HÍRLEVÉL. Tájékoztatónkban az alábbi adónemek területéről a következő témákat érintettük részletesen:

HÍRLEVÉL Tisztelt Partnerünk! Jelen hírlevelünk elektronikus megjelentetésével kívánunk ismételten hozzájárulni ahhoz, hogy megfelelő betekintést kapjanak a 2012. év második felében végbement adótörvény változásokba. Tájékoztatónkban az alábbi adónemek területéről a következő témákat érintettük részletesen: I. AZ ADÓZÁS RENDJE II. TÁRSASÁGI ADÓ III. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ IV. ILLETÉKEK V. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK VI. ENERGIAELLÁTÓK ÉS KÖZMŰSZOLGÁLTATÓK KÜLÖN NYERESÉGADÓJA VII. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA VIII. TÁVKÖZLÉSI ADÓ IX. BIZTOSÍTÁSI ADÓ X. VILLAMOS ENERGIA DÍJ TOVÁBBSZÁMLÁZÁSA A Hírlevéllel kapcsolatban felmerült bármely kérdésük esetén a Bergmann Iroda munkatársai szíves rendelkezésükre állnak. Budapest, 2012. szeptember

Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter

I. AZ ADÓZÁS RENDJE Mulasztási bírság a készpénzfizetések és a feketegazdaság visszaszorítására A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás között ugyanazon szerződés alapján egy hónapban teljesített kifizetéseiket legfeljebb 5 millió forint értékhatárig teljesíthetik készpénzfizetéssel. A kötelezettség megkerülése céljából szétdarabolt szerződések összevonandók. Az 5 millió forintos korlátot meghaladóan készpénzben kifizetett ellenérték után az adózó 20 százalékos mulasztási bírságot köteles fizetni. (Januártól - ha a parlament elfogadja - akkor 1,5 millió forint lesz a korlát havonta.) Kézbesítési vélelem szigorodása A jogszabály-módosítás kiterjeszti a kézbesítési vélelem beálltát minden olyan esetre, amikor a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelenségére (pl. megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen”, „címzett ismeretlen helyre költözött”, a „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím elégtelen” „átvételt megtagadta”, „nem kereste”) hivatkozva kerül vissza. A kézbesítési vélelem beálltáról az adózót nem kell értesíteni, az adóhatóság a vélelem beálltát honlapján közzéteszi, valamint arról ügyfélkapun keresztül küld értesítést. II. TÁRSASÁGI ADÓ A legfontosabb változások, amelyek már a 2012. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazandóak lesznek: o

o

o

A közhasznú szervezetek részére jutatott adományok vonatkozásában már nem csak a tartós adományozási szerződés keretében megvalósult támogatás esetén jár az adóalap-csökkentés. A ki nem fizetett osztalék elengedése az osztalékot megállapító társaságnál időkorlát nélkül csökkenti az adózás előtti eredményt, valamint a tagjánál sem keletkezik adóalap-növelési kötelezettség, amennyiben nem ellenőrzött külföldi társasággal szembeni követelést enged el. A kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének 2014-ben megszűnő adókedvezménye alkalmazható a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő adózók esetében is.

III. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ III.1 2012. JÚLIUS 1-JEI VÁLTOZÁSOK III.1.1. Belföldi fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági szektorra    

Oka: Az Áfa csalások kedvenc terepe a gabonapiac (az IT hardver piac mellett) Mikortól: a 2012. június 30-át követő teljesítésekre, kivéve, ha a számla kézhezvétele vagy az ellenérték megfizetése 2012. július 1-je előtt történt Meddig: A szabályozás 2014. július 2-án hatályát veszti. Tárgyi feltétel: az értékesítés tárgya – malomipari feldolgozást megelőzően, bármely értékesítési fázisban - valamely alábbi gabonaféleség (2002.07.31 érvényes vtsz. alapján): o Kukorica (vtsz. 1005) o Búza és kétszeres (vtsz. 1001) o Árpa (vtsz. 1003) o Rozs (vtsz. 1002)

 











o Zab (vtsz 1004) o Triticale (vtsz 1008 90 10) o Napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00) o Repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205) o Szójabab, törve is (vtsz. 1201) Személyi feltétel: o Az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany o EVA alany is Nem alkalmazhatja: o Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végző, amely értékesítéseire kompenzációs felár illeti meg o Alanyi adómentes Áfa alany Fordított adózás rendszere: o Az eladó Áfát nem fizet, a kiállított számlát a teljesítés napjával szerepelteti a bevallásában o A vevőnek kell a fizetendő adót megállapítania o A fizetendő adót a vevőnek az alábbiak közül leghamarabb bekövetkező esemény napjával kell megállapítania:  1. Számla kézhezvétele  2. Ellenérték teljes megfizetésének napja  3. Teljesítés napját követő hónap 15-e o A vevőnél a fizetendő adóhoz adólevonás is kapcsolódik abban az időszakban, mely a fizetendő adót tartalmazza o Levonási jog érvényesítésének nem feltétele a szabályos számla, ha a fizetendő adót a 2. vagy a 3. pont alapján állapítják meg Számlázás: o Az eladó Áfa áthárítása nélkül állítja ki a számlát o Az eladó számláján hivatkozni kell az Áfa trv. 142.§ (1) i) pontjára, valamint arra, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett! o A számlán a vevő adószámának szerepeltetése kötelező! Előlegek kezelése o Amennyiben az előleg jóváírásának, kézhezvételének napja 2012. július 1-je előtti, akkor egyenes Áfa terheli, ekkor a végszámlában csak az előleget meghaladó részre vonatkozik a fordított adózás o 2012. július 1-jét követően az előleget Áfa nem terheli, a számlán fel kell tüntetni, hogy fordított adózású ügylet előlege Számlázási módozatok: o Mezőgazdasági tevékenységet végző → Normál adóalany: felvásárlási jegy o Normál adóalany → Normál adóalany: fordított áfás számla o Normál adóalany → Alanyi mentes: egyenes áfás számla o Normál adóalany → Külföldi adóalany, a kiszállítás nem igazolt: egyenes áfás számla o Normál adóalany → Külföldi adóalany, kiszállítás igazolt: adómentes EU-s számla Adatszolgáltatás o Az Áfa bevallás xx65-07-es lapján az alábbi adatok lejelentése kötelező a bevallási időszakra tekintettel, mind a vevőnek, mint az eladónak (!):

Ssz.

Vevő adószáma

Teljesítés napja

Termék megnevezése

Vámtarifaszám

Mennyiség (kg)

Adóalap

III.2 ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÚJ FÓKUSZAI III.2.1 Körhinta jellegű adókijátszások      



Olyan értékesítési lánc, melyben jogsértő kereskedő vagy hamis HÉA számot felhasználó (fiktív) kereskedő is érintett („ördögök”) Egyedileg nem azonosítható termékek a kedveltek (pl. gabonafélék, IT hardverek, stb.), az áru sok esetben nem is mozog, vagy ua. a termékcsomag jár körbe A láncban valamelyik fél csalárd módon nem fizeti meg az Áfát, vagy visszaigényli 2012-re kiadott, kiemelt adóhatósági cél ezen csalárd láncolatok felderítése! Sokszor vétlen szereplőket („angyalok”) is bevonnak a csalárd szereplők, akiktől az Adóhatóság megtagadhatja az Áfa visszaigénylését, NAV cél a lánc elérhető tagjának „büntetése” A vétlen vállalkozásnak kell bizonyítania: o Az ügylet tényleges megvalósulását o Kellő körültekintést o Nem volt tudomása a csalásról Kiemelten fontos: o Partnerek körültekintő megválasztása o Kereskedelmi ellenőrzési gyakorlat fenntartása o Gyanús ügyletek kerülése (célzott termékkör, túl alacsony beszerzési vagy magas eladási ár) o CMR adatainak ellenőrzése, további alátámasztó dokumentumok beszerzése!

III.2.2 Szigorodott a termék kiszállításának igazolása    



 

Adóhatóság célja: fuvarlevelek „megdöntése” mind az EU-s értékesítés, mind az EU-s beszerzési oldalon → következmény: Áfa megállapítás és bírság! EU-s beszerzésnél, ha az eladó fél országa nem egyezik az indulási országgal, a fuvarlevelet hiteltelennek minősítik! Ellenőrzik: vevő létezik-e, van-e érvényes közösségi adószáma (VIES rendszerben igazolt), vevő átvette-e a terméket, stb. → érdemes ezeket előre dokumentálni! A fuvarlevél alátámasztásaként az alábbiakat kérheti az Adóhatóság: o a vevő által kiállított raktárbevételi jegy o átadás-átvételi jegyzőkönyv o berakodás ellenőrzésének bizonyítása o vevő átvételi nyilatkozata o video- vagy fényképfelvétel kiszállításról, kirakodásról Saját fuvareszközzel történő szállításnál az alábbi adatokat kérheti az Adóhatóság: o Sofőr személyi adatai, jármű rendszáma, menetlevél, terméket kísérő hiteles okmány, raktárbevételi jegy, belső/házi szállítólevél vevő aláírásával igazolt példánya! Az összesítő nyilatkozatban való feltüntetés - a másik fél részéről - nem elegendő! Az adózó köteles az adómentesség/adólevonás feltételeit igazolni, kérjük kedves Ügyfeleinket az előbbiek kiemelt fontossággal való kezelésére!

IV. ILLETÉKEK Bővült a tárgyi illetékmentességek köre - nem csak a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány) mentes az öröklési illeték alól, illetve nem csak a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól - ingatlannak, és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházásának illetékmentességét kiterjesztették: ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Megszűnt a vagyonátruházási illetékmentesség: az olyan ingatlanok megszerzése esetén, melyek egyes sporttal kapcsolatos létesítmények hasznosítására irányultak volna. Szigorodik a 2%-os illetékkedvezmény szabálya A kedvezményes illetékkulcs alkalmazhatóságának feltételét nem teljesíti az a vagyonszerző, aki 2 éven belül kapcsolt vállalkozása részére értékesítette ingatlanát. Megszűnik tehát az a lehetőség, hogy az illetékkülönbözet kétszeresének kiszabását elkerülendő, a vagyonszerző a 2 év letelte előtt a cégcsoporton belüli kapcsolt vállalkozására írassa át ingatlanát. V. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK (2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről, hatályos 2013. január 1-jétől) 1. A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed minden Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra. A Magyar Nemzeti Bank csak kivételes esetekben alanya az illetéknek. 2. Az illeték tárgya Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni az alábbiak után: Pénzügyi tranzakció

Illetékfizetésre kötelezett

átutalás

fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója

beszedés

fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója

a fizető fél által kedvezményezett útján történő fizetés

fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója

postai úton kezdeményezett készpénzbefizetés

posta

készpénzkifizetés fizetési számláról

fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója

készpénzátutalás

készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató

okmányos meghitelezés, akkreditív

a nyitó pénzforgalmi szolgáltató

készpénzfizetésre szóló csekk beváltása

fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója

legfeljebb 2 hetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása

MNB

egynapos, legfeljebb 2 hetes lejáratú jegybanki betét lekötése

MNB

A fentieken kívül illetéket kell fizetni minden olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet után, amelynél a szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. KIVÉTELEK! Nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget az alábbi tranzakciók:  Ugyanazon ügyfél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái közötti művelet.  Az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető valamint a kedvezményezett fél személye megegyezik.  A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet.  A csoportfinanszírozás, ha a csoport tagjainak számláit ugyanaz a szolgáltató vezeti.  Pénzforgalmi szolgáltatók egymás közötti fizetési műveletei.  Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére megvalósított fizetési művelet.  A jóvá nem hagyott, vagy hibásan teljesített fizetési művelet. 3. Illetékfizetési kötelezettség keletkezése A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. A törvény előírásait alkalmazni kell abban az esetben is, ha a fizetési művelet megkezdése még a hatálybalépés előtt megtörtént, de a teljesítés napja 2013. január 1-je vagy ezt követő napra esik.

4. A pénzügyi tranzakciós illeték alapja Pénzügyi tranzakció

Pénzügyi tranzakciós illeték alapja

készpénzátutalás

az átutalási megbízásban szereplő összeg

legfeljebb 2 hetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása

az értékpapír kibocsátási árfolyama

egynapos, legfeljebb 2 hetes lejáratú jegybanki betét lekötése

a lekötésbe helyezett összeg

postai úton kezdeményezett készpénzbefizetés

a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg

minden egyéb fizetési művelet

az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli

A devizában történő fizetési megbízások esetén az összegeket az MNB által a teljesítési napra közzétett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 5. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke A pénzügy tranzakciós illeték mértéke  Az illeték alapjának 0,1 % - a, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. (Ha az illetékfizetésre az MNB, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, akkor az illetéknek nincs felső határa.)  Az illeték alapjának 0,01 % -a az egynapos lejáratú jegybanki betét lekötése esetén. 6. A pénzügyi tranzakciós illeték megállapítása A pénzforgalmi szolgáltató az illetéket havonta, a teljesítést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. VI. ENERGIAELLÁTÓK ÉS KÖZMŰSZOLGÁLTATÓK KÜLÖN NYERESÉGADÓJA (AZ ÚN. ROBIN HOOD ADÓ) A törvény módosítása értelmében 2013. január 1-től ez az adónem nem szűnik meg, emellett az adókulcs 8-ról 11 százalékra emelése mellett az adóalanyi kör is bővül a közszolgáltató fogalmával (a jelenleg érvényes szabályozás szerint adóalanyok a villamos energia és földgáz termelői és kereskedői engedélyesek és a szénhidrogén-kitermelők és kereskedők). Az új adóalany „közszolgáltató” definíciója magában foglalja a vízi közművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatókat és a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelőt. Emellett az adó alanyává válnak a földgáz- és villamos energia egyetemes szolgáltatók és elosztói engedélyesek is.

VII. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA A jogszabály-módosítás pontosítja a korábbi szabályozást az adó-visszatérítés vonatkozásában, amely egyes késedelembe esett adósok hitelének átstrukturálása során elengedett követelések alapján vehető igénybe. Emellett a törvény lehetőséget ad a 2012-re számított különadó alapjának csökkentésére a pótlólagosan kihelyezett meghatározott típusú hitelek és lízingszerződések bizonyos részével. Ezen kívül a törvény pontosítja a végtörlesztés kapcsán a hitelintézeteknél elszámolt ráfordítások tekintetében igénybe vehető különadó-visszatérítés szabályait. VIII. TÁVKÖZLÉSI ADÓ (2012. évi LVI. Törvény a távközlési adóról, hatályos 2012. július 1-jétől) 1. Az adó alanya Az adó alanya a távközlési szolgáltatás nyújtója. 2. Adóalap Az adó alapja a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról  

indított hívások időtartama, küldött üzenetek száma.

3. Adómérték, adóösszeg 1. Az adó mértéke a) hívásonként 2 Ft / megkezdett perc b) küldött üzenetenként 2 Ft / db. 2. Az adó összege nem lehet több, mint: a) magánszemély előfizető esetén 700 Ft / hó / hívószám. b) nem magánszemély előfizető esetén 2 500 Ft / hó / hívószám. 4. Adómentesség Mentes az adó alól:  a segélyhívás,  adománygyűjtő szám hívása,  üzenetküldés adománygyűjtő számra,  a teszthívás,  magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc. 5. Az adó megállapítása A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hó nap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti. A 2012. július hónapban indított hívások és küldött üzenetek tekintetében a szolgáltató adókötelezettségét 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.

IX. BIZTOSÍTÁSI ADÓ (2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról, hatályos 2013. január 1-jétől) 1. Az adó alanya Az adó alanya a biztosító. Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. 2. Adóalap Az adó alapja a biztosítási díj. 3. Adómérték Az adó mértéke  CASCO biztosítás esetén az adóalap 15%-a,  Vagyon- és balesetbiztosítás esetén az adóalap 10%-a. 4. Az adó megállapítása A biztosító az adót a biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. 5. Ágazati különadó megszűnése A biztosítási adó bevezetésével 2013. január 1-jével a biztosítókat terhelő 2006. évi LIX. törvény szerinti különadó hatályát veszti. X. VILLAMOS ENERGIA DÍJ TOVÁBBSZÁMLÁZÁSA Ismételten felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2012. évi módosítása értelmében szigorúbb feltételeknek kell megfelelni a villamos energiát továbbszámlázó, villamos energia kereskedelmi engedéllyel nem rendelkező cégeknek. Ilyen például, hogy a villamos energia díjtételek egyes elemeit a számlán külön soron kell feltüntetni, illetve hogy a villamos energia kereskedelmi díjat a továbbadó nem számlázhatja a beszerzéseihez viszonyított magasabb átlagos egységáron. Kérjük egyeztessen cégfelelősével, amennyiben számlakibocsátóként vagy számlabefogadóként kérdése merül fel a bizonylatok formai vagy tartalmi helyességét illetően.