2
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
BEVEZETŐ A Balti út elnevezésű dokumentumfilm-napok Észtország, Lettország és Litvánia közös projektje. A balti államok különbözőek – Riga nem Litvánia fővárosa és az észt nyelv nem tartozik a kelet-balti nyelvcsoportba, de kétség nem férhet hozzá, hogy bizonyos történelmi pillanatokban országaink közös kihívásokkal néztek szembe, és együtt sétáltak a balti úton. Valamivel több mint húsz évvel ezelőtt Észtország, Lettország és Litvánia szovjet megszállás alatt, egy omladozó politikai és gazdasági rendszerben élt, területükön több százezres szovjet csapatokkal. A megszálló vasmarka természetesen nem magától engedett: lelkes tömegmozgalmakra és emberek önfeláldozó hozzájárulására volt szükség. A folyamat csúcspontja a több mint 600 km hos�szú élőlánc volt, amely 1989. augusztus 23-án összekötötte Vilniust, Rigát és Tallinnt, kifejezésre juttatva a három nemzet szolidaritását és függetlenségük visszaállításának vágyát. 1991. január 21-én az országuk szabadságáért küzdő litvánok ezrei több hétig körülvették a Parlament épületét, hogy megvédjék az odabent dolgozókat. 14 ember életét vesztette. A lettek és az észtek erőiket egyesítve próbáltak ellenállni a Szovjetuniónak, amely megkísérelte visszaszerezni az ellenőrzést országaik felett. Ma már úgy tekintünk vissza erre, mint a Szovjetunió összeomlásának, a Közép- és Kelet-Európában végbement demokratikus átalakulásnak az egyik legfontosabb állomására. A történelemben 20 év többnyire rövid időnek számít, azonban a mi elmúlt 20 évünkben hatalmas változás történt. A szovjet csapatok ittléte múlt idővé vált, akárcsak a Szovjetunió; demokráciában és piacgazdaságban élő országaink pedig tagjai lettek az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Az elmúlt 20 évben akkora utat tettünk meg, amilyenhez némelyik államnak és embernek egy nemzedéknyi időre van szüksége. Míg a szabadságban egy nap egy másodpercnek érződik, a börtönben egész emberöltőnek. A börtönben a boldogság minden pillanata, a szabadság minden felvillanása fontosnak tűnik és emlékezetes marad. A filmnapokkal elhoztuk Önöknek az emlékek töredékét – a nyugtalan pillanatokról, amikor az idegen hatalom utoljára próbálta meg elvenni tőlünk a szabadság reményét, és az örömről, amikor a szabadság végül kezdett kézzelfoghatóvá válni. Csak a megszállás éveire és az 1991-es eseményekre való emlékezés lehet a garancia arra, hogy a jövő más és jobb legyen, mint a múlt, lehetővé tegye népeinknek a szabad és sikeres életet. Őexc. Veronika Erte, a Lett Köztársaság nagykövete Őexc. Renatas Juška, a Litván Köztársaság nagykövete Őexc. Priit Pallum, az Észt Köztársaság nagykövete Anu Kippasto, a Magyarországi Észt Intézet igazgatója
INTRODUCTION „The Baltic Way” Documentary Film Days is a joint project of Estonia, Latvia and Lithuania. The Baltic countries are diverse - Riga is not the capital of Lithuania, and Estonian language is not a part of Eastern Baltic language group, but there is no doubt that in moments of history, our countries have undergone a common challenges and walked the Baltic way. A bit more than twenty years ago, Estonia, Latvia and Lithuania were under Soviet occupation, with hundreds of thousands of Soviet troops on our territories, and we lived under a crumbling Soviet political and economic system. Tearing off from the iron grip of occupation didn’t happen by itself. It needed enthusiastic popular movements and people’s self-sacrificing contribution. Highlight of this process was a human chain which on the 23th of August 1989 spanned over 600 kilometers across the three countries, from Vilnius to Tallinn, to express nations’ solidarity and desire to restore their independence. In January 1991, thousands of Lithuanians surrounded the Lithuanian Parliament for weeks to protect those inside as the nation worked to secure its freedom. Fourteen Lithuanians lost their lives. Latvians and Estonians banded together to resist the efforts by the Soviet Union to re-establish control in our countries. Today, we look back on this as one of the most important steps in the collapse of the Soviet Union and in the restoration of freedom and democratic values throughout Central and Eastern Europe. Twenty years is a short period in history in general, but our past 20 years have been full of tremendous transformation. The Soviet troops are gone along with the Soviet Union; our countries, living under the conditions of democracy and free markets, are members of both the European Union and NATO. In these twenty years we have walked a way that many other states and people have spent a lifetime on.
TOLDI
MOZI
While a day in freedom seems like a second, a day in prison feels like a lifetime. In prison each moment of happiness and each glimpse of freedom becomes so important and is remembered. With these film days we bring you the fraction of memories from the restless moments when the foreign power made the last attempt to take the arrival of freedom from us and the joy when freedom finally took the shape. Only remembering the times of occupation and the events of 1991 are a guarantee that the future will be different and better than the past allowing our nations to prosper and be free. H. E. Veronika Erte, Ambassador of the Republic of Latvia H. E. Renatas Juška, Ambassador of the Republic of Estonia H. E. Priit Pallum, Ambassador of the Republic of Estonia Anu Kippasto, director of the Estonian Institute in Hungary
3
THE
BALTIC
WAY
GRÁNIT KÖVEK / GRANITE ROCKS 1987 tavaszán – fiatal művészként – néhány hetet Riga környékén töltöttem a Baltikumban. Lehetőségem nyílt ellátogatni Vilniusba, majd éjszakákon át bolyongtam – engedély nélkül – Tallinn utcáin is. Akkor már érezni lehetett ugyan a gorbacsovi glasznoszty első fuvallatait, ugyanakkor láttam Rigában alaposan elvert májusi demonstrálókat is a Szabadság-emlékmű alatt… Ezek az új élmények sokkolóan hatottak. Ott a helyszínen, személyesen tapasztalhattam meg, micsoda elkötelezettségre, óriási hazaszeretetre van szükség ahhoz, hogy valaki lettnek, litvánnak vagy észtnek vallja magát. Tallinnban jártam egy olyan házban, ahol a falra egy óriási, tiltott észt zászlót raktak ki, és a házigazdával csak franciául beszélhettem, mert nem volt hajlandó oroszul megszólalni. Ő maga is olyan volt, akár e táj jellegzetes tartozéka, a gránit kövek egyike, melyek a tenger hullámaival szemben ellenálló kemény burok alatt, legbelül őrzik eredetük titkait…
BALTI
ÚT
A szabadság tavasza, amelynek akkor tanúja voltam, négy évvel később kiteljesedett… Krzysztof Ducki, plakátművész In the spring of 1987, when I was still a young artist, I spent a few weeks in the Baltics, in the vicinity of Riga. I had the opportunity to go to Vilnius and I spent long nights strolling along the streets of Tallinn, though I didn’t have a permit to do so. At that time the winds of glasnost were already in the air, yet I still saw May Day demonstrators being brutally beaten up right by the Liberty Memorial… These new experiences had a shocking effect on me. There and then I was able to personally experience the magnitude of the commitment and patriotism that people needed in order to proudly declare themselves Latvians, Lithuanians or Estonians. I once visited a house in Tallinn where a huge Estonian flag was placed on the wall – which of course was prohibited. My host spoke to me in French since he was unwilling to utter even one word in Russian. He himself was just like a typical detail of the Estonian landscape, like one of the granite rocks that hide their innermost secrets of their origin under the hard shell protecting them against the oncoming waves of the sea… The spring of freedom, which I had the chance to witness, sprang into life four years later… Krzysztof Ducki, poster artist
4
OKT. 27. 18:00
OKT. 27. 18:20
MEGNYITÓ / OPENING CEREMONY BALTI ÚT
TOLDI
MOZI
1989. augusztus 23-án észtek, lettek és litvánok Vilniustól Tallinnig 600 kilométer hosszú élőláncot alkottak, hogy felhívják a világ figyelmét az 1939-ben kötött MolotovRippentropp paktum titkos jegyzőkönyvére, amely a három állam szovjet megszállásához vezetett. A dokumentumfilm hűen ábrázolja az egyedülálló eseményt, amelyen közel 2 millió ember állt egymást kézen fogva a szabadság és a függetlenség reményében. A Lett TV-vel és a Litván Telerádió Bizottsággal együttműködésben készült. On 23 August 1989 a 600 km long human chain was formed through Estonia, Latvia and Lithuania to memorize the 50th anniversary of the Molotov-Ribbentrop Pact of 1939 and its secret protocol, which led to the occupation of these three states. The Baltic way is a true documentary of this unique event showing nearly two million people standing hand in hand in the hope of independence and freedom. In cooperation with Latvian TV and Lithuanian Gosteleradio.
FILM / MOVIE | 28’ Balti tee / The Baltic Way 1989 | Maurum rendezte / director: Peeter Simm észt / estonian lett / latvian litván / lithuanian angol / english magyar / hungarian ingyenes / free
5
OKT. 28.
6
ANYÁM FÖLDJE
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
18:00
Tale Kalna legendás személy Lettországban. Apját 1947ben elhurcolták Szibériába, csak mert földje volt. Tale nemzedékének többsége életének nagy részében saját földről álmodozott. Az asszony sok mindent átélt, mire az álma teljesült: a szovjet megszállást, Lettország függetlenségének visszaállítását, és végül a belépést az Európai Unióba. A viharos évtizedek alatt egyebek közt propagandistaként dolgozott, operát szervezett vidékre, és küzdött a jobb vidéki közlekedésért. Nagyobbik lánya a peresztrojka ideje alatt kezdte el filmezni a mamát. Tale Kalna is nothing short of a Latvian legend. Her father was sent to Siberia in 1947 simply because he owned a farm. Like most other Latvians of her generation, it became a dream to once again own land. For this dream to become reality, Tale endured some historical political moments: the USSR occupation, Latvia’s hard-fought independence, and eventually the joining of the EU. Throughout these tumultuous decades she managed to work as a propaganda specialist, bring opera to the countryside, and advocate for better rural transit. Her eldest daughter began filming ‘mama’ during perestroika.
FILM / MOVIE | 52’ Bekons, sviests un mana mamma / My Mother’s Farm 2008 | Ego media rendezte / director: Ilze Burkovska-Jakobsena
lett / latvian angol / english 600 Ft
OKT. 28. 19:15
NAGYMAMA ÉS NAGYPAPA
[Monoklis]
TOLDI
MOZI
Az animált dokumentumfilm a rendező nagyszüleinek élettörténetén alapul, akiket a szovjetek 1948-ban Szibériába deportáltak. A litván történelem szomorú időszakát személyes módon, meseszerűen jeleníti meg, egy kislány nézőpontjából láttatva az eseményeket. A film képi világa fennmaradt családi fotókból, a nemzeti filmarhívum fényképeiből és animációs elemekből épül fel. The documentary – animation is based on a life story of director’s grandparents who were exiled to Siberia by Soviets in 1948. The severe period of Lithuanian history is being told in a personal way, in genre of a fairytale. The story teller is a little girl, who sees the events in her own child way. The visual basis of the film consists of extant family photographs together with the national archive material and animation inserts.
FILM / MOVIE | 30’ Gyveno senelis ir bobutė / Grandma and Grandpa 2007 | Monoklis VG Studio rendezte / director: Giedre Beinoriute litván / lithuanian angol / english 600 Ft
EGYÜTT / TOGETHER WITH: A szabadság védelmében / Defending Freedom
7
OKT. 28.
A SZABADSÁG VÉDELMÉBEN
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
19:45
[Virgilijus Usinavičius]
1991. január 13-án a fegyvertelen Litvánia azért küzdött, hogy szabad, független és demokratikus állam lehessen. Amikor a megszálló szovjet hadsereg és a KGB az ország legitim kormányának megdöntése céljából megkísérelte elfoglalni a nemzeti rádió és televízió épületét, a TV-tornyot és a lapkiadókat, 14 embert meggyilkoltak és mintegy ezret megsebesítettek. A litvánok megmutatták belső erejüket, és az erőszakkal szembeszállva megvédték a szabadságukat. A dokumentumfilm a tragikus események tizedik évfordulójára készült.
FILM / MOVIE | 28’ Laisvės gynimas / Defending Freedom 2001 | A Propos rendezte / directors: R.Rakauskaitė – D. Ulvydas litván / lithuanian
On 13th of January 1991, unarmed Lithuania struggled for its right to be a free, independent and democratic country. 14 people were killed, about 1000 were injured as the Soviet occupation army and the KGB attempted to overthrow the legitimate government of the country and to seize the Lithuanian national radio and television building, the TV tower and publishing houses. The people of Lithuania demonstrated their inner strength, they defeated the Soviet aggression and defended their freedom. This documentary is dedicated to the 10th anniversary of the tragic events.
angol / english 600 Ft
EGYÜTT / TOGETHER WITH: Nagymama és nagypapa / Grandma and Grandpa
8
OKT. 28. 20:30
CSENDES MEGADÁS
Milyen érzés 10 évesen a történelem forgatagában élni? Milyen érzés felnőttnek lenni egy olyan országban, amely egyik nap még élvezi az élet gyümölcseit, másnap pedig eltűnik a térképről? A film az észtek számára végzetesnek bizonyult 1939-es esztendőről szól, szabadságról és kényszerhelyzetekről, megtett és kihagyott lépésekről. Lehetséges-e tanulni a történelemből? Az eseményeket felnőttek visszaemlékezései alapján, gyermeki nézőpontból ismerjük meg, archív felvételek segítségével.
FILM / MOVIE | 62’ Ma elasin Eesti Vabariigis / Silent surrender 2010 | Allfilm rendezte / director: Liina Triškina
TOLDI
MOZI
észt / estonian How does it feel to be a 10-year-old in the whirlwind of history? How does it feel to be an adult in a state that enjoys the spoils of success one day and disappears from the map the next? Silent Surrender is a film about 1939, a fatal year for Estonians, about freedom and compulsion, about the things done and left undone. Is it possible to learn from history? The film recounts the historic events of that pivotal year from a child’s perspective, by way of adult recollections, with the help of arhive materials.
magyar / hungarian 600 Ft
9
OKT. 29.
10
DALOLÓ FORRADALOM
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
16:15
Az emberek többsége nem gondol forradalomra, amikor énekel, ám Észtországban 1986 és 1991 között a dal békés fegyvernek bizonyult. 50 év szovjet elnyomás után észtek százezrei útnak indítottak egy alulról szerveződött mozgalmat: lelkes tömeggyűléseket tartottak és betiltott hazafias dalokat énekeltek. A film felrajzolja Észtország és a balti térség történelmét az 5-8000 évvel ezelőtti gyökerektől a „daloló forradalomig”, és bemutatja, hogyan állították vissza a függetlenségüket az észtek lépésről lépésre, erőszak nélkül, az éneklés segítségével. Most people don’t think about singing when they think about revolutions. But song was the weapon of choice between 1986 and 1991 in Estonia. After 50 years of rule by the oppressive Soviet regime, the people of Estonia gave life to a grassroots movement by staging passionate rallies and singing forbidden patriotic songs. The Singing Revolution traces the history of Estonia and the Baltic region from its very roots between 5,000 to 8,000 years ago through to the Singing Revolution. The story is one of the step-by-step reestablishment of Estonians independence without violence, through singing.
FILM / MOVIE | 95’ Laulev revolutsioon / The Singing Revolution 2006 | Allfilm rendezte / directors: James Tusty – Maureen Castle Tusty észt / estonian magyar / hungarian 600 Ft
OKT. 29. 18:00
A LÁTHATATLAN FRONT
TOLDI
MOZI
Az 1944-től 1953-ig tartó litván földalatti ellenállási mozgalomról szóló dokumentumfilm Juozas Lukša partizánvezér és bajtársai történetét meséli el, akik a Baltikum erdeiben kétségbeesett harcot folytattak a mérhetetlen túlerőben lévő megszálló szovjet csapatok ellen. A láthatatlan front mese a világháború utáni európai történelem egyik sötét oldaláról, egyszersmind az emberi jellem legjobb és legrosszabb tulajdonságainak számbavétele a hiábavaló reménykedés és kétségbeesés időszakából. Documentary about the Lithuanian guerrilla war 19441953. The film tells the story of the guerrilla leader Juozas Lukša and his fellow comrades who, vastly outnumbered, waged a desperate fight from the forests of the Baltics against the Soviet occupying forces. „The Invisible Front” is a tale from the shadowlands of European history at the beginning of the post-war period. At the same time it is an account of some of the finest, and worst, features of human character in times of futile hope and despair.
FILM / MOVIE | 80’ Nematomas frontas / The Invisible Front 2011 rendezte / directors: Jonas Ohman – Vincas Sruoginis litván / lithuanian angol / english litván / lithuanian angol / english 600 Ft
BEMUTATJA / PRESENTED BY THE GUEST: JONAS OHMAN rendező / director
11
OKT. 29.
A FÜGGETLENSÉG MINT MŰVÉSZET 1991. AUGUSZTUSA: LETTORSZÁG EURÓPA FELÉ FORDUL
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
20:00
1991. augusztusa: amikor a páncélozott járművek már csak néhány száz méterre voltak a rigai parlament épületétől, a lett Legfelsőbb Tanács önálló államnak nyilvánította a Lett Köztársaságot és visszaállította az alkotmányt. Ez a lépés csak egy dolgot jelenthetett – a vég kezdetét vagy Európa felé fordulást. Az évek múlásával sokan fognak azon vitatkozni, hogy Lettország függetlensége vajon törvényszerűség volt-e, véletlen egybeesés, hősies csaták eredménye, netán meg nem érdemelt ajándék egy nagyhatalomtól. A függetlenség mindenekelőtt egy végtelenül kreatív folyamat. Művészet, mely nem vethető alá elemzésnek. August 1991: at that time when the armoured vehicles in Riga were only a couple of hundred meters from the Parliament building, the Supreme Council declared Latvian Republic as an independent country and restored the Constitution. This step could mean only one thing - either the beginning of the end or a turn towards Europe. Years will pass and many will argue whether the independence of Latvia was a norm, a coincidence, result of heroic battles or possibly an undeserved gift from a world power... First of all – independence is an extremely creative process. It is a great art that does not respond to any analysis.
FILM / MOVIE | 52’ Neatkarība kā māksla: 1991. gada augusts Latvijas pagrieziens uz Eiropu / Independence as Art. August 1991: Latvia Turns Toward Europe 2011 | Latvijas Televīzija rendezte / director: Dace Slavinska lett / latvian angol / english 600 Ft
12
OKT. 30. 16:00
HAZA
TOLDI
MOZI
A Hazám annak a küzdelemnek állít emléket, amelyet a lett, litván és észt nép a politikai önmeghatározásért folytatott a szovjet megszállás alatt. A hagyományos Dalosünnepeket személyes történetekkel egyesíti, amelyek a balti népek sorsát tárják elénk. A film rendezője a legendás Juris Podnieks, akinek Könnyű-e fiatalnak lenni? című, világhírűvé vált dokumentumfilmjét 1987-ben a Cannes-i filmesztiválon is bemutatták. The film is a testimony to the fight for political self-determination by the people of Latvia, Lithuania and Estonia during 50 years of Soviet occupation. It combines the traditional Song Festival in these republics with personal stories describing the fate of people in the Baltic countries. The director of the movie was the legendary Latvian film maker, Juris Podnieks, whose world famous documentary “Is it easy to be young?” was screened at the 1987. Cannes Festival as well.
FILM / MOVIE | 63’ Krustceļš / Homeland 1990 | Juris Podnieks Studio rendezte / director: Juris Podnieks lett / latvian angol / english 600 Ft
13
OKT. 30.
14
ELÉVÜLHETETLEN
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
17:15
A múltat hajlamosak vagyunk elfelejteni. Ám az 1941. júniusi deportálások, melyek során a balti államokban több, mint 40 ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, a szovjetek egyik legnagyobb bűneként maradnak meg az észtek emlékezetében. A film azokról szól, akik túlélték Szibériát és hazatértek, akárcsak a film szerzője. Andres Sööt az észt filmes színtér meghatározó alakja. Több mint 70 dokumentumfilm fűződik a nevéhez, melyek különböző fesztiváldíjakat nyertek.
FILM / MOVIE | 90’ Aegumatu / Timeless 2011 | F-Seitse rendezte / director: Andres Sööt észt / estonian
We tend to forget the events of the past. But the June deportations of 1941 which took over 40.000 people from their homes in the Baltic States will remain in Estonia’s memory as one of Russian’s cruelest crimes throughout history. The film talks abot those who survived Siberia and made it back home, like the film’s author, himself. Andres Sööt is the grand old man in the Estonian film scene, author of more than 70 documentaries. His films have been awarded in several festivals.
magyar / hungarian 600 Ft
OKT. 30. 19:00
LITVÁNIA. STÁTUSA: FÜGGETLEN
[LCVA]
Modern történet a rögös útról, amelyen a Litván Köztársaság eljutott a szabadságig. A dokumentumfilm fő mottója: „minden állam annyit ér és olyan eredményes, amennyire boldogok és sikeresek a polgárai”.
TOLDI
MOZI
A modern story about the difficult path of Lithuanian Republic toward freedom. The main motto of the documentary: „each state is valuable and prosperous as much as its citizens are happy and successful”.
FILM / MOVIE | 26’ Lietuva. Statusas: nepriklausoma / Lithuania. Status: Independent 2011 | URM, Lietuvos Televizija rendezte / directors: Vilma Balčiūnienė – Mindaugas Meškauskas litván / lithuanian
EGYÜTT / TOGETHER WITH: Élettörténetek / Life stories
angol / english 600 Ft
15
OKT. 30.
16
ÉLETTÖRTÉNETEK
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
WAY
19:30
A dokumentumfilm-animáció alapjául észtek élettörténetei szolgáltak az 1920 és 2004 közötti időszakból. Az önéletrajzi írásokból válogatók igyekeztek széles társadalmi keresztmetszetet adni. A naivista képi világ, amely Ave Nahkur képzőművész munkája, tudatosan alkot kontrasztot a filmben ábrázolt jórészt tragikus emberi sorsokkal. The basis of this animated documentary is a selection of life stories of 20 Estonians from the period 1920 – 2004. There was an effot to give a wide social overview when selecting the autobiographical works. The naivistic imagery, which is the the work of the artist, Ave Nahkur, produces an intentional contrast with the mainly tragic human fates pictured in the movie.
FILM / MOVIE | 28’ Elulood / Life stories 2007 | RHF studio rendezte / director: Rao Heidmets észt / estonian 600 Ft
EGYÜTT / TOGETHER WITH: Litvánia. Státusa: független / Lithuania. Status: Independent
TOLDI
MOZI
TIIA TOOMET: AZ A NYÁR
(RÉSZLET)
…Minden arra utalt, hogy nem mindennapi nyarunk lesz. A tavaszi mámor nemhogy elmúlt volna, inkább egyre mélyült. Egyre több időt kellett újságolvasással tölteni. A munkahelyeken, a boltokban, a fodrászüzletekben felhangosították a rádiót, ha híreket mondtak. Itt is, ott is társaságokat, egyesületeket, szövetségeket alapítottak, jótékonysági akciókat hirdettek, aláírást gyűjtöttek. Mindenki belépett, adakozott, aláírt. A függetlenségi háborús emlékművek darabjait országszerte kiásták, felhozták a tavak fenekéről, a merészebbek már kezdték is őket összeilleszteni. Május végén a tartui zenei napokon a tähtverei szabadtéri színpadon énekelték először Alo Mattiisen hazafias dalait. Ezek nyomban ismertek lettek, röptükben felkapták őket, kezdték együtt énekelni a zenészekkel. A fiatalok színpad előtt tolongó tömegében több nagy kék-fekete-fehér zászló is lobogott, az első sorok kéz a kézben hajladoztak a zene ütemére. A nap már melegen sütött, illatoztak a friss falevelek, Tähtvere kertjeiben nyíltak a fehér és sárga nárciszok. Ezerkilencszáznyolcvannyolc forró nyara épp, hogy csak elkezdődött, és senkinek nem állt hatalmában, hogy megakadályozza jöttét. Nekem is megvolt a rám osztott szerepem ebben a nyárban, és nem volt más választásom, mint hogy eszerint cselekedjek. A családot leküldtem vidékre, én pedig Tallinnba ELBESZÉLÉS / utaztam. A meleg tartós volt, árnyékban 25 °C-t mutatott a hőmérő. Fogtam a szatyrot, benne az SHORT STORY anyám csomagolta tiszta törölközők, elemózsia, Isamaa suvi / és mentem be a kórházba. Apám a Liivalaia kórházban feküdt. In- The Summer of the Fatherland nen nem volt messze gyermekkora környéke: Veerenni, Vaeste-Patuste, Uus-Tatari, mára már a fordította / translated by: felismerhetetlenségig átépítve mindegyik. Mégis, Lengyel Tóth Krisztina a Herne utca faházaihoz érve izgatott lettem. Csalóka volt a fülledt melegben ábrándozó homlok- megjelent / published in: zatok nyugalma, az udvarok árnyékos zugaiban Történelem és idő. mocorgott valami, a deszkarésekből hangok és Mai észt novellák és kisregények illatok lengedeztek elő, melyek még a huszadik (Szombathely, 2007) század utolsó negyedénél is régebbiek voltak. Apám miatt gyűltek ide, hogy megállapítsák, beA filmvetítésekre jegyet zárulóban a kör? Vagy inkább saját gyerekkorom váltók ajándékba kapják volt, amely így juttata eszembe magát? Tiia Toomet elbeszélését A kórház is egy letűnt korból való volt, mára (korlátozott számban). már reménytelenül szűk lett. Apám orvosának szobája az első emeleten volt. Az ajtó zárva, az or- If you buy a ticket to the vos ebédelni ment. Amíg vártam rá, nekidőltem screenings, you will rea falnak. A zöld linóleum és a frissen mázolt ajtó- ceive Tiia Toomet’s short story as a gift (in Hungarszárfa valahogy ismerősnek tűnt… ian, in limited numbers).
17
WAY BALTI
ÚT
THE
BALTIC
EGYRE KÖZELEBB A FÜGGETLENSÉGHEZ. OKT. 27. – ÉSZTORSZÁG 1988–1991 / OKT. 30. GETTING CLOSER TO THE INDEPENDENCE. ESTONIA 1988–1991
Fotókiállítás az Észt Nemzeti Archívum anyagaiból. Megtekinthető a rendezvény ideje alatt a Toldi mozi előterében. A kiállítás az Észt Külügyminisztérium Kulturális Irodájának támogatásával valósulhatott meg. Photo exhibition from the materials of the National Archives of Estonia. The exhibition is on display during the program in the lobby of Toldi Cinema. The exhibition was made possible by the kind support of the Estonian Foreign Ministry Division of Culture.
KIÁLLÍTÁS / EXHIBITION Fotó: Ez is az új idők jele: Tallinnban 56 év után először választanak Miss Estoniát. / Photo: Another sign of the new times: for the first time after 56 years there is a Miss Estonia competition in Tallinn. (Harald Leppikson)
18
1939 AUG. 23.
A Szovjetunió és Németország aláírja a Molotov-Ribbentrop paktumot. A paktum titkos jegyzőkönyve a szovjet érdekszférába sorolja Észtországot, Lettországot és Finnországot.
SZEPT. 28.
Kiegészítik a Molotov-Ribbentrop paktumot: Litvánia nagy része a szovjet érdekszférába kerül.
1940 JÚN. 14–16.
A Szovjetunió ultimátumot intéz Litvániához (június 14.), Észtországhoz és Lettországhoz (június 16.), melyben követeli korlátlan számú szovjet csapatok szabad bevonulását a balti országok területére.
JÚN. 15–17.
A szovjet hadsereg elfoglalja Litvániát (június 15.), Lettországot és Észtországot (június 17.).
AUG. 3–6.
A Szovjetunió magához csatolja Litvániát (augusztus 3.), Lettországot (augusztus 5.) és Észtországot (augusztus 6.).
1941 JÚN. 14.
Észtországban, Lettországban és Litvániában a szovjet hatóságok tömeges deportálást hajtanak végre. Mintegy 10.000 észtet, több mint 15.000 lettet és 16-18.000 litvánt marhavagonokba terelnek és a Szovjetunió szibériai területeire szállítanak, ahol nagy részük életét veszti.
JÚN. 22.
Németország megtámadja a Szovjetuniót. Litvániában „Júniusi felkelés” zajlik az orosz megszállás ellen (június 22–28).
JÚN. 23 – JÚL. 7.
Német csapatok átlépik Litvánia (június 23.), Lettország (július 1.) és Észtország (július 7.) határát. Megkezdődik a német megszállás.
1944 JÚL. – 1945 JAN.
A szovjet csapatok újra elfoglalják Észtországot, Lettországot és Litvániát.
1944 – 1952
Tömeges deportálási hullám Észtországban, Lettországban és Litvániában. A lakosság kb. 10%-át a Szovjetunió távoli területeire hurcolják.
MOZI
1944 – 1953
Észtországban, Lettországban és Litvániában aktív és szervezett földalatti mozgalom bontakozik ki a szovjet megszállás ellen (Erdei testvérek, Szabadságharcosok, partizánok).
TOLDI
KRÓNIKA
1987 AUG. 23.
Tallinnban, Rigában és Vilniusban tiltakozó megmozdulásokra kerül sor a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának 48. évfordulóján.
19
WAY
Legális, széles bázisú tömegmozgalmak alakulnak Litvániában (Litván Reformmozgalom), Lettországban (Lett Népfront) és Észtországban (Észtországi Népfront).
1989 AUG. 23.
Megközelítőleg 2 millió ember egymást kézen fogva több mint 600 kilométer hosszú élőláncot alkot, amely a három balti ország fővárosait köti össze. Az eseménnyel a Molotov-Rippentrop paktum 50. évfordulójára kívánják felhívni a figyelmet.
1990 MÁRC. 11.
A litván parlament megszavazza az elszakadást a Szovjetuniótól és a függetlenség visszaállítását.
MÁRC. 18.
Észtországban az általános választások után összeülő új Legfelsőbb Tanács az Észt Köztársaság visszaállítására irányuló átmeneti időszakot jelent be.
MÁJ. 4.
A választásokat megnyerő Lett Népfont deklarálja a Lett Köztársaság függetlenségét.
1991 JAN. 11–27.
A szovjetek különleges belügyi alakulatok (OMON) bevetésével megpróbálnak középületeket elfoglalni Vilniusban és Rigában. Az emberek barikádokat építenek a parlament, a hírszolgáltató intézmények és a kormányépületek védelmére.
JAN. 13.
Szovjet egységek megostromolják a vilniusi TV tornyot, 14 fegyvertelen ember életét veszti.
JÚL. 31.
OMON-kommandók megtámadják a Litvánia és Belorusszia közötti Medininkai határátkelőhelyet: hét határőrt lelőnek, egyet megsebesítenek.
AUG. 19.
Moszkvában a Szükségállapot Állami Bizottsága puccsot szervez, hogy átvegyék a hatalmat Mihail Gorbacsov államfőtől és megakadályozzák a Szovjetunió összeomlását.
AUG. 20.
Észtországban a Legfelsőbb Tanács az Észt Kongresszussal összhangban elfogadja a nemzeti függetlenségről szóló határozatot.
AUG. 21.
A lett Legfelsőbb Tanács alkotmányrendeletet ad ki a Lett Köztársaság államiságáról.
AUG. 24.
A Magyar Köztársaság kormánya elismeri Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségét.
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
1988 JÚN. – OKT.
20
TOLDI
MOZI
TIMELINE 1939 23 AUG
Molotov-Ribbentrop Pact between Germany and the Soviet Union signed. A secret protocol of the pact places Estonia, Latvia, and Finland in Soviet sphere of interest.
28 SEPT
Molotov-Ribbentrop pact amended and most of Lithuania falls into the Soviet sphere of influence.
1940 14–16 JUNE
The Soviets presented the ultimatums to Lithuania (June 14), Estonia and Latvia (June 16) with demand for the free entry of an unlimited number of Soviet troops.
15–17 JUNE
The Soviet Army occupied Lithuania (June 15), Latvia and Estonia (June 17).
3–6 AUG
The Soviet Union annexed Lithuania (August 3), Latvia (August 5) and Estonia (August 6).
1941 14 JUNE
Mass deportations by Soviet Union authorities take place in Estonia, Latvia and Lithuania. About 10,000 Estonians, more than 15,000 Latvians and between 16,000 and 18,000 Lithuanians were herded onto cattle trains and transported to the far eastern reaches of the Soviet Union, where most of them died.
22 JUNE
Germany attacked Soviet Union. The June Uprising against Russian occupation took place in Lithuania (June 22–28).
23 JUNE – 7 JULY
First German troops entered Lithuania (June 23), Latvia (July 1) and Estonia (July 7). German occupation begins.
1944 JULY – 1945 JAN 1944 – 1952
Soviet troops occupied Estonia, Latvia and Lithuania.
1944 – 1953
Active and organised guerrilla resistance (Forest Brothers, Freedom Fighters, partisans) in Estonia, Latvia and Lithuania continued against Soviet occupation.
1987 23 AUG
The protest meetings on the 48th anniversary of the Molotov-Ribbentrop Pact took place in Tallinn, Riga and Vilnius.
Mass deportations of campaigns were conducted by Soviet authorities in Estonia, Latvia and Lithuania. About 10 percent of the population was deported to remote areas of the Soviet Union.
21
WAY
Establishment of non-partisan, broad-based popular mass movements in Lithuania (Lithuanian Reform Movement), Latvia (Popular Front of Latvia) and Estonia (Popular Front of Estonia).
1989 23 AUG
Approximately two million people joined their hands to form an over 600 km long human chain across the three Baltic States: Estonia, Latvia, and Lithuania. It marked the 50th anniversary of the Molotov-Ribbentrop Pact.
1990 11 MARCH
The Lithuanian parliament voted to break away from the Soviet Union and restore its independence.
18 MARCH
New Supreme Council, elected from the general population declared a period of transition to the restoration of the Republic of Estonia.
4 MAY
The Popular Front of Latvia declares the independence of the Republic of Latvia from the Soviet Union.
1991 11–27 JAN
Soviet troops tried to occupy public buildings in Vilnius and Riga, using Special Purpose Militia Units (OMON). The people place barricades in Vilnius and Riga to guard the buildings of parliament, communications and governmen.
13 JAN
Soviet troops besieged the Vilnius TV tower and 14 unarmed people were killed.
31 JULY
In Lithuania 7 border guards were shot to death and one was wounded as OMON commandos from the Soviet Interior Ministry raided the Medininkai checkpoint on the border of Lithuania and Belarus.
19 AUG
August Coup in the Soviet Union, organized by the State Committee of the State of Emergency to take control from the president Gorbachev and to prevent the collapse of the Soviet Union.
20 AUG
The Estonian Supreme Council in coordination with the Congress of Estonia adopted a decision on national independence.
21 AUG
The Supreme Council of the Republic of Latvia issues the Constitutional Law on the Statehood of the Republic of Latvia.
24 AUG
The Government of the Republic of Hungary recognizes the independence of Estonia, Latvia and Lithuania.
BALTI
ÚT
THE
BALTIC
1988 JUNE – OCT
22
SZERVEZŐ PARTNEREK / ORGANISING PARTNERS Észt Intézet / Estonian Institute 1055 Budapest, Falk Miksa u. 22. fe 2. Tel.: 06 (1) 386 2462,
[email protected], www.esztorszag.hu Észt Köztársaság Nagykövetsége / Embassy of the Republic of Estonia 1025 Budapest, Áldás u. 3. Tel.: 06 (1) 354 2570,
[email protected], www.estemb.hu Lett Köztársaság Nagykövetsége / Embassy of the Republic of Latvia 1124 Budapest, Vas Gereben u. 20. Tel.: 06 (1) 310 7262,
[email protected] Litván Köztársaság Nagykövetsége / Embassy of the Republic of Lithuania 1121 Budapest, Hóvirág u. 44. Tel.: 06 (1) 224 7910,
[email protected], http://hu.mfa.lt Toldi mozi / Toldi Cinema 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. Tel.: 06 (1) 472 0397,
[email protected]
TÁMOGATÓ / SUPPORTER Eesti Kultuurkapital Täname Kultuurkapitali!
TOLDI
MOZI
Krzysztof Ducki, Rao Heidmets, Reet Sokmann (F-Seitse), Jüri Karemäe (Maurum OÜ), Tiia Toomet, Horváth András, Bereczki András, Lengyel Tóth Krisztina, Barnaházi Borbála, Üveges Péter, Horváth Lilla
DESIGN
KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGET / SPECIAL THANKS
A borító Krzysztof Ducki plakátjának felhasználásával készült. / The cover is based on Krzysztof Ducki’s poster.
A PROGRAMFÜZET LETÖLTHETŐ / BOOKLET IS AVAILABLE www.esztorszag.hu/baltiut.htm
23
EESTI ÉSZTORSZÁG ESTONIA
LATVIJA LETTORSZÁG LATVIA
LIETUVA LITVÁNIA LITHUANIA
