Kulturális Örökség Napja az Erdős Renée Házban: Templomok Rákosmentén Ballonyi Pál Margit életmű-kiállítása
IV. évfolyam 3. szám
2009. szeptember
Kiadja a
Kulturális Örökség Napjai az Erdős Renée Házban
2009.
szeptemberének 19-20-i hétvégéjére estek idén a Kulturális Örökség Napjai. Az Erdős Renée Ház negyedik éve rendszeres szereplője ennek az egész Európában egyszerre zajló programnak. Idén könnyű helyzetben voltak szervezők, ugyanis az ez évi téma a szakrális terek bemutatása volt, a muzeális gyűjtemény pedig három éve, 2006-ban rendezte meg az „Egyházak Rákosmentén” című időszaki, helytörténeti kiállítást, amelynek képanyagát csak elő kellett venni, az ott összegyűlt információkat pedig elég volt felfrissíteni. Tovább könnyítette a helyzetet, hogy idén nyártól fogadja vendégeit az intézmény pincéjében, a Renée Cafée, ahol igényes, kulturált környezetben nyílik lehetőség előadások, társművészeti programok rendezése mellett, kisebb kamarakiállítások bemutatására is. Így az ingyenes intézménylátogató hétvégén egy kisebb tárlatot is megtekinthettek a vendégek, amelyen Rákosmente szakrális épületeiről készült archív fotográfiák, rajzok, tervrajzok szerepeltek, a legkorábban fellelhetőktől egészen a legutóbbi időkig. A következőkben az elhangzott előadások közül hármat szeretnénk felidézni.
Ádám Ferenc Templomok Rákosmentén
Az
előadás szükségszerűen csak a legalapvetőbb információk elmondására korlátozódhatott, kiegészítve néhány érdekesebb információval, adalékkal. (Így is jelentősen túllépte a kiszabott időkeretet.) Ebben a cikkben, terjedelmi okokból még ezt az egész előadást sincs lehetőség, ismertetni, inkább csak címszavakban, az újságban ez idáig nem közölt felvételekkel illusztrálva egy kivonatot tárunk az olvasó elé.
R
ákosmente legrégibb temploma a rákoscsabai Nepomuki Szent János, római katolikus templom. 1740-ben épült, egyhajós barokk stílusú. Főoltárát feltehetően a
budavári Zsigmond kápolnából helyezték ide. A szentély művészettörténetileg is jelentős seccoja a Szentháromságot ábrázolja. Ez 1742-ben készült. Így ez az épület kerületünk legjelentősebb műemléke.
2
A templomkertben Kisfaludi Strobl Zsigmond Jó Pásztor című fehér márvány szobra látható. Ahogyan a falon emléktábla is hirdeti, itt kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza, 1848. augusztus 29-én. (Ugyanis Jókai anyja és Petőfi ellenezte, hogy az ifjú író a nála jóval idősebb színésznőt feleségül vegye. Az utóbbi különösen erőteljes módon meg is fogalmazta ezt. Ezért kellett a „fiataloknak” Csabáig menekülniük.) Második, legrégibb templomunk a rákoskeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, amely ezen a helyen nem az első. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy ez 1220 körül épült, majd a tatárjárás alatt megrongálódott, a 14. században kibővítették, 1741-ben átépítették. Az akkoriban a Pesti úthoz még igen közel futó, szabályozatlan Rákospatak gyakori árvizei miatt megrongálódott, kicsiny templomot ezért 1893-ban le kellett bontani. Helyén szentelték fel – mint az előzőeket ugyancsak – Szentkereszt Felmagasztalása tiszteletére 1894-ben a mai épületet. Főoltára műemlék: Hild János tervei szerint Langwieder József kőfaragó készítette 1808-ban, klasszicista stílusban. Az oltár domborművei Wolfgang Sack munkái. A 20. század fordulóján került ide a Belvárosi Főplébániatemplomból.
Az 1910-ben felépült rákosligeti református imaház igazi templom formáját 1958-ban nyerte el, amikor homlokzatát átalakították és a harangtorony is megépült. Rákosliget zsidó hitközsége 1913-tól használta a zsinagógáját. A II. világháborúban megsérült épületben később bíróság működöt, a közelmúltban pedig lebontották. Az 1915-ben felszentelt, 1936-ban kereszthajóval bővített, neogót jellegű, rákosligeti római katolikus templom építészetileg nem különösebben jelentős alkotás, védőszentjeinek története viszont „megér Épül a rákoscsabai baptista imaház egy misét”. Először a telep alapítója, Fach Károly iránti Az időrendben következő épület a megbecsülésből Borromei Szent Kárákoscsabai baptista imaház, amely roly tiszteletére szentelték fel. Az a lelkes kis közösség adományaiból, ötvenes évek elején, a lazarista rend 1901-ben épült fel. feloszlatása után aztán idehozták a Ezt követte 1905-ben az észak- szerzetesek Ménesi úti kápolnájából német gótikus téglatemplomok vilá- a Szent István oltárt, ekkor titulusa gát idéző rákoscsabai református Szent István királyra változott. A templom. Az erőteljes kálvinista ha- lazariták 1992-ben viszont újjáalagyományokkal rendelkező község- kultak és az oltárt visszakérték. A ben természetesen nem ez az első: templom ekkor a Magyarok Nagyhelyén középkori eredetű templom asszonya oltalmába került és új neoállt, amelyet, mivel életveszélyessé gótikus főoltárt kapott, amelyen vivált, 1904-ben lebontottak. Ezt a szont helyet kapott mindhárom védőtemplomot a reformátusok a XVII. szent szobra. század első évtizedeitől használták. 1925. körül épült Rákosmente Sajnos fényképfelvétel az épületről egyetlen ma is álló zsinagógaépülete, nem készült, csak egy 1912-es rajz- a rákoshegyi. Ez a II. világháború ról ismerhetjük a formáját.
A rákoshegyi református imaház az 1930-as évek végén
3
után OSZK-raktár lett, majd a baptisták 1993-ban megvásárolták, és belső terét istentiszteletek számára átalakították. Nagyjából ebben az időben épülhetett Rákoskeresztúr és Rákoscsaba zsinagógája is, ám ezek ma már nincsenek meg. (Lásd: Hódos Mária írása.) A rákosligeti evangélikus templomot 1932. november 20-án szentelte fel Raffay püspök. A templom terméskőből készült, ma divatos szóval élve, szinte minimalista stílusban. Építészeti jelentőségét bizonyítja, hogy a Magyar Építőművészet című szakmai folyóirat 1934/1-2. száma is
Adománykérő képeslap részletesen bemutatta. Ebben a rövid írásban részletesen nem adatoltam a templomokat, a belső terek kivitelezőit, itt azonban mindenképpen megemlítem a tervező, Sándy Gyula nevét. Az épület építészi kvalitásai miatt mindenképpen műemléki védelmet érdemelne. 1934-ben épült fel a rákoshegyi református imaház, a kellemes kis nyeregtetős épület a mai napig őrzi formáját, mellette az ugyanekkor készült fémvázas haranglábbal. 1937-ben egyhajós, neobarokk templomot építtettek Rákoshegy római katolikus hívői, Lisieux-i (Kis) Szent Teréz tiszteletére. Külső falánál, a kapu bal oldalán áll Kisfaludi Strobl Zsigmond „Krisztus elesik a kereszttel” című szobra, amely eredetileg a megszüntetett rákoskeresz-
túri temetőben, a szobrász szüleinek sírján állt. Innen mentette meg Ballonyi László édesapjával az enyészetre ítélt alkotást. Parkjában két éve állították fel Babusa János II. János Pál pápát ábrázoló szobrát. A Rákoscsaba-újtelepi Árpád-házi Szent Erzsébet templomot 1940-ben szentelték fel, modern harangtornya 1965-1966-ban készült. A nyeregtetős, egyhajós templom egyszerű, terméskő burkolatú, a betonelemekből épített „torony” három harangot tart. A rákoshegyi evangélikus templomot 1939. május 18-án szentelte fel a püspök. Az épület nyerstéglából, terméskő lábazattal készült. Tornya négy sarkán a székely templomokra jellemző "fiatornyos" díszítést alkalmazott az építész. Nem egészen egy hónappal utána szentelték fel a hasonló stílusjegyeket hordozó rákoscsabai evangélikus templomot is, A jelentős számú német és szlovák evangélikus lakossággal rendelkező Rákoskeresztúrnak viszont már 1800 -tól volt temploma, ám ez a Cinkotai - Pesti út kereszteződésénél álló, félig vályogból épült kis istenháza a XX. század közepére már nem tudta kielégíteni a hívek igényeit. Ezért az egyház 1941-ben új templom alapkövét rakta le, és 1943-ban már fel is szentelték az épületet, amely 3 hajós, álbazilika-rendszerű, a felvidéki reneszánsz stílusjegyeit hordozza ma-
gán. A korábbi épületet 1945 márciusában lebontották. A rákoskeresztúri görög katolikus egyház Istenszülő Oltalma temploma Rákoscsabán áll. 1987-1990 között építették. Az utca házsorába illeszkedő épületnek tornya nincs, rendeltetését keresztjén kívül a homlokzatán látható, „mennybemenetelt” ábrázoló bizánci stílusú freskó hirdeti. A rákoskeresztúri református templomot 2000-ben szentelték fel. (Rákoskeresztúrra csak a lakótelep építése után érkezett számottevő református hívő.) Az épület többszintes, többfunkciós: templomtér, gyülekezeti terem, urnatemető található benne. Ugyanebben az évben szentelte fel Lékay László bíboros a Rákoskeresztúr – Madárdombi Szent Pál apostol római katolikus templomot. A fő vonalaiban az évszázados templomépítési hagyományokat követő, mégis modern középtornyos kis templom alagsorában urnatemetőt alakítottak ki. Rákoskerten – ahogy a korabeli helyszínrajzokból kiderül – már a település tervezésekor helyet hagytak a templomnak. 1943-tól az akkor épült iskola kápolnájában tartották istentiszteleteiket az egyházak. Templom a mai napig nem épült, de talán itt lesz a következő. A Makovecz Imre építész által tervezendő épület alapkövét 2009. augusztus 23-án tették le.
A Szent Pál templom Rákoskeresztúr - Madárdombon
4
Debnár László A rákosligeti evangélikus templom rövid története
Az
evangélikus családok száma 1899-ben 60-70 főre volt tehető Rákosligeten. Kovácsovics János ezekben az időkben kezdett hozzá az evangélikus hitéletének szervezéséhez. 1900. december 24-én este 6 órakor megtarthatták az első istentiszteletet az iskola tantermében, melyen valamennyi felekezet részt vett. Talán ez az esemény lehetett az a pillanat, amely ráébresztette a híveket az egyházközségek alapításának szükségességére. 1901-ben foglalkozott először a rákosligetiek egyházzá való szervezésének kérdésével a rákoskeresztúri gyülekezet Dubovszky Nándor lelkészsége idejében. 1904. április 24-én helyet kaptak a rákoskeresztúri presbitériumban az első rákosligeti hívek: Schochterus Ottót választották presbitériumi tagnak, valamint Kovácsovics János lett a gondnok. Dubovszky Nándor 1904-es halála után Noszkó Istvánt választotta lelkészévé a rákoskeresztúri gyülekezet, aki „czélul tűzte ki a „Rákosligeti evangélikus hitvallású Evangélikus fiókegyház szervezését.” A rákosligeti fiókegyház tehát 1906. január 1-től létrejött. A hívek hamarosan nagyobb fába vágták fejszéjüket, hiszen gyülekezet templom nélkül nem létezhet. Templomot kell hát építeni! De hová? – vetődött fel az első és legnagyobb akadály kérdése. A Munkás-Otthon Szövetkezet sietett az evangélikus hívek segítségére. 1906. szeptember 18-i keltezéssel kézbesítették azt az adományozó levelet, melyben 480 négyszögöl telek került átadásra a kívánt helyen. Még ebben az évben befutott az első felajánlás templomépítésre, hiszen 1906. december 18-án, amikor is Schuster János egyháztag által felajánlott 12 karácsonyfa után fennmaradt 4 korona 15 fillért átadott Kovácsovics Jánosnak ”Lutheránus templom építésére”. 1913. március 3. -tól Geyer H. Viktor elnöklő felügyelőként került be az egyházi jegy-
Sztanek Pál terve zőkönyvekbe. Ezzel a kinevezéssel nagyobb nyomatékot kapott személye a templomépítés tekintetében is. Az új felügyelő megállapította, hogy „nemkülönben tekintetbe véve az országszerte jelentkező nyomasztó pénzügyi helyzetet, mely az egyházunk kivált templomépítésünk érdekében szélesebb mederben indítandó mozgalmat már elejétől fogva lehetetlenné és meddő eredményűvé téve, ily irányban kísérletek sem tétettek, sőt a még kint lévő helyi adományívek bevonása is meddő eredménnyel végződött, elég szerény keretekben mozgott”. 1914. március 29.-én a takarékpénztár körüli nehézségek ügyében határozni kényszerült a gyülekezet: „ …egyszersmind tudomásul veszi a Rákosligeti Takarék Rt … a nála elhelyezett pénzekre vonatkozó és irattárba elhelyezett válaszát is”. Ez a bejegyzés arra utal, hogy a megtakarított pénzek bizony eltűntek. Kezdhették a gyűjtést elölről, amire azonban még éveket kellett várni, hiszen az energiákat, a pénzt elvitte a háború, a gazdasági válság. Új felügyelőt választottak Pajor Ákos személyében. Pajor és Geyer az a két legfontosabb személy, akik szinte megszállottan szerették volna a templomépületet. Másodszor is nekirugaszkodott a gyülekezet tervének megvalósításához. . 1917. március 18.-án a Munkás-Otthon Szövetkezet 100 korona ajándékával egy jubileumi alap létesítését kezdte meg, „melyet évenként gyarapítani fog”. Ez új reményt adott a templomépítés megvalósításához, annak ellenére, hogy legközelebb majd csak 1921-ben 200 korona adományával
folytatja adakozását 1930 év folyamán felszentelhető lea szövetkezet. 1923 gyen.” tavaszán 5000 KoA beterjesztést a presbitérium elforonát helyeztek át a gadta, a templomépítés végrehajtását készpénzalapból a Geyer H. Viktor tiszteletbeli örökös jubileumi templom- egyházfelügyelőre bízták. alapba. Ezzel kezde1930. április 6. Templomépítési tét vehette az újbóli bizottságot választottak. Melynek nekirugaszkodás az tagjai a következők voltak: Geyer H. építkezéshez. 1926- Viktor, Bradofka Károly, Belánka ban a templomépí- Bánhegyi György, Sinkovics Jenő és tést erősíteni kíván- Kárpáthy Imre egyháztagok és a ta a presbitérium fiókegyház elnöksége. Feladatuk a azzal is, hogy a per- templomépítési tervek és költségelőselypénzt a temp- irányzatok elkészítése volt. lomépítés alap javá1930. július 9. Geyer H. Viktor ra fordítják. A halála sem akasztotta meg a temptemplom hiányát lomépítést. Megkeresték Sándy Gyuigyekezett pótolni az la műépítészt a templomépítés ügyéaz elhatározás, mely szerint imaház ben. Sándy kijelentette, hogy a terveépítéséhez kezdenek hozzá, mivel az zés költsége „a munka 12%-ig ter1 milliárdot meghaladó templomépíjedhet. Jelen munkával az építési tésre nincs remény, viszont nagy költségnek 9%-át tenné ki…. azonszükség volna a templomba járáshoz ban Ő rendszerint” a felét visszaadja szoktatni az ifjúságot. Sztanek Pál az egyháznak. Jelen esetben megkészítette el a tervek vázlatát. A papelégszik 4%-kal. Ez a minimum, lakból ugyan nem lett semmi, de a amely készkiadásainak fedezésére befolyó pénz képezte a templomépíszolgál.” Ebben az összegben benne tési alapot a későbbiekben. 1929 foglaltatott a tervek, a részletes költnovemberében Geyer H. Viktor prességvetés, a kidolgozott árlejtések, biter megfontolásra ajánlotta a kövalamint az építési munkák ellenőrvetkezőket: zése is heti kétszeri kiszállással. He„ … egy bár szerényebb méretű, de lyi és országos gyűjtés indításával a mi jelenlegi és közeljövői szükség- sikerült tovább növelni a templomleteinknek teljesen megfelelő, sőt építési alap pénzösszegét. szükség esetén könnyű szerrel bármi1931. december 5. Felkérésre kor kibővíthető templom 9 – 10.000 Sándy Gyula ismertette a terveket, P költséggel akadálytalanul felépítamelyek még vázlatosak és kidolgohető…” zásra szorultak. Kéttornyú temploÉrvként azt is felhozta, hogy „… mot mutatott be, 120 földszinti ülőnehogy nehezen gyűjtött garasaink – hellyel, amely összességében 2-300 nekünk egy pótolhatatlan kincsünk – személyt képes befogadni, és fűthető egy újabb világégés, devalváció, vagy egyéb szerencsétlenség nyomán újólag veszendőbe menjen…” Indítványa a következőképpen hangzott el: „… tekintettel a dupla költségű, tehát csak évek múltán megvalósítható imaházas paplak építésének tervétől térjen át a templomépítés gondolatára és szándékára és törekedjék azon ezen akadálytalanul megvalósítható újabb programját oly erővel és odaadással megvalósítani, hogy az első kapavágás tél multával megtörténjék, és az „ERŐS VÁRUNK AZ ÚRISTEN” felírású templomunk Sándy Gyula terve (hátsó homlokzat)
5
lesz. Külseje vakolatlan vöröstégla építmény. A templom fedése műpala. Idővel a templom könnyen bővíthető állította, az építész. Ennek lehetséges módjai: a sekrestye válaszfalának az eltávolításával, az oltár hátrébb helyezésével, a másik oldalhajók létesítésével, vagy az északi homlokfal kitolásával. Ez a templom 850 m2–rel 20000 Pengő minimális költséggel felépíthető. Az összeg magába foglalta a szószéket, oltárt, keresztelő medencét, padokat és a kórust is. „A 20000 Pengő azonban az anyagoknak jutányos áron való beszerzése, valamint a gazdasági válság következtében elérhető olcsóbb árajánlatok folytán lényegesen csökkenthető.”- tette hozzá Sándy. Linkesch Károly, Paulinyi Gábor, dr. Pajor Ákos hozzászólásukban a megbízás, a költségvetés kidolgozása mellett érveltek. A név szerinti szavazás után egyhangú eredménnyel megbízták Sándy Gyulát a bemutatottnál olcsóbb költségvetés és tervek elkészítésével.
Sándy Gyula terve képeslapon 1932. Sándy új ajánlata szerint a templomot tarikőből kívánta megépíteni, a tetőszerkezetben pedig egy nagyon olcsó verziót ajánlott. Elképzelése szerint deszkából készítendő, úgynevezett festett oikoszos menynyezet lenne a legmegfelelőbb, mivel ára jóval alacsonyabb mintha más megoldást alkalmaznának. Ezekkel
az elgondolásokkal is sikert aratott. Nem maradt más hátra, minthogy elindítsák a kivitelezést. A templomterveket az egyházi hatóság jóváhagyta. A polgári hatóság szintén engedélyezte az építést. „A templom építésével kapcsolatos alapkőletétel 1932. június 5-én nagytiszteletű Blatniczky P. jelenlétében megtörtént.” A kivitelezéssel a Juhász- Váczi céget bízták meg. A belső berendezést a hívek további gyűjtés útján tudták biztosítani. Felügyelő bejelentette, hogy „a közgyűlés által megszavazott munkák elkészültek”.1932. november 20-án megtarthatták a templomavató díszközgyűlést. Ezen a helyi méltóságokon kívül jelen volt Raffay Sándor evangélikus püspök is. A rákosligeti evangélikus templom az építőművészek körében is elismerést vívott ki. Építészeti szempontból, mai szóval a költséghatékonysága és az ezzel harmóniában álló műértéke került a Magyar Építőművészet 1934. XXXIV. évfolyam 1-2. számában megjelent méltatás középpontjába. „ A rákosligeti templom finom művészi munka, mert a tervezője művésze az építőművészetnek. Csak az ilyen alapos szaktudású és művészlelkű ember tudja a szerkezeteket úgy megválogatni az anyagokat olyan művészi összhangban felhasználni, mint az e kicsiny templomba látható. Nincsen a legcsekélyebb részlet sem rajta, amely ne alapos megfontolás után került volna oda: az oltár, a gyertyatartók, a padok díszítése, a hálós deszka-ív közeinek ornamentikája mind a tervező építész munkáját dicsérik egységes összhatást keltve a szemlélőben.” A templom harangokat csak 1936–ra kapott, melyet Szlezák László harangöntő mester készített el. A „C” harang felirata: „HALLJÁTOK MEG EGEK, VEDD FÜLEIDBE FÖLD, MERT AZ ÚR SZÓL! ”JÖVEL SZENTLÉLEK!” A harang képe: kehely
6
Az „E” harang felirata: „JÖJJETEK HOZZÁM MINDNYÁJAN, AKIK FÁRADTAK ÉS MEGTERHELTEK VAGYTOK ÉS ÉN MEGNYUGTATLAK TITEKET” „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK” A harang képe: hit- remény – szeretet A két harang közös felirata: „KÉSZÜLT ISTEN DICSŐSÉGÉRE A RÁKOSLIGETI EVANGÉLIKUS HÍVEK ÁLDOZATOS ADOMÁNYAIBÓL AZ ÚRNAK 1936IK ESZTENDEJÉBEN 1941-ben került átadásra a ma kissé romokban álló gyülekezeti ház is, melyet Pelech József kezdett építeni és Juhász József fejezett be. Ezzel kialakult Rákosliget evangélikus temploma abban a formában, melyben ma is látható a XIX. utcában.
Hódos Mária Rákosmente zsinagógái...
2009.
szeptember 19én, a Kulturális Örökségünk Napján tartott előadás a „zsinagóga” épületének, belső tereinek kialakulását, azok funkcióit és tárgyait ismertette. Működő zsinagóga híján Rákosmentén, sajnos máshonnan vett példákkal kellett illusztrálni az elmondottakat. Kutatások során azonban sikerült valamennyi adatot összegyűjteni a helyi hitközségek működéséről, zsinagógáik épüléséről. A XVII. kerület négy elődközsége zsinagógái közül egyetlen épület áll. Ez a rákoshegyi Podmaniczky Zsuzsanna utcai zsinagóga épülete, amely ma baptista imaházként funkcionál. Belső terét a baptista gyülekezet igényeinek megfelelően átépítették. A megnövekedett lélekszámú hitközség támogatásával, nagylelkű polgárok adományaiból épült föl az 1920-as évek végén a zsinagóga. Braun Móric fa- és épületanyag kereskedő (telepe a mai Szabadság úti Tűzép helyén működött) volt az építkezés egyik fő támogatója. Az impozáns, romantikus stílusú, klinkertéglával borított homlokzatot két hatalmas, előreugró rizalit (előreugró,
A rákoshegyi zsinagóga épülete a II. világháború előtt kiemelkedő falszakasz) bontja meg. Középen ívelt, kővel díszített neoromán kapuzattal és lépcsősen kialakított oromfallal. A rizalitokon keskeny kőpárkányos ablakokat láthatunk. Az egész homlokzat pártázattal díszített. A zsinagóga reprezentatív, díszes külseje arról tanúskodik, hogy a kevesebb, mint 500 főt számláló rákoshegyi izraelita hitközség tagjai között voltak tehetős családok is. Az épület falai és tetőzete túlélte a vészkorszakot. Üvegablakait és teljes belső berendezését azonban megsemmisítették. Az a néhány ember, aki visszatért nagy nehezen újjáalakította a hitközséget, beüvegezte az ablakokat és kimeszelte az épületet. A hitközség 1948-ban bezárt, de az épület a tulajdonában maradt, majd az 1960-as években a Magyar Tudományos Akadémia megvette az épületet, és könyvraktárként kezdte használni. Az 1990-es években vette meg az Akadémiától a Baptista gyülekezet, amely rendbe hozta és átalakította az épületet. Sajnos az épület eredeti belső teréről, mind a mai napig, nem sikerült fényképet felkutatni.
A rákoskeresztúri zsinagóga földszintes épülete a Pesti útról nyíló Templom utcában volt és méretében a módos gazdaházakhoz volt hasonló. Hat ablakkal, középen kétoszlopos, félköríves záródású kapuval, felette a két kőtáblával. A három baloldali ablak a kántor lakásához tartozott, a másik oldal ablakai pedig az imaterem terét világították meg. Az imaterem fából készült, alul tö-
mör, följebb rácsos díszítésű térelválasztóval és függönnyel osztott tér volt, külön a férfiak és a nők számára. A zsinagóga épületével egybeépült a kántorlakás. A homlokzati bejáratot nem használták. Az udvarról, zárt verandán át közelítették meg az imaházat. A verandáról nyíló ajtón léphettek be a nők és a férfiak a belső térbe, majd a nők a terem hátsó részén foglaltak helyet, a férfiak pedig elől. A zsinagóga belső terének keleti falába volt beépítve a díszes tóraszekrény, körülötte a többi szükséges kellékkel. A zsinagóga szerény méretei arról tanúskodnak, hogy az itt élő közösség szegény volt. A keresztúri zsidó lakosság, amely létszáma szintén 500 fő alatti volt, túlnyomó többségében kiskereskedő és kisiparos volt. Éppen hogy fedezték napi kiadásaikat és igen szerényen éltek. Az imaház épen túlélte a háborút. 1945 után ablakait és kapuját befalazták, majd néhány év múlva le is bontották az épületet. Nagyon kevesen tértek vissza a községbe. Aki életben maradt, megpróbált máshol új életet kezdeni. Rákoscsabán már 1890-ben említik a hitközség imaházát, de a közösség valószínűleg kinőtte azt két évtized alatt. A hitközségi tagok létszáma itt sem érte el az 500 főt. 1910ben indult mozgalom és gyűjtés egy saját zsinagóga építésére. Addig is a hitközség egy-egy tagjának lakásán
Az egyetlen fenmaradt kép a rákoskeresztúri zsinagógáról
7
Ilyen volt a rákoscsabai zsinagóga Anna utca és a Béla (ma Nyitány) utca kereszteződésénél ülték meg az ünnepeket. A zsinagóga épülete 1925-re készült el és a kántorlakást is magába foglalta. Az egyszerű alaprajzú, emeletes épület arányos, felső lekerekített ablaksorral, a nyugati homlokzaton rózsaablakkal volt díszítve. A bejárathoz néhány lépcsőfok vezetett. Az egyszerű sátortető csúcsára illesztették a kőtáblákat. Az épület magasságából és külső tagolásából ítélve a belső tér emeleti karzatán foglalhattak helyet a nők, alul pedig a férfiak. Az épület egyszerű téglaburkolatán a díszítést a szintén téglából kirakott, kissé a fal síkjából kiemelkedő, íves keretezések képezték. 1947-ben még álltak a zsinagóga falai, de a tető már hiányzott és persze belül teljesen üres volt. Szemtanúk elmondása szerint az épület falait néhány év múlva talicskákon hordták el és ezekből a kövekből, téglákból épült föl az akkor Micsurin úti általános iskola épülete. A hetvenes években fölépült élelmiszerboltot a mai napig az eredeti kerítés övezi. Rákosligeten 1912. május 19-én, a XVII. utca 3.szám alatti telken rakták le a zsinagóga alapkövét. Itt is megnövekedett a hitközség létszáma
és zsinagóga híján családoknál gyűltek össze ünnepeken az emberek. A létszám azonban itt is 500 fő alatt maradt. 1913 őszén az újévi ünnepeket már az új épületben tartották. 1914. július 12-én a zsinagógában tartották meg a meggyilkolt Ferenc Ferdinándért és feleségéért az ökomenikus gyászistentiszteletet. A zsi-
nagóga volt ekkor a község legnagyobb középülete. Az épületet 1914. augusztus 15-én avatták föl. Homlokzata a modernista irányzat hatását tükrözi. A zsinagógába vezető előcsarnokba íves, tíz fokból álló lépcső vezetett. Az előre ugró főkapu – szigorú négyzetes dísztelen építmény és a két kisebb kapu fölött nagyméretű függőleges tagolású ablakok törik meg a szigorú homlokzatot. A kiugró bejárat és előcsarnok mögött sátortetős, elnyújtott négyzet alaprajzú emeletes épület látható. A tető csúcsában a kőtáblákkal. Az előcsarnok falai három, négykaréjos kupolában végződnek, íves kiképzésükkel mintegy megtörve az épület dísztelen szigorát. A nők itt is a karzaton tartózkodtak. A zsinagóga belső terét azonban a romantika utóhatásai ihlették. A tórafülkét díszes, szamárhátíves, hatsávos, geometrikus mintázatú, színes mozaikkeret övezte, amely romantikusan keleties hangulatot árasztott. Az épület külsejét számottevő károsodás nem érte, de belső tereit teljesen kirabolták és tönkretették. A valamelyest rendbe hozott zsinagógában 1953 és 1982 között működött a XVII. kerületi bíróság. Azóta 2008. júniusáig az épület gazdátlanul és felügyelet nélkül állt, egy ELADÓ táblával a falán. 2009 júniusában két nap alatt lerombolták, ledózerolták a falakat és sajnos a kerítést sem sikerült megmenteni.
A rákosligeti zsinagóga az 1930-as években készült képeslapon (Forrás: www.vasutallomasok.hu)
8
Szelepcsényi Sándor Rákoskerten is lesz templom!
B
áró Schell Gyuláné, a terület rákoscsabai földbirtokosa gondos és előrelátó hölgy volt. Annak idején - immár több mint háromnegyed évszázada – amikor megterveztette a terület parcellázását, ügyelt arra, hogy a normális közösségi élethez szükséges intézményeknek is legyen helye a majdani településen. A házhelyek között, a legmegfelelőbb helyen nagyobb felosztatlan részeket hagyott a majdan önállósuló község életéhez feltétlenül szükséges létesítmények részére. Volt piacozásra alkalmas tér a Zrínyi úton, az iskola részére egy jókora telek az Erzsébet körúton, temetőnek szánta azt a domboldalt, amit ma Vidadombként ismerünk, a községházát az Erzsébet körút és a Sugárút kereszteződésénél lévő területre szánta és tudta, hogy előbb-utóbb igény lesz egy templomra is. Erre a célra a Rózsa (Rózsaszál) utca és a Gellért körút (Tiszaörs utca) kereszteződésénél hagyott szabadon egy tisztességes méretű földdarabot. Sajnos, közbe jött a II. világháború és a tervekből egyedül csak az iskola valósult meg, ahol 1942 őszétől megindulhatott a tanítás. Ebben az épületben kapott helyet egy kápolna is amelyet a katolikusok és a reformátusok egyaránt használtak. A vesztes háború után hatalomra kerülő kommunista vezetők nem nézték jó szemmel az itt folyó istentiszteleteket és azok tartását 1950. február 15i hatállyal megtiltották. Az oltár és harang visszakerült a Rákoscsabaújtelepi Szent Erzsébet templomba, az úrasztal terítőjét pedig a csabai reformátusok vették őrizetükbe. A kápolnának helyet adó szobából tanterem lett és hosszú ideig a rákoskertieknek csak az ecseri vagy a rákoscsabai templomokban volt módjuk vallásukat gyakorolni. Egy-egy imádságot el lehetett mondani a Zrínyi úton 1942 óta álló keresztnél, de kellően mély áhítatot biztosító épületet csak több kilométernyi távolságban lehetett találni. Pedig az igény egy helyi Isten-házára folyamatosan megvolt, csak a politi-
kai helyzet miatt ez nem lehetett más, mint csendes óhaj. A „rendszerváltás” után eltelt több mint tíz év és ez a kívánság végre annyira felerősödött, hogy 2004-ben megalakult a Rákoskert Templom Alapítvány. Janikné Megyery Rita kuratóriumi elnök lehetetlent nem ismerő elszántsággal látott hozzá, hogy leküzdve minden akadályt, kiharcolja sok rákoskerti vágyát, épüljön végre fel a templom! Szerencsére Rákosmente önkormányzata partnernek bizonyult és lehetőségeihez mérten az ügy mellé állt. 2008-ban egy névleges összegért átadták a már parcellázáskor kijelölt
9
helyen lévő teleket a rákoscsabai református egyháznak és kezdetét vehette egy ökumenikus templom megvalósításának a folyamata. Két egyház, a református és a görögkeleti vállalta, hogy felépítik a templomot, amelyben majd a katolikusok és az evangélikusok is hirdethetik az igét. A tervezés és az építés összes gondjait viszont a templomépítő alapítvány kuratóriumi tagjai, élükön az elnök asszonnyal viszik a vállukon. 2009. augusztus 23-a nevezetes nap nemcsak az Alapítvány, hanem valamennyi rákoskerti életében. Elkészült a terv és megtörténhetett az alapkő letétele!
A paksi Szent Lélek templom
A Kossuth díjas Makovecz Imre világhírű építészünk vállalta, hogy tervez nekünk egy olyan templomot, amelynek nincsen párja Budapesten. Vidéken és a trianoni határokon kívül már épült több is az ő elképzelései szerint, de a fővárosban ez lesz az első. Nem lesz nagy a befogadóképessége, mindössze 300 személy fér majd el benne. Egyrészt a rendelkezésre álló telek méretei nem teszik lehetővé terjedelmesebb épület elhelyezését, másrészt pedig a hívők száma sem indokolja, hogy nagyobb legyen. Egy urnahelyeket tartalmazó fallal kerített előudvarból nyílna a torony aljában kialakított bejárat, amely az 50 m2-es előtérbe vezet. innét egy belső ajtón juthatunk be a kör alakú, kupolával fedett 300 m2-es templomtérbe. Ehhez a nagy teremhez csatlakoznának az épület hosszanti tenge-
lyében egy félkör alaprajzú kisebb szárnyban a kiszolgáló helyiségek. Az előtér felett magasodik majd a négy íves fallal határolt, felfelé keskenyedő harangtorony, amelyet két hatalmas angyalszárny díszít. Az épület alapvetően fából készül csak úgy, mint a legtöbb Makovecz féle templom. Hasonlót láthatunk például Pakson is. Ha felépül, kerületünk egy olyan műemlékkel gyarapodik, amely tömegével fogja vonzani a kedvéért ide látogató turistákat. Reméljük, hogy össze fog gyűlni az induláshoz szükséges pénz és hamarosan a rákoskertiek is megtehetik azt, amit Rákosmente szerencsésebb elődközségei már oly régóta gyakorolhatnak: az ünnepi harangszó hívó hangjára saját templomukba mehetnek lélekben megújulni.
Hódos Mária Ballonyi Pál Margit életmű-kiállítása az Erdős Renée Házban
2009
. szeptember 27-től tekinthető meg az Erdős Renée Házban Ballonyi Pál Margit festőművész életmű kiállítása. A tárlaton a látogató végigkövetheti a művész eddigi teljes életútját. Ráérezhet arra a csodára, hogy a festő egy ecset segítségével hogyan fejezi ki világlátását, hogyan keresi a választ az élete során felmerülő számtalan kérdésre.
„Gázórás”
Pál Margit 1939-ben született Berecken. Festő életét azonban már Rákoshegyen éli. A Dési Huber István Képzőművészeti Körben kezdte meg tanulmányait, majd az 1950-es években a Vasutas szabadiskolában folytatta. Mestere Kling György festőművész volt. A mester színvilága a mai napig hatással van Pál Margit művészetére. Az umbra árnyalatai, az okkerek, a meleg zöldek, a lendületes, széles, expresszív ecsetkezelés meghatározzák alkotásai hangulatát és technikáját. Már ekkor számos kiállításon vett részt és az „Uszályok” valamint a „Hátsó udvar” c. képek díjat nyertek a müncheni vasutasok nemzetközi kiállításán. A nagyon intenzív és sikeresnek induló pályakezdés után 16 év alkotói szünet következett. Ezekben az években Pál Margit verseket írt és művészetelméleti szakkönyveket olvasva készült az 1970-es évek második felére, amikor végre visszatérhetett a festészethez.
10
Ballonyi Pál Margit unokájával a kiállítás megnyitóján Először az Artex vállalat megrendelésére készített fotó-realista stílusú festményeket, ami segített sokoldalú technikai ismereteinek fölfrissítésében, elsajátításában. A 80-as évek első felében, kezdődhetett a kreatív, önálló munka. A vasutas iskolában tanultak ötvöződtek a megrendelésre készült munkák magas technikai színvonalával.
Ebben az időszakban évente Esztergomban és Hatvanban országos pasztell biennálét rendeztek. Alkotásai mindegyik megmérettetésen helytálltak és kiállításra kerültek. E korszak művei a „Madártávlatból”, a „Teremtés”, az „Elizium-sziget”, az „Elveszett horizontok” és a „Babérliget”.
„Hagymatánc” Az évek során Pál Margit bele is szeretett a realizmusba, mint kifejezési eszközbe. Ismét fölfedezhetjük sötétebb árnyalataiban Kling mester hosszan tartó hatását. Ezt az időszakot a „Gázórás”, a „Konyhai csendélet” és a „Pitypang” fémjelzik. A 80-as évek második felében és a 90-es évek elején a precíz fotórealista módszert lassan fölváltotta a felszabadultabb, impresszionisztikus látásmód. E korszak drámai kompozíciói, sötét, tragikumot sejtető színvilága a művész magánéleti nehézségeit vetíti a néző elé. Ide sorolhatjuk a „Pannon ugar”, „Vegetáció”, „Hagymatánc”, „Didergők”, Tépett címerek”, „Szőlőtőke” c. műveket.
A 2000-es évek, azaz a közelmúlt, Pál Margit életének nagyon nehéz korszaka. Férje és társa, Ballonyi László grafikus, festőművész súlyos betegsége és elvesztésének tragédiája meghatározza művészetét is. A „Kozmikus magány”, „Fáradt borzongás”, Befejezetlen történet”, „Remény”, „Keresem a lábnyomát” című alkotásokban ezeket az érzéseket osztja meg velünk a művész. Ezekben az években azonban az alkotás izgalma és a kísérletezési vágy tovább is lendítette a művészt. A hagyományos pasztell technikájának határait szétfeszítve izgalmas kísérletezésbe kezdett. A különleges papírt vízben különböző hatásoknak vetette alá. Száradás után a papír felülete bőrszerű, számos rücsökkel, dudorral gazdagodott. Erre az egyedi és megismételhetetlen felületre került a pasztell és a tempera. Különleges papírok a kép felületére applikálása tovább alakította, építette, színesítette és gazdagította az alkotást. Ez a technikai eljárás a kollázs. A „Keresem a lábnyomát”, a „Fáradt borzongás”, „Az álom könnyei”, az „Amőba effektus”, az „Éjszakai vetítés” című képek ezzel a technikával készültek.
„Szőlőtőke” A 90-es évek végének és a 2000-es évek elejének nagy felfedezése volt Pál Margit számára a pasztell. Egész lényével belevethette magát a kísérletezésbe és alkotásba, minden idejét a festésnek szentelhette.
ben született. A mesterien megszerkesztett, kiegyensúlyozott kompozíciójú képek színvilága finom és érzékeny. A néző felé harmóniát közvetítenek, azt a harmóniát, amely ma már szinte csak a vágyainkban létezik. Az alakok légies, sejtelmesen elmosódó sziluettje mozgásban tartja
„Orientálnak bennünket” a kép egész felületét és fogva tartja tekintetünket. Ezek az alkotások Pál Margit hitét közvetítik felénk, miszerint a mai világ beteg társadalmának és az embernek kiszolgáltatott természetnek van esélye a gyógyulásra… lehet reménye. Idén, 2009-ben Hatvanban, a Morvay Galériában megrendezett XI. Kortárs Egyházművészeti Kiállításon a művész „Szent Pál” című alkotásával elnyerte a tárlat Bronz diplomáját. Szívből gratulálunk ehhez a szakmai elismeréshez!
Közben vissza-vissza tér alkotásaiban a realizmushoz, amely látásmódot és technikát bizonyos helyzetekben nagyon közelinek, sőt kifejezetten szükségesnek, kikerülhetetlennek érzi. Ez, különösen a művésztelepi meghívások alkalmával festett képein figyelhető meg: „Kora tavaszi táj”, „Keceli Bárány utca”, „Keceli szőlőtőkék”, „Pócsmegyeri halásztó”. A legutóbbi hónapok, azaz 2009ben készült munkái közül ki kell emelni az „Arkangyalok” című sorozatot, amely első darabja 2001-
11
„Sírnak az angyalok”
A Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület hírei Ebben az évben az egyesületünk tagjai közül többen is a figyelem középpontjába kerültek. Amint azt az előző cikkben is olvashatták, Ballonyi Pál Margit festőművésznek, egyesületünk alapító tagjának az életművéből kiállítást rendezett az Erdős Renée Ház, amely 2009. október 18-ig tekinthető meg. Tóth Péter egyesületi elnökünk kiemelkedően fontos, Magyar Tud om á n yo s Akadémia által is elismert tevékenységének elismeréseként magas állami kitüntetésben részesült, 2009. augusztus 20án, nemzeti ünnepünkön vehette át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Munkásságának kiemelt területe Rákoskeresztúr helytörténetének, különösen a Podmaniczky és Vigyázó családnak a település és az ország életében betöltött szerepének a kutatása.
Albrecht Gyula a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület másik alapító tagja, szintén értékes kitüntetésben részesült, Rákosmente önk or m á n yz a t a és Rákoshegy közössége ebben az évben őt tartotta érdemesnek arra, hogy a „Rákoshegyért Díj” jutalmazottja legyen. A 2009. szeptember 25én tartott ünnepségen átadott plakettel és emléklappal Rákoshegy történetének kutatása során végzett munkásságát ismerték el, amelyet „A régi Rákoshegy” című kétkötetes művében tett közkinccsé. Kiadja a RÁKOSMENTI MÚZEUMBARÁT EGYESÜLET Szerkesztőbizottság: Ádám Ferenc, Gyöngyössy Márton, Szelepcsényi Sándor, Tóth Péter Szerkeszti: Szelepcsényi Sándor Szerkesztőség: 1174 Budapest, Báthory u. 31. Tel.: 36-1-258-4693 E-mail:
[email protected] Lapterv: Novák Fanni Ingyenes terjesztésű lapunk megtalálható az Erdős Renée Házban, illetőleg Budapest XVII. kerületének kulturális intézményeiben. E szám kiadását támogatta: Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata IV. évfolyamunk 3. számának címlapján a rákosligeti evangélikus templom egy korabeli képeslapon, a rákoshegyi templom építés közben, a rákosligeti zsinagóga 1979ben és a rákoskerti templom Makovecz Imre által készített tervrajza látható.
