Hospitalizáció, műtét-előkészítés, intenzív ellátás; a krónikus betegség Tisljár-Szabó Eszter
[email protected] Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet
Hospitalizáció Szorongással teli események: annak tudása, hogy valami komoly baj van kezelések és beavatkozások, amelyek fájdalmasak és amelyeknek bizonytalan a kimenetele információhiány, rossz kommunikáció távol lenni a családtól és az otthontól
Műtét • Félelmetes • Bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan események • Műtét utáni fájdalom anticipálása Jelentős stresszt jelentenek a műtét előtt álló személyeknek (Slangen et al., 1993)
Érzelmi állapot Magas szintű pszichés distressz – Szorongás – a műtét után is fennmarad – A műtét előtti szorongás bejósolja a műtét utáni gyógyulást • A sérvműtét előtti szorongás magas mértéke a műtét után a sebből vett folyadék interleukin-1 alacsony mennyiségével járt együtt (Broadbent et al., 2003) • A műtét előtti szorongás rosszabb nehezített gyógyulási feltételeket eredményez • A jobban szorongóknak több érzéstelenítőre volt szükségük
Gondolatok 1. Aggodalmak a. Kórházzal kapcsolatos – Állapot és a kezelések – Végeredmény! b. Kórházzal nem kapcsolatos – Család a beteg távollétében – Mindennapos aggodalmak
2. Kontrollérzés – A jövő felett
Coping Érzékeny
Elnyomó
Éber
Tagadó
Aktív
Elkerülő
• Együttműködőbbek a személyezettel • Jobban viselik a fájdalmat • Kevésbé szoronganak a műtét után • A műtét előtt adaptívabb reakciók Rudolph et al., 1995
Családtagok Rokonok feladata: • A páciens otthoni szerepeinek ellátása • Látogatás
Jelentős stressz – kevesebb és rosszabb minőségű alvás, étkezési szokások megváltozása, kevés energia (Van Horn & Tesh, 2000).
Ha a családtag egészséges és kevésbé szorong: – Jobban képes támogatni a pácienst – A páciens kevésbé aggódik miatta – Kevesebb szorongást adnak át a páciensnek
Műtételőkészítés a. Információnyújtás: – procedurális – szenzoros
b. Viselkedéssel kapcsolatos instrukciók c. Coping technikák – átértékelés, pozitív átkeretezés Relaxációs technikák Hipnózis Pszichoterápiás intervenciók
Pszichés felkészítés a műtét előtt információ + bizonytalanságok tolerálása enyhülnek a negatív érzések, érzelmek a beavatkozással kapcsolatban (Doering et al., 2000; Johnston & Vögele, 1993)
felkészítés jobb eredmények a műtét után (pl. Mathews & Ridgeway, 1984; Mumford et al., 1982; Johnston & Vögele, 1993)
Költséghatékony? Kimeneti mutatók
Felkészítés Betegek
MŰTÉT Nincs felkészítés
* Kimeneti mutatók
*
Szorongás Fájdalom Fájdalomcsillapító Gyógyulás viselkedéses mutatói Fiziológiai mutatók – komplikációk Kórházi tartózkodás ideje
Magyarázat Szorongáscsökkenés
Fiziológiai változások
Jobb immunválaszok
Jobb orvosi eredmények
Felkészítés
Kevesebb maladaptív viselkedés
Hospitalizáció gyerekeknél • Sokféle viselkedéses (zaklatottság, visszahúzódás, enuresis, étvágytalanság) és érzelmi (átmeneti félelemtől a depresszióig) reakció • Befolyásoló faktorok: – Megelőző kórházi tapasztalat – Életkor – A betegség súlyossága – Szülők reakciója
Megelőző kórházi tapasztalat • Gyakoribb és hosszabb kórházban tartózkodás • Családtag tapasztalata Életkor • Fiatalabb gyerekek – Kevésbé értik a fájdalom okát – Kevésbé értik az orvosi beavatkozásokat – Kevésbé keresik a beavatkozással kapcsolatos információkat
• DE: sok mindent megértenek, ha a megfelelő módon és formában adjuk át nekik az információt
A betegség és a beavatkozások súlyossága • A negatív reakció mértékét nem egyértelműen a betegség súlyossága határozza meg • Még a legkisebb beavatkozásoktól is nagyon félhetnek • A legjobb prediktor: az invazív beavatkozások száma
Szülők reakciója • Döntő fontosságú • Anya magas szorongásszintje – gyerek kevésbé kooperatív + magasabb szorongásszint
Módszerek • Családközpontú kórházak • Gyerekbarát kórházi környezet • Játszósarok
• Részvétel a döntéshozatalban, ahol lehetséges
Módszerek • Információ – Procedurális – Szenzoros
• Kognitív-viselkedésterápiás módszerek: – légzőgyakorlatok, relaxáció, imagináció – Figyelemelterelés, másra fókuszálás
• Mintakövetés: filmen megnézi, ahogy egy „modell” hatékonyan megküzd egy hasonló helyzettel http://www.youtube.com/watch?v=SegLERdxpKE
Intenzív osztály • Monitorozás és beavatkozások éjjel-nappal • Nagymértékű függőség a kórházi személyzettől • Gyakran lélegeztető gép
• Nyugtatók és fájdalomcsillapítók a környezet észlelése és az információk megértése zavart deluzív emlékek fragmentált emlékképek
Következmények • Szorongás és depresszió a páciensnél és a hozzátartozóknál a hazatérés után • Amnézia az intenzív osztályos eseményekre • Az emlékek nagyon életszerűek PTSD-szerű tüneteket eredményezhetnek
Confusion Assessment Method for the ICU (CAM-ICU) – a delírium azonosítására intenzív osztályon (Ely et al., 2001b) http://www.icudelirium.org/delirium/monitorin g.html
Intervenciók Szedáció – a páciens együttműködése érdekében – „kényelmesebb”, „kisebb mértékű szorongás” de: Gyógyszerek hatása a betegek kognitív funkcióira: információk megértése és emlékezet (Kress et al., 2003): naponta ébresztés a betegek kevésbé szorongtak és kevésbé nagy valószínűséggel alakult ki náluk PTSD, mint azoknál, akiket csak akkor ébresztettek fel, amikor lekapcsolták őket a lélegeztetőről
Intervenciók Naplóvezetés az intenzív osztályon történtekről (Bäckmann & Walther, 2001): Írhatja a család vagy a kórházi személyzet Fényképek Odaadják a páciensnek, megbeszélik vele Hétköznapi nyelvezet A zavart vagy agitált periódusokról és ezek lehetséges okairól is írnak
A betegek arról számoltak be, hogy a napló segített nekik megemészteni a történteket és segített az emlékek felidézésében Azok számára, akik nem emlékeztek, a napló segített kitölteni az elveszet időt
Krónikus betegségek • A fejlett országok népességének mintegy fele küszködik olyan krónikus problémával, ami orvosi ellátást igényel • Élete során minden embernél megjelenik legalább egy olyan krónikus betegség vagy állapot, ami tartós kezelést igényel. páciens életének minden területére kihat; de: az eltérő betegségek eltérő tünetekkel és korlátozásokkal járnak. Sokfélék lehetnek a viselkedéses és pszichológiai problémák
A betegség akut szakasza • Diagnózis krízis: fizikai, pszichés és szociális egyensúly felbomlása. • Pszichés tünetek: dezorganizáltság, szorongás, félelem, elbizonytalanodás
• Páciens elsődleges alkalmazkodási feladatai: – Megküzdés a fájdalommal és cselekvési korlátozottsággal – Alkalmazkodni a kórházi környezethez, vizsgálatokhoz – Kapcsolat kialakítása az egészségügyi személyzettel
Egyéb nehézségek • a bizonytalanság kezelése • megfelelő érzelmi egyensúly fenntartása • énképpel kapcsolatos változások kezelése • családtagokkal és barátokkal való kapcsolat fenntartása, • szerepek változása
Érzelmi reakciók a. b. c. d.
Szorongás Tagadás Düh Levertség, depresszió
Énkép és önértékelés zavarai • Testkép és zavarai • A teljesítmény és zavarai
Család, munka, szerepek munkával kapcsolatos gondok társas interakció nehézségei szerepek
Fontos a. b. c. d. e.
információszerzés érzelmi támasz keresése problémafókuszú megküzdés konkrét, rövid távú célok felállítása pozitív jelentés keresése (ld. poszttraumatikus növekedés)
A stigmatizált beteg • stigma: testi vagy viselkedésbeli jegyek, amelyek – a környezetből viszolygást, ellenállást, eltávolodást, – a megbélyegzett személyből szégyenérzetet, frusztráltságot, önértékelési zavarokat válthatnak ki • az, hogy egy adott betegség megbélyegezendőnek minősül-e, kortól, társadalmi-kulturális környezettől és a helyzettől is függ
A megbélyegzésre adott reakciók • stigmától való megszabadulás közvetlen módon: lefogy, plasztikáztat • a fogyatékosság kiküszöbölése, kompenzálása: egy lábbal kerékpározni, számítógéppel kommunikálni • haszonkeresés: – Elsődleges előny: pozitív jelentés – Másodlagos előny: betegség mint mentség
Irodalom • Csabai & Molnár (2000) Egészség, betegség, gyógyítás. Budapest, Springer. • Ayers, S. (Ed.), Baum, A., McManus, I. C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J. et al. (2007). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press: – – – –
C. Vögele: Surgery R. Powell & M. Johnston: Hospitalization in adults T. Whelan: Hospitalization in children C. Jones & R. Griffiths: Intensive care unit
