Honlap: Blog:

VI. évfolyam /55. szám /2011. április Tel. / Fax: 92/311-342 E-mail: [email protected] Honlap: www.dfmk.hu/~gyerek/ Blog: http://tarkaforgokalandozo.blogspot.com Szerkesztő: Tóth Renáta

Bevezető……………...………………………………................................3.oldal Kalendárium………………………………………………………….........4.oldal Három nap……….…………………………………………….................10.oldal Húsvéti üdvözleteink eredete……………………………….....................14.oldal Lepetyelő kicsiknek!……………………………………………………..18.oldal Lepetyelő nagyoknak!…………………………………………...…….....19.oldal Készítsük együtt!………………………………...………….....................20.oldal Gyermekhoroszkóp………………………………………….....................21.oldal Kobaktörő……………………………...…………………………………22.oldal Verselgető………………………………………………………………...23.oldal Kik írtak gyerekeknek?…………………………………………………………....24.oldal Viccelődő…………………………………………………………………25.oldal Vidám színező……………………………………………………………26.oldal Húsvéti locsolóversek…………………………………………………….27.oldal

2

Kedves Olvasó Lurkók! A természet csodálatos ébredését ti is tapasztalhatjátok, ha nyitott szemmel jártok. Már nyílnak a tulipánok, az aranyeső, a nárciszok. Csodás virágillat száll a levegőben, és a költöző madarak is visszatérnek. Ébred a természet, itt az ideje, hogy ti is megújuljatok. Töltsetek több időt a természetben, figyeljétek a körülöttetek lévő világot. Olyan sok csoda mellett megy el az ember nap mint nap! Rakjatok rendet a szobátokban, amire már nincs szükségetek, régi játék, kinőtt ruha ajánljátok fel rászorulóknak! Ez a hónap gazdag ünnepekben, április első napja a vidámság, a viccelődés napja. A tréfálkozás ennek a napnak a lényege, mert ez a nap a bolondságok és a bolondozás ideje. Tréfás beugratások és egymás megviccelése a nap lényege. Április 11-én, a költészet napján a vers mondja el helyettünk, mit jelent a kedvesség, egy mosoly, egy érzés. József Attilára emlékezünk, a költő tiszteletére számos rendezvény közül válogathattok. Az április emellett a tavaszi nagy ünnepünk, a Húsvét hónapja is. Ekkor a fiúk meglocsolják a lányokat, akik hímes tojással, vagy kézzel készített apró ajándékkal, csokoládéval köszönik meg, hogy a fiúk nem hagyják elhervadni őket. Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

3

Április hava, más néven Szent György hava, tavasz hó, szelek hava, báránytor (rügyezés) hava. Április 1. - Hugó napja: Ez a bolondozás napja. E napon az a szokás, hogy az emberek tréfásan bolondot csinálnak a másikból. A népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja. Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly egy rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek. Később értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet „hamiskodással” ünnepelték meg. Egy másik feltevések szerint az április elsejei tréfák gyökerei a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római "bolondok ünnepére" vezethetők vissza, mások Indiában keresik eredetét.

4

Valószínűleg valamilyen téltemető, tavaszköszöntő pogány hagyományból eredt, s már az ókori görögök is megtréfálták, "április bolondjává" tették egymást ezen a napon. A beugratottakat nálunk április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak nevezik.

Régen pl. cédulákat is küldözgettek egymáshoz az emberek, majd azt mondták, hogy nem nekik szól, s adtak egy másik címet, hogy vigye oda a cédulát neki az illető. Ehhez a szokáshoz mondókák is tartoztak: - "Csiribiri bakveréb, a bolondot küld elébb." - "Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, fél tizenkettő, bolond mind a kettő." Magyarországon kb. a 17. század óta él ez a szokás. Eleinte csak a gyerekeket viccelték meg, pl. elküldték őket a boltba egy-egy nem létező dologért, pl. esernyőmagért, trombitahúrért. Majd a beugratottakat úgy csúfolták, hogy: "Április bolondja, május szamara!" 5

Április 3. Csillagászati világnap Ilyenkor sokan az eget kémlelik. Persze van, aki csak hobbiból teszi ezt, és hogy gyönyörködhessen ebben a páratlan univerzumban. Ha van távcsövetek, ezen a napon feltétlenül használjátok! Április 7. Egészségügyi világnap Ezen a napon talán kicsit jobban odafigyel a világ az orvosokra, ápolókra s mindazokra, akik az egészségügy területén dolgoznak. Mert, hogy mi lenne velünk nélkülük! Ja, és nem árt, ha ilyenkor egy

kicsit

jobban

odafigyelünk

a

saját

szervezetünk

karbantartására is. Április 8. Az emberszeretet világnapja Ezen a napon szenteljünk egy kicsivel több időt az embereknek, legyünk egy kicsivel türelmesebbek a körülöttünk lévő világgal.

Április 11. A költészet napja Április 11-e egy nagy magyar költőnek, József Attilának a születésnapja. Ekkor tartjuk minden évben a magyar költészet napját. Ezen a napon országszerte előadásokat, versmondó versenyeket, felolvasásokat rendeznek a költő tiszteletére. Április 12. - Gyula napja: Az év 100. napja. A tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat, és az állatokat is lemossák.

6

Április 12. Az űrhajózás napja A világűr meghódítóit ünnepeljük ezen a napon. Ide soroljuk az orosz Jurij Gagarint, az amerikai John Glennt,

valamint

a

magyar

származású Farkas Bertalant és a többi nagy űrhajóst is. Persze ők nem jutottak volna el az űrbe, ha nem segítik őket mérnökök, feltalálók, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ezt megtehessék. Április 14. - Tibor napja: A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk. S ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna. Április 24. - György napja: Ez a nap egy ősi pásztorünnep napja, amikor is az állatokat e napon hajtják ki először a legelőre. Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Ezért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával. Az állatokat pedig a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak. E napon alkalmazták még a harmatszedést is; ez úgy zajlott, hogy e nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: - a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen

7

- vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér - vagy ezzel a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadtak a tehénnek, hogy az jól tejeljen. Szent György napi közmondások: Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás. Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. Április 25. - Márk, Pál napja: A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba, majd megszentelte a vetést, ezekből a megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza. Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz elűzésére használták. Volt olyan térség, ahol ebből a szentelt búzából koszorút készítettek, amit templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap eltelte után levették és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Volt olyan eset, hogy a beteg feje alá is tették gyógyítás céljából. Vagy a Szent György-napi harmattal együtt beletették a kovászba, hogy szépen megkeljen a kenyér.

8

Terményjósló napnak is tartják e napot, ide tartozik e mondás: "Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz".

Április 29. A tánc világnapja Ez a nap a táncművészet világnapja. Kulturális rendezvények, programok keretében teszik emlékezetessé ezt a napot.

Április 30. A méhek napja Ez csak a mi kis hazánkban honos jeles nap. A kis zümik áldásos tevékenységének köszönhetően végérvényesen beköszönt a tavasz,és megtermékenyülnek a virágzó fák. Ha többet szeretnél tudni a méhekről, a méz készítésről, kattints ide: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9z

9

A húsvétot megelőző negyven napos böjt utolsó három napja, azaz a húsvéti szent három nap, nagycsütörtök nagypéntek, nagyszombat. A kereszténység ezen a három napon emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Mozgó ünnep, így minden évben más napra esik. A húsvéti szent három napi népszokások pl. a Pilátuségetés, a tűzszentelés. Nagycsütörtök, vagy más néven zöldcsütörtök: A „zöld” jelző onnan ered, hogy e napon a hívők a böjt miatt valami zöld színű ételt, pl. sóskát, parajt, salátát fogyasztottak. A húsvéti szent három nap az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amikor is megemlékezünk Krisztus utolsó vacsorájáról. A misét követően a harangok elhallgatnak, a néphit szerint Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Sok helyen a mise végén az oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat meg a lepellel letakart keresztet hagyják ott, szimbolizálva ezzel Jézus szenvedését és ruháitól való megfosztását. Van olyan település, ahol még a keresztet is kiviszik a templomból.

10

Pilátus-égetés vagy -verés is e napon volt szokás, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből vagy megveréséből állt. A nagyhét egyik napján (szerdán, csütörtökön vagy pénteken) a gyerekek a templomban nagy lármát csapnak, verik a padokat, vagy másutt, a templom ajtaja előtt összehordott üres ládákat, hordókat zúzzák össze nagy lármával. Ezeknek roncsaiból rakták néha össze a nagyszombati máglyát, melyet a tűzszenteléshez gyújtottak. E két szokást – a Pilátus-verést és a Júdás-égetést – nehéz különválasztani. Tolna megyében pl. egy deszkára Pilátust ábrázoló emberi alakot rajzoltak, és azt ütötték, verték a gyerekek. A népi magyarázat szerint a Pilátus-verés a zsidók lármázását utánozza Pilátus előtt, vagy a természet hangját (földrengés, égzengés) Krisztus halálakor. Biharban Pilátus macskáját kergetik és így tovább… Elterjedt szokás volt nagycsütörtökön a virrasztás is, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott. Nagypéntek: Jézus kereszthalálának napja. Ez a legszigorúbb böjti nap, ez a nap a teljes gyász jegyében telik. A kereszténység ezen a napon emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről és kereszthaláláról. Ilyenkor s másnap nincs miseáldozat, hanem felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, a passiót,

11

Jézus szenvedésének történetét, majd leleplezik a lepellel bevont keresztet, visszahozzák a templomba az előző nap kivitt keresztet. Ilyenkor szokásos a keresztútjárás, amikor is Jézus keresztvitelének útját játsszák el, amelynek 14 állomása (stációja) van. Ezen a napon az asszonyoknak és a lányoknak különleges teendőik voltak. A lányok hajnalban friss folyó- vagy kútvízzel mosakodtak meg, hogy elűzzék a bajt. Az ehhez tartozó mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" Ezt a hajnali vizet aranyvíznek is nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és lefürdették őket, hogy ne legyenek betegek. A mosakodás végeztével a lányok egy kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy a moly ne lepje meg, és hogy szép hosszúra nőjön a hajuk. Aztán még napfelkelte előtt kinyitották az ajtókat és ablakokat, kiszellőztettek, hogy az ágyneműjükbe ne essen bele a moly. A néphiedelem szerint ezen a napon kiderülhetett, hogy kik a falu boszorkái, mégpedig úgy, hogy a húsvéti tojás festéséhez használt fakanálon fúrtak egy lyukat, s ha a templomban mise közben ezen átnéztek, megláthatták a boszorkányt, aki az oltárnak vagy az úrasztalának háttal ült és szarva volt. Ha meglátták, hogy kik a boszorkányok, a templomból ki kellett jönni és a keresztes úton át kellett futni. Így a boszorkányok nem tudtak ártani. Ez a nap a hívők körében általános tisztálkodási nap volt, ilyenkor meszeltek, takarítottak, nagymosást tartottak.

12

Viszont tiltott volt minden állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, az asszonyok nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem szőttek és nem fontak, nem szítottak tüzet, nem sütöttek kenyeret, mert az kővé vált volna. Ehhez a naphoz időjósló népszokás is tartozik az állattartók körében, mégpedig az, hogyha ezen a napon sok eső esik, akkor nyáron sok lesz a májmétely és sok szarvasmarha és juh betegszik meg. Nagyszombat: Húsvét ünnepének előnapja. Nagyszombat reggelére zöld ágakkal, virágokkal díszítik fel a templomot, mert ez a nap a feltámadás jegyében zajlik. A gyerekek barkát szednek, amit másnak a templomban megszentelnek. Ekkor van a tűzszentelés, amikor is új tüzet gyújtanak, melyet csiholással élesztenek (a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát is ezzel gyújtják meg, amely azt jelképezi, hogy Jézus feltámadt és közel van a megváltás). Ezt követi a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise. Régen a szentelendő tűz hamujának különleges erőt tulajdonítottak, sokan hazavitték, beletették az állatok ivóvizébe vagy szétszórták a földeken. Este feltámadási körmeneteket tartunk, amikor is visszajönnek a harangok Rómából. Ezzel a nappal véget ér a negyvennapos böjt, este a körmenetből hazatérő családok már nagy lakomát tartanak, amely javarészt sonkából és tojásból áll. Szokás volt régen ezen a napon a harangszóra kiszaladni a kertbe, megrázni a gyümölcsfákat, hogy a rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. 13

Húsvétkor ma is divat képes levelezőlapot küldeni barátainknak, rokonainknak, hogy gondolunk rájuk és „kellemes, boldog húsvéti ünnepeket” kívánunk. A levelezőlapok ábrázolásai, a rajtuk megjelenő illusztrációk a XIX. század végétől nem sokat változtak, szinte napjainkig ugyanazt a jelképrendszert tartalmazzák. A húsvéti képeslapok motívumainak eredetét egyrészt a tavaszban és a megújulásban, másrészt a keresztény vallási ünnepkörben kereshetjük. A rügyező barka, a zöldellő, virágzó ág vagy a különféle mezei virágokból készített csokor a természet felfrissülését, a tavasz eljövetelét szimbolizálja. A zöld ágszentelés szokása virágvasárnap fontos szerepet játszott az egyházi

szertartásokon, de a tavaszi zöld ággal kapcsolatos különféle köszöntő szokások – mint például a villőzés – a tavasz behozatalát jelképezik. A templomban megszentelt barkának különleges bajelhárító erőt tulajdonítottak: torokfájás, gyomorégés ellen ajánlatos lenyelni egy szemet, de a mestergerendára rakott vagy vihar esetén tűzbe dobott barkaszemek a bajtól, illetve a villámcsapástól védik a házat. Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, húsvétvasárnap emlékezünk meg Jézus Krisztus feltámadásáról.

14

Ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás időszaka, amire az ünnep magyar elnevezése is utal. A húsvét megünnepléséről már a III. század óta vannak adatok, általánossá a VIII. századtól vált. A húsvéti szertartásokhoz tartozik a X. század óta az ételszentelés, amikor jellegzetes ünnepi eledeleket – sonkát, tojást, kalácsot, bort – visznek a templomba. Az ünnepnek szinte áldozati jellegű étele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy bőven teremjen, a kalács morzsáját pedig a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, amely az élet, az újjászületés jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad fel Krisztus is a sírjából az emberek

megváltására,

tehát

a

tojás

a

feltámadt

üdvözítő

jelképe.

A liturgikus cselekmények mellett az ünnep során ősi termékenység varázsló szokások is fennmaradtak. Ilyen a húsvéti locsolkodás, a lányok megöntözése. A szokás napja húsvéthétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek, s ez utal a locsolás egykori módjára. Eredete részint a keresztelésre, részint arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Már a honfoglalás előtti avar sírokban találtak karcolt díszítésű

tojásokat.

A

tojásfestésnek

az

utóbbi

évszázadokban sokféle technikája és díszítménye ismert, de kedveltek voltak a húsvéti tojásjátékok – tojásdobálás, gurítás, - összeütés – is.

15

A húsvéti tojást hozó nyúl képzete nálunk is csak a legújabb időben, a városi kultúrából került falura, hiszen a húsvéti nyúlnak semmi nyoma nincs a magyarság hagyományaiban. Német eredetű szokásról van szó, amely félreértésen alapul. A korábbi évszázadokban egyes német földesuraknál a nép kötelező szolgáltatása volt a gyöngytyúk tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, sok helyen röviden

Haslnak

nevezték,

így

szokás

volt

a

húsvéttal

kapcsolatban Haslról és tojásairól beszélni. Másutt viszont nyulat kellett a földesúrnak vinni. A nyúl neve németül Hase, és a két nagyon hasonló hangzású szó a hozzájuk tartozó fogalommal együtt összekeveredett a mindennapi szóhasználatban. Így jött létre a biológiai képtelenség a tojásait őrző és kikeltő nyúlról. Egyébként a szapora nyúl a termékenységet is szimbolizálja.

A locsolás az új életnek, a tavasznak a jelképe. Régen kútból húzott vízzel öntözték meg faluhelyen a lányokat, akik ezen a napon bizony többször kénytelenek voltak átöltözni. Ma már vidéken is inkább az illatos víz, kölni dukál A locsolás mellől nem maradhat el a locsolóvers sem. Húsvéti szokásainkat a fehérvasárnap zárja. Ezen a napon a palócoknál, Somogyban, Zalában szokás díszesen feldíszített komatálat küldeni. Főleg fiatal lányok küldik a tálat. Minden variáció előfordul, hogy lány-lánynak, lány-fiúnak, fiúk egymásnak adják. A komatálat küldők sírig tartó barátságra léptek, a lányok mátkának nevezik ezután egymást.

16

A komatálról nem hiányozhat a húsvéti tojás, a kalács, s egy üveg ital sem. Aki az ajándékot kapta, kivett egy tojást, s két másikat rakott a tálba helyette. Más helyen az egész tálat elvette, s másikat adott helyette. A komatál átadása mindig ének, vers mondásával van egybekötve: Komatálat hoztam, Fel is koszorúztam, Koma küldte komának, Hogy váltsa ki magának, Ha nem váltja ki magának, Küldje vissza komának. Ha a legények a kedvesüknek küldték a tálat, azt már inkább mátkatálnak nevezték. Meg kell említeni még a "játszót" is. Húsvét és pünkösd között vasárnaponként a legények és a leányok külön-külön csoportban énekelve, dalolva kimentek a faluból a gyepre labdázni, fogócskázni, szembekötősdit játszani. Ezek a játékok elképzelhetetlenek voltak az ismert ének: „bújj-bújj zöld ág" éneklése nélkül. Ma, a disco zene korában, ezek a szokások eltűntek, s a gyermekjátékokban éledtek újjá. Húsvét ünnepkörét a pünkösdi szokások zárják.

17

Duga Boglárka: zsEBkönyv A zsEBkönyv oldalain csupa-csupa ebségek és kutyaságok szerepelnek. Míg a versek egyik része kutyafajtákat karikíroz kedvesen, másik részük a kutya szóból származó kifejezésekkel, szólásokkal játszik. A könyvecskében a strófákon túl elmecsiszoló társasjáték is rejlik. A kötet jó szívvel ajánlható a világmindEBség összes barátjának és ellenségének, kutyatartójának, és kutyától tartójának kezébe, mancsába. Dénes György: Verses állatkert Játékos, gazdag rímelésű és gazdagon illusztrált verssorok mutatják be a Földünket, benépesítő állatokat, madarakat, bogarakat. Sokszor humorosan azok legjellemzőbb tulajdonságait, emelik ki. Óvodások és kisiskolások számára ajánlott versgyűjtemény. "A víziló dibeg-dobog, ha a parton végigrobog. Feje láda, hasa hordó, a szülőhazája Kongó."

18

Szijj Ferenc: Zöldség Anna és a beszélő póniló Sárgarépa és Petrezselyem Anna királykisasszony (akit az ország népe szeretetből és a rövidség miatt Zöldség Annának vagy egyszerűen Annának hív) a főszereplője Szijj Ferenc új mesekönyvének. De szereplője még Haén Cica, a főszakács, a hazardőr ezredes, a Brüsszeli Béka, a Fekete Bárány, de legfőképpen Vörhenyes Milkó, a beszélő póniló. És hogy mi minden történik velük? Például meglátogatják a körömhidai élménycentrumot. Vagy az amerikai varázslót, vagy a Sült Császárt. Vagy meg kell találniuk a titokzatos ördögi patkányt. Vagy Zöldség Anna verset ír. Egy érzékeny, szellemes, játékos mesekönyv, kicsit olyan mint Alice, kicsit mint Óz, és persze kicsit mint Szuromberek, és nagyon Zöldség Anna. Janikovszky Éva: Szalmaláng Palócz Vera szegedi gimnazista életre-halálra beleszeret a Peer Gyntöt játszó Iharosba, még halálosabban Kolozs Jánosba, a karmesterbe. És küldi a leveleket Kolozs Jánosnak, aki egyáltalán nem karmester Mi történt azután, hogy a szerelmesek egymásra találtak? Tizenegy évvel a regény megírása után erre is választ adott az írónő, frappáns, szellemes, Janikovszky Évás választ.

19

Makoldi Sándorné: Tojásfestés hagyományosan (Színes ötletek sorozat) A könyvben a jellegzetes magyar hímes tojásokat találhatjátok meg. A múlt és a régi hagyományok elevenednek

meg

egy

-

egy

csodaszép

tojásmotívumban. Kaphattok hasznos ötleteket, hogy milyen növényből lehet szép színező festéket nyerni. Mintaszerkezeteket

is

mutat

a

szerző,

valamint

mindenféle díszítő motívumokat is elsajátíthattok. Megtudhatjátok, mi az a gice, mit jelent a viaszolás, mi a jelentősége az egyes színeknek. Megismerkedhettek a jellegzetes tájegységek (Matyóföld, Őrség, Gömör, Palócföld stb.) hímes tojás mintáival. Mindenkinek jó festegetést kívánunk!

Ernestine Fittkau: Vidám csibék és pimasz nyuszik (Holló barkácskönyvek) A húsvéti díszítéshez nyújt remek ötleteket ez a könyv. Ötletes asztali szettek, vicces ültetőkártya-nyuszik, vagy mókás csibés mécsesek is hozzájárulnak a húsvéti hangulathoz. A kedves kis tojástartókban még a tojás is jobban mutat. A szépen díszített ablakok, a vicces tyúkól és a barátságos húsvéti nyuszis ajtódísz szintén emeli az ünnep fényét. Barkácsoljatok közösen: az újfajta, szép áttetsző papírokban és a vidám színű barkács kartonokban biztosan mindenki kedvét leli!

20

A Bika gyermek kissé magának való, így a szülők jól teszik, ha néha hagyják, hogy a kicsi a saját kis világában szöszmötöljön. A magány ugyanis egyfajta relaxációt, pihenést jelent, nem bánatot, ahogy sokan gondolják. A Bikák egészen kicsi koruktól kedvelik a zenét. Adjunk csemeténk kezébe furulyát, triolát vagy bármilyen hangszert, amelyben örömét leli, és hagyjuk hogy elszórakoztassa magát, és önállóan megismerhesse új hangszerét. A különféle kézműves foglalkozások is érdekesek lehetnek számára, ezért tanítsuk meg rajzolni, festeni, gyöngyöt fűzni. A játék élvezete fontos a gyermek számára, nem az újdonság. Minden kreativitást fejlesztő, szó szerint kézzel fogható hobbi-tevékenység érdekelni fogja, ezért érdemes szakkörökre, gyermeknapokra vinni a kicsit. Nagyon gazdag a képzelőereje, minden külső benyomás megérinti. A Bika a materiális világot jelképezi. Különösen fejlettek az érzékszervei. Érzékeny a hangokra, az illatokra, az ízekre. Ő nemcsak a szavakból ért, hanem a hangsúlyból, a mozdulatokból is. Rendkívül makacs, mindent el tud érni, amit akar. Hiába bizonyítjuk be, hogy azt, amit csinál, úgy nem lehet, addig nem nyugszik, amíg személyesen meg nem győződik róla, hogy az a módszer tényleg rossz. Az iskolában is otthon érzi magát, könnyen kezelhető gyereknek számít. Kedveli a szép ruhákat, könyveket, táskákat és a finom ételeket. A menzakoszt - amennyiben az otthonitól nagyban eltér - ilyen szempontból problémás lehet. Nehezen enged közel magához valakit, de akikkel barátságot köt, azokkal jó természetéből fakadóan életre szóló kapcsolatot ápolhat a későbbiekben.

21

22

Csanádi Imre: Húsvétos Most virradtunk víg órára, hímes húsvét hajnalára, húsvét hajnalt köszönteni lányt az ágyból kiönteni.

Lányok, lányok, ugorjatok, nehogy szégyent most valljatok: meleg paplant lerúgnotok: köszöntőt kell fogadnotok.

Isten ments, hogy dézsaszámra kútvizet zúdítsunk lányra: más szokásra kell már szokniillatszerrel locsolkodni.

Lányok, lányok, illatoztok, de csak úgy, ha tojást hoztok, Hímes tojást, néhány szép szót,dehogy várunk egyéb cécót!

23

Áprilisi rovatunkban a költészet napja alkalmából József Attiláról tudhattok meg többet. 1905. április 11-én született Budapesten.

Apja,

József

Áron, szappanfőző munkás volt aki korán elhagyta a családot. Édesanyja Pőcze Borbála mosonő. Testvérei: Jolán

és

Etelka.

Első

versének címe: De szeretnék gazdag lenni. Már 17 évesen jelentek meg versei. Nagyon sok verset írt, annak ellenére, hogy fiatalon, 32 évesen meghalt. (1937. december 3. Balatonszárszó). Hét verseskötete jelent meg. Kicsi gyermekeknek kevés verset írt, de az Altató csodálatos gyengédséggel ígéri, hogy a gyermek óriássá fog nőni. József Attila elbeszéléseket is írt, a Csoszogi az öreg suszter főszereplője valóságos személy, aki sokat segített a családjukon. A Mama című versében az elfeledett emlékeket idézi vissza, és hogy milyen sokat jelent neki az édesanyja. Érdekesség még, hogy olyan nehéz sorsa volt, hogy tankönyvei egyáltalán nem voltak. A házi feladatot is csak részben tudta elkészíteni, de mindig kárpótolta tanárait egy-egy szép verssel. Azt vallotta magáról:” Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam.”

24

Pincér, nem vagyok megelégedve a kolbász két végével. - Miért uram? - Mert túlságosan közel vannak egymáshoz.

- Hogy hívják a sült nyuszit? - Tepsifüles...

Pistike kérdezi apukáját: - Apu, tudod mennyi fogkrém van egy tubusban? - Nem tudom, kisfiam. - Én igen, majdnem három méter...

☺☺☺☺ - Hogy hívják a szerelmes bárányt? - Lav juh.

☺☺☺☺ - Hogyan állítják meg a szerelmes juhot? - Állj lav juh.

25

26

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi.

Zöld erdőben jártam, Két őzikét láttam. Az egyik kacsintott, Ide a forintot!

27

Kiadja: Deák Ferenc Megyei Könyvtár Felelős kiadó: Kiss Gábor Megjelenik: 45 példányban

28