Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Éjszakai túra a Medvetalp Túracsoporttal!
Találkozó/Indulás: Május 17-én ( szombaton) , este 9 óra, Hunyadi Vége:éjfél körül, Hunyadi Útvonal: Titkos! Hozz! Erdőnek,időjárásnak bátorságot!
megfelelő
Mindenkit szeretettel látunk!
ruhát,
zseblámpát
és
Éjszakai állatok Borz JELLEMZÉS: Ragadozó emlősállat, melynek egyetlen faja, köpcös testtel; háta széles, lábai kurták, feje rövid, orra hegyes; fülei rövidek, első lábain erős, ásó karmai vannak. Bundája hátán szürkés színű, hasa és lábai feketék, hátsó lábai között a farka tövéig rozsdásfehér; a szájazugától a füléig fekete színű, hátrafelé szélesedő sáv húzódik. A nőstények világosabb színűek. ÉLŐHELY: A föld alatt, saját maga készítette építményben - a borzvárban - lakik, s ezt elhagyatott helyeken építi. Építménye a rókáénál nagyobb, középpontját a földszint alatt 1-1/2 méternyire fekvő katlan képezi, amelyből különböző irányokban több folyosó indul ki. E folyosók közül azonban csupán egy-kettő szolgál kijáratul, míg a többi csak szellőztető nyílás. Lakását a legnagyobb tisztaságban tartja. TÁPLÁLKOZÁSA: Tápláléka kisebb állatokból, gyümölcsből és gyökerekből áll; de megeszi a madárfiókát is s a fácánosokban néha nagy károkat okoz. Táplálékát éjjel keresi. EGYÉB: A nappalt és a telet átalussza. A téli álom kezdete előtt októberben párosodik, s a nőstény februárban 2-5 fiat fiadzik. Bőrét vadásztáskák, tarisznyák, útitáskák készítésére használják, szőréből finom ecseteket készítenek. Mérges természetű s fiatal korában igen nehezen szelídül.
Fülesbagoly
JELLEMZÉS: Karcsú testű, rozsdabarna színezetű madár. Tollfülei vannak. ÉLŐHELY: Erdőkben, ártereken, parkokban telepített fenyvesekben egyaránt költ. Állandó madarunk, télen kisebb csapatokba verődve települések örökzöld fáin telel. TÁPLÁLKOZÁSA: Főleg kisemlősökkel (mezei pocok, erdei egér, házi egér) táplálkozik. Néha madarakat (házi és mezei veréb, erdei pinty, függőcinege) is elfog. EGYÉB: Gyakori bagolyfajunk. Márciusban kezdi költését. Fészekalja 4-5 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A fiókák egyhónaposan válnak röpképessé.
Sün JELLEMZÉS: A tüskéken világosabb és sötétebb szőrők váltakoznak. Lábán és hasoldalán a szőrzet világosabb, piszkosfehér. ÉLŐHELY: Mocsarak és tűlevelű erdők kivételével szinte minden élőhelyen megtalálható. A lakott területektől sem idegenkedik. TÁPLÁLKOZÁSA: Ízeltlábúak, egyéb gerinctelenek, kisebb gerincesek , dögök és különböző növényi részek alkotják fő táplálékát. A mérges kígyók mérge nem hat rá. Szürkülettől világosodásig aktív. EGYÉB: Az állatok súlya leginkább attól függ, hogy mikor születtek, késő tavasszal vagy kora nyáron. Néha kétszer is fial évente. Fészkét levelekből, füvekből készíti. Téli álmot alszik. 2-10 darab, 12-25 g-s utódját az anya 31-37 napos vemhesség után hozza világra. A kicsinyek közel két hónapig szopnak. Az ivarérettséget egy év után érik el. Élettartamuk 8 év is lehet.A baglyok és az ember a legfőbb pusztítói. Különösen érzékeny a háborgatásra a téli álom alatt. Bár ma még gyakori, védelmet igényel.
Szentjánosbogár JELLEMZÉS: Fejük a potroh alá mélyen behúzott, felülről nem látható. Előtoruk lapos, elöl félkör alakú, hátul lemetszett. A hímek szárnyfedője jól fejlett, lapos, végén kihegyesedő. A nőstények csaknem mindig szárnyatlanok, a szárnyfedő csökevénye olykor látható. Minden faj világít (legalábbis a nőstények). A világítószerv a potroh utolsó szelvényeiben, azok hasi oldalán található, módosult zsírtestekből áll. ÉLŐHELY: Éjszakai állatok. A nőstény nappal az avarban vagy a fűben tartózkodik, éjjel felmászik a fűszálakra. A hímek éjszaka rajzanak. TÁPLÁLKOZÁSA: Ragadozók, csigákat, apró rovarlárvákat esznek. EGYÉB: A fény egy luciferin nevű anyag oxigén hatására történő átalakulása révén keletkezik. A folyamat igen jó hatásfokú, mert a kisugárzott energiának kb. 98 %-a fény és csak 2 százaléka hő (biolumineszcencia). A kibocsájtott fény színe fajspecifikus, sárgászöld és narancsvörös között lehet. A két hazai fajé sárgászöld. A világítás a nemek egymásratalálásában játszik szerepet, időtartama és frekvenciája is fajra jellemző. Lárva alakban telelnek, tavasszal bábozódnak, az imágókkal nyáron találkozhatunk.
Róka JELLEMZÉS: Elkeskenyedő arckoponyájú, lompos farkú, hegyes fülű, elliptikus szemű állat. Bundája vörhenyes, pofája, farka és hasa fehér. Színe évente a vedlések idején változik. Mellső végtagján 5, a hátsón 4 lábujj található. Teste 60 cm, farka 40 cm hosszú, testtömege 6-7 kg. ÉLŐHELY: Európaszerte elterjedt, néhol igen gyakori ragadozó. Eredetileg az erdős területek lakója volt, de sok más helyen is előfordul (mezőgazdasági területek, cserjés-fás-ligetes-bokros helyek, lakott területek). TÁPLÁLKOZÁSA: Éjszaka vadászik. Zsákmánya főként kisemlősökből, rovarokból, szárnyasokból áll, de gyümölcsöket is eszik. Különböző kaffogó és ugató hangokat ad. A veszettség fő terjesztője. EGYÉB: Párzási időszaka decembertől februárig tart. Évente egy alkalommal 51-52 napos vemhesség után 3-8 darab, körülbelül 100 g-os, csokoládébarna, gyapjas szőrrel fedett kölyköt hoz a világra. A fiatalok szeme 10 napos korukban nyílik ki. A kotorékot 3,5 hetes korukban hagyják el először, függetlenné 8-10 hetes korukra válnak. Lakóhelyét, az ún. rókavárat vagy maga készíti vagy a borz kotorékát foglalja el. A rókalyuk körül sajátos, intenzív, fülledt szag érezhető, és a táplálékának a maradványa is megtalálható. Jellegzetes a nyoma is, amely a kutyáétól eltérően nem annyira kanyargó és meg-megálló. Hosszú, csavart ürüléke csontokat, rovarokat, szőrt tartalmaz.
