INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA TÉTELEK

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA TÉTELEK 2015.

1/B. TÉTEL Ismertesse, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha Ön a fenti munkát egy cégnél munkaviszonnyal rendelkező munkatársként, megbízási jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként végzi. Jellemezze röviden a fenti foglalkoztatási formákat! 1. A MUNKAVISZONY A munkavégzésre irányuló jogviszonyok fajtái A munkavégzés történhet: - munkaviszonyban, - megbízási jogviszonyban, - vállalkozási jogviszonyban, - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban tanulószerződés alapján, - gazdasági társasághoz kapcsolódó kötődés formája szerint személyes közreműködőként vagy segítő családtagként. Mindegyik esetben egymástól eltérő jogviszonyok keletkeznek, és ezekre eltérő szabályok vonatkoznak.

A munkaviszony létrehozása A munkajogban a munkaviszony a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) által meghatározott munkavégzésre irányuló jogviszony. A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató között jön létre munkaszerződés kötésével, amit írásba kell foglalni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek megállapodása alapján a munkabért és a munkavállaló munkakörét. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII.29.) Korm.rendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105.000 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122.000 Ft.

Munkavállaló Az Mt. szerint a munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Azonban nem minden természetes személy végezhet a törvény értelmében munkaszerződés alapján munkát, mert ezt főszabály szerint csak a 16. életévüket betöltött személyek számára teszi lehető a törvény. Kivételként 16 évesnél fiatalabb személyek is lehetnek munkavállalók két esetben: - ha nappali rendszerű képzésben tanuló 15 évesnél idősebb fiatal munkavállalóról van szó, illetve - ha gyámhatóság engedélyezte a 16. életévét még be nem töltött munkavállaló foglalkoztatását munkaviszony keretében kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység körében.

Munkáltató

2

Az Mt. szerint a munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkáltató bárki lehet, aki jogképes, azaz akár természetes személy, akár gazdálkodó szervezet.

A munkaszerződés A munkaszerződés a munkaviszony létesítésére szolgáló polgári jogi szerződésfajta, melynek formai és tartalmi követelményeit az Mt. határozza meg. A legfontosabb formai követelmény, hogy munkaszerződést írásos formában kell megkötni. A munkaszerződést a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megkötni. Kötelező tartalmi elemei: - a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, - a munkavégzés helye, - a személyi alapbér (nem azonos a munkabérrel) és - a munkakör. - Ezen kívül ún. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor napi 8 órára és határozatlan időre jön létre. Beleírni akkor kell, ha ezektől el akarnak térni. A munkaszerződést, mint kétoldalú, egybehangzó szándéknyilatkozatot egészíti ki a munkáltató egyoldalú, de törvény által rögzített tartalmú tájékoztatása. Ebben kötelező a munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót: - a képzettségi követelményekről, - a munkaköri feladatokról, - a munkába lépés napjáról, - a munkarendről, - a bér egyéb elemeiről, - a bérfizetés napjáról, - a szabadság mértékéről és kiadásának módjáról, - a felmondási idő mértékéről, valamint - arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács vagy szakszervezet. E tájékoztatást a munkaviszony létrejöttét követő 30 napon belül írásban kell közölni a munkavállalóval a munkáltatónál szokásos módon. A kötött elemeken kívül a munkaszerződésben rögzíthető minden olyan jog vagy kötelezettség, amelyet az egyik fél fontosnak tart és a másik fél elfogad. Ez alól szigorú kivétel, hogy a munkavállaló jogszabályban rögzített jogáról általánosan előre nem mondhat le (pl. nem fogadhat el a minimálbérnél alacsonyabb bért, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidőt).

2. A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza a megbízási jogviszony szabályait a 6:272. §-tól a 6:280. §-ig. Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízás ún. gondossági kötelem. Azaz nem az eredményes tevékenységért felel a megbízott, hanem azért, hogy gondosan jár el a megbízó érdekében. A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Éppen emiatt, valamint a szerződési szabadság miatt nehéz elhatárolni, hogy a megbízási vagy vállalkozási szerződés nem munkaviszonyt leplez-e. Általánosan elmondható, hogy megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a

3

törvény nem tilt. A szerződésben minimál díj kikötése nem lehetséges, a díj mértéke a felek szabad megállapodásának függvénye. Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha nem egyéni vállalkozóval, hanem számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett összegből adóelőleget, valamint egyéni járulékot kell vonni a kifizetőnek és ezen túl még járulékfizetési kötelezettség is terheli a szervezetet! Ez az úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Természetesen azzal is lehet szerződést kötni, aki nem egyéni vállalkozó, csak tudjunk arról, hogy ez esetben járulékfizetési kötelezettség terheli a szervezetet, míg ha egyéni vállalkozóval köt szerződést a szervezet, akkor nem kell a számla végösszege után járulékot fizetni, valamint a kifizetés előtt adóelőleget és járulékokat vonni. Megbízási szerződés (6:272. §) Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Utasítás (6:273. §) -

A megbízott köteles a megbízó utasításait követni, amelytől a megbízott akkor térhet el, ha azt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.

-

Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

-

A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.

Képviseleti jog (6:274. §) Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Tájékoztatási kötelezettség (6:275. §)

- A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. -

A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.

Megbízási díj (6:276. §) -

A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

-

A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

-

A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.

4

-

A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.

Törvényes zálogjog (6:277. §) A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Ptk. 5:86. § [A zálogjog]: Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Felmondás (6:278. §) -

A szerződést bármelyik fél felmondhatja.

-

A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.

-

Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.

-

A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.

Elszámolás (6:279. §) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. Ingyenes megbízási szerződés (6:280. §) Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ A magánszemélyek a saját nevük alatt négyféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet: adószám nélküli magánszemélyként (pl. gyerekfelügyelő, takarítónő stb.); adószámos magánszemélyként (munkaviszonyon kívüli önálló tevékenység); szellemi szabadfoglalkozásúként; valamint egyéni vállalkozóként. Az egyéni vállalkozó fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szjatv.) 3. § 17. pontja határozza meg. Eszerint egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége tekintetében…”

5

Magyarországon kb. 350.000 nyilvántartott egyéni vállalkozó van. Alapítás Egyéni vállalkozás Magyarországon díjmentesen indítható. A vállalkozói igazolvány 10.000 Ft-ba kerül, de 2010. január 2. óta nem kötelező kiváltani. Az alapításához a magánszemélynek három feltételnek kell megfelelnie: cselekvőképesség, állandó lakóhely, illetve külföldiek esetén tartózkodási engedély, ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (hatósági erkölcsi bizonyítvány).

Ptk. 2:8. § [A cselekvőképesség] Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. 2:9. § [A cselekvőképtelen állapot] Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. 2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt-egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. Az egyéni vállalkozás indítása történhet személyesen vagy elektronikus úton. Az utóbbihoz ún. ügyfélkapus regisztráció szükséges (ezt bármely okmányirodában elintézhetjük). Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (3) bekezdés d) pontja szerint a vállalkozás indításakor be kell jelenteni a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos „Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke” (ÖVTJ) kódok szerint. Több tevékenységi kör szakképzettséghez, illetve engedélyhez kötött. Ha nem rendelkezünk valamilyen szakképzettséggel vagy engedéllyel, az adott tevékenységet csak alkalmazott vagy alvállalkozó útján végezhetjük. A vállalkozás indítása után minden adatszolgáltatást és bevallást (kivéve az iparűzési adóbevallást) elektronikusan kell teljesíteni. Kötelezően be kell jelentkezni az évente a helyi önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó hatálya alá, és regisztrálni kell a kereskedelmi és iparűzési kamaránál is (ennek éves díja 5.000 Ft). Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti. Az alapítás után az egyéni vállalkozó adószámot, statisztikai számjelet, KEKKH nyilvántartási számot, kamarai nyilvántartási számot, és ha kérte

6

-

vállalkozói igazolvány-számot kap. (A bevallásokhoz szükséges TAJ-számmal és adóazonosító számmal már valószínűleg rendelkezett.)

A tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, a tevékenység szüneteltetésének és megszüntetésének bejelentése díj- és illetékmentes. A tevékenységet legalább 1 hónapra, és legfeljebb 5 évig lehet szüneteltetni, az erről szóló bejelentést csak elektronikus úton lehet megtenni az Ügyfélkapun keresztül. A szüneteltetés idejére – ha van – az egyéni vállalkozói igazolványt le kell adni. Egyéni vállalkozási formák Az alapításkor el kell döntenünk, hogy az áfa-körben tevékenykedünk vagy sem. 2015-ben az alanyi jogon járó áfa-mentesség évi 6 millió Ft árbevételig választható. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Járulékok és adók Az egyéni vállalkozó az Szja.tv. rendelkezései szerint a jövedelmét kétféle módszer szerint állapíthatja meg: a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (Szjatv. 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §); átalányadózás (Szjatv. 50. §) [eva]. a) A vállalkozói jövedelem szerinti adózás Az Szja-törvény alapján fizetendő személyi jövedelemadó: a vállalkozói kivét után: vállalkozói személyi jövedelemadó (16%), a vállalkozói osztalékalap után: személyi jövedelemadó (16%) és 14%-os egészségügyi hozzájárulás (eho). A szociális hozzájárulási adó mértékét „Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény” szabályozza. Ennek mértéke 2012-ben és 2013-ban 27%. A fizetendő társadalombiztosítási járulékokat az „1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről” határozza meg. Eszerint, az egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok a következők: nyugdíjjárulék: 10% biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék: 8,5%, amelyből - természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% - pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3%, - munkaerő-piaci járulék: 1,5%. a törvényben meghatározott munkaköröknél: a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13%. Költségként csak a szociális hozzájárulási adó és az iparűzési adó számolható el, a járulékok nem. b) Átalányadózás Az átalányadózást (eva) választó egyéni vállalkozóra az Szjatv. 50-55. §-ai és az Art. (különösen az 5. melléklet) rendelkezései az irányadók. Ilyen adózási formát évi legfeljebb 15 millió Ft bevételig lehet választani.

7

A kisadózó évi 6 millió Ft bevételig választhatja a kisadózók havi átalányadóját ( kata), amelynek összege 50.000 Ft/hó. Ez fedezi a személyi jövedelemadót, a járulékokat (ideértve a 14%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot is), az egészségügyi hozzájárulásokat (ezeket nem is kell bevallani), a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást. Ha az egyéni vállalkozó jövedelme az év adott napján eléri a 6 millió Ft-ot, attól a pillanattól kezdve megszűnik a kisadózói státusz, és a 6 millió Ft-ot meghaladó rész után 40% adót kell fizetni. Iparűzési adó Az iparűzési adót az önkormányzatok szabják ki a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény előírásainak megfelelően. Két egyenlő részletben kell befizetni: első részlet március 15-ig, második részlet szeptember 15-ig.

A tételben szereplő jogszabályok 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.) 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szjatv.) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról … 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények mód.ról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

2/B. TÉTEL A munkára történő pályázáshoz el kellett készítenie a szakmai önéletrajzát. Foglalja össze egy igényes szakmai önéletrajz legfőbb tartalmi és formai elvárásait! Fejtse ki, hogy a közösségi médiák tekintetében milyen tudatos viselkedésre van szükség ahhoz, hogy az Önről elérhető információk segítsék, és ne rontsák az elhelyezkedése esélyeit! Foglalja össze egy igényes szakmai önéletrajz legfőbb tartalmi és formai elvárásait!

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti IX. Tankerülete Főállás Budapest, Budapest, Magyarország 2015. március 6. Az állás leírása

8

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti IX. Tankerülete a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet a Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola rendszergazda munkakör betöltésére. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő A munkavégzés helye: Budapest, 1092 Budapest, Bakáts tér 12. A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: Az iskola informatikai rendszerének teljeskörű működtetése, karbantartása, szoftverek, hardverek kezelése, fejlesztések előkészítése, végrehajtása stb. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: szakirányú főiskolai végzettség, legalább 1-3 év szakmai tapasztalat, gyakorlott szintű rendszergazdai ismeretek, A munkakör betölthetőségének időpontja: legkorábban 2015. szeptember 1. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. április 30. A pályázatok benyújtásának módja: Elektronikus úton Bodó László részére a [email protected] e-mail címen keresztül A pályázat elbírálásának határideje: 2015. június 15. A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. február 4. A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a munkáltató által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Születési dátum Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek)

9

Postacím(ek)

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Egyéni készségek és kompetenciák Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák Szakmai tevékenység

Kiegészítő információk

10

A motivációs levél A motivációs levél, vagy más néven kísérőlevél célja, hogy a pályázó az önéletrajz kiegészítéseképpen személyre/cégre szabottá tegye állásjelentkezését. Lehetőséget ad azon információk kiemelésére, amik a legfontosabbak lehetnek az adott hirdetésre történő jelentkezés elbírálásánál, valamint annak kifejtésére, miért találjuk vonzónak az adott állást/céget, és miért tartjuk alkalmasnak magunkat a pályázásra. A motivációs levél kötelező alaki elemei az alábbiak: 1) Címzés: amennyiben nincs megadva a hirdetésben a kapcsolattartó neve, a „Tisztelt Hölgyem/Uram!” megszólítás használatos. 2) Pályázott pozíció, és ha van, referenciaszám megjelölése. 3) Információforrás: honnan értesültünk az álláshirdetésről (Internet, sajtó, ismerős stb.) 4) Kifejtés: miért találjuk az adott pozíciót érdekesnek. 5) Információk: a hirdetésben feladatként és elvárásként megjelölt pontokra reagálás. Itt lehetőségünk nyílik annak kifejtésére, miért tartjuk magunkat alkalmasnak a feladatkör betöltésére (képességek, korábbi tapasztalat kiemelése, stb.). Ügyeljünk rá, hogy ne másoljunk át komplett részeket az önéletrajzból, törekedjünk inkább arra, hogy olyan információkat közöljünk, amik átfogó képet adnak, illetve az önéletrajzban esetleg nem szerepelnek. 6) Személyes találkozó kérése. 7) Dátum, aláírás.

Fejtse ki, hogy a közösségi médiák tekintetében milyen tudatos viselkedésre van szükség ahhoz, hogy az Önről elérhető információk segítsék, és ne rontsák az elhelyezkedése esélyeit! Közösségi médiák: televízió, rádió, papíralapú média, internet (facebook, egyéb közösségi oldalak) stb. Vigyáznunk kell, hogy az általunk közzétett – és így mindenki számára elérhető – információ pozitív képet adjon rólunk! Mit kell kerülni? -

pornográf tartalom, munkavállalóhoz nem méltó tartalom, politikai véleménynyilvánítás, szélsőséges véleménynyilvánítás, nemi identitás közzététele, stb.

11

3/B. TÉTEL Munkába állása előtt elkészült a munkaszerződése, amiben figyelembe vették az Ön elvárásait is. Sorolja fel, hogy milyen jellegű elvárásokat érdemes megfogalmazni egy állásinterjú, illetve a munkáltatóval történő megállapodás során! Állásinterjú Nem az a lényeges, milyen embert akarnak ők látni, hanem, hogy te milyen vagy valójában! Az állásinterjú gyakran már az ajtóban eldől. A megjelenés, a belépés, a mimika és a kézfogás mind sokat elárulnak az illetőről. Félreértés ne essék, ekkor nem zárul le a jelölt személyiségének és képességeinek feltárása - kap még esélyt, hiszen az első benyomás nem mindig megfelelő és igaz. Az állásinterjú legfontosabb „követelményei” 1.

Ne késsünk el! (Inkább érkezzünk kicsivel előbb).

2.

Határozottan mutatkozzunk be! Fontos a megfelelő kézfogás [nem lazán (hal), de nem is túl erősen]. Emellett a mosoly csodákra képes, jó benyomást kelt és oldja a feszültséget.

3.

Az interjúztató nevét mindenképpen jegyezzük meg, legalább a keresztnevét, mert jól jöhet még a későbbiekben.

4.

Legyünk udvariasak, de ne vigyük túlzásba! Akkor üljünk le, amikor az interjúztató (férfiak női interjúztató esetében később), ne tegyük keresztbe a lábunkat illetve ne üljünk terpeszben! A lábunkat rakjuk egymás mellé és húzzuk ki magunkat!

5. 6.

Próbáljunk meg – a körülményekhez képest – lazának mutatkozni (de azért ne essünk szét!). Adjunk a külsőnkre! Bizonyított, hogy ha az álláskereső vonzó külsejű, a leendő munkaadó hajlamosabb pozitívabban gondolkodni róla (intelligens, megbízható). A jól ápoltság elsődleges! Emellett kerülendő a feltűnő frizura. A tiszta, ápolt hajviselet az elsődleges! A smink legyen egyszerű. Olyan illatosítókat használjunk, melyek kevésbé erősek és az egyéniségünknek megfelelnek! Fontos a helyes öltözködés. Lehetőleg olyan ruhát vegyünk fel, mellyel alkalmazkodunk a választott munkahely környezetéhez. Ne essünk túlzásokba – legyünk szolidak! Nőknek kerülendő a miniszoknya, a túl nagy dekoltázs, az átlátszó blúz, a túl sportos ruházat. Javasolt a kosztüm, mely nem rikító színű. A cipő megválasztásában nagyobb szabadsággal rendelkeznek, mint az urak, de kerülniük kell a túl lapos, vagy magas hölgyek esetén a túlságosan magas sarkat. Uraknál fontos a visszafogott, de elegáns és kulturált megjelenés. Lehetőleg öltöny, vele harmonizáló inggel és nyakkendővel. A megfelelő cipő kiválasztása is nélkülözhetetlen. Tilos a fehér zokni a sötét nadrághoz! A cipő legyen tiszta!

Mit vigyünk magunkkal a felvételi beszélgetésre? Semmiképpen se vigyünk olyan nagy táskát, melybe még két könyv meg egy kis magnó is belefér. A hölgyek kis táskát viseljenek, melybe zsebkendő, pénztárca, kis notesz, toll, mobiltelefon (Ne felejtsük el kikapcsolni az állásinterjú kezdete előtt!) kerüljön. Kerüljük az aktatáskát! Az állásinterjú viselkedési „szabályai” Nem is hinnénk, mekkora szerepet játszik az állásinterjú során a testbeszéd (mozgásunk, taglejtésünk, arckifejezésünk). Testünk sokszor ellentétbe ütközik az általunk mondottakkal: pl. állítjuk, nem

12

izgulunk és határozottak vagyunk, ugyanakkor tördeljük a kezünket, nagyokat nyelünk, piszkáljuk a nyakunk, orrunk… stb. Pszichológusok kimutatták, hogy környezetünk az érzéseinkről és magatartásunkról szóló jelzéseket a következők alapján észleli: 7%-ban a szavainkból 38%-ban a hangunk 55%-ban arckifejezésünk alapján Szemkontaktus A szem a lélek tükre. Ez az állítás még inkább igaz az állásinterjú alatti beszélgetésen. A domináns személyiségű emberek egyenesen a másik szemébe néznek, a kevésbé határozott emberek elfordítják a tekintetüket. Tehát mindenképpen jó benyomást kelt, ha az állásinterjú során partnere szemébe néz – de ne bámulja folyamatosan. Néhány jó tanács -

Ha van lehetősége, a beszélgetés előtt próbálja el az állásinterjú menetét egy barátjával! Táskáját, szemüvegét, telefonját, kulcsait ne tegye ki a tárgyalóasztalra! Ne tegezze le az interjúztatót, csak ha ő felajánlja, hogy tegeződjenek! Pozitív közléssel kezdje a beszélgetést és azzal is fejezze be! Próbáljon meg jó hangulatot kialakítani az állásinterjú során! Legyen tárgyilagos, lényegre törő, alkosson tömör mondatokat! Távozáskor köszönje meg a kávét a titkárnőnek!

A leggyakrabban előforduló interjúkérdések -

Mit jelent a siker az Ön számára? Melyek a rövid távú tervei? Melyek a hosszú távú tervei? Melyek az Ön gyengeségei? Mi motiválja Önt? Mesélje el a legsikeresebb szakmai élményét! Miért szeretne állást változtatni? Hogyan képzeli el az ideális munkakört? Hogyan szokta levezetni a feszültséget? Meséljen el egy konkrét stresszhelyzetet! Mi bosszantja fel Önt leginkább? Mit szeretne elérni az életében? Melyek a munkával kapcsolatos közvetlen céljai? Mi az, ami Önt elkeseríti, dühíti? Mit ért jól működő ügyfélkapcsolaton? Mesélje el a legkreatívabb döntését! Miért számít Ön jó csapatmunkásnak? Milyen szerepet vállal egy csapatban? Mennyi időre tervez előre? Mit vár el a munkatársaitól? Hogyan képzeli el az ideális vezetőt? Mit vár el egy vezetőtől? Hogyan képzeli el későbbi pályafutását? Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa? Hogyan szeret utazni? Ha valamilyen állathoz kellene hasonlítani magát, melyik lenne az? Mit tekint eddigi legnagyobb sikerének? Miért kellene kiválasztanom erre a pozícióra?

13

-

Adja el nekem ezt a tollat! Beszéljen magáról öt percet! Stb.

Ezen interjúkérdéseket érdemes átfutni az állásinterjú előtt és elgondolkodni, mit is válaszolna rá. Sokkal lazább tud maradni, ha nem érik teljesen váratlanul a kérdések! Ezek mellett különböző szituációs játékokba is belefuthat, melyek a leleményességét, személyiségét, megítélését „vizsgálják”. Vannak olyan állásinterjúk is, ahol a jelentkezőket a betöltendő munkakörre jellemző feladatok elé állítják és reakcióikból, viselkedésükből próbálnak arra következtetni, hogy hogyan is teljesítenének az adott pozícióban. Az így kiválasztott jelöltek nagyobb valószínűséggel válnak be, mivel kiválasztásuk nemcsak verbális, hanem gyakorlati tapasztalatokra is alapozódik. Ilyen típusú állásinterjúra is érdemes felkészülni, bár nem jellemző, hogy rögtön az első körben ehhez folyamodna a kiválasztást végző cég, inkább a második, harmadik körre továbbjutott pályázókat szokták az assessment center keretében is vizsgálni.

4/B. TÉTEL Sorolja fel, hogy a vállalkozása létrehozásánál milyen vállalkozási és társasági formák közül tudott választani! Jellemezze röviden az egyes formákat! Vállalkozás: javakat előállító és/vagy szolgáltatást nyújtó, önállóan gazdálkodó szervezeti egység. Termelés: olyan gazdasági folyamat, melyben az ember munkával, különböző javakkal, javakból szükséglet kielégítésére alkalmas dolgokat állít elő. Szolgáltatás: olyan tevékenység, melynek eredménye termelési és fogyasztási javak előállítása és a szükségletek kielégítése anélkül, hogy új anyagi javakat állítanának elő. Gazdasági társaságok jellemzői Céljuk: közös gazdasági tevékenység végzése profitszerzés céljából. Társasági szerződéssel jönnek létre. Társasági szerződés jellemzői, tartalma  tulajdonosok név szerinti felsorolása,  a tulajdonosok mekkora tulajdoni hányaddal vesznek részt a vállalkozásban,  azon tevékenységek felsorolása, melyeket a vállalkozás végezni fog,  azon esetek felsorolása, melyek esetén a tulajdonosok közös döntése szükséges,  50 M Ft feletti vagyon esetén a könyvvizsgáló neve,  50 M Ft feletti vagyon esetén min. 3 tagú felügyelő bizottságra van szükség, ezek neve,  Kötelezettségvállalás módja, stb. BT – Betéti Társaság     

Társasági szerződéssel jön létre, a tagok közös gazdasági tevékenység végzésére vállalnak felelősséget. Minimum egy beltagnak és egy kültagnak kell lennie. A beltagok egyetemlegesen és korlátlanul vállalnak felelősséget, míg a kültagok csak bevitt vagyonuk erejéig felelősek. Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, melyen a kültagok is részt vesznek, de az üzlet vezetésében nem vehetnek részt. Megszűnik a vállalkozás, ha nem marad kültag vagy beltag.

14

KFT – Korlátolt Felelősségű Társaság  

        

A tulajdonosok felelőssége korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig felelősek. Önálló jogi személyiségű vállalkozás, melynek törzstőkéje meghatározott nagyságú törzsbetétből áll. Egy törzsbetét értéke min. 100.000 Ft. A KFT törzstőkéje min. 3.000.000 Ft, ennek 1/3-a, de minimum 1.000.000 Ft- nak pénzbeli hozzájárulásnak kell lennie. Az e fölötti részt apportnak nevezzük. Társasági szerződésben rögzíteni kell a pénzbeli hozzájárulás és az apport nagyságát. A tagok törzsbetétjei különböző nagyságúak lehetnek, ezt üzletrésznek is nevezzük. Az üzletrész a társasági tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok kapcsolódnak. Minden tagnak csak 1 üzletrésze lehet. Legfőbb szerve a taggyűlés, mely a társasági szerződésben rögzített ügyekben dönt. A taggyűlést az üzletvezető hívhatja össze, évente legalább egyszer. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, melyben rögzítik a taggyűlés határozatait. KFT-t megszűntetni csak végelszámolással lehet, ekkor 3/4-es szótöbbségű határozatra van szükség. Felszámolási eljárás eredménye, hogy megszüntetik a vállalkozást és törlik a cégjegyzékből. A társaság tagjainak legfőbb kötelezettsége, hogy a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A veszteség fedezésében ún. pótbefizetések is előírhatók a tagok részére. A tagok kötelezhetők vagyoni értékű szolgáltatásra vagy személyes közreműködésre. A tagnak joga van a tulajdoni hányad arányában az osztalékra. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Kívülállónak abban az esetben adható, ha a tagnak nincsenek befizetési kötelezettségei és a többi tag nem él az elővásárlási jogával.

Részvénytársaság Két alaptípusa van a részvényeknek:  névre szóló: mindig tudjuk, hogy aktuálisan kik a tulajdonosok  bemutatásra szóló: szabadon adható, vehető, a név szerinti tulajdonosváltozást követni nem kell. Részvények fajtái:  Törzsrészvény  Elsőbbségi részvények: osztalékrészvény, szavazatrészvény  Dolgozói részvények: Az alaptőke max. 15%-a lehet ilyen részvény, ehhez általában kedvezményesen jutnak hozzá a dolgozók. Részvény formai követelményei:  kibocsátó cég neve, székhelye,  a részvényt jellemző legfontosabb adatok (sorszám, sorozatszám, típus, névérték, kibocsátás időpontja, alaptőke nagysága),  az Igazgatóság két tagjának aláírása (kód elektronikus formában),  átruházással járó szabályok, korlátok. Részvényes – a részvény tulajdonosa:  Kötelezettsége: az általa jegyzett részvények névértékét befizetni vagy a társasági szerződésben rögzített eszközöket a vállalat rendelkezésére bocsátani.  Jogai: A tulajdoni hányada arányában részesedik a vállalat eredményéből vagy nyereségéből osztalék formájában.  A közgyűlésen aktívan részt venni.

15

Vállalkozások megszűnése: Átalakulás:  Egybeolvadás  Egy válik szét több kis társaságra. Fizetésképtelenség: Egy vállalkozás tartozásait esedékességkor nem tudja, vagy nem fogja tudni kifizetni. Legfőbb oka, hogy a vállalkozás pénzügyi folyamatai ellenőrizhetetlenné válnak. Egyéni vállalkozóval szemben sem csőd, sem felszámolási eljárás nem indítható. Csődeljárás:  csődeljárás esetén van lehetőség, hogy a vállalkozás tovább működjön, ha az sikertelen, akkor felszámolási eljárásba megy át.  nem peres bírósági eljárás, ami bíróság hatáskörbe tartozik.  kezdeményezheti: adós maga ellen, hitelező  célja az adós labilis gazdasági helyzetének helyreállítása, fizetőképessé tétele.  csődeljárás során a cég fizetési haladékot kap, melynek időtartama alatt a hitelezőkkel ún. csődegyezséget kell létrehozni.  a fizetési haladék célja, hogy a vállalat ún. reorganizációs programot tudjon készíteni.  a bíróság kijelöl egy vagyonfelügyelőt, feladata: ellenőrzi a vállalat tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni, pénzügyi helyzetét, különböző kifizetéseket az engedélyével lehet megtenni, a hitelezők érdekeit védi és a kilábalási program elkészítésében is részt kell vennie.  csődegyezési tárgyalás során ismertetik az elkészített programot és ezt a hitelezők vagy elfogadják, ez esetben a vállalkozás a programnak megfelelően működik tovább. Ha nem fogadják el, a csődeljárás felszámolási eljárásba megy át.  Ha sikeres a csődegyezség a vagyonfelügyelő jelzi a bíróság felé és a csődeljárás lezárul. A hitelezők beleegyeznek a tartozások átütemezésébe és beleegyezhetnek az elengedésébe is. Írásba kell foglalni és ezt a bíróságnak bemutatni, a bíróság ennek alapján szüntetni meg a csődeljárást. Felszámolási eljárás:  a csődeljáráshoz hasonlóan nem peres bírósági eljárás.  a vállalkozás fizetésképtelensége miatt lehet indítani.  az eljárás célja a fizetésképtelen vállalat jogutód nélküli megszűntetése és a hitelezők követeléseinek kielégítése.  Indíthatja az adós maga ellen vagy a hitelező a vállalkozás ellen.

5/B. TÉTEL Az üzlet ügyviteli feladatainak gördülékeny ellátása érdekében ki kell választania egy ügyviteli és vállalatirányítási feladatokat támogató szoftvert. Milyen a szervezetre jellemző folyamatok, eljárások megvalósításában támaszkodhat az alkalmazásra? Az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management- CRM) fogalma egy cég partnerei felé irányuló folyamatainak leírására vonatkozik. A CRM szoftver célja, hogy ezeket a folyamatokat támogassa, illetve hogy jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos információkat tároljon. A CRM folyamatok köre magában foglal minden olyan folyamatot, ami valamilyen formában köthető az ügyfelekkel való együttműködéshez, a meglévő ügyfelek kiszolgálásához, a nekik történő újraértékesítéshez vagy potenciális ügyfelek megkereséséhez. ACRM fogalom elterjedése és a leggyakoribb használata szorosan köthető az ezeket a folyamatokat támogató szoftverekhez, amelye k ezen a néven a kilencvenes évek közepe óta léteznek.

16

CRM rendszerek funkciói: A CRM szoftverek a marketing, értékesítési, ügyfélszolgálati és call center területeket támogatják. Elterjedésük a nagyvállalatoknál kezdődött,de a technológia fejlődése és a szoftverszállítók éles versenyéből adódó árcsökkenés miatt ma már a közép, sőt a kisvállalatok számára is elérhetőek. A CRM szoftverek általában képesek:  Ügyfél, potenciális ügyfél és kapcsolattartó adatok kezelésére.  Marketing kampányok kezelésére.  Értékesítési üzleti lehetőségek kezelésére.  Ügyfélszolgálati bejelentések (ügyek) kezelésére.  A call centerekben folyó értékesítési és ügyfélszolgálati munka speciális üzleti folyamatainak kezelésére.  A fenti területek átfogó elemzésének biztosítására. A nagyvállalati CRM szoftverek használatba vétele általában üzleti és informatikai konzultációs projektek keretében történik. Ilyenkor az erre szakosodott tanácsadó cég felméri a vállalatot a fenti területeken, és azokat a CRM szoftver által javasolt folyamatokkal összeveti, majd a kettőt összehangolva beállítja a CRM rendszert. A kis- és középvállalati CRM rendszerek esetén a szoftver egyes funkcióin túl szintén fontos szerepe van a szoftver bevezetésével és használatával kapcsolatos tanácsadásnak. A CRM szoftverek ma már nem csak megvehetőek (és saját szerverre telepíthetőek), hanem az interneten keresztül, külső szolgáltatásként is használhatóak. A CRM rendszerek igen gyakran vagy egy vállalati ügyviteli szoftvercsomag részét, modulját képezik, vagy pl. kisvállalati CRM rendszereknél gyakori, hogy egyéb ügyviteli szoftverekre jellemzőfunkciókat is integrálnak, mint pl. Project management funkciók. ERP (Enterprise Resource Planning), Vállalatirányítási információs rendszerek: A vállalatirányítási (corporate governance) információs rendszer – a szakirodalomban egyre inkább ERPként emlegetett információs rendszer – a vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat– környezet tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és folyamatos beszerzését, eldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek, valamint a funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége. Szigorúan véve az ERP elnevezés egy szűkebb kategóriára vonatkozik: az erőforrás-tervező alrendszer (Enterprise Resource Planning) rövidítése. A gyakorlatban azonban az egész rendszer elnevezésére is meghonosodott az ERP rövidítés. Az információs rendszer fő összetevői:  az ember, mint döntés előkészítő és döntéshozó;  a külső és belsőm információ,  a külső és belső hardver és szoftver elemek,  szervezeti megoldások (azaz az orgver). Ezen rendszerek intelligenciája folyamatosan fejlődik, de természetesen a vállalatok rendelkeznek olyan „személyiségjegyekkel”munkafolyamataikban, amely nélkülözhetetlenné tehetik, hogy a vállalatok kifejezetten egyedi vállalatirányítási rendszert fejlesztessenek sajátigényeik szerint. Ma ilyen rendszerházak között található (betűrendben): a 10xONE, az Amtech, az Appmodell, az Eniac computing és a Symbol Tech is.

6/B. TÉTEL Projektvezetőként az Ön feladata a teljes kábelezési rendszer kiépítési projektjének irányítása. - Milyen főbb szakaszokra bontható egy projekt? Határozza meg a projektszakaszokra jellemző mérföldköveket! - Milyen szoftvert választana a projektmunka megkönnyítésére? 17

- Sorolja fel a projekt jellemző dokumentumait! A projekt fogalma „A projekt egy olyan egyszeri, komplex, önmagában működőképes tevékenységfolyamat, amelynek előre meghatározott célja, paraméterekkel leírható eredményei vannak és megvalósulása időben és pénzértékben egyaránt meghatározott.”

A projektmenedzser: Az a személy, aki a projektet irányítja, annak teljesítéséért, de különösen a teljesítmény paraméterekért, a költségekért és a határidőkért egyszemélyi felelősséggel tartozik. A projektmenedzsment nem más, mint magának a projekt tevékenység megvalósítási folyamatának vezetése, irányítása, szervezése, az erőforrások, az információk, a rendelkezésre álló módszertani és technikai eszközök cél elérése érdekében történő összpontosítása.

Projektnek tekintjük a feladatok megvalósításának azon módjait, amely - nem sorolható a hagyományos cégek, szervezetek egységeinek szokásos és ismétlődő tevékenységei közé, - ideiglenes szervezetként egy meghatározott feladat megvalósítására hozzák létre - egyszeri, konkrétan körülhatárolt célt kell elérnie, - jól meghatározott erőforrásokkal, - pontosan rögzített határidőkkel jellemezhetők, A projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A projekt időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket vagy szolgáltatást hozzon létre. „Időszaki” abban az értelemben, hogy a projektnek van kezdete és vége (nem összetévesztendő az átfutási idővel). „Egyedi” abban az értelemben, hogy a termék vagy szolgáltatás a projekt végén valamilyen módon eltér a jelenlegitől. Az egyediség azt is jelenti, hogy a projekt alapjaiban különbözik a folyamatoktól és az üzemeltetéstől, amelyek állandóak vagy csaknem állandóak abban az értelemben, hogy gyakorlatilag azonos terméket vagy szolgáltatást eredményeznek, akármikor és akárhányszor is hajtják ezeket végre. Az ismétlődő tevékenységek (folyamatok vagy üzemeltetés) és az egyszeri tevékenységek (projektek) menedzselése alapvetően más technikai ismereteket és megközelítést igényel. A projektmenedzsment első kihívása, hogy az eredményt adott, előre meghatározott korlátok figyelembevételével kell elérnie. A második, még komolyabb kihívás, hogy a projekt az előre definiált célok eléréséhez a szükséges eszközöket optimálisan és integrált módon használja fel. A projekt tehát az előre definiált célok elérése érdekében tett ésszerűen megválasztott, erőforrás felhasználással járó tevékenységek sorozata.

A projekteket rendszerint három szakaszra bontják: 1. Előkészítő szakasz Tervezés: célmeghatározás, helyzet és problémaelemzés, paraméterek felállítása (pénz, idő, személyi és tárgyi feltételek), a döntéshozatal módja és a szerepek meghatározása.

2. Kivitelezési szakasz

18

A kivitelezés több mint felerészben az előkészítő munkán múlik. A kivitelezés akkor sikeres, ha a munkát az áttekinthetőség, a rugalmasság és a pontosság jellemzi. A munkát a projekt menedzser irányítja. Feladatai: a cél folyamatos szem előtt tartása, a projekt dokumentálása, információgyűjtés,adás, a munka koordinálása szervezése, a határidők és költségek folyamatos figyelemmel kísérése, engedélyek megszerzése, a döntés előkészítés és döntéshozatal biztosítása,a folyamat ellenőrzése, kapcsolattartás a partnerekkel, a team építése, a külső és belső visszajelzések figyelemmel kísérése, értékelése.

3. Lezáró szakasz A lezáró szakasz az utómunkálatok elvégzésén túl az értékelést jelenti. Ennek lényege az, hogy megtudjuk, hogy elértük-e a célunkat, mit gondolnak az elvégzett munkáról azok, akiknek szólt és azok, akik részt vettek benne. Az értékelésnél vizsgáljuk az elért eredményeket és az eléréséhez vezető folyamatot, olyan módon, hogy reális képet kapjunk az elvégzett munkáról, a sikerekről és a tévedésekről, annak érdekében, hogy levont a következtetéseket felhasználjuk következő munkánknál.

Főbb projektmenedzsment dokumentumok A sikeres projektek dokumentálják az elérendő célokat és a termékeket. Ezek a dokumentumok biztosítják, hogy az érdekelteket (szponzorok, ügyfelek, projektcsapat) összhangban legyenek.

Projektalapító dokumentum (Project Charter): Célja, hogy a projektet hivatalosan felhatalmazza a feladat elvégzésére és az ehhez szükséges erőforrásokat a projekt rendelkezésére bocsátja.

Hatókör meghatározás (Scope Definition): Meghatározza, hogy mit fog megvalósítani a projekt: mi tartozik a projekt hatókörébe és mi nem, milyen termékeket kell a projektnek előállítania

Projektmenedzsment terv (Project Management Plan): Meghatározza, hogy hogyan fog megvalósulni a projekt. A projekt dokumentumok a legtöbb esetben egy mindenki által elérhető tároló helyen (például intranet, saját web lap) találhatóak. Az elfogadott dokumentumokon történő változtatás csak a projekt változáskezelési tervében leírt módon történhet.

7/B. TÉTEL A projektek során a munkatársaival csoportmunka-segítő szoftvert használnak. - Mutassa be egy csoportmunka-segítő szoftver legfőbb szolgáltatásait! - Adja meg, hogy Ön melyik szoftverkörnyezetet javasolná munkahelye számára! Kulcsszavak, fogalmak: - megosztott dokumentumtár, - dokumentum egyidejű kezelése (kivétel, beadás), - hozzáférés szabályozás, - naptár funkció - feladatlista (közös feladatlista); feladattervezés, feladatok nyomon követése - fórum, blog, WIKI, - telefonkonferencia, videokonferencia, - Microsoft SharePoint, IBM Notes, Huddle, Google Docs stb; WIKI típusú csoportmunka támogató eszközök. A Microsoft SharePoint: egy a Microsoft által a csoportmunka támogatására, fájlok megosztására és weboldalak közzétételére kifejlesztett szoftvercsalád, amely szorosan integrált a Microsoft Office program csomaggal, ám annak megléte nem előfeltétele a használatának. A következő termékeket

19

foglalja magában: Microsoft SharePoint Server,[1] Microsoft SharePoint Foundation, Microsoft Search Server, Microsoft SharePoint Designer és a Microsoft SharePoint Workspace. A Microsoft a SharePointot nem egy teljes fájl kiszolgáló kiváltására, ill. egy konkrét feladat megoldására szánja. Ehelyett egy üzleti környezetben különböző szerepkörök betöltésére pozícionálja. Míg a SharePoint-felhasználók többféleképpen hozzáférhetnek a SharePoint szolgáltatásaihoz, az elsődleges felhasználói felület egy böngészőn keresztül elérhető web-alkalmazás. A SharePoint legtöbb funkciója támogatott minden jelentősebb asztali böngészőben – néhány képesség azonban csak az Internet Explorer 8 32 bites verziójában érhető el. Megemlítendő, hogy az Internet Explorer 6 nem támogatott. SharePoint elérhető a következő szolgáltatások, programok segítségével is: egy Windows-alapú szinkronizált kliens, a Windows 7 FederatedSearch szolgáltatása, a WebDAV „Internet mappák” (azaz pl. Windows Intézőn keresztül), a Microsoft Outlook, a Microsoft Office 2010 és amás külső alkalmazások. Lehetőség van a vállalati biztonsági korlátozások elemi szintű alkalmazására, amely lehetővé teszi a SharePoint-webhelyek internet felőli, intranet felőli, vagy mindkét oldali elérhetőségének engedélyezését. A SharePoint-webhelyek funkcionálisan ASP.NET 2.0 webes alkalmazások, melyeket az IIS használatával publikálunk, back end-ként az SQLServer adatbázist használva az adatok tárolására. Minden webhely tartalom adatai, mint például a dokumentumtárak és listák, egy SQL-adatbázisban vannak tárolva, melynek a neve alapértelmezés szerint „WSS_Content_ [azonosító]”. A rendszerre épülő megoldások egy portálon belül ún. webhelyek egymásba ágyazásával jönnek létre. A fő portálról webhelyek nyithatók, melyekben további webhelyek hierarchikus rendje lakítható ki. Minden webhely esetén igaz, hogy önálló egységet alkot, saját nyitó lappal rendelkezik, melyen a webhely tartalmából különböző típusú kijelzők webpart) jeleníthetőek meg. A kijelző a moduloknak, szolgáltatásoknak az a megjelenési formája, mely egy meghatározott méretű felületet tölt ki (box) a képernyő valamely részén. A felhasználó megfelelő jogosultsági beállítások esetén a kijelzőket képes testre szabni. Korlátozott jogosultság esetén ez csak a kijelzők bezárását, kinyitását és áthelyezését jelenti. A megfelelő jogosultságokkal a kijelző egyéb beállításai is elérhetővé válnak, így annak viselkedése, megjelenése vagy akár tartalma is testre szabható. A rendszer a felhasználó beállításait megőrzi. Egy-egy webhely kijelző készletét a rendszer adminisztrátora szabályozza. Minden webhelyhez rendelhető tetszőleges számú modul. Speciális dokumentumtárként jelenik meg a szöveges tartalmakat kezelő tár, mely alkalmas szerkesztett tartalmak megjelenítésre. A modulok a webhely menüjében jelennek meg, vagy kijelzőként, amennyiben ezt a rendszer adminisztrátora beállította. A Google Dokumentumok (korábban Google Dokumentumok és Táblázatok), egy webalapú irodai alkalmazáscsomag a Google-től, mely táblázatkezelőt, szövegszerkesztőt és prezentációkészítőt is tartalmaz. Ajax és XML használatán alapul, a Web 2.0 típuspéldájaként. A Google Dokumentumokat a Google Alkalmazások csomagba is integrálták. Táblázatokat, dokumentumokat és bemutatókat lehet vele létrehozni és szerkeszteni online, egyszerre akár többen is, valós időben. A Docs & Spreadsheet két szolgáltatás, a Spreadsheets és a Writely 2006. október 10-ei fúziójából született, majd a „Presently” kódnevű bemutatókészítő 2007. szeptemberi integrálásával kapta a „Google Docs” nevet. A Writely egy Gmail postafiókkal elérhető webes dokumentumszerkesztő volt, amit integráltak a Google Dokumentumokba. Alkalmas csoportmunkában történő szövegszerkesztésre, és az egyes dokumentumokhoz felhasználónkénti jogosultságokat lehet beállítani. Felhasználói felülete egy web böngészőben megjelenő WYSIWYG szövegszerkesztőé: a menük, gyorsbillentyűk, párbeszédablakok emlékeztetnek más grafikus szövegszerkesztőkére, mint a Microsoft Word vagy az OpenOffice.org. A fájlok tárolására nem szabtak meg felsőkorlátot, de az egyes szöveges állományok nem haladhatják meg az 500 kilobájtot, a képek pedig a 2 megabájtot. A Google Docs szövegszerkesztőjének fontos képessége, hogy a benne készített fájlokat el lehet menteni a Microsoft Word-féle .docformátumban, Postscript állományként, RTF-ként és ODF

20

fájlokként, amiket aztán meg lehet nyitni, szerkeszteni vagy ki lehet nyomtatni számos irodai alkalmazáscsomaggal. A mentés lehetséges HTML és PDF formátumban is. A Google Docsot integrálták blogszerverekkel, a Google saját Blogger szolgáltatásán kívül is. Egyszeri konfigurálás után a felhasználó gombnyomásra fel tudja küldeni az új post-ot a blogjára. Technikailag Writely volt a termék neve, és Upstartle a cég neve, ami kifejlesztette azt. Azonban gyakran Writely néven emlegették afejlesztőcéget, ezért ez de facto a cég neve lett. 2006. március 9-én a Writelyt felvásárolta a Google Inc. Felvásárlásának időpontjában az Upstartle-nek 4 alkalmazottja volt. A Google-lel való integráció ideje alatt a Writely oldalán nem regisztrálhatott bárki az ingyenes szolgáltatásba; a már meglévő felhasználók viszont 50 meghívót kaptak, amit úgy használhattak, hogy megkértek valakit egy dokumentumcsoport munkás szerkesztésére, amivel az új felhasználó is teljes értékű hozzáférést kapott. 2006. augusztus 16-ától a Writely bárki számára hozzáférhető. A Writely szerveroldali része jelenleg a Microsoft ASP.NET technológiájára épül, ami vélhetőleg nem kompatibilis azzal, hogy a Google-nél általában Linux-alapú technológiákat használnak. Elképzelhető, hogy a Writely-t portolni fogják Linux alá a Google által is támogatott Monofejlesztő környezet segítségével. A Writely által elmentett PDF fájlok „PDF Producer” mezőjében „OpenOffice.org 2.0” olvasható, amiből látszik, hogy az OpenOffice.org motorját használja a Word, Open Document és PDF fájlok írásakor. A Google Docs az asztali táblázatkezelők legtöbb alapfunkcióját tartalmazza, köztük a formázást, képleteket, rendezést. Jelenleg számos nehézség akadályozza, hogy a Google táblázatkezelőjét komolyan vehető alternatívaként lehessen kezelni. A nyomtatási funkció használhatatlan. Az importálás során elrontja az ékezeteket, és nem tud mit kezdeni azzal, hogy az Excel-féle CSV-ben a nyelvi beállításoktól függően nem csak vessző lehet (a magyarban például pontosvessző) az elválasztó karakter. A Google Spreadsheets nem érhető el minden böngészővel, például az Operával sem. A szoftver 2007. június 27től számos nyelven, köztük magyarul is hozzáférhető. Microsoft Sharepoint Online: hihetetlenül sokoldalú programcsomagról van szó. Bármivel foglalkozzon is egy cég, csaknem egészen biztos, hogy nem egyes emberek független munkájából áll, hanem az ő együttműködésük szükséges a célok eléréséhez, a haladáshoz, fejlődéshez, a feladatok megvalósításához. Ahhoz, hogy egy vállalat jól működjön, két dologra van szükség: Egyrészt egy architektúrára, ami a fizikai számítógépeken túl magában foglalja az operációs rendszert és egyéb, alap-szoftvereket. Másrészt szükség van csoportmunka-támogató eszközökre, melyek a felhasználók életét, munkáját megkönnyítve fokozzák a munkavégzés hatékonyságát. Ilyen lehet a céges fájl szerver, csoportos e-mail címek stb. A SharePoint tehát egy csoportmunkát támogató eszköz, ha a végletekig szeretnénk leegyszerűsíteni a megfogalmazását. Segítségével nemcsak az egyéni hatékonyság, de a csapaton, vállalaton belüli kommunikáció, illetve az egységes munkavégzés hatékonysága is jelentősen növelhető. Számos olyan újítás van benne, ami másik programokban nem elérhető.

8/B. TÉTEL A nemrégiben alapított kft-nek Ön a társtulajdonosa és az ügyvezető igazgatója. - Mik a feltételei és főbb költségei egy korlátolt felelősségű társaság alapításának? - Mutassa be a több tulajdonossal működő kft. alapítási tevékenységének főbb lépéseit! - Milyen további kötelező elemei vannak egy kft. működésének? I. 21

Kft alapítás illetéke Napjainkban a Kft alapítás elektronikus úton történik. Az elektronikus cégeljárás során átutalással kell megfizetni a Kft alapításhoz szükséges 50.000 Ft illetéket. Az illeték megfizetése egy egyedi utalványminta segítségével történik, amit általában a cégalapításban segítséget nyújtó ügyvéd szokott megadni. Az utalványminta az utaláshoz szükséges összes adatot tartalmazza. A Kft alapítás illetékének megfizetése történhet céges, vagy lakossági folyószámláról is. A Magyar Államkincstár közvetlenül az eljáró ügyvéd felé jelzi, ha az átutalás megtörtént, és annak küldi meg az illeték megfizetésének igazolását. Ez az összeg elszámolható a cég alakulási költségeként.

Kft alapításhoz szükséges okmányok -

személyigazolvány lakcímkártya,

Kft alapításhoz szükséges adatok -

tagok adatai (születési hely, időpont, leánykori név, anyja neve, személyigazolvány száma, személyi szám) a társaság székhelyének címe a társaság telephelyének címe a társaság elnevezése (különböznie kell a már bejegyzett cégnevektől, ezért érdemes több nevet választani) a társaság fő tevékenysége és egyéb tevékenységi körei (elegendő a tevékenység leírása) az ügyvezető (a társaságot képviselő személy) megnevezése. Célszerű a tagok közül kiválasztani.

Kft alapításának dokumentumai Kft alapításakor az aláírt dokumentumokat elektronikus úton a cégbejegyzési kérelemmel és az illetékbefizetési igazolással együtt kell elküldeni az illetékes Cégbíróság részére. Az elektronikus aktát az eljáró ügyvédi iroda digitális aláírással látja el. " A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz.

Cégbírósági tanúsítvány A Cégbíróság e-mailben küld tanúsítványt a megbízott ügyvéd részére, ami már tartalmazza a Kft cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét. Rövid határidőn belül megérkezik a cégbejegyző végzés elektronikus úton. Az elektronikusan érkezett végzés akár e-mailben is továbbítható az ügyfél részére, de mindig érdemes azt kinyomtatni papírra.

Kft alapítás és a szükséges törzstőke A Kft alapítás minimális törzstőkéje 3.000.000 Ft, amelynek fele fizetendő be a Kft alapítás idején. A fennmaradó részt a Kft. alapítás idejétől számított 1 éven belül kell a Kft. rendelkezésére bocsátani. A Kft törzstőkéjének 1.500.000 Ft-os minimumát, a cégtörvény rendelkezései szerint nem szükséges banki befizetéssel igazolni a cég bejegyzéséhez, elegendő az ügyvezető nyilatkozata az összeg rendelkezésre bocsátásról.

Kft alapítás és könyvvizsgáló Kft alapítása esetén nem szükséges feltétlenül könyvvizsgáló igénybevétele. Abban az esetben sem szükséges könyvvizsgáló, ha pénz helyett ingatlan, követelés, vagy más vagyontárgy kerül törzstőkeként rendelkezésre bocsátásra Kft. alapításhoz. Könyvvizsgáló alkalmazása nem szükséges csak a számviteli törvény szerinti esetekben, így pl.: évi 100 millió forint bevétel, vagy 50 alkalmazott felett.

22

Kft alapítás és engedélyek A cégvezetőknek különös figyelmet kell fordítaniuk az esetleg szükséges szakhatósági-, telephely és egyéb működéséi engedélyek beszerzésére. Bizonyos tevékenységek csak megfelelő szakmai végzettségek birtokában folytathatóak. Nem szükséges ezekkel a bizonyítványokkal a cégvezetőnek rendelkeznie, elég, ha a vállalkozásával, munka- vagy megbízási jogviszonyban van egy erre alkalmas személy. Ezeken túlmenően szükség szerint egyéb adatok (telephely, kézbesítési megbízott, könyvvizsgáló stb.) ismerete is szükséges a megfelelő iratok elkészítéséhez, illetve a bejegyzéshez. A korábbi Gt., most pedig a Ptk. rendelkezései szerint hitelt érdemlően igazolni kell a székhely, illetve szükség szerint a telephely és fióktelep bejelentésének és használatának jogosultságát.

Kft alapítás könyvelő segítségével Már a cégalapításnál fontos a könyvelő, hiszen ha átgondoltan van felépítve a vállalkozás tevékenysége, sok pénz takarítható meg. Ezért cég alapításkor külön figyelemmel kell lenni a jövőbeli cég alaptevékenységeire. Mivel ezek segítségével le lehet írni egyes hobby tevékenységek költségeit is pl. téli-nyári utazás, tenisz, vitorlázás, surf, quad, horgászat, vadászat.

Kft alapítással kapcsolatos papírok, és bizonylatok őrzése A cégalapítás dokumentumait a vállalkozás működése alatt mindvégig meg kell őrizni. A bizonylatokat 7 évig kell megőrizni, a bérezéssel kapcsolatosakat (bérszámfejtések, pénzkifizetések, nyilvántartások) 10 évig, a nyugdíjjal kapcsolatosakat 25 évig!

II. A Kft alapítás lépései 1) Időpont egyeztetése 2) A cégiratok létrehozása A cégiratokat a társaság alapítója vagy tagjai aláírják, és az ügyvéd ellenjegyzéssel látja el. Az ügyfél részére valamennyi dokumentumból eredeti aláírásokkal ellátott, ellenjegyzett példányt adunk. A szerződés aláírási és ellenjegyzési időpontjában a cég már megkezdheti előtársaságként a működését és egyidejűleg számlaképes is. 3) Az Illeték megfizetése Az elektronikus cégeljárás során átutalással kell megfizetni a Kft alapításhoz szükséges illetéket. (Ez 50.000 Ft az egyszerűsített eljárás során). Az illeték megfizetése egy egyedi utalványminta segítségével történik, ami az utaláshoz szükséges összes adatot tartalmazza. A Kft alapítás illetékének megfizetése történhet céges vagy lakossági folyószámláról is a hivatalosan megadott számlaszámra. A Magyar Államkincstár közvetlenül jelzi az eljáró ügyvéd részére, ha az átutalás megtörtént, és annak küldi meg az illeték megfizetésének igazolását. Ez az összeg elszámolható a cég alakulási költségeként. 4) Az elkészült cégiratok beküldése Az aláírt dokumentumokat elektronikus úton a cégbejegyzési kérelemmel és az illetékbefizetési igazolással együtt elküldik az illetékes Cégbíróság részére. Az elektronikus aktát az eljáró ügyvédi iroda digitális aláírással látja el. A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel kilenc óra. 5) A cég létrejötte

23

Az eljáró Cégbíróság e-mailben küld tanúsítványt a meghatalmazott ügyvéd részére, ami már tartalmazza a cég cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét. Rövid határidőn belül megérkezik a cégbejegyző végzés elektronikus úton. Az elektronikusan érkezett végzést az eljáró ügyvéd közvetlenül – az ügyfél kérésére – továbbítja a megadott pénzintézethez.

9/B. TÉTEL A megnövekedett feladatok miatt cégének új munkavállalót kell alkalmaznia. - Minimum mekkora munkabért kell fizetnie az új szakképzett munkavállalónak, ha heti 40 órában foglalkoztatja és a munkakör nem igényli egyetemi vagy főiskolai diploma meglétét? - Mutassa be, hogy milyen típusú és mekkora nagyságú költségekkel kell számolnia cégének az új munkavállalóval kapcsolatban? - Milyen terheket kell megfizetnie a munkavállalónak a bruttó munkabéréből? 1/ MUNKABÉR A minimálbér összege 2015. január 1-jétől – a 347/2014. (XII. 29.) Kormányrendelet értelmében –  havibér esetén 105.000 Ft  Hetibér esetén: 24.160 Ft  Napibér esetén: 4.830 Ft  Órabér esetén: 604 Ft A garantált bérminimum összege 2015. január 1-jétől  havibér esetén 122.000 Ft  Hetibér esetén: 28.080 Ft  Napibér esetén: 5.620 Ft  Órabér esetén: 702 Ft 2/ A CÉG KÖLTSÉGEI A MUNKAVÁLLALÓ UTÁN A munkáltató fizeti munkavállalója után a 

szociális hozzájárulási adót, ami 27% és a



1,5% szakképzési hozzájárulást.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.810 Ft/hó (227 Ft/nap) lett 2014. január 1-jétől. Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni köteles az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] 3/ A MUNKAVÁLLALÓ KÖLTSÉGEI A BÉR UTÁN Munkavállalótól levonásra kerül a 

10% nyugdíjjárulék,



8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (4 % +3 % + 1,5 % ), és a



16% (szja) személyi jövedelemadó.

24

10/B. TÉTEL Ön csak nemrég helyezkedett el jelenlegi munkahelyén. Miután felvételt nyert, cége munkaszerződést kötött Önnel. - Milyen főbb kötelező tartalmi elemei vannak egy munkaszerződésnek? - Melyek a munkavállaló jogai és kötelességei? - Melyek a munkáltató jogai és kötelességei? 1/ A MUNKASZERZŐDÉS KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI (MT. 45. §) Kötelező tartalmi elemei: a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, a munkavégzés helye, a személyi alapbér (nem azonos a munkabérrel) és a munkakör. Ezen kívül ún. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor napi 8 órára és határozatlan időre jön létre. Beleírni akkor kell, ha ezektől el akarnak térni. A munkaszerződést, mint kétoldalú, egybehangzó szándéknyilatkozatot egészíti ki a munkáltató egyoldalú, de törvény által rögzített tartalmú tájékoztatása. Ebben kötelező a munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót: a képzettségi követelményekről, a munkaköri feladatokról, a munkába lépés napjáról, a munkarendről, a bér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről és kiadásának módjáról, a felmondási idő mértékéről, valamint arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács vagy szakszervezet. E tájékoztatást a munkaviszony létrejöttét követő 30 napon belül írásban kell közölni a munkavállalóval a munkáltatónál szokásos módon. A kötött elemeken kívül a munkaszerződésben rögzíthető minden olyan jog vagy kötelezettség, amelyet az egyik fél fontosnak tart és a másik fél elfogad. Ez alól szigorú kivétel, hogy a munkavállaló jogszabályban rögzített jogáról általánosan előre nem mondhat le (pl. nem fogadhat el a minimálbérnél alacsonyabb bért, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidőt). 2/ A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A munkavállaló jogai:  Biztosítani kell számára az előírt védőeszközt, védőfelszerelést, védőruhát, védőberendezést.  Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítását, betanulási időt.  Joga van a munkát megtagadni, ha olyan tevékenységet kell végeznie, ami a biztonságos munkavégzés feltételei nélkül valósulna meg.  Joga van megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások testi épségét fenyegeti. Mt. 52. § (1) A munkavállaló köteles

25

a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. 3/ A MUNKÁLTATÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A munkáltató jogosult  megkövetelni, hogy a munkavállaló szerződéses kötelezettségeit teljesítse,  a munkavállalónak a munkavégzés helyére, módjára, idejére és egyéb körülményeire nézve utasítást adni. A munkáltató ezt a munkaköri leírásba is foglalhatja. (A munkavállaló kérésére az utasítást írásba kell foglalni.)

Mt. 51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. (5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. (6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat.

11/B. TÉTEL Egyéni vállalkozásával kapcsolatos ügyeit igyekszik sorban állás nélkül, elektronikusan intézni, ezért amiben csak lehet, igénybe veszi az Ügyfélkapu szolgáltatásait. - Milyen címen lehet elérni az Ügyfélkaput? - Milyen főbb elektronikus ügyintézési lehetőséget nyújt az Ügyfélkapu? - Hogyan lehet regisztrálni az Ügyfélkapu szolgáltatásainak igénybevételéhez? Kulcsszavak, fogalmak:

26

- https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/-eBEV, értesítési tárhely, adó- és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés, betegéletút, biztosítási jogviszony - regisztráció az okmányirodában, regisztráció elektronikus aláírás birtokában - Milyen címen lehet elérni az Ügyfélkaput? https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ - Milyen főbb elektronikus ügyintézési lehetőséget nyújt az Ügyfélkapu? APEH és VPOP Elektronikus adó- és járulékbevallás Adófolyószámla-kivonat igénylése Kontroll adatszolgáltatások Foglalkoztatott bejelentése Okmányirodai ügyintézés Anyakönyvi kivonat Egyéni vállalkozói igazolvány Járműigazgatási ügyek Járműkísérő lap Lakcímigazolvány Lakcímváltozás Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Vezetői engedély Nemzetközi vezetői engedély stb. Elektronikus bevallás lépései: 1. Ügyfélkapu-regisztráció 2. APEH-regisztráció (07T180-as Apeh-nyomtatványok) 3. ABEV nyomtatványkitöltő program telepítése az APEH honlapjáról 4. Kitöltendő nyomtatványok letöltése az APEH honlapjáról 5. Nyomtatványok elektronikus kitöltése 6. Nyomtatványok feltöltése a www.magyarorszag.hu honlapon 7. Bevallások nyugtáinak letöltése az értesítési tárhelyen 8. Folyószámla ellenőrzése az eBEV rendszerben. 9. (Több aláíró esetén az eBev-ben az adóbevallást 3 napon belül jóvá kell hagyni) További elektronikus szolgáltatások: • Gépjárműkereső • Cégkereső • Ingatlankereső • Fórum • Ügyleírások • Letölthető dokumentumok • Nyomtatványok • Jogszabálykereső • Hivatalkereső

12/B. TÉTEL Rendszergazdai munkaköre mellett Ön munkahelye szakszervezeti megbízottja, így pontosan ismernie kell a cég szabályzatait. - Soroljon fel legalább három olyan szabályzatot, melyekkel kötelező érvénnyel kell rendelkeznie minden gazdálkodó szervezetnek! - Milyen főbb területeket kell lefednie egy szervezeti és működési szabályzatnak? Kulcsszavak, fogalmak:

27

- számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, leltározási szabályzat, selejtezési szabályzat, értékelési szabályzat, számlarend, bizonylati rend, - az intézmény szervezeti felépítésének leírása, szervezeti ábra, - belső szervezeti tagozódás, - szervezeti egységek megnevezése és feladatköre - a szervezeti egységek szakmai együttműködésének rendje, - az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdések, - a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje. A legtöbb vállalkozás hanyagul kezeli a pénzkezelési szabályzat elkészítését, pedig 2007 óta kötelező a cégeknek szabályzattal rendelkezniük. A kötelező pénzkezelési szabályzatot sokan könnyelműen kezelik, pedig a szabályzat meg nem léte esetén egy NAV vizsgálat során a büntetésmértéke akár az 500.000 Ft-ot is elérheti. A pénzkezelési szabályzatról rendelkezik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. paragrafusa, mely szerint:„(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.” A házipénztár vezetésére vonatkozó előírások szerint és az ellenőrzési gyakorlat során elsősorban a cég saját egyedi pénzkezelési szabályzatát kell a cégnek betartani. Tehát azt ellenőrzik (és büntetik) hogy a saját magunk által lefektetett szabályokat betartjuk-e. Ezért kell kellő gondossággal elkészíteni a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a Szt. 14. § (8) szerint: - a pénzforgalom lebonyolításának rendjét, + - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, - a felelősség szabályait, + - a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalmat, - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét, - a napi készpénz záró állomány maximális mértékét, + - a készpénzállomány ellenőrzését követendő eljárást, - az ellenőrzés gyakoriságát, + - a pénzszállítás feltételeit, + - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét, - a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. A vállalkozásnak azt is meg kell határoznia, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. A leltározás egy meghatározott módon, meghatározott időpontra elvégzett tevékenység, amelynek célja a vállalkozó vagyonának számbavétele. A selejtezés is egy meghatározott módon elvégzett tevékenység, melynek célja, hogy a vállalkozó szempontjából feleslegessé, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, illetve használhatatlan vagyontárgyak végső sorsáról döntsön. A selejtezés tehát célszerű, ha megelőzi a leltározást, hiszen ekkor a leltárban már csak a vállalkozó

28

tevékenységéhez valóban szükséges vagyontárgyak szerepelnek, növelve a számviteli beszámolók megbízhatóságát. A Számlarend célja, hogy az intézmény eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon az intézmény számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény, illetve kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. A számlarend a következőket tartalmazza: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az iskola külső és belső kapcsolataira vonatkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más szabályozó norma hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

13/B. TÉTEL Ön alig egy hónapja váltott munkahelyet, korábban a helyi polgármesteri hivatal rendszergazdája volt. - Ismertesse azokat a munkahelyi kommunikációs formákat, melyek egy közigazgatási szervre és egy gazdasági társaságra egyaránt jellemzők! Kulcsszavak, fogalmak: - értekezlet, - hivatalos kommunikációs módok, - nem hivatalos beszélgetések, - hirdetmények, - körlevelek, utasítások, - érdekképviseleti egyeztetések, - tárgyalás. Az értekezlet összehívása előtt célszerű alaposan átgondolni a meeting témáit, főbb irányvonalát, időpontját. Tanácsos mindezt e-mailben is továbbítani a résztvevőknek, hogy az időpontot, a szükséges anyagokat legalább fél-egy nappal a meeting előtt kézhez kapják,áttanulmányozhassák. Ennek kiváltképp akkor van jelentősége, ha a témák nem illeszkednek a napi munkavégzés rutinjába. A parttalan, végtelenségig elnyújtott találkozók elkerülése végett azt is érdemes tisztázni, honnan-hová szeretnénk eljutni. A legtöbb irodában alapfelszereltség a meetingek tartásához szükséges infrastruktúra (multimédia, folyamatábrák, flipchart, írásvetítő, prezentációs eszközök). Hanem, akkor az értekezlet előtt gondoskodni kell a megfelelő eszközök beszerzéséről is. Reggel frissebbek a munkatársak: Az időzítés sem mindegy. A reggeli órákban tartott értekezleten még frissebbek, pihentebbek a dolgozók, ám az irreálisan korai időpontok – például reggel 7 és fél 8 között – kerülendők. A tervezésnél a jelenlévők tűrőképességét is figyelembe kell venni. Halaszthatatlan, kiemelt prioritású témák esetén sem tanácsos 90 percnél tovább értekezni, mivel a tapasztalatok szerint a munkavállalók ennyit bírnak egyvégtében figyelni. Ha ennél több szükséges, másfél óra után tartsunk negyedórás szünetet és csak utána folytatódjon a meeting! Ám optimális esetben 1órás értekezlet is bőven elegendő.

29

Az értekezletek szervezésénél előforduló hiba, ha nem csak az érintetteket hívjuk meg. Ne vegyen részt olyan munkatárs, akinek nem kell jelen lennie. Jobb esetben ugyanis unatkozni fog. Rosszabb esetben szakmailag megalapozatlan közbeszólásokkal hátráltathatja a megbeszélésmenetét. Kordában tartani a bőbeszédűeket: A gördülékenység érdekében tanácsos előre megszabott időkerettel kordában tartani a mondanivalójukat túl bő lére eresztő munkatársakat. Ebben nagy segítséget jelenthet egy, a munkatársak közül felkért moderátor, aki jelzi a felszólalási idő leteltét. Az időkeretnek főként a nagyobb, 10-12 embert érintő értekezleteken lehet jelentősége. Törekedjünk rá, hogy a munkatársak maximum 5 percben fejtsék ki mondandójukat. A jó moderátor emellett a halk szavú, kevésbé beszédes kollégák véleményét is igyekszik kikérni a témák kapcsán. Készüljön jegyzőkönyv vagy emlékeztető: A „szó elszáll, az írás marad” elve alapján készüljön jegyzőkönyv is az értekezletekről! Ám mindezt ne a meeting levezénylője foglalja írásba. Különben követhetetlenné válnak az elhangzottak. Más a helyzet, ha kevesen vannak: Más a helyzet a mindössze néhány (4-5) fő bevonásával tartott meetingekkel. Ezek rendszerint olyan kollégák részvétele mellett zajlanak, akik jól ismerik egymást. Ilyenkor épp a szükségtelen formalitások erőltetésével hibázza a legnagyobbat a meeting vezetője. A túltechnologizált, két fő előtt is monumentális prezentációt tartó vezető könnyen komikussá válhat. Néhány fős értekezleteken inkább a kötetlenebb, interaktív kommunikáció ajánlatos. Ilyenkor a meeting levezénylője moderátorként bármikor lehetőséget biztosíthat a kollégák reakciói, hozzászólásai számára. Ám a kisebb létszámú értekezletek előtt, közben is célszerű vázlatot, feljegyzéseket készíteni, nehogy elveszítsük a fonalat. A vezetőnek a meetingen arra is ügyelni kell, hogy a különböző szakterülethez tartozó dolgozók is könnyedén megértsék egymást. Fontos a tényszerű összegzés: Lezárni is tudni kell az értekezletet. A megbeszélés végén mindig a levezető vegye vissza a szót. Rövid visszatekintés formájában célszerű az elhangzottakat és azt is összegezni: honnan hová jutottak a meeting folyamán, milyen szükséges teendők elvégzésére világított rá az adott értekezlet és mindezt kinek, milyen határidővel kell majd elvégeznie. A meeting végén – ha akkor már tudható – érdemes kitérni a következőértekezlet pontos idejére is. Tippek a hatékony értekezlethez: A téma, a cél, a résztvevők, az időpont, az időtartam meghatározása. Meghívók és háttéranyagok előzetes kiküldése. A meeting megtartásához szükséges eszközök előkészítése, beszerzése. A meeting menetének meghatározása. Feljegyzések készítése Az értekezlet kapcsán felmerülő feladatok kiadása, a felelősök megnevezése. A következő értekezlet időpontjának megadása.

14/B. TÉTEL A munka keretében Ön a kisvállalkozás telephelyén helyszíni kockázatfelmérést végzett. Az elvégzett munkáról számlát kell kiállítania. A számla kitöltése után jelezte csak a megrendelő, hogy nem áll módjában készpénzes számlát befogadni, ezért a készpénzes számlát sztornóznia kell, majd a munkahelyén számlázó szoftver segítségével átutalás számlát kell kiállítania. - Töltsön ki egy készpénzes számlát, nevezze meg a részeit! - Sztornózza a készpénzes számlát! - Milyen szolgáltatásokat nyújt egy számlázó szoftver? - Mi a különbség a géppel kiállított számla és az elektronikus számla között? Kulcsszavak, fogalmak: - teljesítés ideje, számla kibocsátás kelte, fizetési határidő (átutalásos számla) - számla sorszáma, számlakiállító neve, címe, adószáma, vevő neve, címe - értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó, számla nettó értéke, az ÁFA százaléka és értéke - vevő törzs, szolgáltatások és termékek nyilvántartása a számlázó programban - az elektronikus számla fogalma, elektronikus aláírás, beleegyező nyilatkozat

30

Számla kötelező tartalmi elemei Minden számlán az alábbi adatokat kötelező feltüntetni: - számla kibocsátás kelte - számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja - számlakiállító neve, címe, adószáma - vevő neve, címe - értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adónélküli értéke) - számla nettó értéke (adó nélküli értéke) - az ÁFA százaléka és értéke Számla kelte: A számlán a számla keltének mindig annak a napnak kell lennie, amikor Ön a számlát kiállítja. A számla kelte elméleti esetben tehát sem múltbéli, sem jövőbeli dátum nem lehet. Sokan azonban tévhiteken alapulva trükköznek a számla kelte dátumozásánál és múltbéli időpontot adnak meg, pedig a számla keltének semmilyen jelentősége nincs, így teljesen felesleges ezzel bárkinek csalni. Könyvelés és ÁFA bevallás szempontjából a számla teljesítésének időpontja a mérvadó, ami pedig lehet múltbéli és jövőbeli dátum is. Amennyiben ez sem győzte meg, úgy jó ha tudja, hogy a számla szigorú számadású bizonylat, így a számla kelte sosem lehet korábbi, mint a legutóbbi kiállított számlakeltének dátuma. Számla sorszáma: Azonos cégnév alatt tilos azonos sorszámmal számlát kiállítani! Amennyiben Ön több számítógépen, egymástól teljesen függetlenül (nem hálózatba kötve) számítógéppel állítja ki számláit, úgy minden gépen/telephelyen állítsa be a számlázó programban a számlasorszámozása előtt feltüntetendő előtagot! (pl. egyik telephelyen A2014/00001, másik telephelyen B2014/00001). Az előtag beállításával tud arról gondoskodni, hogy a különböző gépeken/telephelyeken kiállított számlák külön tartományban kapják a sorszámot, így teljes biztonsággal elkerülheti, hogy azonos cégnév alatt azonos sorszámmal állítson ki számlát. A számla sorszáma bármilyen formátumú lehet (tehát még az évet sem kötelező tartalmaznia), lényeg, hogy cégen belül egyedileg azonosítsa a számlát. Számla módosítása: Már kiállított (sorszámmal rendelkező) számla tartalmilag nem módosítható! Két lehetősége van a javításra: 1. A számla érvénytelenítéséhez állítson ki érvénytelenítő (storno) számlát, majd állítson ki egy új számlát a kívánt tartalommal, így összesen három számla keletkezik: rossz, rossz stornója, jó számla. 2. A számlát egy lépésből helyesbítheti, ha egy új (helyesbítő) számlát állít ki, ami tartalmilag hivatkozik az elrontott számlára, így összesen csak két számla keletkezik: rossz és a helyesbítő. Számla aláírása: A számla aláírás és pecsét nélkül is érvényes! Ez a szabály teszi egyébként lehetővé azt is, hogy a számlát egyszerűen akár e-mailben is átküldheti a vevőnek, a vevő így kinyomtathatja azt, Ön pedig megspórolhatja a postaköltséget. Számla nyelve: A számlát a magyar nyelven kívül bármilyen élő idegen nyelven is kiállíthatja, de ilyenkor javasolt a magyar fordítás feltüntetése (kétnyelvű számla). Az adóhatóság az angol, német vagy francia nyelven kiállított számlákat is elfogadja, de ha ettől eltérő idegen nyelvet használ, akkor egy ellenőrzés során kérhetik Öntől a számla fordítóiroda által elvégzett hiteles fordítását. Egyszerűsített számla: A számla egyszerűsített adattartalommal is kiállítható, de csak akkor, ha a gazdasági esemény a számla kiállításkor megvalósul (pl. készpénzes vagy bankkártyás fizetés esetén). Ilyenkor a számlán a bruttó végösszeget kell feltüntetni és az ÁFA összeg helyett a bruttó összeg ÁFA tartalmát kell százalékosan meghatározni (figyelem, ez nem egyenlő az alkalmazott ÁFA kulcs százalékával!). Elektronikus számla: Papír használata nélkül is kiállíthat számlákat, de az ilyen elektronikus számlák esetében kötelező a számlákat minősített elektronikus aláírással ellátni vagy a számlákat egy speciális elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) létrehozni és továbbítani. Nagyon fontos, hogy az elektronikus számlázás alkalmazása esetén a vevő előzetes (jellemzően írásos) beleegyezése szükséges. Milyen szolgáltatásokat nyújt egy számlázó szoftver? Egyszerű számlázás: A rEVOL Express Számla Varázslóval csupán néhány gombnyomással, egyszerűen, könnyedén és gyorsan készítheti el számláit, így partnereinek saját cégemblémával ellátott, igényes kinézetű számlát nyújthat át.

31

Számlaismétlés: Sűrűn előforduló számláit nem szükséges hónapról hónapra újra rögzítenie. Visszatérő partnereinek, akiknek rendszeresen ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást értékesíti számlaismétléssel gyorsabban számlázhat. Elegendő a terméket és partnert egyszer rögzíteni, ezeket a program megjegyzi, és a következő alkalommal felkínálja Önnek, így csak ki kell választania. Előlegszámla: A kereskedelemben gyakran előfordul, hogy vásárláskor nem fizetik ki a teljes vételárat. Erre nyújt megoldást az előlegszámla. A végleges számla kiállításakor beillesztheti a korábban készített előlegszámlát, vagyis a vevőnek ilyenkor már csak a különbözetet kell fizetnie. Egy végleges számlához akár több előlegszámlát is hozzárendelhet. Sztornó és helyesbítő számla: A számla kiállításakor számtalan hibázási lehetőség van. Előfordul, hogy már a számlázáskor feltűnik a hiba, de sokszor a vevő küldi vissza azt. A számlázó programmal egyszerűen készíthet sztornó és helyesbítő számlákat is. A két fogalom között az alapvető különbség, hogy sztornózásra akkor van lehetőség, ha megvan a számla eredeti példánya, mert időben kiderült a hiba, vagy mert a vevő visszaküldte azt. Helyesbítés esetén a vevőnél marad az eredeti, utólag javított számla. Vonalkód kezelés és keresés: Az egyes termékekhez cikkszám mellett egyedi vonalkódot is rögzíthet. Bizonylat kiállításánál Megnevezés,Cikkszám vagy akár Vonalkód alapján is kereshet. Hasznos kimutatások és elemzések: A programba rögzített adatok és számlák alapján hasznos kimutatásokat és elemzéseket készíthet, amelyek támogatják a vállalkozása mindennapjait érintő fontos döntések meghozatalát és a bevallások készítését. Komplex ármeghatározás: A komplex ármeghatározásnak köszönhetően rugalmasan kezelheti a kedvezményeket és egy termékhez akár több árat is rendelhet. Részesítse különleges kedvezményben rendszeres vevőit, vagy akár kínálhatja termékeit extra kedvezménnyel az első vásárlásalkalmával! Jogosultságok: A Számla Varázsló programban lehetőség van az adott funkciókhoz jogosultságokat beállítani, így munkatársai csak a számukra szükséges menüpontokat tudják használni, csak az engedélyezett riportokat tudják elkészíteni és meghatározott adatokhoz férhetnek hozzá. Több cég kezelése: Egy Számla Varázsló programban akár több céget is kezelhet, a különböző felhasználókhoz rendelt jogosultságok beállításával mindenki csak a számára szükséges adatokat és információkat láthatja. Az elektronikus számla egy olyan számla (bizonylat), ami – az adott ország által meghatározott és elfogadott – elektronikus jelek formájában tartalmazza a számla adatokat. A 2013. január 1-jén hatályba lépő 2010/45/EU irányelv FOGALMA szerint e-számlának minősül az a számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. Azonban mind az említett irányelv, (és az azt átültető magyar áfatörvény) kimondja, hogy ugyanakkor az e-számlának teljesítenie kell az alábbi alapelveket: megbízható módon biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Az elektronikus számla olyan nem papír alapú számla, amely egy eredeti példányban készül, és egyszerűen fájlmásolás útján sokszorosítható. Az áfatörvény 175. § (1) bekezdése alapján számlát elektronikus úton kibocsátani kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége, valamint eredetiségének hitelessége és olvashatósága biztosított. Az elektronikus számla és adattartalmának sértetlensége azt jelenti, hogy a számla megegyezik az eredetileg kibocsátottal, a számlára utólag semmiféle változtatást, módosítást nem vezethetnek. Az elektronikus számla eredetének hitelessége alatt az értendő, hogy technikai eszközök segítségével egyértelműen azonosítható a számlát kibocsátó, és minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a számlát a számlán szereplő adóalany bocsátotta ki. Minősített szolgáltató által kibocsátott elektronikus aláírás a számla hitelességét és eredetiségét hivatott igazolni. Az elektronikus számla és az elektronikus aláírás ebben az esetben elválaszthatatlanok egymástól. Egy elektronikus aláírás csak egy számlához tartozik és fordítva. Ha

32

egy aláírt számlán bármilyen apró változtatás történik, akkor az aláírás már nem rendelhető hozzá, így az elveszíti a hitelességét. Az elektronikus aláírás nyilvános kulcsú titkosítással, más néven aszimmetrikus kulcspárú (RSA) titkosítással valósul meg. E-számla megjelenése: Az elektronikus számla kibocsátási formátumára semmilyen jogszabályi előírás nincsen. Lehet képfájl (jpg), szövegesfájl (txt) vagy PDF állomány, akár többfajta kimenet is megvalósítható. A 46/2007. PM rendelet az elektronikus számla fájlformátumát határozza meg és nem a kibocsátás formátumát. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus számla kibocsátható bármilyen formátumban, de a fájlformátuma kizárólag az állami adóhatóság által közleményben közzétett formátumnak megfelelő lehet. Az elektronikus számla tehát kibocsátható például PDF formátumban a könnyebb megjelenítés érdekében,azonban a fájl formátuma kizárólag a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő lehet pl. txt fájl.

15/B. TÉTEL Az ön rendszergazdai tevékenysége a vonatkozó jogszabályok szerint „képernyős munkakör”-nek számít. - Ismertesse a „képernyős munkahely” kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályokat és ergonómiai követelményeket! Kulcsszavak, fogalmak: - kötelező alkalmassági orvosi vizsgálat, éleslátást biztosító szemüveg, - a képernyővel, a billentyűzettel, a munkaasztallal és a munkaszékkel kapcsolatos elvárások, - térkövetelmény, megvilágítás, tükröződés/fényvisszaverődés, zaj, hőmérséklet és páratartalomszabályozás, sugárzás, - ember-gép kapcsolata (a használt szoftverre vonatkozó követelmények), - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra: a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi, b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek, c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak, e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutatóképernyővel vannak ellátva, továbbá f) az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek. 2. § E rendelet alkalmazásában a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól, b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera,egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-

33

gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet, c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is, d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. 3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: a) látásromlást előidéző tényezők, b) pszichés (mentális) megterhelés, c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők. 4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. (2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést,hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át. 5. § (1) A munkáltató köteles – a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével – a foglalkozásegészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, b) ezt követően kétévenként, c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. (2) A munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (3) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is. (4) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be: a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén, b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia, c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett. (5) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn. 6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

34

7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. 8. § (1) A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során. (2) A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtását a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége ellenőrzi. Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel. 1. BERENDEZÉSEK 1.1. Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára. 1.2. Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. 1.3. Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. 1.4. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozóeszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. 1.5. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.

35

d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani. 2. KÖRNYEZET 2.1. Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. 2.2. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. 2.3. Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. 2.4. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést. 2.5. Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. c) A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani. 2.6. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni. 3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban, c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül, d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

36

16/B. TÉTEL Az egyéni vállalkozás indításához milyen Ügyfélkapu-szolgáltatásokat vehet igénybe? Amennyiben a bevételét jövedelemként ki szeretné venni vállalkozásából, akkor milyen adó- és közterhekkel kell számolnia? Az elektronikus ügyfélkapu szolgáltatásai: 1. Az ügyfél biztonságos, egyszeri azonosítása, majd összekötése az elektronikus szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásaival. 2. Az ügyfelek a rendszert magát, valamint az egyes elektronikus intézményi szolgáltatásokat böngészőn keresztül érik el (kiegészítve esetleges letöltődő alkalmazásokkal). 3. A piacon lévő szabványos elektronikus aláíró alkalmazások fogadása. 4. A rendszer felkészült a jövőbeni alternatív aláíró eszközök (pl. mobiltelefon) használatára, szabványos kapcsolódási felületek kialakításával. Ügyfélkapu regisztráció után igénybe vehető szolgáltatások: Adatszolgáltatás letiltása és visszavonása Adattovábbítás iránti kérőlap (Hatósági bizonyítvány iránti kérelem a bűnügyi nyilvántartásból) elektronikus igénylése Adó-és járulékbevallás Adóigazolás kérése elektronikusan Agrártámogatási kérelmek benyújtása Anyakönyvi kivonatok ügyintézése APEH elektronikus ingó- és ingatlanárverés Általános dokumentumfeltöltés Betegéletút-lekérdezés Biztosítási jogviszony lekérdezése Cégbejegyzés elektronikusan Cégbeszámoló elektronikus küldése Dokumentumfeltöltés eAdóigazolás kérése eBEV-szolgáltatások Egyszerűsített munkaviszony bejelentése Elektronikus dokumentumok feltöltése a VÁTI Dokumentációs Központ adatbázisába E-NYENYI adatszolgáltatás Erkölcsi bizonyítvány elektronikus igénylése Értesítési tárhely Felsőoktatási Információs Rendszer Fémkereskedelemmel kapcsolatos ügyintézés Foglalkoztatási jogviszony lekérdezése Foglalkoztatottak biztosított adatainak bejelentése (régebben: EMMA) Fogyasztóvédelmi beadvány elektronikus űrlapja Forgalmi engedéllyel kapcsolatos ügyintézés Formatervezési mintaoltalmi bejelentés Formatervezési mintaoltalom megújítása Gazdálkodási napló (web GN) és Nitrát adatlap Gépjármű átírásával kapcsolatos ügyintézés Gépjármű-igazgatási ügyekkel kapcsolatos ügyintézés Gépjárműkereső GyES Használati mintaoltalmi bejelentés Házassági anyakönyvi kivonat igénylése Hivatali Kapu

37

Ingatlankereső, stb. (*részletes tájékoztatás a www.magyarország.hu - kormányzati portálon). Munkaadói járulékok, adók Munkaadói és munkavállalói járulék A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján 3% munkaadói járulékot köteles fizetni. A munkavállalónak pedig az egészségbiztosítási járulékalapjának alapulvételével kell a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot megfizetnie. Munkaadói járulék A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján 3% munkaadói járulékot köteles fizetni. De mit is tekinthetünk társadalombiztosítási járulékalapnak? A foglalkoztatási törvény külön definiálja a társadalombiztosítási járulékalapot a következők szerint: Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót. A fentieknek megfelelően társadalombiztosítási járulékalap részletezve a következő: A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont, befizetett tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. A fentiek szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj minősül társadalombiztosítási járulékalapnak. Figyelni kell továbbá arra is, hogy a Tbj. törvény minimum járulékfizetési kötelezettséget is meghatároz. Ennek alapján az alábbiak szerint biztosított személy foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ilyenkor ez az összeg képezi a társadalombiztosítási járulékalapot. Az előzőek a következő biztosítottakra, a következő jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozik: - munkaviszonyban - közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban - ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban - hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy - a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona - az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Természetesen ekkor a tényleges jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulékalapot. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. Fontos, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a

38

- a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelőösszege, - a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni - a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), - a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás,valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, - a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. Munkavállalói járulék A munkavállalónak pedig az egészségbiztosítási járulékalapjának alapulvételével kell a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot megfizetnie. Ez a szabály nem vonatkozik arra a magánszemélyre, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Munkavállalói járulék tekintetében: Az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a fentiekben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával azzal a különbséggel, hogy az alábbiak nem képezik az egészségbiztosítási járulék alapját: - a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege - a jubileumi jutalom - a végkielégítés - az újrakezdési támogatás - a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás - a prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás. Adókedvezmények: Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8.§Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulás adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Adóalap kedvezmény (családi adókedvezmény) Szja. tv. 29/A-B.§ Az összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62.500,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206.250,- Ft-tal csökkenthető. Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [Szja. tv. 71. §] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatásértékének 1,19 szerese,) és 14% EHO [Szja. tv. 69.§ (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.] - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max.12.500 Ft/hó , és/vagy juttatások - Erzsébet-utalvány max 8.000 Ft/hó; [1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 71. §; - Széchenyi Pihenő Kártya 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3.§ (4), - szálláshely alszámlán maximum 225000 Ft; - vendéglátás alszámlán maximum 150000 Ft; - szabadidő alszámlán maximum 75000 Ft. - Iskolakezdési támogatás: 30.450,-Ft/év

39

- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett EHO munkáltatói hozzájárulás 50.750,-Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás 30.450,-Ft/év - Csekélyértékű ajándék: 3x 10.150,-Ft. évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19 szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett

17/B. TÉTEL Sorolja fel a munkaszerződésben kötelezően szereplő adatokat! Mondjon példát olyan adatra, amely a munkáltató és a munkavállaló közös szándéka alapján szerepelhet a munkaszerződésben! Kulcsszavak, fogalmak: - Munkaszerződés. - Személyes adatok. - Munkaidő, munkavégzés helye. - Fizetés, kompenzáció. - Munkaszerződés időbeli hatálya. A munkaszerződés kötelező elemei és a munkakör A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek azokat nevezzük, amelyekben a feleknek azaz a munkáltatónak és a munkavállalónak a jogviszony létrejöttét írásba foglaló munkaszerződésben feltétlenül meg kell állapodniuk. Ezek a következők: - a személyi alapbérben: személyi alapbért időbérként kell meghatározni, - órabér, napibér, havibér, melynek összege teljes munkaidő esetén a minimálbérnél, garantált bérminimumnál kevesebb nem lehet; az alapbér összegszerűsége mellett rögzíteni szükséges, milyen időtartamú munkavégzés kötődik hozzá; a személyi alapbérben teljesítménybérezés esetén is meg kell állapodni, de ha a teljesítmény követelményteljesítése nemcsak a munkavállalón múlik, akkor garantált bér megállapítása is kötelező - a munkakörben: a konkrét munkakör megjelölése, amit köteles a munkavállaló elvégezni, mert például ennek ismeretében lehet vizsgálni a szakmai, egészségügyi alkalmasságot. A 2006. január 1. napján lépett hatályba az az új rendelkezés mely szerint a munkáltató a munkaköri feladatokról és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről a munkaszerződés megkötésekor, de legkésőbb az ezt követő 30 napon belül köteles a munkavállalót tájékoztatni. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség ismerete abból a szempontból is fontos, mert a garantált bérminimumot ennek függvényében kell a munkavállalónak biztosítani. A munkaügyi ellenőrök is a munkakör és az iskolai végzettség pontos ismeretében tudják a munkabérre vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről való tájékoztatás akkor maradhat el, ha a munkakört és a végzettséget jogszabály határozza meg, [pl. a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szerint gyógymasszőri munkakörbe csak középfokú iskolai végzettséggel és gyógymasszőr vizsgával rendelkező személyt lehet alkalmazni] - a munkavégzés helyében: a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy állandó, vagy változó munkahelyre került-e a munkavállaló felvételre; értelemszerű megjelölést kell használni, pl. székhely, telephely címe, közigazgatási terület konkrét megnevezése, az ország meghatározása, ha a munkavállalót tartósan külföldön szándékoznak foglalkoztatni. Változó munkahely esetén a munkavégzés helye az, ahova a munkavállalót munkavégzésre beosztották. - a felek nevét (ez alatt értjük egyrészt a munkáltató pontos nevét, megnevezését, melynek a cégnyilvántartásban, illetve egyéb hatósági nyilvántartásban szereplő név felel meg, másrészt a munkavállaló nevét) - a felek munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A Munka tv. a lényeges adatok körét nem nevesíti, de ezeknek tekinthető a felek azonosítására alkalmas adatok, pl. a munkáltató székhelye, a nyilvántartásba vevő cégbíróság megnevezése, cégjegyzékszáma, illetve a munkáltató egyéb nyilvántartási száma, vagy a munkavállaló esetén személyi adatai, adószáma, TAJ száma, lakhelye stb. Természetesen a munkaszerződésben más kérdésekben is (pl. próbaidő kikötése, bérpótlékok, túlóraátalány, munkavégzés kezdete ill. vége,felmondási, felmentési idő, többlet-végkielégítésben) meg lehet állapodni, aminek különösen olyan munkáltató esetében van nagy jelentősége,ahol kollektív szerződés megkötésére nem

40

került sor. Kollektív szerződés hiányában ugyanis a munkaszerződésben jelenhetnek meg a felek szándékát tükröző speciális szabályok. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: A 91/533/EGK irányelvvel összhangban meghatározásra került, hogy a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg miről köteles tájékoztatást adni a munkáltató. Ezek olyan lényeges, a napi munkavégzéshez kötődő információk, amelyek pontos megismerésével esetleg számos jogvita elkerülhető. 2006. január 1-jétől a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kiegészült azzal, hogy a munkáltató arról is köteles tájékoztatni a munkavállalót, hogy működik-e üzemi tanács, illetve üzemi megbízott, központi üzemi tanács a munkáltatónál. A fentiek alapján tehát ügyelni kell arra, hogy a munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre, és a munkáltatót széleskörű tájékoztatási kötelezettség terheli. Nem kell alkalmazni e szabályokat akkor, ha alkalmi munkavállalói könyvvel történik a foglalkoztatás. Ennek lényege, hogy nem szükséges a munkáltatónak és a munkavállalónak a Munka tv. szerinti munkaszerződést megkötnie, hanem a törvényben meghatározott rövid időtartamú foglalkoztatások esetén elegendő az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötődő közteherjegyek beragasztása és érvényesítése.

18/B. TÉTEL Milyen viselkedési normák betartására van szüksége az ügyfélszolgálati munkatársnak? Ismertesse egy reklamáció kezelésének helyes módját! - Külső megjelenés. - Udvariasság, türelem. - Tárgyszerűség. - Magas figyelemkoncentráció. - Reklamáció kezelése: – az okok feltárása, a felelősség megállapítása, – ügyfél-elégedettség szem előtt tartása, – kompenzáció, amennyiben az ügyfelet kár érte. A reklamáció negatív hangulatú, meglepő, ezért érzelmi és védekezési reakciókat vált ki belőlünk. Azonban a reklamáló – az esetek túlnyomórészében – nem azért fordul panaszával hozzánk, hogy megbántson, megalázzon bennünket, hanem mert lelke mélyén abban bízik, ha elmondja nekünk, mivel elégedetlen, mi törekedni fogunk hibánk kijavítására, és akkor ő megbékélhet velünk. Személyes megfelelés nélkül hozzá sem szabad kezdeni reklamáció kezeléshez. A személyes megfelelés azt jelenti, hogy a panaszkezelő rendelkezik mindazokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek – megfelelő felkészültség és intézkedési jogkör biztosítása esetén – alkalmassá teszik a reklamációk szakszerű kezelésére. Milyen tulajdonságokkal bírjon a jó ügyfélszolgálati munkatárs? - jó empátiás érzék - jó problémamegoldó készség - türelem - talpraesettség - rugalmasság - gyorsaság - udvariasság Mennyi időt töltsünk egy panaszos ügyféllel?

41

A reklamáló ügyfelek egy része csak annyit vár tőlünk, hogy türelmesen, félbeszakítás nélkül hallgassuk végig. Alkalmazkodjunk az ügyfél igényéhez! Ha gyorsan szereti, intézzük gyorsan az ügyét, ha komótos, ne sürgessük. Abból kiindulva, hogy az ügyfélpanasz nem kellemetlenség, hanem értékes segítség az ügyfél részéről, biztosítsuk a megszerzéséhez szükséges időt! Mit vár tőlünk a reklamáló ügyfél? A legtöbben azt gondolják: „panasza megoldását várja”. Végső soron, fő célként valóban ezt akarja, de hogy valóban értékelje a neki nyújtott megoldást, és elégedett legyen, szükség van némi előkészítésre is. - megértésre, empátiára - őszinte bocsánatkérésre, vagy legalább együttérzésünk kifejezésére - megnyugtatásra, hogy ez az eset nem fordulhat elő (vele) még egyszer - termékcserére, a hiba kijavítására, árengedményre - kompenzációra - mérgének levezetésére A megértés, a bocsánatkérés, a megnyugtatás rögtön a beszélgetés elején, a reklamáció fogadásakor szükségesek, ezek elmaradása a legtöbb esetben nem a megnyugtató és ügyfélmegtartó reklamáció kezelés felé sodorja a beszélgetést. Őszinte bocsánatkérést, vagy legalább együttérzésünk kifejezését Tekintet nélkül arra, hogy jogos-e a panasza vagy megalapozatlan! Bocsánatot kérni nehéz, mivel személy szerint szinte soha nem az követte el a hibát, akitől az ügyfél a bocsánatkérést elvárja, ráadásul attól is tarthatunk, hogy „a bocsánatkéréssel elismerjük a hibát, még mielőtt meggyőződtünk volna a tényekről”. Ezért használjuk például a „Sajnálom, hogy Önt ilyen kellemetlenség érte...”, „Őszintén sajnálom, hogy bosszúsággal kezdődött a napja” mondatkezdeteket. Ez még nem a hiba elismerése, ugyanakkor az ügyfél számára már megfelel. Megnyugtatást, hogy ez az eset nem fordulhat elő (vele) még egyszer. Sajnos, ismétlődő hiba esetén ezt elég nehéz lesz elhitetni, de az ügyfélszámára nélkülözhetetlen a bizalom, és hinni akar nekünk. Abban az esetben, ha az ügyfélszolgálat munkatársa tudja, hogy ezt az ígéretet nem tudják betartani, használja a „Törekszünk rá, hogy…” fordulatot. Termékcserét, a hiba kijavítását, árengedményt. Bár a reklamáció alapcélja ez, de mégsem térhetünk rá azonnal, mert a reklamáló nincs rá felkészülve. Amennyiben vita nélkül megkapja, amit akar, viszont a megértést, együttérzést, és megnyugtatást nem, elégedetlen marad és rosszérzésekkel gondol ránk. Kompenzációt. Amennyiben az ügyfélnek kellemetlenséget, kárt okoztunk, nem éri be azzal, amit már eredetileg is meg kellett volna kapnia, hanem további kárenyhítést vár tőlünk – ez a kompenzáció. Levezetést. Gyakran csak annyit akar, hogy levezethesse mérgét. Sajnos, néhányan valóban csak arra használják az ügyfélszolgálatot, hogy valakin büntetlenül levezethessék dühüket. Az ilyen ügyfelek ellen valamennyien tehetetlenek vagyunk. Reklamáció fogadásának főbb lépései: - A reklamáló ügyfél megnyugtatása - A panasz mögött rejtőzködő valódi probléma megértése, azonosítása - A reklamáció értékelése (jogos vagy megalapozatlan) - A megoldás, döntéshozás, majd ügyintézés, a szükséges intézkedések megtétele - A hiba kijavítása - Lezárás, kommunikáció, a döntés közlése a panaszossal, - Ügyfél elégedettség ellenőrzése

42

Jogosnak tekintünk egy reklamációt akkor, ha az ügyféllel kötött szerződésben foglaltaknak nem megfelelően jártunk el. Ez lehet akár egy ráutaló magatartással létrejött szerződés, pl. egy bolti eladás. A vevő vásárol, otthon pedig szomorúan tapasztalja, hogy a készülék nem működik. A szerződés így is létezik, mi viszont nem az abban elvártaknak megfelelően jártunk el, működőképes készüléket árusítottunk, nem működik, nagyon is jogos a reklamáció. A probléma megismerése és a szükséges információk beszerzése, majd a reklamáció értékelése után megoldást kell találnunk a panaszra, és el is kell intéznünk azt. Semmiképpen ne feledkezzünk meg arról, hogy a panaszt okozó hibát ki kell javítani! Az eredmény valamilyen döntés a panaszkezelésben arra jogosultak részéről, amelyet valamilyen intézkedés követ a cégen belül.

19/B. TÉTEL A szerver üzembe helyezésekor milyen balesetvédelmi és érintésvédelmi előírásokat kell betartani? Hogyan előzhetők meg az áramütéses balesetek? A balesetmentes számítógépes környezet A számítógéppel végzett munka során csökkenthetjük a baleset kialakulásának esélyét, ha a tágabb munkakörnyezetünket megfelelően alakítjuk ki. Ha több számítógép van egy helyiségben, akkor ezek lehetőleg legyenek távol egymástól. Az egy számítógéphez tartozó alkatrészeket a megfelelő távolságra helyezzük el egymástól, hogy használatuk kézre essen, és ne akadályozzák a mozgást. A számítógép hátoldalát hagyjuk szabadon a szellőzés miatt és azért, hogy ha csatlakoztatni szeretnénk valamilyen vezetéket, eszközt, azt egyszerűen megtehessük. A vezetékeket rendezett formában vezessük el az asztal mögé, akár össze is fűzhetjük őket. Érdemes az elektromos áram vezetékeit a padló alatt, vagy a fal mentén elhelyezni. Az asztal mérete és a szék magassága olyan legyen, hogy kényelmesen tudjunk mellette ülni, és az asztalon a papíroknak és egyéb eszközöknek is legyen elegendő hely. Széket úgy célszerű választani, hogy a munka végeztével az asztal alá lehessen tolni. Áramütés A számítógéppel végzett munka során elektromos berendezésekkel dolgozunk. Eközben bármikor történhet baleset, ezért ismernünk kell, milyen hatással van az elektromos áram az emberi szervezetre. Az emberi test vezeti az áramot. A rajta áthaladó nagy elektromos feszültség elváltozásokat okozhat, súlyos esetben életveszélyeseket is. Az áramütés egyik következménye az égési sérülés. Elsősorban a test azon részén jöhet létre, amely a vezetékkel érintkezett. A másik következmény az, hogy a szervezeten belül a vérerekben gázbuborékok keletkezhetnek, amelyek akadályozzák a vérkeringést. Ennek következményeképpen izomgörcs, idegbénulás, légzészavar és szívbénulás alakulhat ki. Az 50 V feletti feszültség már életveszélyes is lehet. A hálózati feszültség 230 V, alkalmazása tehát nagy fegyelmet és odafigyelést kíván. Ha valaki áramütést szenved, a sérültet ki kell szabadítani az áramkörből, áramtalanítani kell. Amíg nem került ki az áramkörből, csupasz kézzel semmiképpen ne érjünk hozzá! Ha a sérült elveszítette az eszméletét, akkor szabad levegőn az oldalára kell fektetni, esetleg lélegeztetni. Mindenesetben értesíteni kell a mentőket, orvosokat, még akkor is, ha az áramütést szenvedett személy nem mutat rosszullétet, vagy állapota időközben javult! A balesetet szenvedett ember szervezetében az áramütés után órákkal is bekövetkezhet keringési zavar, ezért általában a kisebb áramütés után is bent tartják az orvosok megfigyelésre egy napig. Az elektromos tűz

43

Ha füstszagot vagy tüzet észlelünk, azt azonnal jelezni kell. Ilyen esetekben, ha valóban ég valamelyik berendezés, akkor rendezett formában a menekülési útvonalat követve el kell hagyni a termet, majd az épületet. Az intézményekben tűz esetén a többiek értesítésére speciális hangjelzéseket, tűzriadó jeleket használnak. Amennyiben a számítógépes munka során tűz ütne ki a helyiségben, akkor azonnal áramtalanítani kell. Ezt a számítógéptermekben a főkapcsoló kikapcsolásával tehetjük meg. A tűzoltáshoz semmiképpen ne használjunk vizet, mert a vízkárosítja a berendezéseket, és vezeti az elektromos áramot. Nem használható porral oltó készülék sem, mert ez is károsítja a számítógépet, és az oltás után még az épen maradt részek sem lesznek használhatóak, így több kárt okozunk, mint maga tűz. Az elektromos eszközöknél keletkezett tüzet csak speciálisan az erre kifejlesztett készülékkel szabad oltani, ezek általában halon gázzal vagy szén-dioxid gázzal vannak töltve. Mechanikai sérülés A számítógéppel végzett munka során előfordulhatnak kisebb balesetek, amelyek sérüléseket okoznak. Mechanikai eredetű sérülést szenvedünk,ha valamilyen tárgy nagyobb erővel ütközik a testünknek, vagy egy éles, hegyes eszköz megsebez minket. A balesetek következménye zúzódás, rándulás, ficam, legsúlyosabb esetben csonttörés lehet. Ezek esetenként vérzéssel és rendszerint fájdalommal járnak. Sérülés esetén a sebet gondosan meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell. A kezelt sebet steril kötszerrel be kell fedni, komolyabb probléma esetén orvost kell hívni. A csonttörések, csontrepedések esetében nem szabad a sérült részt mozgatni, ilyen esetben mindig orvosi segítségre van szükség. Az elektromos áram Az elektromos áram (villamos áram) a töltéssel rendelkező részecskék rendezett áramlása. Az áramerősség: a keresztmetszeten áthaladó összes töltésmennyiség és a közben eltelt idő hányadosával jellemzett fizikai mennyiség. Mértékegysége az amper, amelynek jele A. A volt (jele: V) az elektromos feszültség vagy más néven potenciálkülönbség alapmértékegysége az SI rendszerben. Előjeles skalármennyiség, ami két pont között mérhető elektromos potenciál különbségét adja. Magyarországon a szabvány hálózati feszültség és frekvencia: 230 V és 50 Hz, a csatlakozók és ajzatok besorolása: C, F. Földelés: A testnek vagy valamilyen vezető résznek a tudatos összekötése a földdel. Definíció szerint elektromos baleset az, amikor a test két olyan ponttal érintkezik, amelyek között elektromos feszültség áll fenn. Az elektromos hálózatok földeltek, így a földeletlen fázis megérintése is elegendő elektromos balesethez, vagy is áramütéshez. A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi földelés, a másik a fázis. Könnyen belátható, hogy a fázis megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a földdel érintkezik. Leggyakrabban három csoportba sorolhatjuk az áramütéses baleseteket: 1. A legritkább és legnagyobb feszültségű áramütés a villámcsapás. 2. Gyakoribb a nagyfeszültségű áramütés, ami inkább ipari környezetben fordul elő, munkahelyi balesetként. 3. A leggyakoribb pedig a kisfeszültségű áramütés, melyek otthonokban fordulnak elő leggyakrabban. Tünetek: - Általában azonnali eszméletvesztés (a villám a fejet éri legtöbbször). - Keringésmegállás, életveszélyes szívritmus zavarok - Légzésmegállás a légző izmok bénulása miatt - Látászavar, dobhártya átszakadás (perforáció) - Súlyos égési sérülések - Páfrányszerű bőrelváltozások, Lichtenberg-féle villámrajzolat - Egyéb járulékos sérülések az esés következtében Közvetett villámcsapás következtében a tünetek nagyjából megegyeznek. Teendőink a mentők értesítése, az alapvető életfunkciók ellenőrzése (légzés, keringés), a beteg tudatállapotának felmérése. Mindig ellenőrizzük a pulzust, ha lehet folyamatosan, ezt a radiális pulzus

44

tapintásával végezzük. Szükség esetén kezdjük meg az újraélesztést (BLS szerint). A testhelyzet az eszméleti szinttől függ, eszméletlen, kielégítő életjelekkel rendelkező sérültet stabil oldalfektetésben részesítsünk, esetleg szóba jöhet a sokkfektetés. A hőmérséklettől függően ügyeljünk a kihűlésre is, védjük a sérültet tőle. Amennyiben úgy ítéljük meg és lehetőségünk van rá vigyük a sérültet az esetleges újabb villámcsapás elkerülése érdekében egy védett, biztonságos helyre. Ezt megtehetjük a Rautek-féle műfogással könnyedén. Ha a közelben van kihelyezett félautomata defibrillátor használjuk maradéktalanul!

20/B. TÉTEL A minőségirányítási rendszer bevezetését egy helyzetfelmérés előzi meg. Milyen dokumentumokat kell ebben a fázisban átvizsgálni? Milyen új dokumentumok készülnek el a minőségirányítási rendszer kialakítása kapcsán? - Partneri kör, azon belül vevők, szállítók. - Fejlesztési tevékenység, folyamatok feltárása. - Az ügyfél-elégedettségre ható körülmények feltárása. - „Nem megfelelőségek”, különös tekintettel a reklamációkra, feltárása. - A vállalat működésében szükséges dokumentumok körének meghatározása - Belső és külső kommunikáció keretei, csatornái, hatékonysága. - Munkatársak képzése. - Panaszok kezelésének módja, szabályozottsága. - Minőségirányítási rendszert leíró és szabályozó dokumentumok. - Tanúsított rendszer esetén: ISO tanúsítvány, – Audit. A fejezet a minőség megvalósítás legelterjedtebb eszközével, a minőségirányítási rendszerrel foglalkozik. Ismerteti az ISO 9001 szabványalapelvét, a folyamatszemléletű megközelítés modelljét. Ugyancsak ismerteti e szabvány sajátosságait és a rendszer kiépítésének lépéseit. A minőségirányítási rendszer alapdokumentuma a minőségirányítási kézikönyv, amely a szervezet minőségirányításának alapelveit foglalja össze, és hasznos információkat tartalmaz a szervezet működéséről. Általános ismertetés A minőség megvalósításának egyik eszköze a minőségirányítási rendszer kifejlesztése, bevezetése és működtetése. A minőségirányítási rendszer négy fő eleme a következő: 1. Tervezzük meg, hogy mit szándékozunk csinálni! Írjuk le, hogyan akarjuk megvalósítani az adott terméket. 2. Csináljuk a feladatot, a munkát a leírtak szerint! Ügyeljünk arra, hogy mindenki a leírtak szerint végezze munkáját. Ehhez szükség van a dolgozók folyamatos képzésére. 3. Ellenőrizzük, amit csináltunk! Feljegyzéseket készítünk az elvégzett munkáról,és megőrizzük őket. Ezek alapján tudjuk ellenőrizni és bizonyítani, hogy mit csináltunk. 4. Avatkozzunk be, azaz, ha jó az, amit csinálunk, akkor csináljuk ugyanúgy, ha viszont hibát követtünk el, akkor keressük meg a hiba keletkezésének helyét és okát, és tegyünk intézkedéseket a kijavítására. Ezzel a négy ponttal már találkoztunk korábban a teljes körű minőségirányítás alapelveinek ismertetésénél: a folyamatos fejlesztés alapelve a PDCA-ciklus. Egy dokumentált minőségirányítási rendszer biztosítja a két legfontosabb igény teljesülését:

45

a) A vevők igényeinek teljesülését és a bizalmat arra vonatkozóan, hogy a szervezet képes a kívánt terméket vagy szolgáltatást folyamatosan előállítani. b) A szervezet igényeinek teljesülését: mind a külső, mind pedig a belső igényekét, optimális költségek mellett, és a rendelkezésre álló erőforrásokhatékony felhasználásával. A dokumentumok jentősége az, hogy biztosítják és bizonyítják, hogy a munka minden fázisa szabályozott feltételek között folyik, csökken a váratlan, gyors improvizációt igénylő helyszíni események száma, így a minőség, költség és határidő jobban kézben tartható. A dokumentáció egyben a rendszer létezésének, megfelelőségének és működésének bizonyítéka, tehát a rendszer tanúsítása csak ezen dokumentumok alapján lehetséges. Az ilyen dokumentált minőségirányítási rendszer kifejlesztéséhez, bevezetéséhez és működtetéséhez ad mintát az ISO 9000 szabványsorozat. Az ISO 9000-es szabványcsalád szabványai két csoportra oszthatók: tanúsítás céljára szolgáló és irányelvként, útmutatásként alkalmazható szabványokra. A tanúsítás céljára szolgáló szabványok jelenleg: Az ISO 9001 (MSZ EN ISO 9001: 1996) Minőségügyi rendszerek. A tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. Az ISO 9002 (MSZ EN ISO 9002:1996) Minőségügyi rendszerek. A gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. Az ISO 9003 (MSZ EN ISO 9003:1996) Minőségügyi rendszerek. A végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosítási modellje. A három szabvány helyett 2001-től egy, az ISO 9001 átdolgozott változata alkalmazható - MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények, amelyet a jelenlegi 9002 és 9003 alkalmazásának eseteire a megengedett kizárások tesznek alkalmassá, azaz a követelmények közül kizárhatók például a tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelmények, amennyiben a szervezet ilyen tevékenységet nem végez. Az ISO 9000 család 2000. (nálunk 2001.) évi átdolgozott kiadása koncepcionálisváltoztatásokat tartalmaz az előző változathoz képest. Ezek közül a legfontosabb a teljes folyamatirányítási rendszer kiépítése, a vevői igények felmérésétől kezdve a vevői megelégedettség figyelemmel kiséréséig, valamint a folyamatos fejlesztés megvalósításának követelménye. Az ISO 9001 célja, hogy meghatározza a minőségirányítási rendszer azon minimális követelményeit, amelyek teljesítése a vevő megelégedettségének eléréséhez szükségesek. Az ISO 900 l-nek való megfelelést egy szervezet tehát arra is használhatja, hogy bizonyíts a képességét a vevői követelmények teljesítésére. Ezen túlmenően azonban alkalmazásával további célok is megvalósíthatók. Az ISO 9001 szabvány a következő célokra alkalmazható: - a gyártók és szolgáltatók eligazítására a minőségirányítási rendszerük kialakítására vonatkozóan, - beszállítók értékelésére és egymással való összehasonlítására, - szerződéses dokumentumként az előállító, a szolgáltató és a vevő között, - a szervezet képességének bizonyítására, harmadik fél általi tanúsítás céljára. Az útmutatásként használható szabványok közül meg kell említeni az ISO 9004 szabványt, amelynek az a célja, hogy útmutatást adjon a vezetőségnek a minőségirányítási rendszer kialakítására és működtetésére, illetve főleg a folyamatos fejlesztésére. Az ISO 9004 útmutatásként ajánlott olyan szervezetek számára, amelyek vezetősége túl kíván lépni az ISO 9001 minimális követelményein, és eredményességének további fejlesztése felé akar haladni. E két szabvány a minőségirányítási rendszerekre vonatkozó együttesen alkalmazandó szabvány pár. Mindkét szabvány használható azonban külön-külön is.

46

A folyamatszemléletű megközelítés Az alábbi ábra a szabványok alapkoncepciójának, a folyamatszemléletű megközelítésnek a modelljét mutatja be. A folyamat szemléletű megközelítés azt jelenti, hogy a szervezeten belül egymással összefüggő folyamatok rendszerét irányítják. Ez a vevői igények felmérésével kezdődik, aminek megvalósítása a vezetőség felelőssége. A folyamatszemléletű megközelítés modellje (ISO 9000:2000) Az ábra jobb oldalán helyezkedik el a vevői megelégedettség mérése, az ábra alsó részén pedig a termék-előállítás folyamata látható. Ennek bemenete a vevők követelményei, kimenete pedig az előállított termék, illetve a szolgáltatás.

21/B. TÉTEL Az elektromos berendezések árusítása mellett a cége átveszi a vásárlóktől a korábbi, már nem használható gépeiket is. - Milyen környezetvédelmi szabályokat kell betartania cégének az elhasználódott eszközökkel kapcsolatosan? - Ismertesse a veszélyes hulladékok kezeléseinek szabályait! Kulcsszavak, fogalmak: - Környezetvédelmi szabályok - Veszélyes hulladék - Veszélyes hulladék átmeneti tárolása, elszállítása, feldolgozása, ártalmatlanítása - Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás A hulladék keletkezése emberi tevékenység eredménye, amely probléma megoldása vagy kezelése szintén csak emberi tevékenység révén valósítható meg. A hulladékgazdálkodás általános alapelvei: ➔ A hulladék veszélyességét, környezetterhelését csökkenteni kell ➔ Újrafelhasználhatóságot szem előtt kell tartani ➔ A gyűjtést mindenkori birtokosának a kötelessége. ➔ A képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekednünk. Ha minden hulladék elégetése útján nyert energia nem biztos, hogy tökéletes hulladékhasznosításnak számít, mert sok esetben olyan anyagok is égetés áldozatává válnak, amelyek még nyersanyagként hasznosíthatóvá válnak. A hulladékgazdálkodás elemei: 1. Keletkezésének megelőzése és veszélyességének csökkentése 2. Fajtánkénti gyűjtés és hasznosítás 3. A nem hasznosítható hulladékok megfelelő módon történő ártalmatlanítása A veszélyes hulladékok csoportosítása, meghatározása, és a kapcsolatos problémák. A hulladékok ezernyi formában vesznek minket körül, és gyakran a háztartásokból is veszélyes anyagok kerülnek ki. Ezek megfelelő tárolással, szállítással és megsemmisítéssel nem okoznak gondot, de van hogy azt sem tudjuk mi számít veszélyes hulladéknak. Éppen ezért fontos a megismerésük. Hulladékok csoportosítása környezeti hatás szerint: 1. Környezetre nem veszélyes hulladékok

47

2. Környezetre veszélyes hulladékok 3. Mérgező (toxikus) 4. Karcinogén 5. Fertőző 6. Tűz- és robbanásveszélyes 7. Mutagén (mutációt okozó) 8. Korrozív 9. Radioaktív Veszélyes hulladéknak számítanak azok az anyagok, amelyek az emberi egészségre vagy életre károsító hatást fejtenek ki. A veszélyes hulladékok meghatározása nem egységes, országonként változó. A veszélyesnek minősülő hulladékok kezeléséhez és szállításához engedély szükséges, összetételét és származási helyét dokumentálni kell. Magyarországon a veszélyes hulladékok kezelését a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet szabályozza. A veszélyes hulladékokat összetételük és a környezetre való veszélyességük alapján három osztályba sorolhatjuk: I. Különösen veszélyes II. Fokozottan veszélyes III. Mérsékelten veszélyes Háztartási veszélyes anyagok megoszlása: 40% Festék, hígító 18% Háztartási vegyszer. 12% Szennyezett csomagoló anyag 10% Gyógyszerek 11% Szárazelem 8% Olajos hulladék 2% növényvédő szerek A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása: 10. § (1) A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig. (2) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezetszennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. (3) Több telephely esetén a (4) bekezdésben meghatározottak szerint is kialakítható az üzemi gyűjtőhely függetlenül attól, hogy a termelő melyik telephelyén létesíti azt. (4) Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság. (5) A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki az adott veszélyes hulladék kezelésére jogosult. 11. § (1) A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyes hulladéknak a kezelőhöz történő elszállítása biztosításának az érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. (2) Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.

48

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő veszélyes hulladékok: a) hulladékká vált járművek; b) hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések; c) hulladékolajok; d) elemek és akkumulátorok. (4) Ha a begyűjtő – indokolt esetben – a begyűjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja. Ebben az esetben a gyűjtés időtartama legfeljebb négy hét. A szállítmányt a „K” kísérőjegy dokumentálja a kezelőig. A telephely és a kezelőtelephelye közötti távolságra új fuvarlevelet kell kiállítani. Az új fuvarlevél számát a „K” kísérőjegyen fel kell tüntetni. (5) A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie. 12. § (1) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. (2) A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik. (3) A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot annak kezelésére jogosult hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. 13. § (1) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tároló telep létesíthető. (2) A tároló telepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység végezhető. (3) A tároló telep üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, illetve – amennyiben ennek feltételei fennállnak – a veszélyes hulladék hasznosításáról. (4) A veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

49