ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. Jegyzőkönyv az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2004. évi rendes (megismételt) közgyűléséről A közgyűlés helye:
Corinthia Grand Hotel Royal (Budapest, VII. Erzsébet krt. 43-49.)
A közgyűlés időpontja:
2004. április 29.
Dr. Zsingor Iván: Az Igazgatóság megbízásából tájékoztatja a részvényeseket, hogy a mai napon 10 órára összehívott közgyűlés -10 óra 10 perckor- még nem határozatképes, a részvételi arány 49,49%-os. A Bank -a közgyűlési hirdetménynek megfelelően- 11 órakor megismételt közgyűlést tart. (11 óráig szünet) Dr. Csányi Sándor: Köszönti az OTP Bank Rt. 2003. üzleti évet lezáró éves rendes közgyűlésén megjelent részvényeseket és a meghívottakat. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy az Igazgatóság a Bank Alapszabálya értelmében Dr. Zsingor Iván urat, a Bank Jogi Igazgatóságának vezetőjét jelölte ki a közgyűlés levezető elnökének. Átadja a szót Zsingor úrnak. Dr. Zsingor Iván: Köszönti a Közgyűlés résztvevőit. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a 10 órára összehívott közgyűlés megtartására határozatképtelenség miatt nem került sor, így 11 órától megismételt közgyűlést tart a Bank. A részvételi arány 49,49%-os, 128.671.195 szavazatot képviselő részvényes van jelen a Közgyűlésen. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy az éves rendes Közgyűlés összehívása szabályszerűen megtörtént, az Igazgatóság hirdetménye a Közgyűlés összehívásáról 2003. március 29-én a Magyar Tőkepiac című lapban, illetve a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent, így a Közgyűlés megtartásának törvényi akadálya nincsen. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Közgyűlésről készülő jegyzőkönyvet Dombóvári Olívia úrnő, az OTP Bank Rt. munkatársa vezeti; a jegyzőkönyv készítésének elősegítése érdekében a Közgyűlésről hangfelvétel is készül. A jegyzőkönyv hitelesítőjévé egy jelen lévő részvényest kell választania a Közgyűlésnek. Javaslata a jegyzőkönyv hitelesítőre: Váradi Gyöngyi úrnő részvényesi képviselő. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e más javaslatuk. (Nincs.) Kéri a közgyűlést, hogy aki elfogadja Váradi Gyöngyi úrnő részvényesi képviselőt a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőjéül, ezt kézfeltartással jelezze. Szavazás Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) Megállapítja, hogy a Közgyűlés 128.671.195 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Közgyűlés megválasztotta Váradi Gyöngyi úrnő részvényesi képviselőt a Közgyűlésről készülő jegyzőkönyv hitelesítőjévé. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a Közgyűlésen a kiosztott szavazócédulákkal történő szavazatok összeszámlálásához szavazatszámláló bizottság működésére van szükség. A szavazatszámláló bizottságba javasolja megválasztani Fekete Zsoltot, Gubán Lászlónét, Juhászné Istenes Ildikót, Kapuy Gyöngyit, Marschall Józsefet és Dr. Salamin Andrásnét. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e más javaslatuk. (Nincs.) Kéri, hogy aki egyetért a felsorolt személyekből álló szavazatszámláló bizottság megválasztásával, az kézfeltartással jelezze. Szavazás 1
Ellenszavazat? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) Megállapítja, hogy a Közgyűlés a javasolt személyekből álló szavazatszámláló bizottságot 128.671.195 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megválasztotta. Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a továbbiakban a szavazások a részvényesek számára a regisztráció során átadott szavazótömbökben található szavazócédulák felhasználásával történnek, azokon kell egyértelműen megjelölni az igen vagy a nem vagy a tartózkodás szónál lévő kockát. A Bank Alapszabályának rendelkezései szerint a tartózkodás nem jelent érvényesen leadott szavazatot, tehát a leadott igen és nem szavazatok összegéből kerül megállapításra a határozati javaslat elfogadottsága. Kérdezi, hogy van-e kérdés, észrevétel a technikai jellegű kérdésekkel kapcsolatban. (Nincs.) Megállapítja, hogy nincs technikai akadálya annak, hogy a közgyűlés megkezdje az érdemi munkát. Felkéri dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat, hogy ismertesse az első napirendhez kapcsolódó előterjesztést. 1. Az Igazgatóság jelentése a 2003. évi üzleti tevékenységről; a számviteli törvény szerinti beszámolók (banki és konszolidált) elfogadása; döntés az adózott eredmény felhasználásáról Dr. Csányi Sándor: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2003-ban a Bank nem könnyű makrogazdasági és monetáris politikai körülmények között gazdálkodott. Súlyos egyensúlytalanság jellemezte a gazdaságot, csökkent a GDP növekedési üteme. Banki szempontból kedvező volt, hogy nőtt a fogyasztás és a megtakarítás is emelkedett az előző évekhez képest, ezeknek a forrása a kiugróan magas reálkereset növekedés volt, ami elérte a 9,2%-ot. Igen hektikus és nehezen kiszámítható monetáris környezetben kellett gazdálkodnunk az elmúlt évben, az inflációs cél és a költségvetési politika közötti feszültségek okozták a váratlan lépéseket. A jegybanki alapkamat 6,5% és 12,5% közötti sávot járt be 2003-ban. Az év elején a forint még erősödött, majd egy spekulációs támadás következett be, amelynek kapcsán a jegybank korrekciós lépéseket tett; majd jött a júniusi sáveltolás, amely néhány nap alatt a forint 6-7%-os értékvesztéséhez vezetett és minden jegybanki próbálkozás ellenére csak nagyon nehezen kezdett újra erősödni a forint. Hihetetlen mértékben megnőtt a reálkamat, hiszen a kétszeri 300 bázispontos jegybanki alapkamat emelést követően az év végére a kéthetes betéten soha nem látott mértékű, 7%-os reálkamatot lehetett realizálni. Pozitív hír volt, hogy a korábbi évektől eltérően jelentős mértékben növekedett a bankrendszer szerepe a gazdaságon belül, a bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest 73%-ra növekedett. Mindig vártuk ezt az arányt, mindeddig alacsonynak tartottuk a bankrendszer közvetítő szerepének a súlyát; a tavalyi év volt az első, amikor jelentős változás állt be ebben a trendben. A bankrendszer mérlegfőösszege 25,3%-kal bővült, jelentősen meghaladva a GDP növekedési ütemét. Ennek a növekedésnek oka döntően a bankok lakáshitelezésben betöltött aktivitásának növekedése, hiszen a lakáshitelek állománya országosan 93%-kal emelkedett. Jelentősen nőtt a betétállomány is, az infláció mértékét meghaladóan, mintegy 12%-kal. Nőtt a lakossági és a vállalati betétek állománya is, az önkormányzati betéteknél némi csökkenés következett be. A Bank 2003-ban kiemelkedően sikeres évet zárt. Több jelentős mérföldkövet értünk el, illetve léptünk túl. A részvényárfolyam először emelkedett 3000 Ft fölé és örömmel mondhatjuk, hogy 2004-ben az újabb mérföldkövet is átléptük, hiszen túlhaladtuk a 4000 Ft-os árat is. A saját tőke először haladta meg az 1 milliárd eurót és először volt 100 milliárd Ft feletti eredménye a Banknak. Úgy gondoljuk, hogy ez a növekedési ütem még folytatható a magyar bankpiacon, jelentős tartalékokkal rendelkezünk az 1 ügyfél által használt banki termékek számának tekintetében, továbbá a lakáshitelezési piacon sem csökkent olyan mértékben az érdeklődés, ahogy erre számítottunk. Nem csak az abszolút számok, hanem a hatékonysági mutatók tekintetében is jelentős eredményeket értünk el. A Bank piaci értéke az előző évekhez hasonlóan 2003-ban is emelkedett, az év folyamán a Bank piaci értéke 21%-kal nőtt. 2
A konszolidált mérlegfőösszeg nagyobb mértékben emelkedett, mint a Bank mérlegfőösszege. Ennek több oka van: egyrészt az újonnan megszerzett bolgár bank konszolidálása, másrészt a lakáshitelezés növekedése miatt a Jelzálogbanknál is jelentős növekedés következett be. A konszolidált mérlegfőösszeg meghaladta a 3500 milliárd Ft-ot, amely 27%-kal, 770 milliárd Ft-tal magasabb, mint az előző évi. A Bank piaci részesedése a bankrendszer teljes betétállományából 29,1%, hitelállományából 13,3% volt, de a konszolidált szintet nézve a hitelből a piaci részesedésünk 20,9%. Külön tekintve a szegmenseket a Bank mérlegében a legnagyobb súlyt képviselő lakossági szegmenssel kezdhetjük az elemzést. A Bankcsoport 31%-kal részesedett a háztartások megtakarításaiból. A Banknál elhelyezett lakossági betétek állománya elérte az 1660 milliárd Ft-ot, ez jelentős növekedésnek felel meg és gyakorlatilag a Bank ügyfélbetét állományának a 74%-át tette ki. Nagyon örvendetes számunkra, hogy a Bank által preferált és vezérterméknek tekintett lakossági forint folyószámla állomány növekedett a legnagyobb mértékben, közel 20%-kal, 162 milliárd Ft-tal, így a lakossági folyószámlán kezelt betétállomány elérte a 996 milliárd Ft-ot. Ez azért örvendetes, mert ez az a termék, amihez más termékeket, szolgáltatásokat tudunk kapcsolni. Jelentősen nőtt a forintbetétek állománya, csupán a devizabetéteknél tapasztalunk csökkenést. Ennek a csökkenésnek az oka elsősorban a hozamok között meglévő jelentős különbség. Nem csak a Bank, hanem a Bankcsoport piaci részesedése is emelkedett, a Merkantil Bank lakossági betétállománya 13,2%-kal, míg a Lakástakarékpénztár betétállománya 10%-kal emelkedett. A befektetési alapok -nem csak az OTP csoport alapjai- elég rossz évet zártak. Az OTP alapok történetében ez volt az első év, amikor állományvesztéssel zártuk az évet. Nyilván sokan csalódtak az év végi kamatemelkedést követően, hogy le kellett értékelni a portfolióban lévő alacsonyabb hozamú, korábban megvásárolt állampapírokat. A háztartások befektetési jegyeiből az OTP csoport továbbra is 48,6%-ot kezel, míg az értékpapír alapok teljes vagyonának 47,6%-át kezeli. Piacvezető szerepünket tehát továbbra is megtartottuk. Az OTP Garancia Biztosító díjbevétele 2003-ban 61,1milliárd Ft-ra nőtt, 13,3%-kal haladta meg az előző évit. A díjtartalékok állománya is közel 23%-kal nőtt, így a Garancia Biztosító piaci részesedése a biztosítási díjtartalékok állománya alapján 9,9%-ról 10,4%-ra nőtt. A Garancia Biztosító stabilan tartja 3. helyét a piacon és reméljük, hogy az életbiztosítási piac tekintetében a jövő évben jobb helyezésről tudunk beszámolni. A Bankcsoport növelte piaci részesedését a pénztári vagyon tekintetében is. Az OTP Pénztárszolgáltató Kft. által kezelt pénztárak vagyona 193,4 milliárd Ft-ra nőtt az év végére, míg taglétszámuk 7,4%-kal bővült. Az elmúlt év nagy ugrása és a bankrendszer aktivitásának növekedése elsősorban a lakossági hitel piacon következett be. A háztartások által felvett hitelek állománya országosan 60%-kal, az OTP Bankcsoport esetében 75%-kal bővült. Azért beszélünk Bankcsoportról és nem csak a Bank piaci részesedéséről, mert reális képet csak akkor tudunk bemutatni, ha a Bank 100%-os tulajdonában lévő leányvállalatok teljesítményét is figyelembe vesszük, hiszen a fogyasztási hitelek jelentős része a Merkantil Bankon keresztül kerül folyósításra, a Bank által kezelt lakáshitelek nagy része a Jelzálogbank vagy a Lakástakarékpénztár könyveiben jelenik meg. A Bank lakáshitel állománya az év végére 183,6 milliárd Ft-ra csökkent, aminek oka, hogy a támogatott lakáshitelek átadásra kerülnek a Jelzálogbanknak, míg a régi hitelek törlesztése csökkenti az állományt. Ezzel szemben a Jelzálogbank hitelállománya az év során több mint háromszorosára nőtt és elérte a 604,7 milliárd Ft-ot. Ugyancsak emelkedett a Lakástakarékpénztár hitelállománya, bár a növekedés mértéke kisebb volt, mivel a támogatott lakáshitelek iránti igény csökkentette a lakástakarékpénztári hitelek iránti igényt. Összességében az OTP Csoport lakáshitel állománya év végére közel 96%-kal nőtt és megközelítette a 800 milliárd Ft-ot, ezzel az OTP Csoport a piaci részesedését 52,9%-ra növelte. A Bank fogyasztási hitel állománya 14,6%-kal 134,6 milliárd Ft-ra nőtt, így a piaci részesedésünk 17,3% volt december 31-én. Ezen belül jelentős volt a folyószámlához kapcsolódó A-, B-, C-hitelek állománynövekedése. Beindult az áruhitelezés is. Elég késve érkeztünk vissza a piacra, de állománynövekedést tapasztalunk és az év vége felé kibocsátott első klasszikus hitelkártyának is megvannak az eredményei, hiszen a hitelkártyához kapcsolódóan 465 millió Ft hitelállományt kezelünk. Az OTP Bankénál dinamikusabban nőtt a Merkantil Bank fogyasztási hiteleinek állománya, az év során 36,4%-kal emelkedve 42 milliárd Ft-ot ért el. Az elmúlt évben megnőtt az igény a devizaalapú hitelek iránt, hiszen a forint- és devizahitelek között a kamatkülönbség jelentős volt. A 3
kamatkülönbség meghaladta azt a kockázatot, amit árfolyamban feltételeznek a kölcsönt igénybe vevők. A Merkantil Csoport piaci részesedése a gépjármű finanszírozási piacon 20 %, ami nagyon komoly eredmény, ha figyelembe vesszük a konkurensek számát, a rendkívül agresszív piaci magatartást. Rendkívül nagy teher hárult a Bankra a lakáshitelek engedélyezése során, elsősorban a már év közben elterjedt hír okán, miszerint változni fog év végével a támogatási rendszer. Megnőtt a hitelek iránti igény, sokan előrehozták hitelfelvételüket. Így az év során mintegy 103 ezer hitelt engedélyeztek a kollegák, 475 milliárd Ft értékben. Ennek megfelelően 422 milliárd Ft-tal növekedett a kibocsátott jelzáloglevelek miatt fennálló kötelezettség. A hitel és jelzáloglevelek piacán 65%-os a részesedésünk, amellyel vezető szerepet töltünk be a másik két jelzálogbankkal szemben. Az OTP Bank továbbra is őrzi vezető szerepét az elektronikus szolgáltatások piacán és ezen szolgáltatások jövedelmezősége is egyre inkább nő. Az internetes szolgáltatás terén 74%-os, a mobil telebank terén 43%-os, a telefonos szolgáltatás terén 41%-os a becsült piaci részesedésünk. A telefonos ügyintézői szolgáltatást 2003-ban 537 ezer ügyfél, az internetes szolgáltatást 278 ezer ügyfél, a mobil telefonos szolgáltatást 201 ezer ügyfél vette igénybe. Továbbra is vezető szerepet játszunk a bankkártya piacon. 2003. végén a Bank által kibocsátott kártyák száma 3.522 ezer db volt, a kibocsátott kártyák száma alapján piaci részesedésünk 57%. 2003. októberében bocsátottuk ki az első klasszikus hitelkártyát, tavaly 5.885 darabot értékesítettünk. Nőtt az üzleti kártyák száma és jelentősen nőtt a Bank ATM-jeinek és POS-einek száma is. Jelentős forgalomnövekedés következett be, az ATM tranzakciók száma 7%-kal, a forgalom 19%-kal növekedett az előző évhez képest. A Bank által kihelyezett POS terminálokon 42,6millió tranzakciót hajtottak végre 353 milliárd Ft értékben, ami a tranzakciók számában és forgalmában is kb. 35%-os növekedést jelent. Úgy tűnik, hogy ezek a szolgáltatások egyre inkább kedveltek és a forgalom egyre nagyobb hányada ezeken keresztül bonyolódik, ami a Bank érdeke is, hiszen az elektronikus tranzakciók -amellett, hogy sokkal kényelmesebbek az ügyfelek számáraa Bank számára kisebb költséget jelentenek az üzemeltetés során. Természetesen ezeknek az eszközöknek a telepítése jelentős befektetéseket igényelt a múltban. A növekvő igénybevétel miatt szükségessé válik a bővítés, ami jelentős invesztíciókat igényel. A vállalkozói betétek és hitelek piacán szintén vezető pozícióban vagyunk, ott vagyunk az első kettő között. A vállalkozói betétekből a Bank piaci részesedése 14,3%-ra emelkedett, míg a vállalkozói hitelekből 12% volt 2003. végén. A vállalkozói betétek állománya 23%-kal bővült és elérte a 421 milliárd Ft-ot. A vállalkozói hitelek állománya 23,7%-kal növekedett és elérte a 691 milliárd Ft-ot, ebből a devizahitelek állománya 43,3%-kal részesedett. A devizahitelek iránti igényt ugyanaz motiválta, mint a lakosság esetében: alacsonyabbak voltak a kamatok; még az árfolyamkockázatot figyelembe véve is úgy tűnt, hogy érdemesebb devizában eladósodni. A megnövekedett lakossági és vállalkozói deviza hitel igények maradéktalan kielégítése érdekében jelent meg az OTP Bank a nemzetközi szindikált piacon mint kölcsön felvevő és írtunk alá különböző jelentős összegű kölcsönfelvételeket. Továbbra is fókuszálunk a kis- és középvállalatokra, hiszen az elemzések azt mutatják, hogy a leginkább stabil és jövedelemtermelő szegmens. Számos új hitel került kidolgozásra: a Midi Hitel, Európa-hitel, Lánchíd Faktoring. Egyre növekszik a Széchenyi kártya népszerűsége is, az év végén a kibocsátott közel 3 ezer db kártyához 4,6 milliárd Ft hitelállomány tartozott. Az önkormányzatokért évek óta jelentős harcot folytatunk, évről-évre meg kell mérkőznünk a piaci részesedés megtartásáért. Az önkormányzatok 81%-a az OTP Banknál vezeti a számláját. Állományok tekintetében a részesedésünk kisebb, a betétállomány tekintetében 75%-os, míg a hitelállomány tekintetében 54%-os. Jól teljesítettek az OTP Bank korábbi akvizíciói során szerzett leányvállalatok is. Az OTP Banka Slovensko ügyfélbetéteinek állománya 112,2 milliárd Ft-ra nőtt az előző évi 69,2 milliárd Ft-ról. A bank ügyfélkihelyezései 34,8%-kal növekedve elérték a 111,6 milliárd Ft-ot. Ezen belül a lakossági hitelállomány több, mint 14-szeresére emelkedett, az év végére elérte a 13,4 milliárd Ft-ot. Ha ezt a trendet folytatjuk és idén sikerül legalább 10-szeresére növelni az állományt, kezdünk a piacon láthatóak lenni. A bank több, mint 86 ezer kártyát bocsátott ki 2003-ban, amely több mint kétszerese a 2002. évinek és jelentősen nőtt a forgalom is. A szlovák számviteli szabályok alapján az első teljes pénzügyi évét a szlovák bank már 12,7 millió SKK nyereséggel zárta. A bank a magyar számviteli szabályok szerint - elsősorban az eltérő tartalékolási szabályok miatt - még 4
veszteséges. Ahogy a 2004. I. negyedévi teljesítményeket látjuk, igen kedvező fejleményekre számíthatunk. A legnagyobb akvizíció az OTP Bank történetében a DSK Csoport volt, amely 324 milliárd Ft mérlegfőösszeggel és közel 6 milliárd Ft adózott eredménnyel zárta az évet. Nagyon jól alakul a bank átalakítása mind technikailag, mind szervezetileg és költséghatékonysági szempontból. Ahogy a 2004. I. negyedévi teljesítményeket látjuk, igen kedvező fejleményekre számíthatunk a DSK Csoport esetében is. A transzformáció 2004. I. félévének végére várhatóan befejeződik. A második legnagyobb bankként vásároltuk meg a DSK Bankot, meggyőződésem, hogy az év végére a DSK lesz Bulgária legnagyobb bankja. A kollegák a felkészítő anyagban 2008-at jelölték meg, amikor 20% fölé kerül a reál saját tőke arányos megtérülés, én úgy gondolom, hogy ez már 2007-ben, jó esetben 2006-ban bekövetkezhet. Külön ki kell emelnem két kollega munkáját az akvizíciók során, Wolf László vezérigazgatóhelyettes úr és csapata munkáját, főleg Németh Miklós úrét. A transzformációk során pedig Dr. Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes úr végez eredményes munkát. Az állományi számoknak megfelelően eredmény tekintetében is jó évet zárt az OTP Bank 2003-ban. A Bank 71,6 milliárd Ft adózott eredményt ért el, a konszolidált adózott eredmény meghaladta a 83 milliárd Ft-ot. Ennek megfelelően jelentős az 1 részvényre jutó konszolidált eredmény is: a 100 Ft névértékű részvényre 296,5 Ft. Jelentősen hozzájárultak a konszolidált eredményhez az OTP Jelzálogbank, az OTP Alapkezelő, a Merkantil Bank és az OTP-Garancia Biztosító. Igen örvendetes az Ingatlan Rt. teljesítménye is, amely nem csak naturáliákban, hanem pénzügyi mutatókban is évek óta jól teljesít és stabilan őrzi piacvezető helyét a lakásépítési piacon. Az adózás előtti eredmény még magasabb a már említett adózott eredménynél. A Bank 2003. évi adózás előtti eredménye 86,7 milliárd Ft volt, amely 28,6 milliárd Ft-tal, 49,3%-kal haladta meg a 2002. évi eredményt. Ez 93,6 milliárd Ft-os üzleti eredmény, 7,7 milliárd Ft-os osztalékbevétel, 13,3 milliárd Ft-os céltartalékképzés, értékvesztés és hitelezési veszteség, valamint a bejött 1,3 milliárd Ft-os rendkívüli tétel, az ún. goodwill amortizáció elszámolásból adódó veszteség eredőjeként alakult ki. Az utóbbit 5 év alatt akkor kell elszámolni, ha a könyvérték felett vásárolunk meg bankot, mint tettük ezt a DSK Bank esetében. Ez ténylegesen természetesen nem veszteség, de a számvitelileg kimutatott eredményt csökkenti. Nagyon örvendetes, hogy nem csak az eredmény növekedett, hanem az eredmény összetevőinek struktúrája is kedvezően alakult. A Bank nettó kamatbevétele 2003-ban 118,2 milliárd Ft volt, 15,1%-kal magasabb az előző évinél. Ez a növekedés a korábban említett jelentős kamatingadozások mellett valósult meg. Pozitív fejlemény, hogy a nem kamatjellegű bevételek lényegesen nagyobb mértékben, 34,7%-kal emelkedtek és elérték a 85,6 milliárd Ft-ot. Ez azért kedvező, mert a szolgáltatásokból származó bevétel-növekedésről van szó. A nem kamatjellegű bevételeken belül a legnagyobb szerepet a nettó díjak és jutalékok játszották 28,3 milliárd Ft-os növekedéssel. Itt döntően azokról a bevételekről van szó, amelyet a támogatott hitelek kapcsán a Jelzálogbanknak történő átadás, majd a jelzáloglevelek kibocsátása kapcsán tudtunk szerezni. A Bank jutalékbevételeiből 25,1 milliárd Ft a Jelzálogbanktól származott, tehát érdemes volt a lakáshitelezésbe ilyen aktívan beszállni és érdemes volt saját jelzálogbankot alapítani, nem az állami jelzálogbankon keresztül elérni az államilag támogatott forráshiteleket. Közel 18%-kal nőtt a kártyaüzletág díjbevétele és meghaladta a 21,5 milliárd Ft-ot. Az értékpapír üzletág jutalékbevétele 27,4%-kal növekedett. Örvendetes, hogy a nem kamatjellegű bevételek aránya az összes bevételből a 2002. évi 38,2%-ról 42%-ra emelkedett. A Bank nem kamatjellegű kiadásai is jelentősen nőttek, elsősorban a számítástechnikai és hálózati fejlesztések miatt növekedtek meg a kiadások. A személyi jellegű ráfordítások 16,6%-kal voltak magasabbak, mint 2002-ben, de a Bank 2003-ban összes bevételének kisebb hányadát fordította személyi jellegű kiadásokra, mint 2002-ben. Az összes bevétel 22,6%-os és a nem kamatjellegű kiadások 15,4%-os növekedése következtében kedvezően alakult a Bank kiadás/bevételi mutatója, az előző évi 57,5%-ról 54,1%-ra javult. Ez az arány az OTP Bankhoz hasonló -nagy hálózattal és széles termékstruktúrával rendelkezőbankoknál nemzetközileg is igen jó eredmény. A banki kinnlevőség állomány minősége kismértékben romlott, illetve változatlan maradt. 2003. végén a teljes követelésállományon belül a minősített állomány 4,4%-ot tett ki az előző év végi 4,2%-kal szemben, de ez nem feltétlenül az állomány romlásából, hanem a még prudensebb minősítésből és tartalékképzésből következik. Ezt mutatja az is, hogy a minősített állományon belül 5
növekedett a lakossági hitelek részaránya, mégpedig azért, mert a lakossági hitelek jelentős növekedése következtében óvatosabb minősítést alkalmaztunk. Ezzel együtt a minősített állományból a vállalkozói üzletág részesedik nagyobb aránnyal, közel 79%-kal. 2003-ban az ügyfélkinnlevőségek után elszámolt értékvesztés, kockázati céltartalék képzés és hitelezési veszteség 8 milliárd Ft-tal terhelte az eredményt, ami az éves átlagos állományra vetítve 0,78% volt. 2002-ben ez az arány 0,95% volt. Ez azt mutatja, hogy ésszerű kockázatvállalást folytat a Bank, hiszen a dinamikusan növekvő állományok mellett prudens minősítés és tartalékképzés mellett is csökken az a teher, amely a bevételeinket a rossz hitelek kapcsán terheli. Javultak a legfontosabb mutatók, amelyek alapján a részvényesek megítélik teljesítményünket. Az átlagos eszközarányos megtérülés 2,78%, az átlagos saját tőke arányos megtérülés 30,6% volt, a reál saját tőke arányos megtérülés 25,9%-ot tett ki. Ezek a mutatók úgy banki, mint konszolidált szinten kedvezőek. A konszolidált eszközarányos megtérülés 2,66%, míg a konszolidált saját tőke arányos megtérülés 30,6% volt. A Bank most már évek óta megállás nélkül folytatja a költségek csökkentését. Több olyan projekt futott a Bankban, amely a Bank racionálisabb működését célozta meg. Ilyen volt például a BackOffice Racionalizálási Projekt, amelynek fókuszában a hitelezési folyamatok átvilágítása és racionalizálása állt. Jelentősen leegyszerűsödött a hitelezési folyamat és az adminisztráció egy része központosításra került. Ennek következtében a folyószámla hitelek esetében az igény beadásától a folyósításig eltelt idő a korábbi 1-2 napról 15-20 percre rövidült. Mindezek következtében sikerült csökkenteni a létszámot. 2003. végén a foglalkoztatottak létszáma 7.980 fő volt, ami 790 fővel kevesebb, mint 2002. végén. Az éves átlagos állományi létszám 1 év alatt 69 fővel csökkent, ami azt mutatja, hogy a létszámcsökkentés jelentős része az év végével valósult meg, amely előrevetíti, hogy az ebből származó megtakarítás jelentős része 2004-ben jelentkezik. Ha a Közgyűlés elfogadja a külön ismertetett eredmény felosztási javaslatot, az OTP Bank 2003. december 31-én 261,8 milliárd Ft saját tőkével rendelkezik, ami 27,2%-kal több, mint az előző évben. Ennek értelmében az 1 db 100 Ft névértékű részvényre jutó saját tőke 934,9 Ft. A Bank szavatoló tőkéje 2003. december 31-én 143,8 milliárd Ft. Ez alapján minden befektetésünket figyelembe véve a Bank tőkemegfelelési mutatója 10,54%, ami lényegesen magasabb a Hitelintézeti törvényben meghatározott 8%-os követelménynél. Az eredmények jelentkeztek a Bank részvényeinek árfolyamában is, az elmúlt évben 21%-kal emelkedett az árfolyam. Az elmúlt hetekben az árfolyam átlépte a 4000 Ft-ot is. Az eddigi legmagasabb záró árfolyammal, 4379 Ft-tal számolva 1.226 milliárd Ft-os piaci értéket értünk el, ami a könyv szerinti érték 4,7-szerese. Ez példátlan a kereskedelmi bankok jelenlegi és elmúlt évekbeni korszakában. Ha nem csak az elmúlt évet nézzük, hanem az OTP Bank részvényeinek a tőzsdére bevezetése (1995) óta eltelt időszakot, évente átlagosan 52%-kal nőtt az OTP részvény árfolyama, miközben ugyanezen időszak alatt a BUX index -jelentős részben az OTP részvényeknek köszönhetően- évente átlag 25%-kal növekedett. Tavaly is elnyertük a legjobb banknak járó elismeréseket: a Global Finance, a Euromoney és a The Banker az OTP Bankot választotta a legjobb magyarországi banknak. Nemrégiben publikálta az EBRD az elemzői vélemények alapján öt kategóriában, hogy a csatlakozó országok bankjai közül melyik a legjobb bank. Az öt kategóriából megnyertük a legjobb bank címet, a legjobb projektfinanszírozó címet és a legjobb trade finance címet. Az Igazgatóság ülésén beszámoltam a tegnapi romániai aláírásról és arról, hogy este találkoztam a román politikai és gazdasági élet vezetőivel. Nagy elismerés volt számomra, hogy azt mondták, nem annak örülnek, hogy magyar bank érkezett a román piacra, hanem kifejezetten az OTP megjelenésének örülnek. Úgy tűnik, hogy Romániában is elismerik az itt végzett munkát. Feladatom az ismertetett eredmények kapcsán javaslatot tenni az eredményfelosztásra, amelynek során az előző évekhez és főleg tavalyhoz képest pozitív híreket tudok mondani. Az adózás előtti eredményünk 86.701 millió Ft, adózott eredményünk 71.562 millió Ft, az általános tartalék 7.156 millió Ft. Döntési helyzetben a Közgyűlés az osztalék mértékét tekintve van. Az Igazgatóság a törzsrészvényekre részvényenként 60 Ft osztalékra tesz javaslatot. Ennél magasabb osztalékra számíthatnak a részvényeseink, hiszen a Bank, illetve a Bank által tulajdonolt vállalatok által birtokolt részvényekre osztalék nem fizethető. Javasoljuk, hogy az ezen részvényekre eső osztalékot a Bank fizesse ki a többi részvényesnek és így a részvényesek várhatóan 64 Ft osztalékot kapnak részvényenként. Az osztalék kifizetési hányad ezzel 23,5% lesz az adózott eredményre vetítve. Az osztalék kifizetésére az Alapszabályban meghatározott módon 2004. június 6
14-től kerül sor. Nem akarom generálni az esetleges vitát, nyilván mindig felmerül, hogy milyen arányban osztozkodjon az adózott eredményen a Bank, illetve a részvényesek. Ezt az arányt javasoljuk, mert szeretnénk további fejlesztéseket eszközölni az újonnan megszerzett bankokban és szeretnénk az akvizíciós politikát a térségben folytatni, amihez tőkére van szükségünk. Ezzel együtt, ahogy ezt már korábban megígértük, folyamatosan emelkedni fog az osztalék mértéke és az osztalék kifizetési hányad is. Köszönöm a figyelmüket és a türelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni elnök-vezérigazgató úr előadását és felkéri Tolnay Tibor urat, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy ismertesse a testület jelentését. 2. A Felügyelő Bizottság jelentése 2003. évi tevékenységéről, valamint a 2003. évi éves (banki és konszolidált) beszámolókról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról Tolnay Tibor: Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottságának nevében a következőkben tájékoztatom Önöket a Felügyelő Bizottság 2003. évi tevékenységéről. A Felügyelő Bizottság 2003. év folyamán a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról" szóló törvényben, valamint a "gazdasági társaságokról" szóló törvényben foglaltakkal összhangban folytatta tevékenységét, teljesítette feladatát. A Felügyelő Bizottság 2003-ban is érvényesítette a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelmében az ellenőrzési funkcióját. Az év folyamán a Felügyelő Bizottság nyolc alkalommal ülésezett. A Felügyelő Bizottság elnöke rendszeresen részt vett a Bank Igazgatóságának ülésein. A Felügyelő Bizottság elfogadott munkaprogramja szerint számoltatott be és kért tájékoztatásokat. A Felügyelő Bizottság ülésein folyamatosan figyelemmel kísérte az OTP Bank Rt. gazdasági tevékenységét, beszámoltatta az ügyvezetést, valamint tájékoztatást kért a Bank működésével kapcsolatos aktuális kérdésekről. Ezekből a beszámolókból nyomon követte a tőzsdei gyorsjelentésekben foglaltak alapján az eredmények alakulását, a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírtak betartását, a minősített követelésállomány nagyságának, összetételének alakulását, továbbá az értékvesztés elszámolási és céltartalék képzési kötelezettség teljesítését. A Felügyelő Bizottság 2003. év folyamán számos tájékoztatót hallgatott meg. Ezek a következők voltak: a 2002. évi üzletpolitikai célkitűzések teljesítése, a 2003. évi üzletpolitikai terv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott és 2002. év végén lezárult vizsgálat megállapításai, a hiányosságok megszüntetését célzó feladatterv és annak határidőre való teljesítése; a bolgár DSK Bank megvásárlásának folyamata, a várt eredmények. Tájékoztatót hallgattunk meg a pénzmosás megelőzésére tett intézkedésekről, az ügyfélbejelentések kezeléséről, az MNB 2003. évi vizsgálatából adódó intézkedések teljesítéséről, valamint a Bank 2004. évi üzletpolitikai terveiről. A mai Közgyűlést megelőzően a Felügyelő Bizottság megvizsgálta a Közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A Felügyelő Bizottság megismerkedett az auditált éves beszámolóban és a konszolidált éves beszámolóban foglaltakkal, meghallgatta a könyvvizsgáló tájékoztatóját. A Felügyelő Bizottság irányító szerepét a hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően érvényesítette, a szakmai irányítása alá tartozó egységes ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzéseken keresztül. A Felügyelő Bizottság az Ellenőrzési Igazgatóság számára kijelölte a vizsgálatok súlyponti kérdéseit és meghatározta a főbb ellenőrzési feladatokat, mely alapul szolgált az éves ellenőrzési tervhez. Az éves ellenőrzési terv alapján, valamint egyéb terven felüli feladatok szerint az ellenőrzési szervezet 2003-ban 304 vizsgálatot zárt le. Emellett előzetes kontrollként 301 belső szabályozástervezetet véleményezett, ezáltal is biztosítva a Bank jogszabályoknak megfelelő működését, a banki folyamatok ellenőrizhetőségét. A Felügyelő Bizottság az Ellenőrzési Igazgatóságot az elvégzett vizsgálatokról negyedévente beszámoltatta. A beszámoltatás során az ellenőrzési szervezet tájékoztatást adott a vizsgálatok során tett megállapításokról, javaslatokról; a vizsgálatok során feltárt hiányosságokkal kapcsolatos 7
személyi felelősségre vonásokról, valamint a vizsgálatokat követő intézkedési tervekben foglalt feladatok teljesüléséről. Az ellenőrzési szervezet vizsgálatai során a megállapítások és javaslatok 99%-át a vizsgált egységek elfogadták, a szükséges intézkedéseket megtették, illetve azok még jelenleg is folyamatban vannak. A belső ellenőrzés éves programját kiegészítve, a Felügyelő Bizottság ebben az évben is szükségesnek tartotta néhány kockázatosabb terület kiemelt vizsgálatát, mely vizsgálatokról részletes tájékoztatót hallgatott meg. Három ilyen kiemelt téma volt. Az első kiemelt téma a lakossági folyószámlák, hitelek. A belső ellenőrzés a Bank 9 régiójának 5 régióközpontjában, 8 igazgatóságán és 40 fiókjában végzett ellenőrzést a legnagyobb ügyfélkört érintő lakossági folyószámlák, illetve a hozzá kapcsolódó hitelek vonatkozásában. Megállapítást nyert, hogy a lakossági folyószámlához kapcsolódó hitelek engedélyezése néhány kivételtől eltekintve az előírások betartásával, körültekintően történt. A hitelek hátralékossá válását zömében a munkahelyek, a fix havi jövedelmek megszűnése, egyes ügyfelek rossz fizetési morálja okozta. A fiókok által végzett monitoring tevékenységnél ugyanakkor hiányosságként állapították meg, hogy egyes fiókok monitoring tevékenységüket nem folyamatosan és nem teljes körűen végezték el. Ennek meghatározó oka az volt, hogy a hálózati egységek az üzleti feladatokat helyezték előtérbe és így a háttértevékenységre kevesebb időt tudtak fordítani. A Felügyelő Bizottság úgy ítélte meg, hogy a folyószámlahitelek monitoring tevékenysége a kockázatkezelés fontos megelőző eszköze és javasolta annak kiemelt prioritású, teljes körű művelését. A második kiemelt téma az arbitrage szakterület. Magas banküzemi kockázata miatt ellenőrzésre került az arbitrage szakterület működése. A vizsgálat megállapította, hogy az év során a folyamatok korszerűsítése, átszervezése megtörtént. Ugyanakkor észrevételezték, hogy a terület szabályozása néhány esetben nem követi a megváltozott piaci feltételeket. Javaslatokat tettek a folyamatba épített ellenőrzési pontok finomítására, további technikai eszközök beépítésére. A Felügyelő Bizottság fontosnak tartja, hogy az üzletkötők tevékenységét jól felkészült back-office munkatársak ellenőrizzék és javasolta ellenőrzési eszköztáruk bővítését. A harmadik kiemelt téma az áruhitelezést támogató rendszerek. Az áruhitelezési üzletág dinamikus növekedése és az abban rejlő, az átlagosnál magasabb hitelezési kockázat miatt a Felügyelő Bizottság javasolta az áruhitelezést támogató informatikai rendszerek bevezetési tapasztalatainak és a folyamatok szabályozottságának kiemelt vizsgálatát. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az OTP Bank Rt. új áruhitelezési rendszere milyen mértékben támogatja az üzleti folyamatokat és hogyan felel meg a funkcionális, biztonsági és ellenőrzési követelményeknek. Az áruhitelezést támogató rendszerrel kapcsolatos megállapítások közül néhányat kiemelnék. A bevezetésre került új rendszer kiépítettsége a vizsgálat időpontjában még nem felelt meg teljes körűen az elvárásoknak, több részfolyamatot manuálisan végeztek. Az alapvető szabályzatok ugyan kellő minőségben rendelkezésre álltak, de több üzemviteli jellegű részszabályozás kidolgozása még nem fejeződött be. Úgy véltük, hogy a hátralékos ügyfelek számát és egyéb adminisztrációs munkát csökkentené, ha a havi törlesztő részletek folyószámláról történő lehívását a rendszer havonta több alkalommal kísérelné meg. Az áruhitelezési tevékenység szabályozottságának és folyamatának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a tevékenység teljes körűen szabályozott, a kölcsönigénylés és kölcsönnyújtás dokumentumai a hitelezési követelményeknek megfelelnek, a kereskedők túlzottnak tartják a Bank iratbenyújtási követelményeit. A Felügyelő Bizottság a kiemelten kezelt ellenőrzések megállapításait és javaslatait tartalmazó jelentéseket részletesen megtárgyalta, értékelte és elfogadta. A jelentésben elfogadott ajánlások teljesítését a továbbiakban folyamatosan figyelemmel kísérte. A Bank vezetéséhez és a Felügyeleti szervekhez érkezett ügyfélbejelentéseket a belső ellenőrzési szervezet kivizsgálta és megválaszolta. 2003. évben összességében 81%-kal több bejelentés érkezett, mint az előző évben, ezen belül a PSZÁF-on keresztül érkezettek száma több, mint a duplájára nőtt. Ennek a növekedésnek a fő oka, hogy az ügyfelek a Bank megkeresése nélkül, azonnal a Felügyelethez fordulnak a pozitív jogorvoslat reményében. Azt gondoljuk, hogy az ügyfelek érdeke is az lenne, hogy ezekkel a panaszokkal, észrevételekkel közvetlenül a Bankhoz forduljanak, hiszen gyorsabban, hamarabb kapnának választ. A belső ellenőrzési vizsgálatot igénylő bejelentések száma 10%-kal haladta meg az előző évit. Ennek ellenére a jogos bejelentések aránya az elmúlt évek tendenciájának megfelelően tovább csökkent. 8
A bankhoz beérkezett összes ügyfélbejelentés számának alakulása az elmondottakkal ellentétes képet mutatott, mivel 2003. év folyamán több mint 16%-kal kevesebb észrevétel érkezett a Bank szolgáltatásaival kapcsolatosan, mint 2002. évben. A jogosnak minősített bejelentések aránya azonban a tárgyévben jelentős mértékben nőtt, elérte az 59%-ot. Az ügyfélpanaszok száma 2003. évben összességében annak ellenére is tovább csökkent, hogy a fiókhálózat jelentős átszervezési feladatokban vett részt, valamint új számítógépes nyilvántartási rendszerekre állt át. Komoly helytállást jelentett a lakáshitelezés területén történt törvényi változások okozta év végi munkadömping is. A Bankhoz érkezett bejelentések legnagyobb részét a bankkártyával kapcsolatos panaszok tették ki. Ennek ellenére jelentős eredmény, hogy 2003. évben e tárgyban beérkezett bejelentések nem érik el az előző évinek az 50 %-át. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy bár ez az üzletág 40%-kal részesedik a bejelentésekből, de a jogos bejelentésekből csak 32%-kal. A Bank által kibocsátott kártyákkal az év során több mint 110 millió tranzakciót hajtottak végre. Erre a tetemes nagyságrendű lebonyolított tranzakcióra mindössze 5.304 bejelentés jutott, mely 100.000 tranzakcióra vetítve közel 5 bejelentést, illetve 2 jogos bejelentést takar. Megítélésünk szerint ezek az arányok magukért beszélnek, jól mutatják az évről-évre javuló ügyfélkiszolgálás színvonalát. Az Elektronikus Banki Igazgatóságnál az elmúlt év első felében jelentősen megnőtt a bejelentések száma és a jogos bejelentéseknek ezen belüli aránya. A negatív változás fő oka a HáziB@NK szolgáltatás új programverziójának bevezetésével összefüggésben tapasztalt technikai problémák voltak. A félév során jelentkező jelentős növekedés ugyanakkor átmeneti jellegűnek minősíthető, mivel az átállás utáni 3 hétre korlátozódott. A Bank vezértermékeként számon tartott lakossági folyószámla, valamint a betétszolgáltatás területén 2003. évben negatívan értékelhető a bejelentések számának 38%-os növekedése az elmúlt beszámolási időszakhoz viszonyítva, de pozitív eredmény a jogos bejelentések arányának javulása. Az üzletágat érintő jogos bejelentések aránya a tárgyévben nem éri el az 50%-ot sem, míg az összes jogos bejelentésből csak 12%-ot tesz ki. Fontosnak tartjuk a panaszok számának értékelésekor az üzletág tételszámait is figyelembe venni. 10.000 lakossági folyószámlára és betétszámlára 3,9 panasz jut, ami igen alacsony érték. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy bár az egyes ügyfél szempontjából egy panasz is sok, összességében, összbanki szinten az ismertetett számok mégis az ügyfélkiszolgálás évek óta folyamatosan javuló színvonalát tükrözik. A Bank működésének szabályszerűsége a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az elmúlt évben is elismerésre méltó volt. A magas színvonalú és hatékony ellenőrzések eredményeként egyre kevesebb hiányosságot tapasztaltunk. Ennek ellenére a jövőben is kiemelt feladatnak kell tekinteni a pontos, ügyfélcentrikus ügyintézés további, dinamikus fejlesztését, valamint az ügyfélkiszolgálást, termékértékesítést segítő, egyszerűsítő technikai rendszerek körének bővítését. Tisztelt Közgyűlés! A Felügyelő Bizottság a rendelkezésére bocsátott dokumentációk alapján megállapította, hogy az OTP Bank Rt. az éves beszámolóját és az éves konszolidált beszámolóját a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a Számvitelről szóló törvény, illetve a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások könyvvezetéséről és éves beszámoló készítéséről szóló kormányrendeletnek megfelelően készítette el. A Bank az értékvesztést és a kockázati céltartalékot a vonatkozó PM rendeletben foglaltak szerint, a könyvvizsgálóval egyeztetett minősítési és értékelési, értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat alapján elszámolta, illetve megképezte. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban az OTP Bank Rt. általános kockázati céltartalékot képzett. Az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottsága úgy ítéli meg, hogy az OTP Bank Rt. éves tevékenysége során érvényesültek a törvényességi követelmények és a tulajdonosi érdekek, az eredménymutatók kedvezően alakultak. Tisztelt Közgyűlés! Az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottsága a könyvvizsgáló jelentésében foglaltakkal megegyezően a 2003. üzleti évről szóló beszámolót, a vetített ábrán mutatott főbb összetevők szerint, 2.758.606 millió forintos mérleg főösszeggel, valamint a konszolidált éves beszámolót 3.502.663 millió forintos mérleg főösszeggel elfogadja, továbbá a 71.562 millió forint összegű adózott eredmény felosztására vonatkozó javaslatot és az Igazgatóság üzleti jelentését elfogadva, a társaság Közgyűlésének jóváhagyásra javasolja. 9
A Felügyelő Bizottság egyetért az Igazgatóság azon javaslatával, hogy az osztalék mértéke a törzsrészvényekre részvényenként 60 Ft, a szavazatelsőbbségi részvényre 600 Ft legyen, azaz a részvények névértékére vetítve 60%, amelyet a Bank az osztalékfizetés kezdő napján a tulajdonában lévő saját részvényekre eső osztalékmennyiséggel megnövel. Tisztelt Közgyűlés, köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Tolnay Tibor úr előadását és felkéri Köbli Gyula urat, a könyvvizsgáló társaság képviselőjét, hogy ismertesse az auditor jelentését. 3. A könyvvizsgáló beszámolója a 2003. évi éves (banki és konszolidált) beszámolók vizsgálatának eredményéről Köbli Gyula: Tisztelt Közgyűlés! A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. elvégezte az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2003. december 31-i éves beszámolójának és konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálatát. A könyvvizsgálatot a magyar nemzeti könyvvizsgálati sztenderdekben foglaltak és Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok szerint végezte el. Ezen irányelvek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellő bizonyságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak jelentős mértékű tévedéseket. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemények megadásához. Mind az éves beszámoló, mind a konszolidált éves beszámoló vonatkozásában megállapítottuk, hogy a Bank 2003. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Köbli Gyula úr előadását és megnyitja a 2003-as üzleti év lezárásával kapcsolatos 1., 2. és 3. sz. napirendi pontok feletti vitát. Kéri a felszólalókat, hogy kérdéseik, észrevételeik, javaslataik ismertetése előtt mondják meg nevüket. Dr. Hámori Éva: Gratulál a Bank vezetőségének a 2003. évi eredményeket illetően. Olvasta a mérlegben, hogy a befektetési szolgáltatások értéke 174%-kal növekedett. Tudomása van arról, hogy befejeződött a Bank bróker cégének integrálása. Mennyibe került az integrálás és mikorra várja a Bank ennek a költségnek a megtérülését? Ezzel az integrálással az OTP Bank befektetési szolgáltatásai elérik-e az Európai Unióban már működő bankoktól elvárt szolgáltatási színvonalat? Egyetért Tolnay úrral, az OTP Bankkal kapcsolatos panaszok intézését legcélszerűbb az OTP Banknál kezdeni. Panaszügye kapcsán először a PSZÁF-nél érdeklődött, onnan a Fogyasztóvédelemhez küldték. Ott egy brosúrát kapott, amely szerint célszerű a panaszt az érintett banknál benyújtani, a Fogyasztóvédelemnél benyújtott panaszt a PSZÁF-hez továbbítják. Javasolja, hogy a Felügyelő Bizottság állítson össze egy rövid kiadványt az OTP Bankkal szemben felmerülő panaszok rendezésének ügyrendjéről és ezt a kiadványt helyezzék a fiókokba a többi kiadvány mellé. Dr. Zsingor Iván: Köszöni az észrevételeket, az első kérdés megválaszolására felkéri Dr. Spéder Zoltán urat. Dr. Spéder Zoltán: A befektetési szolgáltatási tevékenységek vonatkozásában felmerült kérdés kapcsán kettős válasza van: egyrészt az integrálás költsége minimálisnak tekinthető, tekintettel arra, hogy nem egy cég felszámolásáról és ennek kapcsán a tevékenység végleges felszámolásáról született döntés, hanem arról, hogy egy szűkített tevékenységi kör mellett, de nagyobb volumen teljesítésével a Bank szervezeti keretein belül folytatódik tovább a tevékenység. Ennek kapcsán párhuzamosságok megszüntetésére is sor került, hiszen mind az OTP Bróker Rt., mind az OTP Bank kiszolgált korábban lakossági ügyfeleket. A párhuzamosság megszüntetése költségmegtakarításra nyújtott lehetőséget, hiszen nem csak kevesebb terméket, de jobban fókuszáltan kezdtünk el forgalmazni és kevesebb rendszer működtetésével tudjuk ezt a tevékenységet biztosítani. Ami közvetlenül integrációs, illetve bizonyos tevékenységekkel kapcsolatos felszámolási költség, annak nagyságrendje 30 millió Ft alatt lehet, de ez a párhuzamosságok megszüntetéséből adódó költségcsökkentésből bőségesen megtérül. 10
Nem gondoljuk azt, hogy a jelenleg nyújtott befektetési szolgáltatási paletta megfelelő színvonalú, bár a bevételek dinamikusan nőttek. Ennek egy része a jelzáloglevél forgalmazáshoz kapcsolódik, másik része a befektetési alapokhoz, harmadik része pedig az állampapír forgalmazáshoz. Ezzel együtt modernizálni és sztenderdizálni kívánjuk a szolgáltatási palettát. Ez év elején indult egy új projekt, amelynek az a feladata, hogy egy új, sokkal hatékonyabb IT rendszert és ezzel párhuzamosan vadonatúj folyamatokat fejlesszen ki. Kb. 1,5 éves horizontban lehet gondolkodni, aminek a végére látható és érzékelhető jelei lesznek a tevékenység megújításának. Azzal, hogy az OTP Bróker Rt. tevékenységének integrálása megtörtént, gyakorlatilag az a tőke, amely ott maradt a Mérleg Rt-ben (ma már ez a cég neve), felszabadíthatóvá válik. Ez a tőke 2,53 milliárd Ft-os nagyságrendben más tevékenységek finanszírozását tudja a jövőben biztosítani. Jelenleg likvid formában áll rendelkezésre és van hozama is, ez is egy plusz haszna a tevékenység integrálásának. Dr. Zsingor Iván: Köszöni a választ, a második felvetés megválaszolására felkéri Tolnay Tibor urat. Tolnay Tibor: Megköszöni a javaslatot, az alapvetően a Bank érdekeit szolgálja. Elnök úrral időközben volt alkalma konzultálni, a Bank be fogja vezetni a javasolt gyakorlatot. Dr. Zsingor Iván: Miután nincs további észrevétel, a 2003. üzleti év lezárásával kapcsolatos első három napirendi pont tekintetében a szavazási eljárások megkezdhetők.
1/2004. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja az Igazgatóságnak a Társaság 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló jelentését, megállapítja, hogy a Társaság eleget tett a gazdasági évre meghatározott üzletpolitikai célkitűzéseknek és a Társaság Igazgatósága által jóváhagyott éves pénzügyi tervben vállalt eredményt teljesítette." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy az elhangzott határozati javaslatra az 1. sz. szavazócédula kitöltésével adják le szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a Felügyelő Bizottság jelentésével kapcsolatos határozati javaslatot:
2/2004. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottságnak a 2003. évi éves banki és konszolidált beszámolókról valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról szóló jelentését." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy az elhangzott határozati javaslatra a 2. sz. szavazócédula kitöltésével adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatot.
3/2004. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés elfogadja a könyvvizsgálónak a 2003. évi éves banki és konszolidált beszámolók vizsgálatának eredményéről szóló jelentését."
11
Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 3. sz. szavazócédula kitöltésével adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2003. év lezárásával kapcsolatos utolsó határozati javaslatot.
4/2004. számú határozati javaslat: "A Közgyűlés a Társaság 2003. évi mérlegét 2.758.606.000.000.-Ft mérleg főösszeggel, 71.562.000.000,-Ft adózott eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózott eredményt a következők szerint osztja fel: 7.156.000.000,-Ft-ot általános t artalékra, 16.800.000.000,- Ft-ot osztalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 47.606.000.000,-Ft. Az osztalék mértéke, a törzsrészvényekre részvényenként 60,-Ft, a szavazatelsőbbségi részvényre pedig 600,Ft., azaz a részvények névértékére vetítve 60%, amelyet a Bank az osztalékfizetés kezdő napján a tulajdonában lévő saját részvényekre eső osztalékmennyiséggel megnövel. Az osztalék kifizetésére 2004. június 14-től kerül sor az Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint. A Közgyűlés a Társaság 2003. évi konszolidált mérlegét 3.502.663.000.000,-Ft mérleg főösszeggel, 83.022.000.000,-Ft adózott eredménnyel állapítja meg. A konszol idált szintű adózott eredményből 8.128.000.000,-Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 58.101.000.000,-Ft.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a felolvasott határozati javaslatra a 4. sz. szavazócédula leadásával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a határozati javaslatokra leadott szavazatok számlálása, felkéri Dr. Spéder Zoltán alelnök, vezérigazgató-helyettes urat, hogy ismertesse az Igazgatóság tájékoztatóját a 2004. évi üzletpolitikáról. 4. Az Igazgatóság tájékoztatója a 2004. évi üzletpolitikáról Dr. Spéder Zoltán: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszöntöm Önöket a mai Közgyűlésen. Először röviden a 2004-ben várható makrogazdasági környezet leglényegesebb paramétereit szeretném bemutatni, majd ismertetem az intézményi és üzletági célokra vonatkozó összefoglalót. Ami a 2004. évi makrogazdasági környezetet illeti, enyhe javulással kalkulálunk 2003-hoz képest, habár szignifikáns elmozdulás nem látható. Egyrészt azt gondoljuk, hogy a GDP növekedése 3% körül fog alakulni, másrészt a szerkezete meg fog változni, hiszen a korábban fogyasztás által vezérelt növekedés helyett elsősorban exportorientált és az ipari termelés által megtámogatott növekedéssel lehet kalkulálni. Összességében azonban ez azt jelenti, hogy a piaci környezet lényegileg nem fog változni. Ami az inflációt illeti, egyértelműen magasabb lesz, mint a tavalyi évben, elsősorban azért, mert tavaly a költségvetés konszolidálása kapcsán bejelentett intézkedéseknek ez az egyik közvetlen hatása - a magasabb ÁFA kulcsok, szélesebb adózási bázis, növekvő hatósági árak logikus következménye, hogy az infláció meg fog lódulni. Azzal kalkulálunk, hogy az év első felében növekszik az inflációs trend, ahogy az intézkedések kifejtik hatásukat, míg az év második felében elindul lefelé az infláció. Átlagos szinten 7,2%-os inflációval kalkulálunk. Ami a költségvetés pozícióját illeti, azt gondoljuk, hogy a költségvetés pozíciója valamelyest javulni fog, habár a prognózisunk kicsit eltér a hivatalos előrejelzésektől. Jelenlegi kalkulációnk szerint a GDParányos hiány eredmény- szemléletben 4,6% helyett 5,1% lesz, ami 50 bázispontos eltérés a hivatalos prognózishoz képest. Ami a monetáris környezetet illeti, azt gondoljuk, hogy továbbra is igen volatilis lesz a piac, úgy a kamat-, mind az árfolyamkörnyezet tekintetében. Az év egészében ezzel együtt csökkenő kamattrenddel számolunk; az első negyedév relatíve stabil és magas kamatkörnyezetet mutatott. Mostanáig 50 bázispontos kamatcsökkenés már bekövetkezett, az év egészére kb. 300-350 12
bázisponttal kalkulálunk. 250-300 bázispont csökkenés várhatóan hátravan, a mi számításaink szerint ennek döntő többsége a II. félévben fog megvalósulni. Ami a leglényegesebb banki célokat illeti 2004-ben, ezek 5 dimenzióban kerültek megfogalmazásra, részben a stratégia alapján, részben pedig a stratégiában megfogalmazott dimenziók mentén. 2004-ben mind a pénzügyi, mind a piaci célokat illetően, ügyfelek és működési folyamatok tekintetében további javulással kalkulálunk. Ami a piaci pozíciót illeti, a 2003. évi trend folytatódásával kalkulálunk. 2004-ben a bankrendszer mérlegfőösszege mind az inflációt meghaladóan, mind a nominális GDP növekedést meghaladóan nőni fog. 11,5%-os bővüléssel kalkulálunk, ami azt jelenti, hogy a bankrendszer összesített mérlegfőösszegének GDP-hez viszonyított aránya 74% fölé emelkedik. A másik meghatározó irány 2004-ben az lesz, hogy az Európai Unióba való belépéssel párhuzamosan Magyarországon is lehetővé válik a határokon túlnyúló banki szolgáltatások megjelenése. Egyrészt ez liberalizáltabb fióknyitást fog lehetővé tenni az egységes ún. banki útlevél kapcsán. Rövid távon nem kalkulálunk tömeges fióknyitással, azzal azonban igen, hogy a piacon már jelen lévő külföldi bankok át fogják minősíteni fiókká helyi leányvállalataikat és ezáltal optimalizálni fogják tőkestruktúrájukat, másrészt pedig új limitrendszerek fognak működésbe lépni ezáltal. Azzal is kalkulálunk, hogy külföldi és még jelen nem lévő pénzügyi intézmények szerződéses alapon új szolgáltatásokkal fognak megjelenni a piacon. Összességében a verseny fokozódására számítunk valamennyi piaci szegmensben. Ami a megcélzott piaci pozíciókat illeti, banki szinten 20,9%-os piaci részesedéssel számolunk, ami enyhe növekedést jelent 2003-hoz képest. A Bankcsoport vonatkozásában ennél valamivel erősebb növekedés nyomán 27,3%-os piaci részesedés elérése a cél, ami azt mutatja, hogy továbbra is stabil lesz a pozíciónk. A pénzügyi célokat mind banki, mind konszolidált szinten megfogalmaztuk, részben már publikáltuk is ezeket a tőzsdei gyorsjelentés kapcsán. Azzal kalkulálunk, hogy a mérlegfőösszeg dinamikus növekedése mellett az ügyfélkihelyezések is nőni fognak. Banki szinten kisebb mértékű növekedésről tudunk számot adni, aminek alapvetően az az oka, hogy a legdinamikusabb hitelezési tevékenység, a jelzálog nem az OTP Bank mérlegében jelenik meg. Ebből kifolyólag a konszolidált hitelállomány nagyobb mértékben nő, majdnem 15 %-ot elérő a növekedés. Forrás oldalon az eddigi dinamikával számolunk; mind banki, mind konszolidált szinten 10%-ot meghaladó bővülést kalkuláltunk. Az adózott eredmény banki szinten 30 %-kal nő, konszolidált szinten 24%-kal. Ez a növekedés lehetővé teszi, hogy valamennyi, a tőkefelhasználáshoz kapcsolódó igen fontos cél és prioritás teljesüljön. Egyrészt erősödni fog a Bank tőkebázisa, másrészt növekszik az osztalékkifizetési hányad - terveink szerint a jelenlegi 23,5%-ról 40%-ra. Ez a saját tőke pozíció, illetve ez az osztalékpolitika lehetővé fogja tenni azt is, hogy a tervbe vett, illetve már folyamatban lévő akvizíciók finanszírozása gyakorlatilag a Bankcsoport saját tőkéjéből biztosítható legyen. Ami az eredménystruktúrát illeti, lényegi szerkezeti elmozdulás nem fog bekövetkezni 2004-ben. Egyrészt az állománybővülés hatására, illetve a relatíve magas szinten tartott nettó kamatmarzs hatására a nettó kamatbevétel 12,7%-kal fog nőni. A nem kamat jellegű bevételek a növekvő forgalom és az új termékek hatására 23,2 %-kal nőnek, így a Bank összes bevétele 17,1%-kal lesz magasabb mint 2003-ban. A nem kamatjellegű bevételek aránya az összes bevételhez viszonyítva a stratégiai iránymutatásoknak és vállalásoknak megfelelően tovább nő, 44,2% lesz. A dinamikusan növekvő bevételek, illetve az infláció mértéke alatt növekvő nem kamatjellegű kiadások (a növekedés mértéke 6,4 %) hatására a kiadás/bevételi arány mutató 50% alá fog csökkenni. A céltartalékképzés és értékvesztés ügyfélkihelyezésre vetített aránya stabilan 1-1,2% között mozog, ami figyelembe véve azt, hogy igen dinamikus 2004-ben is a hitelállomány bővülése, valamint azt, hogy átmenetileg romlottak a kockázati viszonyok (hiszen a volatilis monetáris környezet, beleértve a kamat- és árfolyamkörnyezetet, illetve a tavaly lelassult GDP növekedés hatására valamelyest romlott a vállalati ügyfélkör pozíciója), abszolút jó szintnek és teljesítménynek tekinthető. 2004-ben tovább folytatódik a leányvállalatoktól történő osztalékkivonás, tehát a felesleges tőkét, ami nem szükséges a tevékenységük végzéséhez, kivonjuk és a Bank stratégiai céljainak rendeljük alá. Ez azt jelenti, hogy egy központosított és hatékony tőkepolitika várható 2004-ben is. Az adózás előtti eredmény banki szinten 24,8%-os növekedés mellett 108 milliárd Ft lesz, az adózott eredmény 93 milliárd Ft lesz, 29,8%-os növekedést felmutatva. A slide-on megjelöltük a konszolidált számokat is. Azt gondolom, hogy úgy a banki, mint a konszolidált számok teljesítése a prudens tervezési logikának megfelelően mindenképpen várható. Konszolidált szinten 123 milliárd Ft az adózás előtti, 13
103 milliárd Ft az adózott eredmény. Javulnak a tőkére vetített teljesítmény mutatók is, a tőkearányos megtérülés úgy nominálisan, mint reál értelemben javul. A Bank esetében a javulás 1,5 százalékpontot mutat; a Bankcsoport esetében kisebb mértékű a javulás, ami alapvetően annak tudható be, hogy az új akvizíciók termőre fordulásához invesztíciókra és időre is szükség van. Ugyanez a magyarázata annak, hogy a kiadás/bevételi arány mutató a Bank esetében sokkal dinamikusabban javul, mint a Bankcsoport esetében. A Banknál 54%-ról 49,2%-ra csökken, a Bankcsoportnál 62%-ról 61%-ra. Eszközarányos megtérülésben szintén javulást láthatunk banki és konszolidált szinten is. A magunk elé tűzött intézményi célok 2004-re: Egyrészt a fókusz az értékesítési tevékenység feljavításán lesz. Elindult egy új projekt, amely a már létrehozott Tranzakciós Adattárház adatbázisára és a benne lévő módszerekre támaszkodva egy alapvetően új értékesítési stratégia megfogalmazását tette lehetővé, illetve ennek az operatív megvalósításához nyújtott eszközöket. Egy olyan eszköz van a kezünkben, amelynek segítségével az eddigieket is jelentősen meghaladó hatékonyságjavulás következhet be az értékesítésben. Olyan eszköz, amely nem csak magunk, de a konkurrencia számára sem volt elképzelhető az eddigiekben. Ez azért nagyon fontos, mert a banki piac jórészt telített, igen nehéz új ügyfelekre szert tenni. A meglevő ügyfélkört kell az eddigiekhez képest még jobban kiaknázni, lojalitásukat erősíteni - minőségi és megbízható szolgáltatásokkal, gyorsasággal és egyszerűséggel. Számos olyan termék, szolgáltatás és banki megoldás van előkészületben, amelyeknek a hétköznapokban is láthatók lesznek a jelei és remélhetőleg biztosítani fogják az egyébként ambiciózusnak tekintett 2004. évi tervek megvalósulását. Ami a projekteket illeti, itt is arról lehet beszámolni, hogy a működési folyamatok kapcsán végrehajtott feladatok is elsősorban az ügyfélkiszolgálás javítását, az értékesítési tevékenység támogatását biztosítják - azon túl természetesen, hogy igen fontos hozzájárulást jelentenek a Bank költséghatékony, kockázatminimalizáló működéséhez. A Tranzakciós Adattárház Projekt első két fázisa gyakorlatilag befejeződött. III. fázisa 2004-ben folytatódik további forrásrendszerek betöltését, az adatvagyon szaporítását célul kitűzve és a Mini CRM rendszer továbbfejlesztését megcélozva. Ez az a rendszer, ami a fiókhálózatban on-line módon fogja az ügyintézők számára rendelkezésre bocsátani azokat az információkat, illetve technikai támogató eszközöket, amelyek segítségével nem csak gyorsabb lesz a kiszolgálás, hanem rendelkezésre állnak mindazok az adatok, amelyek szükségesek lesznek az ügyfelek igényének megítéléséhez is. Az SAP Projekt első két fázisa befejeződött, az I. fázis a régi informatikai rendszer kiváltását biztosította, a II. fázis pedig egy erre alapozott új működési modell megvalósítását. 2004-ben egyrészt a kifejlesztett rendszerek fokozott kontrollját kell biztosítani, az információs lehetőségek strukturált kihasználását, másrészt egy erőteljes támogatást. A harmadik meghatározó projekt a BOR Projekt, ennek az I. fázisa lezárult a lakáshitelezés és a fogyasztási hitelezési tevékenységek racionalizálásával. 2004-ben a scope-ból eddig kimaradt tevékenységek áttekintése kerül sorra; további centralizálási lehetőségek feltárása és ennek kapcsán a létszámmodell aktualizálása. További megtakarítási lehetőségekkel is számolunk ezen projektek kapcsán. Többször bejelentésre került, hogy 2004-ben banki szinten legalább 500 TMD további megtakarítás elérése lehet reális. A következő meghatározó terület a kockázatkezelés. A Bank az előreláthatóan 2006-ban életbe lépő Basel II követelményrendszerére fel kell készüljön, ezzel kapcsolatban szintén elindult egy projekt. A kialakított menetrend lehetővé teszi felkészülésünket és remélhetőleg ez azt is fogja jelenteni -figyelembe véve az OTP Bank eszköz- és kockázati portfolióját-, hogy tőke fog felszabadulni, amelynek segítségével további invesztíciókat tudunk majd megvalósítani. A hitelkockázat kezelés területén 2004-ben számos fontos feladat áll előttünk: egy információs modell fejlesztése, minősítő modul bevezetése, lakossági ügyféllimitre vonatkozó koncepció véglegesítése, az áruhitel és a hitelkártya scoring fejlesztése. A lakáshitelezés felfutása kapcsán tekintetbe véve azt, hogy a Bank életét alapvetően meghatározó likviditási és kamatláb kockázat kezelési feladatok jelentkeznek - új típusú megközelítéseket alkalmaztunk és alkalmazunk. 2003ban bevezetésre került egy egységes csoportszintű piaci kockázat kezelési rendszer, amely integrálja az OTP Bank mellett a leányvállalatok piaci kockázat kezelési tevékenységét. Új feladat a külföldi leányvállalatok, az OBS és a DSK integrálása ebbe a rendszerbe. Az értékesítési tevékenység fejlesztése kapcsán természetesen szót kell ejteni a fizikai infrastruktúra fejlesztéséről is, az értékesítési hálózat egészének fejlesztéséről. Ez a feladat teljesen 14
evidens, a fiókhálózat kapcsán a változásokat egyrészt az generálja, hogy a háttérműveleteket átalakítottuk és racionalizáltuk, másrészt új környezeti kihívásokkal kell szembenéznünk (a fogyasztói szokások változása, az elektronikus csatornák fejlesztése, a kártyahasználat térhódítása), ami a meglévő infrastruktúra hatékony átalakítását is igényli, hiszen az elmúlt években erre csak részben tudtunk felkészülni, illetve a piaci folyamatok sokkal drasztikusabb változást mutattak fel mint amennyire az korábban látható volt. Az elektronikus csatornák területén látványos infrastrukturális változásokkal nem kalkulálunk 2004ben, hiszen az alap infrastruktúra nagyjából létrejött, amely legalább olyan fejlett, illetve néhány tekintetben fejlettebb, mint a nyugat-európai. Ahol boom-ra számíthatunk hosszabb távon, az a mobilbankolás, ahol stratégiai elképzelésekkel kalkulálnak nem csak a bankok, hanem a mobilszolgáltatók is - erre mindenképpen fel kell készülnünk. Összességében ezzel együtt továbbra is meghatározó a szerepünk a disztribúciós hálózatokat illetően, hiszen mind a fiókhálózatban, mind az elektronikus csatornák terén nem csak piacvezetők vagyunk, de a jövő irányait is gyakorlatilag determináljuk. Az elektronikus csatornák terén kényelmi funkciók kibővítését célozzuk meg 2004-ben (személyes beállítások, tárolható ügyféladatok vonalon), új szolgáltatásokkal kívánunk megjelenni (utasbiztosítás értékesítés, on-line kártya- és hiteligénylés, számlakivonat nyomtatás), illetve a biztonságot növelő funkciók bevezetésével is foglalkozunk. Nem kevésbé fontos az intézményi feladatokat tekintve a HR vonal, ahol az SAP keretében 2003ban bevezettünk egy új, sztenderd munkaköri rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy figyelembe véve a munkaköröknek a belső vállalati értékét és sorrendjét, egy új és az eddigieknél sokkal hatékonyabb, az értékesítésre jobban fókuszáló javadalmazási, illetve komplex ösztönzési rendszert tudjunk kialakítani. Ennek a munkálatai is folynak, azt gondolom, hogy 2004. végére, 2005. elejére vadonatúj megoldásokkal fogunk előállni. Ami az egyes fő üzleti szegmensekre vonatkozó célkitűzéseket illeti, nagyjából a 2003. évi trend folytatódásával kalkulálunk. A célkitűzések megvalósítása a 2003. évinél nagyobb feladatot fog jelenteni. Tekintetbe véve azt, hogy a Bank és a Bankcsoport versenyképességének meghatározó tényezője a domináns lakossági megtakarítási pozíció, ez az elsődleges fókusz. A háztartások megtakarításai tekintve a 30% feletti piaci részesedés megőrzése a cél, míg a hitelintézeti megtakarításokból a 39%-os piaci részesedés elérése. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha a lakossági banki betéteknél 13,4%-os állománynövekedés fog bekövetkezni, ami forintban ennél magasabb, devizában alacsonyabb mértékű növekedést fog mutatni. A befektetési alapok piacának sanyarú helyzetéről az elnök úr már beszélt; talán abban bízhatunk, hogy a makrohelyzet konszolidálódásával és a kiszámítható kamatkörnyezet kialakulásával vissza fognak térni az eredeti irányok, ami azt fogja jelenteni, hogy a nem banki megtakarítások súlya újra elkezd majd nőni. Ebből kifolyólag azt célozzuk meg, hogy a befektetési alapok nettó eszközértéke legalább 50 milliárd Ft-os állománybővülést mutasson fel, ez elég lesz ahhoz, hogy 50%-os piaci részesedésünk legyen. Hasonló a változás a biztosítások terén is, ahol a nettó díjbevétel tervezett növekedése 27,4%. Figyelembe véve a tartalékokat, legalább 11%-os piaci részesedést fogunk tudni elérni. A nyugdíj- és egészségpénztári piacon szintén dinamikus növekedéssel kalkulálunk, amiből az fog következni, hogy mind a vagyonban, mind a taglétszámban mért piaci részesedésünk nő, 21,5%os piaci részesedés a cél 2004. végére. Ami a hiteloldalt illeti, itt legalább akkora a kihívás, mint betétoldalon, hiszen a verseny nő, az ügyféligények nőnek és a piaci szereplők száma is bővül. A lakáshitelezés kapcsán a jelenlegi piaci részesedés megtartása a cél csoportszinten, ami 52%-os piaci részesedést jelent. Csoportszinten kb. 20%-os hitelállomány növekedést tervezünk. A cél mindenképpen teljesíthető, különböző irányú elemzések és feltételezések alapján azt gondoljuk, hogy pozíciónk stabil marad. Tudjuk, hogy nem elég árazással versenyezni itt sem (habár az árverseny folyamatosan jelen van), a minőség és az elérhetőség nagyon számít. Alapvető törekvés továbbra is az, hogy minél több helyen legyenek elérhetők ezek a termékek és minél rövidebb legyen a kiszolgálási idő. Az utóbbi vonatkozásában értünk már el javulást, de további javulásra van még lehetőség. Eredeti célunk az volt, hogy a korábbi 60 nap helyett 30 napra csökkentsük a kiszolgálási időt a lakáshitelek terén, ami egyedülálló versenyképességi tényezőt jelent majd, ha eljutunk oda.
15
Ami a fogyasztási hitelezést illeti, a termékportfolió áttekintésre került 2003-ban; radikálisan megújítottuk a Bank fogyasztási hitel termék portfolióját. 2004-ben az a feladat, hogy ennek a bevezetése tovább folytatódjon és ez ne csak számunkra jelentsen újdonságot, hanem az ügyfelek számára is új lehetőségeket, új finanszírozási formákat és ezáltal potenciálisan új piacokat hozzon létre. Ennek kapcsán tervezzük a személyi hitel konstrukció bevezetését, áruhitelkártya konstrukció kialakítását, presztízs hitelkártya bevezetését. A megcélzott növekedés 20%, ennek segítségével fogjuk elérni piaci részesedésben a 21%-ot. A kereskedelmi banki üzletág az egyik legkompetitívebb üzletág - legalábbis a nagyvállalati szegmensét tekintve. Célunk 2004-ben az, hogy vállalkozói betétekből 13%-os, vállalkozói hitelekből 12%-os piaci részesedést érjünk el, ami nagyjából az előző évi szintnek felel meg. Ezzel együtt igen sok munkára, termékfejlesztésre és sok értékesítési lépésre van szükség ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk. Önkormányzati vonalon a betéteknél 73%-os, a hiteleknél 50%-os piaci részesedés elérése a cél. A teljes üzletágban célunk az, hogy a megtartott piaci részesedések mellett javuljon az üzletág jövedelmezősége és az ügyfelek elégedettsége. Itt kiemelt feladat lesz az, hogy az EU csatlakozás kapcsán megnyíló lehetőségeket a Bank -figyelembe véve a hálózatát, finanszírozási bázisát és hihetetlen nagy ügyfélkörét- megfelelő módon tudja kihasználni. Erre folyamatosan készülünk, az elmúlt hetekben is megjelentünk új termékekkel, szolgáltatásokkal. Ez mindenképpen hozzáadott érték lehet 2004-ben. Külön feladat lesz a hitelezési tevékenységek kapcsán a források biztosítása, hiszen az elmúlt hónapokban a finanszírozás elsősorban a deviza irányba mozdult el. Tekintve, hogy a magyar bankszektor devizaforrások szempontjából szűkölködik, folyamatosan kell biztosítani az új forrásokat és ennek egy részét külföldről tudjuk felvenni. Végül néhány szó a külföldi leányvállalatokról - itt még csak az OBS-ről és a DSK-ról tudunk szót ejteni, a 2004. évről szóló üzleti beszámoló kapcsán már az elnök úr által bejelentett román banki akvizíció hatását is be fogjuk mutatni. A két bank teljesítménye összességében elfogadható, mindkét banknál komoly javulás látható és ezt a trendet kellene folytatni 2004-ben. Mint hallottuk, a léc igen magasra van téve, hiszen a stratégiában rögzített horizont néhány paraméter tekintetében lerövidült. A DSK Bank esetében érdemi javulással kalkulálunk a dinamikus állománynövekedés mellett, 15%os mérlegfőösszeg növekedés és ennél jóval magasabb, 30-35%-os eredménynövekedés elérése a cél. Ha ez sikerül, akkor az eszközarányos megtérülés 2,35%-kal a 2002. évi OTP Banki teljesítményekhez fog közelíteni és a 17,2%-os tőkearányos megtérülés is komoly javulást jelent majd. A szlovák bank esetében a piaci pozíciók erősítése a cél. Ez is egy nagyon kompetitív piac, jó néhány területen gyakorlatilag már betelt a piac, tehát extenzív növekedésre kevés a lehetőség. Ezzel együtt néhány szegmensben - mint a fogyasztási hitelezés, jelzálog, áruhitelezés, lízing vagy megtakarítási oldalon - bőven kínálkoznak lehetőségek. Kellő fókusszal elérhetők lesznek az optimális üzemméretek és ezáltal biztosítható lesz, hogy középtávon ez a bank is hozni fogja az OTP Bank által elvárt teljesítménymutatókat. Köszönöm a figyelmet, a menedzsment nevében azt tudom ígérni, hogy - ahogyan idén és az előző években is történt - 2004-re visszatekintve is prudensnek és óvatosnak fog minősülni az itt prezentált üzleti terv. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Dr. Spéder Zoltán úr előadását. Ismerteti az 1. sz. határozati javaslatra leadott szavazás eredményét: Igen szavazat: 115.926.605 Nem szavazat: 0 Tartózkodás: 0 Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Igazgatóság jelentését elfogadta.
A Közgyűlés 1/2004. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja az Igazgatóságnak a Társaság 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló jelentését, megállapítja, hogy a Társaság eleget tett a gazdasági évre meghatározott üzletpolitikai célkitűzéseknek és a Társaság Igazgatósága által jóváhagyott éves pénzügyi tervben vállalt eredményt teljesítette." 16
Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 2. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: 115.495.135 Nem szavazat: 0 Tartózkodás: 0 Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság jelentését elfogadta.
A Közgyűlés 2/2004. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottságnak a 2003. évi éves banki és konszolidált beszámolókról valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról szóló 0jelentését." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 3. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: 115.495.135 Nem szavazat: 0 Tartózkodás: 0 Megállapítja, hogy a Közgyűlés a könyvvizsgáló jelentését elfogadta.
A Közgyűlés 3/2004. számú határozata: "A Közgyűlés elfogadja a könyvvizsgálónak a 2003. évi éves banki és konszolidált beszámolók vizsgálatának eredményéről szóló jelentését." Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a 4. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: 115.916.035 Nem szavazat: 0 Tartózkodás: 2.070 Megállapítja, hogy a Közgyűlés elfogadta a mérleg sarokszámaira és az eredményfelosztásra vonatkozó javaslatot.
A Közgyűlés 4/2004. számú határozata: "A Közgyűlés a Társaság 2003. évi mérlegét 2.758.606.000.000.-Ft mérleg főösszeggel, 71.562.000.000,-Ft adózott eredménnyel állapítja meg azzal, hogy az adózott eredményt a következők szerint osztja fel: 7.156.000.000,-Ft-ot általános t artalékra, 16.800.000.000,- Ft-ot osztalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 47.606.000.000,-Ft. Az osztalék mértéke, a törzsrészvényekre részvényenként 60,-Ft, a szavazatelsőbbségi részvényre pedig 600,Ft, azaz a részvények névértékére vetítve 60%, amelyet a Bank az osztalékfizetés kezdő napján a tulajdonában lévő saját részvényekre eső osztalékmennyiséggel megnövel. Az osztalék kifizetésére 2004. június 14-től kerül sor az Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint. A Közgyűlés a Társaság 2003. évi konszolidált mérlegét 3.502.663.000.000,-Ft mérleg főösszeggel, 83.022.000.000,-Ft adózott eredménnyel állapítja meg. A konszolidált szintű adózott eredményből 8.128.000.000,-Ft-ot általános tartalékra kell fordítani, a mérleg szerinti eredmény pedig 58.101.000.000,-Ft.”
Dr. Zsingor Iván: Tájékoztatja a részvényeseket, hogy a Dr. Spéder Zoltán alelnök úr által ismertetett 2004. évi üzletpolitika kapcsán nem kell szavaznia a Közgyűlésnek. Kérdezi a részvényeseket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, felvetésük. Dr. Hámori Éva: Súlyosan hiányolja az előterjesztésből -amit a teljes magyar sajtó nyilvánosságra hozott-, hogy az OTP Bank aláírta a romániai bank adásvételi szerződését. Kérdezi, hogy a bankért kifizetett összeget a költség-haszon elemzések milyen időtávban tervezik megtérülni. 17
Nagyon sok értékpapír tulajdonos tájékozatlan annak vonatkozásában, hogy melyik bank lenne a legmegfelelőbb, a legolcsóbb értékpapír letéti számlák kezelése vonatkozásában. Egy akció indítása véleménye szerint nem lenne haszontalan. Kérdezi, hogy mikor kapják meg az ügyfelek az EU-ban használatos bankszámlaszámukat. Dr. Zsingor Iván: Az első kérdés megválaszolására felkéri Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat. Dr. Csányi Sándor: Valóban nem beszéltünk a román banki akvizícióról, mert túl friss és nyilván nem épülhetett be az anyagba. 150 millió euró mérlegfőösszegű bankról van szó, 14 fiókja és 2 képviselete van Romániában, nagyjából arányosan fedi le az országot - már amennyire ezzel a fiókszámmal le lehet fedni az országot. A Banknak 280 dolgozója van, 80 százalékuk felsőfokú végzettségű, jól képzett szakember. Elsősorban vállalatfinanszírozási területen működött a bank, ott egyértelműen jó szolgáltatást nyújtott - nem csak a menedzsment értékelése, hanem az ügyfelek visszajelzései szerint is. Úgy gondoljuk, hogy a bank jó alapot teremt ahhoz, hogy belépjünk a román piacra. Nem tartom kizártnak, hogy nem követi ezt újabb akvizíció Romániában vagy együttműködés más pénzintézetekkel, de nem erre számítunk, hanem megpróbálunk saját erőből, egy organikus fejlődés mentén jelentősebb piaci szereplők lenni. 47,5 millió dollárt fektettünk a bankba és úgy gondoljuk, hogy 5 éven belül mindenképpen tudja hozni a bank a 20%-os reáltőke megtérülést. Ez korábban is sikerülhet, ha igazak azok az előrejelzések, amelyek a román gazdaság előtt álló fejlődésről szólnak, illetve azok az ígéretek, amik elhangzottak a bank támogatását illetően nem csak magyar, hanem román nemzetiségű vállalkozók részéről is. Ha sikerül azokba a projektekbe bekapcsolódni, amelyek várhatóan nagy számban indulnak Romániában kihasználva az EU csatlakozási időszakot (Románia 3 év múlva szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz), akkor ez az említett 5 év akár 3 évre is lerövidíthető. Egyelőre nem teljesen pontosan kiszámítható, hogy mennyibe kerül a hálózatfejlesztés, hiszen nem tudjuk, hol tudunk vásárolni vagy bérelni ingatlant. Ennek az akvizíciónak -mint a többinek is- azért van jelentősége, mert mint tőzsdei cég, növekedésre vagyunk ítélve és a magyarországi piacon kb. 5 év távlatában következik be az, hogy az itthoni tartalékok már fognak megfelelő alapot nyújtani az eddigiekhez hasonló ütemű fejlődéshez. A DSK Bank már ma is jelentős hozzájárulást képvisel a konszolidált eredményhez, 3 év múlva pedig még nagyobb mértékűt. 3 év múlva a szlovák bank és ugyanígy a román bank reményeink szerint ezeken kívül még más bankok - is jelentős mértékben hozzá fognak járulni az OTP Bank konszolidált eredményéhez. A RoBank megvásárlása kapcsán abból kell kiindulni, hogy egy 22 milliós népességű ország piacára tudtunk belépni. A magyar, szlovák, bolgár és román piac együtt már elfogadható piaci méretet jelent egy nyugat-európai szintű bank számára is. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Spéder Zoltán: Annyi kiegészítést tennék még a RoBank kapcsán, hogy bár az adásvételi szerződés aláírása megtörtént, a tranzakció még nem fejeződött be. A tőkepiaci szabályokat e tekintetben is be kell tartani. Egy cég tevékenységéről akár a célokat, akár a teljesítményeket illetően akkor tudunk beszámolni, ha az minden szempontból -jogilag is- a mi tulajdonunkban van már. Ami a befektetési szolgáltatási tevékenységet illeti, a Bank számára is kiemelt fókuszú a terület, hiszen közel 300 ezer ügyfélről, több mint 1000 milliárd Ft-os állományról, több mint 4000 milliárd Ft-os forgalomról és sok milliós tranzakciószámról van szó. Ennek megfelelően igyekszünk az árazási politikánkat kialakítani és fenntartani azt a pozíciót, amit ma birtokol a Bank, illetve a Bankcsoport ezen a területen. Ez megfelelő árazást igényel, az árazásról a hirdetményeink folyamatosan beszámolnak, nem kívánom a Közgyűlést untatni azzal, hogy termékeként felsorolom a minimum-maximum díjakat. Ha kívánja, megküldjük Önnek. Amúgy igyekszünk az Uniós követelményeknek is megfelelni a pénzforgalmi és értékpapírszolgáltatás minden területén. Tudomásom szerint nincsen olyan lemaradás, ami az ügyfeleknek bármilyen szempontból hátrányt okozna; a változásokat pedig folyamatosan kommunikáljuk, ahogy kommunikáltuk a betétnevesítésnél, adategyeztetésnél vagy bármilyen más, egyébként az ügyfelek számára is igen fontos ügynél. 18
Dr. Zsingor Iván: Köszöni a válaszokat. Kérdezi, hogy van-e további kérdés, észrevétel a 2004. évi üzletpolitikai tervvel kapcsolatban. (Nincs.) A következő napirendi pont a könyvvizsgáló személyének megválasztása, az előterjesztés megtartására felkéri Tolnay Tibor urat, a Felügyelő Bizottság elnökét. 5. A Társaság könyvvizsgálójának megválasztása, a könyvvizsgálatért felelős kijelölt személy elfogadása, a díjazás megállapítása Tolnay Tibor: Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés döntésének értelmében 2003-ban a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. végezte az OTP Bank Rt. könyvvizsgálatát. A könyvvizsgáló cég az elmúlt év során színvonalas, eredményes munkát végzett mind a nem konszolidált, mind a konszolidált éves beszámoló auditálása során, továbbá sikeresen segítette a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint készített negyedéves nem auditált beszámolók elkészítését. Ezen túlmenően eredményesen működött közre a negyedéves tőzsdei gyorsjelentések ellenőrzésében is. A 2004. évi auditálási munkálatok elvégzésére kedvező ajánlatot tett, a bázishoz képest 2%-os díjcsökkentéssel. Az elmondottak, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bekezdése alapján az OTP Bank Rt. 2004. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatával kapcsolatosan a Felügyelő Bizottság nevében a következőket javaslom: könyvvizsgáló társaságként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t, a könyvvizsgáló személyére Köbli Gyulát, elháríthatatlan akadályoztatása esetén Nagy Zoltánt. A hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2004. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált éves beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. sz. törvény szerinti könyvvizsgálati díját összesen 44.000.000,-Ft+ÁFA összegben javaslom elfogadni a Tisztelt Közgyűlésnek, mely összegből az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 38.000.000,-Ft+ÁFA, a Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.000.000,-Ft+ÁFA. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni Tolnay Tibor úrnak az előterjesztést. Kérdezi, hogy ezzel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét.
5/2004. számú határozati javaslat: " A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a Társaság 2004. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint Konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyűlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t választja meg. A Közgyűlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelős személyként Köbli Gyula, 005394 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Köbli Gyula, mint kijelölt személy e minőségében való tevékenységét, a Közgyűlés hozzájárul Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez. A közgyűlés a hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2004. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált Éves beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvizsgálatért a könyvvizsgálónak összesen 44.000.000,-Ft+ÁFA díjat állapít meg, amelyből az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 38.000.000 Ft,-+ÁFA, a Konszolidált Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.000.000,-Ft+ÁFA.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra az 5. sz. szavazócédula leadásával adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, ismerteti a következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést. 19
6. Felügyelő bizottsági tag (munkavállalói képviselő) megválasztása Dr. Zsingor Iván: Az OTP Bank Rt. 2002. évben tartott közgyűlése 6 tagú Felügyelő Bizottságot választott, amely a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 2 dolgozói képviselőből áll. Az egyik dolgozói képviselő, Gyulainé Zsakó Zsófia úrnő munkaviszonya az OTP Banknál ez évben megszűnt és ezzel együtt a jogszabályi előírásoknak megfelelően a felügyelő bizottsági tagsága is megszűnt. Ennek megfelelően az ő helyére, a Felügyelő Bizottság mandátumának hátralevő idejére dolgozói képviselőt kell választani. A vonatkozó előírásoknak megfelelően az OTP Bank Rt. Üzemi Tanácsa, illetve szakszervezetei a választást lebonyolították és Kovács Antal György urat javasolják a Közgyűlésnek, mint munkavállalói képviselő megválasztását a Felügyelő Bizottságba. Kovács Antal György úr régóta a bankszakmában dolgozik, közgazdász végzettségű. Közel egy évtizede az OTP Bank Rt. munkatársa, jelenleg az OTP Bank Dél-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. Több szakmai tanfolyamon vett részt, angol nyelven beszél. Kérdezi a részvényeseket, hogy van-e kérdésük az előterjesztéssel kapcsolatban. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslatot.
6/2004. számú határozati javaslat: "A közgyűlés Kovács Antal urat a Társaság 2004. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 6. sz. szavazócédulán adják le szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg a szavazatszámlálás folyik, ismerteti a könyvvizsgáló megválasztására és a díjazásra vonatkozó 5. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: 128.606.146 Nem szavazat: 200 Tartózkodás: 60.967 Megállapítja, hogy a Közgyűlés a könyvvizsgálót az előterjesztés szerint megválasztotta.
A Közgyűlés 5/2004. számú határozata: " A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a Társaság 2004. évi nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint Konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyűlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t választja meg. A Közgyűlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelős személyként Köbli Gyula, 005394 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Köbli Gyula, mint kijelölt személy e minőségében való tevékenységét, a Közgyűlés hozzájárul Nagy Zoltán, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez. A közgyűlés a hitelintézetekre vonatkozó magyar számviteli szabályok szerinti 2004. évi Éves beszámolónak és a Konszolidált Éves beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvizsgálatért a könyvvizsgálónak összesen 44.000.000,-Ft+ÁFA díjat állapít meg, amelyből az Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 38.000.000,-Ft-+ÁFA, a Konszolidált Éves beszámoló könyvvizsgálati díja 6.000.000,-Ft+ÁFA.” 7. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása Dr. Zsingor Iván: Az előterjesztésben szereplő összegek mintegy 10%-os emelkedést jelentenek a jelenlegi díjazáshoz képest. Ez a 10%-os emelés megfelel annak a béremelésnek, amely 2004. évben az OTP Bank Rt. munkaapparátusában is megtörténik. Ennek megfelelően az Igazgatóság 20
elnöke és alelnöke 2004. május 1-jétől havi 535.000 Ft, az Igazgatóság tagjai havi 465.000 Ft díjazásban részesülnének; a Felügyelő Bizottság elnöke és alelnöke havi 385.000 Ft, a Felügyelő Bizottság tagjai havi 310.000 Ft díjazásban részesülnének a javaslat szerint. Kérdezi, hogy van-e észrevétel, kérdés az elhangzott javaslattal kapcsolatban. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslatot:
7/2004. számú határozati javaslat: „A Közgyűlés az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak havi tiszteletdíját 2004. május 1jétől a következők szerint állapítja meg: az Igazgatóság elnöke, illetve alelnöke 535.000,-Ft, az igazgatósági tag 465.000,-Ft, a Felügyelő Bizottság elnöke, illetve alelnöke 385.000,-Ft, a felügyelő bizottsági tag 310.000,-Ft díjazásban részesülnek.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 7. sz. szavazócédulán adják meg szavazatukat. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a felügyelő bizottsági tag megválasztásra vonatkozó 6. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: 128.599.168 Nem szavazat: 10 Tartózkodás: 68.467 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 99,99%-os támogatottsággal Kovács Antal György urat megválasztotta a Felügyelő Bizottság tagjává.
A Közgyűlés 6/2004. számú határozata: "A közgyűlés Kovács Antal urat a Társaság 2004. üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlésének időpontjáig a Társaság Felügyelő Bizottságának tagjává választja." 8. Az Alapszabály 5., 6., 8., 9., 13., 14. fejezeteinek módosítása Dr. Zsingor Iván: A közelmúltban jelentős változások történtek a jogszabályi környezetben, illetve várhatóak olyan jogszabályi változások, amelyek jelentősen befolyásolják az OTP Bank Rt. működését és ezen változásokat az Alapszabályban is meg kell jeleníteni. Mindenekelőtt a gazdasági társaságokról szóló törvény változott 2004. január 1-jétől, 2004. május 1-jétől változik a hitelintézeti törvény, továbbá már az Országgyűlés előtt van az állami szavazatelsőbbségi részvény intézményrendszerének módosításáról szóló törvénytervezet, amelynek általunk ismert szövege szerint az OTP Bank Rt-nél megszűnik az állami szavazatelsőbbségi részvény, pontosabban törzsrészvénnyé alakul át. Az Igazgatóság azt javasolja, hogy már ezt a változást is előlegezzük meg és feltételesen építsük be az Alapszabályba azokat a rendelkezéseket, amelyek az állami szavazatelsőbbségi részvény megszűnése utáni helyzetet rendezik. A részvényesek birtokában van egy írásos előterjesztés, amelyhez néhány kiegészítést szeretnék fűzni - ezek a kivetítőn is láthatók. Az Alapszabály 8.32. pont 5. francia bekezdése is módosul. Ez a bekezdés a részvényesek anyagában is szerepel, de egy további fél mondat is beszúrásra kerülne, a kivetítőn látható szöveg szerint. Új elemként a 8.32. pont 10. francia bekezdésébe kerülne beépítésre egy olyan szöveg, amely teljes egészében megfelel a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek, illetve az Alapszabály 14.6. pontját érintő módosítás a részvényesek birtokában lévő szöveghez képest annyiban módosul, hogy amennyiben a Társaságnál különböző részvényosztályok kerültek kibocsátásra, akkor nem csak az alaptőke felemeléséhez szükséges a különböző részvényosztályok hozzájárulása, hanem az Igazgatóság alaptőke-emeléssel történő felhatalmazásához is. 21
Ezen túlmenően az Önök anyagában szereplő 11. pont alatt szereplő módosítási javaslatot az Igazgatóság visszavonja. Ez lenne tehát az Alapszabály módosítás első blokkja, ugyanakkor az Igazgatóság előterjeszt egy másik módosítási csomagot is, ez az előbb elmondottakból fakad. Ez a módosítás -amit a kivetítőn látnak- arra irányul, hogy az OTP Bank Alapszabályában jelenleg szereplő szavazati jog korlátokat amely most 5 illetve 10%-ban van megállapítva attól függően, hogy devizakülföldi vagy devizabelföldi részvényesről van szó- egységesen 25%-ban állapítaná meg, illetve bizonyos feltételek esetén 33%-ban. Ez a kivetítőn látható 2-5. pontok jelentése. Ezen kívül az 1. pont szerint kiegészülne a mostani alapszabályi rendelkezés, amely az összdevizakülföldi szavazati jogot korlátozza azzal a gyakorlatban már működő rendszerrel, hogy ezt milyen módon hajtja végre a Bank. Ezek tehát az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatok. Kérem, hogy amennyiben ezzel kapcsolatban észrevételük, kérdésük, indítványuk van, azt tegyék meg. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét.
8/2004. számú határozati javaslat: „A Közgyűlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint azzal, hogy az 1./, 2./, 3./, 10./, 11./, 12./, 19./ és 22./ sorszámok alatt előterjesztett módosítások csak azzal a feltétellel hatályosulnak, ha a szavazatelsőbbségi részvény intézményének átalakításáról szóló törvény hatályba lép.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 8. sz. szavazócédulával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a második Alapszabály módosítási javaslatcsomag határozati javaslatának szövegét.
9/2004. számú határozati javaslat: „A Közgyűlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a Közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 9. sz. szavazócédulával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Amíg folyik a szavazatok számlálása, felkéri Dr. Spéder Zoltán urat a következő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés megtételére. 9. Az Igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére Dr. Spéder Zoltán: A Társasági törvény rendelkezései szerint az Igazgatóság a Közgyűlés által konkrét meghatározott feltételeket betartva eszközölhet saját részvény vásárlást. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is kérünk erre felhatalmazást a Közgyűléstől. A felhatalmazást egyrészt a Banknál működő vezetői opciós és bonusz részvény vásárlási programnak kínálatát biztosítása érdekében, másrészt a váratlan és hirtelen árfolyam-ingadozások esetleges elkerülése és/vagy befolyásolása érdekében kérjük. A felhatalmazás tartalma szerint legfeljebb 28 millió darab OTP Bank által kibocsátott törzsrészvény Budapesti Értéktőzsdén történő megvásárlására vonatkozna. Ami az árat illeti, egy minimumot és egy maximumot határoznánk meg. A minimum a részvény névértéke, a maximum pedig a tőzsdei ügyletet megelőző napon a Budapesti Értéktőzsdén rögzített legmagasabb ár 150%-a. A meghatalmazás időtartama 1 év lenne, tehát 2005. április 30-ig kérnénk a meghatalmazást. 22
Ennek a meghatalmazás kérésnek nem célja az, hogy a Bank spekulatív akciókba bonyolódjon, ugyanakkor az említett célok megvalósítása feltétlenül egybeesik a részvényesek érdekeivel, ezért kérjük az indítvány támogatását. Köszönöm a figyelmet. Dr. Zsingor Iván: Megköszöni az előterjesztést. Kérdezi a részvényeseket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, észrevételük, javaslatuk. (Nincs.) Ismerteti a határozati javaslat szövegét.
10/2004. számú határozati javaslat: „A Közgyűlés felhatalmazza a Bank Igazgatóságát, hogy az OTP Bank Rt-nél működő opciós és bónusz részvényvásárlási program fedezetének biztosítása, illetve a részvény árfolyamingadozása esetén a gyors beavatkozás lehetőségének megteremtése céljából legfeljebb 28.000.000 darab OTP Bank Rt. által kibocsátott törzsrészvényt a Budapesti Értéktőzsdén megvásároljon. Az egyes részvényvásárlások során alkalmazott vételár legalább a részvény névértéke, s legfeljebb a tőzsdei ügyletet megelőző napon a Budapesti Értéktőzsdén rögzített legmagasabb ár 150%-a. Az Igazgatóság jelen felhatalmazás alapján a részvényvásárlás jogával 2005. április 30-ig élhet.” Dr. Zsingor Iván: Kéri a részvényeseket, hogy a határozati javaslatra a 10. sz. szavazócédulával szavazzanak. Szavazás Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására vonatkozó 7. sz. szavazás eredményét: Igen szavazat: 124.649.176 Nem szavazat: 2.646.088 Tartózkodás: 1.372.381 Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására vonatkozó javaslatot elfogadta.
A Közgyűlés 7/2004. számú határozata: „A Közgyűlés az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak havi tiszteletdíját 2004. május 1jétől a következők szerint állapítja meg: az Igazgatóság elnöke, illetve alelnöke 535.000,-Ft, az igazgatósági tag 465.000,-Ft, a Felügyelő Bizottság elnöke, illetve alelnöke 385.000,-Ft, a felügyelő bizottsági tag 310.000,-Ft díjazásban részesülnek.” Dr. Zsingor Iván: Ismerteti az első Alapszabály módosítási csomagra vonatkozó 8. számú szavazás eredményét: Igen szavazat: 125.126.286 Nem szavazat: 2.638.588 Tartózkodás: 902.771 Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Alapszabály módosítását az Igazgatóság előterjesztése szerint elfogadta. Az előterjesztést a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa is megszavazta.
A Közgyűlés 8/2004. számú határozata:
„A Közgyűlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint azzal, hogy az 1./, 2./, 3./, 10./, 11./, 12./, 19./ és 22./ sorszámok alatt előterjesztett módosítások csak azzal a feltétellel hatályosulnak, ha a szavazatelsőbbségi részvény intézményének átalakításáról szóló törvény hatályba lép.” Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a második Alapszabály módosítási csomagra vonatkozó 9. számú szavazás eredményét: 23
Igen szavazat: 126.327.904 Nem szavazat: 1.569.971 Tartózkodás: 769.770 Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Alapszabály módosításának ezen részét is elfogadta.
A Közgyűlés 9/2004. számú határozata: „A Közgyűlés elfogadja a Társaság Alapszabályának módosítását az előterjesztésnek megfelelően, a Közgyűlés jegyzőkönyvének melléklete szerint.” Dr. Zsingor Iván: Ismerteti a saját részvény vásárlásra vonatkozó 10. számú szavazás eredményét: Igen szavazat: 127.704.968 Nem szavazat: 848.140 Tartózkodás: 114.537 Megállapítja, hogy a Közgyűlés a saját részvény vásárlására vonatkozó határozati javaslatot elfogadta.
A Közgyűlés 10/2004. számú határozata: „A Közgyűlés felhatalmazza a Bank Igazgatóságát, hogy az OTP Bank Rt-nél működő opciós és bónusz részvényvásárlási program fedezetének biztosítása, illetve a részvény árfolyamingadozása esetén a gyors beavatkozás lehetőségének megteremtése céljából legfeljebb 28.000.000 darab OTP Bank Rt. által kibocsátott törzsrészvényt a Budapesti Értéktőzsdén megvásároljon. Az egyes részvényvásárlások során alkalmazott vételár legalább a részvény névértéke, s legfeljebb a tőzsdei ügyletet megelőző napon a Budapesti Értéktőzsdén rögzített legmagasabb ár 150%-a. Az Igazgatóság jelen felhatalmazás alapján a részvényvásárlás jogával 2005. április 30-ig élhet.” Dr. Zsingor Iván: Felkéri Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató urat a közgyűlés bezárására. Dr. Csányi Sándor: Hölgyeim és Uraim! Köszönöm mindenkinek a megjelenést és a szavazatokban megnyilvánuló bizalmat. Remélem, hogy 2005. áprilisában hasonlóan jó eredményekről tudunk beszámolni és addig nem történik olyan rendkívüli esemény, ami miatt össze kellene ülnünk. K.m.f. A jegyzőkönyvet vezette: Dombóvári Olívia s.k. főosztályvezető Dr. Zsingor Iván s.k. a közgyűlés elnöke A jegyzőkönyvet hitelesítette: Váradi Gyöngyi s.k. részvényesi képviselő
24