III. TANULMÁNYOK 1. Hányszor lehet egy tantárgyat felvenni? Egy adott szak képzési tervében szereplő tanegységet következmény nélkül háromszor lehet felvenni, a nyelvi alapvizsga négyszeri felvétele lehetséges. HKR 52. § (1) El kell bocsátani a hallgatót a szakról, ha a) egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet háromszori, nyelvi alapvizsga esetében négyszeri felvétel után sem teljesített; Kari Különös rész: HKR 330.§ A szabályzat 52. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt a BTK-n azzal a hallgatóval szemben lehet alkalmazni, aki egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet négy érdemjegyszerzési kísérlettel – nem beleértve a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelen kísérletet – sem teljesített. 2. Hányszor lehet egy tantárgyból vizsgázni? Egy félévben egy tárgyból maximum két érdemjegyszerzési kísérlet lehet, az egyetemi évek alatt pedig ugyanabból a tárgyból legfeljebb négy alkalommal lehet vizsgázni. Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását azonban ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja. Gyakorlati jegy javítására csak elégtelen jegy esetén van lehetőség a jegyszerzés félévében. A vizsgáról távolmaradást igazoló dokumentumot a tanszéken kell bemutatni. Utóvizsga: csak elégtelen (1) vizsga után jelentkezhet rá a hallgató. „nem jelent meg”: másik, „normál” vizsgaidőpontra jelentkezhet. Javítóvizsga: félévente egy sikeres vizsgaeredmény javítására van lehetőség. Jogszabályi háttér: HKR 71. § (1) A vizsgázás előfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette. (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni. 73. § (7) Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja. Ezt a képzési tervben jelölni kell az „azonos vizsgaidőszakban nem ismételhető” szöveggel. 73. § (8) A hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy félévente szakonként (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) egy sikeres vizsgaeredményét javítsa az adott vizsgaidőszakban. Ebben az esetben a vizsgaeredmény az előző teljesítést semmissé teszi. Kari Különös rész: 343. § ad 71. § (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb két alkalommal jelentkezhet vizsgázni. 3. Milyen következményei vannak egy tantárgy elhagyásának? A felvett, de nem teljesített (elhagyott) tanegység a tanulmányi ösztöndíj mértékét befolyásolja, valamint számít a kredittúllépésnél, a háromszori tárgyfelvételnél (kivéve, ha előfeltétel miatt nem teljesítette), de nem számít az érdemjegyszerzési kísérletekbe. Feltétlenül szükséges ösztöndíj kérdésében Szénási Margittal (Gazdasági Hivatal Hallgatói Juttatások Csoportja) egyeztetni. 1
4. Milyen következménye van az elégtelen érdemjegynek? Hogyan javítható az elégtelen érdemjegy? A felvett, de elégtelen érdemjeggyel zárt tanegység a tanulmányi ösztöndíj mértékét befolyásolja, valamint számít a kredittúllépésnél is, tehát beleszámítódik az érintett tantárgy kreditértéke a diplomához kötelező kreditszám felett ingyen elvégezhető 10 százalékba (alapképzés esetén 18 kredit, mesterképzés esetén 12 kredit), illetve jegyszerzési kísérletnek számít. Az ösztöndíjszámítás módjáról a HKR 350. §-a ír részletesen. HKR 73. § (3) Azonos tárgyból tett két sikertelen vizsga után, legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) a vizsgázó írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy vizsgáját bizottság előtt megismételje. (5) Utóvizsgára vagy javítóvizsgára (beleértve a kombinált vizsga külön-külön megismételt részeit) kollokvium esetén a vizsga napját követő harmadik, szigorlat esetén ötödik napon kerülhet sor. A hallgató indokolt írásbeli kérésére a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője ettől eltérhet. (6) Utóvizsgára és javítóvizsgára kizárólag az adott képzési időszakban kerülhet sor. 5. Mit jelent a kredittúllépés? A hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. felsőoktatási törvény kimondja, hogy az Egyetemnek a diplomához szükséges kreditmennyiséget, és ezen felül még + 10% felvételét kell ingyen biztosítania hallgatóinak – ez alapképzésben 180 + 10% = 198 kreditet jelent, mesterképzésen pedig 120 + 10% = 132 kredit. Ebbe beletartozik az előírtakon felüli szabadon felvett tárgyak, az elégtelen vagy az ún. elhagyott tanegység is, tehát nem az elvégzett, hanem a felvett kreditek után kerül kiszámításra az összeg. A határon felül a Kar utólagos költségtérítést szed be. A Hallgatói Követelményrendszer BTK-ra vonatkozó sajátos szabályai szerint egy kredit után az éves hallgatói normatíva hatvanad részét kell befizetni utólag, jelen pillanatban ez az összeg 4300.- Ft kreditenként. A végösszegnek felső határa nincs, akár többszázezer forint is lehet az összeg, amelyet egyébként a záróvizsga előtt még be kell fizetni az egyetemnek. Jogszabályi háttér: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (2) … Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. 6. Le lehet-e adni tantárgyat a kurzusjelentkezés lejárta után? Ha igen, mi ennek a menete? Igen, lehetséges, egy erre rendszeresített formanyomtatványon (btk.elte.hu/Ügyfélkapu/Űrlapok/Kérelem tanegység utólagos felvételére/leadására). A kérelmet a szakos tanulmányi előadónál kell leadni különeljárási díj ellenében (jelenleg 1500.- Ft/tanegység), általában az aktuális (őszi/tavaszi) szünet környékéig. A pontos határidő az aktuális Hasznos Tudnivalókban kerül kihirdetésre. Gyakorlat esetén oktatói aláírás szükséges.
2
7. Kell-e jelentkezni a tanulmányi ösztöndíjra? Az ELTE Karainak ösztöndíj-számítási rendszeréről a Hallgatói Követelményrendszer rendelkezik. A HKR általános részében leírt szabályok minden Karra egyformán érvényesek, de a pontos számítási metódust a Karok saját Különös Részeikben (BTK esetében 350. §) határozhatják meg – így gyakorlatilag az ELTE minden Karán másképp zajlik az ösztöndíj-számítás. Az ELTE BTK-n az összes államilag támogatott, nappali alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgató tanulmányi ösztöndíjban részesülhet, amely mindig az adott félévre szól és a fent nevezett hallgatók legjobban teljesítő 50%-a jogosult rá. Az ösztöndíj-számítás alapja mindig az utolsó lezárt, aktív félév teljesítménye, ezért a legelső szemeszterben egyik képzési szinten sem jár ösztöndíj. Igényelni nem kell, az egyetem automatikusan utalja. 8. Hogyan számítják ki a tanulmányi ösztöndíjat? A tanulmányi ösztöndíj számításának pontos módjáról a HKR BTK-ra vonatkozó különös része rendelkezik (350. §). A számítás meglehetősen bonyolult, a folyamat során olyan adatokat kell felhasználni, amelyhez összességében senkinek (se hallgatóknak, se oktatóknak, se az adminisztratív személyzetnek nincs) hozzáférése – az összegeket minden félévben egy számítógépes algoritmus számolja, így a tévedés lehetősége ki van zárva! A tanulmányi ösztöndíj megállapítása minden esetben az előző féléves teljesítmény (elvégzett kreditek, és az azokra kapott érdemjegyek) alapján történik, éppen ezért az alapképzés első félévében nem lehet ösztöndíjat kapni – ezt nevezik csúsztatott ösztöndíjszámításnak. Minden esetben az utolsó, államilag támogatott félév a számítás alapja, éppen ezért azok, akiket költségtérítéses képzésből sorolnak át államilag támogatott képzésbe, az első államilag finanszírozott félévben nem kaphatnak ösztöndíjat (tehát költségtérítéses félév nem lehet az ösztöndíj-számítás alapja). Azon hallgatók esetében, akik valamilyen oknál fogva egy félévet legalább költségtérítéses képzésben folytattak, az ösztöndíjszámítás alapja mindig az utolsó lezárt, aktív államilag támogatott félév. A hallgatók 50%-a részesülhet maximálisan tanulmányi ösztöndíjban, tehát a szabály értelmében akár ennél kevesebben is kaphatnak ösztöndíjat. A lista felső 50%-a kapja meg az alapösztöndíj összegét, ezen felül a lista 35%-a részesül sávozott ösztöndíjban, amelyet az ösztöndíj-index alapján számolnak ki (azaz, aki a sávozott kategóriába kerül, kap 6.000,Ft-ot minden hónapban, és ezen felül kap még pénzt). Elengedhetetlen néhány fogalom tisztázása: szakos átlag: a csoportok (osztatlan, kredites/alap/mesterképzés) egy-egy szakján szerzett összes érdemjegy átlaga adja ezt, azaz az egy szak esetében az összes szakos kurzuson szerzett jegyeket összeadják, és elosztják a jegyek számával. Ez az egyik tényező, amely miatt senki nem tudja magának kiszámítani az ösztöndíját. kari átlag: egy-egy számítási csoportban szerzett minden egyes jegy átlaga – tehát a három számítási csoporthoz tartozó minden kurzuson szerzett érdemjegyet összeadnak, és elosztják az osztályzatok számával. 3
szakos szorzó: a szakos átlag és a kari átlag hányadosa, minden szak esetében, de legalább 0,9. E tényező mutatja azt meg, hogy egy adott szakon mennyire nehéz, vagy könnyű jó jegyet szerezni, tehát egy „nehéz” szak esetében lehet, hogy többet ér egy négyes, mint egy „könnyebb” szakon szerzett jeles. ösztöndíjindex: minden egyes teljesített kurzus esetében elvégzik a következő műveletet: érdemjegy × kredit × szakos szorzó. Az így létrehozott számokat ezek után megszorozzák egymással – a végső eredmény lesz az ösztöndíjindex. Egy más szak kötelező kurzusának elvégzésekor a számítás során azon szak szorzóját használják fel, amelynek a kódján az a Neptunban szerepel. Minden egyes elvégzett kurzust felhasználják az ösztöndíjindex számítása során – a másik Karon teljesített kurzusok az ott meghatározott kreditszámmal és érdemjeggyel kerülnek beszámításra. A javító, vagy utóvizsgával teljesített kurzus esetében az Neptunban utoljára rögzített jegyet használják fel. előmeneteli index: egyfajta arányszám, amely megmutatja, hogy az adott félévben mennyit sikerült haladni a tanulmányokkal. Az előmeneteli indexbe nem számítják be a felmentéssel teljesített tanegységeket (hiszen ebben az esetben csak azt ismeri el a Kar, hogy a tanegység keretében megszerzendő ismereteket már megvannak, de a tanegység kreditértékét nem írják jóvá)! ösztöndíjátlag: az ösztöndíjindex osztva az előmeneteli index értékével, majd az eredményt megszorozzák az elvégzett és felvett kreditek hányadosával. Ezek után történik meg a három számítási csoportba tartozó hallgatók rangsorba állítása, csoportonként: Az átlag alapján csökkenő sorrendbe állítják a hallgatókat; a rangsor felső 50%-ában szereplő hallgatók kapnak alapösztöndíjat, a felső 35%-ba kerülők pedig az alapösztöndíj felett differenciált (sávozott) ösztöndíjat is kapnak. a differenciált ösztöndíjban részesülők a lista százalékos helyezése alapján pontokat kapnak, a következők szerint: Lépcső 0 1 2 3 4 5 6 7 8
Rangsor %-a 50 35 30 25 20 15 10 5 3
Alapösztöndíj 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft 6.000,- Ft
Pont 0 5 10 20 30 40 50 65 80
I. táblázat: A differenciált ösztöndíj kiszámításának sávjai A táblázat alapján a megállapított rangsor bizonyos százalékában álló hallgatók mellé rendelik az utolsó oszlopban található pontszámokat (tehát a lista legfelső 3%-ában lévők 80, a legfelső 5%-ában [pontosabban az 5% és 3% sávjában] lévők 65 pontot kapnak, stb.). Ezek után a megállapított ösztöndíjkeretből levonják az alapösztöndíjak fedezetéhez szükséges összeget (mivel a keret egy félévre kerül megállapításra, ezért ötször hatezer forintot vonnak le minden, a lista felső 50%-ában álló hallgató után). A következő lépésben számítják ki, hogy a sávozott ösztöndíj esetében egy pont hány forintot ér: összeadják a hallgatók pontjait, és ezzel elosztják az alapösztöndíjak fedezete után 4
fennmaradó keretet. Az így megállapított összeget megszorozzák a pontok számával, és megkapják, hogy ki mennyi pénzt kap meg a sávozott kategóriában egy félévben – ezt öttel elosztva, és hozzáadva 6.000,- Ft-ot, kapják meg, hogy összesen egy hónapban ki mennyi ösztöndíjat kap. A havi ösztöndíjak kiutalása Karunkon a Gazdasági Hivatal Hallgatói Juttatások Csoportjának feladata. Bármilyen panasz, kérdés, kérés esetén őket, pontosabban Szénási Margitot kell felkeresni az A épület I/124-ben. 9. A leckekönyvről lehet-e valahol „hiteles” angol fordítást (kivonatot) kapni? A Tanulmányi Hivatalnál igényelhető angol nyelvű kreditigazolás (melyben csak a teljesített tárgyai szerepelnek), illetve angol nyelvű jogviszony-igazolás is. A BA és MA képzésben végzett hallgatók az oklevél átvételét követően igényelhetik a kétnyelvű (magyar, angol) Diploma Supplementet, Oklevél mellékletet, amely az indexben foglaltakat lefedi. A tanulmányaikat félbehagyó hallgatók értelemszerűen DS-t nem kapnak. 10. Hogyan működik az E-index? vizsga és gyakorlati jegy esetén megszűnik a jegybeírási alkalom, az oktató az érdemjegyet a Neptunban rögzíti, a hallgatók a kapott érdemjegyről a Neptunon keresztül kapnak elektronikus üzenetet. Szóbeli vizsga esetén a Neptunból kinyomtatott igazolólap szolgál arra, hogy az oktató az érdemjegyet arra is rávezesse. Az igazolólapot nem kötelező a hallgatóknak magukkal vinniük. A szóbeli vizsga esetén a hallgatóknak fényképes igazolvánnyal kell igazolni személyi azonosságukat. 11. Miért kell ellenőrizni a Neptunban az érdemjegyeket? Amennyiben a Neptunban egyáltalán nem vagy rossz érdemjegy került rögzítésre, akkor a tanulmányi rendszeren keresztül kérvényben, kifogással lehet élni a vizsgaidőszakot követő 14 napon belül. Amennyiben a hallgatók elmulasztják a kifogás megtételét, úgy a Neptunban rögzített jegy véglegessé válik. Amennyiben a hallgató jegye nem kerül rögzítésre és ezt a hallgató nem jelzi a Tanulmányi Hivatal felé a megadott határidőn belül, a vizsga érvénytelenné válik. 12. Mit jelent a papír alapú leckekönyv? A hallgatók papír alapú leckekönyvet az oklevéllel egyidejűleg kapnak, feltéve, ha az adott képzési szinten további tanulmányokat nem folytatnak. 13. Mi a teendő, ha a Neptun nem enged regisztrálni a következő félévre? A probléma észlelését követően haladéktalanul fel kell venni a szakos tanulmányi előadóval a kapcsolatot. A hallgató a Tanulmányi Hivatal segítsége nélkül nem fog tudni regisztrálni. A regisztráció tiltásának leggyakoribb okai: az államilag támogatott félévek lejárnak, ”fizetős” (önköltséges/költségtérítéses) finanszírozási formába való átsorolás (felnőttképzési szerződés aláírásának elmulasztása) miatt, a hallgatónak tartozása van, vagy a személyes adataiban hiba van, tárgyfelvétellel kapcsolatos problémák jelentkeznek. Teendő: tanegység felvételi probléma esetén: „ Kérelem tanegység ismételt felvételéhez” nyomtatványon, a hallgató a megadott határidőig kérelmezheti a tárgyfelvételt és a regisztrációt (tanszékvezetői aláírás és tanszéki pecsét szükséges). Amennyiben a felhasználható államilag finanszírozott félévek lejárnak: „ Kérelem képzési időn túli tanulmányok folytatásához” nyomtatványt kell a megadott határidőig benyújtani, még a regisztrációs időszak lejárta előtt. 5
Tartozás esetén a hátralék mielőbbi rendezése szükséges, kizárólag Neptun gyűjtőszámlán keresztül. 14. Milyen esetben kell a Tanulmányi Bizottsághoz kérvényt beadni? Szakváltás esetén (mindkét tanszék vezetőjének láírásával) Képzésváltás esetén (BA-ról osztatlan tanárképzésre és fordítva) Szakirány-, minorváltás, második minor felvétele Erős előfeltétel gyengítése (az oktató tanszék aláírásával) Kivételes tanulmányi rend Félév utólagos passziváltatása Halasztási idő túllépése Tanegység ismételt felvétele a 4. felvételtől (nyelvi alapvizsga esetében az 5.-től), illetve az 5. vizsgaalkalomtól A kérvényeket a meghirdetett határidőig kell leadni (ld. az aktuális Hasznos Tudnivalókat: http://www.btk.elte.hu/Alias-236, http://www.btk.elte.hu/Alias-237, valamint a Tanulmányi Hivatal hirdetőtábláját)! Egyedi probléma esetén ajánlott a tanulmányi előadók segítségét kérni.
