Ifjú Kutatók 1. díjas pályázata Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar által meghirdetett „Mindennapi Gyógyszereink” 1. díjas pályázata Készítette: Csapó Konrád E-mail:
[email protected] Felkészítő tanár: Péczelyné Gerencsér Zsuzsanna József Attila Gimnázium 6900 Makó, Csanád vezér tér 6. E-mail:
[email protected]
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.................................................................................................................................. 2. Előszó .................................................................................................................................................. 3. 1. A vegyület jótékony hatásának felfedezése és a gyógyszerré válás története ................................ 4. 2. Az acetil-szalicilsav ........................................................................................................................ 5. 2.1. Laboratóriumi előállítása ...................................................................................................... 5. 2.2. Az elvégzett kísérlet bemutatása ........................................................................................... 5. 2.3. Tulajdonságai és ennek bizonyítása ...................................................................................... 7. 2.4. Nem-szeroid típusú gyulladásgátló készítmény.................................................................. 10. 2.4.1. Hogyan is hatnak ezek a készítmények? ................................................................... 10. 2.5. Az aszpirin .......................................................................................................................... 11. 2.5.1. Reumatoid artritisz .................................................................................................... 11. 2.5.2. Reumás láz ................................................................................................................ 12. 2.5.3. Influenza és a nátha................................................................................................... 12. 2.5.4. Perifériás artériás megbetegedés ............................................................................... 12. 2.5.5. A szívroham megelőzése .......................................................................................... 13. 2.5.6. Mellékhatások ........................................................................................................... 13. 2.6. Egyéb acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek ................................................................... 14. Összegzés .......................................................................................................................................... 15. Szómagyarázat .................................................................................................................................. 16. Felhasznált irodalom ......................................................................................................................... 17. Képek jegyzéke ................................................................................................................................. 18.
2
Előszó Témám kiválasztása során arra törekedtem, hogy megfigyeléseim kötődjenek a mindennapi élethez, de egyúttal tudományos értékűek is legyenek. Felvetődött számomra, hogy megszokott gyógyszereink, melyeknek dobozait a kezünkbe fogjuk, vajon honnan származnak? Milyen összetevőket tartalmaznak? Mire is használhatók? Hogy választ találjak, elkezdtem részletesen tanulmányozni a leggyakrabban alkalmazott szereket, különösképpen az aszpirin hatóanyagát, az acetil-szalicilsavat. Fontos, a történelmi múlt. A hatóanyagok előfordulása a természetben. A népi gyógyászat nagyon régóta ismer ilyen és hasonló jelentőségű gyógyhatású kivonatokat. Mindez arra fordítja a figyelmet, hogy érdemes a növényi- és állati szervezet vegyületeit elemezni gyógyászati szempontból. Hinni abban, hogy új és hatékony gyógyszerek anyagaira fogunk rátalálni. A korszerű orvoslás alapvető eszközei a gyógyszerek. Ezek között vannak csak orvosi rendelvényre kaphatók, de recept nélkül beszerezhetők is, illetve szabadon árusítható gyógyító hatású anyagok. Az aszpirint régebben recept nélkül is megvásárolhattuk. Jelenleg azonban van olyan acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszer, mely csak receptre kapható. Számomra is most vált érthetővé, hogy miért is kapható receptre. Pályázatomban alaposan megvizsgáltam, hogy az acetil-szalicilsav milyen betegségek megelőzésében és gyógyításában hasznos. De természetesen nem csak a pozitív oldalait szerettem volna hangsúlyozni, hiszen a gyógyszerszedésnek szigorú szabályai vannak. Szinte minden gyógyszernek van olyan mellékhatása, amely megváltoztatja a szervezet működését. Ennek megfelelően ezek elsősorban csak orvosi utasításra és orvosi ellenőrzés mellett, csakis a szükséges minimális mennyiségben szedhetők. Ezért fontos, hogy odafigyeljünk, mikor, milyen gyógyszereket alkalmazunk.
3
1. A vegyület jótékony hatásának felfedezése és a gyógyszerré válás története: Ma már jól ismert egy, az Ebers-papirusz[1.] (1. kép) által említett növényfaj, amely kiemelkedik a többi leírt fajból. Ezt ugyanis meglehetős alapossággal tanulmányozták és vizsgálták. A növény ősi egyiptomi neve „tjeret”, latinból vett elnevezése „Salix” (2. kép). Mi magyarok csak egyszerűen fűzfa néven ismerjük. Ennek a fának a kérgében ott lapul az a létfontosságú összetevő, melyet acetil-szalicilsavként ismernek. Ez alkotja a később forgalomba hozott aszpirin és a kalmopyrin hatóanyagát is. A fűzfa orvosságként való felhasználása valószínűleg több tízezer évre nyúlik vissza, vagyis jóval az ősi egyiptomi kultúra előtti időkre. Már az ősember is észrevette, hogy ha rosszul érezte magát, vagy megsérült, egyes növények enyhítették a fájdalmait vagy meggyógyulhatott tőlük. A fűzfa gyógyító hatásáról szóló legkorábbi írásos utalás a Mezopotámia területén élő sumér civilizációtól származik a Kr. e. 5. évezredből. A kinin[2.] felfedezése előtt, a középkorban a fűzfakéreg főzete volt a legjobb orvosság a malária ellen. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus[3.], lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Hatóanyagai: a szalicin[4.], a katechin[5.], csersav, gyanta, enzimek, és oxalátok[6.]. A 18. században oxfordshire-i Chipping Norton papja, Edward Stone végezte el az első, klinikai kipróbálásnak nevezhető vizsgálatot: 50 betegének 20-60 gramm porított fűzfakérget adagolt négyóránként, s az eredményt kielégítőnek találta. Vizsgálatát hat éven keresztül folytatta. Közleményét követően jelentős mértékben elterjedt a fűzfakéreg használata. Acetil-szalicilsavat elsőként Charles Frederic Gerhardt (1816-1856) állított elő (1853-ban), de felfedezése semmiféle érdeklődést nem keltett. Negyvenhat évvel előzte meg az acetil-szalicilsav diadalmas bevonulását az orvosi gyakorlatba.
(1. kép) Az Ebers-papirus
(2. kép) Salix alba (fehér fűz) kérge
4
2.Az acetil-szalicilsav:(3. kép) 2.1. Laboratóriumi előállítása: Igen nagy mennyiségben gyártják világszerte a szalicilsav észterezésével. Ezt többféleképpen is el lehet végezni. Az egyik lehetséges eljárás az direkt észterezés. Ebben az esetben ecetsavat adnak a szalicilsavhoz. Mivel ez a reakció egyensúlyra vezet, és igen lassan játszódik le, ráadásul a kapott termék mennyisége is igen csekély,
(3. kép) Az acetil-szalicilsav konstitúciója
nem ezt használják. Azért, hogy a reakció gyorsabban és nagyobb hozammal játszódjon le, az ecetsavnál aktívabb acilezőszert, az ecetsavanhidridet alkalmazzák. Az acetilezést nátrium-acetát vagy kevés kénsav jelenlétében vagy katalizátor nélkül toluolos oldatban 90 °C-on végzik.
2.2.Én is előállítottam az acetil-szalicilsavat – az elvégzett kísérlet bemutatása: (4-8. kép) Megpróbáltam tehát elvégezni az acetil-szalicilsav laboratóriumi előállítását. A kísérlet a következő volt: Egy 50 cm3-es lombikba tegyen 36mmol szalicilsavat (5. kép) és adjon hozzá 0,1 mol ecetsavanhidridet, 7 cm3 ecetsavat és 5 csepp koncentrált (tömény) kénsavat. Adagolás közben forgassa a lombikot, hogy jól elkeveredjen. Az oldatot forralja 30 percig időnként kevergetve (az oldat megsárgulhat egy kicsikét). (6-8. kép)
Az előbb leírtak szerint észterek keletkeznek alkoholok és savanhidridek reakciójában is. Az ilyen reakciók könnyen végbemennek. Ekkor az észter mellett ecetsav keletkezik, ezért az ilyen folyamatok gyakorlatilag csak egy irányban játszódhatnak le, legtöbbször teljes mértékben végbemegy a reakció. Tulajdonképpen e reakcióban az alkoholt (szalicilsav hidroxilcsoportja) az ecetsavanhirid segítségével észterré acilezhetjük, a savanhidrid pedig a karbonsavnál aktívabb acilezőszer, emiatt gyorsabban játszódik le a reakció.
5
(4. kép) A felhasznált
(5. kép) A szalicilsav meg-
(6. kép) Az oldat forralása
eszközök és vegyszerek
mérése
állandó kevergetés mellett
(7. kép) Az oldat forralása
(8. kép) A kész acetil-szalicilsavas oldat
Annak ellenőrzésére, hogy valóban keletkezett acetil-szalicilsav egy kimutatási próbát (9. kép) végeztem el, mely a következő volt: Azonos tömegű vas-trikloridot (FeCl3) tettem a szalicilsav vizes oldatába és a képződött acetil-szalicilsav oldatához. Majd megfigyeltem a változást. (9. kép) Ezt a kísérletet elvégeztem a gyógyszertárban kapható, acetil-szalicilsav tartalmú aszpirinnel is. Természetesen a Bayer gyógyszergyártó cég által forgalmazott tablettákat először dörzsmozsárban porrá morzsoltam. (10-12. kép)
(9. kép) A színreakciók: balra látható a szalicilsav vizes oldata, jobbra a képződött acetil-szalicilsavas-oldat
6
(10. kép) A felhasznált aszpirin tabletták
(11. kép) A dörzsmozsárban széttört aszpirin tabletták
(12. kép) Az aszpirinnel is elvégzett színreakció; kontrollként szalicilsavat és vizet használtam Szalicilsav-oldat Aszpirin-oldat
víz
A szalicilsavat tartalmazó oldatok (9. és12. kép) sötét, ibolyaszínű színreakciót mutatnak, ennek az az oka, hogy a vas(III)-ionok sötét színű színreakciót mutatnak a fenolos hidroxilcsoportot tartalmazó molekulákkal, miközben komplexet képeznek. A szalicilsav reakciója FeCl 3: 6C7H5O2OH + FeCl3 = [Fe(OC7H5O2)6]3- + 3H+ + 3HCl Acetil-szalicilsavat tartalmazó oldat sokkal világosabb színű, tehát biztosan állítható, hogy a szalicilsav egy része acetileződött a kísérlet során. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyógyszertárban kapható aszpirinnel elvégzett kísérlet során hasonló színt tapasztaltam. Mivel ez a vegyület nem tartalmaz szabad fenolos hidroxilcsoportot (3.kép), nem képes ibolyaszínű reakciót mutatni. A vízzel nem lép kémiai reakcióba a FeCl3, csak egy oldódást láthatunk.
2.3. Tulajdonságai és ennek bizonyítása: Olvadáspontja 135-136 °C-ra tehető. Színtelen tűkben vagy lemezekben kristályosodó szilárd anyag. (13-14. kép) Kísérlet: 10 db aszpirin tablettát porrá törtem dörzsmozsárban, ezt feloldottam 100 ml vízben, és bepároltam. Majd megfigyeltem a képződött szilárd anyagot. (13-14. kép)
7
(13. kép) A bepárlás során képződött kristályok;
(14. kép) Lemezekben kristályosodott vegyület
fehér karikával kiemeltem, hogy hol lehet látni a tűkben kristályosodott acetil-szalicilsavat
Mivel a víz forráspontja alacsonyabb, mint az acetil-szalicilsavvé, hő hatására elpárolg és viszszamarad a kristályos acetil-szalicilsav. (13-14. kép) A lombik falán képződött tűk és lemezek szabad szemmel láthatók, de sajnos a fényképen ezek sajnos kevésbé szembetűnök. Mivel van szabad karboxilcsoportja (3. kép), proton leadásra képes, ezért gyenge savként viselkedik, tehát savanyú ízű vegyület. (15-20. kép) Kísérletek: 2 db aszpirin tablettát dörzsmozsárban porrá törtem. A port ezután vízben feloldottam, és univerzál indikátor papír segítségével megnéztem az oldat pH-ját. (15. kép) Majd az oldat egyik részét cinkkel reagáltattam. (16. kép) Közben a kémcső szájához égő gyújtópálcát közelítettem. (17. kép)
A másik részét NaHCO3-tal reagáltattam és a kémcső szájához égő gyújtópálcát tartottam. (1819. kép)
Miután a NaHCO3-tal befejeződött a reakció, a kémcsőben maradt oldatot oldatot két rész-
re osztottam. Az első részéhez fenolftaleint, a második részéhez metilvörös indikátort adtam és közben megfigyeltem a változásokat. Kontrollként NaHCO3-at használtam. (20. kép)
(15. kép) Az azpirin-oldat pH-jának vizsgálata; a
(16. kép) Aszpirin vizes olda-
(17. kép) A kémcső szájához
baloldali pH-papír az acetil-szalicilsavas olda-
tához cinket adok
égő gyújtópálcát közelítek
té,míg a jobb oldali a víz pH-ját mutatja
8
Mivel az acetil-szalicilsav tartalmaz karboxilcsoportot, gyenge savként viselkedik. Ezt az univerzálindikátor papír színváltozással jelzi. E vegyület kémhatás a PH5 és 6 körül volt, míg a kontroll vízzé 7 pH. (15. kép) A karbonsavakra jellemző reakció, hogy cinkkel gázfejlődés közben lépnek reakcióba, melyet buborékok képződése mellett megfigyelhetünk. A gázfejlődés magyarázata, hogy a negatívabb standard potenciálú Zn redukált alakja képes redukálni a nagyobb standardpotenciálú elem (hidrogén) oxidált alakját. A képződött hidrogén a levegő oxigénjével durranógázt alkot. Az égő gyújtópálca hatására a hidrogén pukkanó hanggal ég el vízzé. Ez a reakció a képződött hidrogén kimutatására alkalmas. Reakció egyenlettel: Zn + 2(C8H7O2COOH) = Zn(C8H7O2COO)2 + H2 (16-17. kép)
(18. kép) A kémcső szájához
(19. kép) Az égő gyújtópálca
égő gyújtópálcát közelítek
elaludt
(20. kép) Az elvégzett indikátor vizsgálat
NaHCO3 – oldat és fenolftalein
Aszpirin-oldat és metilvörös Aszpirin-oldat és fenolftalein
NaHCO3 – oldat és metilvörös
9
A karbonsavakra jellemző reakció, hogy NaHCO3-tal gázfejlődés közben reagálnak. Acetilszalicilsavval elvégezve ezt a kísérletet a kémcsőben buborék képződését tapasztaljuk. A képződött gáz a CO2. A kémcső szákjához égő gyújtó pálcát közelítünk, és azt tapasztaljuk, hogy az elalszik. Ennek az az oka, hogy a CO2 nem oxidálható, így az égést nem táplálja, emiatt elalszik a gyújtópálca. Ez a reakció egy közömbösítési reakció. (18-20. kép) Reakcióegyenlet: NaHCO3 + C8H7O2COOH = Na(C8H7O2COO) + H2O + CO2 A NaHCO3 lúgos kémhatású anyag, ezért fenolftaleinnel (lúgos közegben rózsaszínű, savas közegben színtelen indikátor) rózsaszínű színváltozást okoz, mivel a fenolftalein átcsapási tartománya 8,3 és 10,0 között van. A metilvörös (savas közegben vörös, míg lúgos közegben sárga színű indikátor) a NaHCO3 -tal sárga színűvé változik, mivel az indikátor átcsapási tartománya 4,4 és 6,3 között van. Az aszpirin-oldat fenolftaleinnel nem mutat színváltozást, míg metilvörös indikátorral narancssárga színűvé változik. Ebből arra következtethetünk, hogy a reakció során a lúgos NaHCO3 reagált a savas acetil-szalicilsavval, tehát ez a vegyület tényleg savként viselkedik. A mélyebb metilvörös szín oka az lehet, hogy e két anyagot nem sztöchiometrikusan reagáltattam. (20. kép)
2.4. Nem szteroid típusú gyulladásgátló készítmény [7.]: A legtöbb nem kábító fájdalomcsillapító ebbe a csoportba tartozik, így az acetil-szalicilsav is. Önmagukban enyhe és mérsékelt fájdalom csillapítására használhatók, azonban ópiátokkal kombinálva a súlyos fájdalom ellen is hatékonyak. Ebbe a gyógyszercsoportba tartozó készítmények nem csak a fájdalmat csökkentik, hanem gyakran az evvel együttjáró, és a fájdalmat súlyosbító gyulladást is. A nem szteroid típusú gyulladásgátlók irritálják a gyomor nyálkahártyáját, és számos gyomorbélrendszeri mellékhatásuk lehet. Erről részletesebben olvasható 2.5.6. fejezetben. 2.4.1. Hogyan is hatnak ezek a készítmények? A nem szteroid típusú gyulladásgátló szerek hatásmehanizmusa kettős. Egyrészt, ahogy már írtam, csillapítják a fájdalmat és egyutal csökkentik a fájdalomhoz társuló, gyakran azt fokozó gyulladást is. Ezeket a hatásokat hormonszerű anyagok, az ún. prosztaglandinok [8.] termelődésének gátlásával érik el. A különböző prosztaglandinok más és más hatással rendelkeznek: egyesek a fájdalomreceptorokat teszik érzékenyebbé a mechanikai és kémiai hatásokra, míg mások értágulatot váltanak ki. A legtöbb ilyen szer a prosztaglandinok termelésében döntő fontosságú ciklooxigenáz enzim (COX) mindkét formáját (a COX-1-et és a COX2-t is) gátolja. A COX-2 hatására képződő prosztaglandinok sérülést követően szabadulnak fel, legyen az égés, törés, rándulás, húzódás, vagy mikroorganizmusok támadása. A prosztaglandin felszabadulás következménye a gyulladás, amely a szervezet önvédelmi reakciója. Ennek során a sérült terület vérellátása növekszik, s ezáltal nő a
10
helyi folyadéktartalom és a fehérvérsejt szám is. A sérült szövetek elhatárolódnak és az odaáramló folyadék valamint felszaporodott fehérvérsejtek lehetővé teszik a behatoló mikroorganizmusok eltávolítását. A COX-1 enzim olyan anyagokat termel, melyek az emésztőrendszert védik a gyomorsavtól és (21. kép) A Bayer cég által
lényeges szerepet játszanak az alvadásban.
forgalomba hozott aszpirin
2.5 Az aszpirin: (21. kép) 1897-ben kezdett el az acetil-szalicilsavval foglalkozni a Bayer gyógyszergyártó cég, majd 1899-ben hozta forgalomba aszpirin néven. (21. kép) 2.5.1. Reumatoid artritisz: (22-23. kép) Kiválóan alkalmazható a Reumatoid artritiszben az aszpirin. Ez ízületi gyulladás, melyben bizonyos ízületek, rendszerint a kezeken és a lábakon, begyulladnak, duzzanatot (2223. kép),
(22. kép) Reumatoid artritiszben szenvedő beteg keze
fájdalmat és gyakran az ízület pusztulását okozva.
Kezdődhet hirtelen számos ízület egyidejű gyulladásával. Gyakoribb azonban, hogy lappangva fejlődik ki és fokozatosan terjed rá különböző ízületekre. A betegség valódi oka nem ismert, az orvosok autoimmun betegségként fogadják el. Az immunrendszer az ízületeket bélelő lágyszövetet támadja meg. Végül az ízületi porc, a csont és a szalagok elpusztulnak és hegesedést is okozhat az ízület belsejében. Az aszpirin a leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a
(23. kép) Reumatoid artritiszben szenvedő beteg kezének röntgenfelvétele
reumatoid artritisz okozta panaszok kezelésében. Csökkenti a gyulladt ízületek duzzadását, és mérsékeli a fájdalmat. Hosszú éveken át alkalmazták e betegség kezelésében az aszpirint, azonban manapság más nem szteroid gyulladáscsökkentőket használnak, így például ibuprofrent, naproxent. Kevesebb tabletta (1-2 tabletta naponta) szükséges ezekből a készítményekből, mint az aszpirinből, és ráadásul kevesebb mellékhatással is (24. kép) Sztreptokokusz-fertőzés
rendelkeznek.
egy ember torkában
11
2.5.2. Reumás láz: (25. kép) A reumás láz a szervrendszerek, elsősorban ízületek és a szív gyulladása, ami a torkot érő sztreptokokusz-fertőzés (25. szövődményeképpen alakul ki. Bár a reumás láz
kép)
szreptokokusz-fertőzést követően alakul ki, nem fertőző betegség. Valójában inkább a fertőzésre adott gyulladásos válasz. A legtöbb ember felépül a reumás lázból, de kis részükben a szív
(25. kép) Reumás lázban szenvedő ember szíve
maradandóan károsodik.
A reumás láz megelőzésének legjobb módja, ha bármilyen szreptokokusz-okozta torokgyulladásra azonnali és teljes antibiotikumot adnak. Az orvos a reumáslázas gyereknek az esetlegesen megmaradt fertőzés kiküszöbölésére penicillint ad. Mindemelett még nagy adagban aszpirint ad a gyulladás és a fájdalom csökkentésére, különösen, ha a gyulladás elérte az ízületeket és a szívet. Nem bizonyították, hogy más nem szteroid gyulladásgátló szer van-e olyan hatékony, mint az aszpirin. 2.5.3. Influenza és a nátha: (16. kép) Az influenzavírusok által a tüdőben és a légutakban keltett fertőzés, mely lázzal, orrfolyással, torokfájással, köhögéssel, fejfájással, izomfájással és általános rossz közérzettel jár. (16. kép) Világszerte minden évben késő ősszel vagy kora télen jelennek meg halmozottan az influenzás megbetegedések. Járványszerűen jelentkezik, így egy-
(26. kép) Influenza karikatúra
szerre sok ember betegszik meg. A legjobban védőoltásokkal védekezhetünk a vírusok ellen, de ha már elkaptuk, akkor érdemes láz és fájdalomcsillapító gyógyszert bevenni. Az aszpirin is megfelel erre a célra, de vigyázni kell, hogy gyerekek nem szedhetik, mert náluk kialakulhat a Reye-szindróma. (Erről a betegségről részletesen a 2.5.6. fejezet alatt olvasható.) 2.5.4. Perifériás artériás megbetegedés: A perifériás verőérbetegség a törzs, a karok és a lábak csökkent vérkeringéséhez vezet. A tünetek attól függően változnak, hogy melyik artéria érintett, hogy mennyire záródott el az ér, és hogy fokozatosan szűkül-e, vagy hirtelen záródott el. Általában az artéria belsejének körülbelül 70%-kal kell elzáródnia, hogy a tünetek jelentkezhessenek. Aszpirint vagy klopidogrelt adnak, mert ezek segíthetnek megelőzni a vérrögképződést, és csökkentik a szívroham vagy az agyvérzés kockázatát. Úgy módosítják a vérlemezkéket, hogy ne tudjanak az erek falához tapadni. Ugyanis normális esetben a vérben keringő vérlemezkék az ér sérülése esetén összegyűlnek, és rögöt képeznek, hogy elállítsák a vérzést.
12
2.5.5. Szívroham megelőzése: (27. kép) A szívroham esetén a szív vérellátásának egy része hirtelen súlyos mértékben csökken vagy megszűnik, emiatt a szívizom az oxigénellátás hiányában elhal. Általában akkor alakul ki, ha a koszorúérben lévő akadály nagyon lecsökkenti, vagy teljesen elzárja (27. kép) a szív bizonyos területeinek vérellátását. Amennyiben a vérellátás súlyos zavara néhány percnél tovább tart, a szívizom elhal. A trombocita-aggregáció-gátló gyógyszerek, például
az
aszpirin,
úgy
módosítják
a
(27. kép) A szívinfarktus kialakulása
vérlemezkéket, hogy azok ne tapadjanak az erek falára. A vérrel keringő vérlemezkék (trombociták) teszik lehetővé, hogy az ér sérülésekor véralvadék képződjön. Amikor azonban az artériák falában elhelyezkedő aterómák felszínén gyűlnek össze, a kialakuló vérrög szűkítheti, vagy akár el is zárhatja az artériát, ezzel szívrohamot okozva. Az aszpirin visszafordíthatatlan változásokat hoz létre a vérlemezkékben, így csökkenti a koszorúér-betegségekből eredő halálozás kockázatát. A legtöbb koszorúérbetegnek ajánlott napi egy bébi aszpirin, egy fél vagy teljes felnőtt aszpirin bevétele, a szívroham kockázatának csökkentésére. 2.5.6. Mellékhatások: Az acetil-szalicilsav, ahogy már írtam, proton leadásra képes, tehát sav. Emiatt, ha étkezés nélkül vesszük be, akkor gyomorégést tapasztalhatunk, manapság ezt már igyekeznek kiküszöbölni, egyéb hozzáadott gyógyszerekkel. Mi is tehetünk ez ellen, ha étkezés közben vagy antacidumok (savkötők) alkalmazása mellett vesszük be. 2.4.1. pontban írtak alapján az aszpirin csökkenti a prosztaglandinok mennyiségét. Ennek eredményeképpen ezek a szerek irritálják a gyomornyálkahártyát és hányingert gyomorégést, emésztési zavart, felfúvódást, hasmenést, hasi fájdalmat, de peptikus fekélyeket és gyomorbélvérzéseket is okozhatnak. Mivel gátolja a vérlemezkék összekapcsolódását, az aszpirin fokozza a vérzésre való hajlamot. A zúzódásra hajlamos egyének különösen érzékenyek lehetnek erre a hatásra. Akinek élete során bármifajta vérzési rendellenessége vagy kezeletlen magas vérnyomása volt, csak orvosi felügyelet mellett szedheti ezt a gyógyszert. A készítmény asztmát is kiválthat. Az aszpirinre érzékeny emberekben súlyos allergiás reakció léphet fel a gyógyszer bevétele után. Ennek a tünetei a kiütéstől a viszketésen át súlyos légzési ne-
13
hézségekig terjed, sőt súlyosabb esetben sokkot is előidézhet. Ilyen esetben sürgős orvosi ellátásra van szükség. Gyerekeknek és tizenéveseknek influenza vagy bárányhimlő gyanúja esetén sose adjunk aszpirint, mert az Reye - szindrómához vezet! Bár ez a kórkép igen ritka, súlyos, sőt halálos szövődményei is lehetnek. Ez a rendellenesség gyulladást és duzzanatot okoz az agyban és elfajulást a májban. A szindróma oka ismeretlen. Bár általában influenza és bárányhimlő vírusával történt fertőzés után fordul elő különösen akkor, ha aszpirint szedett a gyermek.
2.6. Egyéb acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek: Gyógyászati szempontból a hatásuk ugyan olyan, mint az aszpiriné. Mellékhatásuk megegyezik az aszpirin gyógyszerrel, esetleg a kémiai felépítésükben van különbség, például Kalmopyrin is acetil-szalicilsavat tartalmaz, de emelett még kevernek hozzá kálcium-karbonátot. Az így kialakult gyógyszer előnye, hogy nem savas, mivel a kalciumionok összekapcsolódnak az acilcsoportokkal. Különböző készétmények: -
Astrix kapszula (100 mg acetilszalicilsav)
-
Alka-Seltzer pezsgőtabletta (acetilszalicilsav, citromsav, nátrium-hidrogénkarbonát)
-
APC-ac pezsgőtabletta (acetilszalicilsav, paracetamol, koffein)
-
Aspirin plus C pezsgőtabletta (acetilszalicilsav, aszkorbinsav)
-
Aspirin forte (acetilszalicilsav, koffein)
-
Istopyrin tabletta (acetilszalicilsav)
-
Kalmopyrin tabletta (acetilszalicilsav, kalcium-karbonát)
-
Colfarit tabletta (500 mg acetilszalicilsav)
-
Upsarin C pezsgőtabletta (acetilszalicilsav, aszkorbinsav)
-
Aszpirin protect
(28. kép) A Kalmopyrin szerkezete
14
Összegzés Dolgozatomban elsősorban az előszóban felvetett kérdésekre, gondolatokra kerestem a választ. Közelebbről megismertem az acetil-szalicilsav gyógyításban betöltött sokrétű szerepét. A hatás tanulmányozása során minden esetben fontos látni ennek összetettségét, esetleg más mikroorganizmusokkal kölcsönhatásban a hátrányos következményeit. Itt nyer igazán értelmet az a figyelmeztetés, hogy a gyógyszerszedésnek komoly kockázatai is lehetnek. Még az olyan jó hírű hatóanyag is, mint az acetil-szalicilsav hosszú távon, nagy adagokban szedve járhat súlyos következményekkel! Kísérleteim elvégzése során sok tapasztalatot szereztem ennek a számunkra alapvető jelentőségű vegyületnek a laboratóriumi előállításmódjáról, tulajdonságairól, az azonosítás módjáról. Utánanéztem, hogy milyen név alatt forgalmaznak a gyógyszergyártó cégek hasonló tartalmú készítményeket. Megkérdeztem, hogy van-e különbség a magyar háziorvos és egy német gyermekklinika által használt acetil-szalicilsav tartamú gyógyszerek között. A német háziorvos elmondásai alapján az Aspirint elsősorban trombocita-aggregáció-gátló hatása miatt alkalmazzák, és nem mint mindennapos fájdalomcsillapítót. Nagyon jól alkalmazható a juvenilis reumatoid artritisz kezelésében is. Láz- és fájdalom csillapítóként nyugaton elsősorban az amidazophen (Amid kúp), metamizol (Algopyrin), az ibuprophen (Nurophen) és a paracetamol (Benuron) az elterjedt, mivel ezeknek a készítményeknek nincs veszélyes mellékhatása normál dózisban sem. A háziorvosom is hasonló véleményen van, mint nyugati kollégája, ő is inkább a vérrögképződés megakadályozásában és a reumatoid artritisz kezelésében írja fel betegeinek. Elsősorban az Aspirin Protectet szokta javasolni. Itt szeretnék rámutatni a társadalmi felelősségre. Fontos, hogy minél többen és minél szélesebb körben megismerjünk olyan anyagokat, amelyek biztosítják a mai kor embere számára az egészséges, emberhez méltó életet. Ne varázsszerekként kezeljük gyógyszereinket, hanem megfontolt, kimért óvatossággal és alázattal értékeljük azt a csodás eredményt, amit nyújtanak. A pályamunkámat Laurell Kaye Hamiltontól kölcsönzött idézettel szeretném lezárni: „Az aszpirin a természet adománya a modern ember számára.”
15
Szómagyarázat [1.]
Edwin Smith találta meg ezt a papirusz tekercset, melyet később Georg Ebers német egyiptológusprofesszor vásárolt meg, majd róla nevezték el. Az egyiptomi papirusz (i. e. 3500 körül) több mint 800 különböző gyógymódot ír le.
[2.]
A kinin egy természetes kristályos alkaloid, melynek lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásai vannak. Íze nagyon keserű. A kinint először a dél-amerikai cinchona fa kérgéből vonták ki 1817-ben.
[3.]
A mikroorganizmusok szaporodását gátló anyagok.
[4.]
Szénvegyület, képlete C13H18O7. Előfordul a fűzfafélék gyökereiben és leveleiben. Apró fényes kristályokból álló, alkoholban és forró vízben oldódó, keserű ízű szilárd anyag.
[5.]
A teában és más növényekben előforduló észter; színtelen, kristályos vegyület.
[6.]
Az oxálsav [(COOH)2]vagy sóskasav sóit nevezzük oxalátoknak.
[7.]
Latin kifejezéssel: NSAID, azaz NonSteroidal AntiInflammatory Drug. A nem szteroid gyulladásgátló szerek közé tartoznak: a szalicilátok (azprin, kolin magnézium triszalicilat, Difunisal), koxibok (Celekoxib), ibuprofen,
[8.]
A szerves vegyületeknek egy olyan csoportjának gyűjtőneve, amely esszenciális zsírsavakból képződik, tartalmaz egy öttagú gyűrűt és ahhoz kapcsolódó két szénhidrogénláncot. Az öttagú gyűrűt a ciklooxigenáz enzim katalizálta reakció hozza létre. Ezt az enzimet gátolja az acetil-szalicilsav.
16
Felhasznált irodalom 1.
Fazekas György – Szerényi Gábor: Biológia, I-II. kötet, Scolar Kiadó, Budapest, 2009.
2.
Kémia, főszerkesztő: Náray-Szabó Gábor, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
3.
Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire, Kemeavill Bt, Budapest, 2009.
4.
Az emberi test, I-II. kötet, szerkesztő: Zerinváry Szilárd, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964.
5.
Kémia 10, Szerves kémia, szerző: Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Mozaik Kiadó, Szeged, 2004.
6.
Mindennapi egészség, szakmai szerk.: Dr. David Peters, Magyar Könyvklub, Budapest, 2000.
7.
Z. Orbán Erzsébet: Kémia IV., Szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
8.
Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, Holló és Társa Könyvkiadó, Budapest, 2001.
9.
Dr. Kajtár Márton és Dr. Varga Ernő: Kémia II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
10. Dr. Szabó Dezső: Szerves Kémia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1972. 11. Villányi Attila: Kémia összefoglaló középiskolásoknak, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. 12. Kajtár Márton: Változatok négy elemre, 1-2. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 13. Diarmuid Jeffreys: Aszpirin, Partvonal könyvkiadó, Budapest, 2006. 14. Dr. Márton László: Szerves kémiai analízis, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1976. 15. MSD Orvosi Kézikönyv a Családban, főszerkesztő: Mark H. Beers, Merck Research Laboratories, 2003. 16. Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1. Kötet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 17. http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0101/6.htm 18. http://en.wikipedia.org/wiki/Aspirin
17
Képek jegyzéke Az előlapon található kép: http://www.pictures-of-cats.org/images/aspirin-molecule.jpg (1. kép)
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c5/Papyrus_Ebers.png/250pxPapyrus_Ebers.png
(2. kép)
http://www.bomengids.nl/pics/Schietwilg__Salix_alba__White_willow@alba@1@bastdi chtbijbarkupclose@img_4744.jpg
(3. kép)
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Aspirin.png/220pxAspirin.png
(4. kép) – (20.kép) Saját képeim (21. kép) http://www.stockholders-newsletter-q1-08.bayer.com/img/content/News/aspirin_ 280_en.jpg (22. kép) http://www.sff.hu/files/images/rheumatoid_arthritis.jpg (23. kép) http://egeszseg.origo.hu/res/img/0809/artitisz_245x.jpg (24. kép) http://www.uic.edu/classes/omds/omds334/ComDis%20I%20for%20web_files/ slide0720_image055.jpg (25. kép) http://image.absoluteastronomy.com/images/encyclopediaimages/r/rh/rheumatic_heart_ disease,_gross_pathology_20g0013_lores.jpg (26. kép) http://2.bp.blogspot.com/_d8RAUkX89h8/R_V0IzU7aXI/AAAAAAAABA4/GsGAtEHdGE/s400/Influenza.Blog..jpg (27. kép) http://www.szivroham.hu/wp-content/uploads/2010/02/szivroham21.gif (28. kép) http://www.chemicalregister.com/upload/cr/69-46-5.png
18
