HÍRLEVÉL 2008. OKTÓBER
A tartalomból I.
MÓDUSULÓ CÉGTÖRVÉNY ................................................................................................. 2
II.
DIGITÁLIS MŰSORSZOLGÁLTATÁS ...................................................................................... 2
III.
SZEXISTA REKLÁMOK ........................................................................................................ 3
IV.
HFSS ÉLELMISZEREK REKLÁMJA......................................................................................... 3
V.
HÍREK A JOGALKALMAZÁS TERÜLETÉRŐL ........................................................................... 4
1
I.
MÓDUSULÓ CÉGTÖRVÉNY
2008. november 1-től módosul a Cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) több rendelkezése is. A módosítások egy része az éves beszámolót érinti, a másik része a TEÁOR számokra vonatkozik. Ami az éves számviteli beszámolókat illeti, a 2008-as évre szóló, 2008. december 31-ei mérlegforduló nappal elfogadott beszámolókat már a Cégközlönynek (és nem a cégszolgálatnak) kell megküldeni elektronikus formában, amelynek megtörténtét az APEH is ellenőrzi. A mulasztást felszólítás ellenére sem pótló jogsértővel szemben az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények alkalmazhatók. Amennyiben a cég az adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a cégbíróság az adóhatóság értesítését követő 15 munkanapon belül törli a céget a cégnyilvántartásból! Mint arról már a Szeptemberi Hírlevélben beszámoltunk, a módosításoknak köszönhetően a cégjegyzék ezentúl a tevékenységeket a statisztikai nómenklatúrába sorolás nélkül tartalmazza, valamint 2008. november 1-től a létesítő okiratban sem kell ezeket feltüntetni. 2009. március 1-től pedig a cégbíróság hivatalból törli a TEÁOR-kódokat a cégjegyzékből, ami nem jelent a cégek számára bejelentési kötelezettséget. Természetesen ezek a változások nem érintik az állami adóhatóság és a statisztikai hivatal feladatainak ellátásához szükséges kötelezettségeket. A vezető tisztségviselői bejelentéseket (például a törzsbetétek befizetését, a tagjegyzék változását) is elektronikus úton kell majd teljesíteni, már november 1-től.
II.
DIGITÁLIS MŰSORSZOLGÁLTATÁS
A digitális átállásról szóló 2007. évi LXXIV törvény értelmében a digitális földfelszíni sugárzásban a Hír Tv és az ATV kötelezően, a törvény erejénél fogva vesz részt, mint legalább négy éve működő hír- illetve közéleti tartalmú műsorokat szolgáltató csatornák. A két hírcsatorna vezetőinek sikerült elérnie, hogy a digitális sugárzáshoz szükséges műszaki feltételeket biztosító Antenna Hungária Kft. eredeti elképzeléseivel szemben, amelyek az ingyenes tartalomszolgáltatást preferálták volna, kódolt adások formájában lehessen hozzájutni a csatornák műsoraihoz, amelynek legvalószínűbb módja egy úgynevezett prepaid rendszer bevezetése lehet. (Ezzel a csatornák nem esnének el a fő bevételi forrást jelentő előfizetési díjaktól.) Ez azt jelentené, hogy az egy évig érvényes előfizetéseket kódkártya formájában árulnák az elektronikai nagyáruházakban. A probléma azonban, hogy az Antenna Hungária részére fizetendő sugárzási díj és egyéb költségek megtérüléséhez valószínűtlenül nagy számú előfizetésre lenne szükség, amire az analóg rendszerről való tejes leválásig, azaz 2012. január 1-ig kevés esély van (figyelembe véve azt is, hogy hasonló árakon kaphatóak a kábeltévés előfizetések és azokhoz nincs szükség egy meglehetősen drága dekóder készülékre sem). 2
Az RTL Klub az előírt október 14-ei határidő előtt jelezte az Antenna Hungária Kft.-nek, hogy részt kíván venni a digitális műsorszolgáltatásban, és az Index információi szerint a TV2 is így döntött (A televíziós társaságok egy szándéknyilatkozatot írtak alá, ami azonban jogilag nem kötelező.) Ennél fogva az első, novemberben induló multiplexben résztvevő csatornák: az m1, az m2, a Duna Televízió, másodikban pedig a TV2 és az RTL klub kódolatlan, Hír Tv és ATV kódolt adás formájában lesz fogható. Valószínű, hogy a Viasat is csatlakozik a digitális földfelszíni sugárzáshoz, azonban a kérdés eldöntésére 2008. december 31-ig van lehetősége. Az RTL kommunikációs igazgatójának nyilatkozata szerint az M-RTL Zrt. 2011. június 30-ig – tehát a 2012. január 1-ei határidő előtt - megvalósítja az analóg rendszerről való leválást. Véleménye szerint azonban az új digitális technológia európai szintű bevezetése az immáron 12 éves Médiatörvény reformját is megkívánja. Annál is inkább, mert a jelenlegi szabályozás alapján a kereskedelmi csatornák nem indíthatnak új adókat, ami kifejezetten hátrányos lehet gazdaságilag a csatornaszűkösséget megszüntető digitális rendszerek esetében.
III.
SZEXISTA REKLÁMOK
A férfiak és nők közti esélyegyenlőség megteremtése érdekében, és elsősorban a nők reklámokban való hátrányos megkülönböztetése ellen meglehetősen régóta és számos alkalommal igyekeztek már fellépni az Európai Unió jogalkotó szervei. 2008. szeptember 3án az Európai Parlament elfogadta a Bizottság 27 pontból álló ajánlását, és állásfoglalást adott ki marketingnek és a hirdetéseknek a nők és férfiak közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról. Azonban, csupán egy nem kötelező erejű állásfoglalásról lévén szó, amely „kér”, „ajánl”, „javasol”, a gyakorlatban még sokáig nem várható változás a sztereotípiákat erősítő szexista, nőket lealacsonyító helyzetben bemutató reklámok terén. Az Önszabályozó Reklám Testület is vizsgálja a reklámokhoz kapcsolódó problémákat, és a legutoljára 2005-ben módosított Magyar Reklámetikai Kódex felülvizsgálatát még 2008-ra tervezik, amely a diszkriminációra – egyelőre annak faji, nemi, vallási alapon való tilalmára vonatkozó kikötéseket is tartalmaz. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Magyarországon működő számos önszabályozó testület ellenére mégis vannak olyan hirdetők, akik egyiknek sem tagjai, ennél fogva a különböző etikai kódexek sem vonatkoznak rájuk.
IV.
HFSS ÉLELMISZEREK REKLÁMJA
Az Európai Parlament és a Tanács 2007-es Irányelve az audiovizuális műsorszolgáltatásokról rendelkezik többek között a HFSS élelmiszerek (high in fat, salt and sugar), azaz a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek gyermekműsorokban való reklámozásáról. A 3. cikk (2) bek.-e kimondja, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönöznie kell a 3
médiaszolgáltatókat olyan magatartási kódexek kidolgozására, amelyek az említett élelmiszerek gyermekeknek szóló műsorokban való nem megfelelő közleményekre vonatkoznak. A tagállamoknak 2009. december 11-ig kell az Irányelvnek megfelelő belső szabályozást elfogadniuk. Egyelőre Magyarországon ezzel kapcsolatosan még nem tett lépéseket a jogalkotó. Azonban felhívnánk a figyelmet, hogy az Egyesült Királyságban 2008. januárjában a brit médiafelügyelet, az Ofcom, betiltotta a HFSS élelmiszerek reklámját a 16 éven aluliaknak szóló műsorokban. Ennek következtében 2008 decemberéig a gyermekcsatornáknak teljesen ki kell tiltaniuk az ilyen reklámokat a műsorból. A fentiek alapján várható, hogy a külföldön nyilvántartásba vett televíziós társaságok, amelyek nálunk is sugároznak, 2009-tól nem tehetnek közzé gyermekműsorok közelében egészségtelen élelmiszereket népszerűsítő reklámokat (pl. a Jetix és a Cartoon Network már jelezte, hogy a jövő évre nem fogad be ilyen tartalmú hirdetéseket.)
V.
HÍREK A JOGALKALMAZÁS TERÜLETÉRŐL
Fogyasztók megtévesztése A GVH 19 millió forintra bírságolta az FHB Bankot fogyasztók megtévesztése miatt, ugyanis a Bank egy 2006-os reklámkampány során két különböző életjáradéki konstrukciót a hirdetéseiben úgy tüntette fel, mintha azok hasonlóan kedvezményesek lennének. A GVH 5 millió forintos bírságot szabott ki az Electro World áruházláncra, ugyanis a 2007 őszén az áruház újságjaiban feltüntetett akciós termékek (LCD televízió, nyomtató) nem minden üzletben voltak kaphatóak az akció ideje alatt, vagy nem a meghirdetett kedvezménnyel árulták őket. És bár az újságban szerepelt a „készlet erejéig kitétel”, a Versenyhivatal megállapítása szerint az áruházlánc irreálisan alacsony induló készlettel kezdte el a reklámkampányt, és még a minimálisan elvárható mértéket sem érte el a kínálat. Hasonló következtetésekre jutott a Versenyhivatal a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. magatartása miatt, amelyet szintén azért talált megtévesztőnek, mivel az akcióban meghirdetett termékek már az akció induló napján nem voltak elérhetőek minden üzletben. A GVH felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozásnak biztosítani kell, hogy a fogyasztó a terméket a meghirdetett feltételekkel az akció első napjától megvásárolhassa. A versenyhatóság nem várja el, hogy a szóban forgó árucikkek a reklámban szereplő teljes időtartam alatt elérhetőek legyenek, azzal viszont a jogsértés megvalósul, ha a vállalkozás irreálisan alacsony árukészlet mellett hirdeti meg a terméket. A bírság itt is 5 millió forint volt. A Rossmann Magyarország Kft. szintén 5 millió forintos bírságot kénytelen fizetni a fogyasztók megtévesztéséért a GVH döntése szerint, mivel a 2007 őszén folyó parfümakciókkal kapcsolatosan kiderült, hogy a reklámozott termékeket egyes üzletekben 4
egyáltalán nem lehetett megvásárolni, illetőleg a kedvezmény nagysága nem érte el a meghirdetett mértéket a korábban huzamosabb ideig – így a köztudatban inkább meglevő – alkalmazott árhoz képest. A jogsértést súlyosbító tényként értékelte a hatóság, hogy a teljes bolthálózatot lefedte az akció, valamint azt is, hogy a megtévesztő információk a fogyasztók széles köréhez jutottak el. Ezenkívül szintén súlyosbító körülményként esik latba a Rossmann Kft. magas piaci részesedése, továbbá a hasonló jogsértésért való többszöri elmarasztalás ténye is. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük.
Budapest, 2008. október 13.
Pánszky Ügyvédi Iroda
5