III. évfolyam 2. szám 2009. február 25.
A Vajdasági Magyar Szövetség lapja
Településfejlesztési lehetőség: helyi közösségi választások Csóka községben
Bácskertes jövője a helyi közösségi választások tükrében
Önkormányzati mindennapok és tapasztalatok
MULATSÁGOK IDEJE
VEZÉRCIKK
Farsangi jelmezbál Szabadka • Népkör Magyar Művelődési Központ
2
2009. február 25.
A mi utcánk Ha arra a kérdésre kell válaszolni, mi az, amit szeretünk az utcában, ahol lakunk, mindenki mást mond, a csöndet, a fákat, hogy közel van az iskola vagy az óvoda, a sarki boltban mindent kapni, nem zajosak a szomszédok és elhányják a havat az idősek háza elől. Bela Duranci művészettörténész alaptörténetei közé tartozik a vajdaságiasság definiálása a hólapátolás által, minden télen elmeséli, amikor összefutunk a csúszós járdán, a zuzmarás fák alatt, nagyon várom hogy belekezdjen, része az ismeretségnek, olyan akár a közös kávézás, a titoknak, amit az összetartozás jelent, esetünkben a vajdaságiasság. Azt mondja Bela bácsi, hogy figyeljem a járdákat, úgy a kertvárosi részeken mint a lakótelepeken, s meglátom a különbségeket, bár ez így nem is pontos, hiszen alig akad olyan kertvárosivá alakított városrész, ahol nem csuszannak a lapátok, nyögnek a söprűk, néznek össze a szomszédok, állnak meg néhány mondatra, fájó derekuk lapogatva. Ugyanakkor a tömbházak esetében más a helyzet, ott kevésbé alakult így a téli élet. Állítólag a csatornák tisztításával is ez a helyzet, de arra már nem szoktunk kitérni, toporogva a hidegben. Ha arra a kérdésre kell válaszolni, mi az, amit nem szeretünk az utcában, ahol lakunk, mindenki majdnem ugyanazt mondja, hogy lyukakkal teli az aszfalt, hogy éjjelente gyorsulási versenyt tartanak bőgő motorokkal, nincs is aszfalt, még lyukakkal teli sem, a mentőautó megáll a sarkon, úgy kell kitámogatni, kivinni a beteget, nincs kanalizáció, tavasszal kiöntenek az emésztőgödrök, nem föld alatt megy az áramvezeték, ezért ha vihar van, rendre elmegy az áram, nincs vezetékes víz, nincs járda, hiányzik a kerékpárút, még mindig nincs telefonközpont, sem telefonálni sem internetezni nem lehet. Mindannyiunk alaptörténetei közé tartozik a vajdasági rendezettségre való büszkeség, a dolgos és szorgos hozzállás, hogy a külföldiek, akik ide jöttek még nagyon régen, húsz-harminc évvel ezelőtt, el voltak ragadtatva az itteni emberek munkaerkölcsétől, sorjáztak a megrendelések, jobb villanymotrokat gyártottunk, az üveges uborkának párja nem volt, a piros paprikánkba soha nem kerülhetett volna téglapor. Amikor ezek az alaptörténetek kialakultak, részesévé váltak a közös élettérnek, akkor sem volt több kiaszfaltozott utca, iker-számokkal voltak terhelve a telefonközpontok, a kanalizáció és a vezetékes víz nem számított alapvető infrastrukturális elláttásnak. Csak valahogy nem merült fel, hogy lehetne másként. Nem merült fel, hogy lehetne másként. Pontosabban felmerült, csak nem volt számonkérhető az, ha nem valósult meg. Végül is kitől kérhettük volna számon, amikor maga a nép alakította a társadalmat és a folyamatokat? Húsz-harminc, negyven évvel ezelőtt. A gyerekkoromban valóban az volt a természetes, hogy aszfalt a városban van és virágok a palicsi Nagyparkban. Az, hogy – Szabadka esetében – a vá-
rost nem csak a központ jelenti, a beszédfordulatokban sem merült fel, ekképpen a közös tudásnak sem vált a részévé, ma is sáros több mint negyede az utcáknak. Nem volt ez másként Nyugat-Bácskában és a Tisza-mentén sem, aki utazott autóbusszal a híres Újvidék–Szabadka körjáraton, pontosan emlékszik erre, a buszállomásokról kigördülő autóbuszból látható utcákra és a felszálló utasok lábbelijére. És hasonló volt a helyzet Bánátban is, csak ott mindenféle homályos magyarázatokkal szolgáltak a nem-fejlesztésre. Természetesen mindez mégis felmerült kérdésként, mégpedig az önkéntes hozzájárulás formájában, amit mindenki számodoprinosznak hívott és abból aztán utat, kanalizációt épített az utca. Vagy befulladt a történet és kifizették ugyan, de meg nem épült. Ha arra a kérdésre kell válaszolni, milyen a mi utcánk, ritka az olyan válasz, ami elégedettségről tesz tanúbizonyságot. A hiány megfogalmazása vált erőteljessé, az évtizedeken át halmozódó türelem szivárgott el. Ez a legtermészetesebb, mert változások indultak, évtizedekig sáros utcák kaptak aszfaltborítást, láthatóvá vált, hogy lehet másként. Erről szólnak ennek az újságnak az oldalai, a megvalósítottról és a tervekről. Mert csak így lehet világosan látni. Azt is ami sikerül, azt is, ami nem. Vagy nem azonnal. A hiány erőteljes megfogalmazásánál tartunk, ott, hogy amikor lehet másként, akkor elfogy az idő, a türelem, a nyitottság, akkor a középpontba az kerül, aminek kerülnie kell, az egyetlen és fontos kérdés: a mi utcánk mikor? És már senkit nem érdekelnek az elmúlt évek, az, hogy bepótolni, behozni a lemaradást nem lehetséges néhány hónap, néhány év alatt. Az alaptörténetek, mint amilyent a művészettörténész és a valamikor virágzó gyárakban dolgozók az összetartozás élményeként fogalmaztak meg, eltűnnek a jobb lehetőségek, az emberibb életkörülmények felsejlő lehetősége mögött. Miközben a munkahelyek is eltűnnek ismétlődő hullámokban, százakban mérhető az utcára kerülők száma, egy-egy hullám háromszáz, ötszáz embert jelent. Lassulni fogunk, topogni egyhelyben, a beruházók kivárnak, júniusig-júliusig nem akarnak választ adni, látni szeretnék, hogyan alakulnak a dolgaik máshol, attól teszik függővé a beruházásaikat. Évekkel ezelőtt, a kilencvenes években jelent meg az a falfirka, ami aztán újságírók merész cikkeinek címévé, egyéb szövegekbe ágyazott idézetként szimbólummá vált: Tavasz van és én Szerbiában élek. Az eltelt tizenegynéhány év alatt simult, alakult, könnyedebbé vált ez a mondta, nem a teljes kilátástalanságot, bezártságot hirdeti, voltak pillanatok, amikor azt hihettük, az elindulás, a felzárkózás mondatává alakul át az időben velünk hordott mondat, de most az látszik ismét – a gazdasági világhelyzet mellett de attól függetlenül is –, hogy a türelem, a szívósság, a kitartás tavaszát várjuk a mi utcánkban. (a szerk.)
3
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
Bizakodó levél Bácsfeketehegyről
PÁL KÁROLY
Valószínűleg sokan tudják már, hogy januári Károlyként, egyre közelebb a hatvanhoz, nem mindennapi születés- és névnapi ajándékkal leptem meg önmagamat, illetve mindazokat, akik, kisebb-nagyobb mértékben, érdeklődnek a körülöttünk zajló események iránt. Mostani írásomban nem szeretném újra részletezni azon döntésem okát, hogy lemondok Kishegyes község képviselő-testülete elnöki posztjáról, hiszen az elmúlt bő egy hónapban sokszor volt alkalmam beszélni erről, és sokan mások is elmondták, hogy mit gondolnak rólam és tettemről. Az Új Esély olvasóinak, és minden ismerős és ismeretlen üzenem, hogy A nevetésről... érdeklődőnek, köszönöm szépen jól vagyok, és továbbra is úgy érzem, hogy jól döntöttem. Szeretném azt is elmondani az aggódóknak, a kárörvendőknek, rosszakaróimnak, de még a közömbösök népes táborának is, hogy nem érzem magamat vesztesnek, nem vonulok ki a közéletből, és a magam módján mindaddig teszem a dolgom, amíg erre az engem hamarosan felváltó fiatalok igényt tartanak. Azért merem ezt ilyen nyíltan állítani, mivel, kicsit talán nem ide illő módon, hiszek abban, hogy az nevet, aki utoljára nevet. Döntésem célja persze nem az volt, hogy én, vagy bárki más a végén jót nevessen, hanem az, hogy megpróbáljak ily módon is tenni azért, hogy mint közösség, ami alatt nem csak a magyar közösségünket értem, biztosabban vészeljük át ezeket a mai ellentmondásos időket és helyzeteket. Gondolom, nem nagyon kell magyaráznom, miért illetem ilyen jelzővel mai helyzetünket, hiszen a magunk bőrén érezzük mindannyian, hogy most sincs minden rendben a bennünket körülvevő világban. De talán még bennünk sincs minden rendben, hiszen a különböző internetes és más fórumokon, ahol sokan véleményt nyilvánítottak döntésemről, olyan méretű rosszakaratról szereztem tudomást, ami igen sokszor megdöbbentet és elszomorított. Olvasva a romboló életmódra berendezkedett nemzettársaim papírra vetett gondolatait, azon kívül, hogy elgondoltam kik is rejtőzhetnek az álnevek mögött, mindig az jutott eszembe, hogy döntésemmel nagyon a lábujjára léphettem mindazoknak, akik egyéni sikertelenségük és tehetetlenségük okát a VMSZ által fémjelzett magyar politizálás eredményeiben és talán kicsit bennem is keresik. Más témára térve örömmel vettem, hogy idén is soA borászkan eljöttek a Jégtörő Mátyás találkozóról tiszteletére, a bácsfeketehegyi Gazdakör által, nyolcadik alkalommal megszervezett borásztalálkozóra. Itt voltak a hazai és a magyarországi borkedvelő ismerőseink, a kultúrált borfogyasztás nagykövetei. Sokan elhozták és kínálgatták a borukat,
4
2009. február 25.
mások pedig éltek az alkalommal és végigkóstolgatták a bőséges kínálatot. Néhány dolognak külön megörültem ezen a napon. Az egyik az volt, hogy mindenki jó hangulatban, de saját lábán hagyta el a felújítás alatt álló kultúrotthont, és sokan, talán kicsit felnézve is ránk, arról érdeklődtek, hogy mi a titka annak, hogy mi itt bácsfeketehegyen ilyen sikeres rendezvényt tudtunk az idén is szervezni. Mondták ezt, miközben talán nem is ismerik részleteiben más helybeli civil szervezeteink munkájának párját ritkító eredményességét. Példának ezúttal elsőnek az Izida Anya-és gyermekvédelmi Társulatot említem, akik semmiből indulva, most már székházat vásároltak, hogy külföldi és hazai támogatóik bevonásával példaértékű segítséget nyújthassanak a községbeli sérült és hátrányos helyzetű személyeknek és családoknak. Elmondhatom azt is, hogy öröm volt számomra a Magyar Kultúra Napja alkalmából Zentán megszervezett délvidéki központi ünnepségen a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete által bemutatott nagysikerű műsor résztvevőinek több mint felében falubeli fellépőnek, és a Magyar Életfa Díj egyik idei kitüntetettjének, Barta Júliának, a bácsfeketehegyi versmondó iskola megalapozójának is gratulálni. Igazságtalan vagyok, hogy most a többieket nem említem, hiszen, lokálpatriótaként büszke vagyok arra, hogy Bácsfeketehegyen hányan próbálnak tenni azért, hogy itthon érezzük magunkat és eközben nyoma is maradjon ittlétünknek. Hosszú idő után a bácsfeketehegyi fiatalok között töbis egyetemi tanári pályára Miért itthon? ben készülődnek. Egyikükkel a borásztalálkozón beszélgettem terveiről és arról, hogy a bennünk motoszkáló, újra és újra előtörő kérdőjelek mennyire segítenek rádöbbenteni bennünket, hogy elsősorban rajtunk múlik egyéni és közösségi boldogulásunk mértéke. A családja által termelt nagyon finom borral kínált meg, és láttam a szemében az elszántságot, hogy az előtte álló életútján sokat fog tenni azért, hogy mindenkor és mindenkinek büszkén beszélhessen bácsfeketehegyi kötődéséről. Ugyanezt a gondolatot éreztem előző este is amikor, a számomra túl gyorsnak tűnően felnőtt versmondóink első generációja ünnepelte Juci óvó nénijüket születésnapja alkalmából. Egyikükkel, aki most még Budapesten tanul és dolgozik, de készül a hazatérésre, kimondva vagy kimondatlanul, ugyanez a kérdés volt beszélgetésünk fő témája. Mit kell tennünk azért, hogy érdemes legyen itt élni őseink földjén, mi a feltétele annak, hogy érdemes legyen ide visszatérni, és kisebbségiként vállalni magyarságunkat, és kiharcolni magyarként való egyéni és közösségi megmaradásunk feltételeit. Ő mondta pár évvel ezelőtt Miskolcon, a Kaleidoszkóp versfesztivál győztes délvidéki csapata tagjaként, valamelyik kereskedelmi televízió szenzációt kereső riporterének azt, hogy délvidéki ma-
gyarként atrocitások őt nem szülőföldjén, hanem itt Magyarországon érik. Nem tudom, hogy a riporter mit kezdett a december ötödikei hírhedt népszavazás eredményét minősítő véleményével, vagy azzal a válasszal, hogy otthon sokkal könnyebb magyar verset mondani, mert nem kell a megmérettetés lehetőségéért versmondóként olyan sok pénzt fizetnünk, mint itt Magyarországon. Egy szó, mint száz, úgy gondolom, hogy van jövőnk ezen a tájon. Nemcsak Bácsfeketehegyen, és nemcsak Kishegyes községben, hanem minden olyan faluban és városban ahol magyarként élünk.Tudom és látom, hogy szálláshelyeinket benépesítő magyar közösségünk egy részében, az ott élő magyarok közt, most még nincs meg a kellő akarat az összefogásra, egymás elviselésére és támogatására. Itt persze eredmény sem lehet, hiszen amikor irigykedünk egymásra, gáncsoskodunk és visszahúzzuk a másikat a magunk kis pocsolyájába, akkor nincs is mit várnunk. Pedig lehetett tegnap is, lehet ma is és minden bizonnyal holnap is lehet majd másként, szebben és bizakodóbba élni az őseinktől megörökölt szülőföldünkön. Legyen az a tömbben vagy a szórványban, mindenütt meg lehet találni azt a számunkra magyarként elérhető szintet, ami helyben biztosítja megmaradásunkat. Ahogy lehet, mondta ki nagy költőnk az örök igazságot, mi pedig bizakodunk, sodródunk, sokszor pedig marakodunk. Feledjük a régi bölcsességet: amit ma megtehetsz, azt ne halaszd holnapra – sok a hátralékunk, de még mindig a kezünkben van a döntés és a választás joga. Nekünk kell választanunk, hogy a Teremtő által számunkra felkínált élet vagy a halál útján akarunk-e magyarként járni ezen a tájon. Kíváncsian várom a választ, és ha valaki megkérdezné tőlem, akkor elmondanám, biztos vagyok abban, hogy a Megváltónknak is tetsző élet útját fogjuk választani.
Mostanában kíváncsian várom a választ például arra is, Statútumunk hogy mi lesz az európai Vajdaságunk Statútumával a szerkapcsán... biai Parlamentben. Ki kell-e mondanunk majd újra, hogy a király meztelen, és azt, hogy sok nemzettársunkat, és persze másokat is, újra becsapták az Európába vezető legbiztosabb, legigazibb és leggyorsabb útról regélők, az egyeduralomra törő magát demokratikusnak tituláló nagy belgrádi és balkáni párt közöttünk élő farizeusai. Azok, akik nem magyarként, sokkal jobban tudják, hogy mi jó nekünk magyaroknak. Mint a VMSZ egyik alapítója, még gondolatban sem akarom azt állítani, de még sugallni sem, hogy pártom a magyarság ügyeiben az egyedüli igazság letéteményese, de még azt sem, hogy a magyar szavazatokra vadászó, magukat demokratikusnak valló szerb pártok a minden rossz megtestesítői. Én azt gondolom, hogy mindanyiunknak fejlődnünk kell, kinek többet, kinek kevesebbet, hogy mihamarabb megtaláljuk azt az előrevivő középutat, ami mindanynyiunk számára egyenrangúan járható lesz. Kicsit gonoszkodva, de jó szándékkal és nagy tisztelettel azért, most az útkeresés közben is megemlítem, a bennünket az örök vadászmezőkről figyelő, fájóan korán távozott, igaz nagy Barátom gyakran emlegetett, sajátos mosolyával kísért gondolatát, hogy figyeljem meg, az ing mindannyiunkhoz közelebb áll, mint a kabát. Ha valaki nem értené, akkor elmondom, az ing alatt Ő már akkor, abban a háborút megelőző nagyfülű világban is, a magyarságunkat értette. Na, de erről most ennyit. Folytatása következik. Tisztelettel, Pál Károly Bácsfeketehegyről
A bajnáti helyi közösség napja
5
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
Hulladékgyűjtő (zöld) szigetek Szabadka város és Csóka, Magyarkanizsa, Zenta, Topolya és Kishegyes községek területén
KIKITY ANDREA
A REGIONÁLIS HULLADÉKTÁROLÓ IGAZGATÓJA
A nap mint nap keletkező ipari és háztartási hulladék és szemét globális szinten fenyegeti a természetes környezetet. Ennek a problémának a megoldása a jövő nemzedék, és általában véve, bolygónk szempontjából a legnagyobb kihívás. Szerbiában továbbra is alacsony szinten áll a hulladék okozta gondok felismerése, tudatosítása. Mindez azért is jelentős, mert túl kevesen ismerik azt a valós lehetőséget, hogy jelentős mennyiségű hulladék ismét felhasználható, hogy a hulladék hasznos energiává alakítható, mivel ez utóbbiból egyre kevesebbet nyerhetünk természetes forrásokból, és hogy a szemét „termelése” szervezettség révén jelentős mértékben csökkenthető. Közismert, hogy a hulladék veszélyforrás, ugyanakkor nyersanyag is. A mindennapok részévé kell válnia a szervesanyag (ételmaradék) különválasztásának a szervetlen hulladéktól (PET cso-
magolóanyagok, papír, műanyag, fa). A szelektív hulladékgyűjtésnek az újrahasznosításban van nagy szerepe. A hulladék újrahasznosítása alatt értjük a hulladék, a szemét alkotóelemeinek feldolgozását, értékes anyaggá történő alakítását. A használt papír, PET és műanyag csomagolóanyagok, az üvegek, a konzervdobozok például az újrahasznosítás révén ugyanazon termékek alapanyagaivá alakíthatók át. Az újrahasznosítás alapfeltétele a hulladék szelektív gyűjtése és válogatása. A XXI. században az újrahasznosítási folyamat nélkülözhetetlenné válik, ugyanis a szelektív hulladékgyűjtésnek és újrahasznosításnak számos oka van: – Általa védjük és takarékoskodunk az egyre csökkenő természetes forrásokkal, – Csökkenti a hulladék által a környezetre kifejtett káros hatásokat,
– Lehetővé teszi a helymegtakarítást, csökkenti a hulladék által tönkretett területek nagyságát, – Új munkahelyek létesítését teszi lehetővé, – Pénzt takaríthatunk meg általa, – Szebbé, tisztábbá teszi környezetünket. 2008 végéig a Regionális Hulladéktároló Kft. (a továbbiakban: Társaság) hat (6) hulladékgyűjtő (zöld) szigetet (szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló konténereket) létesített, és megkezdte a hulladék-újrahasznosítás és a környezetvédelem jelentőségének tudatosítására irányuló tevékenységeit. A 2008-ban szerzett tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a polgárok készséget mutatnak a szelektív hulladékgyűjtésre, és elérkezettnek láttuk az időt, hogy a régió nagyobb településein, a Társaság által kidolgozott terv alapján zöld szigeteket létesítsünk. Tekintettel a fentebb felsorolt tényekre, 2008 év végén a Tartományi Környezetvédelmi Titkárság anyagi támogatásával további zöld szigeteket szereztünk be.
MAGLAI JENŐ, SZABADKA VÁROS KEPVISELŐ TESTÜLETÉNEK ELNÖKE A NAGYRADONOVÁC HELYI KÖZÖSSÉG TERÜLETÉN ELHELYEZETT ,,ZÖLD SZIGET ’’ ÁTADÁSÁN
A szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft. jelenleg összesen 32 zöld szigetet működtet, az alábbi címeken: Szabadka Város Palics – a helyi közösség udvarában – Spliti fasor 1. Hajdújárás – Petőfi Brigád Általános Iskola – Ifjúsági brigádok utca 20-31. Ludas – a helyi közösség udvarában – Kosztolányi Árpád utca 108. Peščara HK – az udvarban, a postahivatalnál – Edvin Zdovc utca 59. Csantavér – Hunyadi János Általános Iskola –Szabadság tér 2. Bajmok – a Vuk Karadžić Általános Iskola parkolójában – Tito marsall tér Kertváros – Jovan Mikić Általános Iskola- Sava Kovačević utca 16. Nagyradanovác – a helyi közösség melletti téren Makk Hetes – a Hófehérke óvoda udvarában – S.P. Krunac utca 5. Középiskolás diákotthon– Harambašić utca 22. Gát HK – a Nyuszi óvoda udvarában – Gundulić utca 39. Kisbajmok – a helyi közösség udvarában – Franjo Kluz utca 2.
Kishegyes Község Kishegyes – a községháza udvarában – Fő utca 32. Bácsfeketehegy – a helyi közösség udvarában – Testvériség utca 30.
6
2009. február 25.
Csóka Község
Csóka- Tito marsall utca 8/a (az udvarban) Tiszaszentmiklós –Tito marsall utca 53. (a tűzoltóotthon előtt) Padé- Žarko Zrenjanin utca szn (piac)
Magyarkanizsa Község
Oromhegyes - piactér Orom - központ Kispiac – Testvériség-egység utca 2. Martonos – Szabadság tér, a helyi közösség épülete előtt
Zenta Község
Thurzó Lajos Általános Iskola - Vasút sor 44. Emlék Általános Iskola - Árpád utca 44. Edvard Kardelj rakpart 8. – a CBA önkiszolgáló előtt Joco Vujić tér – a körforgalom mellett
Topolya Község
Bambi óvoda, Duna utca 8. Mezőgazdasági Iskola - Szabadkai út sz.n. Csáki Lajos Általános Iskola - Szent Száva utca 9. Nikola Tesla Általános Iskola, Fruška Gora utca 1. Piac Közvállalat, Karađorđe utca sz.n. Hadzsi János egészségház - Szent István utca 1.
7
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK
Ahogy én látom 2009 elején Adáról
VILÁGOS TIBOR
8
Az idén még nem is írtál az Új Esélybe, mondta telefonon az egyik délelőtt a főszerkesztő. Hát igen, elismerem a mulasztást, és erre az sem kifogás, hogy az utóbbi időben itt, Adán (moholi lévén Ada községben), az MK tagjainak, köztük a VMSZ tagoknak, nem igazán volt idejük unatkozni. De ugyanez, azt hiszem, Vajdaságban mindazokra a községekre igaz, ahol a Demokrata Párttal vagyunk koalícióban. A nagymamám (megélt több mint 90 évet) mindig a Bibliát idézgette, azt mondogatta, hogy egyszer majd elér bennünket a sárga invázió. Szegény nagyi, ha tudta volna hogy a jóslata így beválik. Nos, mit is tudjak mondani a helyi eseményekről, amikor azt látjuk, hogy a köztársasági Parlamentben már-már kabaréba illő dolgok történnek, vagy arra, amikor itt szűkebb pátriánkban a nyílt levelek idejét éljük, esetleg arra ébredünk, hogy újabb Magyar Koalíció született – hogy is van ez? Úgy érzem, úgy látom, hogy ezen események mögött nem csak azok az egyének bújnak meg, akik a leveleket írták, hanem sokkal nagyobb érdekek húzódnak meg. Ami pedig közösségünk számára fontosabb érdekeket illeti, azt hiszem, hogy mindenki szeme előtt zajlanak azok az események, amelyek a bíróságaink sorsáról szólnak vagy ami Tartományunk alapszabályának elfogadását illeti a belgrádi Parlamentben. Ugyanitt kell azonban azt is megemlíte-
2009. február 25.
ni, hogy a VMSZ vezetőit Brüsszelben az Európai Unió legmagasabb vezetői fogadták. Egyeseknek bizonyára zavaróak ezek a tények, hogy egy kisebbségi párt a programjában megfogalmazottak mellett szakemberei révén (akiket a többségi nemzettársaink is elismernek) megkerülhetetlen tényezői lettek – érveikkel, cselekedeteikkel – a fent említett dolgoknak. Biztosan zavaróak azok a tények is, hogy mindeddig a MK pártjait nem sikerült szétrobbantani, bár a próbálkozások folyamatosak, váltakozó intenzitással, de a kiszorítósdi folytatódik. Mi történik például nálunk, községünkben, Adán? Úgy érzem, hogy hat-hét hónap komoly viszályt hagytunk magunk mögött, amit a Koalíciós partnerünkkel (a DP-vel) és annak csatlósaival a G17tel és a Magyar Polgári Szövetséggel vívtunk. Talán most már mindenki a jövő felé fog fordulni (bár ebben sem vagyok biztos – noha bizonyos közeledés történt, legalábbis egyes jelek erre utalnak), és azzal fog foglalkozni amiért harcolt a választásokon, vagyis KÖZSÉGÜNK FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT, mert ha csak marakszunk, a legközelebbi választásokon a polgárok biztos a politikai süllyesztőbe juttatnak bennünket-mindannyiunkat. Nem szeretnék most a terveinkről írni, mivel a múlt számban azok már megjelentek. Viszont fenntartom magamnak azt a jogot – de lehet az kérés is, hogy a legközelebbi számokban bepótoljam, amit eddig elmulasztottam, ugyanis szülőfalumban, Moholon helyi közzöségi választások lesznek. Szeretnénk a VMSZ helyi tagjaival és más támogatóinkkal bemutatkozni, beszámolni a megvalósított és a már folyamatban levő beruházásokról, valamint bemutatni a programunkat is, amely egyben a VMSZ községi programjának szerves része. Mintegy befejezésül arról, hogy miért nem a megvalósított sikereinkről vagy dolgainkról írtam. Ezekkel a lokális adatokkal nem igazán szeretném az olvasóinkat untatni. Mi itt Adán ezeket az adatokat igyekszünk a Helyi Szervezeteink összejövetelein, lakossági fórumokon, rendezvényeken stb. ismertetni. Most épp a községi VMSZ-es bálra készülünk, amit Moholon rendezünk meg február 27-én, pénteken. Minden VMSZ-tagnak és vendégünknek előre is jó szórakozást kívánok. Világos Tibor
Egységesen a falunkért A bácskertesi vezetőség – Polgárok csoportja „Kupuszináért” Péter István – nyugodt lélekkel várhatja a választásokat, hiszen az elmúlt időszakban óriási munkát végeztek. Emlékeztetőül felsorolnánk néhányat: telefonközpont adaptációja és a hálózat kiépítésének megoldása a falu szeméttelepének rendbetétele, folyamatos karbantartása és az illegális szemétlerakó helyek felszámolása a falu területén lévő parkok rendbetétele és folyamatos karbantartása a civil szervezetek felkarolása és szoros együttműködés azokkal a temető rendbehozása a falu úthálózatának folyamatos javítása, illetve új utak aszfaltozása (Fehérföldön, Duna utcában és a Vasút utcában) az utcai vízelvezető árkok kimélyítése a falu területén erdősítések a falu környékén a kommunális munkálatokhoz szükséges munkagépek beszerzése: traktor, két pótkocsi, gallyzúzó, tárcsa, fűnyíró-kistraktor, buldózer beszerzése a helyi közösség irodáinak felszerelése: számítógép, nyomtató, internet-klub, a műhely felszerelése egy új kút fúrása a víztisztító teljes rekonstruálása és egy korszerű vízgyár kiépítése a vízhálózat mechanikus tisztítása
sahtok kiépítése és a vízelzáró szelepek cseréje a vízhálózat csomópontjainál új program bevezetése a pótadó illeték elosztására: minden újszülöttnek higiéniai csomag juttatása, halálesetkor a hozzátartozók anyagi támogatásban részesülnek, támogatási alap létrehozása a bácskertesi civil szervezetek működésére a Dunatáj civil szervezet alapító tagjaként regionális projektekben is részt vesznek folyamatos tájékoztatás és segítségnyújtás a földműveseknek az új bejegyzési rendszerrel kapcsolatban, szakelőadások megszervezése, a polgárok SMS útján történő tájékoztatásának bevezetése a határutak és a töltés rendbehozatala a sportpályák újraaszfaltozása az ipari park kiépítésének elkezdése
Megkezdett munkálatok:
az ipari park és a sportcsarnok befejezése a civil szervezetek által megkezdett munkálatok befejezése: a Kultúrotthon belső renoválása, a templom külső tatarozásának befejezése, a Horgászotthon rekonstrukciója és a faházikók befejezése, a Vadászház korszerűsítése, a tűzoltógarázs feletti helyiségek felszerelése
Terveik között szerepel az alábbi projektek megvalósítása az elkövetkező négy évben: A Bácskertes-Bácsmonostor közötti aszfaltút kiépítése A Zombori utca aszfaltozása Szennyvízhálózat kiépítése Kábeltévé bevezetése Gázvezeték bevezetése
Bácskertes polgárai mindig is tudtak egységesen fellépni a falu érdekében, és közösen szebbé tenni falujukat. Biztosak vagyunk abban, hogy az elkövetkező választásokon is megmarad Bácskertes egysége, és az egyes szám bekarikázásával biztosítják a falu további fejlődését. PÉTER ISTVÁN
9
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
HÁZUNK TÁJA
Megtartotta alakuló ülését a Palicsi Vállalkozók Fóruma Szerdán, február 18-án a palicsi Helyi Közösség épületében került sor a Palicsi Vállalkozók Fórumának alakuló ülésére. Az ülést, amelyen Palics jelentős számú magyar vállalkozója vett részt, a kezdeményező bizottság nevében Fehér Frigyes nyitotta meg. Bajtai Kornél a szabadkai Városi Tanács gazdasági kérdésekkel megbízott tagja üdvözölte a kezdeményezést, amelyet ugyanakkor az önkormányzat támogatásáról biztosított. Rövid előadásában a két jelentős gazdasági jellegű szabadkai beruházásról, az Ipari Park kiépítéséről és a palicsi turizmus fejlesztéséről tartott ismertetőt. Mint az elhangzott, az Ipari Park ügye – amely a tervek szerint az egykori Petar Drapšin kaszárnya területén létesülne – hosszabb ideje áll, ugyanis a hadsereggel még mindig nem sikerült megegyezni a terület felvásárlásának feltételeiről. Ez a polgár-
mester feladata, így most tőle függ, mikor kezdődhet a projektum megvalósítása. Bajtai kitért arra is, hogy felelőtlen dolog kétkulacsos álláspontot képviselni e beruházás kapcsán. Arról van ugyanis szó, hogy létezik egy stratégiai döntés, amely szerint az Ipari Park a volt kaszárnya területén kerül kialakításra, folynak a tárgyalások a vételárról, városi szinten is történtek egyeztetések, pénzt adtunk hatástanulmány kidolgozására ami el is készült. Ezzel szemben a polgármester és kabinettje arról beszél, hogy lehet, hogy nem is itt lesz Ipari Park, hanem Kisbajmokban a Loher melleti földterületen, ami felelőtlen hozzáállás, ami egy konrkét vízió hiányáról, tehetetlenségről tesz tanúbizonyságot. Az Ipari Park kapcsán a gazdasági minisztérium lassú munkája is gondot okoz. Létezik ugyanis egy törvénytervezet, amely definiálja, hogy amennyiben egy terület megkapja az ipari park címet, abban az esetben kormánytámogatásból épülhet ki az elsődleges infrastruktúra. Szerbia esetében azonban a minisztérium ahelyett, hogy e tervezetet a kormány, majd a parlament elé vinné, most egy stratégián dolgozik, tehát a törvény elfogadása még
10
2009. február 25.
éveket késhet, ami miatt Szabadka és más városok is vagy várni kénytelenek a törvényi szabályozásra, vagy pedig önerőből kell belevágniuk, ami jócskán nehezíti a realizálást, illetve a magunkra vállalt költségek miatt később és szigorúbb feltételekkel válhat nyereségessé az ipari parkot működtető vállalat. A palicsi tóparti fejlesztéssel kapcsolatban Bajtai röviden ismertette, hogy a területre kidolgozott Master terv milyen beruházásokat irányoz elő, majd kitért arra, hogy mindezek mellett a legnagyobb gondot a tó vizének a minősége okozza, a tó hatékony megtisztításán kellene gondolkodni. A Park Palics kft. esetében, ahol a városi koalíciós megállapodás értelmében a demokraták által vezetett koalíciót illeti az igazgatói tisztség, február közepén még mindig nem történt előrelépés, nem jegyezték be a céget, nincs kinevezett igazgatója. Bajtai emelett szólt arról is, hogy az önkormányzat milyen módon kívánja segíteni vállalkozóinkat. Ismertette a gazdaságfejlesztési alap kedvező hiteleit, illetve arról is beszámolt, hogy hamarosan magyar nyelven is átfogó vállalkozói képzések indulnak. A Palicsi Vállalkozók Fóruma kapcsán reményét fejezte ki, hogy ez a magja lehet egy olyan regionális szerveződésnek, amely a későbbiek során felöleli majd Királyhalom, Hajdújárás, Ludas és Nagyradanovac magyar vállalkozóit is. Csiszár Molnár Anna, a kezdeményező bizottság koordinátora a fórum működési elvét ismertette. Alapvetően a következő tevékenységekkel kívánnak foglalkozni: az érdeklődők tájékoztatása a gazdaság működésére és fellendítésére vonatkozó pályázati kiírásokról, tájékoztatás a hitellehetőségekről, információnyújtás vállalkozni kész személyeknek a teendőkről, segítségnyújtás, illetve tanácsadás a már működő cégek esetén különböző gyakorlati problémák megoldására, munkát kereső polgárok adatainak lajstromba vétele valamint az érdekeltek tájékoztatása a meglévő munkalehetőségekről. Az ülés vitarészében a vállalkozók üdvözölték egy ilyen egyesület megalakítását és számos konstruktív javaslat is elhangzott a majdani működéssel kapcsolatban. Az érdekeltek bővebb információkat Csiszár Molnár Annától kaphatnak a
[email protected] e-mail címen.
Csárdásbál A VMSZ Újvidéki Szervezete 2009. február 7-én, a Park Szálló báltermében, immár hagyományához híven megrendezte a VIII. Csárdásbált. Az elmúlt rendezvényekhez képest az idei volt a legszámosabb, hiszen több mint 450 vendég volt jelen. Az est sztárvendégei a budapesti Bálint Natália és Csobolya József operaénekesek voltak. A bőséges vacsora mellett a vendégeket a kikindai Hajnal zenekar szórakoztatta. Jelenlétével az újvidékieket megtisztelte Józsa László, a MNT elnöke és Aleksandar Jovanović Újvidék Képviselőházának elnöke.
FOTÓK: HORVÁT ATTILA
Vállalkozóink összefogása
Újvidék város napja
Mária Terézia 1748. február 1-jén nyilvánította szabad királyi várossá Újvidéket. Ebben az évben szűnt meg a határőrvidék és a Péterváradi Sáncból szabad királyi város lett. 2009 január 31-én Újvidék város napja alkalmából rendezett ünnepségen Erdély Lenke, a VMSZ Újvidéki Szervezetének elnöke köszöntötte a nagyszámú közönséget és kihangsúlyozta, hogy miért fontos nekünk magyaroknak megemlékezni erről a napról. „Nem csak azért, mert aki saját nemzetének múltját nem ismeri, nehe-
zen igazodik el a mában, nem ismeri fel az igazi értékeket, melyek mentén élnünk és dolgoznunk kell, hanem mert magyarságunk része a múltunk is, amely kötelez... Nekünk újvidéki magyaroknak is szükségünk van a múltunkra, arra a múltra, arra a korszakra, amikor őseink jól cselekedtek, hogy ebből merítsünk erőt mindennapjainkhoz, és majd ebből építkezhessenek tovább gyermekeink is.” A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága nevében az Újvidéki
Magyarságnak az elmúlt időszakban végzett közösségépítő tevékenységéért Dr. Törzsök Erika a Magyar Köztársaság Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója oklevelet nyújtott át. Az ünnepségen jelen voltak még jeles magyarországi vendégek: Dr. Szebenyi Brindza Zoltán, a Nemzetpolitikai Ügyek osztályvezetője, Pápai Márta, a Magyar köztársaság Nagykövetségének attaséja, Bábity János, a Magyar Köztársaság konzulja, Dr. Iványosi Szabó András, Kecskemét város alpolgármestere, Marczi Albert és Lévai Jánosné, Kecskemét város képviselői. Hazai politikusaink közül Pásztor Bálint köztársasági képviselő, Bunyik Zoltán Újvidék város polgármester-helyettese. A köszöntők után gazdag műsor következett, melyben fellépett az újvidéki Isidor Bajić Zeneiskola zenekara, és a Szőke hajtincs trió Zima Csaba vezénylésével. Ezt követte a az Újvidéki Színház művészeinek előadása Életképek Újvidékről címmel. A műsort a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ tánccsoportjai zárták. Tapiska Szilvia
11
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
A szabadkai Parking Közvállalat polgárbarát újításai A Parking Kommunális Közművállalat új, polgárbarát gazdaságpolitikájának legfontosabb irányelvei: 1. A Parking vezetősége a pótjegyek megfizettetésének liberalizációján munkálkodik. Ez azt jelenti, hogy engedményre számíthatnak mindazok akik 48 órán belül befizetik a pótjegy összegét. Folyamatban van a szóban forgó terv gazdasági elemzése. Az engedmény mértékét pedig majd ezután határozza meg a vállalat vezetősége. 2. A másik jelentős változás a Tejpiac körüli zárt parkolóhoz fűződik. Eddig ugyanis ott kézpénzzel történt a parkolódíj megfizettetése. A jövőben ugyanúgy lehet majd ennek a kötelezettségnek eleget tenni, mint a nyílt parkolókban, tehát SMS vagy parkolószelvény útján.
12
2009. február 25.
3. A Parkig Közvállalat eddig mintegy 800 új parkolóhelyet épített, csak az elmúlt esztendőben 209 helyjel bővült a parkolóhelyek száma a városban. A Dinka Zlatarić, a Május elseje, Žarko Zrenjanin, az Ivan Goran Kovačić utcákban, valamint a Lázár Cár és a Lazar Nešić Téren lettek kialakítva parkolók. A szóban forgó beruházást, amelynek értéke meghaladta a 16 millió dinárt, a közvállalat saját eszközeiből valósította meg. Újhelyi Ákos megbízott igazgató szerint Szabadkán jelentős javulás tapasztalható nemcsak a parkolási kultúra, de a parkolási feltételek területén is. A közelmúltban gyakran vízben és sárban, vagy jobb esetben zöld területen lehetett csak parkolni a városban. Ami a további tervekkel kapcsolatban a Parking KKV megbízott igazgatója kiemelte,
hogy a gépkocsik számának robbanásszerű növekedése következtében egyre nehezebb a közlekedés a városban, amit főleg akkor lehet észleni, ha egy-egy utcában lezárják a forgalmat, ilyenkor szinte megbénul a közlekedés. A nyilvántartás szerint Szabadkán a gépkocsik száma meghaladja a 35 ezret, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden harmadik polgárnak van autója – mondta Újhelyi Ákos és hozzátette: a Parking Közvállalat az idén kezdi meg az előkészületeket az egyik legnagyobb beruházásához, az első nyilvános Parkolóház kiépítéséhez. A tervek szerint a Parkolóház, amely a Jovan Nenad Cár Téren, a Szabadegyetem előtt épül majd, kétszintes lesz és 226 gépkocsi egyidejű parkolását teszi lehetővé. A látványterv kidolgozása folyamatba van. A megbízott igazgató szerint, a Parkolóház kiépítésével jelentősen javulnának a parkolási feltételek korszerűbbé és áttekinthetőbbé válnának Szabadkán, arról nem is beszélve, hogy a városközponton áthaladó útirányok is tehermentesítve lennének. Itt elsősorban a Matije Gubec, a Strossmayer és a Đure Đaković utcára gondolok. Ezzel tehát elkerülhetők lennének a forgalmi torlódások, és egyben javulna a közlekedésbiztonság és a kommunális rend a városban. Az elsődleges felmérések, kalkulációk alapján a nyilvános Parkolóház építése 3-4 millió euróba kerülne, amire a beruházás előtt meg kell találni a megfelelő pénzelési modellt, pénzelési forrást. Újhelyi Ákos megbízott igazgató megköszönte a vállalat korábbi vezetőségének az eredményes munkát és egyben ígéri, hogy a Közvállalatot újabb sikerek felé vezeti majd.
KIKITY ATTILA
ÚJHELYI ÁKOS
A szabadkai Parking Közvállalat a koalíciós megállapodás értelmében a Magyar Koalíció által vezetett vállalatok közé tartozik. A VMSZ politikai szellemiségének értelmében a tapasztalt és a fiatal szakemberek együttműködése által valósítható meg legjobban az előrehaladás. Ennek egyik jó példája a közvállalat élén létrejött váltás, amelyben Kikity Attila volt igazgató szaktudásával, tapasztalatával segíti Újhelyi Ákos közgazdászt, a vállalat új igazgatóját munkájában.
13
HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK
HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK
CSÓKA HELYI KÖZÖSSÉG
Egymásért és Csókáért – Polgárok csoportja
Választások 2009. március 22.
EGYMÁSÉRT ÉS CSÓKÁÉRT – POLGÁROK CSOPORTJA Csóka fejlődésének alapvető feltétele, hogy az itt élő emberek megélhetése, otthonteremtési lehetősége, az infrastruktúra, a környezeti elemek minősége, az alapellátás színvonala olyan módon legyen biztosítható és fejleszthető, hogy az a lakosság számára a kellemes otthon érzését, kényelmét keltse, ne ébreszszen bennük elvándorlási kényszert, sőt a környezet számára vonzó lehessen. Ebbe beletartozik a jó életminőség biztosítása, Csóka helyi közösség általános célkitűzései • hogy a helységnek legyen a lakosság igényeit kielégítő, megfelelő infrastruktúrája, és fokozatosan – egymáshoz közeledve – fejlődjön lakosságának társadalmi megértése és közösségi élete, • hogy minden erőnkkel megakadályozzuk Csóka alvófaluvá válását, • hogy erős identitást ébresszünk az itt lakókban, hogy a település határain túlmutató kulturális programokat szervezzünk, • hogy a településünk az itt élők és a vendégként érkezők szemében is fogalommá, követendő példává váljon.
Programjavaslatok a helyi közösség formálásának erősítésére
• A helyi közösség vezetésének ki kellene használni a természetes adottságokat és törekvéseket. A lokálpatriotizmus és a stabil identitástudat egymásra találva új minőséget hozhat létre, amely közösségformáló erő lehet. • A helyi közösségnek, középtávú fejlesztési tervével összhangban, erőteljesebben kellene segítenie a fiatalokat tömörítő közösségek fejlődését, civil szerveződéseket, egymáshoz kapcsolódásukat. • Közösségi javak fejlesztése: pl. „privát padok” telepítése (Egy-egy csókai család padot adományoz, a padon szerepel a nevük, természetesen bárki ülhet rajtuk), játszótéren beton ping-pong asztal építése stb. • Információs táblák elhelyezése. A település több pontján tetszetős információs táblák elhelyezése, ráccsal lezárva. Célszerű lenne olyan táblát is felállítani, amely a lakosság számára teszi lehetővé, hogy apróhirdetéseiket elhelyezzék. • Egy települési marketingterv kidolgozása, amely kifelé közvetítené erősségeinket, különlegességeinket és tartalmazná, hogy milyen területeken akarunk külső kapcsolatokat létesíteni. Ki kell alakítani Csóka imázsát.
14
2009. február 25.
melybe az Egymásért és Csókáért – Polgárok Csoportja beleérti az életfeltételek biztosításán túl a szabadidős-, kulturális és hagyományápoló lehetőségek biztosítását is. Az Egymásért és Csókáért Program megkönnyítheti az eligazodást mindazok számára, akik felesküdtek Csóka fejlődésének és fejlesztésének szolgálatára, illetve akik lokálpatriótaként szívügyüknek tekintik településünk jövőjét. Programjavaslatok az oktatás, a szociális- és egészségügyi ellátás és ifjúságvédelem területén • Az oktatási infrastruktúra fejlesztésének támogatása a humán erőforrás versenyképességének javításával. A magas szintű oktatási infrastruktúra a település hosszú versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlen. A tudás alapú gazdaságban a legnagyobb érték a humán erőforrás, az egyén kompetenciái. Alapvetően ezeken múlik nem csak egy térség gazdagsága, de az egyén jóléte is. Egyértelmű tehát, hogy az oktatás színvonala kiemelt szempont a szülők szemében; ennek olyan szintet kell elérnie, hogy a fiatalok ne kerüljenek hátrányba a nagyobb településeken tanuló társaikkal szemben. • Az orvosi szakrendelésekkel kapcsolatban kezdeményezni és támogatni kell a finanszírozás javítását, a lakossági igények rugalmas követése érdekében. • Tüdőszűrések támogatása, és a település egészségügyi ellátásának színvonalát emelné ha kezdeményezzük és támogatjuk a szűrések bővítésének lehetőségét (a vérnyomás- és vércukor-ellenőrzés, koleszterinszűrés mellett rákszűrés stb.). • Korai fogászati ellenőrzés bevezetésének kezdeményezése és támogatása (prevenciós program indítása 1 éves kortól iskolás korig, 1-8. osztályig). • Törekednünk kell arra, hogy a fiatalok aktívan együttműködjenek, részt vegyenek a közösségi életben – minden területen be kell vonni őket a közösségépítésbe. • Elő kell segíteni a tanuláshoz kapcsolódó egyébb tevékenységek támogatását a művelődési, művészeti és sport tevékenységeket, a szabadidős programokat. Ösztönözni az iskola és a közösség kapcsolatát, az iskola épületének szélesebb körű hasznosítását.
A Települési Infrastruktúra területének programjavaslatai • A helység ivóvízellátása a meglévő hálózaton keresztül megoldott. Azonban a régi, már rossz állapotban lévő azbesztcement gerinchálózat felújításra szorul. Ezért az ivóvízvezetékek rekonstrukcióját haladéktalanul meg kell kezdeni és mielőbb megvalósítani. • Csóka szennyvízvezeték-rendszere befejező szakaszának kiépítését a közeljővőben meg kell valósítani. Prioritásként kell kezelni a még nagyszámú nem csatlakoztatott háztartások rákötését a szennyvízvezetékre, ezzel együtt a talaj és talajvíz közvetlen fertőzése is jelentősen csökken. A szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett kiemelt jelentőségű feladatot jelent a szennyvíztisztító telep kiépítési munkáinak megkezdése és megvalósítása. • Településünkön a kialakult csapadék vízfolyások nyomvonalainak karbantartása, tisztítása nem megfelelő. Az elkövetkező évek súlyponti feladata az
esővizek elvezetése, árokrendszerek felújítása, a település csapadékvízelvezető-rendszere kiépítésének megindítása – pályázati források megnyílása esetén – teljes körű kiépítése. • Szorgalmazni kell a magas-vezetékek földkábelre történő kiváltását, és fenn kell tartani az új építésű területek földkábel-építési kötelezettségét. • A helységben fő közlekedési eszköz a kerékpár. Szorgalmazni kell és támogatni a balesetmentes közlekedés biztosítása érdekében kerékpárút kiépítését a Zenta felé vezető út mentén. A két település közötti közlekedési, munkahely-teremtési és -megőrzési, valamint turisztikai kapcsolat érdekében is fontos ennek a kerékpárútnak a kiépítése. • A külterületi földutak állapota meglehetősen elhanyagoltnak mondható. A külterületi utak, árkok, „parlagi közterületek” tulajdonosának szorosabb kapcsolatot kell teremteni az itt gazdál-
Tiszaszentmiklós
Választások: március 22.!
Kérjük szavazzon, hogy továbbra is legyenek képviselőink a helyi közösség tanácsában! Közös akarattal elérjük céljainkat, ahogyan az a Szent József templom felújításával történt. Terveink megvalósításához szükségünk van az Ön támogatására. Együtt megvalósítjuk: • a szeméttelep szanálását • a faluközpont rendbehozását • tervezzük az egészségház felújítását.
1. Ábrahám László – gazdálkodó 2. Hudák Edit – osztálytanító 3. Fehér Attila – ipari menedzser 4. Mészáros Róbert – egyetemista 5. Ónodi Ibolyka – kertészmérnök 6. Bicók Géza – nyugdíjas 7. Joó András – okl. közgazdász 8. Tóth Mihály – gazdálkodó 9. Horvát Noémi – osztálytanító 10. Huszák Katalin – adminisztrátor 11. Dienes Zoltán – rendszergazda 12. Martonosi Mihály – gépészmérnök 13. Oláj Tibor – közgazdász 14. Lackó Barta Ottília – közgazdász 15. Balázs Ferenc – agrármérnök kodókkal. Anyagi támogatással és pályázati pénzek megnyerésének támogatásával elősegíteni a földutak javítását, elsősorban a mezőgazdasági fejlesztésekkel érintett területeken. • A kulturális infrastruktúra fejlesztésének támogatása. A településünkön tanuló középiskoláskör megtartása miatt a kollégiumi ellátórendszer bevezetése és fenntartása indokolt. E tartalomnak eleget tevő létesítményeink működtetésének és fejlesztésének támogatása szükséges. • A település temetőiben a szükséges infrastruktúra létesítésének és biztosításának a támogatása (járda, kerítés, stb.).
Együtt a jobb jövőért
– Polgárok csoportja
1. Tót Ferenc listavezető – nyugdíjas 2. Törtei János élelmiszeripari szakmunkás 3. Ruzsa Katalin számítógéptechnikus 4. Reperger Miklós tanár 5. Gyömbér János nyugdíjas 6. Kiss Ferenc nyugdíjas 7. Szőke Lajos földműves 8. Szabó Krisztián vegyésztechnikus 9. Miklós Erzsébet nyugdíjas 15
HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK
HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK
Tisztelt szavazópolgárok, Hölgyeim és Uraim! 2009. március 22-én Hódegyházán ismét helyi közösségi választásokra kerül sor, ahol el kell majd döntenünk, hogy a falunkat kik irányítják az elkövetkező négy évben. Önök dönthetnek abban, hogy milyen legyen a falunk fejlődése. Ha Önök úgy gondolják, hogy az én nevem által vezetett választási listán szereplő emberek vezessék a falut a jövőben, akkor esélyt adnak, hogy befejezhessük a hódegyházi település lakói számára azokat a munkálatokat amelyekre eddig sikerült pénzt szerezni a Tartományi Alapoknál a VMSZ, illetve a Magyar Koalíció segítségével megközelítőleg 70 millió dinár érték. Ekkora beruházásra ebben a faluban talán még eddig soha sem volt példa. Szeretné-e Ön, hogy a falunak igazságos, korrupció mentes vezetői legyenek? Ezért szavazzanak a Nagy Emil által vezetett választási listára és én megígérem Önöknek, hogy a jövőben is minden lehetőt meg fogok tenni gyermekeink jövője érdekében. Küzdök azért, hogy az óvoda és az iskola a jövőben is megmaradjon a falunkban és hogy mindkét intézményben a gyermekeink zavartalanul tanulhassanak anyanyelvükön.
A VÁLASZTÁSI LISTÁN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK A KÖVETKEZŐK:
1. Nagy Emil polgármesterjelölt 2. Vastag Róbert 3. Tóth Tibor 4. Szemerédi Ernő 5. Urbán Róbert 6. Gönci Attila 7. Szemerédi Károly 8. Szenes Csaba 9. Tóth Flórián
Továbbá rendbe kell hoznunk a legelőket, kaszálókat, minden évben árverezni azokat, a helyi közösségnek kell átvenni a csorda és a barom felügyeletét, ezzel is megelőzni a jószágok által előidézett károkat. Teljes évi segítségben kell részesíteni az aktív civil szervezeteinket pl: női egyesületet, ifjúsági szervezeteket, az egyházat, nyugdíjasokat stb.
Szeretném Önöknek felsorolni mint listavezető és Hódegyháza polgármesterjelöltje, hogy eddigi tevékenységemben milyen beruházások létrehozásában vettem részt, és hogy milyen programokat szeretnék az elkövetkező években megvalósítani a falu lakosai számára: Megvalósított tevékenységek Titó marsall utca aszfaltozása Templom villámhárítója Játszótér kiépítése Gyógyszertár újbóli megnyitása A határutak tervkidolgozása
1. 2. 3. 4. 5.
Folyamatban levő tevékenységek Proletár utca aszfaltozása Az iskola utca aszfaltozása A hodicsi út aszfaltozása A Dózsa György utca aszfaltozása A vízvezeték felújítása A templomtető felújítása
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Pályázatok az elkövetkező időszakban Proletár utca aszfaltozása Az iskola utca aszfaltozása A hodicsi út aszfaltozása A Dózsa György utca aszfaltozása A vízvezeték felújítása A templomtető felújítása
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tisztelt polgártársaink, kedves barátaink! Mint Csóka község többi településén, Padén is helyi közösségi választásokra kerül sor 2009. március 22-én. Önökön a sor, hogy eldöntsék, kik irányítsák falunkat, milyen legyen a fejlődés a következő négy évben. Ha Önök egy kiegyensúlyozott, fejlődésekben gazdag korszakot szeretnének maguk előtt tudni, akkor szavazzanak a Polgárok Csoportja – Magyar Koalíció nevet viselő listára! Sok tervünk van a jövőre nézve. Elsők között szerepel intézményeink (iskola, óvoda) és civil szervezeteink támogatása, valamint falunk infrastruktúrájának fejlesztése. Ezek elérése érdekében fiatalos lendülettel vágunk bele a jövő felépítésébe, melyet listánk összeállítása is bizonyít. De mindehhez elsősorban az Önök támogatására, és együttműködésére van szükségünk.
A VÁLASZTÁSI LISTÁNKON SZEREPLŐ SZEMÉLYEK A KÖVETKEZŐK:
1. Komáromi László 2. Ripcó Krisztián 3. Mészáros Hargita 4. Jenei Róbert 5. Martonosi Tamara 6. Pintér Attila 7. Kerepesi Zoltán 8. Barsi Beáta 9. Győri István 10. Juhász Béla 11. Almási Éva 12. Gubacskó Sándor 13. Csóti Hajnalka
Ha Önök úgy vélik, hogy megérdemeljük bizalmukat és a falunknak egy biztos és fejlődést nyújtó vezetőségre van szüksége, akkor 2009. március 22-én szavazzanak a Polgárok Csoportja — Magyar Koalíció nevű listára!
Ha lehetőségünk van egy biztos, igazságos jövő mellett dönteni, akkor miért haboznánk a jó utat választani! Tisztelettel: A Polgárok Csoportja- Magyar Koalíció
Ha Önök úgy vélik, hogy a fentiekben említettekre a falunknak szüksége van, kérem Önöket, hogy 2009. március 22én szavazzanak a Nagy Emil által vezetett választási listára. CSAK ÉN ÉS CSAPATOM TUDJUK MINDEZT ÖNÖKNEK ÉS SAJÁT JÖVŐNK ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSÍTANI! BÍZZANAK AZ ISMERETSÉGEMBEN ÉS ÖNFELÁLDOZÓ, IGAZSÁGOS MUNKÁMBAN! VÁLASSZUNK IGAZSÁGOS ÉS BIZTOS JÖVŐT ÖNMAGUNKNAK ÉS FALUNKNAK! Tiszteletteljes üdvözlettel,
Nagy Emil Hódegyháza polgármesterjelöltje
16
2009. február 25.
17
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
A PROJEKTALAPÚ POLITIZÁLÁS 2009-ES TERVEI CSÓKA A Katolikus templom belső restaurálása,tatarozása A csapadék víz elvezető árkok felújítása Az ivóvízhálózat felújítása A csókai asztalitenisz klub székházának felújítása A kerékpárút tervezése Csóka és Zenta között
Padé
A Belgrádi utca aszfaltozása A falu vízvezeték hálózatának felújítása – III fázis
Hódegyháza
A katolikus templom tetőszerkezetének felújítása A falu vízellátását biztosító pumpaház felújítása (pumpa, áramfejlesztő) Az esővíz levezető árkok felújítása A járdák betonozása A helyi közösség épület tetőszerkezetének a felújítása A kézilabda pálya felépítése A terv kidolgozása Hódegyháza - Padé közötti útra
Tiszaszentmiklós
Az Egészségház felújítása
Fekete Tó
A művelődési ház szanálása (fűtésrendszer,szabadtéri színpad)
Egyházaskér
Az utcák aszfaltozása (Vuk Karadžić,Maksim Gorkij) A fő vízvezeték szanálása
18
2009. február 25.
KULTÚRA
Megmérettetés A demokraták az európai meséből kifacsarták a nyerhető levet, ezért, illetve a politikai paletta átrendeződése miatt a poénszerzés helyi szint(ek)re tevődik át A Magyar Szó egy sorozatban a VMSZ és a Demokrata Párt közötti helyi viszonyokat elemezte. A cikksorozat alapvető tanúsága: a két párt között nincs megfelelő együttműködés, az írásokból eredő következtetés: ezért mindkét fél hibás. Most jöhetünk az olyan agyonkoptatott frázisokkal, miszerint a verekedéshez is ketten kellenek, vagy hogy úgy kezdődött hogy a másik visszaütött, azért egyes esetekben kibogozható, hogy ki ütött vissza először. Ez pedig Csóka és Ada esetében jellemző. Mindkét településen arra irányult kísérlet, hogy a demokraták új szövetségest keresve kiszorítsák a Magyar Koalíciót a helyi irányításból. A „bekeményítés” oka? Egyértelmű. A 2000-es fordulat óta 8 év telt el. A demokratikus, európai irányultságú párt, vagy pártszövetségek minden egyes választáson az európai jövőről regéltek, és mivel a másik oldalon létezett egy nagyon kemény Európa-ellenes irányzat, élén a radikálisokkal és a szocialistákkal, ez elég ijesztgetés volt ahhoz, hogy az ország északi részén a „sárga-kék” párt vagy az általa vezetett tömörülés vinni tudja a pálmát. Emlékezhetünk rá, Boris Tadić párt- és államelnök, jelenlegi árnyék-kormányfő (mert ki hiszi el, hogy Cvetković irányítja saját kabinettjét?) is köztársasági elnöki székéhez olyan szűkös előnnyel jutott, ami a vajdasági magyar szavazatok nélkül nem lett volna meg. És mindezt e párt kizárólag a kék csillagos zászló lengetésével, az Örömóda „danolásával” és a szép európai jövőről szóló frázisok harsogásával érte el. Nyilvánvaló, hogy a tavaly májusi választási ciklus volt az utolsó, amikor ez bejött, aminek két oka is van. Egyrészt, az európai történetből sikerült kifacsarni az utolsó levet is, ami a politikai poénszerzést illeti. Amit alá lehetett írni, azt aláírták, akivel le lehetett fényképezkedni, azzal lefényképezkedtek, innentől Európa viszonylatában már a munka jön. Egyrészt Mladićot kell transz- vagy teleportálni Hágába, utána viszont jönnek a Magyaroszág esetéből jól ismert több ezer oldalas jelentések, a különféle európai szabványokhoz való igazítás, a kereskedelmi harmonizáció... mind mind olyan dolgok, amelyeket nemigen lehet látványosan lekommunikálni. Olyan dolgok, amikről valójában az uniós tagság szól. És ami miatt várhatóan lanyhulni fog a szerbiai EUfória is. A másik ok pedig a politikai paletta átrendeződése, pontosabban össze-vissza keveredése. A radikálisoknál bekövetkezett szakadás és a szocialisták hatalomba emelése olyan változásokat idézett elő, amelyeket követően a kisszámúra csökkent «šešeljistákon” kívül gyakorlagilag senki sem maradt, akivel ijesztgetni lehetne az Európába igyekvő szavazókat, így ez a kártya már nem adu. Ezek az okok egyértelműen oda vezettek, hogy a Demokrata Párt aktuális stratégiájának két fontos eleme közül az egyik, hogy tömegpárttá válik, olyan módon, hogy „felzabálja” a kicsiket, vagy jelentéktelenné teszi őket. Példa: a ligások hangja alig hallható, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége gyakorlagilag nem is létezik... A másik elem pedig, hogy a politikai poénszerzés helyi szint(ek)re helyeződik át. Esetünkben Szabadkára, Adára, Zentára, de ugyanígy Belgrádtól délre is. A lényeg: az európai mese kifújt, legközelebb választásokat az nyer, aki a legtöbb beruházást realizálja helyi szinteken, a legtöbbet építkezik, munkahelyeket létesít, vagy legalábbis ezt lekommunikálja. Ez az oka a jelenleg előállt helyzetnek. Egy kiszorítósdi zajlik, amelyben az észak-bácskai és Tiszamenti önkormányzatok viszonylatában a rivális a VMSZ vagy a Magyar Koalíció, a fókuszcsoport pedig a vajdasági magyar választó. Akinek szeme is van, füle is, és a fejét sem diótörésre használja... Bajtai Kornél
Mikszáth Kálmán
Jókai Mór élete és kora Hetedik fejezet: a Pilvax-asztal Jókai éppen a huszadik évét töltötte be, illetve egy pár nappal volt túl rajta, mikor február elején Pestre utazott, hogy a Molnár József ügyvéd híres irodájában mintegy előkészüljön az ügyvédi cenzúrára, azt letegye és azután végképp megtelepedjék Komáromban. Anyja becsomagolt borjúbőrös ládájába, mely hű kísérője volt Pozsony óta minden útjában, a szépen gondosan berakott holmi közé ő maga csak némi kéziratokat rakott be s ezek közt a befejezett »Hétköznapok«-at s azzal megindult, még pedig a Duna zajlása miatt »gyorsparaszt«-tal, oly ígéret mellett, hogy sokszor haza látogat, de végképp csak egy év múlva költözik vissza a diplomával. Az ígéret első részét beváltotta, a másodikkal adós maradt, sohase költözött többé vissza. A gyorsparaszt szokás szerint Budán tette le a komáromi utasokat. Móric elfáradva, összetörve érkezett meg és át sem ment aznap Pestre, ott maradt éjszakára a Fehér Farkasban és csak másnap igazítá el dolgát, a fiskálissal akképpen állapodva meg, hogy felcsap jurátusnak, kap ezért szállást és hat forint havi fizetést. Hat forintban tizennyolc ezüst húszas van és ez már valami.Alighogy a principálisával végzett, nyakába vette a várost, Petőfit felkeresni, akiről komolyan kezdtek már akkor beszélni az emberek. A Pilvax-kávéházba ment, tudta, hogy odajön Petőfi, gondolta, ott várja be. Megkérdezte a pincérektől, melyik asztalnál szokott ülni, mire azok odamutattak egy nagy kerek asztalra a szögletben, mely a »Közvélemény asztala« címen válik ismeretessé nemsokára ebben az országban.Az asztal körül már többen ültek, ismeretlen ifjak, az úgynevezett »fiatal óriások«. Jókai félre ült s onnan leste az ajtó nyílását az Úri utca felől, míg végre csakugyan megjelent a Petőfi vézna alakja; bársonnyal bélelt Lendvay-köpenyeget viselt és a kezében fokost. Jókai eleibe lépett, félénken, szerényen. Petőfi ránézett, felismerte s kitörő örömmel zárta a karjaiba. – Isten hozott, kedves »Marcikám«! Hol veszed itt magadat? (Marci volt a Jókai becéző neve.) Petőfi rendkívül tudott ragaszkodni azokhoz akiket megszeretett. Jókait rögtön bemutatta írótársainak s legott vit-
te nagy diadallal a szállására, ahol zavartalanul beszélhettek. Útközben eldicsekedte, hogy a Vahot Pesti Divatlapjának segédszerkesztője és koszton, szálláson kívül tizenkét forint fizetése van havonkint. - Éppen kétszer annyi, mint nekem panaszkodott Jókai. Elmondván élményeiket, reményeiket, terveiket, Jókai kivette téli kabátja belső zsebéből a paksamétát, a »Hétköznapok« kéziratát, arra kérte Petőfit, lapozgasson benne, mert a véleményére nagy súlyt fektet. Petőfi nyomban hozzá fogott az olvasáshoz és este egy Kígyó utcai kis korcsmában, ahol a vacsoránál találkoztak, agyba-főbe dicsérte a regényt, újságolván, hogy azt megmutatta Vahotnak is, aki szintén el volt ragadtatva s mindjárt leküldött belőle egy mutatványt a legközelebbi számra a nyomdába. E mutatvány tényleg meg is jelent a március 6-iki számban a következő csillag alatti jegyzet kíséretében: »Ezen mutatványból világosan kitűnik, hogy írójának igen szép tehetsége, nagy ereje van e pályához. Képzelete, nyelve egyaránt gazdag és eredeti«. A regénymutatvány sikere mintegy belépti jegyül szolgált abba a társaságba, mely a Pilvax kerek asztalához járt és a Komlóban vacsorázott vagy a Csigánál, mely utóbbi helyen néha megjelent Vörösmarty Mihály is, kinek fejét valóságos dicsfény övezte a fiatal írók szemében. Jókaira ez a belépti jegy jó is volt, rossz is volt. Elvonta, jogi tanulmányaitól, de felvillanyozta irodalmi munkásságra. Viszont elkedvetleníté a magábaszállás óráiban az írói pályától az, hogy e fiatal írók csoportja mind nem keresett annyit, mint Molnár József hites ügyvéd úr egymaga. Bizony, csupa szegény ördögök voltak ezek.(...) És e szegényes egzisztenciák mégis vonzók és nem nélkülöznek bizonyos fényességet ebben a korban, mert a nemzeti dicsőség udvarán sürögnek-mozognak. Ezekből kell kiválniok a Bajzáknak, Eötvösöknek és Vörösmartyaknak. Az emberek érezni kezdik, hogy itt csillagok gyulladoznak, melyek világítani és vezetni fognak az éjszakában.Pest maga még akkor pólyákban van. Kilencvenezerre szaporodott ugyan a lakosa, de azért korántsem nemzeti em-
MIKSZÁTH KÁLMÁN
JÓKAI MÓR
pórium. Még talán Dabas is inkább az. A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst, németül tratyog és nem törődik a közügyekkel. Aki valamire való ember benne, az mind nem hozzája tartozik. Arisztokráciája nincs, a legnagyobb úr a Pest megyei viceispán, Nyáry Pál uram, meg a nádorispán, de azok se pestiek. Van ugyan néhány derék magyar ember, bírák, megyei tisztviselők, múzeumdirektor Kubinyi Ágoston uram, akadémikus tudósok, egyetemi professzorok, kiváló írók, de ezek is mind valahova másüvé számítják magukat. Pesten nincs odahaza senki, csak a spíszbürger s az mind hasznavehetetlen, lélek nélkül való népség. Kereskedelme, forgalma primitív; van négy országos vására és megvan a Szent István jobb keze. Az egyetlen tiszta kéz, mely önzetlenül emeli a várost, ide csődítve egy évben egyszer az ország lakosságát; a törököktől maradt fürdői a túlsó parton, néhány podagrás beteget vonzanak kezdetleges vendéglőibe, melyekből nyolc van, egyeteme egy csomó diákot hoz össze.Hiszen haladni mégis halad. 1780-ban csak 23 ezer lakosa volt, ez a szám nem egészen hetven esztendő alatt egészen megnégyszereződött. Hiszen elképzelni is csodálatos, csak kávéház van a városban 33 s ezekbe 13 újság jár. A Pesti Hírlap, Athenaeum, a Világ, a Regélő, a Religió és Nevelés, a Protestáns egyházi és iskolai lap, a Tudománytár, Orvosi Tár, Honderű, Életképek, Magyar Gazda, Tudakozó Lap. Megfoghatatlan, hogy ki olvassa ezt a sok lapot!De e harminchárom kávéházból bizonyosan a Pilvax törzsvendégei érnek a legtöbbet. E fiatalság szívében hordja az országot. E szerény asztalnál észrevétlenül készül a jövő, míg a szép tornyos városházban alszanak a tunya patríciusok. E szerény asztalnál készül az a nagy szépséges város, melyet a mai Budapest nyújt, de előbb még az országnak kell szabadnak lennie. E fiatal írók és politikusok vitáiban, gondolataiban, irányeszméiben vannak a kövek, amelyekből mindez varázserővel felépül egy hajnalon. Ide ragasztja a Petőfi barátsága a fiatal Jókait, ki napról-napra több-több ilyen bohémmel ösmerkedik meg. (...) (részlet)
19
POLITIKAKULTÚRA
POLITIKAKULTÚRA
A választókkal való kommunikáció új lehetősége
PÁSZTOR BÁLINT
Pásztor Bálint, aki 2008. június 11-től, második mandátumban köztársasági parlamenti képviselő, frakcióvezető, a parlament Külügyi Bizottságának, valamint Pénzügyi Bizottságának tagja, megnyitotta honlapját www.pasztorbalint.rs címmel. A vajdasági, és azon belül a vajdasági magyar politikai kommunikációban ez az újszerű lépés nem csak azt teszi lehetővé, hogy a polgárok nyomon követhessék a parlamenti képviselő munkáját, elolvashassák felszólalásait, hanem azt is, hogy közvetlenebb hangnemben ő is megnyilatkozhasson, úgynevezett blogolás útján ossza meg azokat az élményeket, benyomásokat, tapasztalatokat, amelyek őt politikusként érik. Az európai politikai élet bevett kommunikációs módja azért fontos, mert jobb, nyitottabb rálátást biztosít a blogolvasóknak mindarra, amiből a politikus személyisége, meggyőződése összeáll. Mindenképpen bátor vállalkozás a megmutatkozás újszerű formája. Az itt olvasható írások ennek a blognak a részei.
Az ügyrend módosításáról Reggel 8 óra 20 perc. Kishegyes magasságában az autóúton Belgrád felé. Vajon ma megkezdődik-e az érdemi vita a parlamentben az ügyrend módosításáról. Még kedden kellett volna. De az utóbbi két napban kizárólag meddő „hozzászólások” jellemezték a képviselőház „munkáját”. Volt szó mandátumokról, hágai perről, szamarakról, mankókról és egyéb nyalánkságokról. Az elmúlt 3 nap gyönyörűen szemléltette: az ügyrend megváltoztatása nélkül a „Tisztelt Ház” csak szánalmas lehet. 225 és 226. A legtöbbet emlegetett számok a parlamentben. Az ellenzéki képviselők a numerológiai bűvkörében élnek. Persze nem tagadom: az előző ciklusban nekünk is jól jött, hogy az ügyrend fent említett szakaszaira hivatkozva gyakorlatilag bármikor bármiről lehetett beszélni. Többek között a sorozatos felszólalásainknak köszönhető, hogy sikerült leállítatni az önkormányzati alapítású kisebbségi nyelveken is sugárzó rádiók privatizációját. De mi mindig mértékkel próbáltunk visszaélni az ügyrend adta lehetőségekkel. Nem pedig gúnyt űzve a képviselőházból és a parlamentarizmusból. Vannak ugyanis feltétlen tiszteletet érdemlő értékek. Az ügyrend módosítása elengedhetetlen. Mintegy százezer oldalnyi jogszabályt kell összhangba hozni az EU szabványaival. A parlament ilyen „munkatempója” mellett ez csak 2414-re sikerülhetne. Természetesen nem lehet a képviselőház csupán törvénygyár. Fontos a parlament felügyeleti és képviseleti szerepköre is. Nem szabad sterillé tenni a „Tisztelt Házat”. Lehetőséget kell adni a képviselőknek, hogy az arra leghivatottabb helyen beszéljenek a községük, régiójuk, közösségük gondjairól. És hogy megoldást követeljenek.
20
2009. február 25.
De mindezt méltósággal kellene tenni. Erre lehetőséget biztosítanak az ügyrend javasolt módosításai. Mi is a lényeg? Nézzük a jövendőbeli játkszabályokat a 7 tagú Kisebbségi Frakció példáján. Minden napirenden szereplő kérdésről a továbbiakban is 20 percet (frakcióvezető, illetve a képviselőcsoport meghatalmazott tagja) + 8 és fél percet (a frakció többi tagja) beszélhetünk. A benyújtott módosítási indítványokról 15 + ugyancsak 8 és fél percben fejthetjük ki álláspontunkat, valamint módosítási indítványonként plusz 2 perc áll annak benyújtójának rendelkezésére. Normális esetben tehát törvényjavaslatonként kb 1 óra. A nagyobb pártok esetében persze ez az idő sokal több (pl a radikálisok esetében összesen kb 5 óra). Ennyi idő alatt azért ki lehet fejteni azt, hogy kizárólag az xy párt a megfellebezhetetlen boldogság biztosítója. Mindehhez jön még lehetőségként a mi javaslatunk (amit a partnereink támogattak) a napirend előtti felszólalások intézményének bevezetésére. Minden kedden és csütörtököm 10 órakor a frakciók képviselői 5-5 percben beszélhetnének a polgárok szempontjából fontos kérdésekről és kérdést intézhetnének a kormánytagokhoz. És ehhez jönnek még a képviselői kérdések számára fenntartott ülésnapok, minden hónap utolsó csütörtökén. Ezekről a megoldásokról kellene ma végre elkezdeni a vitát. Aki akar, a jövőben is dolgozhat, aki hallgat vagy értelmetlenségeket beszél, az meg biztos tudja miért teszi. Képviselőnek lenni hatalmas felelősség és megtiszteltetés. Ezzel összhangban kellene viselkedni. 2009.02.12. 17:23
A skandinávok, meg a többiek Ezen a héten nem ülésezik a Parlament (a hétfői, ügyrenddel kapcsolatos szavazást leszámítva). Most mégis Belgrádból tartok haza. Az Egyesült Királyság parlamentjének öttagú delegációjával beszélgettünk. Dragoljub Mićunović és a szerbiai Képviselőház Külügyi Bizottságának hat tagja. A hűvös angolok érdeklődőek és barátságosok voltak. Nem ez volt az egyetlen nemzetközi aktivitásom az utóbbi néhány napban. Skandináv invázió volt Belgrádban. Egy hete Olli Rehn, az EU bővítési biztosa, hétfőn pedig a volt norvég külügyminiszter, Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. Nem nagyon szeretem a külföldi diplomatákkal történő találkozásokat. Az az érzésem általában, hogy mindig valami más érdekli őket, meg hogy nem értik a szerbeket. A Szerbiában élő kisebbségeket meg főleg nem. Azért jönnek általában, hogy megcsillantsák az ország előtt az európai jövőt, meg, hogy elmondják a kötelező mondatot: „Szerbia európai csatlakozása és Koszovó kérdése két különálló folyamat”. Rehn és Vollebaek más volt. Tájékozottak, nyitottak. Hűvösek, de érdeklődőek. Persze nem volt sok idő. A svéddel a parlament elnökasszonyának és a 8 frakcióvezetőnek a társaságában találkozhattam, a norvéggal pedig további 13 nemzeti tanács vezetőjével. Azon túl, hogy ezekkel az emberekkel nem lehet minden nap találkozni, úgy érzem gyakorlati haszon is származik a beszélgetésekből. Megerősítést nyert az, amivel mi vajdasági magyarok mindig tisztában voltunk. Az EU-hoz nem
lehet az évszázados európai értékrend meghonosítása nélkül csatlakozni. A kisebbségi jogok gyakorlatban történő biztosítása, a jogbiztonság, az alkotmányosság tiszteletben tartása, a decentralizáció meghonosítása nélkül nem léphetünk be az európai értékek közösségébe, az Európai Unióba. Az EU ugyanis nemcsak nemzetek és allamok, hanem régiók és mindenekelőtt értékek közössége is. Az pedig nagyon veszélyes, hogy egyes kisebbségellenes törvények meghozatalát az EU követeléseként állítják be (a bíróságok székhelyéről szóló decemberben elfogadott törvény). Az EU értékei és a kisebbségi jogok nem állnak és nem is állhatnak egymással szemben. Káros dolog az EU csatlakozással visszaélni. Le kellene róla szokni. Viszont meg kellene barátkozni a decentralizáció gondolatával. Választási kampány-időszakon kívül is. Ezt mondja a svéd, a norvég, az angol és a skót is. Ők már csak tudják. Ki tizenvalahány, ki harmincvalahány éve, de belül van. Azt kellene Szerbiában is megérteni, hogy nem elég a törvényeket összhangba hozni az EU szabványaival, nem elég a kék útleveleket újra pirosra cserélni, mégcsak Mladićot kiadni se elég. Az európai értékeket kell -a fenn említetteket és még számos másikat- természetesnek tartani nálunk is. Nem azért, mert az EU „újabb és újabb feltételeket támasztva“ ezt elvárja tőlünk, hanem azért, mert ez a mi mindannyiunk érdeke. Ezt erősítette meg bennem Rehn, Vollebaek és a britek. 2009.02.19. 12:47
21
KICSIKNEK–NAGYOKNAK
KICSIKNEK–NAGYOKNAK
Legyek A feleség bemegy a konyhába és meglátja a férjét egy légycsapóval. – Mit csinálsz? – kérdezi tőle. – Legyekre vadászom. – És mennyit ütöttél már le? – Három hímet és két nőneműt. A feleség meglepődve kérdezi: – Honnan tudtad, hogy melyik a hím és melyik a nőstény? – Három a sörösüvegen ült, kettő a telefonon. Tejpor – Tudod, hogy készül a tejpor? – ??? – Porszívóval fejik a tehenet. n Egér – Melyik egeret lehet a legkönnyebben megfogni? – ??? – Hát azt, amelyikkel a kurzort mozgatod. Hadnagy A seregben egy hadnagy megszólít egy kiskatonát:
– Kovács honvéd, fel tudja váltani nekem ezt az ötezrest? – Persze, haver – feleli a honvéd. A hadnagy összeráncolja homlokát: – A helyes megszólítás: hadnagy úr. Mondja még egyszer, fel tudja váltani az ötezresemet? – Nem, hadnagy úr. Bátor nyuszi Találkozik a kismalac a bátor nyuszival. – Szia, bátor nyuszi! Te tényleg nem félsz a hentestől? – Tényleg nem. – Megengeded, hogy veled tartsak? Itt van a közelben a vágóhíd, és én nagyon félek. – Gyere csak. – Te, bátor nyuszi, már látom is a vágóhidat, ott a hentes bárddal a kezében! Hogy-hogy téged nem bánt? – Tudod, néhanapján viszek neki egy malacot.
SÜSSÜNK–FŐZZÜNK!
GOMBÁS RAGU ALATT SÜLT SAJTOS HÚS Hozzávalók: • 8 szelet karaj (de lehet pulyka- vagy csirkenekk) • 20 dkg trappista sajt • 1 kg gomba • 1 nagy fej vöröshagyma • 5-6 gerezd fokhagyma • 1 nagypohár tejföl • 1 evőkanál liszt • só, ételízesítő, őrölt bors, majoranna, szerecsendió, kakukkfű, bazsalikom • sütőmargarin Elkészítés: A húst kiklopfoljuk és besózzuk, margarinon mindkét oldalát kicsit elősütjük, majd egy tepsibe egymás mellé helyezzük. Ízlés szerint fűszerezzük, és nagylyukú reszelőn ráreszeljük a sajtot. A gombát megtisztítjuk, felaprítjuk. A hagymát is feldaraboljuk. A megmaradt margarinon üvegesre pároljuk a hagymát, majd hozzáadjuk a gombát, kicsit fűszerezzük, hozzáadjuk az aprított fokhagymát is, és készre pároljuk. A tejfölt simára keverjük a liszttel, és a kész gombára öntjük állandó keverés mellett, majd jól összeforraljuk. Még melegen a sajtos hús tetejére öntjük. Lefóliázva puhára pároljuk sütőben, majd a fóliát levéve kicsit megpirítjuk, hogy a teteje kis színt kapjon. Megjegyzés: Bármilyen körettel – rizzsel, tésztéval, krumplipürével – nagyon finom.
22
2009. február 25.
TÖLTÖTT BURGONYASZENDVICS Hozzávalók: • burgonya • szeletelt bacon • füstölt sajt • friss rozmaring és kakukkfű • őrölt bors • só Elkészítés: A burgonyákat héjastul megmossuk, fazékba tesszük, és annyi vizet engedünk rá, hogy ellepje. Puhára főzzük. Ha megfőtt, meghámozzuk. Amikor kihűlt, vízszintesen három részre vágjuk, óvatosan, nehogy szétessen. Minden szeletet sózunk, borsozunk ízlés szerint, és megszórjuk rozmaringgal. Minden alsó darabra egy vastagabb szelet sajtot ültetünk, befedjük a középső szelet krumplival, újabb füstölt sajt következik, majd a burgonya teteje. Ha összeállt a szendvicsünk, körbetekerjük a szalonnával, és fogpiszkálóval megtűzzük. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk az apróra vágott kakukkfű kétharmadával, és kivajazott tűzálló tálra ültetjük őket. Mellészórjuk a megmaradt kakukkfüvet, és előmelegített sütőben kb. 25 percig sütjük.
Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: Okos gyerek vagy, Laci, csak nagyon titkolod; Nagyoknak: Ilyen időben a kutya sem menne ki! A helyes megfejtést beküldők közül könyvcsomagot kap: Dékány Mátyás, Đura Đakovića 57., 26214 Torontálvásárhely; Csíkos Rózsika, Arany János 27., 23206 Muzslya; Iván Sándor és Rózsa, Štrosmajerova 108., 23272 Törökbecse
NAGYOKNAK
Munka A pszichiáter így szól a betegéhez: – Az ön problémájára a legjobb gyógymód, ha beletemetkezik a munkájába. – Az nem megy, doktor úr. – Miért? – Mert betonkeverő vagyok. Tojás A rendőrt elküldi a felesége a boltba: – Hozzál margarint, és ha van tojás, akkor hozz tízet! Hazajön a rendőr tíz margarinnal. – Volt tojás! Parancsolat Egy vidéki pap a gyülekezetnek a Tízparancsolatról beszél: – Az is benne áll, híveim, hogy ,,ne kívánd más feleségét’’... Erre az egyik gazda megpödri a bajszát és felállva azt mondja: – Kívánja a nyavalya, elég baj nekem a magamé is!
KICSIKNEK
Válogatott viccek
A Körkép melléklete • Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, 24000 Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. Főszerkesztő: Lovas Ildikó • Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd (e-mail:
[email protected]) Nyomtatja: Rotografika Kft. • Megjelenik havonta.
23
Nemzeti ünnepünk, március 15-e emléke előtt tisztelgünk Vajdasági központi rendezvények: Magyarittabé 9.30 órától
Bácskossuthfalva 15 órától
Szabadka 19.00 órától