ÖKOLÓGIAI INFORMÁTOR • VIII. ÉVJÁRAT • 26. SZÁM • SZABADKA, 2010. OKTÓBER • INGYENES PÉLDÁNY
INFO ÖKO KÖZPONT A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Mindenkinek joga van tudni, hogy mi történik a környezetével. Megbizható információk nélkül nehéz eldönteni mi helyes és mi helytelen.
Látogasson el vagy telefonáljon! A Városháza II emeletén lévő 226 irodába 9-től 12 óráig minden kedden és csütörtökön Ökovonal: 024-626-761
Írjon nekünk! Zöld postaláda: A Városháza földszintjén Internet elérhetőségünk:
[email protected] www.subotica.rs
Tartalom:
Az 1999-ben alakult HORIZONTOK Polgárok Ökológiai Egyesülete, megalakulásától kezdve jelenteti meg az azonos nevet viselő ökológiai informátort, azzal a céllal, hogy elősegítse a kommunikációt és az információáramlást, elsősorban a környezetvédelmi szervezetek és a helyi hatóságok képviselői között, valamint, hogy a polgárok tájékozódjanak az általános környezetvédelmi témákról. Időközben városi hírlevéllé vált és más egyesületek különböző projektumainak keretében jelent meg, mint például a TERRA’S Egyesület a Kommunálisügyi, Vállakozás és Környezetvédelmi Szolgálat támogatásával. Ez a HORIZONTOK Ökológiai Informátor 26. száma a „Médiák, mint a környezetvédelmi szervezetek és polgárok prezenterei a közösség formálásában, ahol élnek” elnevezésű projektum eredménye. Megjelenését a USAID tette lehetővé a “Polgári társadalom érdekvédelmi kezdeményezése” elnevezésű programjának keretén belül, melyet a Fenntartható Közösségek Intézete (ISC) irányít. Az itt közölt álláspontok a szerzők véleményét tükrözik, nem pedig az ISC, USAID vagy az USA Kormányának álláspontját képviselik.
Részletesebb információk a projektummal kapcsolatban a következo Internet címeken találhatók: www.terras.org.rs és www.subotica.info, az informátor pedig elektronikus formában elérheto a www.subotica.rs/ životna sredina/ekološki informator
2
• A környezet minősége Szabadkán 2010 január-június időszakban • Info Öko Központ • A Városi Közigazgatás átszervezése a környezetvédelem területén • Közvita “A Palicsi és Ludasi tó tisztításának és helyreállításának megvalósíthatósági tanulmányáról” • Környezetvédelmi események időrendje Szabadkán
KÖRNYEZETVÉDELMI NAPTÁR: január - június
A Városi Közigazgatás, a Kommunálisügyi, Vállakozás és Környezetvédelmi Szolgálaton keresztül, - ahol az Info Öko Központ is található- támogatta az Ökológiai Informátor megjelenését, annak érdekében, hogy a nyilvánosság kellő időben átfogó tájékoztatást kapjon a környezetvédelemmel kapcsolatos állapotokról és eseményekről, összhangban az Aarhusi Egyezményről szóló Törvény alkalmazásával. Kiadó: TERRA’S Egyesület Jovan Nenad Cár Tér 15, 24000 Szabadka Telefon/fax: 024-554-600 (123-as mellék)
Szerkesztő: Snježana Mitrović Munkatársak: Sonja Radak Jasminka Mrkonjić
Fordítás: STR „Babel“ Műszaki előkészítés és nyomtatás: REprint Példányszám: 500 HORIZONTOK 26
KÖRNYEZETÜNK MINŐSÉGE
A KÖRNYEZETI FELTÉTELEK ÁTTEKINTÉSE •A környezeti zaj és a levegő minőségének megfigyelése • Az ivóvíz minősége • Az aeroallergén pollenek megfigyelése • A VÁROSI ZAJ MEGFIGYELÉSE SZABADKA VÁROS TERÜLETÉN • A városi zaj megfigyelése a Szabadka Várossal kötött szerződés, valamint a Környezeti paraméterek vizsgálatának 2010-es programjába tartozó – A városi zaj megfigyelése Szabadka Város területén elnevezésű program alapján történt. A ZAJ INDIKATÍV MÉRÉSEI – A városi zaj indikatív méréseit 2010. május 10 és 15 közötti időszakban végezték. A mérési pontokat (7 mérési pontot) forgalmas utak, iskolák, egészségügyi intézmények, valamint olyan helyek mellett jelölték ki, melyek a 10-es számú közúti korridor „Y“ elágazásának elkészülte után tehermentesítve lesznek. Az össz mérési ponton, a zajszint mérésének célja meghatározni az egyenértékű zajszintet 15 perces időtartamra. Három mérést nappali, kettőt pedig éjjeli intervallumban végeztek a megfelelő mérési pontokon. Az összegyűjtött adatokat feldolgozták és táblázat formájában kerültek bemutatásra (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT A HANG TERHELÉS SZINTJE
* A táblázatban feltüntetett értékek a 3 nappali mérés átlagértékét képviselik ** A táblázatban feltüntetett értékek a 2 éjszakai mérés átlagértékét képviselik
HORIZONTOK 26
3
KÖRNYEZETÜNK MINŐSÉGE Az 1. számú táblázatban a hangterhelési szint látható. 2010 májusában elvégzett összes indikatív városi zaj mérés (35) minden mérési ponton és minden mérési intervallumban meghaladta a megengedett zajszintet, elsősorban a magas frekventáltságú forgalom miatt. Az 1. mérési ponton (Maxim Gorkij utca) jelentkezik a legmagasabb mérvadó zajszint, nappal 73 dB éjjel pedig 67 dB, a „legzajosabb“ mérési intervallummal, amikor is 73,5 dB egyenértékű szintet mértek. A zaj alapvető szintjei is ezen a mérési ponton a legmagasabbak, továbbá itt jegyezték le a legtöbb elhaladó járművet az adott 15 perc alatt. A legalacsonyabb nappali mérvadó szintet a 6. mérési ponton (Majsai út) regisztrálták, ami 66 dB tesz ki, valamint az éjjeli időszakban is itt mérték a legalacsonyabb szintet, mely 57 dB. Az összes mérési ponton, nappali és éjjeli időszakban, a mérvadó szintként megadott, mért hangterhelési értékek, nem tesznek eleget a szabvány követelményeinek (1. ábra).
1. ÁBRA SZABADKÁN, 2010 MÁJUSÁBAN 7 INDIKATÍV MÉRÉSI PONTON ELVÉGZETT KOMMUNÁLIS ZAJ MÉRÉSI EREDMÉNYEINEK ÁBRÁZOLÁSA
2. és 3. TÁBLÁZAT A MÉRÉSI PONTOK ELEMZÉSE ZAJ-TARTOMÁNYBA SOROLÁSUK SZERINT (Mérési pontok bemutatása, a 2002/49/EC Irányelv által meghatározott zaj-tartományokba sorolásuk szerint)
4. TÁBLÁZAT A KÖZLEKEDÉS GYAKORISÁGA (mérési pont és járműtípus szerint kimutatva ) – AZ ÁTLAGOSAN MÉRT JÁRMŰVEK SZÁMA NAPPAL (az 57, 20, 46, 49, 33, 33, 50 mérési pontokon) 41, ÉJJEL PEDIG (a 14, 5, 9, 13, 11, 4, 4 mérési pontokon) 9.
4
HORIZONTOK 26
KÖRNYEZETÜNK MINŐSÉGE • A KÖRNYEZŐ LEVEGŐ MEGFIGYELÉSE SZABADKA VÁROS TERÜLETÉN – A környező levegő megfigyelése a Szabadka Várossal kötött szerződés és a Környezeti paraméterek vizsgálatának 2010-es programja alapján történt. A környező levegő megfigyelésének módszere megfelel a vizsgálat meghatározott céljainak, a légszennyezettség megfigyelés szükségességének és a határértékekhez viszonyított minőség értékelésének, mindez összhangban a “Határértékekről, az emisszió mérési módszereiről, a mérési pontok kijelölésének kritériumairól és az adatok rögzítéséről szóló Szabályzatal” (SZK 54/92, 30/99 és 19/2006 Hivatalos Közlönye). Az állandó mérőállomások helyszínei geometriai elhelyezkedés módszerével lettek kijelölve, tekintetbe véve még a szennyeződés eloszlását és tipúsát, népsűrűséget, a terep jellemzőit és a meteorológiai feltételeket.
1. KÉP SZABADKA TÉRKÉPE A KÖRNYEZŐ LEVEGŐ MINTAVÉTELI HELYSZÍNEINEK FELTÜNTETÉSÉVEL
5. TÁBLÁZAT A LEVEGŐ SO2 , KOROM ÉS NO2 VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK KIMUTATÁSA µg/m3 - ben 2010 JANUÁRJÚNIUS IDŐSZAKÁBAN. HAVI ÁTLAGOK SZERINT ÉS ÖSSZESÍTVE SZABADKA TERÜLETÉN 0* = GD< 1 µg/m3 *1 A “Határértékekről, az emisszió mérési módszereiről, a mérési pontok kijelölésének kritériumairól és az adatok rögzítéséről szóló szabályzat” (SZK 54/92, 30/99 és 19/2006 Hivatalos Közlönye) szerint, a kéndioxid EHÉ (emisszió határértéke) 24-órás mintáknál, lakott területen 150 µg/m3, lakatlan és rekreációs területeken pedig 100 µg/m3. *2 A “Határértékekről, az emisszió mérési módszereiről, a mérési pontok kijelölésének kritériumairól és az adatok rögzítéséről szóló szabályzat” (SZK 54/92, 30/99 és 19/2006 Hivatalos Közlönye) szerint, a korom EHÉ (emisszió határértéke) 24-órás mintáknál, lakott területen 50 µg/m3, lakatlan és rekreációs területeken pedig 40 µg/m3. *3 A “Határértékekről, az emisszió mérési módszereiről, a mérési pontok kijelölésének kritériumairól és az adatok rögzítéséről szóló szabályzat” (SZK 54/92, 30/99 és 19/2006 Hivatalos Közlönye) szerint, a nitrogén-dioxid EHÉ (emisszió határértéke) 24-órás mintáknál, lakott területen 85 µg/m3, lakatlan és rekreációs területeken pedig 70 µg/m3.
HORIZONTOK 26
5
KÖRNYEZETÜNK MINŐSÉGE
HELYZET ÉRTÉKELÉS KÉN-DIOXID EMISSZIÓ – A 2010 január-június időszakban a kén-dioxid legnagyobb koncentrációja 34 g/m3 volt, melyet a Tűzoltó Állomás mérőhelyen mértek. Az emisszió 150 g/m3 határértékének meghaladása nem történt a vizsgálati időszakban. A SO2 legmagasabb havi átlagát a város területén összesítve áprilisban jegyezték fel (3.69 g/m3), a legalacsonyabbat pedig júniusban (0* g/m3) tekintettel arra, hogy nem érte el a kimutathatósági határt. Az előző mérési időszakokhoz képest, az átlagos havi koncentrációk csökkentek. A város területén a féléves átlagos koncentráció 2.49 g/m3, kevesebb mint 2008/2009-ben (4.45 g/m3). A “Szabályzat” szerint, a kén-dioxid megengedett éves középértéke lakott területen 50 g/m3, a lakatlan és rekreációs területeken pedig 30 g/m3, ami azt jelenti, hogy a SO2 emissziója városunkban jóval alacsonyabb mint a szabvány értékek. KOROM EMISSZIÓ – 2010-ben, a legnagyobb 203 g/m3 korom emissziót januárban, a Tűzoltó Állomás mérőhelyen mérték. A város területén a korom legmagasabb átlagos havi koncentrációja januárban volt (26.73 g/m3), a legalacsonyabb pedig júniusban (5.93 g/m3). A korom átlagos havi koncentrációja megközelítőleg azonos mint az előző mérési időszakokban. A féléves átlagos korom koncentráció a város területén 14.86 g/m3, ami csökkenést jelent 2008/2009-hez képest (19.55 g/m3). A “Szabályzat” szerint, a korom megengedett éves középértéke lakott területen 50 g/m3, a lakatlan és rekreációs területeken pedig 30 g/m3. Ezen normák alapján elmondható, hogy a korom emisszió a város területén elfogadható.
nitrogén-dioxid megengedett éves középértéke lakott területen 60 g/m3, a lakatlan és rekreációs területeken pedig 50 g/m3. AEROSZEDIMENSEK – A város területén figyelemmel kisérik az aeroszedimensek (a környezeti levegőben található üledék anyagok): csapadék mennyisége, pH érték, oldott és oldhatatlan anyagok, ammónium-, nitrit és nitrát-nitrogén, ortofoszfát, szulfát, kálium, nátrium, ólom, kadmium és cink kvalitatív és kvantitatív jellemzőit. 2010 január-júniusában, a vizsgálati időszak folyamán, Szabadka város területén, az össz üledék anyag menynyiségének havi határértéke nem haladta meg a megengedett határértéket. Leszögezhetjük, hogy a város területén a légszennyezés egész évben elsősorban a közlekedésből ered, valamint a diffúz pont forrásokból a téli időszakban. • AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGE – Szabadka város vízellátási rendszerének intézményes fejlődése 50 évvel ezelőtt kezdődött, Palics településé 30 évvel ezelőtt, Kelebiájé pedig 15 évvel ezelőtt. Szabadka város vízellátása felszín alatti vízzel történik, mély, 200 m mélységig fúrott kutakból. A föld specifikus geológiai összetétele miatt, ezekre a vizekre jellemző a vas, ammónia és arzén fokozott koncentrációja. A város területén 2 forráshely található, az I Vízbázis, 30 kúttal, a város északi részén, ahol feldolgozzák a vizet és a II Vízbázis, a város dél-nyugati részén, ahol 5 aktív kút található és ahonnan nyers vizet szállítanak, melyet a szűrőtelepekhez érve klórral kezelnek.
További három kisegítő létesítmény-kút létezik, melyekkel szükség esetén növelik a vízellátási rendszer kapacitását. Az I Vízbázisból feldolgozott vízzel a város lakott területének körülbelül 75%-át látják el, míg a város többi részét nyers, nem feldolgozott vízzel látják el. Bajmok és Csantavér települések vízellátását hidroglóbuszból biztosítják, melynek minőségéért a „Vízművek és Csatornázási“ KV felel. Szabadka Város területén található többi település vízellátása saját kutakból történik, ezekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre rendszerezett adatok a a minőség ellenőrzést illetőleg, melynek meg kell felelnie az érvényben levő „Az ivóvíz közegészségügyi megfelelősségéről szóló szabályzat“ (JSZK 42/98. Hivatalos Közlönye) által előírt feltételeknek. Az ivóvíz minőségének ellenőrzését mindennap végzik Szabadka város területén, azaz mindennap követik a fizikai, fizikai-kémiai és mikrobiológiai mutatókat a „Vízművek és Csatornázási“ KV laboratóriumában. A mintákat megközelítőleg 60 ellenőrzési pontról- mérési helyről gyűjtik be a város területén, melyek reprezentatívak, ami azt jelenti, hogy egyenletesen vannak elosztva, így mind a három kategória le van fedve, a feldolgozott, feldolgozatlan és a kevert kategória is. Emellett, mindennap ellenőrzik a város víztározó rendszereit is, valamint az összes tartályrendszer kimenetelét is. Ily módon reális képet kapnak a város vízminőségéről, továbbá a mindennapos megfigyelés az ellenőrzési pontokon lehetővé teszi a hatékony beavatkozást, ha eltérés mutatkozik a meg-
NITROGÉN-DIOXID – A 2010 január-június időszakban a nitrogén-dioxid legnagyobb koncentrációja 64 g/m3 volt, melyet februárban a Tűzoltó Állomás mérőhelyen mértek. A “Szabályzat” által engedélyezett 85 g/m3 emisszió határérték túllépése nem történt ebben az időszakban. A legmagasabb havi nitrogén-dioxid koncentráció a város területén áprilisban volt (11.69 g/m3), a legalacsonyabb pedig márciusban (9.14 g/m3). Az össz havi koncentráció megközelítőleg megegyezett az előző években mértekkel. A város területén a féléves átlagos koncentráció 10.30 g/m3 volt, ami körülbelül azonos a 2008/2009-ben mérttel 13.19 g/m3. A “Szabályzat” szerint, a
6
HORIZONTOK 26
KÖRNYEZETÜNK MINŐSÉGE
szokott értékekhez képest. A közegészségügyileg megfelelő ivóvíz és a szennyvizek megfelelő elvezetése az egészség egyik alapfeltétele. A fogyasztók ellátása egészségügyileg megfelelő és elegendő mennyiségű ivóvízzel, magasabb szintre emeli a lakosság egészségi állapotát, javítja az életkörülményeket és a környezetet. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) kritériumai szerint, a biztonságos és elegendő mennyiségben rendelkezésre álló ivóvíz, a lakosság egészségi állapotát jelző tizenkét alapmutató közé tartozik. A Szabadkai Közegészségügyi Intézet végzi az ívóvíz ellenőrzését közegészségügyi szempontból, a lakosság egészségének megőrzése céljából. Szabadkán, a központi vízvezeték rendszerek, az úgynevezett társult rendellenességűek csoportjába tartoznak, azaz évi szinten több mint 5%-ban mutatnak ki mikrobiológiai és több mint 20%-ban fizikai-kémiai rendellenességet a vizsgált mintáknál. 2010 január-június időszakában a mikrobiológiai elemzések 8-17% hibatartományban mutattak ki rendellenességet. Fontos kihangsúlyozni, hogy a bakteriológiai rendellenesség szerkezetében az aerob mezofil baktériumok dominálnak nagyobb számban (körülbelül 80% -ban okozzák a rendellenességet), melyeket nem számítanak fokozott egészségügyi kockázatnak a fogyasztókra nézve, ugyanakkor olyan mutatók, melyek jelzik a vízellátási rendszer tisztaságáHORIZONTOK 26
nak fokát. Az ivóvíz megfelelőségét jelző fizikai-kémiai paraméterek, ugyanebben az időszakban, az elemzett minták 33-52%-nál mutattak eltérést az előírt értékekhez képest. • AZ AEROALLERGÉN POLLENEK HELYZETE SZABADKA VÁROS TERÜLETÉN – Az aeroallergén pollenek helyzetének követésével a város területén a Szabadkai Közegész-
ségügyi Intézet van megbízva. A mintavételek végzésének időszakát a bécsi Nemzetközi Aerobiológiai Egyesület (IAA) határozza meg. Régiónkban ez az időszak február 1. körül kezdődik. A pollináció kezdete és befejeződése évről-évre változik, az időjárási viszonyoktól függően. 2010-ben január 25.én kezdődött a vizsgálat, ami alatt a levegő pollentartalmának kvalitatív és kvantitatív elemzését értjük (meghatározzák a pollenszemek számát és fajtáját). Az év első felére, a fák és fű virágzásának időszakára, négy erős allergén hatású pollennel rendelkező növény család dominanciája jellemző, ezek a: éger, mogyoró, nyír és fű (2. ábra). A többi növényfaj közepes és gyenge allergén tulajdonsággal bíró polleneket bocsátanak ki. Ha összehasonlítjuk a 2010 január-június időszakban kapott alapvető pollináció paramétereket azoknál a növényfajoknál melyek erős allergén hatású pollent bocsátanak ki, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az év első felében a legtöbb napon a fű pollenje van jelen a levegőben, a fű után pedig a nyírfa pollenje következik. A nyírfa pollenjével ellentétben, a fű pollenje nem haladta meg 200 pz/m3 értékű kritikus koncentrációt a vizsgálat időszakában, míg a nyírfa pollenje 9 napon keresztül meghaladta a 200 pz/m3 koncentrációt a levegőben. A nyírfa ebben az időszakban érte el a napi legmagasabb maximális pollen koncetrációt, ezt követi az éger, mogyoró és fű.
2. ÁBRA AZ AEROALLERGÉN POLLENEK KONCENTRÁCIÓJA SZABADKA VÁROS TERÜLETÉN 2010 ELSŐ FELÉBEN
7
PÁLYÁZAT
A TERRA’S Egyesület, szeptember 28.-án, bemutatta az újságíróknak a nyilvános érdekképviselet projektum eredményeit
AZ INFO ÖKO KÖZPONT MUNKÁJÁNAK FOLYTATÁSA A nyilvános érdekképviselet, azaz a lobbizás, ami alatt a hatalom képviselőivel és a döntéshozókkal való kapcsolatfelvételt és együttműködést értjük, egyike a civil szervezetek legnehezebb tevékenységének, mondta bevezetőjében Snježana Mitrović, a TERRA’S Egyesületből, mely szeptember 28.-án hívta össze az újságírókat a „Törvényes rendeletek alkalmazása és a Városi Közigazgatás átszervezése a környezetvédelem területén, az életminőség javításának érdekében“ elnevezésű projektum befejezésének alkalmából. A projektumot az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) támogatta,a „Polgári társadalom nyilvános érdekképviseletének kezdeményezése“ elnevezésű programján keresztül, melyet a Fenntartható Közösségek Intézete (ISC) irányít. A projektum fő célja magából az elnevezésből adódik, a VK átszervezése folyamatban van, és hamarosan egy különálló környezettel kapcsolatos szervezeti egység létrehozása várható. Az Info Öko Központról Snježana Mitrović beszélt, megemlítve, hogy a Városi Közigazgatás és Városi Tanács egyes tagjainak tiltakozása ellenére is megnyílt, köszönve Saša Vučinić polgármesternek. Azt, hogy döntése helyes volt, alátámasztja az a tény, hogy ez a központ képezi majd az alapját a Kon-
takt Központ 024-nek, amely a helyi önkormányzaton belül fog működni, annak a projektumnak a keretében, melyet a Helyi Gazdasági Fejlesztési Irodával együttműködve készítettek. Időközben, az Info Öko Központ működését támogatta a Minisztérium és maga a helyi önkormányzat is. Egyrészről a Központ tevékenysége a polgárok felé irányul környezetvédelmi problémáik megoldásának céljából, másrészt segíti a hivatalnokokat munkájuk azon részében amely a civil szervezetek tájékoztatásával és a velük való kapcsolatfelvétellel kapcsolatos, és ebben jelentős előrelépés történt: létrejött egy nyilvántartó, külön részleg nyílt a város Internetes oldalán, első alkalommal írtak ki pályázatot kizárólag környezetvédelmi szervezetek támogatására, stb. Sajnos abszurd módon a döntéshozók nem tudják kihasználni azoknak a projektumoknak az eredményeit melyeket ők maguk támogatnak anyagilag, mondta Snježana Mitrović, és bejelentett egy új projektumot, melyet szintén az USAID támogat az ISC-n keresztül, és célja a polgárok fentiekben említett problémáinak és észrevételeinek intenzívebb bemutatása, melyek egy dokumentumfilmben is helyet kapnak, de elérhetőek lesznek a weboldal látogatói számára is.
PARLAGFŰ – AZ 1. SZÁMÚ PROBLÉMA Az Info Öko Központba beérkező panaszok zöme a gazzal benőtt udvarokra vonatkozik, elsősorban az allergiát okozó parlagfűre, valamint a szántóföldjeiken keletkező illegális szemétlerakókra, mert a lelkiismeretlen polgárok odaszállítják a szemetet. Szabadkán nem ritka eset a háziállatok tartása a legszűkebb központban sem, de bejelentések érkeznek a Kiserdő fáinak kivágásáról is. A szennyvízelvezető csatornahálózat hiányának következményeként városunkban gyakori eset az emésztőgödrök udvarba, kertbe vagy utcára való ürítése, amely a kellemetlen szag mellett fertőzések forrása is lehet. Szem előtt tartva, hogy az elsőszámú probléma a Palicsi tó, a lakosok bejelentéseket tesznek illegális fémfeldolgozó műhelyekről, melyek vegyi anyagokat használnak, amik ezután közvetlenül a tóban kötnek ki.
8
Számos bejelentést jegyeztek fel a szemétlerakással kapcsolatban Palicson, ahol az illegális szemétlerakók közvetlenül a turisztikai objektumok mellett voltak. Sok problémát sikerült megoldani a felügyelőséggel karöltve, akikkel kivételesen jó vólt az együttműködés, de elég sok maradt amit a helyi önkormányzatnak, kommunális és más releváns vállalatoknak kell megoldaniuk, mondta Snježana Mitrović. Amit ki szeretnénk emelni, az az, hogy a legtöbb polgár személyesen jön el az Info Öko Központba, megadják az adataikat és készek problémáikat, még a szomszédaikkal kapcsolatosakat is, a nyilvánosság elé tárni. Azonban, azok akik elektronikus úton vagy telefonon jelentkeznek nagyon gyakran névtelenek akarnak maradni.
Közvita a különálló Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Szolgálat munka és modell javaslatáról A TERRA’S és CEKOR egyesületek, csütörtökön, szeptember 23.-án összejövetelt szerveztek, pontosabban a második és egyben utolsó közvitát azoknak a projektumoknak a keretében, melyek a meglevő Kommunálisügyi, Vállalkozási és Környezetvédelmi Városi Szolgálat átszervezésére és munkájára irányultak. Mindkét projektumot az USAID támogatta, a Fenntartható Közösségek Intézetén, valamint a BCIF-en keresztül.
A
bevezetőben, Snježana Mitrović, emlékeztetett arra, hogy az a szakértői csapat melyet a minisztérium támogatásával a TERRA’S Egyesület bízott meg, javaslatot tett egy különálló környezetvédelmi szervezési egység modelljére. Még a múlt év februárjában, dr Oliver Dulić tárcaminiszter, levélben javasolta minden önkormányzatnak, így a miénknek is, hogy a 16 új, úgynevezett „zöld törvény“ elfogadása miatt megnövekedett munkafeladatok számának megfelelően erősítsék meg a szolgálatok kapacitását. - A Városi Közgyűlés, március 18.-i ülésén elfogadta a Városi Közigazgatásról szóló Határozatot, Marija Ušumović Davčik, a Közigazgatási Hivatal vezetőjének pedig 90 nap állt rendelkezésére, hogy befejezze a Városi Közigazgatás belső szervezéséről és munkahelyeinek átszervezéséről szóló dokumentumot. Véleményem szerint ez a határidő rövid volt. Viszont, megtudtuk, hogy a munka a végéhez közeledik, és ami a legfontosabb, külön Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Szolgálatot hoznak létre. Célunk, hogy a struktúra meghatározásakor alkalmazzák a Minisztériummal közösen kidolgozott modellt, mely a belgrádi és újvidéki tapasztalatokat vette alapul. Reméljük, hogy a TERRA’S és CEKOR egyesületek képviselőinek, alkalmuk lesz bemutatni a modellt és összehangolni véleményüket a VK képviselőivel, minél hatékonyabb Szolgálat kialakítása és minőséges munka érdekében. A TERRA’S Egyesület szakértői csoportjának élén, mely a Minisztérium szakértőinek támogatásával kidolgozta a különálló szolgálat legoptimálisabb modelljét, Mgr Gordana Gavrilović állt, a helyi önkormányzatból. - Tekintettel arra, hogy a városi, azaz
HORIZONTOK 26
PÁLYÁZAT községi közigazgatás, a többi feladata mellett, a környezetvédelmi törvények és előírások végrehajtásával is foglalkozik, a kapacitások bővítésére volt szükség. A „zöld törvények“ hatásköréből adódó több feladat felvállalásához, illetve az ezeket előkészítő aktivitásokhoz a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium javasolta a döntéshozó községi és városi hatóságoknak, hogy szervezzenek különálló szervezeti egységeket az adminisztratív kapacitások erősítésének érdekében (megfelelő szervezés, kellő számú és képzettségű alkalmazott, stb.). A Városi Közigazgatás, 2010 márciusában elfogadta a Szabadka Város városi közigazgatásáról szóló határozatot, amely egy olyan szervezési struktúrát lát elő, melyben a Titkárság képezi a szervezési alapegységet, melyen belül kialakítható: szolgálat, részleg, iroda, kabinett. Összhangban a fent említettekkel, a minisztérium javaslataival, az elfogadott „zöld törvények“ alapján megnövekedett feladatok számával, a belgrádi és újvidéki titkárságok és városi közigazgatások képviselőinek javaslataival, ennek a projektumnak a keretén belül javasolták egy különálló szervezeti egység létrehozását, mely a következő osztályokból állna: Környezet Igazgatási Osztály, Környezeti Alap és Felügyelőségek. A több feladat és hatáskör felvállalása az elfogadott „zöld törvények“ végrehajtásának céljából, valamint a környezetigazgatás terü-
Elmondása szerint, Szabadka ebben a tekintetben egyike az „úttörő“ városoknak, mert arra törekszik, hogy átszervezze közigazgatását és különálló Környezetvédelmi
hatékonyabbá a kommunikációs csatornákat azokkal a környezetvédelmi civil szervezetekkel, melyek érdekeltek az építkezési projektumok, területrendezési és egyéb tervek,
Szolgálatot alakítson ki. Ehhez hozzájárultak a TERRAS és CEKOR környezetvédelmi civil szervezetek is, akik nyilvános érdekképviselettel kapcsolatos projektumaikkal pont a
befektetési programok és hasonlók figyelemmel kisérésében, annak érdekében, hogy konstruktívan részt vehessenek a projektumok és tervek környezeti hatásával kapcsolatos
A VÁROSI KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE LASSAN BEFEJEZŐDIK letén egymással összefüggő munkák egységesítésének szükségessége, megköveteli egy külön szervezeti egység kialakítását több szakember alkalmazásával, a hatékonyabb szervezés és munkavégzés érdekében. Ez foglalkoztatást jelent (három végrehajtót az igazgatás területén, egyet a felügyelői munkakörre és egyet a jogi feladatok elvégzésére) mégpedig fázisokban. Az EU-s előírásokkal való harmonizációval összhangban átalakításra kerülő jelenlegi szerbiai törvényhozás tekintetében, nagyon fontos szerepet játszanak a helyi önkormányzatok, melyek a környezetvédelemmel kapcsolatos új törvényekben számos és kiterjedt hatáskörrel lettek felruházva, mondta el nyitóbeszédében, Nataša ðereg, a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Központból CEKOR. Tény, hogy a környezetvédelem az egyik legnehezebben összehangolható terület és az adminisztrációs kapacitásokat minden szinten meg kell erősíteni, különösen helyi szinten, ahol a legszükségesebb a képzés és ahol tesztelik a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások hatálybalépését és alkalmazását.
HORIZONTOK 26
helyi közigazgatás – a meglévő városi Kommunálisügyi, Vállalkozási és Környezetvédelmi Szolgálat működésén szeretnének javítani. A CEKOR - „A jobb döntéshozatalért a környezetről Szabadkán „A te városod – A te történeted“ elnevezésű projektuma keretében, melyet az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség és a Fenntartható Közösségek Intézete támogat a BCIF “Nyilvános érdekképviselet a helyi közösségekben” programján keresztül -, elkészítette javaslatait ennek a Szolgálatnak a működésével kapcsolatban, melyek az információhoz való hozzáférés mechanizmusainak közelebbi meghatározására és javítására, valamint a nyilvánosság környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntésekben való részvételére vonatkoznak, és ezeket a javaslatokat továbbította a községi közigazgatás vezetőinek. A felsorolt ajánlások lényege, hogy minél több környezetvédelmi hatástanulmánnyal, stratégiai környezeti hatástanulmánnyal, integrált engedélylyel, hulladék kezelési engedéllyel és hasonlókkal kapcsolatos információ és hirdetés kerüljön fel idejekorán a helyi önkormányzat hivatalos weboldalára, valamint, hogy tegyék
közvitákban. Ez részben érinti a civil szervezetek (elsősorban környezetvédelemmel foglalkozók) és a Városi Közigazgatás közti együttműködés kérdését, ezért Zvezdan Kalmar, a CEKORból hozzáadta, hogy tervezik egy héten belül összehívni az összes környezetvédelmi civil szervezetet, abból a célból, hogy közösen dolgozzák ki a Szabadka Város és civil szervezetek e téren való együttműködéséről szóló megegyezést. Kiemelte ennek az „egyezménynek“ a főbb elemeit is, melynek tartalmaznia kellene a közös projektumokon alapuló együttműködést, az EU előcsatlakozási, majd később kohéziós alapjainak, valamint a vajdasági és szerbiai befektetési eszközöknek az idevonzása céljából. Szintén, a civil szervezetek és hatóságok együttműködésén alapulva, növelni kell a helyi közösségek rugalmasságát, hogy időben és teljes mértékben meg tudjanak felelni a helyi közösségek fejlesztésével kapcsolatos kihívásoknak Szabadkán, továbbá be kell kapcsolni a civil szervezeteket a prioritást élvező befektetési programok és projektumokkal kapcsolatos megbeszélésekbe és azok megvalósításába.
9
TANULMÁNY
VAN-E AZ ISZAPTALNÍTÁSNAK ALTERNATÍVÁJA? A “Jaroslav Černji” Intézet szakemberei az év eleje óta három ízben ismertették a “Palicsi és Ludasi tó tisztításának és helyreállításának megvalósíthatósági tanulmányát”: márciusban az újságírók előtt, míg a szakemberek először április 1.-én ismerhették meg a Tanulmány javaslatát, amikor Suzana Dulić, a Kommunális és Környezetvédelmi Ügyekkel Megbízott Városi Tanács tagja, vitát szervezett a Városi Közigazgatás nevében. A harmadik bemutatóra Palicson került sor, július 24.-én, Szabadka Város és a „Kooperativa ASC“ Polgárok Egyesülete szervezésében. A projektum vezetője, Mgr Mile Božić, okleveles építészmérnök, a bemutató előtt megköszönte a tanulmány munkaváltozatával kapcsolatban tett észrevételeiket a helyi önkormányzat és a civil szektor képviselőinek. A bemutató magában foglalta: A Palicsi és Ludasi tó állapotának ismertetését, a dokumentum megvalósítsának érdekében tett aktivitásokat: A Palicsi tó szanációjának koncepcióját az előző időszakban, valamint az elkövetkezendő aktivitások fő céljait, ezek pedig: a tó medrében levő üledék összetételének és mennyiségének felmérése, a legoptimálisabb iszaptalanítási módszer kiválasztása, az iszaptárolás módjának és helyének a meghatározása és a legoptimálisabb módszer kiválasztása a szennyezett iszap semlegesítésére. A Tanulmány azon része amely a technikai megoldásokkal foglalkozik 3 fajta tevékenység elvégzésén alapul, amelyek a problémát hivatottak megoldani, ezek pedig: a tisztítás és iszap semlegesítés technológiái, a tavak kívánt vízszintjének megőrzéséhez és frissítéséhez szükséges víz biztosítása, a víz kezelése és megfigyelése. Az említett aktivitások általános szinten lettek bemutatva, összhangban a világ más országainak tapasztalataival, majd a tavak problémáinak konkrét megoldására 3 változat került kidolgozásra és ezek mindegyike tartalmazza a gazdasági vonatkozásokat is. A bemutató után egy igencsak építőjellegű eszmecsere következett. Snježana Mitrović, a TERRA’S Egyesületből, megkérdezte miért különböznek a majdnem három évtized alatt kimutatott, az iszap króm (Cr) és arzén (As) tartalmára vonatkozó adatok a Szabadkai Közegészségügyi és a Belgrádi Közegészségügyi Intézet kimutatásaiban? Szembetűnő, hogy a nehézfémek csak úgy egyszerűen eltűntek. Továbbá megállapította, hogy ha a víz szanálásával azt szinte ihatóvá is tennék, nagyon gyorsan elszennyeződne, hiszen Palics településnek nincs megoldva a szennyvízelvezető csatornahálózata. Az első kérdésre a következő válasz érkezett a projektum vezetőjétől: - A „Jaroslav Černi“ Intézet, a Belgrádi Városi Közegészségügyi Intézet akkreditált Higiéniai és Humán Ökológiai Laboratóri-
10
umát bízta meg a Palicsi és Ludasi tó vizének és iszapjának minőségfelmérésével. A 2010 júniusában végzett felmérések alapján, a Palicsi és Ludasi tó üledékének nehézfém tartalma „Az öntözővizekben, földben található veszélyes és ártalmas anyagok megengedett mennyiségére és kivizsgálási módszereire vonatkozó szabályzat“ (SZK 23/94 Hivatalos Közlönye) értékei alatt van. Ki kell hangsúlyozni, hogy a hazai törvényhozásban nem léte-
HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLAT Mgr Mile Božić, okleveles építészmérnök, a projektum vezetőjének beszámolója zárórészeként, ismertetve lett a tanulmány három megvitatott változatának végleges javaslata, mely így hangzik: „Az üledék hidraulikus módon történő eltávolítása és kezelése az előzőleg előkészített víztest tárolókban, valamint az így nyert anyag felhasználása az erodálódott part, depressziós partszakaszok helyreállítására és vízi ökoszisztémák módjára kialakított mesterséges szigetek létrehozására. Ennek a változatnak a tevékenységei alatt a szellőztető csatorna üzembehelyezését és a víz Tisza-Palics rendszerből történő frissítését látták elő. Az iszap eltávolításának és helyreállításának költségei öszszesen 41.500.000 eurót tesznek ki, plussz 1.750.000 euró szükséges a szellőztető csatorna üzembehelyezéséhez és további 100.000 euró a víz átszivattyúzásához a Tiszából“.
zik törvényes előírás az üledék/iszap kezelésére, így a tanulmányban az EU, Kanada és az USA erre a tárgyra vonatkozó szabályzatait és kritériumait alkalmazták. A Palicsi és Ludasi tó üledék minőségének meghatározására a Tanulmány kidolgozója a holland üledék minőséggel kapcsolatos útmutatókat vette alapul, külön figyelmet fordítva az adott terület talajában található elemek természetes tartalmára. Az alapul vett útmutató és az elemzett adatok eredményei alapján, a Tanulmány kidolgozója megállapította, hogy a júniusi eredmények kimutatták az As és Cr jelenlétét, de azok mennyisége a megengedett határérték alatt van. Ami a palicsi csatornahálózat kiépítését illeti, a Tanulmány egy részében ezzel is foglalkoznak. A kérdésre, amely még a tanulmány munkaváltozatának bemutatóján hangzott el és arra vonatkozott, hogy kötelező beszerezni a Vajdasági Természetvédelmi Intézettől azokat a környezetvédelmi feltételeket, melyek meghatározzák a projektum dokumentációjának kidolgozása és alkalmazása során alkalmazott feltételeket és intézkedéseket, a tanulmány kidolgozója azt válaszolta, hogy beszélgetést folytattak képviselőikkel, melynek során megegyeztek abban, hogy az elfogadott Tanulmány képezi majd az alapdokumentumot, mely alapján az Intézet majd meghatározza és megfogalmazza a tervezés elkövetkezendő fázisainak feltételeit. A Tisza folyó vízminőségét a „Folyamok kategorizációjáról szóló határozat“ (SZK 5/68 Hivatalos Közlönye) alapján a II osztályba sorolták. Ez a kategória a fürdésre és rekreációra alkalmas vízminőségnek felel meg. Az ellenőrző pontokon elvégzett elem-
HORIZONTOK 26
TANULMÁNY
zések alapján, a Tisza folyó vízminősége nem felel meg az adott osztály feltételeinek, gyakran inkább II b, leggyakrabban pedig III kategóriába lenne sorolható. A Palicsi tó turisztikai szektora, a projektum javaslata alapján, a Tisza vizéből átszivattyúzással lenne frissítve, azzal a céllal, hogy a nyári időszakban elérje a rekreációra alkalmas (II a kategória) vízminőséget, amire ezen a nyáron sor is került. Tekintettel arra, hogy a Tisza vizének minősége csak márciusban érte el a II a kategóriát, Csordás Róbert, városi környezetvédelmi felügyelő, azt kérdezte hogyan lehet biztosítani a IV turisztikai szektornak a megfelelő minőséget? A projektum vezetője, Mgr Mile Božić, válaszában elmondta, hogy egyenlőre más változat nem létezik, hacsak a víztisztitóból kikerülő víz nem éri el a megfelelő minőséget. Hulló István, a „Csornai Richárd“ Ökológusok Egyesülete nevében elmondta, határozottan meg kell állapítani, hogy a két eutrofizált és nagymértékben tönkretett nátron tó helyreállítása során nem látták elő a tönkretett eredő ökoszisztémák (sós tavak) revitalizációját, hanem áramló vizű tavak fognak kialakulni. Ezért mindkét tó esetében, előre kell látni és megteremteni olyan részeket vagy területeket refúgium formájában, ahol biztosítanák az őshonos fajok életfeltételeit, ami különösen fontos a Ludasi tó, mint speciális természeti rezervátum esetében. Emellett, úgy véli, hogy hosszútávon gazdaságilag nem indokolt a Tiszából „emelni“ a vizet, inkább annak a lehetőségnek a megfontolását javasolja, hogy a Duna természetes esését kihasználva a szomszédos Magyarországból vezessék el annak vizét a Radanovácon már meglevő csatornákig, a Prokes tavon keresztül Palics északi részéig (a Dunai Föcsatorna Császártöltés település magasságában elhelyezkedő részétől Kunfehértó településig, ahol a Kőrös forrása található). Így a folyó természetes folyását kihasználva,
HORIZONTOK 26
a víz eljutna a Tőzeg tóig, ahonnan csatornán keresztül eljutna a Radanováci csatornáig. A Tőzeg tótol a víz közvetlenül eljutna a Ludasi tóig. A Palicsi tó vízfeleslege a Ludasi tavon keresztül vagy az Orom-Palics csatorna által jutna el Velebit tározóba, vagy pedig a Kelebiai tavat töltené fel. A Prokes, Velebit és Kelebia akkumulációk beavatkozásra alkalmas tározóként szolgálnának, azzal a céllal, hogy rekreációnak megfelelő vízminőséget biztosítsanak a Palics IV szektorában. Kihangsúlyozta, hogy az átszivattyúzáshoz minden bizonnyal beruházásokra van szükség, de véleménye szerint napelemes táplálású áramszivattyúk tervezését kellene fontolóra venni. Slavko Bašić és Olga Lompar hozzászólásaikban megállapították, hogy a Palicsi és Ludasi tó vizminőség biztosításának előfeltétele a csatornahálózat kiépítése, különösen Palics település építkezési részén, valamint a szabadkai szennyvizeket tisztító berendezés hibátlan működése. Olga Lompar, a Szabadkai Közegészségügyi Intézetből megerősítette, hogy elengedhetetlen a szellőztető csatorna üzembehelyezése valamint a Palicsi és Ludasi tó iszaptalanítása, továbbá szükséges számos tervdokumentum kidolgozása a Tanulmány elfogadása után. Tekintettel arra, hogy a megvalósításhoz szükséges eszközöket körülbelül 50.000.000 euróra becsülik, a Tanulmány kidolgozóit arról kérdezte, hogy mennyi idő szükséges az össz tevékenység megvalósításához. A helyreállítási projektum vezetője szerint két év reális határidő az elfogadott dokumentáció tevékenységeinek megvalósítására, ami pedig a pénzügyi hátteret illeti, Vlatko Jovićević, a „Kooperativa ASC“ Polgárok Egyesületéből elmondta, hogy szeptembertől tervezik a Tanulmány tevékenységeinek megvalósításához szükséges pénzforrásokat megteremteni a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumon, valamint az IPA alapokon keresztül.
Dušan Vasiljev, a „Vízvezeték és Csatornázási“ KV-ból felhívta a figyelmet arra, hogy külön meg kell említeni és rá kell mutatni a Velebit tó vízmennyiségére, ami körülbelül 2.000.000 m3 és amely mindíg rendelkezésre állhat a Palicsi és Ludasi tó feltöltésérei. Az előző felszólalásokra hivatkozva, Vasiljev is rámutatott annak szükségességére, hogy tekintetbe vegyék a Velebit tó vizének minőségét. Ugyanis, a Tisza folyó vize csak tavasszal, a nagyobb esőzések idején megfelelő, mert ekkor éri el a II b kategóriát, de leggyakrabban a III kategóriába tartozik, ami nem felel meg a Palicsi és Ludasi tavaknak. A helyzet még problematikusabb és összetettebb az aszályos időszakban, amikor a Tisza folyó vízszintje alacsony, ami a Velebit tó mennyiségének és összetételének további felügyeletét követeli meg annak érdekében, hogy csak olyan vizet pumpáljanak át amely hozzájárul a Palicsi és Ludasi tó minőségének javításához. A Szabadkai Közegészségügyi Intézet és a Belgrádi Közegészségügyi Intézet iszapminőség méréseinek eredménye közti eltrések mellett, Vasiljev rámutatott még az egyes elemek különböző összetételére szektorok szerint (pl. a II szektorban több mint 2% foszfor van), így ez műtrágya nyersanyag lehet, nem pedig gát vagy partrész ahogy azt a Tanulmány javasolja. Antun Lulić, kétségbe vonja a kapott eredmények hitelességét a króm (Cr) tartalmat illetőleg, ebből kifolyólag az iszap semlegesítési eljárására tett javaslatot is megkérdőjelezi és véleménye szerint további elemzések elvégzése szükséges, méghozzá párhuzamosan két akkreditált laboratórium által. Az ilyen munkamódszer eloszlatná azoknak a kételyeit, akik jól ismerik a gyártási folyamatokkal kapcsolatos helyzetet (bőrcserzés, műtrágya gyártás), melyek szennyvizei végül a Palicsban kötöttek ki.
11
VESTI / HÍREK
HRONOLOGIJA EKOLOŠKIH DOGAðANJA
Gradskoj biblioteci. Civilne organizacije kroz svoje projekte objavljuju različita izdanja iz oblasti životne sredine i cilj im je da ih što veći broj sugrañana koristi i nakon završetka projekata.
5. juni 2010. OČISTIMO SRBIJU U SUBOTICI Na Svetski dan zaštite životne sredine, 5. juna, u našoj zemlji je Ministarstvo životne sredine i prostornog planiranja organizovalo akciju „Očistimo Srbiju“ kojoj su se priključili i Subotičani. Glavna aktivnost “Velikog spremanja Subotice” održana je na Paliću. Oko 500 aktivista iz Gradske uprave, Carine Srbije, “Telekoma Srbija”, komunalnih preduzeća, nevladinih organizacija čistilo je priobalje Palićkog jezera na desetak lokacija, dok su ronioci iz RK “Spartak” vadili otpad iz jezera kod Ženskog štranda. Za lepšu Suboticu su se angažovali i osnovci, bankari, sportisti, predstavnici grañanskog društva, mesnih zajednica i pojedinci koji su ureñivali Dudovu šumu, Prozivku, Železničko naselje i drugo. Očito da se udružiti možemo, samo je pitanje održavanja postojećeg stanja.
5. juni 2010. NAJUSPEŠNIJE EKO-PORUKE Povodom Dana planete Zemlje, Grad Subotica je preko Službe za komunalne poslove, preduzetništvo i zaštitu životne sredine i Info eko centra raspisala konkurs za poruke sa ekološkim sadržajem, a rezultati su objavljeni na Svetski dan zaštite životne sredine, 5. juna. Na konkurs je pristiglo 84 poruke, od kojih su 10 odabrane uz obrazloženje da poseduju sažetost izraza, jasnoću ideja koje upućuju na osvešćivanje grañana o značaju zaštite životne sredine. Žiri u sastavu: Irma Sabo - prevodilac u Gradskoj upravi, Slavica Kuzman - profesor srpskog jezika i književnosti i Mirjana Kovačić - novinarka Radio Subotice, je posebno pohvalio učenike OŠ “Majšanski put“. Oni su svoje ekološke poruke poslali u vidu školskih radova. Iako tekstualni deo ne zadovoljava uslove konkursa po broju reči, radovi učenika su izuzetni, te je žiri preporučio da i oni budu nagrañeni van konkurencije što je i učinjeno. Grad Subotica je darivao nagrañene sadnim materijalom. Najuspešnije eko - poruke: OŠ „Sveti Sava“, učenici 3.d odeljenja: 1. ŽELIMO ZEMLJU CVEĆA, A NE SMEĆA. 2. ŠTA UNIŠTIMO DANAS, NEMAMO SUTRA. 3. VODA NIJE DA SE BOLEST PIJE. OŠ i SŠ „Žarko Zrenjanin“: 4. NE UNIŠTAVAJ ONO ŠTO NISI STVORIO! 5. ZDRAVA PRIRODA - ZDRAVI LJUDI OŠ „ðuro Salaj“: 6. NE BACAJ SVUDA SMEĆE, POVREDIĆEŠ CVEĆE!“ OŠ „Sečenji Ištvan“: 7. NE ZAGAðUJ PRIRODU, ONA JE DEO TEBE. 8. ČUVAJUĆI PRIRODU, OTVARAŠ BOLJI SVET. 9. ČUVAJMO „IMOVINU“ KOJU NAM JE PRIRODA DALA. Judit Mamužić: 10. PREUZMI DEO ODGOVORNOSTI, ŽIVI EKOLOŠKI
2. septembar 2010. EKO IZDANJA ZA BIBLIOTEKU Uz podršku Pokrajinskog sekretarijata za kulturu Udruženje TERRA’S je, preko Info eko centra, u saradnji sa lokalnom samoupravom, a povodom 1. septembra, Dana grada, iniciralo akciju uručenja izdanja stručne literature udruženja TERRA’S, CEKOR i Otvorenog univerziteta
12
mi Világnapon hozta nyilvánosságra. A pályázatra 84 üzenet érkezett be, melyekből 10-et választottak ki azzal az indoklással, hogy tömör kifejezésmóddal és világos megfogalmazással hívják fel a polgárok figyelmét a környezetvédelem fontosságára. A zsűri: Szabó Irma – fordító, a Városi Közigazgatás munkatársa, Slavica Kuzman – szerb nyelv és irodalom tanár és Mirjana Kovačić – a Szabadkai Rádió újságírónője, külön dicséretben részesítette a “Majsai Úti“ ÁI tanulóit. Ők ökológiai üzeneteiket iskolai munkák formájában küldték be. Habár a szöveg nem felelt meg a pályázat követelményeinek a terjedelmet illetőleg, kivételesen jó munkákról lévén szó, a zsűri javasolta a tanulók versenyen kívüli díjazását, ami meg is történt. Szabadka Város faültetvényekkel jutalmazta a díjazottakat. A legsikeresebb öko-üzenetek:
Dogovoreno je da se povodom obeležavanja 120 godina od osnivanja Gradske biblioteke, 13. oktobra, upriliči nastavak saradnje kada će biti dostavljen sav raspoloživi štampani materijal ekoloških organizacija, institucija, kao i lokalne samouprave koji obrañaju ekološku tematiku, od lifleta i drugog informativno-edukativnog materijala do stručne literature.
19. septembar 2010. KONKURS ZA EKO UDRUŽENJA Povodom 5. juna, Svetskog dana zaštite životne sredine, a zatim 1. septembra, Dana grada, Gradska uprava je preko Službe za komunalne poslove, preduzetništvo i zaštitu životne sredine raspisala Konkurs za (su)finansiranje projektnih aktivnosti udruženja grañana na teritoriji Grada Subotice iz oblasti zaštite i unapreñenja životne sredine. U prvom raspisu je bilo prijavljeno 9 projekata od kojih su 2 dobila finansijsku podršku od 120.000,00 (Udruženje „Mladi i igra” i „Eko friends”), dok su ostali odbijeni zbog nepotpune tehničke dokumentacije. U drugom raspisu apliciralo je 9 udruženja, a 6 će se sufinansirati u visini od 351.000,00 i to: Udruženje „OSTORKA” Palić, Felinološko društvo „FELIX”, Udruženje prosvetnih radnika Mañara Severne Bačke, te Uduženja „BIOSISTEM”, „PROTEGO” i „TERRA’S”. Ostala 3 su odbijena, jer nisu ispunili uslove konkursa.
AZ ÖKÖLÓGIAI ESEMÉNYEK IDŐRENDJE 2010. június 5. TISZTÍTSUK MEG SZERBIÁT SZABADKÁN A Környezetvédelmi Világnapon, június 5.-én, a Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztérium „Tisztítsuk meg Szerbiát“ elnevezéssel akciót szervezett, melybe a szabadkai polgárok is bekapcsolódtak. „Szabadka nagytakarításának“ fő tevékenységét Palicson tartották. A Városi Közigazgatás, Szerbiai Vámügyi Hivatal, „Szerbiai Telekom“, kommunális vállalatok, civil szervezetek mintegy 500 aktivistája a Palicsi tó partját tisztította, míg a „Spartak“ búvárok klubjának tagjai a Női strandnál távolították el a tóból a szemetet. A szebb Szabadkáért megmozdultak még az általános iskolások, bankárok, sportolók, polgári szervezetek és helyi közösségek képviselői, a polgárok akik a Kiserdőben, a Harcosok Sorakozóján, Vasutas Településen és más területeken tevékenykedtek. Az nyilvánvaló, hogy képesek vagyunk összefogni, csak a fennálló állapot fenntartása kérdéses.
2010. június 5. LEGSIKERESEBB ÖKO-ÜZENETEK A Föld Napja alkalmából, Szabadka Város, a Kommunálisügyi, Vállakozás és Környezetvédelmi Szolgálaton és az Info Öko Központon keresztül, pályázatot írt ki környezetvédelmi tartalmú üzenetek megfogalmazására, a pályázat eredményét pedig június 5.-én, a Környezetvédel-
„Szent Száva“ ÁI, 3.d osztályos tanulói: 1. VIRÁGGAL, NEM SZEMÉTTEL TELI VILÁGOT KÍVÁNOK. 2. AMIT MA TÖNKRETESZÜNK, HOLNAP MÁR NEM A MIÉNK. 3. NEM AZÉRT ISZOM A VIZET, HOGY TŐLE BETEG LEGYEK. „Žarko Zrenjanin“ ÁI és KI: 4. NE PUSZTITSD AMIT NEM TE TEREMTETTÉL! 5. EGÉSZSÉGES TERMÉSZET – EGÉSZSÉGES EMBEREK „ðuro Salaj“ ÁI: 6. „NE SZENNYEZD A VILÁGOT, MEGSÉRTED A VIRÁGOT!“ „Széchényi István“ ÁI: 7. NE SZENNYEZD A TERMÉSZETET, HISZEN A TE RÉSZED . 8. ÓVD A TERMÉSZETET, ÍGY EGY SZEBB VILÁGRA NYITSZ ABLAKOT. 9. ŐRIZZÜK A „VAGYONT“ AMIT A TERMÉSZETTŐL KAPTUNK. Mamužić Judit: 10. ÉLJ FELELŐSSEN, ÉLJ KÖRNYEZETTUDATOSAN
2010 szeptember 2. ÖKO KIADVÁNYOK A KÖNYVTÁR RÉSZÉRE A Tartományi Kultúrális Titkárság támogatásával a TERRA’S egyesület, az Info Öko Központon keresztül, a helyi önkormányzattal együttműködve, szeptember 1, a Városnap alkalmából, kezdeményezte azon szakkiadványok átadását a Városi Könyvtárnak, amelyek a TERRA’S és CEKOR egyesületek, valamint a Szabadegyetem gondozásában láttak napvilágot. A civil szervezetek saját projektumaikon keresztül különböző környezetvédelmi tematikával kapcsolatos kiadványokat jelentetnek meg, azzal a céllal, hogy minél több polgár használja azokat a projektum befejezése után is. Megbeszélték, hogy az együttműködés folytatásaként, október 13.-án, a Városi Könyvtár megalapításának 120. évfordulója alkalmából átnyújtják a Könyvtárnak az ökológiai szervezetek, intézmények és helyi önkormányzat által kiadott környezetvédelemmel kapcsolatos kiadványokat, kezdve a szórólapoktól és egyéb oktató-tájékoztató anyagoktól egészen a szakirodalomig.
2010 szeptember 19. PÁLYÁZAT AZ ÖKO EGYESÜLETEK RÉSZÉRE Június 5.-e, a Környezetvédelmi Világnap, valamint szeptember 1., a Városnap alkalmából, a Városi Közigazgatás a Kommunálisügyi, Vállakozás és Környezetvédelmi Szolgálaton keresztül Pályázatot írt ki azon egyesületek projektumainak (társ)támogatására Szabadka Város területén, amelyek a környezet megóvására és fejlesztésére irányulnak. Az első körben 9 projektum érkezett be, ezek közül 2 részesült támogatásban 120.000,00 dinár értékben (a „Fiatalok és Játék” és „Eko friends” egyesületek), míg a többieket hiányos pályázati dokumentáció miatt visszautasították. A második kiírásra 9 egyesület pályázott, ebből 6 részesül társtámogatásban 351.000,00 dinár értékben, ezek a: palicsi „OSTORKA” Egyesület, „FELIX” Felinológiai Egyesület, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, valamint a „BIOSISTEM”, „PROTEGO” és „TERRA’S” egyesületek. A többi 3 pályázót elutasították, mert nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. HORIZONTI / HORIZONTOK 26