Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram

Végleges változat

2014. szeptember

MUNKAANYAG

Tartalomjegyzék I.

A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása ................................................................................ 4

II.

Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján ............................................................................. 5

Prioritások/alprogramok leírása ................................................................................................................. 7 III.

Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció ..................................................................................... 7

III.1.

Innováció-orientált vállalati fejlesztés ....................................................................................... 8

III.2.

Tudástranszfer .............................................................................................................................. 9

III.3.

Tudásbázis fejlesztése................................................................................................................ 10

IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram ..................................................................................................................................................... 14 IV.1.

Mikro- és KKV-k termék- és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése..................... 14

IV.2.

Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai ...................................................................... 17

IV.3.

Hálózati együttműködések egyes ágazatokban ...................................................................... 18

IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) ......................................................................................................... 20 IV.5.

Befektetés-ösztönzés ................................................................................................................. 22

IV.6.

Induló vállalkozások támogatása ............................................................................................. 23

IV.7.

Vállalkozások képzése, információs támogatás ..................................................................... 25

V.

Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása ..................................................... 26

V.1.

Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja .......................................... 28

V.2.

Nők munkába állásának ösztönzése ............................................................................................ 30

V.3.

Idősek, fogyatékkal élők ellátása .................................................................................................. 31

V.4.

Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések ........................................ 32

V.5.

Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése ........................................................................ 34

V.6.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok ............................................................................ 35

V.7.

Kulturális programok .................................................................................................................... 36

VI.

Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása ..................... 37

VI.1.

Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) .......................................................... 37

VI.2.

Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) ................................. 40

VI.3.

Vasúti fejlesztések ...................................................................................................................... 41

VI.4.

Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése..................................................... 44

VI.5.

Kerékpárutak építése külterületen, települések között ......................................................... 45

VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros és multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések ................................ 46 2

MUNKAANYAG VI.7.

Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések ........................... 48

VII. Prioritás: Energetika Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése ..................................................................................................................... 49 VII.1.

Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása .............................. 49

VII.2.

Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése ........................................................................... 51

VII.3.

Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése ....................................... 52

VIII.

Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek ..................................... 53

VIII.1.

Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása ........................................................ 53

VIII.2.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása...................................... 56

IX.

Prioritás Turizmus ......................................................................................................................... 60

IX.1.

Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése ....................................................................... 60

IX.2.

Turisztikai szolgáltatások szervezése ...................................................................................... 65

IX.3.

Turisztikai együttműködések szervezése ................................................................................ 66

X.

Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása....................................................... 66

X.1.

Ár- és belvízvédelmi beavatkozások ........................................................................................... 67

X.2.

Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................................... 69

X.3.

Szennyvízkezelés ............................................................................................................................ 72

X.4.

Ivóvízrendszerek korszerűsítése .................................................................................................. 75

X.5.

Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása .......................................................... 77

X.6.

Tájrehabilitáció ............................................................................................................................... 79

X.7.

A levegő- és zajszennyezettség csökkentése .............................................................................. 81

XI.

Bányászati projektek ...................................................................................................................... 83

XI.1. XII.

Szénbányászat ............................................................................................................................. 83 A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása ........................................................ 85

XIII.

Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek ......................................................... 85

XIV.

A tervezéskísérő eljárások dokumentációja ........................................................................... 85

XV.

A végrehajtás rendszerének bemutatása ..................................................................................... 85

XVI. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása ................................................................................................................................................... 89 XVII.

Monitoring és értékelési terv .................................................................................................... 94

3

MUNKAANYAG I.

A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, tematikáját a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet határozza meg. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. A stratégiai program az alábbi dokumentumok alapján készült el:  Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg.  A 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatai, melyek meghatározzák a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt állnak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések is zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben.  Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket folytattunk a program részletes tartalmáról:  a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel, az érintett minisztériumokkal  Miskolc Megyei Jogú Várossal  konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal  szakmai szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezték azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül 2013. november-december, illetve 2014. május-június folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. A dokumentum egyeztetési változatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014 januárjában vitatta meg és ezt követően társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vonatkozó kormányrendelet előírásai alapján. A társadalmi egyeztetést egy személyes konzultációs fórumsorozat kísérte, mely lehetőséget adott – prioritás-tengelyenként szervezve - ágazati, illetve kistérségi alapon a fejlesztési stratégia megvitatására. A személyes fórumokat kiegészítette a vonatkozó szerveztek írásos véleménye, illetve javaslata is. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégiai és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A 4

MUNKAANYAG végrehajtási rendszer a területfejlesztési törvény 2013. decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye koncepció célrendszer Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása

Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

Térségi együttműködések ösztönzése

3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: -

Borsodi tengely: Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége

-

Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége

-

Tokaj-Hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan a Taktaköz és a Bodrogköz sajátos kezelése

-

Abaúj-Cserehát

-

Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna

-

Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések

Horizontális célok: -

Fenntartható környezet- és tájhasználat

-

Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása

-

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe

5

MUNKAANYAG -

Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása

-

Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe Tekintettel a táji terhelhetőségre, fontos, hogy a tervezett fejlesztések a megye területrendezési tervéhez illeszkedjenek. Amennyiben – döntően állami támogatás révén olyan jelentős léptékű beruházást terveznek a jövőben megvalósítani, amely nincs összhangban a megye területrendezési tervével, úgy szükséges a rendezési terv módosítása a megfelelő hatósági eljárások lefolytatásával együtt.

6

MUNKAANYAG Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció-orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az info-kommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, valamint szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer, ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartozik a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál maximálisan ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett

7

MUNKAANYAG intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik, kiemelten kezelve o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. III.1.

Innováció-orientált vállalati fejlesztés

Közvetlen célok: -

A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése

A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. A beszállítói hálózatok mellett elő kell segíteni, hogy a K+F+I folyamatokban a tudásközpontok mellett a kis- közepes vállalkozások együtt tudjanak működni a nagyvállalatokkal. A nagyvállalatok egyfajta speciális innovációs mentori szerepet tudnak játszani, kihasználva a tapasztalati és a tőkenagyságból fakadó előnyeiket. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a Robert Bosch Power Tool Kft, a TVK Nyrt.) El kell érni, hogy növekedjen a régióban ezeknek a nagyvállalatoknak a beszállítói köre. A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok – hálózatok alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. (pl. Alumínium hab gyártmányfejlesztés) A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz (pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipar, mechatronika, űripar, nanotechnológia, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) 8

MUNKAANYAG kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy azok bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételeinek a megteremtése, kutatás-fejlesztési eredmények piaci hasznosításának, illetve piacra vitelének támogatása. -

Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. (pl. a következő tématerületekhez kapcsolódóan: kísérleti fejlesztéseket támogató tevékenység fejlesztése, biomassza kémiai, fizikai kezelésének kutatása, hazai barnaszén energia- és környezet hatékony hasznosítása, kerámia alapú hab anyagrendszerek fejlesztése, biomassza fluidizációs kazánok fejlesztése, nehézfém-tartalmú hulladékoldatok ártalmatlanítása, stb.). Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése.

III.2.

Tudástranszfer

Közvetlen célok: -

A tudástranszferhez kapcsolódóan a K+F+I infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése

Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló K+F+I komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. A megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott K+F+I szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Mindebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezeteknek, mint a megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek a fejlesztésével. A lehetséges K+F+I szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: kereskedelmi és iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. Tevékenységek leírása, azonosítása

9

MUNKAANYAG -

Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, mentorálás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése, nemzetközi kutató és innovációs központ létrehozása. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása.

-

Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése („tudásrégió”) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani.

-

Megyei tudásközpontok, kiválósági központok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva kerüljön létrehozásra egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. A Technológiai Park az alábbi kompetencia központok fejlesztését is integrálhatja: regionális anyag- és földtudományi vizsgálócentrum létrehozása, felület-technikai centrum létrehozása, autóipari vizsgáló központ, hőkezelő centrum. A Technológiai Parknak a Miskolci Egyetem területén történő létrehozása egyrészt megoldja az Egyetem alkalmazott kutatási területeinek piacközeli környezetbe való telepítését, a BAY-LOGI szétaprózott, és bővítést igénylő infrastruktúrájának kérdését. A K+F+I területen érdekelt kutató és transzfer szervezetek koncentrációja mellett nagyobb lehetőség nyílik a kritikus tömeg elérésére is. A szociális innovációhoz kapcsolódóan kiemelhető a lokális erőforrásokat mobilizáló helyi fejlesztés innovációs műhelyeinek és megyei támogató intézményeinek kialakítása és működtetése.

III.3.

Tudásbázis fejlesztése

Közvetlen célok:

10

MUNKAANYAG -

A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás

Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal - az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett - újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel emellett megteremtik a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Mechatronikai, Logisztikai és Informatikai Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ, Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ, Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Regionális Gazdasági, Társadalmi és Egészségügyi Felzárkózás Kiválósági Központ). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Bár jelen program innovációhoz kapcsolódó közvetlen részét nem jelenti, de a szociális innováció tágabb léptékű értelmezéséhez kapcsolódóan kiemelten fontos a kreativitás fejlesztése mind a közoktatásban, mind a felnőttképzésben. Létre kell hozni és elterjeszteni a társadalmi részvételt erősítő innovatív megoldásokat, a civil részvételt és a szektorok közötti együttműködést erősítő kutatások támogatását. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. (pl. A projekt-javaslatok alapján protézisanyagok komplex fejlesztése, járműipari gépalkatrészek élettartamát növelő technológiák fejlesztése, nanorétegek előállítása, amorf-nanokristályos kompozit anyagok előállítása, stb.) A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése. Az oktatási intézmények esetében jobban ki lehet és kell használni az Erasmus, Ceepus ösztöndíjak és a Marie Curie program lehetőségeit.

-

Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. (pl. szélessávú internet fejlesztés, innovatív modellek alkalmazása a műszaki tervezésben és a gyártásban) K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az inter-szektorális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának támogatása céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását. A gyakorlatorientált felsőfokú képzés hatékonyságának elősegítése érdekében alkalmazhatók speciális ösztöndíj programok, pályadíjak, fejleszthetők a vállalkozásoknál megteremthető gyakorlati oktató bázisok, és irányíthatók a diplomaterv és TDK feladatok, elősegítve azt, hogy az itt elkezdett tudományos és kutató karrierek lehetőség szerint itt is folytatódjanak. 11

MUNKAANYAG -

A kutatás-fejlesztési s innovációs tevékenységek eredményeit vissza kell csatolni az egyetem képzési rendszerében. Ösztönözni kell, hogy az Egyetemen növekedjen a külföldi tanulók létszáma, illetve megvalósuljanak egy nemzetközileg is jelentős kutatóegyetem működésének a feltételei.

-

Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. (pl. a projekt javaslatok alapján a területfejlesztés különböző részterületeihez kapcsolódó nemzetközi projektek végrehajtásának támogatása, Kárpátok Eurorégió médiaközpont létrehozása, a régió nemzetközi integrációját elősegítő feltételrendszerek megteremtése és fejlesztése) A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A kormányzat számára kiemelten fontos a Horizont 2020 keretprogramban való magyar részvétel erősítése. A korábbi nemzetközi pályázati rendszerekben való részvétel szakmai tapasztalataira alapozva elő kell segíteni a megye vállalkozásainak és vállalkozásokat támogató intézményrendszerének a keretprogramba való minél nagyobb számú bekapcsolódását. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. A kutatók számának célként kitűzött növelése csak úgy érhető el, ha támogatjuk a kutatóhelyek (egyetem és kutató intézetek) munkahelyteremtő szerepét. Ennek egyik lehetséges formája letelepedési támogatás, képzési támogatás nyújtása fiatal kutatóknak, illetve foglalkoztatási támogatás nyújtása a kutató helyeknek. Ezzel növelni lehet a régió értelmiség-megtartó szerepét, ami a jövőbeni gazdasági fejlődés és a kitűzött innovációs célok elérésének elengedhetetlen feltétele.

Lehetséges kedvezményezettek köre  K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága  Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete  nonprofit gazdasági társaságok/ állami tulajdonú kutatóintézetek  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség  NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása: Az intézkedés finanszírozási hátterét biztosító operatív programok Tervezett intézkedés

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP)

12

MUNKAANYAG A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása.

X

Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése.

X

Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése.

X

X

Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innováció-vezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése („tudásrégió”) hálózati célprogramokon keresztül

X

Megyei jó tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése.

X

X

A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása.

X

X

Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése, társadalmi innováció.

X

X

X+ egyéb nemzetközi K+F programok

X

Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése.

A fenti táblázatból látható, hogy egyes intézkedések több operatív programból is finanszírozottak. Az egyes intézkedések tartalmának pontos meghatározása az operatív programok közti szinergia megteremtése után valósulhat meg. A kitűzött célok elérése feltételezi az egyes ágazati programok közötti összhang megteremtését, különösen azokon a területeken, ahol egy tevékenység vagy programelem akár több operatív programból is finanszírozható. Alapvető rendezési elv, hogy a helyi preferenciák, fogadási feltételek, előkészítési tevékenységek, fogadó pontok biztosítása, meghatározott szolgáltatási (pl. K+F+I tanácsadás) feltételek biztosítása és egyes kísérleti típusú projektek elindítása a TOP keretében kerüljenek finanszírozásra. Ehhez járulékos feltételként javasolható, hogy egy meghatározott értékhatár felett (30MFt) automatikusan lépjen be akár azonos tartalommal is a GINOP, ill. EFOP finanszírozás. A megye innovációs teljesítményének növelése érdekében folyamatosan javasoljuk működtetni a kezdő innovatív vállalkozások (start-up) támogatását lehetővé tevő programokat, amelyben preferálni, vagy kötelező jelleggel beépíteni javasoljuk a megyében rendelkezésre álló K+F+I szolgáltatói kapacitások igénybe vételét meghatározott akkreditációs, vagy minőségbiztosítási feltételrendszerek mellett. A szolgáltatások tervezhető és irányított igénybevételének megvalósítására javasoljuk az innovációs voucher (vagy innovációs csekk) rendszer bevezetését és működtetését. Ezeket az elemeket döntően a GINOP keretében látjuk megvalósíthatónak. Kiemelt, nagyprojekt jelleggel javasoljuk elindítani a Technológiai Park megvalósítását célzó projektet, melynek beruházási, szolgáltatás-igénybevételi, valamint működésfinanszírozó elemeit ugyancsak a GINOP, szolgáltatásfejlesztési, oktatási elemeit az EFOP keretében javasoljuk beépíteni. Ugyancsak feltételként fogalmazható meg a kiemelt projekt státuszhoz, valamint a finanszírozási nagyságrendhez köthető projekt-előkészítési finanszírozás biztosítása is. 13

MUNKAANYAG A megye meghatározó felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem, amely az egész északmagyarországi régió egyetlen egyetemi rangú felsőoktatási intézménye. Ennek megfelelően zászlóshajó szerepet tölt be a megyei K+F+I folyamatok, a tudásteremtés, az alkalmazott kutatások fejlesztése és ezek társadalmi feltételeinek megteremtése területén. Mivel a H2020 pályázatoknál az alkalmazott kutatási téma mellett az eredmények társadalmi hatásainak vizsgálata is szükséges, ezért a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi, jogtudományi, egészségtudományi és bölcsész karai is hatékonyan segíthetik a projektek sikerét mind a pályázat, mind a megvalósítás területén. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az egyetemi fejlesztéseknek az EFOP keretében való megjelenítését és prioritásként való kezelését. IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram A prioritás megvalósítása hozzájárul a megyében működő vállalkozások versenyképességének a javításához, illetve a foglalkozta6ás bővítésének elősegítése érdekében a termelő kapacitások fejlesztéséhez és új vállalkozások megyébe való letelepedésének ösztönzéséhez. IV.1. Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termék-, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása és gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. A gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzését az alábbi térségi preferenciával indokolt megtervezni: Fejlesztési területek

Példák preferált ágazatra

Borsodi tengely

Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, IT szektor – kreatív ipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás

Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ

Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás

Tokaj-Hegyalja-Zemplén

Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, 14

MUNKAANYAG Fejlesztési területek

Példák preferált ágazatra gyártása Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás

Abaúj-Cserehát

Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás

Taktaköz

Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása

Konkrét célok -

A beavatkozások célja, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő kkv-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásainak fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként tartsa meg a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is.

Tevékenységek leírása, azonosítása -

Elő kell segíteni a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödést, illetve a nemzetközi piacon való jelenlétüket. Közvetlen forrás a GINOP-ban elérhető, megyei feladat a vállalkozások segítése és informálása az EU-s forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztésére (vegyipar, fémfeldolgozás, gépipar kiemelten járműipar, környezetipar, energiaipar, high-tech, vízgazdálkodási tevékenységek, informatika, hulladékgazdálkodás, turisztika) és a megye különleges adottságainak fenntartható hasznosítására és az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítésére.

-

A jó növekedési kilátásokkal rendelkező, de finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások számára a megyében összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása helyi pénzügyi közvetítők bevonásával. Fő prioritás a termelő és szolgáltató vállalkozások, illetve a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozása. Pénzügyi eszközök bevonásával támogatható a vállalkozások megújuló energia felhasználása és energiahatékonysága is.

-

Exportlehetőségek céltudatos felkutatása a növekedési hajlandósággal rendelkező, magas hozzáadott értékkel exportálni képes kkv-k részére.

-

Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kompenzálása új vállalkozások indításának kiemelt támogatásával. A 15

MUNKAANYAG fejlesztések során fontos szempont a vidék által megtermelt vagy előállított nyersanyag városi piacokon, illetve városokban működő vállalkozásoknál való értékesítése. -

A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához) valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával.

-

A nők által vezetett vállalkozások működésének és alapításának ösztönzése, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését.

-

Szociális és nonprofit vállalkozások bekapcsolása a foglalkoztatásba, a társadalmi vállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak erősítése érdekében.

-

A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén.

-

A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra.

-

Befektetési tőkealap felállítása a keleti nyitás stratégia részeként, hogy egyrészt elősegítse az orosz piacokon a kkv-k külpiaci értékesítését, másrészt ösztönözze a munkahelyteremtést az orosz cégek megyében történő befektetése érdekében. A befektetési alapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kijelölt és megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi alapkezelő szervezet végzi majd el.

Lehetséges kedvezményezettek köre -

jogi személyiségű gazdasági társaságok,

-

jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,

-

egyéni vállalkozók,

-

szövetkezetek,

-

gazdasági kamarák,

-

kereskedelmi-szakmai szervezetek,

-

egyesületek,

-

alapítványok

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Vállalkozói kultúra elterjesztése, Kapacitásbővítés támogatása

16

MUNKAANYAG GINOP 3. Versenyképes IKT szektor fejlesztése. Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 4 Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál GINOP 5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó készség fejlesztése GINOP 6 Pénzügyi eszközök IV.2.

Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai

A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett – közvetetten – hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Konkrét célok -

Növekedjen a megyében letelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén- és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték.


Nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet és infrastrukturális feltételek megteremtése, illetve a szakképzési programok összehangolása a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítása

-

Nagyvállalatok adminisztratív terheinek csökkentése a letelepülés támogatása, illetve a jelentősebb léptékű beruházások megvalósítása érdekében

17

MUNKAANYAG -

Nagyvállalatok megyében való letelepülését szolgáló állami támogatások és ösztönzők érvényesítése


Nagyvállalatok


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 2.Vállalati K+I tevékenység intenzitásának együttműködések és kezdeményezések támogatása

ösztönzése,

Stratégiai

K+I

GINOP 3 Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 4 Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál GINOP 5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó készség fejlesztése Állami támogatások rendszere -

Készpénztámogatások o Egyedi kormánydöntéssel nyújtandó vissza nem térítendő támogatás VAGY o EU társfinanszírozott pályázatok

-

Fejlesztési adókedvezmény

-

Munkahely-teremtési támogatás

-

Képzési támogatás

-

Egyéb támogatási lehetőségek (pl. munkahelyvédelmi akcióterv, szabad vállalkozási zónák stb.)

IV.3.

Hálózati együttműködések egyes ágazatokban

A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztését jelentősen elősegítheti a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzése (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek). Sajnálatos módon a megye vállalkozásaira jellemző az együttműködési kedv és a bizalom alacsony foka, amelyeket fejleszteni, kialakulásukat és megerősödésüket segíteni szükséges. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább) fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, és ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. Konkrét célok -

A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kell a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatokat, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő 18

MUNKAANYAG klaszterek továbbfejlődését kell célul kitűzni és megvalósítani, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. -

A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni szükséges a megyei kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, emellett mindez hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához.

A megyében, a megye területén az alábbi klaszterek működnek: Észak-magyarországi Informatikai Klaszter

NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter

Terület: Informatika Fejlettségi szintje: akkreditált

Terület: Járműipar Fejlettségi szintje: fejlődő

Magyar Űripari Klaszter

Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter

Terület: Űripar Fejlettségi szintje: fejlődő

Terület: Egészségipar Fejlettségi szintje: fejlődő

Amaránt Innovációs Klaszter

ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter

Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló


Észak-Kelet-magyarországi Klaszter a Húsipar Biztonságáért

Észak-magyarországi Megújuló Energiaparkok klaszter

Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló


Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter

NAUTILUS Klaszter

Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztert Terület: innováció szolgáltatás Fejlettség: fejlődő ENIN Környezetipari Klaszter Terület: Energetika Fejlettség: fejlődő Észak-magyarországi Műanyagipari Klaszter Terület: Műanyaipar Fejlettség: fejlődő Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Szénbányászati Klaszter Terület: Bányászat Fejlettség: induló

Terület: Feldolgozó ipar Fejlettségi szintje: induló Geo-Nord Geotermikus Távhő Klaszter Terület: Energetika Fejlettség: fejlődő Észak-Magyarországi Logisztikai Klaszter (NordLog) Terület: Logisztika Fejlettség: fejlődő Észak-magyarországi Turisztikai és Innovációs Klaszter Terület: Turisztika Fejlettség: fejlődő Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Klaszter Terület: Turisztika Fejlettség: fejlődő

19

MUNKAANYAG Észak-magyarországi Bor Klaszter Terület: Turisztika Fejlettség: fejlődő

City-Partner Miskolc – Miskolc Belvárosi Gazdaságfejlesztő Klaszter Terület: Kereskedelem Fejlettség: fejlődő


Közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése

-

Klasztermenedzsment tevékenység támogatása

-

Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel

-

Tanácsadás nyújtása az együttműködő vállalkozások számára regionális mentori hálózat segítségével

-

Együttműködő vállalkozások közös beruházásainak támogatása


non profit szervezetek, pl. egyesületek, együttműködésben gazdasági társaságokkal, kutató intézetekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Hálózatos gazdaság és piacra jutás támogatása IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. Konkrét célok -

A 2014-2020 programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak.

-

A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését.

Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek 20

MUNKAANYAG előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és – a támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális, technológiai és innovációs háttér magas színvonalú. Már működő, illetve fejlesztés alatt lévő inkubátorházak a megyében: Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indokolt a logisztikai központok fejlesztése, azért hogy az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek: Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Tiszaújváros. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. További logisztikai beruházások az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Iparterület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése, mely kapcsán preferálni kell a barnamezős területeken történő fejlesztéseket

Ipari parkok, iparterületek esetén továbbá -

Szolgáltatási tevékenységhez szükséges, ipari célú hasznosítást eredményező épületek építése, átalakítása, bővítése pl.: üzemcsarnok, tárolók

-

Terület előkészítési munkák, környezetvédelmi kárelhárító munkálatok

-

Épületek, építmények építése, bontása, korszerűsítése, bővítése, átalakítása gazdasági tevékenységek kiszolgálására

Inkubátorházak fejlesztése esetén továbbá -

Magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkező technológiai inkubátor, vállalkozói inkubátor kialakítása és már meglévő inkubátorház fejlesztése: építés, bővítés, átalakítás, illetve kisebb műhelyek, laborok kialakítása

-

Inkubátor szolgáltatások skálájának bővítése és/vagy minőségének fejlesztése, illetve vállalkozás-fejlesztési tanácsadási tevékenység támogatása. A vállalkozások fejlődésének későbbi szakaszában lehetőség nyílhat kockázati tőke bevonására.

Logisztikai központok fejlesztése esetén továbbá -

Infrastrukturális és ingatlan beruházás, eszközbeszerzés támogatása

Egyéb üzleti szolgáltató központ -

Olyan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, melyek alapvetően az irodai helyeket igénylő üzleti szolgáltatási, adminisztrációs jellegű tevékenységeknek adnak helyet (Pl. IKT, közigazgatás)

Lehetséges kedvezményezettek köre 21

MUNKAANYAG -

helyi önkormányzatok, valamint önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságok

-

jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek

-

jogi személyiségű gazdasági társaságok

-

alapítványok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók: Foglalkoztatás-bővítési célú üzleti infrastruktúra-fejlesztések – önkormányzat, vagy önkormányzati tulajdonú fejlesztő társaságok esetén

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Modern üzleti infrastruktúra megteremtése IV.5.

Befektetés-ösztönzés

Elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. Konkrét cél -

A magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok (pl. járműgyártó vállalat), szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül.

A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői: -

a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása

-

szakképzett munkaerő elérhetősége

-

piacok elérhetősége

-

lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek körének megléte a térségben

-

vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) – jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre

-

innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások.

A kormány a befektetések ösztönzése érdekében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti és a Miskolci kistérség érintett települései. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Megyei szintű befektetés- és beruházás ösztönzési program, amely hatékony lebonyolításához elengedhetetlen a megyei szintű befektetés ösztönzési szervezeti háttér kiépítése

-

Szükséges a városok befektetés-ösztönzési összehangolása az alábbiak szerint:

tevékenységeinek

és

kínálatának 22

MUNKAANYAG o Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait o Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára o Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről o Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról o A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése o Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására o Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására o Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, aktív befektetés-szervezési munkák (pl. vásárokon való részvétel) -

Mivel a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák, a vállalkozási övezetek méretét és tartalmát újra kell gondolni a jövőben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa a beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve javítsa az ott működő vállalkozások jövedelmezőségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megőrzése és teremtése érdekében.

-

Magasan képzett fiatalok, tapasztalt munkavállalók támogatása és megtartása

-

A külföldi szakemberek és családtagjai beilleszkedésének támogatása (lakhatás, nemzetközi oktatás, magas minőségű egészségügyi rendszer biztosításával)


megyei önkormányzat, helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, szervezetek intézményei, valamint önkormányzatok gazdasági társaságai

-

gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek

-

egyesületek, alapítványok

ezen


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek  TOP 1. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások  GINOP 1. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai -

Kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programja (fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok)

-

Szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztési programjai (legnehezebb helyzetben lévő térségek)

IV.6.

Induló vállalkozások támogatása

A vállalkozói aktivitás ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a megye gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. Konkrét cél: 23

MUNKAANYAG -

Új, különösen innováció-orientált tevékenységet végző vállalkozások alapításának, indulásának ösztönzése

A beindulás üzleti feladatainak támogatására egyszerűen elérhető, professzionális és megfizethető mentorokra van szükség. A vállalkozás beindítása remélhetően növekvő foglalkoztatással is jár – a kis méretből, kezdő státuszból adódóan a mikro- és kisvállalkozások rugalmas foglalkoztatási feltételeket tudnak nyújtani (részmunka, távmunka, stb.). A vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában szükség van az indulás forrásigényének támogatására, az életképes üzleti ötlettel rendelkező fiatalok támogatására üzleti tervük megvalósítása érdekében. A vállalkozásfejlesztő programok (pl. vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtását egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával célszerű megvalósítani. Kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így Üzleti Szolgáltató és Innovációs Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Sátoraljaújhely-Sárospatak) Tevékenységek leírása, azonosítása -

vállalkozásfejlesztési szolgáltatások igénybevétele kezdő vállalkozások számára

-

cégalapítás, ahhoz kapcsolódó ügyvédi szolgáltatás igénybe vétele

-

kötelező engedélyek beszerzése

-

az induló vállalkozás tárgyi eszközeinek beszerzése

-

piacra jutás támogatása

-

technológiai fejlesztés támogatása

-

képzéseken való részvétel

-

támogatás tanácsadás igénybevételére

-

Maradj Borsodban program (speciális ösztöndíj programok beindítása, lakhatási támogatás a magasan képzett humán erő helyben tartása érdekében)


Vállalkozásfejlesztési alapítványok

-

Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1.3 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál TOP 6 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával, A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Vállalkozói kultúra elterjesztése GINOP 5 Gyakornoki program és vállalkozóvá válás támogatása a fiatalok körében 24

MUNKAANYAG

IV.7.

Vállalkozások képzése, információs támogatás

Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése kiemelten fontos terület a kkv-szektor versenyképességének, hatékonyságának és sikerességének javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen az alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése. Ennek keretében képzéseket, tanácsadást, mentorálást, tapasztalatszerzési lehetőséget kívánunk támogatni a megye vállalkozásai számára. A megyében működő vállalkozásoknak szakmai, illetve általános munkahelyi képzéseken való részvétel támogatására van szükség, amely támogatja a vállalkozások humán-erőforrás fejlesztéseit és hozzájárul a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához és ezáltal megtérülő befektetéssé válhat az üzleti szereplők számára. Munkavállalói szempontból a képzésben való részvétel biztosítja az egyén készségeinek és szaktudásának frissen tartását, ezzel növelve újbóli elhelyezkedési esélyeit esetleges krízis vagy munkahelyváltás esetén. A duális képzés kiterjesztése érdekében ösztönözni kell a vállalatokat (különösen a kkv-kat) gyakornoki helyek kialakítására. Ehhez kapcsolódóan támogatni kell a vállalatok gyakorlati képzési hely kialakításához szükséges azon infrastrukturális fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a gyakornoki helyek létrehozásához, illetve kompenzálják a gyakornokok alacsonyabb termelékenységéből következő bevételkiesést. A munkaerő versenyképességének javításához folyamatosan szükséges a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeihez igazítása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése segíti a vállalati alkalmazkodást, miközben olyan munkavállalói csoportoknak is foglalkoztatási lehetőséget kínál, akiknek a hagyományos foglalkoztatási keretek között nem lenne lehetőségük munkába állni. A rugalmasság fontos eleme a munka és magánélet összeegyeztetésének a segítése, a családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztése. A foglalkoztatási ráta növelése érdekében kiemelten szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése, mivel ez teszi lehetővé a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való minél sikeresebb alkalmazkodást. Szükség van továbbá az információk szabad áramlásához a megyei vállalkozások versenyképességét is támogató információs technológiai fejlesztések megvalósítására, az informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldására, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítására, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzésére a megye egész területén. A cél a digitális írástudatlanok arányának csökkentése. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Az oktatás és szakképzés szerkezetének további közelítése a gazdaság igényeihez, ennek érdekében gyakorlati helyek létesítése vállalatoknál, illetve együttműködés a képzési tematikák összeállításában

-

Tanácsadási, információnyújtási tevékenység (Munkaerő keresleti - képzési kínálati adatbázis létrehozása; HR-klub működtetése; pályaorientációs tevékenység, honlap működtetése; foglalkoztatási/munkáltatói fórumok, workshopok, partnertalálkozók szervezése stb.)

-

Helyi/térségi gazdaságfejlesztési tevékenységhez illeszkedő képzések lebonyolítása

-

Szakmai és idegen nyelvi képzések támogatása 25

MUNKAANYAG -

A vállalkozás működésével kapcsolatos képzések: minden olyan képzés, mely a vállalkozás fejlesztését vagy a munkavállaló magasabb szintű munkavégzését eredményezi (szakmai képzés, kompetenciafejlesztés)

-

Számítástechnikai, informatikai képzés (nyílt és zárt forráskódú szoftverek oktatása)

-

Vállalkozások számára készült vagy általuk is használható e-kormányzati, e-ügyintézést elősegítő képzések, programok támogatása

-

Vállalati belső képzések támogatása

-

Erasmus program lehetőségeinek elterjesztése és kihasználása


vállalkozások (jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek)

-

gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek, egyesületek, alapítványok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 6 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával, A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 5 A munkaképes korú népesség digitális kompetenciáinak fejlesztése, Munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása, A szakképzés és felnőttképzés minőségének javítása V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása A megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak, így például: -

a lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése

-

születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom

-

növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás

-

az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam

-

alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát

A megye társadalma egy negatív spirálban van, hiszen az országos viszonylatban is alacsonyabb jövedelmek (az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben), illetve a kevés munkalehetőség elvándorlásra készteti a lakosok egy részét, különösen a fiatalabb korosztályt és a képzettebb lakosokat. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások bővülését vagy letelepedését korlátozza a jól képezett munkaerő hiánya. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, egyszerre szükséges egy vonzó és kreatív jövőképet kínálni a képzett lakosoknak és vállalkozásoknak, valamint a relatív nagyszámú, közel 70 ezer fő nyilvántartott álláskeresőt munkaképessé tenni, illetve a közmunkába bevontakkal együtt lehetőség szerint az elsődleges munkaerőpiacra elhelyezkedést ösztönözni. A munkanélküliek egyik jellemzője, hogy körükben magas az alacsony végzettségűek aránya, akik legfeljebb csak 8 év általános iskolai végzettséggel 26

MUNKAANYAG rendelkeznek. A munkanélküliség nemcsak egyszerű foglalkoztatási probléma, hanem további társadalmi problémák gyökere is. Jellemzően már a munkanélküliségből következő szociális hátrányok öröklődnek, hiszen sok esetben a tartós munkanélküliek gyerekei sem szereznek szakmát, a szakmai végzettség megszerzése előtt abbahagyják a tanulást, ami megnehezíti munkába állásukat és ők is nagy valószínűséggel a munkanélküliek táborát gyarapítják. A munkanélküliség alacsony jövedelemmel is jár, ami nehezíti a megélhetést. Jellemző a térségben, hogy növekszik a szegénység koncentrációja, a városokban, illetve falvakban olyan településrészek alakulnak ki, ahol nemcsak a szegénység jellemző, de a rossz a lakhatási körülmények is. Sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. A rossz lakhatási körülmények nemcsak az alacsony jövedelmekre, hanem a mindennapi életvitellel kapcsolatos alacsony igényszinttel is indokolhatók. Ez a folyamat az egészégre is káros hatást jelent, ami nemcsak a foglalkoztathatóságra van negatív hatással, hanem a várható élettartamra is. A rossz lakhatási körülmények között élők körében relatív magas a roma népesség aránya, ami több helyen egyértelműen szegregációhoz, társadalmi kirekesztéshez vezetett. A legnagyobb arányban romák által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík délnyugati része, Kelet-Cserehát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása „gettósodó tájakká”). Amennyiben egyes területeken nő a jövőbeni megélhetés iránti kilátástalanság, az könnyen vezethet a megélhetéshez kapcsolódó bűnözéshez. Az elmúlt évek során sem a rendszerűen működő társadalmi eszközök (pl. közmunka, a szociális szolgáltatás, egészségügyi ellátás, közoktatás, LHH térségek munkahelyteremtést ösztönző adókedvezményei), sem a projektszerű kezdeményezések (szociális szövetkezetek, tanoda program) nem hoztak érzékelhető változást. A projektszerű kezdeményezések közül ugyanakkor némelyek ígéretesek (pl. Biztos Kezdet program), illetve rendszerszerűvé tételük után pozitív társadalmi folyamatokat indíthatnak be. A jövőben szükséges a tartósnak mutatkozó jövedelmi, képzettségi hátrányban lévő lakosság fejlődését segítő szolgáltatások komplex és fenntarthatóan, azaz több éven át működő megközelítése. Ezen megközelítés alapja a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának segítése, melyhez szakképzési (vagy még alapfokú képzési), egészségfejlesztési, közösségfejlesztési, lakhatási és a gyermekeket segítő nevelési, oktatási programok kapcsolódnak. Elsősorban a fenti szolgáltatások színvonalának javítása szükséges módszertani fejlesztéssel, illetve képzéssel, valamint a szolgáltatási kapacitások bővítésével, ami a civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködésben is lehetséges. A szakmai feladatok ellátását kisebb infrastrukturális beruházások is kísérhetik. A régió társadalmi fejlődésében kulcsfontossága van az oktatási-képzési rendszer minőségi javulásának, hogy a térségben élők és dolgozók foglalkoztatási lehetőségei javuljanak, illetve jobban helytálljanak munkahelyükön. Ez esetben nemcsak a szakképzési rendszer minőségi javítása, illetve lemorzsolódás csökkentése jelent feladatot, hanem például a jövőben is meghatározónak kell lennie a Miskolci Egyetemnek a felsőoktatás szervezésében. A foglalkoztatásnak fontos eszköze a társadalom egészségi állapota, amelynek nem a gyógyítás, hanem az egészségfejlesztési programok révén a megelőzés, az egészségtudatos életmód széles körű elterjesztése és ösztönzése az egyik eszköze. Természetesen a gyógyítás elérhetőségének és minőségének javítása is fontos feladat a jövőben. A gyógyításra különösen nagy igény van az egyre idősödő lakosság körében, akiknek nagy része már a szociális alapellátás szolgáltatásait is igénybe veszi. Külön kell foglalkozni azon hátrányos helyzetű csoportok, mint például a fogyatékkal élők méltányos lakhatási, illetve foglalkoztatási lehetőségeivel, akik ellátásukhoz állandó segítséget igényelnek. 27

MUNKAANYAG Az elmúlt időszakban fontos előrelépések történtek a nők munkába állásának ösztönzésre, például a kisgyermekek elhelyezését biztosító bölcsődék férőhelyeinek száma 50%-kal bővült 2010-re 2001-hez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alternatív gyermekfelügyeleti szolgáltatások nyújtására, pl. családi napközik nyitására nem lenne igény. Ahhoz, hogy a nők munkába állását segítsék, szükséges, hogy az állam biztosítsa a gyermekfelügyeleti intézmények működésének finanszírozását, illetve a munkáltatók legyenek nyitottak a részmunkaidős foglalkoztatásra. A megye társadalmi szempontú vonzerejét növeli a kulturális sokszínűsége, illetve a megyében található természeti és kulturális örökségértékek, illetve hagyományok, valamint a kulturális rendezvények. A jövőben jelentős figyelmet kell szánni a kulturális programok támogatására, ami nem csak közösségformáló erőként, hanem az interaktivitása és a kortárs alkotások és események révén a kreativitás hordozójaként a társadalom-fejlesztés fontos eszköze lehet, gyermek- és felnőttkorban egyaránt. A prioritás tengely hozzájárul a foglalkoztatás bővítésének elősegítéséhez azáltal, hogy a foglalkoztatási, képzési, egészségfejlesztési programokkal elősegíti a munkavállalók jobb munkaerőpiaci alkalmazkodó-képességét. Továbbá a prioritás tengely hozzájárul a társadalmi összetartozás elősegítéséhez, így a szociális biztonság megteremtéséhez. V.1. Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja Konkrét célok: -

az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása – közfoglalkoztatás és képzési programok révén

-

hátrányos helyzetűek társadalmi egészségfejlesztés révén

-

hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatás színvonalának javítása

-

korai gyermeknevelés minőségének javítása

-

hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítása

-

munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzése

befogadásának

javítása

mentális

fejlesztés

és

Tevékenységek leírása -

Tartós munkanélküliek foglalkoztatása közfoglalkoztatási programok révén, amelyben megvalósul o közösségi célú foglalkoztatás (pl. közösségi alapú szociális vállalkozások, szociális szövetkezetek működtetése) egy kistérségi szervezésű szervezet keretein belül, amelyben lehetőség van a munkavállalók munkavégzésben törtnő előrelépésére, a teljesen támogatott státuszból a részlegesen támogatott státuszba. Előnyben kell részesíteni a romák, a nők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékkal élők munkaerőpiaci esélyeinek javítását. Civil szerveztek bevonása szükséges a foglalkoztatás szervezésébe, a képzésbe, illetve a mentális fejlesztésbe. A foglalkoztatási programoknak a hazai finanszírozású közmunkaprogramok által nyújtott bértámogatást szükséges kiegészíteniük magasabb szintű munkaszervezéssel. o a szükséges alapfokú ismeretek megszerzése, szakképzés megszerzése, illetve egyéb kompetencia alapú képzése (pl. önkifejezés, logikus gondolkodás, digitális

28

MUNKAANYAG írástudás, idegen nyelvismeret). A „Második esély” iskolák működésének felülvizsgálata, az eredményeket felmutató iskolák további támogatása o a foglalkoztatottak eltérő igényű mentális fejlesztése és családsegítése, ami kapacitásbővítést igényel o a nyílt munkaerőpiaci elhelyezések számának növelése érdekében a megye területén tevékenykedő munkaadókkal (pl. munkaerő-kölcsönzés révén), ezek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel való együttműködés bővítése, illetve további együttműködés a közfoglalkoztatás területén a települési és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek társulásaival, civil szervezetekkel, egyházakkal -

Hátrányos helyzetű gyermekek, akik különösen a városok szegregált területein, illetve kisfalvakban élnek o korai nevelés ösztönzése a Biztos Kezdet program állandósulásával és kiterjesztésével, mely keretében nevelési, egészségfejlesztési programokat valósítanak meg. o óvodai nevelés módszereinek megújítása, a művészeti képzés, alkotási tevékenység, egészséges étkezés hangsúlyosságának növelésével, amihez szükséges az óvónők továbbképzése, illetve az óvónői létszámának növelése, emellett indokolt esetben kisebb eszközbeszerzések és ingatlan-felújítások o általános iskolai nevelés fejlesztése, a csoportszintű együttműködés módszerének széles körű elterjesztésével, illetve a kevesebb ismeretet, de mélyebb tudást nyújtó tanulási módszerek alkalmazásával. Az alapfokú oktatásban biztosítani kell az érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a biztos tudás (írás, olvasás, számolás, szövegértés) megszerzését, ami megalapozza a szakismeretek elsajátítását. Mindehhez szükséges a tanárok továbbképzése, illetve a tanári létszám növelése és indokolt esetben kisebb eszközbeszerzések és ingatlan felújítások. Tanoda programok rendszerszerű integrálása a közoktatási tevékenységbe

-

Egészségfejlesztési programok, melyek különösen a fiatal lányokra, anyákra illetve a betegséggel veszélyezettekre koncentrálnak. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, például szűrőprogramok szervezésével. Ingyenes iskolai étkezés kiterjesztése, az egészséges táplálkozás és életvitel szempontjainak elterjesztése.

-

A lepusztult lakókörnyezet infrastrukturális fejlesztése (lakóépületek energiahatékony felújítása, közművesítése), fedett és szabadtéri közösségi terek kialakítása és fejlesztése, mely fejlesztésekbe bevonhatók a közfoglalkoztatási programok

-

Közösségfejlesztési programok szervezése, melyek szociális ellátáshoz, kulturális programokhoz, illetve oktatásához kapcsolódhatnak (pl. erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése; iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése)

-

A lakókörnyezeti rehabilitációval párhuzamosan biztosítani szükséges a települések kiegyensúlyozott közbiztonságát, melynek megerősítése szükségszerű a megye teljes területén. Szükségszerű a bűnmegelőzés előtérbe helyezése a lakosság biztonságérzetének minőségi javítása és a bűnelkövetés mennyiségi csökkentése érdekében.

-

Fontos az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvése és együttműködési fórumai támogatása a célból, hogy az állástalanságból fakadó hátrányok mérséklődjenek, a mélyszegénység továbböröklődése megakadályozható legyen

29

MUNKAANYAG -

A romák által nagy arányban lakott térségekben, településeken biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést, illetve részvételüket az egyes intézményekben, szakmai programokban (pl. a rendőrségnél, szociális, oktatási intézményeknél).


Helyi önkormányzatok, intézményeik és gazdasági társaságaik, önkormányzati társulások

-

Óvodai, iskolai intézmények

-

Regionális Munkaügyi Központok és azok kirendeltségei

-

civil szerveztek, egyházak, nonprofit gazdasági társaságok

-

egyéb, az integrált fejlesztésben érintett állami szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. prioritás A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése TOP 4. prioritás Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja TOP 6. Prioritás Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP összes prioritása (pl. Területi leszakadási folyamatok megállítása, Mélyszegénységben élők, romák felzárkóztatásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai) V.2. Nők munkába állásnak ösztönzése Konkrét célok: -

A bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítése, fenntartása

-

rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) alkalmazásának ösztönzése


Bölcsődei, kisgyermekek napközbeni ellátását szolgáló beruházások. A nagyobb méretű központi településsel nem rendelkező kistérségekben, mint amilyen az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérség, nincs bölcsőde, így ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést.

-

Családi napközik működésének támogatása hátrányos helyzetű gyerekek felvételénél

-

Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények akadálymentesítése, az intézmény udvarának akadálymentessé tétele, balesetmentesítés, sportudvar kialakítása

-

Rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésének ösztönzése érdekében vállalkozások szervezetfejlesztése képzési programok, illetve társadalmi elismerések révén 30

MUNKAANYAG Lehetséges kedvezményezettek köre -

Intézményfenntartó települési önkormányzatok

-

Gyermekjóléti intézmények, egyház által fenntartott intézmények

-

BOKIK, illetve közvetetten vállalkozások


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1 A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP 2. Prioritás: Befogadó társadalom V.3. Idősek, fogyatékkal élők ellátása A demográfiai változások, illetve a társadalmi esélyegyenlőség miatt indokolt szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló ingatlanok hasznosítása kívánatos a szolgáltatási kör bővítése érdekében. Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. A nappali ellátások közül a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményeit igénybe vevők száma az elmúlt években országos viszonylatban ugrásszerűen megnőtt. A megyében az ellátások területi egyenlőtlenséget mutatnak. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. A települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakításával, az időskorúakról, szenvedélybetegekről és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátások és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével megvalósíthatóvá válik a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. Konkrét célok: -

A kistelepülések lakossága drámai elöregedése miatt a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének biztosítása, és esetenként a szolgáltatások újszerű módon való megszervezését kényszerítheti ki.

-

A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatok igénybe vételére (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása).


Szükséges a szociális szektorban dolgozó szakemberi gárda folyamatos, coaching keretében történő továbbképzése, valamint a szakemberek motivációjának fenntartása, a szakterületre jellemző burnout elkerülése érdekében.

-

A falugondnoki hálózat további fenntartása, illetve működtetése

31

MUNKAANYAG -

Szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények épületének/helyiségeinek bővítése, átalakítása, felújítása, állapotjavítása, illetve a funkciójukat vesztett épületek szociális célú hasznosítása

-

A bentlakásos, nappali ellátó intézmények lakói életminőségének javítása, az intézményekben uralkodó rossz infrastrukturális adottságok megszüntetése és a hiányos felszereltség megváltoztatása, illetve az életviszonyok humanizálása társadalmi integráció és modernizálás révén (pl. intézmények kitagolása)

-

A speciális szükségletű gyermekek teljesen önálló intézményben történő elhelyezése és ennek érdekében a megye területén új speciális gyermekotthon létesítése

-

A településeken található közintézmények akadálymentesítése

-

A települési önkormányzatoknál olyan esélyegyenlőségi munkatársak, illetve szociális munkások alkalmazása, akik motiválják az időseket és a szociálisan rászorulókat a társadalmi életben való részvételre és a szociális szolgáltatások igénybevételére.


helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok

-

Non-profit gazdasági társaságok, egyházi intézmények, alapítványok, egyesületek


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 4. - A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP - Együttműködő társadalom és Infrastrukturális beruházások a társadalmi felzárkózás területén V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések A nevelés-oktatás kitüntetett szerepe vitathatatlan a társadalmi problémák kezelésében. Kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A köznevelési stratégia a minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes minőségi, fenntartható és költséghatékony köznevelés kialakítását irányozza elő. Alapvető fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelynek nélkülözhetetlen eleme a piaci, vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes munkaerő minőségi és mennyiségi növelése. A megyében egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek szakképzésben való részvétele a hátrányos helyzetű kistelepülésen élők estében messze elmarad az elvárttól, így éppen a társadalmi pozíciójuk miatt leginkább indokolt célcsoport részvétele nem kellő mértékű. A fenntartható munkaerő-piaci integrációhoz szükséges a megfelelően képzett szakemberállomány. A jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerhez szükséges a már rendelkezésre álló intézményrendszer hozzáigazítása. A szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködési lehetőségeinek növelésével javítható a helyi munkaerő foglalkoztathatósága, a szakképzés és a munkaerőpiac összhangja Kiemelt feladat emellett az élethosszig tartó képzés feltételeinek kialakítása és fontosságának tudatosítása.

32

MUNKAANYAG A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövőben újabb eszközök beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerűbb gépeken való tanulás. A jövőben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. Konkrét cél -

Az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése

-

A szakképzés hatékonyságának javítása és gyakorlatorientált oktatási módszerek elterjesztése

Tevékenységek leírása Közoktatás területén -

Pedagógusok részére módszertani továbbképzések az alábbi célok elérése érdekében o Alapkompetenciák magasabb szintű elsajátítása o Korai iskolaelhagyás csökkentése, az iskolai „lemorzsolódás” csökkentése o Esélyegyenlőség biztosítása az oktatás teljes vertikumában o Tehetségek gondozása o A hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, igény szerint kiegészítő képzési programok révén

-

Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a „jó gyakorlatok” segítése, elterjesztésének koordinálása

-

A minőségi oktatáshoz alapvető fontosságú a pedagógusi életpálya program működtetése és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése. Szükséges a megyében az iskolai és iskolán kívüli támogató szolgáltatások megerősítése, területi koordinációjuk megteremtése

-

Roma származású pedagógusok alkalmazása

-

A nevelést segítő szolgáltatások biztosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések, amelyek az egész napos iskolai nevelés és a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését szolgáló fejlesztéseket támogatják.

Szakképzés területén -

Vállalati gyakorlati helyek létesítésének támogatása

-

Duális képzést elősegítő eszközbeszerzés támogatása

-

Pályakövetési rendszer, hiányszakmák felé történő elmozdulás támogatása

-

Munkavállalók nyelvismeretének fejlesztése

-

A szakképzés és a termelő szervezetek együttműködésének erősítése

-

A felnőttképzés és köznevelés, a közösségépítés célkitűzéseinek összehangolása a közművelődés feladataival, az egész életen át tartó tanulás új képzési formáinak bevezetése

Intézményi infrastruktúra fejlesztése általánosan -

Oktatási intézmények akadálymentesítése 33

MUNKAANYAG -

A minőségi oktatási környezet (természettudományi, nyelvi, műszaki területek) és a nem formális szolgáltatások nyújtásához megfelelő környezet kialakítása.


KLIK által fenntartott oktatási intézmények

-

Egyházi szervezetek, alapítványok, egyesületek által fenntartott oktatási intézmények

-

KLIK által fenntartott TISZK-ek

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Türr István Képző és Kutató Intézet Területi Igazgatósága

-

felnőttképzési intézmények, kulturális intézmények


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP Gyarapodó tudástőke és Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében V.5. Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése A megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, így felvetődik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állhatnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala – elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztése ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. A fekvőbeteg és járóbeteg ellátó intézmények esetén elsősorban energetikai korszerűsítések megvalósítása szükséges. Konkrét célok A megye egészségügyi alapellátásának és önkormányzati járóbeteg-ellátásnak infrastrukturális fejlesztése, illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Szükséges a megyei szinten működő fekvőbeteg és járóbeteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének elősegítése. -

Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése;

-

Az adott szolgáltató szinten lehetséges végleges és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és az ellátásszervezés folyamatos biztosítása;

-

Lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása.

„szolgáltatói

szerepének”

Tervezett tevékenységek: -

Egészségügyi alapellátást, szakellátást, fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények infrastrukturális fejlesztése a fenti célokkal összhangban (pl. alapellátást szolgáló intézmények fejlesztése a következő településeken: Mezőkövesd, Sajókaza, Onga, Ónod, Radostyán, Uppony) Az egészségügyi fejlesztés elsősorban felújításra, valamint és gép- és eszközpark cserére irányuljon.

34

MUNKAANYAG -

Informatikai fejlesztés az alapellátásban, a szakellátásban; továbbá közvetlen informatikai kapcsolat kiépítése az egészségügyi intézmények között a hatékonyabban működő egészségügyi alapellátás érdekében.

-

További feladat az egészségügyi alapellátásban a szakemberhiány csökkentése csoportos orvos-praxisok létrehozásával és az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával a kistelepülési körzetekben. Szükséges egy elektronikus kommunikációs kapcsolatrendszer kiépítése a szakellátást végző szolgáltatók, a háziorvosok, betegek és az egészségügyi hatóság között, valamint egy közös, a gyógyítást támogató adatbázisrendszer kialakítása.

-

A térségben hiányzó egészségügyi szakdolgozók, orvosok pótlása és megtartása érdekében egy ösztöndíjrendszer kidolgozása indokolt, ahol az egészségügyi alapellátás és a megyében működő, állami tulajdonú egészségügyi intézmények dolgozói a célszemélyek. Javasolt beavatkozási területek a megye teljes területe fejlesztési igény szerint


Központi költségvetési szerv

-

Helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv

-

Többcélú kistérségi társulás


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 4. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok Konkrét célok -

Az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, a szív-és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód és szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek a javítása érdekében.

Tervezett tevékenységek: -

Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése a szükséges intézményrendszeri háttér kialakításával;

-

A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások révén;

-

A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása;

-

A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása különböző szakmai, szemléletformáló programok bevezetése révén; 35

MUNKAANYAG -

A mentális egészség javítása szakmai programok támogatásán keresztül.

Javasolt beavatkozási területek a megye teljes területe fejlesztési igény szerint Lehetséges kedvezményezettek köre: -

Központi költségvetési szerv

-

Helyi önkormányzat, Helyi önkormányzati költségvetési szerv

-

Többcélú kistérségi társulás, civil szerveztek, egyházak

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés.

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 6. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP - A befogadó társadalom V.7. Kulturális programok Közvetlen célok: -

kulturális alapú identitás erősödése, a térségi imázsváltás ösztönzése

-

helyi közösségi együttműködések ösztönzése, kreatív közös tanulás formáinak elterjesztése

Tevékenységek: -

A már kialakított IKSZ terek működtetése érdekében olyan „animátor” képzések megvalósítása, amely a szolgáltatásfejlesztéshez nyújt aktuális ismereteket, felkészíti őket arra, hogy a településük aktív közösségével együtt úgy alakíthassák ki az integrált közösségi és szolgáltató tereinek feladatait, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva fenntartható módon szolgálja a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait, szükségleteit.

-

Települési identitást erősítő, imázs-javító programok megvalósítása az egyedi értéken alapulva.

-

Közösségi terek és központok minőségi fejlesztése a helyi közösség bevonásával

-

Helyi kulturális programok, események támogatása, nonformális képzési programok, öntevékeny szakkörök működésének ösztönzése.

-

Innovatív megoldások, akciók alkalmazása a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában („társadalmi innováció”), illetve a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése. A társadalmi akciók során folytatni kell azon modelleket, melyek a településszerkezethez, illetve a civilek bevonásához kapcsolódnak, így például: o házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása; o lakótelepi környezetben, súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistelepüléseken közösségszervezők bevonása a helyi lakosság társadalmi mobilizálásának ösztönzésére;

-

A kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása, ennek részeként a digitalizáció támogatása a közösségi művelődés intézményrendszerében 36

MUNKAANYAG -

A határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében.

Lehetséges kedvezményezettek köre: -

Helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szervek, gazdasági társaságok

-

Civil szerveztek, egyházak

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés.

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 5 és 6 Kulturális alapú városi CLLD programok, Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP - A befogadó társadalom VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása A közlekedés-fejlesztés javítva a megye elérhetőségét mind hazai és nemzetközi, főleg szlovákiai viszonylatokban, illetve elősegíti a munkaerőpiaci központok megközelítését, ami bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket. A közlekedés-fejlesztés eredményeként javul a közösségi közlekedési szolgáltatások minősége, illetve a közlekedési biztonság is. VI.1.Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) Az elérhetőség javítása, ennek keretében a közlekedési és szolgáltatási kapcsolatok javítása. Elsődleges fejlesztési prioritás a megye, a települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. A közlekedési hálózat fejlesztése létszükség, különösen a várostérségek, mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A társadalmi és gazdasági célok megvalósulása érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, valamint a területi sajátosságokat figyelembe vevő és kiszolgáló közlekedési rendszer jöjjön létre. A közúton való közlekedést nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség. A fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az ipari területekhez vezető alapinfrastruktúra fejlesztések megvalósítása, a települések kapcsolatrendszerének kiépítése a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. Konkrét célok -

A megyében a Miskolctól távolabb lévő települések elérhetőségének javítása a regionális utak áteresztőképességének javításával, illetve a települési elkerülő utak építésével.

-

A nagyobb forgalmú főutak mentén a települések belterületeinek elkerülése a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság csökkentése érdekében.

-

Miskolc és Kassa közti közúti elérhetőség javítása a gazdasági együttműködések ösztönözése érdekében.

Tevékenységek leírása A Nemzeti Közlekedési Stratégia és a NIF Zrt.-vel folytatott egyeztetések alapján a következő projektek megvalósítása valószínűsíthető 2020-ig a megyében.

37

MUNKAANYAG -

TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) megyénket érintő közúti szakaszainak fejlesztése M30 gyorsforgalmi út további fejlesztése 2x2 sávossá fejlesztése: Tornyosnémeti – Encs – Miskolc (58 km) között 2019-2021-ben

-

Települési elkerülő utak és regionális hálózatok fejlesztése

-

M30-26. számú főút Miskolc északi elkerülő II. ütem (5,8 km) folyamatban

-

26. számú főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasza 2x1 sávon (3,6 km és 6,8 km) 2016-2018 között

-

37. számú főút 2x2 sávossá tétele Mádig, illetve Mád - Sátoraljaújhely között rekonstrukció 2x1 sávon 2016-2017 között

Középtávú időszakra tervezett közúti fejlesztések Forrás: NKS

38

MUNKAANYAG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei fejlesztések Forrás: NKS

További fejlesztési igények, melyek megvalósítására nem látható forrás 2014-2020 között -

Regionális közúti elérhetőség és a közlekedésbiztonság javítása a meglévő főutak korszerűsítésével, bővítésével (Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok főként a megye keleti részét érintik és a megyehatáron átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják.). o Tiszanagyfalu (38. sz. főút) – Mád – Encs térsége (3. sz. főút) o Sárospatak (37. sz. főút) – Cigánd – Kisvárda – Vásárosnamény – Tivadar – Fehérgyarmat (491. sz. főút) o 381 sz főút Sátoraljaújhely és Kisvárda közti szakaszának kijelölése és fejlesztésének tervezése o Tibolddaróc – Sály – Kisgyőr – Miskolctapolca – Bükkalja o Tiszakarád – Tiszacsermely 39

MUNKAANYAG o 39. számú főút kijelölése és fejlesztésének tervezése Encs-Abaújszántó-Tállya-Mád és a 37-es főútig, mely nem érinti a világörökségi magterületet és lehetőség szerint kevésbé a védőövezet területét -

Települések belterületeinek elkerülő szakaszainak megépítése o 25. sz. főút: Ózd, Sajópüspöki, Bánréve o 26. sz. főút: Vadna, Dubicsány, Putnok o 27. sz. főút: Edelény o 37. sz. főút: Sátoraljaújhely o 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, mely utóbbi kapcsán a jelenlegi 3616 j. út fejlesztését a főúttá való fejlesztése jelenti, a 3615-ös út fejlesztése Tarcaltól délre o Tokaj térségében egy új Tisza-híd megépítése a tokaji belterületi forgalom enyhítésére


NIF Zrt.

-

Belügyminisztérium

-

Országos Rendőr-főkapitányság

-

Magyar Közút Zrt.


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 1.: Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása - 1.1 Az eljutási idő javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton

Egyéb finanszírozási források Hazai költségvetési forrás VI.2.

Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak)

A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nemegyszer több települést fűznek fel, ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. Ezen települések nagy számban a megye legelmaradottabb, a szegénység által legjobban sújtott települései közé tartoznak. Az elmaradott régiók felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése. Kiemelten azon útszakaszokra, ahol menetrend szerinti közforgalmú autóbusz közlekedés folyik. Ezáltal javul a menetidő betarthatósága, javulnak az utazási körülmények, növekszik a közlekedés biztonsága és csökkennek az üzemeltetési feltételek költségei. Kiemelt jelentőségű a térség szempontjából a határ menti települések összekötésének kialakítása Szlovákia irányába, a legrövidebb közút megnyitásával, megépítésével, illetve a szomszédos megyék elérhetőségének fejlesztése. Konkrét célok -

a megye közúti átjárhatóságának javítása, ezen belül a megye határon átnyúló közúti kapcsolatok bővítése és zsáktelepülések elérhetőségének javítása 40

MUNKAANYAG -

meglévő alacsonyabb rendű útszakaszok korszerűsítése a biztonságosabb közlekedés érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás, illetve a turisztikai vonzerők elérhetősége és a közösségi közlekedés elősegítésére

-

Közlekedésbiztonság javítása a közlekedési balestek megelőzése érdekében


4-5 számjegyű utak karbantartása, fejlesztése, korszerűsítése

-

A határ-menti települések összekapcsolása Szlovákia irányába: o Domaháza – Gömörpéterfalva o Bánréve – Lénártfalva o Aggtelek – Gömörhosszúszó o Krasznokvajda – Perecse – Jánok o Hidasnémeti – Perény - Hím o Lácacséke - Perbenyik

-

Megyehatáron átnyúló fejlesztések – fejlesztési forrás biztosítása szükséges o Krasznokvajda – Büttös – Szemere – Garadna o Ostoros – Szomolya – Bogács – Tard – Tibolddaróc – Sály – Borsodgeszt – Harsány o Tokaj – Tiszaladány - Tiszalök

-

Zsáktelepülések közúti elérhetőségének javítása

-

Közlekedésbiztonsági fejlesztések (pl.: körforgalmak kialakítása, vasúti átjárók biztonsági fejlesztése, úttestből kiemelkedő gyalogosátjárók kialakítása, stb.)


NIF Zrt.

-

Belügyminisztérium

-

Magyar Közút Zrt.

-

Helyi önkormányzatok


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 1. prioritási tengely: Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása - 1 Az eljutási idő javítása a Magyarországi TEN-T úthálózaton Szlovák-magyar határon átnyúló program


Vasúti fejlesztések

A fenntartható, környezetkímélő és alacsony CO2 kibocsátással járó közlekedési és szállítási rendszerek fejlesztése kiemelt jelentőségű a megye versenyképességének javítása érdekében. A 41

MUNKAANYAG vasúthálózat és a vasúti közlekedés, szállítás fejlesztése elősegíti a megye környezetterhelésének (levegőszennyezés, zaj, illetve rezgésterhelés) csökkentését. A megyében a logisztikailag fontos gazdasági és társadalmi vasúti összekapcsolása és a meglévő vasúthálózatok fejlesztése szükséges. Konkrét célok -

A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerűen közelebb vigyük a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek.

-

Cél továbbá a személyszállításnál a menetrend alapú hálózati fejlesztések előtérbe helyezése, a közlekedési szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés, a közösségi közlekedés versenyképességének növelése az intermodalitás javítása és a korszerű intelligens közlekedési rendszerek révén.

Tevékenységek leírása, azonosítása A javaslatok összhangban vannak az Országos Közlekedési Stratégia vonatkozó fejezetével -

A TEN-T törzshálózat megyei korszerűsítés részeként Miskolc vasúti elérhetőségének javítása a Budapest – Miskolc – Nyíregyháza fővonal korszerűsítésével, hogy a menetidő Budapest irányába, illetve a szomszédos nagyvárosok (pl. Nyíregyháza, Debrecen) felé minimálisra csökkenjen. A tervezett beruházás három ütemben valósul meg o Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád szűk keresztmetszet kiváltás 2014-2015 o Hatvan - Miskolc szűk keresztmetszet kiváltás 2015-2016 o Miskolc - Nyíregyháza szűk keresztmetszet kiváltás 2017-2018

-

Szerencs (Mezőzombor) és Sátoraljaújhely között a vasútvonal villamosítása a teljes pályaszakasz felújításával, az állomások és megállóhelyek, valamint az utaskiszolgáló rendszerek korszerűsítésével, ami a menteidő csökkenését is eredményezi. A mezőzombori deltaág helyreállítása a megye keleti térségének kelet-nyugati vasúti elérhetősége javítása érdekében 2015 és 2017 között.

-

A megyén belüli, elővárosi jellegű (tram-train) közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros – Miskolc – Sajószentpéter – Kazincbarcika – Ózd tengelyen és Szikszó – Encs, valamint Szerencs irányába, elsősorban a meglevő vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, bővítésével, a Miskolc központú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetőségek kihasználásával. A tervezett beruházás léptékét és a kivitelezés módját meghatározza a témában készülő megvalósíthatósági tanulmány javaslata.

-

Az elővárosi közlekedési rendszer fejlesztésével párhuzamosan Miskolcon belül az észak-déli vonalas közösségi közlekedés fejlesztése és az Egyetemváros és Diósgyőr felé vezető iparvágányon a személyközlekedés elindítása (tram-train).

-

Pályaudvarok fejlesztése (pl.: mezőkövesdi pályaudvar, sátoraljaújhelyi pályaudvar)

-

A szlovák – magyar határ mentén az egykori vasútvonal helyreállítása

42

MUNKAANYAG

2014-2020-as uniós ciklus vasúti projekt igényei Forrás: NKS

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei fejlesztések 2014-2020 Forrás:NKS

43

MUNKAANYAG


Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt.

-

MÁV Zrt.

-

MÁV-START Zrt.

-

Nif Zrt.

-

NISZ Zrt.

-

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

-

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE)


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 2.1. A hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése IKOP 3.1. Elővárosi vasúton utazók számának megőrzése IKOP 3.2. A városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése IKOP 3.3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése VI.4.

Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése

Konkrét célok: -

A települési önkormányzatok belterületi úthálózatának fejlesztése, karbantartása folyamatos feladat. A települések úthálózatának fejlesztése szorosan kapcsolódik a közösségi közlekedéshez, ezért elsősorban azon utak fejlesztése hangsúlyos, amelyek megegyeznek a közösségi közlekedés menetrendszerinti buszjáratainak útvonalával. Továbbá, a településeken belül a fontosabb közintézmények összeköttetését (pl.: iskola, orvosi rendelő, önkormányzat, stb.) szolgáló belterületi útszakaszok korszerűsítése indokolt.

44

MUNKAANYAG -

A települések ipari területei, ipari parkjai elérhetőségének javítása szükséges ott, ahol a teherforgalom nagy terhet jelent a belterületen élők számára, illetve ahol nehézkes munkaerő eljutása a munkahelyekre.

-

Az intermodalitás szempontjából is fontos a települési úthálózatok fejlesztése, korszerűsítése.

Tevékenységek Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Rossz állapotú települési utak felújítása, korszerűsítse, új útszakaszok megépítése (kiemelten a foglalkoztatás elősegítése, ipari területek megközelítése, illetve turisztikai látványosságokhoz vezető utak fejlesztése). A közlekedésfejlesztéseknek elő kell segíteniük az egészségügyi intézmények elérhetőségét.

-

Közlekedésbiztonsági fejlesztések (pl.: gyalogátkelők, vasúti átkelők, stb.)

Ágazati programból finanszírozható tevékenység -

Miskolc keleti kapujában a közlekedési folyosó áteresztő képességének javítása a város határától a belvárosig buszsáv, valamint a kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakításával, a Sajó-híd és a Gömöri felüljáró átépítésével, bővítésével, illetve a vasút feletti Martin-kertvárost és a belvárost összekötő Y-híd átépítése és a belvároson áthaladó közúti forgalom tehermentesítése új tehermentesítő utak megépítésével.

Lehetséges kedvezményezettek köre - Magyar Közút Zrt. - Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - Helyi Önkormányzatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. települési közutak korszerűsítése és fejlesztése a foglalkoztatás ösztönzése érdekében

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése


Kerékpárutak építése külterületen, települések között

Konkrét célok: -

A kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése érdekében, különösen az iparterületekre, munkaközpontokra, illetve jelentősebb turisztikai vonzerőkhöz vezető utak mentén. A kerékpárutak fejlesztésével és építésével a határ-menti területek turisztikai vonzereje is növelhető.

A kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes 45

MUNKAANYAG góc-pontok korrekciója. Fontos fejlesztési célterület a nemzetközi és az országos kerékpárúthálózatokhoz való csatlakozás biztosítása és a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. Tevékenységek leírása, azonosítása Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Települések közötti kerékpáros útvonalak fejlesztése o Nemzetközi és országos (EuroVelo 11. nemzetközi kerékpárútvonal) kerékpárút törzshálózathoz csatlakozás o Turisztikai vonzerők kerékpáros elérhetőségének javítása (pl.: Tarcal – Tokaj kerékpárút építése, Mezőkövesd – Eger kerékpárút építése, Észak-borsodi kerékpáros központ kialakítása) o Iparterülethez vezető kerékpárutak fejlesztése, építése (pl.: Sajóbábonyi Ipari Parkhoz vezető kerékpárút építése, tiszaújvárosi ipari park elérését segítő kerékpárút Polgár irányából) o Települések belterületén kerékpáros közlekedésbiztonsági fejlesztések (benne kerékpárutak kialakítása)

-

Környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztése


Magyar Közút Zrt.

-

Helyi Önkormányzatok

-

Kerékpáros szervezetek

-

Üzleti infrastruktúrát (ipari parkok, iparterületek) üzemeltető gazdasági társaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 3. Alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban o Közlekedésbiztonsági fejlesztések o Kerékpáros közlekedés fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése és egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések A közösségi közlekedés a valós igények felmérése után – indokolt esetben – a pálya- és járműpark teljes rekonstrukciójával, a tömegközlekedési eszközök járatainak, csatlakozásainak bővítésével, megállóhelyek fejlesztésével, az intermodalitás feltételeinek megteremtésével támogatható. A helyi közösségi közlekedés fő problémája az elöregedett és környezetszennyező járműpark.

46

MUNKAANYAG Rugalmasan működő integrált (helyközi és helyi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazása a kistelepülések és a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása érdekében. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztésénél a környezetkímélő megoldások, az akadálymentesítés (állomások korszerűsítése, magas peronok építése, járművek elérhetősége), az utasbarátszolgáltatások (pl. menetrendi információk, elektronikus jegyvásárlás, ütemes menetrend kialakítása), valamint a forgalomirányítási rendszerek fejlesztésére és a közforgalmú autóbuszközlekedés előnyben részesítését segítő forgalomtechnikai eszközök biztosítására különös figyelmet kell fordítani. A közösségi közlekedés használatának bővítése érdekében a településeken intermodális személyszállítási központ kialakítása, illetve fejlesztése és ehhez kapcsolódóan P+R parkolók és B+R tárolók létesítése. Mindezen fejlesztések során célszerű és indokolt figyelembe venni a gyalogos közlekedés sajátosságait és szükségleteit. A kerékpáros közlekedés fejlesztését összhangban kell végezni a gyalogos közlekedés (járda, átkelőhelyek, stb.) fejlesztésével. Fontos kiemelni, hogy a járatoptimalizációs megoldások jelentősen hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Intermodális személyszállítási központok kialakítása o A közösségi közlekedési rendszer fejlesztése részeként kiemelt feladat Miskolcon a Búza tér tehermentesítése és a helyi és helyközi autóbusz-állomások forgalmi feladatainak részleges áthelyezése a Kandó térre intermodális központ kiépítése céljából, illetve ezzel párhuzamosan a tér átalakítása egy élhetőbb belváros megteremtése érdekében. A közösségi közlekedés kapcsán a tervezett beruházások megtervezésekor szoros egyeztetés szükséges az önkormányzat és a közlekedést szervező társaságok között (Borsod Volán, MKV), hogy a fejlesztések biztosítsák a lakossági igényeket, a városközpont gyors elérhetőségét és az átszállást más helyi, helyközi, távolsági járatokra. o Ózdon és Mezőkövesden intermodális személyszállítási központ kialakítása P+R parkolók és B+R tárolók létesítésével.

-

Járműbeszerzés a közösségi közlekedési vállalatoknál, illetve az alternatív, igény jellegű közlekedést biztosító szervezeteknél (pl. falugazdászok; Borsod Volán 197 db új jármű beszerzése 2016-ig). Az új járműbeszerzések során meg kell vizsgálni az elektromos meghajtású járművek használatát, különösen a helyi és helyközi közlekedésben való alkalmazhatóságát. Javasolt előnyben részesíteni azon környezetbarát közlekedési módokat, melyek alapvetően a helyben is előállítható energiatermelési lehetőséget ki tudják használni, illetve az országban az egységes atomerőműi teljesítménnyel az éjszakai időszakban a jelenleg nem hasznosuló megtermelt villamos energiát is hasznosítani tudják. Az elektromos meghajtás járművek elterjesztéshez szükséges a töltőállomások fokozatos kiépítése is. Az elektromos közlekedést különösen a gyakori és jelentősebb levegő szennyezettségű térségben ajánlott megvalósítani. Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

P+R parkolók és B+R tárolók létesítése

-

A közösségi közlekedési rendszerek összehangolása (pl.: helyi és Volán társaságok menetrendjének összehangolása a MÁV járataival, buszvonalak meghatározásánál a vasúti megállóhelyek figyelembevétele, stb.)

-

Közlekedésbiztonsági fejlesztések 47

MUNKAANYAG -

Környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztése

-

Utas tájékoztatási rendszerek kialakítása


Magyar Közút Zrt.

-


-

Volán társaságok

-

Helyi közlekedési társaságok

-

MÁV Zrt.


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 3. Alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban o Közösségi közlekedés fejlesztése o Intermodális csomópontok kialakítása o Közlekedésbiztonsági fejlesztések

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3 Elővárosi vasúton utazók számának megőrzése, A városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése, A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése VI.7.

Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések

A megye szempontjából a légi- és vízi közlekedés a területi adottságok hatására kisebb szerepet kap, de ezek kisléptékű fejlesztése a térség számára új elérhetőségeket nyit. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Országos és térségi jelentőségű kikötők fejlesztése (Tiszaújváros)

-

Logisztikai központok közlekedési feltételrendszerének fejlesztése (pl.: Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely)


Települési önkormányzatok

-

Logisztikai központok üzemeltetői

-

NIF Zrt.

-

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése Egyéb finanszírozási források Hazai költségvetési forrás 48

MUNKAANYAG

VI.8. Prioritás: Energetika Az energia megújuló előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

forrásokból

történő

Figyelembe véve az ország jelentős fosszilis alapú energiaimportját, az energiatakarékosság növelése és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása az ellátásbiztonságra és a klímavédelemre irányuló nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósításának legfontosabb tényezői. Általuk csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, valamint a társadalom energia-kitettsége, tehát jelentős környezetvédelmi és fenntarthatósági hasznokat vonnak maguk után. Ezen törekvések összhangban állnak „Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban” tematikus célkitűzéssel. Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Jelentős energia-megtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza és a geotermikus energia vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló alapra helyezésében. A megye természeti adottságait számba véve a megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, amely a hagyományos energiahordozókra épülő, magas energiaintenzitású gazdasági modell dekarbonizációjában központi szerepet játszik. A nagyarányú megújuló alapú termelés biztonságos és hatékony integrálásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelő rugalmasságot biztosító termelői egységek, tárolók kiépítésének és a hálózati infrastruktúra, azaz az intelligens hálózatok fokozott elterjedésének az elősegítésére is hangsúlyt fektetni. Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelési technológiák kidolgozására és alkalmazására irányuló K+F+I tevékenységek támogatása és a kapcsolódó pénzügyi ráfordítások növelése szükséges. Az energetikai fejlesztések hozzájárulnak a térség belső erőforrásainak (pl. víz, szél, biomassza, hulladék) energetikai célú hasznosításához, illetve az épületek energetikai szempontból történő hatékonyabb üzemeltetéséhez, ami hosszútávon a működtetési költségekben megtakarítást jelent mind a lakosság, a vállalkozások, illetve az állami, önkormányzati intézmények számára. VI.9.

Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása

Konkrét célok: -

Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható.

Az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére az energiahatékonyság növelését a konkrét beruházások mellett, olyan „soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. Tevékenységek leírása, azonosítása Területi programban megvalósítható tevékenységek: 49

MUNKAANYAG -

Lakóépületek, középületek (pl. óvodák, iskolák, kulturális központok, közszolgáltatási épületek, egészségügyi-, szociális létesítmények) energiahatékonysági korszerűsítése (pl. önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysági korszerűsítése, melyet a területi OP támogat)

-

Megújuló energiaforrások alkalmazása (Az épületek korszerűsítésénél elsődlegesen a napenergia hasznosítása lehet számottevő. A mezőkövesdi és a tiszaújvárosi régióban a megye adottságait tekintve a geotermikus hő alkalmazása is elérhető megújuló energiaforrási lehetőséget nyújt.)

-

Új építésnél, közel zéró CO2 kibocsátás megkövetelése

-

Energiamenedzsment rendszerek bevezetése („soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével, folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást)

-

Szemléletformálási programok megvalósítása (pl.: hatékony energia-megtakarítási tanácsadások, oktatások támogatása, hozzájárulva a 2013-ban kidolgozásra kerülő, Szemléletformálási Cselekvési Terv céljaihoz, lakossági tüzelőanyag felhasználás hatékonyságának javítása)


Lakosság

-

Központi költségvetési szervek

-

Egyház, nonprofit szektor (kivéve önkormányzat)

-

Közszolgáltatást végző gazdasági társaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban o A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel nulla energiaigényű épületek létesítése o Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat ellátásban o Szemléletformálási programok GINOP 4.3Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál Egyéb finanszírozási források Egyéb támogatások: panel program, zöld beruházási program részeként lakossági ingatlanok energiatakarékosságot szolgáló felújítása

50

MUNKAANYAG VI.10.

Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése

Konkrét célok -

A megyében elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezet-terhelése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás.

-

Fontos a távhőrendszerek megújuló energiaforrások használatával kombinált, komplex, primer és szekunder oldali energetikai korszerűsítése új, megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek kiváltása és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése, a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések. Ezen felül hangsúlyt kell fektetni az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatásfoknövelő összekapcsolására is.

A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti a CO2 kibocsátást. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás versenyképességének javításához, a távhő rezsidíjak féken tartásához. A megújuló energiaforrások növelésére Magyarország a számottevő környezetvédelmi és klímavédelmi haszon mellett, mint a gazdasági fejlődés egyik kitörési pontjára is tekint. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A megyében az erdősültség növelése energiaerdő ültetvények létrehozásával és a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása (ágnyesedék, szalma, stb.) és a biomassza fűtési célú hasznosítása

-

Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei "1 falu - 1 MW" Villamos Energetikai Okos Hálózat Kiépítése (a megye 358 településén megújuló bázisú (RES), közösségi tulajdonú, villamos energiatermelő, tároló, elosztó és smart grid integráló eszközök telepítése, okos hálózati központtal)

-

Rossz hatásfokú távhőtermelő egységek megújuló alapra helyezése, ill. új, megújuló alapú távhőtermelő egységek kialakítása és távhőrendszerre történő integrálása o Városi fűtőművek részben átállítása megújuló energiatermelésre (pl.: Sátoraljaújhelyi távfűtőmű fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával) o Falu fűtőművek létesítése o Ipari parkok, ipari területek hőveszteségének felhasználása köz-, illetve lakossági célokra

-

Távhőrendszerek és elosztó rendszerek felújításának támogatása az üzembiztonság és a hőveszteség minimalizálása érdekében


Távhő szolgáltatók

-


-

Gazdasági társaságok, ipari park üzemeltető szervezetek

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 51

MUNKAANYAG

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése o Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel nulla energiaigényű épületek létesítése o Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése o Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat ellátásban o Szemléletformálási programok o Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása o Fogyasztó oldali válaszintézkedést lehetővé tévő rendszerek kiépítése o Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása GINOP 4.3Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál VI.11.

Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése

Konkrét célok: -

A megújuló energia felhasználás növelése érdekében elengedhetetlen a megye és a térség megújuló energiatermelő létesítményeinek és rendszereinek fejlesztése, illetve új erőművek, rendszerek kiépítése.

Az erőművek a megtermelt energiát közvetlenül a hálózatba továbbítják és ez egy kisebb település, ipari park, ipari terület energiaszükségletét fedezi vagy kiegészíti. Ezáltal csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, ennek hatására csökken a CO2 kibocsátás mennyisége. A magyar villamos-energia rendszer azonban jelenleg nagyon rugalmatlan. A megtermelt energiát korlátozott mennyiségben tudja csak a rendszerébe beengedni, ezért a hálózat szabályozásához hozzájáruló energiatárolók építése, kialakítása is szükséges, a rendszer rugalmassá tétele mellett. Követendő példa az ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergiaönellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. A megújuló energia felhasználási részarányára tett hazai kötelezettségvállalás elősegítése céljából, és a gazdaságilag-környezetileg fenntartható térségfejlesztés előmozdítása érdekében öt BorsodAbaúj-Zemplén megyei és tizennyolc Heves megyei település bevonásával alapkutatási modellrégió jött létre Eger vonzáskörzetében, az Egri-Bükkalján. A modelltérség fejlesztésének első lépése maga a célzott jellegű, nemzetközi alapkutatás, amely a megújuló energiaforrások potenciálját, a térség energiafogyasztásának és a megújuló energiaipar lehetséges munkahelyteremtésének kapacitásait tárja fel. Az eredményekre alapozott megvalósítás ütemezése a 2014-2020-as közösségi támogatási ciklusban valósulhat meg, amely példaértékkel szolgálhat hazánk többi várostérségi szubrégiójának fenntartható fejlesztésében is. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Mintaprojektek folytatása, követése (pl.: Makrovirka projekt)

-

Biogáz termelés és felhasználás ösztönzése (biológiailag lebomló háztartási hulladékok, szennyvíziszap, állati trágya, stb.) 52

MUNKAANYAG -

Geotermikus energia alkalmazása (A megye területén a mezőkövesdi és a tiszaújvárosi régióban lehetséges jelentős geotermikus energiahasznosítást elérni)

-

Napenergia hasznosítása (elsősorban napelem parkok létesítésével)

-

Hulladékok energetikai hasznosítása (pl.: A biológiailag nem lebomló hulladékok égetése vagy együttégetése során hasznosítható energia felhasználása.)

-

Vízenergia hasznosítása (pl.: A Hernád és a Sajó folyók vízenergiájának hasznosítása, szennyvízhálózatok vízenergia hasznosításának kihasználása)

-

Hatékony energiatároló rendszerek kialakítása

-

Szemléletformálási programok


Gazdasági társaságok, mint megújuló energiát előállító erőműveket létesítők

-

Villamos energia-termelői engedélyesek

-



A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése o Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése o Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat ellátásban o Szemléletformálási programok o Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása o Fogyasztó oldali válaszintézkedést lehetővé tévő rendszerek kiépítése o Intelligens elosztó hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása GINOP 4. Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál

VII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése nemcsak a megye belső potenciáljának, mint a termőföld, illetve mezőgazdasági termelési lehetőségeink fenntartható és hatékonyabb hasznosításához járul hozzá, hanem a támogatások eredményeként várható a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának a bővülése is. VII.1.

Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása

Konkrét célok: -

A mezőgazdasági termelést végző vállalkozások versenyképességének javítása és ennek érdekében 53

MUNKAANYAG o az eszközpark modernizálása o új termelési eljárások bevezetése, K+F eredmények alkalmazásának ösztönzése o a munkavállalók képzettségi szintjének javítása -

A foglalkoztatás bővítése érdekében a humánerőforrás-igényes ágazatok támogatása, valamint a helyi közfoglalkoztatási programok mezőgazdasági területen való hasznosulásának ösztönzése, sikeres mintaprojektek disszeminációja. Ösztönözni szükséges a termelő vállalkozások közti együttműködést a termelés, illetve az értékesítés költséghatékonyabbá tétele érdekében, illetve a növénytermesztő vállalkozások állattenyésztési profillal való kiegészítését.

A mezőgazdasági tevékenységek során a térségi hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása szükséges. Európai szinten a zöldség-, gyümölcstermelés a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka, technikai és technológiai igénye miatt jelentős az eltartó képessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős potenciál mutatkozik a zöldség- és gyümölcstermesztés és az állattenyésztés területén. A következő időszak fejlesztési céljai szerint a zöldség-gyümölcstermelő ágazat a megye agrárpolitikai arculatát meghatározó egyik húzóágazat. Elsődleges cél a magas minőségű hazai termékek versenyképességének belső piacon történő előmozdítása, azonban ezzel párhuzamosan cél az exportra termelés arányának növelése is. A megye erdősültsége jelentős, azonban az EU átlagtól elmaradó. Az erdőgazdálkodás területén ezért további terjeszkedés javasolt, kiemelten az energetikai fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan. Jelentős export potenciállal rendelkező ágazat lévén kiemelten kezelendő a nagy szőlőtermő vidékek versenyképességének növelése, termelékenységük javítása. A mezőgazdasági vállalkozásoknál támogatni szükséges a keletkező hulladékok újrahasznosítását, így a megújuló energiát (biomassza, biogáz, napenergia) hasznosító beruházásokat. Hangsúlyozottan kell megvalósítani a fenntartható termelést, az alkalmazkodást a táji és termőföldi környezethez. Tevékenységek leírása - integrált zöldség- és gyümölcstermesztés (térség specifikusan kiemelten körte, kajszi, alma, szilva, cseresznye, dió) fejlesztése (területi preferencia: Taktaköz, Bodrogköz és Bodrog mente, Cserehát, Encs, Edelény, Dél-Borsod) - együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása (térségi gazdasági központok felé irányulóan) - zöldség- és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosításának támogatása (kiemelten a termálvíz lelőhelyek térségében, illetve geotermikus fűtőművekhez kapcsolódóan – területi preferencia: Bogács, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Tiszaújváros, Mezőcsát, Sárospatak) - öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) - a szőlőtermesztés és borkészítés különleges területe a Tokaji és Bükkaljai Borvidék, mely területek kedvező termőhelyi adottságait meg kell őrizni és törekedni kell a talaj- és levegőszennyezés csökkentésére, valamint a minél teljesebb termőterület-kihasználás érdekében támogatni szükséges a legértékesebb területek be-, illetve visszatelepítését, szükség szerint a Natura 2000-es előírásokkal összhangban.

54

MUNKAANYAG - állattenyésztés kapacitásainak bővítése, az állattartó telepek modernizálása korszerű technológiák alkalmazásával (területi preferencia: Abaúj, Zemplén térség, Észak-Borsod) - ártéri tájgazdálkodás fejlesztése (területi preferencia: Tisza mente, Taktaköz) - környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése - erdőgazdálkodás kiterjesztése, fejlesztése, erdőfeltárási utak kialakítása, energiaerdők telepítése - mezőgazdasági termékek (melléktermékek) energetikai célú hasznosításának támogatása (biomassza, biogáz) - szakképzés és szaktanácsadás gyakorlat és lehetőségek felé orientálása, - mezőgazdasági kkv-k marketingjének fejlesztése, brand építés - innováció, termékfejlesztés támogatása - termék védjegyrendszer támogatása - fogyasztásnövelő programok megvalósítása, a belső piacon a hazai termékek fogyasztásának 10%-os növelése - IKT használat népszerűsítése, eszközellátottság növelése Mezőgazdasági termelés területi preferenciái: Fejlesztési területek

Preferált ágazatok

Borsodi tengely

Miskolci agglomeráció: zöldség-gyümölcs ágazat, legjobb minőségű földterületek: Mályi, Kistokaj, Nyékládháza, Emőd térsége megújuló energia alapú termelő kapacitások növelése, termálvizeket hasznosító üvegházas növénytermesztés Bükki hegyhát: erdőgazdálkodás Ózdi dombvidék: erdőgazdálkodás, erdősítés, energiaerdők Sajó völgymedence: szántóföldi termelés, állattartás

Mezőkövesdszántóföldi növénytermesztés, rét és legelőgazdálkodás, állattartás Tiszaújváros logisztikai termálvízkészlet mezőgazdasági hasznosítása, zöldség-gyümölcs központ ágazat fejlesztése, Mezőcsát térségében jó minőségű termő talajok magasabb hozzáadott értékű, magasabb élőmunka igényű kihasználása Tokaj-Hegyalja, Zemplén

szőlőtermesztés, rét- és legelőgazdálkodás, ártéri és hegyvidéki erdőgazdálkodás, állattartás, biomassza potenciál kihasználása, megújuló energia hasznosítás növelése a mezőgazdasági termelésben, gyümölcstermesztés, vadgazdálkodás Bodrog-Tisza térség: halgazdálkodás

Abaúj-Cserehát

Abaúj térség: zöldség és gyümölcstermő kapacitások növelése, megújuló energiahasznosítással kombinált fejlesztések, a 55

MUNKAANYAG folyóvölgyekben fejlesztése

öntözéses

mezőgazdaság,

legeltető

állattartás

Abaúj-Hegyköz: erdőgazdálkodás Cserehát, Borsodi dombság, Rudabányai hegység: erdősítési kapacitások (energiaerdők), legeltető állattartás, biogazdálkodás, gyógynövénytermesztés Taktaköz

zöldség-gyümölcstermesztés, növénytermesztés, halgazdálkodás

állattartás,

szántóföldi

Lehetséges kedvezményezettek köre - Gazdasági társaságok, - Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, - Nonprofit szervezetek, - Erdőbirtokossági társulások, - Termelési és Értékelési Szövetség, Szociális szövetkezetek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek, EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. IKT fejlesztések, társadalmi felzárkóztatás, foglalkoztatás KEHOP 5. és 6. prioritás: megújuló energiák és energiahatékonyság (anyag és energiahatékonyságot növelő innovációk, környezetterhelést megelőző alapú technológiai innovációk) MAHOP 1,2,4. prioritások VII.2.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása

Konkrét célok: 56

MUNKAANYAG -

Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének bővítése, a feldolgozóipari vállalkozások versenyképességnek javítása és foglalkoztatásuk bővítése. Ennek érdekében fontos a technológia- és termékfejlesztés, termékek piaci pozícionálásának javítása, illetve az innovációs eredmények hasznosításának ösztönzése.

A mezőgazdasági termékek feldolgozásában különösen fontos a helyi sajátossággal bíró termékek feldolgozottsági szintjének, minőségének és mennyiségének a bővítése. Ennek kapcsán ösztönözni kell a helyi termékek térségi, illetve turistáknak történő értékesítését. Ugyanakkor törekedni kell a termékek exportálására is. A helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek helyben történő feldolgozása. Ehhez kapcsolódó célkitűzés a rossz termőtulajdonságokkal rendelkező területeken a mezőgazdaság diverzifikációja, a feldolgozóipar, kiemelten az élelmiszeripar telepítése és fejlesztése. A feldolgozóipari vállalkozásoknál is cél az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energiahatékony termelési rendszerek fejlesztése. Tevékenységek leírása - integrált zöldség- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó raktározási és feldolgozó rendszerek támogatása - helyi termékláncba illeszkedő húsfeldolgozás korszerűsítése, fejlesztése - finanszírozás javítás, beruházási és munkahely-teremtési támogatások magasabb intenzitással történő nyújtása a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával összhangban - üzemautomatizálás, IKT fejlesztések támogatása a feldolgozóipari vállalkozásoknál - technológiafejlesztés - megújuló energiaforrások hasznosítása a feldolgozóipari technológiákban - szakképzés-fejlesztés, gyakorlati helyek biztosításának ösztönzése, szaktanácsadás - marketing fejlesztése, brand építés - innováció, termékfejlesztés támogatása - termék védjegy rendszer támogatása - fogyasztásnövelő programok megvalósítása, a belső piacon a hazai termékek fogyasztásának 10%-os növelése (pl. a helyben megtermelt egészséges élelmiszerek arányának növelése a közétkeztetésben) - kertgazdálkodás további ösztönzéséhez szükséges képzési, ismereterjesztő programok (pl. kertész klubok, tanácsadási programok) szervezése

Mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipar területi preferenciái: Fejlesztési területek

Preferált ágazatok

Borsodi tengely

élelmiszeripari feldolgozó nagyüzemek a térségi foglalkoztatási 57

MUNKAANYAG központok agglomerációjában koncentrálva termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis (pl. Miskolc) nemzetközi kapcsolatépítés kézműves termékek, élelmiszer alapanyag termelés, piacra jutás vásárhelyszínek, piacok fejlesztése megújuló energia alapú fejlesztések Mezőkövesdélelmiszeripari feldolgozó nagyüzemek a térségi foglalkoztatási Tiszaújváros logisztikai központok agglomerációjában koncentrálva, logisztikai adottságokat központ kihasználva mezőgazdasági kutató bázis (pl. Mezőkövesd) kézműves, népművészeti hagyományos termékek előállításának, piacra jutásának támogatása élelmiszer alapanyag termelés, piacra jutás vásárhelyszínek, piacok fejlesztése megújuló energia alapú fejlesztések Tokaj-Hegyalja, Zemplén

borászat élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva, termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis (pl. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj) nemzetközi kapcsolatépítés feldolgozott termékek (tejföl, túró, tojás, hús, zöldség, méz, lekvár, szörp, pálinka) kistelepülési közétkeztetés fejlesztése helyi termék alapanyagok felhasználásának ösztönzése kézműves termékek, bioenergia hasznosítás

Abaúj-Cserehát

élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis (pl. Encs, Edelény) nemzetközi kapcsolatépítés tradicionális helyi termékek (pl. gyümölcs pálinka, őshonos mintagyümölcsösök, gyógynövények, sajt, lekvár, méz, fa, textil, 58

MUNKAANYAG húsfeldolgozás), helyi termelők által üzemeltetett feldolgozóüzemek támogatása helyi piacok fejlesztése, REL típusú együttműködések ösztönzése megújuló energia alapú fejlesztések Taktaköz

szőlészet-borászat élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva, termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis feldolgozott termékek (tejföl, túró, tojás, hús, zöldség, méz, lekvár, szörp, pálinka) kistelepülési közétkeztetés fejlesztése helyi termék alapanyagok felhasználásának ösztönzése kézműves termékek bioenergia hasznosítás

Lehetséges kedvezményezettek köre - gazdasági társaságok (kkv-k, mezőgazdasági nagyvállalkozások) fiatal gazdálkodók, családi gazdálkodók, őstermelők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatokban VP 6. IKT fejlesztések, társadalmi felzárkóztatás, foglalkoztatás GINOP – nagyobb vállalkozások élelmiszer feldolgozása Leader program folytatása

59

MUNKAANYAG VIII. Prioritás: Turizmus A megyének jó, de még kihasználatlan adottságai vannak a turisztikai fejlesztések terén. Vannak egyedi természeti, kulturális, táji és gasztronómiai értékek, amelyek nemzetközi szinten is vonzerőt jelentenek. Az elmúlt években több fejlesztés célozta meg a turisztikai potenciál kihasználását, de érdemi változás nem következett be. Fontos eredménynek tekinthető, hogy a megye turisztikai kínálatának versenyképességét megőrizte, de további fejlesztések szükségesek, hogy az egyes desztinációk a célcsoportjaiknak komplex szolgáltatás kínálatot tudjanak nyújtani. A társadalmi folyamatok és az utazási szokások kapcsán megfigyelhető tendencia, hogy nő a lakosság egészségtudatossága és ezzel párhuzamosan a természetes, lokális és ellenőrzött értékek, szolgáltatások iránti érzékisége. Ebből kifolyólag egyre többen szeretik a pihenésüket a helyi értékek, kulturális örökség és hagyományok megismerése mellett aktívan eltölteni, illetve jó minőségű helyi ételeket, italokat fogyasztani. Mindezekhez kapcsolódóan az egészségturizmusnak is egyre nagyobb szerepe lehet Magyarország által kínált jó minőségű, de megfizethető szolgáltatásai révén, ami a megyétől északra, keletre lévő országokból élők számára is vonzó lehet. Fontos, hogy a térség illeszkedjen az országos jelentőségű, az aktív (gyalogtúrák, kerékpározás, vízitúrák) és vallási, zarándok turizmusra építő hálózati elemekre, melyeket integrálni kell a desztináció alapú fejlesztésekbe. A termék és szolgáltatásfejlesztésen túl szükséges a szolgáltatók közti együttműködések ösztönzése, a térségi és megyei szintű turisztikai kínálat szervezése, illetve mindezeknek kellően célzott és intenzív marketing tevékenységgel való megtámogatása. A turizmus elsődlegesen a belső erőforrások, mint természeti értékek, kulturális örökségek fenntartható hasznosítása révén segíti elő új szolgáltatások létesítését, illetve a turisztikai vállalkozások hatékonyabb működését. A beavatkozások célja a vendégforgalom bővülése, ami jövedelem és kis mértékben foglalkoztatás bővüléssel is jár a megyében. VIII.1.

Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése

A megye számos turisztikai attrakcióinak vonzerejét felhasználva, meg kell határozni azokat a fejlesztési területeket és specifikus célokat, amelyek a jövő kihívásainak és lehetőségeinek eleget téve megfelelő módon hozzájárulnak az érintett terület gazdasági fejlesztéséhez (pl. vendégéjszaka szám növelésén keresztül). Az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon alapuló fejlesztések megvalósítására. A fejlesztési irányvonal meghatározása során figyelembe kell venni a keleti nyitás országos kezdeményezéseiből adódó jó földrajzi elhelyezkedését a megyének és ehhez megfelelő szakmai, nyelvi felkészültséget kell teremteni a keleti desztinációkból érkező turisták ellátása érdekében. A fizikai turisztikai fejlesztések mellett fontos a humánerőforrás szakmai felkészítése és képzése is a magas szintű fogadási feltételek megteremtése mellett. Konkrét célok: -

A turisztikai látogatottság növelése, így a vendégek és a vendégéjszakák számának növelése, kb. 20 %-kal

-

A turizmusból származó költési hajlandóság növelése 30 %-kal és az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása 10 %-kal.

-

Egyes turisztikai desztinációkra kialakított egyedi vonzerővel jelentkező összehangolt térségi kínálat kialakítása

Tevékenységek leírása Javasolt a turisztikai fejlesztéseket térségenként meghatározni és kezelni. A fejlesztések végleges megtervezésekor figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy olyan beruházásokat (vagy azok együttesét) támogassák, melyek érdemben járulnak hozzá a vendégéjszaka szám és a turizmusból származó bevételek növeléséhez. Ezen belül szükséges kiemelni azokat a fejlesztési elemeket, 60

MUNKAANYAG melyek részei lehetnek egy országos aktív turisztikai hálózatnak, vagy kiemelt műemléki területnek, illetve melyek lehetnek azok a kiegészítő elemek, melyek finanszírozását a területi program biztosíthatja. Beavatkozási területek kiemelt földrajzi térségenként Fejlesztési területek

Példák projektekre, illetve támogatandó turisztikai vonzerőkre, szolgáltatásokra

1. Miskolc térsége

Lillafüred és Diósgyőr turisztikai attrakcióinak a fejlesztése a kulturális és ipari örökségértékek bemutathatóságának javítása, illetve a természetközeli élmények fokozása, így pl. a Csanyik völgy fejlesztése révén Miskolctapolca egészségturisztikai fejlesztése, a települési környezet (klimatikus és egyéb gyógyhely) további rendezésével illetve az egészségügyi szolgáltatások körének bővítésével Miskolc történelmi belvárosának, így pl. az Avasnak a természetközeli élményeket is nyújtó, illetve az örökségértékeket kiemelő fejlesztése

2. Borsodi tengely

Aktív turisztikai hálózatok, így kerékpáros és gyalogturizmus rendszerének kialakítása a Szilvásvárad – Ózd – Aggtelek – Kazincbarcika térségben. Ezen belül építeni kell az elmúlt években fejlesztett kiemelkedő kulturális és természeti értékekre, mint az Aggteleki cseppkőbarlang és térsége, valamint az edelényi kastély. A desztinációba kell beilleszteni a rurális térségek kisebb jelentőségű vonzerőfejlesztéseit, illetve a kreatív iparhoz, ipari örökségekhez kapcsolódó szolgáltatás kínálatot. A lehetséges vonzerő és szolgáltatás-fejlesztések 

Kerékpáros útvonalhálózat fejlesztése, nyomvonal kijelölése, és infrastruktúra fejlesztése a szükséges nagyforgalmú utak mentén, illetve a kapcsolódó elektronikus és hagyományos alapon bemutatott tájékoztatási rendszer kialakítása (pl. a Lázbérci-tó térségében (Szilvásvárad, Aggtelek és a Bükk hegység, illetve Gömöri-dombság és Ózd irányába)



Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése



Rudapitechus látvány központ létesítése és sport turisztikai fejlesztések a bányató körül



Ózdon a Manda projekthez illeszkedve interaktív kulturális bemutató központ létesítése



Kazincbarcika térségében, a BC egykori légo pincében hidegháborús időket korhűen megidéző interaktív kiállítás létesítése



Jósvafő turisztikai központ és gyógyhely fejlesztése



Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés)



Alacsony kategóriájú szálláshelyek korszerűsítése, indokolt esetben létesítése, illetve kempingek létesítése



Desztinációs menedzsment szervezet létesítése és a szervezet marketing és szervező tevékenységének támogatása 61

MUNKAANYAG 3. MezőkövesdTiszaújváros térsége

Kiemelten mezőkövesdi és a tiszaújvárosi termálfürdő kínálatához illesztve 

A gyógy- és termálfürdőkben egyedi arculattal a szolgáltatási színvonal bővítése és minőségének javításához kapcsolódó beruházások o Mezőkövesdi Zsóry Gyógy-és Strandfürdő o Tiszaújvárosi Termál és Strandfürdő, o Bogács

4. Tokaj-HegyaljaZemplén



Mezőkövesden az Unesco listáján szereplő Matyó népművészeti hagyományok területi helyszínét őrző Hadas városrész kulturálisturisztikai kínálatának megújítása – összhangban a Zsóry-fürdő egészségturisztikai fejlesztésével



Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése






Sport rendezvények támogatása Tiszaújváros térségében



Tisza-tó térségben ökoturisztikai programok szervezése



Egészségturisztikai szolgáltatások támogatása



Szálláshelyek korszerűsítése



Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének megújítása és bővítése

Építve Tokaj-Hegyalja világörökségi értékeire, a tokaji bor kiemelt hírnevére, a Zemplén váraira, illetve a Bodrog, Zemplén természeti szépségére 

Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó „BORVIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programban” szereplő projektek megvalósítása (programok, rendezvények, illetve turisztikai attrakciók fejlesztése, valamint a szőlőtermesztéséhez és borászati tevékenység minőségi fejlesztéséhez szükséges beruházások, szakmai programok megvalósítása)



Két kiemelt attrakció, témapark létesítése



Országos aktív turisztikai hálózat részeként o Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése o Bodrog menti turisztikai vízi közlekedéshez szükséges kikötők kiépítése o Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése a Zemplénben



Borutak kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése



Interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi értékekhez kapcsolódóan)



Végardó Fürdőben a gyógy- és termálfürdőkben egyedi arculattal a szolgáltatási színvonal bővítése és minőségének javításához 62

MUNKAANYAG kapcsolódó beruházások és a Megyer-hegyi tengerszem ökoturisztikai fejlesztése)

5. Abaúj-Cserehát

6. Taktaköz



Sárospatakon a Szent Erzsébet kultuszhoz kapcsolódó programok, beruházások megvalósítása és a történelmi belváros fejlesztése (pl. Vármúzeum fejlesztései, középkori tematikus túraösvény és pihenőhely kialakítása, helytörténeti múzeum kialakítása)



Sátoraljaújhely térségében a Magashegyi Sportközpont sport célú turisztikai infrastruktúrájának további bővítése és a térség kulturális és természeti értékeinek turisztikai célú fejlesztése (pl. Bortemplom fejlesztése, Halászcsárda fejlesztése, a Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária és 100. Országzászló felújítása, a Világörökségi Ungvári Pinceköz felújítása)



Magas kategóriájú szálláshelyek létesítése Tokaj térségében



Egészségturisztikai szolgáltatások támogatása Sárospatakon






Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének megújítása és bővítése

Abaúj-Hegyköz térsége a vallási turizmusra, illetve a helyi alapanyagokból készült termékekre (pl. pálinka) építve 

Zarándok turizmushoz kapcsolódó emlékhelyek és közvetlen környezetűk, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése






Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése a Hernád mentén



Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése



Hernád menti turisztikai vízi közlekedéshez szükséges kikötő helyek kiépítése



Alacsony létesítése



Desztinációs menedzsment szervezet létesítése és a szervezet marketing és szervező tevékenységének támogatása






Gyalogos és kerékpáros túraútvonalak létesítése

kategóriájú

szálláshelyek

korszerűsítése,

kempingek

Megyei szintű program a vallási turizmus fejlesztése A megyében áthaladó, meglévő zarándokutak komplex turisztikai termékké történő fejlesztése. Zarándok hálózatokhoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés. Preferált beavatkozási területek: A zarándokútvonalak által érintett turisztikai szolgáltatások fejlesztése (Pl. Engesztelő Zarándokút, Mária Út mentén, Abaúj-Hegyköz 63

MUNKAANYAG térsége vallási turizmus által érintett helyszínei.) Az alábbiakban a desztináció fejlesztésen túl bemutatásra kerül, hogy az egyes turisztikai termékek fejlesztésénél milyen szakmai és földrajzi szempontok hangsúlyozása javasolt: Egészségturizmus: fürdőfejlesztés további piaci szegmentáció figyelembevételével, az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, a határon átnyúló egészségügyi finanszírozás kihasználása. Gyógyvíz „evidence based” kutatása. Ehhez a nyugati orvosláson alapuló bizonyító erejű hatástanulmányok elkészítése szükséges, mely megfelelő bizonyítékot nyújt a fizetőképes külföldi piaci kereslet részére az intézményi szintű (külföldi egészségbiztosító intézmények) finanszírozás érdekében. Elsődleges cél az alkonygazdaság ("Silver economy") a demográfiai szerkezet átalakulásában rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségek kiaknázása, valamint a családi szolgáltatási jelleg erősítése a gyógyhelyek nyújtotta szolgáltatások fejlesztésével. o Preferált beavatkozási területek: Mezőkövesdi Zsóry Gyógy-és Strandfürdő, Tiszaújvárosi Termál és Strandfürdő, Sárospataki Végardó Fürdő, Bogácsi Termálfürdő Örökségi- és kulturális fejlesztések: Világörökségi helyszín komplex desztinációként történő fejlesztése és a szellemi világörökséghez kapcsolódó helyszínek fejlesztése. Az előző programozási ciklus eredményeként megvalósított örökségi és kulturális attrakciók összekapcsolása más turisztikai termékekkel (komplex területi alapú fejlesztések) a tartózkodási idő és a költési hajlandóság növelése érdekében. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége, Matyóföld szellemi öröksége a Hadas városrésszel) kell, hogy kapcsolódjanak. Miskolc történelmi belvárosa és a Diósgyőri vár környezete is jelentős örökségi és kulturális értéket képvisel fejlesztési célok között. A javasolt fejlesztési területek közt kell figyelembe venni a Szögliget-Szádvár örökségturisztikai fejlesztésének a lehetőségét is. Aktív-és ökoturizmus: Az ökoturizmus elemeinek fejlesztése: natúrparkok, tematikus-, öko - és kalandparkok aktív és ökoturisztikai fejlesztése a megyében. A megyei természeti értékek turisztikai attrakcióként történő élményközpontú bemutatása a terület teherbíró képességének figyelembe vételével. Támogatandó továbbá a vízparthoz kapcsolódó turisztikai témájú fejlesztések és a meglévő aktív turisztikai projektek fejlesztése a tartózkodási idő és a vendégéjszaka szám növelése érdekében Vadászturizmus: vadászházak, vadásztatás tárgyi feltételeinek kialakítása. Preferált beavatkozási területek: Várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén térsége; Lillafüred térsége, valamint a Bükk hegyvidéki területe (Ómassa, Lázbérci-tó), Aggteleki cseppkő-barlang térsége, továbbá a Tisza-tó térsége összhangban a szomszédos megyékben tervezett fejlesztésekkel; Gasztronómia és borturizmus: Stratégiai cél a területhez, az agrárhagyományokhoz, a kulturális és történeti örökséghez illeszkedő egyedi kínálat kialakítása és fejlesztése, ami a helyi élelmiszerekre, növényekre / gyógynövényekre, gyümölcsökre, illetve a növénytermesztés és állattenyésztés kultúrájára alapul. Preferált beavatkozási területek: A szőlőjéről és borászatáról híres Tokaj-Hegyalja és a megye gasztrokulturális örökségi értékeivel rendelkező helyszínei. 64

MUNKAANYAG

Turisztikai kerékpárútvonalak fejlesztése: Az érintett terület természeti és kulturális értékeinek megközelítését elősegítő kerékpárutak fejlesztése és új útvonalak meghatározása, meglévő turisztikai attrakciós elemek ökoszemléletű eléréséhez. További beavatkozás javasolt a szemléletformálás, a kerékpáros turizmus marketingjének erősítésében. Preferált beavatkozási területek: EUROVELO 11 nemzetközi kerékpáros útvonal által érintett megyei települések, illetve az egyes desztinációk által kijelölt útvonalhálózatok Lovasturizmus fejlesztése: A lovasturizmus turistafogadás feltételeinek javítása, nemzetközi szinten is érdekes túraútvonalak (kiemelten EUROHORSE) fejlesztése, hálózatosodás feltételeinek megteremtése és elősegítése. Lehetséges kedvezményezettek köre -

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók

-

Önkormányzatok, költségvetési szervek, költségvetési szervek intézménye

-

Egyházak, nonprofit szervezetek


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál TOP 2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A TOP –ban a kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések kapcsolása a GINOPból támogatott országosan kiemelt, nagyléptékű egyedi attrakció-fejlesztésekre.

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 6. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése VIII.2.

Turisztikai szolgáltatások szervezése

A turisztikai attrakciók fejlesztése mellett fontos, hogy az attrakcióhoz kapcsolódó turisztikai -, vendéglátó-, program- és kiegészítő szolgáltatások is megfelelő minőségben és szükség esetén mennyiségben is fejlesztésre kerüljenek. A szolgáltatásfejlesztés célrendszere: látogatói szám növelése, attrakciós fejlesztések térbeli és szolgáltatásbeli összekapcsolása;- a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkentése. A szálláshely mennyiségi fejlesztése helyett a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése és a hiánypótló kapacitások kialakítása kell, hogy a fő szempont legyen, de csak olyan területeken ahol bizonyítható, valós turisztikai hiány mutatkozik és igény merül fel a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére. A vendégek igényeit kielégítő program- és kiegészítő szolgáltatáskínálat kialakításához, a turizmus pozitív térségfejlesztő hatásainak kiaknázásához a szolgáltatások tervezésénél és kialakításánál alapvető szempont, hogy a turisztikai szolgáltatások fejlesztése következtében létrejött munkahelyekre helyben megfelelő képzettségi szintű munkavállaló álljon rendelkezésre. Tevékenységek leírása

65

MUNKAANYAG  Új szálláshely fejlesztése: A megyei szinten bizonyíthatóan szálláshely hiánnyal rendelkező területeken országos jelentőségű meglévő turisztikai attrakciók környezetében.  Meglévő szálláshelyek színvonalának emelése és energiatakarékosságot szolgáló beruházása Lehetséges kedvezményezettek köre Gazdálkodó szervezetek Költségvetési szervek Költségvetési szervek intézménye Egyházak Nonprofit szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál A TOP –ban a kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések kapcsolása a GINOPból támogatott országosan kiemelt, nagyléptékű egyedi attrakciófejlesztésekre.

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1. Vállalkozások fejlesztése VIII.3.

Turisztikai együttműködések szervezése

Fontos a megyei szinten összehangolt turisztikai marketing és értékesítés ösztönző tevékenység megvalósítása, ami igényli megyei szinten egy turisztikai fejlesztési koordinációs és marketing szervezet működtetését. Mindezek mellett fontos a térségi desztinációs szervezetek működése, hogy szervezzék és koordinálják a helyi turisztikai kínálatot, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint ösztönözzék a turizmust segítő kulturális, szabadidős programok indítását, fejlődését. Továbbá a helyi információáramlás szervezésén túl fontos szerepük van a térségi turisztikai marketing szervezésében, összhangban a megyei szinten működő intézményrendszerrel. Szükséges a turizmusban dolgozó munkatársak továbbképzésének szervezése és megfelelő idegen nyelvismeretük elsajátításának támogatása. Beavatkozás földrajzi területe: BAZ megye teljes területe

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1. Vállalkozások fejlesztése – desztináció menedzsment támogatások IX. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása A környezet minősége, illetve biztonsága alapvetően határozza meg a megye fejlődési lehetőségeit, ezért fontos, hogy a környezet állapota megóvásra kerüljön is biztosítottak legyen fenntartható fejlődés szempontjai.

66

MUNKAANYAG IX.1.Ár- és belvízvédelmi beavatkozások Napjainkban egyre fontosabb kérdéskörré válik a klímaváltozás, melynek hatásaihoz alkalmazkodni kell. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási viszonyokban mutatkozik meg, melyek többek közt özönvízszerű esőzéseket, viharokat, magas vízállásokat, aszályos időszakokat jelentenek. Az erre való felkészülés elengedhetetlen, hiszen az okozott károk az élet valamennyi területére hatással vannak (mezőgazdaság, egészség, élővilág, infrastruktúra stb.). Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen. A megyében a vízhálózat meghatározó folyója a Tisza. A megye folyói a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A belvíz, csapadékvíz is állandó problémát jelent, melyek mérsékelhetők megfelelő belvízelvezető rendszerek, csapadékvízelvezetők kialakításával, a célirányos talaj- és belvízgazdálkodással. Jelentős ökológiai hatással bírnak a megye tározói is (jelentősebbek: a Hámori-tó, a Lázbércivíztározó, és a Rakacai-tározó) és tavai is. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics- és homokszűrésű kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata. A túlhasználat kezelése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer használatból eredő szennyezések visszaszorítása. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők a belvizek okozta problémák. Vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetőségét. Konkrét célok: -

A klímaváltozás által is erősített környezeti kockázatokra megfelelő és hatékony megoldások alkalmazása vízgazdálkodás területen, így az árvizek, belvizek, csapadékvizek által okozott károk és a mezőgazdasági termelést sújtó súlyos szárazság megelőzésében


hegyvidéki vízfolyásoknál ár- és belvízvédelmi beavatkozások megvalósítása együttműködve a szomszédos térségek hatóságaival, kiemelten a Tisza mentén o A meglévő árvízvédelmi művek fejlesztése, kiépítése az érvényben lévő előírások figyelembevételével (szerkezeti módszerek). pl.: árvízvédelmi fejlesztések Tisza menti Taktaköz alsó; a Sajó és Hernád völgyében; a 08 01 sz. Sarud-Négyesi, 08.06. sz. Bánréve-Felsőzsolcai, 08.07. sz. Miskolc-Sajópüspöki, 08.08. sz. Hernádnémeti-Hernádszurdoki, 08.09. sz. Hidasnémeti-Bőcsi árvízvédelmi szakasz fejlesztése; Tolcsva-patak árvízvédelmi fejlesztése

67

MUNKAANYAG o Hernád és Sajó folyó településeket veszélyeztető folyószakaszainak rendezése, a mederben lévő lefolyást gátló mederakadályok eltávolítása a nagyvizek biztonságos levezetése elősegítése érdekében, a partok bevédése és helyreállítása o Az árvízvédelmi előrejelző rendszerek, védelmi szervezetek, védekezési erőforrások és módszerek fejlesztése (nem szerkezeti módszerek) o Árvízi szükségtározók kiépítése, vésztározási helyek, lokalizációs vonalak kijelölése és kiépítése pl. Rigós-főcsatorna belvíztározó kialakítása; Hoór-völgyi víztározó rekonstrukciója, az árvízszintek csökkentése érdekében 2 db záportorozó építése (Golop és Abaújkér felett); Geleji, Felsőnyárádi, Zádorfalvai, Domaházi, Szentsimoni, Biriny-völgyi, Borsodszentgyörgyi záportározók rekonstrukciója o Új árvízvédelmi körtöltések építése és a meglévő körtöltések megerősítése és kihosszabbítása a nyílt ártéren lévő településeken. (Hernád bal part töltésfejlesztése; az érvényben lévő előírásnak megfelelő biztonságú árvízvédelmi rendszer kiépítése a 08.09. sz. Hidasnémeti-Bőcsi árvízvédelmi szakasz által érintett Hernád bal parti ártéri öblözetekben) o Nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése o Árvízkockázati veszélytérképek és kockázatkezelési tervek készítése az uniós előírások szerint (az árvízzel, belvízzel veszélyeztetett településrészeken történő építkezések erőteljes korlátozása o Az árvízveszély csökkentése érdekében a megyén áthaladó folyók kotrása o Hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése (pl. Hór patak, Kis–Sajó mente) -

Tározók, záportározók rekonstrukciója, szükség esetén kapacitásának növelése, új tározók létesítése

-

Tározók mezőgazdasági öntözésre történő hasznosítása, öntözési csatornarendszerek kialakítása (pl. Hernádszurdok és Bőcs közötti 60 km-es szakaszon)

-

Belvízelvezető rendszerek kialakítása, meglévők felújítása, illetve a belvizek tározókba történő visszatartása, ezen belül a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), belvízelvezetésének megoldása a szántók művelhetőségének és a települések fejlesztésének elősegítése érdekében

-

A belvízelvezető rendszer működtetése és megfelelő karbantartása, amivel enyhíthetők a belvizek okozta problémák, ennek részeként szivattyútelepek rekonstrukciója

-

Árvíz, szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítása (klimatológiai előrejelzés fejlesztése) és a fejlesztési, illetve a védekezési, valamint kármegelőzést szolgáló beavatkozásokat támogató döntések megalapozása érdekében a klímaváltozás hatásaival foglalkozó adatbázisok fejlesztése, továbbá szükséges a hatékony árvízvédelmi logisztikai rendszerek kialakítása és működtetése

-

Tisza mentén (Cigándi árvíztározó környezete) ár- és belvízvédelem során hagyományos ártéri tájgazdálkodás elősegítése, az ártéri mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használata és az agrárturizmus fejlesztése

Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése, meglévők felújítása

Lehetséges kedvezményezettek köre 68

MUNKAANYAG -

Települési önkormányzatok, ezek társulásai

-

Központi közigazgatási szervek

-

Országos Vízügyi Főigazgatóság

-

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések

fejlesztése

-

települési

fenntartható

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás o 1.1. A klímaváltozás hatásaival és egyes vízgazdálkodással kapcsolatos adatbázisok fejlesztése o 1.3. A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása o 1.4. Állami és önkormányzat árvízvédelmi művek fejlesztése o 1.5. Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése VP 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása o Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos fejlesztések o Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás o Területi vízgazdálkodás VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban HUSK 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére o 2.1.1Víz- és hulladékgazdálkodás, megújuló energia IX.2.

Hulladékgazdálkodás

Az országos átlagot meghaladó aránya ellenére, a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége illetve a hulladékfeldolgozás aránya rendkívül alacsony. A megyében már működő három és a tervezett encsi térségi hulladéklerakók, továbbá a megyén kívüli gazdaságosan elérhető térségi hulladéklerakók hosszú távon biztosítják a szilárd hulladék európai uniós normák és környezetvédelmi előírások szerinti biztonságos elhelyezését és kezelését. Azonban hulladék újrahasznosítást, szelektívgyűjtést, a hulladékok előkezelését, a biológiailag lebomló hulladékok komposztálását, keletkezett hulladék energetikai hasznosítását teljes mértékben egyelőre nem sikerült megoldani.

69

MUNKAANYAG A megyében működik az ENIN Környezetipari Klaszter, illetve az ÉHG köré szervezett klaszter, ami jelzi a hulladékkezelésben és a hulladék újrahasznosításban a területi együttműködés szükségességét. Megoldásra váró feladat a hulladékok keletkezésének mérséklése, a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában további együttműködési projektek szervezése. A megyében az elmúlt fél évszázad nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Az elavult technológiával üzemelő ipari telephelyek, és a környezetszennyező mezőgazdasági tevékenység révén szennyezőanyagokkal, főleg nehézfémmel terhelt területeinek felmérése és kármentesítése elengedhetetlen és sürgető feladat. A talajok nehézfém terhelésével párhuzamosan az emberi tevékenységből adódóan a talajok pH-ja is drasztikusan lecsökkent, mely jelentős környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság és az élővilág számára. Konkrét célok: -

A hulladék mennyiségének csökkentése

-

A keletkező hulladékokból a hasznosításra kerülő hulladék arányának növelése, a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének mérséklése

-

A szennyezett területek kármentesítése és a korábban kármentesített területek időszakos utómonitoring ellenőrzése az újraszennyeződés megakadályozása érdekében


Együttműködés a hulladék újrahasznosításban o A hulladékkezelésben és a hulladék újrahasznosításban a területi együttműködések ösztönzése, párbeszéd kialakítása az önkormányzat valamint az ipari szereplők között a keletkező felesleges energia és a szilárd hulladékok további hasznosítása érdekében. Továbbá annak elősegítése, hogy a hulladékok mennyisége csökkenjen, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzése. Fontos a hulladék ártalmatlanításával szemben az újrahasznosításra helyezni a hangsúlyt (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) valamint az ehhez szükséges infrastrukturális kapacitásokat kiépíteni. (Ezen belül pl. a keletkező hulladék mérséklésének csökkentés érdekében javasolt javító kisműhelyek létesítésének támogatása.)

-

A megyében működő hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű, illetve a szelektív gyűjtés és szállítási rendszerek fejlesztése. o A megyében jelenleg hulladék hasznosítói kapacitás csak a szelektíven begyűjtött hulladékok egyes típusaira van (műanyagok, vas). A jelenleg megvalósulás alatt lévő Miskolci Regionális Rendszerben Hejőpapiban egy 65.000 t hulladék előkezelésére szolgáló mechanikai kezelőhöz hasonlóan a Sajó-Boldva völgyi rendszerben egy hasonló kapacitású mechanikai kezelő megvalósítása o Az Abaúj-Zempléni rendszerben a szelektív hulladékok gyűjtésére egy válogató és szintén egy mechanikai-biológiai kezelőmű megvalósítása o Miskolci Regionális, Sajó-Boldva völgyi, Abaúj-Zempléni regionális rendszerekben a szelektív gyűjtés kiszélesítése és a begyűjtött mennyiség növelése (pl. házhoz menő gyűjtés). A jelenlegi lerakó kapacitás élettartama akár 30 -50 évre növelhető, azonban a szelektív gyűjtés tovább fejlesztése, és az előkezelői kapacitás kiépítése szükséges 70

MUNKAANYAG -

A megyében képződő hulladékból a megvalósuló fejlesztések alapján kikerülő 70-90.000 t és a Heves megyei rendszerből Hejőpapiba kerülő további 25-30.000 t kiválogatott hulladék hasznosítására kapacitás kiépítése. o Hagyományos energetikai hasznosítás lehetne egy új ilyenfajta tüzelőanyaggal működő erőmű megépítése (Tiszaújváros, Miskolc helyszínnel) vagy egy régi erőmű átépítése (Berente, Tiszapalkonya). o A legkisebb beruházási költséggel és a leginkább a hulladékkezelési központokhoz igazodva megvalósítható megoldásnak látszik 3 vagy 4 (Hejőpapi, Miskolc, Sajókaza esetleg Bodrogkeresztúr) helyszínen évi 25-30.000 t előkezelt (válogatott) hulladékot metanollá alakító vegyipari üzem megépítése.

-

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás ösztönzése szükséges szemléletformáló programokkal, illetve szükséges infrastrukturális beruházásokkal (pl. szelektív házhoz menő gyűjtési módszer bevezetése, vagy indokolt esetekben hulladékgyűjtő szigetek kiépítése.) A biológiailag lebomló, szerves hulladékok elkülönített gyűjtése házhoz menő gyűjtés elősegítésével.

-

Hulladékgyűjtő pontok, hulladékudvarok kialakítása (használt termékek, veszélyes hulladékok (toner, elemek stb.) átvételére is.

-

Kármentesítés o A kavics és homokbányászathoz kapcsolódóan törekedni kell a bányászati hulladékok környezetkímélő kezelésére, elhelyezésére. o A szennyezett területek kármentesítése, felszín alatti vizek védelme érdekében. o Korábban kármentesített területek időszakos utómonitoringjának elvégzése, az újraszennyeződés megakadályozása érdekében. Területi programban megvalósítható tevékenységek: o Kárfelmérés és kisebb területen kármentesítés a települések környezeti állapotának javítása érdekében o Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása közösségi összefogással.


Települési önkormányzatok, ezek társulásai

-

Állami vagy önkormányzati többségi tulajdoni gazdasági szervezetek

-

Állami szervezetek

-

Gazdasági társaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése o 2..2 Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések o 3.1. Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése 71

MUNKAANYAG o 3.2. Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o 5.1. Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése IX.3.

Szennyvízkezelés

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz viszonyítva mindig alacsonyabb volt a szennyvíz-csatornázottság, melynek mértéke még kistérségenként is jelentős eltérést mutatott. A csatornázott területeken a bekötési arány átlagosan 55-60%-ra tehető. Az átlagos értékhez képest meglehetősen széles sávban változik a rákötési arány a település jellegétől függően: a kistelepüléseken átlagosan 29%-os, a nagyobb városokban eléri, illetve meghaladja a 80-90 %-ot, míg a többi településen ez az érték 15-85 % között változik, jelentős szórást mutatva. A szennyvizek jelentős része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya azonban lényegesen elmarad az országos arányoktól. A megyében az országos átlaghoz képest az ipari kibocsátás jelentős. Tisztítás nélkül szennyvíz ugyan nem kerül a befogadókba, és a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya is jóval alacsonyabb az országos értéknél. A közművel való ellátottság tekintetében összességében kedvezőtlen a helyzet az AbaújHegyközi, a Bodrogközi és a Szerencsi kistérségben, a csatornázottság szintje nem éri el a megyei átlagot az Edelényi, Encsi, Mezőcsáti kistérségben. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (mód. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) szerint, a 2000 LE feletti terhelésű agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítási határideje alapján 2015. XII. 31-ig a 2000-10000 LE közötti csoport 55 településén kell megvalósítani a szennyvízelvezetési és tisztítási programot. A 2000 LE alatti települések szennyvízelhelyezésének megoldása a megyében 104 települést érint. A Kormány a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29) Korm. rendelete alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a szennyvíz egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről olyan módon, hogy a szennyvíz elhelyezése ellenőrizhetően nem eredményezheti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotának romlását Konkrét célok:  Általános cél a környezetvédelem azon igénye, hogy a települések belterületét mentesítse a tisztítatlan szennyvizek és települési folyékony hulladékok által okozott károk környezetszennyező következményeitől, illetve a talajszennyezés, felszíni és felszínalatti vizek szennyezésének megszüntetése csökkenti a táplálékláncba bekerülő toxikus és rákkeltő anyagok által okozott egészségkárosító hatásokat.  Elsődleges cél az egészségvédelem (járványok, fertőzések megelőzése) az országon belüli közmű ellátottsági különbségek kiegyenlítésének elősegítése, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a talajszennyezés megakadályozása, mérséklése. Tevékenységek leírása -

2000 LE feletti szennyvíz agglomerációkban a szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása, meglévő telepek fejlesztése (pl. Szerencs és Legyesbénye település nem csatornázott településrészeinek csatornázása, Gelej település csatornázása, Sátoraljaújhely 72

MUNKAANYAG csatornahálózat és szennyvíztelep fejlesztése, szennyvíztisztító-telepek fejlesztése: Sárospatak, Kenézlő, Cigánd, Pácin) -

Agglomerációs felülvizsgálatok elvégzése, új agglomerációk kialakítása az alábbi településeken szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás megoldása érdekében: o Hejőkeresztúr és Hejőszalonta települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Göncruszka, Vilmány, Vizsoly, Korlát, Hejce és Hernádcéce települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu és Abaújalpár települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Pácin és Karcsa települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Bánréve, Hét, Serényfalva, Sajópüspöki és Sajónémeti települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Tibolddaróc, Bükkábrány, Kács, Vatta, Csincse, Borsodgeszt települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Hejőbába és Nemesbikk új agglomeráció létrehozása vagy a csatlakozás a Mezőcsáti agglomerációhoz. o Tiszapalkonya és Oszlár települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Egerfarmos, Mezőtárkány települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Girincs, Kiscsécs, Kesznyéten települések részvételével új agglomeráció létrehozása.

-

Agglomerációs felülvizsgálatok elvégzése, települések meglévő agglomerációhoz történő csatlakozása szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás megoldása érdekében: o Muhi település csatlakozása a Körömi agglomerációhoz. o Emőd – Istvánmajor és Adorjántanya csatlakozása az Emődi agglomerációhoz. o Garadna település csatlakozása az Encsi agglomerációhoz. o Hejőkürt település csatlakozása a Tiszatarjáni agglomerációhoz. o Vilyvitány település csatlakozása a Sátoraljaújhelyi agglomerációhoz. o Hollóháza település csatlakozása a Pálházai agglomerációhoz. o Semjén és Kisrozvágy települések csatlakozása a Ricse agglomerációhoz. o Tiszacsermely település csatlakozása a Cigándi agglomerációhoz. o Regéc település csatlakozása a Sárospataki agglomerációhoz. o Szuhakálló és Vadna települések csatlakozása a Kazincbarcikai agglomerációhoz. o Karcsa és Becsked települések csatlakozása az Alsóberecki agglomerációhoz. o Sajóvelezd település csatlakozása a Putnoki agglomerációhoz. o Borsodszentgyörgy agglomerációhoz.

és

Járdánháza

települések

csatlakozása

az

Arlói

o Hangony település csatlakozása az Ózdi agglomerációhoz. Területi programban megvalósítható tevékenységek: 73

MUNKAANYAG -

Kistelepüléseken (jellemzően a 2000 LE alatti agglomerációk) természetközeli szennyvízkezelés megvalósítása, csatornázottság növelése, elsősorban a sérülékeny ivóvízbázisú településeken. o Mogyoróska település, valamint Sima (sérülékeny ivóvízbázis) és Baskó települések csatornázása és tisztítása, o Baktakék, Detek (sérülékeny ivóvízbázis) és Beret településeken csatornabővítés. o Szászfa, Büttös települések csatornázása ivóvízbázisú) szennyvíztelep bővítése

és

Krasznokvajda

(sérülékeny

o Galvács település (sérülékeny ivóvízbázis) szennyvízelvezető hálózat kiépítése. o Bódvalenke (sérülékeny ivóvízbázis) és Becskeháza szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása. -

A csatornahálózatra való rákötés arányának növelése és szükség esetén a meglévő szennyvízelvezető rendszerek fejlesztése, bővítése.

-

Szennyvíziszap kezelésének, hasznosításának optimalizálása, mely kapcsán a szennyvíziszap energetikai célú hasznosításának elősegítése. (pl.: a Borsodvíz Zrt. 18 db szennyvíztisztító telepén keletkezett mintegy 6000 t/év víztelenített szennyvíziszap gyűjtése, egy Szerencsen kialakított központi kezelő telepen történő kezelése, rothasztása, a keletkező gázzal energetikai blokkban villamos- és hőenergia termeléssel és hasznosítással. A Zempléni Vízművek területén a kommunális szennyvízkezelés során kb. 50ezer LEÉ szennyvízből keletkező iszap komposztálása és hasznosítása. )

-

III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás ösztönzése, arányának növelése ott ahol befogadó élővíz érzékeny (pl. állóvizek, kis vízhozamú vízfolyások).

-

A 40 évnél idősebb beton anyagú gravitációs szennyvízvezetékek rekonstrukciója, ami nagymértékű infiltráció, és exfiltráció csökkenést eredményezne, ez jelentős hatással lehetne az energiahatékonyságra, illetve nagymértékben csökkenne a talaj, és talajvíz szennyezésének lehetősége.

-

Az üzemeltetésből adódó másodlagos szennyeződések kizárása, a nagy átmérők kiváltása, illetve az AC csövek cseréje.


Települési önkormányzatok, azok társulásai

-

Víziközmű-tulajdonosok (Magyar Állam, állami vagyonkezelők, állami tulajdonú vagyonkezelők, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vagyonkezelők)

-

Üzemeltetők (állami tulajdonú társaságok is)

-

Víziközmű szolgáltatók (állami tulajdonú társaságok is)


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése o 2.2 Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (2000 LE alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése sérülékeny vízbázison)

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 74

MUNKAANYAG o 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések. ( 2000 LE feletti agglomerációkban) o 2.3. Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel. HUSK 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére 2.1.1Víz- és hulladékgazdálkodás, megújuló energia IX.4.

Ivóvízrendszerek korszerűsítése

Az életminőség, a lakosok egészségi állapota szempontjából meghatározó fontosságú az egészséges ivóvízhez történő hozzájutás biztosítása. Vezetékes ivóvízellátással a megye valamennyi települése rendelkezik (a vezetékes vízellátás közel 100%), a lakások 88%-a csatlakozik közüzemi hálózathoz. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Megyei átlag alatti csatlakozási aránnyal bír az Abaúj-Hegyközi, az Edelényi, az Encsi és az Ózdi kistérség. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Fontos feladat a természetes eredetű arzén szennyezettség és az ivóvizek ammónium tartalmának csökkentése, az elöregedő hálózat rekonstrukciójának megoldása. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet kötelező érvénnyel előírja a szükséges ivóvízminőség javítását azon településeken, amelyek ivóvízellátó rendszerén szolgáltatott víz határérték felett tartalmaz egészségre káros kémiai és bakteriológiai szennyezőket. Konkrét célok:  Az életminőség javítása a minden szempontból megfelelő – egészséges és élvezhető minőségű ivóvíz folyamatos biztosításával. Meg kell előzni a kifogásolható minőségű víz fogyasztásából eredő egészségkárosítást.  A jó minőségű ivóvíz értéknövelő tényező, növeli a települések vonzerejét elsősorban a turizmus, de a gazdaság egyéb szereplői körében is. Tevékenységek leírása -

Ivóvízminőség javítás (pl. Sátoraljaújhelyi ivóvízbázis szabadszénsav tartalmának csökkentése) o Trizs és Ragály településeket ellátó kút esetében a vas-mangán problémákon felül, folyamatos ammónia határérték túllépés jelentkezik, illetve a kitermelt víz mennyisége se minden esetben elégséges a két település ellátására. Javasolt Zádorfalva felé bekapcsolni a regionális vízellátó rendszerbe. o Arló és Borsodszentgyörgy vízellátása kevert vízzel biztosított, mely egy része az arlói kutakból, másik része a regionális rendszerről átvett vízből áll. A kutakból kitermelt víz magas ammónia tartalmú. Javasolt a két település rákötése a regionális rendszerre Járdánházai átadási ponttal. o Domaháza vízellátását biztosító kútból kitermelt vízben folyamatos ammónia problémákkal küzd. Javasolt egy pályázat keretein belül ammóniamentesítő létesítése a víztermelő telepen. 75

MUNKAANYAG o Nekézseny település ellátását szolgáló kútból kitermelt víz folyamatosan határérték felett alakul a vas mennyisége, illetve nem mindig biztosított a megfelelő mennyiségű víz kitermelése. Javasolt Dédestapolcsány irányából a regionális rendszerre történő rákötése a településnek. o Hangony település vízellátásának biztosítása. -

Biztonságos ivóvízellátás (pl. Megyerhegyi víztározó összekötése a Sárospataki vízelosztó hálózattal, Sátoraljaújhely 1. víztározó medencéjének felújítása)

-

Regionális ivóvízhálózatok kialakítása. o Zemplén térségében több betáplálású kör ivóvízvezeték kiépítése) o Szőlősardó település vízbázisának vízhozama ingatag, így javasolt Égerszög településsel való összekötése, a folyamatos, kiegyenlített és biztonságos vízellátás érdekében.

-

Azbesztcement csövek cseréje KPE anyagú ivóvíz vezetékre a megye azon településein, melyeknél a 70-es, 80-as években létesült azbesztcement ivóvízhálózat, ahol csövek magas életkorából eredően igen gyakoriak a csőtörések és magas a szolgáltatási veszteség KPE anyagú ivóvíz vezetékre.

-

Ivóvíz rendszerek energiaköltségének csökkentése, kapacitás-optimalizálás, illetve a hálózati veszteségek minimalizálása (pl. meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója (azbesztcsövek, kapcsolódó szerelvények cseréje, ólomkioldódás minimalizálása), mivel a csövek életkorából eredően igen gyakoriak a csőtörések és magas a csőhálózati ivóvízveszteség.

-

Vízkivételi és –tisztítási technológiák fejlesztése.

-

A regionális összekötő vezetékek kiépítése, a meglévő vízbázisok figyelembe vételével a szabad kapacitások kiaknázásával. (saját vízbázissal rendelkező, de kockázatoknak kitett területek is)

-

Szemléletformálási programok az ivóvíz hatékony gazdálkodására (esővizek használata öntözésre, „barnavizek” hasznosítása nem fogyasztási célú hasznosítása a háztartásokban)



-

Víziközmű-tulajdonosok (Magyar Állam, állami vagyonkezelők, állami tulajdonú vagyonkezelők, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vagyonkezelők)

-

Üzemeltetők (Állami tulajdonú társaságok is)

-

Víziközmű-szolgáltatók (Állami tulajdonú társaságok is)


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése o 2.1. Ivóvízminőség javítás ivóvízkezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával HUSK 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére

76

MUNKAANYAG o 2.1.1Víz- és hulladékgazdálkodás, megújuló energia IX.5.

Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitásunk meghatározó részét képezik. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggtelekikarszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. Az állam az önkormányzatok, és a helyi közösségek alacsony teherviselő képessége miatt az állagmegóvási és helyreállítási munkák elmaradnak, amely a kulturális örökségek állapotában sok esetben romláshoz vezet. Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló épületek hasznosítása a megfelelő módon történhessen, méltó funkciót kapjanak a helyi közösségek életében, mely visszahat a közösségek összetartó erejére, települések népességmegtartó erejére és a társadalmi folyamatokra. A megye számára a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása is fontos feladatot jelent, így a városi, vidéki épített, kulturális és táji örökség megőrzése és látogathatóvá tétele, az azokhoz való hozzáférés javítása. Fontos szempont a közösségek szemléletformálása, az örökség, mint lehetőség integrálása a köztudatba, az ezekhez szükséges oktatások, képzések megvalósításával. A kulturális és természeti örökség fejlesztése hozzájárul a vonzó és biztonságos környezet megteremtéséhez, ahol a tartalmas szabadidő eltöltése biztosítottá válik, ezáltal a települések népesség megtartó ereje növelhető. Az Európai Táj Egyezményben foglaltakkal összhangban cél a megye természeti kulturális környezetének megőrzése, hiszen „az európai tájak minősége és sokfélesége közös érték, és fontos cél, hogy védelme, kezelése és tervezése céljából az érdekeltek együttműködjenek”, továbbá „a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik.” Konkrét célok -

A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása, a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása.


Természeti értékek védelme o A megye biológiai sokféleségének, így ritka növényfajai és állatfajai életterének, élőhelyének megóvása, a helyi védelem alá vonható természeti területek, értékek számának növelése. o Állóvízi és forrásláp élőhelyek és hozzájuk kötődő élőlények források védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén három megyében.

77

MUNKAANYAG o A Tarna Lázbérc Tájegység vízfolyásain és állóvizein az ökológiai állapot javítása (A Bán-patak alsó és a Szentgyörgyi-patak felső szakaszán a természetesség növelése, a Verőlápai-tó vízkormányzásának javítása/megteremtése.) o Barlangok megóvása, látogathatóvá tétele. Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Örökség értékek megóvása és fenntartható hasznosítása o A kistelepüléseken a kulturális örökség értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot fenntartása (pl. üres épületek közösségi, gazdasági, turisztikai célra való hasznosítása), ami egyrészt foglalkoztatást biztosít a helyi lakosoknak, illetve megőrzi a vidék vonzerejét is. o Kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása. o A megye világörökség-várományos területére vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósítása „Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai”munkacímű, megyeés lehetőség szerint országhatárokon átnyúló, hálózati jellegű helyszínekkel. Az érintett települések Borsod-AbaújZemplén megyében: Szalonna, Rásonysápberencs, Berzék, Radostyán, Mályinka, Zubogy, Berente o A hagyományos vidéki életmódhoz, a természetközeli területhasználathoz és tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji környezet fenntartható módon, a helyi szereplők bevonásával történő helyreállítása, megőrzése és élményszerű bemutatása. -

-

Települési infrastruktúra (pl. közterek, gyalogos útvonalak) közösségszervezés célú fejlesztése, különösen a települések találkozási (kereskedelmi) pontjain, illetve az értékes zöldfelületek megóvása, fejlesztése, amelyek rekreációs célú programoknak is helyet adhatnak (pl. sportpályák, futó és kerékpáros sávok, játszóterek kialakítása). Városok esetén a zöldfelületek bővítésére különös figyelmet kell fordítani.

Szemléletformálás o Kulturális és természeti örökségi elemek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségét, megismerhetőségét, befogadást segítő, élményszerű bemutatása. o A környezettudatosság széles körű elterjesztése már az iskolában és a felnőtt kis közösségekben, a fenntartható életmód és fogyasztás elterjesztése. o A közösségek szemléletformálása, az örökség, mint lehetőség, szükséges oktatások, képzések integrálása, az örökségi helyszíneknek közösségformáló erőként való hasznosítása. o A védett természeti értékek megismertetése a lakossággal. A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása.

-

Tokaj-Hegyalján a világörökségi kultúrtáj magterületének kibővítése, valamint a védőövezet-bővítés lehetőségének megvizsgálása szükséges.



-

Civil szervezetek 78

MUNKAANYAG -

Egyházak és egyházi intézmények

-

Nemzeti park igazgatóságok

-

Védett természeti területek természetvédelmi kezelésében érintett központi költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok)

-

100%-ban állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése o 2.2. Megnövekedett turisztikai költés a természeti és kulturális örökségek gazdaságilag fenntartható, a környezettel harmonikusan megvalósuló fejlesztése révén

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 4. Természeti és kulturális örökség megőrzése KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések o 4.1. A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások o 4.2. A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása o 4.3. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok o 4.4. A hazai Natura 2000 területek hálózat egységes szemléletben, a helyi közösségek bevonásával történő bemutatását szolgáló mintaprojektek MAHOP 1. Halgazdasági hasznosítású természetvédelmi fejlesztések HUSK 2.2. Közös természetvédelmi tevékenységek o 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek (Természeti értékek védelme, környezettudatosság növelése) IX.6.

Tájrehabilitáció

Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely 79

MUNKAANYAG megakadályozza a termőréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdősítés, azaz a megfelelő területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelőző racionális területhasználat megőrzésére, kialakítására ösztönöz. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. Konkrét célok -

A bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területeken tájrehabilitációs akciók megvalósítása

-

A vízerózió és szélerózió megakadályozása racionális területhasználattal, illetve tartós növényborítottság kialakításával (pl. gyepesítés, erdősítés)

-

Ártéri tájgazdálkodás elterjesztése, különösen a Tisza menti térségekben


A táj-rehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek rehabilitációja, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc - Kazincbarcika – Edelény - Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében található.

-

A szél- és vízerózió elleni védekezés, tartós növényborítottság kialakításával, gyepesítés, erdősítés.

-

A vizes élőhelyek ökológiai táj-rehabilitációja. o Holtmedrek ártéri vizes élőhelyek rehabilitációja vagyonkezelésbe vétele a Sajó mentén o A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelemhez illeszkedve hagyományos ártéri tájgazdálkodás folytatása.

-

Tájrehabilitációs beavatkozások összehangolása, hogy a zöld infrastruktúra fejlesztésekhez illeszkedve egységesen legyen képes kezelni a klímaváltozás, természetvédelem, erózió és vízgazdálkodás kérdéseit.



-

Civil szervezetek

-

Egyházak és egyházi intézmények

-

Nemzeti park igazgatóságok

-

Védett természeti területek természetvédelmi kezelésében érintett központi költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok) 80

MUNKAANYAG -

100%-ban állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések o 4.1. A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások o 4.2. A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása o 4.3. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok HUSK 2.2. Közös természetvédelmi tevékenységek o 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek (természeti értékek védelme, környezettudatosság növelése) IX.7.

A levegő- és zajszennyezettség csökkentése

Az EU 2005-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiáját, valamint ez alapján 2008-ban megszületett az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv, amely a hazai levegőtisztaságvédelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgál. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra előírt célok teljesítéséhez az EU területén az SO2-kibocsátást 82%-kal, az NO2 kibocsátást 60%kal, a VOC-t 51%-kal, az NH3-at 27%-kal és a primer PM2,5-t 59%-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. A levegő minőségét napjainkban elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe lehet a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. Az ipari kibocsátások hatása – a szigorú követelmények életbe lépésével és ezek betartásával – csökkent. Az utóbbi évek mérési adatai azt mutatják, hogy a megyében a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben. A megyében található PM10 és NO2 nagykibocsátó telephelyek nagy többsége megszűnt. Tiszapalkonyán és Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES Erőmű, melyek 50 MW feletti tüzelőberendezéseket üzemeltettek és tevékenységük során jelentős volt az NO2 és por-emissziójuk. Sajókeresztúrban 2013 februárjában felfüggesztésre került a BÉM Zrt. tevékenysége. Miskolcon a DAM 2004 Kft 2009-ben, a Holcim Zrt. 2011–ben szüntette be a tevékenységét, a korábbi kohászati üzemhez tartozó halna, melyet az Eurofém Halna Kft üzemeltetett, 2009 évben rekultivációra került. Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében végrehajtott beruházások Miskolcon: -

geotermikus rendszer kiépítése a Miskolc belvárosi körzet hőellátására

-

1 db biomassza kazán létesítése a Diósgyőri és Bulgárföldi körzet hőellátására

Konkrét célok: -

Lakosság fűtési, égetési célú tevékenységéből következő szállópor koncentráció csökkentése 81

MUNKAANYAG -

A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szállópor terhelés) csökkentése az alternatív, környezetkímélő üzemanyagok használata és a közösségi közlekedési rendszerek eszközállományának továbbfejlesztése révén, illetve a települések központi részein a gépjárműhasználat, autóbusz-közlekedés csökkentése racionális szervezéssel

-

Ipari létesítmények által kibocsátott szállópor csökkentése


Lakossági kibocsátások csökkentése, ellenőrzése: o Meg kell szüntetni az avar- és kerti hulladékok égetését, be kell vezetni ezek szervezett begyűjtését, elszállítását és komposztálását o Ki kell dolgozni a lakossági tüzelőanyag felhasználás ellenőrzését. o Biomassza alapú fűtési rendszereket elsősorban csak 5 MW alatti kiserőműveknél javasolt alkalmazni a szállópor koncentráció megelőzése érdekében

-

A közlekedési eredetű emissziók csökkentése: o A városok központi részein az autóbusz közlekedés csökkentése racionális szervezéssel, pl. végállomások áthelyezésével o Városokat, városközpontokat elkerülő utak építése – 26-os út menti elkerülő utak fejlesztése o Elektromos meghajtású járművek rendszerének elterjesztése (pl. helyi és helyközi közösségi, közcélú közlekedésben pl. a levegőszennyezéssel erősen érintett Sajó völgyben)

-

Ipari kibocsátások csökkentése: o Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag-váltást, amennyiben bizonyított, hogy alkalmazása emisszió csökkenést eredményez. o Szállópor kibocsátás fokozott nyomon követése és a szűrőberendezések hatékonyságának javítása


Önkormányzatok

-

Vállalkozások


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely KEHOP 3. Hulladékgazdálkodás KEHOP 3. Levegő és zajvédelem KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása - Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése GINOP – Vállalkozás-fejlesztés, illetve vállalkozások energiahatékonyságát javító intézkedései

82

MUNKAANYAG X. Bányászati projektek A bányászati tevékenység fejlesztése elősegíti a megyében található természeti kincsek felhasználását, illetve az energetikai célú hasznosítását, ami hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez és egy hagyományos szakmakultúra megőrzéséhez. A bányászati tevékenységek újraindítása, illetve folytatása során fokozottan figyelemmel kell lenni a természetvédelmi értékekre, illetve a környezet-szennyezés mérséklésére ezért törekedni kell olyan bányászati, illetve szénhasznosítási technológiák, szállítási módok alkalmazására, amelyek lehetőség szerint legkisebb mértékben terhelik a környezetet. X.1. Szénbányászat Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz és az ahhoz kötődő iparágakhoz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentős szénvagyonunk miatt a szenet a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerűnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglévő infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb (100-200 MW teljesítményű) erőművekben történne, részben 16-18 db 1-4 MW teljesítményű kisközösségi fűtő, vagy kombinált (gőz, villamos energia) erőművet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindítására, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövőben. Már most az „utolsó órában” van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt munkaerő bevonásán túl már jelentős számú munkaerő képzésére is szükség van. Fontos, hogy a bányászati tevékenységek során olyan technológiák és művelési módok kerüljenek alkalmazásra, amelyek minimalizálják a beavatkozások hatásait, segítik a területek újrahasznosítását (mint például a folyamatos, a bányaműveléssel lépést tartó tájrendezés). Emellett a közösségi nyersanyag politikával összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a reciklált (újrahasznosított) nyersanyagok fokozott igénybevételére. A finanszírozást tekintve az Európai Uniós forrásokat a kitermelt ásványi anyagok továbbfelhasználásának támogatására lehet felhasználni (pl.: erőművek fejlesztése, létesítése, képzések támogatása). A bányanyitásokhoz, újranyitásokhoz szükséges finanszírozást állami központi költségvetésből szükséges megoldani. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A megye ásványkincseinek bányászati szempontú kapacitás felmérése. Lehetséges felvevő piacok felkutatása és azok szükségleteinek felmérése. A bányanyitásokhoz szükséges szervezeti és finanszírozási háttér meghatározása. A meglévő kapacitások bányászatának költség-hatékonysági számításai a piaci szükségleteket és a lehetséges ásványi anyagnyerő helyeket figyelembe véve. Környezetbarát technológiák (pl.: tisztaszén technológia, hulladék együttégetés) tervezése, alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata.

-

A bányák újranyitásához és a kitermelt ásványi anyagok felhasználásához szükséges szakképzett humánerőforrás biztosítása. (pl.: vájár képzések indítása, Miskolci Egyetemmel együttműködés kialakítása)

-

Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedő komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása. A program révén a 83

MUNKAANYAG képzetlen munkaerő foglalkoztatásnak elősegítése, illetve az energia-előállításhoz, valamint felhasználáshoz kapcsolódóan a helyi gazdaság megerősítése o A bányászat kapcsán a Bükkábrányi lignit bánya termelésének folytatása, további lignit kutatások megvalósítása a megyében (pl. Edelény térségében). A Bükkábrányi bánya mellett haladó 2 nyomtávos villamosított Budapest-Miskolc vasúti fővonal sebességnövelő felújításánál figyelembe kell venni az ásványvagyon kitermelhetőségét, ami nyomvonal módosítását jelenti. o Három új barnaszénbánya megnyitása Farkaslyuk (tanbánya), Dubicsány és Tardona (mélyművelésű bányák) térségében és a szükséges kapcsolódó szakképzések újraindítása; o A lakosság és a közületek széntüzelésre történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását; o A szénbányászatra építve vegyes tüzelésű villamos-energiatermelő erőmű indítása; o Egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászata és alkalmazásuk fejlesztésének ösztönzése (pl. Rudabányán, vagy perlit bánya Pálházán); o Az új kavics és homokbánya nyitásakor törekedni kell a környezet közlekedési eredetű terhelésének mérséklésére, valamint a művelés által érintett, felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére. Biztosítani kell a bányászati technikák és bányászati hulladékok környezetkímélő kezelését, elhelyezését; o A bányászati tevékenységek korlátozása, illetve beszüntetése a kiemelt turisztikai vonzerőt képviselő - különösen a világörökségi - területeken. Lehetséges kedvezményezettek köre -

Bányákat üzemeltető gazdasági társaságok

-

Térségi Munkaügyi Központ

-

Gazdasági társságok

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés (Nem a megye felelősségébe tartozó beavatkozások)

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 3.2. Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában KEHOP 5.1. Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöld áram termelés elősegítése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése Egyéb finanszírozási lehetőségek Egyéb források: központi költségvetés

84

MUNKAANYAG XI. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása Stratégiai célok

Prioritások

1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

1. Kutatás-fejlesztés és innováció 2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás

2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

3. Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása

4. Közlekedés, a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása

4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 7. Turizmus

5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

5. Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése



XII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek Az ágazati programok finanszírozási szerepe bemutatásra került a prioritásokon belül az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan. Az ágazati és területi operatív programok tartalmának pontos meghatározása után lehet pontosítani, hogy mely tervezett intézkedések, mely programok finanszírozásával valósulhatnak meg. XIII. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja Az egyeztetési szakaszban készül a programra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat, ami befolyással lesz a program tartalmára, illetve a megvalósuló partnerségi egyeztetések dokumentációja. XIV. A végrehajtás rendszerének bemutatása Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük A végrehajtásban közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) szabályozza: „27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. és 13. § szabályozza. E feladatokon belül a megyei önkormányzat a területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek érdekében az érintettek bevonásával széles körű partnerséget szervez. A partnerségben részt vesznek a dekoncentrált állami szervezetek, a Kormányhivatal, a helyi önkormányzatok, azok társulásai, civil szervezetek, gazdasági érdekképviseletek és együttműködések, a Miskolci Egyetem és további szakmai szervezetek, intézmények. Ehhez kapcsolódóan a törvényből az alábbi feladatokat emeljük ki, melyek meghatározóak a megye fejlesztési koncepciója, illetve az ahhoz kapcsolódó megyei programok és alprogramok megvalósítása során. A megye: A területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása részeként 85

MUNKAANYAG o kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye területfejlesztési programját a megyei jogú város önkormányzata bevonásával o részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában o előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció, valamint az operatív program kidolgozásában o részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában o tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása o nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és program végrehajtását o a megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról o monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában o figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását o monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában o dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról o a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt A véleményező és értékelő feladatokba bevonja a megyei önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása o összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, o területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, o a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, o szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, o a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, 86

MUNKAANYAG o vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, o kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, o a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: o dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, o összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, o egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, o a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, o elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, o a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, o összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, o külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, o nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, o ösztönzi a települési önkormányzatok kidolgozására és megvalósítására,

összefogását

vidékfejlesztési

programok

o a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok a területi operatív program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen: o közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében, o külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, o közreműködik a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában. 87

MUNKAANYAG A fejezet a kormányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. Az 1600/2012 Korm. határozat a megyei önkormányzat szerepét illetően az alábbi feladatokat határozza meg: o A területi operatív programok tervezésében biztosítani kell a megyék (megyei önkormányzatok) hatékony közreműködését; o Előírja, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében a 2014-20-as források területi koordinációja kapcsán. A fentiek alapján született meg a Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. A kormányhatározat a következőeket határozza meg: -

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során gazdaságfejlesztésre a forráskeret 26,9%-a kerül meghatározásra.

-

A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósul meg figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket: o megyei szint, o megyei jogú város szintje, valamint o várostérség és megyei jogú város térségének szintje, (a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történik)

-

A TOP keretében a megyében a különböző területi szinteken folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltenek be.

-

A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezik el a TOP által meghatározott keretek között, így ezen belül a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végzik el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között.

A program végrehajtásában meghatározó szereplő a fentiek alapján a megyei közgyűlés és a hivatala. A TOP részeként igényelt és a fentiekben a megye, illetve Miskolc városa által kidolgozandó programoknak a program megvalósításában jelentős szerepük lesz, meghatározzák a jövőbeni projektek támogatási kereteit. A TOP megvalósításában a megyei önkormányzat tulajdonában lévő regionális fejlesztési ügynökség tölti be a közreműködő szervezeti szerepet (támogatás-bonyolítás: támogatási szerződéskötés, projekt pénzügyi elszámolás és kifizetés, projekt monitoring). A fenti szervezeteken túl a megvalósításban még részt vesznek mind azon kormányzati szervezetek és önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok, akik kedvezményezettként meg vannak jelölve a programban. Az, hogy valójában mely szervezetek vesznek részt még a jövőben a támogatások további felhasználásában a megyében, az az egyes intézkedéseknek a finanszírozási programok részletes elvárásaitól is függ.

88

MUNKAANYAG A törvényi felhatalmazáshoz kapcsolódóan még nem láthatók, hogy a jövőben a megyének, illetve a regionális ügynökségnek pontosan milyen szerepe lesz az ágazati programok és a vidékfejlesztési program megvalósításában. Ennek oka, hogy ezen programok végrehajtási intézményrendszerét még nem dolgozták ki és nem fogadták el. Partnerség a végrehajtásban A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program) A programok végrehajtása kapcsán készülő éves monitoring, illetve értékelési jelentéseket a közgyűlés a szokott rend szerint nyilvánosságra hozza és annak megismerését a széles közvélemény számára lehetővé teszi. A jelentések összeállításába bevonja mindazon szervezeteket, akik a megyei programhoz kapcsolódóan részt vesznek a finanszírozási (pl. operatív) programok megvalósításában. XV. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; Mivel a stratégiai program 7 évre vonatkozik, ezért azon végrehajtási és finanszírozási rendszerek kerültek figyelembe vételre, melyek 7 évre előreláthatóak. Jelenleg ezek alapvetően az EU társfinanszírozású (operatív) programokhoz kapcsolódó rendszerek. A program finanszírozási keretfeltételeit meghatározzák az állami és a megyei önkormányzat költségvetésben rendelkezésre álló fejlesztési források. A 2017-13. évi támogatási időszakhoz hasonlóan a programozási időszakra előretekintve 2014-2020 között is meghatározó lesz az EU által társfinanszírozott programok szerepe a fejlesztéspolitikában. Az EU finanszírozású úgynevezett operatív programoknak két típusát lehet megkülönböztetni: az ágazati és területi alapon szervezett programokat. Finanszírozás 2014-20 Ágazati operatív programok Gazdasági (GINOP)

Közlekedési (IKOP)

Környezeti és energetikai (KEHOP)

Területi operatív program Emberi erőforrás (EFOP)

Vidékfejlesztési (VP)

Megvalósítás: ágazati minisztériumokon és közreműködő szervezeteken keresztül

Terület- és település-fejlesztés (TOP) Megvalósítás: megyék és MJV-k bevonásval -RFÜ közreműködő szervezete révén

A végrehajtási finanszírozási eljárásrendet végül meghatározzák a megyei stratégiai programot finanszírozó egy ágazati, vagy területi operatív programok eljárásrendjei, melyek a jövőre nézve még nem ismertek. A megyei önkormányzatnak az operatív programok tervezéséhez kapcsolódó kormányhatározatok alapján elsődlegesen a területi és település-fejlesztési operatív programban lehet befolyása a XIV.1 fejezetben leírtak alapján. A fejezetben szereplő források csak az operatív programok tervezetei (Az Európai Bizottságnak hivatalosan benyújtott változatok) alapján észültek el, azok még változhatnak a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) való tárgyalásai, illetve az operatív programoknak az EB általi lefogadásának eredményeként. A vonatkozó kormányhatározat alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve Miskolc számára elérhető forrásokat a következőkben lehet összefoglalni: 89

MUNKAANYAG

Területi szereplők bevonása az OP megvalósításba Terület- és település-fejlesztés (TOP) és prioritásai

Gazdaság-fejlesztés (benne turizmus)

Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

BAZ megyei program 44 195,7 mFt (ERFA)

BAZ megyei program 5 314,0 mFt (ESZA)

Energetikai beruházások (pl. önkomrányzati tulajdonú épületek), kisebb közösségi közlekedési infrastruktúra

Települési környezet (zöldterület-fejlesztés, csapadékvízelvezetés, egyéb közterületi fejlesztés stb…)

Vidék-fejlesztési (VP) Alapellátást nyújtó eü és szociális intézmények fejlesztése, szociális célú településrehabilitáció

BAZ megyei program kistérségi megosztással: 27 238,6 mFt

Miskolc MJV városi program 30 mrd Ft

Közösségvezérelt helyi fejlesztések CLLD (leader típusú program) (pl. kisebb gazdaságfejlesztési programok)

Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) vidéki gazdasági sé szociális fejlesztés

egyéb vidékfejlesztés (mikorvállalkozások, kisebb turisztikai támogatások, közösségi tér, stb..)

Agrárgazdaság ot érintő beruházások

kb. 40 000 mFt országosan (nincs megyei leosztás)

VP 5%-a országosan kb 55 mrd Ft (nincs még megyei leosztás)

170 mrd Ft országosan

kb 1020 mrd Ft országosan

CLLD programok kistérségekre (városok és falvak együttműködésében)

7 évre a TOP részeként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű gazdaság- és kapcsolódó humán témájú operatív jellegű fejlesztési program forrásainak indikatív összege: ERFA 44 195,7 mFt; ESZA 5 314,0 mFt; összesen: 49 509,7 mFt. A TOP részeként a megyei önkormányzat koordinálásával történő járási projektcsomagok költségvetése a következő:

90

MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén

Cigándi

1 094,8

Borsod-Abaúj-Zemplén

Edelényi

1 791,6


Encsi

1 310,7


Gönci

1 219,3


Kazincbarcikai

3 042,7


Mezőcsáti

1 029,5


Mezőkövesdi

2 123,2


Miskolci

3 243,8


Ózdi

2 598,4


Putnoki

1 211,1


Sárospataki

1 439,4


Sátoraljaújhelyi

1 345,7


Szerencsi

1 958,6


Szikszói

1 144,8


Tiszaújvárosi

1 704,7


Tokaji

Borsod-Abaúj-Zemplén összesen

980,3 27 238,6

A tervezés során a kistérségi szintre allokált forráskerettől 10%-kal el lehet térni az adott kistérség tervezett költségkeretéhez viszonyítva.

91

MUNKAANYAG Az ágazati programokban a megyei fejlesztésekre rendelkezésre álló forrásokat megbecsültük. A becslés alapja az AROP program kapcsán kiadott „Megyei Iránymutatásban alkalmazott forráselosztás elv. Az Iránymutatásban „egy adott megyére jutó fejlesztési forrás = a teljes fejlesztési forrás népességarányos allokációja * a megye egy főre jutó GDP értékének átlagtól való eltérésének reciproka”. A fenti elvet alkalmaztuk a GINOP, IKOP, és EFOP tekintetében. A KEHOP esetében más arányokkal számoltunk, mivel a Kohéziós Alap kapcsán a KMR régióra is jut forrás. Ezen program kapcsán a népszámlálás (2011.) adatai alapján a megyék lakosságszámának arányát vettük figyelembe a becslésnél. Fontos kiemelni, hogy ettől a valós arányok, igények eltérhetnek, attól függően, hogy egy-egy szakterületen az adott megyében mekkora, milyen jellegű feladatot kívánnak megvalósítani, illetve mekkora problémát kívánnak kezelni. A program egyeztetése során feladat, hogy megfelelő tartalmi indoklással és kapcsolódó indikátorokkal indokolt legyen az egyes szakterületen a megye számára elérhető, a becslésnél akár magasabb forrás elérése. A táblázat (2014.06.25. napi) MNB középárfolyam (306,12 Ft/Euro) alapján került kiszámításra. A Partnerségi Megállapodás szerint az összes uniós támogatás 24.999.449.476.- EUR. Forintra átváltva 7.652.831.473.593.- Ft, azaz 7.652,83.- Mrd Ft az MNB árfolyamon történő átváltást követően

92

MUNKAANYAG A fentiek alapján az alábbi keretösszegekkel lehet előzetesen számolni. Az alábbi táblázat egy becslést tartalmaz, a megyei fejlesztések finanszírozására kötelezettségvállalást nem jelent. PRIORITÁSOK GINOP Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 2. Tudásgazdaság fejlesztése 3. Infokommunikációs fejlesztések

1.

Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, 4. az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati 5. alkalmazkodóképesség fejlesztése 6.

Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Összesen

EFOP 1. Társadalmi együttműködés erősítése Infrastrukturális beruházások a társadalmi 2. együttműködés erősítése érdekében 3. Gyarapodó tudástőke Infrastrukturális beruházások a gyarapodó 4. tudástőke érdekében Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint 5. társadalmi innováció és transznacionális együttműködések Összesen

Finanszírozási Alap

17,67%

ERFA

439,34

48,34

18,85% 6,22%

ERFA ERFA

468,68 154,65

51,57 17,02

8,19%

ERFA

203,63

22,40

22,80%

ESZA

566,89

62,37

26,28%

ERFA

653,42

71,89

2 486,37

273,58

100,0%

Forráskeret (Mrd Ft)

Megyében elvileg megvalósítható érték (Mrd Ft)

Arány OP-n belül

36,82%

ESZA

287,71

31,65

19,64%

ERFA

153,46

16,88

25,46%

ESZA

198,94

21,89

16,88%

ERFA

131,90

14,51

1,20%

ESZA

9,38

1,03

781,39

85,97

KA

271,92

29,92

KA

323,66

35,61

104,18

11,46

27,00

2,97

258,81

28,48

985,58

108,44

100,00%

KEHOP 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 2. 3. 4. 5.

Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés Települési hulladékgazdélkodással és kérmentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi és élővlág-védelmi fejlesztések Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök Összesen

27,6% 32,8% 10,6% 2,7% 26,3%

KA ERFA KA ERFA KA

100,0%

IKOP 1.

Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti 2. elérhetőség javítása Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, 3. elővárosi vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, 4. elővárosi vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása Összesen VP A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki 1. térségekben

2.

3.

4.

5.

6. 7.

A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása Az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Technikai segítségnyújtás Összesen

29,0%

KA

264,26

29,07

42,3%

KA

385,44

42,41

3,8%

ERFA

34,74

3,82

25,0%

KA

100,0%

227,51

25,03

911,86

114,53

3,0%

EMVA

31,73

3,49

42,0%

EMVA

444,25

48,88

3,0%

EMVA

31,73

3,49

26,0%

EMVA

275,01

30,26

5,0%

EMVA

52,89

5,82

17,0%

EMVA

179,82

19,78

4,0% 100,0%

EMVA

42,31 1 057,75

4,66 116,38

93

MUNKAANYAG

TOP Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet 1. javítása érdekében

39,05%

ERFA

400,16

44,03

2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való 3. áttérés kiemelten a városi területeken

17,22%

ERFA

176,46

19,41

19,77%

ERFA

202,59

22,29

4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése Közösségi szinten irányított várostérségi helyi 5. fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések)

9,09%

ERFA

93,15

10,25

3,83%

ERFA / ESZA

39,25

4,32

6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés ÖSSZESEN

11,04%

ESZA

113,13

12,45

1 024,74

112,74

ESZA

352,39

38,77

23,52%

ERFA

241,07

26,52

11,76%

ESZA

120,54

13,26

7,62%

ERFA

78,11

8,59

22,70% 100,00%

KA

232,64 263,19

25,60 112,74

KÖFOP A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek 1. fejlesztése A szolgáltató közigazgatás infrastruktúra feltételeinek 2. fejlesztése 3. A közszolgáltatási innováció erősítése A közszolgáltatási innováció erősítéséhez szükséges 4. infrastruktúra feltételek fejlesztése 5. Technikai segítségnyújtás ÖSSZESEN

100,00%

34,39%

XVI. Monitoring és értékelési terv A program és a benne szereplő intézkedések megvalósulásáról évente célszerű jelentést készíteni a megyei önkormányzat közgyűlése számára. A jelentéseket a program megvalósításhoz kapcsolódó finanszírozási programok (pl. operatív programok, egyéb hazai finanszírozású és nemzetközi támogatású programok) információs rendszeréből kinyert adatok alapján lehet összeállítani. A jelentéseknek tartalmaznia kell az intézkedések megvalósulásának előhaladására vonatkozó pénzügyi (pl. kötelezettségvállalás és kifizetések) és naturális adatokat. Utóbbiak a megvalósult beruházások, programok főbb adatait, indikátorait összesítik. Továbbá a jelentésekben célszerű szerepeltetni a célokhoz kapcsolódó eredmény indikátorok aktuális állapotát, a megye gazdaságitársadalmi-környezeti helyzetének főbb adatait. A program eredmény jelegű indikátorai a következők lehetnek, mely mutatók a KSH területi statisztikája alapján kerülnek kijelölésre. A KSH statisztikai alkalmasak arra, hogy évente nyomon kövessük az alábbi mutatók változását. Megnevezés Lakónépesség az év végén, ezer fő Vándorlási különbözet Munkanélküli, ezer fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

2012. évi bázis érék 682,4 -5,0 45,2 51,4 42,5 17,3

2020. évi célérték 650 0 40 55% 46 14%

88,8

90

70,5 94

MUNKAANYAG Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Bölcsődei férőhely Elhelyezést nyújtó szociális intézmények férőhelyei Óvodai férőhely Gimnáziumi feladatellátási hely Szakközépiskolai feladatellátási hely Középiskolai tanuló a nappali oktatásban Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató Százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmény Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás Külföldi érdekeltségű vállalkozás Egy lakosra jutó beruházás, Ft K+F-ráfordítás, millió Ft Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka

1 558 1 492 6 309 26 871

1 600 1 550 6 500 26 800

28 878 11 643 4 382 109 383 251 272 8 147 710 369

28 000 125 000 4 000 120 400 300 000 10 000 900 000

95

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Recommend Documents