Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( )

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013)

Elfogadta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 072/2006.(V.16.) számú határozatával

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013)

Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodája megyei szakértők és a kistérségi társulások munkaszervezeteinek bevonásával

Összeállította és szerkesztette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.

Magyar Béla igazgató Dobos Zsuzsanna programmenedzser Major Szilvia programmenedzser

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Térségfejlesztési Iroda

Lakatos István irodavezető Ádám Erika menedzser-asszisztens Krizsai Anett gazdaságfejlesztési referens Stelli Tibor területfejlesztési referens

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS

1

1. SWOT ANALÍZIS

3

2. A PROGRAM STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI

5

3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁSAI

8

4. PARTNERSÉG ELVEI

9

5. MONITORING

10

6. ALPROGRAMOK

11

MEGYEI ALPROGRAMOK I. Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése I.3. Alsóbbrendű utak felújítása I.4. Elkerülő útszakaszok építése I.5. Új összekötő utak építése I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése I.7. Új folyami hidak építése I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése

12 13 14 15 16 17 18 19

A program ütem- és finanszírozási terve

20

II. Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása

III.

11

21

II.1. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem II.2. A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása II.3. A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer fejlesztése II.4. Megyei belvízrendezési program II.5. Megyei szennyvízkezelési program II.6. Alternatív és megújuló energia hasznosítása II.7. Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése II.8. Megyei erdősítési program megvalósítása II.9. Táj- és természetvédelmi fejlesztések II.10. Megyei öntözésfejlesztési program II.11. Zagyva-Tarna vízgyűjtő program

22 23 24 25 26 27 29 31 32 33 34

A program ütem- és finanszírozási terve

35

Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése III.1. A gazdasági potenciál fejlesztése a megye Észak-keleti részén III.2. Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése III.3. A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése

36 37 38 39

III. 4. Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése III. 5. Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések III. 6. Ipari parkok és ipari területek fejlesztése III. 7. Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése III. 8. Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, minőségjavítása, vendéglátás fejlesztése III. 9. Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése III.11. Külterületi infrastruktúra fejlesztése III.12. A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések III.15. Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében III.16. A kistelepülések élelmiszer kiskereskedelmi hálózatának kialakítása A program ütem- és finanszírozási terve IV. Humán erőforrás fejlesztése IV.1. Megyei kórházfejlesztési és rekonstrukciós program megvalósítása IV.2. Mentőszolgálati ellátás fejlesztése, kistérségi ügyeleti rendszer kialakítása IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása IV.4. A megyei szakképző intézmények és középiskolák infrastruktúrájának fejlesztése IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése IV.6. Beszállítói tudásközpont kialakítása IV.7. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása IV.8. Megyei szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmények korszerűsítése IV.9. A foglalkoztatottság növelése és az identitástudat erősítése humánszolgáltatások javításával a Tisza menti településeken IV.10. Közlekedési és közbiztonsági fejlesztések megvalósítása IV.11. A tűzoltóságok, katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek infrastrukturális, logisztikai, technológiai és informatikai fejlesztése A program ütem- és finanszírozási terve

40 41 43 45 46 47 48 50 51 52 54 55 56 57 58 59 60 61 63 65 67 68 70 72 74 76 78

KISTÉRSÉGI ALPROGRAMOK

79

V.1. Jászberényi kistérség

79

V.1.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.1.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.1.3. Településrehabilitáció V.1.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.1.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése V.1.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.1.7. Lakó- és üdülőtelkek kialakítása V.1.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.1.9. Roma képzési és foglalkoztatási program V.1.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.1.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, építése

80 81 82 84 85 86 87 88 89 90 91

V.1.12. Kistérségi információs rendszer kialakítása A program ütem- és finanszírozási terve V.2. Karcagi kistérség V.2.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.2.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.2.3. Településrehabilitáció V.2.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások V.2.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.2.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.2.7. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.2.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.2.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése A program ütem- és finanszírozási terve V.3. Kunszentmártoni kistérség V.3.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.3.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.3.3. Településrehabilitáció V.3.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.3.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése V.3.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.3.7. Szociális bérlakások építése V.3.8. Alapfokú oktatási és nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése V.3.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.3.10. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése A program ütem- és finanszírozási terve V.4. Mezőtúri kistérség V.4.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.4.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.4.3. Településrehabilitáció V.4.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.4.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.4.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.4.7. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.4.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.4.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.4.10. Közösségi szolgáltatások fejlesztése V.4.11. Vállalkozói potenciál növelése V.4.12. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása A program ütem- és finanszírozási terve V.5. Szolnoki kistérség V.5.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.5.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.5.3. Településrehabilitáció V.5.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.5.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.5.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.5.7. Mester úti laktanya rehabilitációja V.5.8. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása

92 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141

V.5.9. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.5.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.5.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.5.12. Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése V.5.13. Intelligens szolnoki kistérség megvalósítása V.5.14. Alternatív képzési és reintegrációs foglalkoztatási programok V.5.15. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása A program ütem- és finanszírozási terve V.6. Tiszafüredi kistérség V.6.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.6.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.6.3. Településrehabilitáció V.6.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.6.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.6.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.6.7. Lakhatási feltételek megteremtése V.6.8. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.6.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.6.10. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.6.11. Közösségi szolgáltatások fejlesztése V.6.12. Információs hálózat fejlesztése V.6.13. Vállalkozásfejlesztés- és élénkítés, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése V.6.14. A cigányság helyzetének javítása A program ütem- és finanszírozási terve V.7. Törökszentmiklósi kistérség V.7.1. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.7.2. Táj- és településrehabilitáció V.7.3. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése V.7.4. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.7.5. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása V.7.6. Közoktatási intézmények fejlesztése V.7.7. Kulturális intézmények fejlesztése V.7.8. Vallási- és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.7.9. Intézmények energiaracionalizálása V.7.10. Romák helyzetének átfogó javítása A program ütem- és finanszírozási terve

142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177

7. MELLÉKLETEK

178

1. számú melléklet: Forrásszerkezet 2. számú melléklet: Ütem- és finanszírozási terv összesítő programonként

179 184

BEVEZETÉS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 229/2005.(X.21.) számú határozatával elfogadott, megújított, 2007-2013 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepció célrendszeréhez igazodva, a 18/1998.(VI.25.) KTM számú rendeletben előírt tartalmi követelményeknek megfelelően készült el a 2007-2013 közötti időszak legfontosabb fejlesztési elképzeléseit összegző Jász-NagykunSzolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program. A programkészítés alapját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht., a JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodája és a MTA RKK ATI szolnoki Társadalomkutató Csoportja által készített tervezési metodika jelentette, amely kijelölte a területi tervezés módszertani kereteit. Ez megfelelő alapot teremtett a kistérségi, települési érdekek szakmai megjelenítésére. Az így összeállított fejlesztési program hosszú távon meghatározza a megye területfejlesztésének irányait, fejlesztési célterületeit. A koncepcióban megfogalmazott igények és a lezajlott szakmai-társadalmi egyeztetés alapján egy olyan stratégia került kialakításra, amely a 2007-2013 közötti időszak rövid, közép és hosszú távú fejlesztési céljai a megyének az ország fejlettebb területeihez történő felzárkózását szolgálja, kiemelt figyelmet fordít az elmaradott térségek „helyzetbe hozására” elősegítve a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsítását, a gazdasági vérkeringésbe való mielőbbi aktív bekapcsolódást. A következő 2007-2013 közötti EU-s tervezési időszak lehetőséget biztosít arra, hogy teljesüljenek azok a jogszabályi követelmények és előírások, amelyek az infrastrukturális ellátórendszer javítását, fejlesztését és kiépítését alapozhatják meg. A stratégiai program a partnerség érvényesülését szem előtt tartva széles szakmai bázison nyugszik. A megyei területfejlesztési szervezeteknek a kistérségi többcélú társulásokkal – és rajtuk keresztül a településekkel – történő szakmai és operatív együttműködés az alulról felfelé való építkezés gyakorlati megvalósítását szolgálta. A programkészítés kiemelt céljai: -

a 229/2005.(X.21.) számú megyei területfejlesztési tanácsi határozattal elfogadott - 20072013. évekre szóló - területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célokkal való összehangolás,

-

a területfejlesztés szereplői együttműködésének erősítése,

-

a középtávú tervezés megyei gyakorlatának kialakítása,

-

a térségi, települési és vállalkozói programok, projektek és pályázatok kialakításának és összehangolásának elősegítése,

-

a megyei, a térségi és települési célkitűzések megvalósításának koordinálása és integrálása,

-

az Európai Uniós csatlakozásból adódó lehetőségek kihasználása, az uniós támogatások megszerzésének elősegítése.

A 2007-2013. közötti időszakra a koncepció célrendszeréből kiindulva 4 stratégiai célkitűzés került kialakításra (lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében; a környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása; gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése; a humán erőforrások fejlesztése), amelyhez az egyes kistérségekhez kapcsolódó speciális fejlesztési célkitűzések társulnak.

1

A stratégiai program a megyei területfejlesztési koncepció struktúrájához igazodóan 46 db megyei és 82 db kistérségi alprogramot tartalmaz. A több térséget érintő és átfogó fejlesztések, célkitűzések a megyei szintű alprogramok közé kerültek, míg a kistérségi és településfejlesztési jellegű, helyileg jól lehatárolható feladatokat a kistérségi alprogramok tartalmazzák. A programokban 975.642 millió forint értékű fejlesztési igény fogalmazódott meg. Az alprogramok tartalmazzák a program leírását, a megvalósításban érintett szervezeteket, a megvalósítás területeit, az ütemezést, a forrástérképet, valamint a program megvalósulását mérő mutatókat. A megyei fejlesztési elképzelések egy részének megvalósítása (lásd pl. gyorsforgalmi úthálózat) alapvetően nem megyei vagy regionális, hanem központi állami hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor fontos, hogy szerepeltetésükkel teljessé tegyük a megyében megfogalmazott elképzelések körét. A stratégia elkészítése során figyelembe vettük a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési igényeket és tartalmi kereteket. A stratégiai célok és a területfejlesztési koncepció célrendszerének kapcsolatát külön ábra szemlélteti. Fontos, hogy a stratégiai program intézkedései és a regionális tervezés (Regionális Stratégiai Program) prioritási területei közötti kapcsolódás megfelelő szinten biztosított legyen, ezen illeszkedési területek külön megjelenítésre kerültek. Ez biztosítja, hogy a tervezett fejlesztések - illeszkedve a régió célrendszeréhez - EU-s támogatásból részesülhessenek. Az egyes projektek megvalósulása hozzájárulhat a megye és az Észak-Alföldi régió társadalmi-gazdasági fejlődéséhez és felzárkózásához, a területi különbségek mérsékléséhez. A stratégiai programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezés keretrendszeréhez. A megvalósítandó alprogramok kapcsolódnak a regionális fejlesztési programokhoz és célkitűzésekhez, figyelembe veszik az OTK irányelveit. Az alprogramok további regionális hatású fejlesztési elképzeléseket indukálnak, egyben ösztönzik a szomszéd megyékkel, térségekkel való hatékony együttműködés kialakítását, folytatását és a már meglévő kapcsolatok további erősítését.

2

1. SWOT ANALÍZIS A megye társadalmi-gazdasági jellemzőit és jövőbeni fejlődési lehetőségeit befolyásoló tényezőket az alábbiak szerint összegezhetjük. Erősségek Centrális fekvés, kelet-nyugati tranzitszerep, a főváros közelsége Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok Jól hasznosítható folyó- és állóvizek Helyi és térségi jelentőségű termál- és gyógyfürdők Gyors ütemben fejlődő műszaki infrastruktúra A megye nyugati felében befektetések révén dinamizálódó gazdaság Nagy számú képzett, szabad munkaerő Stabil humánszolgáltatások, kialakult képzési-oktatási bázis Jelentős, térségileg jól elkülönülő természeti értékek és kulturális örökség

Lehetőségek A főváros felé a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése A mezőgazdaság és az élelmiszeripar modernizálása A számottevő termálvízkincs és a kedvező turisztikai adottságok kihasználása Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A környezet állapotának megőrzése A megye népességmegtartó-képességének erősítése, munkahelyteremtés Az ipari szerkezet modernizálása, piacképesebb termékek előállítása Vállalkozói tevékenység élénkítése, tőkeerős cégek betelepülése Vállalkozásokat segítő háttérintézmények kiépítése A népesség képzettségének, iskolázottságának és egészségügyi állapotának javítása Térségi Integrált Szakképző Központok kialakítása A kulturális örökség megőrzése A turizmus minőségi fejlesztése

Gyengeségek Gyorsforgalmi úthálózat és települési kapcsolatok hiánya Az agrártermelés alacsony jövedelmezősége Korszerűtlen gazdasági szerkezet és technológiai színvonal Folyamatos tőkehiány, a vállalkozói kedv és gazdasági kooperáció alacsony szintje Szociális és gazdasági problémák koncentrálódása a Tisza-mentén Szociális alapellátás szűkös, egyenetlen kapacitású Magas munkanélküliség, az inaktív roma etnikum növekvő aránya Alacsony népességmegtartó-képesség, a magasan képzett szakemberek elvándorlása Minőségi szálláshelyek hiánya Hatékony megyemarketing hiánya Veszélyek Minőségi mezőgazdasági termelés feltételei megteremtésének elhúzódása Az árvíz- és belvíz-fenyegetettség fennmaradása A környezeti problémák megoldásának halasztódása A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének elhúzódása A megye további társadalmi-gazdasági leszakadása A tranzit jellegből adódó lehetőségek fokozódó kihasználatlansága A kistérségek közötti különbségek növekedése A megye forrásszerző és -felhasználó képességének gyengülése A kedvezőtlen demográfiai folyamatok stabilizálódása Az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek romlása Szociális, etnikai problémák fokozódása, a munkanélküliség növekedése

3

A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE ⇨

ALAPCÉL (JÖVŐKÉP)

ÁTFOGÓ CÉLOK

Fenntartható fejlődés a sokszínű együttműködés keretében

Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében A megye társadalmi-gazdasági felzárkózásának elősegítése A foglalkoztatottság bővítése A lakosság életkörülményeinek folyamatos javítása Felszíni és felszín alatti vizek hasznosítása, védelme A megyén belüli különbségek csökkentése

⇨

STRATÉGIAI CÉLOK

SPECIÁLIS CÉLOK

⇨

Versenyképes megye

Lakható megye

Kiegyensúlyozott megye

A megye társadalmigazdasági súlyának növelése

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

A megye területi egyenlőtlenségeinek mérséklése

⇨

Az elérhetőség fejlesztése

Differenciált gazdaságfejlesztés előmozdítása

Agrárfejlesztés

A tudásbázis erősítése

A turizmus fejlesztése

Környezeti biztonság növelése, a környezet állapo-tának javítása

Az infrastrukturális felzárkózás folytatása

Szolidáris társadalmi törekvések támogatása

A népesség egészségi állapotának javítása

Vidékfejlesztés

Településközi, térségi együttmű ködések fokozása

Térségi egyenlőtlenségek mérséklése

Egyes térségek kiemelt fejlesztése

4

2. A PROGRAM STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI A területfejlesztési stratégia a fejlesztési koncepció irányait szem előtt tartva a 2007-2013 közötti időszakra az alábbi stratégiai jellegű célkitűzéseket fogalmazza meg: Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében A megye verseny- és érdekérvényesítő képessége szempontjából alapvető az elérhetőség feltételeinek javítása. A megye központi fekvése, a fővároshoz való közelsége olyan közlekedés-földrajzi adottságok, melyek kihasználása elősegítheti a dinamikus gazdasági fejlődést. Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása A környezeti feltételek és adottságok az uniós csatlakozással nagyobb hangsúlyt kaptak. A természet környezeti állapotának fenntartása, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és a megújuló energiaforrások hasznosítása növelik a lakosság biztonságát, védik a természeti környezetet, egyben biztosítják a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait. Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése A megye gazdaságának fejlesztése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése a jövőbeni fejlődés egyik legfontosabb tényezője, amely hozzájárulhat a megye felzárkózásához, piacképes, egészséges gazdasági szerkezet kialakításához, ezen keresztül a megye versenyképességének javításához. Humán erőforrás fejlesztése A megye versenyképességének és gazdasági-társadalmi modernizációjának alapvető feltétele az emberi erőforrások fejlesztése. A megye gazdasági teljesítménye, fejlesztési lehetőségei, innovációs képessége összefügg a lakosság iskolai végzettségével, egészségi állapotával, innovativitásával. Ezért elő kell segíteni a piacképes tudás megszerzését, az élethosszig tartó tanulás folyamatának kialakítását és a társadalmi innováció erősítését. A térségek, települések tűzoltó, katasztrófavédelmi és bűnmegelőzési tevékenységének javítását, fejlesztését szolgáló tevékenységek a lakosság életfeltételeinek biztosítását szolgálják. Kistérségek kiemelt fejlesztése A kistérségi szinten megvalósítható fejlesztések a térség lakossága életminőségének javítását szolgáló fejlesztések, amelyek elősegítik a meglévő intézményrendszer működését, valamint a térség népességmegtartóképességének fokozását.

5

A stratégiai célok és a területfejlesztési koncepció átfogó céljainak kapcsolatrendszere

Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében

Versenyképes megye A megye társadalmigazdasági súlyának növelése

Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása

Lakható megye Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

Humán erőforrás fejlesztése

Kiegyensúlyozott megye A megyei területi egyenlőtlenségek mérséklése Kistérségi fejlesztések

6

A stratégiai célok és az Észak Alföldi Régió stratégiai céljainak kapcsolatrendszere „DINAMIKUS RÉGIÓ” Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében

A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése

„ÖKO RÉGIÓ” Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása

A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése

„EGÉSZSÉGES RÉGIÓ” Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése

A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása

„AGRÁR RÉGIÓ” Humán erőforrás fejlesztése

A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása

„ESÉLYTEREMTŐ ÉS FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ”

Kistérségi fejlesztések

A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése

7

3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁSAI A területfejlesztési stratégia megvalósításával a stratégiai célkitűzésekhez igazodóan Jász-NagykunSzolnok megyében az alábbi társadalmi, gazdasági és környezeti hatások érvényesülhetnek: Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében A megye elérhetőségének javulása A kistelepülések közlekedési feltételeinek javulása A települések kapcsolatrendszerének bővülése Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása A környezettudatos termelési módszerek elterjedése A természeti környezet állapotának javulása, a vízgazdálkodás fejlődése Az erdőterületek növekedése, a holtágak hasznosulása A kommunális infrastrukturális hálózat kiépülése A felhasznált energiamennyiség csökkenése A lakókörnyezet állapotának minőségi javulása A lakhatás feltételeinek általános javulása Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése Az ipari modernizáció kibontakozása, ipari parkok kiépülése A gazdasági szervezetek működési versenyképességének növekedése A gazdaságszervező központok szerepének erősödése A turizmus adottságaiban rejlő lehetőségek hasznosulása A hatékony mezőgazdasági termelési rendszer megalapozása A térségi agrárágazat versenyképességének növekedése A leszakadó térségek felzárkózása Humán erőforrás fejlesztése Az oktatás feltételeinek minőségi és mennyiségi javulása Az innovációs-intelligens eszközök elterjedésének bővülése A társadalmi esélyegyenlőség megvalósulása A felsőoktatás bázisának fejlődése A korszerű egészségügyi alap- és szakellátás kiépülése A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek helyzetének javulása A vidék népességmegtartó és -eltartó képességének erősödése Az élet- és vagyonbiztonság növelése Kistérségek kiemelt fejlesztése A települési utak kiépülése A lakókörnyezet, a településkép javulása A lakhatás körülményeinek javulása A kistérségek kulturális értékeinek fejlődése

8

4. PARTNERSÉG ELVEI A fejlesztési programok megvalósítása széleskörű együttműködésen és partnerségen alapszik. A már meglévő intézményrendszer továbbfejlesztése célközpontú, innovatív kooperációk kialakítását szolgálhatja. Ezen intézményrendszer középpontjában olyan együttműködések kialakítása áll, amely elsődleges feladata a gazdaság- és társadalomfejlesztés erősítése, valamint a külső és belső kohézió megvalósítása. A hatékony intézményrendszerhez a már meglévő szervezetek hálózati jellegű újragondolt célirányosabb együttműködése szükséges, kiegészülve egy hatékonyabb lobby tevékenységgel, a kistérségek és települések érdekérvényesítő képességének növelésével. A megyei szintű intézményrendszer központi eleme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács – amely konkrét területfejlesztési feladatokat lát el, és amelynek működését a munkaszervezeti feladatokat ellátó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. segíti. A tanács tevékenységét kiegészíti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Iroda koordinációs tevékenysége. Az intézményrendszer meghatározó elemei a kistérségi önkormányzati többcélú társulások, valamint a térségmenedzseri hálózat, amelyek stabil alapot nyújtanak a települési kapcsolattartáshoz, a programés projektgeneráláshoz a stratégiai célok megvalósítása érdekében. Mindehhez azonban a kistérségi irodahálózat mennyiségi és minőségi fejlesztésének folytatása szükséges. Az intézményrendszer fontos eleme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. A térség- és gazdaságfejlesztési feladatok megvalósításában érintett szereplők (Megyei Munkaügyi Központ, JászNagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ipari parkok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatala, MVH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége, Magyar Közút Kht., KÖTI-KÖVIZIG) nagy részét összefogja a gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési együttműködési megállapodás. A humán-erőforrás fejlesztést érintő célkitűzések megvalósítását segíti a Megyei Közoktatási Alapítvány, a Megye Tudományáért Közalapítvány, a Megyei Felsőoktatási Koordinációs Bizottság és a Megyei Szakképzési Bizottság. A megyei szintet meghaladóan elsősorban az Észak-Alföldi régióban működő regionális szervekkel (többek között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség; az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság; a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Magyar Turizmus Rt. kapcsolódó szervezetei; az Észak-Alföldi Regionális Ifjúsági Tanács; az Észak-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács; a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Észak-Alföldi Regionális Irodája, az Észak-Alföldi Regionális Ipari-innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht., az Észak-Alföldi Regionális Agrár-innovációs Kht., az Észak-Alföldi Regionális Termálinnovációs Kht.) szükséges a megyei területfejlesztési tanács kapcsolatrendszerének elmélyítése, esetleges intézményesítése. A gazdasági és társadalmi élet területén meghatározó, térségi, megyei és megyehatáron átnyúló együttműködések között külön említést érdemel a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a Tiszazug Térsége Programtanács. A stratégiában megfogalmazott számos cél és feladat nem valósítható meg kormányzati támogatás nélkül. Ezek közül kiemelendő a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése megvalósítása, a Jászsági főcsatorna megépítése, a Tisza-tó kiemelt fejlesztése, valamint a kunmadarasi repülőtér hasznosítása.

9

A fentieken túlmenően új együttműködési formák és eszközök szükségesek az alábbi területeken:  a megye nemzetközi gazdasági kapcsolatainak erősítése érdekében önálló befektetési iroda létrehozása valamely meglévő szervezet keretében;  a szomszédos megyékkel új együttműködési formák kialakítása;  szoros kapcsolat kialakítása a megyében működő nagyüzemekkel, vállalkozásokkal;  megyei és térségi szinten a jelentősebb vállalkozók folyamatos párbeszédének kialakítása;  civil szervezetek bevonásával a megyei és kistérségi koncepciók és programok integrálásának és koordinálásának biztosítása és ezek társadalmasításának erősítése;  a tudományos, illetve szakértői háttér erősítése, bővítése, megyei és kistérségi szinten a koncepcióalkotás, a programozás és a projektkészítés terén.

5. MONITORING Az eredményes területfejlesztési programok része a hatásvizsgálat vagy monitoring-tevékenység, mely során - a monitoring mutatók segítségével - folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a program megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindez átgondolt, egyértelmű, számszerűsíthető célok meglétét feltételezi a tervezés során. A monitoring tevékenység felelős szervezete a megyei területfejlesztési tanács által létrehozandó monitoring bizottság. A monitoring bizottság feladata a megjelölt ellenőrzési pontokon véletlenszerűen ellenőrizni a projekt eredményeit és hatásait, illetve ha jelentős eltéréseket tapasztal, vizsgálja annak okait, és szükség szerint kezdeményezi a program menetébe történő beavatkozást. A monitoring bizottság az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetekkel rendszeresen tartja a kapcsolatot, és kap azoktól jelentéseket. E jelentések alapján készíti el saját jelentését, amely áttekinti a program megvalósításának előrehaladását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásán keresztül. A hatékony monitoring-tevékenység előfeltétele, hogy legyen olyan rendszer, amely képes folyamatosan biztosítani a monitoring munkát megalapozó megbízható információkat, adatokat.

10

6. ALPROGRAMOK

MEGYEI ALPROGRAMOK

I. Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében

I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése I.3. Alsóbbrendű utak felújítása I.4. Elkerülő útszakaszok építése I.5. Új összekötő-utak építése I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése I.7. Új folyami hidak építése I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése

11

1. Az alprogram megnevezése I.1. A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy térség gazdasági fejlődését nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezik-e nagykapacitású vonalas infrastruktúrával. Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország azon megyéi közé tartozik, ahol nem található sem autópálya, sem autóút. A gyorsforgalmi úthálózat építése elősegíti a gazdasági felzárkózást és a területi különbségek kiegyenlítését. A program keretében megépül: - M4 Szolnok nyugat – Törökszentmiklós kelet új északi Tisza híddal 2×2 sávos autóút, 21,9 km hosszan - M4 Törökszentmiklós kelet – Karcag nyugat I. ütem 2×2, illetve 2×1 sávos autóút/főút, 20 km hosszan - M44 települési elkerülő szakaszok I. ütem (Kunszentmárton nyugat - megyehatár) 2×1 sávos autópályává fejleszthető autóút, 13 km hosszan - M8 megyehatár – Szolnok 2×1 sávos autópályává fejleszthető autóút, 5 km hosszan 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Nemzeti Autópálya Zrt., Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Magyar Közút Kht. b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 4. Az alprogram megvalósításának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 -2009 M4 Szolnok nyugat –Törökszentmiklós kelet új 1. 17.635 északi Tisza híddal (21,9 km) M4 Törökszentmiklós kelet – Karcag nyugat 2. 18.422 I. ütem (20 km) M44 településelkerülő szakaszok I. ütem 3. 17.088 (Kunszentmárton nyugat - megyehatár) (13 km) 4. M8 megyehatár - Szolnok (5 km) Összesen 53.145

2010- 2013 23.501

Összesen 41.136 18.422 17.088

7.680 31.181

7.680 84.326

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő

Lakossági hozzájárulások

Hitel

Átvett pénzeszközök

8.434

Pályázati források Hazai forrás KA 37.946 37.946

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Egy új Tisza-híd, 26,9 km autópálya, 33 km autóút A megye elérhetőségének javulása Megjegyzés: Európai Uniós források rövidítése: EMVA - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap KA - Kohéziós Alap SA - Strukturális Alap

12

1. Az alprogram megnevezése I.2. Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Magyarország Európai Uniós csatlakozásakor vállalta a főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítését. 2007-ig a már jóváhagyott program szerint a megyében 67 km főút erősítése történik meg, 2007 és 2013 között pedig 297,7 km főút erősítését tartalmazza a program. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Magyar Közút Kht. 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenység megnevezése 2007 - 2009 1. 4. számú főút megerősítése 5.220 2. 31. számú főút megerősítése 4.413 3. 32. számú főút megerősítése 7.220 4. 33. számú főút megerősítése 3.285 5. 34. számú főút megerősítése 2.333 6. 44. számú főút megerősítése 3.295 7. 45. számú főút megerősítése 1.269 8. 46. számú főút megerősítése 1.693 Összesen 28.728 6. Forrástérkép (millió Ft) Saját Lakossági erő hozzájárulások 3.704

Hitel


2010 - 2013

4.464

3.840 8.304

Összesen 5.220 4.413 7.220 3.285 6.697 3.295 1.269 5.533 37.032

Pályázati források Hazai forrás SA 16.664 16.664

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 279,7 km hosszú, átlagosan 7,5 m széles két-forgalmi sávos főút kiépített járműosztályozós és körforgalmú csomópontokkal, felújított közúti jelzésekkel, nagysúlyú tehergépkocsik forgalmára alkalmas aszfaltburkolatú útpályaszerkezettel A közúti balesetek számának csökkenése A környezeti káros hatások mérséklődése

13

1. Az alprogram megnevezése I.3. Alsóbbrendű utak felújítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye alsóbbrendű úthálózatának állapota rendkívül rossz, jelentős felújításra szorul. A program keretében 26 alsóbbrendű út felújítása szerepel 377,37 km hosszan. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Magyar Közút Kht. 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenység megnevezése 1. 3131. sz. Tápiógyörgye-Jánoshida (8,7 km) 2. 3226. sz. Jászalsószentgyörgy-Tiszasüly (14,67 km) 3. 4511. sz. Tiszaug-Kunszentmárton (21,7 km) 4. 4205. sz. Kisújszállás-Körösladány (1,2 km) 5. 3247. sz. Kunhegyes-Tiszaszentimre (22 km) 6. 3219. sz. Tiszaszentimre-Kunmadaras (6,9 km) 7. 3106. sz. Zsámbok-Jászfényszaru (5,1 km) 8. 3216. sz. Fegyvernek-Tiszafüred (48 km) 9. 4628. sz. Tiszaföldvár-Mezőtúr (24,8 km) 10. 4632. sz. Kétpó-Mezőtúr (18,4 km) 11. 3221. sz. Kunhegyes-Abádszalók (11,6 km) 12. 4629. sz. Törökszentmiklós-Martfű (6,4 km) 13. 34103. sz. Karcagi bekötőút (8,8 km) 14. 3401. sz. Karcag-Kunmadaras (16,7 km) 15. 3402. sz. Tiszaörs-Nagyiván (7,4 km) 16. 3232. sz. Jászjákóhalma-Jásztelek (4,4 km) 17. 3224. sz. Szolnok-Tiszasüly (18,3 km) 18. 3122. sz. Abony-Újszász (7,3 km) 19. 3402. sz. Nagyiván-Kócsújfalu (7 km) 20. 4204. sz. Örményes-Fegyvernek (8 km) 21. 4205. sz. Ecsegfalva-Kisújszállás (11 km) 22. 4202. sz. Mezőtúr-Túrkeve (16 km) 23. 4203. sz. Kétpó-Túrkeve (15 km) 24. 4627. sz. Öcsöd-4628. sz. csomópont (12 km) 25. 3231. sz. Pusztamonostor –Jászárokszállás (19 km) 26. 3225. sz. Szolnok-Jászkisér (37 km) Összesen

6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.072

Hitel


2007 - 2009

2010 - 2013

Összesen

432 728 1.076 559 1.092 343 253 2.383 1.231 1.325 576 318 437 829 533 317 908 350 403 422 597 922 864 691

11.169

998 2.131 9.549

Pályázati források Hazai forrás SA 3.108

15.538

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 377,37 km hosszan megépített, átlag 6 m széles két-forgalmi sávos aszfaltburkolatú útpálya A közúti balesetek számának csökkenése A települések elérési idejének rövidülése

432 728 1.076 559 1.092 343 253 2.383 1.231 1.325 576 318 437 828 533 317 908 350 403 422 597 922 864 691 998 2.131 20.718

1. Az alprogram megnevezése I.4. Elkerülő útszakaszok építése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program keretében a főutak azon elkerülő szakaszai kerülnének kiépítésre, amelyek előkészítése már megkezdődött és a forgalom leginkább szükségessé teszi. Jelenleg a tervellátottság különböző fázisaiban az úthálózat-fejlesztési tervekben ütemezésre került a megvalósításuk. 31-32. sz. főutak Jászberényt elkerülő szakasza I. ütemének folytatásaként a II. ütemben 2,7 km hosszan, a III. ütemben 4,5 km hosszan fejeződhet be a beruházás 2007-2009. között. Karcag város észak-keleti elkerülő útja a 3401 j. összekötő úton 7,5 km hosszan a rendezési terv szerinti nyomvonalon valósul meg. A 442. sz. főút Szolnok (Szandaszőlős) elkerülése a tanulmányterv szerint 3 változatban valósítható meg. A programba beépítésre kerülő „A” változat tartalmazza Szandaszőlős elkerülését (6 km), amely csatlakozhat a tervezett Szolnok-Kengyel-Kétpó új összekötőúthoz. A 45. sz. főút Kunszentmárton elkerülése csatlakozik az M44-es gyorsforgalmi út Cserkeszőlő-Kunszentmárton elkerülő szakaszhoz. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Nemzeti Autópálya Zrt., Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Magyar Közút Kht. 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Szolnok 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 31-32 sz. főút Jászberény elkerülés II. ütem építése 1. (2,7 km) 31-32 sz. főút Jászberény elkerülés III. ütem építése 2. (4,5 km)

2007 - 2009 2010 - 2013 Összesen 1.152

1.152

1.843

1.843

3. 3401 sz. Karcag ÉK-i elkerülő (7,5 km) szakasz 442. sz. főút Szolnok (Szandaszőlős) elkerülő 4. szakasz (6 km) „A változat” 45. sz. főút Kunszentmárton elkerülő szakasz 5. (8,4 km)

2.880

Összesen

5.875


Hitel


3.840

3.840

3.552

3.552 2.880

7.392

13.267


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 29,1 km korszerű elkerülő útszakasz 7,5, illetve 8,0 km burkolatszélességgel, külön szintű, illetve körforgalmú csomópontokkal, 11,5 tonnás tengelyterhelésre méretezett aszfaltburkolatú pályaszerkezetekkel, vasúti felüljárókkal A városok környezeti terhelésének csökkenése Az elérési idők rövidülése 15

1. Az alprogram megnevezése I.5. Új összekötő utak építése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program új közúti kapcsolatok kialakítását tartalmazza új összekötőutak építésével. Az új közúti kapcsolatok szükségességét a 3403 j. Kunhegyes – Karcag földút kiépítése esetében megvalósuló megközelítőleg 10 km-es átrövidülés, a karcagi kórház ellátási területének elérése indokolja. A Szolnok–Kengyel–Kétpó és a Jászalsószentgyörgy–Jászapáti utak a regionális hulladéklerakóhelyek közvetlen elérését eredményezik. Jászárokszállás-Adács kapcsolat a Jászság és az M3 autópálya közvetlen elérését szolgálja. A Szajol–Tiszapüspöki–Fegyvernek utak az érintett települések zsáktelepülés jellegének felszámolását jelentik. A Jászágó–Csány, Besenyszög– Hunyadfalva utak hiányzó hálózati kapcsolatot pótolnak. A Besenyszög-Hunyadfalva összekötő út javítja a települések megközelítését, feloldja Hunyadfalva zsáktelepülés jellegét. A TiszasülyKisköre, Jászágó-Csány, Jászberény-Jászágó összekötőutak javítják a települések megközelítése mellett a két régió kapcsolatát. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Érintett települések önkormányzatai b; Közreműködő szervezetek Magyar Közút Kht., Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kunhegyes, Karcag, Szolnok, Kengyel, Kétpó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Szajol, Tiszapüspöki, Fegyvernek, Törökszentmiklós, Besenyszög, Hunyadfalva, Tiszasüly, Kisköre, Tiszasüly, Jászberény, Jászágó 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. 3403. j. sz. út Kunhegyes-Karcag (18,9 km) 4.800 2. Tiszasüly-Kisköre (5,5 km) 276 3. Szolnok-Kengyel-Kétpó (15,8 km) 4.332 4. Jászalsószentgyörgy-Jászapáti (5,8 km) 845 5. Jászárokszállás-Adács (4,5 km) 1.440 6. Szajol-Tiszapüspöki-Fegyvernek (15,9 km) 7. Besenyszög-Hunyadfalva (9,1 km) 8. Jászágó-Csány (4,0 km) 9. Jászberény-Jászágó (6,5 km) Összesen 11.693 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.172

Hitel


2010 - 2013 610 979

1.270 2.875 1.642 1.010 1.642 10.028

Összesen 5.410 1.255 4.332 845 2.710 2.875 1.642 1.010 1.642 21.721


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 9 új, összesen 86 km hosszú, 6 m széles, két-forgalmi sávos összekötőút megépítése Új közlekedési irányok kialakulása A térségi kapcsolatok erősödése 16

1. Az alprogram megnevezése I.6. A vasúti fővonalak korszerűsítése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A 100-as és 120-as számú vasútvonalak felújítása az elmúlt években nagyobb lendületet vett. ISPA forrásból megvalósult a Budapest–Szolnok közötti szakasz rekonstrukciója. A további kelet-nyugat irányú kapcsolatok erősödése és az elérhetőség növelése érdekében indokolt a vonalak korszerűsítésének folytatása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek: Magyar Államvasutak Zrt., Gazdasági és Közlekedési Minisztérium b; Közreműködő szervezetek: Az érintett helyi önkormányzatok, a térségben gazdálkodó termelő társaságok 4. Az alprogram megvalósításának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 100. sz. vasútvonal megyei szakaszának átépítése 1. 12.288 (70 km) 120. sz. vasútvonal átépítése 2. 8.400 (Mezőtúr-Gyomaendrőd) (20 km) Összesen 20.688 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.548

Hitel


2010 - 2013 16.512

Összesen 28.800 8.400

16.512

37.200


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 90 km felújított vasútvonal Felújított vasútállomások és megállóhelyek Létrehozott munkahelyek Az elérési idők rövidülése

17

1. Az alprogram megnevezése I.7. Új folyami hidak építése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A programban tervezett folyami hidak építése az úthálózat-fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van. A szolnoki keleti Tisza-híd a város belső forgalmának átrendezését, a belvárosi Tisza-híd és a kapcsolódó utak, valamint a Szabadság tér zsúfoltságának enyhítését szolgálja. A programban szerepel az új kiskörei Tisza-híd építése, amely a jelenlegi, egy forgalmi sávos, felújításra szoruló közös közúti-vasúti híd mellett biztosítana megfelelő kapacitású és teherbírású közúti kapcsolatot. A tervezett híd a közúthálózat-fejlesztési koncepcióban szereplő GyöngyösKisköre-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas főúttá fejleszthető észak-dél irányú összeköttetés részét képezi a Mezőtúr-Szarvas között építendő új Hármas-Körös közúti híddal együtt, ahol jelenleg időszakosan működő folyami komp biztosítja az átkelést. Szolnokon a Tiszaliget és a belváros kapcsolatának megvalósítását szolgálja az új gyaloghíd megépítése. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Magyar Közút Kht. 4. Az alprogram megvalósulásának területei Szolnok, Mezőtúr, Tiszabura 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 2010 - 2013 1. Szolnoki Keleti Tisza-híd megépítése 3.360 2.400 2. Kiskörei Tisza-híd megépítése 2.880 3. Hármas-Körös híd (Mezőtúr) megépítése 1.440 4. Tiszai gyaloghíd megépítése 720 240 Összesen 6.960 4.080 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.104

Hitel


Összesen 5.760 2.880 1.440 960 11.040


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 új közúti folyamhíd, két forgalmi sávval, kerékpárúttal és gyalogjárdával, összesen megközelítőleg 2.500 fm hosszan, 10.000 m2 hasznos hídfelülettel Egy új megépített gyaloghíd Az elérési idők rövidülése

18

1. Az alprogram megnevezése: I.8. A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A fenntartható fejlődés, az élhetőbb települések, az emberek mobilitásának javítása, a régió-megyekistérség közötti elérhetőség feltételeinek javítása érdekében új utasforgalmi csomópontok (autóbuszállomások, -várakozóhelyek és -megállók) építése, a meglévők korszerűsítése, átalakítása és az utastájékoztatás ugrásszerű javítása szükséges. Ennek eredményeként ezek a csomópontok megfelelnek majd a kor követelményeinek, könnyebben és biztonságosan használhatóvá válnak, mindenki által elérhetőek lesznek (a tervezés és kivitelezés során erre figyelve a fogyatékkal élők számára is elérhetőbb lesz a tömegközlekedés), az időjárástól és a közlekedéstől jobban megóvnak és hatékony utastájékoztatással rendelkeznek. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jászkun Volán Zrt., települési önkormányzatok, vállalkozók b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése Pályaudvarok utastájékoztatása rendszerének 1. fejlesztése 2. Szolnok decentrum építése 3. Állomások építése 4. Várakozó- és megállóhelyek, kerékpártárolók építése 5. Járműfedélzeti utastájékoztatás korszerűsítése 6. Műszaki szolgáltató bázis építése Karcagon Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 417

Hitel

2007 - 2009 2010 - 2013


Összesen

96

96

125 269 230 173 288 1.181

125 269 537 231 288 1.546

307 58 365


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 800 kialakított megállóhely 20 létrehozott várakozóhely 3 megépített autóbuszállomás Egy létrehozott szolnoki decentrum és egy szakműhely 3 csomóponti és 180 kiépített fedélzeti utastájékoztatási rendszer A tömegközlekedés feltételeinek minőségi javulása

19

Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. I.8. Összesen

Alprogram megnevezése A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése Alsóbbrendű utak felújítása Elkerülő útszakaszok kiépítése Új összekötő utak építése A vasúti fővonalak korszerűsítése Új folyami hidak építése A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése

2007 - 2009

2010 - 2013

53.145 28.728

31.181 8.304

11.169 5.875

9.549 7.392

11.693 20.688 6.960 1.181 139.439

10.028 16.512 4.080 365 87.411

Összesen (M Ft) 84.326 37.032 20.718 13.267 21.721 37.200 11.040 1.546 226.850

20

II. Környezeti biztonsági növelése, a környezet állapotának javítása

II.1.

Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem

II.2.

A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása

II.3.

A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer megvalósítása

II.4.

Megyei belvízrendezési program

II.5.

Megyei szennyvízkezelési program

II.6.

Alternatív és megújuló energia hasznosítása

II.7.

Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése

II.8.

Megyei erdősítési program megvalósítása

II.9.

Táj- és természetvédelmi fejlesztések

II.10. Megyei öntözésfejlesztési program II.11. Zagyva-Tarna vízgyűjtő program

21

1. Az alprogram megnevezése II.1. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését az utóbbi idők rendkívüli árvizei tették szükségessé. Az árvízvédelem a gátak emelésével tovább már nem biztosítható, ezért a Tisza középső szakaszán árapasztó tározók kialakítására kerül sor, ahová árvíz esetén a víz egy részét ki lehet engedni. Az árvíz levonulása után a víz a mederbe visszavezethető. A VTT I. ütemében a megválasztott hullámtéri beavatkozások és árapasztó tározók megvalósításával, a Tisza legkritikusabb szakaszain 60%-os árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság érhető el. A nagyvízi meder vízszállító kapacitásának javítása tartalmazza az árvízi lefolyási sáv biztosítását, a nyári gátakkal és övzátonyokkal kapcsolatos feladatokat, a folyószabályozási beavatkozásokat és az árvízvédelmi fővédvonalak esetleges módosítását. A beruházások keretében megépül a Hanyi–Tiszasülyi, a Nagykörűi és a Nagykunsági tározó, továbbá megvalósul Szolnok és Kisköre között a nagyvízi meder vízszállító kapacitásának bővítése. A teljes körű árvízbiztonság megvalósítása érdekében többek között szükséges a Köröszugban, Doba és Tiszasüly között, Zagyvarékas és Tószeg térségében a meglévő fővédvonalak rekonstrukciója és mértékadó árvízszintre való kiépítése. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium b; Közreműködő szervezetek Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Vidékfejlesztési Minisztérium, Országos Területfejlesztési Hivatal

Földművelésügyi

és

4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Hanyi - Tiszasülyi tározó előkészítése, építése 18.240 2. Nagykörűi tározó előkészítése, építése 960 3. Nagykunsági tározó előkészítése, építése 6.240 4. Kisköre - Szolnok közötti mederrendezés 10.080 A Tisza és mellékfolyói meglévő árvíz5. védelmi létesítményeinek rekonstrukciója, 7.296 mértékadó árvízszintre való kiépítése Összesen 42.816 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 7.200

Hitel


2010-2013

Összesen 18.240 960 6.240 10.080

29.184

36.480

29.184

72.000


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 4 új árapasztó tározó A megye teljes árvízbiztonságának megvalósulása Ártéri tájgazdálkodással művelt területek kiterjedése

22

1. Az alprogram megnevezése II.2. A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye minden települése rendelkezik vezetékes ivóvízellátással, ugyanakkor a hálózatba bekapcsolt lakások aránya településenként eltérő mértékű. A megye településein a lakásállomány 93,2%-a csatlakozott a hálózatra. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózat nem felel meg a megfelelő minőségű és biztonságos vízellátás feltételeinek, ezért annak cseréje elengedhetetlen. 2006-ig a jogszabályok szerint azokon a településeken kell a beavatkozásokat elvégezni, ahol az arzéntartalom magasabb 10 μg/l-nél és az ammóniumtartalom nagyobb a megengedettnél. Az összes többi településen 2009-ig kell biztosítani az egészséges ivóvízellátást. A program megvalósítása regionális összefogással, a Kohéziós Alapból támogatott nagyprojekt keretében lehetséges. A program I. ütemében a már elnyert támogatással a megye 13 település és településrészén (Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, TiszaburaPusztataskony, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre, Tiszaszentimre-Újszentgyörgy, Tomajmonostora) mintegy 2,6 milliárd Ft értékű fejlesztés valósulhat meg. A 2009. december 31-ig befejeződő régiós projekt összköltsége mintegy 6,6 milliárd Ft. A II. ütemben a megye további 65 településén 2007. és 2009. között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által összefogott, Kohéziós Alapra benyújtott nagy projekt keretében valósulhatnak meg a fejlesztések. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-NagykunSzolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium b; Közreműködő szervezetek Térségi és települési víz- és csatornaművek, önkormányzati társulások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A megye, a program I. ütemében nem érintett 65 települése 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási 1. 7.488 technológia fejlesztése, vízminőség javítása Lakossági ivóvízvezeték-hálózat 2. 23.424 modernizálása, cseréje Összesen 30.912 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 3.091

Hitel


2010-2013

Összesen 7.488 23.424 30.912


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 203 km kiépített ivóvízvezeték 48 korszerűsített vízmű 1.909 km felújított vízvezeték 23

1. Az alprogram megnevezése II.3. A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer megvalósítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Jászság térségében gyakori a vízhiány és az aszály. A Jászsági főcsatorna meghosszabbításával a térség hosszú távú vízutánpótlása oldható meg az erre alapozott agrár- és vidékfejlesztéssel. Ehhez szükséges egy zagyvai és egy tarnai ág megépítése. Első ütemben a Zagyva vízpótlását szükséges elvégezni 26.300 ha területen, míg a fejlesztés II. üteme a Tarna folyó irányába, további 6.700 ha öntözhető területet érint. A program I. ütemű megvalósításával az egyéb kapcsolódó beruházásokat tekintve (mezőgazdasági termékszerkezet-váltás, agrárfejlesztések, élelmiszeripar, hűtőipar, táj- és környezetvédelem, stb.) további 80 milliárd Ft összköltségű fejlesztést generálhat. A víz biztosítása a kistérségben mezőgazdasági szempontból mérsékeli a termelési kockázatot, kiegyenlítettebbé téve a termelést, a termelési volument. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, kistérségi társulás 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jászberényi kistérség 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Előkészítés, területbiztosítás 864 2. I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása 3.840 3. II. ütem: Tarnai ág előkészítése Összesen 4.704 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.910

Hitel


2010-2013 13.440 960 14.400

Összesen 864 17.280 960 19.104


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Kiépített mélyvezetésű csatorna Az öntözött területek bővülése A térségben előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növekedése

24

1. Az alprogram megnevezése II.4. Megyei belvízrendezési program 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A közelmúlt szélsőséges csapadékeloszlása felhívta a figyelmet arra, hogy a települések belterületén lévő vízelvezetőművek csak részben felelnek meg rendeltetésüknek. A belvizet elvezető csatornahálózat részben burkolt, másrészt földmedrű, és nagyrészt felújítást, korszerűsítést igényel. A belterületi vízrendezés hatékonysága, az épületek, építmények állagmegóvása igényli a bel- és külterületi belvízelvezető-rendszer tervellátottságának felülvizsgálatát, a tervek kiegészítő pótlását, összehangolását, a legfontosabb kiviteli munkák elkezdését, így a csatornahálózat kiépítésének továbbfolytatását a mezőgazdasági területek belvízmentesítése érdekében. Ezen igényeknek megfelelően a program magába foglalja a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer felújítását, kiépítését, valamint az előzetes állapotfelmérések és tervezési feladatok elvégzését egyaránt. Az I. ütemben 31 település vízrendezésének megvalósítása tervezett. Ezek a települések erősen belvízveszélyes területen helyezkednek el, vagy a településszerkezet és a beépítettség nagysága miatt nagy a belvízképződés veszélye, illetve a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében épülő árvízi szükségtározókhoz kapcsolódik a település. A II. ütem a belvízzel veszélyeztetett további 45 település vízelvezetésének megoldását tartalmazza. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, a megye területén illetékes vízügyi igazgatóságok, a megyei illetőségű vízgazdálkodási társulatok b; Közreműködő szervezetek Települési önkormányzatok, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Belügyminisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Minisztérium,

4. Az alprogram megvalósításának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 4. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belterületi vízrendezés I. ütem megvalósítása 13.920 2. Belterületi vízrendezés II. ütem megvalósítása Összesen 13.920 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.688

Hitel


2010-2013 12.960 12.960

Összesen 13.920 12.960 26.880

Pályázati források Hazai forrás KA, SA 12.096 12.096

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Felújított csapadékvíz-elvezető rendszerek Kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerek A megye valamennyi települése belvízvédelmének megoldása

25

1. Az alprogram megnevezése II.5. Megyei szennyvízkezelési program 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye települései gyakorlatilag 100%-os mértékben ellátottak közüzemi vezetékes ivóvízzel. A kiépített vízművek kapacitása messze meghaladja a mai vízfogyasztást és a várható jövőbeni igényeket. A szennyvízkezelés 44 településen biztosított, megyei szinten a lakások 40%-a csatlakozott a hálózathoz. A folyamatban lévő beruházásokkal 2007 végére a megye eléri az 50%os ellátottságot. A szennyvízvezeték-hálózat hossza jelenleg mintegy 1.500 km, a megyében 25 üzemelő és 1 üzemen kívüli szennyvíztisztító telep van. A megyében 20 településen nem megfelelő a szennyvíztisztító-telep, 34 településen pedig a szennyvízelvezető-hálózat kiépítése, bővítése vált szükségessé. A szennyvíztisztítók kapacitása 96.825 m3/nap, megterhelésük 52%. A szolgáltatott vízmennyiség 17.568 m3, ebből az elvezetett szennyvíz 13.364 m3. A teljes körű szennyvízkezelés megvalósítása érdekében 9 településen szükséges a helyi hálózat bővítése, 11 településen a helyi hálózat kiépítése, 8 településen új szennyvíztisztító-telep építése és a helyi hálózat megvalósítása, 5 településen kell bővíteni a meglévő szennyvíztisztítót, 7 településen szükséges a meglévő tisztító és helyi hálózat bővítése, továbbá egyedi szennyvíztisztító rendszer kiépítésére kerül sor 9 településen. Az alprogram keretében összesen 49 településen valósul meg fejlesztés. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Víziközmű üzemeltetők 4. Az alprogram megvalósulásának területei Alattyán, Kunmadaras, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Jászjákóhalma, Jásztelek (csatlakozás Jászberényre), Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány, Újszász, Tiszapüspöki (csatlakozás Szolnokra), Öcsöd, Cibakháza, Tiszatenyő, Kengyel, Fegyvernek, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaderzs, Jászberény, Jászdózsa (csatlakozás Tarnaörshöz), Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy (csatlakozás Szentlőrinckátához), Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Martfű, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Kenderes, Tiszabő, Berekfürdő, Nagyiván, Hunyadfalva Egyedi szennyvíz tisztító rendszerek kialakítása: Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Jászivány, Jászágó, Tiszainoka, Tiszakürt, Nagyrév, Tomajmonostora 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Megyei szennyvízkezelési program 19.066 2. Egyedi szennyvíztisztítók építése 432 Összesen 19.498 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 3.264

Hitel


2010-2013 Összesen 12.708 31.774 432 864 13.140 32.638


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók A megye valamennyi településén a szennyvízkezelés kiépülése A lakásállomány 85 %-ának bekapcsolása a szennyvízcsatorna hálózatba A környezeti terhelések csökkenése 26

1. Az alprogram megnevezése II.6. Alternatív és megújuló energia hasznosítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Kormány 1107/1999.(X.8.) Kormányhatározatával egy hosszú távú energiahordozó takarékossági programot indított el, amelynek célkitűzése az energiatakarékosság és a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Az egyre növekvő klímaváltozás megelőzésére fontos eszközként kínálkozik a megújuló energiák növekvő felhasználása. Az országnak nemzetközi kötelezettségvállalásai is vannak, melyek közül legjelentősebb a Kyoto-i Egyezmény. Egyes megújuló energiahordozók tekintetében a megye az országos átlaghoz viszonyítva is jó adottságokkal rendelkezik. A bioüzemanyagok támogatása és használata elősegíti az energiafüggőség csökkenését, az üvegházhatás visszaszorulását. A megújuló energiaforrások elsősorban helyi energiaigények kielégítésére jelentenek reális alternatívát. A program legfontosabb elemei: megújuló energiabarát megye kialakítása, a mezőgazdaság energetikai hasznosítású biomassza termelésének fejlesztése, biodízel üzem bővítése, bioetanol és biogáz üzem kialakítása, energiaültetvények kialakítása, a geotermikus energia hasznosítása, szélerőművek építése, az önkormányzati intézmények és lakóközösségek energiafelhasználásának racionalizálása, korszerűsítése és a megújuló energiára épülő nagyprojektek kialakítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Településrendezési és Műszaki Társulás, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, MTESZ Megyei Szervezete, Magyar Energia Hivatal, Energia Központ Kht., civil szervezetek, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, kistérségi társulások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Megújuló energia barát megye program 1. 58 kialakítása Biomassza termelésének fejlesztése, 2. 403 biodízel termelés növelése 3. Biomassza erőmű építése (Szászberek) 14.400 4. Bioetanol gyártás fejlesztése 144 5. Biogázüzem létesítése (Jászapáti) 6. Energiaültetvények kialakítása 691 Geotermikus energia hasznosításának 7. növelése 8. Szélerőművek építése 3.840 Önkormányzati intézmények 9. 432 energiafelhasználásának racionalizálása Lakóközösségek alternatív energia 10. 192 hasznosítása Megújuló energiát hasznosító 11. 144 nagyprojektek kidolgozása Összesen 20.304

Összesen

2010-2013

58 403 144 1.248 691

14.400 288 1.248 1.382

768

768

5.760

9.600

576

1.008

288

480

48

192

9.523

29.827 27


Hitel

Átvett pénzeszközök 9.843


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 10 környezeti nevelést végző közintézmény 15 db megvalósult és tervezett projektet bemutató sajtóanyag 10.000 t/év biodízel kapacitás 9.000 ha repceterület 1 létesített biogázüzem 1 megépített biomassza erőmű 12.000 ha energiafű ültetvény 20-25 megépített szélerőmű 112,5 MW megtermelt energia 20 energetikailag korszerűsített önkormányzati intézmény 10 kidolgozott energetikai nagyprojekt Energiahatékonyság javulása

28

1. Az alprogram megnevezése II.7. Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program egyik fő célja a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek kialakítása, a hulladéklerakóhelyeken válogató üzemek létrehozása, az állati hulladékok szelektív gyűjtése, a lakosság szelektív gyűjtésre való ösztönzése, valamint tájékoztatása. A hulladékgazdálkodás alaplétesítményei – a regionális hulladéklerakók – 2007 elejére a megyében teljes körűen működni fognak. A tervezett regionális hulladéklerakók és néhány egyéb telephely a komposztálható hulladékok és a komposzt feldolgozását fogják végezni. A hulladékgazdálkodás következő lépése a szelektív hulladékgyűjtés, a 2. és 3. kategóriájú állati hulladékok, illetve az építési és bontási inert hulladékok feldolgozásának fejlesztése, komplex hulladék-feldolgozó létrehozása. Az új regionális hulladéklerakók kialakítása szükségessé teszi a régi hulladéklerakók rekultivációját is. Az elkövetkező időszakban gondoskodni kell az állati hulladékok hűtött, szelektív gyűjtéséről, a feldolgozóhelyre (Jásztelek, Kétpó, Karcag, Kunhegyes) történő csöpögésmentes szállításáról, ugyanakkor szükségessé válik a meglévő dögkutak és dögterek rekultivációja is. A 1. osztályú állati hulladékokat az ATEV debreceni telepére kell szállítani megsemmisítésre, a 2. és 3. osztályú hulladékok feldolgozására a Zagyvarékasi SZATEV üzem is felkészült. A kommunális hulladék a megye településein a becslések szerint 51 ezer tonna komposztálható szerves anyagot tartalmaz évente. A megyében 4 helyen működik komposztáló, jelen program keretében ezek bővítése, korszerűsítése és 5 új komposztáló telep építése valósulna meg. A fentieken túl fontos feladat a házi komposztálás elterjesztése. A kommunális szerves anyaggal együtt komposztálható a szennyvíziszap, a szerves mezőgazdasági és ipari hulladék. A megye működő szennyvíztisztítóinak 3.100 t/év szárazanyag tartalommal közel 100 ezer t/év szennyvíziszap keletkezik. Ennek kezelése a mezőgazdasági elhelyezés, szikkasztóágy, szeméttelep és a komposztálás lehet. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, kistérségi társulások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, mezőgazdasági üzemek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Szelektív hulladékgyűjtés 2.880 2. Hulladékfeldolgozás 3.840 3. Hulladéklerakók rekultivációja 3.360 4. Állati hulla gyűjtő-átrakók építése 576 5. Dögkutak rekultivációja 6. Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése 768 7. Komposztálók építése, bővítése, iszapkezelés 768 Összesen 12.192

2010-2013 3.840 6.240 192 192 10.464

Összesen 2.880 7.680 9.600 576 192 768 960 22.656

29


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók A hulladékok legalább 50%-ának szelektív gyűjtése 4-6 új kialakított hulladék feldolgozó 35-40 rekultivált hulladéklerakó 4 új állati hulladékgyűjtő – átrakó 60 rekultivált dögkút 5 új létrehozott komposztáló A szennyvíziszap telepszerű kezelése Környezetterhelés csökkenése

30

1. Az alprogram megnevezése II.8. Megyei erdősítési program megvalósítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye erdősültségi aránya jelenleg 11%, ez az országban az egyik legalacsonyabb érték. Az országos programokban megfogalmazott céloknak megfelelő erdősültségi arány elérése a meglévő erdők megtartásával, az erdőterületek megszüntetésének korlátozásával, minőségi javításával, új erdők telepítésével csak hosszú távon lehetséges. A 2013-ig tervezett 5.000 ha erdőtelepítéssel az erdősültség mértéke 13-15%-ra nő. A program elősegíti azt a szerkezetváltást, mely a szántóföldi árunövény termelést igyekszik mérsékelni, és a kivont területek gazdasági és egyéb hasznokat biztosító tájkonform és környezetbarát erdőművelést szorgalmazza. Erdőtelepítésre javasolt területek a hullámtéri szántók (ha az árvízi biztonságot nem zavarja), a hullámterek menti gyenge minőségű szántók, az árapasztó tározók és öblözetek területe, az ökológiai folyosók területe, a települések beépítésre szánt területeit övező sávok, az ipari-gazdasági területek védősávjaként, mezőgazdasági területeken mezővédő sávként. Kiemelten javasolt az erdőterületeken belül a természetszerű erdők, a védett erdők és az energiaerdők arányának növelése. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Állami és magán erdőgazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok, közhasznú szervezetek b; Közreműködő szervezetek Állami Erdészeti Szolgálat, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, kistérségi társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Erdőtelepítés 1.210 2. Erdőfelújítás 29 3. Ártéri erdőgazdálkodás 29 4. Erdőfenntartás 288 5. Erdőszegély-erdősáv kialakítása 72 Összesen 1.628 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 742

Hitel


2010-2013 1.526 38 38 384 96 2.082

Összesen 2.736 67 67 672 168 3.710

Pályázati források Hazai forrás EMVA 742 2.226

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 5.000 ha új erdő Az erdőállomány minőségi javulása Védett erdőterületek bővülése

31

1. Az alprogram megnevezése II.9. Táj- és természetvédelmi fejlesztések 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A folyók holtágai természetszerű környezetükkel értékes élőhelyek, rekreációs területek, de gazdasági hasznosításra is alkalmasak. Elsődleges rendeltetésük általában a belvíz befogadása. Természeti értékük szerint 3 kategóriába sorolhatók, legértékesebbek a „szentély” kategóriába tartozók. A megyében 29 jelentősebb, 4-5 hektárnál nagyobb területű holtág van, amelyek közül 5 holtág (Cibaki Holt-Tisza, Alcsi Holt-Tisza, Cserőközi Holt-Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Tiszakécskei Holt-Tisza) fejlesztését kívánják a települések megoldani, melyek megvalósítása holtáganként 1,5-10 milliárd forintot jelentene. A NATURA 2000 EU természetvédelmi program keretében a madárvédelmet és élőhelyvédelmet szolgáló területek a megyében 61 települést, összesen több mint 66.000 hektárt érint. Az élőhelyek további védelme érdekében szükséges a természetközeli hasznosítás támogatása. A Jászságban részben már védelem alatt álló területek integrálásával megközelítőleg 10 ezer ha területen kerül létrehozásra a Jászsági Tájvédelmi Körzet, majd a védelem és a kezelés feltételeinek létrehozása, megteremtése után a folyamatos karbantartás válik szükségessé. Tiszasas községben a tervek szerint egy ún. faluarborétum kialakítására kerül sor, melynek célja a település belterületén található jellegzetes fafajták, ritkaságok és egyéb növények bemutatása. A telepítések a falu utcáin és a házak kertjeiben valósulnának meg. Az így kialakított „zöld” településkép javítaná az itt élők életminőségét, amellett, hogy jelentős turisztikai vonzerővel is bír. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vízügyi igazgatóságok, nemzeti park igazgatóságok b; Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Holtágrehabilitáció 8.640 2. NATURA 2000 program megvalósítása 768 3. Jászsági Tájvédelmi Körzet kialakítása 115 4. Faluarborétum kialakítása 144 Összesen 9.667 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.126

Hitel


2010-2013 10.560 768 77 192 11.597

Összesen 19.200 1.536 192 336 21.264

Pályázati források Hazai forrás SA, EMVA 2.126 17.012

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Holtágrehabilitációs tervek számának növekedése NATURA 2000 program megvalósítása Kezelt, fenntartott területek bővülése Egy új kialakított faluarborétum

32

1. Az alprogram megnevezése II.10. Megyei öntözésfejlesztési program 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye mezőgazdaságának jövőbeni fejlesztési lehetőségei között meghatározó szerepű az öntözési kapacitások kihasználása és bővítése. Ez nemcsak a termelés korszerűsítését és biztonságának növelését teszi lehetővé, hanem legtöbbször a környezeti adottságokhoz igazodó, fenntartható agrártermelést is elősegíti. Megyénkben a biztonságos mezőgazdasági termelés a korábbi időszakokban is csak mesterséges vízpótlással volt lehetséges. Az egyenletes térségi vízellátás csak az öntözési lehetőségek további bővítésével oldható meg. A legfontosabb célnak az öntözési kapacitások korábbi szintjének elérését kell tekinteni, így néhány év alatt megduplázható lenne a megyében a vízjogilag engedélyezett, illetve ennek következményeként az öntözésre alkalmassá váló ún. berendezett területek nagysága (70-75 ezer hektárra). A rendszeres vízellátás a mezőgazdaságban mérsékelné a termelési kockázatot, kiegyenlítettebbé téve a termelést, valamint számottevően növelné a kertészeti kultúrák területi arányát. A mezőgazdasági termelés biztonsága és kiszámíthatósága olyan élelmiszeripari, hűtőipari, kereskedelmi, feldolgozóipari beruházásokat eredményezhet, amelyek jelentős munkahelyteremtéssel párosulhatnak. A program keretében környezetgazdálkodási, vizes élőhelyfenntartási, természetvédelmi szempontok is érvényesülnek. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Megyei vízgazdálkodási társulatok, a megyében érintett vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok, az érintett mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, kistérségi társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, vízügyi és természetvédelmi szervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász Nagykun Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Megyei öntözésfejlesztési program előkészítése 2. Meglévő öntözőművek rekonstrukciója és fejlesztése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 780

Hitel

2007-2009 120 1.536 1.656


2010-2013 6.144 6.144

Összesen 120 7.680 7.800

Pályázati források Hazai forrás EMVA 3.120 3.900

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Felújított öntözött telepek számának növekedése Kialakított új öntözött területek bővítése Új munkahelyek létesítése Az agrártermelés minőségi javulása

33

1. Az alprogram megnevezése II.11. Zagyva-Tarna vízgyűjtő program 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Magyarország földrajzi fekvése miatt a vízgyűjtők nagyobb része hazánk határain túlnyúlnak, csak néhány kisebb, de jelentőségét tekintve nem elhanyagolható vízgyűjtő van, melynek egész területe az országhatáron belülre esik. Ezek egyike a Zagyva-Tarna vízrendszere. A Zagyva-Tarna vízgyűjtő megyében lévő alsó szakasza teljesen síkvidéki jellegű, melynek területén 15 megyei település található. Az 1999. és 2000. év rendkívül csapadékos időjárása a Zagyva-Tarna vízgyűjtő területén is ráirányította a figyelmet a védekezés, a megelőzés fontosságára, a területi vízrendezés és a belterületi vízrendezés szerves kapcsolatának megteremtésére, a beavatkozások meghatározásának szükségességére. A Zagyva-Tarna árvízvédelmi műveinek jelenlegi védőképessége indokolttá teszi az árvízvédelmi rendszer egyes elemeinek fejlesztését, különös tekintettel az árvízvédelmi fővédvonalakra, a vízfolyások medrére és hullámterére, a tározási lehetőségekre, valamint a biztonságos üzemeltetéshez elengedhetetlen megfigyelő, riasztó és előrejelző rendszerre. A Zagyva-Tarna vízgyűjtő megyét érintő részén az árvíztől mentesített terület nagysága 314 km2, melyet 153 km hosszúságú elsőrendű fővédvonal véd, amelynek mintegy 57 %-a nem tesz eleget az árvízvédelmi töltésekkel szemben támasztott követelményeknek. Ennek megoldása a követező időszak fontos feladata, mivel a védett területen több mint 70 ezer ember él. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Települési önkormányzatok, illetékes természetvédelmi és vízügyi felügyelőség 4. Az alprogram megvalósulásának területei A Zagyva-Tarna vízgyűjtő területén fekvő 15 megyei település 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Védővonal és tartozékai kiépítése 626 2. Tározók építése 3. Meder- és hullámtérrendezés 144 4. Monitoring rendszer felállítása Összesen 770 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 163

Hitel


2010-2013 Összesen 437 1.063 282 282 87 231 54 54 860 1.630

Pályázati források Hazai forrás KA, SA 652 815

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 87 km hosszú szakaszon védvonalfejlesztés A Borsóhalmi vésztározó és a Jásztelki szükségtározó lokalizációs töltésének fejlesztése

34

Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma II.1. II.2. II.3. II.4. II.5. II.6. II.7. II.8. II.9. II.10. II.11. Összesen

Alprogram megnevezése Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem A megyei Ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása A Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése Megyei belvízrendezési program Megyei szennyvízkezelési program Alternatív és megújuló energia hasznosítása Hulladékgazdálkodási rendszer ek fejlesztése Megyei Erdősítési Program megvalósítása Táj- és természetvédelmi fejlesztések Megyei öntözésfejlesztési program Zagyva-Tarna vízgyűjtő program

2007-2009 42.816 30.912 4.704 13.920 19.498 20.304 12.192 1.628 9.667 1.656 770 158.067

2010-2013 29.184 14.400 12.960 13.140 9.523 10.464 2.082 11.597 6.144 860 110.354

Összesen (MFt) 72.000 30.912 19.104 26.880 32.638 29.827 22.656 3.710 21.264 7.800 1.630 268.421

35

III. Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése

III.1.

A gazdasági potenciál fejlesztése a megye Észak-keleti részén

III.2.

Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése

III.3.

A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése

III.4.

Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése

III.5.

Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések

III.6.

Ipari parkok és ipari területek fejlesztése

III.7.

Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése

III.8.

Turisztikai fejlesztése

III.9.

Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében

szálláshelyek

fogadókapacitás-növelése,

minőségjavítása,

vendéglátás

III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése III.11. Külterületi infrastruktúra fejlesztése III.12. A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések III.15. Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében III.16. A kistelepülések élelmiszer kiskereskedelmi hálózatának kialakítása

36

1. Az alprogram megnevezése III.1. A gazdasági potenciál fejlesztése a megye északkeleti részén 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye társadalmi-gazdasági fejlettségében megmutatkozó különbségek térben jól lehatárolhatók. A megye Észak-keleti térsége gazdaságfejlesztésének súlyponti eleme a meglévő iparterületek hasznosítása, fejlesztése, ami csak infrastrukturális fejlesztésekkel együtt valósítható meg. A gazdasági bázis megerősítése új vállalkozások indítását, az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások fokozatos kiépítését igényli. Új ipari park létrehozásával (Tiszafüred), illetve a tőkevonzó képesség erősítésével megalapozható szilárd gazdasági bázis a továbbfejlődés kiindulási pontja lehet. A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezetben a gazdasági-társadalmi felzárkózás azonban eddig nem következett be, ugyanakkor a repülőtér felszereltsége, a meglévő infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a térség gazdaságfejlesztésének motorjává váljon. A térség klasszikus agrártáj, a hazai rizstermesztés és -feldolgozás központja, így a hosszú távú versenyképesség feltétele a rizságazat átfogó fejlesztése. Az adottságok figyelembevételével, a műszaki infrastrukturális beruházásokkal a rizs termőterület 1.300-1.400 ha-ra történő fejlesztése megvalósítható. Az idegenforgalom szempontjából kiemelkedően fontos Tisza-tó hasznosítása és fejlesztése alapvetően meghatározza a térség településeinek fejlődését, ezért fontos a megfelelő vízminőség biztosítása, az eutrofizációs folyamatok visszaszorítása és a kiszolgáló infrastrukturális beruházások megvalósítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Ipari parkot fenntartó társaságok, települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek, vállalkozások, vízgazdálkodási társulások, termelői csoportok, feldolgozók b; Közreműködő szervezetek Munkaügyi központok, inkubátorházak, kistérségi társulások, Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultás, Szarvasi Kutató Intézet 4. Az alprogram megvalósulásának területei Karcagi és tiszafüredi kistérségek 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Új ipari park és ipari területek kialakítása 1.935 Kunmadarasi repülőtéren nemzetközi cargo repülőtér és 2. 24.000 logisztikai bázis kialakítása 3. Inkubátorházak építése 553 4. Rizságazat fejlesztése 922 5. Vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések a Tisza-tavon 7.557 Összesen 34.967 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 64.664

Hitel


2010 - 2013

Összesen 1.935

60.000

84.000

691 323

1.244 1.245 7.557 95.981

61.014


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új ipari park, 6 új inkubátorház A katonai repülőtér termelő infrastruktúrájának kialakítása, kialakított kifutó és guruló pálya 1.300-1.400 ha indián rizstermő terület 35 km hosszan kotrás, 2700 ha-on növényzetszabályozás Az érintett térségek gazdasági-társadalmi fellendülése 37

1. Az alprogram megnevezése III.2. Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Szolnokon - kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan - jelentős tranzitforgalom halad keresztül. A négy áruforgalmi csatorna (közút, vasút, légi út és vízi út) megléte magában hordozza a város országos szintű logisztikai központtá történő fejlesztésének lehetőségét. Már ma is több jelentős ipari és mezőgazdasági vállalkozás telephelye található itt, melyek raktározási tevékenységet is folytatnak. A raktárbázis kialakulásához elengedhetetlen a logisztikai központ keretein belül egy ún. Agrár Logisztikai Bázis létrehozása. Szolnok város logisztikai szerepének erősítését az alábbi fejlesztések szolgálhatják: - a működő, beton kifutó pályával ellátott katonai reptéren kisgépes terminál kialakítása az egész régió gazdasági és turisztikai fejlesztéseire is hatással lesz; - Szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központ továbbfejlesztése (agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése); - az agrár-, de az ipari termékek jelentős részének szállítása is vízi úton a legolcsóbb, ezért szükséges egy új medencés kikötő létesítése; - a 2006-ra teljes körűen kiépülő Logisztikai Szolgáltató Központ és az Ipari Park közötti összeköttetés biztosítása Törökszentmiklós térsége összesen 687 ezer tonna tároló kapacitással rendelkezik, amely 170-200 ezer ha gabona vetésterület termésének tárolására alkalmas. A logisztikai, technológiai feltételek megteremtésével a régió egyik fontos gabonalogisztikai bázisává válhat. Ehhez egy árukikötő megépítése és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése szükséges a Tiszapüspöki Tisza szakaszon. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 4. Az alprogram megvalósulásának területei Örményes, Szolnok, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Szolnoki repülőtér polgári hasznosítása 1.843 2. Szolnoki Logisztikai Központ továbbfejlesztése 2.719 3. Szolnoki medencés kikötő létesítése 4. Gabonakikötő és agrárlogisztikai bázis kialakítása 5.603 Összesen 10.165 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.004

Hitel


2010 - 2013

7.576 2.304 9.880

Összesen 1.843 2.719 7.576 7.907 20.045


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Új polgári terminál, 600-1.500 m2 hasznos területű inkubátorház Új raktárbázis, teljes körű vámügyintézés, új karbantartó bázis Új medencés kikötő és árukikötő, új Agrár Logisztikai Központ 150 ezer tonna új gabona tárolókapacitás, 6 km felújított út A térség áruforgalmi és kereskedelmi szerepének, gazdasági versenyképességének erősödése 38

1. Az alprogram megnevezése III.3. A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye agrártermelését a megyei élelmiszeripari termelés jelentős csökkenése, az egyes feldolgozóipari tevékenységek megszűnése jellemzi. A megye gazdaságában, foglalkoztatásában az alapanyag és élelmiszeripari termelés egyensúlyának visszaállítása, az élelmiszeripari feldolgozottsági fok növelése érdekében szükséges az egyes feldolgozó kapacitások reaktiválása, a meglévő kapacitások technológiai korszerűsítése. Az alprogram célja a munkaigényes és nagyobb hozzáadott értéket biztosító termékek előállításán túl az egyes termékek versenyképességét meghatározó magas feldolgozottsági szint és magas minőség elérésére, továbbá az élelmiszerbiztonsági előírásokat és a fogyasztói szokásokat, igényeket meghatározó „egészséges termék” előállítása is. A kapacitások újraélesztésére figyelembe véve a megye baromfihús előállításban, valamint az egyes tájterületekre jellemző zöldség- és gyümölcstermesztésben betöltött szerepét - elsősorban a baromfiipar és a konzervipar tekintetében van szükség. Az egyes kis- és közepes kapacitású feldolgozók EU normáknak és követelményeknek való megfelelésével a helyi és kistérségi ellátáson túl tájjellegű termékfejlesztéssel, a marketing és logisztika kiépítésével piacbővítés is megvalósítható. Az intézkedések az élelmiszerbiztonság, a minőségbiztosítás feltételeinek megteremtését is megcélozzák. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Élelmiszeripari vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, kistérségi társulások, kamarák, FVM JászNagykun-Szolnok Megyei Hivatala 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Tanulmányok készítése 144 2. Élelmiszeripari reaktiválás, technológiafejlesztés 4.032 3. Zöldség-gyümölcs tárolás, marketing, logisztika 1.440 4. Élelmiszerbiztonság, minőségbiztosítás 672 Összesen 6.288 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.138

Hitel


2010 - 2013 3.264 1.536 288 5.088

Összesen 144 7.296 2.976 960 11.376


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 új zöldségfeldolgozó üzem, 3 új gyümölcsfeldolgozó üzem 1 új tejfeldolgozó üzem, 1 új napraforgómag-feldolgozó üzem, 1 új aprómag-feldolgozó üzem 1 új vöröshagyma-feldolgozó üzem, 2 új korszerű vágóhíd, feldolgozó üzem 5.000 m2 területen feldolgozó üzemek, hűtőházak, aszalók, csomagolóüzemek A növénytermesztés- és értékesítés piacképességének erősödése A minőségi élelmiszertermelés feltételeinek javulása

39

1. Az alprogram megnevezése III. 4. Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye természeti értékei között kiemelt jelentőségűek a folyóvizek, elsősorban a Tisza és a Hármas-Körös. A folyók egyre inkább az aktív turizmus kedvelt helyszínei is, így jó lehetőség kínálkozik a turizmus környezetkímélő fejlesztésére. Ehhez szükséges a partoldali infrastruktúra fejlesztése, hajó- és csónakkikötők létesítése, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kialakítása. A hajózás fejlesztése multiplikátor hatást gyakorol a térség gazdasági fejlődésére. A folyó menti településeken egyre növekszik az érdeklődés a kishajózás és sporthajózás, valamint a hosszabb vízi utak iránt, de nincs megfelelő kikötői hálózat. A hajózás szorosan kapcsolható a Tisza és a Körös környezetét bemutató turisztikai programokhoz, a természetközeli turizmushoz, ezért támogatni kell a tiszai hajózásban érintett vállalkozásokat a szolgáltatások fejlesztésében a marketingkommunikáció és az információs rendszerek kialakításával, működtetésével. A kikötők összehangolt fejlesztése minden érintett településnek érdeke. A folyami infrastruktúra kiépítése és jobb kihasználása az egyes települések és vállalkozók eddigi erőfeszítését integráló fejlesztési program kidolgozásával és megvalósításával valósulhat meg. 1. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Vállalkozások, többcélú kistérségi társulások, civil szervezetek, települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, megyei és regionális idegenforgalmi szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara 4. Az alprogram megvalósításának területei Abádszalók, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Nagykörű, Nagyrév, Öcsöd, Rákóczifalva, Szolnok, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaszőlős, Vezseny 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Kikötők rekonstrukciója, fejlesztése 184 2. Új kishajó-kikötők létesítése 461 3. Vízparti infrastruktúra kiépítése, fejlesztése 617 Szolgáltatások és hajózáshoz kapcsolódó turisztikai 4. 203 termékek fejlesztése Információs rendszer kiépítése, működtetése, 5. 405 marketing tevékenység Összesen 1.870 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 285

Hitel


2010 - 2013 156 184 451

Összesen 340 645 1.068

129

332

56

461

976

2.846


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 7 új kishajó kikötő, 13 fejlesztett kikötő, 7 × 0,5 km kiépített lejáró út 7 kiépített vízi jármű tároló- és kölcsönzőhely, 14 kiépített higiénés kiszolgáló hely Településenként 3 kapcsolódó vállalkozás, 3-féle kiadvány, 280 db információs tábla A vízi és vízparti turizmus fellendülése

40

1. Az alprogram megnevezése III. 5. Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye igen gazdag termál- és gyógyvizekben. Az utóbbi években megvalósult fürdőfejlesztések és -rekonstrukciók mellett további beruházások szükségesek a minőségi kínálat megteremtéséhez és komplexebbé tételéhez. Ennek érdekében termál- és gyógyfürdők rekonstrukcióját, fejlesztését, szabadtéri medencék téliesítését, gyógyszolgáltatások bevezetését, bővítését kell megvalósítani. Több település tervezi új termál- és gyógyfürdő építését, egészségturisztikai centrum kialakítását, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. Az egészségturisztikai marketing tevékenység, továbbá a termál- és gyógyvíz hasznosításához kapcsolódó turisztikai termékek kialakítása, programok, rendezvények, képzések szervezett lebonyolítása szintén megoldandó feladat. A Tiszafüredi térség turizmusának összehangolt fejlesztése szükségessé teszi a települések közötti együttműködés kialakítását. Ezt szolgálja a kistérség termál- és gyógyvizekben gazdag hét települése részvételével tervezett Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása is. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Vállalkozások, települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, kistérségi többcélú társulások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, megyei, regionális és országos turisztikai szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4. Az alprogram megvalósításának területei Gyógycentrum kialakítása: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászapáti, Szolnok, Martfű, Tiszasüly Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása: Abádszalók, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre Medencék korszerűsítése: Berekfürdő, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Karcag, Kunhegyes, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs települések közigazgatási területe Fürdőfejlesztés: Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós és Túrkeve települések közigazgatási területe Új fürdők kialakítása: Kunszentmárton, Újszász Szolgáltatások és kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztése, Megyei Termál Klaszter kiterjesztése: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Gyógycentrumok kialakítása 2.400 2. Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása 13.440 3. Medencék korszerűsítése 653 4. Fürdőfejlesztés 250 5. Új fürdők kialakítása Szolgáltatások és kapcsolódó turisztikai termékek 6. 144 fejlesztése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter 7. 29 kiterjesztése Összesen 16.916

384 864

Összesen 4.320 13.440 653 634 864

384

528

38

67

3.590

20.506

2010-2013 1.920

41


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Vízforgató technológiával ellátott, korszerűsített 26 medence, 5 kialakított gyógycentrum 6 kialakított új fürdő, 13 továbbfejlesztett fürdő, 480 létrehozott munkahely A termál- és gyógyfürdők vonzerejének növekedése A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelkedése

42

1. Az alprogram megnevezése III.6. Ipari parkok és ipari területek fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megyében 11 ipari park található, amelyből 8 működőnek tekinthető. Az ipari parkokban működő vállalkozások döntően feldolgozó ipari jellegűek. A megye ipari parkjainak fejlettségi szintje a kezdeti stádiumban van. Mivel minden ipari park más-más adottsággal rendelkezik és jellemzően forráshiánnyal küzd, egy korszerű együttműködési rendszer kialakítása igen jelentős áttörést eredményezhet. Az együttműködés kialakítása - az ott lévő gazdasági erőforrások hatékonyabb hasznosításával és erőteljes marketingtevékenységgel párosulva - egyidejűleg csökkentheti a megye kistérségei közötti fejlettségi különbségeket is. Ugyanakkor az együttműködési hajlandóság alacsony szintje, különösen a gazdasági ágakban, a képzés és a K+F területén továbbra is meghatározó. Ezért különösen fontos az itt működő ipari parkok fejlesztése, infrastruktúrájának kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, a betelepítési program kidolgozása, valamint beszállítói hálózatok és klaszterek szervezése. Ugyancsak fontos egy gazdasági innovációs és K+F központ létrehozása a megyeszékhelyen, a meghatározó vállalkozások és a főiskolák bevonásával. Kiemelkedő jelentőségű lehet az érintett kistérségek beszállítói hálózatainak létrehozása a meghatározó jelentőségű vállalkozásokra építkezve, valamint az ipari parkokban szolgáltató központok és inkubátorházak létrehozása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Ipari parkokat működtető szervezetek, konzorciumok, beszállító hálózatok tagjainak konzorciumai, klaszterek, vállalkozások, helyi önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht., Észak-Alföldi Ipari Innovációs Központ Kht., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 4. Az alprogram megvalósulásának területei Ipari park fejlesztési lehetőség: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Karcag, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Szászberek, Szolnok (2), Törökszentmiklós Iparterület fejlesztési lehetőség: Abádszalók, Alattyán, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászalsószentgyögy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kengyel, Kisújszállás, Öcsöd, Örményes, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Tiszaföldvár, Tiszavárkony, Tószeg, Túrkeve, Újszász 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Ipari parkok infrastrukturális fejlesztése 2.880 2. Ipari és logisztikai szolgáltatások fejlesztése 1.190 3. Innováció- és befektetésösztönzés 768 Ipari beszállítói hálózat fejlesztése, K+F klaszter 4. 1.440 létrehozása 5. Ipari parkok együttműködésének erősítése 328 6. Ipari területek fejlesztése 864 Összesen 7.470

2010-2013 1.920 2.381 1.152

Összesen 4.800 3.571 1.920

1.920

3.360

440 1.152 8.965

768 2.016 16.435

43


Hitel 4.109



7. Az alprogram megvalósulását mutatók 10 ipari park infrastrukturális fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmánya és betelepítési terve, 8-10 új iparterület 4 új inkubátorház (Szolnok, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Mezőtúr) 1 minősített ipari park cím (szolnoki), 1 integrátori ipari park cím (jászfényszarui) 1 kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park cím (törökszentmiklósi) A megye ipari parkjainak 1 közös honlapja és 1 közös befektetési kiadványa Részvétel hazai és nemzetközi vásárokon, kiállításokon, saját szervezésű szakmai fórum A gazdasági innováció növekedése A megye ipari potenciáljának erősödése

44

1. Az alprogram megnevezése III. 7. Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az információ-technológiai alkalmazások alapjaikban formálják át társadalmi-gazdasági életünket elősegítve az információs társadalom kialakulását. A kommunikációs infrastruktúrák fejlesztésének fő célja a korszerű információs technológiák alkalmazásával az életminőség javítása, és a versenyképesség növelése. A szélessávú internet-infrastruktúra hálózatfejlesztés keretében sor kerülhet a telekommunikációs és az elektronikus információs hálózatok kiépítésére, fejlesztésére, az informatikai rendszerek, valamint egységes adatbázisok kialakítására. A teleházak, közösségi elérhetőségi helyek segítik a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklését, azonban ma még csak 15 településen működik teleház a megyében. A helyzetet az is nehezíti, hogy az internet-elérhetőség alacsonyfokú, a helyi tartalomszolgáltatás pedig gyenge. A megyében eddig mintegy 21 településén épült ki kábeltelevíziós hálózat. A kábeltelevíziós rendszerek kiépítése szükséges a kistérségek, települések felzárkózásához és fejlődéséhez. A program célja, hogy a helyi közösségek rendelkezzenek a korszerű technológiák termékeivel és információs szolgáltatások hozzáférésével. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Lakosság, települési önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, közintézmények, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Országos, regionális, helyi telekommunikációs szolgáltatók, Információs Társadalom Kht., fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, civil szervezetek 4. Az alprogram megvalósításának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Megyei program készítése a telekommunikációs és 1. 5 az informatikai fejlesztésekre 2. Szélessávú Internet-infrastruktúra kiépítése 1.632 3. Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése 307 4. Kábeltelevíziós hálózatok létesítése 1.296 Összesen 3.240 6. Forrástérkép ( millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 823 823

Hitel


2010-2013

Összesen

5

10

2.976 230 1.776 4.987

4.608 537 3.072 8.227


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 80.000-rel nő a szélessávú Internet hálózatra csatlakozott lakások száma 80.000-rel nő a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma Minden településen működő teleház 73 új közösségi hozzáférési hely A lakosság tájékoztatási színvonalának javulása Az információs társadalom társadalmi beágyazódottságának növekedése 45

1. Az alprogram megnevezése III. 8. Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, minőségjavítása, vendéglátás fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye települései közül csak 27 településen működnek kereskedelmi szálláshelyek. A kereskedelmi szállásférőhely-kapacitás nem tekinthető kielégítőnek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból, túlnyomó része kempingekben található. Ezért fontos új szálláshelyek építése. A konferencia turizmus fejlesztése érdekében legalább négycsillagos szállodákat kell építeni a vendégek fogadására. A kastélyok, kúriák szállodává alakításával, turisztikai célú hasznosításával is javíthatók a konferencia- és üzleti turizmus lehetőségei. Továbbá bővíteni szükséges a termál-, gyógy- és egészségturizmust kiszolgáló szállodák számát, melyek csökkentik a tranzitjelleget és a szezonalitást, egyben magasabb turisztikai bevételt eredményez. A megyében a magánszálláshely kínálat színvonalán és mennyiségén új szállások létesítésével és a meglévők komfortnövelésével kell javítani, továbbá szükséges a közösségi létesítmények kiépítése és akadálymentesítése. A vendéglátás terén kiemelten szükséges a minőségi fejlesztés. A turizmusba bekapcsolódó településeknek fel kell készülni az átutazó vendégek fogadására is vendégházak, út menti motelek építésével. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Vállalkozások, települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, megyei, regionális és országos turisztikai szervezetek, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, civil szervezetek, lakosság 4. Az alprogram megvalósításának területei A megye 18 városa, valamint Fegyvernek, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Kétpó, Pusztamonostor, Szajol, Szelevény, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszaszőlős, Tiszatenyő és a 4-es, 32es, 34-es és 442-es utak menti területek 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Szálláshelyek építése, korszerűsítése 2. Kastélyok, kúriák, kollégiumok szállodává alakítása, felújítása 3. Közösségi létesítmények kiépítése, akadálymentesítés 4. Éttermek, vendéglátóhelyek, építése, korszerűsítése 5. Pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.041

Hitel


2007-2009 1.392 3.456 288 576 144 5.856

2010-2013 2.208 1.920 96 288 48 4.560

Összesen 3.600 5.376 384 864 192 10.416


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 8 kialakított pihenőhely, 7 kialakított étterem, 4 új szálloda, 4 új panzió, 5 új apartmanszálló 4 új kemping, 4 továbbfejlesztett kemping, 150 kialakított magánszálláshely 5 szállodává alakított kastély, 2 kollégium szállásfejlesztése, 4 új közösségi létesítmény 8 akadálymentesített turisztikai létesítmény A szálláshelyek kapacitáskihasználtságának emelkedése, a fogadókészség sokszínűségének növekedése

46

1. Az alprogram megnevezése III.9. Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az alprogram célja egy olyan - a K+F eredményekre is támaszkodó - gabonavertikum megalapozása, amely folyamatosan képes előállítani a klimatikusan és talajtanilag legalkalmasabb termőhelyeken 200-300 ezer tonna kiváló minőségű búzát. A program a termelés megszervezésén, feltételeinek biztosításán túl a közös tárolás, kezelés és az értékesítés megszervezését folytató szervezet létrehozását is magába foglalja. A minőségi termelés garantálja a jövedelmezőséget és a versenyképességet, a megtermelt áru, mint az Alföld „hungarikuma” jelkép értékűvé válhat. Az integrációval foglalkozó szervezetek szakmai tanácsadással segítik elő a minőségi termelés egyes fázisaiban a kutatóintézetek és szaporítóanyag-előállítók technológiával kapcsolatos elvárásainak érvényesülését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Mezőgazdasági termelők b; Közreműködő szervezetek Kutató intézetek, vetőmag-előállítók és forgalmazók, kereskedelmi és feldolgozó vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Központi és régiós szervezetek kialakítása 384 2. Marketing-piackutatás 144 3. Szaporítóanyag-logisztika 115 4. Minőségbiztosítás, vizsgálatok 288 5. Laborfejlesztés 384 6. Tehnológiai-technikai fejlesztések 1.882 Összesen 3.197 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 563

Hitel


2010-2013 48 192 77 288 1.824 2.429

Összesen 432 336 192 576 384 3.706 5.626


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2-300 ezer tonna előállított kiváló minőségű búza 300 ezer ha nagyságú termőterület 12.500 tonna új tárolókapacitás A búzatermesztés versenyképességének növekedése A mezőgazdasági termékek piacának növekedése

47

1. Az alprogram megnevezése III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése 2. A program ismertetése, indoklása A turizmusfejlesztés fő célja az életminőség javítása a turizmus által. Az attrakciófejlesztés legfontosabb része a termékfejlesztés, melynek alapja a vonzerőfejlesztés. A megyei adottságok figyelembevételével kell a turisztikai vonzerőt fejleszteni az egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus és aktív turizmus fenntartható fejlődése érdekében. a) Ökoturizmus fejlesztése: Kerékpárút-hálózat fejlesztése révén össze kell kötni a látnivalókat, pihenőhelyeket. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a tájvédelmi körzetek egyediségére alapozva ismeretterjesztő és információszolgáltató látogatóközpontok, erdei iskolák kialakítása, kunhalmok turisztikai hasznosítása, természetjárás feltételeinek kialakítása, valamint az ökoturizmus feltételeinek javítása szükséges. b) Állat- és növénypark fejlesztés: A Jászberényi Állat- és Növénykertben szükséges egy erdei oktatóház kialakítása, az állatkerti bemutatóhelyek fejlesztése, valamint egy országos jelentőségű mérges kígyó bemutató-, állat- és természetvédelmi mentőhely kialakítása. c) Konferenciaturizmus fejlesztése: Nagy létszámú rendezvények iránti igény várható a hivatásturizmus további erősödése miatt. Több száz fős rendezvények, kiállítások lebonyolítására alkalmas helyszínek létrehozása, kiállítási csarnok, konferenciaközpont megépítése szükséges a megyeszékhelyen, és a térségi központokban. d) Falusi turizmus területén dinamikus növekedés tapasztalható. Növekszik az igény a vidéki életformát bemutató helyszínek, faluházak, tájházak kialakítására, gyűjtemények, szabadtéri kemencék, kézműves műhelyek, közösségi helyszínek létrehozására, egyedi kulturális és gasztronómiai rendezvények szervezésére. e) Kulturális turizmus fejlesztéséhez a vallási (Jánoshidai Premontei Rendház), történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása – bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése szükséges, pl. Szolnoki Repülőmúzeum. Egyedi látványosságot jelent a templomok, kúriák, műemlékek, műemlék jellegű épületek turisztikai hasznosítása, pl. szélmalom rekonstrukció. Fontos az ajándéktárgyak értékesítési rendszerének kialakítása, a visszatérő rendezvények meghonosítása, szabadtéri színpadok kialakítása, kulturális utak szervezése. f) Marketing tevékenység fejlesztését az élmény elemekre kell alapozni. A megyére jellemző népi kézművesek együttműködése elősegítésére indokolt egy kézműipari klaszter létrehozása. Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása szükséges az utazásszervezők bevonásával. Növelni kell a szervezett beutaztatás arányát, az e-marketing szerepét, bővíteni és korszerűsíteni kell a tourinform irodai tevékenységet. Továbbá szükséges egy tájékoztató tábla rendszer kiépítése. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, vállalkozások, megyei turisztikai szervezetek, rendezvénygazdák

turisztikai

b; Közreműködő szervezetek Regionális és országos turisztikai szervezetek, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, szakmai szervezetek, civil szervezetek, lakosság 4. Az alprogram megvalósításának területei a) Ökoturizmus: Tisza-, Körös-, Zagyva-, Tarna-, Hortobágy-Berettyó folyók és a patakok, csatornák térsége, holtágak környezete, Tisza-tó vízterei partjai és környezete b) Állat- és növénypark: Jászberény 48

c) Konferenciaturizmus: Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Karcag, Kétpó, Szolnok, Tiszafüred, Tiszaroff d) Falusi turizmus: Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászapáti, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Kunhegyes, Mezőtúr, Nagyrév, Szajol, Tiszabura, Tiszaigar, Tiszasüly, Tiszaszőlős, Túrkeve e) Kulturális turizmus: Abádszalók, Cibakháza, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Fegyvernek, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kengyel, Kenderes, Kisújszállás, Kőtelek, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Nagykörű, Rákóczifalva, Szolnok, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász f) Marketing tevékenység: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Ökoturizmus fejlesztése 2.880 2. Állat- és Növénypark fejlesztése 250 3. Konferencia turizmus fejlesztése 4. Falusi turizmus fejlesztése 797 5. Kulturális turizmus fejlesztése 1.795 6. Marketing tevékenység fejlesztése 720 Összesen 6.442 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.356

Hitel


2010-2013 2.400 2.160 835 749 960 7.104

Összesen 5.280 250 2.160 1.632 2.544 1.680 13.546


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Ökoturizmus: 4 új látogatóközpont, 1 továbbfejlesztett látogatóközpont, 6 kialakított horgásztó, 5 korszerű szabadvízi-strand, 2 új vadászház, 2 erdei iskola, 5 nyári tábor, 6 kerékpáros pihenő, 3 kerékpárkölcsönző és -szerviz, 1 kialakított horgászfalu, 3 kiállítótorony, 1 bemutatósétány, 1 új tanösvény, 1 vadas-park, 2 lovarda, 3 horgásztó, 1 csónakázótó Állat- és növénypark: 1 erdei oktatóház, 1 mérges kígyó mentő- és bemutatóhely, állatkerti bemutatóhelyek Konferenciaturizmus: 3 kiállítási csarnok, 2 új konferencia központ, 3 korszerűsített konferencia helyszín Falusi turizmus: 5 bemutató helyszín, 3 kézműves műhely, 5 fejlesztett tanya Kulturális turizmus: 3 felújított, korszerűsített múzeum, 1 vallástörténeti múzeum, 3 kialakított emlékhely, 5 hasznosított műemlék és műemlék-jellegű épület, 7 kialakított rendezvényhelyszín, 2 új szabadidő-komplexum, 10 turisztikailag hasznosított templom Marketing tevékenység: 11 városi új tourinform iroda, 7 kistérségi tájékoztató táblarendszer, 18 turisztikai új honlap, 7 kistérségi honlap, turisztikai összefoglaló kiadvány és térkép A turizmus versenyképességének és vonzerejének növekedése A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelkedése

49

1. Az alprogram megnevezése III.11. Külterületi infrastruktúra fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tisza és mellékfolyóinak árvizei rendszeresen és nagy területeket érintően okoznak elöntéseket. A megye vízgazdálkodási adottságainak jellemzői az árvizekkel párosuló, máskor önállóan is jelentkező bel- és külterületi belvízi elöntések. Az utóbbi másfél évtizedben a külterületi infrastruktúra műszaki állapota fokozatosan romlott, a belvízmentesítésre kiépült rendszerek működőképessége sok tekintetben alkalmatlanná vált e funkció ellátására. A fejlesztés célja a természeti károk mérséklése, a gazdálkodók és a külterületen élők élet- és termelési feltételeinek, biztonságának javítása, a vízborítás idejének lerövidítésével, a kockázat és károkozás minimalizálásával. Mindehhez elengedhetetlen a külterületi belvízcsatornahálózat rekonstrukciója. Kisebb jelentőségű, de a komplexitás szempontjából szükséges a külterületi utak tulajdoni, használati jogának rendezése, fenntartásuk finanszírozása, a majorok, mint potenciális szolgáltató centrumok fejlesztése és a kifejezetten gazdasági-termelési célokat szolgáló tanyafejlesztés. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, kistérségi többcélú társulások, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belvízrekonstrukció 960 2. Külterületi útfelújítás 192 3. Major- és tanyafejlesztés 480 Összesen 1.632 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.248

Hitel


2010-2013 1.920 768 1.920 4.608

Összesen 2.880 960 2.400 6.240


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Felújított külterületi belvízcsatorna-hálózat Felújított külterületi utak Korszerűsített tanyák, majorok A vidéki térségek népességmegtartó képességének erősödése

50

1. Az alprogram megnevezése III.12. A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az alprogram célja az elavult sertés- és szarvasmarha tartási és takarmányozási technológia korszerűsítése, megteremtve a versenyképesség feltételeit. A sertés- és szarvasmarhatelepek korszerűsítése, a termelőtevékenység folytatása jelentős foglalkoztatást jelent, a takarmánykeverők korszerűsítésével csökkenthetők a takarmányozás fajlagos költségei, míg a tejházak rekonstrukciója a hatékonyság és a minőségi tejtermelés feltételeinek javulását eredményezi. A jövőben ki kell alakítani azokat a termelői, értékesítési szerveződéseket, melyek a program eredményes végrehajtásának feltételeit teremtik meg. A szövetkezésbe tömörülő sertéstenyésztők egységes fellépése, értékesítési biztonságot, nagyobb jövedelmezőséget ígér. Elő kell segíteni a magyar őshonos sertésfajta versenyhelyzetét, tekintettel a kedvező értékesítési lehetőségekre. A költség- és környezetkímélő tartási és takarmányozási technológia szintén a fajta elterjedésének irányába hat. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Sertés- és szarvasmarha-tenyésztő vállalkozások b; Közreműködő szervezetek: Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, szakmai érdekvédelmi szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Tartástechnológia 3.456 2. Takarmánytechnológia fejlesztése 1.114 3. Fejőház rekonstrukció 768 4. Munkagépek beszerzése, infrastruktúra-fejlesztés 605 5. Hígtrágya elhelyezés 2.496 6. Termelői szerveződések kialakítása 288 7. Mangalica program megvalósítása 653 8. Tenyészanyag előállítás 9 Biotechnológiai fejlesztések 1.152 Összesen 10.532 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.946

Hitel


2010-2013 3.552 960 1.114 1.574 864 768 96

Összesen 7.008 2.074 1.882 2.179 3.360 1.056 749

8.928

1.152 19.460


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Korszerűsített fejőházak, 4 korszerűsített, felújított állattartó telep Megfelelően elhelyezett, hasznosított hígtrágya mennyisége Korszerűsített takarmánykeverők Extenzív legeltetéssel hasznosított gyepterület, 2 új biogázüzem A szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés versenyképességének növekedése Az ágazat jövedelemtermelő képességének növekedése 51

1. Az alprogram megnevezése III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A KKV-k versenyképességéhez, a munkahelyek biztosításához elengedhetetlenül szükséges egy magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra kialakítása. Ezt szolgálná egy oktatási és gazdaságfejlesztési központ létrehozása. Kiemelt célként jelenik meg egy új innovációs és tanácsadó központ kialakítása, amely jelentősen hozzájárulhat a megyében működő vállalkozások fejlődéséhez. A partnerségi kapcsolatok kiépítésének fontos eleme a potenciális partnereket tartalmazó adatbázis kiépítése. Az alprogram keretében egy olyan kiállítási és vásárközpont (Szolnok) létrehozása szükséges, amely az általános profilú kiállítás és vásár mellett évente 8-10 szakmai tematikájú vásárnak is otthont adhat. Az alprogram célja a vállalkozásfejlesztés és -élénkítés humán oldalának erősítése is. A vállalkozói képességek, ismeretek megszerzése a gazdaszolgálati központokon keresztül biztosítható, amelyek az agrárszakképzési-oktatási intézményekhez kötődően kerülnek megvalósításra (Törökszentmiklós, Karcag, Jászapáti, Kunszentmárton, Mezőtúr, Kunhegyes), szervesen kapcsolódva a regionális szaktanácsadási tudásközpontokhoz. A vidékfejlesztési elképzelések összehangolása érdekében szükséges egy megyei vidékfejlesztési központ kialakítása. A kistérségek jelenleg nincsenek kellőképpen reklámozva, népszerűsítve, a települések kevés figyelmet fordítanak a marketingre, alacsony a promóciós anyagok száma. A térségmarketing fejlesztése révén kialakul a kistérség saját, egyedi arculata, mely hozzájárul a helyi adottságok hatékonyabb kiaknázásához, a turistaforgalom növekedéséhez, fokozza a térség iránti befektetői érdeklődést, valamint a lakosság identitástudatának megerősödését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnok Város Önkormányzata és partner szervezetei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, kistérségi többcélú társulások, Szolnoki Gazdasági Főiskola, megyei és regionális fejlesztési ügynökségek, települési önkormányzatok, szakképző, oktató helyek, b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, különböző szakintézmények, vállalkozók, 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Oktatási és gazdaságfejlesztési központ kialakítása 763 763 2. Innovációs és Tanácsadó Központ kialakítása 672 672 3. Partnerségi adatbázis kidolgozása 29 11 40 4. Kiállítási és vásárközpont kialakítása 29 1.046 1.075 5. Gazdaszolgálati központok létesítése 509 192 701 7. Megyei Vidékfejlesztési Központ kialakítása 96 96 A kistérségi társulások munkaszervezetei működési 9. 691 691 feltételeinek fejlesztése 2. A regionális, megyei, kistérségi információs hálózat kiépítése 34 34 3. Térségmarketing alkalmazása 28 4 32 Összesen 2.851 1.253 4.104 52

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő 410


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új oktatási és gazdaságfejlesztő központ 1 új innovációs és tanácsadó központ 1 partnerségi adatbázis, helyi és nemzetközi rendezvények Új 1000-2000 m2 hasznos területű kiállítási és vásárközpont Új 200-500 m2 alapterületű konferencia központ 6 új gazdaszolgálati központ 1 új megyei vidékfejlesztési központ Az intézményrendszer hatékonyságának és innovativitásának nevekedése A megye forrásszerző képességének erősödése

53

1. Az alprogram megnevezése III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A „hagyományos” szántóföldi növénykultúrák dominanciája mellett néhány kistérségben megtalálhatók az egyedi, tájjellegű növénykultúrák (pl. tiszazugi szőlő- és gyümölcskultúrák). Valamennyi kistérségben szükséges a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, valamint a táji adottságokhoz igazodó, racionális földhasználati struktúrák kialakítása. Az elmúlt évek fogyasztói szokásai, az Európai Unió átalakuló agrárszabályozási rendszere mindinkább a biotermelést, a biotermékek előállítását és fogyasztását helyezte előtérbe. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik piacképes gyógy- és fűszernövények termesztése iránt is, amely 6-8 ezer ha területen valósulhat meg. A termelés gépesítése mellett a felvásárlás-feldolgozás-kiszerelés, munkahelyteremtéssel párosul. A célok között szerepel a madáreleség előállítása is. Ehhez figyelembe vehető terület 15-20 ezer ha-ra tehető, amelyhez a termelési tapasztalatok adottak, a technológiai, gépesítettségi feltételek biztosítottak. Az alprogram keretében a termékek feldolgozása több kis- és közepes feldolgozó-kapacitású beruházását tesz szükségessé. A hatékony gazdálkodás, a termelés versenyképessége megkívánják a vállalkozói készségek fejlesztését, a termelők közötti összefogásra épülő termelői hálózatok, integrációk kialakítását, erősítését, amelyek biztosíthatják a termékek helyi feldolgozását és piaci értékesítését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Mezőgazdasági vállalkozások b; Közreműködő szervezetek: FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, kistérségi társulások, települési önkormányzatok 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Szőlő- és gyümölcstermesztés felélesztése 2. Táji adottságokra alapozott agrárgazdaság fejlesztése 3. Biogazdálkodás megalapozása és fejlesztése 4. Gyógy- és fűszernövény termelés fejlesztése 5. Madáreleség termelése, feldolgozása, értékesítése 6. Integrációk, termelői hálózatok kialakítása, fejlesztése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 540

Hitel

2007-2009 941 346 278 355 432 211 2.563


2010-2013 Összesen 499 1.440 288 634 499 777 192 547 192 624 211 1.670 4.233


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Szőlő- és gyümölcsültetvények, 2 új biotermék-feldolgozó üzem Az előállított biotermékek, 20.000 ha új művelésbe bevont terület 6-8 ezer ha-on megtermelt gyógy- és fűszernövény, 15-20 ezer ha területen termelt madáreleség, termelői szerveződések, integrációk, TÉSZ, BÉSZ tagok Az agrárgazdaság versenyképességének növekedése 54

1. Az alprogram megnevezése III.15. Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Tisza és a Tisza-tó térsége területhasználatának és termelési struktúrájának kialakításával a mezőgazdaság és a tájgazdálkodás minden területén biztosítható a fenntartható fejlődés. A fenntartható területhasználat magába foglalja a mélyártereken folytatható ártéri tájgazdálkodást is, amely összhangban van a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében tervezett síkvidéki árapasztók építésével. A környezeti meghatározottságú területeken a térség környezeti-, természeti-, talaj- és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján szükséges kialakítani a földhasználati szerkezetet. A Tisza-tó térségében a horgászat hátterét jelentő infrastruktúra az átlagosnál ugyan magasabb színvonalú, de a környezettudatos, fenntartható horgászturisztikai fejlesztéseket előtérbe kell helyezni. Az ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges a Tisza–tó és a környező vizes élőhelyek halállománya összetételének és mennyiségének szabályozása, ellenőrzése, valamint a szűrőfunkciókat is ellátó, nádtermelésre alkalmas helyek felmérése és telepítése. A gazdálkodás során elsődleges szempont a természetes ökológiai folyamatok, a biodiverzitás és az élőhelyek védelmének biztosítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Mezőgazdasági és halászati vállalkozások, települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 4. Az alprogram megvalósulásának területei A Tisza-mente és a Tisza-tó térsége összes települése 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Alacsony termőképességű területek alternatív hasznosítása 2. A VTT-vel összefüggő ártéri gazdálkodás elterjesztése Hagyományos agrártevékenységek, valamint fenntartható 3. extenzív technológiák fejlesztése 4. Biogazdálkodási módszerek bevezetése és elterjesztése Halgazdálkodás fejlesztése, monitoring rendszer 5. megvalósítása 6. Nádgazdálkodás fejlesztése, szabályozása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 910

Hitel

2007-2009 2010-2013 Összesen 1.632 1.440 3.072 547 605 1.152


432

432

864

327

250

577

672

288

960

480 4.090

480 3.495

960 7.585

Pályázati források Hazai forrás KA, EMVA 3.034 3.641

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Az ártéri gazdálkodásba bevont területek Előállított biotermékek, telepített gyep- és legelőterület, halastavak, nádasok halszaporodás mértéke, 1 új nádfeldolgozó üzem, növekvő ivóvíz-tisztító kapacitás Az ártéri gazdálkodás fenntarthatóságának és jövedelmezőségének növekedése 55

1. Az alprogram megnevezése III.16. A kistelepülések élelmiszer kiskereskedelmi hálózatának kialakítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A hátrányos helyzetű 3.500 fő lélekszám alatti, különösen az 500 fő alatti kistelepülések napi friss áruval történő ellátása nem megoldott. A megyében e tekintetben érintett kistelepülések száma mintegy 48. Az EU színvonalának megfelelő fejlesztést a kiskereskedők és az érintett üzletláncok (pl. COOP, CBA stb.) saját erőből nem tudják megoldani. A kistelepülések biztonságos napi élelmiszerellátása, a helyben megtermelt áruk beintegrálása a magyar tulajdonú kiskereskedelembe a bővülő kínálat mellett az árutermeléssel helyi munkahelyeket is létrehoz. A kistelepülések népesség- megtartó képességének fenntartása is indokolja a biztonságos napi áruellátás hosszú távú megoldását. A multinacionális kereskedelmi láncok a kis forgalom miatt a terjeszkedésben nem érdekeltek. Logisztikailag is indokolt a friss napi kínálat megoldása, ugyanis az érintett települések lakóinak többsége saját gépjárművel nem rendelkezik, illetve anyagilag sincs abban a helyzetben, hogy rendszeresen nagyobb távolságra utazzon vásárolni. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Az üzletláncok érintett vállalkozásai, kiskereskedők b; Közreműködő szervezetek Települési önkormányzatok 4. Az alprogram megvalósulásának területei 3.500 lélekszám alatti települések 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Kiskereskedelmi hálózat kialakítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 49

Hitel 49

2007-2009 248 248

Átvett pénzeszközök 49

2010-2013 242 242

Összesen 490 490

Pályázati források Hazai forrás SA 98 245

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Kiskereskedelmi egységgel ellátott kistelepülések A kistelepülések népességmegtartó-képességének növekedése A foglalkoztatási szint emelkedése

56

Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma III.1. III.2. III.3. III.4. III.5. III.6. III.7. III.8. III.9. III.10. III.11. III.12. III.13. III.14. III.15. III.16. Összesen

Alprogram megnevezése A gazdasági potenciál fejlesztése a megye Észak-keleti részén Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések Ipari parkok és ipari területek fejlesztése Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, minőségjavítása,vendéglátás fejlesztése Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében Turisztikai vonzerők fejlesztése Külterületi infrastruktúra fejlesztése A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében A kistelepülések élelmiszer kiskereskedelmi hálózatának kialakítása

34.967 10.165 6.288 1.870 16.916 7.470 3.240 5.856 3.197 6.442 1.632 10.532 2.851 2.563

61.014 9.880 5.088 976 3.590 8.965 4.987 4.560 2.429 7.104 4 .608 8.928 1.253 1.670

Összesen (M Ft) 95.981 20.045 11.376 2.846 20.506 16.435 8.227 10.416 5.626 13.546 6.240 19.460 4.104 4.233

4.090

3.495

7.585

248 118.327

242 128.789

490 247.116

2007-2009

2010-2013

57

IV. Humán erőforrás fejlesztése

IV.1. Megyei kórházfejlesztési és rekonstrukciós program megvalósítása IV.2. Mentőszolgálati ellátás fejlesztése, kistérségi ügyeleti rendszer kialakítása IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása IV.4. A megyei szakképző intézmények és középiskolák infrastrukturális fejlesztése IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése IV.6. Beszállítói tudásközpont kialakítása IV.7. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása IV.8. Megyei szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmények korszerűsítése IV.9. A foglalkoztatottság növelése és az identitástudat erősítése a humánszolgáltatások javításával a Tisza menti településeken IV.10. Közlekedési és közbiztonsági fejlesztések megvalósítása IV.11. A tűzoltóságok, katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek infrastrukturális, logisztikai, technológiai és informatikai fejlesztése

58

1. Az alprogram megnevezése IV.1. Megyei kórházfejlesztési és rekonstrukciós program megvalósítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megyei kórházak (a Szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, a Jászberényi Erzsébet Kórház, a Karcagi Kátai Gábor Kórház és Mezőtúri Város Kórház) épületei többnyire régiek, elavultak, az egészségügyi dolgozók sokszor korszerűtlen körülmények között végzik gyógyító munkájukat. Az elöregedő társadalom miatt szükség lenne a krónikus ellátás fejlesztésére, az aktív és krónikus ágyszerkezet változtatására, az egynapos ellátási formák szélesebb körű bevezetésére. Az épületek korszerűsítésével a kórházak a sürgésségi betegellátásba is be tudnának kapcsolódni. Az utóbbi 15 évben, a régióban a daganatos halálesetek száma és aránya lassan, de egyenletesen nő. A megyében az izotópdiagnosztika és a sugárterápia nem hozzáférhető, ami a betegek életesélyeit csökkenti, a szolgáltatás távolságának növekedésével a hozzáférés esélye is csökken. A lakossági daganatos halálozás csökkentése érdekében kiemelten szükséges a komplex onkológiai betegellátás biztosítása. A megyei kórház ötéves szakmai fejlesztési tervében szerepel a krónikus ellátás fejlesztése. A kórház szomszédságában található ingatlan tulajdonos váltását követően lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleg a város másik végében lévő elavult, felújításra alkalmatlan telephelyről a 100 ággyal működő krónikus és ápolási osztályt átköltöztessék. A program megvalósulása esetén lehetővé válik a rehabilitáció időben történő biztosítása, valamint a potenciálisan rehabilitálható rétegek bevonása az ellátásba. Hosszútávon a krónikus betegellátás fejlesztése a megye egészének érdeke, ezért a kórházak ilyen célú szakmai fejlesztésének is prioritást kell kapni. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jászberény Város Önkormányzata, Karcag Város Önkormányzata, Mezőtúr Város Önkormányzata b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Jászberényi Erzsébet Kórház, Karcagi Kátai Gábor Kórház, Mezőtúri Városi Kórház 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kórházrekonstrukciók 6.528 2. Kórházi egészségügyi gép-műszer beszerzés 2.880 3. Onkológia betegellátás kialakítása Szolnokon 2.400 4. Krónikus betegellátás korszerűsítése és fejlesztése 3.360 Összesen 15.168 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.400

Hitel


2010-2013 5.952 1.920 960 8.832

Összesen 12.480 4.800 2.400 4.320 24.000


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 4 felújított kórházi épület 1.350 m2 felépített új kórházépület 1 felépített új onkológiai épület Kialakított hospice ágyak, 1 új kórházi osztály A lakosság egészségi állapotának javulása Az egészségügyi ellátás intézményi és műszaki színvonalának emelkedése 59

1. Az alprogram megnevezése IV.2. Mentőszolgálati ellátás fejlesztése, kistérségi ügyeleti rendszer kialakítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Kormányzati célkitűzés, hogy a mentő a bejelentéstől számított 15 percen belül kiérkezzen a helyszínre. Az Észak-Alföldi Regionális Egészségügyi Fejlesztési Tervben szereplő KSH adatokból kitűnik, hogy a régión belül a megyében a legalacsonyabb az 1.000 km2-re számított mentőállomások száma. Az 1.000 km2-re jutó mentőautók száma a megyénkben a régiós átlag 74 %-a, ami nem elégíti ki a szükséges és elvárható igényeket. A 15 percen belüli elérhetőség biztosításához mentőállomás létesítése szükséges Kőtelek, Jászalsószentgyörgy és Jászárokszállás településeken. Új mentőállomások kialakítása Mezőtúr és Kunhegyes településeken, míg a meglévő mentőállomások felújítása Kunszentmárton, Kisújszállás, Karcag és Martfű településeken indokolt. Orvosi szintű ellátást nyújtó 24 órás mentőegység kialakítását kell megoldani a kunszentmártoni, mezőtúri, kunhegyesi és törökszentmiklósi mentőállomásokon. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. alapján az önkormányzat kötelezettsége gondoskodni az alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet kialakításáról. Az ügyeleti rendszert úgy célszerű megszervezni, hogy a 15 percen belüli elérhetőség biztosítva legyen, ezért kialakításukat a mentőállomások működésével és fejlesztésével összehangoltan kell megvalósítani. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek Országos Mentőszolgálat, kistérségi társulások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Mentőállomások építése, felújítása 528 2. Új esetgépkocsik beszerzése, felszerelése 115 3. Kistérségi ügyeleti rendszer kialakítása 576 Összesen 1.219 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 122

Hitel


2010-2013

Összesen 528 115 576 1.219


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Új mentőállomások Új mentőautók 7 kialakított központi ügyelet A lakosság egészségi állapotának javulása

60

1. Az alprogram megnevezése IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A magyar gazdaság versenyképességének egyik elengedhetetlen feltétele a munkáltatói igényeknek megfelelő, képzett munkaerő rendelkezésre állása. A szakképzésfejlesztés kulcskérdés a társadalmi kohézió folyamatának erősítésében. A szakképzésfejlesztés során eddig egyrészt a válságkezelés, másrészt a hazai munkaerő-piaci igények kielégítése volt jellemző. Az iskolarendszerű szakképzésben kevés intézmény képes korszerű tananyagot, technológiát képviselő oktatási eszközöket és az iskolán kívüli, önálló tanulást segítő eszköztárat biztosítani a szakképzéshez. A jelenlegi szétaprózott intézményi struktúra nem alkalmas a folyamatos, a gazdaság kihívásainak megfelelő, költséghatékony szakmai oktatás végzésére. A létrehozandó TISZK-ek a gyakorlatorientált szakképzés bázisaként a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára képzés és tanácsadás biztosításával segítik elő a szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiaci szereplők között. Központilag kidolgozott és önálló térségi, egyedi programok bevezetésével könnyítik meg a hátrányos helyzetű fiatalok, a fogyatékossággal élő emberek, a nők, a megváltozott munkaképességű emberek és a roma származásúak szakképzésbe történő bevonását, továbbá elhelyezkedésüket és társadalmi beilleszkedésüket. A fejlesztés során három Térségi Integrált Szakképző Központ kerül kialakításra Jászberény, Szolnok és Túrkeve központtal. A központok több szakképző iskolát foglalnak magukba, amellyel jelentős hatás gyakorolnak az érintett kistérségekre. Az intézmények képzési tevékenységüket összehangolva konzorciumi együttműködést hoznak létre. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnok, Túrkeve, Jászberény települések önkormányzatai, szakképző iskolák b; Közreműködő szervezetek TISZK tanácsadó testülete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, JászNagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jászberény, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Szolnok, Törökszentmiklós, Túrkeve 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. TISZK-ek kialakítása 864 2. Informatikai eszközfejlesztés 888 3. Műszaki eszközfejlesztés 888 4. Humánerőforrás biztosítása, továbbképzése 120 5. Közösségi szolgáltatások kialakítása 120 Összesen 2.880 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 288

Hitel


2010-2013

Összesen 864 888 888 120 120 2.880

Pályázati források Hazai forrás SA 864 1.728

61

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 200 db beszerzett számítógép 120 fő képzése 3 szakmacsoport részére oktatási anyagok 10 db elkészített helyi képzési program Évente 500 tanuló részvétele a képzési rendszerben Közvetve az iskolák tanulói létszáma alapján érintett 10.000 tanuló 400 fő részvétele felnőttképzési programokban 3 db TISZK szervezet 200 db TISZK iroda 3 db komplett központi szerver, hálózat A lakosság képzettségi szintjének emelkedése A munkanélküliek számának csökkenése

62

1. Az alprogram megnevezése IV.4. A megyei szakképző intézmények és középiskolák infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megyében több olyan szakképző intézmény működik, amelynek épülete, tanműhelyei, kollégiuma, tornaterme, infrastruktúrája felújításra szorul vagy új épület építése indokolt. A megyében 72 középiskola van, ebből 31 intézményben folyik gimnáziumi oktatás. A középfokú oktatási intézményekkel rendelkező települések térségi oktatási feladatokat látnak el. Az iskolák működési feltételei különbözőek, ami a tanárok eltérő szakmai felkészültsége és a tanulók eltérő összetétele mellett alapvetően az iskolák felszereltségében mutatkozó különbségekkel magyarázható. A megfelelő színvonalú oktatás biztosításához szükség van a munkaerő-piaci igényekhez igazodó oktatási struktúrájú, jól felszerelt, korszerű intézményekre, illetve a vidéki tanulók megfelelő elhelyezését biztosító kollégiumokra. A korszerűtlen, elhasználódott épületek fenntartása jelentős többletkiadást jelent, felújításuk, bővítésük a program részét képezi. Az alprogram keretében az alábbi szakképző intézmények és középiskolák felújítása, fejlesztése indokolt: Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola (Jászapáti); Nagy László Szakképző Iskola és Gimnázium (Kunhegyes); Ványai Abrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (Túrkeve); Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (Tiszaföldvár); Damjanich János Szakképző Iskola és Gimnázium (Martfű); Bercsényi Miklós Gimnázium (Törökszentmiklós); Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Tiszafüred); Veress János Szakközép-Szakképző Iskola és József Attila Gimnázium (Kunszentmárton); Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium (Kenderes); Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Mezőtúr). Új kollégium építését tervezi: Általános Iskola, Speciális Szakiskola (Homok); Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (Tiszaföldvár), Nagy László Szakképző Iskola és Gimnázium (Kunhegyes), Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Mezőtúr). Új tornaterem építését a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Tiszafüred); a Nagy László Szakképző Iskola és Gimnázium (Kunhegyes); és a Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium (Kenderes) tervezik. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jászapáti, Kenderes, Kunhegyes, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Tiszaföldvár (Homok), Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Középiskolák felújítása, fejlesztése (tornaterem építése) 2. Kollégiumépítés Összesen

2007-2009 2010-2013 3.009 2.119 1.379 235 4.388 2.354

Összesen 5.128 1.614 6.742

63

6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 674

Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 10 felújított szakiskola, középiskola 4 új kollégium 3 új tornaterem 1.200 m2 kialakított sportudvar 8 db új tanterem Az oktatás színvonalának emelkedése A települési életminőség javulása

64

1. Az alprogram megnevezése IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Szolnoki Főiskola a 2006. év elején integrálódott, ami számos új feladatot jelent a főiskolák számára. Az integrált főiskola korszerű és hatékony működésének feltétele a megfelelő oktatatás-technikai, informatikai és távoktatási infrastruktúra, a TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Szolnoki Főiskola tiszaligeti campusának informatikai összeköttetése, illetve a mezőtúri főiskola csatlakozása a Szolnoki Főiskola távoktatási és e-learning rendszerébe. A program keretében egy regionális elearning és távoktatási központ létrehozására, távoktatási programok, tananyagok, távoktatási tutorés tananyagíró képzés fejlesztésére, a szükséges hardver és szoftver állomány beszerzésére is sor kerül. Kiemelt cél a Szolnoki Főiskola konzultációs központjának fejlesztése, mely során a könyvtár épületére egy új emelet ráépítése valósulna meg (új konzultációs helyiségek, hallgatói munkahelyek, terminálfülkék a szükséges informatikai eszközökkel felszerelve). A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara az elmúlt időszakban a meglévő mezőgazdasági gépész mellett agrár-, tájgazdálkodási és műszaki menedzseri szakot is indított. Az ún. INVESTTÚRprogram keretében 2006-tól, a BSc. képzés követelményeinek megfelelően képzéseit újakkal is bővíti, pl. közlekedésmérnök, logisztika stb. Az oktatási feltételek biztosítása érdekében szükséges egy mintegy 3.000 m2 alapterületű épület bővítése és további rekonstrukciója. Az INVESTTÚRprogram szerves része a tanórán kívüli hallgatói ellátórendszer korszerűsítése (szállás, könyvtár, informatikai rendszerekhez való hozzáférés, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítése). A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara alkalmazkodni kíván az átalakuló munkaerő-piaci követelményekhez és igényekhez. Ennek érdekében kidolgozta az ún. KÉPTÚR-programot, melynek célja egy hallgató-követési rendszer, a tényleges munkaerőigényekhez jobban igazodó szakstruktúra kialakítása és javítása, a szakok és képzési szintek közötti átjárhatóság, a képzés hatékonyságát növelő mintatanterv-korszerűsítése, gyakorlatorientált tananyagok, megújított gyakorlati oktatás kidolgozása, a gyakorlati oktatás meglévő tárgyi feltételeinek folyamatos bővítése, korszerűsítése, új képzési formák bevezetése, új oktatási módszerek megismerése és alkalmazása, a tudományos fokozatszerzés, valamint komplex minőségirányítási rendszer kialakítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Főiskola b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, szakmai szervezetek, a térség oktatási intézményei, Dél-Alföldi Regionális Távoktatási Központ, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Szolnok, Mezőtúr

5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése E-learning, távoktatási és konzultációs központ létrehozása 1. Oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra fejlesztések 2. megvalósítása 3. INVESTTÚR-program megvalósítása 4. KÉPTÚR-program megvalósítása Összesen

2007-2009

2010-2013 Összesen

1.891

1.891

384

384

1.920 408 4.603

1.920 408 4.603 65


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 e-learning, távoktatási és konzultációs központ 2 felújított könyvtár 2 informatikailag összekötött campus 3.000 m2 korszerűsített épület 350 férőhelyes korszerűsített kollégiumi szálláshely 60 fő részére kialakított oktatási célú mérnöki munkahely A megye innovációs potenciáljának növekedése A megszerzett tudás piacképességének erősödése

66

1. Az alprogram megnevezése IV.6. Beszállítói tudásközpont kialakítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A globalizáció eredményeként a cégek új követelményeket támasztottak a beszállítókkal szemben. Működésük néhány fontos részét egyre inkább áthárítják beszállítóikra, így azok részt vállalhatnak a termelés racionalizálásában, valamint a K+F tevékenységekben. Az új követelmények miatt a beszállító iparnak ma nagymértékben szüksége van saját K+F kapacitásra, tudományos kutatóbázisra. A Jászságban kialakult ipari struktúra, a multinacionális vállalatok és beszállítók jelenléte, valamint az ezek köré szerveződő több száz kis- és középvállalkozás a megye ipari termelésének fontos szegmense. A cégek gazdasági migrációját hosszú távon a helyi minősített beszállítókkal kialakult szoros kapcsolaton keresztül lehet ellensúlyozni. A nemzetközi versenyben csak a legjobb és legmagasabb hozzáadott értékű beszállítók maradhatnak talpon, ezért van szükség egy olyan tudásközpontra, amely tudományos és technikai bázisára alapozva megoldást talál a fejlődés biztosítására. A tudásközpont négy alappillérre épül: a kutatásfejlesztési projektjei révén támogatja a beszállító ipart és a multinacionális cégeket; az oktatáson keresztül biztosítja a magas szintű utánpótlásképzést; a koncentrált tudás és gyakorlati tapasztalat révén élen jár különböző területek integrálásában, tudományos módszerek kifejlesztésében, új technológiák kísérleti fejlesztésében; spin-off vállalkozásai, magas hozzáadott értéket termelő vállalatok támogatása révén közvetlenül tud kapcsolódni az ipari termelésbe, kutatási eredményei közvetlenül hasznosíthatók. A beszállítói tudásközpont kialakítására a volt huszárlaktanya területe alkalmas, amely az önkormányzat tulajdonában van. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jászberény Város Önkormányzata b; Közreműködő szervezetek Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Miskolci Egyetem, Magyar Iparművészeti Egyetem, Elextrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., gazdálkodó szervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jászberényi volt huszárlaktanya területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Beszállítói tudásközpont kialakítása 5.760 Összesen 5.760 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 576

Hitel


2010-2013

Összesen 5.760 5.760


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók A régi laktanya területén felújított épületek Kialakított oktató- és kiszolgáló helyiségek A megye gazdasági helyzetének javulása A térség népességmegtartó képességének erősödése

67

1. Az alprogram megnevezése IV.7. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A 2001. évi KSH népszámlálási adatok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye állandó lakossága 417.008 fő. Ebből cigánynak vallotta magát 11.679 fő, melyből 5.781 fő a megye városaiban, 5.898 fő a megye községeiben él. A roma lakosság legmagasabb létszámban Karcag (1.444 fő), Jászapáti (927 fő) és Szolnok (816 fő) városokban fordul elő. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja. által 2002 nyarán végzett felmérés szerint a megyében élő romák száma 30-40.000 fő. Vannak olyan községek, ahol a roma népesség aránya a nem roma lakosság számához képest meghaladja a 10%-ot, ezek: Alattyán, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér, Jászladány, Jásztelek, Tiszabő, Tiszabura, Zagyvarékas, Tiszaroff, Tiszaigar, Tiszaderzs, Nagykörü, Kunmadaras, Kőtelek, Kenderes, Törökszentmiklós, Szolnok, Kunhegyes, Újszász, Abádszalók, Cibakháza, Tiszapüspöki. A program kiemelt célja a jogegyenlőség érvényesítése, az előítéletek csökkentése; az oktatás minőségének javítása; az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése; a képzési, szakképzési lehetőség kiterjesztése, a foglalkoztatási helyzet javítása; az informatikai tudás fejlesztése az eszközökhöz való hozzáférés feltételeinek javítása; az egészségi állapot és az életminőség javítása; a szociális biztonság erősítése, a lakhatási feltételek, életkörülmények javítása; a kultúra és a nyelv megőrzése, ápolása, az identitás erősítése; a központi költségvetési források felhasználásánál a szubszidiaritás elvének alkalmazása, valamint a társadalmi partnerség érvényesítése. A romák társadalmi kirekesztettségének felszámolására irányuló törekvések indokolják a feladatok komplex módon történő meghatározását. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek JN-Szolnok Megyei Önkormányzat, JN-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, települési önkormányzatok, Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, JN-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézet Esélyek Háza, Cselekvéssel a Holnapért Közalapítvány, JNSzolnok Megye Cigány lakosságáért, Országos Cigány Önkormányzat Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat Irodája, JN-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, JN-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, JN-Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium, SZIE Jászberényi Főiskolai Kar, „Integrált Oktatásért”Alapítvány Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskola, Középiskola, többcélú kistérségi társulások, roma érdekvédelmi szervezetek b; Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Államtitkárság, Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal, települési közintézmények, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil és érdekvédelmi szervezetek, alap- és középfokú oktatási intézmények 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. A alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Érdekérvényesítés és jogegyenlőség elősegítése 2. A roma közösségek életminőségének javítása 3. Oktatás, nevelés, képzés 4. Munkaerő-piaci versenyképességének fokozása 5. Hagyományőrző, kulturális rendezvények Összesen

2007-2009 2010-2013 Összesen 70 126 196 602 702 1.304 846 639 1.485 1.820 812 2.632 21 38 59 3.359 2.317 5.676 68


Hitel 1.053



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 24 településen 250 felújított és új ház/lakás, 15.000 m2 hasznos alapterület 7 Roma Közösségi Ház 7 kistérségben 4-3-2 képzési, oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi program, 20-20 fő (kb. 2.720 fő) 50 fő szakképzett roma segítő A roma integráció elősegítésére kidolgozott projektek Tudományos közösségteremtő és bizalomerősítő, kulturális, hagyományőrző rendezvények 10-12 db kutatás, felmérés A roma lakosság esélyegyenlőségének és életminőségének javulása A társadalmi feszültségek csökkenése

69

1. Az alprogram megnevezése IV.8. Megyei szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmények korszerűsítése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlagot jelentősen meghaladó az időskorúak aránya. A megyei önkormányzat fenntartásában működő jászapáti „Fehér Akác” Idősek Otthona és Módszertani Intézménye a megye időskorú lakosai számára nyújt ápoló-gondozó otthoni ellátást (80 férőhely), illetve ellátja a megye területén a szociális módszertani feladatokat. Az intézmény elhelyezési feltételei (nagy ágyszámú, egymásból nyíló szobák, kis alapterületű közösségi helyiség) sem a szakmai elvárásoknak, sem a feladatellátásra vonatkozó minimumfeltételeknek nem felelnek meg. Az újszászi „Kastély Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye 208 férőhelyen, a törökszentmiklósi Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye 170 férőhelyen gondoskodik a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátásáról és rehabilitációjáról. Az intézmények kihasználtsága teljeskörű, az elhelyezésre várakozók száma folyamatosan igen magas. Mindkét intézmény esetében hiányosak a tárgyi feltételek és nem tesznek eleget a jogszabályi követelményeknek sem (alacsony az egy ellátottra jutó lakóalapterület, zsúfoltak a szobák, kevés a vizesblokkok száma, nem teljeskörűen biztosított az akadálymentes közlekedés). A törökszentmiklósi intézmény esetében átfogó rekonstrukció és bővítés biztosíthatja a megfelelő körülmények kialakítását, az újszászi Kastély Otthon esetében azonban – tekintettel a természetvédelmi területen fekvő műemléki védettség alatt álló épületegyüttes korlátozott átalakíthatóságára - indokolt a feladatellátást új építésű intézménnyel kiváltani. A települési önkormányzatok által fenntartott alábbi intézmények a megye teljes lakossága felé nyújtanak tartós bentlakásos szociális szolgáltatást; fejlesztésük, felújításuk indokolt: Jászberény Város Önkormányzata fenntartásában működő jászladányi Idősek Otthona; Jászberény Város Önkormányzata fenntartásában működő idősotthon részlegeként működő Gondozóház; Kisújszállás Város Önkormányzata fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ; Szolnok Megyei Jogú Város fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény Kaán Károly utcai épülete; Újszász Város Önkormányzata fenntartásában működő Időskorúak Otthona. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, intézményfenntartó települési önkormányzatok 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Fehér Akác Otthon - Jászapáti Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs 2. Intézménye - Törökszentmiklós 3. Kastély Otthon - Újszász 4. Szociális Intézet Idősek Otthona - Jászberény 5. Jászberény Város Idősek Otthona - Jászladány 6. Szociális Gondozási Központ - Kisújszállás 7. Egyesített Szociális Intézmény Idősek Otthona - Szolnok Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 755

Hitel

2007-2009 1.152

2010-2013

Összesen 1.152

96

1.056

1.152

2.400 480 576 691

2.400 480 576 691 1.104 7.555


1.104 2.352

5.203

Pályázati források Hazai forrás SA 2.267 4.533 70

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 db felújított, kibővített megyei fenntartású szociális intézmény 4 db felújított települési fenntartású szociális intézmény A szociális intézmények ellátási színvonalának emelkedése A szociális feszültségek mérséklődése

71

1. Az alprogram megnevezése IV.9. A foglalkoztatottság növelése és az identitástudat erősítése a humánszolgáltatások javításával a Tisza menti településeken 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A térség hátrányos helyzetű települései csökkenő népességgel, növekvő munkanélküliséggel, szegénységgel küzdenek. Ennek oka a szakképzés hiánya, az alacsony kreativitás, a közszolgáltatások alacsony szintje és a közösségi hálózatok fejletlensége. Fontos feladat a leszakadó rétegek foglalkoztatási potenciáljának növelése, az önbecsülést megteremtő megélhetési formák elterjesztése. A térség kistelepülései számára problémát jelent a közoktatási, egészségügyi, szociális alap- és szakellátásokhoz való hozzáférés, melyre az ellátási kötelezettség társulási formában történő teljesítése részben megoldást jelenthet. Egy térség leszakadása egyszerre oka és következménye a nagyszámú roma közösség alacsony fokú társadalmi és gazdasági integrációjának, aktivitásának, ezért nyilvánvaló, hogy a területfejlesztés és a roma közösségek integrációjának előmozdítása elválaszthatatlanok egymástól. A civil szféra erősítésének és fejlesztésének támogatása az önkormányzatok fontos feladata. Térségi szinten elő kell segíteni a civil szervezetek létrejöttét és együttműködésüket, ismertségük minél szélesebben körben való növekedését, közéleti megjelenésüket. Az identitás a hagyományokon keresztül újra felfedezhető, mely segít az ott élők életvitelében a változások megélésében, egymáshoz való alkalmazkodásban. A tájgazdálkodási, az ünnepi, a viselkedési hagyományok az oktatás és képzés területén sikeresen ápolhatók. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, kistérségi társulások, civil szervezetek, közalapítványok, munkaadói és munkavállalói szervezetek, települési önkormányzatok, kamarák b; Közreműködő szervezete Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, roma civil és érdekvédelmi szervezetek, települési kisebbségi önkormányzatok, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, Miniszterelnöki Hivatal Roma Államtitkárság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 4. Az alprogram megvalósulásának területei A Tisza-mente valamennyi települése 5. A program megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Foglalkoztatási programok, képzési ösztöndíjak támogatása 2. Távmunka kiterjesztése 3. Civil szervezetek fokozott bevonása 4. Szociális, egészségügyi, oktatási ellátórendszer társulati formában történő fejlesztése 5. Roma képzési és foglalkoztatási projektek kidolgozása, menedzselése 6. Az egészséges életmód népszerűsítése és infrastrukturális hátterének kiépítése 7. Akadálymentesítés Összesen

2007-2009

2010-2013 Összesen

288

288

576

58 144

38 144

96 288

288

192

480

115

77

192

86

58

144

173 1.152

115 912

288 2.064 72


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók: Foglalkoztatási és közmunkaprogramok programok Távmunka-képzések Intézményi fejlesztések Tömegsport rendezvények A programokban és rendezvényeken résztvevők Akadálymentesített objektumok A térség népességmegtartó képességének erősödése A térségben élők életszínvonalának emelkedése

73

1. Az alprogram megnevezése IV.10. Közlekedési és közbiztonsági fejlesztések megvalósítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Alkotmányos alapelv, hogy valamennyi állampolgár azonos szintű biztonságot élvezzen. A térfigyelő rendszerek fontos szerepet játszanak a közterületek rendjének javításában, a közterületi bűnözés visszaszorításában, az állampolgárok biztonságérzetének erősödésében, a bűnmegelőzésben. Térfigyelő rendszerek kiépítésére és működtetésére a megye hét rendőrkapitányságának székhelyén (Szolnok, Jászberény, Karcag, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Kunszentmárton) és Abádszalókon kerülne sor. A közterületeket felügyelő kamerák a nagyobb tömegek által látogatott központi, frekventált, illetve a - bűnügyi, közbiztonsági szempontból elvégzett elemző-értékelő tevékenység során - kriminalisztikailag veszélyeztetettnek minősülő területeken kerülnek elhelyezésre. A közbiztonság növelése érdekében fontos egy Mobil Bűnmegelőzési Szolgálat kialakítása is, melynek elsődleges feladata a bűnmegelőzés lehetőségeiről történő széleskörű tájékoztatás. A baleseti statisztikák azt mutatják, hogy a megyében magas a sebességtúllépés miatt bekövetkezett közlekedési balesetek aránya, illetve néhány városban nőtt a tilos jelzésen áthaladó járművek száma. A szabálysértések mérséklése érdekében a megye legnagyobb járműforgalommal rendelkező közútjának, a 4-es számú főútvonal megyei szakaszának és a jelzőlámpás csomóponttal ellátott városok közlekedésbiztonsági helyzetének javítására egy megelőzést szolgáló elektronikus rendszer kiépítését tervezik, mely a frekventált csomópontokban (Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag) folyamatosan ellenőrzi a forgalmat. Ezzel párhuzamosan egyéb meglepetésszerűen elhelyezett mobil sebességellenőrző berendezések alkalmazására is sor kerül. A közlekedési kultúra kialakításának hatékony eszközei a helyes közlekedésre nevelést elősegítő, a jövő generációinak közlekedését meghatározó közlekedési parkok, melyek hasznos segítséget nyújthatnak a gépjárműképzésekhez, az állami szervek által előírt gépjárművezetők kötelező képzésének megoldásához. A program keretében új KRESZ-park létrehozására kerülne sor Szolnokon. A több mint 10 éves múltra visszatekintő polgárőr mozgalom a rendőrség legaktívabb és legeredményesebb segítője, ezért fejleszteni szükséges a polgárőr egyesületek műszaki-technikai hátterét is. A program keretében a járművel nem rendelkező egyesületek részére személygépkocsik, motorkerékpár és kerékpár, rendszámfelismerő berendezések, valamint a rendőrség és az egyesületek közötti megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében nem engedélyköteles frekvenciákon üzemelő rádiókészülék beszerzése indokolt. Polgárőr egyesületek találhatók a megyében Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Tiszafüreden, Törökszentmiklóson, Mezőtúron, Kunszentmártonban, valamint Abádszalókon. A vízi közlekedés és a fürdőzők, horgászok biztonsága érdekében a Tisza tavon vihar- és segélyhívó rendszer kiépítése szükséges. A Tisza-tó nagykiterjedésű és változatos növényzettel benőtt vízterületein (Poroszlói- és Valki-medence) a tájékozódás, a helyi ismeretekkel nem rendelkező hajósok számára jelenleg nem kellően biztosított (kiemelten az éjszakai látási viszonyokat). A vízügy által korábban telepített számozott jelzőtáblák elhasználódtak, felújításuk, pótlásuk elmaradt, az éjszakai irányfény-rendszer kiépítésére nem került sor. A megbízható és jól észlelhető viharjelzés növeli az üdülőközönség biztonságát, a korszerű és megbízható tájékoztatással megelőzhetők a vízibalesetek. A kiépítendő rendszer központja Abádszalók város lenne. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bűnmegelőző Bizottság b; Közreműködő szervezetek Helyi rendőri szervek (rendőrkapitányságok), területi rendőri szerv (MRFK), OPSZ területi szerve és helyi egyesületei, szakmai szervezetek, oktatási intézmények, ifjúságvédelemmel foglalkozó egyesületek, vállalkozások 74

4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Térfigyelő rendszerek kiépítése 2. Elektronikus rendszer kiépítése a 4. számú főútvonalon 3. Közlekedési parkok kialakítása Mobil Bűnmegelőzési Szolgálat számára eszközök 4. beszerzése, kiadványok készítése 5. Polgárőr egyesületek működési feltételeinek javítása 6. Vihar- és segélyhívó rendszer kiépítése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 81

Hitel

2007-2009 480 60 86


2010-2013 29

Összesen 480 89 86

11

4

15

64 58 759

21

85 58 813

54


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 8 településen térfigyelő kamerák felállítása 3 kiépített elektronikus közlekedési ellenőrző rendszer 1 új KRESZ-park 1 létrehozott díszpécserközpont a vihar- és segélyhívórendszer számára Létrehozott al-állomások száma a vihar- és segélyhívó rendszer számára A lakosság általános biztonságának javulása A megye népességmegtartó képességének erősödése

75

1. Az alprogram megnevezése IV.11. A tűzoltóságok, katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek infrastrukturális, logisztikai, technológiai és informatikai fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megyében a tűzoltóságoknak – ideértve a hivatásos, köztestületi tűzoltóságokat, a körzetközponti és egyéb önkéntes tűzoltó egyesületeket - komoly műszaki-technikai és elhelyezési feltételeknek kell folyamatosan megfelelniük. A program részét képezi az önkormányzati tűzoltóságok meglévő tűzoltó laktanyáinak fejlesztése Mezőtúron és Tiszafüreden, valamint egy új tűzoltó laktanya kialakítása Abádszalókon. Az önkéntes tűzoltó egyesületek esetében új szertárépületek építésére, illetve a meglévők fejlesztésére kerülne sor a megye 25 településén. A program keretében, a már meglévő köztestületi tűzoltóságok számára új védelmi központ kialakítását tervezik Kisújszálláson, Kunhegyesen, Tiszaföldváron, Jászkiséren. Újabb köztestületi tűzoltóságok létrehozását tervezik Törökszentmiklóson és Kőtelken. Jászkiséren már elkészült a tanulmányterv a Jászkiséri Védelmi Központ kialakítására, mely a tűzoltóság mellett a rendőrség KMB irodáit és az ugyancsak állandó ügyelettel működő mentőállomásnak is európai színvonalú elhelyezést biztosít. Kőtelken és Törökszentmiklóson a jászkiséri tanulmánytervben foglaltakhoz hasonló védelmi központ tervezése és létrehozása szükséges. A megyét 1998-tól gyakorlatilag minden évben hosszan tartó vagy rendkívül heves esőzések sújtják. A vízkárelhárítási feladatok gyors, szakszerű beavatkozást igényelnek, gyakran nem nélkülözhető a települési polgári védelmi szervezetek megfelelő szakalegységeinek alkalmazása. Szükség van kunszentmártoni, tiszafüredi, jászberényi és szolnoki kirendeltséggel egy új logisztikai bázis kialakítására, ahonnan gyorsan a katasztrófa sújtotta településekre lehet szállítani a vízkár-elhárítási feladatokhoz szükséges egyéni munkaruhákat, védőfelszereléseket, szerszámokat és technikai eszközöket. A technikai eszközök, felszerelések fejlesztését tekintve fontos feladat a tűzoltó gépjárművek, a gépjárműfecskendők cseréje, új híradástechnikai eszközök, valamint új speciális szakfelszerelések beszerzése. A program tartalmazza egy regionális katasztrófavédelmi, tűzoltó és polgári védelmi képző és továbbképző központ kialakítását Szolnokon, ahol az elméleti oktatások végrehajtásához, a déleurópai országok katasztrófavédelmi szakembereinek felkészítéséhez megfelelő számú és felszereltségű szaktanterem, valamint a fizikai állóképesség fejlesztésére és felmérésére pedig egy megfelelő sportkomplexum állna rendelkezésre. A katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek informatikai rendszerének és kommunikációjának fejlesztése a program szerves részét képezi, melynek keretében új adatbázis létrehozására, a megfelelő kapcsolattartáshoz új GPS eszközök beszerzésére, trönkölt (cellás) rádiórendszer kialakítására és egy VTOL rendszerű felderítő gépjármű vásárlására kerülne sor. A tűz- és katasztrófavédelem területén a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükség van a humán erőforrás fejlesztésére is, ezért a következő tervezési időszakban több száz személy oktatását kell elvégezni. Az új információs rendszerek kialakítása, új járművek, eszközök, berendezések cseréje megköveteli, hogy az azokat használó szakemberek megfelelő képzésben részesüljenek, ezért az általános szakmai képzésen túl térinformatikai, GPS kezelő, kommunikációs és felderítő jármű kezelői képzés lebonyolítását tűzi ki célul a program. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, önkéntes köztestületi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek, polgári védelmi kirendeltségek, hivatásos és önkéntes tűzoltó szervezetek

76

4. Az alprogram megvalósulásának területei Szolnok, Kunszentmárton, Jászberény, Tiszafüred, Mezőtúr, Abádszalók, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Jászkisér, Zagyvarékas, Túrkeve, Újszász, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Jászapáti, Csépa, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászfényszaru, Jászladány, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jászdózsa, Jásztelek, Jánoshida, Alattyán, Kőtelek, Mesterszállás, Nagyiván, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Tiszabura, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1.S Szertárak átalakítása, építése 2. Védelmi központok kialakítása 3. Logisztikai bázisok kialakítása 4. Meglévő tűzoltó laktanyák fejlesztése 5. Új laktanya kialakítása Katasztrófavédelmi központ és a hozzá kapcsolódó 6. sportkomplexum kiépítése 7. Új adatbázis és rádiórendszer kialakítása Szakfelszerelések, eszközök, berendezések, járművek 8. cseréje 9. Képzések lebonyolítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 703

Hitel

2007-2009 2010-2013 1.065 1.152 600 140 96 58


Összesen 1.065 1.152 600 140 154

2.783

2.783

217

217

793

793

127 6.973

127 7.031

58


7. Az alprogram megvalósulását mérő outputmutatók 1 új laktanya 2 meglévő laktanya fejlesztése 6 új védelmi centrum 1 új logisztikai bázis 4 kirendeltséggel 26 településen szertár és raktárépületek építése, fejlesztése 1 új katasztrófavédelmi képző és továbbképző központ 1 adatbázis 1 VTOL rendszerű felderítő gépjármű 1 új trönkölt (cellás) rádiórendszer A tűz- és katasztrófavédelmi feladatok ellátási színvonalának emelkedése A lakosság életminőségének javulása

77

Humán erőforrás fejlesztése Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma

Alprogram megnevezése

2007-2009

Összesen (M Ft)

2010-2013

IV.1.

Megyei kórházfejlesztési és rekonstrukciós program megvalósítása

IV.2.

Mentőszolgálati ellátás fejlesztése, kistérségi ügyeleti rendszer kialakítása

1.219

1.219

IV.3.

Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása

2.880

2.880

IV.4.

A megyei szakképző intézmények és középiskolák infrastruktúrájának fejlesztése

4.388

IV.5.

A Szolnoki Főiskola fejlesztése

4.603

4.603

IV.6. IV.7.

Beszállítói tudásközpont kialakítása A romák társadalmi integrációjának előmozdítása

5.760 3.359

2.317

5.760 5.676

IV.8.

Megyei szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmények korszerűsítése A foglalkoztatottság növelése és az identitástudat erősítése a humánszolgáltatások javításával a Tisza menti településeken Közlekedési és közbiztonsági fejlesztések megvalósítása A tűzoltóságok, katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek infrastrukturális, logisztikai, technológiai és informatikai fejlesztése

2.352

5.203

7.555

1.152

912

2.064

759

54

813

6.973

58

7.031

48.613

19.730

68.343

IV.9. IV.10. IV.11. Összesen

15.168

8.832

2.354

24.000

6.742

78

KISTÉRSÉGI ALPROGRAMOK

V.1. Jászberényi kistérség

V.1.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.1.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.1.3. Településrehabilitáció V.1.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.1.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése V.1.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.1.7. Lakó- és üdülőtelkek kialakítása V.1.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.1.9. Roma képzési és foglalkoztatási program V.1.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.1.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, építése V.1.12. Kistérségi információs rendszer kialakítása

79

1. Az alprogram megnevezése V.1.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Jászságban élők számára, a biztonságos közlekedés, a védett és természetvédelmi területek, a környezet megóvása, a termálfürdők megközelítése, az egészség megőrzése szempontjából, illetve a turizmus fejlesztése érdekében kiemelten fontos a kerékpárutak fejlesztése, építése. A települések egymáshoz való közelsége munkavállalás szempontjából is indokolja e közlekedési forma fejlesztését. Fontos, hogy a 31. és 32. számú főközlekedési út mellett kerékpárút legyen kialakítva a balesetek elkerülése érdekében. A Zagyva és Tarna folyók gátjain, a természetvédelmi területeken kialakított kerékpárutak a természet szépségeit élvezhetőbbé teszik, a helyi lakosság és a turisták számára egyaránt. Kiépítendő útvonalak belterületen: - Jászapáti: a 3227-es számú Jászapáti – Újszász közötti útvonal (3 km) - Jászberény: a 31. és 32. sz. főút városi szakaszán, az Ipartelep út mentén (20 km) - Jászárokszállás belterületén (5 km) - Jászdózsa belterületén (5 km) - Jászágó belterületén (5 km) Kiépítendő útvonalak külterületen: - Jászberény-Jászjákóhalma-Jászapáti-Jászivány (23 km) (további fejlesztés JászjákóhalmaJászdózsa felé) - Jászberény-Jászfényszaru között (16 km) - Zagyva töltésen (Jászberény-Jásztelek-Alattyán-Jánoshida-Jászalsószentgyörgy (25 km) - Jászdózsa-Jászárokszállás között (12 km) - Jászapáti - -Jászszentandrás között (10 km) 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászszentandrás 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kerékpárutak építése 970 Összesen 970 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 244

Hitel


2010-2013 1.469 1.469



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 38 km kiépített belterületi kerékpárút 86 km kiépített külterületi kerékpárút A lakosság életminőségének javulása A kistérség népességmegtartó képességének erősödése 80

1. Az alprogram megnevezése V.1.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség minden településére jellemző, hogy a belterületi utak és járdák felújításra szorulnak, illetve sok utcában a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség. Problémát jelent a burkolattal nem rendelkező utcák megközelítése. A biztonságos gyalogos forgalom feltételeinek megteremtése érdekében az évtizedekkel ezelőtt kiépített járdahálózat felújítása elengedhetetlen. A településközpontokban a beton alapú járdát esztétikusabb térkő-burkolatra kellene cserélni. A nagy átmenő forgalmú településeken a közlekedésbiztonság miatt új gyalogátkelő helyek felfestése is szükséges. A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonsága parkolók kijelölésével, aszfaltozott vagy térköves kiépítésével, mélygarázs építésével növelhető. Körfogalom kiépítését, illetve buszfordulók körforgalommá történő átalakítását teszi indokolttá a jelentős átmenő forgalom, a kerékpárosok balesetmentes áthaladásának, a közlekedő buszok kanyarodásának biztosítása. A jászsági külterületi utak elhanyagolt állapotban vannak, sok helyen teljesen kiépítetlenek. A kistérségben sok a mezőgazdasági jellegű vállalkozás, részükről folyamatos igényként jelentkezik, hogy ezeket a meglévő külterületi utakat karbantartsák, illetve újakat építsenek ki. Különösen fontos a megfelelő külterületi úthálózat a kiterjedt tanyavilággal rendelkező jászsági településeken. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Belterületi út építése: Jászalsószentgyörgy, Jászágó, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor; Belterületi út felújítása: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jásztelek, Pusztamonostor; Járda építése: Jászberény, Jászboldogháza, Jászjákóhalma; Járda felújítása: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Pusztamonostor; Gyalogátkelőhely kialakítása: Pusztamonostor; Parkoló kialakítása: Jászberény, Jászszentandrás; Körforgalom építése: Jászfényszaru, Jászladány, Jászszentandrás; Külterületi út építése: Jánoshida, Jászfelsőszentgyörgy, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászszentandrás; Híd építése: Jászkisér 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Belterületi utak, járdák, körforgalom építése,felújítása 2. Külterületi utak, hidak építése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 905

Hitel

2007-2009 2010-2013 Összesen 3.873 2.822 6.695 1.159 1.194 2.353 5.031 4.017 9.048



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 60,4 km kiépített és 174,5 km felújított belterületi út, 3 kiépített gyalogátkelőhely 5 km kiépített és 212 km felújított járda 2 kiépített parkoló, 4 kiépített körforgalom 71,8 km kiépített külterületi út, 4 kiépített híd A lakosság életminőségének javulása 81

1. Az alprogram megnevezése V.1.3. Településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A jászsági települések célja, hogy egységes, rendezett, hangulatos településkép kialakításával – összefüggő területek, városrészek komplett rehabilitációjával – vonzóvá tegyék a helyi lakosok, valamint a turisták számára a településeket. A program tartalma: a települések központi részén található fő úti szakaszok, terek mentén az épületek homlokzatainak teljes felújítása, jellegzetes vagy védelemre javasolt épületek állagának megóvása, társadalmi, kulturális, művészeti és egyéb közösségi terek kialakítása, az épületek funkcióváltásával, közterületi emlékművek restaurálása. Elengedhetetlen az elhanyagolt zöldfelületek rendezése, új parkok létesítése, utcabútorok kihelyezése, egységes utcanév-táblák és információs térképek kihelyezése, egységes buszvárók építése, parkolók kialakítása, és aszfaltozása, játszóterek kialakítása illetve felújítása. Az ökológiai rendszerek védelme fontos a lakosság egészségi állapota és a gazdaság szempontjából is. Az ökológiai adottságok fenntartható hasznosítása, a környezet- és természetvédelem a kistérség felzárkózását jelentősen befolyásoló tényezők. A bányagödrök rekultivációja elengedhetetlen, mivel a kezeletlen és elgazosodott területeken még illegális hulladéklerakás is van. Az önkormányzatok hosszú távú céljai között szerepel ezek hasznosítása mesterséges, jóléti tavak kialakításával, emellett a Zagyva folyó és a Tarna holtág mederkotrása, a Gyöngyös patak kitisztítása is kiemelt fontosságú feladatok. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Pusztamonostoriak Baráti Köre b; Közreműködő szervezetek Helyi vállalkozók, civil szervezet 4. Az alprogram megvalósulásának területei Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jásztelek, Pusztamonostor 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Településrehabilitáció 2. Polgármesteri hivatal felújítása 3. Lakásfelújítás 4. Zöldterületek fejlesztése 5. Víziközmű intézmény épületének felújítása 6. Bányagödör rekultiváció 7. Folyók, holtágak medertisztítása és szélesítése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 838

Hitel

2007-2009 1.027 812 960 979 487 307 269 4.841


2010-2013 1.061 1.196 768

509 3.534

Összesen 2.088 2.008 960 1.747 487 307 778 8.375


82

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 10 felújított polgármesteri hivatal, 40 felújított épület 3 felújított főtér, 100 db kihelyezett tájékoztató tábla 2 új és 14 felújított játszótér, 1 kialakított és 2 felújított park 1 kiépített buszmegálló, 9 kiépített buszváró, 3 kiépített buszöböl 100 db kihelyezett utcabútor, 1 kialakított illemhely 2.300 felújított tömbszerű lakás 2 felújított víziközmű intézmény 14 bányagödör rekultivációja 7.997 m-en a Zagyva folyó mederkotrása, a Tarna folyó mederkotrása 3000 m-es szakaszon, 30.000 m³ iszap kitermelése 16 ha-os nagyságú terület rendezése A kistérség népességmegtartó képességének erősödése Vonzóbb településkép, esztétikusabb környezet kialakulása

83

1. Az alprogram megnevezése V.1.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A fejlesztés célja a piacterek hatósági előírásoknak való megfeleltetése, a piaci árusítók, vállalkozók, őstermelők termékeinek árusítására többféle lehetőség biztosítása, a települések ezen részeinek átalakítása, mert esztétikailag kifogásolhatóak és szegényes képet mutatnak. A Jászárokszállási, jászkiséri, jánoshidai, jászladányi, jászalsószentgyörgyi, jászdózsai, valamint a jászszentandrási piactér és környékének felújítása a települések fontos célja. Jászfényszaru és Jászkisér településeken egy többfunkciós kereskedőházra van szükség, ahol a szolgáltatások mellet helyi termékek árusítására is lehetőség nyílik az új üzlethelyiségekben. A fejlesztés mélygarázs, illetve lakások kialakítását is tartalmazza. A Kozma Faipari Kft.-nél a faipari technológiák fejlesztése valósulna meg, melyek a termékskálát és a piaci pozíciót javítják. A Sebestyén Kft. a lakosság helyben történő, színvonalas ellátására nyújt megoldást a kisebb településekre kihelyezendő 10 új pék- és sütőipari üzlet, valamint a saját gyártású termékek zökkenőmentes kiskereskedelmi értékesítésének előmozdításával. A jelenleg működő öt üzlet felújítása szintén aktuális feladat, emellett további két nagyüzem fejlesztését tervezik összevont formában történő működtetéssel. A Sármány Szikvíz Bt. 2004-től palackozza és forgalmazza a Jászok Kincse ásványvizet. A telephely szűkössége indokolja a nagyobb, modernebb munkaterület kialakítását, illetve a nagyobb volumenű termelést a kút kapacitásával összhangba kell hozni. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek Települési önkormányzatok, vállalkozások 4. A alprogram megvalósulásának területei Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás 5. A alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Piactér felújítása 2. Új, fedett piac kialakítása 3. Szolgáltató- és kereskedőház építése 4. Faipari gépek beszerzése 5. Új péküzlet építése, felújítása, pék- és sütőüzem fejlesztése 6. Ásványvíz palackozó üzem építése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 155

Hitel


2007-2009 2010-2013 Összesen 202 110 312 67 67 194 768 962 10 10 63 90 154 48 48 516 1.036 1.552 Pályázati források Hazai forrás SA 667 730

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 6 felújított piactér és 1 fedett új vásárcsarnok 2 új szolgáltató- és kereskedőház, 10 új és 5 felújított kiskereskedelmi egység 3 db faipari gép beszerzése 1200 m2-es új üzem létesítése, 1 ásványvíz palackozó üzem létrehozása A kereskedelmi és lakossági szolgáltatások iránti érdeklődés növekedése Esztétikusabb településkép kialakulása

84

1. Az alprogram megnevezése V.1.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az egészségügyi ellátás területén jelentős lemaradása van a kistérségnek. A komplex fejlesztéshez szükséges a műszaki, technológiai háttér megteremtése és az intézmények átalakítása, fejlesztése. Nagyon fontos a lakosság egészségi állapotának javítása, ennek érdekében az orvosi ellátást és a központi ügyeleti rendszert elérhetőbbé kell tenni mindenki számára. A lakosság egészségi állapotának javításához az egészségügyi ellátó rendszer kiépítése mellett szükséges az egészséges életmód széles körű terjesztése, az életmód- és szemléletváltás, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása. A lakosság életében a sportolás egyre nagyobb hangsúlyt kap, ami a sportra nevelő oktatás eredménye. Fontosságát jól bizonyítja, hogy Jászberényben sportiskolát szeretnének alapítani. A települések törekvéseihez elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális háttér. Több település igényként jelezte a már meglévő sportcsarnokok felújítását, újak építését, illetve fedett tanuszodák kialakítását. A térségben hagyományos labdarúgás további népszerűsítését a labdarúgók komfortfokozatának növelését biztosító helységek (öltözők felújítása), illetve a nézőközönséget kiszolgáló helységek (lelátók, szociális helységek) felújításával lehet biztosítani. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Alattyán, Jászalsószentgyörgy települések önkormányzata, Nemzeti Sporthivatal, vállalkozók, civil szervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jánoshida, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, 1. akadálymentesítése 2. Egészségügyi központ kiépítése 3. Tanuszoda építése, bővítése, felújítása 4. Sportcsarnok építése, bővítése, felújítása 5. Sportpálya építése, bővítése, felújítása 6. Sportiskola létesítése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 570

Hitel 171


2007-2009 2010-2013

Összesen

120 115 643 382 974 0 2.234

120 1.220 1.286 960 3.466

115 1.863 382 2.261 960 5.700


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 bővített, felújított, akadálymentesített orvosi rendelő 15 bővített, felújított, akadálymentesített egészségügyi intézmény 1 kialakított egészségügyi központ, 2 szolgálati lakás 4 új és 1 lefedett, felújított tanuszoda, 1 sportiskola létesítése 2 új és 3 felújított sportpálya, 4 új és 2 felújított sportcsarnok, 1 új és 6 felújított sportöltöző Egészségügyi és sportlétesítmények színvonalának emelkedése A lakosság egészségi állapotának javulása 85

1. Az alprogram megnevezése V.1.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Több jászsági települési önkormányzat tervezi a szociális otthon (Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászladány, Jászkisér) felújítását, bővítését, új helyre történő áthelyezését vagy új építését, mivel az itt élő idős emberek körében egyre nő az igény az ilyen ellátásra. A meglévő intézmények folyamatosan telítettek, a várakozók száma magas. A bölcsődei ellátás területén a mai kor követelményeinek megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani, ezért Jászárokszálláson, Jászkiséren és Jászladányon a bölcsődék külső-belső felújítása szükséges. Jászberényben és Jászladányon gyermekek átmeneti otthona kialakítása szükséges. Ez az ellátási forma akkor nyújt segítséget, amikor a gyermek átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy az elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna. Jászladány tervei között szerepel a családok átmenti otthonának építése is. Jászberényben a fogyatékkal élők nappali intézményének létrehozását tervezik. Közösségi létre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyi ruházat tisztítására, étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiségeket kell kialakítani. Jánoshidán a helyi konyha épületében a nyílászárók cseréje és a tető felújítása elengedhetetlen, illetve szükséges az akadálymentesítés megoldása, a konyhai eszközök cseréje, valamint ki kell építeni a légkondicionáló rendszert. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Idősek otthona építése, bővítése, felújítása, áthelyezése 2. Bölcsőde felújítása 3. Gyermekek átmeneti otthonának létrehozása 4. Fogyatékkal élők nappali intézményének létrehozása 6. Konyha épületének felújítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 287 287

Hitel


2007-2009 2010-2013 Összesen 1.328 1.176 2.504 183 19 203 67 67 58 58 37 37 1.636 1.233 2.868 Pályázati források Hazai forrás SA 459 1.835

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 5 új, 1 felújított, 2 kibővített és 1 áthelyezett idősek otthona 3 felújított bölcsőde 2 új gyermekek átmeneti otthona, 1 új fogyatékkal élők nappali intézménye 1 felújított helyi konyha 159 új férőhely 35 új munkahely Szociális feszültségek csökkenése 86

1. Az alprogram megnevezése V.1.7. Lakó- és üdülőtelkek kialakítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Több jászsági településen igényként merült fel az újonnan kimért építési telkek közművel (víz, gáz, villany) történő ellátásának biztosítása, valamint szociális bérlakásokból álló tömbház építése. Jánoshida és Jászfényszaru fejlesztési célja egy-egy lakópark kialakítása, amely magában foglalja a tervezett építési telkek teljes közművesítéssel való ellátását. Jászárokszállás egy szociális bérház építését tervezi, amelyben 12-14, egyenként 60-70 m2-es lakás kerülne kialakításra. Jászdózsán a felújított víztározó közvetlen közelében üdülőövezet alakítható ki. A terület megközelítőleg 8.000 m2, amely jelenleg magán- és önkormányzati tulajdonban van. Területrendezéssel 100 db 450 m2-es telek alakítható ki a közutak, parkok mellett. Szükség lesz a terület közművel való ellátására, amely a települési hálózatok bővítésével megoldható. Jászdózsa turisztikai vonzereje a Tarna folyó és holtága, a tájház, a Papp-erdő, kedvelt kirándulóhelyek. A Tarna-holtág emellett évente sok horgász számára teremt kikapcsolódási lehetőséget. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Helyi vállalkozók, civil szervezet 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jánoshida, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfényszaru 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Lakótelkek kialakítása 2. Tömbház építése 3. Üdülőtelkek kialakítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 116

Hitel

2007-2009 560

560


2010-2013 38 269 290 597

Összesen 598 269 290 1.157


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 130 kialakított lakótelek 1 új 12-14 lakásos tömbház 100 közművesített üdülőtelek A lakhatási és üdülési feltételek általános javulása A térség népességmegtartó erejének erősödése

87

1. Az alprogram megnevezése V.1.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az önkormányzati kötelező feladatok között szerepel az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. A jász települések oktatási intézményei felújításra szorulnak. Az oktatási rendszer infrastrukturális fejlesztése kulcsfontosságú, amivel a hátrányos helyzetű csoportok helyzetét is javítani kívánják a Jászságban. Az Európai Uniós csatlakozás egyre inkább megköveteli, hogy egy nyitott, többkultúrájú állampolgár rendelkezzen elégséges műveltséggel ahhoz, hogy döntéseket tudjon hozni. Az oktatásnak olyan ismereteket és szakértelmet kell közvetítenie az emberek számára, melyek birtokában a gazdasági és társadalmi változásokra gyorsan képesek reagálni. Már az alapfokú oktatásnak arra kell ösztönözni az embereket, hogy tanuljanak egy egész életen át. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Általános iskolák, napközi otthonos óvodák, bölcsődék 4. Az alprogram megvalósulásának területei Óvoda felújítása, bővítése, építése: Jánoshida, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér Iskola felújítása, bővítése, akadálymentesítése: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Óvoda felújítása, bővítése, építése 826 2. Iskola felújítása, bővítése, akadálymentesítése 1.806 Összesen 2.631 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 329

Hitel


2010-2013 94 568 662

Összesen 920 2.374 3.294


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 7 felújított, kibővített óvodai épület 1 kiépített óvodai épület 1 óvodacentrum 14 felújított, kibővített, akadálymentesített iskolai épület 2 tornaterem 1 felújított napközi konyha A közoktatás színvonalának emelkedése A települési életminőség javulása

88

1. Az alprogram megnevezése V.1.9. Roma képzési és foglalkoztatási program 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A programban résztvevő 18 település közös jellemzője, hogy magas a munkanélküliek száma (859 fő). A cigány lakosság aránya 15 % (13.215 fő), a hátrányos helyzetű roma munkanélküliek aránya 70 %, többségük létfenntartása, megélhetése sincs megoldva. A térségben kevés a munkahely, a roma munkanélküliek többsége tartósan munkanélküli. Jelentős arányt képviselnek a nők, az alacsony iskolai végzettségűek, a 25 év alattiak és a 45 év felettiek. A program célja 3 ütemben képezni és foglalkoztatni a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosságot. A tervek között szerepel az általános iskolai bizonyítvány megszerzésére képzések indítása, valamint parkgondozó, kőműves, festő, lakatos, esztergályos szakképzések megszervezése. A foglalkoztatás célja a kül- és belterületi csapadékvíz- és belvízelvezető csatornahálózat kialakítása, helyreállítása, karbantartása, valamint a települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása, parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás, telepek és telepszerű lakókörnyezet tisztítása, továbbá a közintézmények felújítása, karbantartása. A jászladányi Hősök téri, régi iskola (templomi iskola) épületében jelenleg nem folyik oktatás. A településen élő és környékbeli tankötelezett korú fiatalok részére középiskola indításához az épület teljes felújítása elengedhetetlen. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások, civil szervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. A program megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Képzés és foglalkoztatás 144 2. Iskola felújítása 72 Összesen: 216 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 45

Hitel


2010-2013 230 230

összesen: 374 72 446


7. A program megvalósulását mérő mutatók: 800 fő foglalkozatása és képzése 1 felújított iskola A társadalmi feszültségek csökkenése A roma lakosság életminőségének javulása

89

1. Az alprogram megnevezése V.1.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A jászsági települések kulturális, szellemi örökségének, hagyományainak védelme, a vonzó településkép kialakítása nemcsak a lakosság komfortérzetét javítja, hanem egyben a település turisztikai vonzerejét is növeli. Az építészeti, kulturális örökség védelme és ápolása fontos feladat. A Jászságban a települések kulturális életének szinte egyetlen színterét a művelődési házak, faluházak, könyvtárak jelentik. Ezen intézmények adnak helyet a civil szervezeteknek, hagyományőrző egyesületeknek, idősek klubjának, összességében a kulturális és közösségi élet szereplőinek. Kiemelkedően fontos tehát a megfelelő infrastruktúra biztosítása. Jászdózsán, a volt általános iskola épületében művésztelep kerülne kialakításra, ahol nemzetközi alkotótábor megrendezésére is lehetőség nyílna, az elkészült alkotások kiállításával. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor 5.Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Művelődési házak felújítása 801 2. Közösségi ház építése 144 3. Ifjúsági Ház felújítása 288 4. Könyvtárak felújítása, akadálymentesítése 99 5. Filmszínház felújítása 192 6. Művésztelep kialakítása Összesen 1.524 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 169

Hitel


2010-2013 134

31 165

Összesen 935 144 288 99 192 31 1.689


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 13 felújított művelődési ház 1 új közösségi ház 1 felújított ifjúsági ház 3 felújított, akadálymentesített könyvtár 1 felújított filmszínház Kulturális szolgáltatások színvonalának javulása A kistérség népességmegtartó képességének erősödése 90

1. Az alprogram megnevezése V.1.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, építése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Jánoshidai Római Katolikus Templom nyeregtető cseréphéjazata jelentősen elhasználódott. A torony lemezelése szintén nagyon rossz állapotban van, csak a legszükségesebb kis javítások történtek meg a beázás megakadályozására. A gyakori beázás miatt a tető faszerkezetének részleges javítására is szükség van, mind a gerinctetőn, mind a torony szerkezetében. A helyi ravatalozó szintén felújításra szorul. A Jászapáti Római Katolikus Plébániatemplom 1998 óta folyamatos felújításokon ment keresztül. A templom turisztikai szempontból is jelentős, orgonájának felújítása hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi. A Jászalsószentgyörgy központjában található 210 éves templom a településkép meghatározó eleme. Felújítását a közeljövőben meg kell valósítani, mivel a külső vakolat omladozni kezdett és a toronyszerkezet is elöregedett. Az egyházközség tulajdonában lévő köztemetőben található ravatalozó épületén több éven keresztül nem volt jelentősebb felújítás, az épület külső és belső fala, a berendezések, a térburkolat és a járda tönkrement. Szakemberek véleménye szerint már a felújítás sem gazdaságos, ezért egy új ravatalozó épület megvalósítása indokolt. Jászkiséren a ravatalozó épületén több éven keresztül nem volt jelentősebb felújítás, külső és belső fala, a berendezések, a térburkolat és a járda tönkrement. Jászboldogházán szintén új ravatalozó kialakítása szükséges. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, egyházak 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jánoshida, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászkisér 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Templom felújítása 139 2. Ravatalozó felújítása, építése 113 Összesen 252 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 38

Hitel


2010-2013 106 24 130

Összesen 245 137 382


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 felújított templom 2 új ravatalozó 2 felújított ravatalozó Vonzóbb településkép kialakítása A térség népességmegtartó képességének erősödése

91

1. Az alprogram megnevezése V.1.12. Kistérségi információs rendszer kialakítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása 2003-ban a kistérségben működő 18 önkormányzat együttesen elkészítette a Jászberényi kistérség e-közigazgatási stratégiáját, amelynek legfőbb feladata, hogy a meglévő adottságokra építve határozza meg a projekt tárgyát képező rendszer körvonalait. A projekt megvalósítása az alábbi alprojektek végrehajtásán keresztül történik: I) Kistérségi portálfejlesztési projekt: kistérségi honlapok, települési honlapok, kistérségi és települési Intranet portálok, kistérségi és települési Extranet portálok, kapcsolódó portálok fejlesztése. II) Szakigazgatási munkafolyamatot támogató projekt: dokumentumkezelő és work-flow rendszer fejlesztése és bevezetése. III) Képviselő testületi munkafolyamat követését támogató projekt: work-flow rendszer fejlesztése és bevezetése. IV) Közigazgatási gazdálkodás projekt: gazdálkodási folyamatokat támogató rendszer kiépítése (előirányzat nyilvántartás, kötelezettségvállalás nyilvántartás, szállító-vevő analitika, pénzgazdálkodás, pénzforgalmi kettős könyvelés) V) Térinformatikai projekt: a kistérség egységes térinformatikai rendszerének létrehozása. VI) Info-kommunikációs infrastruktúra-fejlesztési projekt. VII) Felvilágosító és motiváló kampányok lefolytatása kiegészítő képzéssel: a projekt megvalósítása során folyamatos kapcsolattartás szükséges a települési döntéshozókkal, a végfelhasználókkal, valamint fontos megvalósítani a felhasználók képzését a közösségi elérési pontokon. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kapcsolódó szakértői tevékenységek költsége 25 2. Kistérségi portál fejlesztése 53 Szakigazgatási munkafolyamatokat támogató work-flow 3. rendszer kialakítása 40 Képviselő testületek működési folyamatait támogató work4. flow rendszer kialakítása 27 E-gazdálkodási tevékenységek megvalósítása kistérségi 5. szinten 48 6. Kistérségi térinformatikai rendszer kialakítása 48 7. Kistérségi kommunikációs infrastruktúra fejlesztése 92 Felvilágosító és motiváló kampányok lefolytatása kiegészítő 8. képzéssel 77 Összesen 410

2010-2013

Összesen 25 53 40 27 48 48 92 77 410

92


Hitel


Pályázati források Hazai forrás EU-s forrás 98 271

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 kistérségi portál kialakítása Beszerzett számítástechnikai eszközök száma Kampányok száma 18 település polgármesteri hivatalában a kommunikációs infrastruktúra kiépül Az információs társadalom feltételeinek javulása

93

Jászberényi kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma V.1.1. V.1.2. V.1.3. V.1.4. V.1.5. V.1.6. V.1.7. V.1.8. V.1.9. V.1.10. V.1.11. V.1.12. Összesen

Alprogram megnevezése Kerékpárút-hálózat fejlesztése Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése Településrehabilitáció Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése Lakó- és üdülőtelkek kialakítása Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Roma képzési és foglalkoztatási program Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Vallási és kegyeleti helyek megújítása, építése Kistérségi információs rendszer kialakítása

2007-2009

2010-2013

Összesen (M Ft)

970

1.469

2.439

5.031

4.017

9.048

4.841

3.534

8.375

516

1.036

1.552

2.234

3.466

5.700

1.636

1.233

2.868

560

597

1.157

2.631

662

3.294

216

230

446

1.524

165

1.689

252

130

382

410 20.821

410 16.539

37.360

94

V.2. Karcagi kistérség

V.2.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.2.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.2.3. Településrehabilitáció V.2.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások V.2.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.2.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.2.7. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.2.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.2.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése

95

1. Az alprogram megnevezése V.2.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy térség kerékpárút-hálózatának fejlesztése a turisztikai látványosságok megközelíthetőségének, valamint a környezetbarát és biztonságos közlekedés meghatározó kelléke. A program keretében új összekötő kerékpárút-szakaszok kialakítása valósulna meg a karcagi kistérség minden településének bevonásával. Kisújszállás és Kenderes között jelentős a kerékpárforgalom, nagy a balesetveszély, ezért a települések között kiépítendő kerékpárút legfontosabb célja a biztonságos közlekedés kialakítása és a munkába járás megkönnyítése. Emellett természetesen a kerékpárút turisztikai szempontból is jelentős, és elősegítheti az egészséges életmód előtérbe helyeződését. Kunmadarasról Berekfürdőre sok gyermek jár iskolába, valamint Tiszafüred felől is jelentős kerékpár forgalom bonyolódik, ezért a program keretében szükséges lenne a Berekfürdő és Kunmadaras közötti kerékpárút kiépítése is. Az országos hálózathoz kapcsolódva Kenderes és Bánhalma között szintén új kerékpárút kialakítására kerülne sor, mellyel elérhetővé válna a Tisza-tó, és amely a település idegenforgalmát is jelentősen fellendítheti. Karcag és Kisújszállás között a 4-es számú főút mellett gyakran előfordul, hogy a kistérség lakói kerékpárral közlekednek, ezért III. ütemként ott is megépül a kerékpárút. A kerékpárutak kiépítésének tervezett ütemezése: I. ütem II. ütem III. ütem

Karcag – Berekfürdő: Kisújszállás – Kenderes: Berekfürdő – Kunmadaras: Kisújszállás – Karcag: Kenderes – Bánhalma :

10 km 11 km 8 km 18 km 7 km

3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kerékpárutak építése 488 Összesen 488 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 49

Hitel


2010-2013

Összesen 488 488


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 54 km kiépített kerékpárút A közlekedésbiztonság javulása, balesetek számának csökkenése Idegenforgalmi vonzerő növekedése Környezetterhelés csökkenése

96

1. Az alprogram megnevezése V.2.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség területén számos olyan belterületi út található, melynek nem megfelelő a minősége. A kistérségben találhatóak olyan utcák is, amelyeken még az útalap sincs kiépítve, ezért ezek nehezen megközelíthetőek, néhol már baleset veszélyesek is. Azon utaknál, ahol már az útalapok elkészültek, ott aszfalt réteggel történő borítás szükséges. Ahol ugyan elkészültek az útalapok, de nem került burkolásra az adott szakasz, azok javításra, majd ezt követően burkolásra szorulnak. A karcagi kistérség határát több oldalról a Hortobágyi Nemzeti Park öleli körül, ezért turisztikai szempontból is fontos, hogy ezek a külterületi utak jól használhatóak legyenek (pl.: Karcagon a Túri út, Bengecsegi út, Kunhegyesi út). A karcagi kistérség területén sok olyan külterületi út található, amelyek részben vagy egyáltalán nincsenek aszfaltozva. A mezőgazdasági termelés miatt ezek az utak folyamatosan erőgépekkel, kombájnokkal, munkagépekkel vannak terhelve. Esős időszakban egyes területek nehezen megközelíthetőek, mely a külterületen lévő vállalkozásoknak napi problémát jelent, az esetlegesen létrejövő újabb gazdaságok kialakulásának esélyét is rontja, valamint a turisztikai látványosságok is nehezen megközelíthetővé válnak. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kivitelezők, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belterületi utak és járdák felújítása, építése 2.817 2. Külterületi utak felújítása, építése 1.908 Összesen 4.725 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.421 857

Hitel


2010-2013 804 732 1.536

Összesen 3.621 2.640 6.261


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 93 km kiépített belterületi út 71 km felújított belterületi út 229,5 km kiépített külterületi út 230,5 km felújított külterületi út Közlekedésbiztonság javulása Elérhetőség javulása Belterületi zaj- és porterhelések csökkenése

97

1. Az alprogram megnevezése V.2.3. Településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy település általános megítélése jelentősen függ a közterületek jellegétől, esztétikai megjelenésétől. Az elkövetkező időszakban a kistérség minden településén szükségessé válik a településközpontok megújítása. Az elmúlt években Karcag városközpontja megszépült, jelentős fejlesztések történtek a város területén, azonban a főtér parkosítása, fejlesztése, a Szent István, Szent László utak mentén történő felújítás, illetve egy új parkoló kiépítése pozitív változást eredményezne a város arculatában. Kisújszálláson az Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő szomszédságában található Erzsébet Liget és környékének teljes rehabilitációját tervezik megvalósítani. A projekt részét képezi továbbá a liget és a strandfürdő között húzódó Rákóczi utca sétálóutcává alakítása. Kenderesen a településrehabilitáció magába foglalja a belváros kiemelkedő épületének, a Horthy-kastélynak a felújítását, valamint a belterületi utcák, terek térkövezését, illetve utcabútorok kihelyezését. A program keretében Kunmadaras teljes belterületének rehabilitációja valósulna meg, amely során a Kossuth tér (Karcagi – Kunhegyesi utak) kereszteződése körforgalommá alakul, valamint új köztéri parkok, parkolók és buszpályaudvar kerülne kialakításra. A program keretében Berekfürdőn a Berek tér rehabilitációja valósulna meg a lakosság, illetve a községbe látogatók számára sétányok kialakításával, utcabútorok kihelyezésével, parkosítással, zöldfelület növeléssel, dísznövények, fák ültetésével. A térségben három polgármesteri hivatal felújítására és Berekfürdőn egy hivatali feladatokat ellátó családi ház bővítésére lenne szükség. Mindhárom polgármesteri hivatal épülete régi, leromlott állapotú. Karcagon a városháza előtti kavicsterítésű tér burkolása, a téren elhelyezkedő szobor és a hozzá kapcsolódó szökőkút felújítása szerepel a tervek között. Kenderesen a tető és a homlokzat rekonstrukciója mellett új irodák építését is szeretnék megvalósítani. Kisújszálláson a tervezői munkálatok már elkészültek a külső homlokzat, illetve a nyílászárók felújítására vonatkozóan. 3. A program megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek: Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4. A program megvalósulásának területei: A kistérség teljes területe 5. A program megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Településkép fejlesztése 718 2. Kastély felújítása 154 3. Polgármesteri hivatalok felújítása 321 Összesen 1.193 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 119

Hitel


2010-2013

Összesen 718 154 321 1.193

Pályázati források Hazai forrás SA, EMVA 358 716

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 5 település rehabilitációja 1 felújított kastély 3 felújított polgármesteri hivatal, 9 új iroda A térség vonzerejének javulása 98

1. Az alprogram megnevezése V.2.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A karcagi kistérség néhány településén a jelenleg kialakult árusítási forma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és az Európai Uniós elvárásoknak. Kunmadaras településen nem megoldott a termékpiaci kereskedelem működése. Az őstermelőknek termékeik forgalmazása érdekében megfelelő helyszínt kell biztosítani, melyhez egy piaccsarnok építése szükséges. A tervezett piaccsarnok megközelítőleg 200 m2 alapterületű lenne, melyben helyet kapnának az üzlethelyiségek, valamint az elárusító pultok is. Karcag városában található piaccsarnok megközelítőleg 950 m2 alapterületű, régi építésű épület. A program keretében szükség lenne a csarnok tetőszerkezetének teljeskörű felújítására, az elárusító helyek, padok, valamint az üzlethelyiségek rekonstrukciójára. Kenderesen a mai kor követelményeinek megfelelően a jelenlegi piactér teljes rekonstrukciójára van szükség, mely magába foglalja az új térburkolat, könnyűszerkezetes tető kialakítását, és számos árusító pad elhelyezését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Karcag, Kenderes, Kunmadaras 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Piactér, piaccsarnok kialakítása 103 Összesen 103 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 10

Hitel


2010-2013

Összesen 103 103


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 200 m2 alapterületű új piaccsarnok 1 felújított piaccsarnok 1 felújított piactér Korszerű piaci kereskedelem megteremtése A térség kereskedelmi forgalmának növekedése

99

1. Az alprogram megnevezése V. 2.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A lakosság egészségügyi állapotát befolyásoló tényezőkön belül meghatározó az egészségügyi ellátási rendszer fejlettsége, valamint az egészséges életmód feltételeinek megteremtése. A program keretében az elkövetkező időszak fontos feladata Kisújszálláson az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésére, különös hangsúlyt fordítva a megelőzésre, a szűrővizsgálatokra, és a lakosság tájékoztatására. A program keretében lehetőség nyílna sport és egészségmegőrző programok szervezésére, a kistérség lakóinak teljes körű tájékoztatására és tanácsadásra. Ennek érdekében Kisújszálláson egy Egészségház létrehozását tervezik, mely a település és a környező települések (Túrkeve, Kenderes) lakossága részére nyújt majd széleskörű egészségügyi szolgáltatásokat. Az Egészségházban kerülne elhelyezésre a Védőnői Szolgálat, valamint az intézmény megfelelő helyszínt biztosítana a tüdőszűrések, megelőző rákszűrések és az iskolások részére történő kötelező orvosi vizsgálatok elvégzéséhez. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzat b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kisújszállás 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Egészségház építése 106 Összesen 106 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 16

Hitel


2010-2013 58 58

Összesen 164 164


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 200 m2 alapterületű új egészségház 6 új létrehozott munkahely Egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelkedése A lakosok egészségügyi állapotának javulása

100

1. Az alprogram megnevezése V.2.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az egész térségre vonatkozóan, a demográfiai adatokra alapozottan is megfigyelhető a lakosság elöregedése. A településeken élő időskorúak számának növekedésével arányosan merül fel az igény az idősek szociális otthonban való elhelyezésére Új szociális otthon építése a kistérség települései közül Karcag, Kenderes és Kunmadaras önkormányzatok tervei között szerepel. Karcag városában - jelenleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkező - Horváth Ferenc utcai Szociális Otthon helyett, több szempontból is szükségszerűvé vált egy új intézmény építése. A jelenlegi szociális otthon funkcionális átalakítása az épület jellegéből és adottságaiból adódóan nem kivitelezhető. Karcagon, a Kátai Gábor Kórház területén - magánbefektetők bevonásával - a jelenlegi intézmény kiváltására egy a mai kor követelményeinek, szabályainak minden szempontból megfelelő intézmény létrehozásáról döntött a város önkormányzata. Kenderesen jelenleg nem megoldott az időskorúak szociális otthonokban történő ellátása, megfelelő elhelyezése. A szomszédos településeken található otthonok nem, vagy csak igen hosszú várakozási idő után tudják fogadni a szociális intézményi ellátást kérőket, ezért a város önkormányzata egy új szociális otthon megépítéséről döntött. Kunmadarason az önkormányzat szintén egy új bentlakásos idősek otthona megépítését tervezi, jelenleg a terület kijelölésének előkészítését végzik. Az egészségügyi ellátás tekintetében a karcagi kistérség területén három bölcsőde működik, amelyből két intézmény jelentős korszerűsítésre szorul. A Karcagon található két bölcsődéből az egyik intézményben a vizes blokk, a tető, a burkolat és a fűtési rendszer korszerűsítésére, festésre van szükség. A másik intézmény egy része életveszélyes, ezért ennek lebontását tervezik. A karcagi önkormányzat jelenleg tárgyalásokat folytat a bölcsőde szomszédságában lévő ingatlan megvásárlására vonatkozóan, mely ingatlannal lehetőség nyílna egy a mai kor követelményeinek megfelelő új bölcsőde létrehozására. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Karcag, Kenderes, Kunmadaras 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Szociális otthonok építése 1.281 2. Bölcsődék felújítása, építése 192 Összesen 1.473 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 147

Hitel


2010-2013

Összesen 1.281 192 1.473


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 új, összesen 178 férőhelyes szociális otthon 1 felújított, valamint egy 1.250 m2 alapterületű megépített bölcsőde A szociális ellátás színvonalának emelkedése 101

1. Az alprogram megnevezése V.2.7. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A karcagi kistérség oktatási intézményeinek túlnyomó része jelentős felújításra, korszerűsítésre szorul. Az utóbbi néhány évben egy új iskola épült Kisújszálláson, melyen kívül nem történt más jelentősebb intézményi beruházás az oktatás területén. Az épületek állapotának megőrzése érdekében a tetőszerkezet felújítására, külső homlokzatjavításra, fűtés- és világításkorszerűsítésre kerülne sor. Továbbá a program keretében szükség lenne Kenderesen és Berekfürdőn az iskolák bővítésére is, amely új tantermek, ebédlő és konyha építését jelentenék. Az általános iskola fejlesztése mellett Kunmadarason az óvodai épületek felújítása is szükségessé vált. A projekt keretében az alábbi intézmények fejlesztése valósulna meg: Berekfürdő: Veress Zoltán Általános Iskola Karcag: Arany János Általános Iskola, Kováts M. Általános Iskola, Zádor Úti Általános Iskola Kenderes: Bánhalmai Általános Iskola, 3. sz. és 2. sz. Általános Iskola Kunmadaras: Összevont Óvodai Intézmény, Általános Iskola 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kunmadaras 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Óvoda felújítása 394 2. Általános iskolák felújítása 1.552 Összesen 1.946 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 195

Hitel


2010-2013

Összesen 394 1.552 1.946


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 5 felújított óvoda 8 felújított általános iskola 1 megépített tornaterem 2 új iskolai konyha (1.200 és 500 adagos) 1 új 1.100 férőhelyes iskolai ebédlő Korszerű oktatási feltételek megteremtése Alapfokú oktatás színvonalának emelkedése

102

1. Az alprogram megnevezése V.2.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a kistérség lakói és az ide látogató vendégek számára szükség van a művelődési házak épületének felújítására, valamint új funkciókkal való megtöltésére. A kistérség művelődési házainak és közgyűjteményeinek épületei műemlék jellegűek, és helyi védelem alatt állnak. Ezen intézmények állapota az idők folyamán azonban jelentősen leromlott, ezért felújításuk elengedhetetlenné vált. Kisújszálláson a kiemelten helyi védettség alatt álló művelődési ház épületének külső és belső felújítása, új funkciókkal történő bővítése szükséges, benne többfunkciós (Művelődési Központ és Mozi, e-Magyarország Pont) kulturális központ kialakításával. A program keretében Kenderesen szintén a művelődési ház felújítása valósulna meg. A településen a művelődési ház mellett működik egy közgyűjteményi épület, amelyben Horthy Miklós hajózási emlékei lelhetők fel, ennek az épületrésznek a felújítása és az emléktárgyaknak megfelelően történő berendezése is feladatként jelentkezik. A következő években Karcagon a Déryné Művelődési és Ifjúsági Ház külső homlokzat rekonstrukciója, valamint a nyílászárók cseréje szükséges. Kunmadarason a József Attila Művelődési Ház tetőtér beépítését, klubterem és mozi helység kialakítását tervezik. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Egyházak, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Művelődési és Ifjúsági Házak felújítása, 1. 415 bővítése Összesen 415 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 42

Hitel


2010-2013

Összesen 415 415


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 626 fő befogadására alkalmas felújított Művelődési Központ 118 fő befogadására kialakított kamara mozi 4 felújított művelődési ház 1 felújított közgyűjteményi épület A térség kulturális és idegenforgalmi vonzerejének növekedése A népesség kulturális tájékozottságának javulása

103

1. Az alprogram megnevezése V.2.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A vallási és kegyeleti helyek megújítása, szükség esetén újak létrehozása, ezáltal a vallás gyakorlásához megfelelő helyszín biztosítása, egy térségben, illetve egy településen élő lakosok számára nyújtott közszolgáltatások fontos kelléke. A Kendereshez tartozó Bánhalma település lakosai részéről igény mutatkozik egy kis ökumenikus kápolna építésére, melyben több felekezet hívei is szabadon gyakorolhatják vallásukat. A fejlesztés azért is indokolt, mert a kistérség ezen települése nem rendelkezik szabad vallásgyakorlathoz szükséges épülettel. A kápolna építése egyrészt hozzájárul a vonzóbb településkép kialakításához, másrészt hosszú távon javítja a közhangulatot a kistelepülésen. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzat b; Közreműködő szervezetek Egyházak, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kenderes-Bánhalma 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Ökumenikus kápolna építése 29 Összesen 29 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások

Hitel


2010-2013

Összesen 29 29


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 megépített ökumenikus kápolna Közmegelégedettség növekedése A térséghez való kötődés erősödése

104

Karcagi kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma V.2.1. V.2.2. V.2.3. V.2.4. V.2.5. V.2.6. V.2.7. V.2.8. V.2.9. Összesen

Alprogram megnevezése Kerékpárút- hálózat kiépítése Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése Településrehabilitáció Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése

2007-2009 488 4.725 1.193 103 106 1.473 1.946 415 29 10.478

Összesen (MFt)

2010-2013

1.536

58

1.594

488 6.261 1.193 103 164 1.473 1.946 415 29 12.072

105

V.3. Kunszentmártoni kistérség

V.3.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.3.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.3.3. Településrehabilitáció V.3.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.3.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése V.3.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.3.7. Szociális bérlakások építése V.3.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.3.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.3.10.Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése

106

1. Az alprogram megnevezése V.3.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség közlekedési hálózatának hiányos eleme a kerékpárutak rendszere. A lakossági közlekedési szokások, az alföldi sík jelleg, a tájkonform turizmus fejlesztése, a növekvő közúti járműforgalom lehetővé, illetve szükségessé teszik a kerékpárút-hálózat fejlesztését. Az emberek életminőségének javítása érdekében Kunszentmárton területén a főközlekedési utak átkelési szakaszainál és a város gyűjtőhálózata mellett kerékpárutakat szükséges létesíteni. A Tiszazug átjárhatóságát biztosító kerékpárút-hálózat több mint 20 km-es szakaszára engedélyes kiviteli tervvel rendelkezik a kistérség. A Békésszentandrás-Öcsöd-Kunszentmárton-Cserkeszőlő között megvalósuló kerékpárút mind turisztikai, mind lakossági szempontból fontos. A KörösVölgyként, illetve Körös-szögként is ismert térség kiváló turisztikai adottságokkal, látnivalókkal rendelkezik: pl. gyógyfürdők, Körös-Maros Nemzeti Park, természetközeli turizmus. A fejlesztés eredményeként létrejövő megyehatáron átnyúló kerékpárút megteremti és erősíti a térségek közötti együttműködés lehetőségét. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 443 Összesen 443 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 50

Hitel


Összesen

2010-2013 55 55

498 498


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 20 km kiépített külterületi kerékpárút 5 km megépített belterületi kerékpárút Kerékpárutat igénybevevő lakosok és turisták számának növekedése Közlekedési balesetek számának csökkenése Környezetterhelés csökkenése

107

1. Az alprogram megnevezése V.3.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség valamennyi településén alacsony a szilárd burkolatú utak aránya. Az összességében 38%-os úthálózat kiépítettséggel a kistérség a megye hét kistérsége között az utolsó helyen áll. A hiányzó hálózati elemek mellett a meglévő belterületi utak állapota is igen rossz (kátyúk, nyomvályúk), ami egyrészt a közlekedésbiztonságot veszélyezteti, másrészt kedvezőtlen hatással van a gépjárművek műszaki állapotára, harmadrészt jelentősen megnöveli a menetidőt. Az elhanyagolt és hiányosan kiépített belterületi utak mellett a gyalogosközlekedést biztosító járdák állapota sem megfelelő, ezért felújításuk, bővítésük szükséges. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Tiszazug számára fontos feladat a közlekedési hálózat mennyiségi és minőségi fejlesztése. A program legfontosabb elemei: Szelevény község elérhetőségének biztosítása és a Kunszentmártonban lévő (Tiszakürti úton) két fontos ipari üzem megközelíthetőségének javítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Cibakháza, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belterületi utak, járdák felújítása, építése 1.272 2. Külterületi utak felújítása, építése 221 Összesen 1.493

2010-2013 483 257 740



Hitel


Összesen 1.755 478 2.233

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 28,4 km megépített belterületi út 18,4 km felújított belterületi út 11 km megépített külterületi út Menetidő és balesetek számának csökkenése Belső együttműködések kialakulásának segítése Gazdasági élet fellendülése

108

1. Az alprogram megnevezése V.3.3. Településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az infrastrukturális felzárkózás folytatásaként a munkalehetőségeken, a lakhatási körülményeken és az alapvető szolgáltatások biztosításán túl a helyben maradás egyik meghatározó tényezője a települési környezet. Az intézkedés sikeres megvalósítása összeköthető a közmunkaprogramok rendszerével. Az emberi és tájesztétikai szempontból megfelelő települési környezet kialakításának egyik legfontosabb feladata a közterületek szépítése, állapotuk javítása, mely az alábbi tevékenységeket foglalja magába: zöldfelületek növelése fásítással, parkosítással; köztéri bútorok elhelyezése, felújítása; díszburkolatok; köztéri szobrok restaurálása. Elengedhetetlen a közterületi játszóterek modernizálása, biztonságossá tétele és a játékok cseréje az Európai Uniós előírásoknak megfelelően. A program keretében a meglévő játszóterek felújítására kerülne sor Kunszentmártonon, Szelevényen, Csépán és Tiszaföldváron. A rendezett településképhez hozzátartozik a lakatlan ingatlanok, középületek, illetve környékük rendben tartása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Településrehabilitáció 925 2. Településkörnyéki tájrehabilitáció 48 Összesen 973 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 199

Hitel


2010-2013 1.023 1.023

Összesen 1.948 48 1.996

Pályázati források Hazai forrás SA, EMVA 599 1.198

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Újonnan létrehozott, felújított zöldfelület, pihenőövezet Felújított köztéri elemek (díszkút, szobor, emlékmű) száma 7 felújított játszótér 2 felújított középület Kistérség lakóinak közérzetének pozitív irányba történő változása Turisztikai vonzerő növekedése Település tájesztétikai képének javulása

109

1. Az alprogram megnevezése VI.3.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistelepüléseken élők biztonságos és megfelelő élelmiszer-ellátásához, a folyamatosan változó piaci körülményekhez és az élesedő piaci versenyhez való alkalmazkodás feltételeként nélkülözhetetlen a meglévő kereskedelmi láncok egységeinek felújítása, fejlesztése. A program keretében egy ABC épületének felújítására, valamint tárgyi eszközök beszerzésére kerülne sor Öcsödön. A helyben termelt áruk értékesítésének fontos színterei a piacterek, melyek a legtöbb településen elhanyagolt állapotúak, méreteiben a vásárlói és a termelői igényeket nem elégítik ki. Felújításuk, kereskedelmi forgalomnak megfelelő kialakításuk, bővítésük a kistelepülések lakói számára kiemelt fontosságú. A meglévő piacterek fejlesztését tervezi Cibakháza és Csépa az elkövetkező időszakban. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Cibakháza, Csépa, Öcsöd 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Élelmiszer kereskedelmi egység fejlesztése 4 2. Piacterek felújítása, bővítése 58 Összesen 62 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 14

Hitel


2010-2013

Összesen

77 77

4 135 139


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 felújított ABC épület Beszerzett tárgyi eszközök száma 2 felújított, bővített piactér Kialakított értékesítő helyek száma Lakosok élelmiszerellátásának javítása Vonzóbb településkép kialakítása

110

1. Az alprogram megnevezése V.3.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az egészségügyi ellátás területén, mind az ellátás intézményi hátterét, mind a humán és műszaki feltételeket tekintve a kistérségnek jelentős lemaradása van. Alapvető feladat a kistérségi, helyi igényeket kielégítő, a lakosság egészségügyi állapotához igazodó, a megelőzés elveinek megfelelő és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásán alapuló ellátási rendszer kiépítése. A lakosság egészségi állapotának javítása szempontjából fontos feladat az egészségügyi ellátó rendszer kiépítése és fejlesztése, a meglévő épületek felújítása. A Kunszentmárton városban lévő Egészségügyi Központ átalakításával, fejlesztésével, a központ komplex szolgáltatásai révén, nemcsak városi szinten elégítené ki a betegek igényeit, hanem kistérségi szinten is biztosítaná az ellátást. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében szükséges az orvosi ellátást, a tüdőgondozást, a védőnői szolgálatot és az orvosi ügyeletet mindenki számára elérhetővé tenni. Szelevény és Tiszaföldvár önkormányzata a következő időszakban egy-egy orvosi rendelő kialakítását tervezi. Az egészségügyi ellátást biztosító intézményi háttér megteremtése mellett ugyanilyen fontos a megelőzés szerepét hangsúlyozva, az egészséges életmód széleskörű terjesztése, népszerűsítése, a minél fiatalabb életszakaszban történő mindennapokba beépített rendszeres testmozgás. A sport és szabadidő hasznos eltöltésének fontos intézményei az egészségközpontok, sportlétesítmények, sporttelepek, sportpályák, tanuszodák. A program a Kunszentmártonban és Csépán kialakított sporttelepek fejlesztését is tartalmazza. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Csépa, Kunszentmárton, Szelevény, Tiszaföldvár 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Orvosi rendelők építése, felújítása 58 2. Egészségügyi Központ átépítése, fejlesztése 491 3. Egészségügyi ellátás fejlesztése 117 4. Sportlétesítmények felújítása 170 Összesen 836 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 118

Hitel


2010-2013 36 17 289 342

Összesen 94 491 134 459 1.178


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 kialakított orvosi rendelő 1 megépített egészségközpont 2 felújított sporttelep Lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása Társadalmi aktivitás erősödése, a társadalom megújuló képességének fokozódása 111

1. Az alprogram megnevezése V.3.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az országos és megyei tendenciákhoz hasonlóan a kistérségben is jellemző a népesség arányán belül az időskorúak számának növekedése, a lakosság elöregedése. Az idős, ellátásra szoruló emberek közül egyre többen választják a bentlakásos intézményi ellátást. Az idősek megfelelő elhelyezése és ellátása szükségessé teszi a meglévő intézmények korszerűsítését, bővítését, új otthonok építését. A bentlakásos otthonok építése és bővítése mellett ugyanilyen fontos a hasonló szolgáltatást nyújtó nappali ellátást biztosító intézmények építése, a meglévők felújítása. Szelevényen lehetőség nyílna egy önkormányzati tulajdonban lévő idősek napközi otthonának kialakítására. Tiszainoka településen egy meglévő szociális otthon kétszintes épületszárnnyal történő bővítésére kerülne sor. Tiszaföldvár városában egy időskorúak nappali ellátását biztosító intézmény megépítése szükséges. Nagyrév önkormányzatának tervei között szerepel a rászoruló idős lakosság részére önálló lakóházakban telepszerűen kialakított átmeneti és tartós elhelyezést biztosító otthon létrehozása, valamint a házukat elvesztett lakosok számára átmeneti otthonok, apartmanok kialakítása. Csépa községben a magatehetetlen idősek számára szükségessé válik a bentlakásos otthon bővítése. Kunszentmárton önkormányzata egy olyan szociális ellátórendszer felállítását tervezi, amely nem csak az alap és nappali szociális szolgáltatások biztosítására összpontosít, hanem egy új komplex épület építésével biztosítja a szociális biztonságot a lakosság számára. Az önkormányzat a város központjában található Körös Étteremben szeretné biztosítani a város gyermekeinek és lakóinak közétkeztetését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, Inokáért Alapítvány, Inoka 2000 Kht., vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszaföldvár 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Szociális otthonok, idősek nappali ellátását 1. 488 biztosító épületek fejlesztése 2. Gyermek- és közétkeztetés biztosítása 45 Összesen 533 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 72

Hitel


2010-2013

Összesen

178

666

4 182

49 715


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új szociális központ, 1 kialakított idősek napközi otthona 2 bővített szociális otthon, 2 megépített idősek otthona 1 gyermek- és közétkeztetésre berendezkedett étterem Idősek rászorultságának csökkentése Életminőség javulása

112

1. Az alprogram megnevezése V.3.7. Szociális bérlakások építése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A 1990-es évek elejétől fokozatosan megszűntek a nagyobb foglalkoztatást biztosító üzemek a kistérségben, ami a munkanélküliség emelkedését, a hátrányos helyzetű családok számának növekedését eredményezte. A társadalom perifériájára szorult halmozottan hátrányos helyzetű családok (elsősorban romák) lakáskörülményei sokszor nem megfelelők, sokan elhanyagolt, leromlott állapotú házakban élnek, gyakran több generáció összezsúfolódva. A többlakásos, szociális bérlakások építése nem csak a hátrányos helyzetű családokon segít, hanem a lakáshoz jutás megkönnyítésével a fiatalok életkezdését is támogatja. A szociális bérlakások megépítésére Kunszentmártonban kerülne sor a Széchenyi lakótelepen és a Vég utcában. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzat b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, civil szervezetek, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kunszentmárton 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Bérlakások építése 125 Összesen 125 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 15

Hitel


2010-2013 27 27

Összesen 152 152


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 871m2 megépített társasház 550 m2 megépített sorház 14 kialakított társasházi bérlakás 11 kialakított sorházi bérlakás Átlagosan 49 m2-en kialakított két szobás lakások Bérlakásokat igénybevevők életkörülményeinek javítása Lakosság elöregedésének csökkenése

113

1. Az alprogram megnevezése V.3.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az alapfokú oktatási intézményekhez tartozó óvoda fenntartása, és az általános iskola (1-8 osztályos) működtetése a települési önkormányzatok kötelező feladatát képezik. Az évek során az oktatási és nevelési intézmények épületeinek állapota leromlott, felújításra, bővítésre szorulnak. Az általános iskolák működési feltételei és eredményei különbözőek, mely a tanárok és tanulók eltérő összetétele mellett az iskolák különböző felszereltségére vezethető vissza. A megfelelő színvonalú oktatás és nevelés szükségessé teszi a meglévő épületek felújítását, modernizálását és bővítését, mely magában foglalja az elavult elöregedett berendezések, eszközök cseréjét, a hiányzó eszközök pótlását, illetve az épületek energetikai korszerűsítését, nyílászárók cseréjét, akadálymentesítését. A program Cibakházán, Csépán, Kunszentmártonban, Szelevényen, Tiszaföldváron összesen hét általános iskola felújítását, míg Nagyrév, Tiszaföldvár, Csépa, Cibakháza, Kunszentmárton és Szelevény településeken nyolc óvoda fejlesztését tűzi ki célul. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Cibakháza, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Szelevény, Tiszaföldvár 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése

2007-2009

1. Óvodarekonstrukció 2. Iskolarekonstrukció Intézmények műszaki korszerűsítése, 3. akadálymentesítése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 136

Hitel

222 406

2010-2013

Összesen

124 264

344 972


346 670 344

388

1.360


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 8 felújított, bővített óvoda 7 felújított, bővített általános iskola Beszerzett berendezések, felszerelések száma Akadálymentesített oktatási és nevelési intézmények száma Elvándorlás csökkentése Képzettségi színvonal emelkedése

114

1. Az alprogram megnevezése V.3.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A tiszazugi települések gazdag kulturális hagyományokkal rendelkeznek. Az itt élő kézművesek, iparművészek, iparosok munkái a térség turisztikai vonzerejét növelik. Egy térség építészeti hagyományait, jellegét leginkább a kulturális örökség épített elemei mutatják, melyek megóvása a kistérség önálló arculatának megőrzése szempontjából fontos. Az épített örökség védelme és felújítása a térség idegenforgalmi kínálatának gazdagítását, illetve ezen keresztül az itt élők jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítését szolgálják. Egy-egy felújított épület ugyanakkor hozzájárul a vonzó településkép kialakításához is. A program keretében Tiszaföldváron négy építészeti emlékhely helyreállítása valósulna meg. A közművelődés és a közösségi kulturális élet fontos színterei a művelődési házak, könyvtárak, melyek nagy része felújításra, műszaki korszerűsítésre szorul. Jelen programban Szelevény és Csépa településeken a már meglévő művelődési házak felújítása, illetve Tiszaföldváron egy új művelődési központ kialakítása jelenik meg. A kistérség kézműves, gasztronómiai és egyéb kulturális hagyományainak, illetve a turisztikai látványosságoknak a bemutatása, népszerűsítése indokolttá tenné egy színes kiadvány megjelentetését, melyet Cibakháza önkormányzata kíván elkészíteni. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása 4. Az alprogram megvalósulásának területei Cibakháza, Csépa, Tiszaföldvár, Szelevény 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Építészeti emlék felújítása, védelme 192 2. Művelődési házak felújítása 62 3. Művelődési Központ és könyvtár építése 250 4. Kiadványkészítés 10 5. Műszaki korszerűsítés, akadálymentesítés 346 Összesen 860 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 109

Hitel


2010-2013

230

230

Összesen 192 62 480 10 346 1.090


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 4 helyreállított építészeti emlék 2 felújított művelődési ház 1 megépített művelődési központ Elkészített térségi kiadvány Társadalom megújuló képességének fokozódása Turisztikai látványosságok népszerűsítése

115

1. Az alprogram megnevezése V.3.10. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A rendezett és esztétikus településképhez a középületek és közterületek megfelelő állapota mellett hozzátartozik a temetők, ravatalozók, egyéb vallási és kegyeleti helyek, illetve környékük rendben tartása, megóvása. Ez elsődlegesen a településen élők számára fontos, de mivel e vallási és kegyeleti helyek turisztikai vonzerőt is jelentenek, ebből adódóan hozzájárulnak a térség idegenforgalmi kínálatának bővítéséhez is. Cibakházán a jelenleg működő ravatalozó épülete korszerűtlen, műszaki megoldásai, felszerelései elavultak, ezért új, a műszaki és esztétikai követelményeknek megfelelő ravatalozó építése szükséges. Nagyréven és Szelevényen ugyancsak indokolt a jelenlegi ravatalozó épületének felújítása, szabadtéri terület kialakítása, míg Öcsöd település központjában a templom felújítása időszerű. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása, egyéb kistérségi intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások, civil szervezetek 4. A program megvalósulásának területei Cibakháza, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Új ravatalozó építése 19 2. Ravatalozó felújítása 38 3. Templom felújítása Összesen 57 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 8

Hitel


Összesen

2010-2013

19 19

19 38 19 76


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új megépített ravatalozó 2 felújított ravatalozó 1 felújított templom Településhez kötődés, identitás erősödése Lakosság elégedettségének növekedése Idegenforgalmi kínálat bővítése

116

Kunszentmártoni kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma V.3.1. V.3.2. V.3.3. V.3.4. V.3.5. V.3.6. V.3.7. V.3.8. V.3.9. V.3.10. Összesen

Alprogram megnevezése Kerékpárút-hálózat fejlesztése Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése Településrehabilitáció Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi ellátás fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése Szociális bérlakások építése Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése

2007-2009 443 1.493 973 62 836 533 125 972 860 57 6.354

2010-2013 55 740 1.023 77 342 182 27 388 230 19 3.083

Összesen (M Ft) 498 2.233 1.996 139 1.178 715 152 1.360 1.090 76 9.437

117

V.4. Mezőtúri kistérség

V.4.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.4.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.4.3. Településrehabilitáció V.4.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.4.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.4.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.4.7. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.4.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.4.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.4.10. Közösségi szolgáltatások fejlesztése V.4.11. Vállalkozói potenciál növelése V.4.12. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása

118

1. Az alprogram megnevezése V.4.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program a térség kerékpárút-hálózatának kiépítését, ezzel a kerékpáros közlekedés biztonságának növelését tűzi ki célul, és egyúttal a kerékpáros turizmus feltételeinek minőségi javulását is eredményezi. A program keretében a következő -településeket összekötő - kerékpárút-hálózat kiépítése valósulna meg: - a Körös-gáton (20,7 km), - a Hortobágy-Berettyó gátján (Körös – Mezőtúr – Túrkeve között) (21,5 km), - Mezőtúr – Kétpó – Törökszentmiklós között (30 km), - Mezőtúr – Túrkeve – Kisújszállás között (26,5 km), - Mezőtúr – Mezőhék – Martfű között (25,5 km). A településeket összekötő kerékpárút-szakaszok kiépítésén túl a kistérség városai, Mezőtúr és Túrkeve számára fontos feladat a meglévő belterületi kerékpárút-hálózat felújítása, fejlesztése, új kerékpárút-szakaszok kiépítése, mely szintén a program részét képezi. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Országos Kerékpárút Hálózatért Alapítvány, Berettyó-Körös Többcélú Társulás, Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás, Hármas-Körös Kistérségi Területfejlesztési Társulás, Tiszazugi Települések Szövetsége, Szarvas Kistérség Többcélú Társulása, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat , vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 1.152 Összesen 1.152 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 151

Hitel


2010-2013 355 355



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 124 km kiépített összekötő és 8 km kiépített belterületi kerékpárút-hálózat 6 km felújított belterületi kerékpárút-hálózat Kerékpáros- és ökoturizmusban résztvevők számának nagy mértékű emelkedése Kerékpáros balesetek jelentős mérséklődése Egészséges életmód feltételeinek megteremtése

119

1. Az alprogram megnevezése V.4.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A gazdasági versenyképesség részvétel elengedhetetlen kelléke, hogy a kistérség települései jó minőségű bel- és külterületi úthálózattal rendelkezzenek. A kistérség belterületi úthálózatának állapota igen kritikus, ami az önkormányzati és az állami tulajdonban levő úthálózatra egyaránt jellemző. A burkolat elöregedett, kátyús, felújítása és megerősítése nem halasztható. A program célja a kistérség minden településén a már korábban megkezdett útépítések folytatása, valamint a meglévő utak felújítása. A belterületi utak jelentős részében szükséges a teherhordó szerkezet megerősítése, cseréje, majd teljespályás aszfaltozása. Az utak, járdák akadálymentesítését szintén meg kell oldani, megteremtve a biztonságos és balesetmentes közlekedés feltételeit. Továbbá a program célja a városias, városképbe illő járdarendszer megteremtése. A külterületi utak, ezen belül is a földutak állapota nem megfelelő a kistérségben, ezért Mezőtúr és Mesterszállás Önkormányzata az elkövetkező időszakban tervezi ezen utak felújítását, illetve a külterületi utak kiépítését is. Ez a mezőgazdaságból élők számára is nagyon fontos a mezőgazdasági tevékenység végzése szempontjából. A dűlőutak feltárásával, kiépítésével csökkenteni lehetne a mezőgazdasági gépek forgalmát a közutakon. A fejlesztés a Hármas-Körös festői szépségű holtágának turisztikai fejlődését is elősegíti. 3. A program megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Berettyó-Körös Többcélú Társulás, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belterületi utak és járdák építése, felújítása 588 2. Külterületi utak építése és felújítása Összesen 588 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 172 48

Hitel


2010-2013 786 344 1.130

Összesen 1.374 344 1.718


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 40 km kiépített és 30 km felújított belterületi út és járda 20 km kiépített, illetve felújított külterületi út A gyalogos és közúti közlekedés minőségi javulása Közúti balesetek számának mérséklődése Az agrártermelők termelési infrastruktúrájának javulása Turisztikai feltételek javulása

120

1. Az alprogram megnevezése V.4.3. Településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program közvetlen célja olyan egészséges, élhető lakókörnyezet kialakítása, mely a lakosság közérzetére pozitív hatással van, elősegíti a népesség megtartását, és növeli a turisztikai vonzerőt. A program keretében a kistérség településein a településközpontok rehabilitációja, a közterületek felújítása, a közösségi, rekreációs zöldfelületek kialakítása, az elavult község- és városházák rekonstrukciója, számos műemlék vagy műemlék jellegű épület felújítása, valamint a jogszabályi követelményeknek megfelelően a közintézmények akadálymentesítése valósulna meg. A program részét képezi továbbá a Mezőtúr belterületén lévő Kert úti felhagyott agyagbánya felújítása. A rekultivációs munkálatok befejezését követően olyan területtel lesz gazdagabb a város, mely kiválóan alkalmas aktív pihenésre, sportolásra, csónakázásra és nem utolsó sorban a meglévő és kialakuló természeti értékek tanulmányozására. 3. A program megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, Berettyó-Körös Többcélú Társulás, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Településközpontok rehabilitációja 794 2. Kert úti agyagbánya tájrendezése 3. Az Erzsébet-liget teljes rehabilitációja 192 Összesen 986 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 228

Hitel


2010-2013 1.191 106 1.297

Összesen 1.985 106 192 2.283


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók A kistérség 5 településközpontjának rehabilitációja 2 felújított, korszerűsített városháza és 3 községháza 1 rehabilitált agyagbánya 1 felújított liget Népességmegtartó képesség növekedése Az életminőség, lakható környezet minőségi javulása Turizmus feltételeinek javulása

121

1. Az alprogram megnevezése V.4.4. Kereskedelemi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program Mezőtúron egy kiállítási és kereskedelmi központ, Túrkevén egy vásárcsarnok kialakítását tartalmazza, célja a kistérségi KKV-k működési feltételeinek megteremtése. Mezőtúron a volt laktanya területén található kereskedelmi központ infrastrukturális fejlesztésével 20-25 egyéni- és mikrovállalkozás, valamint a 10-15 kis- és középvállalkozás 400-500 új munkahely teremtésével lehetőség nyílik a kezdő és tőkeszegény vállalkozások részére az átlagos piaci árnál olcsóbban bérelhető területek kialakítására, ami nagymértékben javítja a piacra jutási lehetőségüket. A kezdő vállalkozások telephelyük kialakítására tőkével nem rendelkeznek. A meglévő épületek felújításával, korszerű infrastruktúra kialakításával az ipari parkba betelepülők beszállítóivá válhatnak. Túrkevén nem megoldott a hagyományos piaci kereskedelem működése. A jelenleg kialakult árusítási forma a jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A színvonalas piaci árusítás érdekében a jogszabályoknak és az EU-s elvárásoknak megfelelő helyszínt kell biztosítani az őstermelők, kiskereskedők számára. Ehhez egy színvonalas, a kor igényeit kielégítő piaccsarnok építése szükséges, a már meglévő piac területén. A tervezett csarnok alapterülete megközelítőleg 200 m2, amelyben helyet kapnának üzlethelyiségek és elárusító pultok egyaránt. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szakmai szervezetek, vállalkozások

4. Az alprogram megvalósulásának területei Mezőtúr, Túrkeve 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kiállítási és kereskedelmi központ kialakítása 576 2. Vásárcsarnok kialakítása 63 Összesen 639 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 64

Hitel


2010-2013



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új kiállítási és kereskedelmi központ 1 új vásárcsarnok A helyi mikro- és kisvállalkozások működési feltételeinek javítása Az agrártermelők számára piaci lehetőségek megteremtése

122

1. Az alprogram megnevezése V.4.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Mezőtúron kialakításra kerülő egészségcentrummal megteremtődik a korszerű egészségügyi szolgáltatási formák működési feltételrendszere (sürgősségi ellátás, egynapos – sebészeti típusú ellátások, kúraszerű ellátások, az eszközök központi sterilizálásának folyamatos biztosítása stb.), az egymásra épülő és szorosan együttműködő szakmai ellátási formák szervezetszerű működtetése, a térségi szakmai integráció, az alapellátás, a járó- és fekvőbeteg-ellátás szakmai, szervezeti, kommunikációs rendszere. A kistérségi egészségcentrumhoz kapcsolódva a program keretében létrejönne egy mozgásszervi centrum, melynek keretében a járóbeteg rehabilitáció Túrkevén, a fekvőbeteg ellátás pedig a szolnoki MÁV Kórházban történne. A tervezett mozgásszervi centrum Túrkeve 32 km-es körzetében lévő települések lakosai számára nyújtana megfelelő egészségügyi ellátást. Mezőtúron a tüdőgondozó épületének műszaki állapota teljes felújítást igényel. A tüdőgondozó épületének fejlesztése keretében szociális helyiségek, öltöző kialakítására is sor kerül. Az épületben történik a városi lakosság tüdőszűrése. Szükséges megoldani az épület akadálymentesítését is. A program szerves részét képezik a térség településein az orvosi rendelők és a védőnői szolgálatok fejlesztése is. A védőnői szolgálat fejlesztésére Mesterszálláson van szükség, az orvosi rendelője felújítására Túrkevén, Mezőhéken és Kétpón kerül sor. A program része az egészségügyi intézményeinek működéséhez szükséges műszaki beruházások és eszközbeszerzések is. A népesség egészségügyi állapotának javításához jelentősen hozzájárulhat a sport, melyhez megfelelő infrastrukturális körülményeket szükséges biztosítani. A kétpói téli-nyári sportcentrum kialakításával egy különleges turisztikai és sport tevékenységre alkalmas létesítmény jönne létre. Ennek keretében épülne egy versenysportra is alkalmas tornaterem, egy műfüves labdarúgópálya, egy fogathajtó pálya, egy sí- és szánkópálya, valamint egy tereprally pálya és az ezekhez kapcsolódó létesítmények. A program a sportcentrum megvalósításának első ütemét tartalmazza. Mezőtúron a műfüves labdarugó pálya létesítésével a sportolás biztosítása minden időszakban lehetővé válik. Mesterszálláson és Túrkevén a már meglévő két sportpálya fejlesztése tartozik a programhoz. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Egészségügyi intézmények, Berettyó-Körös Többcélú Társulás, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzata, gazdasági szervezetek, civil szervezetek, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Egészségcentrum kialakítása, továbbfejlesztése 269 2. Mozgásszervi centrum kialakítása 600 3. Orvosi rendelők, védőnői szolgálat fejlesztése 105 4. Tüdőgondozó felújítása 5. Téli-nyári sportcentrum létrehozása - I. ütem 4.028 6. Egyéb sportlétesítmények kialakítása 219 Összesen 5.221

2010-2013 Összesen 192 461 600 134 239 77 77 5.770 9.798 178 397 6.351 11.572

123


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új kistérségi egészségügyi centrum és 1 új mozgáscentrum 1 felújított tüdőgondozó, 3 felújított orvosi rendelő, 1 felújított védőnői szolgálat 1 tornaterem 5 új (2 labdarúgó, 1 fogathajtó, 1 sí és szánkó, 1 tereprally pálya) és 2 korszerűsített, felújított sportpálya A kistérség településein élők egészségügyi ellátásának minőségi fejlődése Az egészséges életmód feltételeinek megteremtése

124

1. Az alprogram megnevezése V.4.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Minden kistérség, település köteles gondoskodni a szociálisan rászoruló emberekről. Egyes területek, illetve települések öregedése növeli a szociális ellátórendszer szolgáltatásai iránti igényt, így az öregedő népességű területeken növelni szükséges az időseket érintő szociális ellátás színvonalát, hogy a szociális ellátáshoz való hozzáférés az esélyegyenlőség elve szerint mindenki számára biztosítható legyen. A kistérség lakossága elöregedő tendenciát mutat, az időskorú lakosság száma egyre növekszik. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően Mesterszálláson egy új bentlakásos idősotthon kiépítését tervezik, Túrkevén az önkormányzat a már meglévő 55 férőhelyes idősotthon felújítását kívánja megvalósítani. Az új idősotthonok fejlesztésén túl a program Mesterszálláson egy önkormányzati konyha felújítását, korszerűsítését is tartalmazza. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szociális intézmények, vállalkozások

4. Az alprogram megvalósulásának területei Túrkeve, Mesterszállás 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Idősotthonok kialakítása, felújítása 70 2. Önkormányzati konyha felújítása Összesen 70 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 8

Hitel


Összesen 70 12 12 12 82

2010-2013


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új, valamint 1 felújított idősotthon 1 korszerűsített önkormányzati konyha A kistérség szociális ellátórendszerének fejlesztése Idősotthoni férőhelyek számának növelése, színvonalának emelése

125

1. Az alprogram megnevezése V.4.7. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség gazdasági teljesítménye, fejlesztési lehetőségei, innovációs képessége összefügg a lakosság iskolai végzettségével. A program a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére koncentrál, amely alapjául szolgál a nevelés-oktatás minőségének és hatékonyságának növeléséhez. A térség oktatási, képzési intézményeinek infrastruktúrájának javításához műszaki beruházások és eszközbeszerzések, valamint az intézmények akadálymentesítése is szükségesek. Az általános iskolák meghatározó fontosságúak a helyi közösség számára, infrastruktúrájuk többcélú hasznosításra is alkalmas, ezért szükséges olyan épületek létrehozása, illetve a meglévők fejlesztése, amelyek helyet tudnak biztosítani a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a sport és kulturális programok lebonyolításához. Mezőtúron három, Mezőhéken, Mesterszálláson és Kétpón egy-egyegy általános iskolai épület korszerűsítése valósulna meg az elkövetkező időszakban. Túrkevén hat telephelyen működő általános iskola, továbbá két művészeti iskola fejlesztését is tartalmazza a program. A kistérségben lévő óvodai épületek túlnyomórészt elöregedtek, a mai követelményeknek, előírásoknak nem felelnek meg, felújításra szorulnak. Mezőtúron öt, Mesterszálláson, Mezőhéken és Kétpón egy-egy-egy óvodai épület fejlesztésére kerülne sor a program keretében. Túrkevén a helyhiány miatt a további fejlesztés nem indokolt, így a több elavult óvodaépület rekonstrukciója helyett egy új, korszerű, minden igényt kielégítő 300 férőhelyes óvodaépület megépítését tervezik. A fenti fejlesztések megvalósításával csökken a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztődésének veszélye. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Nevelési-oktatási intézmények, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Óvodák fejlesztése, építése 209 2. Általános iskolák fejlesztése 1.083 3. Művészeti iskolák fejlesztése 50 Összesen 1.342 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 320

Hitel


Összesen 94 303 1.761 2.844 50 1.855 3.197

2010-2013


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új óvodai központ és 8 felújított, bővített óvodai épület 12 felújított, bővített általános iskolai épület 2 felújított, korszerűsített művészeti iskola Az óvodai ellátás színvonalának minőségi javulása Az oktatás infrastruktúrájának fejlesztése 126

1. Az alprogram megnevezése V.4.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A művelődési, kulturális intézményhálózat fejlesztése jelentős szerepet játszik a lakosság életmódjának alakulásában, hozzájárul a kistérség tudásbázisának növekedéséhez, a turizmus fejlesztéséhez, összességében a kistérség versenyképességének javításához. A program keretében Túrkevén a Korda Sándor Filmszínház épületének átalakítása, bővítése, új funkciókkal való ellátása, művelődési központtá fejlesztése valósulna meg, mely lehetőséget biztosít egy új több funkciós konferenciaterem, több kiszolgálóhelyiség, kisebb mozitermek, irodahelyiségek kialakításához. A kisebb településeken, Mezőhéken, Kétpón a kor követelményeinek megfelelően a művelődési házak, valamint Mesterszálláson egy kultúrház épületének akadálymentesítése, teljes felújítása, berendezéseinek, felszereléseinek cseréje válik szükségessé az elkövetkező időszakban. A kultúra és a közművelődés jelentős helyszínéül szolgáló elavult könyvtár épületek korszerűsítése is a program részét képezik, melyek Túrkevén, Mezőhéken és Mesterszálláson kerülnek megvalósításra. 3. A program megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kulturális intézmények, vállalkozások 4. A program megvalósulásának területei Túrkeve, Mesterszállás, Mezőhék, Kétpó 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Művelődési házak kialakítása, fejlesztése 79 2. Könyvtárak felújítása 26 Összesen 105 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 36

Hitel


2010-2013 Összesen 235 314 24 50 259 364


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új művelődési központ 2 felújított művelődési ház 3 felújított könyvtár A lakosság kulturális, közművelődési igényeinek magasabb szintű kielégítése A kulturális és konferencia turizmus feltételeinek javítása

127

1. Az alprogram megnevezése V.4.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség számos kulturális és vallási értékkel rendelkezik. Alapvető feladat ezen örökség állapotának megőrzése, bemutathatóságuk biztosítása, a kapcsolódó turisztikai lehetőségek kihasználása, az ehhez kapcsolódó infrastrukturális feltételek megteremtése. A program két templom, illetve egy emlékkápolna felújítását tartalmazza. A katolikus és a református templom felújítását Túrkeve, az emlékkápolna felújítását Mezőhék kívánja megvalósítani az elkövetkező időszakban. A ravatalozók felújítása, illetve újak létrehozása a kistérség több településén régóta jelentkező lakossági igény. Túrkeve és Kétpó temetőiben a ravatalozó épületek elavultak, az igényeknek már nem felelnek meg, állapotuk miatt már elkerülhetetlen a lebontásuk és az új ravatalozók felépítése. Kétpón egy, Túrkevén két új ravatalozó építését tervezik. A Kétpón tervezett ravatalozó épület a ravatalozó helyiségen kívül magába foglalja egy irodahelység, a mozgáskorlátozottak számára egy szociális helyiség, valamint egy raktár kialakítását. Túrkevén a Vasúti temetőben külön problémát jelent a parkolóhelyek hiánya. Egy-egy temetés, valamint a halottak napján a megemlékezések alkalmával a forgalmas út mellett parkoló autók, illetve a megnövekedett gyalogosforgalom igen balesetveszélyes helyzetet teremt. Ezért ezen ravatalozó építésekor új parkolóhelyek kialakítására is sor kerülne. A program keretében továbbá Túrkeve két temetőjében 20 kripta felújítása, valamint a Vasúti temetőben egy temetkezési szóróparcella kialakítása valósulna meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek: Egyházak, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Túrkeve, Kétpó, Mezőhék 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Templomok felújítása 2. Emlékkápolna felújítása 3. Temetők fejlesztése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 60

Hitel

2010-2013 230 58 110 398


Összesen 202 432 58 110 202 600


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 felújított templom, 1 felújított emlékkápolna 3 új ravatalozó 20 felújított kripta 1 új temetkezési szóróparcella Népességmegtartó képesség javulása

128

1. Az alprogram megnevezése V.4.10. Közösségi szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program egy Többcélú Kistérségi Közösségi Civilház megvalósítását tartalmazza, melyben a kistérség öt településének civil központja kerülne kialakításra Túrkevén. A kistérség ilyen jellegű központtal még nem rendelkezik. Létrehozására jelentős igény mutatkozik, mivel a kistérségben igen aktív civil élet folyik és e téren is elindult a kistérségi együttműködés. A civil élet további fejlődéséhez szükséges a tervezett közösségi központ létrehozása, ahol otthont kaphatna a kistérséghez tartozó 144 civil szervezet több mint 5.000 fős tagsága. Az alapítványok, az egyesületek és minden hobby szervezet a kistérség lakosságáért tevékenykedik, az élhetőbb lakókörnyezetért, az esélytelenség és hátrányos helyzet könnyítéséért, leküzdéséért. Egy közösségi többcélú központ helyet tudna adni a civil szervezeteknek és azok programjainak, nagyobb társadalmi rendezvények helyszínéül szolgálhatna, valamint információs központként helyet kaphatnának benne a kistérség vállalkozói is. A program megvalósulásával a civil szervezetek a jelenleginél hatékonyabban részt tudnak vállalni a térség fejlesztésében és felzárkóztatásában. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek A kistérség minden települési önkormányzata, civil szervezetek b; Közreműködő szervezetek Berettyó-Körös Többcélú Társulás, vállalkozások

4. Az alprogram megvalósulásának területei Túrkeve 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Többcélú Kistérségi Közösségi Civilház 1. 288 létrehozása Összesen 288 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 29

Hitel


2010-2013

Összesen 288 288

Pályázati források Hazai forrás EU-s forrás 86 173

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új kistérségi civilház A civil szervezetek működési feltételeinek megteremtése, javítása

129

1. Az alprogram megnevezése V.4.11.Vállalkozói potenciál növelése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program közvetlen célja a vállalkozások megerősítése, tevékenységük támogatása, fejlesztéseik megvalósításának elősegítése. Ennek érdekében hatékony vállalkozói fórumok tartása, kedvezmények, támogatások nyújtása a vállalkozók részére, számukra pályázatfigyelés és –írás biztosítása, a vállalkozói készségük fejlesztése, vállalkozói hálózatok létrehozásának elősegítése szükséges. A mezőtúri kistérségben működő kis- és középvállalkozások szervesen hozzátartoznak a települések gazdasági vérkeringéséhez. A különböző gazdasági ágazatokhoz tartozó kis- és középvállalkozások tartós növekedése és stabilitása csak folyamatos fejlesztések révén biztosítható. A programhoz tartozó intézkedések elsősorban a kistérségi kis- és középvállalkozások szükségleteire építkezve tudnak adekvát választ adni a konkrét fejlesztési elképzelésekre. A vállalkozók különféle módon való támogatása nagyobb befektetésekre ösztönzi őket, amely a gazdaság fejlődését hozza magával. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Szakmai és civil szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Kézműves Kamara (Szolnok), Berettyó-Körös Többcélú Társulás, Kistérségi Társulás pályázatfigyelésre megbízottja 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Segítségnyújtás (tanácsadás, piackutatás, 1. 21 pályázatfigyelés és -írás) a vállalkozók részére 2. Vállalkozói készségek fejlesztése (képzések) 1 Vállalkozói hálózatok létrehozásának 3. 2 elősegítése, vállalkozói fórumok tartása Összesen 24 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 8

Hitel


Összesen

2010-2013 54

75

4

5

2

4

60

84


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Vállalkozóknak tartott vállalkozói fórumok száma Vállalkozóknak nyújtott képzések száma Benyújtott és sikeres pályázatok száma Vállalkozói hálózatok száma A vállalkozók informáltságának, kapcsolatrendszerének erősítése A vállalkozói fejlesztések segítése, pályázati tanácsadás 130

1. Az alprogram megnevezése V.4.12. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer kialakítását célozza meg. A tervezett adatbázis a kistérség és önkormányzatainak gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, környezet- és természetvédelmi, turisztikai adatait, információit fogja tartalmazni. Emellett egy olyan kistérségi honlap létrehozása is megvalósul, ahol a lakosság informálódhat az aktuális és tervezett pályázati, képzési lehetőségekről, ahol elérhetők a fejlesztési dokumentumok, a helyi vállalkozások adatai, és ahol hozzászólási lehetőség van a kistérség fejlesztési irányvonalaihoz. A kistérségi térinformatikai rendszer a kistérség műszaki-infrastrukturális, gazdasági, társadalmi, környezet- és természetvédelmi információit tárolja és ábrázolja. A program célja tehát egy kistérségi honlap és adatbázis, valamint térinformatikai rendszer kialakítása, amely segíti az önkormányzatok, és a kistérségi társulás munkáját, javítja a lakosság információval való ellátását. A kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozásával megalapozhatók a további fejlesztések, továbbá javul a kistérség külső-belső kommunikációja. Egy információs kistérségi honlap növeli a vállalkozások és a termelők versenyképességét, javítja a lakosság tájékoztatását, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, földhivatalok, oktatási intézmények, JászNagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. A fejlesztések végrehajtása 84 Adatok felvétele az adatbázishoz, az 2. adatbázis folyamatos karbantartása Összesen 84 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 9

Hitel


Összesen 84

2010-2013 1

1

1

85


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új kistérségi adatbázis 1 létrehozott kistérségi térinformatikai rendszer A vállalkozások, a lakosság tájékoztatásának javítása A kistérség kommunikációs kapcsolatának erősítése A kistérség ismertségének növelése

131

Mezőtúri kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma V.4.1. V.4.2. V.4.3. V.4.4. V.4.5. V.4.6. V.4.7. V.4.8. V.4.9. V.4.10. V.4.11. V.4.12 Összesen

Alprogram megnevezése Kerékpárút-hálózat fejlesztése Bel-, és külterületi úthálózat fejlesztése Településrehabilitáció Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóleti ellátások fejlesztése A közoktatás infrastrukturális fejlesztése Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Közösségi szolgáltatások fejlesztése Vállalkozói potenciál növelése Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása

2007-2009 1.152 588 986 639 5.221 70 1 342 105 398 288 24 84 10.897

2010-2013 355 1.130 1.297 6.351 12 1.855 259 202 60 1 11.522

Összesen (MFt) 1.507 1.718 2.283 639 11.572 82 3.197 364 600 288 84 85 22.419

132

V.5. Szolnoki kistérség

V.5.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.5.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.5.3. Településrehabilitáció V.5.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.5.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.5.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.5.7. Mester úti laktanya rehabilitációja V.5.8. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása V.5.9. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.5.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.5.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.5.12. Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése V.5.13. Intelligens szolnoki kistérség megvalósítása V.5.14. Alternatív képzési és reintegrációs foglalkoztatási programok V.5.15. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása

133

1. Az alprogram megnevezése V.5.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kerékpárutak kialakításának célja a turisztikai kínálat bővítése és a közlekedésbiztonság fokozása. A kistérség nagyon jó, ugyanakkor gyengén kihasznált potenciális adottságokkal rendelkezik a kerékpározás területén, ezért a kerékpárút-hálózat bővítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése egyaránt szükséges. A kerékpárutak mentén kialakított pihenőhelyek más turisztikai termékekhez is kapcsolódhatnak, azok infrastrukturális igényeit is kiegészíthetik. A kerékpáros turizmus, illetve a helyi közlekedési kultúra fellendülésével olyan új szolgáltatások megjelenése is indukálható, mint a kerékpárkölcsönzés, szerviz és megőrzők létesítése. Fontos, hogy a szolgáltatásokról a kerékpározók megfelelő információval rendelkezzenek. A látnivalók, ajánlott útvonalak jelölésére olyan táblarendszer telepítése szükséges, mely alkalmas más turisztikai termék információs rendszereként is. A program keretében az alábbi kerékpárutak kerülnek kialakítására: Szolnok - Martfűig szakasz, mely az EURO VELO hálózatba kapcsolódással, a Körös-Maros Nemzeti Parkkal, valamint a Tisza-tóval is kapcsolódást tesz lehetővé. (25 km) Szolnok – Tószeg - Tiszavárkony – Tiszajenő kerékpárút (40 km) A Tisza fő védvonalán húzódó, már meglévő kerékpárúthoz (Doba- Kőtelek) kapcsolódóan a Szolnok – Doba közötti szakasz (20 km) Besenyszög – Doba közti szakasz (20 km) Tiszavárkony – Martfű közti szakasz (5 km) Újszász – Szászberek – Jászalsószentgyörgy – jászsági kerékpárút (20 km) Újszász belterületén a nagyobb gyűjtő-utak mentén kerékpársávok kialakítása (15 km) 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű, Nagykörű, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Besenyszög, Vezseny, Újszász, Szászberek 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Kerékpárutak építése 1.186 Összesen 1.186 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 160

Hitel


2010-2013 418 418



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 145 km kiépített kerékpárút Közlekedésbiztonság javulása Turisztikai kínálat bővülése

134

1. Az alprogram megnevezése V.5.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A térség településein az önkormányzati tulajdonú belterületi közutak kiépítettségi aránya több településen alacsony, nem éri el a megyei átlagot (Besenyszög, Csataszög, Rákóczifalva, Szolnok, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny), sőt Hunyadfalván nincs kiépített önkormányzati kezelésű belterületi út. Jelen tervezési ciklusban Besenyszögön, Csataszögön, Martfűn, Rákóczifalván, Rákócziújfalun, Tószegen, Tiszavárkonyon, Vezsenyen, Hunyadfalván, Nagykörűn, Újszászon és Zagyvarékason szükséges a meglévő belterületi utak felújítása, portalanítása. Besenyszögön további fontos feladat a meglévő – Millért és Holt-Millért – átívelő hidak korszerűsítése és egy új híd létesítése. A megépítendő híd funkciója a településrészek átjárhatóságának biztosítása, valamint a település belterületének tehermentesítése a mezőgazdasági gépjármű forgalom alól. A külterületi úthálózatnak fontos település-összekötő szerepe van, hiszen azok a hiányzó településközi utakat pótolják. Erre jó példa a Hunyadfalva – Besenyszög – Jászladány közötti földút. Fontosak emellett a külterületi utak a mezőgazdasági termelésben, az áruk piacra jutásában. A külterületi úthálózat felújítására, burkolására a program keretében Rákóczifalván, Tószegen, Zagyvarékason, Vezsenyen, Tiszavárkonyon, Besenyszögön és Nagykörűben kerül sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Csataszög, Martfű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tiszavárkony, Újszász, Tószeg, Vezseny, Zagyvarékas, Hunyadfalva, Nagykörű 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belterületi utak és járdák felújítása, építése 3.287 2. Külterületi utak felújítása, építése 2.475 3. Hidak felújítása, építése 58 Összesen 5.820

2010-2013 2.156 2.488 134 4.778

Összesen 5.443 4.963 192 10.598

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő 1.060


Hitel

Átvett pénzeszközök 1.060

Pályázati források Hazai forrás 2.119

SA 6.359

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 114,5 km felújított és 65,3 km kiépített belterületi út 55,6 km felújított és 116,2 km kiépített külterületi út 3 db felújított és 1 db megépített híd Megközelíthetőség javulása Közlekedésbiztonság javulása

135

1. Az alprogram megnevezése V.5.3. Településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A szolnoki kistérség településeinek összképe többségében rendezett, ugyanakkor számos közterület felújításra szorul. Az egységes, rendezett településkép kialakítása a fellendülés előtt álló turizmus alapfeltétele is. A fejlesztések többnyire a belterületi zöldfelület felújítását, parkosítását, a terek aszfaltozását, térkövezését, szobrok, utcabútorok kihelyezését, parkolók kiépítését, játszóterek építését, felújítását, buszvárók építését, felújítását, valamint középületi homlokzatok felújítását, akadálymentesítését tartalmazzák. A megyeszékhelyen a játszótér és parképítési programok párhuzamos megvalósításával egy-egy zöldterület komplett rehabilitációja. Rákócziújfalu településen tervezik I. és II. világháborús emlékmű megalkotását, valamint a falu északi részén lévő véderdő kibővítését. A meglévő kút felújítása szükséges, további feladat egy jóléti tó kiépítése és ennek környezetében 1 ha erdő telepítése, padok és asztalok kitelepítése. Vezseny községben a Tisza part revitalizálása, parkosítása tervezett 6.000 m2 nagyságban. A községen egy szobor és egy emlékmű elhelyezésére is sor kerül. Zagyvarékas településen egy komplex falufejlesztési projekt végrehajtását tervezik. Újszászon a településközpontban lebontásra kerülő épületek helyén felszabaduló területen új funkciókkal ellátott hasznosítási mód megtalálása a cél. Jelen tervezési időszakban egységes településkép fejlesztése még Besenyszögön, Csataszögön, Rákóczifalván, Tószegen és Nagykörűben fogalmazódik meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Csataszög, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Zagyvarékas, Újszász, Vezseny, Tószeg, Hunyadfalva, Nagykörű, Szolnok 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Játszótér és parképítési program 237 2. Buszvárók építése, felújítása 12 3. Településkép fejlesztése 662 Polgármesteri Hivatal felújítása, 4. 192 eszközbeszerzés Összesen 1.103 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 220 220

Hitel


2010-2013 391 710

Összesen 628 12 1.372 192

1.101

2.204

Pályázati források Hazai forrás EMVA, SA 442 1.322

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1.300 m2 új szerkezetű zöldfelület, park és 12 kiépített játszótér 15 m2 felújított utcák, terek, 60 db felújított, kihelyezett utcabútor, egyéb köztéri alkotás 150 kialakított parkolóhely és 25 felújított, épített buszváró 2.000 m2 felújított középületi homlokzat és 1 felújított polgármesteri hivatal Vonzóbb településkép

136

1. Az alprogram megnevezése V.5.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérségben termelt áruk (zöldség, gyümölcs) értékesítésének fontos színterei a piacterek, piaccsarnokok, melyek a kistérség két településén nem lelhetők fel, ezért ezek kialakítása szükséges. A program keretében Besenyszög Község Önkormányzata piactér kialakítását tervezi. Újszász város programjának célja egy, a mai kor igényeit kielégítő piaccsarnok építése a településen. Az épület több üzletegységet foglal magába, valamint egy nagyobb közös teret, ahol lehetőség nyílik az alkalmi árusításra. A projektben helyet kap az épület környezetének kulturált kialakítása, különös tekintettel a parkolási lehetőségek biztosítására. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Újszász 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Piactér és piaccsarnok kialakítása 87 Összesen 87 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 9

Hitel


2010-2013

Összesen 87 87


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 kialakított új piactér 1 megépített piaccsarnok 1 db kialakított új parkoló Kereskedelmi szolgáltatások bővülése, színvonalának emelkedése

137

1. Az alprogram megnevezése V.5.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az egészségügyi intézmények egy része infrastrukturális állapotát és eszközfelszereltségét tekintve sem felel meg a XXI. század kihívásainak. Besenyszögön, Rákócziújfaluban, Újszászon és Szolnokon sor kerül az Egészségügyi Központok és orvosi rendelők átfogó fejlesztésére. A program keretében Szolnokon kialakításra kerül egy ún. Közösségi „Egészségház”, mely intézményben helyet kap egy többcélú, városi egészségügyi információs helység, valamint egészségügyi könyvtár. A kistérség településein kisebb-nagyobb jelentőségű sport- és szabadidős létesítmények jelentős részben fejlesztésre és részben bővítésre is szorulnak. Besenyszögön egy új sportcsarnok kialakítása szükséges. Rákócziújfaluban igény jelentkezett zöldpálya, salakos teniszpálya, aszfaltburkolatú kézilabdapálya megépítésére. Csataszög községben a Művelődési Ház és területének hasznosítása keretében szabadidőközpont, sportpályák kialakítására, és játszóterek felújítására kerül sor, továbbá az egykori homokbánya területén kialakításra kerül egy rali és motocross pálya. Újszászon tervezik egy 3,6 ha területű új sportcsarnok kialakítását. Az oktatási intézmények területén található valamennyi sportpálya és tornacsarnok felújítása, illetve újak kialakítása szükséges. A Szolnokon, a Széchenyi Lakótelepen egy Szabadidő és Sport Központ kialakítását tervezi a kistérség. A tervezési ciklusban sor kerül továbbá az érintett városrész rehabilitációjával párhuzamosan az egykori Véső úti sportkomplexum újjáélesztésére is. Nagykörűben a jelenlegi sporttelepet az esti világítás teljes kiépítésével, újabb sportpályák kialakításával bővítik ki. Zagyvarékas – Újszász – Szászberek területén az ún. kisszög és a parkerdő átfogó fejlesztése valósul meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok és intézményeik b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Rákócziújfalu, Újszász, Csataszög, Zagyvarékas, Szolnok, Nagykörű, Szászberek 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Orvosi rendelők fejlesztése 169 2. Egészségügyi központok fejlesztése 782 3. Tornacsarnokok fejlesztése 336 4. Sportlétesítmények fejlesztése 1.887 5. Jóléti tó és kapcsolódó infrastruktúra kialakítása 6. Kisszög és parkerdő hasznosítása 14 Összesen 3.188 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 585

Hitel 585


2010-2013 96 858 1.016 86 610 2.666

Összesen 169 878 1.194 2.903 86 624 5.854


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 9 felújított orvosi rendelő és 4 felújított, kialakított Egészségügyi Központ 1 kialakított Közösségi „Egészségház” 2 megépített sportcsarnok és 12 sport- és szabadidős létesítmény, 25 ha rekreációs terület Egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelkedése 138

1. Az alprogram megnevezése V.5.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérségben az idősgondozási intézményekről általában elmondható, hogy túlzsúfoltak, állapotukban és eszközfelszereltségükben nem érik el a megfelelő komfort szintet. Besenyszög településen a 30 férőhelyes bentlakásos idősgondozó épület további 20 férőhellyel való bővítése megoldaná a helyi, és segítené a kistérségi igények kielégítését is. Nagykörű településen meglévő szociális ellátás fejlesztéséhez szükséges a nyugdíjasházak építése, melyekben azok az idős emberek kapnak helyet, akiknek az önellátás még nem okoz gondot. Szolnokon intenzív gondozást biztosító részleg kialakítását tervezik a jelenlegi I. sz. Idősek Otthonában. Felújításra, bővítésre és akadálymentesítésre kerül továbbá három idősgondozási intézmény, valamint létrejön egy 10 fő részére kialakított új bentlakásos lakóotthon is. A tervezési ciklusban kialakításra, fejlesztésre kerül az időskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, valamint a szenvedélybetegek átmeneti otthona. A Széchenyi városrészben meglévő „Zöld Ház”-ban a VIII. Gondozási Központ kialakítása, és a mozgó-gondozó szolgálat gépjármű parkjának cseréje és pótlása is szükséges. Létrejön, illetve fejlesztésre, bővítésre kerülnek a nappali intézmények és az ellátásokhoz kapcsolódó rehabilitációs intézmények. Szolnokon egy rehabilitációs központot alakítanak ki a különböző okok miatt hátrányos helyzetűvé vált emberek szociális segítésére és a társadalmi integráció elősegítése érdekében. Az Újszászi Időskorúak Szociális Otthonának felújítása és a kapcsolódó épületek teljes rekonstrukciója szükséges a végleges működési engedély megszerzése érdekében, valamint a kastélyépület kiváltása céljából. Zagyvarékason szükséges egy bentlakásos idősek otthona építése, ahol ezek a feladatok megoldhatóak, és a település lakossága helyben maradhat. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás, települési közintézmények, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Nagykörű, Szolnok, Újszász, Zagyvarékas 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése Idősek otthona, nyugdíjasházak, gondozási központok, 1. nappali ellátást nyújtó intézményrendszerek fejlesztése 2. Rehabilitációs központ létrehozása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 319

Hitel 319

2007-2009


2010-2013

Összesen

2.051

844

2.895

254 2.305

43 887

297 3.192


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 6 felújított, megépített idősek otthona, 1 létesített rehabilitációs központ, új gépjárművek Szociális és gyermekjóléti ellátások színvonalának emelkedése

139

1. Az alprogram megnevezése V.5.7. Mester úti laktanya rehabilitációja 2. Az alprogram ismertetése, indoklása 1996-ban elkészült a Szolnok, Mester úti volt szovjet, valamint a magyar laktanya területét, és azok környékét érintő részletes rendezési terv. A településszerkezet szempontjából is alapvető jelentőségű a központ felé vezető Mester utca, ahol a több mint 18 ha alapterületű volt Magyar laktanya található, és amely megfelelő színteréül szolgál szociális bérlakások építésére. A belső területekre kertvárosi beépítési módot határoz meg a rendezési terv. A többszintes beépítés kisvárosi karakterű, az épületformát és az elhelyezést a kedvezőbb telekkihasználás és a telek belsejének forgalmi terheléstől való védelme indokolja, a földszinti utcafront üzlethelységek kialakítását biztosítja. Az alacsony beépítés kertvárosi karakterű, az épületet saját telken belül is zöldfelület veszi körül. A zöldfelület fejlesztés meghatározó eleme a laktanya nyugati részére tervezett közpark. Az intenzíven fásított játszótér és pihenőterület kialakítására alkalmas közterület szervesen csatlakozik a laktanya zöldfelületi jellegű intézményi részéhez, ahol a csapadékvizeket összegyűjtő tó, illetve a sportpályák kerülnek kialakításra. A tervek között szerepel a Tisza-híd felé vezető tervezett forgalmi út, valamint ehhez a forgalmi úthoz kapcsolódó, vasúttal párhuzamos vezetésű elkerülő útszakasz kiépítése is. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei: Szolnok 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Közművesítés, lőszermentesítés 327 2. Szociális bérlakás építése 672 3. Sport komplexum építése 672 4. Projektmenedzsment 58 Összesen 1.729 6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő Lakossági hozzájárulások 173

Hitel 144


2010-2013

Összesen 327 672 672 58 1.729


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Elkészített tervdokumentumok 46 db kialakított szociális bérlakás ( 50 m2) közművekkel ellátva 1 új létesített sportkomplexum: 50 db parkoló, 9 sportpálya, 1 kiszolgáló épület Lakosságmegtartó- és vonzó képesség erősödése

140

1. Az alprogram megnevezése V.5.8. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Csataszögön idősbarát lakópark építését tervezik garzonlakásokkal, orvosi rendelővel a településen élő és a környékből idetelepülő nyugdíjas, idős emberek részére. A lakóparkban különálló lakrészek kerülnének kialakításra és az orvosi ellátás biztosítása is megoldottá válna. Nagykörű településen 2003-ban befejezett bérlakás-program igazolta az előzetes várakozásokat, jelentős túljelentkezést tapasztaltak. A helyi megtartóerő szempontjából is fontos, csökkentheti a népesség fogyását, a születések számának drasztikus csökkenését, valamint olyan családoknak biztosít kultúrált, civilizált körülményeket, akik saját erejükből hosszú ideig nem jutnának lakáshoz. Rákócziújfaluban a meglévő önkormányzati tulajdonú lakások számának bővítése szükséges. Terveik között szerepel 20 családi ház jellegű ingatlan és 4 társasház megépítése. Szükséges a településrendezési tervben szereplő további önkormányzati telkek kialakítása és ezek infrastrukturális ellátottságának biztosítása is. Továbbá a meglévő önkormányzati tulajdonú lakásokban karbantartási munkák elvégzése valósul meg. Egyes ingatlanok esetén ez állagmegóvást jelent, de néhány lakásnál komolyabb beruházás szükséges. Újszász városában 5-10 lakást, Vezseny községben 10 bérlakást magában foglaló szociális bérlakásépítési program elindítására kerül sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok. b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás, települési közintézmények, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Csataszög, Nagykörű, Rákócziújfalu, Újszász, Vezseny 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Lakópark kialakítása 2. Lakótelkek kialakítása, bérlakások építése, felújítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 114

Hitel

2007-2009 180 197 377


114

2010-2013 765 765

Összesen 180 962 1.142


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 településen létrehozott idősbarát lakópark 4 településen felújított, megépített bérlakások 120 lakótelek kialakítása Lakhatási feltételek javulása Népességmegtartó képesség növekedése

141

1. Az alprogram megnevezése V.5.9. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program célja 2 óvoda korszerűsítése Besenyszögön és Rákóczifalván, valamint 1 óvoda építése Rákócziújfaluban. Jelen tervezési ciklusban általános iskola felújítására Besenyszögön, Martfűn, Vezsenyben, Zagyvarékason és Rákóczifalván kerül sor. Szolnok város iskolai tornaudvarok felújítását és tornatermek építését tervezi. Ezen időszak alatt iskolai tornaterem építését tervezik még Zagyvarékason, Martfűn és Rákócziújfaluban. Az életen át tartó tanulás (Life Long Learning) ma már minden szakmaterületen és foglalkoztatási ágban alapkövetelmény. A települések közt óriási különbségek tapasztalhatóak, Szolnok dominanciája részben eltakarja a kisebb településeken meglévő jóval jelentősebb foglalkoztatási problémákat. A programban megvalósul a felnőtt korú, de valamilyen okból a munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok képzése, majd a munkaerőpiacra történő visszavezetése, továbbá a munkaerőpiacon jelen lévő, ugyanakkor a tartós bennmaradást elősegítő képzési programok indítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, települési önkormányzatok, non-profit és gazdasági szervezetek, Szolnoki Főiskola, Debreceni Regionális Képző Központ b; Közreműködő szervezetek Települési közintézmények, civil szervezetek, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Óvodai intézmények és általános iskolák fejlesztése 2. Iskolai tornaudvarok, tornacsarnokok felújítása, építése Egészségturizmus indításához szükséges képzési 3. infrastruktúra kialakítása Felnőttképzési konzultációs helyek kialakítása, képzési 4. tanácsadási szolgáltatások biztosítása 5. Hálózati együttműködések kialakítása, fokozása Turizmushoz, Tiszához kötődő kísérleti képzések 6. beindítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 403

Hitel 403

2007-2009 2010-2013 1.726 96 937 418



19

480

499

82

134

216

14

19

33

43

58

101

2.821

1.205

4.026


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 10, a felnőttképzési programhoz kötődő felújított, létrehozott ingatlan, épületrész 10 felnőttképzésbe bevont intézmény 5 kidolgozott, adaptált tananyag és 5 indított képzési program 2 felújított óvoda és 1 megépített óvoda, valamint 5 korszerűsített általános iskola 5 felújított, megépített tornacsarnok Közoktatás színvonalának emelkedése 142

1. Az alprogram megnevezése V.5.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program elsődleges célja a kistérség lakosságának a kultúra, kulturális rendezvények iránti igényeinek kielégítése, valamint ezen rendezvények (fesztiválok, városnapok, falunapok) által a kistérség és települései felé az érdeklődés felkeltése, az idegenforgalom növelése. A rendezvények megszervezésében, propagálásában a civil társadalomnak is ki kell vennie a részét, generálva a látogatottság emelkedését. A legtöbb településen a kulturális élet színtere többnyire a helyi művelődési és közösségi házak, amelyek helyet adnak a településen működő társadalmi szervezeteknek az összejövetelekre, falunapokra. A kistérség nagyobb városaiban, illetve kulturális adottságokkal, történelemmel rendelkező településein már különféle hagyományőrző tánc, zenei és egyéb kulturális csoportok nagyobb számban, illetve nagyobb szervezeti keretek között működnek. Az elmúlt időszakban több települési intézményben is megfogalmazódott a továbblépés igénye, elsősorban a felnőttoktatás és a jelentősebb rendezvények szervezése felé való fordulás igényével. Jelen tervezési ciklusban közösségi házak, valamint művelődési házak fejlesztésére Csataszögön, Tiszavárkonyon, Újszászon, Vezsenyen, Besenyszögön, Martfűn és Nagykörűben kerül sor. A beruházás keretében civilház kialakítása szükséges Újszász és Besenyszög településeken. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek b; Közreműködő szervezetek Magyar Turizmus Rt. kirendeltségei, civil szervezetek, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Csataszög, Martfű, Nagykörű, Tiszavárkony, Újszász, Vezseny 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Civil szervezetek kulturális életbe való 1. 398 bekapcsolása, civilház építése Közösségi házak, művelődési házak és 2. 716 könyvtárak fejlesztése Összesen 1.114 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 116

Hitel 125


2010-2013

Összesen 398

48

764

48

1.162


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók Kistérségi rendezvények, programok számának növekedése 25.000 fő helyi lakosság, 28 civil szervezet részvétele a rendezvényeken 9 felújított, létrehozott ingatlan, illetve épületrészek száma, 1.800 m2 hasznos alapterület Turisztikai kínálat bővülése Civil tevékenységek felélénkülése

143

1. Az alprogram megnevezése V.5.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A temetőkertek és ravatalozók felújítása több településen régóta jelentkező lakossági igény, hiszen a gyászolók méltó körülmények között szeretnék halottaikat felravatalozni, és utolsó útjukra elkísérni. A temetőben vezető utak számos esetben csak nehezen járhatóak, így a temetőkbe egyébként is nagyobb számban járó idősebb lakosok sokszor csak nagy nehézségek, fokozott balesetveszély mellett tudják megközelíteni szeretteik sírhelyeit. A program keretében a ravatalozók és gyalogutak felújítása, létesítése mellett több helyen a vizesblokkok kialakítása is szükséges. Főleg a kisebb településeken a közösségi élet meghatározó színterei a templomok. A kistérség templomai közül számos védett épület is található, ugyanakkor a jelentős kultúrtörténeti értéket nem képviselő vallási központok is a helyi közösségi identitás szerves részét, és a településkép meghatározó alapját képezik. A kistérség számos temploma szorul kisebb-nagyobb felújításra. Többnyire az állagmegóvás és fenntartás érdekében a festés, vakolatjavítás elengedhetetlen, szükséges a bádogos szerkezetek felülvizsgálata, fűtési rendszerek kiépítése, korszerűsítése. A program keretében Besenyszögön, Hunyadfalván, Rákócziújfaluban, Tiszasülyön, Rákóczifalván és Zagyvarékason kerülne sor templomok, kápolnák felújítására. Ravatalozók, temetőkertek fejlesztését Besenyszögön, Rákócziújfaluban, Újszászon, Csataszögön, Rákóczifalván és Nagykörűben tervezik. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, egyházi intézmények, hivatalok b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás, temetkezési szolgáltatók, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tiszasüly, Újszász, Zagyvarékas 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Templomok, kápolnák, plébániák felújítása, építése 280 2. Ravatalozók, temetőkertek átalakítása, felújítása 175 Összesen 455 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 179 89

Hitel


2010-2013 369 72 441



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 7 felújított, megépített kegyeleti hely 7 felújított templom 1 megépített plébániai hivatal 1 felújított kápolna Balesetmentes megközelíthetőség Településkép javulása 144

1. Az alprogram megnevezése V.5.12. Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy helyi közösség társadalmi szövetrendszerének erőssége, illetve az általános bizalomszint foka, valamint a gazdaság teljesítőképessége között szoros korreláció figyelhető meg. Alacsony bizalomszintű társadalmakban nem alakulnak ki azok a működési mechanizmusok, melyek átfogó és intenzív fejlődést generálhatnak. Ezt is alapul véve az EU a támogatások odaítélésénél a legalapvetőbb szempontnak tekinti a fejlesztési projektek kapcsán létrejövő széleskörű partneri rendszer (és ezzel a társadalmi legitimáció) erősítését. A 2007-2013 közötti EU költségvetési időszakban a kistérségi programok megvalósításának sikere nagyban függ a meglévő, illetve kialakítandó együttműködések erősségétől. Ennek megfelelően intenzívebbé és szervezettebbé kell tenni a meglévő kapcsolatrendszereket, de új típusú érdekegyeztetési mechanizmusok bevezetése is indokolt. A program keretében meghatározásra kerülnek rövid- és hosszú távú célrendszerek, valamint együttműködési formák. A Kistérségi Társulásnak és a közigazgatás más szereplőinek lehetőségeihez mérten elő kell segíteni a kistérség gazdasági szervezetei közötti együttműködés fokozódását is, többek között a beszállítói és az integrátori kapcsolatrendszerek generálása révén. A program keretében feláll egy olyan szaktanácsadói hálózat is, mely eredményesen segítheti a kistérség gazdasági és civil szervezeteit elképzeléseik projektté fejlesztésében, a pályázásban és annak sikere esetén a megvalósításban. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás b; Közreműködő szervezetek Civil és érdekvédelmi szervezetek, közszféra, közigazgatás intézményei, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Kistérségi érdekegyeztető 1. fórumok rendezése Fejlesztési adatbázisok 2. létrehozása, karbantartása Pályázati és projektmenedzsment szaktanácsadói 3. szolgáltatás Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 13

Hitel


2010-2013

Összesen

3

4

7

3

4

7

10

17

27

16

25

41


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 8 MFt értékű beszerzett informatikai és kommunikációs eszköz 1000 db létrehozott tájékoztató anyag 2 kialakított pályázati konzultációs hely Pályázati hajlandóság javulása Civil érdekek fokozottabb érvényesülése 145

1. Az alprogram megnevezése V.5.13. Intelligens szolnoki kistérség megvalósítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program elsődleges célja az információs kor feltételrendszerének megteremtése a kistérségben az infokommunikációs közműrendszer kiépítésével, a hálózottságra épülő térségi kapcsolatrendszer kialakításával és a hálózati hozzáférések biztosításával. Az elkövetkezendő időszakban további célként jelentkezik a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, melynek érdekében szükséges a társadalmi befogadás és alkalmazások ösztönzése, a digitális kultúra fejlesztése. Az intelligens szolnoki kistérség megvalósításához hozzájárul a helyi kulturális hagyományoknak és tudásoknak az őrzése és innovációs erőforrásként való kezelése, az intelligens civiltársadalom megteremtése. Az alprogram kiterjed a kistérségi e-közigazgatás, e-önkormányzat fejlesztésére, az eönkormányzás feltételeinek kialakítására, az e-demokráciára és e-választásra való felkészülésre, kistérségi projekt iroda létrehozására, tudásalapú IKT ipar és e-gazdaság fejlesztésére, információs társadalom K+F piac erősítésére, a regionális és globális tudásgazdaságba való integrációra, a tudásintenzív KKV-ék támogatására, valamint az e-természet és környezetgazdaság fejlesztésére. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek b; Közreműködő szervezetek Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Információs Társadalom Kht., Stratégiakutató Intézet Kht., vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. E-közigazgatás, e-önkormányzat fejlesztése 1.056 2. Információs portál létrehozása, tudásház fejlesztése 384 3. Tudásalapú IKT ipar és e-gazdaság fejlesztése 1.152 Információs társadalom K+F piac erősítése, 4. 480 integráció a regionális és globális tudásgazdaságba Tudásintenzív KKV-ék támogatása, kistérségi 5. 96 projekt iroda létrehozása 6. E-természet és környezetgazdaság fejlesztése 58 Összesen 3.226 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 422

Hitel 211


768

Összesen 1.152 384 1.920

192

672

2010-2013 96

96 1.056

58 4.282


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 38 db informatikai eszközállomány bővülés 14 kialakított önkormányzati és kistérségi honlap, 5.000 a portálokon elérhető közigazgatási és közhasznú adatbázis, 2.000 MB publikálásra kerülő közhasznú információ 170 önkormányzatok és közigazgatási szervek távolról elérhető szolgáltatásai 110 fő, a közigazgatási szervezetekben dolgozók részvétele az ismeretterjesztő rendezvényeken 50 fő informatikai tanfolyamokat elvégző önkormányzati és civil szervezeti munkatárs A kistérség kommunikációs kapcsolatának erősödése 146

1. Az alprogram megnevezése V.5.14. Alternatív képzési és reintegrációs foglalkoztatási programok 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való tartós kiszorulás, az inaktivitás. A segélyezés mellett e társadalmi rétegen leginkább és legáltalánosabban a közmunka programok segítenek. A támogatott foglalkoztatási programokba bevont, alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező munkanélküliek egyaránt igényelnének piacképes szaktudást és mentális, pszicho-szociális támogatást is. A program keretében a kistérségi társulás, illetve a társult települési önkormányzatok olyan szélesebb partnerségen alapuló együttműködéseket generálnak, melyek célja a hátrányos helyzetű rétegek fenti elvek szerinti munkaerő-piacra jutásának elősegítése. Az együttműködésben a helyi képzési intézményeknek és civil szervezeteknek kulcsszerepet kell vállalniuk. A piaci elvárásoknak megfelelően a programok minden esetben valamely az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés elnyeréséből indulnak ki. Kivételt képezhet a fogyatékos emberek képzése, akik esetében a betanított szintű képzettség biztosítása is rendszerint támogatott. A projektek fontos eleme a képzés részeként csoportban, védett körülmények között végzett, de idővel a piac hatásainak is kitett termelés vagy szolgáltatás megvalósulása. Mindez a vállalkozások partnerként történő bevonását is feltételezi. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, települési önkormányzatok, civil szervezetek, Debreceni Regionális Képző Központ b; Közreműködő szervezetek Települési közintézmények, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, foglalkoztató, non-profit szervezetek és gazdasági vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Partnerkapcsolatok kiépítése, együttműködések 1. 6 intézményes fejlesztése Alternatív képzési és foglalkoztatási programok 2. 691 megvalósítása Alternatív utógondozási szolgáltatások humán 3. 58 és tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése Összesen 755 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 178

Hitel


Összesen

2010-2013 8

14

922

1.613

96

154

1.026

1.781


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 10 felújított, létrehozott ingatlan, illetve épületrész 370 MFt értékű beszerzett eszközök 25 felnőttképzésbe, alternatív foglalkoztatásba bevont intézmény 15 kidolgozott, adaptált tananyag és 15 indított képzési, foglalkoztatási program Foglalkoztatás növekedése, partnerség erősödése 147

1. Az alprogram megnevezése V.5.15. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy terület gazdasági és társadalmi fejlettsége, valamint az ott élő roma közösségek nagysága között összefüggés figyelhető meg, így amennyiben e térségekben nem indul el a romák látványos és eredményes társadalmi-politikai-gazdasági integrációja, tovább folytatódhat e területek leszakadása. A romák kistérségi számarányát jelentősen meghaladják a következő települések: Újszász, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Vezseny és Zagyvarékas. A roma integráció előmozdítása egy, az élet szinte valamennyi területére kiterjedő komplex feladatkör. A társadalmi integráció vizsgálatakor számba kell venni mindazon feladatköröket és lehetőségeket, melyek elősegítik a roma érdekérvényesítés és önszerveződés fokozódását, valamint a többségi társadalommal való viszony javulását. Az életminőség javítása érdekében lehetőség és igény szerint az egészségügyi és lakhatási feltételek javítása feltétlen szükséges. A cigányság munkaerő-piaci versenyképességének fokozása a képzettségi szint növelésével, a foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevételével képzelhető el. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, MEH Romaügyi Államtitkárság, Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal, települési közintézmények, kisebbségi önkormányzatok, roma civil és érdekvédelmi szervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Szolnok, Újszász, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Vezseny, Zagyvarékas 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Roma közösségi házak létrehozása Roma hagyományőrző, kulturális és bizalomerősítő 2. rendezvények szervezése 3. Integrációs oktatási és nevelési programok adaptációja A helyi kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek 4. érdekérvényesítő képességének fokozása képzések és szervezetfejlesztések révén Roma vállalkozók jogi-, ügyviteli és marketing 5. ismereteinek bővítését célzó képzési programok indítása Munka- és pályaorientációs informatikai rendszerek 6. kidolgozása 7. Mobil szűrések indítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 82

Hitel

2007-2009 2010-2013 72


Összesen 72

14

19

33

173

230

403

43

58

101

35

46

81

24

8

32

43 404

58 419

101 823


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 felújított, létrehozott ingatlan, illetve épületrész, 175 MFt értékben beszerzett eszközök Egészségügyi, lakhatási és közösségi körülmények, munkaerő-piaci feltételek javulása 148

Szolnoki kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma

V.5.1. V.5.2. V.5.3. V.5.4. V.5.5. V.5.6. V.5.7. V.5.8. V.5.9. V.5.10. V.5.11. V.5.12. V.5.13. V.5.14. V.5.15. Összesen

Alprogram megnevezése

Kerékpárút-hálózat fejlesztése Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése Településrehabilitáció Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése Mester úti laktanya rehabilitációja Lakhatási feltételek megteremtése, javítása Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése Intelligens szolnoki kistérség megvalósítása Alternatív képzési és reintegrációs foglalkoztatási programok A romák társadalmi integrációjának előmozdítása

2007-2009

2010-2013

Összesen (MFt)

1.186 5.820 1.103 87 3.188 2.305 1.729 377 2.821 1.114 455 16 3.226 755 404

418 4.778 1.101

765 1.205 48 441 25 1.056 1.026 419

1.604 10.598 2.204 87 5.854 3.192 1.729 1.142 4.026 1.162 896 41 4.282 1.781 823

24.586

14.835

39.421

2.666 887

149

V.6. Tiszafüredi kistérség

V.6.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése V.6.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.6.3. Településrehabilitáció V.6.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése V.6.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése V.6.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.6.7. Lakhatási feltételek megteremtése V.6.8. A közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése V.6.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése V.6.10. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.6.11. Közösségi szolgáltatások fejlesztése V.6.12. Információs hálózat fejlesztése V.6.13. Vállalkozásfejlesztés- és élénkítés, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése V.6.14. A cigányság helyzetének javítása

150

1. Az alprogram megnevezése V.6.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség turisztikai versenyképességének növelése, üdülőkörzetté válása és a tájértékek megőrzése érdekében javítani kell a turisztikai látványosságok elérhetőségét. A Tisza-tó körül és a Tisza mentén az árvízvédelmi gátak koronáján haladó Euro Velo útvonal olyan kerékpáros infrastruktúra megvalósítását jelenti, amelyhez csatlakozva a biztonságos közlekedési feltételeket megteremthetjük. Szükséges, hogy e kerékpárutak megvalósításához a lehetséges területek feltárásra kerüljenek, tervezési előírások szerinti szélességű és pályaszerkezetűek legyenek, és az így megvalósuló kerékpárút-hálózat illeszkedjen az országos koncepciókhoz. Az Euro Velo nemzetközi kerékpárútvonalhoz történő csatlakozással a hazai és külföldi kerékpáros társadalom számára elérhetővé válik kistérség turisztikai kínálata (falusi turizmus, ökoturisztika). A program keretében Tiszaörs és Tiszaörs fürdő között 4 km, valamint az árvízvédelmi töltésen Tiszaroff-Abádszalók között 14 km új összekötő kerékpárút-szakasz kiépítésére kerülne sor. A program keretében Tiszabura önkormányzata a Tiszai gát mentén a turisztikai látványosságok elérésével 40 km kerékpárútszakasz kiépítését tervezi. Abádszalók önkormányzata 1 km kerékpárutat kíván kiépíteni elkerülő út mellett, mellyel lehetősége nyílna az Euro Velo kerékpáros úthálózathoz való csatlakozásra. Ugyanakkor a program szerves részét képzik a belterületi kerékpárutak kiépítése, melyet jelen program keretében Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred és Tiszaszentimre kíván megvalósítani. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, Tiszaörs-fürdő, vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 174

Hitel

2007-2009 425 425


2010-2013 1.315 1.315



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 18 km kiépített összekötő kerékpárút 40 km kiépített kerékpárút a tiszai gát mentén Tiszaburán 40 km kiépített bel-, és külterületi kerékpárút Közlekedésbiztonság javulása Turisztikai kínálat bővülése Egészséges életmód feltételeinek megteremtése 151

1. Az alprogram megnevezése V.6.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A tiszafüredi kistérségben a bel-, és külterületi utak szilárd burkolatú kiépítettsége az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. A kistérség településein a meglévő utak, járdák az intenzív használat miatt felújításra szorulnak, ezek helyreállítása kátyúzás után teljes pályás aszfaltozással lehetséges. Több belterületi út rendelkezik útalappal, ezek aszfaltozást igényelnek. Az üdülő településeken a turistaszezonban megnövekedett forgalom kapcsán fontos a keskenyebb utak szélesítése. A lakók közlekedési gondjainak megoldását, időjárási viszonyoktól független biztonságos megközelíthetőségét (orvosi ügyelet, mentők, tűzoltóság) csak a szilárd burkolat út oldja meg. Jelen program Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred, Tiszabura, Tiszaszőlős, Tiszaigar és Tomajmonostora belterületi úthálózatának fejlesztését, a települési utak és gyalogjárdák felújítását, újak kiépítését, valamint Tiszafüreden egy új körforgalom kiépítését tartalmazza. Új külterületi utak építése, teljes pályás felújítása, a külterületi vasúti átjárók rekonstrukciója a mezőgazdaságból élők számára a legfontosabb, melyek megvalósulásával földterületeiket biztonságosan tudják megközelíteni, illetve a betakarított terményeiket a tároló telepekre szállítani. Külterületi úthálózatának fejlesztését tűzi ki célul a program keretében Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaigar és Tiszaszőlős. Kunhegyes a biztonságos közlekedést kívánja megteremteni három külterületi vasúti átjáró átépítésével. A természeti adottságok, a Tisza folyó közelsége és a Tisza-tó által biztosított turisztikai lehetőségek kihasználásához a közúti megközelíthetőség elengedhetetlen. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaszőlős, Tomajmonostora, Karcag, Kunmadaras 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Belterületi utak és járdák felújítása, építése 3.422 2. Külterületi úthálózat felújítása és építése 977 3. Körforgalom építése 30 4. Külterületi vasúti átjárók átépítése 20 Összesen 4.449 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.056 140

Hitel


2010-2013 4.754 1.294 59 6.107

Összesen 8.176 2.271 89 20 10.556


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 95 km kiépített, 79 km felújított belterületi út 63 km kiépített, 64 km felújított járda 38 km kiépített külterületi út 1 db kialakított körforgalom, 3 db épített külterületi vasúti átjáró A megközelíthetőség, valamint a közlekedésbiztonság javulása

152

1. Az alprogram megnevezése V.6.3. Településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség innovatív település-rehabilitációs terveinek célja a leromlott városi területek, településközpontok megújítása és olyan vonzó környezet kialakítása, mely ösztönzi a további beruházásokat, a barnamezős területek hasznosítását, a természeti környezet javítását, a foglalkoztatást a gazdasági és non-profit célú tevékenységek és városi funkciók megújulásával. A program az utcák, közterületek rendbetételét, a meglévő parkok, díszterek, középületek, játszóterek, buszvárók felújítását, korszerűsítését, a zöldfelületek növelését tartalmazza. Tiszafüred jelentős turisztikai és kereskedelmi vonzerővel bír, ezért a városban elengedhetetlen a vasúti- és autóbuszpályaudvar fejlesztése, új sétálóutca kialakítása. Tiszaszőlős szintén a vasútállomás korszerűsítését kívánja megvalósítani. Tiszafüred-Tiszaörvény déli oldalán működő ún. "Válykos" agyagbánya helyreállításával hasznosítható területet kívánnak létrehozni. Fontos a polgármesteri hivatalok (Tiszafüreden, Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán, Tiszaigaron, Tiszaszőlősön) esztétikusabbá tétele, valamint az épületekben ügyfélbarát tér kialakítása. A program tartalmazza Tiszafüreden a házasságkötő terem fejlesztését, illetve Tiszaburán az önkormányzati műhely felújítását, és egy új garázs létesítését. Abádszalókon az önkormányzat ellátó szervezete, illetve a városi rendőrség számára új épület létrehozását tervezik. Abádszalókon új okmányiroda kialakítása, míg Tiszafüreden az okmányiroda bővítése valósul meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások, Esély Innovációs Kht., „Kunhegyes Városért” Közalapítvány 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaszőlős

Tiszagyenda,

5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Településközpontok fejlesztése 2. Polgármesteri hivatalok korszerűsítése, eszközbeszerzések 3. Okmányiroda kialakítása, fejlesztése 4. Rendőrség épületének kialakítása 5. Ellátó szervezet számára új épület építése 6. Agyagbánya rehabilitációja Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 294

Hitel 15

Tiszaigar,

Tiszaszentimre,

2007-2009 2010-2013 Összesen 879 1.047 1.926 507 161 668 96 96 87 87 115 115 48 48 1.732 1.208 2.940



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 7 rehabilitált település központ és 1 rehabilitált agyagbánya 2 felújított pályaudvar épület és környéke, 1 átalakított rendőrségi épület, 1 új épület az ellátó szervezet részére, 1 felújított, bővített és 1 kialakított új okmányiroda 6 felújított, bővített önkormányzati és 7 hivatali épület, 1 új önkormányzati műhely, 1 felújított garázs, 1 felújított házasságkötő terem, beszerzett berendezések, felszerelések 153

1. Az alprogram megnevezése V.6.4. Kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Jelen program keretében megvalósításra kerülő műszaki fejlesztések, melyek elsősorban piaccsarnokok és kereskedelmi övezet kialakítására irányulnak, célja a kistérség gazdasági fejlődésének felgyorsítása, a fejlődés menetének racionalizálása érdekében a térség gazdasági vérkeringésének élénkítése, a kis- és középvállalkozók vállalkozási és finanszírozási információs rendszerbe való bekapcsolása. Kunhegyes önkormányzata egy, Abádszalók önkormányzata két új piaccsarnok kialakítását, építését tervezi. Abádszalókon a piactér állapota is az utóbbi időkben jelentősen romlott, melynek felújítása mellett a program tartalmazza új szociális helyiségek, valamint egy piacfelügyelői iroda kialakítását is. Tiszaszőlősön szintén igény mutatkozik új piactér kialakítására, Tiszaburán pedig új piactér és vásárcsarnok létrehozására van szükség. Abádszalókon az utóbbi évtizedben megnövekedett idegenforgalom miatt a nagyobb áruválasztékot biztosító, meglévő apró üzleteken túl bevásárlóközpont, raktáráruház kialakítása szükséges. Igény mutatkozik a helyben és a térségben is értékesítő péküzem, itallerakat telepítésére is. Mindezeknek helyet biztosítana a program keretében egy új közművesített kereskedelmi és szolgáltató övezet. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Piacterek és csarnokok kialakítása, felújítása 890 2. Kereskedelmi szolgáltató övezet kialakítása Összesen 890 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 185

Hitel


2010-2013 768 192 960

Összesen 1.658 192 1.850


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 kiépített piaccsarnok 2 kialakított piactér 1 korszerűsített piactér 1 létrehozott legalább 4 épület kialakítására alkalmas kereskedelmi szolgáltató övezet Kereskedelmi szolgáltatások bővülése, színvonalának emelkedése

154

1. Az alprogram megnevezése V.6.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérségben az egészségügyi és szociális alapellátás területén nem egy esetben hanyatlás tapasztalható, ezenkívül az egészségügy racionalizálása nem járt együtt a járóbeteg-ellátás és a szakorvosi ellátás színvonalának emelkedésével. Tiszafüreden a központi orvosi rendelőintézet épületének teljes felújítását, bővítését, akadálymentesítését tartalmazza a program a szükséges szakrendelők és a mentőszolgálattal összehangolt diszpécser szolgálat számára, valamint az elavult orvosi berendezések cseréjét. Kunhegyesen új szakorvosi rendelések megteremtésére, valamint az ápolási osztály bővítésére kerül sor. Abádszalókon egy új egészségügyi komplexum kialakítása valósul meg, amely helyet ad a város egészségügyi intézményei és a mentőszolgálat számára. Így egy komplex betegellátó, egészségmegőrző, tanácsadó és ifjúságvédő centrumot alakítanak ki. Tiszagyendán. Tiszaburán új nyilvános illemhelyek létesítését tervezik. A program keretében Abádszalók egy, Tiszafüred két új sportpálya építését tervezi, Kunhegyesen új sportcsarnok, Tiszaszentimrén egy sportcentrum, Tiszaburán több sportpályának is helyet adó ún. „Piroska” rekreációs központ, illetve egy tanuszoda kialakítására kerül sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kátay Gábor Kórház (Karcag), Hetényi Géza Kórház (Szolnok), vállalkozások 4. A program megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaszentimre 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Központi orvosi rendelőintézet fejlesztése 192 2. A szakorvosi ellátás és intézményeinek fejlesztése 154 3. Új egészségház kialakítása 125 Komplex betegellátó, egészségmegőrző, tanácsadó 4. 115 centrum létrehozása 5. Tanuszoda építése 206 6. Sportlétesítmények fejlesztése 1.567 7. Nyilvános illemhelyek kialakítása 6 Összesen 2.365 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 409

Hitel


Összesen 192 576 730 125

2010-2013

115 1.147 1.723

206 2.714 6 4.088


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 db beszerzett röntgengép, 2 db ultrahangos diagnosztikai gép, 1 db diszpécserpult, egyéb beszerzett egészségügyi eszközök, berendezések 1 felújított, bővített, rendelőépület, 1 kialakított egészségcentrum, szakorvosi rendelő, 1 kialakított egészségház, 1 új betegellátó, egészségmegőrző, tanácsadó és ifjúságvédő centrum 1 új tornacsarnok és 1 tornaterem, 1 kiépített tanuszoda, 3 kiépített sportpálya, 1 új sportcentrum és 1 rekreációs központ, új nyilvános illemhelyek Egészségügyi ellátás színvonalának emelkedése, a lakosság egészségügyi állapotának javulása 155

1. Az alprogram megnevezése V.6.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A növekvő számú időskorúak részéről a meglévő szociális otthonok bővítésére jelentős igény jelentkezik. A bentlakásos idősotthonok bővítését tervezik Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán, Tiszaörsön, Tiszaigaron. Új időotthon építésére kerülne sor Tiszaszőlősön, illetve egy 24 apartmanból álló nyugdíjasház kialakítása valósulna meg Tiszaszentimrén. A kistérségben működik a helyettes szülői hálózat, melyhez Tiszafüreden kapcsolódna egy, az otthontalanná vált családok, gyermekek, hajléktalanok részére létrejövő átmeneti otthon. Kunhegyes város egy szociális gondozási központot kíván kialakítani, mely helyet nyújtana egy gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, egy krízisszálló és egy hajléktalan szálló számára egyaránt. A közétkeztetés megfelelő színvonalon történő biztosítása is az önkormányzatok feladata. A program Tiszaburán, Tiszaderzsen és Tiszaszőlősön egy-egy új konyha kialakítását, építését tartalmazza. Tiszabura önkormányzata a program keretében egy szociális diszkont üzletet, azaz egy olyan új bevásárló központot kíván kialakítani raktárral együtt, ahol a hátrányos helyzetűek az étkezési utalványaikat alapvető élelmiszerek levásárlására használhatják fel. A kisebb településekről bejáró tanulók utazásának megkönnyítésére egy iskolabusz beszerzésére, valamint az időskorú gondozottak és a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedély betegek részére két mikrobusz megvásárlására kerül sor Tiszaburán, illetve Tiszaszőlősön. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Esély Innovációs Kht., kisebbségi önkormányzatok, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Bentlakásos idősotthonok fejlesztése, építése 2. Nyugdíjas apartmanház építése 3. Szociális gondozási központ kialakítása 4. Gyermekek és családok átmeneti otthona kialakítása 5. Önkormányzati konyhák kialakítása 6. Szociális diszkont létrehozása 7. Szociális célú gépjárművek beszerzése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 109

Hitel 8

2007-2009 2010-2013 204 269 179 17 91 19 206 29 26 46 697 389


Összesen 473 179 108 19 235 26 46 1.086


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 5 felújított, bővített bentlakásos idősek otthona és 1 új idősek otthona 24 apartmanból álló új nyugdíjasház, 3 beszerzett szociális célú gépjármű 1 új gondozási központ, 1 új átmeneti otthon, 1 új szociális diszkont üzlet, 3 kialakított konyha Szociális és gyermekjóléti ellátások színvonalának emelkedése 156

1. Az alprogram megnevezése V.6.7. Lakhatási feltételek megteremtése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérségben található Tisza-tó környéki települések általában igen régen lakott területnek számítanak. A települések lakásállománya nagyon lassan, de gyarapodik. A növekedés az elöregedett házak lebontásával, felszabadult területeken történő építéssel, illetve az önkormányzatok által kialakított és értékesített területeken valósul meg. Időszakonként a kialakított területek elfogynak, és azokat pótolni kell a rendezési terv előírásai szerint. A program keretében új lakótelkeket alakítanak ki Abádszalókon, Kunhegyesen, Tiszaburán, Tiszaroffon és Tiszaszőlősön. Tiszaroff idegenforgalmi vonzereje következtében a településen üdülők száma folyamatosan gyarapszik, így az új lakótelkek mellett új üdülőtelek kialakítását is tervezi az önkormányzat. A szociális alapon rászorultak lakhatási gondjainak enyhítésére Kunhegyesen, Tiszafüreden, Tiszaburán új szociális bérlakás építése valósul meg, Tiszaburán és Tiszaszőlősön pedig a már meglévő bérlakások felújítása. Abádszalókon összkomfortos bérlakások építését tervezik. Jelentős feladat a fiatalok első lakáshoz való juttatása, a fecskeház program, mint a település népesség megtartó képességének növelésének egyik lehetséges módja. A fiatalok számára új lakások, házak kialakítására, építésére Kunhegyesen és Tiszafüreden kerül sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaroff, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Bérlakások építése, felújítása 439 2. Fecskeház építés 157 3. Új lakótelkek kialakítása 55 4. Üdülőtelkek kialakítása 123 Összesen 774 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 158 18

Hitel


2010-2013 67 19 723 809

Összesen 506 176 778 123 1.583


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 50 új bérlakás 17 felújított bérlakás 20 új fecskeház 350 kialakított lakótelek 160 kialakított üdülőtelek Lakhatási feltételek javulása Népességmegtartó képesség javulása

157

1. Az alprogram megnevezése V.6.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség minden települése rendelkezik óvodával, illetve általános iskolával, az épületek jó része felújításra, korszerűsítésre, modernizálásra szorul. A kistérség környezettudatos nevelésében fontos szerepet játszanak az erdei iskolák, melyek számának növelését, illetve a meglévők fejlesztését szorgalmazza a program. A program keretében új erdei iskola kialakítását tervezi Tiszabura és Tiszafüred, a már meglévő erdei iskola korszerűsítésére kerülne sor Tiszaroffon. A program tartalmazza Tiszafüred-Kócsújfalu területén egy kutató- és oktatóbázis kialakítását, melynek célja a „telepesek”, a vidék zsidóság és a cigányság életének kutatása. Az új oktatóbázis helyszínt biztosítana ún. „nyáriegyetemek” szervezésére is. Tiszaburán az önkormányzat egy új szakiskola kialakítását tűzte ki célul, ahol különböző népi mesterségek oktatására kerülne sor, illetve egy tanodát kíván létrehozni a program keretében. A jó színvonalú oktatás biztosításához jól felszerelt intézményekre, a vidéki tanulók megfelelő elhelyezésére van szükség. Tiszagyenda a program keretében egy kollégium építését tervezi. A kistérség több települése jelezte igényét tornaterem, sportpálya, sportcsarnok, illetve tanuszoda építésére annak érdekében, hogy iskolák megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Tiszafüreden a Kossuth Lajos Általános Iskolában egy tanuszoda, Kunhegyes két általános iskolája számára egy-egy tornaterem és egy tanuszoda, valamint Tiszagyendán szintén egy új tornaterem építésére kerülne sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Fiatal Romák Országos Szövetsége, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, „Telepesek” Társadalmi Múzeum Alapítvány, Tiszafüredi Menóra Alapítvány, Református Egyházközség (Kunhegyes), vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kunhegyes, Abádszalók, Tiszafüred, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Tiszaörs, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Óvodák építése, a meglévők fejlesztése 606 2. Általános iskolák fejlesztése 2.145 3. Tanoda és szakiskola kialakítása 49 4. Erdei iskolák kialakítása, a meglévők korszerűsítése 365 5. Kutató- és oktatóbázis létrehozása 240 Összesen 3.405 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 458 9

Hitel 10


2010-2013 168 562 64 144 240 1.178

Összesen 774 2.707 113 509 480 4.583


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új óvoda és 10 felújított, bővített óvoda 12 felújított, bővített általános iskola, 1 új tanoda, 1 új szakiskola 2 új erdei iskola és 1 korszerűsített erdei iskola, 1 kialakított kutató- és oktatóbázis 1 új 50 férőhelyes kollégium, 3 épített tornaterem, 2 kialakított tanuszoda A közoktatás színvonalának emelkedése, a foglalkoztatottság növekedése 158

1. Az alprogram megnevezése V.6.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A történelmi és kulturális értékek korszerű bemutatására alkalmas közösségi terek, művelődési házak és könyvtárak fejlesztésének támogatása a térség fontos feladata a tudásbázis növelése, helyi közösségfejlesztés és a népességmegtartás érdekében. A művelődési intézmények lehetőséget kínálnak az iskolarendszeren kívüli tanfolyamok, képzések szervezésében is, valamint a közösségszervező potenciálja segítheti a helyi közösség erősítését, a térség megújuló képességét, mely a versenyképességet javítja. A művelődési házak vagy közösségi házak gyakran otthonául szolgálnak a községi könyvtáraknak, kluboknak is, illetve a települési rendezvények megszervezése is többnyire itt történik, ezért ezek korszerűsítése elengedhetetlen. Tiszafüreden a művelődési központ sem szakmai, sem esztétikai szempontból nem felel meg a mai kor igényeinek. A felújítás mellett az épület bővítése is a tervek között szerepel, mellyel új többfunkciós fogadótér, társalgó, galéria, egy rendezvényekre alkalmas díszudvar, új szociális helyiség kerülne kialakításra. A kunhegyesi művelődési központ épületének teljes rekonstrukcióját is tartalmazza a program. Továbbá a program keretében Tiszaburán egy új könyvtár kialakítása, Tiszaszőlősön a már meglévő könyvtárépület felújítása valósulna meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kulturális intézmények, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kunhegyes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Művelődési házak fejlesztése 2. Könyvtárak építése, felújítása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 43

Hitel

2007-2009 278 48 326


2010-2013 106 106



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 felújított művelődési központ 1 kialakított könyvtár 1 felújított könyvtár Közösségi, kulturális élet felélénkülése

159

1. Az alprogram megnevezése V.6.10. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség települései számos kulturális és építészeti látnivalóval rendelkeznek. A kulturális örökségvédelem feladata az utókor számára megőrizni a múlt és a jelen építészeti emlékeit. A múlt ismerete nélkül a jövő nemzedékekben nem tudatosul hagyományaink folytatásának, az identitás megőrzésének fontossága. A helyi lakosság számára a vallás gyakorlásának egyik legfontosabb színtere a templom, a program célja ezek rekonstrukciója. Abádszalókon a belsőfalusi templom, Tiszaroffon és Tiszaszőlősön a református templom felújítására kerülne sor. Továbbá Tiszafüreden egy új emlékkápolna megépítését tervezik, melynek célja, hogy zarándokhelyéül szolgáljon az egykori kitelepítettek és azok leszármazottjai számára. A temetők karbantartása a lakossági igények megfelelő szinten való kielégítése tekintetében szintén az önkormányzatok fontos feladata. A program keretében a Tiszafüreden meglévő temető fejlesztésére, bővítésére kerülne sor, a temető területének növelésével, új területek kijelölésével és kiparcellázásával, valamint új ravatalozó, hűtőkamra és szociális blokk építésével, díszkutak kialakításával. A program két településen, Tiszafüreden és Tiszaszőlősön új kegyeleti parkok kialakítását is tartalmazza. Tiszafüreden a már használaton kívüli temetőt kívánják kegyeleti parkká átalakítani, ahol díszkerítés, őshonos fák, díszkutak, díszlámpák kerülnének elhelyezésre. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Egyházak, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Abádszalók, Tiszafüred, Tiszaroff, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Templomok felújítása 164 2. Emlékkápolna építése 38 3. Köztemető fejlesztése 480 4. Kegyeleti parkok kialakítása 480 Összesen 1.162 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 205

Hitel


2010-2013 43 58 480 307 888

Összesen 207 96 960 787 2.050


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 felújított templom 1 új emlékkápolna 1 felújított, bővített köztemető 2 kialakított kegyeleti park Településkép javulása Társadalmi identitás erősödése 160

1. Az alprogram megnevezése V.6.11. Közösségi szolgáltatások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A civil szervezetek száma viszonylag magas a kistérségben. A 13 település közül 4-ben alakultak meg a civil kerekasztalok. Vannak olyan önkormányzati feladatok, melyeket szerződéses viszony alapján a civil szervezetek hatékonyabban tudnak megoldani, mint a települési önkormányzatok. A közösségszervezés az emberek közös és szabadon meghatározott tartalmú cselekvése önmaguk boldogulása, érvényesítése a helyzetük javítása érdekében, amely közvetve a közjót is gyarapítja. A gazdasági változások következtében a társadalomtól leszakadó rétegek egyre inkább a perifériára szorulnak. Önszervezési képességük nagyon szerény, társadalmi integrációjuk elmulasztása a települések és a kistérség fejlődésének gátja lehet. A fejlesztések megvalósulásával szoros kapcsolat jönne létre az önkormányzatok és a civil szervezetek között, mivel széleskörű tájékoztatás mellett az önkormányzatok a kötelező és önként vállalt feladatok egy részét átadhatnák a civil szervezeteknek. A jó kapcsolatok kialakítása eredményeként fokozódna a civil szervezetek közötti együttműködés, a lakosság bekapcsolódhatna a fejlesztésekbe, többletforrások kerülhetnének bevonásra. A program keretében új civilház létesítésére kerülne sor Tiszafüreden, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön, valamint Tiszafüreden a már meglévő közösségi szolgálatatóház épületének felújítására, korszerűsítése, akadálymentesítése valósulna meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Tiszafüred, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése Civilházak létesítése Közösségi szintérként működő 2. szolgáltatóház felújítása Összesen 1.


Hitel

2007-2009 110

2010-2013 127

12 122


Összesen 237 12

127

249


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 kialakított civilház 1 felújított közösségi szintérként működő szolgáltatóház Civil szervezetek működési feltételeinek javulása Civil tevékenységek felélénkülése

161

1. Az alprogram megnevezése V.6.12. Az információs hálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program célja a kistérségi informatikai és információs hálózat kiépítése, e-társadalom létrehozása, a kistérség lakosságának helyi, térségi és kistérségi szinten történő szórt rendszerű (TV, rádió) tájékoztatása, valamint az egységes tájékoztató rendszer kiépítése, melynek elsődleges célja, hogy a társadalom egyre szélesebb körének az internet és internetes ügyintézés elérhetősége biztosítottá váljon. Ezen célok eléréséhez szükségessé válik a kisebb településeken is, Tiszaszőlősön, Tiszaszentimrén a megfelelő személyi számítógépek és egyéb szolgáltatásokkal (telefax, fénymásoló, stb.) felszerelt, kulturált környezettel rendelkező e-Magyarország pontok fejlesztése, továbbiak létrehozása. A településeken fejlesztésre szorul a lakosság tájékoztatása a település, kistérség életéről, a testületi döntésekről, pályázatokról és az Európai Unióról, és egyben biztosítani kell az információ kétirányúságát. Az információk áramlását egy egységes kistérségi honlap – melyet Tiszaszentimre önkormányzata kíván létrehozni -, valamint az internetes elérhetőségek hiányában egy kistérségi rádió, televízió működtetése segítené elő. A program keretében továbbá a lakosság mind teljeskörűbb kiszolgálását megcélzó térinformatikai rendszerek létrehozására, azaz a kistérség minden településéről digitális összközmű térkép elkészítésére kerülne sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Egységes kistérségi honlap kialakítása 2. Információs hálózat kiépítése 3. Térinformatikai rendszerek létrehozása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 13

Hitel 3

2007-2009

2010-2013

5 62 53 120


Összesen 5 62 53 120


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új egységes kistérségi internetes tájékoztató honlap 2 kiépített községi információs hálózat, községi rádió és tévé üzemeltetése 13 település új digitális összközmű térképe A kistérség kommunikációs kapcsolatának erősödése

162

1. Az alprogram megnevezése V.6.13. Vállalkozásfejlesztés és élénkítés, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség fejlődésének a gazdasági növekedés lehet a legfontosabb indikátora, a versenyképes gazdaság kialakítása tehát a kistérség modernizációjának kulcskérdése, amely döntően a kis- és közepes vállalkozások fejlődésén múlik. Ezért a vállalkozásfejlesztést segítő intézmények létrehozása, a pályázatírói kapacitás fejlesztése, könyvelőirodák megnyitása, tanácsadó szervezetek létrehozása, termékértékesítéssel foglalkozó szövetségek működésének biztosítása létfontosságú. A termelésben a helyi gazdaság sikeres tradícióira támaszkodó, a szakismeretre építő minőségi és specializált termékekre szükséges koncentrálni. A súlyos munkanélküliséggel küzdő települések fejlődését segítené elő néhány olyan speciális, helyi jellegzetességekre, sajátosságokra épülő üzem létrehozása Tiszaburán, valamint Tiszaszőlősön, mint például az elektronikus hulladék szétbontása, gyógynövény-gyűjtés és feldolgozás, vályogvetés. A meglévő iparhagyomány felélesztésével a helyben meglévő szakképzett munkaerő újbóli foglalkoztatását kívánja megteremteni a Tiszaigari Mezőgazdasági Szövetkezet egy faipari üzem létesítésével, a már meglévő üzemcsarnokban. Tiszaburán évek óta probléma a falu hússzükségletének biztosítása. A minivágóhíd megvalósulása fellendíthetné a helyi állattartást is, mivel a megtermelt nyersanyagnak piacot biztosítana. A munkanélküliség problémájának megoldása lehet a hátrányos helyzetű lakosság mezőgazdaságba történő bevonása, ami ebben a térségben nagyon életszerű, mivel az erőforrások (föld, humán erőforrás) helyben megtalálhatóak. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Tiszaigar Mezőgazdasági Szövetkezet b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, vállalkozások, Fiatal Romák Országos Szövetsége, Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Tiszabura), Esély Innovációs Kht., Általános Művelődési Központ (Tiszabura) 4. Az alprogram megvalósulásának területei Tiszabura, Tiszaigar, Tiszaszőlős 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Vállalkozásfejlesztés – tanácsadás 38 2. Foglalkoztató üzemek létrehozása 111 3. Mini vágóhíd, faipari üzem létesítése 41 Jövedelemszerző képesség erősítése, 4. 178 agrártermelési programok Összesen 368 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 67

Hitel


46


192

370

301

669

2010-2013 63


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 új foglalkoztató üzem, 1 mini vágóhíd, 1 faipari üzem 350-500 fő számára munkahelyteremtés Létrehozott tanácsadó szervezetek, megvalósított termelési programok, beszerzett gépek A kis- és középvállalkozások versenyképességének javulása Jövedelemszerzési lehetőségek bővülése 163

1. Az alprogram megnevezése V.6.14. A cigányság helyzetének javítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Nagy többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. Hátrányos helyzetük összetett. Az alacsony képzettségük, a családjuk nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezek a problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekvő kirekesztettségéhez. A kedvezőtlen tényezők összeadódó hatása tovább súlyosbítja a roma lakosság helyzetét, egyre kirekesztettebbekké válnak, és a szegénységük fokozottabban, növekvő mértékben reprodukálja önmagát. Jelen programban szerepel a tiszafüredi közösségfejlesztési projekt, új Roma Közösségi Ház kialakításával, illetve Tiszaburán az életkörülmények javítását szolgáló cigánytelep-rehabilitáció, a telep infrastrukturális fejlesztése, új lakótelkek kialakítása, azok közművesítése, új lakóházak építése, valamint a meglévők felújítása. Az elképzelések célja, hogy elősegítsék a helyi igények és elsődlegesen a roma lakosság szükségleteinek figyelembevételével, azok részletes feltárásával a roma lakosság társadalmi integrációját, törekedve a hátrányos megkülönböztetésnek és az előítéletek kialakulásának megelőzésére, mérséklésére. Cél továbbá átjárást biztosítani a települések, kultúrák és etnikumok között, teret biztosítani közösségfejlesztő és kulturális integrációs programoknak, a települési életkomfort javításának. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Fiatal Romák Országos Szövetsége, cigány kisebbségi önkormányzatok, Esély Innovációs Kht. 4. Az alprogram megvalósulásának területei Tiszafüred, Tiszabura 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Cigánytelep-rehabilitáció 202 2. Roma Közösségi Ház építése 48 Összesen 250 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 25

Hitel


5

2010-2013



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új roma közösségi ház 70 új telek parcellázása, közművesítése Új lakóházak Meglévő, felújított, közművesített lakóházak A roma lakosság társadalmi, szociális hátrányainak mérséklődése A roma lakosság integrációjának erősödése

164

Tiszafüredi kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma V.6.1. V.6.2. V.6.3. V.6.4. V.6.5. V.6.6. V.6.7. V.6.8. V.6.9. V.6.10. V.6.11. V.6.12. V.6.13. V.6.14. Összesen

Alprogram megnevezése Kerékpárút-hálózat fejlesztése Bel-, és külterületi úthálózat fejlesztése Településrehabilitáció Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóleti ellátások fejlesztése Lakhatási feltételek megteremtése A közoktatás infrastrukturális fejlesztése Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Közösségi szolgáltatások fejlesztése Információs hálózat fejlesztése Vállalkozásfejlesztés- és élénkítés, jövedelem szerzési lehetőségek bővítése A cigányság helyzetének javítása

2007-2009 425 4.449 1.732 890 2.365 697 774 3.405 326 1.162 122 120 368 250 17.085

2010-2013 1.315 6.107 1.208 960 1.723 389 809 1.178 106 888 127 301 15.111

Összesen (MFt) 1.740 10.556 2.940 1.850 4.088 1.086 1.583 4.583 432 2.050 249 120 669 250 32.196

165

V.7. Törökszentmiklósi kistérség

V.7.1. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése V.7.2. Táj- és településrehabilitáció V.7.3. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése V.7.4. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése V.7.5. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása V.7.6. Közoktatási intézmények fejlesztése V.7.7. Kulturális intézmények fejlesztése V.7.8. Vallási- és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése V.7.9. Intézmények energiaracionalizálása V.7.10. Romák helyzetének átfogó javítása

166

1. Az alprogram megnevezése V.7.1. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A törökszentmiklósi kistérség településein a belterületi utak túlnyomó többsége szilárd burkolattal vagy útalappal ellátott, azonban a legtöbb út állapota a megnövekedett terhelés, forgalom, és az időjárási körülmények hatására folyamatosan romlik. A településeken lakók komfortérzetének, életkörülményeinek javítása és a porterhelés csökkentése érdekében is elengedhetetlen a kiépített, burkolt utak arányának növelése. A burkolattal már ellátott utak egy részén új aszfaltréteg készítése indokolt. A településeken a meglévő mezőgazdasági utak csapadékos, belvizes időjárási körülmények között lehetetlenné teszik a megművelt területek megközelítését, ezzel komoly károkat okozva a gazdáknak. A mezőgazdasági gyűjtőutak burkolattal való ellátása megkönnyítik a mezőgazdasági területek elérését, gyorsabbá, biztonságosabbá tehetik a betakarítást, valamint csökkentik a viszontagságos időjárási körülmények miatt bekövetkező jövedelemkiesés mértékét. A program keretében külterületi földútjai burkolását Fegyvernek önkormányzata kívánja megvalósítani. Tiszapüspöki település és a tiszai szabadstrand közötti út teljes hosszában nincs szilárd burkolattal ellátva. A hiányosság pótlása, illetve a községgel ellenkező irányban történő összekötése az út zsákjellegének megszűntetése miatt indokolt. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Lakosság, mezőgazdasági vállalkozók 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Belterületi utak és járdák felújítása, építése 521 2. Külterületi földutak burkolása Összesen 521 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 705

Hitel


2010 - 2013 1.229 384 1.613

Összesen 1.750 384 2.134

Pályázati források Hazai forrás SA 1.280 149

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 32,5 km felújított út 35,5 km új út 49 km felújított járda 8 km új járda 10 km burkolt külterületi út Elérhetőség javulása Közlekedésbiztonság javulása 167

1. Az alprogram megnevezése V.7.2. Táj- és településrehabilitáció 2. Az alprogram ismertetése, indoklása: A program keretében elsősorban fásítás, padok, szemetesek kihelyezése, játszótér építése, felújítása közterületek díszburkolattal történő ellátása, parkosítása, a piaci árusítóhelyek számának növelése, parkolóhelyek kialakítása valósulna meg. Törökszentmiklós településrendezési terve szerint a fejlesztéseknek a fő területei a város északi, észak-keleti része, valamint keleti része. Ezen kívül kiemelten kezeli a város zöldterületeinek és játszótereinek fejlesztését, felújítását. Fegyverneken, Kuncsorbán, Tiszabőn a településközpont felújításával kialakítható lenne egy szép, élhető környezet, ami növeli a népességmegtartó képességet, fejleszti turisztikai vonzerejét. Kengyel-Bagimajor, Örményes, Szajol, Tiszapüspöki és Tiszatenyő községek kedvező adottságainak kihasználása, turisztikai hasznosítása érdekében szükséges egy új, különálló településközpont kialakítására. Ezáltal a települések turisztikai szempontból is értékesebbé, vonzóbbá válnának. Fegyverneken több természeti érték is található (Kunhalmok, Tintagyep), melyek nem állnak védelem alatt. Az említett területek védelem alá vonása mellett, a már védelem alatt álló természeti kincsek fenntartása és megóvása valósulhat meg. Tiszatenyőn a jelenleg illegális hulladéklerakóként használt bányagödör rekultiválásával egy horgásztó kerülne kialakításra, mely a helyi lakosság és a horgászatot kedvelő turisták számára új lehetőség nyújtana a szabadidő eltöltésére. Fegyverneken, Szajolban, Tiszabőn és Törökszentmiklóson a program keretében sor kerülne a polgármesteri hivatalok épületének akadálymentesítésére is. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, vállalkozások, lakosság 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Településrehabilitáció 264 2. Polgármesteri hivatalok akadálymentesítése 90 3. Természeti területek rehabilitációja 84 Összesen: 438 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 165

Hitel


2010 - 2013 1.144 67 1.211

Összesen 1.408 90 151 1.649

Pályázati források Hazai forrás SA, EMVA 594 890

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 9 rehabilitált településközpont 4 akadálymentesített polgármesteri hivatal, 16 felújított épület, építmény 4 felújított játszótér 9 rehabilitált zöldterület, 1 ha parkosított terület, 2 ha park kialakítása 1 rekultivált bányagödör, 15 horgászhely, 1,5 ha védelem alatt álló terület és kunhalmok A térség vonzerejének javulása Népességmegtartó képesség javulása 168

1. Az alprogram megnevezése V.7.3. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A lakosok egészségi állapotának javításában a legfontosabb a megelőzés erősítése, melyhez jól működő egészségügyi alapellátásra, szakorvosi ellátásra van szükség. Szajolban jelenleg egy kéthetente mozgó egészségügyi szolgálat biztosítja a gyermek- és nőgyógyász szakorvosi rendelést a védőnői szolgálat rendelőjében. Egyéb vagy sürgős esetekben Szolnokon jutnak ellátáshoz a szajoli lakosok. A kiegyenlített ellátás biztosításához szükséges két szakorvosi rendelő kialakítása és ezek megfelelő színvonalú felszerelése. Fegyverneken az orvosi ügyeleti ellátás kistérségi szintű működtetése érdekében a központi ügyelet ellátásához a szükséges tárgyi feltételek biztosítása, korszerűsítése és egyéb technikai eszközök beszerzése indokolt. Törökszentmiklóson az Egyesített Gyógyító és Megelőző Intézet akadálymentesítése már folyamatban van, a következő években az akadálymentesítési munkálatok folytatása szükséges. Tiszatenyőn a sportpályán található öltöző épületét 2003-ban életveszélyessé nyilvánították, ezért egy új épület építése válik szükségessé. A sportpálya játéktere is műszakilag kifogásolható állapotban van, így e terület is felújításra szorul. Az alapfokú nevelés mellett fontos, hogy a tanulók minél fiatalabban sajátítsák el az úszás képességét, ezért Törökszentmiklós és Tiszatenyő önkormányzata egy-egy új tanuszoda építését tervezi. A program keretében továbbá Fegyverneken egy új 200 férőhelyes sportcsarnok megépítésére kerülne sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Tiszatenyő Községi Sportegyesület, helyi sportszervezetek 4. Az alprogram megvalósulásának területei Fegyvernek, Szajol, Tiszatenyő, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Szakorvosi rendelők kialakítása és felszerelése 2. Központi ügyelet tárgyi feltételeinek biztosítása 96 3. EGYMI akadálymentesítése 9 4. Sportlétesítmények fejlesztése 5. Tanuszodák építése Összesen 105 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 58

Hitel


2010 - 2013 38

325 107 470

Összesen 38 96 9 325 107 575


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 új tanuszoda 1 felújított sportpálya, 1 új sportöltöző 1 új 200 férőhelyes sportcsarnok 2 új szakorvosi rendelő, beszerzett orvosi műszerek 1 korszerűsített központi ügyelet ellátására is alkalmas orvosi rendelő 1 új mentőautó, 1 akadálymentesített egészségügyi intézmény Az egészséges életmód elterjedése, az egészségügyi ellátás színvonalának emelkedése

169

1. Az alprogram megnevezése V.7.4. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az 1997. évi XXXI. törvény kötelezte az önkormányzatokat a gyermekjóléti alapellátások biztosítására. Törökszentmiklós, mint 20 ezer főnél több állandó lakosú település, a bölcsőde mellett gyermekek átmeneti otthonát is köteles működtetni, ami indokolja a programban való szerepeltetését. A városban 2001. áprilisában nyílt meg az Idősek Bentlakásos Otthona. A folyamatosan növekvő igények miatt indokolt lenne az otthont 20-30 férőhellyel bővíteni. Az önkormányzat tervezi továbbá egy támogató szolgálat kiépítését, melynek elindításával mikrotérségi, kistérségi szinten kívánja megoldani az önellátásban segítségre szoruló idősek ellátását, diszpécserszolgálat működtetésével, valamint gépjármű vásárlásával. A Törökszentmiklóson működő melegedő jelenleg idegenforgalmi szempontból frekventált övezetben helyezkedik el, ezért ennek áthelyezése indokolt. Mindezek mellett az önkormányzat célja egy fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményének létesítése. Szajol községben jelenleg nem megoldott az idős emberek nappali és bentlakásos ellátása. Egy újonnan épülő intézménnyel megoldható az egyesített szociális intézmény kialakítása, amely biztosítja a házi- és családgondozást, szociális étkeztetést, míg Kengyelen az egyre növekvő igények növekedése érdekében az Egyesített Szociális Intézet bővítésére van szükség. Tiszapüspöki és Tiszatenyő önkormányzata jelenleg csak nappali ellátást biztosít az idős és a szociálisan rászoruló lakosok részére. A helyi lakosok egy része ezzel szemben igényelné mindkét településen egy bentlakásos jellegű intézmény működését is. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek: Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Érintett szociális intézmények,vállalkozás 4. Az alprogram megvalósulásának területei Kengyel, Szajol, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós 5. A program megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Szociális intézmények akadálymentesítése 2. Gyermekek átmeneti otthona kialakítása 3. Egész napos hajléktalan menedékhely kialakítása 4. Pszichiátriai intézmény építése 5. Idősotthonok bővítése, építése 6. Szakellátó intézmények bővítése, építése 7. Támogató szolgálat megszervezése Összesen: 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 159

Hitel

2007 - 2009 4 196 30 230 106


19 585

2010 - 2013

912 88 1.000

Összesen 4 196 30 230 1.018 88 19 1.585


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 10 akadálymentesített épület 1 létesített gyermekek átmeneti otthona, 1 új támogató szolgálat, 1 új hajléktalan menedékhely 1 új intézmény a fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek részére 2 új, 1 bővített bentlakásos idősotthon, 1 új szociális intézmény, 1 bővített szociális intézet A szociális ellátás színvonalának javulása 170

1. Az alprogram megnevezése V.7.5. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A lakhatási feltételek megteremtése, új közművesített lakótelkek, lakóépületek, szocális bérlakások kialakítása egy térség népességmegtartó képességének, a fiatalok helyben maradásának elengedhetetlen kelléke. Szajol községben jelenleg nem találhatóak olyan a fiatalok igényeit kielégítő kisebb lakások, melyek akár saját tulajdonként megszerezhetőek, akár bérbe vehetőek az önkormányzattól. Az önkormányzat a következő időszakban egy új több lakásos lakóépületet kíván megépíteni, továbbá az elfogadott rendezési terv alapján új közművesített lakótelkek kialakítását tervezi. Tiszatenyőn az utóbbi időszakban több lakás épült. A jövőben a betelepülni szándékozók számára az önkormányzat számos új utca nyitását, valamint közművesítését kívánja megvalósítani. A program keretében továbbá a településen négy önkormányzati bérlakás felújítására, valamint két önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérlakássá alakítására kerülne sor. Törökszentmiklós önkormányzata sorházas, egyszerű kivitelű, könnyen fenntartható szociális bérlakások, valamint a városkép javítása céljából lakóépületek felújítását, korszerűsítését tervezi. Fegyverneken a Fecskeház program megvalósítása elősegíti a fiatalok helyben maradását és letelepedését. A projekt támogatásával a Szajoli önkormányzat terveihez hasonlóan lakóépületek és a fiatalok igényeit kielégítő kisebb lakások építése valósulna meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek: Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Petőfi Lakásépítő Szövetkezet, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Fegyvernek, Szajol, Tiszatenyő, Törökszentmiklós 5. A program megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Közművesített lakótelkek kialakítása 2. Új utcák nyitása, közművesítése 3. Új lakóépület építése 4. Önkormányzati bérlakások építése, felújítása 29 Összesen: 29 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 89

Hitel


2010 - 2013 288 96 154 57 595

Összesen 288 96 154 86 624


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 200 új lakótelek 4 felújított bérlakás 12-15 új építésű lakás 4 lakásos új bérház Népességmegtartó képesség növekedése Településkép javulása

171

1. Az alprogram megnevezése V.7.6. Közoktatási intézmények fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A kistérség szinte valamennyi településén az oktatási intézmények épületeinek állapota műszakilag elavult, jelentős a férőhely hiány, ami az oktatás minőségének romlásával jár. Az oktatási-nevelési intézmények túlnyomó része a jogszabályi feltételeknek nem, vagy csak részben felel meg. A program keretében Törökszentmiklóson a Hunyadi Mátyás Nevelési-Oktatási Intézmény és a Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújítására, akadálymentesítésére, új tantermekkel történő bővítésére, valamint egy új 150 fő befogadására alkalmas óvoda építésére kerülne sor. Fegyvernek önkormányzata az elkövetkező években egy új 12 tantermes általános iskola építését, a meglévő Napközi Otthonos Óvoda felújítását tűzte ki célul, valamint településen a szakképzés tartalmi és módszertani fejlesztését. A tervek szerint Szajol községben az Általános Iskola és Óvoda korszerűsítése, bővítése mellett, egy új 100 férőhelyes ebédlő kerülne kialakításra. A program továbbá Kengyelen az óvoda és általános iskola, Tiszatenyőn az óvoda fejlesztését, Tiszapüspökin a Napközi Otthonos Óvoda bővítését, Tiszabőn egy új 8 tantermes általános iskola építését, Örményesen egy új tornaterem kialakítását tartalmazza. Kuncsorba önkormányzata az Arany János Általános Művelődési Központ és Általános Iskola felújítását tűzi ki célul. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Nevelési-közoktatási intézmények, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 3. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Általános iskolák építése 636 2. Tantermek építése, bővítése, felszerelése 3. Ebédlő, tornaterem építése 67 4. Óvoda felújítása és bővítése, építése 365 5. Oktatási épületek felújítása, akadálymentesítése 334 6. Szakképzés tartalmi és módszertani fejlesztése 48 Összesen 1.450 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 285

Hitel


2010 - 2013 679 662 58

1.399

Összesen 1.315 662 125 365 334 48 2.849


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 2 épített, 4 felújított iskola 3 felújított, 1 bővített és 1 új óvoda 20 új tanterem 1 új tornaterem 1 új ebédlő 20 akadálymentesített épület Az oktatás színvonalának emelkedése, az oktatás körülményeinek javulása

172

1. Az alprogram megnevezése V.7.7. Kulturális intézmények fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A törökszentmiklósi kistérség területén nem nagy számban ugyan, de találhatóak értékesnek tekinthető, védett építészeti alkotások. Örményes építészeti örökségben meglehetősen gazdag, a település központjában található a kiemelkedő építészeti értékű Glaser-kastély ma Szociális Alapszolgáltató Gondozási Központként, valamint klubkönyvtárként működik. A kastély tetőszerkezete rossz állapotban van, az alprogram keretében ennek helyreállítása valósulna meg, melyet követően a homlokzat rekonstrukciója, majd a nyílászárók cseréje válik szükségessé. A kulturális intézmények közül a művelődési házak a közösségi élet olyan színterei, ahol bármilyen rendezvény megtartható. Törökszentmiklóson szükséges egy új művelődési központ, egy új városi könyvtár építése, valamint alkotóház kialakítása. A Városi Művelődési Ház akadálymentesítése már folyamatban van, és a következő években folytatódnak az akadálymentesítési munkálatok. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozók 4.Az alprogram megvalósulásának területei Örményes, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Városi könyvtár építése 1.067 2. Művelődési központ építése 3. Alkotóház építése 4. A kastély felújítása 96 5. Kulturális intézmény akadálymentesítése 29 Összesen 1.192 6.Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 176

Hitel


2010 - 2013 390 178

568

Összesen 1.067 390 178 96 29 1.760


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új városi könyvtár 1 új művelődési központ 1 új alkotóház 1 felújított kastély 1 akadálymentesített kulturális épület A térség kulturális és idegenforgalmi vonzerejének növekedése A kulturális közélet felélénkülése

173

1. Az alprogram megnevezése V.7.8. Vallási- és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy térségben az oktatási, szociális, kulturális és egészségügyi intézmények, valamint egyéb középületek felújítása mellett az önkormányzatok fontos feladata a köztemetők fejlesztése, valamint a vallás gyakorlásának legfontosabb színteréül szolgáló templomok rekonstrukciója. A fejlesztések megvalósítása nemcsak a helyi lakosok, hanem a térségbe látogatókra való tekintettel is kiemelt fontosságú. Kengyel jelenleg egyetlen köztemetője hamarosan betelik, mivel a településen igen lassan és kis mértékben terjed az urnás temetkezés, ennek megfelelően új köztemető kialakítása válik szükségessé. Törökszentmiklóson két működő temető van. Kenderesen a jelenlegi köztemető, valamint Törökszentmiklóson a katolikus temető területén lévő ravatalozó épület nem felel meg az előírásoknak, ezért a két temetőben egy-egy új, korszerű ravatalozó építése indokolt. Törökszentmiklóson a református temetőben nincs ravatalozó. A kulturált temetkezés szempontjából a város temetőjében ezért egy ravatalozó építése szükséges. Fegyverneken a Római Katolikus templom a második világháború után lett felújítva, az 1928-ban épített református templom épülete is műszakilag igen rossz állapotban van. A nevezett templomokon ezidáig csak kisebb-nagyobb állagmegőrző munkát végeztek, az épületek jelentősebb fejlesztésére még nem került sor. Tiszapüspökin a templom és plébánia épülete szintén jelentősen leromlott. A program keretében a három templom külső és belső felújítása, eredeti állapotába történő visszaállítása, a templom díszkivilágításának kiépítése valósulna meg. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Vállalkozások, egyház, lakosság 4. A program megvalósulásának területei Fegyvernek, Kengyel, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, 5. Az alprogram megvalósulásának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Köztemető kialakítása 38 2. Ravatalozók építése 38 3. Templomok felújítása 55 Összesen 131 6. Forrástérkép (millió Ft): Lakossági Saját erő hozzájárulások 17

Hitel


2010 - 2013

43 43

Összesen 38 38 98 174


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 3 felújított templom 3 új ravatalozó 1 új köztemető Közmegelégedettség növekedése A térséghez kötődés erősödése

174

1. Az alprogram megnevezése V.7.9. Intézmények energiaracionalizálása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Egy térség gazdaságának növekedése, a gazdaságossági követelmények előtérbe kerülése hosszabb távon indokolttá teszik az energiagazdálkodást, ennek keretében az intézmények energiafelhasználásának korszerűsítését. Tiszatenyőn a polgármesteri hivatal épületének nyílászárói és fűtésrendszere nagymértékben elhasználódott, elavult. A nyílászárók cseréjével és a fűtésrendszer modernizálásával csökkenthető az energiafelhasználás, különösen a téli időszakban. Törökszentmiklóson az intézmények nyílászáró cseréje kis mértékben, de hozzájárul az energia költségek csökkentéséhez. Ezen program további folytatása szükséges, mivel kimutatható javulás mutatkozik a komfort érzetben és az energiafogyasztásban egyaránt. Jelentős megtakarításokat lehet elérni, ha az intézmények fűtési, belső világítási rendszereinek rekonstrukcióját megvalósítja az önkormányzat. Fegyvernek Önkormányzatának épületét 1976-ban korszerűsítették, napjainkban annak újbóli felújítása szükséges, melynek keretében a tiszatenyői polgármesteri hivatalhoz hasonlóan a nyílászárók cseréjére és a fűtésrendszer korszerűsítésére kerülne sor. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Önkormányzati intézmények, E-on Hungária Rt., vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Fegyvernek, Tiszatenyő, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 Fűtési rendszer korszerűsítése és 1. nyílászárók cseréje 266 2. Belső világítás korszerűsítése 42 Összesen 308

2010 - 2013

Összesen

115 67 182

381 109 490

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő


Hitel

128



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 40 intézmény épületében új nyílászárók 39 intézményben korszerű lámpatestek 42 intézményben korszerű fűtési rendszer Energiahatékonyság javulása

175

1. Az alprogram megnevezése V.7.10. Romák helyzetének átfogó javítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Manapság meghatározó kérdéssé vált a cigányság helyzetének javítása, integrációjának szükségessége Törökszentmiklóson az önkormányzat a roma népesség számára, valamint a kisebbségi önkormányzat működéséhez kíván egy különálló épületet biztosítani. A közösségi házban a roma népesség iskolán kívüli oktatása-képzése, a továbbtanuló fiatal romagyerekek, a fiatal anyák oktatása, a munkaerő-piaci készségek kifejlesztésére irányuló képzések lebonyolítása, valamint a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás zajlana. Fegyverneken magas a tartósan munkanélküliek száma, akik túlnyomórészt a roma lakosság köréből kerülnek ki. Az önkormányzat célja, a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli emberek foglakoztathatóságának javítása, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése az egyéni adottságokra és szükségletekre épülő komplex munkaerő-piaci szolgáltatással, munkába Tiszabőn kiemelkedően magas a munkanélküliség. A település népességének túlnyomó hányadát a roma lakosság teszi ki, és a lakosság iskolázottsági szintje alacsony. A kialakult helyzeten az önkormányzat munkahelyteremtő programok és a munkapiaci keresletnek megfelelő képzések szervezésével kíván segíteni. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, roma civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok, Országos Cigány Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kulturális és Módszertani Irodája, kis- és középvállalkozások, felnőttképzési és oktatási intézmények 4. Az alprogram megvalósulásának területei Fegyvernek, Tiszabő, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Roma közösségi ház kialakítása 54 2. Közcélú munkák eszközellátása 3 Hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli 3. emberek foglalkoztathatóságának javítása 4. Munkahelyteremtő programok Munkapiaci keresletnek megfelelő képzés 5. szervezése 7 Összesen 64

4

Összesen 54 7

48 43

48 43

8 103

15 167

2010 - 2013

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő 19


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók 1 új roma közösségi ház, 150 m2 felújított, átalakított épület 60 m2-es konferenciaterem, 30 m2 oktatási stúdió, 2 új 20 m2-es irodahelyiség Új szakképzési rendszer, új felnőttképzési programok indítása A roma lakosság társadalmi és szociális hátrányainak mérséklődése 176

Törökszentmiklósi kistérség Ütem- és finanszírozási terv

Alprogram száma V.7.1. V.7.2. V.7.3. V.7.4. V.7.5. V.7.6. V.7.7. V.7.8. V.7.9. V.7.10. Összesen

Alprogram megnevezése Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése Táj- és településrehabilitáció Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése Lakhatási feltételek megteremtése, javítása Közoktatási intézmények fejlesztése Kulturális intézmények fejlesztése Vallási- és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Intézmények energiaracionalizálása Romák helyzetének átfogó javítása

2007 - 2009 521 438 105 585 29 1.450 1.192 131 308 64 4.823

2010 - 2013 1.613 1.211 470 1.000 595 1.399 568 43 182 103 7.184

Összesen (M Ft) 2.134 1.649 575 1.585 624 2.849 1.760 174 490 167 12.007

177

7. MELLÉKLETEK

178

1. számú melléklet

FORRÁSSZERKEZET (Adatok millió Ft-ban) Sor- Alprogram szám száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7.

8.

I.8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

II.1. II.2. II.3. II.4. II.5. II.6. II.7. II.8. II.9. II.10. II.11. III.1. III.2. III.3.

23.

III.4.

Alprogram megnevezése A megye bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése Alsóbbrendű utak felújítása Elkerülő útszakaszok építése Új összekötő utak építése A vasúti fővonalak korszerűsítése Új folyami hidak építése A megye helyi és helyközi tömegközlekedése infrastruktúrájának fejlesztése Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, árvízvédelem A megyei ivóvízminőség-javító program II. ütemének megvalósítása A Jászság Térségi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer fejlesztése Megyei belvízrendezési program Megyei szennyvízkezelési program Alternatív és megújuló energia hasznosítása Hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése Megyei erdősítési program megvalósítása Táj- és természetvédelmi fejlesztések Megyei öntözésfejlesztési program Zagyva-Tarna vízgyűjtő program A gazdasági potenciál fejlesztése a megye Észak-keleti részén Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése A Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése

Lakossági Saját erő hozzájárulások

Hitel


8 434 3 704 2 072 1 327 2 172 2 548 1 104

Pályázati források Hazai forrás 37 946 16 664 3 108 2.654 6 516 17 326 4 681

37 946 16 664 15 538 9.286 13 033 17 326 5 255

84 326 37 032 20 718 13 267 21 721 37 200 11 040

1 129

1 546

5 664 742 2 126 3 120 652 11 420 8 019 4 550

32 400 15 456 13 374 12 096 24 479 9 843 14 726 2 226 17 012 3 900 815 19 897 10 022 5 688

72 000 30 912 19 104 26 880 32 638 29 827 22 656 3 710 21 264 7 800 1 630 95 981 20 045 11 376

1 280

1 281

2 846

417 7 200 3 091 1 910 2 688 3 264 10 141 2 266 742 2 126 780 163 64 664 2 004 1 138 285

Összesen EU támogatás

32 400 12 365 3 820 12 096 4 895 9 843

179

Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések Ipari parkok és ipari területek fejlesztése Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, 27. III.8. minőségjavítása,vendéglátás fejlesztése 28. III.9. Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében 29. III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése 30. III.11. Külterületi infrastruktúra fejlesztése A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek 31. III.12. megteremtése 32. III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése 33. III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a 34. III.15. Tisza mentén és a Tisza-tó térségében 35. III.16. A kistelepülések élelmiszer kiskereskedelmi hálózatának kialakítása 36. IV.1. Megyei kórházfejlesztési és rekonstrukciós program megvalósítása Mentőszolgálati ellátás fejlesztése, kistérségi ügyeleti rendszer 37. IV.2. kialakítása 38. IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása A megyei szakképző intézmények és középiskolák infrastruktúrájának 39. IV.4. fejlesztése 40. IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése 41. IV.6. Beszállítói tudásközpont kialakítása 42. IV.7. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása 43. IV.8. Megyei szintű szolgáltatást nyújtó szociális intézmények korszerűsítése A foglalkoztatottság növelése és az identitástudat erősítése a 44. IV.9. humánszolgáltatások javításával a Tisza menti településeken 45. IV.10. Közlekedési és közbiztonsági fejlesztések megvalósítása A tűzoltóságok, katasztrófavédelmi és tűzoltó szervezetek 46. IV.11. infrastrukturális, logisztikai, technológiai és informatikai fejlesztése Jászberényi kistérség 47. V.1.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 48. V.1.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 49. V.1.3. Településrehabilitáció 50. V.1.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 24. 25. 26.

III.5. III.6. III.7.

2 051 4 109 823

9 227 2 054 3 290

9 228 6 163 3 291

20 506 16 435 8 227

1 041

4 688

4 687

10 416

563 1 356 1 248

2 250 6 095 1 248

2 813 6 095 3 744

5 626 13 546 6 240

1 946

7 784

9 730

19 460

410 540

1 231 1 152

2 463 2 541

4 104 4 233

910

3 034

3 641

7 585

98 7 200

245 14 400

490 24 000

122

366

731

1 219

288

864

1 728

2 880

674

2 023

4 045

6 742

460 576 568 755

1 381 1 216 2 267

2 762 5 184 2 839 4 533

4 603 5 760 5 676 7 555

516

413

1 135

2 064

81

244

488

813

703

2 110

4 218

7 031

244 905 838 155

1 097 4 071 2 094 667

1 098 4 072 5 443 730

2 439 9 048 8 375 1 552

49 2 400

4 109 823

49

1 053

49

180

51. V.1.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése 52. V.1.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 53. V.1.7. Lakó- és üdülőtelkek kialalkítása 54. V.1.8. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 55. V.1.9. Roma képzési és foglalkoztatási program 56. V.1.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 57. V.1.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, építése 58. V.1.12. Kistérségi információs rendszer kialakítása Karcagi kistérség 59. V.2.1. Kerékpárút- hálózat kiépítése 60. V.2.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 61. V.2.3. Településrehabilitáció 62. V.2.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások 63. V.2.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 64. V.2.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 65. V.2.7. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 66. V.2.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 67. V.2.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Kunszentmártoni kistérség 68. V.3.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 69. V.3.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 70. V.3.3. Településrehabilitáció 71. V.3.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 72. V.3.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése 73. V.3.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 74. V.3.7. Szociális bérlakások építése 75. V.3.8. Alapfokú oktatási és nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 76. V.3.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 77. V.3.10. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Mezőtúri kistérség 78. V.4.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 79. V.4.2. Bel-, és külterületi úthálózat fejlesztése 80. V.4.3. Településrehabilitáció 81. V.4.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése

570 287 116 329 45 169 38 41

2 109 459 347 890 120 557 153 98

2 850 1 835 694 2 075 281 963 191 271

5 700 2 868 1 157 3 294 446 1 689 382 410

146 2 188 358 37 50 442 583 112 5

293 1 795 716 56 98 884 1 168 249 11

488 6 261 1 193 103 164 1 473 1 946 415 29

50 223 199 14 118 72 15 136 109 8

149 670 599 42 353 214 46 408 327 23

299 1 340 1 198 83 707 429 91 816 654 45

498 2 233 1 996 139 1 178 715 152 1 360 1 090 76

151 172 228 64

452 432 685 192

904 1 031 1 370 383

1 507 1 718 2 283 639

49 1 421 119 10 16 147 195 42

171 287

857

12 13

48

35

181

82. V.4.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 83. V.4.6. Szociális és gyermekjóleti ellátások fejlesztése 84. V.4.7. A közoktatás infrastrukturális fejlesztése 85. V.4.8. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 86. V.4.9. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 87. V.4.10. Közösségi szolgáltatások fejlesztése 88. V.4.11. Vállalkozói potenciál növelése 89. V.4.12 Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása Szolnoki kistérség 90. V.5.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 91. V.5.2. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 92. V.5.3. Településrehabilitáció 93. V.5.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 94. V.5.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 95. V.5.6. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 96. V.5.7. Mester úti laktanya rehabilitációja 97. V.5.8. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása 98. V.5.9. Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 99. V.5.10. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése 100. V.5.11. Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 101. V.5.12. Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése 102. V.5.13. Intelligens szolnoki kistérség megvalósítása 103. V.5.14. Alternatív képzési és reintegrációs foglalkoztatási programok 104. V.5.15. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása Tiszafüredi kistérség 105. V.6.1. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 106. V.6.2. Bel-, és külterületi úthálózat fejlesztése 107. V.6.3. Településrehabilitáció 108. V.6.4. Kereskedelmi és lakossági szolgáltatások fejlesztése 109. V.6.5. Egészségügyi ellátás fejlesztése és az egészséges életmód elterjesztése 110. V.6.6. Szociális és gyermekjóleti ellátások fejlesztése 111. V.6.7. Lakhatási feltételek megteremtése 112. V.6.8. A közoktatás infrastrukturális fejlesztése 113. V.6.9. Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése

1 157 8 320 36 60 29 8 9 160 1 060 220 9 585 319 173 114 403 116 179 13 422 178 82 174 1 056 294 185 409 109 158 458 43

1 060 220 585 319 144 114 403 125 89

585

89 7 211

140

8

27 249 20 15 30

10

32

15

18 9

3 472 25 959 110 180 86 26 25

6 943 49 1 918 218 360 173 50 51

11 572 82 3 197 364 600 288 84 85

482 2 119 442 26 1 170 639 375 229 804 224 179 6 1 079 534 248

962 6 359 1 322 52 2 929 1 915 1 037 685 2 416 697 360 15 2 570 1 069 493

1 604 10 598 2 204 87 5 854 3 192 1 729 1 142 4 026 1 162 896 41 4 282 1 781 823

576 3 738 942 665 1 334 412 980 1 554 130

990 5 595 1 440 980 2 330 527 427 2 520 259

1 740 10 556 2 940 1 850 4 088 1 086 1 583 4 583 432

182

Vallási és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése Közösségi szolgálatások fejlesztése Információs hálózat fejlesztése Vállalkozásfejlesztés- és élénkítés, jövedelelm szerzési lehetőségek 117. V.6.13. bővítése 118. V.6.14. A cigányság helyzetének javítása Törökszentmiklósi kistérség 119. V.7.1. Bel- és külterületi úthálózat fejlesztése 120. V.7.2. Táj- és településrehabilitáció 121. V.7.3. Egészségügyi ellátás fejlesztése és egészséges életmód elterjesztése 122. V.7.4. Szociális és gyermekjóléti ellátások fejlesztése 123. V.7.5. Lakhatási feltételek megteremtése, javítása 124. V.7.6. Közoktatási intézmények fejlesztése 125. V.7.7. Kulturális intézmények fejlesztése 126. V.7.8. Vallási- és kegyeleti helyek megújítása, fejlesztése 127. V.7.9. Intézmények energiaracionalizálása 128 V.7.10. Romák helyzetének átfogó javítása Össszesen: 114 115. 116.

V.6.10. V.6.11. V.6.12.

205 25 13

615 75 56

1 230 149 48

2 050 249 120

202

400

669

5

70

150

250

7 324

1 280 594 175 634 269 641 352 70 168 85 302 510

149 890 342 792 266 1 923 1 232 87 194 63 486 845

2 134 1 649 575 1 585 624 2 849 1 760 174 490 167 975 642

3

67 25 705 165 58 159 89 285 176 17 128 19 164 406

2 491

12 066

183

2. számú melléklet

ÜTEM- ÉS FINANSZÍROZÁSI TERV ÖSSZESÍTŐ PROGRAMONKÉNT (Adatok millió Ft-ban)

A program száma I. II. III. IV. V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. V.6. V.7. Összesen:

A program megnezvezése Lépés- és léptékváltás a megye elérhetőségében Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése Humán erőforrás fejlesztése Jászberényi kistérség Karcagi kistérség Kunszentmártoni kistérség Mezőtúri kistérség Szolnoki kistérség Tiszafüredi kistérség Törökszentmiklósi kistérség

2007 - 2009 139.439 158.067 118.327 48.613 20.821 10.478 6.354 10.897 24.586 17.085 4.823 559.490

2010 - 2013 87.411 110.354 128.789 19.730 16.539 1.594 3.083 11.522 14.835 15.111 7.184 416.152

Összesen 226.850 268.421 247.116 68.343 37.360 12.072 9.437 22.419 39.421 32.196 12.007 975.642

184

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( )

Recommend Documents