INNOVÁCIÓ A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN • KONFERENCIAKIADVÁNY
Innováció a Károly Róbert Főiskolán KONFERENCIAKIADVÁNY Szerkesztette: A konferencia Szerkesztő Bizottsága Károly Róbert Főiskola 2011. február 17.
ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu.hu
ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] www.nfu.hu
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1-09/1-2009-0001 PROJEKT FENNTARTHATÓSÁGI INNOVÁCIÓS TECHNOLÓGIAI CENTRUM (FITC) LÉTREHOZÁSA ÉS HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN KONFERENCIAKIADVÁNY – INNOVÁCIÓ A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN SZERKESZTETTE: A konferencia Szerkesztő Bizottsága Dr. Liebmann Lajos Dr. Marosvölgyi Béla Dr. Solymos Rezső Szerzők: Abayné Dr. Hamar Enikő Dr. Bablena Ferenc István Bakó Attila Dr. Baranyi Zsolt Bencze Gábor Dr. Bíró Tibor Dr. Böröcz Lajos Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Dávid Lóránt Prof. Dr. Dinya László CSc. Dorsánszki Zsolt Dr. Fodor László Dr. habil Forgács Imre Dr. Futó Zoltán Dr. Gergely Sándor CSc. Dr. Herczeg Béla Holló Ervin Ivády Imréné Ivády Judit Jerabek György Kerekesné Dr. Mayer Ágnes
Kocsis László Kovácsné Benkó Zsuzsa Kozsdáné Bata Mária Lévai László Dr. Maga György Dr. habil Magda Róbert Nagy Zoltán Nagy Zsuzsa Dr. Pálinkás István Dr. Radó András Dr. Remenyik Bulcsú Szabó István Dr. Szegedi László Dr. habil Takács István Dr. Takácsné dr. habil György Katalin Dr. Tomor Tamás Tóth Ádám Tóvári Péter Vanó Gábor Lektorálta: Dr. Németh Tamás akadémikus Dr. Szűcs István MTA doktora ISBN 978-963-9941-19-9
Kapcsolat: Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. www.karolyrobert.hu Tel: +36 37/518-204;
[email protected] Kiadó: Károly Róbert Főiskola 3200 Gyöngyös Mátrai út 36. Készült: Vareg Hungary Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 70. Tel: +36 1/464-5297 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva.
Bevezetés A Károly Róbert Főiskola zöld főiskolai missziója a hosszú távon fenntartható fejlődés hatékony elősegítése. Célunk, hogy az oktatóink, kutatóink által képviselt tudást megosszuk a gazdaság szereplőivel, azért, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosulhassanak. A Károly Róbert Főiskola kutatási tevékenysége az elmúlt negyven év alatt sokat fejlődött, s mára rendelkezik olyan szellemi alkotásokkal, szabadalmakkal, amelyek alkalmasak arra, hogy azok gazdasági hasznosítása az eddiginél is erőteljesebbé váljon. Ennek elősegítésére 2010-ben létrehoztuk a Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrumot, mely működésének kezdetétől hét kiemelt kutatási területen - agrárkutatások, bioenergetika, vidékfejlesztés, hálózati és marketing menedzsment, környezetipar és környezetvédelem, természeti erőforrások és turisztika - segíti az intézményben létrejött vagy formálódó kutatás-fejlesztési-innovációs eredmények továbbfejlesztését, minél több technológia-transzfer lebonyolítását. A konferencia és a megjelenő kiadvány célja, hogy ismertessük a Főiskolán folyó kutatási munkát, elsősorban a 7 kiválasztott tudományterületen, tájékoztassuk a vállalkozások és egyéb szervezetek képviselőit a Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum szolgáltatásairól. Bízunk abban, hogy a Technológiai Centrum működése által jobban megismerjük a kutatás-fejlesztésben érintett, vagy a kutatás-fejlesztés irányába nyitó vállalkozások igényeit, és intenzívebbé tesszük kutatási kapcsolatainkat. Gyöngyös, 2011. február Dr. Gergely Sándor CSc.
2/134
Tartalomjegyzék Prof. Dr. Dinya László CSc.: TUDÁSHÁLÓZATOK A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGBAN....................................4 Dr. Gergely Sándor CSc.: GAZDASÁGOS A ZÖLDENERGIA A TELEPÜLÉSI ENERGIA ELLÁTÁSBAN (IS) ....16 Dr. habil Forgács Imre: SZAKMAI FELADATOK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN (GYÖNGYÖS) A TÁMOP 4.2.1/09/1 PROJEKT KERETÉBEN LÉTREHOZOTT FENNTARTHATÓSÁGI INNOVÁCIÓS TECHNOLÓGIAI CENTRUMBAN.........................................................................................................................................................23 Dr. Bíró Tibor: KÖRNYEZETIPAR – BIOGÁZIPAR ................................................................................................27 Dr. Fodor László: AGRÁRKUTATÁSOK ÉS INNOVÁCIÓ ......................................................................................32 Dr. Tomor Tamás: A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI A TÁVÉRZÉKELÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN ......................................................................................................................................38 Dr. habil Magda Róbert: FÖLDHASZNÁLAT ÉS FOGLALKOZTATÁS..................................................................41 Dr. Dávid Lóránt-Kerekesné Dr. Mayer Ágnes-Dr. Remenyik Bulcsú-Dr. Bujdosó Zoltán: A VERSENYKÉPES GASZTROTURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ..........................................................................47 Dr. Böröcz Lajos: A VENDÉGLÁTÁS ÚJ TRENDJEI A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON – KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ A VENDÉGLÁTÁSBAN ..........................................................................................53 Jerabek György: A PHARMATÉKA BT. EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁVAL A „KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A BURGONYATERMELÉS ÉS KOMPLEX IPARI FELDOLGOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK BIOTECHNOLÓGIAI ÚTON TÖRTÉNÉŐ NÖVELÉSÉRE” (GOP-1.1.1-08/1-2008-0046) PÁLYÁZAT KAPCSÁN .............................................................................................................................................57 Dorsánszki Zsolt-Kovácsné Benkó Zsuzsa: A VÁROSGONDOZÁSI ZRT. SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE ............................................62 Dr. Bablena Ferenc István: AZ NMRVA, MINT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A K+F+I KÖZVETÍTÉSÉBEN .........................................................................................................66 Poszterek: Dr. Gergely Sándor CSc.: A LOKALIZÁCIÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI..........................................................72 Ivády Imréné – Holló Ervin-Tóvári Péter – Szabó István – Kocsis László – Ivády Judit: ZÖLDENERGIA HORDOZÓK TERMÉSZETES SZÁRADÁSI ÉS ENERGETIKAI VIZSGÁLATA ......................................................76 Dr. Takácsné dr. habil György Katalin: PRECÍZIÓS NÖVÉNYVÉDELEM MAKROGAZDASÁGI HATÁSAI .......79 Dr. Gergely Sándor CSc. – Dr. Maga György: SZOCIÁLIS GAZDASÁG .............................................................84 Abayné Dr. Hamar Enikő – Dr. Herczeg Béla – Tóth Ádám: BIODÍZEL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK FELHASZNÁLÁSA PECSENYECSIRKÉK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN ....................................................................88 Dr. Futó Zoltán – Dr. Fodor László – Lévai László: A TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS A NÖVÉNYVÉDELME GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN ..........................................................93 Dr. Gergely Sándor CSc.–Dr Maga György–Nagy Zsuzsa: A HELYI AUTONÓM ENERGIA RENDSZER TÉNYEZŐI ................................................................................................................................................................98 Dr. Herczeg Béla – Abayné Dr. Hamar Enikő – Tóth Ádám – Kozsdáné Bata Mária – Dr. Pálinkás István: BIODÍZEL GYÁRTÁS SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉKEK ETETÉSÉNEK HATÁSA A JUHOK TERMELÉSÉRE .....................................................................................................................................................102 Dr. habil Takács István – Dr. Baranyai Zsolt: A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI HAJLANDÓSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ SIKERESSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................107 Dr. Gergely Sándor CSc.: ZÖLDENERGIA FAÜLTETVÉNY VÁGÁSFORDULÓ TÍPUSOK ÉS A MULTIPLIKÁTOR HATÁSOK .................................................................................................................................111 Dr. Radó András: A JÖVŐ ÉRTELMISÉGÉNEK KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUSA ..................................................115 Dr. Gergely Sándor CSc. – Nagy Zsuzsa: ZÖLDÁRAM TÁMOGATÁSI SZISZTÉMÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN120 Bakó Attila – Dr. Futó Zoltán – Nagy Zoltán – Bencze Gábor: TAVASZI ÁRPA TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK ÉS NÖVÉNYVÉDELMÉNEK HATÁSA A TERMESZTÉS EREDMÉNYESSÉGÉRE ...................................................124 Szegedi László – Dr. Fodor László – Vanó Gábor: SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS 2020-RA VONATKOZÓ CÉLÉRTÉKEI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ..................................................................................129
3/134
TUDÁSHÁLÓZATOK A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGBAN KNOWLEDGE NETWORKS IN SUSTAINABLE ECONOMY Prof. Dr. Dinya László CSc. tanszékvezető, egyetemi tanár, tudományos rektor-helyettes Károly Róbert Főiskola
Bevezetés, alapfogalmak A gyorsan bővülő szakirodalom és gyakorlati tapasztalat egybehangzóan azt mutatja, hogy a kooperáció centrális szerepet játszik a gazdasági versenyképességben. Ez pedig felértékeli a tudáshálózatok működését, amelyekben a tudás kollektív előállítása és hasznosítása a fő cél. A tudáshálózati együttműködés menedzsment és marketing kérdései állnak vizsgálódásaink homlokterében, amelyek a hálózati alapítás – fejlesztés – működtetés területeit egyaránt érintik, és igen speciális, korábban kevéssé ismert (vagy kevésbé fontosnak tartott) kihívásokat támasztanak a tudáshálózatok szervezőivel szemben. Mielőtt ezekre rátérnénk, célszerűnek látjuk rögzíteni, hogy bizonyos kapcsolódó fogalmakat milyen értelmezésben használunk. Az információ- a tudás-, vagy a hálózati gazdaság fogalmait ugyanis gyakran szinonimaként használják, pedig nem ugyanazt jelentik, „csak” ugyanannak a gazdaságnak egy-egy lényeges vonását. Számos kísérlet ismeretes tartalmi tisztázásukra, számunkra az alábbi definíciók használhatónak tűnnek: • Információgazdaság: olyan szektorok összességét jelenti, amelyekben elsősorban az információ előállítása, kezelése, feldolgozása, tárolása és továbbítása teremt értéket, illetve adható el a piacon. • Hálózati gazdaság: a hálózatba kapcsolt szereplők közötti összeköttetés, illetve a szereplők elérhetősége a fő értékteremtő tényező, mégpedig a hálózat nagyságának a függvényében növekvő mértékben. • Új gazdaság: olyan gazdaságműködési modell, ahol a piaci koordináció szokásos jellemzőiben alapvető változásokat feltételezünk. E változások szükséges, de nem elégséges feltételének tekinthetjük a gazdasági szereplők hálózatos szerveződését, valamint azt, hogy az információ árucikké, egyúttal pedig versenyképességi tényezővé válik. Tehát az új gazdaság lényegében az információ- és a hálózati gazdaság új minőséget eredményező együttese. (Török, Á. 2004) • Tudásgazdaság: célszerű megkülönböztetni a tudásvezérelt gazdaságot és a tudásgazdaságot. A tudásvezérelt gazdaságban a tudás létrehozása és felhasználása játssza a meghatározó szerepet a gazdasági tevékenység minden metszetében, valamennyi tudástípus hatékonyabb felhasználásával. A tudásgazdaság pedig a termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolt tudáson, kreativitáson és az innováció kulcsszerepén alapuló exportorientált gazdaság. Napjaink globális gazdaságában ez az értékteremtés alapja. Az innovátorok intelligenciával helyettesítik a nyersanyagokat és az energiát, a növekedés pedig az innováción, és nem a tömegtermelésen és tömegfogyasztáson keresztül valósul meg. (---, 2004) 4/134
Eltérően a korábbi gazdaságfejlődési periódusoktól ezúttal úgy tűnik, a felsorolt jellemzők nem egymást váltják, hanem gyakorlatilag egymásra torlódva egyidejűleg érvényesülnek, és még ötvöződnek abból a működési paradigmaváltásból származó kihíváskomplexummal, amit fenntartható fejlődésnek neveznek. A fenntartható fejlődés megvalósulásának szükséges (de nem elégséges) feltétele a fenntartható gazdaság. A fenntartható gazdaságot olyan döntések, politikák és működés jellemzik, amelyek ösztönzik a szereplőket, hogy kevesebbel többet érjenek el a források és beruházások jobb kihasználása, a stabilitás és a verseny előtérbe helyezése, a képességek fejlesztése terén és respektálják a társadalmi érdekeket. A fenntartható gazdaság magába foglalja a gazdasági stabilitást és versenyképességet, a foglalkoztatást és a képzést, az egészséges környezetet és a környezet védelmét biztosító működést. A fenntartható gazdasághoz kapcsolódó részterületek a fenntartható gazdasági növekedés, az innovatív és tudásalapú gazdaság, az egzisztenciális biztonság és stabil foglalkoztatás éppúgy, mint a „szénmentes” gazdaság („carbon-free” economy). (---, 2008) A hálózatok kapcsán tartalmilag nem egyértelműek a szakirodalomban felbukkanó elnevezések: a stratégiai szövetségek, beszerzési/értékesítési hálózatok, vertikális/horizontális hálózatok, ágazati/regionális klaszterek, virtuális szervezetek, stb… elnevezéseket gyakran használják szinonim módon, vagy nem pontosan tisztázott tartalommal. Esetünkben rögzíteni szeretnénk, hogy – eltérően számos forrástól – az üzleti hálózat és a gazdasági hálózat fogalmát megkülönböztetjük: •
•
•
A valóságban a társadalmi igények kielégítésében a mindenkori munkamegosztás szerint résztvevő valamennyi szereplő gazdasági jellegű tevékenységet végez (terméket és/vagy szolgáltatást állít elő más szereplők számára, függetlenül attól, hogy azt ki finanszírozza, és hogy profitorientált céllal, vagy közhasznú jelleggel végzi). A sokak által üzleti hálózatoknak nevezett szerveződésekben gyakorlatilag többnyire jelen vannak a közszféra szervezetei (pl. önkormányzatok, felsőoktatási, kutató intézmények), sőt a civil szféra (pl. alapítványok, közhasznú társaságok) szervezetei is – tehát célszerűbb őket a valóságnak megfelelően gazdasági hálózatoknak nevezni, mintsem a szereplők szűkebb körét magába foglaló üzleti hálózatoknak. A nemzetközileg érvényes statisztikai nyilvántartás szerint „…az adminisztratív nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező valamennyi egység…” gazdasági szervezetnek tekintendő. Ez akkor válik különösen fontossá, amikor statisztikai elemzésekkel kívánjuk tanulmányozni a gazdasági – és nem pusztán a szűkebben értelmezhető üzleti - hálózatok strukturális jellemzőit.
Ehhez kapcsolódik egy másik, nem kevésbé fontos kérdés. Célszerű megkülönböztetnünk a gazdasági hálózatok két, alapvetően eltérő típusát (Dinya L.-Domán Sz., 2001): •
•
a gazdasági szereplők döntő többsége által elfogadott és követett, egyéni viselkedésüket szabályozó, egyszerű elvek következtében spontán megjelenő, a szereplők által nem szándékoltan létrehozott, általunk önszerveződőnek nevezett hálózatokat, és a meghatározott gazdasági szereplők által tudatosan kezdeményezett, mesterségesen létrehozott, általunk formálisnak nevezett hálózatokat (amelyek működését a spontán hálózatokban érvényesülő önszervező elveken túl egyéb, a résztvevők által követett, formalizált szabályok is szabályozzák)
5/134
Az eddigi kutatások szinte kizárólag a formális hálózatok létrehozására, működésük megismerésére irányultak, és mivel hiányoztak ismereteink az önszerveződő, spontán hálózatokról, azok empirikus kutatására csak mostanában került sor. A gazdasági hálózatok rendszerszemléletű tanulmányozásához a komplex hálózatok előző néhány évben felfedezett, általános – a hálózat konkrét fizikai megjelenésétől független – tulajdonságait célszerű alapul venni. Ezek a hivatkozott források alapján nagyon tömören összefoglalva a következők: (Albert-László Barabási, 2003) • •
Nyitottság (=új szereplők csatlakozása, régiek kiválása egyaránt folyamatos), dinamikusság (=a szereplők közti kapcsolatrendszer folyamatosan változik, átalakul), önszerveződés (= egyszerű elvek önkéntes követése) Valamennyi szereplő egységesen az alábbi elemi játékszabályok szerint „viselkedik”: – A hálózathoz újonnan csatlakozók a „népszerűség elvét” követik, vagyis a legtöbb kapcsolattal rendelkező hálózati pontokat keresik, azokhoz csatlakoznak (következménye: „a gazdag egyre gazdagabb lesz”, sőt extrém esetben: „a győztes mindent vihet!” – mint pl. a Microsoft cég, amelyhez képest az adott piac többi szereplője elhanyagolható súlyú) – „Alkalmassági verseny” van a szereplők között, vagyis a kapcsolatokért versengő szereplők kapcsolatteremtő képessége dönti el hosszú távon, melyik szereplő milyen pozícióba kerül a hálózatban (következménye: „az alkalmasabb lekörözheti a korábban jötteket”)
Tudáshálózatok A tudásalapú hálózati gazdaságban kiemelkedő szerepe van – a jövőben még inkább az lesz – a tudáshálózatoknak. Már az egyszerű gazdasági hálózat is jóval többet jelent a szokásos munkamegosztásnál, a szállítókat és vevőket magába foglaló piaci kapcsolatrendszernél: ez a klasszikus szereplőket teljesen újszerű módon egyesítő, új minőséget képviselő konfiguráció. Egyesektől az sem áll távol, hogy a klasszikus szervezettel szemben „antiszervezetként” fogják fel a hálózatot (Szabó, K. 1999), és véleményünk szerint helytálló lehet (mert eléggé kifejezi a lényeget) az általunk javasolt „just-in-time szervezet” kifejezés is (Dinya, L. – Domán, Sz. 2001). E megkülönböztető sajátosságok miatt célszerűbb a gazdasági hálózatokat a tagjai egyedi célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló szervezetközi kapcsolatrendszert tartalmazó szerveződésnek tekinteni. Ennek meghatározó elemei a következők: • a hálózat tagjai viszonylagos autonómiával rendelkező, önálló szervezetek • a hálózat egésze racionális célrendszernek alávetve működik, és eredménye a tagok között megoszlik • a hálózat tagjai között tartós, kölcsönös, ismétlődő kapcsolat létezik, és az együttműködés minden szereplő számára előnyösebb, mint a „dezertálás” • a hálózat komplex, nyitott, dinamikusan változó szerveződés Tudáshálózatok esetében mindez természetesen ugyancsak értelmezhető. Mivel a globalizálódó verseny miatt tudatosan hálózatokba tömörülő gazdasági szereplők versenyképessége egyre nyilvánvalóbban a tudáson alapul, ez pedig az információhoz is szorosan kötődik, látnivaló, hogy a gazdasági hálózatok egyre gyakrabban a tudás kollektív megszerzését, előállítását, hasznosítását szolgálják – azaz tudáshálózatként funkcionálnak. A versenyképességhez szükséges tudás különféle forrásokból származhat, és attól függően, hogy annak hasznosítója főként melyik forrásra fókuszál négy alapvető szervezeti orientációt különböztethetünk meg: (L. Dinya. 2008), (1. ábra) 6/134
Eszerint az alábbi négyféle szervezeti viselkedési típusokkal találkozunk: -
„működés-orientált” szervezet: tudásának kiépítésekor javarészt belső forrásokra támaszkodik, külső források nem (vagy alig) jellemzők „versenyorientált” szervezet: tudásának fő forrása a versenytársak figyelése, azok lépéseinek utánzása, jobb esetben továbbfejlesztett változata „piaci orientációjú” szervezet: alapvetően a szállítókra és a vevőkre támaszkodva igyekszik a tőlük megszerzett tudással a versenyképességét megalapozni „tudás-orientált” szervezet: tudásának megszerzésekor nincs kitüntetett fókusza, pontosabban minden forrást (a szállítókat, vevőket, versenytársakat és a saját belső forrásait) egyaránt fontosnak tekint, és ezen belül különösen kiemelt figyelmet fordít a professzionális tudásszolgáltatókra. Ezt a típust akár tudás-intenzív, vagy tanuló szervezetnek is nevezhetjük.
A tudáshálózatok létrejötte éppen ez utóbbi orientáció előtérbe kerülésének köszönhető, mert ennek keretében a tudás-orientált (tudás-intenzív) szervezetek lépnek tartós hálózatos együttműködésre egymással. Ilyen hálózati építkezésre szolgál tanulságos példával a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola körül általunk létrehozott tudáshálózati konglomerátum, amely – a fenntartható energiagazdálkodást megcélozván – ráadásul még a fenntartható gazdaság felé vezető út egyik jellegzetes hazai képviselőjének is tekinthető. (2. ábra) A horizontális, vertikális, illetve funkcionális alapon szerveződött egyes részhálózatok és azok egymáshoz kapcsolódásai összességében több mint háromszáz hazai és külföldi gazdasági szereplőt mobilizálnak a fenntartható energiagazdálkodás hazai megvalósításával kapcsolatos, változatos tudásszolgáltatási igények kielégítése érdekében. A formális szervezeti körbe tartozó, de nagy önállósággal működő szereplők a legszűkebb (folytonos vonallal jelzett) centrumát képezik a hálózatnak, a tágabb (szaggatott vonallal körülvett) partneri körben levők napi kooperációban ténykednek, míg a legtágabb (pont-vonallal jelzett) körbe a stratégiai szövetségesek tartoznak, akikkel a tevékenység összehangolása a közös célok mentén a menedzsmentben résztvevő tisztségviselők delegálásával is biztosított. A tudáshálózatok tapasztalatainak megosztása különösen fontos számunkra, mert az innováció terén nemzetközi összehasonlítások alapján tapasztalható, jelentős lemaradásaink csökkentésének éppen az innovációs együttműködések erősítése lehet a megoldása. Tudáshálózatok menedzsment feladatai Mivel a legtöbb tudáshálózatban a tudás kooperatív előállítása, különféle innovációk útján történő hasznosítása a fő cél, stratégiai fontosságú feladat a tudásalkotás folyamatának kiépítése és működtetése, illetve a tudás hálózaton belüli terítése. A tudásalkotás folyamatának leírása, definiálása és elemzése a tudásmenedzsment egyik központi kérdése. Az ismert tudásspirál-modell (Tomka J. 2009), amely a szervezeti tudás előállításának folyamatát írja le, adaptálható a tudás hálózati létrehozásának folyamatára is. (3. ábra) Az eredeti koncepcióból ismert négyféle tudáskonverzió (internalizáció – tudás egyéni beágyazása a gyakorlatba, szocializáció – tudás együttműködő megosztása másokkal, externalizáció – tudás explicit formába öntése, kombináció – tudás széles körben hozzáférhetővé tétele) egyéni – csoport – és szervezeti szinten egyaránt értelmezhető. 7/134
Esetünkben a szervezeti szintű internalizáció, szervezetközi megosztás (szocializáció) és explicitté tétel (externalizáció), illetőleg hálózati szintű hozzáférhetővé tétel (kombináció) vonatkozik a tudáshálózatok működésére. Ezt a négyféle, egymásra épülő konverziót többen (Tomka J. 2009) a tacit (rejtett) és az explicit (kifejezett) tudásformák közti különféle átmeneteknek tekintik. Ebben a felfogásban a 3. ábra egy balról – jobbra felfelé mutató tengellyel két tartományra is osztható (ez a tacit – explicit tudástartományok között oda – vissza történő átlépések vonala). Ugyancsak meghúzható egy erre merőleges (balról – jobbra lefelé lejtő) tengely, amely a szervezeti (egyedi) és a hálózati (kollektív) szereplők közti határvonalat jelképezi. Mindkét esetben fennáll az eredeti modellben megfogalmazott tudásspirál jelensége, vagyis minden konverziós lépés nyomán a tudás bővül (halmozódik) – ennél fogva a folyamat a saját kiindulópontjába egyre magasabb tudásszinteken tér vissza. A tudáshálózati menedzsment szempontjából fontos különbséget tenni a következő értelmezések között: - Tárgyiasult és szellemi tőke: ismert tény, hogy a cégek piaci értéke ritkán esik egybe a könyv szerinti értékkel – minél tudásintenzívebb ágazatról van szó, annál gyakrabban fordul elő, hogy a piaci érték többszöröse lehet a könyv szerinti értéknek. A szellemi (tudás) tőke nagyrészt nem szerepel a könyv szerinti értékben, ráadásul a tudástőke menedzselése számos speciális kihívással jár: o a tudástőke a humán-, a strukturális -, és a kapcsolattőke együttesét jelenti, és közülük a humántőke (a munkaerő) nem is tulajdona a cégnek, csak bérli azt. o A tudástőke értékelése különösen a tacit (rejtett) tudás esetében erősen szubjektív o A tudástőke felhalmozása hosszú, költséges folyamat, elvesztése viszont igen gyorsan bekövetkezhet o Tudástőke szubjektív értékelése következtében finanszírozása is számos szubjektív elemmel terhelt – miközben a források elvonása e területről objektíve kézzelfogható versenyhátrányokkal jár. - Klasszikus tudás és pragmatikus tudás: a tudás klasszikus felfogás szerint a „tiszta” tudást jelenti, függetlenül annak hasznosságától, míg a pragmatikus felfogás csak a gyakorlatban felhasználható tudást tekinti tudásnak. A menedzsment stratégiai dilemmája, hogy leszűkítse-e figyelmét csak a „hasznos” tudásra, vagy finanszírozza azokat a tudásteremtő tevékenységeket is, amelyek közvetlen üzleti haszna az adott pillanatban nem látható. Véleményünk szerint itt az is/is, és nem a vagy/vagy felfogás célszerű. - Kollektív és egyéni tudás: a menedzseri problémák egyre komplexebbé válnak, egyre sokrétűbb megközelítést kívánnak. Szükség van olyan mechanizmusok kiépítésére és hatékony működtetésére, amelyek lehetővé teszik az egyéni tudások konvertálását kollektív (közösségi) tudássá, ugyanakkor azt is, hogy az egyének ebből a kollektív tudásból merítve folyamatosan fejlődhessenek. Tudáshálózatok esetében ugyanez az igény felmerül a szervezeti (egyedi) és a hálózati (közösségi) tudás szintjén. - Tudásmegtartás és tudásmegosztás: a hálózati gazdaság természetes jelensége az ún. „coo-petition”, azaz egyidejűleg kooperáció (cooperation) és verseny (competition) a szereplők között. A kooperáció a kölcsönös előnyökön alapuló tudásmegosztást (tevékenységi összehangolást, információcserét, stb…) feltételezi, a verseny pedig a stratégiai versenyelőnyökhöz szükséges tudás monopolizálását, utánozhatatlanná tételét. Ez a tudáshálózati együttműködésekben különösen élesen jelentkező ellentmondás, amely azonban feloldható, ha az érdekeltek pontosan tisztázzák, hogy: 8/134
o A tudásmegosztás kölcsönösséget jelent, azaz nem egyirányú tudásátadást, hanem tudáselemek szinergikus kombinációját – tehát mindegyik fél hozzájárul, és mindegyik fél kap is valamit. o A hálózati gazdaság ma már egyre kevésbé az egyedi vállalkozások, hanem inkább a hálózatok (együttműködő csoportok) versenye. Időnként újra kell definiálni a piaci szereplők, így a versenytársak és az együttműködő partnerek körét is. Fentiekből kiindulva megvizsgálható, hogy a tudáshálózati együttműködés milyen értékteremtő potenciállal rendelkezik hálózati és szervezeti szinten. (6. ábra) A szervezeti szint itt az egyedi szervezeteket jelenti, míg a hálózat a tudáshálózatban résztvevők közösségének szintjét. Rövidtávon és az egyes szervezetek szintjén az eredményesség növekedése várható, míg hálózati szinten a komplex hálózat összteljesítménye javulhat. Hosszú távon a tudáshálózati együttműködés révén az egyes szervezetek tudásbázisa gyarapodik, hálózati szinten pedig a működés színvonala kerül magasabb szintre. Bár a tudáshálózatok kiépülése és működtetése sokféle módon történhet, a sikeres hálózatok rendelkeznek néhány közös jellemzővel (= a „best practices” közös vonásai): (Dinya, L. – Domán, Sz. 2001) -
kiemelkedő menedzsment, vezetők, akik kreatív vízióval, és azok valóra váltási képességével is rendelkeznek kapcsolatrendszer folyamatos építése, ami több mint kapcsolatteremtés – része a bizalom teremtése, a szoros, napi és informális kapcsolatrendszer, rendszeres információcsere kis méretben kezdés, ami gyakran nehezebb, mint egy nagyobb méretű, általánosabb profillal rendelkező hálózat kialakítása – de áttekinthetőbb, informálisabb és hatékonyabb lehet hosszú távú egyetértés, amelynek biztosítása nehéz feladat, mert a kezdeti ellenállás, hibák és problémák alááshatják – ehhez rugalmas, a helyi igényeket, adottságokat (és azok változását) jól ismerő menedzsmentre van szükség se erőltetés, se kényszer, csak indirekt ösztönzés, kommunikáció, meggyőzés új hálózatok gerjesztése, akár formális, akár informális módon valamennyi szóló hálózat egyik legfontosabb célja – csak így érhető el a kulturális változások „láncreakciójához” szükséges „kritikus tömeg”. kapcsolat az emberekkel és nem a cégekkel, miután kapcsolatrendszer csak emberek között (és nem cégek között) létezhet. Ezért a valós cél nem a cégek, hanem az emberek közötti szövetségek kialakítása – olyanok között, akik meg akarják osztani ötleteiket, tudásukat másokkal, és akik tanulni akarnak másoktól.
Ezek a megfontolások, irányelvek már bizonyítottan sikeres alkalmazást nyertek fejlett országok lokális hálózatszervezési kihívásaik megoldásában – és ezekre támaszkodtunk magunk is a 2. ábrán látható tudáshálózat kiépítése során. Marketing feladatok a tudáshálózatban A tudáshálózatok létrehozása, működtetése és fejlesztése terén hazai tapasztalatunk még igen kevés, ez nagy kihívást jelent a tudáshálózati marketingfeladatokkal foglalkozók számára. Ezen belül külön figyelmet kell kapnia a tudáshálózati marketing sajátosságainak.
9/134
Tudáshálózatokról lévén szó célszerűnek látszik a klasszikus (hagyományos, tranzakciós) marketingtől eltávolodva a kapcsolati marketing megközelítésmódját alkalmazni, sőt azon is túllépve felvázolni, hogy saját primer és szekunder kutatásaink nyomán milyennek látjuk a tudáshálózatok marketingtevékenységének fontosabb jellemzőit. Ami a hagyományos és a kapcsolati marketing összehasonlítását illeti, ezt már korábban megtették. (Christopher, M. - Payne, A. – Ballantyne, D. 1991) Ehhez képest úgy látjuk, hogy a hálózatok belépése az egyedi szereplők helyébe a 4. ábrán jelzett módosulásokkal jár, ami a tudáshálózatokra hasonlóképpen érvényes: -
-
-
-
-
A marketing fókuszában a tartós ügyfélkapcsolat már csak a minimum program, itt már a tartós hálózati kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása és folyamatos bővítése a cél. Ennek alapja pedig a kölcsönös bizalom, ami egészen odáig terjed, hogy valamely hálózati partnernek nyújtott szolgáltatás ellenértékét gyakran egészen más partnertől kapja meg a szolgáltatást nyújtó. A termék (szolgáltatás) elfogadtatása komplex fogalom, amelynek összetevői közül egyre inkább kiemelkedik a fenntarthatósági kritériumok minél magasabb szintű kielégítése – ami érvényes a termék (szolgáltatás) vonatkozásában, de a cég vonatkozásában is („corporate social responsibility”, CSR). A kapcsolati marketing hosszú távú szemlélete („ügyfelek megtartása”) kiegészül a hálózati partneri kör folyamatos bővítésének operatív, rövid távú céljával (esetünkben a még több, speciális tudást hordozó szereplők bevonásával)– ily módon sajátos „bifokális” (kettős fókuszú) időhorizont érvényesül. A hálózatokban virtuális szervezetek tagjaiként működnek együtt az egyébként független szereplők – a minél hatékonyabb hálózati menedzsment biztosítja a zökkenőmentes együttműködést (veszi át a belső marketing szerepét). Míg a kapcsolati marketing az ügyfelek magas szintű elkötelezettségének elérését célozza meg, addig a hálózatokban már a közös célokkal való azonosulás megvalósítása a cél. Míg a kapcsolati marketing intenzív ügyfélkapcsolatok kiépítésére törekszik, a tudáshálózatokban ez a kapcsolat egészen a kölcsönös tudásmegosztás szintjéig elmélyül, miközben nincs kizárva az egyébként szorosan kooperáló („cooperation”) partnerek között más területeken az éles verseny („competition”) – ezt nevezik a „coo-petition” jelenségének. A minőség kritériuma egyre inkább a különlegesség (utánozhatatlanság, egyediség), ami speciális tudást igényel.
Bonyolulttá teszi a marketingtevékenységet a tudáshálózatokban az is, hogy egyidejűleg jelennek meg a kapcsolati marketingnél már jól ismert különféle piacok – a korábban ismert „6 piac – modell”-t eredetileg kidolgozók idővel már továbbfejlesztették „7 piac – modell”-é - nevezetesen a következő piacok szereplőit kell egyidejűleg figyelemmel követni: (Christopher, M. et al., 1991) -
meglevő ügyfelek piacai (gyűjtőfogalomként használva a vásárlókra és a végfogyasztókra) potenciális ügyfelek piacai (ez az újdonság) gyártók piacai (a beszállítók, előállítók, szolgáltatók gyűjtőfogalma – ide sorolandók a különféle professzionális tudásszolgáltatók is) munkaerő piac belső piac (az értéklánc mentén egymáshoz kapcsolódó belső ügyfelek) befolyásolói piac (kormányzat, pénzügyi szervezetek, stb…) közvetett piac (ajánlók, támogatások)
10/134
Ha a lehetséges tudásforrások előzőleg bemutatott öt kategóriáját (négyféle külső forrás: szállítók – vevők – versenytársak – tudásszolgáltatók, illetve ötödik belső forrásként a saját szervezet) és a kapcsolati marketing szerinti, ún. „7 piaci modellt” egységes logika mentén kívánjuk értelmezni, akkor ezt a következőképpen tehetjük: 5. ábra) -
-
a „belső piac”, mint tudásforrás megfelel a saját szervezetnek (amikor a szervezet versenyképességét meghatározó tudást – kulcskompetenciákat – saját feltételrendszerére támaszkodva maga termeli ki) a „gyártók”, és a „munkaerő” piacok (direkt szállítók), valamint az „ajánlói” és „befolyásolói” piacok (indirekt szállítók) a szervezet input-oldali partnereit foglalják magukba, így a szállítóknak és a külön kiemelt tudásszolgáltatóknak feleltethetők meg a „potenciális”- valamint a „meglevő ügyfelek” és a „versenytársak” a szervezet output-oldalán található szereplők
Ebben a megközelítésben tehát a valamennyi tudásforrást magába foglaló, hét piacra kiterjedő tudáshálózati marketing a tudásintenzív szervezetek kulcsfontosságú tevékenysége. Ha pedig a korábban elmondottak szerint a tudásgazdaság alapegységének már egyre kevésbé az egyedi szervezeteket, hanem a tartósan együttműködő (tudás)hálózatokat tekintjük, akkor a „belső piac” tartalmilag igencsak kiszélesedik, hiszen a hálózat egyes tagjainak belső piacai mellett a hálózaton belüli tudástermelést és áramlást is magába foglalja. Így viszont az input-, illetve output oldal piaci szereplőinek köre is tágabban értelmezendő: gyakorlatilag az adott tudáshálózat szállítóiról (gyártók, munkaerő, ajánlók, befolyásolók) és a tudáshálózaton kívüli versenytársakról, valamint meglevő és potenciális ügyfelekről van szó. És miután kifejtettük, hogy a hálózat nyitott, határai „elmosódnak”, folyamatosan változnak, a felsorolt piacok körülhatárolása sem teljesen egyértelmű, így adott az irány, amerre kutatásainkat folytatnunk célszerű. Felhasznált irodalom Török, Á. 2004: Buborék és kristálygömb. Magyar Tudomány, 2004/2. --- 2004: Új jégkorszak? Cégvezetés, XI. évfolyam 4. szám --- 2008: International Journal of Sustainable Economy. IJSE, ISSN (Online): 1756-5812 ISSN (Print): 1756-5804 Dinya, L. – Domán, Sz. 2001: Managerial Challenges in the Network-Economy. In: „International Scientific Days 2001”, Slovenska Pol’nohospodarska Univerzita, Nitra, 2001., Vol. 1., p. 148-151. Albert – László Barabási, 2003: Behálózva (Magyar Könyvklub, Budapest, 2003) L. Dinya. 2008: Nonbusiness organizations – sustainable knowledge networks. VII. International Congress on Public and Nonprofit Marketing, AIMPN-University Szeged, 12-13.06.2008, Proceedings: ISBN 978-963-482-873-0, CD-format Article No. 22 Szabó, K. 1999: Hálózatok hiperversenyben. Vezetéstudomány, 1999./1. sz., p. 15-25. Tomka J. 2009: A megosztott tudás hatalom. Harmat Kiadó, Budapest, 2009. Christopher, M. - Payne, A. – Ballantyne, D. 1991: Relationship marketing. Oxford: Butterworth – Heinemann
11/134
1. ábra
Eltérő tudásforrásokra fókuszáló szervezettípusok
Versenytársak
Működési orientáció
Verseny orientáció
Szállítók Vevők
Piaci orientáció
Tudás orientáció “Tudás-intenzív” szervezet
Tudásszolgáltatók
12/134
2. ábra: A Károly Róbert Főiskola fenntartható energiagazdálkodással foglalkozó tudáshálózata Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetsége
Biomassza Termékpálya Szövetség
ÖKO-LAND Szövetség
Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség
„Connected Energy Clusters of Europe”
Bioenergetikai Innovációs Klaszter
ÉBEK Bioenergetikai Klaszter
Szociális „zöldenergia” program
„Mátra” Faapríték Integráció
Fenntartható Innovációs Technológiai Centrum
Károly Róbert KutatóOktató KHT
Károly Róbert Főiskola
13/134
MEGA –foglalkoztató zöldségprogram
Kutató – Fejlesztő Központ Há
3. ábra
Tudás alkotása a tudáshálózatok részvételével
TACIT TUDÁS
HÁLÓZATI
EXPLICIT TUDÁS
TACIT TUDÁS
Externalizáció = kommunikálás
HÁLÓZATI
SZERVEZETI
Szocializáció = megosztás
SZERVEZETI Internalizáció = tanulás
Kombináció = elosztás
EXPLICIT TUDÁS 4. ábra A hagyományos – kapcsolati – tudáshálózati marketing összehasonlítása Tranzakciós marketing
Kapcsolati marketing
Tudáshálózati marketing
Ügyfelek megszerzésére koncentrál
Ügyfelek megtartására koncentrál
Kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolathálózatra koncentrál
Termékjellemzők kihangsúlyozása
Termék hasznosságának hangsúlyozása
Fenntarthatóság érvényesülésének fontossága
Rövid távú kapcsolat
Hosszú távú kapcsolat
Bifokális időhorizont
Ügyfélszolgálat másodlagos
Ügyfélszolgálat nagyon fontos
Hálózati menedzsment a prioritás
Alacsony szintű elkötelezettség
Magas szintű elkötelezettség
Közös célok iránti elkötelezettség
Felszínes kapcsolat az ügyfelekkel
Intenzív ügyfélkapcsolat
„Coo-petition” és tudásmegosztás
Minőség a gyártásban fontos
Minőség minden folyamatban Minőség kritériuma a speciális fontos tudás
Forrás: Christopher, M. – Payne, A. – Ballantyne, D. (1991)
nyomán saját megfontolások alapján kiegészítve
14/134
5. ábra
Tudásforrások és piacok
Versenytársak
Output-oldal piaci szereplői: - meglevő ügyfelek - potenciális ügyfelek - versenytársak
Belső piac Szállítók Vevők
Input-oldal piaci szereplői: - gyártók - munkaerő - ajánlók - befolyásolók
Tudásszolgáltatók
15/134
GAZDASÁGOS A ZÖLDENERGIA A TELEPÜLÉSI ENERGIA ELLÁTÁSBAN (IS) ECONOMIC GREEN ENERGY IN LOCAL ENERGY SUPPLY Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár, igazgató, Kutató Fejlesztő Központ, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Összefoglalás A fosszilis energiahordozók- különösen a földgáz és a kőolaj- egyre drágább lesz és egyre nagyobb lesz a fogyasztók között a megszerzésükért folyó verseny. Hazánk adottságai különösen jók a megújuló energiák közül a zöldenergia (biomassza), a napenergia és a geotermikus energia helyi termelésében és helyi hasznosításában. Ma már a földgáz egy MJ-ra vetített ára közel hatszorosa a szalmáénak, a faaprítékhoz képest pedig közel 2,4szer drágább a földgáz. Ebből következően már ma is gazdaságos, és egyre gazdaságosabb lesz a zöldenergia a települési energia ellátásban (is) Kulcsszavak: fosszilis és megújuló energiahordozók, faapríték, szalma, fűtőérték, MJ/Ft ár, települési energia Summary The prices of fossil fuels are rising, and in parallel with that, the competition between consumers is also getting sharper. Hungary has very good capabilities for producing and using renewable energies like biomass, solar energy and geothermal energy on local basis. The price of natural gas per MJ is six times higher than that of straw, and also 2,4 times higher in comparison with woodchips. This means that even today, the use of renewable energy resources in local energy supply is a cost-effective alternative, and this tendency is likely to continue. Keywords: fossil and renewable energy sources, woodchips, straw, heating value, price MJ/Ft, local energy supply A következő táblázatban mutatjuk be a különböző forrásokból összegyűjtött adatokat a fosszilis energiahordozók közül a feketeszénről, a barnaszénről, a kokszról, a lignitről, a földgázról, a tüzelőolajról, a normál benzinről, a palackos és tartályos gázról, valamint az energetikai biomasszák közül a faaprítékról, a fapellettről, a fabrikettről és a szalmáról. A táblázatban megadjuk az átlagos fűtőértéket, ennek viszonyát a fa fűtőértékéhez, a jelenlegi kilogrammonkénti árakat, a kiskereskedelmi árnak MJ-ra eső részét, majd pedig ezeket a mutatókat a faaprítékhoz képest is megadjuk.
16/134
1. táblázat
Fosszilis energiahordozók és zöldenergia (energetikai biomassza) árjellemzők 2010. május 17.
Fűtőérték (MJ/kg ) Faapríték Feketeszén1 Barnaszén1 Koksz2 Lignit3 Földgáz Tüzelőolaj Normál benzin Palackos gáz Tartályos gáz Fapellet Fabrikett Szalma 1
Átlagos Átlagos fűtőérték fűtőérték/fa Ár (Ft/kg) (MJ/kg ) fűtő érték
Fűtőérték arányos ár/faár
Ft/MJ
Fűtőérték Ár arány a arány a Árarány a fa faaprítékhoz faaprítékhoz fűtőértékárhoz képest 1 kgképest 1 kgképest ra ra 1,00 1,00 1,00 1,79 4,55 2,55 1,07 3,21 3,00 2,00 6,88 3,44 0,48 0,61 1,26 3,86 10,76 2,79 2,96 25,83 8,71
14 20-30 15-20 28-28,5 3,5-10 49,5-57 40-43
14 25 15 28 6,75 54 41,5
1,00 1,79 1,07 2,00 0,48 3,85 2,96
12 54,55 38,55 82,55 7,3 129,06 310
1,00 4,55 3,21 6,88 0,61 10,76 25,83
0,86 2,18 2,57 2,95 1,08 2,39 7,47
43
43
3,07
335
27,92
7,79
3,07
27,92
9,09
45,9-50,1
48
3,43
312
26,00
6,50
3,43
26,00
7,58
45,9-50,1
48
3,43
259
21,58
5,40
3,43
21,58
6,30
17,5-19,5 17,5-18,9 16,2317,45
18,5 18,2
1,32 1,30
59 55
4,92 4,58
3,19 3,02
1,32 1,30
4,92 4,58
3,72 3,53
16,84
1,20
7
0,58
0,42
1,20
0,58
0,48
A feketeszén és a barnaszén elkülönítése MSZ szerint 23,87 MJ/kg, ez nedvesség nélküli hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magába foglaló mennyiségre vonatkoztatott fűtőértéket veszik figyelembe, ami nem ad éles határt. Így a feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. 1 Kemény barnaszén: ha 40%-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. Röviden: barnaszén. A barnaszenek hosszabb időn keresztül történő tárolása során illó anyagok távoznak belőle. Néhány hónap alatt 10% fűtőérték veszteség is bekövetkezhet. 2 Koksz: A feketekőszén hevítésével állítják elő. A hevítés során eltávoznak belőle a szennyező anyagok 3 Lágy barnaszén: ha 40%-nál több bányanedvességet tartalmaz. Röviden: lignit. 1
Forrás: Tigáz árlista 2010.05.17., Carbonex Kft. árlista 2010. 05. 17., Primagáz Zrt.-Mészáros Mihály, MOL Nyrt., PTE Fizikai Intézetelőadásanyag: A széntermelés, felhasználás fizikája, MET-Erőműfórum 2008. Rideg András, Globalstone Magyarország Kft. 17/134
A táblázat adatait annak az álláspontnak a megingatásához hívjuk segítségül, amely szerint nem gazdaságos az energetikai biomassza tüzeléses hasznosítása. Nos, ahogyan ez a táblázatból kiderül a jelenlegi piaci árak mellett a leggazdaságosabb a szalma, amelynek MJ ára mindössze 0,42 Ft, ezt követi a faapríték 0,86 Ft-tal, majd a lignit következik 1,08 Ft-tal. A negyedik helyen lévő feketeszén már 5,2-szer drágább, mint a szalma és 2,5-szer kerül többe MJ-onként, mint a faapríték. Fűtési célra hazánkban legnagyobb mennyiségben földgázt használunk, amelynek egységnyi energiára jutó kiskereskedelmi ára 5,7-szerese a szalmáénak és 2,8-szerese a faaprítéknak. Ugyan a lignit ára viszonylag kedvezőnek tűnik, azonban ha az általa előidézett környezetrombolást és szennyezést is figyelembe vesszük, akkor a kép igen kedvezőtlenné válik, hiszen amíg a szalma hamutartalma 4-6%, a fáé 3-6%, addig a lignité 45-55%. Amíg a fában nincs, a szalmában alig kimutatható a kéntartalom, addig a lignitben 2,5-4% található. A fapellett energia egységre jutó ára 3,7-szerese a faaprítékénak, miközben nettó energia hozama is 15-30%-kal rosszabb a faaprítékhoz képest. Ez is erősíti azt a kutatási eredményünket, hogy csak speciális felhasználók igényeit kielégítendő kell fapelletet vagy fabrikettet gyártani. A másik feltétel a hosszú távon biztos fizetőképességű vevő a fapelletre és a fabrikettre. Kutatási tevékenységünket az a meggyőződés vezeti, hogy sok-sok indokolatlan késedelem után be kell következnie végre a megújuló energiák és az ezek között is kiemelt helyen lévő energetikai biomassza hazai hasznosításának. Nos, ezt a várakozásunkat a bemutatott ár összefüggések is alátámasztják. A települési energiatermelés és ellátás komplex rendszerei A biomassza energetikai hasznosítása önmagában is komplex rendszer, hiszen, ki kell kísérletezni az adott termőhelyre leginkább megfelelő fafajtákat, ki kell dolgozni az energetikai ültetvények számára hatékony telepítési, ápolási, betakarítási technológiákat. Foglalkozni kell az adott területen való hasznosítási mód (hőenergia – fűtés, hűtés – villamos energia) optimalizálásával. A biomassza energetikai hasznosításának fontos logisztikai kérdési is vannak, úgymint a még gazdaságos szállítási távolságok meghatározása, a tárolás megoldása. Fontos a helyi foglalkoztatásra gyakorolt hatás is, hiszen, ha élünk vele, akkor a zöldenergia hasznosítás közvetlenül (pl. alapanyagtermelés) és közvetetten is (pl. zöldségtermesztő fóliaházak fűtése) munkalehetőséget teremt, elsősorban a kevésbé képzett munkaerő számára, és az elmaradott, rurális térségekben. A következő oldalakon kissé kitágítjuk vizsgálódásunk horizontját azzal, hogy nem csak a szűken vett zöldenergiával foglalkozunk, hanem a települési energiaellátás olyan rendszereit mutatjuk be, amelyekben minden helyben előállítható és helyben fel is használható megújuló energiára is kitérünk. Tesszük ezt azért, mert kutatásaink alapján azt kívánjuk elősegíteni, hogy ilyen komplex rendszerek jöjjenek mielőbb létre a magyar falvakban és városokban. Ugyanakkor hely hiány miatt az általam kidolgozott 10 modell közül csak hármat van módom itt bemutatni.
18/134
Települési energiatermelés és ellátás komplex rendszere I. Elektromos áram Fűtés
Hűtés
Fa
VHK TF Technológiai célra Kinetikai célra
Elektromágneses sugárzás Fa = tűzifa, erdészeti apadék, faipari hulladék, kereskedelmi fahulladék, szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék, energetikai faültetvény, energiaerdő VHK = Vegyes Hasznú Kiserőmű, TF = Települési Fűtőmű
19/134
Települési energiatermelés és ellátás komplex rendszere VIII.
Elektromos áram Fűtés Fa Biogáz Mezőgazdasági melléktermék Élemiszeripari melléktermék Lágyszárú energianövény céltermesztés Bioüzemanyag-gyártás melléktermékei
VHK TF
+ Földhő + Napelem + Szélerőmű + Helyi vízenergia
Hűtés
Technológiai célra Kinetikai célra
Elektromágneses sugárzás
Biogáz Bioetanol Biodízel
Közlekedés
Fix erőgép
Fa = tűzifa, erdészeti apadék, faipari hulladék, kereskedelmi fahulladék, szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék, energetikai faültetvény, energiaerdő Biogáz = főtermékekből, iker és melléktermékekből, hulladék ártalmatlanításból Mezőgazdasági melléktermék = szalmafélék, kukorica és napraforgó szár, kukoricacsutka Élelmiszeripari melléktermék = maghéj, szőlőmag, kisajtolt magvak Lágyszárú energianövény céltermesztés = évelő rozs, kender, energia nád, energiafű, cirok Bioüzemanyag-gyártás melléktermékei = pogácsák, maghéjak VHK = Vegyes Hasznú Kiserőmű, TF = Települési Fűtőmű
20/134
Települési energiatermelés és ellátás komplex rendszere X. Elektromos áram Fűtés Fa Biogáz Mezőgazdasági melléktermék Élemiszeripari melléktermék Lágyszárú energianövény céltermesztés Bioüzemanyag-gyártás melléktermékei
VHK TF
+ Földhő + Napelem + Szélerőmű + Helyi vízenergia + Hőszivattyú + Napkollektor
Hűtés
Technológiai célra Kinetikai célra
Elektromágneses sugárzás
Biogáz Bioetanol Biodízel
Közlekedés
Fix erőgép
Fa = tűzifa, erdészeti apadék, faipari hulladék, kereskedelmi fahulladék, szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék, energetikai faültetvény, energiaerdő Biogáz = főtermékekből, iker és melléktermékekből, hulladék ártalmatlanításból Mezőgazdasági melléktermék = szalmafélék, kukorica és napraforgó szár, kukoricacsutka Élelmiszeripari melléktermék = maghéj, szőlőmag, kisajtolt magvak Lágyszárú energianövény céltermesztés = évelő rozs, kender, energia nád, energiafű, cirok Bioüzemanyag-gyártás melléktermékei = pogácsák, maghéjak VHK = Vegyes Hasznú Kiserőmű, TF = Települési Fűtőmű
Európában a megújuló energiák hasznosításával arányosan egyre bővül a jó példák száma is, az olyan településeké, akik a megújuló energiaforrások hasznosítását komplex rendszerré fejlesztették. Az eltérő gazdasági, társadalmi helyzetben levő települések (úgymint Ausztriában Güssing, Németországban Wildpoldsried, Svédországban Hedemora, Enköping vagy akár Hammarby Sjöstad) évekkel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy energiaigényüket teljes egészében megújuló energiaforrásokkal látják el, s ezt mára úgy érték el, hogy céljukat menetközben átütő sikerű szélesebb stratégiává bővítették. A jó gyakorlatok arra mutatnak rá, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítását komplex rendszerben kell kezelni. Minden település a saját adottságait kell, hogy kiaknázza, a számára optimális megújuló energia mixet kiválasztania, és így a környezetvédelmi hasznokon felül gazdasági előnyt is lehet szerezni. Továbbá át kell, vegyük azt a szemléletet, hogy a hulladék - legyen az háztartási hulladék, vagy a villamos-energia termelés során keletkezett hulladékhő – napjainkban már nem szemét, hanem egy tovább hasznosítható alapanyag (biogáz, távfűtés stb.) A közlekedésben is paradigmaváltás szükséges a környezetbarát közösségi közlekedés és az egészséges közlekedés megvalósítás érdekében. Az energiatudatos magatartásra nevelést pedig nem lehet elég korán elkezdeni, melynek célja nem csak a környezetbarát energiaforrások hasznosítása, hanem az energiatakarékosság is. (Nagy Zs., 2010) [11] 21/134
Irodalomjegyzék: [1] Lukács Gergely S. (2008): Zöldenergia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 221p. ISBN 978-963-9736-68-9 [2] Lukács Gergely S. (2009): Integrált zöldenergia termelés és hasznosítás. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 191p. ISBN 978-9639941-04-05 [3] Lukács Gergely S. (2009): Magyar Kertészeti Stratégia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 300p. ISBN 978-963-9736-97-9 [4] Lukács Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06 [5] Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia termelés fával. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 209p. ISBN 978-963-9941-01-4 [6] Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 270p. ISBN 978-963-9935-181 [7] Lukács Gergely S. (2010): Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 303p. ISBN 978-963-9935-55-6 [8] Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energia – kitörési lehetőség a szegénységből. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 292p. ISBN 978-963-9935-54-9 [9] Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 [10] Lukács Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5 [11] Nagy Zs. (2010) Fenntarthatóbb életmódot ösztönző, energiatudatos magatartásra nevelő mintaprojektek Európában, Szociális Zöldenergia Konferencia, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2010.12.02., Konferencia kiadvány ISBN 978-963-9941-16-8, p. 5364.
22/134
SZAKMAI FELADATOK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN (GYÖNGYÖS) A TÁMOP 4.2.1/09/1 PROJEKT KERETÉBEN LÉTREHOZOTT FENNTARTHATÓSÁGI INNOVÁCIÓS TECHNOLÓGIAI CENTRUMBAN PROFESSIONAL TASKS OF KAROLY ROBERT COLLEGE’S (GYÖNGYÖS) SUSTAINABLE INNOVATION TECHNOLOGIES CENTRE ESTABLISHED WITHIN THE FRAMEWORKS OF TAMOP 4.2.1/09/1 PROJECT Dr. habil Forgács Imre egyetemi docens, igazgató Károly Róbert Főiskola Fenntarthatósági és Innovációs Technológiai Centrum
A projekt átfogó célkitűzése, hogy erősítse a gazdasági felsőoktatás és gazdaság közötti kapcsolatokat. Ösztönözze a Károly Róbert Főiskolán folyó kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet, s a támogatás tegye lehetővé olyan technológia- és tudástranszfer szolgáltatások nyújtását is, amelyek piacon értékesíthető innovációs eredményként hasznosíthatók. Ezen általános célkitűzés megvalósulását hivatott segíteni a 2010. november elsejétől működő Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (a továbbiakban Technológiai Centrum). A Technológiai Centrum azért jött létre, hogy összefogja a Főiskola valamennyi kutatási eredményét, feltérképezze és folyamatosan figyelje az intézményben keletkező tudást annak érdekében, hogy az eredmények a piaci igényeknek megfelelő formában kihelyezhetők legyenek a gazdasági szférába. A Károly Róbert Főiskola 2011-től alkalmazandó, új Kutatási Stratégiája kifejti és meggyőzően értelmezi az intézmény „Küldetésnyilatkozatának” azon tételét, amely a Főiskolát „regionális tudásszolgáltató központként” jelölte meg. A Kutatási Stratégia szerint a cél valójában egy olyan un. 3. generációs felsőoktatási intézmény felépítése, amelyben az oktatás-kutatás-tudás-szolgáltatás súlya elsősorban a társadalmi igények (piaci kereslet) változása szerint, rugalmasan alakul. Magyarország gazdasági fejlődésének ma előrelátható trendjei azt valószínűsítik, hogy az elkövetkező években a Főiskola alapfeladatai közül az üzleti jellegű tudásszolgáltató tevékenységeknek kell prioritást adni. Nemcsak a rövidtávon várható költségvetési feszültségek miatt, hanem a hosszabb távú fejlődés érdekében is arra kell törekednünk, hogy minél több, gyakorlati hasznosításra alkalmas kutatási eredmény szülessen. A K+F+I tevékenységben élenjáró országok régi tapasztalata, hogy a siker – a kutatói invenciók és a rendelkezésre álló források mellett – jórészt az együttműködés és a kutatói csapatmunka minőségétől függ. Ez utóbbiak ösztönzésére alakult a projekt munkaszervezeteként a Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum, melyet mihamarabb alkalmassá kell tennünk a tudásszolgáltatások koordinálására.
23/134
A Technológiai Centrummal kapcsolatos szakmai elvárások mindezek miatt magas szintűek: minimális létszámmal (3 főállású munkatárs) kell biztosítania a KRF igen kiterjedt kutatási eredményeinek feltérképezését és folyamatos figyelését annak érdekében, hogy ezek az eredmények a piaci igényeknek megfelelően kihelyezhetők legyenek a gazdasági szférába. Mindezt olyan időszakban, amikor – a nemzetközi gazdasági válság ismert nehézségei miatt – sem a költségvetési, sem az önkormányzati költségvetési, illetve a projekt közvetett célcsoportját jelentő üzleti szférában sem várható a fejlesztésre, innovációra fordítható források bővülése. Ezért a projekt egyik stratégiai célja az lehet, hogy intenzív koordinációval, a meglévő hálózati kapcsolatok tovább-építésével (networking) bővüljön a Főiskola innovációs kínálata és kapcsolatrendszere. Az iparjogvédelmi és technológiatranszfer szolgáltatások kínálatának bővítésével, a pályázati tanácsadással várhatóan növelhetők lesznek a saját bevételek és kiépíthetők azok a szervezeti és személyzeti alapok is, amelyek a projekt-célok hosszú távú megvalósítását (fenntarthatóság) biztosítják. A Technológiai Centrum K+F-innovációs-oktatási-tanácsadási koordinációs központtá válása ugyanakkor megalapozhat olyan hosszabb távú országos jelentőségű stratégiai programokat is, mint például a kedvezőtlen termőhelyű térségek zöldenergia termelése, s ezáltal az észak-magyarországi térség súlyos foglalkoztatási gondjainak legalább részleges enyhítése. A projektszervezet kialakítása megtörtént, a megfelelő munkatársak kiválasztásához szükséges pályázatokat az ebben nagy gyakorlattal rendelkező projektmenedzsment meghirdette és a szakembereket kiválasztotta. A Technológiai Centrum egyik első, legfontosabb feladata a Főiskola tudástérképének elkészítése és a centrum folyamatos működéséhez szükséges módszertani alapok kidolgozása lesz. A tudástérkép elkészítésének előfeltétele egy tudásmenedzselő szoftver beszerzése és a rendszer már meglévő intézményi adatokkal való feltöltése, amelyhez az egyes szakterületeket vezető K+F+I programfelelősök nyújtanak segítséget. A tudástérkép kialakításán a szakértők jelenleg dolgoznak, a rendszer várhatóan 2011. július 1-től válik majd elérhetővé. A Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum eredményessége nagyrészt az új szervezeti egység belső és külső kommunikációjának sikerétől függ. A Technológiai Centrum ugyanis – még optimális működést feltételezve is – csak egy sajátos kommunikációs eszköz, egyfajta „szervezeti katalizátor” lehet, és semmiképpen nem centralizálhatja az intézetek, tanszékek és egyéb kutatóhelyek igen szerteágazó K+F tevékenységét. Ezt csekély szervezeti kapacitásai sem teszik lehetővé, de szakmailag sem lenne indokolt. Ezért is stratégiai kérdés, hogy a TÁMOP 4.2.1-projekt közvetlen és közvetett célcsoportjai, valamint minden egyéb érintett folyamatosan tájékozódhasson a projekt előrehaladásáról, s az általa kínált lehetőségekről. Első lépésként a közvetlen célcsoportok tagjait (a Főiskola, valamint a partner felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek oktatóit, kutatóit, a munkába bevonható tehetséges hallgatókat) kell meggyőzni a projektbe való közvetlen bekapcsolódásuk, az intézmények, kutatóhelyek közötti kommunikáció és koordináció lehetséges előnyeiről. Ezzel párhuzamosan a közvetett célcsoportoknak (ezek a régió azon kis- és középvállalkozásai, amelyek potenciális megrendelői lehetnek a Főiskola technológiatranszfer, oktatási, kutatási és tanácsadási szolgáltatásainak, illetve amelyekkel közös kutatások végezhetők) is tájékoztatást kell kapniuk az együttműködés lehetőségeiről. Hasonlóképpen a projekt tervezésében, megvalósításában kulcsszerepet játszó külső szolgáltatóknak is (pl. piackutatók, szabadalmaztatási eljárással megbízottak, innovációs és technológiai központok, KKV-ket támogató szervezetek stb.) interaktív kommunikációs 24/134
kapcsolatban kell állniuk a projekt kulcsszereplőivel. Ezért meghatározó jelentőséggel bír, hogy a marketingtevékenységet végző, a nyilvános rendezvényeket tervező és lebonyolító rendezvényszervező cég ne csak megfelelő szakmai, hanem kifejezetten térségi referenciákkal is rendelkezzen. A Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum napi munkakapcsolatait úgy kívánjuk megszervezni, hogy a FITC hatáskörébe tartozó konkrét szakmai feladatok (1. Innovációs információ szolgáltatás; 2. Iparjogvédelmi és technológia-jogi tanácsadás; 3. K+F pályázati tanácsadás; 4. Technológia-transzfer szolgáltatások és szabadalommenedzsment; 5. Találmány felmérés; 6. Oktatás, tananyagfejlesztés koordinálása) ellátása tételesen követhető legyen. Ez azzal a szervezeti megoldással lenne költségkímélő módon megoldható, hogy a FITC igazgatója minden szakterületen a K+F+I programfelelőssel folyamatos munkakapcsolatban áll. Így a szakmai területeken dolgozó kutatók, szakértők („FITC-network”) folyamatos információ-szolgáltatással segíthetnék a Centrum munkáját, természetesen oly módon, hogy ez nem hátráltathatja őket kutatómunkájuk, illetve egyéb szakmai feladataik ellátásában. A pályázat sikeres lebonyolításának kulcskérdése, hogy az esedékes beszámolási időszakokban hogyan dokumentálhatók és ezáltal elfogadtathatók a projekt számszerűsíthető eredményei (projekt indikátorok). A pályázatban vállalt számszerűsítendő eredmények annak ellenére jelentősnek mondhatók, hogy a Főiskola már jelenleg is igen kiterjedt partner-kapcsolatokkal rendelkezik. Ezt a kört ugyanis a pályázati dokumentumok szerint jelentős mértékben tovább kell bővíteni. (Például a projekt két éve alatt kötendő új együttműködési megállapodások száma a bevont felsőoktatási és egyéb intézményekkel, valamint vállalkozásokkal jóval meghaladja a százas értéket). Ezért a Technológiai Centrum számára az indikátor-listának a tényleges működés első pillanatától kezdve egyfajta „sorvezetőként” kell szolgálnia, annak érdekében, hogy a szakmai területek irányítóinak és a koordinációval megbízott munkatársaknak is e számszerűsített vállalások alapján legyen lehetőségük a munkájukat megszervezni és ütemezni. A projekt hosszú távú fenntarthatósága nem kis mértékben azon is múlik, hogy az elért eredmények beépüljenek a Főiskola oktatási tematikájába, s ezek az ismeretek az oktatási piaci kereslet által hosszabb távon is visszaigazoltak legyenek. Ezért a tervezett felnőttképzési programok (innovációs ismeretek; spin-off vállalkozási ismeretek; innovációs menedzser képzés; K+F+I folyamatmenedzsment másoddiplomás képzés; kutatási módszertani ismeretek), valamint az Msc. képzés keretében tervezett Technológia és tudástranszfer elnevezésű tantárgy alapjait kidolgozó külső szolgáltató tananyagfejlesztők és a képzéseket tartó oktatók is tagjai lennének a tág értelemben vett „FITC-network”-nek, mert a projekt-végrehajtási és az azzal kapcsolatos oktatási tevékenység is csak folyamatos együttműködésben lehet eredményes A Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum szakmai feladatairól a fentiekben kifejtettek talán abban foglalhatók össze, hogy a Technológiai Centrum vezetője, munkatársai és a projekt szakmai vezetői munkájukat a folyamatos hálózatépítés módszerével (networking) végezhetik a leginkább eredményesen. A projekt sikere természetesen a Főiskola oktatói, kutatói és a projektben résztvevő valamennyi szereplő, támogató együttműködésén is múlik.
25/134
Felhasznált dokumentumok, szakmai források: 1. Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (FITC) létrehozása és hatékony működtetése a Károly Róbert Főiskolán (Projektindító megbeszélés anyaga) Készítette: Ivády Imréné Gyöngyös, 2010. július 16. 2. A TÁMOP- 4.2.1/09/1 keretében létrehozandó Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrumról készült Megvalósíthatósági Tanulmány 3. Projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kutatási és technológia transzfer szolgáltatások támogatása, a felsőoktatási intézmények kutatási feltételrendszerének javítása c. pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-4.2.1/09/1 4. Lukács Gergely Sándor: Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége Szaktudás Kiadó Ház Budapest, 2009. 5. A Károly Róbert Főiskola kutatási stratégiája 2011-től (tervezet) Készítette: Dr. habil. Dinya László, tudományos rektor-helyettes
Dr. habil. Forgács Imre
26/134
KÖRNYEZETIPAR – BIOGÁZIPAR ENVIRONMENTAL INDUSTRY – BIOGAS INDUSTRY Dr. Bíró Tibor egyetemi docens, dékán Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar
Bevezetés A hazai „agroenergiák” sorában a biogáz még szerény mértékben részesedik. Ez nem csak a zöldáram árának – hiszen az több megújuló energiát is érint – hanem a technológia biológiai bizonytalanságának is köszönhető. Bár a biogázt a jelenlegi műszaki megoldásoktól jóval alacsonyabb szinteken is elő lehet állítani (lsd. fejlődő országok), a versenyképes biogázipar kialakulása a minél olcsóbb alapanyagok hasznosításának hatékonyságától függ. A hatékonyságnövelésnek ugyanakkor már nincsenek kardinális műszaki korlátai, csak biológiai tartalékai. Nem is kevés. A jó biomassza-receptúrák (kedvező C/N arány, könnyű feltárhatóság) általában nem gazdaságosak. A nagy nitrogéntartalmú hulladékok sokszor olcsóbbak, sőt ártalmatlanításuk bevételt jelent. Aminek pedig jelentős széntartalma van, az nehezen hozzáférhető a mikroorganizmusok számára. Ezeket az ellentmondásokat csak biológiai folyamatok befolyásolásával lehet feloldani, csakúgy, mint a biogáz-hasznosítás egy másik nagy problémáját a kéntelenítést. Receptúravizsgálatok Jelenlegi ismereteink szerint a biogáz eredetű metán előállításában a mikroszervezetek életfeltételeinek szabályozása a döntő tényező. Az optimális életfeltételek biztosítása mellett a mikroszervezetek ugyanis mértani haladvány szerint, gyorsan elszaporodnak. Jelenlétük – különösen hulladékok esetén – a gyakorlatban szinte kizárhatatlan. Egyfajta hulladékanyagban nagyon sokféle mikroorganizmus van jelen egyidejűleg, amelyek közül azok szaporodnak gyorsabban és válnak döntő többségűvé, amelyek számára az életfeltételek kedvezőbbek. Az alacsony és széles fermentorokból álló üzemtípus a vegyes összetételű alapanyagot feldolgozó biogáz üzemekhez fejlesztették ki. Biogáz mindenfajta szerves anyag anaerob bomlásakor képződik csak nem biztos, hogy a képződött energia több mint a gyártáshoz felhasznált energia mennyiség. A nyereségérdekelt biogáz termeléshez könnyen bomló magas széntartalmú alapanyagok szükségesek és csak puffer anyagnak használják az alacsony tápanyag tartalmú anyagokat. Biogáz gyártáshoz teljes értékű anyagok azok a hulladékok is, amelyekből nem lett kivéve sem a szén, sem a nitrogén.
27/134
A nyersanyagok összeállítása során az optimális C%, N%, C/N arány és szárazanyagtartalom megállapítása, beállítása, majd folyamatos fenntartása fontos, hiszen az erjesztés során a mikroorganizmusok helyes tápanyagellátásával a veszteséget csökkenthetjük, illetve növelhetjük a biogáz-hozamot. Az optimális C/N arány könnyen meghatározható a mikroorganizmusok tápelem-igényéből. Szakirodalmi adatok alapján a biogáz-kihozatal szempontjából a 25/1-es kiindulási C/N arány a megfelelő. Abban az esetben, ha a C/N arány túl szűk, tehát a nitrogén feleslegben van, a fölösleges nitrogén nem tud eltávozni ammónia formájában és csökkenti a metántermelés hatékonyságát. Ez a folyamat például a túlzott mennyiségű szarvasmarha trágya fermentálásakor léphet fel. Túl tág C/N arány esetén a folyamat csak nagyon lassan indul be. A minőségi paraméterek szabályozása nehéz, hiszen a növényi és állati eredetű hulladékok mennyisége és minősége szezonálisan és évszakosan eltérő. Kialakítható viszont több, az évszakokhoz, és meghatározott időszakokhoz igazodó receptura-variáns, melyek alkalmazásával fenntarthatóak az adott szerves anyag összetételre meghatározott biogáz mennyiségi adatok. A jó alapanyag összeállítással nem csak a biogáz metán tartalmát lehet szabályozni, hanem a kénhidrogén és egyéb inhibitorok mennyiségét is. A kéntelenítésnek a költsége a kéntartalom növekedésével aránytalanul növekszik. A gáz kéntartalmát így legolcsóbban a felhasználásra kerülő alapanyag jó összeállításával lehet csökkenteni. Amennyiben az alapanyag nem változtatható a gáz kéntartalmához kell megválasztani a kéntisztítási technológiát. A biogázképződés teljes folyamata alapvetően két szakaszra oszlik; az első egy fermentációs biokémiai folyamat, amely a nagymolekulájú szerves anyagok lebontását, feltárását jelenti, a második a metánképződés biokémiai folyamata. Újabb kutatások szerint a kettő között van egy acetogén biokémiai folyamat is, ennek elkülönítése azonban inkább elméleti jelentőségű, mivel kimutatták, hogy az ehhez a közbeeső folyamathoz szükséges acetogén mikroszervezetek csak a metánképzőkkel szimbiózisban tudnak élni. Lényegében is elegendő, ha ezt a közbülső folyamatot a második szakasz részeként fogjuk fel. A biokémiai folyamat két szakaszának megfelelően csoportosíthatók az annak végrehajtására képes baktériumok. A fermentatív folyamat végrehajtóit savképző baktériumoknak, a metánt termelő baktériumokat metanogén baktériumoknak nevezzük. A metánképződési folyamatban közreműködő mikroorganizmusokról általában az a vélemény, hogy nagyon érzékenyek a mérgezésre. Az alapanyagokban előforduló toxikus anyagok gyors aktivitáscsökkenést eredményeznek. Újabb kutatások szerint azonban rövidebb ideig elviselik a toxikus hatást, és ha kellően felhígul vagy kicserélődik a tápanyag, a populáció újra aktiválódik, tehát nem pusztulnak el a mikroszervezetek kisebb dózistól viszonylag rövid periódus alatt. A biogázképződést ugyanakkor nemcsak toxikus anyagok gátolhatják, hanem a kedvezőtlen elemarányok, így a nem megfelelő C/N hányados. Ma a biogázüzemek többsége az optimálistól jóval szűkebb aránnyal működik, melynek oka a nagy nitrogéntartalmú hulladékok ártalmatlanítása (és természetesen hasznosítása), és a jó szénforrások mellőzése gazdasági okokból.
28/134
Biológiai gázhozam-fokozás Hazánkban jelenleg a biogázüzemek gázhozam-növelésének elsősorban nem műszaki korlátai vannak. Számos technológia létezik biogáz termelésére, azonban a legtöbb rendszer mögött nem áll rendelkezésre olyan kutatói szolgáltatói bázis, mely a fizikaikémiai paramétereken túl a rendszer biológiai, mikrobiológiai összetételét, jellemzőit is folyamatosan tudná monitorozni. A biológiai folyamatok nyomon követése mindazonáltal elengedhetetlen, hiszen a gáztermelésért speciális mikroorganizmusok, illetve az organizmusok dinamikusan változó, bármely időpillanatban pontosan meghatározható arányú konzorciumai felelnek. Egy jól működő biogáz üzem létrehozásához alapvető a gáz-metabolizmus jelenségek megértése, mely közvetlenül hozzájárul az üzem kontrollált és biztonságos működéséhez, így számszerűsíthető hasznot, költségcsökkenést jelent. Csúcstechnológiát képviselő genomikai, metabolomikai módszereink lehetővé teszik számunkra a mikrobiális populációk, és azok dinamikájának pontos kvalitatív és kvantitatív elemzését, beleértve a hagyományos mikrobiológiai eljárásokkal nem követhető baktériumokat, egyéb mikroorganizmusokat is. Környezeti genomika a biogázipar szolgálatában A környezeti genomika (metagenomika) lényege, hogy a természetes környezetből vett mintákban található örökítőanyagot (DNS illetve RNS) vizsgálja. Így lehetővé válik olyan mikroorganizmusok és más élőlények genetikai kutatása, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne tanulmányozni a laboratóriumokban. Új, de extrém ütemben fejlődő tudományágnak tekinthető, hiszen a háttértechnológia (szekvenálási kapacitások, technológiák, egységárak) az utóbbi években érték el azt a szintet, amely mellett már gazdaságosan alkalmazható ez a módszer alkalmazott és ipari kutatások során is. A környezeti genomikában az a rendkívüli, hogy lehetővé teszi egy sokkal összetettebb kép kialakítását a Földön mindenütt jelenlévő mikroszkopikus életről, mivel nem korlátozódik a laboratóriumokban tenyészthető mikroorganizmusok rendkívül kis hányadára. Szinte minden organizmus olyan közösségekben él, amelynek jól körülhatárolt szerepe van az ökoszisztémájában (ilyen komplex mikrobiális ökoszisztéma maga a biogáz fermentor is). A környezeti mintákból származó DNS kivonásával meghatározhatók a mikrobiális közösségek különböző résztvevői, a résztvevők pontos arányai, mennyiségi megoszlása egy adott mintában, és a közösségek domináns tagjainak tulajdonságai még akkor is, ha többségükből lehetetlen teljes genomokat elkülöníteni. Vizsgálható egy adott mikroorganizmus-konzorcium időbeli változása, változásának dinamikája is, mely alapvető jelentőséggel bír a biogázképződés részletes megismerésekor. A biogáz kéntelenítése A biogázban a fő összetevők mellett (metán és széndioxid) számos, kisebb koncentrációban előforduló gáz is található. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kénhidrogén (H2S). A kénhidrogén általában a termelt biogáznak csak egészen kis hányadát teszi ki (szennyvíziszap rothasztáskor akár 10 000 ppm is lehet a koncentrációja, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat feldolgozó biogáz üzemek gázaiban – a feldolgozott állati eredetű hulladékok arányának függvényében – 100-500 ppm közötti), azonban még ilyen kis koncentrációban is a csővezetékek és gépek korrózióját okozhatja. A nagy kénhidrogén-tartalom elsősorban a villamos energiatermeléssel kombinált biogáz előállítás során jelent problémát, mivel az a gázmotorok meghibásodását okozza.
29/134
Hazánkban jelenleg a kifejezetten biogáztermelésre létesített üzemekben – leszámítva a spontán parciális oxidációkat és az egyébként szükséges kondenzációkat – sehol nem alkalmaznak specifikus kéntelenítési eljárást. A gázkezelő berendezéseket elhagyó biogáz kéntartalma így eléri az 100-200 ppm-et. Ennek eredményeképpen fokozott karbantartási költségek jelentkeznek a gázmotorok üzemeltetése terén. A pályázati lehetőségeknek köszönhetően jelentős számú biogáztelep tervezése és engedélyeztetése van jelenleg folyamatban. Az újonnan létesülő telepek technológiai sora azért nélkülözi a kéntelenítést, mivel annak bekerülési költsége akár az 1/5-ét is kiteheti az új üzemnek. A jelenleg ismert és a világon alkalmazott technológiák üzemeltetési költségei sok esetben olyan nagyok, hogy a biogáz előállítás jövedelmezőségét is megkérdőjelezheti. Olyan ipari kutatás megvalósítása célunk, mely olcsó és robosztus biogáz kéntelenítési eljárás kidolgozására irányul. A tervezett technológia a biogázüzemeknek csak a saját anyagforgalmát érinti, és kielégíti az IPPC előírások (Integrált Szennyezésmegelőzés és Ellenőrzés) szigorú követelményeit is. A gázkezelési technológiát input módszerekkel kombináljuk, azaz olyan biomasszareceptúra variánsok állítunk össze, melyek lehetővé teszik a minél kisebb mérvű kénhidrogén-keletkezést. A biogáz kéntelenítésével kapcsolatos kutatási szolgáltatási tevékenység tehát alapvetően két fő egységre osztható: olyan biomasszareceptúrák kidolgozása, mely a fermentációs szakaszban a legkevesebb kénhidrogén-képződést eredményezi, valamint a keletkezett biogáz zárt rendszerű, szennyvízmentes nedves kéntelenítési módszerének kidolgozása. Kénszegény receptúrák A biogáz-előállítás során az egyik legkritikusabb szennyező a kénhidrogén, mely főleg állati eredetű hulladékok kezelése során szabadul fel nagyobb mennyiségben. Jelenléte azért kedvezőtlen – túl azon, hogy szaganyag –, mivel oxidációja során savasan hidrolizáló kéndioxid keletkezik belőle. A légszennyező hatás mérséklésén kívül azért kell a kéndioxid koncentrációt alacsony szinten tartani mivel a gépek, berendezések fém alkatrészeinek korrózióját okozza. A biogáz kéntelenítése a jelenleg ismert technológiákkal igen költséges művelet, melyet a hazai biogáztelepek éppen ezért mellőznek is. Mivel a kénhidrogén az alapanyagok kéntartalmú szerves anyagaiból (fehérjék) származik az alkalmazott receptúrák jelentős mértékben meghatározzák a keletkező biogáz H2S tartalmát. Kénszegény receptúrák összeállításának az alapja az alapanyagok kéntartalmának ismerete. De mivel a receptúrákat nem a kéntartalom alapján állítják össze, hanem elsősorban a megfelelő C:N arányt tartják szem előtt, ezért e két másik elem tartalmának meghatározása is esszenciális. A kísérleti tapasztalatok alapján olyan alapanyag-összetételek kialakítása a cél, mely legfeljebb 300-350 ppm körüli kénhidrogén-tartalmat eredményez a biogázban. Az elvégzett kísérletsorozat során megállapítottuk, hogy kb. 0,17 % sz.a. kéntartalom alatt várható a fenti kénhidrogén-koncentráció tartása. Ez alapján több olyan receptúrát állítottunk össze, melynek mind C:N aránya, mind a belőle termelődött biogáz kénhidrogén-tartalma kedvező. 30/134
Szennyvízmentes nedves kénleválasztás Olyan gáztisztítási technológiát alakítottunk ki, ahol az abszorpciós és a degradációs folyamatok egy térben zajlanak le. Az abszorpciós közeget és a tápanyagforrást a szeparált fermentlé hígfázisa szolgáltatja, melyet – ha szükséges – előre meghatározott arányban keverünk a technológiai víz alapú mosófolyadékhoz. A lebontást az egyedi kialakítású felület-együttesre felszaporított baktériumtörzs végzi. A folyamat során a kénhidrogént mikroorganizmusokkal elemi kénre és vízben oldható szulfátra bontjuk. A bioreaktorban alulról felfelé áramlik a nyersgáz-levegőkeverék, áthaladva közben azon a szerkezeti felületen, melyen a kénhidrogént lebontó mikroorganizmus-tenyészet van. A baktérium kultúra nedvesítéséhez a szerkezeti felületeken a nyersgázzal szemben ellenáramban áramoltatjuk a mosófolyadékot. A kénhidrogén oxidációs termékei leválnak a kultúráról és a használt fermentlével együtt elhagyják a bioreaktort. A biofilm működéséhez meghatározott mennyiségű levegőadagolásra is szükség van. A felesleges oxigéntartalom a biogáz kénhidrogén tartalmát tovább csökkenti. Összefoglalás A biogázüzemek jövedelmezősége elsősorban a fajlagos gázkihozatallal növelhető, mely a biológiai potenciálok feltárásával és kiaknázásával érhető el. Ma már elérhetővé váltak azok a biotechnológiai eszközök és módszerek, melyek számos biogázos problémára jelentenek gyógyírt. A módszerek fejlett technológiákat és tudományos hátteret feltételeznek, ezért a hazai biogázipar számára leginkább, mint kutatásszolgáltatás érhető el.
31/134
AGRÁRKUTATÁSOK ÉS INNOVÁCIÓ AGRICULTURAL RESEARCHES AND INNOVATION Dr. Fodor László főiskolai tanár, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar Agrotechnológiai Intézet
Bevezetés A gazdasági válság és a gazdasági megszorító intézkedések időszakát éljük az oktatás és a kutatás területén is. Ma már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az „asztalfióknak” kutassunk. Nem elég csupán jó oktatónak és jó kutatónak lenni és kiváló eredményeket elérni. A kutatási eredményeket minél előbb piacra kell vinni, és el is kell tudni adni. Azaz olyan kutatási témákra van szükség, amelyek eredményi a gyakorlatban közvetlenül hasznosíthatók, vagyis a piac számára értékesíthető áruvá konvertálhatók. Napjainkban az agrárkutatásnak alapvető feladata a mezőgazdasági termelés által támasztott igények kielégítése, a versenyképesség és jövedelmezőség elősegítése. Legfontosabb cél, hogy a magyar agrárium szereplői számára hozzáférhető és hasznosítható eredmények szülessenek a hazai kutatásban. Az agráriumban kiemelten fontos az olyan kutatási- és fejlesztési feladatoknak az életben tartása, amelyek innovatív tartalommal bírnak, és alapját képezhetik egy jövőbe mutató nyereséges mezőgazdaságnak. Ma nem beszélhetünk önmagában versenyképes mezőgazdaságról, úgy, hogy ne említenénk az alap és gyakorlatorientált kutatás fontosságát. Hiszen mind a két pillérnek célja a mennyiségi és minőségi áru és árualap, mely a fogyasztók asztalára kerül. A kitűzött cél elérése több tényezőtől is függ. A siker múlhat a genetikán (biológiai alapok), a technológián, de ugyanúgy múlhat a termelésszervezésen és a gazdák szakmai tudásán is. Tehát a cél elérése érdekében az eddigieknél is fokozottabb cselekvő együttműködésre, koordinációra van szükség a nemzeti agárkutatásban érintett felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a felhasználó civil szféra szereplői között. A termékpályában mindenki részt vesz, kezdve a felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, a termelőkön át a végső fogyasztóig. A Károly Róbert Főiskolán létrehozott Fenntartható Innovációs Technológiai Centrum (FITC) a fent megfogalmazott célok megvalósítását szolgálja. Fontos feladata a Főiskola kutatóműhelyeiben és kutatóintézeteiben meglévő tudásbázis hatékonyabb működtetése, a meglévő agrárkutatási eredményeknek a mezőgazdasági gyakorlat és a gazdák számára értékesíthető és hasznosítható áruvá konvertálása, új innovációs tartalommal bíró kutatási témák generálása és a koordináció megteremtése a kutatás és a felhasználói szféra között. 32/134
Az Agrotechnológiai Intézetben folyó Kutatás-fejlesztési tevékenység Az Agrotechnológiai Intézetben folyó kutatások az agrár-tudományterület széles skáláját érintik, de kiemelkedő jelentőségűek a növénynemesítés, a környezetkímélő növénytáplálás és növényvédelem, a talajvédelem valamint a szőlőtermesztés és borászat területén végzett kutatások. Szervezetileg az Agrotechnológiai Intézethez tartozik az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, melyek nemzetközileg is ismert kutatóműhelyek. Az Intézet gyöngyösi kutatóbázisa a Főiskola Tass-pusztai Tangazdasága, a megfelelő kísérleti területek, gép- és eszközellátottság mellett jól felszerelt laboratóriumi háttér is szolgálja kutató-fejlesztő munkát. Kutatási témáink két vagy több tudományterületet is átfognak, így jellegüket tekintve multidiszciplináris kutatások. A növény, a talaj és a környezet a mezőgazdasági termelés során szoros egységet alkotnak, egymással kölcsönhatásban vannak, és együttesen befolyásolják a gazdálkodás eredményességét, a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság érvényesítését a növénytermesztési gyakorlatban. Az intézeti kutatómunkában prioritást élveznek az alkalmazott kutatások. Ezt az indokolja, hogy a tudományos kutatás tárgyi és személyi feltételi az alkalmazott kutatásoknak jobban megfelelnek, mint az alapkutatásoknak. Másrészt az alkalmazott kutatások eredményei közvetlenül alkalmazhatók a mezőgazdasági gyakorlatban, a szaktanácsadási munkában és az oktatásban is. A tudományos eredmények oktatásban való alkalmazhatósága különösen fontos egy olyan intézmény esetében, ahol a gyakorlatorientált képzés a cél. Kutatási témáink között szerepelnek technológiafejlesztési kutatások (pl.: környezetkímélő növényvédelmi technológiák kidolgozása, mustár termesztéstechnológia fejlesztés), a gazdálkodást és a szaktanácsadást segítő kutatások (pl.: fajtakísérletek, műtrágyázási kísérlet, precíziós növénytermesztés) valamint a környezetvédelmi szakigazgatást, jogalkotást és szaktanácsadást szolgáló kutatások (pl.: nehézfém–talaj-növény kapcsolatok vizsgálata tartamkísérletben). Kutatási témáink között szerepelnek az Észak-magyarországi Régió igényeihez kapcsolódó regionális kutatások (pl.: direktvetési eljárások adaptálása eróziónak kitett, lejtős területeken, költség és környezetkímélő műtrágyázási technológiák adaptálása az Észak-magyarországi Régióban), valamint részt veszünk országos szintű kutatási programokban is. Jelenleg is futó, illetve a közelmúltban lezárult kutatási témák: Nehézfém-talaj-növény kapcsolatok vizsgálata szabadföldi tartamkísérletben Kutatási cél: Nehézfém szennyezők akkumlációjának (dúsulásának) vizsgálata a művelt talajrétegben; Nehézfémek vertikális mozgásának, kimosódásának vizsgálata a talajban; Termesztett növényeink nehézfém akkumlációjának vizsgálata, a tápláléklánc terhelésének megítélése; Agrotechnikai beavatkozások, vetésforgók alkalmazhatóságának vizsgálata a káros nehézfém terheléssel szemben a mezőgazdasági területeken. Fontosabb eredmények: A talajra jutó nehézfém szennyezők döntően a felső művelt talajrétegben akkumlálódnak. Jól elkülöníthetők a talaj mobilis szennyezői (Cd, Zn, Pb, Cu) és a gyorsan oldhatatlan formává alakuló, megkötődő elemek (As, Hg, Cr); A környezetvédelmi szempontból veszélyes elemek (Cd, As, Hg, Cr, Pb) döntően a vegetatív hajtásba, szárba épülnek be. A gabonafélék szemtermése az As és a Hg szennyezőkkel szemben genetikailag védett; 33/134
Szennyezett területeken tervezett szár és szalma talajba dolgozásával csökkenthető a nehézfémek bekerülése a táplálékláncba; Termesztett növényeink közül az olajos növények (napraforgó, repce) nehézfém akkumuláló képessége jóval meghaladja a gabonafélékét, így ezek szennyezett területeken történő termesztése kockázatos a tápláléklánc terhelés és az élelmiszerbiztonság szempontjából. A környezetkímélő és alternatív növénytermelési technológiák fejlesztése növényi olajat tartalmazó peszticidek alkalmazásával Kutatási célok: Dóziscsökkentés lehetőségének vizsgálata a biológiai hatékonyság csökkenése nélkül növényi olaj adalékot tartalmazó fungicidek alkalmazásakor; A Vegesol R és a Vegesol eReS fungicidek alkalmazhatóságának vizsgálata a gabonatermesztésben; Az integrált, környezetbarát növényvédelmi technológiák fejlesztése szőlő, zöldség és gyümölcs kultúrák védelmében. Eredmények: A hagyományos réz és kén tartalmú készítmények növényi olajat tartalmazó kiszerelésben eredményesen alkalmazhatók az extenzív növénytermesztési technológiákban, illetve az integrált gazdálkodásban a gabona félék levél és kalász betegségei ellen. Olcsóbb technológiát tesznek lehetővé, de a készítmények alkalmazásakor nagyobb jelentősége van a védekezések időzítésének; Felhasználási dózisban a szerek környezetterhelést nem okoznak, az élelmiszer biztonságot nem veszélyeztetik. Jól beilleszthetők az ökotermesztési technológiákba is. A készítmények preventív módon eredményesen használhatók a kalászfuzáriózis ellen, így csökkenthető a termés mikotoxin szennyezettsége. Átlagos évjárat esetén (amikor nincs járvány veszély) a szőlő és gyümölcs kultúrák védelmében a vizsgált szerek jó hatékonysággal használhatók. Csökkenthető a költségesebb, felszívódó és szélesebb hatásspektrumú gombaölő szerekkel végzett permetezések száma. Növény,- talaj- és tájspecifikus műtrágyázási technológiák fejlesztése az ÉszakMagyarországi Régióban Kutatási cél: Az innovációs nagydíjas PRO PLANTA környezet és költségkímélő szaktanácsadási rendszer tesztelése az Észak-Magyarországi Régióban. Eredmények: A főbb növényi kultúrák (búza, árpa, kukorica) trágyázási technológiájának fejlesztése Genezis márkanevű műtrágya készítményekkel. Évjárat hatások érvényesülésének vizsgálata tápanyag-gazdálkodásban. A főbb technológiai variánsok (integrált, környezetkímélő, intenzív) hatása a termés mennyiségére, minőségére és a költség-jövedelem alakulására.
34/134
A mustár új ökológikus és gazdaságos termesztése és a továbbhasznosítás bővítésére szolgáló új eljárások, módszerek és termékek kifejlesztése és modell szintű megvalósítása Kutatási cél: Termőhely specifikus, környezetkímélő termesztési technológia kidolgozása különös tekintettel a talajművelési módszerekre, a tápanyag utánpótlásra, a vetésidőre, a tőszámra, a fajta megválasztásra, a gyomirtásra és a növényvédelemre; A technológiai variánsok ökonómiai vizsgálata. Eredmények: Kisparcellás és félüzemi kísérleti eredmények egy száraz (2003) és egy csapadékos (2004) évjárat összehasonlításában; Fajtakísérleti eredmények különböző ökológiai viszonyokkal rendelkező termőhelyekről; Adatok, összefüggések különböző technológiai variánsok esetén, eltérő ökológiai viszonyok mellett. Biotikus és abiotikus stresszekre toleráns sörárpafajták nemesítése a "quasibioassay"-vel jellemzett stresszélettani reakciókra alapozva Kutatási cél: A sörárpa genotípusok eltérő élettani stresszreakció-intenzitását indikátorként használó „quasi bioassay” módszer tudományos elemzése és felhasználhatósági területeinek tudományos igényű felmérése. Stresszrezisztens sörárpa genotípus nemesítése a mai fajtáknál jobb termés és minőségbiztonságú fajták előállítása érdekében. A hazai viszonyokra való stressztoleráns sörárpa genotípusok (fajták) előállítását alapvetően az indokolja, hogy a minőségi szempontból megfelelőnek tűnő nyugat-európa származású, humid igényű fajták ariditásstressz-érzékenységük miatt gyakorta nem felelnek meg sörárpának, egyaránt súlyos vesztesége okozva a növénytermesztőknek és a söriparnak. E következmények különösen súlyosan érintik az észak-magyarországi hátrányos helyzeti régiót (Borsod), de más erodált talajokon gazdálkodó csoportokat is (Veszprém, Komárom, Heves). E térségekben ugyanis a megélhetés egyik fő forrását a sörárpatermesztés jelenti. Tekintettel arra, hogy hosszú távon sem igen várható, hogy a humid klímájú, nagy sörárpatermesztő államokban a mi körülményeinknek megfelelő fajtákat állítsanak elő, a hazai nemesítés szükségessége nem vonható kétségbe. A söripari minőség magas szinten történő biztosítása miatt a szokványos nemesítési módszerek zöme közvetlenül nem alkalmazható. A megfelelő eredményességet nyújtó nemesítési, szelekciós alternatívák többszörös ráfordításait a két hazai sörárpa-nemesítő műhely nem képes biztosítani. A nemesítési ráfordítások megtérülési aránya azonban igen jó. A 3-5 év múlva bevezetésre kerülő fajták jobb termésbiztonsága és a járulékos technológiafejlesztési lépések csak 10 % terméstöbblettel ekvivalensek, a vetésterület 30%-án is 500 MFt-al nagyobb eredményességet jelent évente. A program tudományos jelentőségét az jelentheti elsősorban, hogy a „quesi bioassay” módszer a genotípusok széles választékával a magyarországi stresszhatások igen széles spektrumának jellemzését teszi lehetővé.
35/134
Fontosabb levélbetegségekkel szemben rezisztens, növelt termésbiztonságú, kiváló agronómiai értékű őszi árpa fajtajelöltek előállítása A projekt célja kideríteni az őszi árpa levélfelületét károsító kórokozók hazai előfordulását és azok jelentőségét. Meghatározni a termesztett őszi árpafajtáink, fajtajelöltjeink jelentősebb szerepet betöltő kórokozókkal szembeni ellenállóságát. A jelenleginél hatékonyabb és komplexebb rezisztenciával és kiváló agronómiai tulajdonsággal rendelkező (ami standard fajtákat meghaladó termőképességben, a megbízható télállóságban, a jó szárszilárdságban, szárazságtűrésben, és az őszi árpától elvátható kiváló alkalmazkodó képességben, a sörárpánál a magas malátázhatósági és sörfőzési értékben nyilvánul meg) őszi takarmány- és sörárpa fajták, fajtajelöltek, új neokombináns törzsek, a további nemesítési munkában eredményesen felhasználható genotípusok előállítása. Őszi és tavaszi sörárpa termesztés technológiai fejlesztése, új progresszív nemesítvények, fajtajelöltek előállítása A projekt alapvető célja, olyan új őszi és tavaszi sörárpa fajták előállítása, melyek mindenben megfelelnek a mai kor támasztott gazdasági és társadalmi követelményeiknek. Termesztésük a gazdák számára gazdaságos és jövedelmező, minimális környezeti terhelés mellett maximális hozamot érnek el. Felhasználhatóság szempontjából, pedig kiváló minőségi tulajdonságokkal, paraméterekkel jellemezhetők. Ezen céljaink elérése érdekében, olyan őszi- és tavaszi sörárpa fajtákat, fajtajelölteket, neokombináns törzseket, a további nemesítési munkában eredményesen felhasználható genotípusokat akarunk előállítani, amelyek a jelenleginél hatékonyabb és komplexebb rezisztenciával és kiváló agronómiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ami a standard fajtákat meghaladó termőképességben, a megbízható télállóságban, a jó szárszilárdságban, szárazságtűrésben, és az őszi árpától elvárható kiváló alkalmazkodó képességben, a sörárpánál a magas malátázhatósági és sörfőzési értékben és egyéb minőségi mutatókban nyilvánul meg. Lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és fejlesztése gazdaságilag jelentős növénykultúrákban
monitoring
szolgáltatás
A pályázat célja, gazdaságilag jelentős növénykultúrákban (szőlő, alma, zöldségfélék, kiemelten paprika) a nem okszerű növényvédelem okozta rezisztencia és növényvédő szer hatástalanság okozta növényvédelmi problémák megoldása, illetve ezen keresztül a lisztharmat okozta megbetegedések elleni védekezés eredményességének fokozása,. A tervezett vizsgálatokkal a lisztharmat elleni technológiák eredményességét kívánjuk javítani genetikai, rezisztenciabiológiai és szabadföldi kísérletek értékelésével. Az eredmények alkalmazása nagyobb termésbiztonságot, jobb költséghatékonyságot, és jövedelmezőséget eredményezhet, a környezeti szempontokat figyelembe véve pedig a növényvédő szer használat csökkentését jelentheti.
36/134
Hatékony növényvédelem a szürkerothadás (Botrytis mezőgazdasági termékek versenyképességének növelésére
cinerea)
ellen
a
A szürkepenész kórokozója (Botryotinia fuckeliana, anamorf: Botrytis cinerea) számos kertészeti növénykultúra (szőlő, gyümölcsök, zöldségfélék), továbbá ipari növény (napraforgó, repce) rendszeres károsítója, amelynek visszaszorítására minden gazdaság jelentős ráfordításokat eszközöl. A minden évben fellépő (endemikus) betegség elleni küzdelemben – a biológiai kívánalmakhoz igazodó technológia nélkül – az alkalmazott gombaölőszer csoportokban (CMA fungicidek és dikarboximidek) a fungicid szerrezisztencia lokális és regionális kialakulása nagy kockázatot jelent (EPPO, 2002, FRAC, 2004), ezzel összefüggésben környezet-terhelés és hatékonyság-vesztés következik be. Ennek elhárítását azok a biológiai ellenőrző vizsgálatok alapozzák meg, amelyekre ésszerű és hatékony növényvédelmi technológiák építhetők fel. A különböző növénykultúrákban (szőlő, szamóca, málna, napraforgó, repce stb.) klasszikus fungicidrezisztencia meghatározásokkal, valamint molekuláris markerek segítségével a Botrytis cinerea populációk fungicid-rezisztencia minitoringja lehetővé válik. A szerrotációra, effektív hatóanyag spektrumra alapozott védelmi stratégiák (IPM) hozzájárulnak az élelmiszerbiztonsághoz.
37/134
A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI A TÁVÉRZÉKELÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN KAROLY ROBERT COLLEGE’S POSSIBILITIES IN REMOTE SENSING AND RURAL DEVELOPMENT Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet
A Károly Róbert Főiskolán működő Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézetben két jelentős kutatási és piaci potenciállal rendelkező tudományterületet tudunk bemutatni a K+F témák iránt fogékony érdeklődőknek: a vidékfejlesztést és a távérzékelést. A Főiskolán már évtizedes hagyományokkal rendelkező vidékfejlesztési szakterület művelését az országban elsők között kezdtük meg elsősorban a térségi tervezés, a LEADER közösségek és a kistérségi programok kidolgozásában nyújtott módszertani fejlesztéseken keresztül. A vidékfejlesztés gyakorlati fejlesztéseit a későbbiekben alkalmaztuk a bioenergetikai térségi tervezés kapcsán is, de példaként említhető a vidéki területek erőforrásainak felmérése, vagy az ott élők településkomfort vizsgálata is. A kutatásokban felhalmozódott tudásanyagot szintén elsőként az oktatásban is megjelenítettük az elmúlt évtizedben; úgy mint alapképzésben és mesterképzésben egyaránt elsőként indítottuk a vidékfejlesztési agrármérnök képzést az országban. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokat az Intézetben működő Regionális és Vidékfejlesztési Kutatócsoport végzi. A vidékfejlesztési kutató csoport elsősorban alkalmazott kutatásokkal foglalkozik, az Észak-magyarországi régió meghatározó vidékfejlesztési tudásközpontjaként nagy hangsúlyt fektet a régió-specifikus vizsgálatokra. Az utóbbi években az intézet munkatársai egyrészt a megújuló energiaforrások/biomassza energetikai hasznosításának terület- és vidékfejlesztési hatásai, a közösségfejlesztés, a településkomfort, agráralkalmasság értékelésével, a LEADER akciócsoportok működése, tevékenysége, falusi turizmus, területén folytattak tudományos kutatásokat. A szakmai műhely több hazai és külföldi felsőoktatási intézménnyel, kutató központ tudományos munkájához kapcsolódik illetve tart intézeti szintű együttműködési kapcsolatot. Az utóbbi években hazai és európai uniós pályázatok elkészítésében vettünk részt, elsősorban a mezőgazdasági és vidékfejlesztés kutatás-fejlesztés területén. A közös kutatási-pályázati munka mellett az egyéni kutatási témák is megjelennek, melyek művelése lehetőséget ad további intézmények tudományos munkájához való kapcsolódásra, illetve intézeti szintű együttműködésre. 38/134
Vidékfejlesztési kutatások: családi gazdaságok helyzete; gazdálkodói csoportok ágazat specifikus elemzése; a termelési struktúra átalakulási folyamata; birtokpolitika, üzemszerkezet és agrárpolitika kapcsolata; szaktanácsadás; vidékfejlesztési programok hatásai; helyi együttműködések, közösségfejlesztés; kulturális örökség; város-vidék kapcsolatrendszer; vidéki szolgáltatások; foglalkoztatottság és munkanélküliség vidéken; megújuló energiaforrások társadalmi elfogadottsága; zajterhelés városi környezetben; a szénbányászati örökség terület- és vidékfejlesztési lehetőségei. A kutatócsoport vizsgálati eredményei a hazai vidék és városfejlesztési programban valamint a hazai és a nemzetközi publikációk révén az oktatásban és a kutatásban kerültek hasznosításra. A térinformatika és távérzékelés az alkalmazott informatika egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Használata már a hétköznapokban is egyre elterjedtebb, azonban kutatási potenciálja szinte kimeríthetetlen lehetőségeket rejt magában. A kutatások során szerzett tudást és tapasztalatot az Informatikus és Szakigazgatási Agrármérnök Szakon ültetjük át az oktatásba. Az Intézetben a témával a Térinformatikai és Távérzékelési Kutatócsoport foglalkozik ezirányú kutatásokkal, valamint az eredmények publikálásával. A kutatócsoport legfontosabb missziója a környezeti geoinformatika, hiperspektrális és lézerszkenner alapú távérzékelés valamint a geodéziai és térinformatikai GNSS rendszerek és a termális képfeldolgozás alkalmazott kutatása és társadalmi, szakmai (el)ismertségének bővítése. Az általunk vezetett alap- és alkalmazott kutatások távérzékelési eszközökkel a környezeti rendszerek jobb megismerését szolgálják. Tudományos meggyőződésünk, hogy a legjobb spektrális és térbeli tulajdonságokkal rendelkező szenzorok megfelelő alkalmazása jelenti minden sikeres távérzékelési projektek alapját. Elsődleges célunk a vezető távérzékelési technológiák környezeti alkalmazásainak fejlesztése, know-how-k kidolgozása és ezen rendszerek alkalmazhatóságának felhasználói szintre történő egyszerűsítése. Ezáltal is szeretnénk Magyarországon a környezeti távérzékelés szakmai kultúráját emelni, fejlődését a tudományos, technológiai és agrár-környezetvédelmi területeken elősegíteni. Munkacsoportunk a teljes munkafolyamat kivételezését képes végrehajtani a repüléstervezéstől a légi adat-felvételezésig, az előfeldolgozástól a távérzékelési késztermékekig. Szakembereink légi szenzorok beépítésével és alkalmazásával kapcsolatos referenciái kiterjednek a világ legkülönbözőbb területein végrehajtott kereskedelmi és kutatási missziókra, a sarkkörtől az egyenlítőig. Hazai alkalmazási referenciáink elsősorban a vízügyi és környezetvédelmi, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos távérzékelési területekről kerülnek ki, de jelentős a környezeti katasztrófa-helyzetek kezelésében nyújtott egyedülálló know-how-nk is, melyet az ajkai vörösiszap-katasztrófa és a Mexikói-öbölben nyújtott teljesítményünk fémjelez. 39/134
Nemzetközi kapcsolataink rendkívül széleskörűek, a hazai távérzékeléssel foglalkozó kisés közép-vállalkozásoktól a vezető amerikai távérzékelési cégekig és egyetemekig terjednek. Alkalmazott kutatások • nagy és közepes mérettartományú környezeti, mezőgazdasági térképezéshez szükséges mintaprojektek módszertani fejlesztése, kivitelezése (hiperspektrális, termális és Lidar) • a földfelszín és a vegetáció nagyfelbontású monitorozása környezet- és természetvédelmi valamint gazdasági szempontok alapján (megújuló energiaforrások, zöldenergia) • természeti katasztrófák előrejelzése és hatásuk felmérése (kárbecslés) • a felsőoktatás támogatása és fejlesztése a modern jövőbemutató agrárkörnyezetvédelmi technológiák irányába, precíziós mezőgazdasági rendszerek adaptálása • kutatás és fejlesztés az agrár-, környezet- és természetvédelmi felmérések, monitorozás és előrejelzés automatizáltságának irányában A Főiskola infrastruktúrája: a különféle pályázatos, költségvetési támogatásos pályázatok révén nemzetközi szintű távérzékelési légi központunk, könyvtárunk, informatikai hátterünk, akkreditált laboratóriumunk, bioenergetikai kísérleti infrastruktúránk, továbbá kísérleti területünk van. Ehhez illeszkedik a teljes mértékben rekonstruált épületrendszer, az újonnan épült (vendégkutatók szállodai szintű fogadására alkalmas) diákhotel, az informatikai szolgáltató központ, valamint a hozzánk került újabb kutatóintézet. Az Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet az alábbi szolgáltatásokat tudja nyújtani: 1. Térinformatikai rendszerfejlesztés 2. Térinformatikai és geodéziai adatbázisok fejlesztése 3. GPS-es és geodéziai mérések 4. Térinformatikai elemzések és alkalmazásfejlesztés 5. Légi távérzékelési szolgáltatások (LIDAR, hiperspektrális, orthofotó, thermális adatgyűjtés) 6. Terület és vidékfejlesztési stratégiák készítése 7. Helyi vidékfejlesztési stratégia készítése 8. Integrált Városfejlesztési Stratégia (kivéve: Ingatlangazdálkodási terv, antiszegregációs terv) 9. Települési éghajlat-változási stratégia készítése 10. Pályázati monitoring (interjúzás) tevékenység 11. Helyzetfeltárás, helyzetelemzés stratégiakészítéshez 12. Pályázatírás 13. Helyi Akciócsoport tervezési és projektmegvalósítási tevékenységeiben való részvétel, tanácsadás 14. Vidéki közösségek közösségfejlesztési módszereinek kidolgozása 15. Gazdálkodási Napló tervezése 16. Tápanyag gazdálkodási terv készítése 17. Megújuló energiaforrások társadalmi elfogadottságának vizsgálata 18. Zajterheléshez és hőérzethez kapcsolódó humánkomfort vizsgálatok 19. Terepi mikroklimatológiai és városklimatológiai mérések 20. Területpolitikai háttértanulmányok készítése (településhálózat, szolgáltatások, határon átnyúló együttműködések) 21. Tudományos és ismeretterjesztő előadások megtartása 40/134
FÖLDHASZNÁLAT ÉS FOGLALKOZTATÁS LAND USE AND EMPLOYMENT Dr. habil Magda Róbert egyetemi docens, tanszékvezető Károly Róbert Főiskola Közgazdasági és Jogi Tanszék
Bevezetés Az országban a rendszerváltást követően megnövekedett a munkanélküliek aránya, ami az elmúlt időszakban – a válság hatására – egy átmeneti helyzetet követően tovább fokozódott. Ezen munkanélküliek többsége alacsony képzettségű, ami megnehezíti a további munkavállalás lehetőségét, ugyanakkor az országban viszonylag magas azon területek aránya, melyek korábban művelés alatt álltak. Úgy vélem a megoldás tálcán kínálja magát, hiszen a jelenleg meg nem művelt földterületek sok esetben bevonhatók újra művelés alá, felhasználva azt a szabad kapacitást, melyet a jelenleg munkanélküli, többnyire alacsony képzettségű munkaerő jelent. Ilyen potenciális lehetőségként fogalmazom meg az energiaerdők telepítését, majd folyamatos ápolási munkáit. Eredmények Az elmúlt pár évtizedre visszatekintve Magyarország minden időszakban akkor volt versenyképes, amikor a vidéken élők számára biztosított volt a megélhetés. Ezekben az időszakokban vezető szerepe volt az agráriumnak és az élelmiszeriparnak, a mezőgazdaság szerkezete pedig olyan volt, amely garantálta az ott élők foglalkoztatását. [3.] Így a vállalkozni tudás és akarás, a felhalmozott ismeretek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyarország számára mindig meghatározó fontosságú, alapvető erőforrást, a mezőgazdasági területeket az ott élők saját maguk és az ország számára jól hasznosítsák. Így volt ez a rendszerváltozásig. 1. táblázat
Év 1986 2000 2008 1986 vö. 2008
Földterület művelési ágak szerint (ezer hektár) Szántó 4 704,8 4 499,8 4 502,8
95,7%
Kert 338,6 101,6 96,1
28,4%
Gyümölcsös 99,0 95,4 98,5
99,5%
Szőlő 147,4 105,9 82,6
56,0%
Gyep 1 233,7 1 051,2 1 009,8
81,9%
Mezőgazdasági terület 6 523,6 5 853,9 5 789,7
88,8%
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 1986 és Magyar statisztikai évkönyv, 2009 41/134
A rendszerváltás előtti időszakból 1986-ot bázisnak tekintve (1. táblázat), az elmúlt több mint 20 évet elemezve két területen is kedvezőtlen tendenciát tapasztalhatunk. Az látszik, hogy igen jelentősen csökken a kertészeti- és a szőlőágazat, ahol az 1 hektáron foglalkoztatott munkaerő a hozzá kapcsolható feldolgozóiparral együtt 10, vagy e feletti létszámot köt le. Ezekből az ágazatokból olyan munkaerő szabadul fel, amely jórészt csak a szükséges szorgalommal és az apáról fiúra szálló tudással rendelkezik, és ezekben a tevékenységekben ez elegendő a versenyképességhez. A többi művelési ág változatlansága elfogadható, a mezőgazdasági terület nagysága (aránya) pedig még mindig azt mutatja, hogy Magyarország a világ azon országai közé tartozik, ahol ez az erőforrás nagy lehetőséget biztosít – ha azt jól hasznosítjuk – az élelmiszer-előállításra. Emellett az élelmiszeren kívül esetleg más, a nemzetgazdaság számára fontos, új értékek megtermelését és az alacsony képzettségűek foglalkoztatását is biztosíthatja. A XXI. század második évtizedének elején a fosszilis energiahordozók egyre inkább beszűkülnek, és így előtérbe kerülnek olyan erőforrások, amelyek alkalmasak lehetnek a probléma enyhítésére. Ez az irány napjainkban hazánkban nem más, mint az alternatív energiahordozók fokozott előállítása, felhasználása, a földterületek ilyen irányú „művelésbe” vonása, hasznosítása. [2.] A főbb növények produkciójában minimális a változás, (2. táblázat) amelyet, ha a világban végbemenő történésekkel vetünk össze, akkor azt kell mondani, hogy amíg hazánkban a ’70-es évektől a ’80-as évek végéig megháromszorozódik a kukorica, a búza és más mezőgazdasági termékek abszolút hozama és az 1 hektáron elért eredménye, addig a rendszerváltástól egy megtorpanás, az időjárás iránti kitettség, és egy stagnáló, de semmiképpen sem növekvő hozam, illetve termékmennyiség a jellemző. 2. táblázat
A főbb növények termésmennyisége Év 1986 2000 2008
Kukorica (tonna) 7 028 845 4 984 332 8 897 138
% 70,9% 126,6%
Búza (tonna) 5 739 868 3 692 470 5 630 833
% 64,3% 98,1%
Forrás: KSH A 3. táblázat az előzőekben leírtakat csak erősíti, hisz olyan mértékű az állatállomány csökkenése is, amely ma már veszélyesnek tekinthető, ugyanis ezeknek az ágazatoknak a termelése a későbbiekben – egy állatférőhely beruházási költségét figyelembe véve – csak nagy értékű beruházásokkal növelhető. Napjainkra pedig, ahol megvolt a hajlandóság és a lehetőség, ott európai uniós támogatással már megtörténtek ezek a fejlesztések, így a főbb állatfajták állománya tekintetében a későbbiekben nem várható pozitív irányú változás, sőt a magyar gazdálkodók anyagi lehetőségeinek ismeretében, és a külföldi befektetők érdeklődésének hiányában stagnálás prognosztizálható.
42/134
3. táblázat
Állattenyésztés Állomány (ezer darab)
Év
Szarvasmarha
1986 2000 2008
1 725 805 705
1986 vö. 2008
Sertés 8 687 4 834 3 871
40,9%
44,6%
Juh 2 337 1 129 1 232
52,7%
Baromfi 67 008 37 016 38 281
57,1%
Termelés Vágóállat összesen (ezer tonna) 2 245 1 566 1 396
62,2%
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 1986 és Magyar statisztikai évkönyv, 2009 A visszaesés okait vizsgálva első helyen kell említeni az értékesítési piac nemzetközivé válását, ahol az alacsony számú vidéki logisztikai bázis, valamint a helyi termék-előállítás állategészségügyi szigorítása miatt a vidék szinte teljesen elveszítette felvevőpiacát. E helyzetből történő kilábalás egyetlen helyes útja a komplex vidék- és élelmiszergazdasági koncepció kialakítása, és az új típusú termékszerkezet, finanszírozási rendszer és új hálózati gazdaság megteremtése. Foglalkoztatás A két, alapvetően vidéken foglalkoztatónak tekinthető ágazatban lezajlott változások után az 1. ábra tendenciái előrevetíthetők voltak. 1. ábra A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma
800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 Év
-
Fő Adatsor1
1986 745 251
2000 255 500
2008 182 900
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 1986 és Magyar statisztikai évkönyv, 2009 – saját szerkesztés
43/134
Arra a kérdésre választ keresve viszont, hogy mi történjen a magyar mezőgazdaságban, milyen legyen a vidék munkaerő-megtartó képessége, új kutatásokat kell indítani. A jelen követelménye és a jövő első számú feladata a mintegy 4–500 ezer alacsony képzettségű, ma segélyből élő egyén (aki a „high-tech”-ben semmiképpen sem alkalmazható) foglalkoztatása. Így keresni kell azt, hogy az alapvető erőforráson, a mezőgazdasági területen milyen hasznosítás lehet mind Magyarország, mind az ott élők számára eredményes, és hogy mindez miként kapcsolható a vidékfejlesztés új, komplex rendszerébe. Kutatásaim szerint az a szántóterület, amely nem alkalmas a versenyképes növénytermesztésre (ezek döntően a 17 aranykorona alatti területek), illetve azok a rétek, legelő területek, amelyek korábban közel 2 millió szarvasmarha és 2,5 millió juh legelőterületeit és szálastakarmány-termő területeit biztosították, ma parlagon gyomnövényeket „termelnek”. Így nem járulnak hozzá a klímaváltozás negatívumainak csökkenéséhez, nem segítik a gyors esőzések megkötését, nem gyakorolnak pozitív hatást a sokszor fékezhetetlennek tűnő szelekkel, viharokkal szemben sem. Mindezek miatt a Károly Róbert Főiskola kutatásait az elmúlt 10 évben az egyre csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatás (1. ábra), és az utóbbi 50 év energia árának folyamatos és drámai emelkedése motiválta, főleg azért, mert míg 1970-ben az inflációval korrigált ún. reál világpiaci Brent olajár 65,65 dollár volt tonnánként, addig ez 2005-re 338,25 dollárra emelkedett, vagyis 5,15-szörös a növekedés. A fő okok a kitermelhető készletek apadása, az egyre nagyobb önköltségű készletek kitermelése, az atlanti civilizáció növekvő felhasználása és a két felemelkedő ázsiai óriás, Kína és India csillapíthatatlannak tűnő olaj és földgáz éhsége. Tetézi a gondokat, hogy az árnövekedéssel párhuzamosan az elmúlt évtizedekben egyre romlott a főbb mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearánya, mert míg 1970ben 0,3 tonna búzát, addig 2000-ben annak 6-szorosát, vagyis 1,8 tonnát kellett adni a világpiacon 1 tonna nyersolajért. A kukoricánál még nagyobb a romlás, hiszen 0,29 tonnáról, több mint nyolcszorosára 2,4 tonnára emelkedett az 1 tonna nyersolajért „fizetendő” kukorica, de a több befektetést kívánó állati termékek sem voltak képesek ellenállni a cserearány romlásnak. A marhahús cserearánya például 30 év alatt 11-szeres romlást szenvedett el a nyersolajhoz képest. A fentiek alapján érthetővé válik főiskolánk azon törekvése, hogy hazai és nemzetközi K+F+I pályázataiban elsősorban a fenntartható fejlődésre, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra koncentráljon. DUPCSÁK et al. (2010) kifejtik, hogy hazánk kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik az energetikai célú biomassza termelésére. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén ezért stratégiai célnak tekinthetjük a termelői jövedelmek megőrzését, a hozzáadott érték növelését, a bioenergetikai fejlesztésekkel új vidéki munkahelyek létrehozását, s mindezek által az életszínvonal javítását. A magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, de a közép-kelet-európai országok gazdálkodását is ismerve az állapítható meg, hogy az inputokat (növényvédőszer, műtrágya, magas értékű vetőmagok) rosszul hasznosító talajokon az intenzitással csak a ráfordításainkat növeljük, így az 1 hektáron elérhető eredmény nem ellensúlyozza azt az energiaár-változást, amely évről évre bekövetkezik. Így kutatásokkal igazolva véleményem szerint a 17 aranykorona alatti területeken (ez mintegy 200 ezer hektár), és ott, ahol kiváló minőségű rét, legelők állatállomány hiányában nem kerülnek hasznosításra, újból az energia kiváltás legyen a fő cél. Megjegyezve, hogy ne az előállítható növényi, vagy állati termékek exportja, hanem a gazdálkodás szempontjából mindig előnyös belső piac kiszolgálása legyen a cél. Ez a belső piac pedig a közintézmények és az erőművek import fűtőanyagának kiváltásával teremthető meg. 44/134
Mindezek alapján, 200 ezer ha energia faültetvénnyel számolva: 1,6 M tonna faapríték/év = 852 M m3 földgáz 86,2 Mrd Ft import kiváltása, 29 ezer új munkahely az eredmény. A gyep 30%-ának (300 ezer hektár) energetikai faültetvénnyel való hasznosítása esetén: 2,4 M tonna faapríték/év = 1278 M m3 földgáz 129,3 Mrd Ft import kiváltása, 43,5 ezer új munkahely segíti a vidék és Magyarország fejlődését. A javaslat versenyképességét, aktualitását mi sem mutatja jobban, mint az az összehasonlító táblázat (4. táblázat), amely a 2010. évi adatok alapján a földgáz árát a faaprítéknál 300%-kal magasabban jelöli meg. Ez a törekvés viszont csak akkor lehet sikeres, ha elsőként a meglévő két, ma kihasználatlan (nem hasznosított) erőforrásunkkal (5–600 ezer ha mezőgazdasági terület és a minimum 100 ezer, képzettsége alapján nem mobil munkaerő) az eddigieknél felelősségteljesebben gazdálkodunk. 4. táblázat Fosszilis energiahordozók és energetikai biomassza árjellemezők (2010. május)
Faapríték Barnaszén Földgáz Szalma
Ár (Ft/kg) 12,00 38,55 129,06 7,00
Ft/MJ 0,86 2,57 2,39 0,42
Forrás: KSH Összegzés Tanulmányomban arra igyekeztem ráirányítani a figyelmet, hogy a rendszerváltás utáni 20 évben a tulajdonviszonyok változása, a gazdálkodók anyagi lehetőségei és az európai uniós csatlakozásunk nem az intenzív, hanem a leépülő, extenzív irányú változásba vitte a magyar mezőgazdaságot, a magyar vidéket. Ez a kedvezőtlen irányú tendencia napjainkig nem tompult, sőt azt tapasztaljuk, hogy az ágazatban és a vidéken való foglalkoztatás egyre kisebb igényt fogalmaz meg, így nő az elvándorlás, és romlik az ország versenyképessége. Ezért a rendszerváltás utáni 20 év tapasztalataira, valamint az európai uniós csatlakozás adta lehetőségekre alapozva új termelési szerkezet kialakítását tartom szükségesnek. Nem engedhető meg, hogy a két meghatározó erőforrásunk – a mezőgazdasági terület és a szorgalmas, munkájában mindig hozzáadott értéket teremtő vidéki lakosság – ne értéket teremtő, értéket előállító erőforrása legyen Magyarországnak. A Károly Róbert Főiskola elmúlt 10 éves kutatásai alapján azt javaslom, hogy Magyarországon olyan zöld gazdaságot teremtsünk, amely a mindig növekvő energiaimportunkból (mai árakon számolva mintegy 236 milliárd Ft) 5–7%-ot képes kiváltani (megtakarítani). A versenyképességet segítő termelésszerkezet pedig, mintegy 150 ezer olyan személynek biztosíthat munkalehetőséget, akik alacsonyan képzettek, már az elmúlt 4–6 évben kiszorultak a munkaerőpiacról, és munkahely hiányában életük végéig is „eltartottak”, munkanélküliek lesznek.
45/134
Kutatásaink azt mutatják, hogy Magyarország versenyképességének kiemelkedő lehetősége a zöld gazdaság és a hozzá kapcsolható foglalkoztatás. Ennek gyakorlati összekapcsolása hozzájárulhat az Európai Unió által megjelölt főbb célkitűzések közül a roma felzárkóztatáshoz és az alternatív (zöld) energia arányának növeléséhez. Mindehhez a szükséges eszközt a komplex vidékfejlesztési koncepció, a megújuló energiaforrások használatának gyors növelése és a komplexitást biztosító rendszer kidolgozása, finanszírozása és működtetése jelenti. Irodalomjegyzék 1. Dupcsák Zs.–Kerek Z.–Marselek S. (2010): Megújuló energiák a mezőgazdaságban. Őstermelő, gazdálkodók lapja 14. évf. 3. sz. 98–100. p. 2. Magda R. (2010): Földhasználat és fenntarthatóság. Gazdálkodás, LIV. évf. 2. sz. 160-168. p. 3. Magda R. (2010, b): Fenntartható földhasználat. In.: A magyar megújuló energia stratégiai hangsúlyai és kísérleti bemutatása. Gyöngyös, 2010. 32-40. p. ISBN 978963-9941-10-6 4. Magyar statisztikai évkönyv, 2009 5. Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 1986
46/134
A VERSENYKÉPES GASZTROTURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI COMPETITIVE GASTRO TOURISM PRODUCT DEVELOPMENT POSSIBILITIES Dr. Dávid Lóránt1 - Kerekesné Dr. Mayer Ágnes2 – Dr. Remenyik Bulcsú3 – Dr. Bujdosó Zoltán4 1 főiskolai tanár, tanszékvezető, Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztés Tanszék 2 főiskolai docens, Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztés Tanszék 3 főiskolai docens, Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztés Tanszék 4 főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztés Tanszék
I. A gasztronómia jelentősége Egy táj és élettér arculatát történelmi, földrajzi, etnikai, néplélektani, vallási, kulturális, gazdasági és egyéni tényezők együttesen formálják, amelyek racionális és emocionális ítéleteket, érzelmeket indukálnak, és egy sajátos rajzot alakítanak ki, amelyet történelmi ecsetvonások színesítenek. Mindezek között kiemelt szerepet játszik a gasztronómia és az italkultúra. Értelmezésünkben ez a két jellemző alapvetően a sajátosságok tradíciókon alapuló értékteremtési oldalát, míg a kulinária a fogyasztói-felhasználói gyakorlatok összességét jelenti. A kulináris geográfia mindezek összességét a tájhoz, mint történeti-földrajzi egységhez való kapcsolatában magyarázza. 1. ábra
A kulináris geográfia szív-modellje
Forrás: Dávid-Baros szerk. 2010, eredeti 47/134
A gasztronómiai tényezők szimpátiát és pozitív értéket sugalló képessége köztudomású. Összességében megállapítható, hogy az ételek- és italok szerepe nemzeti és etnikai identitások illetve más, például réteg-, osztály-, helyi és nemi identitások függvényében is értelmezhetőek, amelyek mind fontos kifejeződést nyernek a fogyasztási szokásokban. A Kárpát-medence esetében ráadásul sok egyéni vonással is dúsul a tradíció. Az étkezés és az ivás egy kommunikációs aktus, mely az identitáson túlmenően még számos egyéb jelentőséget hordoz. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az étkezés és az italfogyasztás egyfajta szó nélküli kommunikációnak is tekinthető, és évezredek és századok társadalmi tapasztalatát foglalja össze. (Dávid, Kerekesné, Ujvári, 2009). Magyarországon az elmúlt rendszerben elindult egy folyamat, amely tömegétkeztetéssé fokozta le a gasztronómiát, a mennyiséget és a tömegszerűséget emelte a legfontosabb szemponttá. A nagyüzemi értelemben kevéssé hatékony fajták – zöldségek, gyümölcsök, haszonállatok és vadak – sokasága tűnt el az életünkből. Magyarország nem él kellőképpen a földrajzi adottságaival. Csupán töredékét termeljük annak, amit az éghajlat és a föld lehetővé tenne – abból sem a jó minőséget. Az ország egészének azonban közös érdeke az, hogy minél többen vegyenek részt tevékenyen az alapanyagok sokféleségének megteremtésében, az élettanilag és kulinárisan értékes fajták sokaságának termesztésében és tartásában. II. Gasztroforradalom Ahogy világszerte úgy hazánkban is egyre divatosabb a gasztronómiával foglalkozni. Az érdeklődők számtalan főzőműsort nézhetnek akár külön TV csatornán is, rengeteg könyvet, magazint olvashatnak, az interneten böngészhető magyar nyelvű gasztroblogok száma meghaladja a 700-at, neves szakácsversenyeket rendeznek nemzetközi szakkiállításainkon, divat főzőtanfolyamokra járni ahol egy-egy témára szakosodva mélyíthetjük gasztronómiai ismereteinket. Egyesek szerint Magyarországon gasztroforradalom zajlik. A gasztroforradalom egy folyamat, amely az ország gasztronómiai kultúrájának megújítását célozza. Más tőlünk nyugatabbra lévő országokban lezajlott. Mi az előreláthatóan két- három évtizedes folyamatnak valahol az első 5 évében járunk, de úgy tűnik jó úton, hiszen 2010 tavaszán a Budapesti Costes étterem Magyarországon először megkapta első Michelin csillagát, ami azt jelenti, hogy a világ legismertebb étteremkalauza, a több mint százéves francia Michelin Guide inkognitóban érkező ellenőrei kiváló, tökéletes alapanyagokkal dolgozó étteremnek minősítették a helyet. További négy budapesti étterem (az Arcade Bistro, a 21 Étterem, a Bock Bisztró és a Csalogány 26) kapta meg a Bib Gourmand minősítést, ami a Michelincsillag előtti legmagasabb szint. Ez azért fontos számunkra, mert a nyugati turisták úgy hordják magukkal a Michelin Guidot mint a Bibliát, azaz úti céljuk kiválasztásánál fontos szempont, hogy van e az adott térségben olyan hely, étterem, vagy esetleg egy gasztrofesztivál, ahol kulináris kíváncsiságukat is kielégíthetik. Molnár B. Tamás a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója szerint az éttermek színvonala országos szinten nagyon gyenge, legfeljebb az igénytelenebb turistákat tudjuk ezzel az országba vonzani. A kínálat egysíkú, a minőség és kiszolgálás szakmai színvonala is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A megújulás elengedhetetlen, és nemcsak a csúcsgasztronómiában hanem más szinteken is. Az következő időszakban elsősorban két terület fellendülése várható: egyrészt a minőségi, eredeti és hiteles gasztronómiai kisvállalkozásoké (például családi vendéglők, házhoz szállítás, online szolgáltatások, delikátüzletek, pékségek stb.), másrészt a helyi alapanyagoké. Ezekre egyre nagyobb lesz a kereslet, és az éttermek is egyre inkább szoros, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatra törekednek majd a termelőkkel. Szükség van még a kulcsfontosságú szakmák modernizálására, a kézműves mesterségek felélesztésére, a vidék integrálására a megújulási folyamatokba, és nagyon fontos a közízlés formálása is. 48/134
Ez utóbbinak első lépése, hogy az oktatásban, a tananyagokba beépítve tanítsuk meg kulináris örökségünket és az egészséges táplálkozás alapjait! (Wiszkidenszky 2010) III. Gasztronómiai trendek Ahhoz, hogy terméket fejlesszünk meg kell vizsgálnunk azokat a trendeket melyek a mai magyar gasztronómiát jellemzik. 1. trend: Helyben termesztett alapanyagok: Egyre divatosabb hogy az éttermek környezetükből szerzik be az alapanyagokat. A konyha karakterét a környezet- a klíma, a föld ásványai, a vizek minősége, a termelési kultúra adja! Cél, hogy a környezetében megszülessen egy minőségtudatos beszállítói kör. Magyarországon a regionális termékeket a HIR program keretén belül gyűjtötték össze, és írták le. A HÍR program célja, hogy létrejöjjön Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteménye, amely előmozdíthatja gazdasági hasznosításukat. A helyben termesztett alapanyagok felhasználásának további előnyei, hogy az élelmiszerlánc (szántóföldtől az asztalig) lerövidülésével az élelmiszerbiztonság nőhet, valamint a háztáji élelmiszerek beltartalmi értéke sok esetben nagyobb. 2. trend: Szezonalitás. Visszatérés a természethez: az évszakokat hangsúlyosan jelenítik meg az étlapokon. A primőrökben található mérgek (növényvédő, műtrágya) aránya nagyobb, a távoli helyekről származó élelmiszerek biztonsága az élelmiszerlánc hossza miatt kisebb, az éretlenül szedett növényi anyagok védő tápanyagtartalma kisebb. 3. trend: Egyszerűség vissza az alapokhoz: Egy nemzet gasztronómiai fejlettségi szintjét a legjobb éttermek és a paraszti konyha ételeinek együttes értékelése adja. A kiválóság szintje a gyakorlatban épp a kettő közözött található. Az alapanyagok minőségének kérdése mellett az „egyszerűség vissza az alapokhoz” trend lehet a magyar konyha egyik legfőbb és legkívánatosabb trendje 2011-ben. (Csíki, 2011). 4. trend: Organikus (bio,öko) termékek: A biogazdálkodás szabályainak megfelelően, szigorúan ellenőrzött körülmények között előállított (vagyis nem utólagos vizsgálatokkal minősített) növényi vagy állati eredetű élelmiszert bioterméknek nevezzünk. Az organikusan termesztett élelem az élelmiszer-biztonság, a tápanyagtartalom és a tápérték tekintetében is jobb számunkra, mint a nem organikus. Az ökotermékek másik előnye, hogy míg a hagyományosan feldolgozott termékek esetében több mint 500, az ökogazdaságokban viszont csupán 30 adalékanyag engedélyezett. (Simonyi,2009). Az elmúlt években Magyarországon egyre több bioétterem nyitotta meg a kapuit. 5. trend: Egészséges gyermekmenük: A gyerekek egyre nagyobb mértékben vannak kitéve az elhízás, a magas vérnyomás és a 3 típusú cukorbetegség veszélyének. A gyermekkori minta határozza meg táplálkozási szokásainkat, ezért a helyes táplálkozás alapjait minél korábbi életkorban el kell kezdeni kialakítani. Szélesebb választékot és egészségesebb ételeket a tanulói menzákra! Az elmúlt években, Angliában sikeresen végbement a menzareform. Hazánkban Buday Péter mesterszakács hirdette meg menzareform programját, mely jelenleg is zajlik. A népszerű séf elhatározta, hogy megreformálja a diákétkeztetést, és szerethető, egészséges ételeket vezet be. Figyelembe véve a gyermekek tápanyagigényét, több zöldséget és gyümölcsöt csempészne étrendjükbe, minőségi alapanyagokra helyezné a hangsúlyt és új recepteket alkalmazna. Ráadásul mindezt ugyanannyi pénzből valósítaná meg, mint amennyi jelenleg is az intézmények rendelkezésre áll.
49/134
6. trend: Gyümölcsök szerepének erősödése: A legtöbb kutatás szerint naponta legalább ötször, de inkább kilencszer kellene zöldséget és gyümölcsöt ennünk, hogy hatékonyan előzhessük meg a rákos megbetegedéseket. 7. trend: Tápanyagtartalomban kiegyensúlyozott ételek: A súly-tudatos fogyasztók előretörésével megnő az igény az alacsonyabb kalóriatartalmú ételek és italok iránt. Bizonyított, hogy az elhízás szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázati tényezője. Számos magyar étterem csatlakozott már az Egészségbarát étterem programhoz, ahol pl. az egyes ételek kalóriatartalma fel van tüntetve az étlapon. 8. trend: Sótlanul!: Számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezője jelenleg a magas sóbevitel. Világszerte az agyvérzések 62%-nak, a szívkoszorúér-betegségek 49%-nak hátterében magas vérnyomás áll. Mindemellett a magas sóbevitel a vérnyomásemelő hatástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai izomtömeg vastagodás (hypertrophia) kockázatát. 9. trend: Glutén-mentes és kevésbé allergizáló menük: Az elmúlt években jelentősen megnőtt a táplálékallergiás esetek száma, ami nem csak genetikai, hanem környezeti és táplálkozásbeli tényezőkre is visszavezethető. A következő allergenitást kiváltó élelmiszerösszetevők feltüntetése minden körülmények között kötelező jellegű: glutén, tojás, földimogyoró, szója, tej, halfélék, rák, zeller, mustár, szezámmag, csillagfürt, puhatestűek, kén-dioxid. A jövőben az allergéneket az étlapokon is fel kell tüntetni, ami vitát váltott ki a szakma képviselői körében. 10. trend: Fenntarthatóság: Az éttermek minden lehetséges módon megpróbálnak alkalmazkodni a fenntartható fejlődéshez. A séfek újra felfedezik és rehabilitálják azokat a hozzávalókat, amelyek száz éve még egyáltalán nem számítottak rendhagyónak a polgári konyhákban. Akármilyen hihetetlen, ízletes fogásokat lehet készíteni az olyan, elsőre kissé bizarr hozzávalókból is, mint a malacfül, a báránybríz, a vesevelő és a borjúín. Sokan csak a fenntartható tengeri halászatoktól vásárolnak, melyek tartózkodnak a fajok túlhalászatától, az egyes halfajták kihalásához vezető módszerektől. 11. trend: Kíméletes feldolgozási módok, szuvidolás: Úgymond, a szuvidolás a lassú és alacsony hővel való kezelés technikája. Vákuumzacskóban, vízfürdőben történik. A vákuumozó leszívja a levegőt a hőálló zacskóba helyezett alapanyagról. A zacskót vízbe helyezik, amelyet egy termosztát a megadott hőmérsékleten tart tizedfok pontossággal. A húsok, halak szövetei nem roncsolódnak, alig veszítenek nedvességtartalmukból, nem száradnak ki. A nyersanyagra vonatkozó idő- és hőmérsékletarányok ismeretében optimális íz, szín és textúra érhető el úgy, hogy a baktériumok minden formáját elpusztítjuk. Az eljárás során a zsírok, a tápanyagok és a nedvesség nem tud eltávozni, azaz nincs súlyveszteség, így nagyobbak, ízletesek maradnak az adagok. Az alacsonyabb hőfelhasználásnak köszönhetően pedig energiát is spórolunk – és ez manapság, a költségtakarékosságot előtérbe helyező időkben szintén komoly érv az eljárás mellett. (Balla-Síró, 2007) 12. trend: Molekuláris konyha: A gasztronómiának az az ága, mely tudományos alapokon működik, a kémia és a fizika segítségével alkot ehető dolgokat. Pontosabban kifejezve a kémia, a fizika és a hagyományos konyha találkozása. Konyhaművészet, mely az ember minden érzékszervét megmozgatja. A tudomány régóta foglalkozik ezzel az ágazattal, mely folyamatosan fejlődve mára ténylegesen konyhaművészeti ággá vált.
50/134
A főzés közben lezajló fizikai és kémiai folyamatokat nagyon komolyan elemzik, kutatják az egyes alapanyagok ízét adó vegyületeket, és ezekre az ismeretekre támaszkodva újfajta, ötletes, bizarr, különleges fogásokat kreálnak. Egy kémiai-gasztronómiai kutatás szerint az alapanyagok és ételek szétbontásával elkülöníthetők azok jellegzetes ízei és tulajdonságai, később újszerű módon állíthatók össze ismét. Az ezzel foglalkozó konyhákban megtalálhatjuk a legkülönösebb, legextrémebb konyhai eszközöket. Vajon a molekuláris gasztronómia „csak” egy múló trend, egy nagyobb fejezet a gasztronómia történetében, és nemsokára visszatér a „rend” és a kémcsövekből elővarázsolt fogások helyét átveszik a „klasszikus tányérok” vagy ez az avantgárd irányzat határozza meg a jövőt is? Mindenesetre jelenleg Magyarországon számos képvelője akad, akik a hagyományos ételeket szétszedik és dekonstruálják a molekuláris konyha technikáinak segítségével (McGee 2004). 13. trend: Koktélok: A koktél nem más, mint minimum két alapanyagból készült ital. Léteznek alkoholos és alkoholmentes koktélok, a variációk száma végtelen. Napjainkban már rengeteg fajta likőr, szesz és ízesítő létezik, ezek kombinációjának csak a képzelet szabhat határt. Az első publikáció, ami koktélokkal és azok elkészítésével foglalkozott az 1800-as évek közepén látott napvilágot. A koktélok között még az is megtalálja az ízlésének megfelelőt, aki még sosem volt koktélpartin. Aki a kedvencét kéri, azonnal megkapja, aki pedig szeretne új ízeket felfedezni, rábízhatja magát a bartender szakértelmére. A ma még Magyarországon igen népszerű trópusi long drinkjeink mint a Pina Colada, Tequila Sunrise, Sex on the Beach, és társai már nem hódítanak világszerte. A túldíszített, sok összetevős tulipánpoharas long drinkeket kezdik felváltani az egyszerű, de nagyszerű, általában friss alapanyagból készített italok. Megfigyelhetjük, hogy egyre több koktélbár nyitja meg kapuit hazánkban. A koktélok mivel sok esetben tartalmaznak gyümölcsöt, lime-ot és olyan gyümölcsszirupokat melyek antioxidáns tartalma jelentős, pl. gránátalma szirup igen egészséges italoknak számítanak. Fogyasztásuk – az alkoholos változatuk természetesen mértékkel – ezért táplálkozástanilag javasolt. 14. trend: Sörök és sörhöz komponált ételek: A magyar borok forradalma és a pálinka újrapozicionálása után most következik a sör felfedezése. A bornak hazánkban tudvalevőleg nagyobb hagyománya van, mint a sörnek, ma Magyarországon mégis több sört adnak el, mint bort-noha ennek a mennyiségnek nagy része sajnos silány minőségű, olcsó innivaló. A hazai sörkínálatban már megjelentek a csúcssörök, melyek nemcsak szomjoltásra valók, hanem ételek kísérőjeként kulináris élményt jelenthetnek. A különböző egzotikus konyhák ízeihez különböző sörök dukálnak, de az adott étel fő alapanyaga, uralkodó íze alapján is behatárolható milyen típusú sör való hozzá. Az új trend előfutára volt, hogy Amerikában egyre népszerűbbeké váltak a kisebb és közepes méretű sörfőzdék termékei. A sörvacsorákon általában egy-egy ilyen főzde képviselője is részt vesz és, akár egy sommelier ismerteti az adott sörök jellemzőit. Ma már Magyarországon is megrendezésre kerülnek olyan sörfesztiválok ahol kézműves söröket, azaz a hazai kisüzemi sörfőzés alulértékelt és jórészt ismeretlen termékeit állítják reflektorfénybe, valamint meghirdették a sörhöz komponált legjobb éttermi és otthoni Sörös Recept Díjat is. A sörkultúra egyik kiemelkedően fontos eleme a csapolás. A sörcsapolásra (higiénére) meg kell tanítani a vendéglátósokat és a fogyasztókat! Ebben a feladatban a sörgyárak képviselői missziós szerepet vállalnak, hiszen az ő érdekük is, hogy az első pohár után ne maradjon gombóc a torkunkban! Az erre irányuló törekvésekkel már tv reklámokban is találkozhatunk. A fenti trendek sokasága egyszersmind azt is jelenti, hogy a jó minőségű magyar konyha lehetőségei tágulnak és nem szűkülnek. A kiforróban lévő, s megújuló magyar konyhának ma már nem egy elhivatott, s elkötelezett művelője akad. 51/134
IV. Gasztroturizmus Az idegenforgalmi trendek között egyre nő a gasztroturizmus kultusza. A gasztroturizmus az a turisztikai termék, amelyben legközelebb kerülnek a vendégek és a lakosok egymáshoz. A gasztronómiai rendezvényeken a hagyományápolást a népművészetek, a népszokások, a népi mesterségek felelevenítése, a helyi lakosság által készített gasztronómiai különlegességek, specialitások azok, amelyek összekapcsolják a keresletet a kínálattal. A kínálat értelmezése a gasztroturizmusban A régiónkénti eltérő hagyományok, alapanyagok, szokások adják a gasztroturisztikai kínálat sokszínűségét. Magyarországon is számos szakember koncepciózusan és a versenytársakra is nyitottan építi saját vállalkozását, éttermét, tapasztalatot gyűjtenek, külföldön is. A fejlődés eredménye, hogy összeállt egy ötvenes lista a legjobb magyar éttermekről. Ezek a vendéglők nem pusztán jó helyek, hanem üzleti értelemben is fenntartható vállalkozások, még akkor is, ha olykor szakmailag vagy üzletileg egyelőre csak az útkeresésnél járnak. Gasztroturisztikai kereslet A travelsupermarket.com felméréséből kiderült, hogy az étel és ital – különösen a brit turisták számára – a korábbiaknál fontosabb elemét képezi az utazásnak. Összesen 3,3 millió brit turista válaszolt úgy: ha feltételezné, hogy az adott desztináció gasztronómiai kínálata nem nyeri majd el tetszését, inkább más úti célt választana. V. Tervek a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán indítani tervezett Gasztronómiai szakmenedzser felsőfokú szakképzés célja a gasztronómia, kulináris geográfia, konyhaművészet, italismeret, bor- és italkultúra terén nemzetközi szintű ismeretek átadása. További cél hogy a képzés a hagyományok tiszteletben tartásával elősegítse a magyar konyha nemzetközi elismertségének növelését, a szakácsok továbbképzését a legmodernebb eszközök és konyhai technológiák segítségével. A főiskola az oktatáshoz szükséges infrastruktúrával rendelkezik (tankonyha, tanétterem, tancukrászda, borászat, tangazdaság), így minden remény megvan arra, hogy egy nemzetközileg elismert gasztronómiai képzőintézménnyé váljon. Irodalomjegyzék Balla Csaba-Síró István (2007): Élelmiszer-biztonság és -minőség II. – élelmiszertechnológiák, Mezőgazda Kiadó, pp. 153-154. Csíki Sándor: Gasztronómiai trendek-magyar konyha, www.foodandwine.hu Dávid Lóránt-Kerekesné Mayer Ágnes-Ujvári Krisztina (2009): Az ivás kultúrája Turizmus Trend, A turisztikai szakma lapja 2009/12., 2009. december 09., p. 9. Hermann Zs. (2010): Egészségbarát éttermek, Trade Magazin, 2010/1-2. p. 90. Simonyi Lilla (2009): Vendégvonzó vitalitás, Vendég&Hotel 2009/6. pp.20-22. Vasvári Mária-Dávid Lóránt (2009): A gasztronómia és a turizmus kapcsolata a Tisza-tó térségében (Gölődinleves és harcsahalászlé) Turizmus Trend, A turisztikai szakma lapja 2009/11., 2009. november 03., pp. 36-37. Wiszkidenszky A. (2010): Gasztroforradalom: Superband TopLista: Gasztronómia.
52/134
A VENDÉGLÁTÁS ÚJ TRENDJEI A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON – KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ A VENDÉGLÁTÁSBAN NEW HOSPITALITY TRENDS IN HUNGARY AND WORLDWIDE – RESEARCH, DEVELOPMENT AND INNOVATION IN HOSPITALITY Dr. Böröcz Lajos főtitkár, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ)
Az Európai Unió 2010-es versenyképességi jelentésében az áll, hogy 1995 és 2008 között az egyes ágazatok munkaerő termelékenysége a szállodák, éttermek ágazatában 14 év alatt 0,4%-kal romlott, míg az Európai Unió teljes gazdasága ugyanezen időszak alatt 1,3 % növekedést mutatott fel. A jelentésben az EU KLEMS számításai alapján az is megállapítható volt, hogy 2000-2007 között, amely az EU 25 tagországában erősen fejlődő időszak volt, a szálloda és étterem szektor termelékenysége 11%-kal romlott. Hasonló adatokat mutat fel a 2009 évi prágai Európai Turizmus Fórumra készített előadásában az ILO szakembere Wolfgang Weinz. Szerinte annak, hogy a vendéglátás legkevésbé hatékony ágazatok közé tartozik, egyenes következménye, hogy viszonylag nagyszámú, de alacsony végzettségű és mindezek következtében rosszul fizetett alkalmazottal dolgozik. A fent idézett bizottsági versenyképességi jelentés készítői közé tartozó Michael Peneder, az osztrák WIFO Gazdaságkutató Intézet igazgatóhelyettese, a kutatás kiindulópontjának Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász egyes megállapításait nevezte. Ezek szerint egy ágazat alacsony tényezőárai versenyképességének alacsony voltát tükrözik vissza. A bérek a termelékenység növekedésével növekedhetnek és a versenyképesség az alkalmazott tudás és kompetenciák szintjével, ritkasággal-egyediséggel, hiányhelyzettel növelhető. A vendéglátásban dolgozó vállalkozások versenyképessége is egyaránt függ tevékenységük inputjaitól (munkaerő képessége és képzettsége, a rendelkezésre álló tőke, a felhasznált nyersanyagok és beszerzett vagy hozzáférhető szolgáltatások); az alkalmazott folyamatoktól (vállalkozói hozzáállás, vezetői képességek, szervezési megoldások, technológia) és az ezek alkalmazásával létrejött kibocsátástól (termelékenység, nyereség, növekedés piaci részesedés). Az OECD tanulmánya alapján Alain Dupeyras OECD szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony termelékenységgel dolgozó vendéglátásnak vonzóvá kell magát tennie a munkaerő számára és javítandó a képzettségi és termelékenységi szint. Ennek érdekében az innovációra kell koncentrálnia az ágazatnak, termékeket és eljárásokat egyaránt kell fejlesztenie az itt működő vállalkozásoknak. Az IDEÁ-tól a 2009-es Európai Turizmus Fórumon Raf Myncke az alábbiakban összesítette a helyzetet: az ágazat nagyon szabdalt-töredezett, többségben vannak a KKV-k. Ezeket jellemzően self-made (wo)men-ek vezetik, sokszor hiányzik a képesség a kínálkozó lehetőségek kiaknázására.
53/134
Gondot jelent a tudásátadás, az üzlet folytonosságának biztosítása, professzionalizmusuk növelése (mindezt úgy, hogy még megszólításuk is nehézségekbe esik, nemhogy az esetleges állami – EU-s támogatási programok hozzáférhetővé tétele. Sújtja a szezonalitás bevételi, foglalkoztatotti és infrastruktúra kihasználtsági szempontból. Az is nehezíti a legjobb felkészültségű szakemberek idevonzását és megtartását, hogy a vendéglátás munkaórái antiszociálisak, sok a határozott idejű és részidős szerződés, alacsony a fizetség, behatároltak a karrier lehetőségek, alacsony a szakma társadalmi elismertsége. Ezeken a termelékenység emelésével, a vonzóképesség javításával lehet segíteni. Ide az innovációkészség ugrásszerű növelésével lehet eljutni. Az ágazaton belüli versenynek nem szabad leszűkülnie az árversenyre, hanem a vevő számára előállítandó lehető legnagyobb értéktöbbletre kell koncentrálni. Innovatív megoldásokra van szükség a szezonalitás hatásainak csökkentésére, változatos eszközökkel kell keresni a piacok különféle részszegmenseit. Ehhez szükséges a kormányzatok (EU-s és hazai szinten egyaránt) támogatása a megfelelő, versenyképességet javító szabályozórendszer kialakításával (ÁFA, adminisztrációs terhek, bérjárulékok, promóciók, képzési rendszer, stb.), a tőkevonzó képesség javításával és valamennyi érdekelt fél (stake-holder) együttműködése. A vendéglátás bérei világszerte alulmúlják az egyéb ágazatokét. A hazai vendéglátás bérei is a nemzeti átlag fele alatt járnak. Annak érdekében, hogy versenyképességi helyzetéből az ágazat kitörhessen, nem lehet megoldás a bérek még mélyebbre nyomása, hanem egyértelműen a termelékenységre kell koncentrálni. A termelékenység növeléséhez szükség van a különféle tudományterületeken elért tudományos eredmények alkalmazására a vendéglátásban, illetve ezzel párhuzamosan önálló kutatás- fejlesztési és innovációs tevékenységet kell beindítani és azok eredményeit mielőbb bevezetni a mindennapokba. Ezek együttes hatására alakul ki az innovációbarát gazdasági-társadalmi környezet, amelyben az alábbiakban sorolandó és hozzájuk hasonló új megoldások segítenek a vendéglátást új pályára állítani. Szükség mutatkozik mind az alaptudományok (fizika, biológia, kémia, matematika), mind az alkalmazott tudományok (mérnöki tudományok, informatika) és társadalomtudományok szociológia, nyelvészet, pszichológia, közgazdaságtan, történettudomány, vezetéstudomány (pl. szervezéstan) eredményeinek alkalmazására. Egyre gyakoribb, hogy a szakácsok laborokba vonulnak el, hogy kikísérletezzék az új ajánlatot. (kémia) A fejlesztéseknek az élmény-nyújtás irányába kell elvinnie a vendéglátást. Járjon egy lépéssel a vendég előtt, garantálja a legmagasabb szolgáltatásminőséget! Ahogy Európában, úgy Magyarországon is végig kell vívni a modern és hagyományos gasztronómia küzdelmét. Új egyensúly alakítandó ki a trendek és a magyar tradíciók között! Rendkívül fontos a képzések kérdésköre. Elavult tananyagból, a legújabb szakmai ismeretekből nem felkészült oktatókkal a fenti versenyképesség-lemaradás nem hozható be. A hagyományosság hívei pl. keményen támadták a gyorsétkeztetők politikáját, mert képzetlen emberekkel dolgoznak. Az innovációk gyorsabb átültetésének sokszor a megkövesedett szabályok (jogtudományok) és az innovációk mögötti tudásban, ismeretanyagokban lemaradt ellenőrző hatóságok tevékenysége is akadálya. A 90-es években Magyarországon még az akkori szabályok és az engedélyezők fejében olyan „hüvelykujj-szabályok” éltek a professzionális konyhák tervezésénél, hogy a kiszolgálótér, eladótér aránya 54/134
megközelítőleg 2/3-1/3. Ugyanebben az időben Nyugat-Európában ez már a fordítottja volt. Mekkora versenyhátrányt jelentett ez az egy tétel a hazai vendéglátásra? Az ily módon veszendőbe ment jövedelemrész gátolta az új technológiák gyorsabb hazai alkalmazását. A hazai vendéglátásnak a mai napig is tételenként kell megvívnia harcát a törvényalkotókkal, a központi hatóságokkal és azok helyi-regionális képviselőivel. Így volt ez a párolósütő alkalmazásakor, de ismétlődött a sous-vide, a Pacojet (mérnöki tudományok) alkalmazásakor és ugyanezt várom a legfrissebb újdonság, a Fast Eddi bevezetésekor is. Nagyon fontosak a szervezéstudomány újdonságainak alkalmazásai. Személyes példám egyik kórház, korábbiakban önkormányzati üzemeltetésben működtetett konyhájának átvételéről származik. A tálcák összerakásakor holland szakemberek nyugat- európai szervezési ismereteinek alkalmazásával, a betegekhez induló tálcák „összeszerelésénél” ugyanazon a soron, ugyanazon idő alatt 2 fővel kevesebb létszámmal 60 %-kal javult a teljesítmény. Ráadásul még az ott dolgozók is kevésbé fáradtak el. Mindennek járulékos hatása, hogy a kitálalt ételek kevésbé hűlnek, vagy melegszenek fel, töredékére csökkentve az élelmiszerbiztonsági kockázatokat. Ugyancsak szervezési és szociológiai ismeretek átvételével lehet nagy eredményeket elérni, ha alkalmazzuk a kiskereskedelemben már jól bevált megoldásokat. Egy önkiszolgáló étterem egyes állomásainak elrendezésekor, az alkalmazott feliratok és polcok, tálalóeszközök színének megválasztásával, az áruk elhelyezésével a forgalom nagyságrendekkel növelhető a vendégek megelégedettségének ugrásszerű növekedésével. A matematika-statisztika alkalmazásának jó példája a megfelelő termékmix kialakítása. Amennyiben napról-napra figyeljük az értékesítési statisztikákat és az egyes termékek mögött álló pontos költségkalkuláció alapján ismerjük az egyes termékek eredményességét is, a napról-napra változtatott ajánlat-keverékkel üzletünk eredményessége rendkívüli mértékben növelhető. Korábban az volt a divat, versenyeztünk is egymással, hogy kinél mennyi étel szerepel az étlapon. Nálunk úgy százötven-kétszáz tételből lehetett válogatni, de azért valljuk be, nem lehet ennyiféle fogást frissen és állandóan kifogástalan állapotban tartani. A mai étlapunk ennél jóval vékonyabb, és immár tematikusan sorakoznak benne az ételek - ismerte el Rosenstein Tibor, neves étterem-tulajdonos. 2011-ben létfontosságú az információ-technika megfelelő alkalmazása. E terület szakismeretei a korábbiakban elképzelhetetlen sebességgel nőnek, aki egy-két évig nem tart lépést ennek újdonságaival, hamarosan a „kőkorszakban” találhatja magát, ami meglehetősen kis idő alatt visszatükröződik az eredményességben is. Ezért is próbáltuk a közelmúltban néhány fontos tételre a figyelemfelhívást. Online marketing és vendéglátás kapcsolatának fontos célja: Folyamatosan fenntartani az érdeklődést, interaktívan kommunikálni a vendéggel. Fontos innovatív tényező a környezetvédelem Nagyon érdekes újdonság a torinói M*** Bun étterem, ami egy „0 kilométeres gyorsétkeztető koncepció” és hamarosan lánccá kíván fejlődni. Alapelve a teljesen helyben előállított, utaztatást nem igénylő termékek felhasználása, ezt ötvözi, a gyorséttermek szervezési tudásával és a hulladékok feldolgozásában is szelekcionált gyűjtéssel, így a lehetőbb „legzöldebb”. Egy őszi, európai szakmai párbeszéd bizottsági előadáson tapasztaltam, hogy egyes mértékadó vendéglátó cégeknél már önálló igazgatósági pozíciót kapott a fenntarthatóság kérdése. A cég minden egyes stratégiai döntését fenntarthatósági szempontú átvizsgálás előzi meg és az egyre erősebben szűrődik be az egyes éttermek mindennapjaiba is. A szerződések elnyerésekor, az egyes fogyasztók napi vásárlásainál ez a tényező kezd gazdasági előnyöket is generálni (árelőnyt jelenthet, választási prioritást eredményez).
55/134
Local is beautiful Nálunk is rendkívül fontos, hogy helyi termékeinket megfelelően valorizálva megkaphassuk az éttermek ajánlatában is. Kedvenc példám, hogy a kergemarhakór csúcspontján az osztrák éttermek nagybetűkkel terjedelmes szövegben hívták fel éttermeikben, de a sajtó útján is a vendégek figyelmét, hogy ők kizárólag ellenőrzött, osztrák marhahússal dolgoznak, ami a veszélyt kizárja. Nálunk ez ugyanilyen jól alkalmazható lenne a régies mangalica és szürkemarha termékekre, de az egyéb ellenőrzött hazai alapanyagra is. Ezért is próbáltuk a közelmúltban az „Alföld Kincse” védjeggyel ellátott zöldségfélékkel közösen a Dél-Alföld egyéb eredeti termékeit a budapesti és környékbeli vendéglátósokkal megismertetni egy üzletember-találkozón. Így hozhatók vissza az elfeledett ízek. Ahhoz, hogy az egyediség hatását váltsuk ki, folyamatosan újdonságokkal kell megjelenni. Egyik legújabb ilyen, az árlista nélkül becsületkassza alapján dolgozó prágai kávéház esete, amely közel állt a csődhöz és most annak következtében, hogy vendégei minden termékért, szolgáltatásért a tetszésük szerinti összeget fizetik, virágzásnak indult. Képzeljük el, egy ilyen újdonságot a magyar hatóságok (APEH, Fogyasztóvédelem) mellett hogyan lehetne „megvalósítani”! Találékonynak kell lenni az alkalmi rendezvények, akciók felállásánál (Valentin nap, bálok, farsang, nőnap, anyák napja, szüret) nemzetközi és hazai trendeket felismerni és követni, de még jobb, ha sikerül alakítani is őket. A promóció, kommunikációs jelenlét újragondolandó, láthatjuk, hogy milyen átütő sikere van a TV szakácsoknak is, amit ők mondanak, az válik érvényessé, menővé. Nagyon fontossá váltak a blogírók. Nagy figyelmet kell fordítani a társadalmi változások lekövetésére. Magyarországon még viszonylag kevés ügy van a munkahelyi szexuális zaklatásokból, de az amerikaiak taszári jelenléte után már itt is nyert meg ilyen típusú pert nődolgozó felettesével és munkaadójával szemben. Ismerek olyan amerikai nagyvállalatot, melynek központjában 22 jogászból álló külön osztály csak az ilyen (sexual harassment) ügyekkel foglalkozik. Érdekes, a nyelv, nyelvészet annak tanulmányozásakor, hogy egy-egy alkalmazott szónak van-e negatív, vagy pozitív hatása, más nyelvekben, mennyire egyértelmű az üzenetem az étterem nevének megválasztásakor, reklámszövegem kialakításakor, működik-e a blikkfang. (Vak varjú, Perc önkiszolgáló, Firkász, Klassz, Szilvakék Paradicsom, Kőleves, Borssó, Pasta Dost, Öreg Halász, Borkonyha, Anyukám Mondta (Encs). A vendégek és a munkaerő nemzetközisége is aláhúzza a magas szintű nyelvismeret fontosságát. Fontos a történelem ismerete, kutatása. A 3 Michelin csillagos Blumenthal újonnan nyitandó londoni éttermében az angol történelem hagyományos étkeihez és szokásaihoz akar visszanyúlni, hivatkozva arra az időszakra, amikor még a középkorban a franciák között is az angolok számítottak a legjobb hússütőnek. Ugyancsak alkalmazandóak az építészet új eredményei, mind az épület kialakításban, mind a belsőépítészetben, a színek, formák, terek különféle kombinációinak kialakításában. Nagyon fontos a társadalmi reakciók kutatásainak átültetése a gyakorlatba. Szakirodalom European Competitiveness Report 2010 Dain Bolwell, Wolfgang Weinz (2010): Guide for social dialogue in the tourism industry Study on the competitiveness of the EU tourism industry (Idea-Ecorys) Dr. Wolfgang Weinz, ILO (2009) Tourism Industry: Emplyoment and Labour market challenges 56/134
A PHARMATÉKA BT. EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁVAL A „KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A BURGONYATERMELÉS ÉS KOMPLEX IPARI FELDOLGOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK BIOTECHNOLÓGIAI ÚTON TÖRTÉNÉŐ NÖVELÉSÉRE” (GOP-1.1.1-08/1-2008-0046) PÁLYÁZAT KAPCSÁN CO-OPERATION BETWEEN PHARMATEKA BT AND KAROLY ROBERT COLLEGE WITHIN THE FRAMEWORKS OF THE TENDER „RESEARCH AND DEVELOPMENT IN ORDER TO ENHANCE THE EFFECTIVENESS OF POTATO PRODUCTION AND COMPLEX PROCESSION BY MEANS OF BIOTECHNOLOGY (GOP-1.1.1-08-1-20080046) Jerabek György referens, Pharmatéka Bt.
Összefoglaló Az Új Magyarország Fejlesztési Terve keretében 2008-ban kiírt, a Gazdasági Operatív Program 1. prioritásához kapcsolódóan pályázható források közül a GOP-1.1.1-08/1-20080046 –s pályázati azonosítóval jelölt, „Kutatás-fejlesztési tevékenység a burgonyatermelés és komplex ipari feldolgozás hatékonyságának biotechnológiai úton történő növelésére” című pályázatunk az értékelő bizottság véleménye alapján elnyerte az igényelt támogatást és megvalósítása is elkezdődött – 2008.11.28-án. Várható befejezése: 2011. 03.31. Az igényelt támogatás összege: 58.748.000,- forint, a projekt teljes elszámolható költsége: 79.560.000,- Ft. A projekt fő célzata egy olyan komplex technológia kikísérletezése és működtetésének vizsgálata, amely a burgonya teljes körű ipari feldolgozásának hatékonyságát növeli biotechnológiai úton. A projekt legfontosabb összefoglaló lépései: 1) megfelelő összetételű burgonyafajta kiválasztása – keményítő és fehérjetartalom; 2) élesztőgomba-törzsek kiválasztása, nemesítése – etanolgyártás; 3) biogáz-előállítás lehetőségeinek kidolgozása a burgonyakeményítő-gyártás és etanolgyártás melléktermékeiből; 4) önálló energiabázis (biogázra és etanolra épülő) lehetőségének kidolgozása. A fenti lépések részletes kidolgozása eredményeképp összeáll egy olyan hibrid-üzem terve, amely a beérkező burgonyából tisztítás és hajazás után a kiválasztott technológiával keményítőt és fehérjét, valamint rostot állít elő; a válogatás és tisztítás melléktermékeiből – megfelelő élesztőtörzsek hozzáadásával – alkoholos erjesztéssel etanolt termel (eladásra, vagy helyben történő felhasználásra: energiatermelés); az ebből fennmaradó anyagok pedig utolsó körben egy biogáztermelő üzemrészbe kerülve termelik a gázt; az iszap pedig megfelelő kezelés után visszakerülhet a földekre – megfelelő tápanyagokat biztosítva a kifejezetten e célra nemesített burgonya veteményekhez! Kulcsszavak biogáz, keményítő, biotechnológia, fehérje, burgonyatermelés 57/134
Summary Our tender – announced in 2008 within the frameworks of the New Hungary Development Plan, Economic Operative Program 1. Priority applicable sources, tender identification no. GOP-1.1.1-08/1-2008-0046 - named ’Research and development activity in order to increase the efficiency of potato cultivation and complex industrial processing in biotechnological way’ – won the claimed financial funding and its realization started on 28.11.2008. Estimated completion: 31.03.2011. Funding requested: 58.748.000 HUF, total eligible cost of the project: 79.560.000.- HUF. The main objective of the project is to work out and examine the operation of a complex technology, which aims to increase the efficiency of the complex industrial processing of the potato in a biotechnological way. Summary of the main parts of the project: 1) selecting the proper composition potato – starch and protein content; 2) selecting and improvement of yeast fungi – ethanol production; 3) working out possible methods of biogas production using the by-products of potato starch and ethanol production; 4) working out the possible ways of independent energy base (based on biogas and ethanol). As a result of the detailed working out of the above steps, the plan of a hybrid plant is given, which: - after cleaning and peeling the potato, produces starch, protein and fibre using the selected technology, - adding different types of yeast, produces ethanol with alcoholic fermentation from the by-products of the potato selection and cleaning (the ethanol then can be sold or used locally to produce energy) - in the last round, the remaining materials are used for producing gas in a biogas production division, - after proper treatment, the sludge can be carried back to the land, providing proper nutrients for the potato plantation directly bred for this specific purpose. Key words biogas, starch, biotechnology, protein, potato cultivation A Pharmatéka Bt. bemutatása
A Pharmatéka Bt. 1995. augusztus 1-én alakult, vezetője dr. Hutás István gyógyszerész, vegyészmérnök, kutató és több szabadalom birtokosa. A cég utolsó lezárt éve (2009) szerint mérlegfőösszege 522 Millió forint, átlagos statisztikai létszáma 22 fő, saját üzemében minősített (FAMI és G.M.P.) gyártókapacitással rendelkezik mind a humán, mind az állatgyógyászati készítmények – takarmány adalékanyagok, gyógypremixek, vitaminkészítmények és organikus preventív szerek terén. Pályázati aktivitása és K+F 58/134
tevékenységre fordított erőforrásai tekintetében éppen ellenkező irányban halad, mint a hazai vállalatok; évről évre új, innovatív fejlesztéseket gondol ki és valósít meg – még a gazdasági válság is csak átütemezni volt képes beruházásait! Jelenleg futó pályázataink „Kutatás-fejlesztési tevékenység a burgonyatermelés és komplex ipari feldolgozás hatékonyságának biotechnológiai úton történő növelésére.” Pályázat száma: GOP-1.1.1-08/1-2008-0046 Projekt összköltség: 79 560 000.- HUF „Diarr-Stop Plussz állatgyógyászati készítmény kifejlesztése” Pályázat száma: GOP-1.1.1-08/1-2008-0050 Projekt összköltség: 73 267 000.- HUF „Patogén mikroorganizmusok gyérítése és mentesítése monogasztrikus haszonállatok körében, retard hatású speciális adalékanyagok felhasználásával – Pharmatéka Projek”t Pályázat száma: GOP-1.1.1-09/1-2009-0097 A projekt által megtervezendő hibrid-üzem látványterve:
A projektben résztvevő felsőoktatási intézmények és kutatásvezetők: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Nyíregyházi Kutató Központ – dr. Tőgyi Sándor
59/134
Feladat: Hazai nemesítésű a keményítő és származékainak megfelelő keményítőtartalmú optimális amilóz-amilopektin összetételt biztosító burgonyafajták nemesítése, kiválasztása és nagyüzemi termelési technológia alkalmazása Betárolt gumóminták megőrzése, beltartalmi értékek meghatározása, vizsgálata (tárolhatóság, csírázásgátlás) Termesztéstechnológia vizsgálata különböző talajtípusokon. (növénytáplálás, érésgyorsítás, öntözés) Beltartalmi értékek és termőképesség vizsgálata az évjárathatás figyelembevételével (szárazanyag, keményítő, fehérje, amilóz- amilopektin tartalom). Budapesti Corvinus Egyetem Élerlmiszertudományi Biotechnológiai Tanszék – dr. Maráz Anna
Kar
Mikrobiológiai
Feladat: Élesztőgomba-törzsek kiválasztása és nemesítése, amelyek képesek az oldott keményítőnek és hidrolízis termékeinek etanollá történő erjesztésére. A melléktermékek enzimes feltárása, etanollá történő erjesztéshez. Meghatározásra kerülnek a savas előkezelés, hőkezelés, enzimkoncentráció és hatásidő, enzimkezelés optimális paraméterei, hidrolízis termékek és mennyiségeik. Laboratóriumi léptékű technológia kidolgozása. Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar – dr. Bíró Tibor
60/134
Feladat: Biogáz előállítás lehetőségeinek és paramétereinek feltárása a burgonyakeményítőgyártás és kapcsolt etanolgyártás melléktermékeiből. Az üzemből kikerülő melléktermékek beltartalmi értékeinek vizsgálata (szén- és nitrogéntartalom, C6N arány, szárazanyag-tartalom, szénhidrátmaradvány, sótartalom, stb.) Kisminta kísérletek vizsgálata modellreaktorokban: a beltartalmi adatok alapján beállított receptúravariánsok mezofil fermentálása 30 napos ciklusokban, a fermentáció alatt folyamatos gázminőség-mérés (metán, szén-dioxid, kén-hidrogén, ammónia, oxigén). Kisminta kísérletek vizsgálata modellreaktorokban: a beltartalmi adatok alapján beállított receptúravariánsok termofil fermentálása 30 napos ciklusokban, a fermentáció alatt folyamatos gázminőség-mérés (metán, szén-dioxid, kén-hidrogén, ammónia, oxigén). A jövő A fentiek alapján az elkészítendő prototípus kidolgozása során olyan tapasztalatokra tettünk szert, amely eredeti koncepciónk tovább gondolására/továbbfejlesztésére indított – mind a termesztési/technológia, mind a piaci viszonyok felmérése okán. Terveink között szerepel olyan keményítőre alapozott ciklodextrin gyártástechnológia kifejlesztése, mely kiküszöböli a burgonyatermelés ciklikusságát (eltarthatósági vizsgálatok eredményei alapján a teljes üzemidő felében más termény – esetleg kukorica – beválogatása) és az uniós célkitűzések, a változó mezőgazdasági támogatáspolitika céljaival összhangban versenyképes termékportfoliót eredményezhet. Segítségüket a lehetséges irányok kimunkálásában szívesen vesszük! Forrásmegjelölés: www.nfu.hu www.pharmateka.hu www.uni-corvinus.hu www.georgikon.hu www.nyirkutato.hu www.karolyrobert.hu Projekt adatlap – Pharmatéka Bt. – GOP-1.1.1-08/1-2008-0046 Projekt adatlap – Pharmatéka Bt. – GOP-1.1.1-08/1-2008-0050 Projekt adatlap – Pharmatéka Bt. – GOP-1.1.1-09/1-2009-0097
61/134
A VÁROSGONDOZÁSI ZRT. SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE VAROSGONDOZASI ZRT’S RESEARCH AND DEVELPOMENT ACTIVITY ON SEWAGE SLUDGE UTILISATION Dorsánszki Zsolt1 – Kovácsné Benkó Zsuzsa2 1 vezérigazgató, Városgondozási Zrt. 2 üzletágvezető, Városgondozási Zrt. Összefoglalás A Városgondozási Zrt. 2009. január 01-től a „ZÖLDLÁNG Komplex települési zöldenergiaellátás új pirolízises eljárással, új fafajtákkal, termesztési és betakarítási technológiákkal” című projekt keretén belül konzorciumi tagként, a szennyvíziszap közvetett, illetve közvetlen energetikai célú hasznosítását érintő kutatási feladatokban vesz részt. Kulcsszavak: szennyvíziszap, komposztálás, energiaültetvény, lignitpor, pirolízis Summary From 01. January 2009, Városgondozási Zrt., as a member of the consortium, takes part in researches on direct and indirect utilization of sewage sludge within the frameworks of the project „ZÖLDLÁNG complex local renewable energy supply by means of new pyrolysis methods, new types of woods, new production and harvesting methods” Keywords: sewage sludge, composting, energy plantation, lignite dust, pyrolysis A Városgondozási Zrt. a „ZÖLDLÁNG” projekt keretében a szennyvíziszap közvetett hasznosíthatóságának vizsgálata céljából – együttműködve a Károly Róbert Főiskolával – négy fa fajból álló energiaültetvényt hozott létre, ahol a talaj tápanyag-utánpótlását különböző, szennyvíziszap alapú komposztok és keverékek alkalmazásával biztosítja. A kutatás során az eltérő összetételű szennyvíziszap-komposztok és keverékek, talajra illetve az energia ültetvény fa fajaira gyakorolt hatását vizsgáljuk. Az alábbiakban röviden ismertetjük a gyöngyösi szennyvíztisztító telepen alkalmazott iszapkezelési technológia lényegét. A szennyvízből a mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap a mezofil rothasztótornyokba kerül. A rothasztó műtárgyban a szennyvíziszap 34-36C° hőmérsékleten anaerob körülmények közötti, szabályozott folyamatban olyan átalakuláson megy keresztül, melynek során szervesanyag tartalma és a benne lévő kórokozó mikroorganizmusok mennyisége jelentősen csökken. A rothasztótornyokból kikerülő iszapot víztelenítjük, majd egy részét lerakóba szállíttatjuk. A lerakóban való elhelyezés kényszer megoldás, célunk, hogy a szennyvíztisztítás során keletkező teljes iszap mennyiség feldolgozásra kerüljön. Az anaerob kezelés és víztelenítés után keletkező szennyvíziszapot hasznosítani kívánjuk. Ennek egyik lehetséges formája, hogy különböző zöld hulladékokkal komposztálva, illetve bányászati melléktermékkel kezelve, talajjavító illetve talajtápláló anyagként alkalmazzuk. A szennyvíziszapot tartalmazó komposzt mezőgazdasági kihelyezésének engedélyeztetése azonban igen szigorú feltételekhez kötött ezért a földtulajdonosok együttműködési hajlandósága is csekély. 62/134
A jelenleg alkalmazott komposztálási technológiával létrehozott komposztot csak olyan területre lehet kihelyezni, amiről előzőleg talajtani szakvélemény készül és a hatósággal a kihelyezés engedélyeztetve van. Ilyen formában a gazdák nem tartanak igényt a szennyvíziszap-komposztra, csak akkor, ha az engedélyeztetési eljárást helyettük lefolytatjuk, és annak költségét fedezzük, ami hasonló költséget jelent, mint a lerakóban történő elhelyezés (nyílván a szállítási távolság függvényében ez változó). Amennyiben azonban olyan szennyvíziszap-komposztot állítunk elő, amely egy meghatározott eljárás során termékké nyilvánítható, úgy a kihelyezés már nem engedélyköteles, és a komposzt értékesíthető. Célunk megvalósítása érdekében – a „ZÖLDLÁNG” projekt keretén belül – energia ültetvényt létesítettünk, ahol a különböző típusú talajkezelő anyagok talajra illetve az energia ültetvényt alkotó fa fajokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A kísérlet végrehajtásához egy Ecséd melletti több mint 4 ha-s területet jelöltünk ki. A szennyvíziszap komposztok előállítása során, a víztelenített iszapot különböző struktúra anyagokkal kevertük. A kísérleti anyagok előállításánál változtattuk a struktúra anyag minőségét és mennyiségét, valamint a komposztálási folyamatot követően a mechanikai kezeléseket. 1. kép
Komposztprizma az érési folyamat közben
Az ily módon kialakított 6 féle komposzt mellett egy NPK komplex műtrágyát is bevontunk a kísérletbe. A szennyvíziszap bányászati melléktermékkel (lignitporral) történő kezeléséhez a felhasználandó lignitport a Mátrai Erőmű bocsátotta rendelkezésünkre. A szennyvíziszap kezelését a kavitron nedvesőrlő berendezés segítségével hajtottuk végre. A víztelenítés előtti szennyvíziszaphoz 5 illetve 10 m/m% lignitport adagoltunk, majd ezt a keveréket a kavitronos szivattyúval többször átforgattuk. A kezelést követően az anyagot víztelenítettük.
63/134
2. kép
A lignitporral kezelt szennyvíziszapot előállító kavitronos berendezés
A zöldenergia hordozókkal, illetve bányászati melléktermékkel kezelt szennyvíziszapkomposztokat és keverékeket kémiai és mikrobiológiai vizsgálatoknak vetettük alá. A vizsgálati eredmények ismeretében, – a szennyvíziszap és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági kihelyezését szabályozó 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet határértékeit, illetve az adott területre érvényes kihelyezési engedélyben meghatározott nitrogén mennyiségeket figyelembe véve – meghatároztuk a kísérleti parcellákra kihelyezendő anyagmennyiségeket. A kezelő anyagokat a kísérleti parcellákon elterítettük, majd mélyszántással a talajba forgattuk. A talaj előkészítését követően a kísérleti parcellákon négy fa faj, (fűz, nyár, akác és puszta szil) példányai kerültek telepítésre. A kísérleti területen, a kezelőanyagok kihelyezése előtt és után több alkalommal talajvizsgálatokat végeztettünk. Az energiaültetvény kísérleti parcelláiban, fajonként meghatározott számú egyed került kijelölésre. A kijelölt egyedek eredését, átmérő és magasság értékeit rendszeresen mérjük. Az eredési százalékok és a havonta végzett átmérő és magasság mérések eredményei jó eredésű, dinamikusan fejlődő ültetvényről tesznek tanúbizonyságot. 3. kép
Az energia ültetvényen, a kijelölt egyedek mérése
64/134
Reményeink szerint, a kísérletek eredményeként a különböző összetételű szennyvíziszapkomposztok közül ki tudunk választani olyat vagy olyanokat, amelyek a mezőgazdaságban jól hasznosítható termékként is megállják a helyüket. Ezzel a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap megnyugtató módon kerülhet vissza a természetes körforgásba. A „ZÖLDLÁNG” projekt keretében vizsgáljuk a szennyvíziszap közvetlen hasznosításának lehetőségét is. A Városgondozási Zrt. Károly Róbert Főiskolával közös kísérlete arra irányul, hogy a megfelelő arányban kevert, faaprítékot és szennyvíziszapot egy kísérleti kazánban pirolizáljuk. A kísérletekben a pirolizálás során keletkező gázok és melléktermékek összetételét elemeztettük. A kezdeti stádiumban lévő kísérletek eredményei alapján, lehetőség nyílhat a szennyvíziszap direkt energetikai célú felhasználására, például fűtőművi tüzelőanyagként. Amit cégünk a Károly Róbert Főiskola Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrumának létrehozásától vár: Energia ültetvények telepítésének népszerűsítése. A potenciális gazdák felderítése és tájékoztatása az energia ültetvények létrehozásának lehetőségéről. A kísérletek eredményeként a gazdaságosan megtermelhető energianövények vállalkozói alapon működtethető termelői ágazatának feltérképezése. Közreműködés annak felmérésében, hogy az Önkormányzati tulajdonban lévő területeken milyen méretű és típusú energia ültetvények létrehozása lehetséges és a megtermelt energianövények hogyan és milyen módon hasznosíthatók a távhőszolgáltatásban. Az energia ültetvények létrehozásával és a különböző szennyvíziszap-tartalmú keverékek engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabályi háttér értelmezése, esetleges módosítási javaslatok megfelelő fórum elé juttatása. A lakosság és a gazdák körében ismeretterjesztés a szennyvíziszap-komposzt felhasználás biztonságos módjáról.
Dorsánszki Zsolt vezérigazgató, Városgondozási Zrt.
65/134
AZ NMRVA, MINT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A K+F+I KÖZVETÍTÉSÉBEN NMRVA’S BUSINESS DEVELOPMENT ROLE AND POSSIBILITIES IN RESEARCH, DEVELOPMENT AND INNOVATION INTERMEDIATION Dr. Bablena Ferenc István ügyvezető igazgató Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Nógrád megye gazdasági fejődését befolyásoló szervezetek integrált egysége a vállalkozásfejlesztési alapítvány. Küldetésének fontos eleme a kutatás, fejlesztés és innováció közvetítése a gazdaság szereplői felé. Az elmúlt évtizedek során a megye gazdasági struktúrája, érdekviszonyai jelentősen átalakultak. Sajnálatosan éppen a tudástranszfer legfontosabb elemei kerültek háttérbe, ezzel jelentősen csökkent a gazdasági potenciál, a fejlődés, felerősödtek a negatív társadalmi jelenségek. A főiskola és az alapítvány kialakuló kapcsolatrendszerének fontos kérdése éppen a fejlődést, az előrehaladást biztosító együttműködés megvalósítása.
A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mind eredményesebb munkával szolgálja az alapítók céljait, a megye kisvállalkozói szektora stabilizálódásának, fejlődésének segítését, valamint a megye gazdasági helyzetének pozitív irányú változását. Tevékenységének biztos alapját jelenti a több mint 15 éves mikrohitelezési gyakorlat, a vállalkozói tanácsadás, az inkubátorház célszerű hasznosítása, az Európai Uniós információkat közvetítő iroda befogadása. Az elmúlt két évben alapítványunk széles körű, különböző célokat szolgáló pályázatok elnyerését tűzte célul, többségében sikerrel. A szociális területen dolgozók képzésére 2008-ban megvalósított programunk keretében közel 110 szociális ellátást végző munkavállaló részére tudtunk tanúsítványt átnyújtani A vállalkozások sikeres működését a szellemi tőke nagymértékben meghatározza. Ehhez 2009. év során KKC-s pályázat keretében „A versenyképes vállalkozói tudásért” címen olyan projektet valósítottunk meg, melynek révén közel 160 vállalkozó juthatott jól hasznosítható tudásanyag birtokába. Fontos és meghatározó tevékenységünk volt 2010. évben az „e-Inkubátor – Határtalan lehetőségek a kisvállalkozások támogatására” című pályázat, melyet a MagyarországSzlovákia határon átnyúló együttműködés, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósítottunk meg. A projekt keretében második generációs „inkubátorházat” hoztunk létre, mely a világhálón www.ebin.eu web-portál címen található meg. A határon átnyúló szolgáltatás a vállalkozások működésének, üzemeltetésének teljes „office” szükségleteit és az értékesítés „e-piactér” ma elvárható igényrendszerét tartalmazza. 66/134
A honlapon – amelyre már több mint félezer cég regisztrált – szinte valamennyi, a vállalkozás alapítását és működését segítő információ megtalálható, a kérdésekre szakértői fórum áll válaszadásra készen. A honlap használata valamennyi regisztrált vállalkozó részére ingyenes. A vállalkozói tudás további bővítése, ezen belül a munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása, munkahelyük hosszú távú megtartása érdekében alapítványunk a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Munkahelyi képzések támogatása – ernyőszervezeteken keresztül” című projektet sikeresen megpályázta és 2010 novemberétől 24 hónapos időtartam alatt az észak-magyarországi régió területén megvalósítja. A projekt keretében öt témakörben szervezünk képzést: cégvezetés, projektmenedzsment; gazdasági és vállalkozási ismeretek; értékesítési ismeretek; gyakorlati EU ismertek munkavállalóknak; szakma specifikus angol kereskedelmi nyelvi képzés. Pályázatunkban azt vállaltuk, hogy az észak-magyarországi régió kis- és közepes vállalkozásai körében 1000 munkavállaló részére biztosítjuk a fenti képzést igény és választás szerint. A K+F+I alapelgondolásai Nógrád megyében A ’80-as évek közepén nyilvánvalóvá vált, hogy megyénkben a gazdaság szerkezetváltása elkerülhetetlen. Korábban meghatározó ágazatok épültek le és a gazdaság erősödése csak a ’90-es évek közepén kezdődött meg. Az eltelt közel tíz évben Nógrád megye iparszerkezete átalakult, teljesítőképessége jelentősen, de a felzárkózáshoz nem elégséges mértékben nőtt. Egyértelművé vált, hogy a továbblépés elengedhetetlen feltétele, hogy érzékelhetően javuljon innovációs potenciálunk, jelentősen nőjön a kutatásfejlesztési tevékenység, a kutatóhelyeken foglalkoztatottak száma, a K+F ráfordítások nagysága. Eredményesség, gazdasági sikeresség ma már csak úgy valósítható meg, ha a kutatás-fejlesztés eredményei, az innovatív gondolkodásmód közvetlenül beépülnek a termelési, szolgáltatási folyamatokba, s a magas hozzáadott érték létrehozásában testesülnek meg. Az innováció a tudásalapú gazdaság, a gazdasági versenyképesség alapfeltételévé vált. Ez – különösen a nehézségekkel küzdő térségekben – nem lehet spontán folyamat, hanem tudatos felkészülést, határozott stratégiát igényel. Nógrád megye 1998-ban elkészült Területfejlesztési Koncepciója hosszú távra meghatározta a megye fő fejlesztési célkitűzéseit. A megfogalmazott 12 cél közül hat érinti közvetve vagy közvetlenül a megyei innováció kérdéskörét, illetve közvetve jelent hatást a megye innovációs potenciáljára. Különös jelentősége van annak, hogy a gazdasági stabilitás megteremtésének, a versenyképesség fokozásának alapvető feltételeként már ekkor megfogalmazódott az innováció-orientált, fejlett technológiák alkalmazását célzó beruházások fontossága, a K+F tevékenység növelése, a kis- és középvállalkozások (KKV) erősítése. Mindezen célok megvalósíthatóságát a humánerőforrás, a képzés fejlesztésén, az innováció orientált, a K+F tevékenység iránt fogékony, magasabb szellemi tevékenységre képes munkaerő megteremtése, megőrzése és fejlesztése révén tartotta megvalósíthatónak a koncepció. Az átfogó stratégiai célkitűzés és az operatív célok megvalósítását a következő prioritások és intézkedések rendszerén keresztül határozta meg: A KKV-k működési feltételeinek javítása. Termék- és technológiafejlesztés. Az innovációs kultúra színvonalának emelése. Az innovációs infrastruktúra fejlesztése.
67/134
Javasolt intézkedések: Korszerű termékfejlesztési módszerek bemutatása és terjesztése. Technológiai központok létrehozása közösségi segítséggel. Technológiai információs rendszerek működtetésének segítése. A magasabb, illetve kvalifikált tudást képviselő humán erőforrás termelésbe történő bevonásának ösztönzése. A meglévő tapasztalatok („best practice”) szintetizálása és megismertetése a KKV-kal. Tanácsadási és oktatási projektek szervezésének támogatása. „Benchmarking” módszerek terjesztése. A minőségi szemlélet és a korszerű vezetési módszerek terjesztése. Az eddigi támogatási módszerek értékelésének elősegítése. Az innováció széleskörű kommunikációja. A publikációs tevékenység ösztönzése, támogatása. Vállalkozásbarát környezet kialakításának elősegítése. A KKV-k menedzsmentjei vállalkozási ismereteinek bővítését szolgáló oktatás szorgalmazása. A K+F+I napi gyakorlati tapasztalatai a vállalkozói szférában Nógrád megyében jellemző – nincs ez lényegesen másként más térségekben sem –, hogy a KKV-k többsége olcsó bérmunkát végez, vagy alacsony hozzáadott értékű végterméket állít elő. Igen kevés az új, európai viszonylatban – a világpiacról nem is beszélve – is korszerű, verseny- és piacképes termék. Evidencia: amennyiben megyénk vállalkozásai fenn kívánnak maradni az EU csatlakozással felerősödött piaci versenyben, lényegesen több, új, és korszerűbb terméket kell kifejleszteniük, illetve a piacra „dobniuk”. Nógrád megyében azonban a jobbára alultőkésített, fennmaradásukért naponta megküzdő KKV-k magukra hagyva erre soha nem lesznek képesek, ez irányú tevékenységüket – tehát a termék- és technológiafejlesztést – ösztönözni és támogatni kell. Ugyanakkor az már inkább Nógrád megyei sajátosságnak tűnik, de legalábbis több megyei KKV-nál tapasztalható, hogy az objektív nehézségeken kívül olyan szubjektív sajátosságok is megjelennek, amelyek nemhogy a fejlődés gátjai, de a gyakran a talpon maradás akadályai is lehetnek. Ez a „szubjektum” a belső elégedetlenség, valamiféle jó értelemben vett nyughatatlanság, amely nélkül a piacnak nincs informatív hatása. Mert a piac impulzusokat és információkat mindig nyújt, de ehhez fogadókészségre van szükség. Ennek óriási szerepe lenne éppen a termék- és technológiakorszerűsítésnél. Vagy éppen költségelemzésnél, amellyel vizsgálható lenne a versenyhátrány, vagy éppen versenyelőny. Önértékelés, szakmai alázat nélkül nincs fejlődés. Ezek az innovációs kultúra színvonalának alapfeltételei, amelyek csak a korszerű menedzsment sajátjai. Az is tapasztalható, hogy a létszám- és/vagy költségcsökkentési kényszer kiirtja a legértékesebb munkakultúrájú embereket. Szebb napokat is látott országos hírű ipari nagyvállalatunknál egykor 165 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott, ma ennek csak a tizedrésze. Az új, piacképes termékek hiányának számos oka van (a tőkehiány, a fejlesztési ráfordítások alacsony szintje és így tovább). Témánk aspektusából arra is rá kell mutatni, hogy a vállalkozók, a vállalkozások nem vagy nem mindig ismerik fel a folyamatos megújulás elkerülhetetlen szükségességét. Megmaradnak bevált – egyelőre talán még piacképesnek is bizonyuló, itt-ott eladható – termékeiknél.
68/134
Szakmai ismeretek, kellő felkészültség hiányában nem is törekednek technológiaváltásra, fejlesztésre. Mindez szemléleti okokra is visszavezethető, miként az is, hogy a vállalkozók többsége nem tartja kívánatosnak a társbefektetőket, jóllehet (esetleg tudja is), tőkebevonással gyorsabban valósíthatná meg fejlesztési elképzeléseit. A piac, illetve a technika gyors fejlődése, a technológiai haladás ugyanis nem várja meg, hogy a vállalkozás – folyamatosan visszatartva profitját – állandó elmaradásban akkumulálja a szükséges forrást. Sajnálatos ugyanakkor az is – ám ez már korántsem szemléleti kérdés –, hogy a hitelfelvétel ma már igen költséges forrásbevonás, különösen az uniós versenytársak lehetőségeihez képest. Méltányolható a támogatási lehetőségektől való tartózkodás is, amelynek egyik oka a kihelyezett összegek túlbiztosítására való törekvés miatt kialakult bürokratikus eljárásrend. Gyakran tapasztalható, hogy a pályázati lehetőségek a fejlesztéseknek csupán egy-egy fázisát támogatják. Nincs meg a kontinuitás időben sem, hiszen a rendszerváltás után kialakult váltó-gazdaságban a támogatási célok és feltételrendszerek is kormányzati ciklusonként változnak – jelentős mértékben. A „spin-off” vállalkozások létrejöttének, illetve fejlesztési projektek indításának gátja a magvető tőke hiánya a magyar tőkepiacon, amely tipikusan ezen nagy kockázatú, de jó esélyeket is magában foglaló termékfejlesztési projektek finanszírozására lenne hívatott. Természetesen nem Nógrád megye sajátja az, hogy kisvállalkozásaink többsége saját szűkös forrásaiból próbál gazdálkodni és fejleszteni, így fejlődésük a piaci lehetőségek szintje alatt marad. Közismert: a sikeres termékfejlesztéshez nem csak pénzügyi források szükségeltetnek, de tudás és információ is kell. Ezért a „korszerű termékfejlesztési módszerek bemutatása és terjesztése” intézkedés keretében fejleszteni javasoljuk az innovációs- pályázati- és technológiamenedzsment képességeket. E folyamatban kiemelkedő szerepet játszhatnak a hatékonyan működő tanácsadó szervezetek, a termékfejlesztési konzorciumok, egyesületek, technológiai központok. A korszerű technológiai ismeretek csak lassan és kismértékben jutnak el a KKV-hoz, közülük saját korlátaik mögül csak meglehetősen kevesen ismerik fel a technológiai lehetőségeket. Határozott véleményünk, hogy ezeket az ismerteket közkinccsé kell tenni, terjeszteni és propagálni, divatos kifejezéssel élve: kommunikálni kell számukra. Ezzel felkelthető az érdeklődés, mozgósítható, mobilizálható a szunnyadozó tenni akarás, a rejtőző aktivitás is. Jó esetben generálható a KKV-k technológiafejlesztés iránti latens igénye. Nagyon kevés szervezet foglalkozik – az is többnyire csak érintőlegesen – technológiatranszfer szervezéssel. Azon szervezetek, társaságok, amelyek egyáltalán tevékenykednek ezen a területen – kormányzati és uniós támogatásokat is élvezve – meglehetősen alacsony hatékonysággal működnek. Másokhoz hasonlóan azt gondoljuk, lényeges előrelépésre lenne szükség ezen a területen is. Elvárások a Károly Róbert Főiskolától A főiskola, mint tudományos intézmény a birtokában lévő tudásanyaggal meghatározó, kisugárzó szerepet tölthet és tölt be a gazdaság szereplői stabilitásában, fejlődésében, a fentiekben leírt, bemutatott kedvezőtlen jelenségek megváltoztatásában. Természetesen ehhez a helyi – gazdaságot befolyásolni tudó – szervezetek, intézmények hatékony és közvetlen közreműködése szükséges.
69/134
Igényeljük, hogy létrejöjjön egy olyan információs csatorna, tudástranszfer, melynek révén a főiskola kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységének eredményeit megismerhessük, direkt vagy indirekt módon a vállalkozások részére eljuttathassuk. Alapítványunk alapvető küldetése, az alapítók részéről joggal elvárt igény, hogy ebben a közös tevékenységben közreműködjünk. Céljaink és törekvéseink egybeesnek, kapcsolatrendszerünk segíti céljaink megvalósítását.
70/134
POSZTEREK
71/134
A LOKALIZÁCIÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI KEY FACTORS OF LOCALIZATION Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár, igazgató, Kutató Fejlesztő Központ, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Összefoglalás Korunk polgára három erő hatókörében él. Ezek: a globalizáció, az állam és a lokalizáció. Az egészséges társadalmat a három erő dinamikus egyensúlya jellemzi, de napjainkban a globalizáció olyan túlsúlyra jutott, hogy az veszélyezteti a fenntartható társadalmi fejlődést. Az államnak és a lokalizáció erőinek kell helyrebillentenie ezt a megbontott egyensúlyt. A helyi erők újraélesztése nemcsak a harmonikusabb társadalmi életet teszi lehetővé, de ahhoz is hozzájárul, hogy fenntarthatóvá váljék hazánk fejlődése. Ebben kulcstényezők a helyi élelmiszer termelés-fogyasztás, helyi megújuló energia termelés-fogyasztás és az ezekre alapozott turizmus. Kulcsszavak: globalizáció, állam, lokalizáció, helyi gazdaság, helyi társadalom, helyi élelmiszer termelés-fogyasztás, helyi megújuló energia termelés-fogyasztás, turizmus, szociális gazdaság Summary Today’s people live under the influence of three main forces: globalization, the state and localization. Ideally, the balance between them should secure the balance of the society, but these days, globalization has gained dominancy, endangering the sustainability of the whole society. Restoring the balance is up to the state and local powers. Reviving local powers is not only important for achieving a more harmonious society, but also plays a vital role in making Hungary’s development sustainable. The key factors in this field are the production and consumption of local foodstuffs, renewable energies and local tourism based on them. Keywords: globalization, state, localization, local economy, local society, local food production and consumption, renewable energies, tourism, social economy
72/134
A következő ábrán mutatjuk be a lokalizáció legfontosabb tényezőit. 1. ábra
A lokalizáció legfontosabb tényezői Élelmiszer és víz önrendelkezés
Helyi tulajdonú közművek
Energia önellátás
Helyi tulajdonú hulladék gazdálkodás
Helyi pénz
Infokommunikációs önrendelkezés
A lokalizáció legfontosabb tényezői • Helyi gazdaság • Helyi társadalom • Oktatás, képzés • Foglalkoztatás • Lakhatás • Egészségügy • Biztonság • Helyi közösségi élet
Deprofesszionalizálás, dematerializálás
Közös eszköz használat (traktor,autó)
Helyi felelősség a szegényekért, a hátrányos helyzetűekért és a környezetért
Hálózati gazdaság
Helyi tulajdon túlsúlya
Szociális gazdaság
Versenygazdaság
A pénzügyi és gazdasági globalizációra adott válaszként a civil társadalom fontos szektorai, amelyek meg vannak győződve a folyamat káros hatásáról, világmozgalmat indítottak el azért, hogy a globalizációt emberségesebbé tegyék. A nemzetközi mozgalom szakszervezeteket, a kormányzaton kívüli környezetvédelmi szervezeteket, politikusokat, emberi jogi aktivistákat, tudósokat, női egyesületeket gyűjt magába; azokat az intézményeket és egyéneket, akik tiltakoznak a gazdasági globalizáció fő motorja a neoliberalizmus, a tőke működését normalizáló szabályok figyelmen kívül hagyása és a stratégiai nemzeti javak privatizációja/kiárusítása ellen. A Társadalmi Világfórum Porto Alegrében, Brazíliában 2001-ben tartott gyűlést, párhuzamosan a Gazdasági Világfórum Davosban, Svájcban megrendezett gyűlésével, és lehetőséget adott a civil társadalmi szervezetekből érkezett delegációk ezreinek, hogy elemezzék a globalizáció kérdéseit és következményeit, és hogy tanulmányozzák az alternatívákat. A Lehetséges egy másik világ jelmondat mellett a megvitatott számos kérdés között szerepelt a Kereskedelmi Világszervezet megreformálása, az emberi jogok védelme; különösen a gazdasági, szociális és környezettel kapcsolatos jogok. A '90-es években Londonból indult ki a lokalizáció Colin Hines nevével fémjelzett mozgalma, mely az általa írt Globális Kiáltványban foglalja össze törekvéseit. A lokalizáció nem a mai globális gazdasági rendszer teljes lerombolását, hanem annak fokozatos, de gyökeres átalakítását jelenti. A deklarációk szintjén még a Világbank, az Európai Unió és a felelősebben viselkedő multinacionális cégek is egyetértenek abban, hogy a globális gazdaság játékszabályait szigorítani kell. Ez pedig nem jelenthet mást, mint a spekulatív tőkemozgások csillapítását, és a tevékenységüket a szociális és környezeti kizsákmányolásra, az elnyomó rezsimekkel való együttműködésre és a helyi lakosok érdekeinek semmibevételére alapozó multik megrendszabályozását. A lokalizáció azonban a mai folyamatok kiigazításánál többet: éles irányváltást jelent, egy olyan új gazdaságszerveződési módot, amelyben a társadalmi és ökológiai szempontok fontosabbak a piaci terjeszkedésnél és a profitnál. 73/134
A globális gazdaság jelenlegi "hatékonysága" ugyanis nagyrészt nem társadalmi, hanem vállalati szintű többlethasznot hoz: elsősorban a szociális és környezeti költségekkel való spórolás teszi kifizetődővé a térben "szétterülő" termelést és a távolsági szállításokat. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi monopóliumok termelési költségeik jelentős részét a társadalomra terhelik azáltal, hogy nem (ők) hozzák helyre az általuk előidézett társadalmi és környezeti kárt. Munkánk terjedelmi korlátja miatt csak arra van mód, hogy a lokalizáció tényezői közül a helyi gazdasággal és a szociális gazdasággal kapcsolatban tegyünk néhány észrevételt. A helyi gazdaság a gazdaságnak azt a legalsó működési szintjét jelenti, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. A gazdaságnak ez a típusa egyszerre tradicionális, mert a világ számos pontján máig létezik, – így bizonyította életképességét –, és újszerű, mert egyre inkább újra felfedezik, mint a fogyasztói társadalom alternatíváját, illetve a gazdasági nehézségekkel küzdő térségek fejlesztésének egyik eszközét. Egészen a modern korig mindenhol szinte csak helyi gazdaság volt, amely helyenként, ha a település elhelyezkedése vagy előállított termékei lehetővé tették, bekapcsolódott a nagytérségi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomba. Minden térségnek volt egy városa, ahol főként a helyi gazdaság forgalma bonyolódott, mindez áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel. A gazdaságot alapvetően a helyi viszonyok határozták meg, nem volt jellemző az áruk nagy távolságra való szállítása, a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térbeli elkülönülése. Fokozott mértékben jellemző volt az önellátás is, vidéken az emberek élelmiszerszükségletük jelentős részét maguk állították elő. Ez a helyi piac „helyi mezőgazdasági termelőket, kézműves mestereket, kisiparosokat, kiskereskedőket” igényelt, így biztosította a foglalkoztatást. A helyi gazdasági erővisszaszerzés tényezőit mutatjuk be a következő ábrán. 2. ábra
A helyi gazdasági erővisszaszerzés tényezői A HELYI GAZDASÁGI ERŐ VISSZASZERZÉSE 1. Távfűtés, távhűtés megújuló helyi energiával 2. Víz, szennyvíz cég helyi tulajdon 3. Kommunális hulladékkezelés 4. Kommunikációs hálózat – elektromos hálózattal együtt – helyi tulajdonban 5. Élelmiszertermelés, helyi feldolgozás, helyi felhasználás, értékesítés 6. Szociális gazdaság (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) 7. Zöldenergia termelés, helyi felhasználás, értékesítés 8. Helyi iparok és szolgáltatások, helyi pénz
74/134
A helyi gazdaság fellendítésének, fejlesztésének tehát napjainkban is kiemelkedő jelentősége van. Számos előny – köztük környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi szempontok – indokolják a versenyképes helyi gazdaság megteremtését. 3. ábra
A helyi gazdaságfejlesztés területei A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS TERÜLETEI
Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése
Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése
Helyi „pénz” – cserekörök, pénzhelyettesítő eszközök
Fenntartható vidéki turizmus
Helyi megújuló energia, autonóm kisközösségi energiaellátás
Szociális gazdaság
Munkánk terjedelmi korlátja miatt itt most csak a szociális gazdasággal, valamint a helyi megújuló energiával, autonóm kisközösségi energiaellátással foglalkozunk, mert ha ennek a sajátosságai érvényesülnek az jelentős vidéki erőforrásokat szabadít fel és különösen a zöldenergia termelés és felhasználás terén tehet szert komoly jelentőségre. 1. kép
Falusi turizmus
Forrás: archiv.magyarszo.com
2. kép
Helyi pénz
Forrás: avarositanya.hu
Irodalomjegyzék: Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energia – kitörési lehetőség a szegénységből. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 292p. ISBN 978-963-9935-54-9 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 75/134
ZÖLDENERGIA HORDOZÓK TERMÉSZETES SZÁRADÁSI ÉS ENERGETIKAI VIZSGÁLATA NATURAL DRYING AND ENERGETIC EXAMINATION OF GREEN ENERGY SOURCES Ivády Imréné1_ Holló Ervin1 Tóvári Péter2 – Szabó István2 – Kocsis László2 Ivády Judit3 1 Károly Róbert Főiskola 2 VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 3 Károly Róbert Nonprofit Kft.
Összefoglaló A biomassza hasznosításának egyik legfontosabb energetikai és technológiai jellemzője a nedvességtartalom és a hozzá kapcsolódó szárítástechnológia. A versenyképes és fenntartható biomassza hasznosítás technológiájának biztosításához ki kell dolgozni a hazai zöldenergia hordozók költség hatékony, természetes szárítástechnológiai tervét. Kulcsszavak: biomassza, szárítástechnológia, zöldenergia Summary The most important energy and technology parameter of the utilization of biomass the moisture content and related drying technology. For fulfilments of competitive and sustainable utilization of biomass technology a cost effective plant of naturally drying based technology of domestic greenenergy sources must be developed. Keywords: biomass, drying technology, green energy Célkitűzés A ZÖLDLÁNG projekt keretében egy komplex energetikai projekt kerül megvalósításra, melynek egyik eleme a zöldenergia hordozók energetikai vizsgálata. Az energiahordozók minősége nagyban befolyásolja az energetikai rendszerek hatásfokát és azok környezeti hatásait. Ennek megfelelően nem mindegy, hogy az alkalmazott tüzelőanyagok milyen minőségűek. A minőség természetesen nem csak környezeti és műszaki-energetikai szempontokból fontos, hanem gazdaságossági szempontból is. A termesztéstechnológiai, műszaki-energetikai és a környezeti jellemzőket, azok hatásait már sok kutatási programban vizsgálták, elemezték, s számos hazai és nemzetközi eredmény megtalálható a szakirodalmakban, azonban ezen bioenergia hordozók lokálisan eltérő technológiákat követelnek, termesztési eredményeik eltérők, így minőségük és energetikai tulajdonságaik is. 76/134
A projekt során elsődleges célunk a természetes szárítás, illetve száradás folyamatának monitoringozása, az optimális tárolási módok kidolgozása és a technológiai eljárásokba történő integrálása. Anyag és módszer A kutatási modell elkésztésének lépései: 1. az alapanyag szortiment kiválasztása 2. a mintafák összeállítása, a megjelenési formák és tárolási módok alapján 3. az időterv összeállítása a technológiai szempontok figyelembevételével 4. mintavételi és vizsgálati tervek elkészítése 5. a monitoring rendszer kialakítása. Az alapanyag szortiment kiválasztása mezőgazdasági és energetikai szempontok alapján történt. Egy széles vertikumot felölelő lágyszárú és fásszárú alapanyagok kerültek kiválasztásra, melyeket további osztályozással megjelenési és feldolgozási állapotuk szerint vontunk vizsgálatba. Így tehát a mintafa elemei között megtalálható rönk, bála, apríték formában a fásszárú és lágyszárú biomassza anyagok. A tárolási módok pedig a prizmás, kazlas, rakatos elrendezés talajon, betonon, fedett szín alatt. A minták időterve a betakarítás technológiákhoz illesztve került meghatározásra, így a faapríték és rönkfák vizsgálata a téli hónapok végén, míg a lágyszárúak a nyárvégi és ősz eleji időpontokban kerülnek vizsgálatra. A mintavételi tervek összeállítása és meghatározása két szempont szerint került kialakításra: 1. szempont: a vizsgálati minták száradási jelleggörbéinek felvétele 2. szempont: a vizsgálati minták minőségi változásának nyomon követése a nedvességtartalom csökkenés függvényében Az első esetben sűrű mintavételek történnek, melyben a halmazok folyamatos nedvességtartalom mérése történik meg, fizikai mintavétel nélkül, míg a második esetben fizikai mintavétel történik laboratóriumi vizsgálatok céljából. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek a minőségi paraméterek analízisére, azaz a - nedvességtartalom mérésére, - a fűtőérték meghatározására, - a CHNS analízisre. Eredmények A kutatási modell első mérési sorozata a szabadban elhelyezett, szalma bála vizsgálata. A vizsgálat során egyedi bála mintákat képeztünk annak érdekében, hogy modellezni tudjuk a bálák eltüzelése előtti átmeneti helyszíni tárolását, s ezen keresztül a bálák rövidtávú nedvesség változását vizsgáltuk a környezeti hatások függvényében. A környezeti hatásoknak kitett bálatárolási kísérletek során hengeres kukoricaszár bálát és nagy szögletes szalma bálát vizsgáltunk. A tárolási kísérletek során a hengeres bála esetében a bála függőleges szimmetria tengelye mentén a bála felső és alsó rétegeiben 5 cm-re külső palásttól valamint a bála középpontjában végeztük a nedvességtartalom és hőmérsékletmérést. (1. ábra) A nagy szögletes bála esetében 2 db bálát helyeztünk egymásra. A bála nedvességtartalom és hőmérséklet mérését a felső bála függőleges szimmetria tengelye mentén a bála felső és alsó 10 cm-es rétegeiben valamint középen végeztük. (1. ábra) 77/134
1. ábra
Mérési pontok helyei az egyes báláknál
A hengeres kukoricaszár bála tárolási vizsgálata során az összesen 103 mm-nyi természetes csapadékkal nedvesített kukoricaszár bála palástjától mért felső 5 cm-es távolságban valamivel több, mint 24 órás, illetve időkésleltetéssel és csak nagyon kismértékben volt kimutatható a nedvesedés hatása. Csapadékmentes időszakban megfigyelhető, hogy a bála palástjától 5 cm-re lévő távolságban késleltetve figyelhető meg a nedvességtartalom csökkenés. Egy újabb 18 mm csapadékot kapott a bála a tízedik napon, ennek következtében csak 2 napos késleltetéssel emelkedett a nedvességtartalom közel 15%-kal. 2. ábra
Kukoricaszár bála nedvességtartalmának változása Kukoricaszár bála nedvesség alakulása 80 70 60 Csapadék
[mm,°C, %]
50
Levegő Páratartalma Levegő hőmérséklete
40
Nedvesség 5cm Nedvesség bálaközép
30
Nedvesség bála alja
20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
idő [nap]
A bála közepe az ideálisnak mondható 13%-os nedvesség tartalom környékén szóródik, rövid időintervallumban nem tud átnedvesedni jelentősen. A bála alsó rétegében a nedvességtartalom folyamatos növekedése figyelhető meg a csapadék hatására, de az ezt követő időszakban lassan, de folyamatosan csökken csapadékmentes időszakban. 78/134
A szalmabála tárolási vizsgálata során az első nap leesett 18 mm-nyi csapadék hatására a szalma bála a 10 cm-es rétegében bő kétnapos időkésleltetéssel nedvesedett. Az ezt követő napokban további csapadékot nem kapott egészen a hatodik napig. Ebben az időintervallumban megfigyelhető volt, hogy a 10 cm-es rétegben mintegy 10%-kal csökkent a nedvesség. 3. ábra
Szalmabála nedvességtartalmának változása Szalmabála nedvesség alakulása
80 70
[mm,°C, %]
60
Levegő Páratartalma
50
Levegő őmérséklete Csapadék
40
Nedvesség felső 10 cm
30
Nedvesség bála fele Nedvesség alsó 10cm
20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
idő [nap]
A bála középrészének nedvességtartalma mintegy 15-25% között ingadozott, míg az alsó része ennél még alacsonyabb érték körül volt. A bála tömegének ez a része teszi ki jelentősebb hányadot, így az energetikai célú hasznosításhoz megfelelő a nedvességtartalom. A környezeti hőmérsékleteket vizsgálva, a legmelegebb 30,16°C volt, amelyhez 43,2°C tartozott a bála közepén 19%-os nedvességtartalom mellett. A legmelegebb helyen 57,55°C volt 36,9%-os nedvességtartalom mellett, amely már kedvez a termofil baktériumok elszaporodásának és a további jelentős hőemelkedésnek. Eddigi eredményeink alapján tehát megállapítható, hogy a bálás tárolási módnál, az egyedi rakatképzés esetében sem okoz jelentős minőségi romlást a tüzelőanyagban. Munkánk folytatásaként a kazlas tárolás esetében a halmazban kialakuló hőmérséklet viszonyokat kívánjuk vizsgálni, és annak hatását a száradás intenzitására. Az ültetvény, valamint az erdészeti faanyagok betakarítási időszakát követően vizsgálatba vonjuk a rönk és apríték alapanyagokat is, melyek vizsgálatát több változós tárolási változatokban végezzük és elemezzük.
79/134
PRECÍZIÓS NÖVÉNYVÉDELEM MAKROGAZDASÁGI HATÁSAI MACROECONOMIC EFFECTS OF PRECISION PLANT PROTECTION Dr. Takácsné dr. habil György Katalin egyetemi docens, Károly Róbert Főiskola, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
A mezőgazdaság műszaki fejlesztése lehetőséget nyújt a korszerű technológiák széles körű alkalmazására. A precíziós növényvédelem, amely egyben a fenntarthatóság kritériumai érvényesítését is szolgálja, érdemi vegyszermegtakarítást eredményez. Modellszámítás segítségével vizsgáltam a lehetséges megtakarítás közgazdasági összefüggéseit makrogazdasági szinten. Az EU-25-ökben – optimista szcenáriót feltételezve – változatlan hozamszintet 30 ezer tonnával kevesebb növényvédő szer kijuttatásával érhető el. Ha ez a 10-35%-os hatóanyag csökkentés változatlan hozam mellett valósul meg, nemzetgazdasági szinten 10-35%-kal csökken a környezet terhelése. Ebben az esetben az egyéni és a társadalmi hasznosság egybeesik, ami a fenntarthatóságot szolgálja. Kulcsszavak: környezetterhelés csökkenés, hatóanyag megtakarítás, versenyképesség, társadalmi fenntarthatóság Advances in agricultural technology offer a wide range of modern technologies. One of these is precision pesticide use, which also serves to meet the requirements of sustainabilit, resulting in appreciable savings of chemicals. I used model calculations to look at the economic aspects of potential savings at a macro-economical level. By switching to precision farming – in an optimistic scenario –, the same yield can be achieved by 30,000 tons less pesticide (at the current dosing level) in the EU-25. If 1035% less active ingredient is used while yields remain unchanged, environmental emissions in the national economy will also be reduced by 10 to 35%. In this case, personal benefits coincide with social benefits, which is a step towards sustainability. Keywords: pesticide emission, savings, competitiveness, social sustainability. Bevezetés A műszaki fejlesztés egyik fontos pillére a kemizálás, amelynek révén a mesterséges tápanyagok, a szintetikus növényvédő szerek használata hozzájárult a növénynemesítés révén megnövelt biológiai potenciál kihasználásához. Azonban a mesterséges anyagok túlzott alkalmazása jelentős környezetterhelést eredményezett, ami már a természeti környezet és az abban élő ember egészségét veszélyezteti. Világtendencia a mezőgazdasági terület csökkenése, az úgy nevezett városi terjeszkedés – „urban-rural fringle” – révén 1980 és 2000 között Európában a beépített területek 20%-kal, a közlekedési hálózatok területe 6%-kal nőtt, míg a lakosok száma csak 8%-kal emelkedett. Az innovációs folyamatok a mezőgazdaságban is megteremtik azokat a technológiai eljárásokat, amelyekkel a természeti erőforrások állapota nem romlik tovább, megőrizhetők és egyben gazdaságos termelés is folytatható. 80/134
A mezőgazdasági kutatás és fejlesztés új paradigmája három tényező kölcsönhatására épül: ökológiai fenntarthatóságra, a gazdasági hatékonysággal párosuló esélyegyenlőségre, valamint a kormányzati és nem-kormányzati szektorok kölcsönös segítőkészségére, hogy javítsák a gazdálkodó rendszerek teljesítményét és jövedelmezőségét. (Caffey et al., 2001; Bongiovanni – Lowenberg-DeBoer, 2004; Csete, 2010) 1-2. kép Gyommentes napraforgó állomány
Gyommentes őszi búza állomány
A precíziós gazdálkodás olyan új gazdálkodási stratégiát jelent a növénytermelésben, amely lehetővé teszi a termelő számára a mikro-termőhely sajátosságainak megfeleltetett technológia megvalósítását, elsődlegesen a kemikália felhasználás vonatkozásában. Mindez, a környezet kisebb mértékű terhelése mellett, a termelő számára gazdaságosabb termelési lehetőséget is biztosít(hat). Több szerző vizsgálta a precíziós növénytermelés termelői jövedelemre gyakorolt hatását és egybehangzóan arra az eredményre jutottak, hogy van gazdasági realitása ennek a technológiának. (Barroso et al., 2004; Swinton, 2005; Takácsné György, 2003; Székely – Kovács, 2006; Lencsés, 2009) Alkalmazása szemléletváltást igényel a mezőgazdasági üzemek humán erőforrásától, különösen vezetőitől. Az áttérést számos tényező motiválja: költséghatékonyságra való törekvés, környezettudatosság erősödése, versenyképesség növelése. Azonban a precíziós növénytermelés széles körű gyakorlati elterjedése még várat magára. A folyamatot lassítja az, hogy saját beruházás esetén a 200-250 hektár precíziós technológiával művelt terület mellett a megtérülési idő öt év feletti, a szükséges szaktudás, menedzsment ismeretek is hiánya is gátló tényező. (Takácsné György, 2003; Lencsés, 2008; Kalmár, 2009) Az átállás meghatározott üzemméret felett saját beruházásra alapozva történhet, kiegészülve tanácsadási szolgáltatások igénybevételével, míg kisebb méretű üzemekben a technológia szolgáltatáskénti igénybevételével, vagy közös géphasználati formák alkalmazásával valósítható meg. (Takács, 2000; Takács, 2008; Pecze, 2009; Takács – Baranyai, 2010) Anyag és módszer A kutatás célja a precíziós növényvédelemre történő átállás potenciális növényvédő szer hatóanyag megtakarítás modellezése volt az EU-25 szintjén. A tagállamok növénytermelő és vegyes gazdálkodási profilú gazdaságaira vonatkozó statisztikai adatok a EUROSTAT, a vegyszerhasználatra vonatkozó adatok az OECD adatbázisából kerültek felhasználásra. A termelési irány szűkítése után 456 ezer 16 ESU feletti mérettel jellemezhető üzem képezte a számítások alapját, az általuk lefedett terület 21,4 millió hektár. 81/134
A szcenárió vizsgálat során az áttérést választó üzemek aránya 15-25-40% volt, pesszimista, közömbös és optimista szcenáriók esetén, míg a megtakarítás növényvédő szer esetében 25-35-50% anyag megtakarítást jelent. Vizsgáltam a hatóanyag megtakarítás mellett a költségekre gyakorolt hatást is, feltételezve, hogy a termelési költségekben bekövetkező csökkenés egyben a versenyképességre is hatást gyakorol. Eredmények A precíziós technológiára történő átállás költségmegtakarításának modellezésekor megállapítottam, hogy a precíziós növényvédelem széleskörű elterjedése az EU-25-ök szintjén a növényvédő szer költségekben ez a megtakarítás 1674,1 – 3348,1 M EUR A precíziós növényvédelem előnye egyrészt abból adódik, hogy amennyiben azon terület aránya magas, ahol elhagyható a növényvédelmi kezelés – függően a terület adott kártevő szervezettel való fertőzöttségétől és annak heterogenitásától – a foltkezelések valós anyagmegtakarítást eredményeznek. Az EU-25-ök szintjén a peszticid megtakarítás becsült mértéke 5,7-11,4 ezer tonna, amennyiben az üzemek 15%-a áll át, 9,5-13,1 ezer tonna a 25%-os átállásnál, míg a legkedvezőbb esetben 15,2-30,4 ezer tonna a megtakarítás. Figyelembe véve a mezőgazdasági termelés szerepét az élelmiszerbiztonság megteremtésében ez a mennyiség nem elhanyagolható, amikor magának a precíziós technológiának az összetett hatását értékeljük. Magyarország vonatkozásában a precíziós növényvédelemre való áttérés ágazati szinten a növényvédő szer felhasználásban 140-275 tonna megtakarítást jelent az üzemek 15%-os átállása esetén, 25%-os átállás mellett 230-585 tonnát, 40%-os átállásnál pedig 470-940 tonnát. Mindez azért jelentős, mert így változatlan növényvédelmi hatás mellett jóval kisebb környezetterhelést jelent a precíziós növényvédelem alkalmazása. 1. táblázat.
Ország Dánia Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Németország EU-25
Növényvédő szer költség megtakarítás 16-100 ESU üzemcsoport 35% 50% 25% 18,272 25,580 36,543
(M.e.: millió euró) >100 ESU üzemcsoport 25% 35% 50% 19,127 26,778 38,254
127,923
179,092
255,845
139,921
195,889
279,841
252,736 10,262 45,923 24,565 200,123 854,073
353,830 14,367 64,292 34,392 280,173 1 195,702
505,471 20,524 91,846 49,131 400,247 1 708,146
239,276 26,884 31,010 22,043 191,189 820,023
334,987 37,637 43,414 30,860 267,665 1 148,032
478,552 53,767 62,020 44,085 382,379 1 640,046
Forrás: FADN adatbázis alapján, saját szerkesztés A fent bemutatott makroszintű modellszámítások alátámasztják, hogy a precíziós növénytermelés környezetterhelés csökkentésben betölthető szerepe – a mezőgazdasági műszaki fejlesztés többi eleme mellett – meghatározó jelentőséggel bír. A növényvédő szer felhasználás csökkentésében nagyobb jelentősége van a precíziós gazdálkodásra való átállásnak. Üzemi szinten a célzott kijuttatásnak betudhatóan, változatlan hozamot feltételezve, a realizált anyagmegtakarítás az anyagköltség csökkenését eredményezi. Ez a korábban kijuttatott növényvédő szer (aktív hatóanyagban mért) mennyiségnek 8-10%-a. A növényvédő szer megtakarítás a költségmegtakarítás mellett a versenyképességre is hatást gyakorol, ugyanakkor jelentősége a környezetterhelés csökkentésében is fontos. Ebben az esetben az egyéni és a társadalmi hasznosság egybeesik, ami a fenntarthatóságot szolgálja. 82/134
Következtetések, javaslatok Véleményem szerint a fenntartható mezőgazdaságban a fejlett mezőgazdaságú országokban kiemelt helyet kell, hogy kapjon a precíziós gazdálkodás. Azonban ezzel kapcsolatban is meg kell vizsgálni, milyen feltételrendszer mellett jelent közgazdasági értelemben is valós alternatívát. A precíziós növénytermesztés megfelelő méret, termelési intenzitás mellett olyan valós, környezettudatos gazdálkodói stratégia, amellyel megtermelhető az a jövedelem, ami a legalább az egyszerű újratermelés közgazdasági feltételeit biztosítja. Kockázatát eltérő mértékben befolyásolják az input/output árak, azok egymáshoz képest bekövetkező változása, a gazdálkodói méret (saját beruházású eszközök vagy idegen szolgáltatás igénybevétele), termelési szerkezet (növényfajok, azok aránya), a precíziós gazdálkodás célja (heterogén – homogén hozam), a területek heterogenitása (tápanyag ellátottság, gyomborítottság), szakértelem (precizitás és hajlandóság). A precíziós technológia alkalmazását a közgazdasági érvek mellett más tényezők is indokolhatják, elsődlegesen a környezetterhelés csökkentésében betöltött szerepére utalok itt. Források (1) Barroso, J. – Fernandez-Quintanilla, C. – Maxwell, B. D. – Rew, L. J. (2004): Simulating the effects of weed spatial pattern and resolution of mapping and spraying on economics of site-specific management. Weed Research. 44. (6) 460-468 p. (2) Bongiovanni, R. – Lowengerg-DeBoer, J. (2004): Precision agriculture and sustainability. Kluver Academic Publisher. Precision Agriculture. 5. 359-387 p. (3) Caffey, R. H. – Kazmierczak, R. F. – Avault, J. W. (2001): Incorporating multiple stakeholder goals into the development and use of sustainable index: Consensus indicators of aquaculture sustainability. Department of AgEcon and Agribusiness of Louisiana State University. U.S.A. Staff Paper. 8. 40 p. (4) Csete L. (2010): Kihívás: a fenntarthatóság megvalósítása vidéken. Gazdálkodás. 54. (2). 148-159 pp. (5) Kalmár S. (2009): A precíziós gazdálkodás terjedésének vizsgálata. Gazdálkodás. 53. (6) 609-611 p. (6) Lencsés E. (2008): A precíziós gazdálkodás ökonómiai értékelése. Bulletin of the Szent István University. Special Issue. I. 261-271 pp. (7) Lencsés E. (2009): Advantages and disadvantages of precision farming technology from economic aspect. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists. XI. (6) 83-88. pp. (8) Pecze Zs. (2009): Precíziós gazdálkodási rendszer. IKR Magazin, Bábolna, 2009 nyár, 29. p. (9) Swinton, S. M. (2005): Economics of site specific weed management. Weed Science 53. (2) 259-263 p. (10) Székely Cs. – Kovács A. (2006): A precíziós gazdálkodás hatása a növényvédelem költségeire. In Növényvédő szer használat csökkentés gazdasági hatásai. (Szerk: Takácsné György K.) Szent István Egyetemi Kiadó. 63-70 p. (11) Takács I. (2000): Gépkör – jó alternatíva? Gazdálkodás 44. (4) 44-55 p. (12) Takács I. (2008): Longitudinal analysis of changing partial efficiency of assets in the EU agriculture at the beginning of the new 21st century. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists. 10. (5). 149-154. pp. (13) Takács I. – Baranyai Zs. (2010): A bizalom és függőség szerepe a családi gazdaságok együttműködésében végzett gépi munkákban. Gazdálkodás 54. (7) 740749 p. (14) Takácsné György K. (2003) Precíziós növényvédelem, mint alternatív gazdálkodási stratégia. Gazdálkodás. XLVII. évf. 3. sz. 18-24 pp. 83/134
SZOCIÁLIS GAZDASÁG SOCIAL ECONOMY Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Dr. Maga György2 c. egyetemi tanár, igazgató, Károly Róbert Főiskola Kutató, Fejlesztő Központ 2 egyetemi docens, Nyitrai Agrártudományi Egyetem
1
Összefoglalás A versenygazdaság, vagyis az üzleti magánszektor és a közszféra mellet egyre fontosabb szerepet kap a szociális gazdaság, amelynek főként gazdasági dekonjunktúra idején növekszik a szerepe. Részben a szociális gazdaságban kell megteremteni az alacsony iskolai végzettségűek, a tartós munkanélküliek, az elhelyezkedési nehézségekkel küszködő pályakezdők, az idős és fogyatékkal élő emberek sorsának könnyítését, foglalkoztatását. Kulcsszavak: versenygazdaság, közszféra, szociális gazdaság, piac, közérdek, önkéntes szervezetek
Summary In today’s economic recession, social economy is gaining more space beside competitive economy (private and public business sectors). Social economy should provide employment opportunities –or other solutions - for people with lower education, for the long-term unemployed or unemployed graduates, for the elderly and the disabled. Keywords: competitive economy, public sector, social economy, market, common interest, voluntary organisations Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának állásfoglalása szerint a szociális gazdaság olyan sajátos gazdasági szektor, ami termelő, kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységét nonprofit gazdálkodási formában, piaci körülmények között (azaz ellenérték fejében) végzi. Tevékenysége kielégítetlen helyi szükségletekre irányul, erre érvényes közhasznú minősítéssel rendelkezik, felvállalja, hogy meghatározott idő után önfinanszírozóvá, fenntarthatóvá váljon. Célja a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése munkaerő-piaci integrációval, új munkahely teremtésével, legális jövedelem biztosításával. A cél elérése biztosítja a nem bejelentett és ingyen végzett munkák formalizálását, a munka és családi kötelezettségek összekapcsolódását, szociális és jogi védettséget biztosít az érintettek számára.
84/134
Frey Mária (2006) A szociális gazdaság és a nonprofit szektor című előadásában a szociális gazdaságnak egy tágabb és egy szűkebb értelmezése jelenik meg. Tágabb értelmezésben a szociális gazdaság egyben „szolidáris gazdaság”-ot is jelent. Az erőforrások hasznosításának olyan új módszere, amellyel válasz nyerhető a XXI. sz. kihívásaira, főként a társadalmi és környezeti problémákra. A szociális gazdaság szűkebb értelmezésben olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy: köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között, gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek, közérdeket szolgálnak, céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, szociális küldetésüknek alárendelten. A szociális gazdaság célcsoportjait mutatjuk be a következő ábrán. 1. ábra
A szociális gazdaság célcsoportjai A SZOCIÁLIS GAZDASÁG CÉLCSOPORTJAI Alacsony iskolai végzettségűek
Gondozási kötelezettséggel terhelt nők
Képzettség nélküli állástalanok
Idős és fogyatékkal élő emberek
Tartós munkanélküliek
Más társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő személyek
Elhelyezkedési nehézségekkel küzdő pályakezdő fiatalok
1. kép
Alacsony iskolai végzettségűek
Forrás: commmunity.hu
Álláskeresés
Forrás: hajdumegye.com 85/134
A másik oldalon a célcsoportba tartoznak a szociális gazdaság termékeinek és szolgáltatásinak fogyasztói, felhasználói. Becslések szerint a szociális gazdaság az Európai Unió magánvállalkozásainak 6-6,5%át, a foglalkoztatás 4,5-5,3%-át teszi ki. Az egyes országokban az arányok még magasabbak: Franciaországban a foglalkoztatás 29%-a, Németország 23%-a, Olaszország 25%-a valósul meg a szociális gazdaságban. Becslések szerint az Európai Unióban 6,4 millió embert foglalkoztat ez a szektor, ami 4,4%-a a teljes foglalkoztatásnak. A harmadik szektor növekedési üteme jóval magasabb, mint a teljes gazdaságé. Magyarország számára fontos tanulságul szolgál, hogy a társadalma kiegyensúlyozott voltáról ismert Németországban a foglalkoztatottaknak csaknem egynegyede a szociális gazdaságban talál munkát. A szociális gazdaság meghatározására a Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja (CIRIEC) 2007 novemberében az alábbi megfogalmazást javasolta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére: Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, melyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás nyújtása révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, és amelyek esetében minden tag egy szavazattal rendelkezik. A szociális gazdaság továbbá magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők. A gazdaságokban három különböző szektor különböztethető meg: 1. az üzleti magánszektor, amely a magántulajdonra épül és profitorientált; 2. a közszféra, amely az állami és önkormányzati tulajdonon alapszik és a köz- illetve közérdekű szolgáltatásokat nyújt; 3. a szociális gazdaság, amely a közösségi, az önkéntes és a vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magába; Némely esetben egy negyedik szektorra, az „informális szektorra” is hivatkoznak, amelyben informális cserék valósulnak meg családokon belül, illetve barátok között. A harmadik szektor három alkategóriára osztható: 1. A közösségi szektor a helyi vagy nagyobb közösségi szinten működő szervezeteket foglalja magában, általában kicsik, alultőkésítettek és működésük sokkal inkább az önkéntességtől függ, mint a fizetéstől, erőfeszítéstől. Példaként a családi gondozókat, kisközösségi szövetségeket, civil egyesületeket, kis támogató csoportokat említhetjük. 2. Az önkéntes szervezetek azok, amelyek formálisak (van alapokmányuk); függetlenek a kormányzattól és önkormányzók; non-profit módon, jelentős fokú önkéntes részvétellel működnek. Ide sorolhatók a lakóközösségek, a karitatív szervezetek, a nagy szövetségek, a nemzeti mozgalmi szervezetek. 86/134
3. A vállalkozási szektorba, elsődlegesen szociális célú üzleti vállalkozások tartoznak, amelyek többletüket elsősorban erre a célra használják fel az üzletben vagy a közösségben, mintsem hogy a tagjaik vagy tulajdonosaik profitjának maximalizálása vezérelné őket. Példák erre a termelő szövetkezetek, lakásépítő szövetkezetek, fejlesztési alapok, hitelegyesülések. A szociális gazdaságot a közösségi-, önkéntes- és szociális vállalkozási szektor gazdasági aktivitása jelenti. A gazdasági aktivitás, mint minden más gazdasági szektorban foglalkoztatást, pénzügyi tranzakciókat, vagyongazdálkodást, nyugdíjügyeket, kereskedelmet jelent. A szociális gazdaságot általában az új és innovatív megoldások megvalósításának igénye fejleszti saját tevékenységi területükön (legyen az társadalmi, gazdasági vagy környezeti jellegű) illetve tagjaik és ügyfeleik olyan igényeinek sikeres kielégítése vezérli, amelyeket a magán- és a közszféra egyaránt elégtelenül, vagy egyáltalán nem kezel. Non-profit céljainak elérése érdekében alkalmazott megoldásaival a szociális gazdaság határozott és értékes szerepet játszik egy erős, fenntartható, virágzó és befogadó társadalom felépítésében. A sikeres szociális gazdasági szervezetek jelentős szerepet játszhatnak sok kulcsfontosságú kormányzati cél megvalósulásának elősegítésében azáltal, hogy: elősegítik a termelékenység és a versenyképesség növelését; közreműködnek a szociálisan befogadó gazdaság kialakításában; lehetővé teszik az egyének és közösségek számára, hogy az arra fordított figyelemmel szűkebb környezetükért dolgozzanak; a közszolgáltatások nyújtásának új módjait megmutatják meg; elősegítik egy befogadó társadalom és egy aktív lakosság kialakulását. Irodalomjegyzék: Frey Mária (2006): A szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2007. ISBN 978-963-87190-2-7 Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 270p. ISBN 978-963-9935-18-1 Lukács Gergely S. (2010): Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 303p. ISBN 978-963-9935-55-6 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energia – kitörési lehetőség a szegénységből. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 292p. ISBN 978-963-9935-54-9 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 Lukács Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5
87/134
BIODÍZEL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK FELHASZNÁLÁSA PECSENYECSIRKÉK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN UTILISATION OF BIODIELSEL BY-PRODUCTS IN BROILER CHICKEN FEEDING Abayné Dr. Hamar Enikő¹ - Dr. Herczeg Béla2 - Tóth Ádám3 1 főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 2 főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 3 tanszéki mérnök, Károly Róbert Főiskola, Környezettudományi Intézet
Abstract The increasing usage of the by-products of the biodiesel production may gradually lower the import needs in animal breeding and in the production of goods for export. Because of its nutrient content, the rape seed granules made from the residue of the biodiesel production seem suitable for mixing them in the feed for roast chickens. A fundamental problem in the meat poultry production is its remarkable need for import protein. In case of an increased use of domestic by-products, this import need may be significantly lowered. Using one tonne of rape seed granules, an amount of feed worth about 200 Euro could be substituted. Feeding the residue to roast chickens did not cause deterioration in the taste of their meat. With a two-factor preference test, the test persons preferred the meat of the chickens fed with the feed mixed with the residue. Kulcsszavak: melléktermékek takarmányozási felhasználása, inportmegtakarítás, baromfihús termelés Keyords: by-products of the biodiesel production, meat poultry production, import protein A biodízel gyártás folyamatosan növekvő szerephez jut a világ energiatermelésében. A napraforgó és a repce olajtartalmának kinyerése után magas táplálóértékű melléktermékként marad vissza a préselvény vagy dara, amely jelentős, 10-13% olajat és 20%-ot meghaladó fehérjét tartalmaz. Ezek a melléktermékek magas tápanyagtartalmuk, és folyamatosan növekvő mennyiségük miatt perspektivikus alkotói a világ és Magyarország takarmánybázisának. A keletkező préselvény felhasználása jelentős megtérülést eredményez a biodízelgyártás során, így magának az üzemanyagnak az ára is lényegesen alacsonyabb lehet. Fontos problémája a növényi eredetű hajtóanyagok gyártásának, hogy egy határon túl az olajkinyerés már nem gazdaságos, és ezért a keletkező préselvényben 10-15% olaj marad vissza. A préselési nyomás növelését nem csak a nagyobb energiaigény gátolja, hanem az a tény is, hogy ezzel párhuzamosan romlik a kinyert olaj minősége. A keletkező melléktermék feletetése tulajdonképpen 100%ra növeli az olajhasznosítás hatásfokát. Az intenzív állattenyésztő ágazatokban (sertés, baromfi) a kiemelkedő képességekkel rendelkező hibridek energiaigényének kielégítése érdekében elterjedt a takarmányok zsírkiegészítése, ami jelentős költségekkel terheli meg 88/134
az állattartó vállalkozásokat. Ezeket a terheket alapvetően mérsékelheti a hidegen sajtolt napraforgó és repce bekeverése. Felhasználhatók ezek a melléktermékek a kérődző és vadfajok takarmányozásában is, elsősorban azokban az intenzív táplálást igénylő szakaszokban, amelyen a szaporodáshoz, tejtermeléshez kötöttek. A napraforgó és repce préselvény tápanyagtartalma alapján nagy értékű takarmánynak tekintethető. A helyettesített, „kiváltott” takarmányok alapján számított értéke meghaladja a tonnánkénti 50 ezer forintot. Nemzetgazdasági szempontból az sem közömbös, hogy ezeknek a melléktermékeknek az etetése más takarmányoknak a mennyiségét csökkenti a takarmányadagokban, és ezzel csökken azok területlekötése is. Ez a tendencia tovább növelheti az energianövények termesztésére, rendelkezésre álló termőterületet. A magyar takarmánymérleg jelentős fehérjehiánnyal küszködik. A hiány pótlására minden évben nagymennyiségű, magas fehérjetartalmú takarmányt importálunk (szója, földidió, stb.). A biodízel gyártás melléktermékeinek egyre növekvő felhasználása folyamatosan csökkentheti az állattenyésztés importterheit és az exportra szánt termékek importtartalmát. A biodízelgyártás során keletkező hidegen sajtolt repcedara kedvező beltartalmi értékei alapján alkalmas a pecsenyecsirkék takarmányozásában való felhasználásra is. A vágóbaromfi előállítás alapvető problémája a rendkívül magas importfehérje felhasználás. Ez a hazai előállítású melléktermék felhasználása esetén jelentős import csökkenést eredményezhet. Kutatómunkánk során választ kerestünk arra, hogy mekkora helyettesítési érték számítható a préselvényre a csirkehizlalásban. Eredmények A hidegen sajtolt repcepréselvényt két ismétlés során jó eredménnyel etettük. A kísérleti és a kontroll csoport eredményei hasonlóan alakultak, a kapott adatsorok között szignifikáns különbséget nem lehetett kimutatni. A kapott legfontosabb paramétereket az 1. számú táblázat mutatja be. 1. táblázat
A vizsgálati csoportok főbb paraméterei Kísérleti I. Kontroll I. Kísérleti II. Kontroll II.
Értékesített darab
18939
18540
19765
19405
Értékesített kg
44939
43823
44529
46592
Értékesítés-kori életkor nap
46-52
48-51
43-49
43-54
Elhullás db
991
1020
1035
1395
Elhullás %
4,97
5,21
4,97
6,7
Értékesítési átlagtömeg (kg)
2,37
2,36
2,25
2,4
Takarmányhasznosítás (kg/kg)
2,14
2,14
1,95
1,99
Indítótáp t
15
16
21
22
Nevelő I. t
15
16
16
17
Nevelő II. t
21
23
21
25
Befejező t
45
39
29
29
89/134
Az elhullás adatai a repcedarát fogyasztó csoportok esetében elmaradtak a kontroll mögött, de elsősorban a nagy hetenkénti ingadozás miatt matematikai különbség nem volt kimutatható. Az értékesítési átlagtömeg és a takarmányhasznosítás adatai csak minimálisan tértek el egymástól a csoportok között. Az eltéréseket elsősorban az értékesítési életkor befolyásolta. Az említett három paraméter átlagos értékeit az 1. ábra mutatja. Atakarmányok összetétele a 2. ábrán látható. A mennyiségek a gyakorlatilag majdnem azonos fajlagos adatok miatt elsősorban létszámarányosan változtak. A repce bekeverésével jelentősen csökkent a felhasznált szója mennyisége, és befolyásolta a bekevert kukorica és zsírpor mennyiségét is. Összességében a két kísérleti csoport 9,5 tonna biodízel gyártásból származó repcepréselvényt fogyasztott el. Ennek következtében mintegy 3 tonnával csökkent a szója és zsírpor felhasználás. Az efeletti többlet, kukoricát helyettesített. A kiváltott takarmányok (szója, zsírpor, kukorica) 2009. májusi tőzsdei ára alapján számított helyettesítési értéke a repcepréselvények 55470Ft tonnánként. A baromfihús érzékszervi vizsgálata A vizsgálat során a repcepréselvényt fogyasztó brojlercsoportból valamint a kontroll csoportból egy-egy egyed levágásra került, majd mindkét esetben a mellhúst külön, ízesítés nélkül főztük 30-30 percen keresztül. A próbához előre elkészített „tálcát” használtunk. A húsdarabok kiosztása az előző kísérletnek képest eltérő párosításban történt, amit kóstolási próbán résztvevők a nem ismertek. 1. ábra Az elhullás, az értékesítési átlagtömeg és a takarmányhasznosítás alakulása a vizsgálati csoportokban
7 KÍSÉRLETI I. KONTROLL I. KÍSÉRLETI II. KONTROLL II.
6 5 4 3 2 1 0
Elhullás %
Értékesítési átlagtömeg
90/134
Takarmányhasznosítás
2. ábra
A takarmányok összetétele komponensenként kg
700 600 500 400 300 Kukorica Szója 46% zsírpor Premix
200 100 0 in dí tó ne ve lő I. kí sé rl e ti ko nt ro ll kí sé rl e ti ko nt ro ll
Zoolit Repcedara
A vizsgálati lapok kiértékelését követően megállapíthattuk, hogy a minták kóstolása során szignifikáns különbség mutatkozott a repcepréselvényt fogyasztó csoportból származó brojler húsa és a kontroll között, mind az ízletesség, mind pedig, a porhanyósság tekintetében az előbbi javára. A várakozásokkal ellentétben az eredmények alapján az is bizonyítottnak tekinthető, hogy a repcepréselvény etetése kellemetlen vagy szokatlan ízt nem hagy maga után a baromfihúsban. Különösen érdekes ez annak ismeretében, hogy a repce a nemesítési folyamatoknak köszönhetően, ha minimális mennyiségben is, de tartalmaz némi erukasavat, ami enyhe, kissé kesernyés ízt ad a préselvénynek és hasonló ízt hagyhat az azt fogyasztó egyedek húsában is. A kóstolási próba eredményeit az 3. ábra szemlélteti. 3. ábra
A csirkehús kóstolási próba eredménye 50 45
Szavazatok száma
40 35 30 25 20 15 10 5 0
Ízletesség
Porhanyósság
Repcepellet kísérlet
Kontroll
91/134
Szokatlan íz Egyik sem
Következtetések: • A biodízel gyártás során keletkező, hidegen sajtolt repce préselvény brojlercsirkékkel etetve a hús ízletességét nem rontotta. A kéttényezős preferencia vizsgálatban résztvevők véleménye a mellékterméket fogyasztó csirkék húsát részesítette előnyben. • A hús érzékszervi vizsgálata során fontos szempont a porhanyósság. A repcepréselvényt fogyasztó csirkék húsa ebből a szempontból is jól vizsgázott; a kóstolási próba során jobb eredményt ért el a kontrollnál. • A hús kóstolásában résztvevő személyek szokatlan ízt szinte egyáltalán nem találtak a húsmintákban. • Az ízletesség és a porhanyósság adatai közötti különbségek az elvégzett T-próba alapján szignifikánsnak bizonyultak. • nevelő II-es tápban 5%, befejező tápban 10%-os koncentrációban nem csökkentette a termelési paramétereket • az etetett melléktermék részben alkalmas az importból származó fehérjehordozók helyettesítésére1 tonna repcepréselvény etetésével több, mint 55ezer Ft értékű takarmányt sikerült kiváltani. Irodalomjegyzék: Herczeg B. et. all. (2009): Biodízel előállítása során keletkezett olajpogácsa, illetve bioetanol gyártás melléktermékeinek vizsgálata, tárolási és takarmányozási paramétereinek alakulása az olajkinyerés hatásfokának növelése. BIOEN-KRF. 3.3. Kutatási jelentés, KRF Gyöngyös. p. 1-135.
92/134
A TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS A NÖVÉNYVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSÉBEN EXAMINING THE ECONOMICS OF NUTRITION AND PLANT PROTECTION IN SUNFLOWER PRODUCTION Dr. Futó Zoltán1 – Dr. Fodor László2 – Lévai László3 főiskolai docens, Károly Róbert Főiskola, Agrotechnológiai Intézet 2 főiskolai tanár, intézetigazgató, Károly Róbert Főiskola, Agrotechnológiai Intézet 3 Károly Róbert Főiskola, Agrotechnológiai Intézet, Fleischmann Rudolf Kutatóintézet 1
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kísérletben különböző napraforgó hibrideket vizsgáltunk. A műtrágyakezelések dózisai a következők voltak 2010-ben: 0-30-90-150 Kg/ha N, 0-50-90-90 Kg/ha P2O5 and 0-70-110110 Kg/ha K2O. A kísérletben három különböző növényvédelmi kezelést használtunk a gombabetegségek fertőzése ellen. A nitrogén dózis növelése megnövelte a betegségek fertőzését. A legnagyobb gombabetegség fertőzést a 150 Kg/ha N, 90 Kg/ha P2O5 and 110 Kg/ha K2O kezelésben kaptuk. A termésátlagok a különböző kezelésekben 1,96 – 2,67 t/ha között alakultak 2010-ben. A kísérlet során megvizsgáltuk a különböző kezelések hatását a napraforgó termesztés jövedelmezőségének alakulására. Kulcsszavak: napraforgó, tápanyagellátás, termésátlag, növényvédelem ABSTRACT Spacing of sunflower hybrids has been studied. The dose of fertilizer treatment varied between 0-30-90-150 Kg/ha N, 0-50-90-90 Kg/ha P2O5 and 0-70-110-110 Kg/ha K2O in 2010. In our experiments we used three different plant protection treatment against infection of disease. The increasing doses of nitrogen enlarged the infection of disease. We obtained the maximum infection value of disease in the treatment of 150 Kg/ha N, 90 Kg/ha P2O5 and 110 Kg/ha K2O. The yields varied between in different treatments 1,96 2,67 t/ha in 2010. In our experiments we examined the effect of different treatments on the profitability of sunflower production. Keywords: sunflower, nutrient supply, yield, plant protection BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS A napraforgó az országos átlagtermések alapján a talajból az alábbi tápanyag mennyiségeket veszi fel a vegetációs periódus során. Nitrogénből 41 kg/t, P205-ból 30 kg/t, K2O-ból 70 kg/t, CaO-ból 24 kg/t, míg MgO-ból 12 kg/t a napraforgó tonnánkénti fajlagos tápanyagigénye (Frank, 2002). A Nitrogén csökkenti a kaszat olajtartalmát, de növeli a hektáronkénti hozamot. A foszfor segíti a szárazanyag felhalmozódását és növeli az olajtartalmat. A kálium a környezettel szembeni ellenálló képességét fokozza a növénynek, javítja a szárazságtűrését, növeli a betegségekkel szembeni ellenállóságot, a túlzott nitrogénbőség hatását is csökkenti (Radics, 2003). A jelenlegi napraforgó hibridválaszték igen széles körű mind a termésmennyiség, mind a termésminőség tekintetében. A legnagyobb hiányosságok a hibridek termésbiztonságában találhatók (Pepó, 1999). Futó (2008) megállapította, hogy a magas tőszámon jelentősen nagyobb infekció alakult ki. A magas tőszámon kialakuló párásabb mikroklíma kedvező feltételeket biztosított a Diaporthe levél- és szárfertőzések, a Scleroitinia szár és tányérfertőzések kialakulásának. A napraforgó érzékeny néhány gombás megbetegedésre, de már léteznek olyan hibridek, amelyek ezekkel szemben jelentős szántóföldi rezisztenciát, vagy toleranciát mutatnak. Vear és Tourvieille (1984) sajnálattal állapítják meg, hogy több rezisztens genotípus olajtartalma alacsony, a rezisztencia negatív korrelációban van a terméssel vagy a koraisággal. 93/134
ANYAG ÉS MÓDSZER A napraforgó számára a bő csapadékos tavaszi időjárás és az igen bő májusi csapadék (1. táblázat) kedvezett a korai fejlődésnek, a nagy fitomassza tömeg kialakulásának. A tenyészidő közepén a továbbra is bőséges csapadék ellátás biztosította a zavartalan kezdeti szemfejlődést és a kaszatok kialakulását, de a később kialakuló káros víztöbblet (esetenként belvíz) már akadályozta a napraforgó gyökérlégzését, amely a termésátlagokban is megmutatkozott, hiszen a bőséges csapadékellátás ellenére a rekordtermések elmaradtak 2010-ben, és sok helyen csak átlagos, vagy átlag alatti termésátlagok alakultak ki. A csapadékbőség a tenyészidő végén is folytatódott, aminek hatására sok helyen alakult ki erőteljes gombás fertőzöttség a napraforgó állományokban. 1. táblázat Csapadékadatok 2010. január - 2010. szeptember, Kompolt hónap Csapadék (mm) 30 éves átlag
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
Jún.
júl.
aug.
szept.
összesen
53
60,3
18,8
70,7
158
91
161
76
98
786,8
30,6
31,4
28,9
41,9
62,9
71,4
74,4
59,6
42,8
443,9
A kísérlet talaja nem karbonátos csernozjom barna erdőtalaj, a feltalaj savanyú kémhatású (pHKCl 4,59) 2. táblázat. A felső művelt réteg agyagos vályog fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású (a hidrolitos aciditás értéke számottevő, a kicserélődési aciditás elhanyagolható). A humusztartalma a közepesnél, kicsit magasabb, összes sótartalma kicsi. A teljes talajszelvény karbonátmentes. A savanyúság a mélységgel fokozatosan, enyhén csökken. 2. táblázat Mélység (cm)
KA
pH (H2O)
pH (KCl)
CaCO3 %
y1
y2
Humusz %
Asz
0-30
42
6,27
4,59
0
8,71
0,40
2,69
A2
30-45
58
6,13
4,42
0
8,30
0,61
1,90
B1
45-60
67
6,22
4,52
0,12
6,28
0,81
1,47
B2
60-80
68
6,41
4,64
0
4,25
0,30
1,14
C1
80-135
71
6,74
4,93
0
3,85
0,30
0,79
Szint
A kísérleti területen három tápanyagszintet alakítottunk ki, kontroll, műtrágyázás nélküli parcellával kiegészítve. A tápanyagszintek a következők voltak: - „A” kezelés: 0 kg/ha N, 0 kg/ha P2O5 és 0 kg K2O hatóanyag. - „B” kezelés: 30 kg/ha N, 50 kg/ha P2O5 és 70 kg K2O hatóanyag. - „C” kezelés: 90 kg/ha N, 90 kg/ha P2O5 és 110 kg K2O hatóanyag. - „D” kezelés: 150 kg/ha N, 90 kg/ha P2O5 és 110 kg K2O hatóanyag. A kísérletben három fungicid kombináció technológiafejlesztési lehetőségeit vizsgáltunk, kontroll fungicid kezelés nélküli parcellával kiegészítve. Az alap fungicid az engedélyezett Pictor volt, melyhez két kódszámmal ellátott, engedélyezési eljárás előtt lévő kombinációs partnert használtunk., melyek a kísérletben új hatóanyagként szerepeltek. Az első kezeléseket a napraforgó 8-10 leveles állapotában, a második kezeléseket a napraforgó csillagbimbós állapotában juttattuk ki. A kezelések a következők voltak: - Kontroll - „A” növényvédelem: Pictor + Pictor - „B” növényvédelem: Komb. partner I. + Pictor - „C” növényvédelem: Komb. partner I. + Komb. partner II. 94/134
A kísérletben szereplő napraforgó hibrid a Tristan volt, a tőszám pedig 55 ezer csíra/ha. A vizsgálatot kisparcellás, véletlen blokk elrendezésű kísérletben, 4 ismétlésben állítottunk be. A kísérlet során mértük a kezelés okozta fitotoxikus tüneteket, növénykórtani infekciót és mértük a termésátlagot valamint az olajtartalmat. EREDMÉNYEK A kezelések hatása a napraforgó termésátlagára A napraforgó terméseredményeinek vizsgálatakor a nyers parcellasúlyt, a nedvességtartalmat, valamint az ebből egységesen számított 8%-os nedvességtartalomra korrigált termésátlagot követtük nyomon. 1. ábra A tápanyagellátás hatása a napraforgó termésátlagára Kompolt, 2010. 2,80
A-tápanyagszint B-tápanyagszint C-tápanyagszint D-tápanyagszint
2,70
Termésátlag t/ha
2,60 2,50 2,40 2,30 2,20 2,10 2,00 1,90 1,80 Kontroll
A-növényvédelem
B-növényvédelem
C-növényvédelem
Az eredmények értékelésekor látható, hogy a műtrágya kezelés és a fungicid kezelés is erőteljes hatást gyakorolt a termésátlagok alakulására. Jól látható, hogy a műtrágya kezelések önmagukban mintegy 290 kg/ha-ral növelték a napraforgó termésátlagát, amit fungicid kezeléssel kiegészítve tovább lehetett növelni, mintegy 450-580 kg/ha termésátlag növekedés eléréséig. Így a kórokozók elleni védelemben részesített parcellák termése elérte a 2,48 – 2,67 t/ha termésátlagot. A napraforgó kezelésekben mért olajtartalom A kezelésekben összességében 41,90-48,10% között alakult. Az olajtartalomban a különbségek nem jelentősek, viszont trend jellegű változásként értékelhetjük, hogy az összes kezelt parcella olajtartalma (a „B” növényvédelmi kezelés kivételével) meghaladta a kontroll körülmények közt mért olajtartalmakat.
95/134
2. ábra A napraforgó olajtartalma 2010.
% 50
A. tápanyagszint B. tápanyagszint C. tápanyagszint D. tápanyagszint
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 kontroll
A-növényvédelem
B-növényvédelem
C-növényvédelem
Az adatokból jól látható, hogy a vizsgálatba vont fungicidek minden tápanyagszinten önmagukban is hatékonyan javítják a napraforgó terméseredményeit és olajtartalmát. Az alkalmazott tápanyagellátás és a növényvédelemi kezelések gazdaságossági vizsgálata A kísérlet során a kisparcellán beállított kezelésekben azonos napraforgó hibrid és azonos agrotechnika szerepelt. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a műveleti költségeket (talajművelés, vetés, betakarítás stb.) azonos költséggel szerepeltessük. A kísérletben szereplő műtrágyakezelések (műtrágya + kijuttatás költsége), valamint az alkalmazott növényvédelem (vegyszer + kijuttatás költsége) szerepel az elemzés során változó paraméterként. A többi költség jelen esetben konstans, azt a kezelések különböző módozatai kisebb-nagyobb mértékben módosítják, melyet szembeállítottunk a kezelésben elért termésátlag bevételeivel. Ilyen módon minden kezelésre külön jövedelmet tudtunk számítani, melyhez a következő árakat használtunk. A napraforgó átvételi ára, a 2010-ben a realizált valós ár, 109.000 Ft/t. A műtrágyakezelések költségei, A tápanyagszint: 0 Ft/ha, B tápanyagszint 22.000 Ft/ha, C tápanyagszint 45.000 Ft/ha és a D tápanyagszint 60.000 Ft/ha. A növényvédelmi költségek szintén a valós, gyakorlatban is használt összegeket jelentették, Kontroll: 0 Ft, „A” növényvédelem: 22.000 Ft/ha, „B” növényvédelem: 26.000 Ft/ha illetve a „C” növényvédelem: 24.000 Ft/ha összeggel. A legnagyobb jövedelmek a technológia intenzitásától, illetve a kezelésektől függően más és más tápanyagszinten alakultak ki (3. ábra).
96/134
3. ábra A napraforgó termesztés jövedelmezősége különböző műtrágya és növényvédelmi kezelésekben 2010. Ft/ha 160000
A. tápanyagszint B. tápanyagszint C. tápanyagszint D. tápanyagszint
140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 kontroll
A-növényvédelem
B-növényvédelem
C-növényvédelem
Jól látható, hogy az alacsony intenzitású technológiákban (növényvédelem nélkül) a jövedelem a többlet ráfordításokkal nem nő, a növényvédelem hiányában a többlet bevétel csak a többlet ráfordításokat fedezi, így a jövedelem nagysága nem változik. 2010-ben a kísérletben beállított kezelések számított jövedelme 120.000 Ft/ha alatt maradt. Az intenzív növényvédelmi technológiák mellett a kijuttatott többlet tápanyag érvényesülni tud, a többlet termés bőven fedezi a többletköltségeket. Ezért itt a magasabb tápanyagellátási szinteken (C-D tápanyagszint) alakult ki a legmagasabb jövedelemszint. Ezekben a kezelésekben a számított jövedelemszint sok esetben jóval meghaladta a 140.000 Ft/ha értéket. Ezért rendkívül fontos, hogy a tápanyagellátást, a növényvédelmet és a megfelelő hibridválasztást mindig a legkörültekintőbben, az adott termőhely és az adott technológiai színvonal fejlettségéhez igazodóan válasszuk. A megfelelő körülmények közt megválasztott termesztéstechnológia javítja a gazdálkodás hatékonyságát, növeli a napraforgó termesztés jövedelmezőségét. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE 1. Frank J. (2002.): A napraforgó biológiája, termesztése. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 2. Futó Z. (2008): Különböző napraforgóhibridek tőszámsűríthetőségének vizsgálata. VI. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Mezőtúr. 2008. Október 16-17. CD kiadvány, Summaries 75. p. 3. Pepó P. (1999): A genotípus szerepe a napraforgó termesztésben. V. Növénytermesztési Tudományos napok 95. Budapest. 4. Radics L.(2003): Szántóföldi növénytermesztés. Szaktudás Kiadó Ház 5. Vear F, Tourvieille D. (1984).: Recurrent selection for resistance to Sclerotinia sclerotiorum in sunflowers using artificial infections. Agronomie, 4: 789-94.
97/134
A HELYI AUTONÓM ENERGIA RENDSZER TÉNYEZŐI FACTORS OF AN INDEPENDENT LOCAL ENERGY SUPPLY SYSTEM Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Dr Maga György2 – Nagy Zsuzsa3 1 c. egyetemi tanár, igazgató, Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ 2 egyetemi docens, Nyitrai Agrártudományi Egyetem 3 tanársegéd, Károly Róbert Főiskola Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet
Összefoglalás Ma már a földgáz egy MJ-ra vetített ára közel hatszorosa a szalmáénak, a faaprítékhoz képest pedig közel 2,4-szer drágább a földgáz. Itt van tehát az ideje annak, hogy a helyi fűtési energia ellátásban egyre nagyobb szerepet kapjanak ezek a zöld energiák. Ebből következően már ma is gazdaságos, és egyre gazdaságosabb lesz a zöldenergia a települési energia ellátásban (is), mint a helyi autonóm energia rendszer egyre nagyobb szerepre szert tevő tényezője. Kulcsszavak: fosszilis energiahordozók, zöldenergia (energetikai biomassza), megújuló energia, autonóm energia rendszer, faapríték, szalma, fűtőmű Summary Today, the price of natural gas is six times higher than that of straw, and 2,4 higher than the price of woodchips. Therefore it is high time green energy sources gained a more important role in local energy supply. The rising prices mean that even today, the use of renewable energy resources in local energy supply is a cost-effective alternative, and this tendency is likely to continue. Keywords: fossil fuels, green energy (energy biomass), renewable energy, independent energy systems, woodchips, straw, heating plant
98/134
A fosszilis energiahordozók és energetikai biomassza utóbbi 3 évi árjellemzőit mutatjuk be a következő ábrán.
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2007.10.15 2009.02.21. 2010.05.17.
Fa a Fe prí ke t ék te Ba sz rn én as zé n Ko ks z Li g Fö ni t l Tü dgá z N or zel ő m á ol a Pa l b e j la nz c i Ta kos n rtá gá ly os z g Fa áz pe Fa ll et br ik Sz ett al m a
Ft/MJ
1. ábra Fosszilis energiahordozók és zöldenergia (energetikai biomassza) árjellemzők 2007, 2009, 2010
Ha az utóbbi három év adatait vizsgáljuk, akkor is hasonló következtetésre juthatunk, mint amit az előző táblázatban megállapítottunk. Mindhárom vizsgált időpontban a szalma egységnyi energiaköltsége volt a legkedvezőbb, noha 3 év alatt 0,30 Ft/MJ-ról 0,42-re növekedett. Mindhárom vizsgált évben a faaprítéké volt a második legkedvezőbb egységnyi energiaár, azonban ez is növekedett 0,57 Ft/MJ-ról 0,86-ra. A harmadik helyen lévő lignit egységnyi energia ára viszont csökkent 1,18 Ft/MJ-ról 1,08-ra. A három év adatai alapján még kevésbé válik érthetővé az, hogy Magyarország miért nem használja ki az energetikai biomassza terén meglévő kiváló adottságait és lehetőségeit. Hiszen a különféle szalmákra, a kukoricaszárra, a napraforgó szárra a tűzifára, az erdei apadékra, a szőlővenyigére és a gyümölcsfanyesedékre, a faipari, háztartási és a kereskedelmi fahulladékra, valamint az energetikai faültetvényekre alapozva kiváló lehetőségekkel rendelkezünk arra, hogy a fűtőműveink jelentős részét átállítsuk az ezekkel való tüzelésre és ezek a tüzelőanyagok kombinálva a többi hazai megújuló energiaforrással a jelenleginél sokkal gazdaságosabb falufűtést, önkormányzati, vállalkozói, lakossági hőenergia ellátást tesznek lehetővé.
99/134
A helyi energiarendszer tényezőit mutatjuk be a következő ábrán. 2. ábra
A helyi autonóm energia rendszer tényezői
HELYI AUTONÓM ENERGIA RENDSZER TÉNYEZŐI
1. Energetikai biomassza 2. Földhő 3. Kommunális hulladék 4. Hőszivattyú 5. Napkollektor 6. Szél 7. Napelem
Azt, hogy milyen összetett és sokrétű a helyi energiahordozók felhasználási lehetősége a következő ábrán mutatjuk be. 3. ábra
A helyi energiahordozók felhasználási lehetőségei
100/134
Irodalomjegyzék: Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia termelés fával. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 209p. ISBN 978-963-9941-01-4 Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 270p. ISBN 978-963-9935-18-1 Lukács Gergely S. (2010): Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 303p. ISBN 978-963-9935-55-6 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energia – kitörési lehetőség a szegénységből. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 292p. ISBN 978-963-9935-54-9 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 Lukács Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5 Maga, J. – Piszczalka, J.: (2006) Biomasa ako zdroj obnoviteľnej energie. SPU v Nitre vo Vydavateľstve SPU. Vydanie prvé. 108 s. ISBN 80-8069-679-9 Maga, J. (2007): Možnosti využívania potenciálu poľnohospodárskej biomasy v niektorých regiónoch Slovenska. In: BIOMASA – Zborník príspevkov z medzinárodnej odbornej konferencie. SPU v Nitre. ISBN 978-80-8069-892-8 Nagy Zs. (2008): A klaszter, mint hatékony együttműködési forma. Az északmagyarországi régió, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye zöldenergia stratégiája c. konferencia és gyakorlati bemutató, Gyöngyös, 2008. március 12. Nagy Zs. (2009): A klaszter szerepe a zöldenergia termelésben és hasznosításban, „A Gazdálkodásban publikált Phd hallgatók és doktorok II. tudományos konferenciája; Mosonmagyaróvár, 2009. október 16. Nagy Zs. (2010) Fenntarthatóbb életmódot ösztönző, energiatudatos magatartásra nevelő mintaprojektek Európában, Szociális Zöldenergia Konferencia, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2010.12.02., Konferencia kiadvány ISBN 978-963-9941-16-8, p. 53-64. Piszczalka, J. – Maga, J.: (2006) Mechanizácia výroby a využitia biomasy. SPU v Nitre vo Vydavateľstve SPU. Vydanie prvé. 116 s. ISBN 80-8069-670-5 Piszczalka, J. – Said, J. – Krajčo, J. – Maga. J. (2006):The Relationship between Seeds Dimensions and Soil Conditions. (Rozmery semien vo vzťahu k variabilite pôdnych podmienok). In: Zanco. Journal of Pure and Applied Sciences / Salahaddin University – Hawler, Erbil, Iraq. Vol. 18. No. 2, 2006
101/134
BIODÍZEL GYÁRTÁS SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉKEK ETETÉSÉNEK HATÁSA A JUHOK TERMELÉSÉRE THE EFFECTS OF BIODIELSEL BY-PRODUCTS FEEDING ON THE PRODUCTIVITY OF SHEEP Dr. Herczeg Béla1 – Abayné Dr. Hamar Enikő2 – Tóth Ádám3 – Kozsdáné Bata Mária4 – Dr. Pálinkás István5 1 főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 2 főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 3 tanszéki mérnök, Károly Róbert Főiskola, Környezettudományi Intézet 4 adjunktus, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 5 egyetemi docens, Károly Róbert Főiskola, Környezettudományi Intézet
Abstract The residues (sunflower and rape seed granules) of biodiesel production play an important role in feeding livestock. Their use is also fundamental for the profitability of energy production. The granules nutrient value is high, and contain considerable amount of proteins and crude fat.We studied experimentally whether these residues could be used for feeding sheep.On the basis of the test results we concluded that the various age groups of sheep accepted the residue granules without any problem and the methods of feeding were simple and cheap. Adding the residue granules to the feed resulted in an increased body mass of the sheep, and that the taste test showed no effect on the quality of the meat. Kulcsszavak: melléktermékek takarmányozási felhasználása, import-megtakarítás, juhhús-termelés Keywords: by-products of the biodiesel production, meat production, import protein A gyorsuló ipari fejlődés, az életszínvonal emelkedése az energiafelhasználás robbanásszerű növekedését idézi elő. A kőolajkészletek csökkenése, és a kitermelés költségeinek növekedése előtérbe helyezi a megújuló energiaforrások minél jobb kiaknázást. Az óriási gépjárműpark miatt természetesen fokozott figyelem kíséri a biodízel előállítás fejlődését. Magyarországon a repce mellett a napraforgó szerepe is alapvető jelentőségű a növényi eredetű hajtóanyagok gyártásában. A termelés során keletkezett préselvény nemcsak a gazdaságosság javítására, a pozitív energiamérleg biztosítására, hanem az ország fehérjeínségének enyhítésére is részben megoldást kínál.
102/134
Takarmányválasztási kísérletek A napraforgó- és a repce préselvény etetése során a következő kérdésekre kerestünk választ: Elfogadja-e a juh a takarmányt? Szükséges-e a takarmányra való rászoktatás? Előnyben részesíti-e a kísérleti takarmányt a kontrolltakarmányokkal szemben? Etethetők-e önmagában a vizsgált biodízelgyártási melléktermékek vagy csupán takarmányba keverve? A 10 nap során a vályúkat rotációs módon cseréltük, az adott takarmány minden esetben ugyanabba a vályúba került. Minden alkalommal törekedtünk arra, hogy az állatokat ne zavarjuk, ne befolyásoljuk választásban, takarmányfelvételben. A csoport az első napokat követően már hozzászokott a vizsgálatban résztvevők jelenlétéhez. A következő táblázat szemlélteti azt, hogy a vizsgálati napokon mennyi idő alatt fogytak el a takarmányféleségek az etetőkből. (1. ábra) Addig, amíg a búza teljes elfogyasztásának időtartama nagy szórást mutatott a vizsgálati napokban, a kukoricának viszonylag egyenletesebb az eloszlása. A napraforgó-pogácsa elfogyasztásának ideje viszont csökkenő tendenciát mutat. A takarmányok elfogyása is hasonló képet mutat. A napraforgó-pogácsa egyre rövidebb idő alatt fogyott, ahogyan az állatok megszokták annak ízét és illatát. A tíz nap során a kukorica fogyasztása egyenletes maradt, a búzát teljesen változatos létszám választotta, a napraforgó-pogácsát, pedig folyamatosan növekvő érdeklődés kísérte. A különböző takarmányok elfogyása a vizsgálati napok alatt (perc) A takarmány elfogyásának időtartama
1. ábra
7 6 5 4 3 2 1 0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
Vizsgálati napok (2)
búza
kukorica
7.
8.
9.
10.
napraforgó pogácsa
A vizsgálat második szakaszában megegyező módszerekkel a repce préselvényt etettük.
103/134
2. ábra
A különböző takarmányok elfogyása a vizsgálati napok alatt 7
Eltelt idő (perc)
6 5 4 3 2
BÚZA
1
KUKORICA
0
REPCE 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Vizsgálati napok
BÚZA KUKORICA REPCE
9.
10.
A vizsgálatokból egyértelműen leszűrhető, hogy az első napokban a csoport az általa már ismert takarmányt választotta. Annak ellenére, hogy az állatok számára teljesen ismeretlen volt a kísérleti takarmányok a kukoricával és a búzával egyszerre etetve, annak ízét és illatát megismerve egyre szívesebben fogyasztották el. Napraforgó pogácsa etetése hízóbárányokkal A préselvény kedvező tulajdonságainak ismeretében megvizsgáltuk, hogy a növendékjuhok tömeggyarapodását befolyásolja-e, ha napi rendszerességgel kiegészítjük a takarmányadagjukat napraforgó pogácsával. A kísérlet fontos válaszokat adhatott arra is, hogy megváltozik-e a bárányhús íze a melléktermék etetésének hatására. A vizsgálat során egyenként 10-10 egyedből álló csoportokat állítottunk hízóba. Mindkét ivar szerepelt a kontroll és a napraforgó pelletet fogyasztó csoportok között. A módszer kialakítása során a „MAJUSZ” KÓDEX-ben az üzemi sajátteljesítmény vizsgálatra vonatkozó szabályokat vettük alapul. A bárányok a vizsgálat 40 napja alatt étvágy szerint báránytápot fogyasztottak. A kísérleti csoport naponta egyszer 0,2 kg napraforgó pelletet kaptak külön etetőből. A kísérlet eredményeként a pelletet fogyasztóbárányok tömeggyarapodása megelőzte a kontroll csoportét. A csoportok közötti különbség a kosok esetében kifejezetten nagyobb, mint a jerkéknél, ami a kosok nagyobb növekedési kapacitásával magyarázható. (3. ábra) 3. ábra
Kísérleti hízóbárány csoportok testtömeg-gyarapodása
g/nap
340 320 300 280 260 240 220 200
Jerke
Kos
Kísérleti
Kontroll
104/134
Fontos tapasztalat, hogy a pellet etetése egyáltalán nem igényelt szoktatást a bárányok már az első alkalommal azonnal elkezdték és percek alatt elfogyasztották a napraforgó préselvényt. A juhhús érzékszervi vizsgálata A 40 napos hízlalást követően egy-egy jerkebárányt levágtunk és ízlelési próbát végeztünk, olyan közreműködőkkel, akik csak annyit tudtak a vizsgálatról, hogy különböző bárányból származó mintákat kell kóstolniuk és véleményezni. A próbához előre elkészített „tálcát” használtunk. Ez a kéttényezős preferenciavizsgálat azt volt hivatott kideríteni, hogy van-e különbség a bárányok húsának ízében a napraforgó pellet etetése hatására. Arról is kérdeztük az ízlelési teszten résztvevőket, hogy mennyire találják porhanyósnak a mintákat és éreznek-e valamilyen szokatlan ízt a kóstolás során. Az érzékelési próba eredményeit a 4. ábra szemlélteti. A minták kóstolása során gyakorlatilag semmilyen különbség nem mutatkozott a kísérleti és a kontroll csoportból származó bárány húsának íze között. Egyformán ízletesnek, porhanyósnak találták mindkét állat húsát a kóstolók. Az eredmények alapján az is bizonyítottnak tekinthető, hogy a napraforgó préselvény etetése kellemetlen vagy szokatlan ízt nem hagy maga után a bárányhúsban. 4. ábra
Az érzékszervi vizsgálat eredménye
40 35
Szavazatok száma
30 25 20 15 10 5 0
Ízletesség
Porhanyósság
Napraforgópogácsa kísérlet
Kontroll
Szokatlan íz Egyik sem
Következtetések: A juhok mindegyik vizsgált korcsoportja szívesen elfogyasztotta a biodízelgyártási melléktermékeket. A vizsgált melléktermékek etetéséhez nem szükséges rászoktatás, még a repce préselvényt is azonnal elfogadták az állatok, valószínűleg kellemes illata miatt. Az etetett takarmányok között a kedveltség szempontjából szignifikáns különbséget nem találtunk A juhok előkészítés nélkül is szívesen elfogyasztják a vizsgált melléktermékeket. (darálás, keverés)
105/134
A magas beltartalom (elsősorban a fehérje, és zsír)) miatt a biodízelgyártás során keletkező melléktermék kedvező hatást gyakorolnak az anyák báránynevelési teljesítményére és a bárányok tömeggyarapodására Az érzékszervi vizsgálatok alapján az etetett melléktermékek nem befolyásolták kedvezőtlenül a hús érzékszervi tulajdonságait. Irodalomjegyzék: Herczeg B. et. all. (2009): Biodízel előállítása során keletkezett olajpogácsa, illetve bioetanol gyártás melléktermékeinek vizsgálata, tárolási és takarmányozási paramétereinek alakulása az olajkinyerés hatásfokának növelése. BIOEN-KRF. 3.3. Kutatási jelentés, KRF Gyöngyös. p. 1-135.
106/134
A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI HAJLANDÓSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ SIKERESSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI THE CONNECTION BETWEEN ECONOMIC AND SOCIAL SUSTAINABILITY, COOPERATION AND THE SUCCESS OF INNOVATION Dr. habil Takács István1 – Dr. Baranyai Zsolt 2 egyetemi docens, tanszékvezető, Károly Róbert Főiskola, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vállalatgazdaságtan Tanszék 2 egyetemi tanársegéd, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet 1
Összefoglalás A fenntarthatóság három aspektusából (természeti, gazdasági valamint a társadalmi) a közfigyelem középpontjában a természeti fenntarthatóság van, gyakran figyelmen kívül hagyva a másik két fenntarthatósági kritériumot, ugyanakkor a természeti környezet érdekében tett innovációs lépések sikerességének kulcseleme, hogy annak nem csak a gazdasági, de a társadalmi környezete is képes legyen abszorbeálni azt. Ehhez általában a szereplők együttműködése szükséges, amely sikere a köztük lévő együttműködési hajlandóságtól és bizalomtól függ. Kulcsszavak: bizalom, mezőgazdaság, kooperáció, koordináció, hatékonyság Abstract From the three aspects of sustainability (i.e. environmental, economic and social ones) the sustainability of natural environment is in the focus of the general attention, leaving often the other two sustainability criteria out of consideration, at the same time the key element of the successfulness of innovation acts in interest of the natural environment is the ability of the economic and social environment absorbing those. For this the cooperation among participants usually is necessary, and the success of it depends on the willingness of cooperation as well as the trust among them. Keywords: trust, agriculture, cooperation, coordination, effectiveness Bevezetés A gazdasági-társadalmi fejlődés sarkalatos pontja a fenntarthatóság kérdése. A fogalom körül kialakult szakmai polémia korai időszakában a fenntarthatóság értelmezése az volt, hogy a természeti erőforrások és az ember által előállított tőke kiegészíti szervesen egymást a termelési folyamatban, úgy, hogy a természeti erőforrások adják a termelés növelésének korlátját. [PEARCE és ATKINSON 1995] A szakmai viták során utóbb a fenntarthatóság tágabb értelmezést nyert. A mezőgazdasági kutatás és fejlesztés új paradigmája három tényező kölcsönhatására épül: ökológiai fenntarthatóság, a gazdasági hatékonysággal párosult esélyegyenlőség, valamint a kormányzati és nem-kormányzati szektorok kölcsönös segítőkészsége, hogy javítsák a gazdálkodó rendszerek teljesítményét és jövedelmezőségét. 107/134
Ez a paradigma lett az alapja az 1990-es évek és az utána következő évtizedek fenntartható agrárgazdaságának, amelynek pillérei tehát: a természeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság. [TAKÁCSNÉ GYÖRGY 2008] A kutatási és fejlesztési tevékenység célja az erőforrások, a termelési, szolgáltatási folyamatok megújítása, az innováció révén. Az innováció alapvető célja a piaci igények mind teljesebb kielégítése, a gazdasági fejlődés elősegítése, a versenyképesség javítása. Átfogja a K+F tevékenységektől, a megvalósításon keresztül, az értékesítésig terjedő munkafázisokat. Az innovációs tevékenység irányulhat – elsődlegesen, de nem kizárólag – termék és/vagy eljárás kifejlesztésére, jelentősebb megújítására. [HUSTI 2008] Egyik fontos területe a műszaki innováció, amely új termékeket és folyamatokat, valamint a termékek és folyamatok jelentős műszaki változtatásait eredményezi. Az agrárgazdaság és a vidéki térségek fejlődésében kiemelt szerepe van a kormányzatnak, amely közvetlen és közvetett eszközökkel generálja a fejlesztési célú projekteket. Ennek egyik prioritása lett az energetikai célú biomassza termelés és hasznosítás, amelynek kutatása több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon is. Számos kérdésre már két-három évtizede technikai-technológiai értelemben vett adekvát válasz van, azonban a K+F eredmények hasznosítását – gyakran gazdaságossági okok mellett – az eredmények társadalmi abszorpciójának hiánya, illetve alacsony foka késlelteti. Az innovációs eredmények fogadókészségének alacsony foka csak kisebb mértékben tulajdonítható az esetleges ismerethiány, szakmai felkészültség hiányának, hiszen a fogadóközeg általában megfelelően képzett, az alkalmazáshoz szükség ismeretekkel rendelkezik, illetve felkészíthető az alkalmazásra. Sokkal inkább akadályozó tényező, hogy az új eszközök, eljárások alkalmazása tőkeigényes, illetve a létrejövő kapacitások megfelelő hatékonyságú használata, amely a gazdasági fenntarthatóság egyik lényeges tényezője, csak együttműködés (a résztvevők kooperációja, illetve koordinációja) révén biztosítható. Az új intézményi közgazdaságtan elméleti összefüggéseit alapul véve a szervezetek létrejöttének, az érintettek együttműködésének közgazdasági okai vannak. [KISPÁL-VITAI 2006] Az egyik leginkább ismert és elterjedt formája az együttműködésnek a szövetkezet. [SZABÓ 2002]. Ugyanakkor létrejöttek más formációk, így a témánkban releváns – napjainkra már világméretű mozgalommá vált, bár rövidebb múltra visszatekintő – gép- és gazdaságsegítő köri mozgalom is, amely a lokális közösségekben a gazdasági mellett társadalmi (szociális jellegű) funkcióit is betölt. [TAKÁCS 2000] Az együttműködés jellemzői tekintetében, nem differenciálva a szervezeti megoldások között, azok mintegy virtuális üzem működnek, amelyben a koordináció révén a résztvevő üzemek egyedi és együttes hatékonysága is növelhető, és ennek révén a versenyképességük egyik fontos argumentumának javulása érhető el. [TAKÁCS 2004] Ugyanakkor az 1990-es és 2000-es évek magyarországi folyamatai azt igazolják, hogy a gazdasági szereplők közötti együttműködési hajlandóság alacsony, amely okai a jelenkor politikai-gazdasági-társadalmi folyamatai, hatásai mellett a közelmúlt és a régebbi időszakok determinálta társadalmi hagyományok, attitűdök, a kultúra is determinál. Ezek leképezése, megjelenési formája a bizalom, amely fontos szerepet tölt be a gazdasági célú együttműködésben. [NAGY – SCHUBERT 2007] A tanulmány célja, hogy – egy primer kutatás eredményei alapján – értékelje az együttműködési hajlandóságot, lehetséges hatásait az innovációs folyamatok sikeressége szempontjából.
108/134
Anyag és módszer A gazdasági szereplők egymástól való függősége, a szükséges bizalom mértéke a különböző szervezeti formákban eltérő. (1. ábra) A kutatás során kérdőíves felmérés és mélyinterjúk segítségével vizsgáltuk, hogy a gazdálkodók milyen mértékű függőségi viszonyokat fogadnak el (az adott gazdasági-társadalmi peremfeltételek között), illetve mekkora együttműködési hajlandóság van bennük más gazdasági szereplőkkel. A Békés megyében végrehajtott kérdőíves felmérés és mélyinterjúk alanyai három (Orosházai, Békéscsabai és a Mezőkovácsházai) statisztikai kistérség egyéni gazdálkodói közül kerültek ki véletlen mintavételezési eljárással, illetve az ú.n. hólabda módszerrel. A kérdőív jelen tanulmány szempontjából releváns kérdéskörei voltak: a demográfiai adatok; általános gazdasági információk; erőforrás ellátottsági adatok; a gazdálkodói együttműködés gyakorlata és az együttműködési hajlandóság jellemzői, valamint a bizalom kérdésköre. A kérdőíves felmérés (N=) 132 gazdaság adatain alapulnak, amely a kérdőívvel felmért egyéni gazdaságok közül 23-ban készült mélyinterjú tapasztalataival egészült ki. A mintát országosan nem tekinthetjük reprezentatívnak, de az adott térség gazdálkodóinak döntő hányadát lefedi a vizsgálat, így – ha és amennyiben – a vizsgált térség nem tér el jellemzőiben a más, jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező térségektől, a kapott eredmények – megszorításokkal – általánosíthatók az egész magyar mezőgazdaságra. Az adatok elemzésekor az FADN 6 közgazdasági üzemméret-kategóriáját ((1) 0-<4 EUME, (2) 4-<8 EUME, (3) 8-<16 EUME, (4) 16-<40 EUME, (5) 40-<100 EUME, (6) >=100 EUME) alkalmaztuk. 1. ábra A tárgyalt együttműködési formák a bizalom és függőség szintjeinek terében Tágan értelmezett együttműködés
Függőség mértéke
Szűken értelmezett együttműködés Az együttműködés vizsgált területei
Gépi Gépbérlet bérszolgáltatás
Kölcsönösségen alapuló gépi munkavégzés
Gépek, eszközök egymásnak történő kölcsönadása
Gépek közös tulajdonlása és használata
Bizalom mértéke
Forrás: BARANYAI 2010, 3. p. Eredmények A kutatás eredményei közül jelen tanulmány az együttműködési hajlandóság (EH) (az egyre magasabb bizalmi szintet és kölcsönös függőséget megtestesítő együttműködési változatok: a kölcsönös munkavégzés, az eszköz munkavégzésre történő átadás, illetve a közös eszköztulajdonlás aggregált értéke (lásd részletesebb magyarázatért BARANYAI 2010)) mérési eredményeire fókuszál. A tapasztalatok szerint az EH-ráta átlagos értéke a legkisebb méretkategóriában (1: 0-4 EUME) alacsony. A következő méretkategóriában jelentős ugrás következik be, majd ezt követően a csoportátlagok értékei monoton csökkenő tendenciát mutatnak. A csoportok szórása viszont jelentős, így elsősorban a tendencia értékelhető, bár egyes csoportok esetén a szignifikáns különbség is igazolható. (2. ábra).
109/134
2. ábra Az együttműködési aktivitási ráták átlagos értéke üzemméret-kategóriák szerint 2.5
EH-ráta [-] ww
2
Csoportátlag Szórás
1.5 1 0.5 0 0
1
2
3
4
5
6
7
Közgazdasági üzemméret-kategória [EUME]
Forrás: BARANYAI 2010, 90. p. A kérdőívek válaszai és a mélyinterjúk tapasztalata alapján a kölcsönösségen alapuló gépi munkavégzés esetében gyakran elegendő a gazdálkodók közötti puszta ismeretség, bár a leggyakrabban rokoni és baráti kapcsolatok megléte mellett jön létre az együttműködésnek ez a formája is. A magasabb függőséget és bizalmi szintet jelentő gépkölcsönzés ugyanakkor már egyértelműen szorosabb gazdálkodói kötelékeket igényel, néhány kivételtől eltekintve, már csak rokoni és baráti (magas bizalmi szintű) körben megjelenő kooperációs mechanizmus, hasonlóan a közös tulajdonláshoz. Láthatóan elsődlegesen a társadalmi tradíciók determinálják az együttműködéseket, s nem a gazdasági kényszerek, amiben szerepet játszik az is, hogy a jelenleg ható gazdasági környezet (benne a támogatási rendszer) nem hat ösztönzőleg az erőforrások hatékony hasznosítására. Következtetések, javaslatok A tanulmány egy gazdálkodói körben készült felmérés tapasztalatait felhasználva arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaságban a termelők az együttműködésben az alacsony függőséget, illetve alacsony bizalmi szintet igénylő formákat részesítik előnyben, amelynek részben társadalmi okai (hagyományok, kultúra), részben gazdasági okai (a beruházási támogatások hatékonysági kritériumok nélküli juttatása, a piaci verseny hatásainak mérséklése, az alacsony hatékonyságú termelők gazdasági értelemben vett mesterséges életben tartása) vannak. Szinte minden szereplő, még maguk a gazdálkodók is, látják ez együttműködés (szövetkezés) szükségességét és előnyeit, ugyanakkor tényleges gazdasági-politikai kényszerítő erők hiányában nem akarnak erősebb függelmi kapcsolatokat vállalni. Mindezek tanulsága az is, hogy a jelenkor törekvései között kiemelt innovációs terület, a biomassza alapú energetikai rendszerek kialakítása, működtetése során nagy kockázatot jelent egy bizonytalan (a szereplők által bármikor önkényesen módosítható szabályrendszerre épülő) alapanyag előállító, és a megtermelt energiát hasznosító rendszer, ezért annak kialakításakor az együttműködés szabályrendszerét lefektetve, garanciális elemeit kialakítva, rögzítve lehet csak a siker reményében egy gazdaságilag és társadalmilag is fenntartható, a fenntartható környezet céljait szolgáló projektet megvalósítani.
110/134
Felhasznált források BARANYAI ZS. (2010): Az együttműködés elméleti és gyakorlati kérdései a magyar mezőgazdasági géphasználatban. Doktori (PhD) értekezés. Gödöllő. 233 p. HUSTI I. (2008): Az innováció és a műszaki fejlesztés kapcsolatrendszere a mezőgazdaságban. In: Takács I. (szerk.): Műszaki fejlesztési támogatások közgazdasági hatékonyságának mérése. Szent István Egyetemi Kiadó. 2008. Gödöllő. pp. 51-64. KISPÁL-VITAI ZS. (2006): Gondolatok a szövetkezetelmélet fejlődéséről. Közgazdasági Szemle. 53 (1). pp. 69-84. NAGY J. – SCHUBERT A. (2007): A bizalom szerepe az üzleti kapcsolatokban. BCE. 77. számú Műhelytanulmány. Elektronikus anyag: http://edok.lib.uni-corvinus.hu/115/01/NagySchubert77.pdf. 25 p. PEARCE, D. – ATKINSON, G. (1995): Measuring of sustainable development. In: Bromly, D. (ed.): The Handbook of Environmental Economics. pp. 166-181. SZABÓ G. G. (2002): A szövetkezeti vertikális integráció fejlődése az élelmiszergazdaságban. Közgazdasági Szemle. 49 (3). pp. 235-250. TAKÁCS I. (2000): Gépkör – jó alternatíva?. Gazdálkodás 2000. 44 (4). pp. 44-55. TAKÁCS I. (2004): Efficiency problems of farm assets in Europe. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists. 6 (6). pp. 68-73. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. (2008): A növényvédelem új koncepciója: a precíziós növényvédelem hatékony környezetkímélő válasz. In: Takács I. (szerk.): Műszaki fejlesztési támogatások közgazdasági hatékonyságának mérése. Szent István Egyetemi Kiadó. 2008. Gödöllő. pp. 173-189.
111/134
ZÖLDENERGIA FAÜLTETVÉNY VÁGÁSFORDULÓ TÍPUSOK ÉS A MULTIPLIKÁTOR HATÁSOK MULTIPLYING EFFECTS AND CUTTING CYCLES OF GREEN ENERGY TREE PLANTATIONS Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár, igazgató, Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ
Összefoglalás Zöldenergia faültetvényt létesíthetünk mini, midi, rövid, közepes és hosszú vágásforduló típusban. A zöldenergiafa előállítás multiplikátor hatás tényezői közül az emberi tényező, zöldenergia termelés társadalmi környezete, a klíma, a talaj, az energiafa és a technológia a legfontosabbak. Kulcsszavak: zöldenergia faültetvény, vágásforduló típus, multiplikátor hatás tényező, emberi tényező, társadalmi környezet, klíma, talaj, energiafa
Summary A green energy tree plantation can have mini, midi, short, medium and long cutting cycles. The most important multiplying factors of green energy tree production are: human factors, the social environment of green energy production, climate, soil, energy trees and technology. Keywords: green energy tree plantation, cutting cycle, multiplying effect, human factor, social environment, climate, soil, energy tree
112/134
1. ábra A vágásforduló megnevezése
Zöldenergia faültetvények vágásforduló típusai és jellemzői A vágásforduló időtartama év
Mini
1-3
Midi
4-9
Rövid
Közepes
Hosszú
10-15
16-20
20-25
Előnyök
Hátrányok
Igen gyors tőketérülés. Az ültetés és betakarítás kivételével növénytermesztési gépek alkalmazhatók Kedvező önköltségű betakarítás. Kevés élőmunka igény. 2 éves korban 5-25 tonna/hektár abszolút száraz anyag, átlagosan 15 tonna absz. 10-40 m3/ha élőnedves térfogat. Növeli a kistérségi, települési energetikai önellátást és a helyben maradó jövedelmet. Kedvező futamidejű tőketérülés. Az ültetés és betakarítás kivételével növénytermesztési gépek alkalmazhatók Kialakult egymenetes aprítékolva betakarítás. Jobb kéreg, fatest arány. Jobb fűtőérték. Kevés élőmunka igény. Egyes kitermelések zöldenergia fűtőanyaga 60-100 tonna/ha absz. átlagosan 80 tonna/ha 7 éves korban. Növeli a kistérségi, települési energetikai önellátást és a helyben maradó jövedelmet. Kevesebb szaporítóanyag, a hosszabb visszatérési idő, kevesebb (4-5) vágás, létesítés, fenntartás 650-700 ezer Ft/ha. Hektárra vetített kisebb beruházás. Jobb fűtőérték. Jobb kéreg, fatest arány. Nagyobb élőmunka igény, többletfoglalkoztatás. Hektárra vetített kisebb beruházás. Jobb fűtőérték. Jobb kéreg, fatest arány. Kisebb nedvesség tartalom. Nagyobb élőmunka igény, többletfoglalkoztatás. Hektárra vetített kisebb beruházás. Jobb fűtőérték. Jobb kéreg, fatest arány. Kisebb nedvesség tartalom. Nagyobb élőmunka igény, többletfoglalkoztatás.
Kedvezőtlenebb kéreg, fatest arány. Gyengébb fűtőérték. Nagyobb nedvesség tartalom. Gyakoribb visszatérés a területre. Kevesebb hozam letermelésenként/ betakarításonként. Nagyobb eszközigény, a létesítés és fenntartás költsége. 700-800 ezer Ft / ha Nagy holtmunka igénye miatt kevésbé javítja a foglalkoztatás szintjét. Jobb kéreg, fatest arány. Nagy holtmunka igénye miatt kevésbé javítja a foglalkoztatás szintjét, de megvalósítható élőmunka igényes technológiával is: döntés, darabolás, motorfűrésszel, koronarész aprítása mobil aprítógéppel, szállítás pótkocsis szerelvénnyel .
113/134
Közepes tőketérülés. Nehézkes egymenetes, aprítékolva betakarítás. Növekvő tőketérülési idő. Hosszú tőketérülés Nehézkes az egymenetes, aprítékolva betakarítás.
Igen hosszú tőketérülés. Nehézkes egymenetes, aprítékolva betakarítás.
2. ábra
A ZÖLD-ENERGIAFA A ZÖLDENERGIAFA ELŐÁLLÍTÁS MULTIPLIKÁTOR HATÁS TÉNYEZŐI ELŐÁLLÍTÁS TÉNYEZŐI
1. EMBERI TÉNYEZŐ
2. ZÖLDENERGIA TERMELÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETE
3. KLÍMA
4. TALAJ
5. ENERGIAFA
6. TECHNOLÓGIA
Tudás, gyakorlat mentalitás
Nemzeti-, vidék-, agrár-, energia-, képzési-, továbbképzési stratégia
Hőmérséklet
Fekvés
Sarjadó képesség
Kézi
Kooperációs és verseny attitűd
Jó kormányzás
Csapadék
Humusz tartalom
Növekedési dinamika
Gépi
Hosszú távra tekintő szemlélet
Támogatás és elvonás
Fagyos napok száma
Talajhiba
Termőhely igény/szélsőséges tűrés
Gépi + kémiai szerek (extenzív, félintenzív, intenzív)
Hosszú távon fenntartható munkahelyek
Szabályozási háttér (engedélyezés, rendszerirányítás, csatlakozás hálózathoz)
Termőréteg vastagság
Fatermő képesség
Hagyomány
Helyi foglalkoztatás, helyi bevétel, helyi jövedelem
Talaj szerkezet
Energia hozam
Környezet és energia tudatosság
Szociális marketing
A társadalom energia és környezet tudatossága
114/134
Irodalomjegyzék: Lukács Gergely S. (2008): Zöldenergia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 221p. ISBN 978-963-9736-68-9 Lukács Gergely S. (2009): A zöldenergia állami támogatása és finanszírozása. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 64p. ISBN 978963-87831-8-9 Lukács Gergely S. (2009): Integrált zöldenergia termelés és hasznosítás. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 191p. ISBN 978-9639941-04-05 Lukács Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06 Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia termelés fával. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 209p. ISBN 978-963-9941-01-4 Lukács Gergely S. (2009): Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 270p. ISBN 978-963-9935-18-1 1. kép
Fűz energetikai ültetvény
3. kép
2. kép
Nyár energetikai ültetvény
Akác energetikai ültetvény
A JÖVŐ ÉRTELMISÉGÉNEK KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUSA COMMUNICATION STYLE OF FUTURE INTELLECTUALS Dr. Radó András egyetemi docens, kandidátus, Károly Róbert Főiskola Humántudományi Tanszék
Összefoglalás Meggyőződésem, hogy minden ember képes kommunikálni, mi több az emberek jelentős része képes hatékonyan kommunikálni. Másrészt a kommunikáció az emberi információ csere egyetlen, mások befolyásolásának pedig legfontosabb eszköze. Harmadrészt a vezetők (és a diplomások jó része előbb-utóbb valamilyen szinten vezető lesz) munkaidejük 80-85%-ában kommunikálnak. Fontos tehát, hogy kommunikációnk stílusa a felsőoktatásban kellő hangsúlyt kapjon. Kulcsszavak: közhely, szleng, eufemizmus, nyelvi ficam, képzavar, hadarva írás, szókincs. Summary I am convinced that every human (being) is capable of communication moreover the majority of people can communicate efficiently. On the other hand, communication is the only means of human information exchange and it is also the most important tool for influencing others. Thirdly, people in a leading position communicate in 80-85% of their working hours – and a great deal of graduates will become a type of manager sooner or later. It is very important to lay special emphasis on the style of our communication in the higher education. Key words: commonplace, slang, euphemism, slip of the tongue, catachresis, gabbling writing, vocabulary. ,,Fiatalságunk [...] rosszul nevelt, fittyet hány a tekintélyre és semmiféle tiszteletet nem tanúsít az idősek iránt. Manapság fiaink [...] nem állnak fel, amikor a helyiségbe belép egy idős ember, feleselnek a szüleikkel és fecsegnek ahelyett, hogy dolgoznának. Egyszerűen kiállhatatlanok.'' ,,Nem táplálok többé semmiféle reményt országunk jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság kerül hatalomra, mert ez a fiatalság kibírhatatlan, nem ismer mértéket, egyszerűen rettenetes.'' ,,A világ, válságos helyzetbe került. A gyermekek nem hallgatnak többé a szüleikre. Nem lehet messze a világ vége.''
116/134
,,A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.'' Mintha a legfrissebb újságcikket olvasnánk. Azonban az első idézet Szókratésztől való (Kr.e. 470-399), a második Hésziodosztól (Kr.e. VII. sz. első fele), a harmadik egy egyiptomi szerzetestől (2000 éve), az utolsó pedig több mint 3000 éves, Babilon romjai között találták egy égetett agyagtáblán.* Miért kezdem fenti idézetekkel? Kérdezhetik. Nos, egyrészt, mert meg szeretném mutatni, hogy a nemzedéki ellentét nem új dolog és nem ostorozni kívánom az úgynevezett mai fiatalságot csak egyszerűen bemutatni egy részük kommunikációs jellegzetességeit. Másrészt, mert utálom az általánosítást. Úgy gondolom, hogy a mai hallgatók sem egyformák. Van közöttük tehetséges és szorgalmas, van, aki buta és lusta illetve ezek mindenféle kombinációját megtalálhatjuk. Még egy mellékgondolat: azon is eltöprenghetünk, hogy ki a „mai fiatal”? A kora, a világnézete, a szemlélete, a státusza, az új iránti fogadókészsége vagy mi egyéb alapján tartozik valaki ebbe a kategóriába? A válasz sokféle lehet. Jelen esetben vállalva a szűkítés torzító hatását a kor alapján csoportosítok. A vizsgálatba bevontak 18-24 év között nappali tagozatos hallgatók. A módszer: a szókincset kérdőívvel mértem, az egyéb megállapításokat a napi tapasztalatok, megfigyelések alapján teszem. De térjünk át a valódi, a címben ígért témánkra! Stílus alatt azt a módot, módszert értem, ahogy teszünk valamit. Így beszélhetünk öltözködési, vezetési, nevelési, tanítási, művészeti és persze kommunikációs stílusról is a sok egyéb mellett néhány hiba: A közhely vagy klisé egy amúgy igaz gondolat vagy érzés leírására használt kifejezés, amelyet igen gyakran és olyan módon használnak, hogy eredeti értelme és főleg a hatása elvész. A közhely banalitás, sztereotípia, a gondolkodás mellőzése, semmitmondó kifejezés. A kommunikáció nesze semmi fogd meg jól fajtája. Mozog a szám, elvileg beszélek, de nem mondok semmit. Előnye, hogy mindig kéznél van, hátránya, hogy elkoptatott. A ballagási beszéd gyakran közhelyek gyűjteménye. Az iskolából alma máter lesz, elhangzik, hogy kiléptek a nagybetűs életbe (Ez különösen érdekes az óvodai ballagáson, vagy az általános iskola befejezésekor). Elcsépelt fordulatok még: „A tanárok szigorúak, de igazságosak”. „Nem az iskolának, hanem az életnek tanultok”. „Legyetek hálásak szüleiteknek, tanáraitoknak stb.”. „Ne hagyjátok abba a tanulást”. „Örömteli, de egyben szomorú ez a nap”. „Pár éve kíváncsisággal és izgalommal léptetek be ebbe az épületbe”. „Elröpültek ezek a boldog diákévek”. És persze folytathatnánk a sort. A végén pedig egy idézet van, mondjuk: „Nem elég álmodozni! Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell, Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el, Jövőnket - tudni kell!” (Váci Mihály) A kollokviumon, ha példát kérdezünk szinte biztosan egy a tankönyvben lévőt hallunk vissza. A kommunikáció egyik jellegzetessége, hogy jelen nem lévő vagy nem materializálható dolgokról is tudunk beszélni. Ha erre példát kérek majd mindig a nagymama rétese illetve a szerelem szó hangzik el, mert ez van a könyvben. Ez önmagában nem lenne baj, ám sajna bizonyos gondolkodási restségre utal.
117/134
A szleng a közösségen belül létrejövő kiscsoportok identitását jelző beszédmód, amelynek elsődleges funkciója a nyelvi megbélyegzés, azaz a csoporthoz nem tartozók nyelvi eszközökkel való megkülönböztetése a csoportba tartozóktól. (Néhány hete a menzán előttem álló 40 körüli hölgy odaszólt a barátnőjének. ”Nem veszek sütit, inkább gyümit.” Megmutatta, hogy ő milyen trendi.) A szleng nyelvi eszközei nem térnek el a többségi csoport nyelvhasználatának eszközeitől, viszont a szlengben beszélés együtt jár egyfajta cinikus humorral, és nyegle viselkedésmóddal és világszemlélettel. Ebből következően a szlengben beszélő a világot negatív érzelmi szűrőn keresztül szemléli. A többségi csoport nyelvével összevetve a szleng szókincse általában lenéző, lekicsinylő stílusárnyalatot hordoz, sérti a többségi nyelvhasználat normáit. Néhány példát mondok, esetenként az értelmezéssel: agyagagyú, benyes (berúg), dob egy hátast, elő-néger (roma). Ez az élet, nem a három műszak, fikázás, fullos, függönyhajú (a középen elválasztott és szimmetrikusan a homlok két oldalán előreeső hajtincsekkel rendelkező ember). Gázos, hesszel vagy kagylózik vagy sasol (erősen figyel). Kiköpetem vele az Orbit-ot (csókolózni fogunk). Miller (egymillió forint). Nyálgép (nőies, túlérzékeny fiú), penge, nagy vagy, mint a mamutszar, sirály, sziszegő szappan (desodor), vérgagyi, zsírmocskos, zsírúj. Ezek néhol szellemesek, máskor kissé trágárak illetve alkalmazásuknál illene figyelembe venni a partner státuszát valamint a helyzetet. Komoly, ünnepélyes, hivatalos alkalmakkor stílushiba, máskor megengedett. Nem célszerű az államvizsga bizottság elnökét édinek szólítani, buta dolog a közgazdaságtani szigorlaton a córeszről elmélkedni, egy előkelő étteremben bivalytejet (fekete kávé) kérni a pincértől. Az eufemizmus görög eredetű szó, jelentése: jól beszélek. Durva vagy illetlen szó, kifejezés helyett használt szépítő, enyhébb árnyalatú szó, kifejezés; a szóképekkel rokon stíluseszköz; (szóalakzat, gondolatalakzat); Kialakulásában az ősközösségek korának mitikus világképe, ennek nyelvi tabui szerepet játszottak. A különböző korokban eltérő az eufemisztikus megfogalmazás iránti igény. A valóságtól való eltávolodás vágya növeli a szerepét, a realisztikusság, a naturalista kifejezésmód inkább kerüli. Megjelenhet e kettősség egy művön belül is. Gyakori a köznyelvben és a szépirodalomban. Pl. a meghalt helyett mondják, hogy jobblétre szenderült, eltávozott. Kedvencem Hunvald György erzsébetvárosi polgármester esete. Az illető hiányzott valami fontos ülésről, ahol bejelentették: A polgármester úr halaszthatatlan akadályoztatása miatt nem tud jelen lenni. Előzetes letartóztatásban volt!! A 2006. évi sajnálatos események kifejezés valós jelentése: ártatlan embereket rendőrileg rugdosni, parlamentet körbevizelni, TV székházat szétverni. Az eufemizmus a politikai demagógia gyakran használt eszköze. Bizonyos mérvű használata nélkül azonban nehezen működne a társadalom, hiszen a kommunikatív közléseknek mindig figyelemmel kell lennie a hallgató érzékenységére is. Így érthető, ha a súlyosabb személyes hibákat, a vég felé vezető öregedést, a súlyos betegségeket, a halált eufemisztikusan fejezzük ki. Az eufemizmusra való képtelenség brutális nyíltságot okoz. Nagyon nehéz olyan emberrel kapcsolatot tartani, aki mindig megtalálja, mivel lehet kíméletlenül beolvasni és ezt meg is teszi. Az ilyen szókimondó személy emberi kapcsolatai gyengülnek. Ugyanakkor a hallgatók egy része kényeskedésnek, a lényeg kerülésének tartja. A ficam eredetileg orvosi szó: az ízületet alkotó csont vége kiugrik a helyéről. Nincs a helyén. A nyelvi ficam, ha egy szó vagy szókapcsolat nincs az adott nyelv szabályainak megfelelő helyen és ezáltal magyartalan, helytelen, pontatlan lesz a mondat, úgymond sántít. Talán könnyebb megérteni, ha mondok néhány példát: „Tanár úr! Úgy látszik korán koccintottam a medve bőrére” – hallom egy sikertelen zárthelyi után. A medve bőrére inni szoktunk. - mondom neki. 118/134
Mire ő: nem mindegy? Furcsa hallani „az eset balul sült el”, hiszen az eset rosszul sülhet el, vagy balul üt ki. Amikor kijavítom döbbent tekintet a válasz. Megértem, hisz a nyelvi ficam nem teszi érthetetlenné a mondanivalót, csak csúnya. Egy művelt, diplomás vagy remélhetőleg azzá váló hallgatótól pedig elvárható lenne ezek kerülése. A figyelem felkeltésének és fenntartásának fontos eszközei a képalkotó szavak és kifejezések. Mivel majdnem mindannyian vizuális típusúak vagyunk számunkra az olyan beszélőt könnyű követni, aki képeket varázsol a szemünk elé. Figyeljük meg a két következő, tartalmában szinte azonos mondatot! „A költségvetési hiány hátrányosan befolyásolja a gazdaságot”. „A költségvetési hiány alattomosan hat. Halálos méregként károsítva a gazdaság egész vérkeringését”. Az első lapos, sablonos, unalmas. A második eleven, színes, képszerű. Még egy példa: Kiöntött a Tisza. Ugyanez Petőfinél: „Vágtatott a Tisza a rónán át. Zúgva-bőgve törte át a gátot. El akarta nyelni a világot.” Az első szinte érzelemmentes, a másodikba könnyű beleképzelni magunkat, az embernek szinte menekülhetnékje támad. Nos, ha így világosnak vehetjük a képies beszédet már csak egy lépés az alcímig vezető út: a képzavar, mint a neve is mutatja zavaros kép. Kiderítésének legegyszerűbb módja, ha a magunk elé képzeljük. A képes beszéd hasznosságát könnyű elfogadni, de nehéz alkalmazni. Jó szókincs, kreativitás szükségeltetik a képek kialakításához. ellenkező esetben zavaros képeket alkotunk. Egy kollokviumon a hallgató mutatta az igen apró betűkkel írt vázlatát. Megjegyeztem, hogy elég nehéz elolvasni. Igencsak megdöbbentő választ kaptam: a tanár úr nagyot látó? A trágár szavak használata képzetlen emberek körében napi gyakorlat, némely értelmiségi pedig sikkesnek tartja. Nem tudom melyik okból hallgatóink között is igen elterjedt. Ha olyan társaságban van, ám tegye, de ez azzal jár, hogy rászokik és bizony a tanárokkal való beszélgetésekbe, vizsgaszituációba is be-becsúszik. Képzelem, milyen hatást vált ki egy jövendőbeli job interjún az esetenként csak úgy röpködő b..szd meg és ló..sz. Azt hinné ember, hogy ez inkább csak a fiúkra jellemző, de sajna nem így van. Megrökönyödéssel tapasztalhatjuk, hogy kedves, csinos fiatal lányok is igen ronda szavakat használnak. Napjaink szóbeli kommunikációjának egyik jellegzetessége a tempó gyorsulása. A beszédtempó függ a nyelvtől, az adott beszédhelyzettől, a témától, az egyéntől és az érzelmi állapottól. Megfigyelték, hogy egy adott szövegen belül sem egyforma a beszéd sebessége. Általában a fő mondanivalót lassabban, míg a mellékeset gyorsabban mondjuk el. Lassítjuk a tempót szünet előtt és a kevés szótagból álló szavaknál is. A magyar beszéd tempójának gyorsulására több méréses adat áll rendelkezésünkre. Ezek szerint a XIX. század végén egy országgyűlési szónok 220 szótagot ejtett percenként. Ez az adat az 1920-as években 230-270, egy 1986-i felszólalás tanúsága szerint 250-300. Ma egy gyors beszédű ember átlag 300-400 szótagot képes kiejteni percenként. Érdekes összevetni azokat az adatokat is, melyek szerint a hatvanas években a magyar köznyelvi átlag 11,35 beszédhang volt másodpercenként. ugyanebből az időből származó rádiós sportközvetítés átlaga 16 hang/másodperc volt. A mai köznyelvi átlag elérte ezt a szintet, tehát ma 15-16 hangot ejtünk ki másodpercenként. Manapság egy átlagember tehát olyan gyorsan beszél, mint negyven éve az akkor igen gyors beszédűnek számító Rátonyi Róbert vagy Szepesi György. A szóbeli hadarás mellett megjelent a hadarva írás, ami persze első hallásra (olvasásra) egy elég furcsa kifejezés. Miről szól?
119/134
Kicsit messziről indulva: Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népszerűsíti a nagyvilágban, úgy hogy ezzel párhuzamosan segíti a külföldön vagy határon kívül létező magyar hagyományok és kultúra megismertetését Magyarországon. Az intézet központi költségvetési szerv, a magyar művelődés nemzetközi kapcsolatrendszerének nemzeti háttérintézménye, amely 2007. március 1-től sajátos jellegű szakmai irányító központként működik, akárcsak a német Goethe Institut, vagy az angol British Council. Egyedisége tevékenységének tartalmában, működési területében illetve eszközrendszerében fejeződik ki. Nos, ez az intézet pályázatot hirdetett „Hadarva írok” – SMS történetek címmel. A pályázaton I. díjat nyert Tóth Annamária az alábbiakkal: mStRszonett (részlet) szia +torpantam az élet útján 66ós 5letM volt a 7N .osan tudtam mi jár a feJbN de +lepet&t szRzett /cek múltán Ezek után nem csodálkozhatunk, ha egy zárthelyi dolgozatban az alábbi mondat szerepel. „Akkor vok Mpatikus, amikor +értM mások érZseit.” Persze ilyenkor a tanárnak fel van adva a lecke! További gond a helyesírás. Még a szövegszerkesztővel írt feladatok is tele vannak hibákkal. Tudom: a szövegszerkesztő helyesírás ellenőrző programja csak azt figyeli, hogy az adott szó a magyar nyelvben létezik és nincs tekintettel a szövegkörnyezetre. Ezzel együtt minden idegenkedés ellenére jobb lenne, ha mindig bekapcsolnák. Mi több, azzal is tisztában vagyok, hogy a helyesírási hiba ritkán értelemzavaró, mégis azt mondom, hogy a levél, feladat, jelentés stb. írójára rossz fényt vet minden hiba. A passzív szókincs többé-kevésbé mérhető. A Mill Hill szókincsteszt*** alapján összeállítottam egy felmérést. Ebben fel van sorolva 40 olyan szó, melyet – elképzelésem szerint egy jó gondolkodási intelligenciájú és kellő műveltségű, magyar anyanyelvű felnőtt ért, ha nem is használ. Minden alapszóhoz az Akadémiai Kiadó 1975-ös Magyar Értelmező Kéziszótár illetve Bakos F.: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Akadémiai Kiadó, Budapest 1994) alapján adtam 6 értelmezési lehetőséget, melyekből mindig egy pontos volt és csak egy volt helyes. A tesztet 428 nappalis, levelező és távoktatásos hallgató töltötte ki. Részletes feldolgozása még tart, így csak most néhány részeredményt mutatok be: 50% (20 találat) alatti, azaz gyenge eredményt ért el a minta 47%-a és 80% (32 találat) feletti, tehát kimondottan jó a 12%. Természetesen vitatható, hogy az 50 illetve 80%-os határ mennyire szigorú. Ezen néhány gondolat papírra vetésével nem a fiatalságot kívántam leszólni, nem a tanárokat szeretném valami, tőlük idegen magatartásra rábírni, egyszerűen csak megkíséreltem egy jelenségre valamelyest felhívni tisztelt figyelmüket. Felhasznált irodalom: 1. Klein B.- Klein S.: A szervezet lelke. EDGE 2000 Kiadó Budapest, 2006 2. Németh E: Személyes hatékonyság Századvég Kiadó, Budapest 2009 3. Radó A.: Üzleti kommunikáció. Saldo Kiadó, Budapest 2009 4. Szabó K.: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó Budapest, 2002 http://polczerporta.freeblog.hu/categories/Fiatalsag/ http://kazinczy2009.hu/hadarva-irok-sms-tortenetek 120/134
ZÖLDÁRAM TÁMOGATÁSI SZISZTÉMÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN GREEN ELECTRICITY SUPPORT SYSTEMS IN THE EU Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Nagy Zsuzsa2 1 c. egyetemi tanár, igazgató, Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ 2 tanársegéd, Károly Róbert Főiskola Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet
Összefoglalás A megújuló energiahordozó termelés és felhasználás állami ösztönzésének több országban alkalmazott módja a zöldáram támogatás, amely történhet tarifarendszerrel, zöld bizonyítvánnyal, vagy egyéb módon. Hazánkban a zöldáram támogatás intenzitása a közép mezőnyben helyezkedett el 2007-ben. Kulcsszavak: megújuló energiahordozó, állami ösztönzés, zöldáram támogatás, támogatás intenzitás, nemzeti célelőirányzat Summary Many EU-members encourage the production and use of green energies by green electricity support systems, such as special tariff systems, green certificates, etc. In 2007, Hungary’s green electricity support system was in the middle range. Keywords: renewable energy source, governmental encouragement, green electricity support, support intensity, national indicative targets
A megújuló energiahordozó termelés és felhasználás állami ösztönzését több tényező indokolja. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy a megújuló energiák a hagyományos energiákkal szemben költséghátrányban vannak, ami részben e technológiák újszerűségéből, a kezdeti magas tőkeköltségből és a piaci kockázatokból származik, részben viszont a megújuló energiával versenyző más energiaforrásoknak nyújtott támogatások eredménye. Szintén állami részvételt indokolnak a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó externális költségek, amely költségek jellemzően nem épülnek be az árakba. Az állami eszközöknek ezért a megújuló energiák terjedése előtt álló gazdasági, szabályozási, intézményi akadályok lebontására kell irányulniuk.
121/134
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK Irányelve a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szól. Célja az, hogy ösztönözze a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia felhasználását. Noha az Irányelv konkrét támogatási eszközöket nem ír elő, azonban meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján az egyes támogatási rendszereket a Bizottság értékeli. A támogatási rendszereknek: hozzá kell járulniuk a nemzeti célelőirányzat megvalósításához; összeegyeztethetőnek kell lenniük a belső villamosenergia-piac elveivel; figyelembe kell venniük a különböző megújuló energiaforrások sajátosságait, az eltérő technológiákat és földrajzi különbségeket; elő kell mozdítaniuk a megújuló energiaforrások hatékony felhasználását, egyszerűnek, ugyanakkor a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük, különös tekintettel a költségekre; legalább hétéves átmeneti időszakot kell alkalmazniuk a nemzeti támogatási rendszerekben és fenn kell tartaniuk a befektetők bizalmát. A tagállamok két fő támogatási formát alkalmaznak: termelési, beruházási. Ezek közül az elsődleges a termelési támogatás: támogatott átvételi ár (feed-in-tariff) és a kvóta alapú zöld bizonyítvány. A tagállamok többsége differenciált támogatott áras modellt alkalmaz. Az árdifferenciálás történhet: energiaforrás-, (zöldenergia esetén akár származási hely szerint), technológia-, erőműméret-, az üzembe helyezés időpontja szerint. A differenciált támogatott áras modellt alkalmazó országok - Németország, Ausztria, Szlovákia - a megújuló célkitűzések elérése tekintetében jobban teljesítenek. A jobb teljesítmény fő oka az, hogy a projekt megtérüléséig garantált átvételi árak miatt alacsony a befektetői- illetve szabályozási kockázat. További előny, hogy megfelelően kialakított keretfeltételek mellett (általában lépcsőzetesen, időben csökkenő átvételi árak esetén) költség hatékony lehet, ha az egyes technológiák eltérő érettségét, fejlődését, valamint a méretgazdaságossági előnyöket is figyelembe vevő termelési költségeket vesz alapul. E modellben lehetőség van egyéb nemzetgazdasági szempontok közvetlen érvényesítésére is. Ilyen lehet az energiaültetvényről származó zöldenergia hordozónál a mezőgazdasági munkahely megőrzést szolgáló magasabb átvételi ár megállapítása. Az utóbbi években számos országban (pl. Spanyolország, Csehország) a támogatott áras rendszerrel párhuzamosan került bevezetésre az ú.n. „zöld prémium” rendszer, amelyben a termelő a zöld villamos energiát a szabadpiacon értékesíti, amely után prémiumra is jogosult. A prémiumot az előző évi piaci átlagárak alapján számítják ki úgy, hogy a piaci ár és a prémium összege magasabb legyen, mint a támogatott átvételi ár. E rendszer előnye, hogy jól illeszthető a belső villamos energia szabadpiaci modellbe és a támogatások megszűnése esetén sem okoz megtérítetlen költségeket. Hátránya, hogy költségesebb a támogatott áras modellnél, mert a magasabb befektetői kockázat miatt magasabb felárat kell fizetni. A már versenyképes megújuló energiatechnológiák esetén – zöldenergia együtt égetés - több országban is csak a prémium rendszer választható. A következő ábrában bemutatjuk a tagállami gyakorlatot a megújuló alapú villamos energiatámogatásban, az EU 27-ben.
122/134
1. ábra Tagállami gyakorlat a megújuló alapú villamos energiatámogatásban – EU 27
Tarifarendszerrel Ausztria Ciprus Csehország Dánia Észtország Franciaország Görögország Hollandia Írország Litvánia Luxemburg Magyarország Németország Portugália Spanyolország Szlovákia Szlovénia 1. táblázat
A támogatás rendszere Zöld Egyéb módon bizonyítvánnyal Belgium Finnország Bulgária Lettország Lengyelország Málta Nagy-Britannia Olaszország Románia Svédország
Zöldáram tarifák az EU-17 tagállamában (2007)
Zöldáram tarifák az EU-ban €/MWh Szélenergia Vízenergia Tagország Zöldenergia Napenergia 100 kWszárazföldi tengeri 10MW Ausztria 122,73 535,00 78,00 47,40 Ciprus 64,19 208,25 82,40 64,19 Csehország 74,85 333,89 90,39 56,16 Dánia 69,86 69,86 57,02 60,11 69,86 Észtország 51,75 51,75 51,75 51,75 Franciaország 71,33 350,00 70,67 83,33 62,89 Görögország 78,80 450,00 78,80 90,00 78,80 Hollandia 81,50 97,00 65,00 97,00 97,00 Írország 71,00 0 58,00 72,00 Litvánia 58,00 0 64,00 58,00 Luxemburg 106,50 0 79,23 74,83 Magyarország 73,84 87,10 87,10 65,83 Portugália 108,00 370,00 88,00 85,00 Spanyolország 77,50 30,80 81,50 77,50 Szlovákia 73,50 213,00 64,30 58,60 Szlovénia 92,69 374,41 59,70 60,49 Németország 93,84 499,40 68,20 76,45 81,60 Átlag 80,58 215,91 72,70 81,38 68,35
123/134
A táblázat meggyőzően szemlélteti, hogy Magyarország nem támogatja kellőképpen a zöldáramot. Egyedül a szélenergia magyar tarifája haladja meg az 17 bemutatott ország átlagát. A magyar zöldenergia tarifája nem érzékelteti kellőképpen, hogy a vizsgált országok versenyképesség növelési esélye ezen a megújuló lehetőségen is múlik. A napenergia esetében Magyarország a 17 ország átlagától is jelentősen elmarad. Kvóta alapú zöld bizonyítvány rendszer jelenleg hét tagállamban működik. Előnye, hogy jól illeszthető a belső villamos energia szabadpiaci modellbe, ezért is javasolja az Irányelv hosszú távon a zöld bizonyítvány rendszert a tagállamok egységes támogatási rendszerének. Problémája, hogy a kvóta rendszerben nincsenek hosszú távú garanciák, ezért a kitűzött célértékek teljesülése kétségessé válhat. A tapasztalatok és kockázatok figyelembevételével kell itthon is a zöld bizonyítvány rendszer bevezetéséről dönteni. 2. ábra
Forrás: e-met.hu Irodalomjegyzék: Lukács Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06 Lukács Gergely S. (2010): Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 303p. ISBN 978-963-9935-55-6 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energia – kitörési lehetőség a szegénységből. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 292p. ISBN 978-963-9935-54-9 Lukács Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 Lukács Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5 Nagy Zs. (2008): A klaszter, mint hatékony együttműködési forma. Az északmagyarországi régió, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye zöldenergia stratégiája c. konferencia és gyakorlati bemutató, Gyöngyös, 2008. március 12. Nagy Zs. (2009): A klaszter szerepe a zöldenergia termelésben és hasznosításban, „A Gazdálkodásban publikált Phd hallgatók és doktorok II. tudományos konferenciája; Mosonmagyaróvár, 2009. október 16. Nagy Zs. (2010) Fenntarthatóbb életmódot ösztönző, energiatudatos magatartásra nevelő mintaprojektek Európában, Szociális Zöldenergia Konferencia, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2010.12.02., Konferencia kiadvány ISBN 978-963-9941-16-8, p. 53-64. 124/134
TAVASZI ÁRPA TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK ÉS NÖVÉNYVÉDELMÉNEK HATÁSA A TERMESZTÉS EREDMÉNYESSÉGÉRE THE NUTRIEN SUPLY OF SUMMER BARLEY AND THE EFFECT OF HIS PLANT PROTECTION ONTO THE EFFICIENCY OF THE GROWING Bakó Attila1 – Dr. Futó Zoltán2 – Nagy Zoltán3 – Bencze Gábor4 tanársegéd – 2főiskolai docens, oktató – 3intézeti mérnök – 4intézeti mérnök Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet Fleischmann Rudolf Kutatóintézet 1
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Kísérletünkben a tápanyagellátás és a növényvédelem hatását vizsgáltuk a tavaszi sörárpatermesztés bevételeire. A kísérletben három tápanyagszinten beállított két növényvédelmi technológia eredményességét vizsgáltuk kontroll beállításokhoz viszonyítva. A kísérlet eredményeiből kiderült, hogy az intenzívebb technológiák, minden kombinációban nagyobb termést adtak, mint a kontrollkezelések. De még ilyen nagy termésveszteség mellett is voltak olyan kombinációk, amelyek bevétel növekedést eredményeztek a kontrollhoz képest. Kulcsszavak: tavaszi árpa, tápanyag, növényvédelem, terméshozam We examined our experiment the nutrien supply and the effect of the plant protection onto the income of the summer malting barley growing. We examined the efficiency of the two plant protection technologies set on three nutrient levels in the experiment control compared to settings. The results of the experiment showed that the more intensive technologies gave bigger crop in all combinations, than the control treatments. But there were combinations that yielded an income increase compared to the control even beside big crop loss like this. Keywords: summer barley, nutritive, plant protection, crop BEVEZETÉS A hazai mezőgazdaságban a búza és a kukorica után az árpa a legfontosabb gabonanövény (Kismányoky, 2005). A tavaszi árpa termesztése, a sörárpaként való felhasználhatósága révén, jövedelmezőség tekintetében gyengébb talajokon is versenytársa lehet a kukoricának és a búzának (Kismányoky, 1997). A jövedelmezőség egyik alapfeltétele természetesen a minél nagyobb terméshozamok elérése. A nagyobb terméshozamok azonban magukban hordozzák a nagyobb kórokozó fertőzések kialakulásának esélyét. Különösen igaz ez a tavaszi árpa esetében, mely az egyik legérzékenyebb termesztett gabonafélénk (Kádár, 2009). Az árpa söripari minőségét számos környezeti tényező befolyásolja (Molina-Cano et al., 1997; Mather et al., 1997). Éppen ezért a megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében komplex termesztés technológiákat kell kidolgozni. Tavaszi árpa termesztés technológiák tekintetében a két legfontosabb paraméter a tápanyag visszapótlás színvonala, valamint a növényvédelem kérdése. A megfelelő tápanyag ellátottság biztosítása elengedhetetlen a minél nagyobb termés elérése érdekében. Tavaszi árpa esetében azonban a tápanyag visszapótlás nagy körültekintést igényel, hiszen a túlzott N műtrágyázás jelentősen ronthatja a termés sörárpaként való értékesíthetőségét, így a termesztés jövedelmezőségét (Szabó et al.,2005; Fodorné-Fodor-Láposi, 2008). Az árpán fellépő betegségek is jelentős hatással lehetnek mind a termés mennyiségére, mind a termés minőségére és ez által tevékenységünk jövedelem viszonyaira. 125/134
ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleti területre 3 tápanyagszint lett beállítva egy kontroll, műtrágyázás nélküli parcellával kiegészítve. A tápanyagszintek a következők voltak: kontroll: 0 kg/ha N, 0 kg/ha P és 0 kg/ha K hatóanyag; I. tápanyagszint: 30 kg/ha N, 90 kg/ha P és 90 kg/ha K hatóanyag; II. tápanyagszint: 60 Kg/ha N, 60 kg/ha P, 97 kg/ha K hatóanyag; III. tápanyagszint: 80 kg/ha N, 80 kg/ha P, 130 kg/ha K hatóanyag. A nitrogén, a foszfor és a kálium műtrágya kiszórását vízoldható formában (Yara Mila) a magágykészítés előtt juttattuk ki a kísérleti területre. A kísérletben a tápanyagellátás mellett az Opera és az Inovis fungicidek két technológiai változatát is vizsgáltuk kontroll, kezeletlen parcellákhoz viszonyítva. Ezek az Opera (2 nóduszos állapotban kijuttatva), valamint az Opera (2 nóduszos állapotban kijuttatva) és az Inovis (virágzáskor kijuttatva) két fungicid kezeléses technológiák voltak. A tavaszi árpa számára a bő csapadékos tavaszi időjárás és az igen bő májusi csapadék kedvezett a korai fejlődésnek. A később kialakuló káros víztöbblet (esetenként belvíz) már akadályozta a növények gyökérlégzését, amely a termésátlagokban is megmutatkozott. A tavaszi árpa termésátlagát jelentősen befolyásolta az is, hogy a betakarítást megelőzően három nappal a betakarításra váró érett árpa kísérlet egy heves jégesőt kapott, mely a termés jelentős hányadát a talajra verte. Ezen tényezők együttesen jelentős terméskiesést okoztak a kísérletben. A kísérletben szereplő tavaszi árpafajta a Pasadena volt, a tőszám pedig 4,5 millió db/ha. A kísérleti parcellák nagysága 36 m x 36 m volt, melyet 3 ismétlésben állítottunk be. A kísérlet során mértük a tavaszi árpa kórtani paramétereit, a növénymagasságot/szárszilárdságot, termésátlagot. A termesztés eredményességének vizsgálatánál az aktuális piaci (nettó) árakat vettük figyelembe. EREDMÉNYEK A tavaszi árpa termésátlaga, szemnedvesség-tartalma A terméseredmények vizsgálatakor figyelemmel kísértük a tavaszi árpa ezerszemtömegének alakulását és a termésátlagot. Az ezerszemtömeg vizsgálatakor megfigyelhető volt, hogy a tápanyagszinteknek az ezerszemtömegre gyakorolt hatása csekély, az minden tápanyagszinten 29 g körüli értéket ért el. A növényvédelem hatását azonban jól megfigyelhettük az ezerszemtömeg alakulásában is. A kontroll tápanyagszint kivételével az I. II. és III. tápanyagszinten is nőtt a tavaszi árpa ezerszemtömege a fungiciddel kezelt parcellákban, a kontroll kezeletlen parcellákhoz képest. Az ezerszemtömeg növekedés 1,6-2,7g, mely relatív értékben kifejezve jelentős, mintegy 5,5 – 8,7%. Ez jelentősen hozzájárulhatott a termésátlag növekedéséhez. Az ezerszemtömeg a tavaszi árpa osztályozottságát is befolyásolja. Ez a sörárpa egy fontos minőségi mutatója. A nagyobb ezerszemtömeg jobb osztályozottságot eredményez, mely a termés sörárpaként való értékesíthetőségét növeli, így javítja a termesztés eredményességét. A terméseredmények 2010-ben lényegesen alacsonyabbak voltak, mint egy átlagoshoz közeli évben. A kísérlet terméseredményeit az 1. ábra mutatja be. A termésátlagok ilyen körülmények közt 721 – 2492 kg/ha között alakultak. A termésátlagok vizsgálatakor jól nyomon követhető mind a tápanyagellátás, mind pedig a fungicides kezelések termésnövelő hatása. Az eredményekből az is kiderül, hogy a legnagyobb termésnövekedést a II. tápanyagszint beállítása okozta. Az, hogy a III. tápanyagszint nagyobb tápanyag adagjai mellett a termés mennyisége elmaradt a II. tápanyagszinten mért terméstől, minden bizonnyal annak a következménye, hogy a túlságosan is sok csapadék következtében kialakuló talaj levegőtlenség és csökkent gyökérlégzés miatt a növények nem tudták felvenni a többlet tápanyagot, így a magasabb 126/134
tápanyagszint termésnövelő hatása nem tudott realizálódni. A termésátlagok ilyen körülmények közt 721 – 2492 kg/ha között alakultak. A termésátlagok vizsgálatakor jól nyomon követhető mind a tápanyagellátás, mind pedig a fungicides kezelések termésnövelő hatása. 1. ábra
A tavaszi árpa terméseredményei a kísérletben (kg/ha) 3000 2500 2000
Kontroll Opera
1500
Opera + Inovis
1000 500 0 Kontroll tápanyagszint
I. tápanyagszint
II. tápanyagszint
III. tápanyagszint
Az eredményekből az is kiderül, hogy a legnagyobb termésnövekedést a II. tápanyagszint beállítása okozta. Az, hogy a III. tápanyagszint nagyobb tápanyag adagjai mellett a termés mennyisége elmaradt a II. tápanyagszinten mért terméstől, minden bizonnyal annak a következménye, hogy a túlságosan is sok csapadék következtében kialakuló talaj levegőtlenség és csökkent gyökérlégzés miatt a növények nem tudták felvenni a többlet tápanyagot, így a magasabb tápanyagszint termésnövelő hatása nem tudott realizálódni. A termesztés technológiák eredményességének vizsgálata A kísérletben szereplő agrotechnikai kombinációk bevételének számításánál az aktuális piaci árakat vettük figyelembe. Mivel a Pasadena fajta egy tavaszi sörárpafajta, a bevétel számításánál az 50.000Ft/t értékesítési árral számoltunk, mely a sörárpa átlagos felvásárlási ára volt 2010-ben. Az egyes kezelések számított bevételeit a 2. ábra mutatja be. 2. ábra
Az egyes kezelés kombinációk bevétele (Ft/ha) 140000 120000 100000 Kontroll
80000
Opera
60000
Opera + Inovis
40000 20000 0 Kontroll I. II. III. tápanyagszint tápanyagszint tápanyagszint tápanyagszint
127/134
A különböző kezelés kombinációk természetesen különböző költségekkel járnak. Az I. tápanyagszint alkalmazása 45.600 Ft/ha, a II. tápanyag szint alkalmazása 46.350 Ft/ha míg a III. tápanyagszint alkalmazása 61.900 Ft/ha költséggel növeli meg a tavaszi árpa termesztési költségeit a kontrollhoz viszonyítva. Az egyszeres növényvédelmi kezelés 10.000 Ft/ha, míg a kétszeres növényvédelmi kezelés 17.000 Ft/ha költségnövekedést jelent. A vizsgált évjáratban a szélsőséges időjárási körülmények miatt a termésátlagok jelentősen elmaradtak a vizsgált fajta átlagos termőképességétől. Az alkalmazott agrotechnológiai kombinációk költségei így relatív magas szintre rúgnak. Azonban még ilyen alacsony termésátlagok mellett is vannak olyan kezelések, amelyek bevétel növekedést eredményeztek. Az egyes kezelések, kontrollkezeléshez viszonyított, bevételre gyakorolt hatását a 3. ábra mutatja be. A II. tápanyagszint mellett az egyszeres növényvédelmi kezelés 12.475 Ft, a kétszeres növényvédelmi kezelés pedig 14.320 Ft többlet jövedelmet eredményezett a kontrollhoz képest. 3. ábra
A különböző kezelések bevétel növelő illetve csökkentő hatása (Ft) 30000 20000 10000 0 -10000 -20000 -30000
Kontroll tápanyagszint
I. tápanyagszint
II. tápanyagszint
Opera + Inovis
Opera
Fungicides kontroll
Opera + Inovis
Opera
Fungicides kontroll
Opera + Inovis
Opera
Fungicides kontroll
Opera + Inovis
Opera
Fungicides kontroll
-40000
III. tápanyagszint
Normál évjáratokban valószínűleg több kezelés is többlet bevételt eredményezett volna, valamint az elért többletbevétel is magasabb lett volna. Az, hogy a legtöbb agrotechnológiai kombináció esetében a kezelés által eredményezett többlet bevétel nem fedezte a kezelés költségeit, az évjárat termés átlagokra gyakorolt hatásával magyarázható. Azonban az I.- és a III. tápanyagszinten - ahol minden kezelés kombináció nagyobb költséggel járt, mint az általa eredményezett többlet bevétel - megfigyelhető hogy a legintenzívebb technológia járt a legkisebb bevétel csökkenéssel. Kísérleteink eredményéből látható, hogy az intenzívebb tavaszi árpa technológiák alkalmazása, még olyan évjáratokban is eredményesebb az extenzív technológiáknál, amikor a szélsőséges évjárat miatt jelentős a termésveszteség.
128/134
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Fodorné Fehér E. – Fodor L. – Láposi R. (2008): Test of different fertilization recommendation systems in ecological conditions of the North-Hungarian Region. Cereal Research Communications. 36. Supplement. 1163-1166. (2) Kádár I. (2009): Műtrágyázás hatása a tavaszi árpára karbonátos homoktalajon, Növénytermelés 58 (2009) 1 51-63. – (3) Kismányoky T. in Antal J. (szek.) (2005): A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005. – (4) Kismányoky T. in Palágyi A. (szerk.) (1997):Az árpa, a zab és a rozs termesztése. GKI, Szeged, 1997 – (5) Mather D.E. – Tinker N.A. – LaBerge D.E. – Edney M. – Jones B.L. – Rossnagel B.G. – Legge W.G. – Briggs K.G. – Irvine R.B. – Falk D.E. – Kasha K.J. (1997): Regions of the genome that affect grain and malt quality in a North American two-row barley cross. Crop Sci. 37: 544-554. – (6) MolinaCano J.L. – Francesch M. – Perez-Vendrell A.M. – Ramo T. – Voltas J. – Brufau J. (1997): Genetic and environmental variation in malating and feed quality of barley. J. Cereal Sci. 25: 37-47. – (7) Szabó L. – Fodor L. – Holló S. – Tóth,Cs. (2005): The effect of some environmental factors on the yield formation. Cereal Research Communications. 33. 1. pp. 325-328.
129/134
SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS 2020-RA VONATKOZÓ CÉLÉRTÉKEI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN WIND POWER TARGETS FOR 2020 IN THE NORTHERN HUNGARIAN REGION Szegedi László1 – Dr. Fodor László2 – Vanó Gábor3 1 oktatási igazgató, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 2 intézetigazgató, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 3 tanársegéd, Károly Róbert Főiskola Számviteli és Pénzügyi Tanszék
Összefoglaló A megújuló energiaforrások hasznosítása napjaink egyik legfontosabb kérdése. Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve szerint Magyarországon 2020-ra a megújuló energiahordozó felhasználásnak el kell érnie az országos energiaigény 13%-át. A megújuló energiahordozó felhasználás EU által meghatározott irányértékének elérésére vonatkozó hazai stratégiát a Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervprogramja (NMCST) tartalmazza. A NMCST legnagyobb munkahely-növelő program megvalósítását javasolja, amelynek eredményeként 2020-ban 1.993 MW szélerőmű kapacitás épülne ki országos szinten, amely 3.846 GWh villamos energiát termelhetne. A program megvalósítása esetén 2020-ban az Észak-Magyarországi Régióban 344 MW szélerőmű kapacitás épülne ki, amely 689 GWh villamos energiát termelne. A 689 GWh szélenergia alapú villamosenergia-termelés az országos megújuló alapú villamosenergia-termelés 20 %-át adhatná. Kulcsszavak: szélenergia, villamos energia, Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervprogram Summary The renewable energy sources is one of the most important issue. The European Parliament and Council Directive 2009/28/EC of Hungary by 2020 renewable energy consumption must be at least 13% of the national energy demand. The renewable energy consumption by EU target value domestic strategy for achieving the the National Action Programme of Renewable (NMCST) included. The largest job increase NMCST recommends the implementation of the program, which results in 2020, 1,993 MW of wind capacity would be built out at the national level, which generates 3,846 GWh of electricity. In the case of implementing the program in 2020, the Northern Hungarian Region 344 MW wind power capacity would be built, which would produce 689 GWh of electricity. 689 GWh of wind-based electricity generation is based on a national renewable electricity generation could provide 20%. Keywords: wind power, electricity, The National Action Programme of Renewable
130/134
Bevezetés A megújuló energiaforrások hasznosítása napjaink egyik legfontosabb kérdése, mert a fosszilis energiahordozókra alapozott energiafelhasználás már eddig is visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott. Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiahordozó felhasználását EU szinten a 20%-ban határozta meg. Az irányelv a 20%-os megújuló energiahordozó részarány elérése érdekében tagállami szintű elvárásokat határoz meg, figyelembe véve a tagállami sajátosságokat. Magyarország felé az EU elvárása, hogy 2020-ra a megújuló energiahordozó felhasználás érje el az országos energiaigény 13%-át. Az Európai Unió a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását részben a hagyományos energiaforrások csökkenése miatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazza. Az EU a tiszta, karbonmentes, károsanyag-kibocsátás mentes, kevés kockázattal járó helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálja és kellő támogatást nyújt a fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a „legkisebb”-hez képest magasabbak. A „drágább” létesítési költségek mellett a megújuló energiák ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahely-teremtő vonzataikkal, pozitív externális hatásaikkal környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszerűsíthetők, így súlyozással a megújuló energiaforrások már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak. Szélenergia hasznosítás tervezett jellemzői a világon 2020-ban A Szélenergia Világ Tanács (GWEC) álláspontja szerint a szélenergia ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő energetikai ágazata és a legkézenfekvőbb lehetőséget kínálja arra, hogy a globális gazdaság alapjává a megújuló energiaforrások váljanak. A GWEC referencia-forgatókönyve szerint 2020-ban a világ villamosenergia-igényének 4,1 %-át, mértéktartó-forgatókönyve szerint 8,2%-át szélerőművek biztosítanák. A haladóforgatókönyv előrejelzése szerint annak sincs műszaki, gazdasági korlátja, hogy ez az érték akár a 12,6%-ot is leérje. Á három forgatókönyv 2020-ra vonatkozó előrejelzését az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A szélenergia hasznosítás jellemzői 2020-ban a GWEC forgatókönyvei alapján Forgatókönyv Referencia Mértéktartó Haladó
Összesített szélerőmű kapacitás (MW) 352 709 1.081
Termelt villamos energia (TWh) 864 1.740 2.651
Villamos energiafelhasználás (%) 4,1 8,2 143
Beruházási költség (1012 EUR)
Foglalkozt atottság (millió fő)
CO2 egyenérték (106 t)
32,14 89,39 149,35
0,54 1,3 2,21
518 1.044 1.591
Forrás: a Szélenergia Világ Tanács (GWEC) adatai alapján saját szerkesztés Az Európai Unió szélerőmű kapacitásának alakulása 2020-ig Az Európai Szélenergia Tanács (EWEA) 2008-as szélenergia forgatókönyve is (2. táblázat) a szélerőmű piac erőteljes fejlődésével számol. A 2020-as előirányzott célt referencia-forgatókönyvében 180.000 MW-ban (2030-ra előirányzott célt 300.000 MWban) jelölte meg. A referencia-forgatókönyv szerint a part menti (offshore) erőművek a teljes kapacitás 25%-át adják 2020-ban (2030-ban pedig már 40%-át). Ha a referenciaforgatókönyv megvalósul, a szélenergia-termelés 2010-re 177 TWh-ra, 2020-ra 477 TWhra (2030-ra pedig 935 TWh-ra) emelkedik.
131/134
2. táblázat A telepített szélerőmű kapacitás alakulása Európában (GW) 2010, 2015, 2020 Forgatókönyv Pesszimista Referencia Optimista
2010 offshore onshore 3 76,5 3,5 76,5 4 76,5
2015 offshore onshore 10 90 12 112,5 15 125
2020 offshore onshore 20 140 35 145 40 170
Forrás: az Európai Szélenergia Tanács (EWEA) adatai alapján saját szerkesztés Az EWEA referencia-forgatókönyve szerint az EU 27 tagállama 2008 és 2030 között kb. 340 milliárd eurót fektet be a szélenergiába. Szélenergia hasznosítási tervek Magyarországon 2020-ig A megújuló energiahordozó felhasználás EU által meghatározott irányértékének elérésére a magyar kormány Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervprogramot (NMCST) készít. A NMCST elkészítésére irányuló munkaanyag három forgatókönyv változata (I., II., III.) a legkisebb költség, a legnagyobb munkahely-növelő és a legkisebb ÜHG kibocsátású forgatókönyv mentén mozog: Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb költség elvét követő és megvalósítását javasló program, azaz: a legolcsóbb fajlagos költségű villamos és hőenergia átalakítási benchmark projekteket részesíti előnyben. A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a legnagyobb munkahely-növelő, hatékony technológiákat kiszolgáló program a foglalkoztatottak körének növelésére is törekszik. A III. forgatókönyv az éghajlat és maximálisan környezetkímélő program készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására, a negatív externáliák szigorúbb figyelembevételére (legkisebb ÜHG kibocsátású program).
• • •
Az egyes forgatókönyvekhez kapcsolódó célértékeket a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat A szélenergiától a villamosenergia-termelésben elvárt teljes hozzájárulás, beépített kapacitás (MW), bruttó villamosenergia-termelés (GWh) Forgatókönyv I. II. III.
2010 MW 250 250 250
2015 GWh 502 502 502
MW 766 795 1.010
2020 GWh 1.555 1.588 2.013
MW 1.720 1.392 1.946
GWh 3.444 2.720 3.846
Forrás: NMCST adatai alapján saját szerkesztés A NMCST a II. forgatókönyv megvalósítását javasolja, amelynek eredményeként 2020-ban 1.993 MW szélerőmű kapacitás épülne ki országos szinten, amely 3.846 GWh villamos energiát termelne. A 3.846 GWh szélenergia alapú villamosenergia-termelés az országos megújuló alapú villamosenergia-termelés (8.688 GWh) 44%-át adná. Megjegyzendő, hogy a 2010-es célértékből jelenleg 201 MW telepített kapacitás valósult meg. Az egyes forgatókönyvek főbb indikátorait a 4. táblázat tartalmazza.
132/134
4. táblázat
Forgató -könyv I. II. III.
A NMCST egyes forgatókönyveinek főbb indikátorai Beruházási költségigény 2020-ig (MFt) 6.777.110 598.1070 8.864.910
Beruházási támogatás 2020-ig (MFt) 823.020 986.880 1.635.570
Összes kifizetett támogatás 2020-ig (MFt) 208.266 226.787 341.451
CO2 megtakarítás 2020-ban (kt/év) 1.826 1.421 2.051
Fenntartható munkahely 2020-ig (fő) 42.962 53.360 62.020
Forrás: NMCST adatai alapján saját szerkesztés Szélenergia hasznosítás 2020-ban az Észak-Magyarországi Régióban A NMCST három forgatókönyv változata alapján az Észak-Magyarországi Régió adottságainak figyelembe vételével számított célértékeket az egyes forgatókönyvekhez az 5. táblázat tartalmazza. A 2010-es célértékből jelenleg 2,8 MW beépített kapacitás valósult meg, azonban a régió szélenergia hasznosítási tervei alapján 2015-ös, 2020-as célértékek megvalósulása reális célkitűzésnek tűnik. 5. táblázat
Az Észak-Magyarországi Régióban szélenergiától a villamosenergia-termelésben elvárt teljes hozzájárulás, beépített kapacitás (MW), bruttó villamosenergia-termelés (GWh)
Forgatókönyv I. II. III.
2010 MW 50 50 50
2015 GWh 101 101 101
MW 113 159 202
2020 GWh 229 318 402
MW 344 278 389
GWh 689 543 768
Forrás: NMCST adatai alapján saját számítás A II. forgatókönyv megvalósítása esetén 2020-ban az Észak-Magyarországi Régióban 344 MW szélerőmű kapacitás épülhetne ki, amely 689 GWh villamos energiát termelhetne. A 689 GWh szélenergia alapú villamosenergia-termelés az országos megújuló alapú villamosenergia-termelés 20 %-át adná. Az egyes forgatókönyvek főbb indikátorait a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat
Forgatókönyv I. II. III.
A NMCST egyes forgatókönyveinek Észak-Magyarországi Régióra vonatkozó főbb indikátorai Beruházási költségigény 2020-ig (MFt)
Beruházási támogatás 2020-ig (MFt)
1.355.422 1.196.214 1.772.982
164.604 197.376 327.114
Összes kifizetett támogatás 2020-ig (MFt) 41.653 45.357 68.290
Forrás: NMCST adatai alapján saját számítás
133/134
CO2 megtakarítás 2020-ban (kt/év) 365 284 410
Fenntartható munkahely 2020-ig (fő) 8.592 10.672 12.404
Felhasznált irodalom: [1.] Global Wind Energy Council (2009): Global Wind Report, Renewable Energy House, Brüsszel [2.] European Wind Energy Association (2009): Wind Energy - The Facts, Renewable Energy House, Brüsszel [3.] Magyar Energia Hivatal (2010): Munkaanyag a 2009/28/EK Irányelv által előírt Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozásához [4.] Magyar Energia Hivatal (2010): Alapkutatások a Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési tervhez - Magyarország 2020-as megújuló energiahasznosítási kötelezettségvállalásának teljesítési ütemterv javaslata módszertan és számítások [5.] REN21 - Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (2008): Global potential of renewable energy sources: a literature assessment, Background report, Párizs, 45p
134/134