Informatikai rendszergazda

Informatikai rendszergazda (Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, Informatikai műszerész,

IT biztonságtechnikus, IT kereskedő, Számítógéprendszer karbantartó, Szórakoztatótechnikai műszerész, Webmester)

Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: CSIPAI JÓZSEF SZAKMAI LEKTORÁLÁS: BORSI ENDRE

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

Informatikai rendszergazda

„Hosszú az út, amíg az informatika segítségével célba érkezünk. A rövidebb út viszont nehezebb – ez legyen a rendszergazdáé.” /graffiti/ Sokak szerint küszöbén állunk az úgynevezett információs társadalomnak, amelyben az információs technikák széleskörű alkalmazása jellemzi a társadalom minden tevékenységét, az üzleti életet, a termelést, a kereskedelmet, a szabadidő eltöltését, a közigazgatást és a kultúrát. Az alkalmazott informatika az a tudományág, amely segíti az információs társadalom kialakulását. Az informatika olyan tudományterület, amelyben a változások, fejlesztések nyomon követése szinte napi tanulást, ismeretszerzést követel. Mindennapi életünkben és a tanuláshoz, munkavégzéshez egyaránt szükségessé vált a számítógépek szakszerű használatának elsajátítása. Az informatika fejlődése rendkívül nagy mértékű, és a gazdasági, jogi, közigazgatási, könyvtári, műszaki alkalmazásoktól a művészeti és szórakoztató ipari alkalmazásokig terjed. Az üzletvezetés digitalizálása miatt a legkisebb vállalatnál is megjelenik az igény a professzionális szakemberekre. Minden gazdasági szektorban folyamatos a hálózatok építése, üzemeltetése, szervizelése. Az általános tudás kívánalma mellett a piacon az igen speciális egyedi igények is megjelennek. Az informatikai rendszergazda foglalkozás részleteibe Csipai József műszaki tanár, informatikus segít bepillantást nyernünk. Jellemző feladatok, tevékenységek Ebben a pályainformációs mappában felsoroljuk a rendszergazda, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó foglalkozások (részben a rendszergazda feladatait is tartalmazó) tevékenységeit is. Vállalatonként eltérő lehet, hogy a rendszergazda mindezen tevékenységeket egyedül végzi (tehát karbantartó, webmester,

A-1



üzemeltető stb. is egyben), vagy más-más embereket alkalmaznak a feladatok ellátására.

Az informatikai rendszergazda feladatai: „Ha valaki ma egy önálló számítógépre operációs rendszert telepít, azt rendszergazdai jogokkal teszi. Ez a rendszer használatának legnagyobb szabadságfokú, ugyanakkor legsérülékenyebb működtetését teszi lehetővé” – mondja Csipai József. Az operációs rendszer telepítéséhez is előzetes ismeretek szükségesek, a rendszer működési paramétereinek ésszerű beállítására pedig ez fokozottan igaz. Ha a számítógép hálózatban működik, a hálózati operációs rendszer sokkal több átgondolt beállítást követel. További óvatosságot igényel az internetre kapcsolódó számítógép, hiszen a külső elérés veszélyei miatt csak nagy biztonságú felügyelet mellett működőképes tartósan. „Rendszergazdának nem születünk, hanem sok tanulással és gyakorlással válunk azzá!” – állítja Csipai József. Az informatikai rendszergazda széleskörű ismeretek, tapasztalatok birtokában képes (állandó továbbképzés mellett) munkáját végezni. Céges környezetben együttműködik a cégvezetéssel, a hálózaton alkalmazott szoftvereknek megfelelően a részterületek rendszergazdáival, a szakterületek (bérelszámoló, számlázó,

adatbázis-kezelő,

levelező,

nyilvántartó

programok

stb.)

szakembereivel. Ha új igények, feladatok jelentkeznek, rá kell látnia a fejlesztési lehetőségekre, segítenie kell a döntés-előkészítésben. „Az informatikai rendszergazda munkaköre igen színes, összetett. A feladatok ellátásához igen jó felkészültségű, ugyanakkor problémamegoldó készséggel rendelkező, higgadt, de határozott, szakemberre van szükség” – mondja Csipai József. A rendszergazda feladatkörét a kialakított hálózat mérete, a szerverek, A-2



munkaállomások, felhasználók száma, az alkalmazott szoftverek határozzák meg, illetve hogy a vállalatnál rajta kívül dolgoznak-e még informatikai szakemberek (pl. IT biztonságtechnikus, szoftverüzemeltető stb.). Egy internetes kapcsolattal rendelkező helyi hálózat rendszergazdájának feladatai: • Új programok installálása, beállítása. • Rendszeres vírusellenőrzés és -mentesítés. • Hibafelderítés, esetleges hibaelhárítás. • Kapcsolattartás a szervizelő szakemberekkel, meghibásodott gépek el- és visszaszállításának megszervezése, munkanapló vezetése, az elvégzett munka ellenőrzése. • Hálózati szabályzat készítése. Munkatársak felhasználói jogosultságainak meghatározása, beállítása. A vezetékes és vezeték nélküli hozzáférések kezelése. A távoli hozzáférések figyelemmel kísérése. • A hálózati felhasználók beállításainak karbantartása, a könyvtárstruktúra kialakítása. • A helyi hálózati szerver rendszeres ellenőrzésének és üzemeltetésének biztosítása. • Biztonsági mentések készítése, archiválások. • Az internettel kapcsolatban álló szerver (webszerver) regisztráltatása a világhálón. • A hálózat hatékony üzemeltetése, az állandó működőképes állapot fenntartása. Szünetmentes áramforrás üzemkészségének biztosítása. • A belső és külső levelező rendszer működtetése, postamesteri feladatok ellátása. • A számítógépek és egyéb hardvereszközök rendszeres ellenőrzése, üzemeltetésének biztosítása. • Webes megjelenés aktualizálása.

A-3



• A webről származó információk (pályázatok, rendeletek, jogszabályváltozások, oktatási segédanyagok stb.) letöltése és publikálása az érintetteknek. • A hardver-beszerzések intézése. • A szoftver-beszerzéseknél a szoftverek véleményezése. • Meglévő szoftverek nyilvántartása. • Kollégák segítése a multimédiás eszközök használatában. • Leltárkészítés a munkahelyeken lévő gépekről, valamint a hozzájuk tartozó programokról. • Selejtezési javaslat, szakértői vélemény beszerzése. • Részvétel selejtezésben. • Dokumentálás (pl. licencszerződések, karbantartások stb.)

Rendkívüli esetekben: A hálózatba való rendszergazdai belépés jelszavát (supervisor jelszó) lezárt borítékban helyezik el egy páncélszekrényben. A borítékot csak indokolt esetben, a cégvezető, igazgató engedélyével bonthatja fel egy szakmailag képzett, megbízható kolléga. Az informatikai hálózattelepítő és üzemeltető feladatai: Irányítás nélkül, önállóan telepít, üzemeltet és tart karban kisméretű (jellemzően 100 végpont alatti) lokális (LAN), nagytávolságú (WAN) és behívásos (dial-up) informatikai hálózatokat a vállalkozás, vállalat vagy intézmény igényeinek megfelelően. 1. Hálózatépítés • Megtervezi, és kiépíti vagy kiépítteti a strukturált adathálózatot. Kidolgozza a szerver-kliens architektúrát, és eldönti, hogy házon belüli vagy

netes

szervert

alkalmazzon.

A-4

Kiválasztja

a

vállalkozásnak



legmegfelelőbb rendszert, mely a leginkább alkalmazkodik a cég igényeihez (könyvelő, vállalatirányítási rendszer stb.) Megtervezi, hová, hány végpont (telefon, gép) kerüljön, és hogy vezetékes vagy vezeték nélküli formában, majd koordinálja ezek kiépítését. Műszeres ellenőrzést végez. Meggyőződik róla, hogy a kábelek a központi rendező szekrényben megfelelnek-e a szabványoknak, megvizsgálja, hogy kialakítható-e a megfelelő adatkapcsolat. • A vásárolt hardvereszközöket üzembe helyezi, telepíti és kipróbálja. (Az eszközök javítása csak korlátozott mértékig feladata, hiszen az illetéktelen javítás a garancia elvesztését okozhatja.) • Ellenőrzi, hogy a hálózatot alkotó számítógépek tudnak-e egymással kommunikálni. • Megtervezi és beállítja, hogy a hálózatban működő gépek milyen protokollal, beállításokkal, címkiosztással működjenek (melyik gépek tudjanak egymással kommunikálni, melyik láthatja a másik gép adatait stb.) 2. Hálózatüzemeltetés • Felügyeli a rendszer üzemszerű működését, biztosítja a telepítendő szoftverek kiválasztását, installálását, átvizsgálását és beállításait. • Üríti az ideiglenes tároló könyvtárak (temp) tartalmát. • Átvizsgálja a rendszer- és vírusnaplókat. • Ellenőrzi a kábelek, valamint a rendszerben használt eszközök működését. • Biztonsági mentéseket készít, folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén korrigálja a biztonsági beállításokat. • Javítja az észlelt hibákat. Az informatikai műszerész feladatai: Az ipari, technológiai és ügyviteli területen alkalmazott, intelligens mérő- és

A-5


adatátviteli

rendszerek,


adatgyűjtő

és

adatfeldolgozó

munkaállomások,

számítógépek karbantartása, javítása, üzemeltetése, telepítése tartoznak a feladatai közé. Míg az informatikai műszerész elsősorban a szoftverek telepítésével és az ehhez kapcsolódó feladatok megoldásával foglalkozik, addig a számítástechnikai műszerész a számítógépek központi és perifériás egységeinek felépítésével, üzemeltetésével és karbantartásával. • Biztosítja a vállalati, illetve ipari környezetben működő számítógépek folyamatos működését, az informatikus munkatársakkal együttműködve szervezi az új eszközök beszerzését, összeszereli a számítógépeket részegységeikből. • Kiépíti

a

vállalaton

belüli

informatikai

hálózatot,

biztosítja

a

számítógépek kommunikációjához szükséges feltételeket. • Karbantartja a számítógépeket. Meghibásodás esetén behatárolja a hibás egységeket, azokat szükség szerint kicseréli, vagy módosítja a beállításokat. A „porzárlat”, illetve a túlmelegedés elkerülésére a karbantartások alkalmával tisztítja a számítógépházak belsejét, illetve a hűtőventilátorokat. Kiépíti a számítógép, illetve a perifériák (nyomtató, szkenner,

modem,

digitalizáló

tábla

stb.)

között

a

megfelelő

összeköttetést. • Szükség szerint telepíti az eszközök, vezérlőkártyák, illetve perifériák szoftvereit, beállítja azokat. • Szakmai ismereteinek alkalmazásával segíti kiválasztani a feladat megoldásához megfelelő szoftvereket, majd telepíti azokat.

Az IT biztonságtechnikus feladatai: • VPN- (virtuális magánhálózat) kiszolgálót telepít, és hozzáférést konfigurál. • VPN távoli hozzáférést konfigurál. A-6



• Szoftveres védelmet tervez : − üzemelteti a mentési rendszert, − vezeti a mentési naplót, hálózati hibanaplót vezet, és naprakészen tartja a dokumentációt, − elvégzi a tervezett és eseti archiválásokat, − teszteli a mentett vagy archív példányok használhatóságát, − elvégzi az igényelt visszatöltéseket és helyreállításokat, − üzemelteti az internetes szolgáltatásokat (mail server, DNS, proxy stb.), − elvégzi a szerverek tervszerű szoftverkarbantartását, − rendszeresen ellenőrzi a hálózati erőforrások kihasználtságát, − felismeri a külső és belső hálózatban jelentkező hibákat, elhárítja azokat, vagy továbbítja a hibaleírást a következő szintre, − rendszeresen frissíti a munkaállomásokon a vírusirtó rendszert és a vírusadatbázist, a kém- és reklámprogram-ellenes szoftvert, − gondoskodik a rendszerjelszavak biztonságos tárolásáról. • Hardveres védelmet tervez. • Ellenőrzi a biztonsági szabályzat betartását. • IPSec szolgáltatást telepít, konfigurál. • Digitális aláírást igényel, telepít, konfigurál. • Tanúsítvány-kiszolgálót telepít, konfigurál. • Hardveres és szoftveres tűzfalat telepít, konfigurál. • Illetéktelen belső és külső adathozzáférést detektál.

Az IT-kereskedő feladatai: Elsődleges feladata, hogy a vevő igényeinek és lehetőségeinek megfelelő legjobb termékkonstrukciót megtalálja, legyen ez szoftver- vagy hardvereszköz. Ehhez feltétlenül ismernie kell a piaci trendeket és az aktuális technológiákat. Feladatai közé tartoznak még a következők: A-7



• Számítógép összeszerelése, üzembe helyezése, tesztelése. Perifériák csatlakoztatása, operációs rendszer telepítése. Számítógép hálózatba kapcsolása, hálózati eszközök üzembe helyezése, munkaállomás, hálózati konfiguráció beállítása. Számítógépes rendszerek hardveres és szoftveres eszközeinek bemutatása. • Az

áruk

átvétele,

elhelyezése,

nyilvántartásba

vétele,

tárolása,

értékesítése. • Leltárt készít és közreműködik a leltározásban. • Fogadja a vevőt, és megismeri igényeit. Bemutatja neki az árut, tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról. Áruajánlással segíti a vásárlási döntésben. • Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít. Készpénzzel és készpénzkímélő módon is fizettet. Átadja az árut a vevőnek, és az ő igényétől, valamint az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől

függően

becsomagolja

az

árut.

Intézi

a

fogyasztói

reklamációkat. • A kereskedelmi egységet szabályszerűen üzemelteti. Ehhez szükséges a kereskedelmi egységek működésére vonatkozó jogszabályi előírások ismerete és értelmezése, valamint ezek alkalmazása a kereskedelmi gyakorlatban. A számítógéprendszer karbantartó feladatai: Talán ez a foglalkozás fedi le leginkább a régi rendszergazda feladatait, amikor a már meglévő rendszert vagy rendszereket kellett üzemeltetni. • Címtárat telepít, konfigurál, üzemeltet. • Támogatja a biztonsági rendszert. • Üzemelteti a külső és belső hálózatot. • LAN/WAN-minősítéseket végez mérésekkel. Hálózatokat üzemeltet és felügyel, hibaelhárítást végez, adatvédelmet biztosít. Eszközöket telepít, A-8



hálózatot módosít. • Rendszerparamétereket mér, elemez, és jelentéseket készít. • VoIP rendszereket üzemeltet, telefonközpontot felügyel. • Televíziót, számítógép-monitort, CD/DVD eszközöket javít. • IT biztonságot dokumentál. • VPN-t (virtuális magánhálózat) hoz létre. • Kliensoldali tűzfalat távolról konfigurál. • Számítógépes rendszerek szoftveres telepítését végzi. • Munkájával kapcsolatban információt gyűjt és dokumentál. • Állandó kapcsolatot tart partnereivel/munkatársaival, támogatást nyújt nekik. • Webtartalmak telepítését, frissítését és ellenőrzését végzi. • Webes szolgáltatások folyamatos monitorozását végzi/végezteti. • Közreműködik tervezési, fejlesztési feladatokban. • Rendszerkonfigurálást végez és ellenőriz A szórakoztatótechnikai műszerész feladatai: Elsősorban hardveres és szoftveres feladatokat lát el audio/video ismeretek birtokában (pl. hangszórókkal). • Kiválasztja a feladathoz legoptimálisabban használható szoftvert. • Tanácsot ad az üzemeltetéskor előforduló problémák megoldásához. • Behatárolja az informatikai eszközök működésének hibáit. • Karbantartja az informatikai és információhordozó eszközöket. • Audio/video készülékeket üzemeltet és tart karban. Meghibásodás esetén javít, vagy ennek módjára javaslatot tesz (pl. szerviz). • Megtervezi a számítógépek időszakos karbantartását. A webmester feladatai: 1. Klasszikus értelemben: HTML formátumban megjeleníti az ügyfél igényeit A-9



(amit az a weboldalán szeretne látni). Manapság már létezik olyan keret, amelyet a grafikus és a webprogramozó hozott létre, és ahol már kész oldalakra lehet feltölteni a megfelelő adatokat egy szövegszerkesztőben. A webmester feladata ez esetben a háttérben lévő HTML-kódok létrehozása. 2. Az interneten: • webes felületeken (helyi, internet) biztosítja a tárhelyet, a szükséges szoftvereket és modulokat a programozóknak. • Jogosultság-struktúrát kezel a webes tartalom eléréséhez. Adatbázisjogosultságokat kezel. • Fenntartja a biztonságos kapcsolatot (SFTP). • Biztosítja az állandó elérhetőséget. • Biztosítja a tanúsítványokat, ha szükséges. • Üzemelteti a webhez tartozó szervert, és a weboldalt kiszolgáló hátteret. • Ellenőrzi a webes tartalom szerkezeti megjelenését a frissítést követően. • Webtartalmat korrigálja, vagy javaslatot tesz a korrigálásra. • Teszteléseket végez a webtartalmak elérhetőségéről. • Beazonosítja a rendszer gyenge pontjait és a támadásokat. • Részt vesz a szolgáltatás biztonsági és funkcionális tervezésében, kialakításában. Az információk alapján a rendszerbe illő, a feladat elvégzéséhez szükséges hardver- és szoftvereszközöket javasol. • Ellenőrzi a rendszeradminisztrátor által elvégzett webszolgáltatásokhoz szükséges konfigurációt. A webmester jártas a weboldalak internetes támadások elleni védelmében, az erőforrások megosztott és optimális felhasználásában egy többgépes rendszernél. Kiismeri magát a különféle Linux-disztribúciók világában.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Az e mappában felsorolt szakmák képviselőinek munkaeszközei közé A-10



sorolhatjuk az alábbiakat: • számítógépek (asztali, illetve személyi számítógép), • a hozzájuk kapcsolódó perifériák (nyomtató, lapolvasó), • az okos telefonok (ezek netes kapcsolatra is képesek), • a

különböző szoftverek, felhasználói alkalmazások, dokumentációk,

• az internet (pl. tudásbázisok eléréséhez). Az összeszereléshez, karbantartáshoz használnak csavarhúzókat, sűrítettlevegősprayt,

szükség

esetén

mérőműszert,

fogót.

Hálózat

kiépítéséhez

a

felhasználáshoz megfelelően választott sodrott érpáros kábelt, hálózati csatlakozókat, valamint az ezek szereléséhez szükséges speciális fogót, forrasztópákát is. Használják még a hálózatok összeköttetéséhez szükséges kábeleket (hálózati, nyomtató, USB, UTP). Vezérlőkártyák cseréjéhez hálózati-, videó-, hang- vagy más vezérlőkártyákat, tápegységet, ventilátort. Hol végzi a munkáját? Feladataik nagy részét irodában, zárt térben, változó helyszíneken, ülve, állva, járva végzik. Munkájuk könnyű fizikai és szellemi munka. Ügyeleti rendszerben,

váltott

műszakban

is

dolgozhatnak,

de

telepítéskor

és

karbantartáskor gyakran hétvégén is. Ilyenkor üresek az irodák, így könnyebb beüzemelni, és kipróbálni az új szoftvereket. Munkájukat végezhetik alkalmazottként, vagy önálló vállalkozás keretein belül. Ha önálló vállalkozóként dolgoznak, munkaidejük rugalmas. Alapvetően munkaidőben látják el feladataikat, de ahogy már említettük, nem ritka a munkaidőn túlnyúló és a hétvégi munka sem. A szervizben alkalmazottak munkaideje napi 8 óra, általában 8-17 óra között.

Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Az e mappában felsorolt szakmák képviselői egyaránt végezhetik munkájukat önállóan, felettesük irányításával, de nagyobb vállalat esetében team-munkában A-11



is, egy csoport tagjaként. Kapcsolatban állnak: • külső cégekkel, akik a hardverek, illetve a szoftverek használatához szakmai segítséget nyújtanak, fejlesztésekhez ajánlást adnak; • a szervezet munkatársaival – nekik mint felhasználóknak nyújthatnak segítséget; • önálló vállalkozóként az ügyfeleikkel; • más informatikai területen dolgozó szakemberekkel (pl. programozó, adatbázis-tervező stb.).

A-12

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK


Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A rendszergazdák munkájuk nagy részét zárt irodában, ülve, hajlott testtartásban végzik. Néha emelni, cipelni kell a számítógépházat, monitort, központi számítógépet (10 – 15 kg-nyi terhelés), ami folyamatos fizikai igénybevételt jelent. Ezzel együtt e szakmák alapvetően szellemi megterhelést jelentenek. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Hátrányként említhető a munkavégzéskor fellépő stressz, illetve a számítógép több órás használatából adódó szemterhelés. A testtartásból következő megterhelés miatt nyak-, -fej- és hátfájás, ízületi fájdalmak léphetnek fel. A képernyő előtt az összetett terhelés miatt fáradékonyság jelentkezhet. Be kell tartani

a

pihenőidőket,

követelményeinek beszerezni.

és

megfelelő

Vibrációmentes

a

számítógépes

eszközöket fénycsöveket,

munkahely

(asztalok, és

székek)

amennyire

ergonómiai szükséges lehetséges,

kétkomponenses (szórt fényt és helyi megvilágítást adó) világítástechnikát kell alkalmazni.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Néhány a fontosabb egészségi szempontok közül (tájékoztató jelleggel):

• jó látás (megfelelő látáskorrigáló eszköz, pl. szemüveg használható), • ép színlátás (vezetékek), teljes látótér, térlátás • jó hallás és beszédkészség (pl. pontosan hallja és értse az ügyfél igényeit, feldúlt ügyfelekkel megfelelően kommunikáljon) • karok, kezek, ujjak fokozott használata

B-1

KÖVETELMÉNYEK


• fokozott figyelem

A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: • szellemi fogyatékosság • szív

és

keringési

rendszer

súlyosabb

elváltozásai (szakorvosi vélemény alapján) • a végtagok (főleg a kar és a kéz) azon károsodásai,

amelyek

a

munkavégzést

akadályozzák • epilepszia • együttműködést kívánó munkát nem végezhet • fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet • ép hallást igénylő munkavégzésére nem alkalmas A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségügyi tényezők: • jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas • tartós ülőmunkát nem végezhet • karok/kezek/ujjak

fokozott

használatát

igénylő munkát nem végezhet Kockázati tényező a szakma gyakorlása során a tartós ülőmunka. A megváltozott munkaképesség befolyásoló tényezője lehet néhány informatikai

B-2

KÖVETELMÉNYEK


foglalkozás gyakorlásánál. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Fontos a kézügyesség, a szem-kéz koordináció, valamint az ujjügyesség is. Nélkülözhetetlen a pontosság, és az átlagosnál jobb számolási készség. Elengedhetetlen a folyamatos önképzés, az aktív tájékozódás szakmai ügyekben.

A feladatainak ellátásához szükséges kompetenciák (képességek): Foglalkozás

Testi, fizikai Együttalkalmasság működési készség

Precizitás

Logikus gondolkodás

Informatikai rendszergazda Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatikai műszerész IT biztonságtechnikus IT-kereskedő

✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

Számítógéprendszer karbantartó Szórakoztatótechnikai műszerész Webmester

✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

✰✰✰✰✰

Szakmai kompetenciák: • kombinációs készség • számolási készség

B-3

KÖVETELMÉNYEK


• új információk befogadásának képessége • kapcsolási rajzok olvasásának és készítésének képessége • operációs rendszerek és egyéb felhasználói programok ismerete • számítógép-hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete • számítástechnika alkalmazási területeinek ismerete • informatikai eszközök működési alapelveinek, számítógépek, perifériák ismerete • angol nyelv ismerete Személyes kompetenciák: • problémamegoldó képesség • precizitás • megbízhatóság • önállóság • logikus gondolkodás • körültekintés, elővigyázatosság, figyelemösszpontosítás • helyzetfelismerés • fejlődési (tanulási) képesség • analitikus szemlélet/elemzőkészség • proaktív gondolkodás • együttműködési készség • terhelhetőség • kreativitás

Milyen tárgyban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Az általános képzésben a matematika és az angol nyelv ismerete jól alapozhatja a további képzést. A szakmai képzésben legfontosabb az informatika és az ehhez kapcsolódó tantárgyak megfelelő fokú ismerete. A számítógép hardveres

B-4

KÖVETELMÉNYEK


felépítését, operációs rendszerek működését, alap szoftverek működését, hálózatok konfigurálását különböző szinten kell, hogy ismerje. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? E foglalkozások képviselőiről elmondható, hogy kimagasló érdeklődést mutatnak a számítástechnika és az elektronika irányában. Érdeklődnek az informatikai alkalmazások, programnyelvek iránt, folyamatosan figyelik és nyomon követik az újdonságokat, programfrissítéseket. Alapvetően műszaki beállítottságúak.

B-5

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

SZAKKÉPZÉS


Alapadatok: A szakképesítés pontos megnevezése: informatikai rendszergazda Mit kell tanulni a szakképzés során? Az informatikai rendszergazda képzésen belül 7 úgynevezett elágazás tanulható. Az elágazás azt jelenti, hogy a képzés egy adott pontján a tanuló választhat, melyik szakirányban szeretné folytatni a tanulmányait. Addig azonos tárgyakat tanul, bármelyik szakirányba is akar később továbbmenni. A további elágazások: • Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető; • Informatikai műszerész; • IT biztonságtechnikus; • IT-kereskedő; • Számítógéprendszer-karbantartó; • Szórakoztatótechnikai műszerész; • Webmester.

Az

informatikai

rendszergazda

tanulmányok

során

összesen

11

tantárgyban/képzési modulban sajátíthatók el a szükséges ismeretek. A tanegységek/követelménymodulok elnevezése és száma az adott elágazástól függően változik. A következő felsorolás azon tanegységeket tartalmazza, amelyek mindegyik elágazásban szerepelnek: • Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (1142-06); • Projektmenedzsment (1143-06); • Hardveres, szoftveres feladatok (1168-06).

C-1

SZAKKÉPZÉS


A változó tanegységek elágazásokként: Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető: • LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (1163-06). Informatikai műszerész: • Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése (1164-06), • Audio/video ismeretek (1165-06). IT biztonságtechnikus: • LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer (1163-06), • IT biztonságtechnika (1166-06). IT-kereskedő: • Az áruforgalom lebonyolítása (0004-06); •

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése (0005-06).

Számítógéprendszer-karbantartó: • Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése (1164-06); • Számítógépes rendszerek szoftveres telepítése (1175-06). Szórakoztatótechnikai műszerész: • Audio/video ismeretek (1165-06). Webmester: • Webmester (1167-06).

C-2

SZAKKÉPZÉS


Számítástechnikai szoftverüzemeltető: • Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (1142-06); • Projektmenedzsment (1143-06); • Hardveres, szoftveres feladatok (1168-06). A szakmai vizsga interaktív, gyakorlati, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A

képesítés

megszerzésének

feltétele

a

sikeres

szakmai

záróvizsga.

Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a sikeres modulzáróvizsgával. (Forrás: 15/2008. (IV 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény)

A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

Hol történik a szakképzés? Az informatikai rendszergazda emelt szintű, iskolarendszerben (szakiskola) és felnőttképzés

keretében

egyaránt

megszerezhető

szakképesítés.

Utóbbit

úgynevezett OKJ-s tanfolyami keretek között szervezik az erre alkalmas képző intézmények. Ezek az ország szinte minden nagyvárosában megtalálhatóak. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A képesítés megszerzésének előfeltétele a középiskolai érettségi vizsga.

C-3

SZAKKÉPZÉS


Szakmai előképzettség Szakmai előképzettség a képzéshez nem szükséges. Ugyanakkor a tanulmányok iskolarendszerben történő megkezdéséhez és elvégzéséhez előnyt jelenthet a szakmacsoportos érettségi vizsga.

Mennyi ideig tart a szakképzés? A szakképzés iskolarendszerű (szakiskolai) nappali és esti képzésben 2 év. Tanfolyami keretekben a képző intézménytől függően változó időtartamú, kb. 2 - 4 féléves, legfeljebb 2000 órás.

Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Az iskolai rendszerű szakképzés ingyenes az első szakképesítés megszerzéséig. Ilyen képzési formába, nappali tagozatra csak azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében még nem töltötték be a 22. életévüket. Ilyen esetben megmarad a diákok tanulói jogviszonya, az intézménytől diákigazolványt kapnak, illetve családi pótlékot igényelhetnek. Esti tagozaton nincs korhatár. Költségtérítéses formában a képzés ára átlagosan 200.000 - 380.000 Ft. Fontos tudni, hogy a képzések árai eltérhetnek, ezért érdemes több helyet érdeklődni. Mivel a képzés piaci alapokon történik, alanyi jogalapú támogatás nincs. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Az informatikai rendszergazda oktatásokat szervező vállalkozások maguk határozzák meg a képzésbe felvehetők létszámát. A meghirdetett képzések többségükben kisebb csoportokba verbuválják a hallgatókat a hatékonyabb oktatás, a gyakorlatszerzés érdekében. A tanfolyamok csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. Általában az egy tanfolyamon résztvevők létszáma 8 – 15 fő között mozog.

C-4

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?

Az informatikai rendszergazda foglalkozást gyakorló alkalmazottak havi átlagbére 2008-ban 227.910 Ft körül alakult. A szakmai munkaviszonyban eltöltött időtől és a tevékenységi kör sokszínűségétől függően ez az átlagkereset 227.910 Ft és 278.050 Ft között változhat. Ez a kereseti kilátás magasabb az országos átlagkeresetnél, ugyanakkor elmarad a hálózati szakértő/rendszergazda szakma keresetétől. Ennek oka a szakértői munka tanácsadói jellege. Az informatikai rendszergazda jellemzően valamely cég alkalmazottjaként foglalkozik a saját rendszer gondozásával, míg szakértőként több cég hálózatát is karbantartja.

Informatikai rendszergazda átlagkeresete 300 000 250 000 Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér

200 000 150 000

Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset

100 000 50 000 0 2000.

2002.

2004.

2006.

2008.

Forrás: http://www.epalya.hu/munka/foglalkozas.php

D-1



A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu. Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Informatikai rendszergazda (informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, informatikai

műszerész,

IT

biztonság-technikus,

IT-kereskedő,

számítógéprendszer-karbantartó, szórakoztatótechnikai műszerész, webmester) képzettséget 2008-ban az alábbiak szerint szereztek:

14 fő

Gazdasági informatikus I.

Informatikus (a tevékenység megjelölésével)

138 fő

Számítástechnikai programozó 68 fő Számítógéprendszer-programozó

43 fő

33 fő


Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 33 fő Számítógéprendszer-karbantartó

12 fő

Számítástechnikai szoftverüzemeltető 531 fő Gazdasági informatikus 34 fő Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Ebben

a

munkakörben

alkalmazotti

jogviszonyban

2008-ban158

főt

foglalkoztattak. A szakma sokrétűsége lehetőséget nyújt arra, hogy e foglalkozást egyéb jogviszony vagy saját vállalkozás keretében i végezzék. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: enyhe csökkenés

D-2



2000 óta enyhén csökkent a munkaviszonyban alkalmazott informatikai rendszergazdák száma. (2006-ban létszámuk 40 fővel növekedett, majd 2007ben kimagaslóan sok, 351 bejelentett munkahelyet tartottak nyilván.) A 2008ban bejelentett munkahelyek (158) száma mutatja, hogy a szakma sokszínűsége lehetőséget ad az egyéb jogviszony vagy saját vállalkozás keretében végzett tevékenységre. A vállalkozásokon belül csökken az igény a saját rendszergazda foglalkoztatásra, mivel ez az egyik jellemző területe a kiszervezésnek. A belső rendszergazdák iránt mutatkozó igény visszaesésével azonos ütemben emelkedik viszont a rendszergazda/hálózati szakértők iránt tapasztalható igény, ami egyértelmű megerősítése a kiszervezés gyakorlatának.

Bejelentett informatikai renszergazda álláshelyek száma országosan (db / év)

2008. 2007. 2006. 2005.

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma

2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 0

100

200

300

400


Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak

D-3



továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: www.europa.eu.int/eures/index.jsp Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: csökkenés A gazdaság szerkezetének változása, a vállalkozói kedv erősödése következtében a munkanélküli informatikai rendszergazdák száma 2005 óta enyhén csökken.

Munkanélküli informatikai rendszergazda száma 2000 1800 1600

A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső

1400 1200 1000

A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők

800 600 400 200 0 2000.

2002.

2004.

2006.

2008.


További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? A szakma sokszínűsége lehetővé teszi, hogy a képzés moduljaiban önálló foglalkozásban/alkalmazásban tevékenykedhetnek az ilyen jellegű képesítéssel rendelkezők: D-4



• Informatikai hálózattelepítő

• Számítógéprendszer karbantartó


• Szórakoztatótechnikai műszerész


• Webmester

• IT-kereskedő

D-5

Egyéb információs források

- Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK


Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: • az adott képzésbe való belépés követelményei, • megszerzett készségek és kompetenciák, • az adott ország osztályzási skálája, • továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: • a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, • készségek és kompetenciák leírása, • a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, • az

eredeti

bizonyítvány

sorozatjele,

sorszáma,

a

bizonyítvány

kiállításának dátuma, • a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, • a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. E-1



A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató,

melynek segítségével választhatnak

intézményt, szakot az

egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait.

További ajánlott kiadványok: • 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (KSH, 2011. január 1-jén lép hatályba) • Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) • Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) • Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009)

Ajánlott honlapcímek: www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.budapestedu.hu/palyavalasztas

–

rendezvények, dokumentumok E-2

Fővárosi

Oktatási

Portál:

hírek,



http://ec.europa.eu/eures – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál http://ec.europa.eu/ploteus – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa www.fisz.hu – a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja www.fovpi.hu – a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban http://portal.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.nyak.hu – a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja www.npk.hu – a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja www.ofi.hu az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja www.oh.gov.hu – az Oktatási Hivatal honlapja www.okm.gov.hu– az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról www.sulinet.hu – Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak www.szmm.gov.hu – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja www.tka.hu – a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakiskolai-osztondij.

E-3

Informatikai rendszergazda

Recommend Documents