JAMPAPER 4./III./2008
ÍRÁSBELISÉG - KÉPISÉG AZ INTERNET KORÁBAN Gulyás István ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola
[email protected]
Bevezetés A jelek és szimbólumok ősidők óta jellemzői az emberi társadalomnak. Kifejezői múltnak, jelennek, jövőnek, érzelemnek, tudománynak és kultúrának is. Így minden kor, mint tükörképe ezen rendszereken keresztül vizsgálható. Éppen ezért részben érthető, miért is volt és van számos világi és vallás háború, sötét középkort felváltó felvilágosodás. De ebben a fejlődésben, folyamatos átalakulásban egy lényeges esemény, egy mérföldkő határozza meg az eljövendőt. Ez pedig nem más, mint az internet, s az általa nyújtott kommunikációs szabadság. Mint mindennek, természetesen ennek is ára van. Több információ, for-rás, gyorsabb elérhetőség, kitágult világ stb., s eközben eláraszt bennünket a di-gitális szemét, a társadalom az elektronikai eszközök rabjaivá válik, azaz a Rousseau-i gondolat egyre távolabbinak tűnik, valamint a „szabad világban“ egyre nő az ellenőrzés. Azért, hogy eme felgyorsult világunkban az információ optimális for-mában és időben elérje célját, az ősi „eszközök“ napról-napra átalakulnak, vagy teljesen újak (pl. e-mail, SMS, PodCast stb.) születnek az informatikának és az internetnek köszönhetően. Az informatika fejlődése társadalmunk alapköveként jelenik meg min-dennapjainkban. Az információs társadalom jelképezi a XXI. század új kihí-vásait, a társadalmi szerkezet átalakulását. Minden kor kommunikációs rendszere a lehető legszélesebb körben kell hogy használatba kerüljön ahhoz, hogy a társadalom produktív, fejlődő, azaz versenyképes legyen. Az
100
JAMPAPER 4./III./2008
informatika megjelenése előtt az írott és nyomtatott kiadványok képviselték a legfontosabb kommunikációs síkot, míg ma az inter-net, az audiovizuális sztrádák (pl. digitális televíziózeás). Egyes kutatások szerint, amennyiben az információs világ a mai ütemben fejlődik tovább, akkor 2040-ben adják ki az utolsó nyomtatott kiadványt. Ennek a folyamatnak elengedhetetlen része az oktatási struktúra moder-nizálása. Kilencven évvel ezelőtt az írástudatlanság megszüntetése volt társa-dalmunk egyik nagy feladata. Mára sajnos a ugyanazzal a problémával kell szembesülnünk, csupán digitális formában. Egyre szélesebb körben jelentkezik világunkban a digitális analfabétizmus, amelynek felszámolása nagy kihívás, kultúrális és munkapiaci verseny szempontból pedig elengedhetetlen. Az internet korában az írásbeliség-képiség fontossága nem kérdőjelezhető meg, csupán az alkalmazásuk helye és jellege. "Az értelmezés mindenkor előretekintésen alapul, ami az előzetesen szándékolthoz egy meghatározott értelmezhetőség felől 'nyúl hozzá'." (Martin Heidegger) 1. Írásbeliség - képiség kialakulása Egyes kutatások szerint az emberi kultúra írásbelisége igen régi időkre nyúlik vissza. Ennek igazolása azonban többnyire nehézkes, mivel az írásos történelmi nyomok többnyire köveken, csontokon találhatóak. Eredeti alak-jukat, s velük együtt a rajta lévő írásokat csak akkor tudták megőrizni a jelen kor emberének, ha fagytól, víztől, széltől óvott helyen voltak. Ilyen leletet találtak a dél-francia Dordogne megyében lévő barlangban is, amely egy őstulok csonton lévő írás (1. kép). A kutató, Francois Bordes az őskor szakértője 135.000 évesre becsülte a leletet, amelyet A. Marhack későbbi vizsgálatai során 200.000 évre módosult.[1]
1. kép Francois Bordes felfedezése http://www.flavinscorner.com/kz2.htm 101
JAMPAPER 4./III./2008
Több ásatás szerte a világon igazolja, hogy jelen kultúránk előtt több más fejlett kultúra is létezett (Maják magukat a „4. generációnak“ tartották). Az így fellelt jelrendszerek szintén több ezer évesek, amelyek ékírások, rovásírá-sok, képírások stb. ránkmaradt sokasága. [2] A keleti kultúrák közül a japán és a kínai írás az egyik legjobb példa az írás és képiség kapcsolatára, hiszen az írásjelek valódi eseményeket mondanak el. A legegyszerűbb példa a japán szó kanji írásmódja, amely felkelő nap országát jelenti. (2. kép)
2. kép Felkelő nap országa http://www.japan-guide.com/e/e2046.html
A baloldali, középen elfelezett téglalap első írásos formája egy kör alak volt. Benne középen egy rövid vonal, amely a felkelő napot volt hivatott jelképezni, majd később alakult át mai formájára. Történelmileg három nagy könyvtár ismert világi életünkben, ahol a régmúlt kultúrákról, vallásról, írásról és a tudás átadásának helyéről tudhatunk. Az első az Alexandria-i leégett, a második a Dalai Láma Tibet-i, a harmadik a Római katolikus egyház könyvtára. Az utóbbi két helyszín közül az első rendelkezik digitális archívum létrehozá-sának tervével, amely talán az elkövetkező 10 évben megvalósulhat. A könyvtárak, történelmünk eddig ismert olyan intézményi formája, ahol a rég-múlt tudását, értékeit megőrizhetjük az utókornak. Bár van még egy fontos történelmi emlék, amelyet meg kell említeni. Az előzőektől eltérően készült, írott arany lemezekről van szó, amelyeket Dél-Amerikában találtak és jelenleg egy amerikai egyetemen kutatnak. Kora és készítői ismeretlenek, de figyelemre méltó, s mindenek előtt egyedi lelet. A fenitek mindegyike igazolja, hogy az írás és vele együtt a képi megje-lenítés a kezdetek kezdetén, az emberi kultúrával egy időben született és vele együtt fejlődött. Mára az informatika hatja át világunk minden területét, s így az írásunk és vizuális kommunikációnk is digitalizálódik. Ennél fogva az emberek infor-máció éhsége új utakat generálnak, mivel az egyre több adatot gyorsan kell eljuttatni (internet, wap, wifi stb.). "Az információ köré épülő társadalom rendszerint nagyobb mértékben biztosítja azt a két dolgot, amit az emberek a legtöbbre becsülnek a modern de-mokráciában: a szabadságot és az egyenlőséget. Robbanásszerűen megnőtt a szabad választás tere, legyen szó akár kábeles csatornákról, olcsó üzletekről vagy az interneten szerezhető barátokról. A legkülönfélébb akár politikai, akár nagyvállalati - hierarchiák recsegni-ropogni kezdenek a nagy nyomás alatt. A nagy, merev bürokráciákat, amelyek korábban szabályok, előírások és kényszerítő eszközök segítségével igyekeztek mindent ellenőrizni a birodal-mukon belül, aláásta a tudásalapú gazdaság felé való elmozdulás, amely hata-lommal ruházza fel az egyént, biztosítva számára az információhoz való hozzá-férést" (Francis Fukuyama). "A cyber-személyiség állandóan elméletek, modellek, paradigmák, képek és ikonok után kutat, melyek az általunk lakott valóság feltérképezésében és definiálásában segítenek." (Timothy Leary) 102
JAMPAPER 4./III./2008
2. Írásbeliség – képiség az internet korában Az ember 90%-ban vizuálisan szerzi az információkat. Így a felgyorsult mindennapi élet alapvető feltétele, hogy jól legyen szervezve, illetve megfelelő infrastruktúrális háttér álljon rendelkezésre. Ezek közül bármelyik elemet is vizsgáljuk, egészen biztos, hogy az internettel találkozunk. Ma már nem csupán íróasztalunkon, hanem telefonunkban is rendelkezésre áll a világháló összes szolgáltatása, amely ugyan az egykori ceruzát részben kivette kezünkből, de egy másikat, egy digitálisat adott helyette. 2.1. Az internet kezdete és az írás, képiség Az 1960-as években védelmi célokra, majd egyetemek közötti kom-munikációra, kísérletekre hozták létre az ARPAnet-et (Advanced Research Project Agency), amelynek fejlődésével, átalakulásával 1983-ban elindult az internet. Ekkor a számítógépek között e-mail és file cserélések történtek, azaz elsősor-ban szöveges, karakteres (text, illetve bináris) adatok mozogtak. Hazánkban is a felsőoktatás 1990-től kapcsolódik be az internet világába, többnyire X.25 protokollon keresztül. Ez azért fontos, mivel egy mostani gyen-gébb teljesítményű modemes kapcsolatot jelentett egy egész intézmény szá-mára, s ezáltal a kommunikáció igen nehézkesnek bizonyult. Voltak intézmények, amelytől az állami támogatáson alapuló internet szolgáltatást meg is akarták vonni, mivel úgymond, nem volt rajta forgalom. Azaz, nem használta senki. Eközben néhány érdeklő diák nekilátott az ismeretlen felkutatásának, s ennek a digitális nagy világ feltérképezésének. Minden számítógépről csakis karakterek érkeztek a helyi monitorra, ahol parancssorokból volt megadható a következő utatsítás (pl. DOS parancsok) a távoli gépeknek. Ezzel a lelkesedéssel, információ éhséggel két év alatt a hazai felsőoktatás első helyére került internet forgalom szempontjából az érintett intézmény. Így számos könyvtár, oktatási, kutatási anyag, számítógépes program, térkép volt elérhető, bár mai szemmel kicsit kezdetleges formában. Ennek a rendszernek egyik lényeges jellemzője azonban az egyirányúság volt. Azaz a lehívott információkat valaki elhelyezte egy adott helyre, vagy elküldte egy címre. Képletesen úgy kell érteni, mint a hagyományos televíziózás, amely elérhetővé, láthatóvá, olvashatóvá teszi az információkat, de közvetlen visz-szacsatolás nélkül. 2.2 Az információs sztrádák és az interaktivitás 1990-ben Tim Berners-Lee, angol atomfizikus elindította ez első WWW-et (World Wide Web) Svájcban. Ennek lényegi eleme, hogy a korábbi karakteres megjelenítés helyett, képi, szöveges, animációs és hang anyagokat is képes volt kezelni a szerver, valamint az úgynevezett böngésző program. Elin-dult az interaktív internetezés világa, ahol már az informatikához kevésbé értők is egyszerűen tudták kezelni. Megjelentek az első elektronilus újságok, keres-kedelmi szolgáltatások, valamint a távmunka első jelei is mutatkoztak már. A kilencvenes évek elején ez a változás nagyobb fejlődésnek indult, mint a mobil piac, mivel havonta 20%-al is nőtt 1 éven belül.
103
JAMPAPER 4./III./2008
3. kép WWW vizuális forgalma 1995-ben, Nektarios Papadakakis, Evangelos P. Markatos és Athanasios E. http://www.cybergeography.org/atlas/palantir_large.gif A kilencvenes évek közepén még jellemzőbb volt természetesen a szöveges információ, mivel ekkor jelentek meg az első web-oldal szerkesztő programok. (3.kép) A karakterek mellett a képi információk elsősorban statikusak, azaz álló képek voltak. Később (1995-96) megjelentek az első dinamikus, azaz mozgó képek a világhálón. Ezek úgynevezett animált GIF (Graphic Interchange Format) képek voltak, amelyek minőségileg tovább javították a felhasználó-barát oldalát az internetnek. Ez a fejlődés egyre nagyobb kapacitásokat, adatátvitelt igényelt az internettől, mivel egyre többen szerették volna használni, egyre több területen. Ehhez a fejlesztések és bővítések, tengeri optikai kábelezések elkerülhetetle-nek, mind a mai napig. (4.kép)
4. kép Long-Haul tenger alatti kábel térkép http://www.cybergeography.org/atlas/alcatel_large.gif 104
JAMPAPER 4./III./2008
Szépe György szerinti kommunikációs fejlődési sor: szóbeliség » írás » nyomtatás » privát írógép » számítógép » multimédia.(Szépe 1997:78) [3] Az előzőeket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a fejlődési sor következő eleme az internet, ahol az írásbeliség és a képiség digitális formában ugyan, de alap-kőnek tekinthető. „Az internetes szövegek – főleg az erősen interaktív chaten és az e-mail-ben, de a weboldalakon is – egyre inkább vázlatszerűek, szerkezetükben, kivi-telezésükben távolodnak a hagyományos írásbeliségtől. Jakob Nielsen szerint pedig mindez azért van, mert a webes szövegek kezdenek alkalmazkodni az in-ternetes olvasáshoz. Az interneten az olvasók nem lineárisan haladnak előre az olvasással, hanem „szkennelnek”, vagyis szavakat, szerkezeteket emelnek ki a szövegből (Nielsen1997). Emiatt a szerkesztés is a könnyű, gyors értelmezhetőséget célozza meg, hasonlóképpen a spontán beszélt nyelvhez, ahol az egyidejűség, az interaktivitás, a pillanatnyiság miatt ugyanilyen igényeknek, elvárásoknak kell megfelelni.“ [3] Mára a komoly kereskedelmi oldalak fejlesztői pszichológusokat alkal-maznak mivel szeretnék tudni, hogy milyen írásos és képi eszközökkel lehet egy-egy oldalra látogatót 4 másodpercig marasztalni. Ugyanis ha ez sikerül, akkor már több időt is tölt más aloldalak elolvasásával, így potenciális „vásárló“. Ebből azt láthatjuk, hogy ameddig kezdetben a írás és képi információ létszükséglet, tudás átadó stb. volt, addig mára, globalizálódó világunkban értékképzővé kezd válni, miközben a nyomtatott könyvek feldolgozásra várnak. De ez a folyamat nem egyértelmü. „A nagyobb részben digitalizált jelekké transzformálódó írásbeliség önmagában ugyanis nem jelenti a hagyományos, archaikus írásbeliség által közvetített értékek, normák, életstratégiák akár részbeni átörökíthetőségének változatlan garanciáját. Az informatika forradalmának egyik legnagyobb megoldandó kérdése az, hogy ez az új írásbeliség miként válhat az információs társadalom korában is érvényesnek tekinthető klasszikus értékek, normák, régi-új életstratégiák átörökítőjévé“ [4]. Ehhez, látásmódom szerint két alapvető feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy egy olyan genráció nőjön fel, akiknek az internet olyan termé-szetes, mint például a villanykapcsoló a falon. A másik kritérium, hogy a szükséges infrastruktúra rendlekzésre álljon a társadalomi rétegek széles skáláján. Ettől azonban még távol vagyunk.
5. kép Routerek és a népesség sűrűsége, Soon-Hyung Yook, Hawoong Jeong, és Barabási Albert-László, Notre Dame Egyetem, 2001 július http://www.cybergeography.org/atlas/router_distribution_large.png 105
JAMPAPER 4./III./2008
Mint ahogy az látható az 5. képen is a technológiai fejlődéssel együtt jár, hogy bizonyos társadalmi rétegek lemaradnak. Őket mai szóval élve digi-tális analfabétának hívják, akik nem tudnak a társadalom aktív résztvevőivé válni. Al Gore, volt amerikai alelnök szerint a „XXI. Század olaja a média lesz“, de ehhez az elmaradott országok, kultúrák felzárkoztatása nélkülözhetetlen. [5] 2.3 Számítógép, Televízió, Internet egy „dobozban“, avagy minden (írás, kép) egy kézben Mint ahogy Pléh Csaba fogalmaz, azaz „miként magunkat koherenciára kényszerítettük a tudománnyal és a filozófiával, hasonló kényszerek fognak a hálózatoknál is megjelenni.“ [6] Ezen túl a mindennapi berendezéseinkre is érvényesek már az imént jelzett változások. A televízióink 2012-től már csak digitális adást fogadnak, a számítógépünk képes TV adások közvetítésére, rögzítésére, az internet kommunikálására.[7] Mindezeket összevetve egyértelmű, hogy elegendő egy kézi és egy asztali ké-szülék mindezen funciók ellátására, amelyhez már a jelen kor technológiája biztosítja a szükséges teljesítményeket. Ennél fogva az egyre összetettebb internettel kilépünk irodáinkból, otthonaink-ból és szinte bárhol elérjük szükséges iratainkat, képeinket. (6.kép) Magunkkal vihetjük és megoszthatjuk másokkal digitalizált világunkat, akár a mobil interneten keresztül.
6. kép Hal Burch és Bill Cheswick internet téképészeti projekt http://www.cybergeography.org/atlas/lumeta_large.jpg 106
JAMPAPER 4./III./2008
„ … Nekem látni s tudni kell.“ (Szophoklész) 3. Jövőkép Az információs társadalom embere egyre többször e-mail-eket küld a hagyományos levelek helyett. Telefonálás helyett egyre több chat (csevegő) szobában intézi mindennapjait, olykor teljesen más személy azonossággal. Továbbá sajátos, egyedivé alakult nyelv és jelrendszerrel ( ;) lol thx stb.) Gyakorlatilag az internet adta részbeni anonimitás több szabadságjogot is ad a felhasználók kezébe, amelyhez a technológiai újabb és újabb szolgaltatásokat biztosít. Személyes TV stúdiók (PodCasting), fórumok, képzések stb. Ezáltal a társadalom méginkább elszakad a hagyományos természeti életviteltől és technológia függővé válik, miközben az új “e-világot“ autodidakta módon sajátítja el. Ez az átmeneti időszak véleményem szerint 30 évre tehető. Ezt követően a ma viszgált kérédések és problémák az irásbeliség és képiség területén az internet világában maguktól megválaszolásra kerülnek, vagy teljesen érvényét veszítik. Mint ahogy ez már részben ma is igaz. Ennek oka szintén a technológián alapul. Ha figyelembe vesszük, hogy számítógépeink teljesen átalakulnak, gyorsaság és kezelőfelületek területén, akkor láthatjuk, hogy ez a fejlődés kihat a megjelenítőkre is. Ez pedig azt jelenti, hogy egy új technológiának kell megjelenni, a jelenlegiek helyett. Ma már léteznek alternatívák, amelyek holografikus úton képezik a megjelenítendő információt. [8] [9] Amennyiben el tudunk képzelni ilyen kivetítőt és összekapcsoljuk a korábbiakban bemutatott fejlődési irányokkal egyértelművé válik számunkra, hogy a jövő írásbelisége és képisége az internettel együtt jóval túlmutat a jelen korunkon. Mondhatni gyerekcipőben járunk jelenleg e hármas kapcsolatában. Irodalomjegyzék [1] Varga Csaba: Az ősi írás könyve, FRIG Könyvkiadó 2002 [2] Varga Csaba: Idő és ABC, FRIG Könyvkiadó 2003 [3] Bódi Zoltán: A beszéd és az írás viszonya az internetes interakcióban, Magyar Nyelvőr, 128. évfolyam 3. Szám, ISSN 1585-4515, 2004. július–szeptember [4] Shüttler Tamás: Szerkesztés közben, Új Pedagógiai Szemle, ISSN 1788-2400 (online) 1997 július-augusztus [5] Gulyás István: Információs társadalom – digitális analfabétizmus, Informatika a felsőoktatásban 2005, Debreceni Egyetem, ISBN 963 472 909 6, 105. old. [6] Pléh Csaba: Közlési technikák és gondolkodásmódok, Világosság, Bölcsészeti-akadémiai folyóirat, 2002/8-9 [7] Bródy Béla - Hain Ferenc - Kugler Judit - Márton Edina: Médiaelmélet és -gyakorlat az interaktív televízió magyarországi bevezetésének lehetősége kapcsán, Világosság, Bölcsészeti-akadémiai folyóirat, 2002/10-12
107
JAMPAPER 4./III./2008
[8] Gulyás István: Az informatika határa – A virtuális valóság kezdete, Informatika a felsőoktatásban 2005, Debreceni Egyetem, ISBN 963 472 909 6, 156. old. [9] Michael Talbot: Holographic Universe, Harper Perennial 1991, ISBN: 0-06-092258-3.
108