és biztonságban tudhassák pénzüket. Remélem, hogy hamarosan döntés születik, hiszen az ajánlatok május 25-ig érvényesek. Az eredmény azért nem kiszámítható, mert úgy tûnik, hogy nem csak gazdasági alapon születik a döntés, hanem politikai szereplõk is befolyásolni tudják. Ezen túlmenõen, ha kiírásra kerül a Postabank, az OTP Bank ott lesz a pályázók között; szeretnénk megnyerni ezt a versenyt. További célunk Románia, ahol bankvásárlásra nem igen lesz mód, ott valószínûleg zöldmezõs beruházással kell elindulnunk. Szeretnénk belépni Szerbiába, a Vajdaságba, Jugoszláviába is. Ezek a céljaink, ez a mozgásterünk. Északra, nyugatra menni úgy tûnik, nem igen érdemes. Néhány szó a fontosabb leányvállalatokról: A Merkantil csoport õrzi a vezetõ szerepét az autófinanszírozásban. Nagyon erõs verseny alakult ki ezen a piacon, hiszen szinte már minden márka létrehozott szakosított pénzintézetet. Mi is rákényszerültünk erre, a Suzukival alakítunk egy finanszírozó céget. 49 ezer gépjármûvet finanszírozott a Merkantil csoport, piaci részesedése kb. 30 %.

8

Az OTP Jelzálogbank 2002. február 1-jén kezdte meg mûködését, amikor a szabályozás alapján már nagyobb mozgástere volt a Banknak. A jelzálogbanki lakáshiteleket tekintve 60 %-os piaci részesedést ért el; viszonylag gyorsan ledolgozta azt a hátrányt, amit az elsõ évben a versenybõl való kizárása jelentett. Az OTP Garancia Biztosító 54 milliárd Ft díjbevételt ért el, amely 27,7 %-kal haladta meg az elõzõ évit és közel 11 %-os piaci részesedést ért el. Az OTP Alapkezelõ kezelésében lévõ vagyon 634 milliárd Ft, amely megfelel több kisebb bank mérlegfõösszegének. Az alapkezelõi piacon a részesedése meghaladja az 50 %-ot. Jelentõsen javult az elmúlt években az OTP Ingatlan Rt. tevékenysége, a nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd Ft-ot. Nem csak mennyiségben, de minõségben is jelentõs változások vannak: a szombathelyi városrendezési projektért nemzetközi nívódíjat kapott, amit a világon összesen 4 cégnek osztottak ki. Ezen kívül elnyerte a Magyar Ingatlan Szövetségnek az év legjobb ingatlanosa címét is. Az OTP Faktoring, amely döntõen az OTP Bank által folyósított és minõsítetté váló hitelek behajtásával foglalkozik, szintén jó évet zárt. A Banktól 21 milliárd Ft összegû követelést, külsõ forrásból 4 milliárd Ft összegû követelést vásárolt meg. Az eredménye 888 millió Ft, amely közel 40 %-kal haladja meg az elõzõ évit. Mindezek az eredmények megjelentek a részvényárfolyam nagyságában is, az árfolyam alakulásával elégedettek lehetnek részvényeseink, hiszen 2002-ben 34 %-kal emelkedett az OTP Bank részvényének árfolyama, mindeközben a BUX 9,4 %-kal emelkedett. Az OTP Bank részvénye évek óta a BUX növekedésének egyik jelentõs motorja. Megnyertük azokat a díjakat, amelyeket évek óta megnyerünk - a Euromoney, a Global Finance, a Banker Magazin díjait - amely az elemzõk szerint döntõen azért következett be, mert sikeresen indítottuk a Jelzálogbankot, sikeresek voltak a termékfejlesztéseink, a szlovák integrációt gyorsan és sikeresen valósítottuk meg és sikerült megõrizni a lakossági és az önkormányzati piacon a dominanciánkat. Megkaptuk a Budapesti Értéktõzsde szavazásán az év legjobb kibocsátója címet is. Ezek voltak a pozitív hírek. Az eredmény felosztására vonatkozó javaslat: az adózás elõtti eredmény 58.082 millió Ft, adófizetési kötelezettségünk - van, aki örül neki - 10.885 millió Ft. Adózott eredményünk ezek után 47.197 millió Ft. Általános tartalékképzés a törvény alapján 4.719 millió Ft. Nem fizetnénk osztalékot, így a mérleg szerinti eredmény 42.478 millió Ft lenne. Miért nem fizetünk osztalékot? Eredetileg a 0 %-os osztalékfizetési javaslatot azért terjesztettük elõ, mert a mai napra már meg kellett volna, hogy legyen a DSK döntés és ha az elutasító, most elõ tudtunk volna jönni egy pozitív javaslattal. A döntés még nincs meg, amennyiben a döntés pozitív, a Bankban lévõ tõkére az akvizíció lebonyolításához szükség van. Úgy gondoljuk, hogy ez az akvizíció sokkal jobban szolgálja a részvényesek érdekeit, mint egy osztalékfizetés, hiszen ezen akvizícióval az OTP Bank jelentõsen tudná növelni nem csak a nagyságát, hanem a jövedelmezõségét is. Ezen forrás nélkül nagyon ki lenne számítva, hogy a rendelkezésre álló tõke elég-e a tranzakció lebonyolításához. Szeretném hangsúlyozni, hogy meghirdettünk egy stratégiát, mely szerint az adózott eredménybõl az osztalékkifizetési hányadot folyamatosan növeljük - ez a stratégia nem változott, a célunk továbbra is az, hogy eredményünkbõl egyre nagyobb hányadot adjunk át a részvényeseknek. Ez egy rendkívüli év, rendkívüli lehetõség a Bank számára. Azt kérem, hogy ezt az eredményfelosztási javaslatot fogadják el. Köszönöm figyelmüket.

9

Dr. Zsingor Iván: Megköszöni elnök-vezérigazgató úr elõadását és felkéri Dr. Nagy Gábor urat, a Felügyelõ Bizottság alelnökét, hogy ismertesse a Felügyelõ Bizottság jelentését.

2.

A Felügyelõ Bizottság jelentése 2002. évi tevékenységérõl, valamint a 2002. évi éves (anyavállalati és konszolidált) beszámolókról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról

Dr. Nagy Gábor: Tisztelt Közgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Az OTP Bank Rt. Felügyelõ Bizottsága nevében tájékoztatom Önöket a Felügyelõ Bizottság 2002. évi tevékenységérõl. A Felügyelõ Bizottság 2002-ben is a Hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, valamint a Gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban folytatta tevékenységét, teljesítette feladatát. A Felügyelõ Bizottság 2002-ben is érvényesítette a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelmében ellenõrzési funkcióját. Az év folyamán a Felügyelõ Bizottság hét alkalommal ülésezett, a bizottság elnöke, vagy a Bizottság valamelyik tagja rendszeresen részt vett a Bank Igazgatóságának ülésein. A felügyelõ bizottsági ülések programjától függõen az ülésekre meghívást kapott a Bank könyvvizsgálója is. A Felügyelõ Bizottság az FB ülések félévenként elfogadott munkaprogramja alapján számoltatott be és kért tájékoztatást. A Felügyelõ Bizottság ezeken az üléseken folyamatosan figyelemmel kísérte az OTP Bank Rt. gazdasági tevékenységét, beszámoltatta az ügyvezetést, valamint tájékoztatást kért a Bank mûködésével kapcsolatos aktuális kérdésekrõl. A beszámolókból nyomon követhette a tõzsdei gyorsjelentésekben foglaltak alapján az eredmények alakulását, a Hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben elõírtak betartását, a minõsített követelésállomány nagyságának, összetételének alakulását, továbbá az értékvesztés elszámolási és céltartalék képzési kötelezettség teljesítését. A Felügyelõ Bizottság tájékoztatót hallgatott meg többek között a 2002. év üzletpolitikai célkitûzések teljesítésérõl, a 2003. év üzletpolitikai terveirõl, az SAP program bevezetésének elõkészítésérõl, a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény módosításában foglalt feladatok végrehajtásáról, a Bank szolgáltatásaival kapcsolatos ügyfélbejelentések kezelésérõl. A Közgyûlést megelõzõen a Felügyelõ Bizottság megvizsgálta a Közgyûlés napirendjén szereplõ valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan elõterjesztést, amely a gazdasági társaság legfõbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Felügyelõ Bizottság megismerte az auditált éves beszámolóban, és a konszolidált éves beszámolóban foglaltakat, meghallgatta a könyvvizsgáló tájékoztatóját. A Felügyelõ Bizottság irányító szerepét a hitelintézeti törvény elõírásainak megfelelõen érvényesítette, a szakmai arányítása alá tartozó egységes ellenõrzési szervezet által végzett ellenõrzéseken keresztül. A Felügyelõ Bizottság az Ellenõrzési Igazgatóság számára kijelölte a vizsgálatok súlyponti kérdéseit, meghatározta a fõbb ellenõrzési feladatokat, amelyek alapul szolgáltak az éves ellenõrzési tervhez. Az éves ellenõrzési terv alapján, valamint egyéb terven felüli feladatok szerint az ellenõrzési szervezet 2002-ben 316 vizsgálatot zárt le, emellett 302 belsõ szabályozástervezetet véleményezett, ezáltal is elõsegítve a Bank jogszabályoknak megfelelõ mûködését, a banki folyamatok ellenõrizhetõségét. A Felügyelõ Bizottság az Ellenõrzési Igazgatóságot az általa végzett vizsgálatokról negyedévente beszámoltatta. A beszámoltatás során az ellenõrzési szervezet tájékoztatást adott a vizsgálatok során tett megállapításokról, a vizsgált egységeknek adott javaslatokról, a vizsgálatok során feltárt

10

súlyos hiányosságok, visszaélések és a panaszügyek kivizsgálása alapján tett személyi felelõsségre vonásokról, valamint az ellenõrzött területek által készített intézkedési tervekben vállalt feladatok teljesülésérõl. Az ellenõrzési szervezet vizsgálatai során feltárt hiányosságok, illetve javaslatok 99,3 %-át a vizsgált egységek elfogadták, a szükséges intézkedéseket a hiba kijavítására, a hiányosságok pótlására megtették, illetve azok folyamatban vannak. A belsõ ellenõrzés éves programját kiegészítve, a Felügyelõ Bizottság ebben az évben is szükségesnek tartotta 4 terület kiemelt vizsgálatát, melyet részben a törvényi változások, részben a fokozott kockázat indokolt. Az ellenõrzés munkatársai a bank fiókhálózatának közel 10 %-ában végeztek tételes integrált biztonsági ellenõrzést. Az OTP Bank Rt. integrált biztonságának fogalma magába foglalja valamennyi üzemeltetési és üzletági szakterületre vonatkozó külsõ és belsõ szabályzórendszerekben foglalt elvárást és rendelkezést, amely a Bank biztonságos mûködése szempontjából kockázati jelentõséggel bír. Az alapos vizsgálat jelentõs számban tárt fel hiányosságokat, de ezek többsége eseti, egyedi mulasztásnak minõsült. A hálózat egészét tekintve elmondható, hogy az integrált biztonság területén javulás tapasztalható az elõzõ idõszakhoz képest. A Bank stratégiájában megfogalmazottakra, valamint az elektronikus bankolás fejlõdésére és célkitûzéseire való tekintettel ellenõrzésre került az Elektronikus Banki Igazgatóság teljes tevékenységi köre és mûködési feltételei. A vizsgálat megállapításai szerint személyi és tárgyi feltételek, valamint a számítástechnikai rendszerek terén több vonatkozásban is fejlesztések szükségesek, amelyek az ügyfelek kiszolgálásának minõségét javítják és csökkentik a mûködési kockázatot. Az ellenõrzés megállapította, hogy további fejlesztésekre van szükség a Multipont bankkártya rendeléssel összefüggõ nyilvántartások gépi egyeztetéséhez. Vizsgálat alá került a Bank vállalkozói hitelezéssel foglalkozó fiókjainak közel 23 %-ában a vállalkozói hitelezési tevékenység teljes folyamata. Számos kisebb hiba megállapítása mellett néhány fiók esetében jelentõsebb hibák, mulasztások is feltárásra kerültek. A vizsgálat lezárását követõen személyi felelõsségre vonásra is sor került. Esetenként hiányosak voltak a hiteldokumentációk, több esetben a hitelbírálati díjak, kezelési költségek és a kamatok elõírástól eltérõ módon kerültek felszámításra. Visszatérõen jelentkezik a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény változásai miatti vizsgálat, hogy eleget tett-e az OTP Bank a törvényi elõírásoknak. A vizsgálat megállapította, hogy eleget tett a törvényi elõírásoknak és eleget tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelõzése érdekében megfogalmazott ajánlásának is. A Felügyelõ Bizottság a kiemelten kezelt ellenõrzések megállapításait és javaslatait tartalmazó jelentéseket részletesen megtárgyalta, értékelte és elfogadta. A jelentésben elfogadott ajánlások teljesítését a továbbiakban figyelemmel kísérte. A belsõ ellenõrzési szervezet 2002. év folyamán kivizsgálta és megválaszolta a Bank vezetéséhez, illetve a Felügyeleti szervekhez érkezett ügyfélbejelentéseket. Az ellenõrzési szervezethez közel kétszer annyi bejelentés érkezett a beszámolási idõszakban, mint a korábbi években. A saját körben kivizsgált bejelentések 50 %-kal meghaladták az elõzõ évit. Ezen számok mellett pozitív változásnak kell tekinteni, hogy a jogosnak minõsített bejelentések aránya minimálisan csökkent. A Bankhoz beérkezett ügyfélbejelentések számának változása kedvezõ képet mutatott, mivel 2002. év folyamán közel 40 %-kal kevesebb észrevétel érkezett a Bank szolgáltatásaival kapcsolatosan, mint 2001-ben. A jogosnak minõsített bejelentések aránya a két év viszonylatában közel azonosan alakult. Az ügyfélpanaszok összesített száma csökkent, annak ellenére, hogy a fiókhálózatnak 2002. évben plusz feladatokat jelentett az átállási, átszervezési feladatok ellátása. Ilyenek voltak a betétek nevesítésével kapcsolatos feladatok, vagy a lakáshitelek iránt ugrásszerûen megnõtt igényeknek a kielégítése. Erõsödött az ügyfélcentrikus ügyintézõi

11

magatartás. A Bankhoz érkezett bejelentések legnagyobb részét a bankkártyával kapcsolatos panaszok tették ki. Ennek ellenére jelentõs eredményként könyvelhetõ el, hogy 2002-ben e tárgyban beérkezett bejelentések az elõzõ évinek csupán 40 %-át tették ki. A Bank vezértermékeként számon tartott lakossági folyószámla, valamint a betétszolgáltatás területén kedvezõ változásként értékeltük, hogy a bejelentések száma csökkenõ tendenciát mutat, ezen belül a jogos panaszok száma szintén csökkenõ arányt képviselt. A Felügyelõ Bizottság úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évben is elismerésre méltó volt a Bank mûködésének szabályszerûsége, amelyet nagymértékben segített a magas színvonalon és eredményesen elvégzett ellenõrzés. Természetesen a jövõben is kiemelt cél a széleskörû, pontos, ügyfélcentrikus ügyintézés szinten tartása és dinamikus fejlesztése. Tisztelt Közgyûlés! A Felügyelõ Bizottság a rendelkezésére bocsátott dokumentációk alapján megállapította, hogy az OTP Bank Rt. az éves beszámolóját és az éves konszolidált beszámolóját a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, illetve a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások könyvvezetésérõl és éves beszámoló készítésérõl szóló 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendeletnek megfelelõen készítette el. A Bank az értékvesztést és a kockázati céltartalékot a 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben foglaltak szerint, a könyvvizsgálóval egyeztetett minõsítési és értékelési, értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat alapján számolta el, illetve képezte meg. A hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban az OTP Bank általános kockázati céltartalékot képzett. Az OTP Bank Rt. Felügyelõ Bizottsága úgy ítéli meg, hogy az OTP Bank Rt. éves tevékenysége során érvényesültek a törvényességi követelmények és a tulajdonosi érdekek, az eredménymutatók kedvezõen alakultak. Tisztelt Közgyûlés! Az OTP Bank Rt. Felügyelõ Bizottsága a könyvvizsgáló jelentésében foglaltakkal megegyezõen a 2002. üzleti évrõl szóló beszámolót, 2390 milliárd 120 millió forintos mérlegfõösszeggel, a konszolidált éves beszámolót 2734 milliárd 082 millió forintos mérlegfõösszeggel elfogadja, továbbá a 47 milliárd 197 millió forint összegû adózott eredmény felosztására vonatkozó javaslatot, és az Igazgatóság üzleti jelentését elfogadva, a Társaság Közgyûlésének jóváhagyásra javasolja. A Felügyelõ Bizottság egyet ért az Igazgatóság azon javaslatával, hogy a 2002. évi adózott eredménybõl ne kerüljön kifizetésre osztalék. Köszönöm szépen a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Nagy Gábor úr beszámolóját és felkéri Köbli Gyula urat, a könyvvizsgáló társaság képviselõjét, hogy ismertesse a 2002. évi éves - anyavállalati és konszolidált - beszámolók vizsgálatáról szóló jelentést.

3.

A könyvvizsgáló beszámolója a 2002. évi éves (anyavállalati és konszolidált) beszámolók vizsgálatának eredményérõl

Köbli Gyula: Tisztelt Közgyûlés! Elvégeztük az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2002. december 31-i éves beszámolójának és konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálatát. A könyvvizsgálatokat a magyar nemzeti könyvvizsgálati sztenderdekben foglaltak és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. Meggyõzõdésünk, hogy

12

munkáink megfelelõ alapot nyújtanak a könyvvizsgálói jelentéseink megadásához. Az OTP Bank Rt. 2002. december 31-i éves beszámolójára vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünkben az alábbiakat fogalmaztuk meg: "Véleményünk szerint az éves beszámoló az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2002. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad." A konszolidált beszámolóra - amely a Bankcsoport konszolidált adatait tartalmazza - vonatkozó jelentésünkben pedig az alábbiakat jelentettük ki: "Véleményünk szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2002. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad." Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Köbli Gyula úr elõterjesztését és megnyitja az 1., 2. és 3. sz. napirendi pontok feletti vitát. Kéri a felszólalókat, hogy észrevételeik, javaslataik, indítványaik ismertetése elõtt mondják meg nevüket. Miután nincs észrevétel, az elsõ három napirendi pont kapcsán a szavazási eljárások megkezdhetõk. 1/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés elfogadja az Igazgatóságnak a Társaság 2002. évi üzleti tevékenységérõl szóló jelentését, megállapítja, hogy a Társaság eleget tett a gazdasági évre meghatározott üzletpolitikai célkitûzéseknek és a Társaság Igazgatósága által jóváhagyott éves pénzügyi tervben vállalt eredményt teljesítette. Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy az elhangzott határozati javaslatra az 1. sz. szavazócédula kitöltésével adják le szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván : Ismerteti a Felügyelõ Bizottság jelentésével kapcsolatos határozati javaslatot: 2/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés elfogadja a Felügyelõ Bizottságnak a 2002. évi éves anyavállalati és konszolidált beszámolókról valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról szóló jelentését. Dr. Zsingor Iván : Kéri a részvényeseket, hogy az elhangzott határozati javaslatra a 2. sz. szavazócédula kitöltésével adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot. 3/2003. számú határozati javaslat:

13

A Közgyûlés elfogadja a könyvvizsgálónak a 2002. évi éves anyavállalati és konszolidált beszámolók vizsgálatának eredményérõl szóló jelentését. Dr. Zsingor Iván : Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 3. sz. szavazócédula kitöltésével adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2002. év lezárásával kapcsolatos utolsó - a 4/2003. sz. - határozati javaslatot. 4/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés a Társaság 2002. évi mérlegét 2.390.120.000.000.- Ft mérlegfõösszeggel, 47.197.000.000.- Ft adózott eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózott eredményt a következõk szerint osztja fel: 4.719.000.000.- Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 42.478.000.000.- Ft. A 2002. év eredményébõl osztalék fizetésére nem kerül sor. A Közgyûlés a Társaság 2002. évi konszolidált mérlegét 2.734.082.000.000.- Ft mérlegfõösszeggel, 54.985.000.000.- Ft adózott eredménnyel állapítja meg. A konszolidált szintû adózott eredménybõl 5.086.000.000.- Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 49.899.000.000.- Ft. Dr. Zsingor Iván : Kéri a részvényeseket, hogy a felolvasott határozati javaslatra a 4. sz. szavazócédula leadásával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a határozati javaslatokra leadott szavazatok számlálása, felkéri Dr. Spéder Zoltán alelnök, vezérigazgató-helyettes urat, hogy ismertesse az Igazgatóság tájékoztatóját a 2003. évi üzletpolitikáról.

4. Az Igazgatóság tájékoztatója a 2003. évi üzletpolitikáról Dr. Spéder Zoltán: Tisztelt Részvényesek, Tisztelt Kollégák! Köszöntöm Önöket a mai Közgyûlésen. A 2003-as év reményeink szerint a 2002-es évben, illetve az elõzõ években tapasztalt üzleti tendenciák folytatódását ígéri, dacára annak, hogy a külsõ környezet, illetve a piaci környezet várhatóan kicsivel nehezebb lesz, mint 2002-ben volt és várhatóan a verseny is erõsödni fog. Ami a külsõ környezetet illeti, azon túlmenõen, hogy a világgazdaságban válság van, háborús félelmek vannak, az olaj ára emelkedik, a tõzsdei indexek esnek, nincsen semmilyen olyan tényezõ, ami növekedésünket segítené. Ezzel együtt a GDP növekedését 2003-ra 3,5 % körül jósoljuk, ami elsõsorban továbbra is a hazai tényezõk húzóhatásának tulajdonítható. Emellett azzal számolunk, hogy a reálbérek a tavalyi kimagasló növekedés után idén kisebb mértékben, várhatóan 5,5 %-kal

14

emelkednek. Az egyensúlyi mutatók vagy stabilizálódnak vagy javulnak; a folyó fizetési mérleg hiánya volumenben kb. ugyanannyi lesz, mint tavaly volt, GDP-hez mérve picit javulni fog az aránya. Az államháztartás hiánya jelenlegi kalkulációink szerint javulni fog. 2003-ra 5 %-os inflációt prognosztizálunk. Mindezen paramétereket figyelembe véve a bankrendszer növekedése várhatóan 10 % körül fog alakulni; a GDP-hez viszonyított arány lényegileg nem fog változni. Ami a 2003-as célrendszerünket illeti, az alapvetõen a Közgyûlés által már elfogadott koordináták mentén alakul ki. A célok pénzügyiek, piaciak, ügyfelekre vonatkozóak, mûködési folyamatokat megcélzóak, illetve a Bank belsõ fejlõdését serkentõ célkitûzések, alapvetõen természetesen annak érdekében, hogy a javuló teljesítmény javítsa a részvényesi értéket. Miközben a bankrendszer egésze 10 % körül fog növekedni, az OTP Bank 8,2 %-os bõvülést tervez. Elsõsorban azzal kalkulálunk, hogy az OTP Bank továbbra is forrásoldal által generált növekedést fog tudni felmutatni, s mivel a lakossági megtakarítások növekedése a banki mérlegen belül lassulni fog, a mi növekedésünk némileg el fog maradni a bankszektor egészének növekedésétõl. A tervezett 8 %-os növekedés azonban még mindig azt jelenti, hogy piaci részesedésünk kimagasló lesz a bankszektoron belül - néminemû csökkenés után 21,7 %-ot szeretnénk elérni, ami kevesebb mint 0,5 %-os csökkenés az elõzõ évhez képest. Ahhoz, hogy ezeket a piaci pozíciókat elérjük, a mérlegfõösszegünk banki szinten el kell, hogy érje a 2.587 milliárd Ft-ot, illetve az egyes lényeges piacokon, mint pl. a háztartások banki megtakarításaiból való részesedés csoportszinten el kell érje a 39 %-ot; a pénzintézeti hitelekbõl piaci részesedésünk az OTP Jelzálogbankkal együtt 52 %-ról 54 %-ra kell növekedjen. A vállalati, vállalkozói hitelekbõl részesedésünk 12,7 %-ról 13,2 %-ra kell növekedjen. Az állományi célokból definiált pénzügyi célok az egyenes irányú fejlõdés karakterét mutatják. A reáltõke arányos megtérülés banki szinten el kell, hogy érje a 20,4 %-ot, az átlagos eszközarányos megtérülés a 2,31 %-ot. Mindkét mutató messze felette van a stratégiában rögzített célkitûzésnek, ami tõkearányos megtérülésben a 16-20 %-os sávot jelölte meg reálértelemben, az átlagos eszközarányos megtérülésnél pedig az 1,75 %-os szintet. A másik stratégiai célkitûzés a nem kamatjellegû bevételek növelése, illetve az összes bevételhez viszonyított arány növelése - itt 44,3 % a célkitûzés. Kiadás/bevételi arány mutató: a javuló költséghatékonyságnak köszönhetõen, illetve a bevételek és kiadások alakulása eltérõ dinamikájának köszönhetõen szintén javulni fog, 56,6 %-ot fog elérni banki szinten. Az eredmény ezen paraméterek következtében adó elõtti szinten a magyar számviteli szabványok szerint kalkulálva 70 milliárd Ft körül kell alakuljon. Ami az osztalékpolitikát illeti: a korábban meghirdetett, 2001-tõl érvényes osztalékpolitikája a Banknak az volt, hogy évente növeljük az osztalék-kifizetési hányadot és a stratégiai idõszak végére, 2005re elérjük a 30 %-os osztalék-kifizetési hányadot. Ezzel szemben a 2002. évi átmeneti visszaesés után, az osztalékkifizetés hányad 2004-ben eléri a 30 %-ot, ami az osztalék mértékét tekintve jóval magasabb szint lesz, elérheti akár az 58 %-os osztalék szintet is, szemben a 2002-re tervezetett 39,5 %-kal. Amennyiben ezen felül szabad tõke fog rendelkezésre állni és amennyiben az akvizíciós lépések nem igényelnek többlettõkét, mérlegeljük ehhez képest többletosztalék kifizetését a 2002-es teljesítmény után, kompenzáció gyanánt. Ami az eredmény alakulását illeti, egyrészt csökkenõ kamatmarzzsal számolunk, ami összhangban van a stratégiai feltételezésekkel. 25 %-kal fog csökkenni a kamatmarzs és várhatóan 4,45 % körül lesz, ez figyelembe veszi már a januárban meglépett jegybanki kamatvágásokat is. A nettó kamatbevétel a csökkenõ marzs ellenére növekedni fog, 107 milliárd Ft körül lesz, amit elsõsorban a növekvõ állományok fognak generálni. A nem kamatjellegû bevételeknél folytatódik a dinamika, 32 %-os a növekedés, amely messze túlszárnyalja a stratégiai célkitûzéseket. Az összes bevétel 192 milliárd Ft, 15 %-os növekedést teljesítve. A nem kamat jellegû kiadások 14

15

%-kal nõnek. Itt figyelembe kell venni a béremeléseket és tekintettel kell lenni a növekvõ üzleti forgalmakra, amelyek bizonyos szegmensekben, néhány terméknél növekvõ kapacitásigényt generálhatnak. A Bank üzleti eredménye 83 milliárd Ft-ra van tervezve, az adó elõtti eredmény pedig 70 milliárd Ft, ami 20 %-os növekedést jelent. Az ügyfelekkel kapcsolatos célkitûzéseink lényegileg változatlanok. Az a célunk, hogy a már meglévõ nagy és erõs ügyfélbázisunkat megtartsuk, erõsítsük az ügyfeleink loyalitását, liletve intenzifikáljuk az ügyfélkörhöz kapcsolódó forgalmi termékhasználati mutatókat. Ezt többek között új értékajánlatok kialakításával szeretnénk elérni, testre szabott árazással, loyalitási programok indításával és az ügyfélszokások, termékhasználat elemzésével. Összességében az a célunk, hogy növeljük az egy ügyfélre jutó termékek számát, javítsuk a termékhasználati mutatókat, elemezzük és kihasználjuk az ügyfél-életciklus karakterét és erõsítsük a csoporttagi termékértékesítésben rejlõ lehetõségeket, amiben hihetetlen mértékû szinergiák állnak még rendelkezésre. A mûködési folyamatokkal kapcsolatban alapvetõ célunk a hatékonyság és a versenyképesség növelése. Ennek érdekében indítottunk számos olyan projektet, amelyek részben a front-office-t, részben a back-office-t fejlesztik. Ezen programok megvalósítása folyamatban van. 2001-ben indítottuk az SAP-t, 2002-ben a Back Office Racionalizálási Projektet, illetve a Tranzakciós Adattárházat. Ezeknek a projekteknek a befejezése alapvetõ eszköze annak, hogy a Bank költséghatékonysága tovább javuljon. A mûködési folyamatok másik kiemelt dimenziója a kockázatkezelési tevékenység további javítása. Az elkövetkezõ években az elõreláthatóan 2007ben életbe lépõ Basel II sztenderdeknek megfelelés lesz az egyik kiemelt feladat, a Bank, illetve a Csoport részben már felkészült ezen követelményekre, de további feladatok is hátra vannak ahhoz, hogy a teljes mértékû megfelelés biztosított legyen, így kiemelt figyelmet kell fordítani a befektetési és a mûködési kockázatok kezelésére is. Ami az elõbb említett két nagy projektet - az SAP és a Back Office Projektet - illeti, ezek megvalósítása a tervek szerint halad. 2001-ben lezártuk az SAP I. fázisát, ami alapvetõen a régi informatikai rendszerek kiváltását valósította meg és 13 modul beindítását. Ezeket a rendszereket 2002. óta használja a Bank. A második fázis 2003-ra tolódik, amikor is a rendszer alapmoduljai által nyújtott lehetõségek továbbfejlesztése folyik - ez elsõsorban a kontrolling területekre fókuszál -, de emellett történnek központosítási lépések is, amelyek egy sokkal hatékonyabb kapacitás-felhasználás irányába történõ elmozdulást biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy a hálózatban jelentõs részben megszûnik a számviteli tevékenység; centralizálási folyamat valósul meg és megváltozik az ellenõrzés rendszere is. A második fázis valósítja meg az operatív tervezési folyamat továbbfejlesztését, illetve a SAP HR modul részeként egy teljes munkaidõ nyilvántartás és bérszámfejtési rendszer kiépítését. A Back Office Racionalizálási program a számviteli területeken túlmenõen valamennyi háttérterület centralizálását célozta meg egyfelõl, másfelõl a folyamatok sztenderdizálását, harmadrészt egy hatékonyabb kapacitás-felhasználást, illetve kockázatkezelési tevékenységet. Szeretnénk, hogy az ügyfelek is lássák a projektek megvalósításának eredményeit, elsõsorban a sztenderdizált, gyorsabb és jobb minõségû kiszolgálásban. Itt konkrét célokat is megfogalmaztunk, fogyasztási hiteleknél, ezen belül az A-hiteleknél 15-20 perces kiszolgálási idõt céloztunk meg, a lakáshiteleknél pedig a jelenlegi 5-6 hetes átfutási idõ helyett 3 hetes átlagos átfutási idõvel kalkulálunk. Annak érdekében, hogy mindezek megvalósuljanak, gyakorlatilag teljes revízió alá vettük az üzleti és a háttérfolyamatokat, új tájékoztató anyagok készülnek, új terméknevek kerülnek bevezetésre, új hiteligénylõ nyomtatványokkal, új értékbecslési eljárás megvalósításával és mindezek eredményeképpen reméljük, hogy az elõbbiekben említett célok a gyakorlatban is meg fognak valósulni és érzékelhetõek lesznek.

16

A tanulás, fejlõdés részeként elsõsorban a humánerõforrás gazdálkodásra kell fókuszálni, ennek a továbbfejlesztését biztosítja az SAP HR modul bevezetése. A HR modul bevezetésével nyílik meg a lehetõség egy új munkaköri modell, új kompetencia menedzsment bevezetésére. A teljesítményösztönzés és a hatékonyság növelése érdekében az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése is meg fog valósulni. Az összbanki célok egyre mélyebben, egyéni szintre lebonthatóak lesznek és ezáltal mérhetõ lesz a teljesítmény. További fontos célkitûzés a belsõ kommunikáció javítása. Az üzletági célok és feladatok az elõbb említett összbanki, illetve intézményi célok megvalósulásához illeszkednek, illetve ezeket támogatják. A legfõbb, és a legnagyobb jövedelemtermelõ képességgel rendelkezõ üzletágunk továbbra is a lakossági üzletág. Itt az a cél, hogy a betét oldalon 2003-ban piaci részesedésünket tartsuk, a 37,6 %-os piaci részesedés minimális csökkenést jelent az elõzõ évhez képest, ami elsõsorban a lakossági forintbetétek további növelésével támogatható (10 %-os növekedéssel kalkulálunk), a devizabetét állománynál sajnos tovább fog folytatódni a 2002-es tendencia, itt 14 %-os csökkenés várható. A lakossági hitelek piacán 2003-ban is folytatódik a dinamizmus, ami kedvezõ feltételeket jelent a Bank fejlõdésére, hiszen a leginkább növekvõ és húzó termékünk jelenleg a lakáshitel, mind banki, mind bankcsoporti szinten. Mivel igen jók a Bank adottságai ahhoz, hogy ezt az üzleti lehetõséget kihasználjuk, továbbra is a lakáshiteleken lesz az elsõdleges fókusz. Célunk az, hogy piaci részesedésünk 2 %-kal nõjön csoportszinten, azzal kalkulálva, hogy a növekedés jelentõs része a Jelzálogbanknál fog megjelenni. Év végére a Jelzálogbanki mérlegben kb. 430 milliárd Ft állománnyal kalkulálunk, szemben a banki mérlegben megjelenõ 170 milliárd Ft állománnyal, aminek jó része természetesen régi hitel lesz, hiszen az új Forrás hitelek nagy részét transzferáljuk. Az áruhitelezésnél célunk az üzletág felfuttatása. Bár a piac nagyon kompetitív, úgy véljük, hogy a Banknak továbbra is megvannak a lehetõségei és eszközei, hogy visszatérjen erre a piacra, ráadásul úgy, hogy kockázati költségei a jelenlegi számokkal legyenek arányban, tehát kockázati oldalról ne kelljen megfizetni a dinamikus növekedés árát. A lakossági folyószámla mellett kulcsfontosságú a bankkártya üzletág. A bankkártya piac a naturáliákat tekintve jelenleg többé-kevésbé telített, a darabszámokat tekintve nem számolunk jelentõs növekedéssel. Alapvetõ célunk piaci részesedésünk megtartása 60 % körüli szinten. Ehhez számításaink szerint 4-5 %-os darabszám növekedésre van szükség, ami 130-140 ezer darabos növekedést jelent. Ezen belül domináns lesz a lakossági betéti kártyák növekedése, de a dinamizmust az üzleti kártyák fogják biztosítani, mintegy 25-30 %-os növekedéssel. Nagy növekedés elõtt áll a hitelkártya üzletág is. A lakossági folyószámlához kapcsolt hitelkártyánk jól pozícionált, ezzel együtt egy valódi hitelkártya bevezetése van napirenden. Ennek megfelelõen várjuk a bevételek alakulását is, a forgalom igen dinamikus növekedésével kalkulálunk. 17-18 %os díj- és jutalékbevétel növekedést kellene hoznia az üzletágnak, ami ezzel arányos forgalom és tranzakciószám növekedést jelent. Ennek teljesüléséhez az elfogadói hálózatot is fejleszteni kell; folytatódik az ATM-ek telepítése (140 darabbal), illetve a POS hálózat bõvítése (mintegy 2000 darabbal). Nem kevésbé fontos a kereskedelmi banki üzletág, ahol a piaci pozíciónk ugyan nem annyira domináns, de továbbra is az elsõ két szereplõ között vagyunk betét- és hitel oldalt tekintve. Piaci részesedésünk 13 % körüli, ennek enyhe továbbfejlesztése a cél. Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, a nagyvállalati ügyfeleknél is kell erõsíteni, további ügyfélkör beszervezésével, bankszámlavezetéssel, forgalombõvítéssel további bevétel generálható. A középvállalati ügyfélkörben jelenlétünket erõsíteni kell, hiszen ez az a potenciális szegmens, ami nagy növekedést

17

hordoz magában. Kis-, középvállalkozói, illetve non-profit vonalon célunk a domináns piaci részesedés megtartása. Az önkormányzati terület szintén ígéretes, bár volumeneit tekintve jelenleg nem hasonlítható sem a lakossági, sem a vállalkozói üzletághoz. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy az EU-csatlakozás nagyon sok lehetõséget fog nyitni, hiszen számos olyan EU forrás áll rendelkezésre, amelyeket az önkormányzati szektoron keresztül lehet becsatornázni az országba. Természetesen azok a Bankok lesznek jó piaci helyzetben és versenyképesek, amelyek számlavezetésben és szolgáltatásban már ma is jól pozícionáltak az önkormányzati szektor felé. Végül az OTP Bankcsoportról, illetve a banki akvizíciókról néhány szót. A Bankcsoport, illetve az egyes leányvállalatok teljesítménye már alapjaiban kiértékelésre került. Bár vannak hasonlóan részletes tervek 2003-ra, ezeket most nem igazán publikálnánk, azt gondoljuk, hogy kell néhány fegyver a talonban, amelyekkel a publikált számok mellett meg fogjuk lepni konkurrenseinket. Ami elmondható: 2003-ban a leányvállalatok teljesítménye javulni fog, úgy mérlegfõösszegben, mint eredményben. Alapvetõ cél, hogy mind a konszolidált mérlegfõösszeg, mind a konszolidált eredmény a Bankénál nagyobb mértékben növekedjen. Ehhez a leányvállalatok összesített adózott eredményének el kell érnie a 15-16 milliárd Ft-ot, a mérlegfõösszegnek a 961 milliárd Ft-ot, ez az elõzõ évhez képest 55 %-os, illetve 44 %-os növekedést jelent. Az akvizíciókról részletesen nem szólnék, az elnök úr már említette a potenciális célokat és irányokat mind országokat, mind célpontokat tekintve. Ami lényeges még ezen célok mellett, hogy az akvizíciók megvalósításával a Bank nem kívánja feladni sem alapvetõ stratégiai, sem üzleti, illeti pénzügyi céljait. Az akvizíciók megvalósításával olyan portfoliókat, illetve olyan részesedéseket és bankokat kívánunk vásárolni, amelyek hozzájárulnak a növekedéshez és a jövedelmezõség javulásához. Ennek megfelelõen néhány elvárást, illetve követelményt rögzítettünk az akvirálandó bankokkal szemben: profilban hasonló irányokat kívánunk megcélozni, mint ami az OTP Bankot és csoportját jellemzi. Megtérülési mutatókban szintén definiáltunk alapvetõ célokat: euroban nézve 13-14 %-os reál tõkearányos megtérülés jelenti a minimumot, piaci pozícióban 5-6. hely, piaci részesedésben 5-8 %-os az a részesedés, amit mindenképpen el szeretnénk érni. Azt gondoljuk, hogy az akvizíció a hazai organikus fejlõdés mellett szintén egy jó irány ahhoz, hogy a Bank a piaci pozícióját stabilizálja és az EU csatlakozás idejére elérjük azt a célt, amit optimális üzemméret gyanánt definiáltunk. Remélem, a következõ Közgyûlésen a maihoz hasonlóan a célok teljesítésérõl szóló beszámoló nagyjából szintén 100 %-os arányt fog mutatni, ami azt jelenti, hogy a 2001-tõl 2005-ig tartó stratégiai célkitûzéseket egy évvel korábban megvalósítottuk. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Spéder Zoltán úr tájékoztatóját. Kérdezi a részvényeseket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e észrevételük, kérdésük, indítványuk. (Nincs.) Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a napirendi pont kapcsán nem kell szavaznia a Közgyûlésnek. Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az 1. sz. határozati javaslatra leadott szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

109.824.335 603.270 736.883

18

Megállapítja, hogy a közgyûlés az Igazgatóság jelentését elfogadta. A Közgyûlés 1/2003. számú határozata: A Közgyûlés elfogadja az Igazgatóságnak a Társaság 2002. évi üzleti tevékenységérõl szóló jelentését, megállapítja, hogy a Társaság eleget tett a gazdasági évre meghatározott üzletpolitikai célkitûzéseknek és a Társaság Igazgatósága által jóváhagyott éves pénzügyi tervben vállalt eredményt teljesítette. Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

110.552.058 612.720 10

Megállapítja, hogy a Közgyûlés a Felügyelõ Bizottság jelentését elfogadta. A Közgyûlés 2/2003. számú határozata: A Közgyûlés elfogadja a Felügyelõ Bizottságnak a 2002. évi éves anyavállalati és konszolidált beszámolókról valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról szóló jelentését. Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 3. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

109.875.935 1.970 1.286.883

Megállapítja, hogy a Közgyûlés a könyvvizsgáló jelentését elfogadta. A Közgyûlés 3/2003. számú határozata: A Közgyûlés elfogadja a könyvvizsgálónak a 2002. évi éves anyavállalati és konszolidált beszámolók vizsgálatának eredményérõl szóló jelentését.

Dr. Zsingor Iván : Ismerteti a 2002. évi anyavállalati és konszolidált beszámolók adataira és az eredmény felosztására vonatkozó 4. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

109.597.655 625.430 738.953

Megállapítja, hogy a Közgyûlés elfogadta az Igazgatóság javaslatát.

19

A Közgyûlés 4/2003. számú határozata: A Közgyûlés a Társaság 2002. évi mérlegét 2.390.120.000.000.- Ft mérlegfõösszeggel, 47.197.000.000.- Ft adózott eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózott eredményt a következõk szerint osztja fel: 4.719.000.000.- Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 42.478.000.000.- Ft. A 2002. év eredményébõl osztalék fizetésére nem kerül sor. A Közgyûlés a Társaság 2002. évi konszolidált mérlegét 2.734.082.000.000.- Ft mérlegfõösszeggel, 54.985.000.000.- Ft adózott eredménnyel állapítja meg. A konszolidált szintû adózott eredménybõl 5.086.000.000.- Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 49.899.000.000.- Ft. Dr. Zsingor Iván: A következõ napirendi pont a könyvvizsgáló megválasztása, az elõterjesztés megtartására felkéri Dr. Nagy Gábor urat.

5.

A Társaság könyvvizsgálójának megválasztása, a könyvvizsgálatért felelõs kijelölt személy elfogadása, a dí jazás megállapí tása

Dr. Nagy Gábor: Tisztelt Közgyûlés! A Közgyûlés döntésének értelmében 2002-ben is a Deloitte & Touche Kft. végezte az OTP Bank Rt. könyvvizsgálatát. Ezen belül nem csak a magyar számviteli szabályok szerint készített nem konszolidált és konszolidált éves beszámoló auditálásában vettek részt, de sikeresen segítették a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint készített nem konszolidált és konszolidált negyedéves nem auditált beszámolók elkészítését, s ezen túlmenõen közremûködtek a negyedéves tõzsdei gyorsjelentések ellenõrzésében is. Ennek alapján javasoljuk az OTP Bank Rt. 2003. évi nem konszolidált éves beszámolójának, valamint a konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálatával a Deloitte & Touche könyvvizsgáló társaság megbízását, illetve a bázishoz képest a várható inflációt figyelembe véve 3 %-os díjemelés megállapítását. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bekezdése alapján a Társaság 2003. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatával kapcsolatosan a Felügyelõ Bizottság nevében a következõket javaslom: könyvvizsgáló társaság: Deloitte and Touche Könyvvizsgáló Kft. (Budapest, Nádor u. 21.); könyvvizsgáló személye: Köbli Gyula, 005394 számon bejegyzett könyvvizsgáló; elháríthatatlan akadályoztatása esetén Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló. A hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2003. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált éves beszámolónak a számvitelrõl szóló 2000. évi C. sz. törvény szerinti könyvvizsgálati díja összesen 44.949.000 Ft + ÁFA, amelybõl az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 38.821.000 + ÁFA, a Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.128.000 Ft + ÁFA. Kérem a Közgyûlést, hogy a javaslatot fogadja el. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Nagy Gábor úrnak az elõterjesztést. Kérdezi, hogy ezzel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel, javaslat. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 20

5/2003. számú határozati javaslat: A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a Társaság 2003. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyûlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló Kft-t választja meg. A Közgyûlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelõs személyként Köbli Gyula, 005394 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Köbli Gyula, mint kijelölt személy e minõségében való tevékenységét, a közgyûlés hozzájárul Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelõs személy kijelöléséhez. A Közgyûlés a hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2003. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált éves beszámolónak a számvitelrõl szóló 2000. évi C. sz. törvény szerinti könyvvizsgálatáért a könyvvizsgálónak összesen 44.949.000 Ft + ÁFA díjat állapít meg, amelybõl az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 38.821.000 + ÁFA, a Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.128.000 Ft + ÁFA. Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra az 5. sz. szavazócédula leadásával adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, felkéri Dr. Csányi Sándor elnökvezérigazgató urat a következõ napirendi ponthoz kapcsolódó elõterjesztés megtételére.

6.

Felügyelõ bizottsági tag megválasztása

Dr. Csányi Sándor: Az OTP Bank Felügyelõ Bizottsága jelenleg 5 fõvel mûködik, ez problémát jelenthet a mûködésben egy influenza járvány vagy a nyári szabadságok idején. Ez az egyik indoka annak, hogy a felügyelõ bizottsági tag választást a napirendre tûztük. A másik indok, hogy találtunk erre kiválóan alkalmas személyt, Dr. Pintér Sándor urat. Dr. Pintér Sándor úr 1948-ban született, 1978-ban végezte el a Rendõrtiszti Fõiskolát, 1986-ban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1970-tõl 1996-ig a Belügyminisztérium állományában volt, 1996-ban országos rendõrfõkapitányként vonult nyugdíjba. 1998. és 2002. között a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja volt. A választásokat követõen a magánszférába vonult vissza, jelenleg a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. többségi tulajdonosa és vezérigazgatója. A Bank biztonságának megerõsítése, jó színvonalának fenntartása, a pénzmosás megelõzésével kapcsolatos és egyéb jogszabályok betartása különösen fontos; ezen a téren elkövetett hiba a Bank jó hírnevét is veszélyeztetné. Elsõsorban ezeken a területeken gondoljuk úgy, hogy Pintér úr személye jelentõsen hozzá tud járulni ezen tevékenységek színvonalának emeléséhez. A hitelintézeti törvény elõírásai szerint a megválasztás akkor érvényes, ha a Pénzügyi Szervezetek

21

Állami Felügyelete ehhez hozzájárulását adja. A Bank elõzetesen megkérte ezt a hozzájárulást; a Felügyelet írásban megadta hozzájárulását Dr. Pintér Sándor úr megválasztásához. Köszönöm figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni az elõterjesztést és kérdezi a részvényeseket, hogy van-e kérdésük, észrevételük az elõterjesztéssel kapcsolatban. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslatot. 6/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés Dr. Pintér Sándor urat a Társaság 2004. üzleti évét lezáró éves rendes közgyûlésének idõpontjáig a Társaság Felügyelõ Bizottságának tagjává választja. Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 6. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, ismerteti a könyvvizsgáló megválasztására és a díjazásra vonatkozó 5. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

109.658.655 553.130 110

Megállapítja, hogy a Közgyûlés a könyvvizsgálót az elõterjesztés szerint megválasztotta. A Közgyûlés 5/2003. számú határozata: A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a Társaság 2003. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyûlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló Kft-t választja meg. A Közgyûlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelõs személyként Köbli Gyula, 005394 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Köbli Gyula, mint kijelölt személy e minõségében való tevékenységét, a közgyûlés hozzájárul Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelõs személy kijelöléséhez. A Közgyûlés a hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2003. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált éves beszámolónak a számvitelrõl szóló 2000. évi C. sz. törvény szerinti könyvvizsgálatáért a könyvvizsgálónak összesen 44.949.000 Ft + ÁFA díjat állapít meg, amelybõl az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 38.821.000 + ÁFA, a Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.128.000 Ft + ÁFA. Dr. Zsingor Iván: Felkéri Dr. Spéder Zoltán urat a következõ napirendhez kapcsolódó elõterjesztés megtartására.

22

7.

Az Igazgatóság és a Felügyelõ Bizottság tagjai dí jazásának megállapí tása

Dr. Spéder Zoltán: Tisztelt Közgyûlés! Az OTP Bank Igazgatósága 2003. vonatkozásában a tiszteletdíjakkal kapcsolatban az alábbi javaslatot terjeszti elõ: az Igazgatóság elnöke és alelnöke havi 485.000 Ft díjazásban részesülne, az Igazgatóság tagjai havi 420.000 Ft díjazásban részesülnének; Felügyelõ Bizottság elnöke és alelnöke havi 350.000 Ft, a Felügyelõ Bizottság tagjai havi 280.000 Ft díjazásban részesülnének, amennyiben ezt a Közgyûlés támogatja és megszavazza. A javaslat kialakításánál az Igazgatóság figyelembe vette az éves infláció várható alakulását, illetve az OTP Bankban március 1-i hatállyal végrehajtott 6 %-os alapbéremelést alkalmazotti körben. A javasolt emelés mértéke az Igazgatóság elnöke és alelnöke esetében 5,4 %, az Igazgatóság tagjai esetében 5 %, a Felügyelõ Bizottság elnöke és alelnöke esetében 6 %, a Felügyelõ Bizottság tagjai esetében 5,7 %; mind a négy soron alatta marad az emelés az elõbbiekben említett 6 %-os alapbéremelésnek. Úgy gondolom, hogy figyelembe véve a versenytényezõket, illetve a szektoron belül jellemzõ díjazásokat, javaslatunk nem tekinthetõ túlméretezettnek. Kérem a Közgyûlést az elõterjesztés támogatására. Köszönöm. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Spéder Zoltán úr elõterjesztését. Kérdezi, hogy van-e észrevétel, kérdés az elhangzott javaslattal kapcsolatban. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslatot: 7/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés az Igazgatóság és a Felügyelõ Bizottság tagjainak havi tiszteletdíját 2003. május 1-étõl a következõk szerint állapítja meg: az Igazgatóság elnöke, illetve alelnöke 485.000 Ft, az igazgatósági tag 420.000 Ft, a Felügyelõ Bizottság elnöke, illetve alelnöke 350.000 Ft, a felügyelõ bizottsági tag 280.000 Ft díjazásban részesülnek. Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 7. sz. szavazócédula felhasználásával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a felügyelõ bizottsági tag megválasztásra vonatkozó 6. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

110.337.718 561.100 10

Megállapítja, hogy a Közgyûlés 99,5 %-os támogatottsággal Dr. Pintér Sándor urat megválasztotta a Felügyelõ Bizottság tagjává. A Közgyûlés 6/2003. számú határozata:

23

A Közgyûlés Dr. Pintér Sándor urat a Társaság 2004. üzleti évét lezáró éves rendes közgyûlésének idõpontjáig a Társaság Felügyelõ Bizottságának tagjává választja.

8.

Az Alapszabály 5., 9., 14., 16. fejezeteinek módosí tása

Dr. Zsingor Iván: A Bank Igazgatósága megbízott azzal, hogy ismertessem a Bank Alapszabályának módosítására irányuló indítványokat. Az elsõ módosítási indítvány az Alapszabály 5.17. pontjának ötödik bekezdésére vonatkozik; ezt a bekezdést javasoljuk törölni. Ezen szabályozás szerint jelenleg, ha egy részvényes részvényeinek darabszámát bejelenti a részvénykönyv vezetõjének és a közgyûlés, illetve az osztalékfizetés kapcsán lebonyolítandó tulajdonosi megfeleltetés során KELER magasabb részvényszámot igazol vissza, a különbözetre újabb bejelentést kell tennie a részvényesnek a részvénykönyv vezetõje felé. Javasoljuk ezt a rendelkezést törölni és ezzel megkönnyíteni a részvénykönyvi bejegyzés folyamatát. A második javaslatunk szerint az Alapszabály 9.13. pontjának 12. francia bekezdésének rendelkezése, mely szerint "az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik a Társaság konszolidált mérlegének megállapítása" törlésre kerülne és az Alapszabályba ehelyett a "Törölve" szövegezés lépne. Ennek indoka, hogy az Igazgatóság a konszolidált beszámolót is a Közgyûlés elé kívánja terjeszteni. A harmadik javaslat az Alapszabály 14.4 pontját módosítaná oly módon, hogy a Társasági törvény által megengedetten újabb 5 évre meghosszabbítaná az Igazgatóság felhatalmazását alaptõke emelésre a törvény által lehetõvé tett évi 25 %-os mértékig. A szöveg a következõképpen szólna: "Az Igazgatóság 2008. április 25-ig jogosult a Társaság alaptõkéjét új részvények kibocsátása útján naptári évenként legfeljebb évi 25 %-kal felemelni." A következõ javaslat a Társaság hirdetményeinek közzétételi helyeire vonatkozik. Némileg módosult a tõkepiaci törvény, illetve a Budapesti Értéktõzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata szerint a BÉT honlapján is közzé kell tenni a tõzsdei társaságoknak a kötelezõ hirdetményeket. Ennek megfelelõen az Alapszabály úgy módosulna, hogy "A Társaság hirdetményeit a Magyar Tõkepiac c. lapban és a Budapesti Értéktõzsde Honlapján teszi közzé." Ez a négy pont lenne tehát az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslat. Kérem, hogy amennyiben ezzel kapcsolatban észrevételük van, azt tegyék meg. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 8/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az elõterjesztésnek megfelelõen, a közgyûlés jegyzõkönyvének melléklete szerint. Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 8. sz. szavazócédulán szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Felkéri Dr. Spéder Zoltán alelnök urat a következõ napirendi ponthoz kapcsolódó elõterjesztés megtételére.

24

9.

Döntés saját részvények megszerzésérõl, azok maximális darabszámának és vételárának meghatározásával

Dr. Spéder Zoltán: Tisztelt Közgyûlés! Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelõen ismételten javaslatot teszünk saját részvények megszerzésére vonatkozó meghatalmazásra. A Társasági törvény a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalja az erre vonatkozó döntés meghozatalát, ugyanakkor lehetõvé teszi a menedzsment meghatalmazását - a közgyûlési határozat keretein belül - vásárlások lebonyolítására. Indokként ismételten azt tudjuk elõterjeszteni, hogy továbbra is mûködik a vezetõi opciós részvény program, természetesen a Közgyûlés által jóváhagyott sarokszámok és szabályozási elvek mentén, az Igazgatóság által jóváhagyott Szabályzat keretei között. Ennek a szabályozásnak a része, hogy az így szerzett részvényekre vonatkozóan az OTP Bankot elõvásárlási jog illeti meg. Ahhoz, hogy ezt az elõvásárlási jogát a Bank gyakorolni tudja, szükséges részvényvásárlásra vonatkozó meghatalmazás kérése a Közgyûléstõl. Azon túlmenõen, hogy ezt az elõvásárlási jogot a Bank gyakorolhassa, elõfordulhatnak olyan tõzsdei események, amelyek hektikus árfolyam alakulást eredményeznek és amely mellett szükséges vagy indokolt lehet az árfolyam-ingadozás mérséklésére vonatkozó lépések megtétele is. Természetesen spekulációs vásárlásokba a Bank nem kíván bocsátkozni, elsõsorban a Bank és a részvényesek érdekeinek védelme szerepel szempontként. Az elmúlt évek számai és konkrét eseményei alátámasztják azt, hogy az említett célok megvalósításáról van szó, hiszen a banki portfolióban 2001. végéhez képest érdemben nem változott a Bank tulajdonában lévõ részvények darabszáma; gyakorlatilag az opciós programmal kapcsolatos vásárlások, eladások, illetve a Gt. által definiált egyéves tartási periódus kezelése volt az, ami befolyásolta a portfolióban lévõ részvények darabszámát. Kérem a Közgyûlést, hogy támogassa az Igazgatóság javaslatát. Az elvek és a sarokszámok gyakorlatilag megegyeznek az elmúlt évben elfogadott közgyûlési határozatban rögzített elvekkel és számokkal. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni az elõterjesztést. Kérdezi a részvényeseket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, észrevételük, javaslatuk. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét. 9/2003. számú határozati javaslat: A Közgyûlés jóváhagyja és felhatalmazza a Bank vezetését, hogy legfeljebb 28.000.000 darab részvényt a Társaság javára megvásároljon. Az egyes részvényvásárlások során alkalmazott vételár nem lehet magasabb, mint az adásvételi ügyletet megelõzõ napon a Budapesti Értéktõzsdén regisztrált átlagár 110 %-a. Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 9. sz. szavazólapon adják le szavazatukat. Szavazás

25

Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az Igazgatóság és a Felügyelõ Bizottság tagjainak díjazására vonatkozó 7. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

109.719.268 612.860 534.110

A Közgyûlés 7/2003. számú határozata: A Közgyûlés az Igazgatóság és a Felügyelõ Bizottság tagjainak havi tiszteletdíját 2003. május 1-étõl a következõk szerint állapítja meg: az Igazgatóság elnöke, illetve alelnöke 485.000 Ft, az igazgatósági tag 420.000 Ft, a Felügyelõ Bizottság elnöke, illetve alelnöke 350.000 Ft, a felügyelõ bizottsági tag 280.000 Ft díjazásban részesülnek. Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az Alapszabály módosítására vonatkozó 8. számú szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

96.388.136 13.892.602 585.500

Dr. Zsingor Iván: Megállapítja, hogy a Közgyûlés az Alapszabály módosítását az Igazgatóság elõterjesztése szerint elfogadta. A Közgyûlés 8/2003. számú határozata: A Közgyûlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az elõterjesztésnek megfelelõen, a közgyûlés jegyzõkönyvének melléklete szerint. Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a saját részvény vásárlásra vonatkozó 9. számú szavazás eredményét: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodás:

110.549.978 603.300 10

Dr. Zsingor Iván: Megállapítja, hogy a Közgyûlés a saját részvény vásárlására vonatkozó határozati javaslatot elfogadta. A Közgyûlés 9/2003. számú határozata: A Közgyûlés jóváhagyja és felhatalmazza a Bank vezetését, hogy legfeljebb 28.000.000 darab részvényt a Társaság javára megvásároljon. Az egyes részvényvásárlások során alkalmazott vételár nem lehet magasabb, mint az adásvételi ügyletet megelõzõ napon a Budapesti Értéktõzsdén regisztrált átlagár 110 %-a.

26

Dr. Zsingor Iván: Felkéri Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat a közgyûlés bezárására. Dr. Csányi Sándor: Hölgyeim és Uraim! Köszönöm mindenkinek a megjelenést. Remélem, hogy egy év múlva hasonlóan jó eredményekrõl tudunk beszámolni. Mindent megteszünk ennek érdekében. Legyenek hozzánk hûek mint részvényesek és mint ügyfelek is. Köszönöm szépen a figyelmüket.

K.m.f.

A jegyzõkönyvet vezette:

Dombóvári Olívia fõosztályvezetõ

Dr. Zsingor Iván a közgyûlés elnöke

A jegyzõkönyvet hitelesítette:

Váradi Gyöngyi részvényesi képviselõ

27