Január 15-ig A kisadózó vállalkozás az iparűzési adóban a tárgyévre január 15-ig jelenheti be az önkormányzati adóhatóságnak, hogy az adóévben

Év eleji határidők

Január 15-ig A kisadózó vállalkozás az iparűzési adóban a tárgyévre január 15-ig jelenheti be az önkormányzati adóhatóságnak, hogy az adóévben iparűzési adóját a székhelye és telephelye(i) szerinti önkormányzatonkénti 2,5-2,5 millió Ft adóalap után fizeti meg. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, és utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben január 15-ig bejelenti, hogy az adó alapját nem eszerint kívánja megállapítani. 3.125.000.- Ft éves várható árbevétel alatt a bevétel 80%-a felette 2,5 millió Ft utáni adófizetés a jó választás

Január 31-ig (február 2-ig) KONTROLL ADATSZOLGÁLTATÁS 14K37 A munkáltató adatszolgáltatása a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet vagy a kincstár útján nyújtott kölcsön 2014-ben elengedett összegéről 14K79 A kifizető adatszolgáltatása az Art. 4. sz. melléklete szerinti külföldi személy részére 2014-ben kifizetett osztalékjövedelemről 14K91 A kifizető adatszolgáltatása a magánszemély által átvállalt ekho kötelezettséggel összefüggésben 2014-ben kifizetett összegről

Január 31-ig (február 2-ig) JÖVEDELEMIGAZOLÁS 14M30 A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához NYILATKOZAT

14NY29 – 14NY30 nyilatkozat a személyi jövedelemadó munkáltató (társas vállalkozás) által történő megállapításához NY29CSK Nyilatkozat a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap kedvezmény érvényesítéséhez

Január 31-ig (február 2-ig) Ha a társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, évente megválaszthatja, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettséget melyik társaságban teljesíti. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként teljesíti a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettséget. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

Személyi jövedelemadó

Első házasok adóalapcsökkentő kedvezménye Az első házasok kedvezménye az összevont adóalapot – a családi kedvezmény érvényesítését megelőzve – csökkenti. A kedvezményt az a házaspár érvényesítheti, amelynél legalább az egyik házastárs az első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető adóalapkedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 Ft, ez havi 5 000 Ft. adómegtakarítást jelent. A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe.

Első házasok adóalapcsökkentő kedvezménye Jogosultsági hónap: amelyben a házasság fennáll. Érvényesíthetőség időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónapot első jogosultsági hónapnak számítva legfeljebb 24 hónap, de ezen belül utoljára az a hónap, amelyet követően a személy magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. Ez nem korlátozza viszont az első házasok kedvezményének és annak a családi kedvezménynek az együttes érvényesítését, melyre való jogosultsága a házasulók bármelyikének már a házasságkötés előtt fennállt.

Első házasok adóalapcsökkentő kedvezménye Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata arról, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésükről. A kedvezmény már évközben az adóelőleg-megállapításnál is érvényesíthető: kifizetőtől származó jövedelem esetén az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőnek közösen tett adóelőleg-nyilatkozat alapján, és akkor is, ha a magánszemély saját adóelőlege megállapítására maga köteles. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

Családi kedvezmény Eddig a nevelőszülő az általa nem érvényesített kedvezményt csak az adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításában oszthatta meg házastársával. 2015-től családi kedvezmény érvényesítésére jogosulttá válik a nevelőszülővel közös háztartásban élő - családi pótlékra egyébként nem jogosult - házastársa is. A nevelőszülő és házastársa így már év közben is közösen érvényesíthetik a családi kedvezményt a háztartásukban nevelt (nem saját) gyermekekre tekintettel.

Családi kedvezmény A családi kedvezmény mértéke 2015-ben sem változik, de a kettő eltartott esetén érvényesíthető 62 500 ft. (10 000 ft. adó) kedvezmény a módosító törvény szerint majd 2016-tól így fog nőni: 2016-ban 78 125 ft., = 12 500 ft. adó 2017-ben 93 750 ft., = 15 000 ft. adó 2018-ban 109 375 ft., = 17 500 ft. adó 2019-től 125 000 ft., = 20 000 ft. adó

Kedvezmények érvényesítése Családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyosan fogyatékos személyi kedvezménye - adóelőleg-nyilatkozat alapján - az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőtől származó jövedelem adóelőlegének megállapításánál is érvényesíthető. Az adóazonosító jel hiányát természetes azonosító adat már nem pótolhatja: fenti a kedvezmény jogosultja(i) és a (kedvezményezett) eltartott(ak) jelének !

Béren kívüli juttatások Nem változott a béren kívüli juttatások – köre (jogcíme) – egyedi értékhatára Az eddig 500 000 Ft. éves keretösszeg 50 000 Ft-tal csökkent: Az e keretösszegig változatlan a munkáltatót terhelő közterhek – alapja: a juttatás 119%-a – mértéke: 16% szja + 14% eho

együtt a juttatás 35,7%-a

Béren kívüli juttatások Az éves 450 000 Ft rekreációs keretösszegen belül a Széchenyi Pihenő Kártyán adható juttatások (X) együttes felső értékhatára változatlanul 450 000 Ft.

max  450EFt.

X min  0

max  200EFt.

 Y min  0

 max 450EFt.

Béren kívüli juttatások Széchenyi Pihenő Kártya 450 000 Ft. éves keretösszegébe tartozó juttatások Alszámla Megnevezése [71.

(1)]

Értékhatára (Ft.)

Szálláshely [ca)]

225 000

Vendéglátás [cb)]

150 000

szabadidő [cc)]

75 000

Együtt összesen (legfeljebb)

450 000

Béren kívüli juttatások A 200 000 Ft éves keretösszegbe tartozó béren kívüli juttatások Megnevezése [71. §] Üdülési szolgáltatás [(1) a) és (2) a)] vagy

Saját értékhatára Havi minimálbér év/fő

Munkahelyi étkeztetés [(1) ba) és (2) ba)]

12 500Ft hó/fő

Erzsébet utalvány [(1) bb) és (2) bb)]

8 000Ft hó/fő

Iskolakezdési támogatás [(1) e)] Helyi utazási bérlet [(1) f)]

Iskolarendszerű képzés költsége [(1) g)]

Havi minimálbér 30%-a év/tanuló -

Havi minimálbér 2,5x-e év/fő

Munkáltatói hozzájárulás - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba [(3) a)] - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba [(3) b)] - foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe [(3) c)]

Havi minimálbér 50%-a/hó/fő 30%-a/hó/fő 50%-a/hó/fő

Tagi juttatás a szövetkezet közösségi alapjából [(2) d)]

Havi minimálbér 50%-a év/fő

Béren kívüli juttatások Az éves 450EFt-os rekreációs illetve a 200EFt-os béren kívüli juttatásként kedvezményesen adózó

keretösszegbe csak az egyes juttatások saját értékhatárát meg nem haladó része számít bele, az adott juttatás saját kedvezményes értékhatárát meghaladó része már nem béren kívüli juttatásnak, hanem „egyes meghatározott juttatás”-nak minősül .

Béren kívüli juttatások Eszerint a vonatkozó értékhatár túllépése esetén 14% helyett 27% eho (51,17% összes közteher) terheli:  Az adott juttatás saját értékhatárát  A SZÉP Kártyán kívüli juttatások együttes összegének az éves 200EFt. keretösszeget  A SZÉP Kártyás juttatások (X) és a 200EFt-ot meg nem haladó SZÉP Kártyán kívüli juttatások (Y) együttes összegének (X+Y) az éves 450EFt. rekreációs keretösszeget

meghaladó részét

Béren kívüli juttatások Nem tartozik sem az éves 450EFt-os rekreációs, sem az azon belüli 200EFt-os keretösszegbe, tehát ezeken felül, saját értékhatáráig a 16% szja mellett a kedvezményes 14% eho terheli: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár munkáltatói tagja által a pénztárba célzott szolgáltatásra évente pénztártag alkalmazottanként a havi minimálbér összegéig teljesített befizetést (adományt) [71. § (3a)]

Béren kívüli juttatások Ha a juttatás alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn az év egészében, akkor kedvezményesen (a 16% szja mellett) 14% mértékű ehoval csak az éves 200 illetve 450 Eft-os keretösszegeknek a juttatás évben a munkáltatónál a vonatkozó jogviszonyban töltött napokkal arányos része adózik, kivéve, ha a jogviszony a dolgozó halála miatt szűnik meg (ekkor nem kell arányosítani).

Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatás közterheit , a juttatás egyedi értékhatárának vagy a 200 illetve 450 Eftos keretösszegének túllépése esetén a túllépés miatti eho különbözetet a juttatás, a túllépés hónapjának közterheként kell bevallani és befizetni. A keretösszegek jogviszony év közbeni megszűnése miatti túllépése esetén a közteher különbözet a megszűnés hónapjának kötelezettsége.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás A kiemelt rendelkezések 2014. 02. 25-én léptek hatályba. A vonatkozó rendelkezések 2014. 07. 15-i hatályba lépéssel munkáltatói támogatás, hitel 2015. 01. 01-től folyósítható.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás a munkáltató által a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra, hitelintézettől, , korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, hitelintézet vagy a kincstár útján, azok igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, valamint a munkáltató által lakáscélú felhasználásra korábban nyújtott kölcsön elengedett összege a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítés, költségének 30%-áig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző 4 évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió Ft-ig terjedő összegben.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás Lakáscélú felhasználás: a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés, e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I. 31.) kormányrendelet szerint meghatározott .

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás A mentesség további feltételei:  A lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.  A munkáltatónak rendelkeznie kell

lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és adott támogatás esetén, egyéb esetekben, pl.: lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott támogatás esetén.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás

.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás

Ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolható a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolatával, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozatával és a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirattal, bizonylattal is.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás 2014. 07. 15-i hatályba lépéssel, de visszamenőlegesen 2014. 01. 01-től alkalmazhatóan Az egyéni vállalkozó által egyéb címeken juttatott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás – a segély címén juttatott összeg kivételével – továbbra sem számolható el vállalkozói költségként.

Adómentes lakáscélú munkáltatói hitel Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, adómentes: A munkáltató által munkavállalójának hitelintézet vagy a MÁK útján, azok igazolása alapján a lakáscélú támogatásokról szóló kormány-rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakás építéséhez, vásárlásához, a kormányrendelet szerinti bővítéséhez, korszerűsítéséhez, , vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez

nyújtott lakáscélú hitel.

Veszteségelhatárolás egyéni vállalkozó, őstermelő Az elhatárolt veszteség bármely későbbi adóév (de legkésőbb a vállalkozói/őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói / őstermelői jövedelmével (ideértve az önellenőrzés,adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap / őstermelői jövedelem 50%-áig érvényesíthetően - elszámolható. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.

Jövedelem-(nyereség-)minimum Ha a vállalkozói bevétel az elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.

jövedelem-(nyereség-)minimum: z eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó Az elvárt legkisebb adóalap megállapításához a vállalkozói bevétel az eladásra beszerzett áruk és a közvetített szolgáltatások értékével nem csökkenthető! (először a 2015. év adóalapjánál)

Külföldi pénznem átszámítása Ft-ra Ha az egyéni vállalkozó  bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg,  kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel / a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.

Kisadózó Bt. nem kisadózó tagjának osztalék jövedelme Osztaléknak minősül: a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg (külön adózó jövedelem). 16% szja + 14% eho (7% eg.bizt.j. + 14% eho = max450EFt-ig) 2014-ben még: összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem (16% szja + 27%eho)

Kisadózó Bt. nem kisadózó tagjának osztalék jövedelme A PTK gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéséből következik, hogy a társaság egyik tagja sem zárható ki a társaság nyereségéből való részesedésből. Ezért jár a részesedés a kisadózóként be nem jelentett (alkalmazottként közreműködő vagy a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagjának is. Az erre tekintettel a kisadózó Bt. által a kisadózóként be nem jelentett tagjának részesedésként juttatott összeg 2014. dec. 31-ig egyéb jövedelemnek (+27% eho), ezt követően 2015-től teljesített kifizetés esetén már osztalékjövedelemnek (+14% eho) minősül. Nem keletkezik ilyen "osztalék" jövedelem, ha a taggyűlés olyan határozatot hoz, hogy az adott évi eredmény nem kerül felosztásra, abból a tagok nem részesednek. Ilyen taggyűlési határozat hiányában az ellenkező bizonyításáig feltételezhető, hogy a tagok részesedést kaptak.

Kisadózó Bt. nem kisadózó tagjának osztalék jövedelme Az osztalék utáni adózás kizárólag a kisadózóként be nem jelentett tagok vonatkozásában merülhet fel, mert a kisadózó tag esetében a tételes adó a személyes közreműködés díjának és az osztaléknak az adóit járulékait is kiváltja.

Kifizető által kötött felelősségbiztosítás A 2014. március 15-től hatályos Ptk. 6:541. §-a szerint (ügyvezető) e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek . Az Szja tv. 4. § (2a) módosított rendelkezése szerint a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint (ideértve a sérelemdíjat is) . A rendelkezés bármely korábbi évre is alkalmazható!

Általános forgalmi adó

Időszakonkénti elszámolású ügyletek Időszakonkénti elszámolású ügyletek teljesítési időpontja 2015-ben is (egész évben) változatlanul az elszámolt időszakra járó ellenérték megfizetésének esedékessége.

Ha e szolgáltatásokról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, elszámolással vagy fizetéssel érintett ( ). A következő eltérésekkel 

Időszakonkénti elszámolású könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási ügyletek A teljesítés időpontja az időszak utolsó napja helyett: (kibocsátási időpontja), ha: − az ellenérték megfizetése az időszak utolsó napjánál korábban esedékes és − a számla kibocsátása is megtörténik az időszak utolsó napját megelőzően. megfizetésének , ha: az ellenérték az időszak utolsó napját követően, de az utolsó napot követő 30 napon belül esedékes. , ha: az ellenérték az időszak utolsó napja után, de azt több mint 30 nappal meghaladóan esedékes.

Időszakonkénti elszámolású könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási ügyletek 

Időszak



Utolsó Utolsó előtti napja napja Számla kelte és az ellenérték esedékessége  Teljesítés időpontja = a számla kelte Első napja









belül

túl

Esedékesség



Számla kelte Teljesítés időpontja = az esedékesség napja Számla kelte Teljesítés időpontja = az időszakot követő 30. nap Számla kelte Teljesítés időpontja = az időszak utolsó napja (fő szabály)

Időszakot követő 30 napon

Esedékesség 

Esedékesség



Időszakonkénti elszámolású könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási ügyletek A teljesítés (adómegállapítás) időpontjának új szabályát azon időszak teljesítési időpontjának megállapítására kell alkalmazni, mely időszak kezdő napja és ellenértékének esedékessége egyaránt 2015. 06. 30-a utáni.

Lakóingatlan-értékesítés adókötelessé tételének visszavonása A 2 évnél régebben használatba vett lakóingatlan értékesítése a fő szabály szerint „tárgyi” adómentes, de azt a belföldi adóalany az adóhatóságnak tett előzetes bejelentéssel adókötelessé teheti. Az adókötelessé tételt választott adóalanyt e választása 5 naptári éven át köti.

lakóingatlan értékesítésre vonatkozóan 2014. december 28-a előtt bejelentett és az adóhatóságnak tett nyilatkozattal , és

Lakóingatlan-értékesítés adókötelessé tételének visszavonása A visszavonás következményei: a visszavonás következtében „tárgyi” adómentesen kerül értékesítésre olyan lakóingatlan, melynek létesítéséhez, beszerzéséhez kapcsolódó – az adókötelessé tétel választására tekintettel – az adóalany (jogszerűen) , ha Áruként került értékesítésre, az áfa-tv. 11. § (2) c) pontja, Tárgyi eszközként értékesíti, a 135-136. és 153/C. §-ok szerint .

Távolról nyújtható szolgáltatások teljesítési helye

A nem adóalanynak nyújtott telekommunikációs rádiós és audiovizuális médiainterneten keresztül nyújtott

szolgáltatások teljesítési helye:

Már nem csak 3. ország igénybevevője esetén, hanem a Közösség területén is az igénybevevő nem adóalany lakó- / letelepedési helyén (tagállamában) van [eddig: nem adóalany tagállami igénybevevő esetén a szolgáltató adóalany letelepedési helyén (tagállamában) volt a teljesítés helye]

Távolról nyújtható szolgáltatások teljesítési helye Magyar adóalany szolgáltató más tagállam nem adóalanya részére nyújtott ilyen szolgáltatások ellenértékére Eddig: magyar számlázási szabályok szerint kibocsátott számlában magyar áfát számított fel és Magyarországon adózott 2015-től: az igénybevevők tagállamainak számlázási szabályai szerint az adott tagállam hozzáadott érték adóját számítja fel és azt a tagállam adóhatósága részére befizeti.

Távolról nyújtható szolgáltatások teljesítési helye

A belföldi adóalany a távolról nyújtható szolgáltatások adójának tagállamonkénti bevallása és megfizetése érdekében: vagy minden érintett tagállamban külön-külön bejelentkezik (regisztrál) adóalanyként, vagy erre vonatkozó egyszerűsített egyablakos eljárás (MOSS) alkalmazására a NAV-hoz bejelentkezve, az egyes tagállamoknak fizetendő adóról tagállamonkénti bontásban, €-ban, a NAV-nak nyújtja be a bevallást, és fizeti meg egy összegben a bevallott összeget, amelyből az egyes tagállamoknak az őket megillető összeget a NAV továbbítja. Bevallás befizetés gyakorisága: negyedévenként

Távolról nyújtható szolgáltatások teljesítési helye Elektronikus úton (interneten keresztül) nyújtott szolgáltatások: • elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, • szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, • kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, adatbázis elérhetővé tétele, • zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, ilyen célú események közvetítése, sugárzása, • Távoktatás.

Különbözeti adózást alkalmazó viszonteladó adólevonási joga Eddig: A különbözeti adózást alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében előzetesen felszámított adó levonására nem volt jogosult. 2015-től: A levonási tilalom a viszonteladó által különbözeti adózással értékesítésre kerülő használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására korlátozódik.

Nem pénzben adott előleg Az ellenértékbe beszámító előleg: Eddig: pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában a teljesítést megelőzően nyújtott vagyoni előny 2015-től: a teljesítést megelőzően nyújtott vagyoni előny lehet. Előlegnek tekintendő csereügylet (barter) esetén az előbb teljesülő vagyoni előny nyújtás: (amit a nyújtója teljesült értékesítésként számláz ki)

.

Szarvasmarha, juh, kecske kedvezményes adókulcsa Az élő, a vágott friss vagy fagyasztott (egész, fél, negyed) Szarvasmarha, Juh, Kecske értékesítésének adómértéke az eddigi 27% helyett a kedvezményes 5%-os adómérték alá került átsorolásra

Fordított adózás Fordított adózás alá esik: 1) már nemcsak az épület – építmény létrehozásához, bontásához, hanem vagy  munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása,

(kivéve, ha azokat viszonteladó különbözet szerinti adózással teljesíti.) ide tartozik a : síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, huzal, cső és üreges profil, rács, sodronyfonat és kerítésfonat

ÁFA bevallás, adatszolgáltatás A fordított adózás alá vont (és mezőgazdasági) termékek Értékesítője az az áfa-bevallás 1565A-01-01 lap 04. sorában, és ebből kiemelve a 1565A-01-05 lap 100. sor „d” rovatában, Beszerzője a a 1565A-01-01 lap 29. sorában, és ebből kiemelve a 1565A-01-05 lap 101. sor „d” és „e” rovatában, a 1565A-01-02 lap 66. sorában vallja be.

ÁFA bevallás, adatszolgáltatás A fordított adózás alá vont (és mezőgazdasági) termékek értékesítője a 1565A-07-es, beszerzője a 1565A-08-as nyilatkozati lapon közli: a partner adószámát, a teljesítés időpontját VTSZ bontásban az értékesített / beszerzett termékek megnevezését, vámtarifa számát mennyiségét Kg-ban  adóalapját EFt-ban.

ÁFA bevallás, adatszolgáltatás A 1565A-07 / 1565A-08 nyilatkozati lap kitölthetőségének előfeltétele: A fordított adózással értékesítésre kerülő vas/acél ipari (és mezőgazdasági) termékek értékesítője a számlán feltünteti a saját és a vevője adószámát, a teljesítés időpontját VTSZ bontásban az értékesített termékek megnevezését, vámtarifaszámát mennyiségét Kg-ban egységárát adóalapját a „Fordított adózás” kifejezést

ÁFA bevallás, adatszolgáltatás A adóalanyok közti egyenes adózású ügyletek közül azokról kell a vevőnek és a szállítónak egyaránt a belföldi ben partnerenkénti , melyekről kibocsátott számlában az áthárított adó , is, az adott időszakban együttesen .

ÁFA bevallás gyakorisága áfa bevallást ad be (jogelőd nélkül) a bejelentkezés évében és az azt követő évben.  az bevallásra való jogosultság új az eddigi (nincs közösségi adószáma és a tárgyévet megelőző 2. év  elszámolt adója nem érte el a 250EFt-ot) mellett a tárgyévet megelőző 2. évben adó nélküli . A vonatkozásában akkor is negyedéves gyakoriságról nem a közösségen belüli termékértékesítések, hanem [19. §, 21. §, 22. § (1)] a tárgynegyedévben 

hetenkénti PTGSZLAA havi PTGSZLAH Az online pénztárgép használatára egyébként kötelezett, de azt teljes körű számlaadással kiváltó adózók 2015. január 1-től az eddig hetenként PTGSZLAA adatlapon teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét havi gyakoriságú adatszolgáltatási kötelezettség váltja fel, amelyet a PTGSZLAH adatlapon a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell benyújtani. A PTGSZLAH adatlapon már annak az adózónak is adatot kell szolgáltatnia, aki/amely a PTGSZLAA szerinti adatszolgáltatás alól azért mentesült, mert nyugtaadási kötelezettségét már 2013. 09. 01. előtt is kizárólag számla kibocsátásával teljesítette, és ezt 2014. 03. 17-éig a PTGSZLAB adatlapon bejelentette.

Társasági adó

Kapcsolt vállalkozás ügyvezető személyén keresztül Kapcsolt vállalkozásnak minősül: Az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Jövedelem-(nyereség-) minimum Jövedelem-(nyereség-) minimum: a csökkentő tételekkel csökkentett és a növelő tételekkel növelt összes bevétel 2%-a. A csökkentő tételek közül törlésre került, a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor már – az eladott áruk beszerzési értéke és – az eladott közvetített szolgáltatás értéke. A többi ± korrekciós tétel változatlan

Veszteség leírás Ha az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. E szabályt a 2015-ben kezdődő adóév veszteségére kell először alkalmazni. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben írható le.

Jogutód által felhasználható elhatárolt veszteség Az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására jogosult jogutód az általa átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző 3 adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

Jogutód által felhasználható elhatárolt veszteség

Többségi befolyásszerzés előtti veszteség érvényesítése A többségi befolyásszerzés előtt elhatárolt veszteség felhasználására a többségi befolyásszerzést követően is jogosult adózó a többségi befolyásszerzést megelőzően elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (különösen a reklám közzétevőjének, a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió Ft-ot meghaladja és  az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadófizetési kötelezettsége és  az adóalany nem igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és  a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.

Üzleti vagy cégérték amortizációja Az üzleti vagy cégérték számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenése a társasági adó alapjánál nem érvényesíthető [növelő tényező] A társasági adó alapja az üzleti vagy cégérték után 10% értékcsökkenési leírással akkor csökkenthető, ha a bevallásban az adózó nyilatkozik, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének feltételei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. Üzleti vagy cégérték: cég többségi részesedésének megszerzésekor a megszerzett részesedés piaci értékét lényegesen meghaladó a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés

A közhasznúsági feltételeket nem teljesítő nonprofit gazdasági társaság A közhasznúsági feltételeket nem teljesítő nonprofit gazdasági társaság nem jogosult igénybe venni a kedvezményezett tevékenységére tekintettel kapott bevételeire egyébként járó mentességet, ezért, ha: a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában - vagy ha e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.

Felsőoktatási támogatás Felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. Már 2014-ben is nyújtható.

Felsőoktatási támogatás Az adózás előtti eredményt csökkenti: a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50%-a, de a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatása után érvényesíthető adóalap-csökkentő kedvezményekkel együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,

Felsőoktatási támogatás Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

Rendelkezés az adóról A filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok 2015-től már 2 módon támogathatók: Adókedvezményre jogosító támogatás juttatásával A megfizetett adó meghatározott hányadának a kedvezményezett célra való átutalására vonatkozó rendelkezéssel. Ugyanazon adóévben a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatására az adózó csak az egyik (választása szerinti) módszert alkalmazhatja a kétféle támogatási mód egyszerre nem alkalmazható.

Rendelkezés az adóról Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig a 15RENDNY elektronikus rendelkező nyilatkozat NAV-hoz való benyújtásával a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az egyes havi / negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-ának kedvezményezett célra történő felajánlásáról. Ez a nyilatkozat az adóéven belül ötször módosítható.

Rendelkezés az adóról Ha az adózó adóelőleg-felajánlásról nem rendelkezett, akkor rendelkezését az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásában teheti meg, a fizetendő adója 80%-áig. Ha a támogatott szervezet részére az adóelőlegfelajánlás alapján már átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó 80%-át, a fennmaradó összegről is az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásában lehet rendelkezni.

Rendelkezés az adóról A bevallott adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést, adót a bevallott összegben be kell fizetni, rendelkezni csak az így befizetett összegről lehet. Az adóhatóság a felajánlott előleget, az adóelőlegfeltöltésről szóló bevallásban és az adóbevallásban felajánlott adót átutalja a kedvezményezett(ek)nek. Ha a felajánlásként átutalt összeg meghaladja a fizetendő adó összegének 80%-át, de nem haladja meg a fizetendő adó összegét, akkor a 80%-ot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott támogatásnak kell tekinteni.

Rendelkezés az adóról Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 %-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, a felajánlott összeg 1 %-a hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg. Az adóhatóság a felajánlott összegből a kiegészítő sportfejlesztési támogatást, és az 1 %-ot (1/3-2/3 arányban) a Tao-tv. szerinti kedvezményezetteknek utalja, és a különbözet kerül normál támogatásként a rendelkező nyilatkozatban megjelölt szervezethez.

Rendelkezés az adóról Az adóhatóság a kedvezményezett célra felajánlott összeget csak akkor utalja tovább a támogatott részére, ha: az az adózó adóelőleg-felajánlás esetén a rendelkező nyilatkozattal egyidejűleg, egyébként az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás, a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig kézhez kapja, és a támogatott és a támogató adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100EFt-ot, és adóelőleg-felajánlás esetén a társasági adóelőleg-bevallását, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallását, adó-felajánlás esetén az adóbevallását határidőben benyújtotta, és utóbbi esetben a fizetendő adó 80%-a a felajánlott összeget eléri vagy meghaladja.

Rendelkezés az adóról A rendelkező nyilatkozatban megtett felajánlás támogatott szervezet részére történő átutalásának feltétele, hogy: a rendelkezés benyújtási határidejéig a NAV kapja kézhez a mozgóképszakmai hatóság igazolását arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg a jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 25%-át; az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv igazolását arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg a támogatott előző évi jegybevételének 80%-át  a sportpolitikáért felelős miniszter, az országos sportági szakszövetség igazolását arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg a megengedett támogatásintenzitást

Rendelkezés az adóról az adófelajánlás esetén járó adójóváírás Az adózó a felajánlott összegre tekintettel jóváírásra jogosult. A jóváírás összege:  az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%-a,  a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a. A jóváírás a társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.

Rendelkezés az adóról az adófelajánlás esetén járó adójóváírás Az állami adóhatóság a jóváírást a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezeti át az adózó társasági adófolyószámlájára. Ennek összegét az adózó már a következő évi adóelőleg teljesítési kötelezettségénél figyelembe veheti. Amennyiben az adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése következtében a fizetendő adó 80%-ában meghatározott korlát módosulna, ez nem érinti az átutalt összeget és ez esetben az állami adóhatóság megfelelően módosítja a jóváírást.

Társadalombiztosítás Szociális hozzájárulási adó Rehabilitációs hozzájárulás Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

2015. évi Minimálbér, Garantált bérminimum

Havibér

105.000.-

Garantált bérminimum 122.000.-

Hetibér

24.160.-

28.080.-

Napibér

4.830.-

5.620.-

604.-

702.-

Ft.

Órabér

Minimálbér

Egészségügyi szolgáltatási járulék a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

havi összege 6 810 6 930 forint napi összege 227 231 forint

Korkedvezmény-biztosítási járulék 2015-től lehetősége és

a korkedvezmény-biztosítás

. Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) korkedvezmény-biztosítási járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

változatlan %-os járulékmértékek (18,5%) A biztosított és a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó

nyugdíjjáruléka 10%

természetbeni 4% Egészségbiztosítási7% pénzbeli és 3% 8,5% munkaerő-piaci járulék munkaerő-piaci 1,5%

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó legkisebb járulékalapja és járulékai Járulék

alapja Minimálbér

Garantált bérminimum

Nyugdíjjárulék 10%

105.000.- 122.000.-

Természetbeni eg.bizt. j. 4%

157.500.- 183.000.-

Pénzbeli eg.bizt. j. 3%

157.500.- 183.000.M.erő-piaci j. 1,5% 157.500.- 183.000.Járulékok összesen 18,5%

összege Minimálbér

Garantált bérminimum

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó legkisebb szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és járulék terhe alapja Minimálbér

Garantált bérminimum

Szociális hozzájárulási adó 27%

118.125.- 137.250.-

Szakképzési hozzájárulás 1,5%

118.125.- 137.250.-

TB járulékok együttesen 18,5%

összesen összesen

összege Minimálbér

Garantált bérminimum

Családi járulékkedvezmény Az Szja tv. szabályváltozásával összhangban az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

Szociális hozzájárulási adó Szakképzési hozzájárulás Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló utáni adókedvezmény érvényesítésekor. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is bruttó 100EFt-os összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.

Szociális hozzájárulási adó A minimálbér 105 EFt-ra, a garantált bérminimum 122 EFt-ra emelése következtében A megváltozott munkaképességű vállalkozó 210 illetve 244 Eft adóalapig mentesül az adó alól, A szakképzettséget nem igénylő munkakörben, a 25 év alatti és 55 év feletti, a tartósan álláskereső, anyasági ellátásban részesülő, a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott munkavállaló után továbbra is havi 100 EFt bér adózik kedvezményesen vagy mentesül az adó alól, tehát havonta legalább 5 illetve 22 EFt után a teljes adót kell megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó 2015. 01. 01-től a még érvényes START-kártya után szociális hozzájárulási adókedvezmény már nem érvényesíthető, de: a 2015. előtti időszakra utólag, 2015-ben juttatott jövedelem esetén a vonatkozó START-kártya kedvezmény érvényesíthető.

Rehabilitációs hozzájárulás : Mértéke: 964 500 Ft/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglalkoztatásban alapbérként, teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a foglalkoztatottnak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha e bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér vagy (mentesített keretösszeg). Ha a foglalkoztatottnak a jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a kifizetett (nettó) munkabér mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. Ez az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás  az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója esetén, évi 100  az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) estén évi 50  Minden egyéb ekhora jogosító tevékenység és nyugdíjas esetén évi 25

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Adóalanyiság megszűnése A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik, a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja a 100EFt-ot.

Kisadózó bejelentése A kisadózó vállalkozásnak a kisadózó személy bejelentésekor közölnie kell a bejelentett kisadózó társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ) is, és nyilatkozni kell arról is, hogy a főállású kisadózó biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt nem kell a bejelentést havonta megismételni arról, hogy a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettség.

Munkaviszonytól való elhatárolás a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, vagy más kisadózó vállalkozásban főállású kisadózó feltéve, hogy

Adózás rendje

Az adózó képviselete (magánszemélyt, Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet) az adóhatóság és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt

A munkáltató adómegállapítása A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az adóhatósághoz.

Kifizetői adóbevallás más EU tagállami illetőségű személy egyes jövedelmeiről A ’08-as bevallás benyújtására kötelezettek e bevallásban közlik az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére jogviszonyában fizetett összegét,  életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítést, , birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából kifizetett bevétel ( ) összegét (különösen az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem)

A kezelőszemélyzet nélküli élelmiszerértékesítő automata bejelentése

Az élelmiszer-értékesítő automata üzemeltetője köteles az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:  az értékesítés  megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,  megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,  adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,  haladéktalanul, a bejelentett adattartalomban bekövetkezett bármely változást. Az értékesítés megkezdésének bejelentése 30EFt igazgatási szolgáltatási díjköteles.

A kezelőszemélyzet nélküli élelmiszerértékesítő automata bejelentése A 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltető adózóknak ezen automatáiról, az adóhatósághoz 2015. március 31-ig kell bejelentést tenniük. A bejelentést az AUTOMATA megnevezésű elektronikus adatlapon kell teljesíteni.

A kezelőszemélyzet nélküli élelmiszerértékesítő automata bejelentése Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld az üzemeltető számára. Lásd még: az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 41/2014. (XII.29.) NGM rendelet

Üzleti partnerek adóhatósági tájékoztatása Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon - érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja. Az adóhatóság az adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózóknál észlelt adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló gyakorlatról, tényekről, körülményekről.

Fokozott adóhatósági felügyelet 2015-től a fokozott adóhatósági felügyelet alá vont adózónak , az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatát a felügyelet időtartama alatt adótanácsadóval, (okleveles) adószakértővel .

Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 EFt-ig, más adózó 500 EFt-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az ellenőrzést, az üzletlezárást, vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon ezen eljárások akadályozását ( ) , kiszabható .

online pénztárgépek éves felülvizsgálata Az online pénztárgépeket az üzemeltetőknek évente felül kell vizsgáltatniuk a NAV nyilvántartásában szereplő szervizzel. Első alkalommal a pénztárgép első üzembe helyezését követő egy éven belül, ezt követően évente úgy, hogy az egymást követő felülvizsgálatok között legfeljebb egy év telhet el.

online pénztárgépek éves felülvizsgálata Az éves felülvizsgálatot a NAV nyilvántartásában szereplő szervizek érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerészei végezhetik. A műszerész a felülvizsgálat megkezdése előtt az üzemeltető részéről jelen lévő személynek be kell mutassa műszerészi igazolványát és plombanyomóját. A felülvizsgálatot, a tapasztalt hibákat, hiányosságokat a műszerésznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia, az üzemeltetőnek aláírásával ellenjegyeznie kell, ezért pénztárgépnapló hiányában a felülvizsgálat nem kezdhető meg.

online pénztárgépek éves felülvizsgálata Jegyzőkönyvet kell felvenni, ha az üzemeltető a pénztárgépnaplóba rögzített valamely megállapítással nem ért egyet és ezért a napló ellenjegyzését megtagadja. A jegyzőkönyvet mindkét félnek alá kell írnia. Az ellenjegyzés megtagadását az üzemeltető 15 napon belül, a PTGTAXUZ nyomtatvány 01-es lapján bejelenti. Az éves felülvizsgálatról a szerviz a PTGTAX adatlapon 5 napon belül adatszolgáltatásra köteles.

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Az adózó kizárólag érvényes EKAER szám birtokában folytathat útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első áfa-köteles termékértékesítést

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer EKAER szám szükséges e 3 viszonylatban a kockázatos élelmiszer és az egyéb kockázatos termékek történő fuvarozásához , ha: egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott tömege a 200 kg-ot vagy adó nélküli ellenértéke a 250 EFt-ot meghaladja, tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió Ft-ot meghaladja

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Az EKÁER rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot. Az EKÁER szám azt a termékegységet (rakományt) azonosítja, jelöli melyet - ugyanazon gépjárművel szállítanak, - egy adott átvételi helyre, - egy megrendelő számára, - a gépjármű ezen útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy EKÁER számhoz több, eltérő vámtarifaszámú termékfajta tartozhat.

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer kockázatos terméknek EKÁER szám-köteles közúti fuvarozással járó  az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy egyéb célú behozatala  belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítése esetén (biztosíték-köteles fuvar). A kockázati biztosíték mértéke: Az adott biztosíték-köteles fuvarral szállításra kerülő és az ennek bejelentését megelőző 60 napban bejelentett biztosíték-köteles fuvarokkal szállításra került kockázatos termékek együttes nettó értékének 15%-a

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Kockázatos élelmiszerek:

 Húsok, belsőségek nyersen (frissen és fagyasztva), tartósítva, feldolgozva  Tej, tejtermékek  Tojás héjában, héj nélkül frissen, tartósítva, főzve, szárítva, fagyasztva  Méz  Cukor  Zöldség, gyümölcs, dió  Zsír, margarin, étolaj  Étkezési gabona és gabonaliszt  Kávé  Bors, paprika szárítva, zúzva vagy őrölve

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Egyéb kockázatos termékek:

 állateledel  Homok, kavics, sóder, tört vagy zúzott kő  kátrány  Vazelin, viasz  Bitumenes keverék  Ciklikus szénhidrogének  Műtrágya, más trágyázószer  kenőanyagok  Növényvédő szerek, rovar- és rágcsálóirtók,  Kopogásgátlók, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, korróziógátlók és más üzemanyag- adalékok

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Egyéb kockázatos termékek:

 szerves oldószerkeverékek és hígítók, lakk- vagy festékeltávolítók  Tűzifa, fahulladék, faforgács, fűrészpor és ezekből brikett, pellet  Gömbfa  Alsó- és felsőruházat, sál, kesztyű, zokni, harisnya, egyéb ruházati kiegészítők és kellékek  lábbeli  Használt ruha és más használt áru

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Mentes, nem kell EKÁER-számot kérnie: A feladónak az általa feladott, a címzettnek a részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kis mennyiségű  nem kockázatos termék fuvarozásához, ha annak tömege a 2.500 kg-ot vagy adó nélküli ellenértéke a 2 millió Ft-ot  kockázatos élelmiszer fuvarozásához, ha annak tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 Ft-ot ,  egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

lektronikus özúti ruforgalom llenőrző endszer Mentes, nem kell EKÁER-számot kérni:

A kizárólag a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E-85 közúti fuvarozásához. Belföldi forgalomban a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő vagy alanyi adómentes adózó által nem végfelhasználó részére történő belföldi értékesítés miatti közúti fuvarozáshoz.